Környezeti Fenntarthatósági Útmutató

Környezeti Fenntarthatósági Útmutató EU támogatásokra pályázók számára az infrastrukturális és közlekedésfejlesztési típusú pályázatokra vonatkozóan

Munkaanyag

2004. január 29.

BEVEZETŐ Miért szükséges már a pályázat készítése során megfelelni a környezeti fenntarthatóság kritériumának? Az Európai Unió (EU) a Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályokról szóló 1260/1999 EK Tanácsi Rendelete alapvető követelményként két ún. horizontális elv érvényesítését írja elő az EU források felhasználása során. Ennek értelmében az EU forrásokért pályázóknak a pályázat tartalmát illetően külön figyelmet kell fordítaniuk (1) a környezeti fenntarthatóság és az (2) esélyegyenlőség szempontjainak következetes érvényesítésére. „Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható növekedését, a foglalkoztatás magas szintjét, a nemek közötti egyenlőséget és a környezet magas szintű védelmét és javítását is elő kívánja segíteni, mivel ezeknek az erőfeszítéseknek különösen a környezetvédelmi követelményeket kell integrálniuk a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába, elő kell segíteniük az egyenlőtlenségek kiküszöbölését és a nemek közötti egyenlőség biztosítását, mivel az alapok tevékenysége lehetővé teheti a faji, etnikai, testi állapot vagy életkor szerinti diszkrimináció elleni harc fokozását, különösen az igények értékelése, a pénzügyi ösztönzők és a kibővített partnerségi kapcsolatok segítségével;” (1260/1999 EK Tanácsi Rendelet Preambulum (5) pontja).

A fenti követelmények teljesítése Magyarország különös érdeke is, hiszen Magyarország páratlanul értékes természeti és kulturális értékekkel, erőforrásokkal rendelkezik, amelynek megőrzését nem nélkülözheti semmilyen gazdaságfejlesztési célkitűzés sem. A horizontális elvek figyelembe vétele tehát olyan gyakorlatban is megvalósítandó európai követelmény, amelynek mind a pályázóknak, mind a pályázat elbírálóinak eleget kell tenniük. A környezeti fenntarthatóság érvényesítése tehát minden pályázó számára kötelező, melyre a pályázat készítése során részletesen ki kell térni a pályázati felhívásnak megfelelően. A pályázat értékelésekor minden esetben elbírálásra kerül az adott pályázat környezeti fenntarthatósága. Egy pályázat mindaddig nem tekinthető elfogadhatónak, amíg a pályázó nem mutatja be, hogy a tervezett fejlesztés során milyen lépéseket tesz a környezet tudatos védelme, megóvása érdekében. A valamilyen szempontból hiányosan készített pályázat hiánypótlásra visszaadható a pályázónak. A környezeti fenntarthatóság tekintetében elkészült egy „Részletes Környezeti Fenntarthatóság Útmutató”1, amely részleteiben szól mind az EU támogatások felhasználásáért felelős szakembereknek, mind a pályázat készítői és azok értékelői számára a környezetvédelmi feladatok széles skáláját átfogva. Célja, hogy a magyarországi érintettek számára átfogó képet nyújtson a környezeti fenntarthatóság horizontális elv tartalmáról, érvényesíthetőségéről és intézményi feltételeiről. A Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató alapján készült el hat darab, szerkezetében azonos, de különböző tevékenységekre és ennek megfelelően különböző környezeti hatásokra koncentráló rövid pályázati Környezeti Fenntarthatósági Útmutató. A rövid pályázati útmutatók célja, hogy a projekt típusának megfelelő segédlet álljon rendelkezésére a pályázó számára ahhoz, hogy a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre megfelelő módon válaszolhasson a pályázati dokumentációban. A pályázati kiírásban a pályázó segítséget kap arra vonatkozóan, hogy pályázatra benyújtott projektnél mely Útmutatót használja. A pályázók számára az alábbi intézkedéstípusokra állnak rendelkezésre pályázati útmutatók2: ™ Agrár- és vidékfejlesztést ösztönző intézkedések ™ Ipari, vállalkozásfejlesztés típusú intézkedések ™ Turizmussal kapcsolatos intézkedések ™ Infrastrukturális és közlekedésfejlesztési típusú intézkedések ™ Környezetvédelmi, környezet-orientált típusú intézkedések ™ Humán fejlesztés típusú intézkedések

A rövid környezeti fenntarthatósági útmutató további hasznos Internet címekkel és ismeretekkel kívánja segíteni a bővebb információhoz jutást, amelyeket összefoglalóan a melléklet tartalmaz. 2

1. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÉRTELMEZÉSE A XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunk-e kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat nem éljük fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket. A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéseit, és ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat az EU és hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió és Magyarország a környezeti fenntarthatóság elvéhez kapcsolódó célkitűzéseit az alábbi dokumentumokban rögzíti: • az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája3, • az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja4, • II. Nemzeti Környezetvédelmi Program5. Jelen útmutató célja, hogy röviden bemutassuk a fenntartható fejlődés környezeti (környezeti fenntarthatósági) szempontjait és ezek gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. Olyan szempontok meghatározására került sor, amelyek segítik a gyakorlatban a fenntartható fejlődés értelmezését. A környezeti fenntarthatóság öt fő célkitűzéséhez minden esetben 3-4 fenntarthatósági elv került megfogalmazásra. A fenntarthatósági elvek betartása vagy figyelembe vétele esetén a fejlesztések hozzájárulhatnak projektjük szintjén a fenntartható fejlődés, különös tekintettel a környezetvédelemi követelmények eléréséhez. Későbbiekben ezek szolgálnak alapul a projektek környezeti fenntarthatóságának megítéléséhez.

