Kozák András köznevelési szakértő
•
•
•
A tanügyigazgatás a köznevelés – mint alkotmányos közfeladat – megszervezésének, irányításának, jogi szabályozásának államilag meghatározott rendszere, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységek összessége A tanügy igazgatására és szervezésére vonatkozó jogi normák összessége a tanügyi jog, amely a közigazgatási jog szakjogi jogága (paraadminisztráció). A tanügyi jog a tanügyigazgatás jogilag szabályozott rendszere, melynek tárgya a tanügyi jogviszony, aminek szűkebb értelemben véve: alanyai: gyermek/tanuló – köznevelési intézmény tárgya: a tanulmányokkal kapcsolatos magatartások tartalma: jogok és kötelezettségek összessége
•
Szűkebb értelemben az igazgatáson, a hatósági, egyedi ügyek intézését értjük: a tanügyigazgatási szerv az ügyfélnek (magánszemély vagy intézmény) meghatározott jogot vagy kötelezettséget biztosít, vagy ír elő, és ezzel jogalapot teremt a jog vagy kötelezettség érvényesítésére, kikényszerítésére.
•
Szélesebb értelemben a tanügyigazgatás magába foglalja a legmagasabb szintű, tehát a törvényi, kormányzati és ágazati szabályozást, a köznevelési és a közneveléssel összefüggő jogviszonyok során e jogszabályok alkalmazását, végrehajtását, a végrehajtás szervezését és ellenőrzését
így jogalkotó szervek – szabályozás, végrehajtás jogalkalmazás – intézményi oldal ellenőrzés – fenntartó, kormányhivatal, OH
Működtetői szint
Fenntartói szint
Állami intézményfenntartó központ
Kormányhivatal
települési nemzetiségi egyházi és önkormányzat magánfenntartó
KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY
(ágazati és területi szegmens)
Oktatási Hivatal
Központi szint
Kormány oktatásért felelős miniszter
JÁRÁSI HIVATAL
állami intézmény
Intézményi szint
I. szint: állam (központi ágazati irányítási és fenntartói szint) oktatásért felelős miniszter állami intézményfenntartó központ (KLIK) tankerületi, megyeközponti tankerületi illetékesség állami központi közigazgatási szerv állami felsőoktatási intézmény II. szint: Önkormányzati fenntartók települési önkormányzatok (helyi, megyei) képviselő-testület jegyző önkormányzati társulások nemzetiségi önkormányzatok (helyi, országos) III. szint: egyházi és magánfenntartók egyházi jogi személy jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet természetes személy
A tanügyigazgatási szervezetek csoportosítása aszerint történik, hogy milyen szervek, mely terület vonatkozásában, milyen tartalmú döntéseket hozhatnak, kikre terjed ki az igazgatási jogkörük. 1. Központi szint: az ágazati irányítás szervei, melyeknek a döntései valamennyi szervre kötelezőek. Ide tartoznak a jogszabályt alkotó szervek (Országgyűlés, Kormány) és a köznevelésért felelős szaktárca az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). E szinthez tartozik az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (OH) is, valamint 2013. jan. 1-től egyes feladatok vonatkozásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK). 2. Térségi feladatot ellátó regionális tanügyigazgatási szervek: a központi és a települési szint között helyezkednek el, s jogszabályban meghatározott feladatokat látnak el. Regionális szervek: - megyei és fővárosi kormányhivatalok - járási hivatalok - települési önkormányzat jegyzői
3. Helyi-települési/’regionális’ tanügyigazgatási szint: a helyi tanügyigazgatási feladatokat az intézmény fenntartására, valamint működtetésére jogosult szervezetek ill. személyek feladatkörébe helyezte a jogalkotó. Feladatköri statútumok: törvények, kormányés miniszteri rendeletek, önkormányzati rendeletek. Ezen a szinten jelenik meg az Klebelsberg Intézményfenntartói Központ (KLIK) mellett a települési és a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, más személy vagy szervezet (természetes, jogi személy), amely vagy aki a fenntartói jogosultságot megszerezte, valamint települési önkormányzat mint működtető. 4. Intézményi szintű tanügyigazgatási szervek: a köznevelési intézmények, melyeknek a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos igazgatási feladatai igen sokrétűek.
A fenntartó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és – a működtetővel közösen – a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik valamint jogszabályban meghatározott fenntartói jogokat gyakorol, s fenntartói kötelezettségeket teljesít.
A működtető az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti.
A nemzeti köznevelési törvény szerinti hármas munkamegosztás a tanügyi igazgatásban: az intézményvezető hozza a tanulói jogviszonnyal összefüggő döntéseket; a nevelőtestület hoz döntést a tanulmányokkal összefüggő kérdésekben és fegyelmi ügyekben; a pedagógus értékeli a tanulók tudását.
A kormányhivatal a Kormány általános területi államigazgatási szerve, a „törvényesség őre”
Kiemelt szerepei:
egyházi és magánintézmények nyilvántartásának vezetése, működésük engedélyezése és ellenőrzése; másodfokú döntési jogkört gyakorol a települési önkormányzatok képviselőtestületének, valamint a járási hivatal vezetőjének döntéseivel szemben; köznevelési intézmények törvényességi ellenőrzésének végzése. Vonatkozó jogszabály: 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 40-41/D. §§
Közreműködik a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésében. A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. A megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el. Elkészíti és vezeti az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények jegyzékét.
Ha gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban éri el, a kormányhivatal a szülő kérelmére a szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A gyermek, a tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelésfejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét.
Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése (fegyelmi büntetés esetén) a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Ha a szülő gyermekével nem jelenik meg a nevelési tanácsadáson, továbbá nem biztosítja gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására .
Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja: az egyenlő bánásmód követelményére; a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására; az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, a
tanulmányok alatti és az állami vizsgák
megszervezésére, lebonyolítására; az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára; a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére; a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását.
A kormányhivataltól a jogalkotó az
intézményfenntartó központhoz telepítette a jogalkotó:
a köznevelési intézmény alapítását, utazó gyógypedagógus hálózat működtetését, a tanköteles tanulók beiratkozási időpontjának meghatározását.
A kormányhivatal kötelezi a szülőt a jegyző helyett, hogy gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson s biztosítsa, hogy gyermeke az óvodapszichológusi, iskolapszichológusi vizsgálaton és fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt [Nkt. 72. § (4)]. A kormányhivatal helyett a fenntartó vesz részt delegáltjával az intézményi tanács munkájában [Nkt. 73. § (3)] . A kormányhivatal helyett a miniszter értékeli és módosítja szükség szerint a köznevelésfejlesztési tervet legalább ötévente [Nkt. 75. § (2)].
Adatkezelő a Köznevelés Információs Rendszere (KIR) keretében folyó adatkezelés tekintetében. Elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság, érettségi és szakmai vizsga ill. vizsgabizottság döntéseivel szemben. Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen ellátja a pedagógustovábbképzések nyilvántartását és ellenőrzését. Szervezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést. Országos méréssel, értékeléssel kapcsolatos feladatokat lát el. Ellátja az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos igazgatási és hatósági ügyintézési feladatokat.
2013. január 1-jétől a hivatal:
az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények nyilvántartását vezeti, előterjeszti a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével az oktatásért felelős miniszternek megyei szintű bontásban a
feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, amelynek része a megyei szakképzési terv.
Az Oktatási Hivatal az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatal. Nkt. szóhangzata: hivatal. A hivatal központi államigazgatási szerv: központi
hivatal.
A hivatal ellátja a - köznevelési, - felsőoktatási ágazati információs rendszerek működtetésével, - közneveléssel és szakképzéssel, - felsőoktatási regisztrációval és a - végzettség elismerésével kapcsolatos feladatokat.
Az állami intézményfenntartó központ az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő, központi szervből és területi szervekből álló dekoncentrált struktúrájú központi államigazgatási szerv (központi hivatal). Hatásköri megoszlás: a tankerület az általános iskola, alapfokú művészeti iskola és gimnázium; a megyeközponti tankerület a szakképző iskola, kollégium, pedagógiai szakmai szolgáltató és pedagógiai szakszolgálati intézmény (intézet) fenntartásával kapcsolatos feladatokat látja el. Illetékességi területe a 175 vidéki járáshoz és a 23 budapesti kerülethez illeszkedő 198 tankerület és a 19 megyeközponti tankerület. Website: http://klik.gov.hu/
A köznevelési közszolgálat-ellátás keretében az ÁLLAM GONDOSKODIK a magyarországi köznevelési intézmények: - pedagógusainak bérezéséről ; - egyes tanügyigazgatási feladatok ellátásáról; - szakmai irányításáról és ellenőrzéséről; - a szakmai feladatokat ellátók feletti munkáltatói jogkör gyakorlásáról.
Dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról. Dönt a köznevelési intézmény nevének megállapításáról. Meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit. Meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát. Ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak.
A köznevelési intézmény vezetőjének és szakmai feladatokat ellátó alkalmazottjának megbízása,
kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között
gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját. Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. Ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.
Véleményezi az egyházi és magánintézmények esetében a köznevelési alapfeladat keretében ellátandó azon tanulólétszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg a fenntartó (meghatározza az Oktatási Hivatal). Évente köteles felmérni az érintett első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt. Kijelöli a Köznevelési Hídprogramokban közreműködő köznevelési intézményeket 2013. szeptember 1-jétől. Megszervezi és működteti az utazó gyógypedagógusi hálózatot. Meghatározza azt az időszakot, amely alatt az első évfolyamra a tanköteles tanulókat be kell íratni.
A törvénymódosítás a tanügyigazgatás szervezeti reformját valósítja meg. A járási hivatalok - mintegy 198 - illetékesség szempontjából a korábbi kistérségekhez, illetve a fővárosi kerületek területi tagozódásához igazodnak. A járási hivatalok a megyei, fővárosi kormányhivatalok szervezeti keretében működnek. A jogalkotó a járási hivatalra - a jegyző által korábban ellátott - egyes államigazgatási hatósági feladat- és hatáskört telepítette.
A járási hivatal tanügyi igazgatási és szervezési feladatai:
rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos feladatokat lát el [Nkt. 30. § (5) bek a)-b) pont], a tanköteles tanulók nyilvántartása, rendszeres adatközlés az állami intézményfenntartó központ és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára [Nkt. 45. § (8) bek.], a tankötelezettség teljesítésének és a szakértői vizsgálaton való megjelenésnek az elrendelése és felügyelete [Nkt. 45. § (8) bek.], a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatok ellátása, így az általános szabálysértési hatósági teendők végzése [Nkt. 45. § (9) bek.], a tanköteles tanulókról vezetett nyilvántartás megküldése – az állami intézményfenntartó központon keresztül – a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes általános iskolának [Nkt. 45. § (10) bek.].
A járási hivatal tanügyi igazgatási és szervezési feladatai:
A gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. [Nkt. 47. § (6) bek.]. A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak [Nkt. 91. § (2)].
A jegyző feladatai:
ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a fenntartó és a járási hivatal egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el [Nkt. 30. § (5) b)], a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben hozott döntés ügyében másodfokú döntéshozóként jár el [Nkt. 37. § (4)], adatot szolgáltat a KIR-be [Nkt. 44. § (2)], gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára [Nkt. 45. § (8)], az óvodás gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának [Nkt. 45. § (10)].
