Környezeti Fenntarthatósági Útmutató EU támogatásokra pályázók számára
a humán fejlesztés típusú pályázatokra vonatkozóan Munkaanyag
2004. január 30.
BEVEZETŐ Miért szükséges már a pályázat készítése során megfelelni a környezeti fenntarthatóság kritériumának? Az Európai Unió (EU) a Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályokról szóló 1260/1999 EK Tanácsi Rendelete alapvető követelményként két ún. horizontális elv érvényesítését írja elő az EU források felhasználása során. Ennek értelmében az EU forrásokért pályázóknak a pályázat tartalmát illetően külön figyelmet kell fordítaniuk (1) a környezeti fenntarthatóság és az (2) esélyegyenlőség szempontjainak következetes érvényesítésére. „Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható növekedését, a foglalkoztatás magas szintjét, a nemek közötti egyenlőséget és a környezet magas szintű védelmét és javítását is elő kívánja segíteni, mivel ezeknek az erőfeszítéseknek különösen a környezetvédelmi követelményeket kell integrálniuk a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába, elő kell segíteniük az egyenlőtlenségek kiküszöbölését és a nemek közötti egyenlőség biztosítását, mivel az alapok tevékenysége lehetővé teheti a faji, etnikai, testi állapot vagy életkor szerinti diszkrimináció elleni harc fokozását, különösen az igények értékelése, a pénzügyi ösztönzők és a kibővített partnerségi kapcsolatok segítségével;” (1260/1999 EK Tanácsi Rendelet Preambulum (5) pontja).
A fenti követelmények teljesítése Magyarország különös érdeke is, hiszen Magyarország páratlanul értékes természeti és kulturális értékekkel, erőforrásokkal rendelkezik, amelynek megőrzését nem nélkülözheti semmilyen gazdaságfejlesztési célkitűzés sem. A horizontális elvek figyelembe vétele tehát olyan gyakorlatban is megvalósítandó európai követelmény, amelynek mind a pályázóknak, mind a pályázat elbírálóinak eleget kell tenniük. A környezeti fenntarthatóság érvényesítése tehát minden pályázó számára kötelező, melyre a pályázat készítése során részletesen ki kell térni a pályázati felhívásnak megfelelően. A pályázat értékelésekor minden esetben elbírálásra kerül az adott pályázat környezeti fenntarthatósága. Egy pályázat mindaddig nem tekinthető elfogadhatónak, amíg a pályázó nem mutatja be, hogy a tervezett fejlesztés során milyen lépéseket tesz a környezet tudatos védelme, megóvása érdekében. A valamilyen szempontból hiányosan készített pályázat hiánypótlásra visszaadható a pályázónak. A környezeti fenntarthatóság tekintetében elkészült egy „Részletes Környezeti Fenntarthatóság Útmutató”1, amely részleteiben szól mind az EU támogatások felhasználásáért felelős szakembereknek, mind a pályázat készítői és azok értékelői számára a környezetvédelmi feladatok széles skáláját átfogva. Célja, hogy a magyarországi érintettek számára átfogó képet nyújtson a környezeti fenntarthatóság horizontális elv tartalmáról, érvényesíthetőségéről és intézményi feltételeiről. A Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató alapján készült el hat darab, szerkezetében azonos, de különböző tevékenységekre és ennek megfelelően különböző környezeti hatásokra koncentráló rövid pályázati Környezeti Fenntarthatósági Útmutató. A rövid pályázati útmutatók célja, hogy a projekt típusának megfelelő segédlet álljon rendelkezésére a pályázó számára ahhoz, hogy a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre megfelelő módon válaszolhasson a pályázati dokumentációban. A pályázati kiírásban a pályázó segítséget kap arra vonatkozóan, hogy pályázatra benyújtott projektnél mely Útmutatót használja. A pályázók számára az alábbi intézkedéstípusokra állnak rendelkezésre pályázati útmutatók2: Agrár- és vidékfejlesztést ösztönző intézkedések Ipari, vállalkozásfejlesztés típusú intézkedések Turizmussal kapcsolatos intézkedések Infrastrukturális és közlekedésfejlesztési típusú intézkedések Környezetvédelmi, környezet-orientált típusú intézkedések Humán fejlesztés típusú intézkedések
A rövid környezeti fenntarthatósági útmutató további hasznos Internet címekkel és ismeretekkel kívánja segíteni a bővebb információhoz jutást, amelyeket összefoglalóan a melléklet tartalmaz.