A környezeti fenntarthatóság célkitűzései és az azokhoz kapcsolódó fenntarthatósági elvek I.

A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Célkitűzés: Az egyéni döntéshozatalban és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok. A környezeti információkat nem nélkülözheti a megfontolt tervezés és cselekvés. 1. A projektnek illeszkednie kell a projekt megvalósulásának helyén érvényes helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához. 2. A projekt megvalósítása során be kell tartani a hazai és az EU-s környezetvédelmi jogszabályokat. 3. A fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni a helyi környezet állapotát és természeti erőforrások rendelkezésre állását! 4. A projekt kialakítása és megvalósítása során biztosítani kell az érintetteknek a döntésekben való részvételét. 3

II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítani Célkitűzés: A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés nem járhat a környezetminőség folytonos romlásával. 5. A lételemeknek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét. 6. A környezeti elemek és rendszerek állapotát, ahol szükséges és lehetséges, javítani kell. 7. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell. III. Természeti erőforrások fenntartható használata Célkitűzés: A gazdaság szereplőinek és a társadalom tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékét. A jövő generációkért érzett felelősség pedig mindenkitől megköveteli a természeti erőforrások felhasználásában a takarékosságot és a racionalitást. 8. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnybe részesítése (a meg nem újuló természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás érdekében) 9. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 10. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő pl. „barna-mezős” megoldásokat kell előnyben részesíteni a „zöldmezős” területek igénybevételével szemben. IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése Célkitűzés: A természetben és a kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni a jövő generációk számára. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el. 11. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 12. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit, a természetes és természetszerű élőhelyek sokszínűségét és térbeli koherenciáját biztosítani kell. 13. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. 14. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell. V.

A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

Célkitűzés: A társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén a környezethez alkalmazkodó és az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben. A fenntartható fejlődést csak a felelősségteljes ember érheti el. 15. A fejlesztések ne veszélyeztessék a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló, hagyományos gazdasági, termelői kultúrát és fogyasztói szokásokat. 16. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. 17. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja. 18. A fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon.

4

2. A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FOLYAMATA A fenntartható fejlődés mint horizontális elv környezetvédelmi szempontjainak érvényesítése akkor lesz hatékony, ha e szempontok a projekt tervezéstől a projekt megvalósulásának ellenőrzéséig minden fázisban érvényesítésre kerülnek. Ugyanis ha a támogatások elbírálásánál erőteljesen megkövetelik a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét, és erre a projekttervezés során is nagy hangsúlyt fektetnek, akkor a projektek környezeti kockázatai nagymértékben csökkenthetők. A környezeti fenntarthatóság szempontjait tehát érvényesíteni kell: ™ a tervezésben (azaz a pályázati dokumentációban), ™ a megvalósításban, ™ a nyomon követésben (monitoring) és értékelésben.

Pályázóként tudni kell, hogy nem elégséges pusztán általánosságban leírni a környezet védelmének érvényesítését. Pontosan meg kell magyarázni azt, hogy a környezet védelmét milyen szempontok szerint és hogyan fogjuk megvalósítani a projektben. A fenntarthatósági értékek és környezetvédelmi célok érvényesülésének az élet minden területét át kell hatnia. Így nem képzelhető el olyan projekt, amelynek ne lenne vagy ne lehetne ezirányú kapcsolódása. A látszólag ún. „semleges” intézkedésekhez is kapcsolhatók olyan tartalmak, amelyek környezettudatos szemlélet vagy fogyasztói szokások elterjesztését támogatják (oktatás, foglalkoztatás stb.). A fentiek alapján a környezeti hatások szempontjából kétféle fejlesztés különböztethető meg: ™ A fejlesztés során közvetlen környezeti hatás jelentkezik:

-

negatív környezeti hatás várható (pl. közlekedésfejlesztés); pozitív környezeti hatás várható (pl. szennyvíztisztítás).

™ Közvetlen környezeti hatás nincs, de meghatározhatók olyan környezeti tartalmak vagy a

fenntarthatósággal kapcsolatba hozható eredmények, amelyek elősegítik a környezettudatos magatartási formák kialakulását, elterjesztését (pl. egészségügy, oktatás, K+F stb.), lehetőséget adnak egy fenntarthatóbb fejlődési pálya követésére. Várható negatív környezeti hatás esetében a pályázó feladata alapvetően azok megelőzése vagy, ha ez nem lehetséges csökkentése a rendelkezésre álló eszközökkel. A pályázónak azt kell igazolnia, hogy a tervezés során körültekintően járt el, és a lehetőségekhez mérten, ahol szükséges, ott olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek jelentősen csökkentik a projekt nyomán keletkező negatív környezeti hatásokat. A megalapozott döntéshez ismerni kell a környezet jelenlegi állapotát, a projekt várható környezetterhelését és azok elkerülésének vagy csökkentésének lehetőségeit. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a környezeti hatás nem feltétlenül jelenti a környezeti károkozás kockázatát. A környezeti hatás vizsgálatánál nem csak a közvetlen környezetszennyezésre kell gondolni. Egy nagyobb új létesítmény esetében is (még ha nem is ipari üzem) az energiafelhasználás, a kommunális hulladék, és forgalomvonzó hatás jelentős lehet. Egy környezetvédelmi beruházás során (pl. szennyvíztisztítás) is keletkezik hulladék, és számolni kell az üzemeltetés során felhasznált természeti erőforrásokkal is (víz, energia stb.). Azon projektek esetében, ahol úgy gondoljuk, hogy környezeti hatás nem következik be érdemes végiggondolni, hogy a fenntarthatóság szempontjából, olyan fontos kérdések, mint a helyi, hagyományos kultúra elemei, a helyi munkaerő és erőforrások, a környezetkultúra szempontjai milyen mértékben alkalmazhatók a projektben. A környezet szempontjából alapvető érdek, hogy az erőforrások (akár természeti, akár a munkaerő) helyben hasznosuljanak. Az áruk és szolgáltatások nagy távolságokról történő „importálása” egyrészt jelentős környezetszennyezéssel (pl. nagyobb forgalom következtében kialakuló zaj, légszennyezés, stressz) járnak, másrészt a hátrahagyott és magára hagyott természet és kultúra, és ebből kifolyólag az életminőség jelentős romlásnak indulhat. Kisebb településeken a hatások még markánsabban jelentkezhetnek.

