Köröstarcsa településrendezési terv
Környezetalakítási javaslat
1. Környezeti elemek A település a Nagyalföld területének Dél-Tiszántúli egységén belül a Berettyó-Körösvidék középtáj, Körösmenti-sík kistáján fekszik. A környezetminőséget az egyes környezeti elemek állapota határozza meg. A talajok, a felszín, a felszín alatti vizek, a levegő minősége, a különböző hulladékok kezelésének módja, a zaj- és rezgésvédelmi helyzet, a zöldfelületek, természeti értékek állapotának vizsgálata teszi lehetővé a környezetminőség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását.
1.1 Levegővédelem A levegő védelmével kapcsolatos tevékenységekről szóló, 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet szerinti légszennyezettségi zónákat a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet hirdette ki. Ez alapján a Köröstarcsa a 10. légszennyezettségi zónába került besorolásra. Zónacsoport légszennyező anyagok szerint KénNitrogénSzénSzilárd Dioxid dioxid monoxid (PM10) Köröstarcsa területének besorolása
F
F
F
E
Benzol
Talajközeli ózon
F
B
B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.
Köröstarcsán nincs széleróziónak kitett terület, az uralkodó szélirány É-i és D-i. A település levegő minőségét az alábbi tényezők befolyásolják: -
mezőgazdasági tevékenység (talajművelés, terményszárítás, takarmánygyártás)
-
állattartásból eredő bűzhatás
-
közlekedés
-
fűtés (hagyományos illetve vegyes tüzelés, avar-és kerti hulladékégetés)
-
pollenallergiát okozó gyomok elterjedése
-
dögtér, hulladéklerakó által okozott bűzhatás
A településen az állattartás rendjét, az avar és kerti hulladékok égetését és a parlagfű visszaszorítását helyi rendeletben szabályozzák. Az állattartó rendelet azonban elavult, felülvizsgálata időszerű.
2
A településen határértéket meghaladó légszennyezés eddig még nem volt. A levegő minőségét alapvetően a fűtésből és a közlekedésből adódó füstgáz és porszennyezés határozza meg. Összességében megállapítható, hogy jelenleg a településen jelentősebb légszennyezési gondok nincsenek. A jelenlegi kedvezőnek tekinthető állapot megtartása, a porszennyezés csökkentése érdekében a következő célkitűzések fogalmazhatók meg: -
a kommunális eredetű légszennyezés csökkentése (pl.: gázfűtésre való teljes átállás)
-
a mezőgazdaságból származó diffúz szennyezések, elsősorban a porszennyezés csökkentése: szélvédő erdősávokkal, út menti fasorok telepítésével, a gyengébb termőképességű földrészleteken kisebb erdők telepítésével. Az elérhető legjobb, és legbiztonságosabb mezőgazdasági technológia alkalmazása (porleválasztók stb.)
-
új beruházásoknál a védőövezetek és az uralkodó szélirány figyelembe vétele
-
a közlekedés okozta porterhelés csökkentésére fasor, erdősáv telepítése, burkolt útfelületek növelése
-
mezőgazdasági telephelynél (elsősorban állattartó telepnél) figyelembe kell venni védőövezet kialakításának lehetőségét telekhatáron belül
-
gyom (különös tekintettel az allergén növényekre) irtása
-
állattartó rendelet felülvizsgálata
1.2 Felszíni és felszín alatti vizek A vizsgált terület szennyezettség érzékenységi besorolása a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25) KvVM rendelet melléklete alapján „B” érzékeny terület. A terület folyóvizekkel, holtmedrekkel és csatornákkal sűrűn behálózott. Köröstarcsa legjelentősebb vízfolyásai a Kettős-Körös és a Sebes-Körös. Jelentősebb mellékvizei a Büngösdi-csatorna, a Félhalmi-csatorna, a Gerebcsényi-csatorna és a Csárdaszállási-csatorna. A Kettős-Körös vízminősége I. osztályú, a Sebes-Körösé II. osztályú, míg a csatornáké III. osztályú. A vízfolyásokat a kora nyári esőzések duzzasztják meg, a csatornák általában hóolvadáskor vagy nyár elején áradnak meg, máskor alig vagy egyáltalán nincs vizük. A talajvíz ingadozása nem nagy, mivel a Körösök közelsége általában nem engedi mélyre süllyedni. Tartós magas vízállás esetén a folyó felemeli a környező talajvíz tükrét, a laposabb részeken belvíz jelentkezik. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.m2. Az artézi kutak száma nagy, vízhozamuk mérsékelt.
