KÔVÁRI ISTVÁNNÉ KÉZIKÖNYV. A3 4. OSZTÁLYOS TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL tantárgyhoz

KÔVÁRI ISTVÁNNÉ

KÉZIKÖNYV A 3–4. OSZTÁLYOS TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL tantárgyhoz

Celldömölk, 2005

AP–370 ISBN 963 464 877 0 A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014 e-mail: apaczaikiadó@apaczai.hu Internet: www.apaczai.hu Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató Terjedelem: 8,25 A/5 ív

Készült az APÁCZAI KIADÓ GARFIKAI STÚDIÓJÁBAN

3

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz

BEVEZETÉS Az Apáczai Kiadó az 1–4. osztályos technikatankönyvcsalád átdolgozását mindig az érvényben lévô Nemzeti Alaptantervhez aktualizálja. A tankönyvcsalád korszerûsítésénél figyelembe vették a szerzôk és a szerkesztô: – a tanítói tapasztalatokat, – a mûveltségi területtel, a tantárggyal szembeni társadalmi elvárásokat, – a gyermeki igényeket, – a NAT változatokról kirajzolódó irányokat, – a hazai és külföldi kutatások tapasztalatait, – a modul tantervek alapelveit, – az egyes iskolák szûkös anyagi és eszközellátottságát, – a kerettanterv elôírásait. A technikai nevelésnek hozzá kell járulnia a kisiskolások teljes személyiség-formálásához. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai mûveltség alapozását, – a kézügyesség fejlesztését, – a környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítását, – a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magában. A technikai mûveltség alapozása tapasztalati úton, gyakorlati tevékenységeken keresztül, a technikai szemléletmód és megfelelô magatartási szokások formálásával, kialakításával valósítható meg. A technikai nevelés sajátos feladat- és tevékenységrendszere rendkívül sokrétû, személyiségformá-

ló lehetôséget kínál a tanítás–tanulás folyamatában: fejleszti az értelmi erôket, mûködteti a kommunikációs képességeket, állandó aktivizálással serkenti az érzékszervek tökéletesedésének folyamatát. A felfedezés öröme, az önálló próbálkozások sikere, az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelô problémahelyzetek megoldása erôsíti az önbizalmat, kedvezôen alakítja a munkához való viszonyt. CÉL: segíteni a gyermeket a technikai környezetébe való beilleszkedésében: a tájékozódásban és az aktív alkotó tevékenységében egyaránt. Ehhez bôséges érzékszervi tapasztalás szükséges (a természeti és feldolgozott anyagok vizsgálata, alakítása során, az egyszerûbb használati tárgyak kipróbálása közben). Ezek az elôzetes tapasztalatok jó alapokat teremtenek a gyermek számára ahhoz, hogy saját ötleteit is sikeresen megvalósíthassa. A kézikönyvet orientálónak, iránymutatónak, a tanítót további cselekvésre, önálló alkotó munkára ösztönzô munkaeszköznek szánjuk és nem egyedüli „receptkönyvnek”. A segítô példák, módszerek csupán egy lehetséges változatai annak a sokszínûségnek, amellyel eredményesen megoldható a technika tanítása. Fontos követelmény a tanító iránt, hogy olyan tanítási–tanulási módokat mûködtessen, amely felhasználja, megerôsíti, továbbfejleszti a tanulóban meglévô természetes vonzódást a technikai környezet iránt, amely késôbb belsô azonosulássá válik.

4


A TECHNIKA TANTÁRGY NÉHÁNY SAJÁTOS ALAPKÉRDÉSE A tantárgy célja A technika mint tantárgy, az általános technikai mûveltség elsajátításának nem célja, hanem eszköze. Az általános technikai nevelés többrétû feladatot jelent a tanító számára. A célokban szerepelnek a technikai ismeretekre és összefüggésekre, cselekvésre, a technikai rendszerek jelentôségére és értékelésére vonatkozó összetevôk. A technikai cselekvések cél-, érdek- és értékorientáltak. Ezek komplex jellege azt igényli, hogy a célokat értelmes problémákba ágyazzuk be. Így a tanulók problémamegoldásai a teljes személyiséget, annak érzelmi, értelmi, fizikai és jellembeli fejlôdését segítik elô, eközben kedvezôen befolyásolják a tanuló közösségen belüli kapcsolatainak alakulását is. Az iskolai tantárgyak között egyedüli, amely munkatevékenységgel kapcsolatosan képes értékeket és ismereteket közvetíteni. Ezáltal fejleszti a tanulókban a munka tiszteletét, gazdagítja ôket az értelmes és eredményes munka jólesô érzésével. A technikai nevelés szempontjából nem magának a problémamegoldásnak a végterméke az elsôdleges, hanem azon belsô folyamatok, amelyek a probléma felmerülése és megoldása között játszódnak le, miközben az egész személyiség változik. A kialakuló és fejlôdô személyiségvonások természetesen nem véletlenszerûen adódnak, hanem céltudatosan tervezhetôk. Ezek olyan személyiségvonások, amelyek kialakítását, fejlesztését a ma és a jövô iskolájától elvárjuk: aktivitás, önállóság, vállalkozó kedv, együttmûködési készség, döntési képesség, empátia, ötletesség, szervezôkészség, munkafegyelem, probléma meglátásának–megoldásának képessége, tolerancia, egészséges önbizalom stb. A tantárgy tartalma A tananyag strukturális felépítésénél azokat az idôben és térben örök érvényû alapkategóriákat kell figyelembe venni, amely köré a valóságos technikai környezet is szervezôdik, amelyekkel minden technikai rendszer jellemezhetô. Ezek: anyag; energia; információk; rendszer; modell. A tananyagban példaként felhozott rendszerek, akár funkció, szerkezet vagy folyamat szemlélteté-

sére választottuk is ki azokat, általános természeti, technikai, társadalmi törvények megfogalmazását teszik lehetôvé. A valóságot egyszerre több oldaláról elemezve, jellemezve alakítjuk ki és fejlesztjük a tanulók korszerû technikai szemléletét. Technikai problémaválasztásunk olyan legyen, hogy az ismeretek elsajátításánál tanultak átvihetôk legyenek más témák tanulására, mivel a megismert alapfogalmak, elvek más technikai rendszerek és eljárások esetében is érvényesek. Nem munkamûveletekre tagolt tananyagot kell tanítani, nem az egymástól elszigetelt manuális jártasságok kialakítása a célunk. A tanítási anyagot a tanulóknak olyan átfogó tevékenységek (pl. modellezési gyakorlat) végrehajtása közben kell elsajátítaniuk, amelyek során a mindennapok technikáját, illetve az emberi kooperáció általános technikáját is megismerik. A komplex tartalmat tudatos pedagógiai tervezômunkával lehet csak logikai, majd tanítási egységekre bontani. A tantervek Tananyag címû fejezete alapján nehéz igazán célravezetô tartalmat kiválasztani. Ahhoz, hogy a kívánt eredményre jussunk, alapjában a követelményekbôl kiindulva (ezek a tanítás céljai), a Tananyaghoz (mint kerethez) illeszkedô TARTALMAKAT (ezek lehetnek a tanulási célok) kell találnunk. Ez olyan szabadságot biztosít a nevelônek, amellyel bizonyos „terelô szabályok” nélkül, minták nélkül csak nagyon kevesen képesek élni. Figyelembe kell venni azt, is, hogy a tanítási példáink egymással kapcsolatba hozhatók, valamilyen szempont szerint egységbe foglalhatók legyenek. Ennek hiányában ugyanis elvész a kapcsolat az egyes tanórák között. Gondoljuk csak el: a tanuló az egyik órán dobozt készít, majd szalvétát hajtogat, szerkezeteket alakít ki. Nyilván a tárgyak között funkciójukat tekintve nincs összefüggés. Az a kapcsolat pedig, hogy valamennyi hasonló anyagból is készül, az elkészítésükhöz szükséges mûveletek pedig az egyszerûbôl a bonyolult irányába mutatnak – sok esetben nemcsak a tanulók számára – nem fûzi össze az egyes technika órákat.

5


A negyedik osztályos technika munkatankönyvben a kapcsolódási keretet az ember környezetalakító tevékenységének bemutatása, átélése adja. NEMZETI ALAPTANTERV mûveltségterületi koncepciói Az alapfokú technikai nevelés a technikai mûveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését és a mindennapi nélkülözhetetlen, praktikus, elemi ismeretek és tevékenységek (például háztartás, vendéglátás) elsajátítását, begyakorlását foglalja magába. Célja az, hogy segítse a gyermeket technikai környezetébe való beilleszkedésében: a tájékozódásban és az aktív, alkotó tevékenységekben egyaránt. Ehhez bôséges érzékszervi tapasztalás szükséges (például a természeti és feldolgozott anyagok vizsgálata, alakítása során az egyszerûbb használati tárgyak kipróbálása közben). Ezek az elôzetes tapasztalatok jó alapokat teremtenek a gyermek számára ahhoz, hogy saját ötleteit is sikeresen megvalósíthassa. A technikai mûveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez (építés, szerelés, alakítás stb.) kapcsolódó elemi ismeretek szerzését (például anyagok jellemzôi, mûködési elv, funkció), technikai szemléletmód és megfelelô magatartási szoká-

sok formálását jelenti (például eszközhasználat, tervezés, takarékosság, kipróbálás). A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermekés ifjúkor a legalkalmasabb. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy késôbb már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. A mûveletek könnyed végzésének feltétele az izmok, idegek bejáródása, a mozgások összerendezôdése. Ennek eszköze a munkafogások, mûveletek és munkaeszközök használatának rendszeres, következetes gyakorlása. A technikai nevelés sajátos feladat- és tevékenységrendszere, a háztartás és gazdálkodás témaköreinek feldolgozása rendkívül sokrétû személyiségformáló lehetôség kínál a tanulás folyamatában: fejleszti az értelmi erôket, mûködteti a kommunikációs képességeket, állandó aktivizálással serkenti az érzékszervek tökéletesedésének folyamatát, elôsegíti a szociális tanulást. A munkadarabok elkészítése során például jó alkalom kínálkozik arra, hogy kitartásra, pontosságra, egymás munkájának megbecsülésére, segítésére neveljük a tanulókat. A felfedezés öröme, az önálló próbálkozások sikere, az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelô problémahelyzetek megoldása erôsíti az önbizalmat, kedvezôen alakítja a munkához való viszonyt, a környezetekhez való alkalmazkodást.

A fejlesztési feladatok 1. A munka és a technika szükségessége, jelentôsége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlôdés A mesterséges környezet Érdeklôdés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés. Szabálykövetô magatartás a közvetlen mesterséges környezetben. A technika feladata, az emberi szükségletekbôl adódó technikai problémák megoldása A saját élménybôl adódó problémák technikai oldalának felismerése. Technikai érdekességek, természeti „találmányok” megfigyelése. A felkészültség és a tudás szerepének belátása.

Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere Az ember, a technika és a természeti környezet kapcsolatának megérzése, a tevékenység felfedezése konkrét példákban. A környezet használata, élet a környezetben A közvetlen környezet birtokbavétele, a tapasztalati megismerés és annak élvezete, az élô és élettelen anyaggal végzett tevékenység élménye. 2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) Ismeretterjesztô forrásokból (pl. képes enciklopédia, ifjúsági tévéadás) információgyûjtés az alkotómunkához, a foglalkozásokhoz és a tervezéshez.

6

3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei a) Problémafelismerés Problémaérzékenység, problémafelismerés, az emberi problémák és a technikai lehetôségek feltárása Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma megérzése, felismerése segítséggel. A technikai probléma megfogalmazása A meglátás, a problémaválasztás indoklása egykét mondatban. Technikai problémák és szakmák bemutatása. b) Tervezés Tervezés, a megoldáshoz vezetô út kitalálása Gondolati tervek, késôbb vázlatok készítése. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelô szokásos megoldás kiválasztása, a terv elkészítése. Az öröm, az elégedettség szerepe a munkában. Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban: A gondolat megjelenítése anyagban, kész tárgyban és szóban. Kapcsolódó emóciók, élmények megfogalmazása A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetôségeknek: A terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. A választott anyag, szerkezet, eljárás helyességének megérzése, megítélése. A terv elôfordulása a közvetlen és a munkakörnyezetben. c) Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartásés egészségtani megoldások) A terv megvalósítása anyagban, térben A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelô egyszerû megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel és eleinte gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentôsége az alkotásban. Kommunikációs képesség (szövegértés, rajzolvasás) A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges terv megértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés) és a saját gondolat kifejezésének képessége. Érzelmi viszonyulások megfogalmazása. Ítélôképesség a teljes alkotófolyamat minden pontján: A munka (eredmény) funkcionális és formai


megfelelésének megérzése, megértése, megítélése. Az egyéni képességek, tulajdonságok szerepének megfogalmazása. Konstruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség Az egyszerû alapanyagok alakítása kézzel, egyszerû eszközökkel. Az anyagok alakítása mint örömforrás. Becslés. Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma, funkció) A tapasztalatra épülô forma-, anyag-, szerkezetés eljárási ismeret. A tapasztalat mint a szóbeli kifejezésmód forrása. Szervezôkészség A munkafolyamat irányított, majd önálló szervezése. A biztonság élménye a munkaszervezésben. d) A tevékenység és eredményének értékelése (Szempontok és eljárások saját és mások munkájának eredményességére és káros következményeire vonatkozóan) Magatartásformák és tanulási szokások Az alkotói és befogadói munka során a következményekért felelôs magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenôrzés fejlesztése, a pozitív énkép megalapozása. Képességek Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelô), megfigyelô-, ítélô- és kommunikációs képességek mûködtetése az alkotó- és elemzômunka alatt. Individuális különbségek megfogalmazása. Készségek, jártasságok A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség kialakítása, anyagminôség iránti érzék, jártasság kialakítása a szerkezetválasztásban. A kézügyesség szerepe a különbözô pályákon. Ismeret, megismerés A legegyszerûbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetôségek belátása, a funkció, forma, anyag, szerkezet, eljárás összefüggéseinek tapasztalati feltárása. Az egyéni különbségek felismerése az igények megfogalmazásakor. Ítélôképesség, döntésképesség Az alkotás funkcionális és formai megfelelésének, a munkafolyamat célszerûségének megállapítása. Ízlésítélet. A különbözôségek és azonosságok elfogadása.