2
1. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÉRTELMEZÉSE A XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunke kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat nem éljük fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket. A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéseit, és ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat az EU és hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió és Magyarország a környezeti fenntarthatóság elvéhez kapcsolódó célkitűzéseit az alábbi dokumentumokban rögzíti: • az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája3, • az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja4, • II. Nemzeti Környezetvédelmi Program5. Jelen útmutató célja, hogy röviden bemutassuk a fenntartható fejlődés környezeti (környezeti fenntarthatósági) szempontjait és ezek gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. Olyan szempontok meghatározására került sor, amelyek segítik a gyakorlatban a fenntartható fejlődés értelmezését. A környezeti fenntarthatóság öt fő célkitűzéséhez minden esetben 3-4 fenntarthatósági elv került megfogalmazásra. A fenntarthatósági elvek betartása vagy figyelembe vétele esetén a fejlesztések hozzájárulhatnak projektjük szintjén a fenntartható fejlődés, különös tekintettel a környezetvédelemi követelmények eléréséhez. Későbbiekben ezek szolgálnak alapul a projektek környezeti fenntarthatóságának megítéléséhez.
A környezeti fenntarthatóság célkitűzései és az azokhoz kapcsolódó fenntarthatósági elvek I.
A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
Célkitűzés: Az egyéni döntéshozatalban és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok. A környezeti információkat nem nélkülözheti a megfontolt tervezés és cselekvés. 1. A projektnek illeszkednie kell a projekt megvalósulásának helyén érvényes helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához. 2. A projekt megvalósítása során be kell tartani a hazai és az EU-s környezetvédelmi jogszabályokat. 3. A fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni a helyi környezet állapotát és természeti erőforrások rendelkezésre állását! 4. A projekt kialakítása és megvalósítása során biztosítani kell az érintetteknek a döntésekben való részvételét. 3
II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítani Célkitűzés: A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés nem járhat a környezetminőség folytonos romlásával. 5. A lételemeknek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét. 6. A környezeti elemek és rendszerek állapotát, ahol szükséges és lehetséges, javítani kell. 7. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell. III. Természeti erőforrások fenntartható használata Célkitűzés: A gazdaság szereplőinek és a társadalom tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékét. A jövő generációkért érzett felelősség pedig mindenkitől megköveteli a természeti erőforrások felhasználásában a takarékosságot és a racionalitást. 8. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnybe részesítése (a meg nem újuló természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás érdekében) 9. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 10. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő pl. „barna-mezős” megoldásokat kell előnyben részesíteni a „zöldmezős” területek igénybevételével szemben. IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése Célkitűzés: A természetben és a kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni a jövő generációk számára. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el. 11. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 12. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit, a természetes és természetszerű élőhelyek sokszínűségét és térbeli koherenciáját biztosítani kell. 13. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. 14. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell. V.
A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása
Célkitűzés: A társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén a környezethez alkalmazkodó és az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben. A fenntartható fejlődést csak a felelősségteljes ember érheti el. 15. A fejlesztések ne veszélyeztessék a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló, hagyományos gazdasági, termelői kultúrát és fogyasztói szokásokat. 16. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. 17. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja. 18. A fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon.
4
2. A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FOLYAMATA A fenntartható fejlődés mint horizontális elv környezetvédelmi szempontjainak érvényesítése akkor lesz hatékony, ha e szempontok a projekt tervezéstől a projekt megvalósulásának ellenőrzéséig minden fázisban érvényesítésre kerülnek. Ugyanis ha a támogatások elbírálásánál erőteljesen megkövetelik a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét, és erre a projekttervezés során is nagy hangsúlyt fektetnek, akkor a projektek környezeti kockázatai nagymértékben csökkenthetők. A környezeti fenntarthatóság szempontjait tehát érvényesíteni kell: a tervezésben (azaz a pályázati dokumentációban), a megvalósításban, a nyomon követésben (monitoring) és értékelésben.