5

A pályázatkészítés során a pályázó feladata a projekt környezeti szempontú fenntarthatóságának igazolása. A pályázónak azt kell igazolnia, hogy a projektben hogyan valósítja meg a szükséges környezetvédelmi feladatokat. Ezért a pályázónak ismernie és ismertetnie kell: •

a projekt során felmerülő környezeti kockázatokat, terheléseket és azok várható hatásait;

•

valamint azok elkerülésének vagy minimalizálásának lehetőségeit, a környezetbarát eljárások alkalmazását és környezettudatos magatartás megvalósítását a tervezett projekt megvalósításakor.

Egy projekttervezés akkor történik a környezeti fenntarthatóságnak megfelelően, ha a tervező/pályázó már a tervezés során felismeri a várható kockázatokat, és olyan tervet készít, amely e kockázatokat nagymértékben csökkentik. A projekt környezeti fenntarthatóságának meghatározása: Jelen útmutató segítségül szolgál a környezeti fenntarthatóság gyakorlati értelmezésében. A projekteket meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a fenntarthatósági értékek milyen mértékben érvényesülnek a tervezett projektben. Ehhez nyújt segítséget a 4. fejezet részletes táblázata, különösen annak a vizsgálandó szempontok oszlopa. A projekt tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóság figyelembe vételére és bemutatására: A pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjában. A következőkben bemutatott példa segítségül szolgál abban, hogy a pályázatban hol milyen részletességgel mutassák be a környezeti fenntarthatóság figyelembe vételét. A tervezés lépései 1. A projekt megvalósulási helyén a környezeti, társadalmi problémák megismerése. 2. A projektciklus elemzése, vizsgálata (tervezés, kivitelezés, működés, bezárás) a projekthez kapcsolható fenntarthatósági elvek szempontjából. 3. A vonatkozó fenntarthatósági elvek illesztése a projekt céljaihoz. 4. A projekt végrehajtása során megvalósítható környezetbarát technológiák, eljárások alkalmazhatóságának vizsgálata. 5. A projekt végrehajtása során a környezettudatos magatartás (vállalat, intézmények, dolgozók, fogyasztók és más érintettek) ösztönzése érdekében vállalt feladatok leírása. 6. A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó várható eredmények értékelése. 7. Tágabb környezeti hatások elemzése és értékelése.

8. A környezeti információk, adatok és mutatók meghatározása a vállalt környezetvédelmi feladatokat illetően.

Teendő Információgyűjtés, elemzés (I. fenntarthatósági célkitűzés alapján).

Pályázatban való megjelenítés helye Környezeti fenntarthatóság

Környezeti A projekt várható környezeti hatásainak fenntarthatóság bemutatása (II-V. fenntarthatósági célkitűzés alapján). A projekt céljaihoz kapcsolódó környezeti A projekt célja, fenntarthatósági célok bemutatása. célcsoportja A projekt tartalma Szöveges meghatározás a pályázatban. és tevékenységei

Szöveges meghatározás a pályázatban.

A projekt tartalma és tevékenységei

Környezeti fenntarthatóság Tágabb, közvetett Jelentősebb, tovagyűrűző gazdasági hatású eredmények és projektek várható közvetett környezeti hatások az érintett régióban vagy hatásainak elemzése és értékelése. ágazatban A várható eredmények mérhető, A projekt ellenőrizhető bemutatása, hogy később megvalósításának értékelhető legyen az előrehaladás, számszerűsíthető nyomon követhetők legyenek az elért eredménye eredmények. Rövid szöveges értékelés.

6

3. JOGI, INTÉZMÉNYI KERETEK A fejlesztésekre, beruházásokra vonatkozóan jelenleg is léteznek betartandó hazai környezetvédelmi szabályok és eljárások, amelyek betartása az EU támogatások felhasználásakor is kötelező érvényűek.

Környezeti hatásvizsgálat (KHV)6 Egyes beruházások, létesítmények tervezésekor fel kell tenni a kérdést, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély köteles-e. Azoknál a tevékenységeknél, amelyek megvalósítása várhatóan jelentős környezeti hatásokkal járhatnak, környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, aminek alapján a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség az érintett szakhatóságok és önkormányzatok bevonásával dönt az engedélyezhetőségről. Jelenleg hazánkban a környezeti hatásvizsgálat elvégzését az 1995. évi LIII. törvény írja elő, és a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet mellékletében vannak mindazok a tevékenységek felsorolva, amelyek környezetvédelmi engedély-kötelesek. Olyan tevékenységek ezek, amelyek káros anyagok kibocsátásával járnak, vagy nagy a területigényük, esetleg valamilyen fokú védelem alatt álló területen valósulnának meg, vagy bármi más módon veszélyeztethetik környezetüket. A fentebb megnevezett kormányrendeletben a tevékenységek felsorolásán túl – a vonatkozó EU irányelvek alapján – megtalálhatók az engedélyezési eljárás részletei, valamint a környezeti hatásvizsgálat tartalmára vonatkozó követelmények. Amennyiben az EU pályázatban tervezett projekt részben vagy egészben KHV köteles is egyben, a KHV közérthető összefoglalóját a pályázati dokumentációhoz csatolni szükséges. A pályázatnak beadási feltétele, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás elinduljon, de a környezetvédelmi engedélyre a szerződéskötéshez lesz szükség. Addig nem lehet szerződést kötni, amíg az engedély a pályázó kezében nincs. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy KHV köteles projekt esetében is szükséges vizsgálni a projekt környezeti fenntarthatóságát az útmutató alapján, a pályázati felhívásban és a pályázati formanyomtatványban meghatározottak szerint!