7


4. Munkavégzési fejlesztési feladatok Rend, tisztaság, szabálykövetés, idôbeosztás Gyermekbalesetek okai, forrásai, megelôzésük. Jó testtartás. Elôvigyázatosság az anyagalakításban. A munkahely rendje, tisztasága. Az érdeklôdés mint az idôt meghatározó tényezô. Megfigyelés, vizsgálat Anyagok, szerkezetek, formák és erôk szemlélése, megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése. A tapasztalat mint egyéni élmény megfogalmazása Technológiai rend, térszemlélet Az anyagalakító, a szerelô- és az építômunka fázisainak megismerése. A mûveleti és téri rend

betartása a munka során. Konkrét példák különbözô munkafolyamatokhoz, különbözô pályaterületekhez. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás Gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idôvel. A személyes ráfordítás jelentôsége. Eszközhasználat, munkaszervezés Jó testtartás, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerûbb eszközök használatában. Felkészülés a munkafolyamatra, különös tekintettel az egyéni tulajdonságok minôségére.

Technika és életvitel követelményei a 4. évfolyam végén Technika (modellezés) Tananyag 1. Tervezés A mûszaki ábrázolás alapozása a térbeli érzékeléshez, modellalkotáshoz. A mérés és a méretek szerepe, a becslés fontossága a technikában. Próbálkozások egyéni ötletek megvalósítására. Tervezés, vázlatrajz készítése

Fejlesztési követelmények

Térérzékelés konstruálás. Gyakor- Mérés centiméter pontossággal. lottság a hosszúság és a távolság A mérési eredmények feljegyzébecslésében, mérésében és a rajz- se, leolvasás a rajzos ábrákról eszközök használatában. Többféle megoldás keresése a tervezésben. Rajzos ábrázolási technika elsajátítása (ábrázolás leolvasása)

Alaprajz és nézetrajz készítése Lényeges jegyek kiemelése egyszerû tárgyakról. A munkamenet tervezésének fôbb fázisai (algoritmusok) 2. Anyagok és alakításuk A tanulók környezetében megfigyelhetô természeti anyagok jellemzôi (agyag, fa, kôzetek, termések, levelek, szalma, nád stb.). Modellek, tárgyak készítése kapcsán az anyagok vizsgálata, tapasztalati megismerése. Az anyagok csoportosítása a tanulók által felfedezett tulajdonságok alapján

Minimális teljesítmények

Alaprajz, nézetrajz és tárgy megfeleltetése

Tapasztalatok szerzése az anya- Részvétel tárgykészítô tevékenygok belsô szerkezetérôl (pl. szá- ségben las, hajlítható, rugalmas, nyújtható, lágy, kemény, merev). Tárgyak anyagának, alakjának és méreteinek felismerése, megnevezése

8


Tananyag



Egyszerû tárgyak készítése saját ötletek tervszerû megvalósításával. Feldolgozott (papír, textil, mûanyag stb.) anyagok tapasztalati megismerése, vizsgálata és alakítása, modellek, tárgyak készítése során. A népmûvészet hagyományait követô tárgyalakítás textíliából

Játéktárgyak kitalálása, elkészítése, egyre nagyobb önállósággal. Az anyagok célszerû, takarékos felhasználása. A magyar népmûvészet értékeinek felismerése

A megkezdett munkadarab befejezése, kipróbálása. Munka közben a rend és a tisztaság megtartása

3. Építés Modellépítés (pl. építôelemekbôl) alaprajz és körvonalrajz alapján is. Építmények konstruálása (pl. lakás, családi ház, település)

Tájékozódás térben, konstruálás, modell, makett készítése önálló ötletek kivitelezésével, a tanító szükség szerinti segítségadása mellett

A lakás (lakóház) belsô terei; azok Összefüggések felismerése irányífunkciója, a belsô tér beépítése. tott megfigyelések során Építmények elemzése (egyensúly, stabilitás, kialakítás stb.)

Közlekedés 1. Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés jellemzôi, szabályai 2. Jármûhasználat A helyi és a távolsági közlekedés eszközei, használatuk helyes módja. Az utazással kapcsolatos illemszabályok. A kerékpáros közlekedés szabályai 3. Közlekedési balesetek A balesetek okai, következményei, megelôzésük lehetôségei

Jártasság a gyalogos közlekedés szabályainak alkalmazásában. A balesetmentes jármûhasználat szabályainak megértése. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák bemutatása

Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos, gyakorlati alkalmazása. Jármûhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése

9


Háztartástan Tananyag



1. Házimunkák A háztartásban gyakran használt Az elemi ház körüli teendôkben Az életkornak megfelelô önkitárgyak, eszközök. A gyermekek való részvételhez szükséges alap- szolgáló tevékenység által is elvégezhetô háztartási vetô készségek és feladattudat munkák, eljárások. Munkamegosztás a családban (pl. bevásárlás, takarítás, vendégvárás, betegápolás) 2. Gazdálkodás A családtagok foglalkozása, munkahelye, a családi jövedelmek forrása (pl. fizetés, nyugdíj, családi pótlék, táppénz, segélyek). Szegénység, gazdagság (okok és következmények)

3. Takarékosság A vásárlással kapcsolatos elemi fogalmak: piac, bolt, adásvétel, pénz, hiánycikk, kiárusítás, leértékelés, külföldrôl származó árucikkek. A takarékosság jelentôsége a mindennapi életben

Munkahelyek, foglalkozások be- Szülôk, hozzátartozók foglalkomutatása segítségadással. Elemi zásának megnevezése, néhány tájékozottság a jövedelemfaj- jellemzôjének felsorolása tákról

A pénz szerepének felismerése. Elemi tájékozottság a családi alapellátáshoz tartozó termékek árairól (pl. tej, kenyér, liszt, cukor, mosószer). Mit hol lehet olcsóbban beszerezni? Tapasztalatgyûjtés a takarékosságról. Mivel takarékoskodunk? Hogyan? (Pénzzel, idôvel, energiával, fogyasztási cikkekkel stb.) A környezet tárgyi értékeinek védelme, személyes holmik megbecsülése

4. Szolgáltatások A szolgáltatások szerepe az em- Tájékozottság az elemi szolgál- Néhány – a lakóhelyen található ber életében. A lakóhelyen ta- tatások használatában (pl. posta, – szolgáltatás bemutatása (helye, lálható szolgáltatások közlekedés) szerepe, használata)

10


TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL MUNKATANKÖNYVEK A munkatankönyvek tananyagtartalmukban, feldolgozási módszereikben alkalmasak arra, hogy a tantervek által determinált mûveltségi terület céljai és feladatai megvalósíthatók legyenek. A munkatankönyvek A/4-es formátumúak, összhangban az Apáczai Kiadó által megjelentetett tankönyvformákkal, amelyek a gyermekek által ismertek, kedveltek s ugyanúgy négyszínnyomásúak. Az ábrák, a színes képek a kisiskolások érzelemvilágának, érdeklôdési körének figyelembevételével készültek. Minden egyes téma, tanóra elôkészítését motivációs képek segítik. A tantárgy kívánta szaknyelvezet fokozatosan kerül bevezetésre, ügyelve csak a legszükségesebb szakkifejezések alkalmazására. A tanulók önálló, részben önálló tevékenykedtetésére alkalmas a munkatankönyvek szerkezete, a kérdések, megfelelô válaszhelyek aránya. Általuk a technikai nevelés nagyban hozzájárul a kisiskolások személyiségformálásához. Elôsegítik e korosztály technikai mûveltségének alapozását, a kézügyesség fejlesztését, a mindennapok során nélkülözhetetlen praktikus ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását.

A munkatankönyvek tananyaga koncentrikusan bôvülô ismeret- és tevékenységanyagot tartalmaz, így a témakörök fogalmai ismétlôdnek, újabbakkal bôvülnek, jobban tudatosulnak. Építenek az Apáczai Kiadó által megjelentetett kiadványok adta ismeretekre. Fôbb témaköreik: Anyagok és alakításuk (a gyermekközeli anyagfajták megismertetésével, feldolgozásával – papír, képlékeny anyagok, textil, puhafa, lágy alumínium), módszere a modellezés. Háztartási technika (kisiskolás szinten a háztartás technikai szemléletû megismerése, értékelése, egyszerû tevékenységek). Közlekedési ismeretek (fôleg a gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés szabályai). Mûszaki ábrázolás (a legegyszerûbb rajzi megfigyeltetéstôl a vetületi ábrázolásig). „Varázskezek” oldalak zárják le az egyes témaköröket, amelyek alkalmasak a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A munkadarabok modelljei otthon vagy a napköziben önállóan vagy kevés segítséggel elkészíthetôk. A „Jeles napok” fejezetek, melyek a tankönyv végén találhatók, segítik a tanítót a népi hagyományok, szokások megtanításában, az ünnepi készülôdésben.

FELKÉSZÜLÉS A TANTÁRGY TANÍTÁSÁRA 3–4. OSZTÁLYBAN A tanító tervezô munkáját befolyásolják – a tantárgy tanításának céljai, feladatai (alapdokumentumok, társadalmi szükségletek és igények) – a 4. osztály végére elérendô mûveltségi szint (NAT irány) – a kerettanterv – a helyi igények (kliensek: gyerek, szülô, társadalmi közösségek), elvárások; adottságok (iskola, lakóhely, szakértelem stb.) – a feltételek: tankönyvpiac, programkínálat, iskolai önállóság, tanácsadás, továbbképzések. A technika tantárgyban a tanítás-tanulás folyamatának tervezését három szinten szokás elvégezni

a) Tanmenet: az egész évi tananyag nagy vonalakban való tervezése (durva cél) b) Tematikus terv: a tananyag nagyobb egységeinek részletesebb kifejtése (finomított célok) c) Óravázlat vagy foglalkozás terve: az egyes foglalkozásokra való felkészülés (konkretizált célok) A tanmenet javaslat szerint 3. osztályra 37 órát, 4. osztályra 37 órát terveztünk. Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy 55 vagy annál több órában taníthat, a munkatankönyv (Mtk.) bôséges példaanyagából válogathat, illetve egy-egy témakörre még több tanórát tervezhet.

11


Gyakran a tematikus tervekben kell gondolkodnunk a tantárgyunk tanítása során. A munkatankönyvek témakörök szerint épülnek fel, egy-egy problémahordozó munkadarab tervezése, elkészítése több tanórát is felölel, ilyenkor célravezetô egy bô tematikus terv készítése, amelyben meghatározzuk: – a témakörre fordítható órák számát, – mikor történik új ismeret közvetítése, – mikor támaszkodunk a tanulók meglévô ismereteire, tapasztalatára, – mikor és hogyan rendszerezünk, – mikor és hogyan történjen az alkalmazás, gyakorlás, – milyen problémamegoldások szerepeljenek, – mikor és hogyan ellenôrzünk, – milyen értékelési megoldásokat alkalmazunk, – milyen munkadrabokat/modelleket készíttetünk, – anyagszükségletet, – eszközszükségletet, – szemléltetô anyagokat – mikor dolgozunk frontális osztálymunkában,

– mikor dolgozunk csoportmunkában, – mikor individualizált az ismeretfeldolgozás, – milyen módszereket alkalmazunk stb. A tematikus tervek készítésének pozitívuma, hogy a témakör tanítását egy folyamatként tervezhetjük, melyben figyelembe kell venni: – az adott tananyag jellegét, szerkezetét, képzési, nevelési lehetôségeit, – az adott gyermekközösség fejlettségét, érdeklôdését, sajátosságait, – a tanítás-tanulás alapvetô stratégiáit, – saját pedagógiai, metodikai lehetôségeinket. Így tanítói munkánk rugalmassá, adaptívvá, differenciálttá válik. A technikaórára a tanító kétirányú felkészülést végez. Egyrészt elméletileg készül fel a tanítási órára, meghatározva az elérendô célokat, elvégzendô feladatokat és annak menetét. Ezeket rögzíti az óravázlatában. Másrészrôl a felkészülés gyakorlati jellegû, mert a tanításhoz szükséges alap- és segédanyagokat, eszközöket, szemléltetô eszközöket biztosítja, elkészíti a bemutatásra szánt munkadarabokat, illetve annak egyes részeit.

A TECHNIKAÓRA FORGATÓKÖNYVÉNEK VÁZA AZ EMBERI ALKOTÁS MODELLJE ALAPJÁN A technikaóra egy olyan folyamat, amely legegyszerûbben az alábbi módon írható le: igény – célmeghatározás – tervezés – szervezés – kivitelezés – kipróbálás – értékelés ellenôrzés 1. Igény A technika lényegébôl fakad, létezésének oka és célja: emberi (társadalmi) szükségletek kielégítése. A gyakorlati foglalkozás és a technika tantárgyak közötti különbség elsôsorban nem abban áll, hogy milyen tárgyat készíttetünk a tanulóinkkal, hanem abban, hogy milyen módon szervezzük meg a tanuló tevékenységét! A tevékenység kiindulópontja tehát valamilyen problémahelyzet, azaz HIÁNY.