Pályázóként tudni kell, hogy nem elégséges pusztán általánosságban leírni a környezet védelmének érvényesítését. Pontosan meg kell magyarázni azt, hogy a környezet védelmét milyen szempontok szerint és hogyan fogjuk megvalósítani a projektben. A fenntarthatósági értékek és környezetvédelmi célok érvényesülésének az élet minden területét át kell hatnia. Így nem képzelhető el olyan projekt, amelynek ne lenne vagy ne lehetne ezirányú kapcsolódása. A látszólag ún. „semleges” intézkedésekhez is kapcsolhatók olyan tartalmak, amelyek környezettudatos szemlélet vagy fogyasztói szokások elterjesztését támogatják (oktatás, foglalkoztatás stb.). A fentiek alapján a környezeti hatások szempontjából kétféle fejlesztés különböztethető meg: A fejlesztés során közvetlen környezeti hatás jelentkezik:
-
negatív környezeti hatás várható (pl. közlekedésfejlesztés); pozitív környezeti hatás várható (pl. szennyvíztisztítás).
Közvetlen környezeti hatás nincs, de meghatározhatók olyan környezeti tartalmak vagy a
fenntarthatósággal kapcsolatba hozható eredmények, amelyek elősegítik a környezettudatos magatartási formák kialakulását, elterjesztését (pl. egészségügy, oktatás, K+F stb.), lehetőséget adnak egy fenntarthatóbb fejlődési pálya követésére. A humán fejlesztés típusú projektek esetében, ahol közvetlen környezeti hatás nem következik be érdemes végiggondolni, hogy a fenntarthatóság szempontjából, olyan fontos kérdések, mint a helyi, hagyományos kultúra elemei, a helyi munkaerő és erőforrások, a környezetkultúra szempontjai milyen mértékben alkalmazhatók a projektben. A környezet szempontjából alapvető érdek, hogy az erőforrások (akár természeti, akár a munkaerő) helyben hasznosuljanak. A humán fejlesztések során felhasznált áruk és szolgáltatások nagy távolságokról történő „importálása” egyrészt jelentős környezetszennyezéssel (pl. nagyobb forgalom következtében kialakuló zaj, légszennyezés, stressz) járnak, másrészt a helyi erőforrások és kapacitások kihasználásának hiánya kedvezőtlen a helyi közösség számára. A pályázatkészítés során a pályázó feladata a projekt környezeti szempontú fenntarthatóságának igazolása. A projekt környezeti fenntarthatóságának meghatározása: Jelen útmutató segítségül szolgál a környezeti fenntarthatóság gyakorlati értelmezésében. A projekteket meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a fenntarthatósági értékek milyen mértékben érvényesülnek a tervezett projektben. Ehhez nyújt segítséget a 4. fejezet részletes táblázata, különösen annak a vizsgálandó szempontok oszlopa. A projekt tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóság figyelembe vételére és bemutatására: A pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjában. A következőkben bemutatott példa segítségül szolgál abban, hogy a pályázatban hol milyen részletességgel mutassák be a környezeti fenntarthatóság figyelembe vételét.
5
A tervezés lépései 1. A projekt megvalósulási helyén a környezeti, társadalmi problémák megismerése. 2. A projektciklus elemzése, vizsgálata (tervezés, kivitelezés, működés, bezárás) a projekthez kapcsolható fenntarthatósági elvek szempontjából.
