Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24.
Jövőképünk, környezetpolitikánk
• „A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris biztonság mindenkori elsődlegessége mellett, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a termelői kapacitások bővítése mellett a lehető leghosszabb ideig termeljen villamos energiát.” (Jövőkép és stratégia) • „Az atomerőművet az ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel üzemeltetjük.” (Jövőkép és stratégia) • „Alapvető feladatunknak tekintjük az atomerőmű környezetbiztonságának fenntartását és folyamatos növelését.” (Környezetpolitika)
Nemzeti energiastratégia 2030 (2050) Várható villamosenergia-termelő kapacitás Atom -Szén - Zöld energiamix
18 16
4,2
Bruttó kapacitás GW
14 3 12
Megújuló
2,2 10
0,6
8 6 4 2
Földgáz
1,4 4,9
4,8
10,4 8,5
5,8 0,4
1,6
0,7
2
2
2010
2020
4
0,4
0,4
2
2
2040
2050
0 2030
Szén Nukleáris
Üzemidő hosszabbítás Üzembehelyezés
30 éves üzemidő
50 éves üzemidő
1. blokk
1982.12.14.
2012.12.14.
2032.12.14.
2. blokk
1984.08.26.
2014.08.26.
2034.08.26.
3. blokk
1986.09.15.
2016.09.15
2036.09.15.
4. blokk
1987.08.09.
2017.08.09.
2037.08.09
Magyarország villamosenergia felhasználása 50 45 40
30 Import
25
Egyéb hazai termelés
20
Atom
15 10 5 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
1000 GWh
35
2010 Az import részaránya a hazai felhasználásból: 12,18 % PA Zrt. részarány a bruttó hazai termelésből: 42,09 % PA Zrt. részarány a bruttó hazai felhasználásból: 36,96 %
2010 Termelt villamos energia: 15760,6 GWh Kiadott villamos energia: 14802,5 GWh Önfogyasztás: 869,5 GWh (5,51 %) Főjavítások időtartama: 146,3 nap
Blokkok típusa
Nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor
A primerköri hurkok száma
6
Hőteljesítmény
1485 MW
Névleges villamos teljesítmény
500 MW
Az aktív zóna töltete
42 t urán-dioxid
Rij
∑ El ij
ij
≤1
Az erőmű környezeti hatásterülete I.
Radioaktív kibocsátások hatásterülete Normál üzemben – mind a légnemű, mind a folyékony kibocsátások, mind az ebből következő humán-egészségügyi (dózis alapú) megfontolások alapján – nem befolyásolják a semleges állapotot Üzemzavar esetén - a hatásterület 6,3 km maximális kiterjedéssel jellemezhető Állapotváltozás
Sugárterhelés szintek (E) [μSv/év]
semleges
E ≤ 90
elviselhető
90 ≤ E ≤ 1000
terhelő
1000 ≤ E ≤ 10000
károsító
E > 10000
µSv (mikrosievert) 3000 1000 90 0,1 - 0,3
éves természetes háttér éves lakossági dóziskorlát éves dózismegszorítás az erőmű közelében élők éves többletterhelése (HAKSER adatai alapján)
Radioaktív hulladékok keletkezése Szilárd hulladékok: • Az erőmű területén zsákos vagy hordós formában gyűjtött vegyes szilárd hulladékok (műanyag, fém, textília, hőszigetelő anyagok, gumi, fa, építészeti törmelék, papír, üveg), keletkező mennyiség kb. 800 m3/év; • Elhasznált légszűrők, keletkező mennyiség kb. 20 m3/év; • Tartályiszapok, keletkező mennyiség kb. 5 m3/év. • A hulladékokat jellegüknek megfelelően (tömöríthető – nem tömöríthető) dolgozzák fel, 200 l-es belül műanyag bevonattal ellátott, 1,2 mm falvastagságú acélhordókba csomagolják, ill. tömörítik. • Átlagos mennyiség: 750 db hordó/év. (2010 végére összesen 8541 hordó) Folyékony hulladékok: • Radioaktív hulladékvizek bepárolt sűrítményei, bepárlási maradékok, keletkező mennyiség kb. 250 m3/év (2010 végére összesen 5925 m3 ) • Elhasznált ioncserélő gyanta (2010 végére összesen 170 m3 ) • Bepárló berendezések periodikus tisztításából keletkező savazó oldatok, (2010 végére összesen 200 m3 )
Végleges elhelyezés – Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Kiszállítás (2008-2011): 3000 hordó
Az erőmű hűtővíz felhasználása és hőterhelése
Hőmérsékleti korlátok Duna hidegvízcsatorna melegvíz csóva
melegvízcsatorna kősarkantyú
500 m-s szelvény 1.sz. ábra kősarkantyú
∆T ≤ 11 oC (a Duna vízhőmérséklete ≥ 4oC) ∆T ≤ 14 oC (a Duna vízhőmérséklete < 4oC) T max. (500 m-es szelvényben) ≤ 30 oC 2.sz. ábra
A hőterhelés hatásterülete • •
•
A hőterhelés hatásterülete fizikai szempontból kb. 29 km A hőterhelés hatásai a kémiai paramétereket gyakorlatilag nem befolyásolják (az erőmű tisztított szennyvíz kibocsátás a Duna vízminőségét nem befolyásolja) A hatásterület ökológiai szempontból kb. 2 km
Köszönöm a figyelmet!