A hagyományos tantárgypedagógiai felfogás értelmében az óra a célkitûzéssel kezdôdik. Ez a gyakorlat a technikaórán arra a helyzetre hasonlít, amikor valaki kezébe vesz egy krimit, és ezzel egy idôben közlik vele, hogy ki a gyilkos. Pl: „Gyerekek! A mai órán dobozt fogunk készíteni!” Ehelyett azt a környezetet célszerû leírni, azt a hiányhelyzetet érdemes megfogalmazni, amely egy adott tárgy pl. valamilyen adott doboz elkészítésével hozható

12

egyensúlyba. A legjobb motiváció, ha olyan tárgyat adunk a tanuló vagy a csoport kezébe, amelyrôl vagy amelynek a környezetébôl hiányzik valami (üres lakás, üres szoba, a természet egy darabjának modellje stb.). Hasonlóan magával ragadja a tanulót például egy hangulatos szituáció. Mintát, vagyis ugyanolyan tárgyat, amelynek elkészítését a tanulóktól elvárjuk, csak végsô esetben, teljes értetlenség esetén mutassunk, soha ne tegyük meg a tanuló helyett azt, amire ô egyedül is képes! Vegyük figyelembe a tevékenység tervezésekor, hogy a motivációnak különbözô szintjei vannak. (Alanyi érdekeltség, intellektuális érdekeltség, társadalmi hasznosság.) 2. Célmeghatározás A probléma-felismerést követôen a „Milyen legyen a tárgy?” kérdésre kell részletes választ adni. Más szóval itt kerül szóba a tárgy funkciója. Modellezés esetén pedig a hasonlóság szempontjait célszerû rögzíteni. Pl.: Tutajmodell 1. ússzon 2. legyen képes bizonyos teher (építôkocka) elszállítására 3. használja fel a szél energiáját az elôrehaladáshoz, vagy milyen kialakítású hajócsavar segítségével úszik (messzebbre), gyorsabban a gumimotoros hajómodell? (sok kisméretû – kevesebb nagyobb méretû lapát) (hajócsavar mérete) (lapátok ferdeségének szerepe) stb. vagy hogyan befolyásolja a vitorla alakja a hajómodell mozgását (görög, latin, háromszög alakú vitorlák). A felsorolt szempontokból újabbak következnek, pl.: 1. milyen kialakítású tutaj úszik (siklik) jobban 2. terheléskor a víz ne érje a „rakományt” stb. Ilyen felfogásban ez a modellezés valójában több technikai kísérlet elvégzését teszi lehetôvé, ill. szükségessé. Mennyivel több tapasztalatot szerez a tanuló ebben az esetben összevetve azzal, ha a tutaj csupán mint makett készül el. Ez nem lehet vitás, csupán az képezheti vita tárgyát, hogy meg-


felel-e ez a feladat a negyedik osztályosok életkori sajátosságainak. Sokan állítják, hogy nem! Többnyire azok, akik meg sem kísérelték, hogy a technika tantárgy tanításában a „technikai szempontok” is érvényre jussanak. A jó szervezés csodákra képes, jól elôkészített csoportmunkában már pozitív tapasztalatokról is lehet hallani. 3. Tervezés Meg kell tervezni a meghatározott céloknak a tárgy ALAKJÁT, MÉRETEIT és ki kell választani a funkciónak leginkább megfelelô ANYAGOT! Mindezekhez szabadkézi rajz, mûszaki rajz, valamint néhány célirányos kísérlet szükséges. Tervezendô továbbá a „gyártási folyamat”, azaz mûvelettervet kell készíteni. Fontos, hogy több tervvariáció készüljön. Ilyen esetben ugyanis tanulóink mérlegelni, dönteni kényszerülnek. 4. Szervezés Ez a KI? MIT? MIKOR? kérdésekre adandó válaszok együttese. Ezek a válaszok az iskolák tárgyi lehetôségeinek korlátai miatt nagyrészt elôre adottak, annál fontosabb, hogy ahol csak lehet, a tanulók ténylegesen részt vehessenek saját munkájuk megszervezésében. A szervezôképesség ugyanis konkrét tevékenység szervezésében való részvétellel fejleszthetô. Szükségtelen viszont szervezési ismeretek elôzetes verbális közlése. A tanulók megfelelô szervezésének egyik fô gátló tényezôje a központi mûhelyekre épülô anyagellátás. 5. Kivitelezés A gyakorlati foglalkozás hagyományai alapján ez a leginkább kidolgozott terület. Figyelembe kell vennünk, hogy az adott idô, amely akkoriban csaknem teljes egészében a kivitelezéshez tartozó mûveletek elvégzésére, begyakorlására szolgált, napjainkra nem lett több, jóllehet a tevékenység sok egymáshoz kapcsolódó cselekvéssel gazdagodott. Így nyilvánvalóan nem tartható az a felfogás, amely szerint a szakképzés szemléletével és alaposságával taníthatók a mûveletek a technika tantárgyban is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy

13


a nevelô szakszerûtlenül is bemutathat, végrehajthat egy-egy mûveletet. A tanulótól nem várható el – bizonyos készségek híján –, hogy „egyszeri és megismételhetetlen”, tökéletes produktumot hozzon létre. Az esztétikus munkára nevelés nem abban áll, hogy a tanulótól olyan esztétikus tárgy elkészítését várjuk el, amilyennek kivitelezésére mi magunk képesek vagyunk. Éppen azért készíttetjük velük a különbözô munkadarabokat, modelleket, hogy a cselekvés által fejlôdjenek bizonyos készségeik, szerezzenek jártasságot a tevékenységgel kapcsolatos területeken, de legfôképpen azért, hogy modifikatív képességeik gyarapodjanak. Ez utóbbi – egyszerûen fogalmazva – a környezet aktív alakításának képességét jelenti, olyan alapvetô képességek gyûjtôfogalma tehát, mint a kommunikációs, a kognitív és a szocializációs képességek. 6. Kipróbálás Az iskolai gyakorlatban – szervezési nehézségek miatt – a „PRÓBA” a tevékenység leginkább elhanyagolt, egyúttal természetesen a legjobban hiányzó része. Azok a tárgyak, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a technikai környezettel – nincs az esztétikumon túl, valamilyen emberi

igénybôl eredô FUNKCIÓJUK – valójában ki sem próbálhatók, hiszen a folyamat logikája nem felel meg a technikával kapcsolatos tevékenység modelljének. A KIPRÓBÁLÁS szerepe ugyanis a visszacsatolás. A próba során összehasonlítjuk a tárgyat azokkal a szempontokkal (funkciókkal), amelyeket a CÉLMEGHATÁROZÁSban rögzítettünk. Pl.: – úszik-e a tutaj modell, ill. melyik úszik jobban? – képes-e a teher (építôkocka) elszállítására, ill. melyik merül kevésbé a víz alá? 7. Értékelés A próba elmulasztása teljesen formálissá teszi az értékelést. (Itt nem az osztályozással kapcsolatos értékelésrôl, hanem a folyamat tapasztalatainak összegzésérôl van szó, amely a KIPRÓBÁLÁSSAL szinte párhuzamosan zajlik.) Ez ad lehetôséget arra, hogy megfogalmaztassuk tanulóinkkal a tevékenység közben szerzett tapasztalataikat. Itt adhatunk megerôsítést tanulóinknak, de a probléma továbbgondolásával, új funkciók megláttatásával (pl. vizsgáljuk meg a tutaj-modell kormányozhatóságát is) a továbbfejlesztéshez, a további munkálkodáshoz motivációt is biztosíthatunk.

AZ ALKOTÓ TECHNIKAI GONDOLKODÁS Meg kell ismerkednünk a technikai gondolkodás lényegével, amelyet a mai tudomány általában alkotó jellegûnek nevez, ahhoz, hogy megértessük a tanítókkal, technikatanárokkal, mennyire fontos a gondolkodás kifejlesztésének módszereit és eszközeit helyesen alkalmazni. Eddigi ismereteink szerint a gondolkodás produktív, reproduktív és alkotó jellegû lehet. E téma kutatóinak közös következtetése, hogy az alkotó technikai gondolkodás kifejlesztésének leghatékonyabb módja a produktív feladatok rendszeres megoldása. Az alkotás az ember pszichikai tevékenységének legmagasabb szintje, a gondolkodás eredménye, s ezért megköveteli az aktív szellemi tevékenységet. Az alkotó technikai gondolkodás pedig az értelem

aktivitásának az a felsô foka, amelyre csak az ember képes céltudatos, aktív tevékenységével és amely egyben technikai jellegû alkotás is. A technikai gondolkodás egy folyamat, melyben tükrözôdnek a technikai célok, eszközök, berendezések, eljárások, folyamatok, produktumok, értékek. Az alkotó gondolkodásra nevelés hiányosságai Mindig kész, már elôre megfogalmazott problémát tárunk a tanulók elé, holott ezek az életben ritkán jelentkeznek ilyen „konyhakész” formában. A probléma megoldásához elôször is probléma-érzékenységre, problémalátásra van szükség. Rendszerint azonban gyakorlatilag megfosztjuk a tanulókat a probléma észrevételének és megfogalmazá-

14

sának gondjától, örömétôl, és általában attól is, hogy az adott helyezet modellezése szempontjából lényeges és megragadható struktúrájának, vonatkozásainak feltárásában közremûködjék, vagy legalábbis a modellezési folyamat nagyon fontos kezdeti szakaszának „szemtanúja” lehessen. Ezen módszerek hiányosságai ismeretelsajátítási és képességfejlesztési gondot okoznak. Ilyenek: – Nincs kellôen megoldva a tanulók aktivizálása. Gyakran csak tanulói „utángondolkodásról” beszélhetünk, mert a tanári ismeretközlés dominál, a tanórán a verbális információcsere az uralkodó. A hiányos aktivizálás miatt a gyenge tanulók szenvednek kárt. A tétlenség vagy álaktivitás a motiváltság lanyhulásához, megszûnéséhez vezet. – A tanárközpontú oktatásban valójában a tanár irányító szerepe sem valósulhat meg igazán, mert nehezen és hiányosan tud információt szerezni a tanulók tudásáról, együtthaladásáról. Így nem tájékozódik a tanulók nehézségeirôl, eredményeirôl, s ezeket nem tudja felhasználni az oktatás folyamatának további részében. Ez egyben azt is jelenti, hogy a „pozitív” megerôsítés nem történik meg rendszeresen, s így bizonytalanná válik a tanulók tevékenysége. Az értékelési skála sem megalapozott, nem tölti be a motiválás szerepét. – Nincs mód megfelelô egyéni differenciálásra. Egyes tanulók könnyebben, mások nehezebben, lassabban sajátítják el az anyagot, az ismeretek rendszerezésére késôbb térnek át, lassabban differenciálják a tanultakat, késôbb alakul ki az analitikus és szintetikus mûveletek közötti összhang. Ezek a problémák tovább gyûrûznek, és egész sor pszichológiai problémát okoznak a személyiségfejlôdésben. a) Fogalmak, fogalomrendszerek kialakulatlansága. Oka – a fogalmak gyakran jelentésnélküliek a tanulók számára, – nincs meg a megfelelô tapasztalati alap,


– az új ismeretek nem kapcsolódnak a régihez, nem valósul meg az ismeretek egymásra építettsége, s ez akadályozza a megértést. b) Hiányosságok a tanulók problémamegoldó, feladatmegoldó gondolkodásában, komoly törés van az ismeretek szóbeli felidézése és a gyakorlati alkalmazás között, nem jön létre a telesítményképes tudás. Oka: – A feladatot nem értették meg. A tanuló figyelme nem terjed ki valamennyi tényezôre, vagy pedig nem különbözteti meg ezeket egymástól fontosságuk szerint, nem látja a tényezôk egységét, összefüggéseit. – Különbözô mûveletrendszerek elméleti elgondolásának képessége nem biztosítja azt, hogy a tanuló a mûveletrendszert valójában el is tudja végezni, ehhez megfelelô gyakorlásra van szükség. – Nem kisebb probléma az sem, ha a tanulók nem használják fel elméleti ismereteiket, bár ezek birtokában vannak, vagy csak „iskolás formában” tudják felidézni ezeket. Új feladatszituációban az ismeretek aktualizálása elmarad. – A tanulók gyakran nem ismerik azokat a lépéseket, amelyek a feladat, probléma megoldásához vezetnek. – A konvergens gondolkodásmód játszik döntô szerepet, pedig a termékeny ötleteknek a divergens felelne meg, mivel e gondolkodásmód különbözô irányváltásokat tesz lehetôvé, s így különbözô válaszokhoz juthatna el a tanuló. – Az oktatási folyamat módszerbeli szervezési hiányosságai okozzák az ismeretek alkalmazásában fellelhetô problémákat is. Az iskolában még ma is elsôsorban az ismeretek átadása áll a középpontban, a képességfejlesztés csak ennek járulékaként valósul meg. A tanár sokszor csak arról gondoskodik, hogy megismertesse a tanulókat a tananyag tartalmával, de nem tanítja meg ôket mûveletvégzésre, ítéletalkotásra, technikai gondolkodásmódra. A tanulók pedig csak akkor tudnak alkotni, ha birtokukban vannak a megfelelô gondolkodási mûveletek és eljárások. Ezeket pedig csak akkor sajátítják el, ha az oktatás aktív, gondolkodtató módszerekkel történik.

