Környezeti értékelés. Badacsonytördemic község településrendezési tervéhez. Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet

BADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉGTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

Környezeti értékelés Badacsonytördemic község településrendezési tervéhez

Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése (egykori zagykazetta területének Vki övezetbe sorolása)

Megbízó: Badacsonytördemic Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8263 Badacsonytördemic, Hősök útja 12. Összeállította: Sziklai Mérnöki Iroda Kft. 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 11. fszt. 4.

2014. december

1

S S k a M é n ö k o d a K Szzziiik kllla aiii M Mé érrrn nö ök kiii IIIrrro od da aK Kfffttt...


1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése:.................................................. 4 1.1. Előzmények................................................................................................................... 4 1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása ...................................................... 5 1.3. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására .................. 5 1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása; .......................................................................... 5 1.5. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai .................................................................................................................................... 6 2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése ..................................................... 6 2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket ................................................................................... 6 2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal .................................... 7 3. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása .............................. 9 3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal, szabályokkal ... 9 Víz- és talajvédelem........................................................................................................... 10 Levegőtisztaságvédelem .................................................................................................... 13 Hulladékgazdálkodás ......................................................................................................... 13 Zaj elleni védelem.............................................................................................................. 14 Természet- és tájvédelem ................................................................................................... 15 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben, illetve programban; ................................................................................................................ 18 3.3. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése;............................................................................................................................ 19 3.3.1. A terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol ..................................................................................... 19 Élővilág ......................................................................................................................... 19 Talaj .............................................................................................................................. 19 Táj ................................................................................................................................. 20 Víz ................................................................................................................................. 20 Levegő ........................................................................................................................... 20 Zaj ................................................................................................................................. 20 Vízföldtan, vízkészletek, vízgazdálkodás ....................................................................... 20 Természet és tájvédelem ................................................................................................ 24 3.3.2. A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása ....................................................... 25 Levegőtisztaság- védelem .............................................................................................. 25 Hulladékkezelés ............................................................................................................. 25 Zaj elleni védelem .......................................................................................................... 26 Közművek ..................................................................................................................... 26 3.3.3. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg .............................................................................................. 26 3.4. A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel azokra a tervelemekre, tervezett intézkedésekre, amelyek: 27 3.4.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik, ............................................................................................................ 27 2



3.4.2. Olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak .................................................... 27 3.5. A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése ................................................................................................. 27 3.5.1. Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén ................................... 27 3.5.1.1. a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre), .................................................... 27 3.5.1.2. A környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra ........................ 33 3.5.1.3. A Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire ....................................... 34 4. A terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére, monitoringozására vonatkozó javaslatok ......................... 38 5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni. .................................................................................................................................. 38 6. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. ............................................................................... 39 7. Összefoglaló. ......................................................................................................................... 39

Mellékletek: 1. sz. melléklet:

Topográfiai térkép

2. sz. melléklet:

Fedett földtani térkép

3. sz. melléklet:

Szabályozási tervlap

4. sz. melléket:

Ingatlan leíró adatai

3



1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése: 1.1. Előzmények Badacsonytördemic község hatályos településrendezési terve 2005-ben került el-fogadásra. A hatályos településrendezési terv elfogadása, illetve 2009-es módosítása óta olyan fejlesztési elképzelések jelentkeztek a településen, amelyek csak a településrendezési terv módosítását követően valósíthatók meg. A településrendezési terv használata során is felmerültek olyan felvetések, melyek a terv részleges felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását igényelik. A település lakosságának településfejlesztési igényei, illetve a területileg illetékes építéshatóság jogszabály értelmezési felvetései tették szükségessé a településrendezési terv módosítását. A képviselő-testület településfejlesztési döntésében jóváhagyta a településrendezési terv módosítására vonatkozó kérelmeket, majd felkérte cégünket a tervezési munka elvégzésére. Badacsonytördemic Község Önkormányzata a hatályos településrendezési terv módosítása tárgyában 2012. július 17-én küldte meg előzetes egyeztetési anyagát, hat pontban rögzítve településrendezési terv módosítás célját, és várható hatását. Mivel a településrendezési eljárás 2013. december 31-i határidőig nem fejezhető be, ezért az Önkormányzat a településrendezési módosítási eljárást lezárta. A tervezési munka során újabb tervezési célok fogalmazódtak meg. Badacsonytördemic Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján új településrendezési módosítási eljárást indít, és a korábban már ismertetett hat ponttal együtt húsz pontban rögzítette a településrendezési terv módosítása szükségességét. Badacsonytördemic településrendezési tervének tervezett módosítása a jóváhagyott településrendezési terv kisebb módosításait jelenti, amely helyi szinten kis területek használatát alakítja át. A módosítás jellegéből adódóan kidolgozó Önkormányzat megállapította, hogy a környezeti vizsgálat szükségességének eldöntésére a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdése vonatkozik. A várható környezeti hatások jelentőségének eseti meghatározása alapján dönthető el ez alapján a környezeti vizsgálat szükségessége. A várható környezeti hatás jelentőségének eldöntése a kidolgozó kikérte a környezet védelméért felelős szervek véleményét arról, hogy a tervezett módosításokat követően várható-e jelentős környezeti hatás, amely indokolja a környezeti vizsgálat lefolytatását. A megkeresett szervek közül a KDT Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 61450/2014. iktatószámú levelében adott véleményt, amelyben tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a tervezett húsz módosítás közül a 20. számú, azaz a vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése esetében indokolt, ill. jogszabályi előírások miatt szükséges környezeti vizsgálati eljárás lefolytatása, környezeti értékelés elkészítése. A környezeti értékelés tematikája a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról, 4. sz melléklete szerinti tartalmi követelményeket követi, azonban a terület NATURA 2000 érintettsége és természetvédelmi védettsége miatt kiemelten kezeli a természetre gyakorolt hatások elemzését.

4



1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása A településrendezési terv elkészítésének folyamatában a környezeti értékelés elvégzése alapját képezi a terv által kitűzött célok, fejlesztési elképzelések, intézkedési javaslatok meghatározásának. Környezeti értékeléshez szükséges adatok beszerzése, a településrendezési terv elkészítéséhez kapcsolódó adatok begyűjtésével párhuzamosan történt. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete határozza meg azon tevékenységeket, amelyek a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek közé tartoznak. A melléklet 93. pontja szerint kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő c) védett természeti területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő A tervezett kikötőre a c) pont kitételei fennállnak, így a későbbi engedélyezés során mindenképpen előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása szükséges.

1.3. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A környezeti értékelés során olyan információ, állapot jellemző nem merült fel, amely a jogszabályi előírásokon túlmenően jelentősen befolyásolta volna a településrendezési terv alakítását.

1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása; A környezeti értékelés szükségességének megállapítására irányuló eljárás során a jogszabály szerint megjelölt környezet védelméért felelős szervek megadták véleményüket, amiket környezeti értékelés során figyelembe vettünk. 

A KDT Környezetvédelmi és Természetvédelmi elügyelőség 61450/2014. iktatószámú levelében adott véleményt, amelyben tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a tervezett húsz módosítás közül a 20. számú, azaz a vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése esetében indokolt, ill. jogszabályi előírások miatt szükséges környezeti vizsgálati eljárás lefolytatása, környezeti értékelés elkészítése.



A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 1523-4/2014. sz. levelében felhívta a figyelmet a Natura 2000 terület határának javítására, ami e vizsgált ingatlant is érinti. Az általa tett észrevételek beépítése esetén környezeti vizsgálat készítését nem tartja szükségesnek.



A KDT Vízügyi Hatóság KDTVH-2504-004/2014. sz. levelében adott véleményt. Ebben a kikötők létesítésére vonatkozó szabályozási előírások ellentmondására hívta fel a figyelmet, de környezeti vizsgálat elvégzésére vonatkozóan nem tett javaslatot. 5



A vizsgálat során felvettük a kapcsolatot a település Polgármesteri Hivatalával. A hivatal készséggel tájékoztatott a felmerült kérdésekkel kapcsolatban, illetve rendelkezésünkre bocsátotta a rendelkezésükre álló és a tervezés szempontjából fontos dokumentumokat.

1.5. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A környezeti értékelés során csak a szakirodalomban, publikált térképeken, tanulmányokban, jogszabályokban megjelent, ill. az önkormányzat, a hatóságok és a különböző szolgáltató szervezetek által szolgáltatott adatokat használtuk fel, mivel ezek a tervezési terület adottságait figyelembe véve elégséges információval szolgáltak a tervnek megfelelő mélységű értékelés elkészítéséhez. Természetesen helyszíni bejárás, felmérés elvégzésére is sor került.

2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok rövid ismertetése 2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A terv címe: Badacsonytördemic község településszerkezeti tervének, szabályzatának, és szabályozási tervének módosítása

helyi építési

Terv típusa: Településrendezési-terv módosítás részterületekre A terv tartalma: Badacsonytördemic község helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 4/2005. (VI. 01.) számú Képviselő-testületi rendeletének módosításáról A teljes tervezési, azaz módosítással érintett területből a környezeti vizsgálat csak a 20. számmal jelzett módosítást (Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése, a szabályozási előírások kidolgozásával) érinti. A vizsgálattal érintett módosítás összefoglaló ismertetése: Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése, a szabályozási előírások kidolgozásával A módosítással érintett telektömböt a 081. hrsz-ú közút, a közigazgatási határ, illetve a Balaton (0100. hrsz.) jogi partvonala határolja (20. sorszámmal jelölve). A módosítás célja Badacsonytördemic vízpart-rehabilitációs tanulmányterv rendelkezéseinek, illetve övezeteinek beépítése a településrendezési tervbe, figyelemmel a Btv. előírásaira, illetve övezeteire, továbbá a fenti jogszabályokban kijelölt kikötő kialakítása érdekében a szabályozás pontosítása. A kikötőt a Badacsonytördemic 092/1 hrsz-ú,ingatlannyilvántartás szerint rét művelési ágban nyilvántartott ingatlanon tervezik kialakítani. A hatályos településrendezési terv nem építette be pontosan a vízpart rehabilitációs tanulmányterv rendelkezéseit, illetve szabályozását. A módosítással a településrendezési tervben az egyes övezetek határvonala összhangba került a tanulmánytervben alkalmazottal. Ez a módosítás elsősorban a kikötő övezetét érintette, illetve kisebb mértékben a parti sétány zöldterületének határvonalait. A kikötő szabályozási előírásai is összhangba kerültek a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel. 6



Új elemként jelenik meg a szabályozási terven – összhangban a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, és a szabályozási előírásokban rögzítettekkel – az egykori zagykazetta területének Vki övezetbe sorolása, ahol csónakkikötő kialakítására nyílik lehetőség, a zagykazettában található zagy kitermelése, és ártalommentes elhelyezése esetén. A csónakkikötő kialakításának egyéb feltétele – ami nem a településrendezési eljárás része – a nádas figyelembe vételével megfelelő kijárat biztosítása a nyílt vízfelülethez. Településszerkezet: A településszerkezeti terv a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben jóváhagyott tervlap szerint módosul. Szabályozási terv: A szabályozási terv a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben jóváhagyott tervlap szerint módosul. Szabályozás: A kikötő övezetét a hatályos szabályozási terv is tartalmazta. A szabályozás a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alkalmazása miatt módosul. Új övezetként jelenik meg a vízgazdálkodási terület tómedren kívül kikötő (Vki) övezet. Tómedren kívül kikötő csak a Vki övezeti jelű területen létesíthető, illetve üzemeltethető Közlekedés: A módosítás érinti a móló szabályozását, amely korábban közlekedési területként szabályozott terület volt, és jelen módosítással zöldterületbe kerül át.