Integrált szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés (IPPC)7 Az EU környezetvédelmi joganyag átvételeként került bevezetésre az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet). A rendelet meghatározza a vizsgálat alá eső tevékenységek körét és az alkalmazásra kerülő engedélyezési rendszer szabályait. A szabályozás egy általános keretet állít fel, melynek célja egy integrált megközelítésű engedélyezési eljáráson/rendszeren keresztül annak biztosítása, hogy a környezetre jelentős hatással lévő létesítményeket olyan módon üzemeltessék, hogy: (a) a szennyezések megelőzhetők legyenek, elsősorban a legjobb rendelkezésre álló technika alkalmazása révén; (b) ne okozzanak jelentős mértékű szennyezéseket; (c) kerüljék el a hulladékok keletkezését, illetve ahol elkerülhetetlenül hulladék keletkezik, ott azt valamilyen módon hasznosítsák, ahol műszaki vagy gazdasági okok miatt ez sem lehetséges, ott környezetkímélő módon ártalmatlanítsák; (d) hatékony energiagazdálkodást valósítsanak meg; (e) a balesetek megelőzését és azok következményeinek korlátozását biztosító intézkedéseket foganatosítsanak; (f) a létesítmény leállításakor kerüljék el a fennmaradó káros környezeti hatásokat és a környezet állapota legyen helyreállítható. Az IPPC előírja, hogy valamennyi környezeti elembe történő kibocsátásnak és az anyag- és energiafelhasználásnak meg kell felelnie a környezeti szempontoknak. Az IPPC rendelkezéssel érintett létesítményekre vonatkozóan a követelményeket úgy kell megállapítani, hogy a legjobb elérhető technikán (BAT) alapuljanak. A tagországoknak kötelessége biztosítani, hogy a direktíva hatálya alá eső új és már fennálló létesítmények egy integrált, környezetvédelmi célú engedéllyel rendelkezzenek.

7

4. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG MEGHATÁROZÁSA A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓBAN Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés környezeti összefüggései, hatásai A fejlett államok tendenciái, illetve a hazai közlekedési igények várható növekedése alapján valószínűsíthető, hogy a közlekedési eredetű kibocsátások elsősorban a személygépkocsi állomány gyors növekedése és a közúti szállítás további térnyerése miatt, akár megduplázódhatnak az elkövetkezendő évtizedekben. A közlekedésfejlesztési intézkedések – kedvező társadalmi és gazdasági hatásuk mellett – jelentős hatást gyakorolhatnak környezetükre. Egyaránt érinthetik kedvezőtlenül az emberi egészséget, okozhatnak légszennyezést, zajterhelést, talaj- és vízszennyezést, és veszélyeztetheti az élővilágot. A közutak fejlesztése területfoglalással és természeti erőforrás használattal jár, módosítja a tájképet. Az elmúlt időszakban a közlekedési eredetű kibocsátások, és ezen belül is a közúti gépjárműforgalom kibocsátásai (különösen CO, NOx, VOC) a levegőminőségi és zajterhelési problémák egyik legfontosabb okozóivá váltak, amit jól mutat a levegőszennyezettségnek a nagy belső és/vagy átmenő forgalmat lebonyolító településekre koncentrálódó eloszlása. A közlekedési infrastruktúra egyre nagyobb felületeket vesz igénybe. A lakott területek, utak, ipari és egyéb létesítmények által elfoglalt terület kiterjedése hazánkban 14% körüli. A közlekedésben a tömegközlekedés használatához képest tovább nőtt az egyéni közlekedési lehetőségeket igénybe vevők aránya. Ezért fontosak a tömegközlekedés fejlesztését szolgáló projektek, amelyek a fenntarthatóság szempontjából kedvező megítélésűek lehetnek. A környezeti elemek védelme esetében, főleg a levegő szennyezés és zajhatások csökkentése érdekében mind az új fejlesztéseknél, mind a korszerűsítéseknél környezetkímélő eljárásokat is alkalmazni kell pl. védősávok, zajárnyékoló falak stb. A fejlesztésnek továbbá nem kizárólag a személygépkocsi forgalmat kell kiszolgálnia, hanem a tömegközlekedés, a kerékpárutak fejlesztését is, ugyanis ez javíthatja a fenntartható életmódok kialakításának esélyeit. Előtérbe kell helyezni a közlekedési szokások és a gépjármű vezetői magatartás befolyásolásának eszközeit. A természetvédelmi szempontokat (élőhelyek védelme, tájba illesztés stb.) messzemenőkig figyelembe vevő fejlesztések mérsékelhetik a várható kedvezőtlen kialakuló hatásokat. A biológiai sokféleség, illetve természetvédelem bizonyos fokig minden esetben elszenved kedvezőtlen hatásokat pl. élőhelyek összezsugorodása stb. révén, de minden esetben vizsgálni kell e hatások minimalizálásának lehetőségeit. Az infrastruktúrán belül az energiagazdálkodás a másik jelentős környezeti hatású tevékenységi kör. Ezen belül az operatív programok céljai a környezetbarát energiagazdálkodáshoz kötődnek, ami a fenntarthatóság szempontjából nagyon kedvező. Természetesen egy megújuló energiaforrás felhasználása is járhat káros környezeti hatásokkal. Például egy geotermikus erőmű működésének is vannak olyan következményei, amelyek környezetvédelmi kezelést igényelnek, vagy egy szélerőmű elhelyezésénél is fontos figyelembe venni a vándorló madarak vonulási útvonalát stb.