15


Meg kell tervezni a gondolkodási mûveleteket, aktivizálásuknak a módját, azok egymásra épülésének útját, amelyet a tanulóknak át kell élni ahhoz, hogy az alkotóképes gondolkodásuk kialakuljon. Ez bizony a tanító számára is problémahelyzetet teremt, hisz egy egészen egyszerû feladat megoldása is egyidejûleg különféle mûveletek bonyolult hálózatának mûködtetésével realizálódik. A gondolkodási folyamatok jelentôs része a tudat alatt játszódik le, melyrôl csak hozzávetôleges ismereteink léteznek. A technikai rendszerek vizsgálata, a modellek alkotása során a következô gondolkodási mûveletek követhetôk nyomon: hasonlóság és különbség felismerése, viszonymegállapítás, tárgyak és jelenségek különbözô adatok alapján való csoportosítása, meghatározás és leírás készítése, következtetések levonása analógia alapján, induktív és deduktív következtetések, analízis, szintézis, ítéletalkotások (állító

és tagadó, részleges és általános, osztályozó), logikai egymásutániság megállapítása, ok és okozati összefüggések felismerése, szó vagy fogalom értelmének felfogása, eszköz és cél kapcsolatának megállapítása, tárgy több oldalról való megvizsgálása, a tárgyak fejlôdésben való szemlélete, kérdés megfogalmazása, lényeg felismerése, szabály alkalmazása, példa megoldása, választás, kritika. Ezen elemi mûveletekbôl megfelelô begyakorlottság után fejlôdhetnek ki a mûveleti képességek (logikai képességek, bizonyítási képességek, rendszerezési képességek, kombinatív képességek). A mûveleti képességek struktúrálódásával jönnek létre az általános képességrendszerek, mint a modifikatív képességek (környezetátalakító képesség), szociális képességek (együttmûködés, együttélés képessége), kommunikatív képesség (másokkal való információcsere), kognitív képesség (megismerés, önfejlesztés).

A 3. OSZTÁLY TANANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSA A tankönyvcsaládon belül a 3. osztályos a bôség zavarával küzd. A tananyaghoz a munkatankönyvben javasolt munkadarabok feldolgozásához a 37 óra kevés. Így a tanítónak lehetôsége van a válogatásra az egyes témakörökön belül, illetve módosításra.

Szerelôkészletek (legó, konstrukciós játékok, fémépítô), ezek lehetnek a tanuló otthoni készletei is. 1–4. osztályos építôkészlet (helyettesíthetô fa építôjátékkal, de végsô esetben apró kartondobozkákkal is).

Szükséges anyagok a tanévre: Könyvjelzôhöz karton Írószertartóhoz papírhenger (hulladék), borítópapír Doboz 120 x 120 mm karton Ajándék díszes csomagolópapír csomagolása Tûpárna filc vagy textilhulladék, hímzôfonal Ujjbábok filc, textilhulladék, cérna Viráglétra fenyôléc (esetleg faágak) Fémmunkához (kapocs, órarend) lágy alumíniumhuzal

Eszközök: Papír alakításához, vágáshoz kés, nyíráshoz olló, körmösvonalzó, lyukasztáshoz ár. Famunkákhoz: kés, tûreszelôk, csiszolópapír, kalapács. Fémmunkához: lemezolló, csípôfogó, laposfogó, kúposfogó. Fonal- és textilmunkához a tanuló egyéni felszerelése. A munkadarabok tantermi körülmények között, tanulói munkapadokon is elkészíthetôk.

16


Bevezetô óra – Tudáspróba Az óra feladata: a munkatankönyv bemutatása, használatának megbeszélésével, az egész évben feldolgozásra kerülô ismeretanyag vázlatos áttekintésével, a tanulók érdeklôdésének felkeltése, s mindezekkel a következô tanítási órák munkájának motiválása. A balesetmentes munkavégzés megalapozása. A tanulócsoport tudásszintjének megismerése.

7. Karikázd be a hamis állítások betûjelét! a) a nyírás szerelô mûvelet b) a hajtogatás papíralakító mûvelet c) az olló elôrajzoló eszköz d) a kés a faragás eszköze e) a csavarhúzó csavarok szereléséhez szükséges 8. Az ábrán jelöld a csavarkötések helyét!

A foglalkozás menete 1. Elevenítsük fel a második osztályban tanultakat: Milyen munkadarabokat készítettünk? Mire használtuk azokat? Mibôl készültek? Miért? Hogyan készítettük? Milyen szerszámokkal dolgoztunk? Melyik volt a legérdekesebb munkadarab? Miért? Írd le a szerelés sorrendjét! Tudáspróba az 1–2. osztályban tanultak ismétlésére 1. Rendezd az alábbi tárgyakat anyaguk szerint: 1. asztal, 2. füzet, 3. zokni, 4. pulóver, 5. szekrény, 6. szalvéta, 7. újság 2. Sorold fel a papír tulajdonságait! 3. A füzetedrôl írjál! (beszélj) 4. Karikázd be a helyes kijelentések betûjelét! a) a nedves agyag lágy, könnyen alakítható b) a gyurma kemény c) a papír szálas, rostos anyag d) a fonal hosszú, vékony, vonalszerû 5. Sorolj fel tárgyakat, amelyekre igaz Lapos: Gömbölyû: 6. A(z) …….…….……. természetes anyag, amelyet a föld felszíne alól bányásznak.

9. Hajtogass csónakot! Milyen anyagot kell választanod? 2. A tanévben a legtöbb segítséget a munkatankönyv nyújtja. Olvassuk el a Mtk. 4. oldalán, milyen anyagokkal fogunk dolgozni, mire lesz szükségünk harmadik osztályban! (Mutassunk be harmadik osztályos mintadarabokat!) A tartalomjegyzék áttekintése, a munkatankönyv átlapozása alapján mondjanak spontán véleményt a tanulók. 3. Ismerkedjünk meg a munkatankönyvben használt jelekkel (Mtk. 3. o.)! Értelmeztessük ezeket a tanulókkal, keressünk megfelelô példákat a munkatankönyvben, illetve hívjuk fel a példákra a figyelmüket! 4. A kötelezô BALESETVÉDELMI oktatás után a Mtk. 3. oldalán írassuk be a tanulókkal: Balesetvédelmi oktatásban részesültem. (Keltezés, tanulói aláírás)

17


Házak – lakások – otthonok A harmadik osztályos egész évi tananyagnak kerete az otthon és technika. A technika szerepét, fontosságát, térhódítását otthonunkban igyekszünk minél szemléletesebben bemutatni. A témakör felépítésében a tágabb környezetbôl közelítsünk a szûkebb, bensôségesebb otthon felé! A HÁZAK – LAKÁSOK – OTTHONOK témakör tanításának fô célja: megismertetni a házépítés vázlatos történetét, a lakásbelsôk változását, változatosságát. A változás okainak megbeszélése: az emberek igényeinek, életmódjának módosulása, az anyagok, eszközök, technológiák fejlôdése, korszerûsödése a technika hatására. Az ember szerepének fontossága a ház, a lakás, az otthon kialakításában. Alapterület, beosztás, szobák száma nem ismeretlen a gyermek számára, saját otthonáról szívesen beszél, könnyen le is rajzolja. Célszerû-e a lakás beosztása? Méretei megfelelnek-e a család létszámának, a benne folyó tevékenységnek? Melyek a legnagyobb és legkisebb helyiségek? Miért? Mitôl több az otthon, mint a lakás? Emeljük ki, hogy a legszebben berendezett lakás is üres szeretteink nélkül! Sok-sok példán keresztül tisztázzuk, mely berendezési tárgyak használati tárgyak és melyik dísztárgyak. Jól használhatók a drámapedagógia elemei, a megszemélyesítések. Pl.: Én vagyok a szék, azért terveztek, hogy kényelmesebbé tegyem az emberek életét; a gazdám azért választott, mert szép a formám, fából készült az erôs vázam; szép, ízléses a kárpitos huzatom, illek a gyerekszobába stb. A Mtk. 5. oldalának motiváló képei vagy egyéb gyûjtött képek alapján csoportosítsuk a házakat a különbségek, azonosságok felsorakoztatásával!

Családi ház: lakás van benne, 1-2 család lakik itt, általában kertes. Tömbház: több lakás van benne, családok laknak itt, nagyobb, mint a családi ház, általában kert nélküli. Közös tulajdonságuk, hogy emberek laknak bennük, emberek építették. Általánosítás: a ház nagyobb építmény, benne lehet kialakítani a lakást, lakásokat. A lakások belülrôl tanóra tananyaga a Mtk. 8–9. oldala alapján jól feldolgozható. Támaszkodjunk a tanulói megnyilatkozásokra! (A tanulócsoport életkörülményeire legyünk tekintettel a téma tanításánál, ne keltsünk „kisebbségi érzést” a szerényebb körülmények között élô tanítványainkban!) A lakás helyiségeinek funkcióit, rendeltetését minél több gyerekkel fogalmaztassuk meg. Tudatosítsuk, hogy a lakás részekbôl áll. Mtk. 9/8. feladata a lakás alaprajzának lerajzolása, majd különbözô színûre színezve a lakóterületét, közlekedô… (A lakást részekre bontottuk, majd a részeket újabb szempontok szerint csoportosítottuk!) Otthon a lakásban, tárgyak otthonunkban tanórán célszerû sorra venni a mindennapos tevékenységeket, ezekhez milyen berendezési tárgyakra van szükség, ezek mibôl készülhettek? A Mtk. 10–12. oldal képanyaga segítséget nyújt a feldolgozáshoz. Lakások–házak–otthonok régen és ma. A hasznosságtudat fejlesztése. A technikai változatok értékelése. Milyennek képzeled el a saját lakásodat? Önálló tervezési feladat, indoklással.

Papírmunkák Tananyag: lágy papír, karton, lemez érzékszervi összehasonlítása (téphetôség, hajlékonyság, vastagság, rugalmasság, felületi tulajdonságok stb. szerint) és sorba rendezése. A papír terhelhetôségének közös vizsgálata különbözô kialakításokban (alakváltozásban), irányokban és helyzetekben.

Egyéni igényekre konstrukciók, tárgyak tervezése, vázlatrajzok készítésével. Hosszúságmérés, elôrajzolás kartonon (a határoló él vagy kontúrvonal, középvonal, hajlítási vonal megkülönböztetése „szerepük” szerint) vonalzóval. Karcolás, sarkos hajlítás, szerelés (iratkapoccsal, zsinórral stb.)

18


Kiegészítô anyag: karton és lemez lyukasztása árral, lyukasztóval. A papír- és rongygyûjtés hasznossága. Papírkészítés és feldolgozás. Követelmények: Ismerjék a munka tervezésének fôbb fázisait, a különbözô vonalfajtákat és szerepüket, a mérés fontosságát, a mûszaki rajz szabványosított jelei közül a méretvonalat, méretsegédvonalat, a méretnyilat és méretszámot (mint a méretmegadás elemeit); a lágy papírok, kartonok, lemezek egyes tulajdonságai és felhasználásuk közötti kapcsolatot. Tudja, hogy a lágypapírt hogyan lehet szabni; kartont, lemezt hogyan lehet karcolni, hajlítani;

kartont, lemezt hogyan lehet összeszerelni; hogyan kell a rajzeszközöket használni; egyszerû rajzokról olvasni. Papír az otthonunkban tankönyvi fejezet (Mtk. 13. o. kezdôdik) a papír felhasználásához, további tulajdonságainak, fajtáinak megismertetésére ad lehetôséget. A témakörön belül nem szükséges minden munkadarab elkészítése, hisz ezek mûveleteikben fedik egymást. Gyerekanyagtól, óraszámtól és anyagi adottságtól függôen más munkadarab is készíthetô, pl. órarendes ceruzatartó.

ÓRAVÁZLATOK Példaanyag a könyvjelzô Tanítási óra anyaga: A papír tulajdonságai Oktatási feladat: Bôvítse a tanulók ismereteit a papír mindennapos alkalmazási területeirôl. Képzési feladat: A legegyszerûbb papírfajták érzékszervi felismerésére tegye képessé a tanulót. Nevelési feladat: Neveljen az anyaggal való takarékosságra, a szabadidô tartalmas eltöltésére (olvasás). Munkadarab: könyvjelzô I. Bevezetô beszélgetés 1. Az 1–2. osztályban tanultak ismétlése. Otthonunkban, iskolában stb. hol használunk papírt? Milyennek ismered a papírt? Mtk. 13. o. feladatot a beszélgetés és a motiváló képek alapján kitöltetjük.

2. Honnan származik a papír? Tudod-e? (Mtk. 13. o. olvasmány) 3. A munkacsomag papírfajtáinak (tanító által elôkészített gyûjtemény) tetszôleges szempontok szerinti rendezgetése. a) Ki mi szerint csoportosította (szín, tömeg, vastagság)? Melyekkel dolgoztunk 1–2. osztályban? Mit tudunk róluk? Van-e ismeretlen papírfajta? Vizsgáljuk meg ezeket! b) Tapintás, hajlítás, vastagság alapján tegyünk megállapításokat! Lágy papír: vékony, puha, hajlékony; Félkemény: vastagabb, keményebb, nehezebben hajlik; Kemény: vastag, kemény, nehezen hajlik.

19


c) A papírféleségeket rendszerezzük a Mtk. feladata szerint. d) A karton és a lemez megfigyeltetése vastagság, rétegzôdés szerint. (Jó, ha a tanító tudja: a papír < 180 g/m2, a karton 180–400 g/m2 tömegû, a lemez 400 g/m2 tömeg feletti papíráru.) e) Triplex lemez: 3 rétegét megfigyeltetjük (alsó és felsô réteg jobb minôségû, a középsô úgynevezett betétréteg hulladékpapírból készül.) Hasonlítsuk össze az írólappal, kartonnal a triplex lemezt! Hajlékonysága? Vastagsága? Hogyan tudnánk írólapból vastagabb, keményebb lapot készíteni? Dobozok, csomagolóanyagok készítésére alkalmas. Kerestessünk rá példát (pl. cipôsdoboz, fogkrémes…) f) Szürke lemez: szerkezetének megfigyeltetése. (Olcsóbb lemezfajta, papírhulladékból készül.) Felülete sokszor foltos, elég puha, de azért szívós. Mire használják? (dobozok, könyvkötészet, naptárhát stb.) g) Csoportosítás eredményének táblázatba foglalása.