3
A közigazgatási terület K-i részén találhatóak a Gács-háti mesterségesen kialakított halastavak, melyek nagy vízfelületeikkel teszik változatosabbá a tájat, és egyben ideiglenes belvíztározó is. A település közigazgatási területén több holtág is található. A Sebes-Körös mentén hat holtág alakult ki, melyek a következők: -
Folyáséri Holt-Körös
-
Vámoszugi Holt-Körös
-
Gerzsonzugi Holt-Körös
-
Kisasszonyzugi Holt-Körös
-
Bakzugi Holt-Körös
-
Mihályzugi Holt-Körös
A holtágak nagy része feliszapolódott, elmocsarasodott. A Kisasszonyzugi Holt-Körös élővilága gazdag és változatos, egykori alföldi vizes élőhelyekre jellemző ritkaságai vannak, szentély jellegű holtágak közé tartozik. A Bakzugi Holt-Körös helyi természeti védelem alá vonása ajánlható. A Mihályzugi, Bakzugi, Gerzsonzugi, Kisasszonyzugi, Vámoszugi holtág vízutánpótlása megoldatlan. A Kettős-Körös bal parti ármentesített területén található a Paprévzugi Holt-Körös. Medrének feliszapoltsága a holtág nagy részén előrehaladott. Környezetében zártkeretek, és ligeterdő van. Közvetlen szomszédságában található a települési dögtér, valamint erőteljes antropogén hatások érik. A holtág egy részét (Ligeti Holt-Körös) rehabilitálták, és horgásztóként funkcionál. A Büngösdéri Holt-Körös 1874-1889 között alakult ki, a Kettős-Körös jobb parti ármentesített területén, alsó 1,8 km-es szakaszát belvízcsatornává alakították át. A holtágból látják el vízzel Gácsháti halastavakat, és a holtág részt vesz a halastavak vízelvezetésében is. Élővilága igen változatos és gazdag, néhány különleges és ritka puhatestű és kétéltű faj csak itt fordul elő. Problémát jelentenek a holtágakba bevezetett szennyvizek, egyéb antropogén szennyezések. A felszíni, és felszín alatti vizek kommunális (pl.: szennyvízszikkasztás) és mezőgazdasági szennyezések (pl.: növényvédő szerek, hígtrágya) által terheltek. Bár az elmúlt években jelentősen lecsökkent az állattartás, és az ebből eredő talajvízszennyezés, továbbra is problémát jelent a hígtrágya elhelyezés. A település közigazgatási területén nem található potenciálisan sérülékeny, tartalék, illetve távlati felszín alatti vízbázis.
