Kozák András közoktatási szakértő
• A jogszabályváltozások értelmezésének
megközelítési lehetőségei • A közoktatás jogszabályi hátterének főbb változásai a 2012. január 1-jétől hatályosuló új normák szerint • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatályba lépésének szakaszai
• A hatályos magyar joganyag megközelítően 76 %-a változott meg 2012. január
1-jével, mely az alaptörvényből és az azzal összefüggésben alkotott sarkalatos törvényekből és a jogági statútumokból fakad. Csak az új Alaptörvénnyel kapcsolatos – szövegpontosító törvénymódosítások – a január 1-jén hatályban lévő 1422 törvény közül 307 törvényt megváltozását hozták magukkal, mely a legmagasabb szintű jogforrások közel 22 %-a. Említhető a nemzetiségek jogairól szóló törvény is, mely önmagában 59 törvényt módosított. A rendeleti szabályozás instrumentumai szintén a joganyag igen nagy részét érintették.
• Legfontosabb szövegpontosító jellegű változások:
Magyar Köztársaság → Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségek → nemzetiségek működést engedélyező szerv → Korm. ált. hatáskörű államig. szerve Munkaerő-piaci Alap → Nemzeti Foglalkoztatási Alap ÁLLAM = KORMÁNYHIVATAL (!)
A közoktatás működését érintő legfontosabb új jogszabályok: • • • • • • • • • • • •
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE (2011. ÁPRILIS 25.) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) /legkorábbi hatályosulás: 2012. 09. 01./ 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.) 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről (Csvt.) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről /legkorábbi hatályosulás: 2012. 07. 01./ 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről /hatályba lép: 2012. 04. 15./
A közoktatás működését érintő fontosabb módosított jogszabályok: • • • • • • • •
• • • •
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
A fontosabb módosító szabályok: • • • • •
2011. évi CLXVI. törvény Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról /Kt. vonatkozásában/ 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról /Kjt. vonatkozásában/ 2011. évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról 2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról
A változások normatani jellege: jellegű változások: a normaszöveg pontosítását szolgálják (pl. államforma megváltozása, a sarkalatos törvények új jogintézményei, új jogszabályok megnevezése a hivatkozásokban). • Tételes normaszöveg-változások: új szabály alkotása (pl. tankötelezettség felső határa, az alapvető intézményi szabályzatok legitimációs eljárásrendje). • Deregulatív jellegű változtatás: a normaszöveg csökkentése (pl. a közalkalmazotti törvény végkielégítésről szóló szabályából kikerült a korkedvezményes nyugdíj, mert e jogintézményt a jogalkotó megszüntette). • Jogtechnikai
A tételes jogszabályváltozások főbb értelmezési metódusai: • nyelvtani értelmezés: szavak általános jelentése és a
szintaxis szerint • rendszertani értelmezés: a változásokat a jogrendszer egészére való tekintettel, annak zárt koherens jellegére figyelemmel kell értelmezni (jogforrási hierarchia: alaptörvény, törvény, rendelet) • jogalkotói értelmezés: autentikus interpretáció, mely az értelmező klauzulák és a – jogi kötőerővel ugyan nem bíró – indokolások elemzésén alapul (köznevelési tv. miniszteri indokolása) • történeti értelmezés: a változások megértéséhez az előző állapot tanulmányozása is fontos lehet (pl. mitől új a testnevelők foglalkoztatásának munkajogi normája)
Az időbeli hatály kérdése: érvényesség és hatályosság megkülönböztetése • Különösen nagy figyelemmel kell a jogszabály záró
rendelkezéseiben tanulmányozni azt, hogy az új normaanyag mely részei, pontosan mikor lépnek hatályba (időbeli hatály). • A Magyar Közlönyben való kihirdetés (érvényesség) és az alkalmazhatósági időmeghatározás (hatály) eltér(het)nek egymástól – vacatio legis –, melynek oka az az alkotmányossági garanciális elv, hogy a jogi norma címzettjének elegendő felkészülési ideje legyen az alkalmazáshoz (pl. nemzeti köznevelési tv. érvényes 2011. dec. 29-től, hatályos – meghatározott részei vonatkozásában – 2012. szeptember 1-től).
A hatályba lépés felmenő rendszer szerinti elve (szakaszos hatályosulás): - Részint az említett garanciális feltétel, részint a jogági specifikumok (pl. a nevelés-oktatás pedagógiai ciklikussága) indokolja azt a jogtechnikai megoldást, hogy a normaanyag nem egyszerre, hanem fokozatosan lép életbe, melyet bonyolít az is, hogy a régi jogszabály egyes részei még hatályban vannak (pl. tankötelezettség kezdete, tanítási év megszervezésének szabályai, kötelező óraszámok, szociokulturális hátránnyal küzdő tanulókkal kapcsolatos előírások), míg más részek a régiekkel párhuzamosan lépnek életbe (pl. tankötelezettség felső határa, fenntartói jogok, pedagógus munkakör betöltésének kritériumai). - Sajátos dichotómia alakul ki így az ágazati statútumok vonatkozásában, mert: 2012. szept. 1. - 2014. szept. 1. között a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egyaránt hatályos lesz!