4. Motiváció a könyvjelzô igényére! 5. Problémahelyzet Mtk. 14/5. feladat 6. Tervezés Mtk. 14/6. feladat 7. Mûveleti sorrend megállapítása. Szerszámok, eszközök. A papír megmunkálásához szükséges szerszámok, eszközök közül a vonalzót, az ollót, a kést már elôzô osztályokban használták a tanulók, kezelésük ismert. A velük járó balesetveszélyre azonban ismételten ki kell térni! II. Munkáltató rész III. Ismeretek összefoglalása a munkafüzet alapján A munkadarab értékelése: – Megfelel-e a funkciónak? – Kié a legszebb? – Mit tennél másként? – Mennyibe került? – Ajándékozható-e? A következô óra elôkészítése.

ÓRAVÁZLAT Példaanyag írószertartó Tanítási óra anyaga: A papír tulajdonságai Oktatási feladat: Különbözô papírfajták tulajdonságainak tapasztalati megismerése, a tapasztaltak felhasználásával használati tárgy készítése. Stabilitás fogalmának tapasztalati elôkészítése. Szerkezet és stabilitás összefüggésének belátása. Képzési feladat: Legyen képes tudatos anyagválasztásra. Nevelési feladat: Hulladékhasznosításra, esztétikus környezetalakításra nevelés. Munkadarab: írószertartó

4. A hengeres forma célszerû, ehhez jó a vécépapírhenger, esetleg a fóliahenger (folpack). Technikai mondanivalónak ki kell emelni a stabilitást. Érdemes kísérlettel megállapítani, mekkora talp szükséges a ceruzatartónak, hogy ne boruljon fel. 5. A borítás mûveletének megbeszélése, bemutatása, eszközhasználat

I. Bevezetô beszélgetés 1. Ismétlés 2. IGÉNY: a ceruzák tárolásának szükségessége 3. Az igénybôl adódó szempontok alapján tervezés (méret, anyag, kialakítás)

III. Befejezô beszélgetés Összefoglalás, értékelés: ki, milyen funkcióra készítette munkadarabját, és miként felel meg azoknak a szempontoknak. Az igényeknek megfelelô továbbfejlesztés lehetôsége.

II. Munkáltatás Differenciált csoportmunka egyedi tervek és elképzelések alapján.

20


ÓRAVÁZLAT Mûszaki rajzi alapismeretek Tanítási óra anyaga: Tervezéstôl a megvalósításig Oktatási feladat: A mûszaki rajzi alapismeretek gyakorlása. Mérési, rajzolási gyakorlat. Képzési feladat: Képessé tenni a tanulót a szabványos vonalfajták és méretezés értelmezésére. Nevelési feladat: A mûszaki kommunikáció szükségességének belátása. I. Bevezetô rész 1. Problémahelyzet teremtése: Próbáljuk meg elmagyarázni egy magyar, majd egy idegen nyelvû embernek, mekkora ceruzatartót készítettünk, hogyan készült! (Magyarnak elmondhatjuk, idegennek lerajzoljuk.) Honnét tudja az „idegen”, hogy mit rajzoltunk? (Ô is ismeri a mûszaki rajz nyelvét!) 2. A Mtk. 17. oldal rajzát elemezzük Mekkora? Mit jelentenek a vonalak? Hány részre van osztva? A vonalak milyen mûveleteket súgnak nekünk? 3. Motivációs: Szeretnétek-e tudni úgy rajzolni,

mint a felnôttek, úgy dolgozni, ahogy a tervezôk tudnak? 4. Célkitûzés: elkészítjük a doboz alaprajzát. II. Munkáltató rész Lépésrôl, lépésre bemutatva (táblai elôrajzolás) végeztetjük a rajzolást. Érdemes alaposan, ok-okozatok feltárásával (mit, miért rajzolunk és hová), állandó ellenôrzéssel (ceruza, vonalzó tartása, fogása, vezetése) értékeléssel levezetni a tanórát. A tanulócsoport fejlettségétôl függôen a méretezést is elvégezhetjük. III. Befejezô rész 1. A rajzok közös értékelése (melyik mit „mond” nekünk, pontosság, tisztaság) 2. Összefoglalás 3. Otthoni gyakorló feladat 30 mm élû doboz rajzolása. 4. A Mtk. 17/7. pontja lényeges, fontos ismereteket közöl, amit meg kell tanulni!

21


ÓRAVÁZLAT Kisebb tanszerek tárolója Tanítási óra anyaga: Papír alakító és szerelô mûveleteinek gyakorlása Oktatási feladat: A karton megmunkálásához szükséges ismeretek bôvítése. Mûveletek rendszerezése: elôkészítô, alakító, szerelô mûveletek. Képzési feladat: Legyen képes a tanuló a mûveletek helyes sorrendjének megállapítására és célszerû eszközválasztásra. Nevelési feladat: Kreativitásra nevelés a szerelés változatosságával. Munkadarab: doboz Anyagszükséglet: 120 x 120 mm-es karton vagy triplex lemez Szerszám-, eszközszükséglet: ceruza, vonalzó, kés, olló I. Bevezetô rész 1. Az eddig megismert papírfajták és tulajdonságainak felelevenítése Lágy, félkemény papírok csoportosítása. (Találós kérdés, barkochba, bekötött szemmel kiválasztás.) Felhasználásuk. Melyik munkadarabot mibôl készítettük és miért? 2. Motiválás a Mtk. 17. oldal képébôl kiindulva A tárgyak közül melyiket tudnád elhelyezni a múlt órán készített ceruzatartóba, melyiket nem? Miért? Apró tárgyakat miben tárolsz? Készítsünk az apró tárgyaknak tárolódobozt! 3. Problémahelyzet A munkatankönyv 17. oldalán egy doboz tervrajzát látjuk. Hogyan tudjuk megállapítani errôl, hogy mekkora anyagra van szükségünk? A mûszaki rajz jelentôsége, értésének, tudásának szükségessége! (Magyarázat, példák mérnökmunkás, „világnyelv” stb.) Mtk. jelölései alapján rajzolvasás. Határoló élei a doboznak, bevágás helye, a hajlítás jelölése. Mi az a méretezés? Mit jel a 120, 40? Miért nem írjuk oda, hogy mm, cm, m, km? Mértékváltás gyakorlása (koncentárció a matematikával).

4. A kész doboz bemutatása Milyen anyagból készítette a tanító? Miért? Te milyen tulajdonságú anyagot választanál? Hogyan készülhetett? Mûveleti sorrend rendezése mágnestáblán: elôrajzolás, nyírás, karcolás, hajlítás, ragasztás. Van-e ismeretlen a mûveletek között? (karcolás) Mutassunk be karcolással és karcolás nélkül hajlított lemezeket! Melyik ad szebb hajlítási élet? A karcolás bemutatása. Eszköze a kés (testtartás, késtartás), fémvonalzó. A helytelen karcolásból eredô hibákat beszéljük meg! Az anyag melyik oldalán kell az elôrajzolást és a karcolást elvégezni? Szerelés tervezése. Melyik kötést lehet szétbontani? Legegyszerûbb a gémkapcsozás, ezt célszerû elvégeztetni. 5. A mûveleti sorrend rögzítése a Mtk. 18/9. alapján. 6. Értékelési szempontok megbeszélése II. Munkáltató rész 1. Elôrajzolás az anyagon (pontos mérés, rajzolás állandó ellenôrzése) 2. Alakítás Nyírás ollóval a vastag vonal mentén. Karcolás vonalzó mentén. Hajlítás vonalzó mentén. 3. Szerelés III. Befejezô beszélgetés 1. Összefoglalás. Az anyag tulajdonságainak, a vonalak jelentésének, a megmunkálás sorrendjének számonkérése. 2. Ki tudja minél „érdekesebben” összeilleszteni a dobozt? Otthoni munkában végezzétek el. 3. A tanulók tanórai tevékenységének értékelése. (Tapasztalataim szerint a tanulók ötletességére érdemes építeni a szerelési módokat tekintve. Volt aki összevarrta, patentot, tépôzárat varrt vagy ragasztott, tûzte gombostûvel stb.)

22


Fonalak és textíliák Tananyag: Fonalak és textíliák szerkezetének megfigyelése szemel és/vagy nagyítóval. Fonal készítése (pl. vattából, kócból) sodrással, a sodrás elôtti és utáni tulajdonságok (pl. szakíthatóság) összehasonlítása (pl. húzással) Követelmény: Ismerje a textíliák nevét, a kézi varrás eszközeit. Legyenek jártasak a fonal és a textil szerkezetének megfigyelésében, vizsgálatában, saját készítésû tárgyak díszítésében. Tudjanak textíliát nyírni, egymáshoz illeszteni, megfelelô öltéseket kiválasztani az egyes feladatokhoz. A témakör tanításában tudatosítani kell a fonal és textil közti alapvetô különbségeket és azonosságokat. Tapasztalás útján gyôzôdjenek meg a tanulók a tulajdonságaikról. A fonal rövid elemi szálakból készült folyamatos termék. A rövid elemi szálakat a fonal sodrata következtében keletkezô tömörítô erôk tartják össze. A fonalak közötti különbségek adódnak – nyersanyagukból növényi eredetû: len, kender, pamut állati eredetû: tiszta selyem, állati szôr (lószôr, gyapjú, angóra) mesterséges alapanyagú (mûszál): viszkóz, polieszter szálak stb. – a fonalgyártási technológiából: kártolt, fésûs, nyújtott eljárás – a fonást követô nemesítési eljárástól: fehérítés, színezés, mercerezés. Különféle alapanyagokból készített fonalszerû anyagok cérna – varrócérnák, gépselymek, férccérna fonal – hímzôfonal, kötôfonal zsinór – sípzsinór, sodrott zsinór madzag kötél A textíliák sokféle változatban vannak jelen környezetünkben. Leismertebbek szövetek (pamut, gyapjú, selyem, mûselyem, len, …)

hurkolt, kötött kelmék (harisnya, zokni, pulóver, …) lakástextíliák (szônyeg, falvédô, függöny, …) A különféle alapanyagú, különféle vastagságú fonalak változatos szervezôdésével (szövés, horgolás, kötés, csomózás, tömörítés) a textilfélék sokaságát hozzák létre. A fonalak és textíliák alapvetô használhatósági tulajdonságait (mint: légáteresztôképesség, nedvszívóképesség, rugalmasság, formatartósság, tapintás, moshatóság, vasalhatóság, esztétika stb.) ismernünk kell ahhoz, hogy adott célra (nyári ruha, téli kabát; terítôszônyeg; himzôfonal-kötôfonal; esôkabát-ing) milyen fonal vagy textilfajtát válasszunk. Kézivarrás. Meg kell ismerkedni az eszközökkel. Javasolt egy kis varrókészlet összeállítása. Mutassuk be a különbözô varrótûfajtákat! Felismerés szintjén ismerjék meg az öltésfajtákat! Gazdag példaanyaggal szemléltessünk! A népi hímzés közül a környezetünkre, tájegységünkre legjellemzôbb motívumokat, az ahhoz használt öltések fajtáit mutassuk be! Készítsünk egyszerû fonal-, cérnagyûjteményt megfigyelve a vastagságot és sodrást! (Fonalak, cérnák címkéje mit mond nekünk?) Tûpárna: célszerû filcbôl készíteni, mert nem rojtosodik, könnyen varrható. Az anyagválasztást elôzze meg anyagvizsgálat (vászon, mûanyag, vékony, vastag anyagfélékbe hogyan tudom beleszúrni a gombostût)! „Olyan mint egy tûpárna, avarban van szép álma.” A sün mint természeti forma sugallja magát, de adjunk lehetôséget más formák kialakításra is (pl.: kalap) egyéni ötletek alapján (Varázskezek)! Ujjbáb: készítése alkalmas a kézi varrás gyakoroltatására és csoportmunka szervezésére, munkamegosztásra. Kiváló koncentrációs lehetôség nyílik az anyanyelvvel. Ha idônk engedi, a bábszínházhoz csoportmunkában készíttessünk paravánt (nagy papírdobozok felhasználásával).

23


Otthon és technika Tananyag: a háztartási munkához és a szabadidô eltöltéséhez kapcsolódó technikai eszközök és folyamatok otthonunkban. A televíziózás (videomagnó) elônyei, veszélyei. A háztartási munkák célszerû megszervezése, a leggyakrabban használt anyagok, eszközök, berendezések régen és ma; elônyeik és veszélyeik; a biztonságos üzemeltetésükhöz és mûködôképességük megóvásához szükséges ismeretek. A háztartási gyermekbalesetek forrásai, okai, megelôzésük.

Követelmények: Ismerje az otthoni technikai folyamatokat, eljárásokat (fûtés, világítás, fôzés, melegítés, mosás, takarítás stb.) és a szükséges anyagokat; az ezekkel kielégíthetô egyéni és családi célokat, igényeket, szükségleteket; a háztartási és kommunikációs (ráció, TV, magnó, videó) eszközök, berendezések rendeltetését, valamint változásukat a régi idôktôl napjainkig; a háztartási gyermekbalesetek okait, elhárításuk lehetôségeit!