4
Javasolt intézkedések: -
a felszíni és felszín alatti vizeket érő szennyezőanyag terhelések megszüntetése
-
a
meglévő
belvízelvezető
művek
feliszapolódásának
megakadályozása,
gyomnövényektől való megtisztítása -
az engedély nélküli felszínalatti vízkitermelés megszüntetése, ugyanezen rétegek szennyező forrásainak felderítése, és a veszélyeztetés megszüntetése
-
holtág rehabilitáció
1.3 Talajvédelem A település közigazgatási területének jelentős részén löszös üledékeken, a Kettős-Körös mentén pedig öntésanyagokon képződött talajok jellemzőek. A vizsgált terület ÉK-i részén agyagos vályog mechanikai összetételű, alacsony szervesanyag-tartalmú réti öntéstalajok alakultak ki. A vízfolyásoktól távolabb elhelyezkedő, mélyebb fekvésű, talajvízhatás alatt álló területeken agyag fizikai féleségű, savanyú kémhatású, kis szervesanyag-tartalmú réti talajok találhatók. A magasabb részeken többnyire a szolonyeces réti, réti szolonyec, míg a legmagasabb részeken csernozjom réti, és réti csernozjom talajok jellemzőek. A terület másik jellemző talajfélesége a szikesek, amelyek mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmasak. A település közigazgatási területén problémát jelentenek a talajdegradációs folyamatok (savanyodás, szikesedés, mélyben sófelhalmozódás, nagy agyagtartalom, szerkezetleromlás, defláció). A Kettős-Köröstől K-re elterülő területek (ld. tervlap), komplex melioráció által érintett területek. A Mérgesi árvíz tározó, és a Büngösdi területrészen a komplex melioráció összesen 1536 ha-t érint. A talajok kommunális (pl.: szennyvízszikkasztás) és mezőgazdasági szennyezések (pl.: növényvédő szerek, hígtrágya) által terheltek. Bár az elmúlt években jelentősen lecsökkent az állattartás, és az ebből eredő talajszennyezés, továbbra is problémát jelent a hígtrágya elhelyezés. Általános talajvédelmi prioritások: -
a talaj mennyiségének, minőségének és sokrétű funkcióinak megőrzésével a fenntartható fejlődés, ezen belül a természeti értékek és a mezőgazdaság optimális működésének és összhangjának biztosítása
-
a földvédelem korszerű eszközeinek alkalmazása (veszélyeztetettség felmérés, kockázatbecslés, költség-haszon elemzés stb.)
-
szennyvízszikkasztásból, állattartásból eredő talajszennyezések megszűntetése
5
-
a termőföldet érintő beruházások esetén 1994.évi LV. tv. 70 §-a értelmében a talajvédelmi hatóságot szakhatósági hozzájárulásért meg kell keresni.
-
mezőgazdasági eredetű folyékony hulladék (hígtrágya) kizárólag talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki termőföldre.
2. Önállóan kezelt hatótényezők 2.1 Hulladékgazdálkodás 2004-ben elkészült a település hulladékgazdálkodási terve, ami 2008-ig határozza meg a szükséges fejlesztéseket. A település kommunális hulladéklerakója 1992. óta üzemel. A 2003. nyarán elvégzett felülvizsgálat alapján a települési szilárd hulladéklerakó bezárásának javasolt időpontja 2008. december 31. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást a Saubermacher Hulladékgyűjtő Kft. végzi és a begyűjtött hulladékot a helyi hulladéklerakón helyezi el. Az Önkormányzat 2004. tavaszán vezette be a szelektív hulladékgyűjtést a településen. Három forgalmas ponton alakítottak ki hulladékgyűjtő szigetet, a rendszert további három gyűjtőszigettel szeretnék bővíteni (ld. környezetvédelmi tervlap). A szelektív hulladékgyűjtő rendszer részeként hosszú távon szükség van egy hulladékgyűjtő udvar kiépítésére, ahol olyan lakossági hulladékok gyűjtése is lehetséges, melyek kommunális hulladéklerakóra nem kerülhetnek (pl.: lakossági veszélyes hulladékok, építési törmelék stb.). A hulladékgyűjtő udvar helye a korábbi szilárd hulladéklerakó mellett, a belterület határán, a lakot területhez közel, könnyen megközelíthető 0157/4 hrsz-ú ingatlanon lett kijelölve. Ezen a területen egy komplex hulladékgazdálkodási létesítmény együttes kialakítását tervezik. A hulladékudvar mellett a következő hulladékgazdálkodási létesítmények kerülnének kialakításra a 0157/4 hrsz-ú területen: -
átmeneti állati hulladékgyűjtő hely
-
települési mezőgazdasági eredetű folyékony hulladékok gyűjtésére alkalmas hígtrágya tározó
-
komposztáló telep
A szomszédos 0158 hrsz-ú területen található a jelenleg még működő szilárd hulladéklerakó melyet bezárás után (2008.dec.31.) rekultiválni kell, a területet a rekultiválás után nem tervezik hasznnosítani. A kommunális szennyvíz egy része a szennyvízcsatorna hálózaton keresztül, egy része pedig kihordással (szennyvízcsatorna-hálózat hiányban) kerül a helyi szennyvíztisztító telepre.