2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Az alábbi aktuális területfejlesztési koncepciókat, stratégiákat, terveket és programok ismertek: Magyarország: 

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció javaslat (OFTK) 2014-2020



Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2011



Új Széchenyi Terv akciótervei 2011-2013



A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-20151



Az egészségügy humán erőforrás stratégiája 2



Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-20143



Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 – Fehér Könyv4



Magyarország Energiapolitikája 2008-2020



Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020



Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025



Nemzeti Energiastratégia 20305



Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014

készítette: EconoConsult Kft. és a COWN Magyarország Kft.; 2010. Budapest kiadta: az EM megbízásából az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Szerkesztette: Vízvári László és Gyetvai Györgyi; 2010 . Budapest 3 kiadta: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4 kiadta: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 5 kiadta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012. Budapest 1 2

7





Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia 6



Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-20207

Közép-Dunántúli Régió: 

A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója 1999. 8

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, Balaton-térség: 

2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról



Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú távú Fejlesztési Koncepció 2020-ig9



Balaton Nagytérség Közlekedésfejlesztési Stratégiája 10



Balaton Régió Kerékpáros-turisztikai Stratégiája és a Bringakörút Projekt Előkészítő Dokumentuma11

Veszprém megye: 

Veszprém megye Környezetvédelmi Programja 2011-201612



Veszprém megye és kistérségei stratégiai programja13



készül: Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója 14

Tapolcai és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás: •

A Tapolcai Statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program, 2007.15

•

Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja, stratégia 16

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület (LEADER): 

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013

készítették: Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék és Aquaprofit Zrt.; 2008. Veszprém - Budapest készült: 2008. Budapest 8 készítette: MTA RKK NYUTI, témavezető: Rechnitzer János, D.Sc.

6 7

9

készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., 2008.

10 11 12 13 14 15 16

készítette: F & B Consulting Bt., 2007. készült: A „Balatoni Integrációs Kht” megbízásából, 2008. készítette: Progressio Márnöki Iroda Kft, Budapest, 2010. készítette: Veszprémi Egyetem, Veszprém, 2001. készíteti: Universitas-Győr Nonprofit Kft. készítette: Pannon Projekt Kft.; 2008. készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt.

8



3. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal, szabályokkal A 96/ 2009. (XII. 9.) OGY határozattal elfogadott 2009-2014. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (III. NKP.)több tervezési alapelvet határoz meg. Az alapelveket a környezeti tervezés, környezethasználat során érvényesíteni kell minden szinten, így a településrendezési terv készítése során is. A főbb alapelvek a következők:  • a környezetügy terén hagyományosan kialakult, a környezetvédelmi törvényben is szereplő alapelvek, amelyek alapvetően a környezethasználat helyes módjára (elővigyázatosság,  megelőzés), a felelősség vállalására (szennyező fizet), a közérdekből fakadóan az együttműködés és átláthatóság fontosságára hívják fel a figyelmet (tájékoztatás, nyilvánosság);  • a környezeti problémák, jelenségek, folyamatok összetettségéből eredően mind nagyobb teret kell kapnia a holisztikus megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), az integráció elvének, valamint a rövid, közép és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembe vételének;  • a területiség figyelembe vétele átfogó elvének érvényesítése, a fenntartható térhasználat, a kedvező területi hatások elősegítése és területi szinergia megvalósítása, a környezetei, társadalmi és gazdasági adottságokhoz illeszkedő, területileg differenciált beavatkozások kialakításának elve;  • tekintettel arra, hogy az Alkotmány szerint „a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”, kiemelt figyelmet kell szentelni az esélyegyenlőség, a társadalmi igazságosság, valamint a nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elvének; ezek egyúttal kapcsolódnak a helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elvéhez, miszerint törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére, de egyben a helyi sajátosságok, sokszínűség, készletek védelmére. A Program átfogó célterületei: A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése - Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása. Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére. 9



Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése - Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése - A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmigazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. E célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. A Program átfogó célterületei, illetve a tematikus akcióprogramok keretében meghatározott célok és intézkedések egyaránt arra irányulnak, hogy hidat képezzenek a jelenlegi helyzet és a jövőképben megfogalmazott fő irányok időarányos megvalósításához.

Víz- és talajvédelem Az NPK-III. a Vizeink védelme és fenntartható használata fő célkitűzései: • A Víz Keretirányelvvel összhangban 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése. • A vizeknek a vízi és a vizektől függő szárazföldi ökoszisztémákban betöltött szerepének, és a vele történő gazdálkodás társadalmi megosztottságának összehangolása, a készletek mennyiségi és minőségi védelme (az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése). • A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, tározás feladatán túlmenően az árvízvédelmi védképesség megtartása, különös tekintettel a klímaváltozás következtében várható szélsőséges vízjárásra. • Az árvizek és aszályok figyelembevételével.

hatásának

mérséklése

a

„jó

állapot”,

mint

célkitűzés

• A vízkészletekkel összefüggő nemzetközi együttműködésben a területi szuverenitás tiszteletben tartása mellett a károkozás tilalmának, a szennyező fizet elvének és a méltányos részesedés jogának érvényesítése. 10



Kiemelt fontosságú és országos jelentősegű. érzékeny víztestek állapotának javítása: A felszíni vizek állapotának javítása érdekében az elmúlt években a kiemelten kezelt vízvédelmi területeken jelentős beruházások valósultak meg, illetve kezdődtek el, melyek eredményességet a vízminőségi mutatók is igazolják. Ezek folytatása az éghajlatváltozással (nagyobb párolgás, ritkább, de intenzívebb csapadék) összefüggésben jelentkező. vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi problémák megoldása miatt is indokolt. A Balaton az ország egyedülálló nemzeti kincse, kedvező vízminőségi állapotának, turisztikai és kulturális vonzerejének megőrzése fontos feladat. A Balaton, mint állóviz sajátos adottságokkal és problémákkal rendelkező. sérülékeny ökológiai rendszer. Annak ellenére, hogy a Balaton vízminősége sokat javult az elmúlt időszakban, tovább kell folytatni a vízminőség javításával összefüggő intézkedések megvalósítását (pl. a Balaton teljes területét érő összes terhelés több mint 30%-a a parti települesek belterületi csapadékvizéből származik). A Balaton vízminőségének javítását szolgáló legnagyobb létesítmény a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR). A KBVR létesítésének alapvető célja az volt, hogy a Zalán keresztül a Keszthelyi-öbölbe jutó szervetlen növényi tápanyagok lehet. legnagyobb részét visszatartsa es így a Balaton vízminőségromlását lassítsa, megállítsa es visszafordítsa. A KBVR I. ütem keretében az 1980-as években egy átfolyásos rendszer. tározó épült ki, amelyben a víz útját terelő töltések határozzák meg. Mivel a Kis-Balaton természetvédelmi terület, amely egyúttal a Ramsari egyezmény hatálya alá esik, ezért a KBVR II. ütem megvalósítása soran a vízminőségi cél mellett fokozottan figyelembe kell venni a természetvédelmi érdekeket is. A tó vízszintje az elmúlt évek csapadékszegény időszakában kritikus értéket ért el. Ezért elengedhetetlen a Sió zsilip és csatorna rekonstrukciója, mely által nagyobb biztonsággal tartható a megfelelő vízszint az üdülőszezonban. A Balaton optimális vízkészlet gazdálkodása hozzájárul a környezetvédelmi, idegenforgalmi es ökológiai szempontok érvényesüléséhez. Cél a Balaton esetében: 

A Kis-Balaton jó állapotának védelme mellett a természetes élőhelyek vízigényeinek figyelembe vétele.



A Balaton jó ökológiai állapotához, a komplex hasznosítási célokhoz szükséges vízszint biztosítása.

A felszíni vizekre, azok terhelésére, veszélyeztetésére, szennyezésére vonatkozó szabályokat, előírásokat jelenleg a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tartalmazza. Közvetlenül a felszíni vízbe, mint befogadóba történő bevezetésre vonatkozó – a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti – területi besorolásokat és területi határértékeket a 2005. január 1.-én hatályba lépett 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. E rendelet szerint a vizsgálati terület a kiemelt vízminőségvédelmi területek (befogadók) körébe tartozik (Balaton és vízgyűjtő területe). A vizsgálati területen a felszíni vizek minőségének védelme és a felszíni vizeket érintő környezeti hatások értékelése szempontjából a rendelet 2. számú melléklete szerinti 1. (Balaton és vízgyűjtője) kategória területi határértékei az irányadók. A talaj és a víz védelme kiterjed a föld felszíni és felszín alatti rétegeire. Az egészséges életfeltételek biztosítása érdekében a földben, vagy a föld felszínén csak olyan anyag 11



helyezhető el, valamint csak olyan tevékenység végezhető, amely a földet valamint a környezeti elemeket, a felszíni és a felszín alatti vizeket nem szennyezi, nem károsítja. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 25.§-a kimondja, hogy szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a külön jogszabály szerinti engedélyben, illetve azok hatálya alá nem tartozó külön jogszabály szerinti tevékenység esetén a felügyelőség által kiadott külön engedélyben kell meghatározni. A kibocsátási követelményeket a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó kötelezett tevékenységek esetén környezetvédelmi engedélyben, b) a Kormány által külön rendeletben meghatározott egyes létesítmények tekintetében, egységes környezethasználati engedélyben, c) környezetvédelmi-felülvizsgálat elvégzése esetén a környezetvédelmi működési engedélyben kell meghatározni. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény egyaránt meghatároz általános következményeket a vizek védelme érdekében. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magába kell foglalnia a talaj termőképessége, víz- és levegőháztartása védelmét is. A törvény szempontjait figyelembe véve született meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról. A rendelet célja: a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével, összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása A rendelet hatálya - az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó anyagok és tevékenységek kivételével - kiterjed a felszín alatti vízre és a földtani közegre, és a szennyező anyagra; a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre. A 2005. január 1.-én hatályba lépett 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Badacsonytördemic területe szennyeződés érzékenységi besorolás szerint a fokozottan érzékeny területek közé tartozik. Badacsonytördemic a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén helyezkedik el. A törvénnyel jóváhagyott területrendezési terv (BRT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat (BTSZ) szerint az érintett terület része az SZ-1 jelű felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozó települési térség. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szól, meghatározza a felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső, valamint a hidrogeológiai védőidom és védőterületek 12



meghatározásának, kijelölésének, kialakításának, és fenntartásának módját. A település területét nem érinti működő vagy távlati vízbázis hidrogeológiai védőövezete. A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint Badacsonytördemic az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőterületét kijelölő települések közé tartozik.