ÓRAVÁZLATOK Tanítási óra anyaga: Korszerû eszközök otthonunkban Oktatási feladat: Bemutatni, hogyan változott az ember élete a technika fejlôdésével otthonunkban. Képzési feladat: Megfelelô technikai motívumok kialakítása a tanulókban: hasznosságtudat, veszélytudat, technikai érdeklôdés, igényesség. Nevelési feladat: A technikai vívmányok megbecsülésére nevelés. I. Bevezetô beszélgetés 1. Ismétlés a házak-lakások-otthonok témakörbôl. a) Milyen háztartási eszközöket használhattok otthon? b) Felsorolunk otthonunk tárgyai közül néhányat (írásvetítô, tábla). Hol találhatók ezek? Ha a tárgy a konyhában van, jelöld k-val, ha a szobában, sz-szel, ha a fürdôszobában f betûvel. vödör gáztûzhely porszívó pohár törülközô fotel szekrény szônyeg vasaló mosdótál szemetes lapát íróasztal könyv hûtôszekrény centrifuga rádió mosógép televízió 2. A Mtk. képanyagának vagy egyéb régi és mai lakást ábrázoló képek összehasonlítása (sajnos hi-

ányzik régebbi korokból képanyag!) Mit ábrázolnak a képek? Melyik képek készültek azonos funkciójú helyiségekrôl? Melyek azok a tárgyak, amelyek mind a két képen megtalálhatók? Miben különböznek a tárgyak? Melyik képek készültek régebben? Kik lakhattak itt? Te melyiket választanád otthonul? Miért? 3. A Mtk. 43. feldolgozása önálló munkában, majd közös megbeszéléssel. 4. Hol vásárolhatók meg ezek az eszközök? 5. Problémaszituáció (csoportmunka elôkészítése) a) A mûszaki áruházban eladó vagy. Válassz ki egy eszközt, amelyet a vevôknek bemutatsz. b) Reklámozzunk háztartási eszközöket! A kiválasztott eszköz milyen tulajdonságaira hívnád fel a közönség figyelmét? c) „Csereakciót szervezünk”. Az új eszközök vásárlásánál leszámítjuk az árból a régi, elhasználódott eszközök értékét. d) Egy csoport „Baleset-megelôzési tanácsadó” legyen. A feladatuk elmondani, milyen veszélyeket rejtegethet ezeknek az eszközöknek a használata. II. Munkáltatás csoportonként a szükséges ideig, majd eljátszatjuk, elôadatjuk a szerepeket. (Alkalmazható még az eszközök megszemélyesítése is! Én vagyok…)

24


III. Befejezô beszélgetés 1. Milyen eszközöket ismertünk meg a mai órán? Ezeket mire használjuk? Miben segíti az otthoni munkát? Melyek a legfontosabb részei? Mibôl készültek? Mivel mûködnek? Az elektromos árammal mûködô eszközöknek mi az elônyük a kézi mûködtetésûvel szemben? Az elektromos árammal mûködô eszközök miért balesetveszélyesek? Hogyan hozzuk mûködésbe ezeket? A régi eszközök mibôl készültek? Miért nem készítettek régen elektromos árammal mûködô eszközöket? 2. A tanulócsoport munkájának értékelése A takarítás, portalanítás mindennapos tevékenységgé kell, hogy váljon 9 éves korban. A családi munkamegosztásban a gyereknek is fontos szerepe van. Energiatakarékosság itt az emberi energiával való takarékosságot, tehát egy célszerû, tudatos munkaszervezést jelent. Ennek helyes algoritmusát hasznos bemutatni. A munkatankönyv feladatait kiegészíthetjük a takarítás idôrendjével. Mit milyen gyakran csináljunk? Naponta, hetente, havonta, olykor-olykor, ritkán. (Barty Phillips: Nagy háztartáskönyv. Cserépfalvi. 1991.) Étkezési szokásaink tanóránál célunk a helyes táplálkozási szokásokra ráirányítani a figyelmet, nem beavatkozva a családok különbözô táplálkozási kultúrájába. A módszeres étkezés szükségességét is megbeszéljük. Válogatunk növényi és állati eredetû élelmiszerek között. Motiváló, ha a gyerek kedvenc ételeirôl, ezek nyersanyagairól beszélhet.

A konyhai mûveletek szétválaszthatóságát mutatja a 47/8. feladat. (dr. Oetker: Süssünk együtt gyerekek. Grafo Könyvkiadó, Bp., 1993. USBORNE és újra játszókönyv. Park Kiadó, Bp., 1994.) Narancsital készítése: A munkatankönyv az algoritmikus gondolkodásmódot igyekszik segíteni sok tanító számára szokatlan módon. Pedig nagyon hasznos lenne, ha több munkamûveleti sort ily módon tárhatnánk fel. (Teafôzés, palacsintasütés, mosogatás stb.) Hasznos, jó a gazdaságossági számítás elvégeztetése. Ezt több konyhai példán keresztül is elvégeztethetjük. Például: a tízórai, amit otthon készítünk el és úgy visszük az iskolába, vagy a büfében vásároljuk meg. Ünnep a családban: témakör oldala nagyon sok ismeretanyagot rendszerez: az ünnepi készülôdés tevékenységeinek rangsorolását, az asztalterítés kellékeit, étkészlet, evôeszközkészlet, pohárválasztást.) (Célszerû a tanítónak bemutatni a különbözô funkciójú és formájú poharakat!) Játékos feladatokkal ételekhez étkészletet, evôeszközt választhat a tanuló. A miért kérdésre szóban várjuk a választ (kevés a hely leírni)! Asztaldísz készítésénél az egyéni lehetôségeinkhez, adottságainkhoz igazodjunk. Szárazvirág kötészet, gyertyatartó készítés (sógyurma), ültetôkártya, szalvétagyûrû stb.). A szalvétahajtogatás az értékformáláson túl anyagismeretet, manuális képességeket is fejleszt.

A fa, a természet kincse Tananyag: Fából készíthetô szerkezetek összeállítása: elképzelés, tervvázlat, mérés, jelölés az anyagon, megmunkálása (darabolás, csiszolás), összeszerelés, kipróbálás, hibajavítás, díszítés (K. A.: A fa feldolgozása és felhasználása otthon, iparban, mûvészetben). Követelmények: Ismerje a fát mint a környezetének természetes anyagát, alapvetô tulajdonságát,

a vékony léc hegyezését. Tudjon kést balesetmentesen használni. Legyen képes fából egyszerû tárgy kitalálására, megtervezésére. A témakör feldolgozását az 1–2. osztályban tanultak ismétlésével kezdjük. „Levelet hoz, de nem postás, ásója nincs, és mégis ás. Lába lent a földbe túr, koronája van – nagy úr. Karjaival integet, mondd meg gyorsan, mi lehet!”


A munkafüzet ugyan nem tartalmazza, de vékony lécek darabolására, csiszolására kedvelt a dominókészítés (csoportmunka). Ehhez már satu és illesztôfûrész is kell! Anyagszükséglet 5x20-as fenyôléc. A Mtk. 35. oldalán találjuk a VIRÁGLÉTRA tervezésének, készítésének menetét. Ez a feldolgozás a tanóra forgatókönyvének is megfelel. Harmadik osztályban a tanulók szívesen modelleznek terepasztalon. Ide illeszthetô helyi adottságoktól függôen például egy KERTTERVEZÉSI

25

probléma, vagy összevontan az álló és mozgó szerkezetek tanításával JÁTSZÓTÉR tervezése. Ezek különösen ott ajánlottak, ahol nem áll rendelkezésre fenyôléc, így sétán, kiránduláson gyûjtött lehullott ágakból, gallyakból is tudunk dolgozni. A természetben található faanyagok, amelyek nem „konyhakészre” daraboltak, alkalmasak a gyerekek ötletességének, kreativitásának fejlesztésére. Az alábbi képeken néhány modellel próbáljuk a tanítót differenciált munkadarab választásra serkenteni.

26


Fémek a környezetünkben A környezetünk anyagainak sorából nem nélkülözhetjük a fémeket, hiszen az otthonunkban, épített környezetben, közlekedésben sokféle formában találkozik a gyerek fémek különbözô fajtáival. A kisiskolás életkori sajátosságainak megfelelô szinten és mértékben el kell tudja különíteni a fémeket a többi anyagfajtától. A témakör tanításának célja megismertetni a tanulókkal az alumínium mint fém jellemzô tulajdonságait, felhasználhatóságát, a legalapvetôbb megmunkálási módokat és szerszámokat. A Mtk. 37. oldala és a tanító által gyûjtött példák alapján a környezetünk fémbôl készült tárgyait elemezzük. Mire használjuk ezeket? Mibôl készültek? Miért nem más anyagból készültek (pl. fával összehasonlítani)? A fém tárgyakat csoportosítsuk érzékelhetô tulajdonságaik alapján (színe, fénye, tömege)! A továbbiakban az alumínium tulajdonságainak megismerését tapasztalati úton végeztessük a 40/6.

kísérlet szerint. Készíttessünk HORGASKAPCSOT valamilyen funkcióra (pl.: övcsatként). Az új szerszámokat: csípôfogó (daraboló), kúposfogó (alakító) mutassuk be! A tankönyv ábrasorának leolvasásával dolgozhatunk. A kerek szemek alakításánál arra kell ügyelni, hogy egyenlô méretûek legyenek. A kész kapcsokat elemezzük, pl. alkalmas-e a formája ruhaakasztónak? Terhelhetô-e a horog? Próbáljuk ki! Az ÓRARENDTARTÓ elkészítése már összetettebb feladat. Alapos, pontos tervezô és mérô munkát kell végezni a tanulóknak a sikeres munkadarabért. Az óravezetés 5. pontjánál a mûveleti sorbarendezést elvárhatjuk már a tanulóktól. A mûveletek mellé írják be a szükséges szerszámot is! A kész órarendeket értékeljük, majd a továbbfejlesztés lehetôségeit is beszéljük meg! Más formára vonatkozóan, például íves talppal vagy jegyzettömbtárolásra legyen alkalmas. A tervezést otthoni tevékenységnek is adhatjuk.

Közlekedés Tananyag: A gyalogos közlekedés szabályai. A jármûvek csoportosítása. Biztonságos közlekedés tömegközlekedési jármûveken. Követelmény: Ismerje a tanuló a biztonságos közlekedést segítô közúti létesítményeket; a forgalomirányítást szolgáló fényjelzô készülékek jelzéseit; a tömegközlekedési eszközöket. Tudja a gyakorlatban is alkalmazni a biztonságos gyalogos közlekedési szabályokat: a tömegközlekedési eszközök helyes használatára vonatkozó ismereteket; a közlekedési eszközök csoportosítását (ki, mire, hol, mikor használja). A közlekedési eszközökre, azok használatára, értékelésére vonatkozó hasznosságtudatot (utazás régen és ma), veszélytudatot ki kell alakítani, fejleszteni kell a tanulóinknál. A közlekedési ismeretek és gyakorlatok tanítása, a közlekedésre nevelés több tantárgyba is beépül (pl. környezetismeret). A tanító feladata a koordiná-

lás, a koncentrációs és szintetizációs lehetôségek kihasználása. A témakör anyagának tanítását erôsen befolyásolja az iskola lakókörnyezete. Ami az egyik helyen ismert, mindennapos tevékenység, képesség (pl.: Budapesten a jelzôlámpa szerinti közlekedés), egy másik helyen (falun) jártasság kialakítását követeli. Éppen ezért a a munkatankönyv olyan példaanyagot sorakoztat fel, amely minden iskolában, minden lakókörnyezetben alapként dolgozható fel! Elengedhetetlen a lakóhelyen a tanulmányi séta (környezetismerettel közösen), megfelelô megfigyelési szempontokkal: úthálózat, útburkolati jelek, útjelzô táblák, jármûvek, gyalogosok, közlekedési szituációkra vonatkozóan. A KRESZ-parkok is kiváló gyakorlóterepek, használjuk ki a lehetôségeit! Készíthetünk kartonlapra, csomagolópapírra a lakóhelyünkre jellemzô úthálózati rendszert. A terepasztalra készüljön jel-

27


zôlámpa modellje. Bábokkal, játékautókkal teremthetünk közlekedési szituációkat. Szerepjátékok eredményesen alkalmazhatók: közlekedési rendôr, jelzôtáblák, közlekedési eszközök „megszemélyesítésére”, tömegközlekedési eszközökön hogyan illik viselkedni stb. Menetrend olvasási gyakorlatok: autóbusz, vonat. Mi lenne, ha nem lenne? (úttest jármûvek, útjelzôk stb.).

A KRESZ-dominó készítése és használata hasznos gyakorlóeszköz. KRESZ-jelháború a számháború analógiájára játszható. Amíg ezeket a játékokat elkészítik a tanulók papírból, esetleg lécbôl, a közlekedési ismeretfejlesztésen túl, manuális képességeik is fejlôdnek.

Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok Tananyag: Hely- és helyzetváltoztatásra alkalmas mozgó modellek és játékok konstruálása. Csúszás, gurulás, lengés, csuklózás, forgás megvalósítása szerkezetekben. Tapasztalatszerzés egyensúlyról, ismerkedés az egyszerû gépek mûködésével, a kerék és a tengely alkalmazásával járó elônyökkel. Szerelési ábrák és kész modellek, valóságos rendszerek elemzése (részek, elemek kapcsolatai, szerepük a konstrukcióban), az elemszükséglet és a szerelési sorrend meghatározása. Követelmények: Ismerjék a hely- és helyzetváltoztatás formáit, módjait és a köztük levô különbségeket; a kerék és a tengely alkalmazásával járó elônyöket. Szerezzenek tapasztalatokat az egyensúlyi helyzetrôl, az egyszerû gépek mûködésérôl. Ismerjék fel a valóságos tárgyak és a modellek közötti hasonlóságot. Tudjanak szerelési ábrákat, kész modelleket elemezni, lengô, billenô, forgó, guruló szerkezetet tervezni. Fejlôdjék konstruáló képességük, találékonyságuk, együttmûködési készségük. Az iskolák szerelôkészlet ellátottsága változó. Sok helyen gondos szertárfejlesztéssel, nemcsak a központi 1–4. osztályos készletek állnak a tanító és a tanulók rendelkezésére, hanem pl.: Legó, Technik-

legó-készletek is vannak. Akadhat esetleg olyan iskola is, akiknek nincs szerelôkészletük. Ôk se mondjanak le a témakör ismereteinek tanításáról. A tanulók egyéni játékaira is támaszkodjanak. Legrosszabb esetben játszótéri játékok, mûködô szobai játékok, gépkocsi, daru, mezôgazdasági gépek stb. megfigyeltetésével, elemzésével is segíthetjük az ismeretek feldolgozását. A témakör elsô tanórájának célja és feladata: megismertetni a tanulót a merev szerkezet fogalmával, értelmezzék gyakorlati tapasztalás útján. A kézügyesség fejlesztése. Értékmegôrzô magatartásra nevelés. A környezetünk tárgyait figyeltessük meg; pad, szék, polcok, játszótéri mászóka, hinta állványa, kerítés stb. mire valók ezek? Mibôl készültek? Melyek a részei? A részek hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Hogyan rögzítették azokat? Szétszerelhetôk-e? Miért? A megbeszélés után, megfelelô motiválással szereltessünk modelleket (asztal, pad, szék, állvány stb.), valamilyen funkcióra! Mit építünk? Mi az egyes részek feladata az egész szempontjából? Milyen elemekre lesz szükségünk? Szerelés sorrendjének megállapítása. A tanító irányítása, ellenôrzése fontos.

28


ÓRAVÁZLAT Szerelôelemek Tanítási óra anyaga: Szerkezetek környezetünkben Oktatási feladat: Megismertetni az álló-merev szerkezet és a mozgó (lengô, billenô, forgó) szerkezetek közti alapvetô különbséget. Bemutatni a tengelyek, kerekek szerepét. Képzési feladat: A tanulók kreativitásának fejlesztése. Nevelési feladat: Balesetmentes játékra nevelés I. Bevezetô beszélgetés 1. Ismétlés az elôzô órán szerelt modellekrôl „Négy lába van, mégsem jár, konyhában, szobában áll.” Négy gyereknek egy kalapja. Mi az? Mire használják az asztalt (széket, padot, állványt, mászókát)? Milyen részei vannak? A részek hogyan kapcsolódnak egymáshoz? A múlt órán szerelt modellek miben hasonlítottak a valóságoshoz? Mibôl szereltük ezeket? Milyen elemek kellettek? Hogyan erôsítettük meg, merevítettük ki a pad (asztal, szék) lábait? Hol találtunk még hasonlóan elkészített szerkezetet? (Játszótér) 2. A játszótéren milyen játékok vannak? Ezek között van-e olyan, amelyik elmozdítható? (Lengôhinta, mérleghinta, mókuskerék) Amikor a hintán ülsz, hintázol, merre mozdulsz el? (elôre-hátra) „Ide leng, oda leng, egyszer fent van, máskor lent.” 3. Hintamodell bemutatása Miben hasonlít a múlt órán szerelt szerkezetekhez? Miben különbözik? Melyik rész mozog? Melyik szerkezeti rész biztosítja a mozgást? (tengely) Milyen feladatot lát el még ez a szerkezeti rész? 4. Hogyan hintázunk a mérleghintán (kakashintán/libikókán)? Hányan szoktatok ráülni? Kivel szeretsz „kakasozni”? Miért? Kísérletezzünk! A leghoszszabb hevedert tedd az ujjadra úgy, hogy ne billenjen le egyik oldalra sem. Hol van egyensúlyban? Tedd abba a furatba a tengelyt. Billentsd ki az egyensúlyból a hevedert! Melyik rész áll? Melyik rész mozog?

5. A lengôhinta és a mérleghinta összehasonlítása Álló és mozgó részek. 6. A mókuskerék megfigyeltetése Az álló része. Mi forog? Miért tud elfordulni a forgódob? Keressünk forgó alkatrészeket! (kerék) Soroljunk fel példákat! Mire használják a kereket! Hol láttál 1 kerekû, 2 kerekû, 4 kerekû szerkezeteket? (talicska, kerékpár, autó, szekér). 7. Kétkerekû targonca bemutatása Mire használható? Melyek az álló részei? Melyek a mozgó (forgó) részei? Milyen alkatrészek kellenek a forgáshoz? Hogyan erôsítjük a tengelyt a targoncához? Hogyan szereljük fel a kerekeket? 8. A munkatankönyv képeinek, feladatainak feldolgozása 9. Hinta, mérleghinta, targonca, talicska készíthetô csoportonként vagy egyénileg 10. Szerelési sorrend megbeszélése. Baleset-megelôzési tanácsok 11. Az értékelés szempontjai: mûködjön, az alkatrészek szerelésének szabályossága, idôre készüljön el (15–20 perc) II. Munkáltató rész Csoportmunkában vagy egyéni munkában, állandó ellenôrzés, segítségnyújtás mellett! Szigorúan követeljük meg az asztalok rendjét, a fémépítô elemek mennyiségi és minôségi megóvását! III. Befejezô rész 1. A kész szerkezetek vizsgálata. Mûködôképességük Azonosságok a modelleken? Állórészek? Mozgórészek? Mozgást segítô alkatrészek? Mozgásirányok? Lengôhinta, billenôhinta különbségének megbeszélése (a lengôszerkezetnél megtörténhet az átfordulás, billenôszerkezetnél nem). Az elemválasztások indoklása. A különbözô hosszúságú elemek felhasználásából adódó mûködési elônyök, hátrányok. Melyik hinta leng ki job-

29


ban? A szerelés tapasztalatainak megbeszélése. A munkadarabok értékelése. 2. Szerelôdobozok rendje 3. A következô órára Figyeld meg a boltban, piacon, postán, milyen mérlegeket használnak! Tervezz egyszerû mérle-

get, amivel meg tudod állapítani pl. egy (postai) levélrôl, hogy milyen súlyú, mert attól függ, hogy milyen értékû bélyeget kell ráragasztani. Elképzelésedrôl készíts vázlatrajzot a füzetedbe. 4. A tanulócsoport tanórai tevékenységének értékelése

Összefoglalás A babák is lakjanak valahol. Parkolóház, Babaház oldalakon bemutatott tevékenységek mintegy összefoglalói a tanév során az épületekrôl, otthonokról, különbözô anyagokról, szerkezetekrôl tanultaknak. Sokféleképpen szervezhetjük az erre szánt tanórákat. A lehetôségeinktôl függôen egyéni vagy csoportmunkában dolgozzanak a gyerekek. 1. „Babákat” készítünk – huzalmunka, textilmunka 2. A babákhoz arányaiban illô babaházat tervezzünk, építsünk (cipôsdoboz 4 db), praktikus leemelhetô szintekkel készíteni a házikókat 3. A lakásbelsô elrendezése – a „babák” szükségleteibôl kiindulva 4. A lakóhelyiségek berendezése (berendezési tárgyak, dísztárgyak stb.)

5. Értékeljük a babaházat. „Miért érzik jól itt magukat a babák?” (Kiváló lehetôség a gyermek érzelemvilágának, gondolatvilágának megismerésére!) Játszótér, kert, park tervezéssel, kivitelezéssel fejleszthetjük a tanulóink környezeti kultúráját. A parkolóház készítését is hasonló módon szervezzük meg. Arra is adhatunk lehetôséget, hogy a tanuló válasszon (lányok, fiúk), melyiket készítené el szívesen. Játszótér tervezése ugyan nem szerepel még javaslatként sem a munkatankönyvben, mégis javaslom minden tanítónak, próbálja ki a következôket: Írassunk fogalmazást a mi játszóterünkrôl: „Ha én játszótértervezô lehetnék”címmel. Rengeteg gyermeki ötlet és igény jön elô: kalandjátszótér, várjátszótér, BMX-pálya stb., ezekre érdemes odafigyelni.

Problémafelvetés

Mirôl tanultunk a 2. osztályban?

Miért épít az ember házat? Milyen anyagokat használnak az építkezéshez?

Ismerkedés az 1. új tankönyvvel

Házak – laká2. sok

Milyen tevékenységeket végzünk a lakásban, otthonunkban?

épített környezet, nagyvárosi élet

Mtk. 8–9. o. Lakás alaprajzok Szép házak c. lap

Lakás helyiNégyzetrácsos ségeinek funk- lap, vonalzó, ció szerinti cso- ceruza portosítása, lakás alaprajza

Ismerjék a lakás beosztásának alapelveit, a lakás helyiségeinek funkcióit

Fogalmazódjon meg az igény a lakóhelyi rend iránt

Tudja felsorolni a házak, lakások feladatát

Balesetvédelmi szabályok felsorolása

Követelmény

Mtk. 10–11. o. Felismerni a Olvasmány lakás és ott12. o. hon azonosságát, különbségét

Mtk. 6–7. o. Példák (negatív és pozitív, hazai és külföldi) a lakókörnyezetre

A háztartás hasznos hulladékai (amelyeket a tanév során feldolgozhatunk papír, textil, fa, fém)

Csoportosítani a lakókörnyezet kialakításának, védelmének helyes és helytelen szokásait

használa- Szoba alaprajza, Négyzetrácsos lap berendezés ti, dísztárgy, berendezési tárgy, tárgyi környezet

Lakás alapraj- alaprajz, za, alapterület, kicsinyílakás helyiségei tés

Környezetvéde- hulladék, lem hasznos hulladék

Mtk. 5. o. Képek vidéki, nagyvárosi építményekrôl

Lakókörnyeze- Gyûjtemény, tünk építmésaját lakóházról nyeinek megfigyelése, csoportosítása

Szemléltetés Mtk. 3–4. o.

Munkadarab, anyag, eszköz

Beszélgetés feladatlap

Fogalmak Tevékenységek

Élôvilág és tár- szemét gyi környezet

Háztípusok, város, falu jellegzetes építményei

Balesetvédelem

Ismeretanyag

Otthon a lakás- Mit vinnél magad- Lakberendezés 5. ban dal az otthonodból Rész és egész egy lakatlan szikapcsolata getre? Miért?

Lakások belül4. rôl

Közvetlen lakó- Milyennek értéke3. környezetünk led az iskola környékét? Mitôl szép a házatok, lakásotok környéke?

Óra

Tanítási óra anyaga

TANMENETJAVASLAT 3. OSZTÁLY

30 Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz

Honnét tudja a kivitelezô, hogy mit tervezett a tervezô?

Hogyan készíthetjük el a dobozt? Tervezzünk mûveleti sorrendet!

Tervezéstôl a 8. megvalósításig

Papíralakító, 9. -szerelô mûveletek

Mibôl készült a tankönyvünk? Tervezzünk könyvjelzôt

Problémafelvetés

Miben tárolod az íróeszközeidet? Miért?

A papír


Papír tulajdon7. ságai

6.

Óra vastag, vékony, lágy, félkemény, kemény

szabvány

Elôkészítô mû- karcolás, veletek, alakító hajlítás mûveletek, szerelô mûveletek rendszere

Tervezés lépései Vonalfajták Méretmegadás elemei

Doboz tervMtk. 17. o. A mûszaki rajza, Kész tervrajz, kommunikávonalzó, ceruza a rajz elkészí- ció szükségestésének lépé- sége. Egyszesei rû rajzokon a vonalfajták felismerése Doboz kivitelezése Karton, kés, vonalzó, ragasztó, kapocs, lyukasztó, alátét, kalapács

Papír szerelô mûveletinek csoportosítása

Mtk. 17–18. o. Különbözô módon szerelt dobozkák

Legyen képes a mûveletcsoportokat megkülönböztetni, helyes mûveleti sorrendet felállítani, eszközt választani

Ismerni a papírfajták tulajdonságai és felhasználhatóságuk közti kapcsolatot

Doboz tervrajzának készítése, adott méretre

Mtk. 15–16. o. Bolti és saját készítésû tárolók

Írószertartó különbözô papírhengerek, kés borítópapír, ragasztó

Adott funkcióra anyagot választani, méretet becsülni, mérni

Követelmény

Anyagvizsgálat, érzékszervvel, tervezés különbözô méretû írószerekhez

Mtk. 13–14. o. Különféle anyagokból készült könyvjelzôk

Szemléltetés

Könyvjelzô Különféle papírfajták, mérô és rajzeszközök, olló, ragasztó


Könyvjelzô tervezése: mérete, anyaga, kivitelezése Anyagvizsgálat a könyvjelzôhöz


Funkció és for- stabil, lama, funkció és bilis, aláanyag kiválasz- támasztás tás a tulajdonságok alapján Borítás

Papír alapanyagai Papír csoportosítása

Ismeretanyag

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz

31


13.

12.

11.

Kik dolgoznak az alábbi eszközökkel? (olló, tû, cérna)

Kézi varrás

textil ipar- és népmûvészet

Kézi varrás száröltés eszközei. Öltésfajták

Textíliák alapanyagai Szövés folyamata

Hol készült a pulóvered, inged, blúzod, nadrágod? Kik készítették? Hogyan készíthették?

Szövés

szálas anyag

Követelmény

Mtk. 28. o.

Monogram textília, szabókréta, himzôfonal, tû, olló

Monogram tervezése, varrása zsebkendôre, ajándéktárgyra

A kéz finommozgásainak fejlôdése

Ismerje fel, hogy az anyag szerkezeti kapcsolatával megváltozik a tulajdonsága és a felhasználhatósága

Mtk. 26–27. o. Különféle szövéstechnikával készült kelme

Különféle szö- Mintagyûjtevetdarabok mény vizsgálata – (papírfûzô) láncfonal, vetülékfonal felfedezése

Mtk. Fogyasztói 19–20–21. o. magatartás Képek, albu- alapozása mok és esztétikusan csomagolt tárgyak

Szemléltetés

Mtk. 22–23. o. Tudja a fonal Fonal gyûjte- és textil közti mény, textil- különbséget gyûjtemény Olvasmány 25. o.