Szabadság és felelősség X. cikk Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
Szabadság és felelősség XI. Cikk Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
Szabadság és felelősség XVI. Cikk Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
Az alkotmányos alapjog érvényesülését a jogalkotó az objektív intézményvédelmi kötelezettség keretében az ágazati törvényekben biztosítja: Kt., Gyvt., Csvt. stb.
A külön törvényben foglaltak szerint (Kt., Nkt.) tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. A kiskorú gyermek kötelessége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön. A kiskorú gyermeknek joga van: - a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez; - ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez. E jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése terén a közoktatási (köznevelési) intézménynek vannak teendői (ld. közoktatási-köznevelési tv).
2012. január 1-jétől kell alkalmazni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2011. évi XLI. törvénnyel módosított normáit. A törvénymódosítás alapvető célja a lakosság – így különösen a gyermekek – fokozottabb védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben, ÍGY sem zárt, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely: közoktatási intézményben (de: nemdohányzó intézményekre mindez eddig is vonatkozott!), továbbá a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben.
A fenti szabályok biztosításáról, a közoktatási intézményekben történő teljes dohányzási tilalomról a belső szabályzatban – így Házirendben, SZMSZ-ben – az intézmény vezetőnek kell gondoskodnia, s ezenfelül lényeges a tanulók, a kiskorú tanuló szüleinek és a pedagógusoknak a felhívása e szigorú norma szankcióira: A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegése esetén továbbra is 20 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő egészségvédelmi bírság (közigazgatási szankció) szabható ki, azonban a helyszínen kiszabható bírság összege 20 000 Ft-ról 30 000 Ft-ra emelkedik. Az ellenőrzést a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei végzik.
2012. április 15-én hatályba lépett a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről, mely az eddigi szabályozáshoz képest: - az eddig hatályos szabálysértési jogszabályban meghatározott tényállási definíción nem változtat, azonban - a jegyzőtől a kormányhivatal hatáskörébe teszi a közoktatásban való részvétel állampolgári kötelezettségei megszegésének szankcionálását és az eljárás lefolytatását, valamint - a korábbi tarifális pénzbírsági szankció helyett nem nevesíti a kiszabható büntetés illetve intézkedés nemét és mértékét, azokat a szabálysértési hatóság hatáskörébe utalja.
A változások, módosítások jelentős része szövegpontosító-jogtechnikai jellegű, mely az új nevek régi kifejezéseket felváltó cseréjéből áll, így az államforma Magyar Köztársaság helyett Magyarország, a nemzeti és etnikai kisebbségek helyett nemzetiségek szerepelnek, de ide sorolható az egyházi törvény új megnevezése is: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény. Módosító jogszabályok: 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról (1 szöveghely) 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól (75 szöveghely) 2011. évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról (20 szöveghely)
Ezek között vannak deregulatív jellegű változtatások is.
Tételes normaszöveg-változás: Fontos, hogy – a korábbiakkal szemben – nem lép hatályba a 2010. évi I. törvény 98. § (8) bekezdése, melynek értelmében az iskoláknak 2012. jan. 1-től a személyiadat- és lakcímnyilvántartó hatósággal egyeztetési kötelezettsége lett volna a KIR felé az említett adatállomány-típus továbbításának vonatkozásában (2011:CCI. tv). Lényeges változásokat hozott a 2011. évi CLXVI. törvény Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról, így például azt, hogy újradefiniálta az első szakképesítés fogalmát: Kt. 121. § (1) 6. első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, beleértve az Országos Képzési Jegyzék hatálybalépése előtt megszerzett szakképesítéseket is;
A Kt. 121. §-a a következő – értelmező jellegű – (11)-(12) bekezdéssel egészült ki: Ha a nevelési, oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában, az intézmény alaptevékenységei között, valamint szakértői véleményben a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.
Átváltási szabály: SNI a) → a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége SNI b) → a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége Teendő: Az intézményi tartalmi szabályozó dokumentumok (és más alapdokumentumok) szükség szerinti átdolgozása.
A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe veendő gyermek- és tanulólétszám meghatározásának szabályai „szokás szerint” változtak az alapfokú művészetoktatás tekintetében, valamint a szakképzés vonatozásában:
"a szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben a tanulót a normatív hozzájárulás szempontjából akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabályban meghatározott nyilatkozat alapján első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítésben vesz részt."