Levegőtisztaságvédelem Az egyes létesítmények üzemeltetőinek levegővédelemmel kapcsolatos általános kötelezettségeit a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet határozza meg. A további vonatkozó előírásokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.(I.14.) VM rendelet és a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet intézkedik. Ez utóbbi jogszabály szerint a terület egyik légszennyezettségi zónába sem tartozik. A tervezési terület Badacsonytördemic település külterületén helyezkedik, környezetében főként üdülő, lakó, zöldterületek, valamint a Balaton medre, vízfelülete találhatók. Az ingatlan közvetlen környezetének szennyezettségéről mérési adatok nem állnak rendelkezésre, mert az Országos Légszennyezettségi Mérőrendszer hálózatába tartozó mérőpont nincs a közelben. Az ingatlan legközelebbi, az Országos Légszennyezettségi mérőhálózatába tartozó mérőállomás távol, Ajkán található.

Mérőhálózat

automata

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek által üzemeltetett manuális (RIV) mérőhálózatnak a legközelebbi mérőhelye Tapolcán található. A mérőállomás adatai alapján Tapolcán a levegő 2013. évi légszennyezettségi indexe a legmagasabb indexű komponens alapján: „kiváló” (OMSZ LRK Adatközpont publikációja alapján). nitrogén-dioxid: „kiváló”. A tervezési terület néhány kilométeres környezetében jelentős légszennyező pontforrás illetve diffúz forrás nincs. A fentieket figyelembe véve feltételezhető, hogy a tervezett kikötői terület térségében a levegő minősége jó. A nyári időszakban a nagyobb járműforgalom miatt valószínűleg kissé nő a terhelés.

Hulladékgazdálkodás Az NKP-II. Hulladékgazdálkodási fő célkitűzései: • Az évente képződő hulladék mennyisége 20%-kal csökkenjen (2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék). • 2014-re a képződő hulladék legalább 40%-a hasznosuljon, az energetikai hasznosítás érje el a 10%-ot.

13



• A maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások – egyes speciális technológiát igénylő hulladékok kivételével – az ország határain belül álljanak rendelkezésre.

Zaj elleni védelem Az NKP-III. szerint célként a következők fogalmazhatók meg: • A zaj- és rezgésterhelés mértékének, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatásának, egészségkárosító kockázatának csökkentése: - a közlekedési létesítmények mentén csökkenjen azoknak a területeknek az aránya, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 65 dB, az éjjeli (Léjjel) 55 dB felett van; - ezen belül prioritást kell élvezzenek azok az intézkedések, amelyek olyan területek zajcsökkentésére irányulnak, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) meghaladja a 75 dB, az éjszakai pedig a 65 dB mértéket. • A zaj- és rezgésforrások számának csökkentése. • A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében. A környezeti zaj határértékeit a 27/2008 (XII. 03) KvVM- EüM sz. rendelet tartalmazza. A rendelet 1. sz. melléklete rögzíti az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit. Sorszám

Zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB)

nappal 06-22 óra

éjjel 22-06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

A telephelyeken a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezetbe jutó zaj a 27/2008 (XII. 03) KvVM- EüM sz. együttes rendeletben előírt zajterhelési határértéket ne haladja meg. A zajterhelési határértékek teljesüléséről az üzemeltetőknek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell.

14



A 27/2008 (XII. 03) KvVM- EüM együttes rendelet szabályozza az épületek különböző zajtól védendő helyiségében megengedhető zajterhelési határértékeket is a. A rendelet szerint az - az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől (pl. felvonóktól, kazánoktól, szivattyúktól, szellőző- és klímaberendezésektől, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezésektől), és - az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységtől, illetve az ehhez alkalmazott géptől, berendezéstől, egyéb zajforrástól származó zaj terhelési határértékei az alábbiak szerint alakulnak: Sorszám

1. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10.

Zajtól védendő helyiség Kórtermek és betegszobák Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelyiségek bölcsődékben és óvodákban Lakószobák lakóépületekben Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakásokban Szállodák, panziók, üdülők, szociális otthonok, munkásszállók és diákotthonok közös helyiségei Éttermek, eszpresszók Nagy- és kiskereskedelmi épületek eladóterei, vendéglátó helyiségei, a váróterem

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 35 30 40 40 45

30 35 45 50 55 60

A tervezési terület környezetében a következő besorolású területek fordulnak elő: Közvetlen szomszédságában: Zöldterületek (közparkok), Különleges Vízgazdálkodási terület (tó, Balaton meder) besorolású területek vannak.

kikötő

terület,

Ezeken túl keletre közlekedési terület, különleges terület (strand, kemping), zöldterület (közpark), Vízgazdálkodási terület (tó, Balaton meder), közlekedési terület (vasút), hétvégi házas üdülőterület. A védett területek közül az üdülőterület határa kb. 80 m-re helyezkedik el a vizsgált ingatantól. A zöldterületek egy része szomszédos az ingatlannal.

Természet- és tájvédelem Az NKP-III. szerint a biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem átfogó céljai a következők: - A védett természeti területek állapotának megőrzése és javítása (ehhez kapcsolódóan a hazai jogszabályoknak és a nemzetközi követelményeknek megfelelő működtetés feltételeinek megteremtése). - A biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken kívül is. - A biológiai sokféleség ex situ védelmének megerősítése (génbank). - A biológiai sokféleség fenntartható használata. 15



- A biológiai sokféleség megőrzése, mint prioritás beépítése a különböző politikákba, tervekbe és programokba (különösen: mezőgazdaság, erdészet, halászat, területrendezés, infrastrukturális fejlesztések (energia, közlekedés), ipar, turizmus, bányászat, nemzetközi kereskedelem stratégiájába és programjaiba). Védett természeti területek Táj-természetvédelmi szempontból meghatározott vagy kötelezően előírt módszer a tervezés ezen szintjén nincs. Pontos élőhelytérképezést, tájképvédelmi és láthatósági vizsgálatot vagy Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítését a környezeti értékelés nem igényli, ezt a későbbi tervezési fázisokban (jelen vizsgálat elfogadása esetén) és a beruházás konkrét (vízjogi létesítési) terveinek ismeretében lehet és szükséges csak elvégezni. A vizsgált ingatlan a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területén fekszik. A földhivatali bejegyző határozat száma: 40125/1997.10.07). Az országos jelentőségű védett természeti területek és a beruházás kapcsolatát a következő térképpel szemléltetjük (forrás: TIR):

Jelmagyarázat:   

piros poligon – beruházás területe zöld rácsozás – országos jelentőségű védett természeti terület narancssárga és bézs – lakott terület

A tervezett kikötő, mint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területe esetén vizsgáltuk a 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 2. § (1) jogszabályt, mi szerint a védetté nyilvánítás célja a táj jellegének megőrzése, természeti értékeinek a felszíni és felszín alatti vizek és vízkészleteknek, a Balaton és vízgyűjtőjének, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak védelme, és a természetszerű gazdálkodási módok elterjesztése révén a Balaton vízminőségének javítása. 16



A tervezett csónakkikötő számára történő hasznosítása során a fenti célkitűzésekkel történő ütközést nem találtunk. Nemzeti Ökológiai Hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat és a beruházás kapcsolatát a következő térképpel szemléltetjük (forrás: TIR):


piros poligon – beruházás területe barna – magterület lila – pufferterület

A tervezési terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének része. A Balaton teljes vízfelülete magterület. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. A beruházás megvalósítása után az ingatlanra a magterület fogalma továbbra is fennmarad, hiszen a rossz természetességű hajdani zagytéren növő pionír puhafás állomány helyett vízfelület alakul ki, ami vízi növény- és állatfajok populációinak ad majd otthont, melyek egy része Natura 2000 jelölőfaj lehet. Ramsari terület A 20. század közepén minden addiginál gyorsabban pusztultak, sérültek az addig érintetlen vizes területek, s ez nemzetközi összefogáshoz vezetett. Egy iráni kisvárosban, Rámszarban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett érvénybe. A ramsari egyezmény célja a vizes

17



élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az egyezményhez Magyarország 1979-ben csatlakozott (1993. évi XLII. törvény). A magyarországi ramsari területek aktuális jogszabálya (119/2011. (XII. 15.) VM rendelet a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek kihirdetéséről) tartalmazza a ramsari védelem alatt álló ingatlanok földhivatali nyilvántartás (hrsz) alapján csoportosított listáját. Hazánkban 29 ramsari védettségű terület található. A teljes Balaton, mint a madárvonulásban szerepet játszó nemzetközi vadvíz, azaz ramsari védettségű terület. Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, mely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható. A beruházás során a vízfelület növekszik, ezzel alkalmassá válik akár a csónakkikötő belső medencéje is téli vízimadarak rejtőzködésére, táplálkozására. Egyedi tájértékek A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van, de nem állnak műemléki vagy természetvédelmi oltalom alatt. A tájérték környezetével együtt védendő. Egyedi tájértéket a vizsgálat során a beruházás területén és annak környezetében nem találtunk.

3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben, illetve programban; A tervezett beruházás táj- és természetvédelmi célokkal nem ellentétes. Spontán kifejlődött, pionír fajokból álló ligetes, cserjés vegetáció szűnik meg, helyette vízfelület kerül kialakításra. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítésének célkitűzéseivel és a Natura 2000 terület prioritásaival a kikötő létesítése nem ellentétes. A Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületére vonatkozó kritériumok a beruházás megvalósítása után is megmaradnak illetve az ingatlanra értelmezhetők. A felszíni vizekkel konkrétan a Balatonnal kapcsolatos NKP-III. szerint megfogalmazott célok a következők:  A Kis-Balaton jó állapotának védelme mellett a természetes élőhelyek vízigényeinek figyelembe vétele.  A Balaton jó ökológiai állapotához, a komplex hasznosítási célokhoz szükséges vízszint biztosítása. A tervezett beavatkozás a természetes élőhelyek vízigényének rendelkezésre állását, a Balaton vízszintjének alakulását nem befolyásolja, tehát a megfogalmazott célokkal nem ellentétes.