8

Vizsgálandó szempontok az infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozóan Jelen fejezetben táblázatos formában meghatároztuk az egyes fenntarthatósági értékek konkrét, az adott projekttípusra vonatkozó környezetvédelmi tartalmát. A pályázatban közölt konkrét környezetvédelmi tartalmak (válaszok) ismeretében megítélhető a projekt környezeti fenntarthatósága. Annak eldöntésére, hogy az értékelés során mi tekinthető kedvezőnek és mit kedvezőtlennek segítséget nyújtanak a „Megítélés” oszlopban található információk. Minden tervezett projekt a kivitelezéshez szükséges alapinformációkon nyugszik, többnyire feltárja azokat a problémákat, amelyeket meg kíván oldani vagy figyelembe kíván venni a kivitelezés során. Ezért már a projektterv megalapozása elárulja annak viszonyát a környezeti fenntarthatósági kérdésekhez. Az 1. fenntarthatósági célkitűzés és elemei (A környezeti követelmények elfogadása és megtartása) ezért a projektterv környezeti szempontú megalapozottságát vizsgálja. A 2. (Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot közötti egyensúly biztosítása) fenntarthatósági célkitűzés alapjában a projekt környezetszennyező vagy a természeti erőforrásokkal való takarékos magatartásának vizsgálatát hivatott megítélni. Összességében azt kell megítélni, hogy a szennyező tevékenység a környezet teherbíró képességével, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozással összhangban van-e. A 3. (Természeti erőforrások fenntartható használata) fenntarthatósági célkitűzés elemei a természeti erőforrások (földterület, energia stb.) felhasználásának minőségét kívánja értékelni. Azt szükséges mérlegre tenni, hogy a projekt milyen mértékben számol a takarékosság igényével. A 4. (A meglévő értékek védelme és megőrzése) fenntarthatósági célkitűzés a projektnek a meglévő környezeti értékek megőrzésében vállalt szerepét minősíti. Az 5. (A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása) fenntarthatósági célkitűzés a helyi érdekek figyelembevételére összpontosít és azt kívánja vizsgálni, hogy a fejlesztések milyen járulékos hasznot (életminőségi, környezeti stb.) nyújtanak a települések számára. A projekt típusokon belül az egyes intézkedések (komponensek) még mindig meglehetősen eltérőek lehetnek, a következő táblázat az adott projekt típusra jellemző minden környezeti fenntarthatósági szempontot tartalmaz. Az adott komponens esetében a pályázat kiírójának joga van az adott intézkedési elemre nem jellemző kérdéseket elhagyni, azaz lehetséges, hogy a kiírás az itt bemutatottaknál lényegesen kevesebb kérdést tartalmaz. Természetesen a kevesebb kérdés megnöveli az egyes kérdések jelentőségét. A táblázat utolsó oszlopa a kérdés javasolt súlyát jelzi. Ez az intézkedésre vonatkozó pontozást befolyásolja. A kérdések száma meghatározza az adható pontok mértékét, a javasolt súly a pontozásnál figyelembe vehető egymáshoz viszonyított fontosságot jelenti.

9

Infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozó kérdések

II . Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúly biztosítása

I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Fenntarthatósági értékek 1. A projektnek illeszkednie kell a projekt megvalósulásának helyén érvényes helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához. 2. A projekt megvalósítása során be kell tartani a hazai környezetvédelmi jogszabályokat. 3. A fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni a helyi környezet állapotát és természeti erőforrások rendelkezésre állását! 4. A projekt kialakítása és megvalósítása során az érintettek döntésekben való részvételét biztosítani kell. 1. A lételemnek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét.

2. A környezeti elemek és rendszerek állapotát, ahol szükséges és lehetséges, javítani kell. 3. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell.

Vizsgálandó szempontok Van-e a projekt környezeti hatásterületére vonatkozó (település, kistérség stb.) elfogadott helyi Környezetvédelmi Program? Ha igen, a tervezett projekt megfelel-e azok előírásainak?