6
Szükséges a település szennyvíz-csatornázottsági helyzetét további fejlesztésekkel javítani (szennyvízcsatorna-hálózat
III.
ütem
kiépítése,
szennyvíztisztító
telep
fejlesztése).
Köröstarcsa a 25/2002. (II.27) Korm. rendelet alapján a 2000-10000 lakosegyenérték (LE: 2906) közötti terheléssel jellemezhető települések közé tartozik. Ennek megfelelően a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program értelmében 2015. december 31.-ig meg kell oldani az egész településen a közműves szennyvízelvezetést, illetve a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését. A szennyvízcsatorna hálózatba gazdaságosan nem bekapcsolható külterületi lakott helyek és mezőgazdasági telephelyek esetében pedig javasoljuk a közműpótló berendezések telepítését. A mezőgazdasági eredetű folyékony hulladék (hígtrágya) megfelelő gyűjtése, kezelése megoldatlan. Javasolt helyi állattartó rendeletben szabályozni az állattartás módját, a saját szükségletre tartott állatok esetén az almos tartást bevezetni. Emellett javasolt kialakítani egy települési mezőgazdasági eredetű hígtrágya tárolót (ld. feljebb). Állattartó telepek esetén a gazdálkodó saját költségén köteles gondoskodni a megfelelő hígtrágya kezelésről. Az állati eredetű veszélyes hulladékokat települési dögtéren földeléssel ártalmatlanítják, ami nem felel meg a jelenlegi környezetvédelmi követelményeknek. A dögteret 2005 végéig be kellett zárni, és helyette a jogszabályoknak megfelelő gyűjtőhelyet szükséges kialakítani. A békési kistérséggel közösen pályázik a település egy korszerű állati hulladékgyűjtő hely kialakítására, melynek kivitelezése a 0157/4 hrsz-ú területen történne. A település nem rendelkezik a zöld- és biológiailag leontható hulladékok kezelésére alkalmas komposztáló teleppel, de tervezik kialakítását, valamint egy időszakos zöldhulladék gyűjtőjárat bevezetését a településen. Emellett szükség van a szakszerű házi komposztálás népszerűsítése, támogatására is. Az települési építési hulladékok elhelyezése sem megoldott hosszú távon, egy lehetséges gyűjtő-tároló hely a hulladékudvaron kerülhetne kialakításra.
Tervezett intézkedések: -
A helyi kommunális hulladéklerakó rekultivációja
-
szennyvízcsatorna hálózat 100%-os kiépítése, a szennyvíztisztító telep bővítése
-
szelektív hulladékgyűjtés teljessé tétele
-
illegális vadlerakás felkutatása, megszüntetése, megakadályozása
-
hulladékgyűjtő udvar kialakítása
-
korszerű állati hulladékgyűjtő hely kialakítása
-
zöld-
és
biológiailag
lebontható
hulladékok
minél
nagyobb
arányú
házi
komposztálása, valamint komposztáló telep, és zöldhulladék begyűjtő rendszer kialakítása 7
-
állattartó rendeletben kell szabályozni az állattartás módját (almos tartás, hígtrágya kezelés).