18



3.3. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése; 3.3.1. A terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol A vitorlás- és csónakkikötő kialakításával érintett terület elhelyezkedéséből, ill. a tervezett létesítmény várható hatásait figyelembe véve érzékelhetően legfeljebb a természeti és táji értékekre gyakorolhat hatást, ezért elsősorban a későbbiekben ezzel foglalkozunk. A tervezett beruházás ingatlanja többféle, a természetközeliség szempontjából is különböző, tájhasználatú terület közelében illetve metszéspontjában található, melyek a következők (égtájak szerint rendezve): Égtáj

É-ÉK

K-DK

Területhasználat Az ingatlannal É-ról folytatódik a pionír növényzet, majd egy keskeny, náddal benőtt rész után az Észak-Balatont feltáró 71-es számú főút, majd az észak-balatoni vasútvonal fut a Badacsonylábdihegy vasúti megállóhellyel. A vasúttól É-ra szőlők, gyümölcsösök, nyaralókertek találhatók. A meglévő csónakkikötő felé vezető út, mögötte a 2014. őszén befejezett ökoturisztikai látógatóközpont és strand illetve annak parkolója, majd kemping.

D

Az említett strand fövenye és a meglévő csónakkikötő a nádas ölelésében

Ny

A Szigligeti-öböl homogén nádasa

Természetesség A 71-es útig „2”, az úttól „1” természetességűek a vizsgált területek „1” természetességű területek Strand: „1”, nádas és csónakkikötő vízfelülete: „3” Jó természetességű állományok: „3”-„4” természetesség

A szomszédos területeken lévő tájhasználatokat a kikötő létesítése nem zavarja, nem szünteti meg. A keletről szomszédos 1301/1 hrsz-ú zöldterületen a gyalogos és a gépjárműforgalom kis mértékben növekedhet.

Élővilág A beruházás során a terület élővilága jelentősen átalakul. A ligetes, cserjés faállomány helyett vízfelület jelenik majd meg, vélhetőleg szegélynádassal, a vízben hínárnövényzet lesz jellemző.

Talaj A kikötőépítés során a területre termelt zagyréteget eltávolítják. Az ingatlanon a néhány évtizeddel ezelőtti zagyelhelyezés következtében az eredeti talajtípus már nem meghatározható. A növényzet lehulló lombja talajréteget még nem képzett. A kikötő kialakítása, a korábban itt elhelyezett kotrási iszap kitermelésével jár, ezért gondoskodni kell ennek az anyagnak az elhelyezéséről.

19



Táj A meglévő növényzet irtása után a tervezett kikötő vízfelülete illetve a meglévő csónakkikötő felől a hajózó csatorna megépítése a tájképben közvetlen előtérként (300 méteren belül) látható tájelemként jelenik meg.

Víz A kikötő kialakítása a nyílt vízfelület növekedését jelenti, az eddigi feltöltött terület, szárazulat rovására. A kikötő kialakítása és üzemeltetése a tó vízminőségére nem jelent veszélyt, egyrészt a kikötőkben szokásos előírások betartása, másrészt a nyílt tómedertől való elkülönült elhelyezkedése miatt. A létesítmény a felszín alatti vizekre nem gyakorol káros hatást, mert gyakorlatilag kibocsátás a felszín alatti vizek felé nincs.

Levegő A tervezett létesítmény a környezeti levegő minőségére nem gyakorolhat érzékelhető hatást, hiszen vitorlás, és csónakkikötőről van szó. Közvetetten jelentkezhet a kikötőt használók gépkocsiforgalma, amely azonban szintén jelentéktelen mértékű lesz.

Zaj Zaj tekintetében ugyanaz mondható el, mint a levegő esetében. A Vitorlás- és csónakkikötők üzemeltetése minimális zajkibocsátással jár.

Vízföldtan, vízkészletek, vízgazdálkodás A tervezési terület a Badacsony-Gulács-csoport területén helyezkedik el. A legnagyobb relatív relief a vulkánok peremeit, lejtőpalástjait jellemzi. A hegyek lejtői a 90 o -os bazaltorgonás peremektől a gyakori 40-50o-os bazaltos felépítésű lejtőkön át a pannóniai üledékekből épült lankásabb (20-30 o) lejtőkig szelídülnek. A meredek lejtőkkel, a kőzettani felépítésből adódó szelektív lepusztulással függ össze, hogy kis sávokon 300 m/km 2–t is megközelíti a relatív relief, gyakoribb a 100-150 m/km 2, szélesebb hegylábi sávokon fordul elő 10-25 m/km 2. A mai geomorfológiai arculatot a vulkáni kúpok és tanúhegyek bazaltoszlopos peremein kívül a vulkánokat övező, dinamikusan változó kőfolyások, a laza pannóniai üledékből álló lejtőpalástokon a deráziós völgyek és az egykori lejtőcsuszamlásokat jellemző hepe-hupás lejtők, az eróziós árkok határozzák meg. A hegyoldalak jellemző formái az eróziós vízmosások, mélyutak. Terület tájképét is egy vulkáni hegy, a Badacsony uralja. A tervezett kikötő területe a bazalt hegyet övező enyhébb lejtésű felszínen és a Balaton medrének találkozásánál fekszik. A vizsgált terület földtani felépítése A pliocén korban gazdag vulkáni tevékenység indult meg a Balaton-felvidéken. A felszíni vulkánosság híg bazaltlávát hozott a felszínre, amely különböző formákat alakított ki. Ekkor 20



fejlődött ki a kúp alakú Badacsony-hegy is, kezdetben vulkáni törmelékszórással, majd híg lávaömléssel, többször, egymás utáni kitöréssel. A Tapolcai-medence csodálatos tanúhegyei az eredeti pannon üledék magasságáról tanúskodnak (innen a tanúhegy elnevezés: az egykori felszín szintjét jelzik), a legvastagabb pannóniai összleteket a medencefelszínből kiemelkedő vulkanikus kőzetek védték meg a lepusztulástól. Ilyenek a Badacsony (ma 437 m) melletti szomszédos hegyek is: a Gulács (393 m), a Szent György-hegy (415 m), és a Tóti-hegy (346 m) is. A későbbi időszakban a külső erők erős lepusztító hatására a bazaltfedők környezete lealacsonyodott, s kialakult a homorú kúppalást lábazat; a laza pannóniai agyag és homok, homokos kavics képződményekből magasra nyúló vulkáni tanúhegy. A vulkánok az alapzat észak-déli irányú szerkezeti vonalait jelzik, és apró kismedencéket fognak közre. A peremen a kőzet érdekes megszilárdulási formái a bazaltorgonák, kőzsákok, „pénztekercsek”, „kőorgonák”, melyek ma is kiemelkedő tájképi és geológiai értékek. A hegyek lejtőin és lábainál különböző homokos, löszös, bazalttörmelékes összetételű lejtőüledékek alakultak ki. Az újidő negyedidőszaka (1,7 millió évtől a mai napig) két időszakra tagolódik: a pleisztocénra (jégkorszak) és a holocénra (jelenkor). Ebben az időszakban alakult ki terület jelenlegi felszíne. A középhegységek 200-300 métert emelkedtek, meggyorsult lepusztulásuk, a lehordott törmelék helyenként több száz méter vastagságban fedte be az alacsonyabb területeket. A víz munkáját, hordalék mennyiségét nagymértékben befolyásolták a jégkorszakok éghajlatváltozásai. Az eljegesedéseket melegebb, a maihoz hasonló éghajlatú szakaszok váltották fel. Ebben az időben, kb. 22 ezer évvel ezelőtt kezdett kialakulni a Balaton törésvonalak mentén lesüllyedt árka. Az ezt követő jeges periódusban száraz, pusztai éghajlat uralkodott, melyben a fagyhatásra, kőzetek aprózódásával jöttek létre a kőzettörmelék-lejtők, a kőtengerek. A száraz periódusokban a Balaton medre kiszáradt, a tófenék zöme lápos területté alakult át. A csapadékosabb időszakban a medence újra feltöltődött vízzel, és az akkori területe sokkal nagyobb volt, mint ma. Magában foglalta a Tapolcai-medencét is. Belőle szigetként emelkedtek ki Tihany hegyei és a Tapolcai-medence vulkáni kúpjai. A tanúhegyek alját ezért néhány száz m széles, az alluviális felszínektől 2-3, a tó vízszintjétől 6-8 m-rel magasabb síkok keretezik, amelyek aprókavicsos-csigahéjtöredékes üledékmaradványok találhatók, mutatva az egykori abráziós felszínt. A fentiekben ismertetett földtani fejlődéstörténet során kialakult geológiai helyzetet konkrétan a vizsgált területre vonatkozóan az alábbiakban ismertetjük. A tervezési területen a medencealjzatot a szilur-devon korú képződmények (Lovasi Agyagpala Formáció) képezi. A területtől ÉNy-re, D-re az alaphegységet feltehetően a permi korú Balatonfelvidéki Homokkő Formáció különböző tagozatai alkotják, amelyek a felszínen, keletre, Salföld és Ábrahámhegy környékén jelennek meg a felszínen. Az idősebb alaphegységi képződményekre közvetlenül a Tapolcai-medencére jellemző miocén rétegsor települ. Ennek alján a bádeni Pécsszabolcsi Mészkő Formáció, majd felette a Szilágyi Agyagmárga Formáció képződményei helyezkednek el. A Pécsszabolcsi Formáció jellegzetes kőzettípusa a mészalgás mészkő, mészhomokkő és a kavicsos mészkő (meszes konglomerátum). A Formáció vastagsága 20-30 m lehet. 21