Megítélés

A Programban területhasználatra, infrastruktúrára és közlekedésfejlesztésre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat kell betartani. A legkedvezőbb helyzet, ha az illeszkedés is biztosított. A Program hiánya nem jelent negatív megítélést, ha nem önkormányzat a pályázó, de az illeszkedés hiánya igen. Számítani lehet-e a projekt végrehajtása A hatástanulmány készítése során felmerült-e során bármilyen határérték túllépésre? valamilyen emissziós vagy immissziós határérték túllépése? Ha igen, érdemes a probléma kezelését bemutatni. A Környezeti Hatásvizsgálat során milyen A kérdés arra vonatkozik, hogy a hatástanulmány egyeztetéseket végzett eddig? készítése során a pályázó egyeztetett-e a hatóságokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, azaz milyen körültekintéssel járt el a KHV kidolgozása során. Milyen eszközökkel kívánja biztosítani A lakossági tájékoztatás és vélemény nyilvánítás társadalmi részvétel lehetőségét a biztosíthatja a lakosság számára a döntéshozatalban projektkidolgozás során? való részvétel lehetőségét környezetükre vonatkozóan. Számolni kell- járulékos terhelés A kibocsátások tekintetében különösen a növekedéssel valamelyik környezeti elem forgalomnövekedésből származó levegőszennyezés és tekintetében, ha igen, milyennel és milyen zajterhelés lehet jelentős. A természeti erőforrások mértékűvel? felhasznált mennyisége vizsgálandó. Az érzékelhető mennyiségben erőforrás (pl. vízkivétel, energiatermelés, szennyezések befogadója ) elsősorban más használatok számára jelenthet valamilyen használatkorlátozást. Milyen javulás várható a fejlesztés által A beruházás és működés során alkalmazott célként érintett környezeti elem környezetbarát technológiák, eljárások, hulladékok állapotában? ártalmatlanítása, megfelelő területhasználat révén a környezeti elemek terhelése megelőzhető. Keletkezik-e jelentős mennyiségű hulladék, Azok a technológiák és beavatkozások (pl. terület vagy veszélyes hulladék a fejlesztés során, rehabilitáció), amelyek nagy hulladék kibocsátással vagy ha igen alkalmaz-e fejlesztés hulladék újra veszélyes hulladékokkal járnak, kedvezőbb megítélés alá hasznosítást? eshetnek, ha azok hasznosítása megtörténik. Minimum követelmény az ártalmatlanítás megfelelő színvonala.

10

Súly 1 nem lehet negatív

1 lehet negatív 1 nem lehet negatív 1 lehet negatív 2 lehet negatív

2 nem lehet negatív 2 lehet negatív

Infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozó kérdések

IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése

III. Természeti erőforrások fenntartható használata

Fenntarthatósági értékek 1. Megújuló erőforrások alkalmazásának előnyben részesítése (a meg nem újuló természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás érdekében) 2. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény inkább tudás és kultúra alapú termelés, és fogyasztás irányába kell, hogy mutatniuk. 2. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő pl. „barna-mezős” megoldásokat kell előnyben részesíteni.

1. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lennie a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 2. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit, a természetes és természetszerű élőhelyek sokszínűségét, és térbeli koherenciáját biztosítani kell. 3. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell.

4. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell.

Vizsgálandó szempontok Energetikai fejlesztéseknél: Mit használ a fejlesztés energiatermelésre? Más esetben: Van-e lehetőség megújuló erőforrások alkalmazására, ha igen tervez-e ilyet? A fejlesztés eredményeként megvalósult beruházások, beszerzések során előnyben részesítik-e az anyag- és energiatakarékos módozatokat? Szállításnál: új nyomvonal kiépítéséről vane szó? Más esetben: Jelentős területigényű zöldmezős beruházásról van-e szó, Ha igen, volt-e problémája a helykiválasztással akár a lakosságnak, akár a hatóságoknak?

A fejlesztés haszna ellensúlyozza-e az eddig bemutatott terheléseket, használatokat? (Indoklással) Érint-e a fejlesztés természetes vagy természetszerű élőhelyeket, ha igen, milyen negatív következményekkel lehet számolni és szerepel-e a tervben a sérült ökológiai rendszerek helyreállítása! A projekt kivitelezése során sor kerül-e kulturális és építészeti szempontból jelentősnek tekinthető építmények állagmegóvására, felújításra? Jár-e a fejlesztés épület, építmény bontással, ha igen mit? Okoz-e a fejlesztés karakteres táj- vagy település képi változást, értékes táji vagy települési környezetben?

11

Megítélés

Súly

Az energiatermelésnél eleve fenntarthatóbbnak tekinthetők 1 a megújuló erőforrások termelésére irányuló törekvések. nem Az ilyen erőforrások használata nem minden projekt lehet esetében lehetséges, ha ilyet használ javít a megítélésen. negatív A kérdés megítélése elsősorban a projektben leírt rendszer 2 korszerűségétől függ. Az anyag- és energiatakarékos lehet technológiák, eljárások alkalmazása (pl. létesítmények negatív korszerűsítése, műszerek vagy járművek beszerzések során) előnyt jelent. Az utak esetében egy új nyomvonal mindenképpen 2 területfoglalást jelent. A meglévő hálózat inkább lehet minőségében, mint sűrűségében problémás, a korszerűsítés negatív inkább támogatható. A nagyobb zöldmezős beruházásokat nem tartjuk jó megoldásnak főleg a nagyobb beépítettségű területeken. A telepítési hely problémájának léte jelzi, hogy a területfoglalás konfliktusokat hozhat. Elsősorban nagyobb beruházások esetében lehet jellemző. A megítélésnél a konkrét válasz mellett elemezni kell a 2 többi információt is. A társadalmi-gazdasági-környezeti lehet eredmények együttesen kerülnek mérlegelésre. negatív Jellemző problémája például az útépítéseknek, de az útkorszerűsítéseknek is. Mind a területfoglalás, mind az építés, mind a működés jelentős hatású lehet. A probléma tényleges megítélése a KHV feladata, ha ez nem szükséges, akkor itt kell a kérdést elemezni. Csak akkor kap a projekt negatív megítélést, ha az érintett objektum valamilyen szempontból értékesnek tekinthető és annak megóvására a projekt nincs tekintettel.

2 lehet negatív

A változás megítélése függ a fejlesztés méretétől, jellegétől és a befogadó közegtől. A projektben célszerű bemutatni a projekt táji, településképi harmóniájának megteremtése érdekében tett lépéseket vagy a projekthez tartozó látványtervet.

1 lehet negatív

1 lehet negatív

Infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozó kérdések

V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

Fenntarthatósági értékek 1. A fejlesztések ne veszélyeztessék a helyi kultúra részét képező, a természettel harmonizáló hagyományos gazdasági, termelői kultúrát és fogyasztói szokásokat. 2. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. 3. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja.