Teendő Információgyűjtés, elemzés (I. fenntarthatósági célkitűzés alapján). A projekt várható környezeti hatásainak bemutatása (II-V. fenntarthatósági célkitűzés alapján).
a projekt céljaihoz kapcsolódó közvetlen 3. A vonatkozó fenntarthatósági elvek illesztése és közvetett környezeti fenntarthatósági a projekt céljaihoz. célok bemutatása. 4. A projekt végrehajtása során megvalósítható Szöveges meghatározás a pályázatban. környezetbarát technológiák, eljárások alkalmazhatóságának vizsgálata. 5. A projekt végrehajtása során a környezettudatos magatartás (vállalat, intézmények, Szöveges meghatározás a pályázatban. dolgozók, fogyasztók és más érintettek) ösztönzése érdekében vállalt feladatok leírása. 6. A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó Rövid szöveges értékelés. várható eredmények értékelése.
6
Pályázatban való megjelenítés helye Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság
A projekt célja, célcsoportja A projekt tartalma és tevékenységei A projekt tartalma és tevékenységei
Környezeti fenntarthatóság
3. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG MEGHATÁROZÁSA A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓBAN A humán fejlesztések környezeti összefüggései, hatásai A humán fejlesztés típusú intézkedések többnyire a foglalkoztatás, oktatás, képzés, kommunikáció és ismeretterjesztés, együttműködések erősítése és technikai segítségnyújtás típusú intézkedéseket foglalják magukba. A humán erőforrás fejlesztés típusú intézkedéseknek általában nincs közvetlen környezeti hatásuk. Ugyanakkor az intézkedések bizonyos környezetvédelmi tartalmú feladatok kibővítésével és egyes környezeti tartalmak erősítésével jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezettudatos magatartás és fenntartható gazdasági és társadalmi normák kialakulásához. A környezeti fenntarthatóság elérése nem pusztán a környezetvédelmi beruházások megvalósításán és a környezetvédelmi szabályok betartásán múlik. A környezet iránt érzett felelősségnek és a környezettudatos magatartásnak az ember sajátjává kell válnia. E magatartás kialakításában nagy szerepe van az információhoz való hozzájutásnak, oktatás-képzésnek, a tudományos életnek és az ismeretterjesztésnek. Mindemellett olyan fórumok szükségesek, amelyek biztosítják az állampolgárok számára a részvétel lehetőségét a környezetükre vonatkozó döntéshozatalban. Ezek az ún. „puha” eszközök jó kiegészítői lehetnek bármely intézkedésnek, amelyek hozzájárulnak a társadalom szemléletváltásához, a környezeti érdekek gazdálkodói érdekekbe történő integrálásához, a környezetkímélő megoldások alkalmazásának ösztönzéséhez. A kutatások és technológiai fejlesztéseknek olyan irányát kell ösztönözni, amelyek a környezeti elemek minőségének megőrzéséhez szükségesek. Azoknak az innovációknak kell prioritást élvezniük, amelyek leginkább csökkentik a természet károsodását és az ember egészségének veszélyeztetését. Kiemelkedő jelentőségű a termékek, valamint a vállalatok, intézmények környezeti minősítése. Nemcsak a környezettudatos fogyasztók számára jelent problémát, ha a vásárolni kívánt termékek között nem tudnak különbséget tenni, de a társadalom és a gazdaság sem nélkülözheti a példaértékű intézményi és vállalati szerepvállalást és példamutatást. A kommunikáció és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek esetében is célszerű törekedni a környezetvédelmi tartalmakkal való bővítésre. Az együttműködések során is vizsgálni célszerű a közös környezetvédelmi cselekvés lehetőségét. A környezeti nevelés és képzés elsősorban az intézményes oktatás területe, de rendkívül fontos a kulturális (pl. a műemléki, művészeti, közművelődési és közgyűjteményi) intézmények és szervezetek, a munkahelyek, a családok és más társadalmi csoportok szerepe is. Az ismeretterjesztő dokumentumok és más ismerethordozók mellett döntőek a természettel harmóniában kialakult szokások és képességek ápolását szolgáló lehetőségek biztosítása és az egészséges életvezetés kialakításának támogatása. A környezeti oktatás és képzés lényeges eleme a pozitív megközelítés igénye, a pozitív gondolkodásmód kialakítása, amelynek eszköze a természeti értékek bemutatása és a technológiai lehetőségek iránti bizalom fenntartása. Ezzel kapcsolatosan hasznos segítséget nyújtanak a különböző civil szervezetek kiadványai, mint például a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által kiadott Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2003. stb. Azok a foglalkoztatásra, különösen hátrányos helyzetűek foglalkoztatására irányuló projektek, amelyek során helyben kívánják foglalkoztatni és megtartani a munkaerőt, jelentős mértékben hozzájárulnak a fenntarthatósági célkitűzésekhez. Az önkormányzatok által szervezett közmunkák is gyakran szolgálnak környezetjavító célokat. Amennyiben lehet, törekedni kell a hagyományos termelési szokások és a helyi kultúra továbbvitelének ösztönzésére. A foglalkoztatás során érdemes kitérni fenntarthatósággal kapcsolatos erkölcsi normák megismertetésére és terjesztésére, így a munkahelyi környezeti kultúra támogatására, a munkavállalók környezeti tudatosságának növelésére stb.