A Pécsszabolcsi Mészkő Formáció fedőjében általában üledékfolytonosan a Szilágyi Agyagmárga Formáció települ, amely kőzettani felépítését tekintve monoton aleuritos és finomhomokos agyagmárga, ritkán finomhomok közbetelepülésekkel. A Formáció vastagsága a 40,0 m-t is elérheti. A Szilágyi Formációból folyamatosan fejlődik ki a Tinnyei Formáció, amelyet korábban szarmata mészkő, cerithiumos mészkő, kavicsos durva mészkőként ismertek. Vastagsága irodalmi adatok alapján a 60-80 m-t is elérheti. A mészkő szürkésfehér színű, törmelékes, porózus és tartalmazhat mészmárga, homokkő és kavicsos rétegeket is. A Tinnyei Formáció felett a felső pannóniai korú Somlói Formáció rétegei települnek. A Somlói Formáció felépítésében a térségben a feltárások alapján a homokfrakció és az agyag frakció területenként uralkodó. A Formáció vastagsága kb. 40 m, de ennél jóval nagyobb vastagság is előfordulhat a környéken. A Somlói Formáció képződményei foltokban a Badacsony lejtőjén a felszínen is előfordulnak. A Somlói Formáció rétegei fölött a vulkáni kúpokat körülvevő enyhe lejtésű térszíneken eluviális üledék, kissé áthalmozott málladék és helyben maradt törmelék található. A képződmény kora pleisztocén-holocén. A réteg összetétele néhol agyagosan mállott bazalt, máshol homok. A képződmény elterjedési területe a Badacsony lábától egészen az főút vonaláig terjed. A képződmény vastagsága 10 m körüli. Az előbbi képződmény elterjedési területétől nyugatra eső területen a Tapolcai medence mélyfekvésű területeire jellemző holocén tavi - mocsári üledékek találhatók a felszínen. A képződmény összetétele agyag, homok, aleurit és tőzeg rétegekből épül fel, vastagsága maximálisa 4-5 m. Az eddig tárgyalt üledékes kőzetek kialakulása szorosan kötődik a Tapolcai Bazalt Formáció vulkanit kőzeteihez. A Tapolcai medencében található Badacsony, Szentgyörgy-hegy és a Gulács rétegvulkánok feküjét pannóniai agyagos-homokos képződményei alkotják. A Gulács hegyen a tufaszórással indult kitörési szakasz során keletkezett 2-6 m vastagságú bazalttufa, majd az erre települő oszlopos bazalt található. A Badacsony felépítését tanulmányozva két vulkánossági szakasz figyelhető meg. A szakaszok tufaszórással indulnak, melyet a bazaltomlások általában elfednek. Erre települnek a tanúhegyek kőtömegét alkotó szürke, tömött szövetű oszlopos bazaltok (bazaltorgonák), amelyeknek vastagsága 40-50 m. Éles határral különülnek el a második szakasz képződményei: a következő tufaréteg majd a vörösbarna, erősen hólyagos bazaltláva 40-40 m-es vastagságban. A Tapolcai Bazalt Formáció kőzeteinek keletkezése egy hosszabb időszakot fog át, amely a késő miocéntól a felső-pannonig terjed. A hegytetők bazalt csúcsait a meredek lejtők aljáig durva kőzettörmelékből álló néhány méter vastag, gravitációs, szoliflukciós, areális lemosásos folyamatokkal áthalmozott helyenként még ma is képződő üledék borítja a Gulács-hegy és a Badacsony esetében egyaránt. A vizsgált területen még viszonylag jelentős elterjedéssel ismertek a Badacsony és Gulács között a finomszemcsés, agyag, aleurit, homokanyagú üledékek, amelyek elsősorban areális felszínlemosással halmozódtak ill. halmozódnak át. A deluviális összlet vastagsága néhány méter. A hegyek lejtőit felszabdaló vízmosásosok, időszakos vízfolyások völgyei előtt durvább ill. uralkodóan finomabb szemcséjű törmelékekből felépülő hordalékkúpok helyezkednek el. Az így 22



felhalmozódó képződmények vastagsága általában 1-2 m. A tervezett kikötői terület is egy ilyen hordalékkúp proluviális üledékein helyezkedik el. Az érintett ingatlan a Balaton korábbi években történt kotrásai során kitermelt iszappal, finomhomokkal került feltöltésre mintegy 2-3 m vastagságban. Vízföldtani helyzet Az alaphegységet képező ópaleozoos Lovasi Agyagpala Formáció gyakorlatilag vízzáró kőzet. A tágabb térségben még előforduló perm korú Balaton-felvidéki Homokkő Formáció hasadékvíz tározó, azonban a területen ennek nincs jelentősége. A középhegységben legjelentősebbnek számító triász karbonátos Badacsonytördemic területén nem fordulnak elő még fúrásokban sem.

vízadó

kőzetek

Az alaphegységre települő miocén kőzetek közül vízföldtani jelentőséggel a Tapolcai medencében nagy területen és viszonylag nagy vastagságban előforduló Tinnyei Mészkő Formáció bír. A Tinnyei Formáció fedőjében található Somlói Formáció tárolhat rétegvizet, ám ez a Templomtéren mélyült 50-60 m-es fúrások alapján nagyobb mennyiségű víz kivételére nem alkalmas. A település területén a talajvíz szintje a morfológiai viszonyoknak megfelelően tág határok között mozog. A Badacsony meredekebb lejtőjén a vízszint 10 m körül lehet a felszín alatt. A község belterületén ez az érték 1-4 m között változik. A belterülettől Ny-ra eső medence fenéki területen a talajvíz a felszínközeli helyzetben, 0,5-2 m mélységben van A Badacsony lejtője felöl, a Balaton felé áramlik a talajvíz, ami bizonyos mértékben problémákat okozhat, ha a vízáramlást valamilyen természetes vagy mesterséges torlasz akadályozza. A Badacsony oldalában néhány nem túl nagy hozamú forrás fakad, amelyek különböző típusúak. A tervezési területen, mivel gyakorlatilag korábban a Balaton medrének része volt, a talajvízszintet a tó vízszintje határozza meg. Vízrajz A vizsgált terület vizei közvetlenül a Balatonba folynak le, hiszen egykor a Balaton medrének része volt, amit néhány évtizeddel ezelőtt kezdtek feltölteni.. A Balaton Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb sekély tava, amely hazánk nyugati részén, a Dunántúli-középhegység DK-i lábánál található. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal képződménynek” számít, kora 18-22 ezer évre becsülhető. A tó medencéje tektonikus hatásokra térben és időben szakaszosan, süllyedve alakult ki. Vízgyűjtő területének nagysága 5775 km2. Fő vízfolyása a Zala, amelynek vízgyűjtő területe, a teljes vízgyűjtő terület 45 %-a. A tó vízfeleslegének levezetése a siófoki zsilip szabályozásával, a Sió-csatornán keresztül történik. Vízfelülete 600 km2, partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és mólókat is - 235 km, víztömege 2 milliárd m3. Hossza 78 km, átlagos szélessége 7,7 km, a legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között. A Balaton átlagos vízmélysége 3,3 m. A Balaton vízszintszabályozására kiadott H/6375 -3/2002-12. számú vízjogi üzemeltetési engedély szerint a Balaton szabályozási szintjei a Siófoki vízmérce „0” pontjára vonatkoztatva: 23



Hónapok Max szab.szint Optimális szab. szint Min szab.szint

jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 110 110 110 110 110 110 110 110 110 110 110 110 95 95 100 110 110 110 105 100 95 95 95 95 70 70 75 85 85 85 80 75 70 70 70 70

Az állóvizek esetén a legerőteljesebb emberi hatás a vízszintszabályozás, azaz a bevezetések és a leeresztések szabályozása. Ezen emberi hatás a Balatont különösen érinti. A tó vízszintjének meghatározott szinten való tartásával egy, vagy egyszerre több vízgazdálkodási igény elégül ki, pl. a hajózáshoz szükséges vízmélység, vízkivétel (ivó, ipari, öntözés, élővíz) biztosítása, vízerőhasznosítás, vízfolyás-szabályozás, vízkormányzás, természetvédelem. A vízszintszabályozás célja általában a vízhasználatok igényei szempontjából egy ideális vízszint „rögzítése”, amely viszont gyakorlatilag lehetetlen lenne, ezért a vízszintet egy tartományon belül tartják. Az üzemi vízszint alsó és felső értékei között a hidrometeorológiai előrejelzéstől és az időszaknak megfelelő igényektől függően a vizet visszatartják, vagy leeresztik. A Balaton vízszintjét mesterséges eszközökkel szabályozzák. A szabályozás viszonylag szűk sávban történik, mely követi a tó természetes áradási-apadási időszakát. A tó szabályozási vízszintje 70-110 cm. Az idegenforgalom (a fürdőzés), a parti települések és a partvédő művek érdekében a stabil, minél inkább egy szinten tartott vízszint a kedvező. Az építési engedélyek figyelembe veszik a szabályozási sávot. A partvédő művek nem hatásosak magas vízszintnél. Az egy szinten tartott vízszint csak a fürdőzési igényekre áll. Ezzel szemben a tó élővilága egy a természet évszakos változásaihoz igazodó, változó vízszintet igényelne. Például a tartósan magas vízszint a nádasok fejlődését károsan befolyásolja, ivaros szaporodását gátolja. A szabályozás ma a siófoki leeresztő-zsilippel történik. A műtárgy kapacitása elméletileg 80 m3/sec, de a Sió-csatorna mederállapota miatt ténylegesen csak 50-60 m3/sec a leeresztő képesség.

Természet és tájvédelem Élővilág Növényvilág A tervezett kikötő tervezett területén a tóból (a strand kotrása során) kiemelt zagyanyagot helyezték el néhány évtizeddel ezelőtt. A zagykazetta töltései és a kidőlt fák gyökerei alatt a terméketlen szürke iszapréteg látszik, melyen spontán megtelepedett, pionír jellegű fűz (Salix sp.) és nyár (Populus sp.) fajok által dominált RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők elnevezésű ÁNÉR 2011 (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) kategóriával jellemzett, rossz természetességű (Németh-Seregélyes-féle értékszám: „2”) vegetáció található. Állatvilág A beruházási területen jelölő élőhely- és faj nem található és megtelepedésükre sincs esély.

24



3.3.2. A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása

Levegőtisztaság- védelem Klimatikus viszonyok A tó- és környéke hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú és időjárású területén fekszik. A napsütéses órák száma évente a 2000 órát is meghaladja. A Bakony közelségének köszönhetően az ország legtisztább levegőjű területe. A víz hőmérséklete a tó sekély mélysége miatt gyorsan követi a levegő hőmérsékletét - érzékenyen reagál a hidrometeorológiai változásokra. A vízhőmérséklet sokévi átlaga 12,4 oC. A víz hőmérséklete július hónapban a legmagasabb, nyaranta nem ritka a 23-25 oC-os vízhőmérséklet sem. A víz selymes, lágy oxigénben dús, kalcium-magnézium-hidrokarbonátos, a nyílt víz ivóvíz minőségű. A Balaton általában minden évben befagy, az állójeges napok számának sokévi átlaga 57 nap, az átlagos jégvastagság 20-25 cm, de előfordult már 70 cm-es jégvastagság is (1928-29 telén). A szélsebesség sokéves átlaga 2,7 m/s. Légszennyezettségi állapot A tervezési terület Badacsonytördemic település külterületén helyezkedik, környezetében főként üdülő, lakó, zöldterületek, valamint a Balaton medre, vízfelülete találhatók. Az ingatlan közvetlen környezetének szennyezettségéről mérési adatok nem állnak rendelkezésre, mert az Országos Légszennyezettségi Mérőrendszer hálózatába tartozó mérőpont nincs a közelben. Az ingatlan legközelebbi, az Országos Légszennyezettségi mérőhálózatába tartozó mérőállomás távol, Ajkán található.