-
építési hulladékok elkülönített gyűjtése (pl.: hulladékgyűjtő udvaron)
-
települési mezőgazdasági eredetű folyékony hulladéktároló kialakítása
2.2 Zaj- és rezgés elleni védelem A településen nincsen nagyobb, zajforrással terhelt ipartelep, illetve lakóterületbe ágyazott üzem, telephely. A csekély zajterhelés a település belső és a településen áthaladó, mindkét esetben kismértékű közlekedési forgalomból származik. A település utcái, különösen a szélesebb, viszonylagosan nagyobb forgalmú utcák jól fásítottak, így a zajterhelés elleni védelem külön intézkedést nem igényel. A településen önkormányzati intézkedést igénylő rezgésvédelmi problémák nincsenek. Kitűzött célok: •
a jelenlegi kedvező állapot megőrzése
•
hosszú távon a nappali zajterhelést a nemzetközileg elfogadott norma alapján 65 dB (A) alatt tartani
•
elsősorban a kisvállalkozások körében jelen levő, lakókörnyezetbe ágyazott ipari telephelyek zajkibocsátását korlátozni, e telephelyek növekedése esetén gazdasági övezetbe telepítését (esetleg önkormányzati kedvezményes telekjuttatással) támogatni.
•
a környezetbe zajt, rezgést kibocsátó forrást és zajtól, rezgéstől védendő területet, épületet úgy kell tervezni és egymáshoz képest elhelyezni, hogy a zaj és rezgés a megengedett zajés rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
•
A településen átmenő forgalom zajhatásának csökkentése érdekében, ahol az lehetséges, fasorok, zöldsávok telepítésének betervezése (passzív védelem) indokolt
2.3 Környezetbiztonság Köröstarcsa
közigazgatás
öntözőrendszerének
területe
területeihez
a
Félhalmi-
tartozik.
A
és
a
Kettős-Körös
szórvány-
Köröstarcsai
közigazgatási
külterület
vízgazdálkodási feladatait a Körösi és a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulatok, valamint a KÖR-KÖVIZIG látja el. A területen a belvízi elöntések gyakorisága átlaga 10 évnél kevesebb. A település ÉK-i fele a Kettős-Körös jobb parti belvízrendszer, Büngösdi-öblözetének része. A Büngösdi főcsatorna a Büngösdi öblözet főcsatornája. Nyomvonala felhagyott 8
folyómederben halad, mederszelvénye az év minden szakaszában vizet tartó. A Büngösdi öblözet csatornája többek között a Mérgesi tározó területén lévő Mérgesi csatorna, amely a Sebes-Körös bal oldalán lévő Vámoszugi holtágba torkollik. A belvízrendszer területén jelentős nagyságú belvíztározási lehetőség nincsen. A Sebes-Körös balparti torkolati szakaszán a Vámoszugi (0,08 millió m3) és a Mihályzugi (0,08 millió m3) holtmedrek alkalmasak tározásra. A Gácsháti halastó eseti belvíztározó. Külterületi csatornarendszer állapota sok helyen nem megfelelő, elhanyagolt, növényzettel benőtt, funkcióját nem tölti be. A belterület belvízvédelmét a meglévő belterületi csatornahálózat biztosítja. A csatornahálózat folyamatos karbantartás, és fejlesztés fontos feladat. A belterületen található mély fekvésű, vízállásos területeket fel kell tölteni, és biztosítani a környék csapadék-és belvízelvezetését. A település közvetlenül a Kettős-Körös folyó mellett található, de ennek ellenére nem számít árvízveszélyes területnek. Az árvizek rendszerint a hóolvadással állnak kapcsolatban. Köröstarcsa település közigazgatási területe a Kettős- és a Sebes-Körös folyók által határolt K-i terület a 2.91 számú Sarkadi árvízvédelmi öblözet Gyulai Szakaszmérnökségéhez, míg a Hármas- és Kettős-Körös folyók által határolt D-i terület a 2.94 számú Békési árvízvédelmi öblözet Szarvasi Szakaszmérnökségéhez tartozik. A töltések agyagtalajok felhasználásával épültek, homogén töltésszakaszok csak elvétve akadnak. A folyamatos fejlesztés szerkezetessé tette a töltéseket. A fejlesztés további útja a szükségtározók rendszerének elsősorban a felső (romániai) szakaszán való kiépítése, s az üzemirányítás terén való szorosabb együttműködés kialakítása. A terület árvízvédelmét a védelmi töltések mellett a Mérgesi árvízi szükségtározó biztosítja. A 1823 ha területű Mérgesi szükségtározó a Kettős-Körös - Sebes-Körös torkolatnál található. Az elmúlt évek árvíztapasztalatai alapján a folyók menti védőgátak állapota gyengült, így azok felülvizsgálatra szorulnak, ami a megnövekedett levonuló vizek mennyisége miatt indokolt is. Köröstarcsa közigazgatási területe a KÖR-KÖVIZIG hatósági területéhez tartozik. Szükséges intézkedések: •