7
Vizsgálandó szempontok a humán fejlesztés típusú intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozóan Jelen fejezetben meghatároztuk az egyes fenntarthatósági célkitűzések konkrét, a humán fejlesztés projekttípusra vonatkozó környezeti fenntarthatósági vizsgálandó szempontokat. A pályázatban közölt konkrét környezetvédelmi tartalmak (válaszok) ismeretében megítélhető a projekt környezeti fenntarthatósága. A projekt típusokon belül az egyes intézkedések (komponensek) még mindig meglehetősen eltérőek lehetnek. A következő táblázat az adott projekt típusra jellemző minden környezeti fenntarthatósági szempontot tartalmaz. Az adott komponens esetében a pályázat kiírójának joga van az adott intézkedési elemre nem jellemző kérdéseket elhagyni, azaz lehetséges, hogy a kiírás az itt bemutatottaknál lényegesen kevesebb kérdést tartalmaz. Természetesen a kevesebb kérdés megnöveli az egyes kérdések jelentőségét. A Humán erőforrás fejlesztés típusú projektek esetében a fenntarthatósági célkitűzéseket összességében kell megítélni, mivel környezetre gyakorolt hatásuk közvetlen nem kimutatható és mérhető. E projektek esetében alapvető kérdés, hogy milyen mértékben lehetnek ezek a projektek közvetítő közegei a fenntarthatóságnak. Ezen projekttípus esetében a környezeti fenntarthatóság, mint tartalmi elem megjelenését érdemes vizsgálni. Humán fejlesztés típusú intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozó kérdések Fenntarthatósági célkitűzések I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása II. Az emberi szükségletek kielégítése és a környezet állapota közötti egyensúly biztosítása III. Természeti erőforrások fenntartható használata IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása
Vizsgálandó szempontok
Megítélés
Az intézkedésekre adandó 1. A projektnek milyen környezeti fenntarthatósági vonatkozásai vannak? összpontszámot nem célkitűzésenként (kategóriánként) adható 2. A projekt tartalmaz-e a környezeti részpontszámok alapján, hanem a fenntarthatósággal kapcsolatos projekt egészében kell megítélni. ismereteket? 3. A projekt elősegíti-e környezeti menedzsment rendszerek bevezetését, alkalmazását? 4. A projekt tervezése során felvettéke a kapcsolatot helyi vagy érintett területen lévő társadalmi szervezetekkel?