Ugyancsak lényeges, hogy a 2011-ben megváltoztatott többlettanításért járó elszámolás rendjét szabályozó Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/18. pontja – mely eltörölte a kéthavi tanítási időkeretet, újabb lényeges szabállyal bővült a 2011. évi CLXVI. tv. 36. § (10) bekezdése alapján:
„A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt. 151. § (2) bekezdésében megjelölt okból volt távol vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot lát el.” Vagyis, ha a pedagógus túlórát teljesített – pl. helyettesítést végzett – a törvényben meghatározott igazolt távollét időtartamát nem lehet a kötelező órából levonni, s ezáltal a túlórát nem kifizetni!
A kiemelt esetkörök: 1. A távolléti díjjal fizetett távollétek esetköre a következő [Mt. 151. § (2)] : - állampolgári kötelezettség teljesítése; - közeli hozzátartozó halálakor járó legalább két munkanap; - kötelező orvosi vizsgálat időtartama és - a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára való mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól; - a munkaszüneti nap miatt kiesett idő; - a szabadság időtartama; - a szoptatási munkaidő-kedvezmény ideje; - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban (kollektív szerződés) meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartama. 2. Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti [Kt. 1. sz. melléklet II/7. b alpont): - a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával, - diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával.
Tételes normaszöveg-változás: Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógusmunkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba – ideértve azt is, aki legkésőbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban részesül –, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni (kedvezmény garancia-szabály).
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatályba lépése 2012. szeptember 1. és 2016. január 1. között ötlépcsős felmenő rendszerben történik, ehhez igazodik az 1993. évi LXXIX. törvény hatályon kívül helyezése. Ennek stádiumai a következők: I. szakasz II. szakasz III. szakasz IV. szakasz V. szakasz
2012. szeptember 1 – 2012 december 31. 2013. január 1 – 2013. augusztus 31. 2013. szeptember 1 – 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 1 – 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 1.
Vonatkozó jogszabályhely: 2011: CXC. tv. 95. § (2)-(5) bekezdések
- A fakultatív hit- és vallásoktatás lehetővé tétele a nem egyházi fenntartású közoktatási intézményekben [4. § (4)] - A tankötelezettség kezdete [6. § (1)-(2)] - Érettségi és szakmai vizsgabizottság által használt körbélyegző [9. §] - A tanulói kötelezettséget meghatározó 12. § (1) a) pont - A nevelő-oktató munkát segítők, valamint a közoktatásban alkalmazott gazdasági, -
ügyviteli, műszaki, segítő dolgozók köre, alkalmazási feltételeik [15. § (3)-(4)] A munkavégzés egyes szabályai (jogviszony jellege, pedagógus heti teljes munkaideje, alkotói szabadság, [16. § (1), (4), 17/A. §] Az óvodáról szóló norma [24. §] A szakiskoláról szóló egyes rendelkezések [27. § (8), (14)-(15)] A pedagógiai szakszolgálatok szabályai [34-35. §] 2013. jan. 1-ig Nevelők, alkalmazottak, vezetők létszáma és kötelező óraszámai [1. sz. mell.] A tanítási év rendjéről szóló rendelkezések, kivéve a mindennapos testnevelést [Kt. 52. §, kivéve (15)-(16)]
-
A tankötelesek első évfolyamra való beíratása [66. § (9)] 2013. jan. 1-ig Magántanulói státusról szóló szabály [69. § (1)-(2)] Az óvodai elhelyezés megszűnése [74. §] A közoktatás megszervezésének helyi önkormányzatra háruló feladatellátási kötelezettsége [85-88. §§] 2013. jan. 1-ig A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése [89/A. §] 2013. jan. 1-ig A szakképzés feladatainak regionális megszervezése [89/B. §- 91. §] 2013. jan. 1-ig A Kormány rendeleti szabályozási hatásköre az ágazati irányítás terén [94. § (3) f) és l) pontok] Egyes finanszírozási szabályok [118. § (1), (3)-(6), (12)-(14)] Hátrányos helyzetű tanulók meghatározása [121. § (1) 14.] Önkormányzati feladatellátás meghatározása [121. § (1) 47-48.] Egyéb értelmező rendelkezés [121. § (11) – SNI „átváltási szabály”] Egyes vegyes rendelkezés [122. § (1)] Mellékletek [1-3. sz. melléklet]
- A tankötelezettség kezdete [6. § (1)] - Érettségi és szakmai vizsgabizottság által használt körbélyegző [9. §] - A nevelő-oktató munkát segítők, valamint a közoktatásban alkalmazott gazdasági, ügyviteli, műszaki, segítő dolgozók köre, alkalmazási feltételeik [15. § (3)-(4)] - Az óvodáról szóló norma [24. §] - Felmentés az óvodai foglalkozások alól [69. § (1) bekezdésből csak óvodára vonatkozó részek] - Az óvodai elhelyezés megszűnése [74. §] - Egyes finanszírozási szabályok [118. § (1), (5)] - Önkormányzati feladatellátás meghatározása [121. § (1) 47-48.] - 2. sz. melléklet Diákigazolványról szóló része