árvízvédelmi biztonság növelése
•
belvízkárok megelőzése, belvízcsatorna hálózat bővítése, fejlesztése
•
komplex vízgazdálkodás
9
3. Települési környezet védelme 3.1 A települési környezet védelme Az általános cél egy jobb, kevesebb környezeti stresszhatást közvetítő, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása. Ennek megfelelően az általános célok: •
a települési légszennyezés csökkentése (elsősorban a porszennyezésé)
•
a települési szennyvízcsatorna-hálózat 100%-os kiépítése, szennyvíztisztító telep bővítése
•
a felszíni és felszín alatti vizek védelme a szennyezésektől
•
a települési szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása, valamint a településtisztasági feladatok ellátásának fejlesztése. Szelektív hulladékgyűjtés teljessé tétele
•
a településen kibocsátott környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget és közérzetet veszélyeztető hatásainak alacsony szinten tartása
•
a települési zöldfelületek jelenlegi kedvező állapotának továbbfejlesztése mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban
•
a lakosság bevonása települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába
•
a településkép és a település általános tisztaságának megőrzése, ill. javítása
•
a település területén (kül- és belterületen egyaránt) található természeti értékek, élőhelyek védelme
3.2 Az emberi egészség védelmének környezeti vonatkozásai Békés megye demográfiai folyamatai országos relációban kedvezőtlennek ítélhetjük meg, de az emberek egészségi állapota átlagos és azt közvetlenül veszélyeztető, nagy volumenű, kiterjedt környezetszennyezés nem fordul elő, a közvetett hatások mértéke sem kiugróan magas. Mindazonáltal nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a hosszútávon várható és remélhető intenzív gazdasági fejlődés tekintetében a környezet-egészségügyi problémák megoldásában fokozottan érvényesülni kell prevenciós eszközöknek, mivel mind a környezetvédelem, mind az egészségügy alapelve a megelőzés. Az önkormányzat cselekvési köre ebben a kérdésben meglehetősen korlátozott, a legfontosabb feladata, hogy: -
a központilag elrendelt, ill. elindított intézkedések helyi szinten elérjék a veszélyeztetett lakossági csoportokat,
-
az egészségügyi szolgáltatások helyi fejlesztését koordinálja és lehetőségeihez mérten finanszírozza, 10
-
az egészségkárosító környezeti hatásokat a rendelkezésre álló közigazgatási, hatósági és finanszírozási eszközökkel igyekezzék megszüntetni, vagy legalábbis minimumra csökkenteni
-
telephelyeket csak ott szabad engedélyezni, ahol a környező lakosság számára nem jelentenek sem, tényleges sem potenciális veszélyt, s a környezetet sem zavarják
-
a település lakóinak, elsősorban a gyerekek sportolási lehetőségeinek javítása
-
zöldterületek fenntartása fejlesztése
Készítette: Tárnok Barbara Gyula, 2005. november Az 1995. évi LIII. törvény alapján 2003.-ban készített települési környezetvédelmi programban előirányzott tevékenységek illeszkednek az országos, a megyei, illetve a regionális környezetvédelmi programokban megfogalmazott feladatokhoz. A települési környezet védelmének fontos eszközei a környezetvédelmi vonatkozású rendeletek, amelyek fontos szerepet játszhatnak a meglévő környezeti konfliktusok kezelésében és az új környezeti problémák megelőzésében. A vonatkozó rendeleteket folyamatosan felül kell vizsgálni, s az újabb környezetvédelmi jogszabályi előírások figyelembevételével végezni a megfelelő módosításokat.
11