Mérőhálózat

automata

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek által üzemeltetett manuális (RIV) mérőhálózatnak a legközelebbi mérőhelye Tapolcán található. A mérőállomás adatai alapján Tapolcán a levegő 2013. évi légszennyezettségi indexe a legmagasabb indexű komponens alapján: „kiváló” (OMSZ LRK Adatközpont publikációja alapján). nitrogén-dioxid: „kiváló”. A tervezési terület néhány kilométeres környezetében jelentős légszennyező pontforrás illetve diffúz forrás nincs. A fentieket figyelembe véve feltételezhető, hogy a tervezett kikötői terület térségében a levegő minősége jó Közlekedés A térségben, így a konkrét tervezési területen is a nyári idegenforgalmi időszakban nagyobb a járműforgalom, ami a kikötői kapacitás miatti kismértékű járműforgalom miatt valószínűleg kissé nő. Ezáltal csekély mértékben nőhet a légszennyezőanyag terhelés. A növekedés mértéke azonban nem érheti el az érzékelhető mértéket.

Hulladékkezelés Települési szilárd hulladék A település területén a települési hulladék kezelése biztosított a közszolgáltatás által Ez igaz a tervezési terület közvetlen környezetében található vendéglátó egységekre, és közterületekre is. 25



A tervezett fejlesztés a kommunális szilárd hulladék mennyiségében nem jelent érzékelhető változást. A tervezett kikötő területén keletkező települési hulladék a közszolgáltatás keretében elszállítható. Egyéb hulladék keletkezése a kikötő területén nem jellemző.

Zaj elleni védelem A tervezés során alapvető feladat a lakosság megfelelő környezeti komfortérzetének biztosítása érdekében a zajhelyzet vizsgálata. Annak érdekében, hogy a tervezési területen építendő létesítmények a környezetükben élő lakosságot a legkisebb mértékben zavarják, illetve a jogszabályban meghatározott előírásokat kielégítsék, a terv készítése során vizsgálni kell a terület jelenlegi zajterhelését. A tervezési terület környeztében a jelentősebb zajterhelést a közlekedési zajforrások lehetnek. Az északkeletre, néhányszor tíz méterre található a 71. sz. Lepsény-Fenékpuszta másodrendű főút, amely forgalma révén meghatározza a zajhelyzetet. A tervezési terület zajvédelmi szempontból nem védendő, így az út közelsége a létesítést nem befolyásolja. A Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal forgalmából szintén éri terhelés a majdani kikötő területét, de erről is ugyanaz mondható el, mint a közúti zajról. A vizsgált ingatlan környezetében üzemi zajforrások nincsenek.

Közművek Ivóvízellátás

A tervezési terület vízellátása megoldható a jelenlegi vízhálózatra történő csatlakozással. A csekély vízigény (kb. 1-2 m2/d) erről a hálózatról fejlesztés nélkül is biztosítható. Csatornázás, szennyvízkezelés

A településen a közcélú szennyvízelvezető csatornahálózat kiépült. A módosítással érintett terület csatlakoztatása a csatornarendszer további fejlesztését nem igényli. Csapadékvíz elvezetés

A kikötőben, jellegéből adódóan nem szükséges csapadékvízelvezető rendszer kialakítása. A csapadékvíz nem szennyeződhet, így kezelésére nincs szükség.

3.3.3. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg Ha a program nem valósul meg a következő hatások prognosztizálhatók:  Gyomosodás, özönfajok terjedése a vizsgált és a környező területeken.  Illegális hulladéklerakás a vizsgált és a környező területeken.

26



3.4. A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel azokra a tervelemekre, tervezett intézkedésekre, amelyek: 3.4.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik, 

A tervbe vett változtatás a 092/1 hrsz-ú rét művelésű ingatlanon valósul meg, azaz mezőgazdasági terület igénybevételét jelenti.

Az egyéb tervbe vett fejlesztések természeti erőforrások közvetlen igénybevételét, vagy közvetlen környezetterhelést nem idéznek elő. Az ingatlan ingatlannyilvántartásban szereplő főbb adatait a 4. sz. melléklet tartalmazza.

3.4.2. Olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak A településrendezési terv vizsgált intézkedésének, azaz a tervezett kikötő megvalósulása esetén várható a közvetlen környezetben az idegenforgalom kismértékű növekedése, ami célja is a tervnek. A meglévő kikötőben jelenleg is meglévő férőhelyhez képest, a később elkészítendő terveknek megfelelő mértékben nőhet a férőhelyek száma. A férőhely növekedése természetesen a forgalom kismértékű növekedésével fog járni. A forgalomnövekedés mértéke a szomszédos főút közúti forgalmához képest elenyésző lesz. A tervezett módosítás összességében nem vált ki olyan gazdasági, társadalmi folyamatokat, amelyek érzékelhető környezeti következményekkel járna.

3.5. A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése 3.5.1. Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén

3.5.1.1. a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre), Földre

A majdani kikötő területe jelenleg névleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Az érintett területet nyilvánvalóan véglegesen ki kell vonni művelésből. Levegőre

A tervezett kikötő létesítése során a földmunkát végző dízelüzemű munkagépek és a szállítójárművek légszennyezőanyag kibocsátásával kell számolni. A munkagépek üzemelése során felvert por által okozott hatások: A tevékenység végzésekor por keletkezésével kell számolni. Az esetlegesen keletkező por szélcsendes időben a keletkezés helyén, illetve a munkavégzés közvetlen környezetében kiülepszik. A porszemcsék levegőben történő mozgásakor a gravitációs térben ható erőt az alábbiak szerint számíthatjuk: 27



Ahol: G = az ülepedést előidéző erő [kg m/s2] d = a porrészecske átmérője [m] g = a nehézségi gyorsulás [m/s2] p = a porrészecske sűrűsége [kg/m3] l = a levegő sűrűsége [kg/m3] Az ülepedéssel szembeható erő lamináris áramlást feltételezve a levegő súrlódási ellenállása, amely az alábbi összefüggéssel írható le: Ahol: E = a levegő súrlódási ellenállása [kg m/s2] v = a levegő mozgási sebessége a szemcséhez képest [m/s] η = a levegő dinamikai viszkozitása 20 oC hőmérsékleten [kg/ms] A két erő egyensúlya esetén:

Melyből kifejezhető az ülepedési sebesség:

A következő adatokat behelyettesítve: d = 1·10-4 m g = 9,81 m/s2 p = 2,0·103 kg/m3 l = 1,2 kg/m3 η = 1,814·10-5 kg/ms A levegő sűrűségét, a kis értékre tekintettel elhanyagolva, az ülepedési sebesség: A feldolgozáskor, rakodáskor és szállításkor maximum 4 m magasra felvert por kiülepedési ideje:

Ahol: t = az idő [s] 28



s = az út [m] t = 6,66 s Erős szelet feltételezve, 40 km/h légsebességnél a felvert por által megtett út: m Fentiek figyelembevételével nagy biztonsággal megállapítható, hogy a porkeltés helyétől számítva - még igen erős szélben is, és igen nagy porkeltési magasság esetén is – a por részecskék 73 méteren belül kiülepednek. Extra időjárási körülmények között (pl. tartós szárazság és nagy szélsebesség együttes előfordulása) locsolással csökkenthető a porterhelés. A munkagépek által okozott levegőterhelés: A tevékenység során alkalmazott munkagépeket mozgó légszennyező forrásként vettük figyelembe, tekintettel arra, hogy valamennyi munkagép a levR. 2. § 30. pontjának megfelelően nem közúti mozgó gép. A szállítási műveleteknek az építési területen, és közvetlen környezetében fellépő hatásait vettük figyelembe, ugyanis a területről elszállítandó anyag mennyisége, és annak elhelyezésének helye még nem ismert. A kikötő meder kialakítása során egyidejűleg használt, levegőterhelést okozó munkagépek és fogyasztásaik:  1 db homlokrakodó Fogyasztás: 1 x 14 l gázolaj/h (14 dm3/h  0,85 kg/dm3) = 11,9 kg/h 

1 db forgó kotró

Fogyasztás: 15 l gázolaj/h (15 dm3/h x 0,85 kg/dm3 ) = 12,75 kg/h 

1 db dózer

Fogyasztás: 1 x 25 l gázolaj/h (25 dm3/h x 0,85 kg/dm3) = 21,25 kg/h  2 db szállító teherautó Fogyasztás: 2 x 6 l gázolaj/h (12 dm3/h  0,85 kg/dm3) = 10,20 kg/h) A munkagépek emissziójának számítása a Közlekedéstudományi Intézetből származó fajlagos emisszió értékek és az üzemanyag felhasználás alapján történt.

légszennyező anyag

üzemanyag felhasználás

fajlagos kibocsátás

kibocsátott légszennyező anyag

[kg/h]

[kg/t]

[kg/h]

21,0

1,18

2,0

0,11

9,0

0,50

szén-monoxid szénhidrogének nintrogén-oxidok

56,1

29



üzemanyag felhasználás

fajlagos kibocsátás

kibocsátott légszennyező anyag

[kg/h]

[kg/t]

[kg/h]

kén-dioxid

2,5

0,14

szilárd anyag

12

0,67

légszennyező anyag

A számításokból látható, hogy a tereprendezés során használt gépekből a légkörbe jutó gázok és a szilárd anyag mennyisége a környezetterhelést tekintve nem számottevő. A kipufogó gázok környezeti levegőre gyakorolt hatása a munkaterületeken nem terjed túl. A tevékenység során a levegőbe kerülő szálló porra vonatkozó terjedésszámítások és a hatásterület meghatározása: A mérnöki tudományos ismeretek, valamint a tevékenységre legjellemzőbb szennyezőanyagok számbavétele után a szennyezőanyag terjedésszámítását szálló porra végeztük el. A szálló porra vonatkozó hatásterület értékelését egy órás átlagkoncentrációk számításával készítettük el. A számítások alapját az MSZ 21459/1-81 és az MSZ 21457/4-80 számú szabványok szolgáltatták. A hatásterület határának meghatározásánál a levR. előírásait vettük figyelembe az alábbi kettő meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: a.) az egy órás légszennyezettségi határérték 10 %-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület (szálló por esetén 24 órás), b.) a terhelhetőség 20 %-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége). A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük, amely így felülbecsüli az érintett terület nagyságát, tehát ennek alkalmazásával a biztonság irányában tértünk el a valóságtól. Műszaki alapparaméterek a számításhoz:  A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a levhatárértékR. foglaltak szerint vettük figyelembe. A háttérterhelés értékének az OLM adatbázisából, a vizsgált telephelyhez legközelebbi mérőállomás (Ajka) 2012. évi szálló por (PM10) statisztikájának 24 órás átlagainak éves átlagát vettük alapul, értéke 22 µg/m3. Levegőszennyező anyag

Határérték [µg/m3]

Háttérterhelés [µg/m3]

Terhelhetőség [µg/m3]

szálló por (PM10)

50

22

28

 A forrásokat a vizsgált időtartományokon belül folyamatosan és egyenletesen üzemelőnek feltételeztük.  Az effektív kibocsátási magasságot figyelembe vettük. 30