* Az EMAS 2001 az Európai Unió önkéntes környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere, amelyet Magyarországon is alkalmazni kell a csatlakozás időpontjától kezdve. „AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001. március 19-i 761/2001/EK RENDELETE a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről” elérhető a http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html internet címen. CELEX: 32001R0761
8
4. A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az értékelők minden pályázatot értékelnek a tekintetben, hogy a pályázó hogyan és milyen mértékben építette be a projektbe a környezeti fenntarthatóság szempontjait, amely azonos szempontok alapján történik minden projekt esetében. A környezeti fenntarthatóság a pályázat értékelésekor minimum 5%-os súllyal kerül figyelembevételre. Ez egy százpontos értékelési rendszerben legalább 5 pontot jelent. A környezeti fenntarthatóság súlyát a pályázat kiírója az intézkedés tartalmától függően növelheti, ezt minden esetben a pályázati felhívás rögzíti. A pályázónak általánosságban az öt a fenntarthatósági célkitűzésnek kell megfelelnie, a humán fejlesztés típusú intézkedések esetében nem célkitűzésenként, hanem összességében kerül megítélésre. A pályázati felhívás a pályázat tartalmi követelményeitől függően megadhat a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó konkrét kérdéseket (a kérdések összhangban vannak az útmutatóban foglaltakkal, azokat szűkítve, a konkrét pályázatra vonatkozóan határozva meg). Ez esetben a pályázó e konkrét kérdések elemzésére és megválaszolására köteles. Konkrét kérdések esetében a kérdésekre adható pontszámok függnek a feltett kérdések számától, és a környezeti fenntarthatóságnak az intézkedéshez kapcsolódó súlyától. Ha pl. 6 kérdést tesz fel a pályázati felhívás és az e tárgykörben kapható összpontszám 8, akkor a 6 kérdés közül két kérdés dupla súllyal kerül figyelembe vételre (míg a többi 1 pontot kaphat). A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó információk megadása kötelező, ennek hiányában az értékelés nem végezhető el. Ezért először a projektek az információs tartalom szempontjából kerülnek elbírálásra: -
Ha válaszadás, vagy nem kellően részletezett vagy a lényeges információk hiánya (túl általános válaszok) nem teszik lehetővé a környezeti fenntarthatóság érvényesítésének értékelését a pályázót hiánypótlásra kell felszólítani, és annak keretében lehetőség van a környezeti fenntarthatóság részletezésére. A hiánypótlás jelentősen meghosszabbíthatja az elbírálás folyamatát.
Az értékelő a szükséges információk birtokában végzi el a pályázat környezeti fenntarthatósági értékelését. A pályázat az alábbi minősítéseket kaphatja: •
Környezeti fenntarthatóságot ösztönző (pozitív) projekt: a projekt jelentős többlet erőfeszítéseket tesz a környezet védelme és a fenntartható fejlődés érdekében. • Környezeti fenntarthatóság minimális elvárásainak megfelelő (semleges) projekt: a projektnek nincs közvetlen környezetihatása, nem ellentétes a környezeti fenntarthatósággal. s. A környezeti fenntarthatóságot ösztönző, pozitív megítélésű projektek igazolják, hogy képesek olyan környezetvédelmi tartalmak megvalósítására, amelyek figyelembe veszik a társadalom és környezet közös érdekeit. Ezzel a hazai fejlesztések számára mintaértékűvé válnak. A pályázat során e projektek előnye, hogy a pályázatok rangsorolásánál, az azonos tartalmú projektek esetében előnyt élveznek.
9
1. ábra: A pályázat elbírálásának (befogadásának és értékelésének) eljrárásrendje PÁLYÁZAT BEADÁSA
A pályázat befogadása az információs tartalom szerint
Pályázat befogadásának vizsgálata Nem kielégítő információ
Kielégítő információ
Kisebb hiányosságok
Nagyobb hiányosságok
Visszaadás átdolgozásra
Kiegészítés, pótlás
Pályázat elfogadhatóságának vizsgálata Ösztönző (pozitív)
Megfelelő (orientált)
„belső küszöb”
II. A pályázat értékelése a környezeti fenntarthatóság szerint
Negatív megítélésű
HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK
1. HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK 1
Részletes Környezeti Fenntarthatóság Útmutató www.nfh.hu
2
Környezeti Fenntarthatóság Útmutató (6 db) www.nfh.hu
3
az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája http://europa.eu.int/eurlex/en/com/cnc/2001/com2001_0264en01.pdf 4
az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja http://www.ff3.hu/upload/6_action_plan_en.pdf, illetve a http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2002/l_242/l_24220020910en00010015.pdf
5
II. Nemzeti Környezetvédelmi Program www.kvvm.hu/jogszabalyok/nkp2.htm
10
Visszaadás hiánypótlásra
I.