4. A fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben) fenntarthatóság elvei és a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon.

Vizsgálati szempontok Szállításnál: Milyen forgalom kielégítéséről van szó és jár-e fejlesztés jelentős gépkocsiforgalom növekedéssel? Energiaiparnál: Milyen igényt elégít ki a fejlesztés? A helyi munkaerő alkalmazásának mértéke milyen a projekt megvalósítása során és ezen túl milyen járulékos hasznot jelent a fejlesztés az érintett településeken? A jelentősebb erőforrás használatok ellentételezése megtörténik-e az érintett helyi közösségek felé?

Használnak-e vagy tervezik-e a projekt megvalósítása során valamely környezetirányítási rendszer (KIR)* bevezetését? Milyen mintaértékű, jó környezeti fenntarthatósági gyakorlatokat tartalmaz a tervezett projekt?

Megítélés

Súly

A kérdések elsősorban arra vonatkoznak, hogy helyi, térségi, regionális, országos vagy nemzetközi igényről van-e szó. Minél nagyobb a lépték annál kérdésesebb a környezeti fenntarthatóság.

2 lehet negatív

A helyi munkaerő felhasználásának minél magasabb aránya, az érintett lakosság számára megjelenő járulékos hasznok (életminőség javulása, egészséges környezet) mértéke javít a megítélésen. Vizsgálandó, hogy az érintett helyi közösségek számára áldozatot vagy hasznot is jelent a projekt, ennek megfelelően értékelhető a változás. Kérdés, hogy az a közösség, amely befogadta a fejlesztést, számolhat-e valamilyen érzékelhető haszonnal (kisebb díj, jobb út stb.) ennek ellentételezéseként. Minél inkább visel a projekt fenntarthatósági vonásokat, annál jobban lehet arra számítani, hogy a projekt mintaértékűvé válik, és ez az érintettekben is tudatosul.

2 Nem lehet negatív 2 Nem lehet negatív 1 nem lehet negatív

* Környezetközpontú irányítási rendszer az MSZ EN ISO 14001 (ISO 14001: 1996) és az ahhoz kapcsolódó 14000-es sorozat szabványaiban lefektetett szabványok, illetve az EU önkéntes környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere (EMAS) ez utóbbi elérhető a CELEX: 32001R0761 számon és a http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html internet címen.

12

5. A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az értékelők minden pályázatot értékelnek a tekintetben, hogy a pályázó hogyan és milyen mértékben építette be a projektbe a környezeti fenntarthatóság szempontjait, amely azonos szempontok alapján történik minden projekt esetében. A környezeti fenntarthatóság a pályázat értékelésekor minimum 5 %-os súllyal kerül figyelembevételre. Ez egy százpontos értékelési rendszerben legalább 5 pontot jelent. A környezeti fenntarthatóság súlyát a pályázat kiírója az intézkedés tartalmától függően növelheti, ezt minden esetben a pályázati felhívás rögzíti. A pályázónak általánosságban az öt a fenntarthatósági célkitűzésnek kell megfelelnie, amelyhez segítséget nyújtanak a fenntarthatósági elvekhez kapcsolódó kérdések (vizsgálandó szempontok lásd 4. pont táblázatban). A környezeti hatások alapján „kis” projekteknek tekinthető projektek esetében csak a II, III, és IV célkitűzéseknek való megfelelést kell igazolni. Kis projekteknek azok a projektek tekinthetők, amelyek nem Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) kötelesek. A környezeti hatások alapján „nagy”, KHV köteles projekteknél mind az öt fenntarthatósági célkitűzésnek meg kell felelni. Általánosságban minden egyes célkitűzésnek való megfelelés 1 pontnak felel meg, így maximálisan 5 pont adható. A környezeti fenntarthatóságot 5%-nál nagyobb mértékben figyelembe vevő projektek esetében vagy a „kis” projektek esetében az értékelők döntik el, hogy melyik fenntarthatósági célkitűzés súlyát veszik nagyobb súllyal figyelembe a pályázat tartalmától függően. A pályázati felhívás a pályázat tartalmi követelményeitől függően megadhat a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó konkrét kérdéseket (a kérdések összhangban vannak az útmutatóban foglaltakkal, azokat szűkítve, a konkrét pályázatra vonatkozóan határozva meg). Ez esetben a pályázó e konkrét kérdések elemzésére és megválaszolására köteles. Konkrét kérdések esetében a kérdésekre adható pontszámok függnek a feltett kérdések számától, és a környezeti fenntarthatóságnak az intézkedéshez kapcsolódó súlyától. Ha pl. 6 kérdést tesz fel a pályázati felhívás és az e tárgykörben kapható összpontszám 8, akkor a 6 kérdés közül két kérdés dupla súllyal kerül figyelembe vételre (míg a többi 1 pontot kaphat). A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó információk megadása kötelező, ennek hiányában az értékelés nem végezhető el. Ezért először a projektek az információs tartalom szempontjából kerülnek elbírálásra: •

•

Kielégítő információ – A projekt világosan tartalmazza az környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésének szándékát, az arra való törekvést és ezt a célkitűzést. Utal a megvalósítandó feladatokra és a várható környezeti eredményre. Tartalmaz mérhető és számonkérhető adatokat, információkat. Tartalma nem pusztán retorikai, hanem a vállalások pénzügyileg is alátámasztottak. Nem kielégítő információ – A válaszadás, vagy nem kellően részletezett vagy a lényeges információk hiánya (túl általános válaszok) nem teszik lehetővé a környezeti fenntarthatóság érvényesítésének értékelését. Ez időlegesen megakadályozhatja a projekt végső elbírálását, hiszen ahhoz kiegészítő dokumentációra, információra lehet szükség. Ebben az esetben a pályázót hiánypótlásra kell felszólítani, és annak keretében lehetőség van a környezeti fenntarthatóság részletezésére. A hiánypótlás jelentősen meghosszabbíthatja az elbírálás folyamatát. A hiánypótlás a szükséges információk mértékétől függően kétféle úton lehetséges: - kisebb hiányosságok esetén az értékelő által bekért, kiegészítő információ benyújtása; - nagyobb hiányosságok esetén a teljes pályázati dokumentáció visszaadása a hiányosságok pótlására.