 A telephelyen az 1.4.2. fejezetben említettek szerinti 3 m/s szélsebességet és semleges levegőstabilitási állapotot (Pasquill D kategória) feltételeztünk. Ennek megfelelően a p szélprofil egyenlet kitevőjét 0,27 értéknek állapítottuk meg.  A környező területet a talajfelszín jellege szempontjából sík, növényzettel borított területnek vettük, így a felületi érdességi paraméter értéke 0,1 m-nek adódott.  A vizsgált légszennyező komponens kémiai átalakuláson a terjedés során nem megy át, továbbá mind a száraz, mind a nedves ülepedés hatásától eltekintettünk.  A szilárd részecske esési /ülepedési/ sebességét az MSZ 21459/1-81 számú szabvány 1. számú ábrája alapján határoztuk meg.  A szilárd részecskék talajra való ülepedését figyelembe vevő tükrözési tényező az MSZ 21459/1-81 szabvány 2. számú ábrája alapján került megállapításra.  A turbulens szóródási együttható az MSZ 21457/4-80 szabvány 2.2. pontja alapján került számításra.  A hatástávolság számításánál 1 m-es pontosságot alkalmaztunk. Ezek után az MSZ 21459/1-81 szabvány 5.1.2. pontjába foglalt módon határoztuk meg az 1 órás időtartamra átlagolt koncentrációkat. Az alábbi táblázatban feltüntettünk a forrástól mért távolság függvényében a kapott számítási eredményeket. x

5

8

9

10

15

20

21

22

30

50

CR1 36,07 326,76 356,38 343,01 128,40 32,24 24,19 18,12 1,80 0,007 CR2 8,63

78,19

85,27

82,07

30,72

7,72

5,79

4,34

0,43 0,002

Ahol: CR1 : 1 órás átlagolási időtartamra vonatkozó szennyezőanyag koncentráció [µg/m3] CR2 : 24 órás értékre átszámított átlagolt koncentráció [µg/m3] x: forrástól mért távolság [m] Az adatokból látható, hogy a maximális koncentráció 9 m-nél alakul ki, vagyis a munkaterületen belül. A szálló por koncentráció 50 m-es távolságban is már gyakorlatilag 0, így a telephelyhez legközelebbi védendő létesítménynél biztosan nem okoz semmiféle érzékelhető hatást. Az előzőek alapján meghatároztuk a jogszabály szerinti hatástávolságokat. A két módszer alapján a nagyobb hatástávolságot az a.) módszer szerint meghatározott távolság adja, mely 22 m-nek adódott, amely a táblázat adataiból is jól leolvasható. A levegővédelmi hatásterület szálló porra tehát a forrástól számított 22 m sugarú körrel lehatárolt terület. Nagy biztonsággal megállapítható tehát, hogy még a tevékenységet leginkább jellemző légszennyező anyag is biztosan csak a telephelyen belül okoz kismértékű környezetterhelést, azon belül is kizárólag a munkavégzés közvetlen környezetének értelmezhető helyre koncentrálódik. A működés során a kikötői tevékenység gyakorlatilag nem jár légszennyezőanyag kibocsátással. A kapcsolódó gépjármű forgalom miatti kibocsátás növekedés nem számottevő. 31



Élővilágra

A meglévő növényzet a tervezett beruházás során megsemmisül, az elhelyezett zagyanyagot elszállítják és kiássák a kikötőmedencét illetve a meglévő kikötőtől hajózócsatornát alakítanak ki, melyek a Balaton vizével töltődnek. A fás-cserjés vegetáció helyett a vízfelület (víztömeg) illetve a szegélyben vízi-vízparti növényzet és a kikötőmedence területén hínárnövényzet válik jellemzővé, mely a vízi élővilág (vízirovarok, halak, kétéltűek, hüllők, vízimadarak, vidra) számára nyújt majd élőhelyet (táplálkozás, szaporodás, rejtőzködés, pihenés stb.). A kikötő használata nem egész éves, a novembertől márciusig tartó jégveszélyes időszakban a csónakokat kiemelik és területről elszállítva tárolják. Ebben a közel öt hónapban az élővilág a kikötő területén és közvetlen környezetében zavartalanul működhet. Épített környezetre (zaj)

Zajvédelmi szempontból a kikötő építésének időszaka jelent komolyabb zajterhelést a környezetre. A tervezési terület környezetében a következő besorolású területek fordulnak elő: Közvetlen szomszédságában: Zöldterületek (közparkok), Különleges Vízgazdálkodási terület (tó, Balaton meder) besorolású területek vannak.

kikötő

terület,

Ezeken túl keletre közlekedési terület, különleges terület (strand, kemping), zöldterület (közpark), Vízgazdálkodási terület (tó, Balaton meder), közlekedési terület (vasút), hétvégi házas üdülőterület. A védett területek közül az üdülőterület határa kb. 80-90 m-re helyezkedik el a vizsgált ingatantól. A zöldterületek egy része szomszédos az ingatlannal. Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. melléklete tartalmazza:

Sor-

Zajtól védendő terület

szám

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* ’ (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több kevesebb nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra

1.

Üdülőterület, különleges területek 60 közül az egészségügyi terület

45

55

40

50

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület

65

50

60

45

55

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

70

55

65

50

60

45

32



4.

Gazdasági terület

70

55

70

55

65

50

A zajterhelés szempontjából a kritikus területek, az északra elhelyezkedő üdülőterület és a zöldterület. Az építés során a fenti határértékek biztosíthatók lesznek, amelyet majd az előzetes vizsgálat során számítással igazolnak. A kikötő üzemeltetése minimális zajkibocsátással jár, hiszen a kikötőben a motoros hajó forgalom minimális lehet. A kapcsolódó közlekedés által a környező utak forgalmában okozott csekély mértékű változás miatt a zajterhelés elhanyagolható mértékben növekedhet. Talaj, földtani közeg

A kikötő létesítése az egykori zagytér, ahol a kotrásból származó anyagot helyezték el, igénybevételével jár. A területet mezőgazdasági művelésből ki kell vonni. A kikötő üzemeltetése nem jár a talaj minőségére veszélyt jelentő anyagok tárolásával. A tevékenység tehát a talaj, földtani közeg minőségére nem jelent veszélyt a kibocsátás hiánya miatt. Felszíni, felszín alatti vízre gyakorolt hatások:

A felszíni víz terhelése, igénybevétele A kikötőben szennyvíz nem keletkezik, a parttól távolabb esetleg kialakitandó kiszolgáló létesítményekben, amit nem csak kikötőt használók vesznek igénybe a szennyvíz gyűjtése és kezelése megoldott lesz. Szennyvíz a tóba sem közvetlenül, sem esetleg a talajvízen keresztül nem juthat. A közvetlen parti területekről a tómederbe folyó csapadékvizek nem szennyeződhetnek, mivel itt szennyezőanyagokat nem tárolnak, szennyezőanyag használatával járó tevékenységet nem folytatnak, gépkocsit nem tárolnak. A kikötőben az esetleg külmotoros vitorlás és csónak használata, üzemanyaggal való feltöltése jár némi kockázattal a tó, ezen belül azonban csak a kikötőmedence vízminőségére. A kikötőböl való szennyezőanyag kijutását könnyen meg lehet akadályozni, tekintettel a csekély lehetséges szennyezőanyag mennyiségre, és a bejárat határoló anyaggal történő lezárhatóságára. A felszín alatti víz terhelése, igénybevétele A vizsgált területen folytatott tevékenység komoly veszélyt a felszín alatti vizek minőségére nem jelent. Ugyanaz mondható el, mint a talaj és földtani közeg esetében.

3.5.1.2. A környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra Tájképi hatás

Mintegy 0,4 hektáros területen a meglévő vegetáció megszűnik. A pionír jellegű fűz- és nyárfajok által dominált elgyomosodott zagykazetta helyett vízfelület dominál majd. A vegetációs időben a kikötőben a tájrészlet jellegét az elhelyezett csónakok határozzák majd meg. Ennek látványa a 71. számú főútról és a Badacsony délnyugati oldalából, beleértve a hegytető peremét, közvetlen előtérből (71-es út, észak-balatoni vasútvonal, ökoturisztikai látogatóközpont és strand) látható, 33



de feltűnő nem lesz. Az alacsony csónakokat a 71-es út útszéli növényzete eltakarja. A környező tájhasználat (közlekedés, strand, nádas) miatt a kikötő növényzettel való eltakarására, tájbaillesztésére nincs szükség. Tájképvédelmi szempontból előnyös, hogy a kikötő nem önálló egységként a természetközeli állapotú területeket (nádasokat) megszakítva kerül kialakításra és látszik, hanem a tőle keletdélkeletre fekvő egységekhez (ökoturisztikai látógatóközpont, strand, kemping, honvédségi üdülő) csatlakozik illetve azok területét növeli. A meglévő csónakkikötőn keresztül a tervezett kikötőnek a Balaton felé lesz kapcsolata, új bejáró létesítése vagy nagy területű nádas irtása nem szükséges. A Balaton-törvény (2000. évi CXII. tv.) szerint a beruházás területe nem tartozik a T-1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezetébe. Az övezet legközelebbi területei a vasútvonaltól északra találhatók, elsősorban szőlőtermesztő területek. Meglévő élővilág

A tervezett kikötő területén a tóból (feltehetőleg a strand kotrása során) kiemelt zagyanyagot helyezték el néhány évtizeddel (25-30 év) ezelőtt. A zagykazetta töltései és a kidőlt fák gyökerei alatt a terméketlen szürke iszapréteg látszik, melyen spontán megtelepedett, pionír jellegű fűz (Salix sp.) és nyár (Populus sp.) fajok által dominált RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők elnevezésű Á-NÉR 2011 (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) kategóriával jellemzett, rossz természetességű (Németh-Seregélyes-féle értékszám: „2”) vegetáció található. A kikötő üzemben tartásához szükséges parti terület a vizsgált ingatlannal keletről szomszédos, nem Natura 2000 védettségű és nem magterület státuszú 1301/1 hrsz-ú ingatlanról biztosítható, amelyen ma is részben folyik a meglévő kikötő és a strand ellátása, megközelítése. Biológiai aktivitás érték számítás

A meglévő terület növényzete a biológiai aktivitás szempontjából a következőképpen értelmezhető: ligetesen fás, bokorfás, cserjés-bozótos terület (értékszám: 6). A tervezett tájhasználat után kialakult terület biológiai aktivitása a következő: vízfelület (értékszám: 6). A biológiai aktivitás a kikötő létesítése során nem változik.

3.5.1.3. A Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire A tervezett kikötő Natura 2000 terület része, melynek adatai a következők: Terület megnevezése: .................. Balaton SPA, SCI Azonosító (területkód):................ HUBF30002 Illetékes NPI és KTVF: ............... BfNPI, KDT KTF Teljes terület: .............................. 59.483,11 ha Területi kategória: 34



 különleges madárvédelmi  jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Élőhely adatok (a teljes Natura 2000 területre!) Élőhelytípus kódja 3150 6410

7210 7230

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás jele

Reprezentativitás megnevezése

Kiterjedés (%)

A

B

3,00

B

C

1,00

B

B

1,00

B

C

1,00

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

Jelölőfajok adatai (a teljes Natura 2000 területre!)** Faj kód

Magyar név

Latin név

Emlősök 1355 Madarak

Vidra

Lutra lutra

A293

Fülemülesitke

Acrocephalus melanopogon Alcedo atthis Aythya nyroca Circus aeruginosus Circus cyaneus Falco peregrinus Haliaeetus albicilla Ixobrychus minutus Larus melanocephalus Luscinia svecica Mergus albellus Phalacrocorax pygmeus Philomachus pugnax Porzana porzana Tringa glareola

A229 Jégmadár A060 Cigányréce A081 Barna rétihéja A082 Kékes rétihéja A103 Vándorsólyom A075 Rétisas A022 Törpegém A176 Szerecsensirály A272 Kékbegy A068 Kis bukó A393 Kis kárókatona A151 Pajzsos cankó A119 Pettyes vízicsibe A166 Réti cankó Hüllők, kétéltűek 1188 Vöröshasú unka 1220 Mocsári teknős Halak

Bombina bombina Emys orbicularis

Populáció

Megőrzöttség

B

A

C

B

C B C D B B C C C B B D A C

B B C

C – 0-2 % C – 0-2 %

A A

B B B B B B B B B

35



Faj kód

Magyar név

Latin név

Populáció

Megőrzöttség

1124 Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus B A 1130 Balin Aspius aspius B A 1134 Szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus A A 1145 Réticsík Misgurnus fossilis C – 0-2 % C 1149 Vágócsík Cobitis taenia C C 2522 Garda Pelecus cultratus A A Gerinctelenek Keleti lápibagoly Arytrura musculus D Növények 4081 Kisfészkű aszat Cirsium brachycephalum C – 0-2 % A**Forrás: http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDFPublic.aspx?site=HUBF30002 Populáció: A faj populációjának mérete és sűrűsége a területen az országos állományhoz viszonyítva Megőrzöttség: Az adott faj megőrzöttsége szempontjából a terület általános értékelését jelenti Természetvédelmi célkitűzések az érintett Natura 2000 területen Általános célkitűzés A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok A terület fő célkitűzései:  A területen élő védett és fokozottan védett fajok által is reprezentált, hazai és közösségi szinten is egyedülálló természetes és természetszerű élőhelyek megőrzése, fenntartása, különös tekintettel a Balaton madárvonulásban betöltött szerepére és a tavat övező természeti területek értékeire.  A Balatont közvetlenül és/vagy közvetve érintő halgazdálkodási tevékenységek természetvédelmi előírásokhoz, ökológiai igényekhez igazítása. További célok és végrehajtandó feladatok  Állandó, rendszeres illetve időszakos vízborítást igénylő élőhelyek vízellátásának biztosítása.  Halgazdálkodási gyakorlat extenzív, természetkímélő keretek között tartása húzóhálós halászat korlátozásával és egy, az extenzív halastavak támogatására és korábbi halbölcsők helyreállítására alkalmas célprogram kialakításával és finanszírozásával. 36



 Az ökológiai kockázatot jelentő inváziós növény és állatfajok állományának visszaszorítása, terjedésük megakadályozása kaszálással, legeltetéssel, élőhelyrehabilitációval, szelektív halászattal stb.  Kaszálóként hasznosított üde parti réteken a jelenlegi extenzív gyephasznosítás megőrzése, fejlesztése – pl. extenzív legeltetés irányába.  Nádasok fenntartása, extenzív hasznosítása, többkorúságának fenntartása.  Illegális területhasználatok, művelésiág-váltások (különösen: beépítés, beszántások) felszámolása, reverzibilisen átalakult élőhelyek rekonstrukciója.  A gyomosodó, cserjésedő, korábban kaszálással, legeltetéssel hasznosított gyepek újbóli hasznosítása kaszálással vagy állatállomány kialakításával, legeltetéssel (nemzeti parki kezelésben és/vagy magánkézben).  A vadállomány szabályozása a területen, a vadászat szabályozott, fenntartható, valamint elsődlegesen természetvédelmi és nem vadászati célokat felmutató formájának megvalósítása.  A meglévő part menti erdőterületek természetességi állapotának megőrzése, növelése megfelelő erdőgazdálkodási gyakorlat kialakításával – mindenkor ügyelve arra, hogy a védendő gyepek területe ne csökkenjen.  Az erdők vonatkozásában legalább 5 m3/ha holtfát az élőfa-készlet 5%-os mértékében (legalább 5 m3 akkor is, ha az 5% ennél kevesebb) és a lábon hagyandó hagyásfacsoportokhoz kapcsolódóan vissza kell hagyni. A tervezett területfelhasználás a Natura 2000 terület célkitűzéseivel nem ellentétes, azokat nem befolyásolja. A beruházási területen jelölő élőhely- és faj nem található és megtelepedésükre sincs esély. A tervezett vízfelület viszont számos Natura 2000 jelölő állatfajnak (halak, madarak) teremthet élőhelyet! A tervezett beruházás során a Natura 2000 védettségű ingatlanon létesítmény (tároló, esőbeálló, egyéb építmény stb.) elhelyezése nem történik. A tervezett csónakkikötő nem okoz kárt illetve nem befolyásolja a következőket:  a szaporodási helyek, fészkelőhelyek, pihenőhelyek, táplálkozóhelyek, vonulóhelyek;  az egyedek állományai közötti szabad mozgás meglétét;  az egyedek és élőhelyek fennmaradásához szükséges egyéb környezeti tényezők – különösen a táplálékállatok vagy -növények, talajszerkezet, vízháztartás, mikroklimatikus tényezők fennmaradása – fennállását;  az állománylimitáló tényezők változásait;  a ragadozók állományának változását.

37



A Natura 2000 területek és a beruházás kapcsolatát a következő térképpel szemléltetjük (forrás: TIR):


piros poligon – beruházás területe lila rácsozás – Natura 2000 terület narancssárga és bézs – lakott terület

4. A terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére, monitoringozására vonatkozó javaslatok A korábbiakban ismertettük, hogy a terv megvalósítása nem jár jelentős környezetre káros hatásokkal, így ezekkel kapcsolatban nem szükségesek intézkedések. Az esetleges kiszolgáló épületek létesítése során a megfelelő szennyvízkezelésre (a szennyvízhálózatra való csatlakozásra), a csapadékvíz elvezetésre és a települési hulladék kezelésére fokozott figyelmet kell fordítani.

5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni. 

növényzet irtása és a zagy eltávolítása, a kikötőmedence kialakítása (földmunkája) az élővilág védelme miatt a vegetációs időn kívül (novembertől márciusig) történjen. Ezt indokolja az is, hogy az építés ebben az időszakban kevésbé zavarja az idegenforgalmat.



a kikötő létesítésénél előnyben kell részesíteni a természetes anyagok (fa, bazalt terméskő) használatát illetve a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását 38





a munkaterületet a legrövidebb határidőn belül javasolt rendezni

6. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A megvalósult kikötő élővilágának monitorozását a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának személyzete rendszeres monitoring vizsgálatokkal ellenőrizheti, illetve figyelemmel kísérheti. A szomszédos ökoturisztikai látogatóközpontban is bizonyosan lesz/van olyan szakszemélyzet, aki a monitoring vizsgálatokat elvégezheti, vagy ahhoz adatokkal szolgálhat. A terület a 71. sz. főút közvetlen közelségében fekszik, így annak megközelítése optimális.

7. Összefoglaló. A vizsgált ingatlan a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területén fekszik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park védetté nyilvánítás céljával a kikötő létesítése nem ellentétes. Mintegy 0,4 hektáros területen a meglévő vegetáció megszűnik. A pionír jellegű fűz- és nyárfajok által dominált elgyomosodott zagykazetta helyett vízfelület dominál majd. A vegetációs időben a kikötőben a tájrészlet jellegét az elhelyezett csónakok határozzák majd meg. A kikötő közvetlen előtérből (300 méteren belül) látható, de feltűnő nem lesz. A meglévő csónakkikötőn keresztül a tervezett kikötőnek a Balaton felé lesz kapcsolata, új bejáró létesítése vagy nagy területű nádas irtása nem szükséges. Az ingatlan nem tartozik a T-1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezetébe. A biológiai aktivitás a kikötő létesítése során nem változik. Az ingatlan a Balaton elnevezésű Natura 2000 terület része. A tervezett területfelhasználás a Natura 2000 terület célkitűzéseivel nem ellentétes, azokat nem befolyásolja. A beruházási területen jelölő élőhely- és faj nem található és megtelepedésükre sincs esély. A tervezett vízfelület viszont számos Natura 2000 jelölő állatfajnak (halak, madarak) teremthet élőhelyet! A tervezési terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének része. A beruházás megvalósítása után az ingatlanra a magterület fogalma továbbra is fennmarad. A teljes Balaton, mint a madárvonulásban szerepet játszó nemzetközi vadvíz, azaz ramsari védettségű terület. A beruházás során a vízfelület növekszik, ezzel alkalmassá válik akár a csónakkikötő belső medencéje is téli vízimadarak rejtőzködésére, táplálkozására. Egyedi tájértéket a vizsgálat során a beruházás területén és annak környezetében nem találtunk. A tervezett kikötő tervezett területén a tóból kiemelt zagyanyagot helyezték el, ennek következtében spontán megtelepedett, fűz és nyár fajok által dominált RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők elnevezésű, rossz természetességű vegetáció található. A szomszédos területeken lévő tájhasználatokat a kikötő létesítése nem zavarja, nem szünteti meg. 39



A kikötő építése során az élővilág védelme számos intézkedéssel biztosítható (pl. vegetációs időn kívül végzett munkavégzés, természetes anyagok használata, mérnökbiológiai módszerek alkalmazása, munkaidő minimalizálása). A tervezett kikötő építése és üzemeltetése során a levegő minőségére, a felszín alatti, felszíni vízre gyakorolt hatás, ill. a zajkibocsátás mindenképpen a megengedhető szint alatt marad. A tervezett csónakkikötő létesítése a meglévő természetes vegetáció, a vízi növényzet, a nádas területi és minőségi veszélyeztetése nélkül történik és táj-természetvédelmi érdeket nem sért. 2014. december 28.

Sziklai Árpád környezetvédelmi szakértő

40


Környezeti értékelés. Badacsonytördemic község településrendezési tervéhez. Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet

Recommend Documents