Az értékelő a szükséges információk birtokában végzi el a pályázat környezeti fenntarthatósági értékelését, a pontozást a fenntarthatósági célkitűzések szerint. A pályázónak kötelező érvényesíteni a környezeti fenntarthatóság horizontális elvet, így a pályázatnak a környezeti fenntarthatóság szempontjából elfogadhatónak kell lennie. A pályázat az alábbi minősítéseket kaphatja:

13

• • •

Környezeti fenntarthatóságot ösztönző (pozitív) projekt: a projekt jelentős többlet erőfeszítéseket tesz a környezet védelme és a fenntartható fejlődés érdekében. Környezeti fenntarthatóság minimális elvárásainak megfelelő (orientált) projekt: a projekt figyelembe veszi a környezeti elvárásokat és szabályokat, tervezése azoknak megfelelő módon történt. Környezeti fenntarthatósági célkitűzés szempontból negatív megítélésű projekt: A projekt jelentős környezeti terheléssel jár, a pályázat során bemutatott környezeti fenntarthatóságra vonatkozó megállapítások, illetve azok megvalósíthatósága a projekt egészét tekintve vitatható (pl. tájképi illeszkedés eltérő megítélése, ráfordítások nagysága stb.).

A környezeti fenntarthatóságot ösztönző, pozitív megítélésű projektek igazolják, hogy képesek olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek figyelembe veszik a gazdaság és környezet közös érdekeit. Ezzel a hazai fejlesztések számára mintaértékűvé válnak. A pályázat során e projektek előnye, hogy a pályázatok rangsorolásánál, az azonos tartalmú projektek esetében előnyt élveznek. Ha a projekt összességében negatív megítélésű, akkor a pályázót fel kell kérni a pályázat átdolgozására! Ebben az esetben a pályázat a környezeti fenntarthatóság szempontjából újragondolást, illetve környezeti szempontokkal való további bővítést igényel. A fenti eljárásrenddel biztosítható, hogy csak azok a pályázatok legyenek támogathatók, amelyek érvényesítik a környezeti fenntarthatóság szempontjait. Az eljárás lényege, hogy a pályázónak nem csak a támogatáshoz szükséges összpontszámot kell elérnie, hanem a környezeti fenntarthatóság tekintetében is el kell érnie egy „belső küszöböt”, így a projekt mindaddig nem elfogadható és támogatásra nem jogosult, amíg környezeti fenntarthatóság tekintetében negatív megítélésű. 1. ábra: A pályázat elbírálásának (befogadásának és értékelésének) eljrárásrendje PÁLYÁZAT BEADÁSA

A pályázat befogadása az információs tartalom szerint

Pályázat befogadásának vizsgálata Nem kielégítő információ

Kielégítő információ

Kisebb hiányosságok

Nagyobb hiányosságok

Visszaadás átdolgozásra

Kiegészítés, pótlás

Pályázat elfogadhatóságának vizsgálata Ösztönző (pozitív)

Megfelelő (orientált)

14

„belső küszöb”

II. A pályázat értékelése a környezeti fenntarthatóság szerint

Visszaadás hiánypótlásra

I.

Negatív megítélésű

HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK 1. HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK 1

Részletes Környezeti Fenntarthatóság Útmutató www.nfh.hu

2

Környezeti Fenntarthatóság Útmutató (6 db) www.nfh.hu

3

az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája http://europa.eu.int/eurlex/en/com/cnc/2001/com2001_0264en01.pdf 4

az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja http://www.ff3.hu/upload/6_action_plan_en.pdf, illetve a http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2002/l_242/l_24220020910en00010015.pdf

5 6

II. Nemzeti Környezetvédelmi Program www.kvvm.hu/jogszabalyok/nkp2.htm 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról http://www.kvvm.hu/khv/index.htm

7

193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól http://www.ktm.hu/jogsz/kv/0130600.htm 2. TOVÁBBI HASZNOS JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK KTK kézikönyv www.nfh.hu,

COM(1999)344 The structural funds and their coordination with the Cohesion Fund - Guidelines for programmes in the period 2000-2006 - Communication of the Commission; http://www.mszs.si/eurydice/indok/uleu/c_26719990922en00020021.pdf COM(2003) 110 final Communication from the Commission further indicative guidelines for the candidate countries; http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2003/com2003_0110en01.pdf COM(2003) 499 final Communication from the Commission the structural funds and their coordination with the Cohesion Fund revised indicative guidelines. http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2003/com2003_0499en01.pdf 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól http://www.kvvm.hu/jogsz/kv/01102.htm 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről http://www.kvvm.hu/jogsz/kv/02001.htm Fenntartható fejlődés honlapja www.ff3.hu DIRECTIVE 2001/42/EC OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on the assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment A NATURA 2000-el összefüggő EU jogszabályok http://www.kvvm.hu/ természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv: http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&nu mdoc=31992L0043&model=guichett a madarak védelméről szóló irányelv: http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&nu mdoc=31979L0409&model=guichett

15