Tetszôleges tárgy csomagolása Csomagolópapír


Különbözô tex- Fonalgyûjtetiltermékek mény. Hármas megfigyelése, fonás csoportosítása Szál, fonal, fonat összehasonlító vizsgálata

Különbözô tárgyak csomagolóanyagainak megfigyelése


Csomagolás mûanyahasznossága, gok anyagai (papírpapírfajták, textil, mûanyag) Korszerû csomagolóanyagok

Ismeretanyag

Mibôl készült a ru- Fonalfajták házatod? S a füg- alapanyaguk göny? szerint (növényi, állati eredetû, mesterséges alapanyagú)

Tízóraidat mibe csomagolta édesanyád? Az iskolatejet mibe csomagolták? stb

Problémafelvetés

Fonal és textil

Csomagolás10. technika

Óra


Karácsonyfadí- Mtk. 70–71. o. szek, üdvözlô- Ünnepváró lapok, könyvborító, könyvjelzô, szalvétagyûrû, asztaldísz, telefontartó Papír, textil

Papír, textil, mûanyag felhasználása egyéni elképzelések alapján (Projekt munka)

Ki mit kapott karácsonyra? Ezek az ajándékok mibôl készültek? Miért?

Fenyôfa és tulajdonságai. Fából készült használati tárgyak Természetvédelem

Fából készült puha fa keményfa termékek válonyersanyag gatása alapanyag késztermék

Rendezzünk kará- Tanultak szinte- érték, árú, A tervezett munkadarabok csonyi vásárt! tizálása termék, értékelése Vásárló, eladó ár

Részösszefog17. lalás

A fa mint 18. nyersanyag

Karácsonyfadíszek tulajdonságai, anyaguk Gazdálkodás: idô, pénz, anyag

Karácsonyi ünnepek szokásai

Jeles napok – 16. Karácsony

Virágkaró vagy Mtk. viráglétra terve- 31–32–34. o. zése

Reklám készítése a saját munkadarabról

Papír mikulás- Mtk. 70. o. kiscsizma, put- Ünnepváró tony Karton, lágypapír, tejfölös doboz, fonal, textil

Csoportmunkában v. egyénileg tervezni és kivitelezni egyszerû papír, mûanyag alapú tárgyat

Mtk. 29. o. Olvasmány 30. o.

Tûpárna Filc, textilhulladék, szabókréta, alaklemez, vatta

Kézzel varrott textíliák válogatása. Anyagvizsgálat tûpárnához

Szemléltetés



Kézi varrás fércöltés hasznossága, szegôölfelhasználható- tés sága

Ismeretanyag

Papírról, textilrôl tanultak ismétlése

Hogyan teheted egyedivé ruhadarabjaidat?

Problémafelvetés

Mikulás napi jelképek, szokások

Kézi varrás


Jeles napok – 15. Mikulás

14.

Óra

Élôvilág és tárgyi környezet közti kapcsolat felismerése

Önértékelés, mások munkájának elismerése

Képességeinek megfelelô tárgy tervezése, kivitelezése

Tudja a már megismert anyagokat és mûveleteket alkalmazni igényei szerint

Adott funkcióra tárgy tervezése, anyagválasztás, kivitelezés

Követelmény


33

Lágy huzal tulajdonságai, felhasználási területek, szerszámismeret Nemzeti ünnep báb, parajelképei, eseván ményei Olvasmány

Fémek alakítá22. sa

Jeles napok – 23. nemzeti ünnep

Játszunk színházat!

Fémtárgyak tulajdonságai, felhasználhatóságuk.

Fémek környe- Milyen szerszá21. zetünkben mokkal dolgoztunk idáig? Ezek mibôl készültek? Miért? huzal

fém mint gyûjtôfogalom, vas, alumínium, réz

hasonló

Papírról, fáról, mûanyagokról, textilrôl tanultak

ág, léc, motívum

Csoportmunkában báb tervezése, kivitelezése

Ismerje fel környezetünk tárgyai közül a különbözô fémbôl készülteket

Tapasztalás útján megismerni a természeti anyag tulajdonságait, felhasználhatóságát

Követelmény

Bábok nemzeti Mtk. 73. o. ünnepre Olvasókönyv Papír, textil, fa, fém

Korok változásainak okkeresése.

Mtk. 38–39. o. Tudjon különbséget tenni különbözô fémbôl készült tárgyak között

Anyagvizsgálat: Mtk. 37. o. huzal, fogók Fémtárgyak, -eszközök, -játékok

Lágy alumíni- Órarendtartó, um huzal dara- (ördöglakat, bolása, alakítása fényképtartó, kottatartó)

Környezetünk fém tárgyainak megkülönböztetése.

Mtk. 72. o.

Jelmez tervezés, Papír, textil, és kivitelezés, mûanyag, fa egyénileg, csoportosan

Szemléltetés Mtk. 33–34–35. o. Olvasmány 36. o.


Anyagvizsgálat Virágkaró vagy a faraghatóság- viráglétra: fehoz nyôléc, kés, csiszolópapír, szeg, kalapács, kötözôzsinór


Készítsünk jelmezt, álarcot, díszítsünk tantermet!

19.

Asztalos, fafaragó mesterek, népmûvészet. Faalakító mûveletek, szerszámok

Ismeretanyag

Jeles napok – 20. farsang

Problémafelvetés

Összekeveredett a fafaragó és a könyvkötô szerszámosládája!


A fa alakítása

Óra


A táplálkozás

Mit fogyasztottál ma reggelire? Mibôl készült? Mennyibe került?

Anyák napi 28. ajándék

Milyen ajándéknak örülnek az édesanyák?

Ünnep a csaMitôl lesz ünnepi 27. ládban – húsvét a családi étkezés?

26.

Teríték eszközei, anyagai, terítés alapvetô szabályai Anyag, idô, ár, érték

étkészlet evôeszközkészlet

Helyes étrend napirend Ételhigiénia takaréEgészséges táp- kosság lálkozás Munkamegosztás

háztartási eszköz, gép szolgáltatás

Háztartási eszközök, gépek csoportosítása koruk, funkciójuk, energiaforrásuk szerint

Fogalmak Tevékenységek Szemléltetés Ismerje a háztartási és kommunikációs eszközök rendeltetését

Követelmény

Fényképalbum, Mtk. 75. o. textilkép, var- Praktika ródoboz stb. Ünnepváró

Asztaldísz hús- Mtk. vétra 54–55. o., 74. o.

Asztalterítés gyakorlása, asztaldísz tervezése húsvétra Tanult anyagfajták felhasználásával ajándék tervezése, kivitelezése

Részvétel a családi munkamegosztásban Funkció és forma összefüggései, esztétikai igényesség

Ismerje az egészséges táplálkozás alapelveit

Mtk. 49–50. o. BalesetveszéTakarítás al- lyek felismegoritmusa rése és megelôzése a háztartásban

Narancsital ké- Mtk. 53. o. szítés adott al- Egyszerû regoritmus alap- ceptek ján

Takarítás eszközei Háztartási kisgépek

Telefon haszná- Mtk. lat 46–47–48. o. Tetszôleges háztartási gép bemutatása


Étkezési alkalmak rendje Konyhatechnikai mûveletek csoportosítása

Újsághír háztartási Portalanítás, ta- használati Mûveleti sorrendek összeálbalesetrôl karítás szüksé- utasítás lítása gessége. VeHibás készülészélyforrások kek jellemzôiotthonunkban nek feltárása Elsôsegélynyújtás

Kézi erôvel mûködô eszközök otthonunkban. Elektromos árammal mûködô gépek.

Ismeretanyag

Takarítás 25. Balesetmegelôzés

Problémafelvetés

Mi lenne, ha nem lenne?


Korszerû esz24. közök otthonunkban A telefon

Óra


35

merev, stabil, kötés, csavarozás

Játszótér modellezés Fémépítô, szerelôkészlet

Munkadarab, anyag, eszköz Mtk. 41. o. Merev kötésekkel készült szerkezetek (képe)

Szemléltetés

Közúti jelzô33. táblák

Hogyan tanítanád Közlekedési ismeg az óvodásnak meretek, papíra közlekedési jel- ról tanultak zôtáblákat?

tiltás utasítás útbaigazítás

Legfontosabb jelzôtáblák válogatása, rajzolása

Kresz-dominó Karton, olló, kés, színes, alaklemez

Ismerje a biztonságos közlekedés irányítására szolgáló fényjelzô készülékek jelzéseit Mtk. 61–62. o. Tudja biztonJelzôtáblák sággal a közlekedési jelzôtáblák jelentését Legyen veszélytudata

Szituációs jáJelzôlámpa mo- Mtk. 60. o. tékkal bemutat- delle Videofilm ni a jelzôlámpák szerepét

Közlekedésbiz- közleketonság feltéte- dés irálei. Irányítási nyítása módok, szabályok, rendôr, lámpa...

Közlekedés irá- Honnét tudjuk egy 32. nyítása adott útkeresztezôdésben, hogy mikor haladhatunk tovább?

Lássa be a technika fejlôdésének szükségességét

Különbségek és azonosságok feltárása a modell és a valóság között

Követelmény

Mtk. 58–59. o. Tudja a közleKözlekedési kedési eszköhelyzetképek zöket funkciójuk szerint csoportosítani

Tömegközleke- Terepasztal dési eszközök Szituációsjáték használatára vonatkozó szabályok gyakorlása

Megfigyeltetés: Mozgó model- Mtk. 42. o. mozgást, elfor- lek konstruálása dulást segítô al- Szerelôkészlet Modellek, katrészek makettek

Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok. Merev kötés alkalmazása


Kerék története leng, forog, mozgó rész, tengely

Játékok anyaga, formája, szerkezete, stabilitása

Ismeretanyag

Közlekedési is- Milyen közlekedé- Közlekedési közleke31. meretek si eszközt haszeszközök rend- dési esználsz leggyakrab- szerezése közök ban?

Miért tud elmozdulni a hinta?

Mozgó-forgó 30. szerkezetek Kerék

Problémafelvetés

Ha játszótértervezô lehetnél, milyen játékokkal lepnéd meg a gyerekeket?


Szerkezetek 29. (álló, merev)

Óra


Mivel foglalkoztál szívesen? Miért? Mi nem tetszett és miért nem?

Év végi össze37. foglalás Ezt tudom: anyagokról, épületekrôl, otthonomról, ruházatomról, a közlekedésrôl

A tanév során Kiállítás készült munkadarabok áttekintése

Parkolóház (feljáró)

Projekt tevékenység tervezésben, kivitelezésben

Stabilitás. Köz- parkolás, lekedési isme- közlekeretek dés, szerkezet

Tervezzetek X számú autónak parkolót

Parkolóház 35– vagy babaház 36.

Babaház, berendezési tárgyak (papír, fa, fém, textil, mûanyag)

A megismert természetes és mesterséges anyagok, hasznos hulladékok válogatása, alakítása

lakás, otthon, lakberendezés méretarány

Tervezzetek a ba- Funkció, forma bák számára házat, kapcsolat otthont Anyag és eszköz kiválasztása Együttmûködés, munkamegosztás

Útvonalterv osztálykiránduláshoz egy közeli városba

Szituációs játék: információ, jegyváltás Mivel mûködik?

vasút, pályaudvar, információ

Vasút jelentôsége a személyés teherszállításban. Vasúti létesítmények. Balesetveszélyek.

Utazás vasúton Mutasd be egy külföldinek lakóhelyed vasútállomását



Ismeretanyag

Problémafelvetés


Babaház vagy 35– parkolóház 36.

34.

Óra

Munkadarabok

Mtk. 43. o. 69. o. Játékkatalógus

Mtk. 43. o., 69. o. Katalógusok játékai

Mtk. 66–67–68. o. Képek régi és modern vasútról

Szemléltetés

Technika hasznosságának ismerete

Legyen képes egyszerû modell tervezésére, kivitelezésére önállóan vagy irányítással

Legyen képes egyszerû modell tervezésére, kivitelezésére önállóan vagy irányítással

Ismerje a vasúti közlekedés alapvetô szabályait

Követelmény


37

38


A 4. OSZTÁLY TANANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSA Az Apáczai Kiadó részérôl megjelentetett 4. osztályos TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL MUNKATANKÖNYV illeszkedik az 1–4. osztályos sorozatba, de szerkezetében eltér a másik három kiadványtól. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a 4. osztály az általános iskola elsô kimeneti fokozata, itt zárul le az alsó tagozat. Innen továbbhaladás lehet az általános iskola felsô tagozatába – ahol a technikai mûveltség továbbépül – vagy a nyolcosztályos gimnáziumba, ahol a speciális képzés – fôleg a technika szempontjából – más jelleget ölt. Ezért az alsó tagozat 4. osztályának végére olyan alapmûveltséghez kell juttatni a tanulókat, hogy az mindkét irányba továbbépíthetô legyen. Abban az esetben viszont, ha megszûnik a technika jellegû képzés, a tanuló már rendelkezzen mindazon technikai ismerettel, manuális készségekkel, magatartásbeli képességekkel, amelyek alkalmassá teszik a technikai világban való eligazodásra. Ezért is értékelhetô pozitívan a tankönyv szerkezete, mert részben szintetizálja az 1–3. osztályban tanultakat, másrészt az ismeretanyagán keresztül összeveti a természeti-

technikai-társadalmi környezetváltozást, a változások, változtatások okait, lehetôségeit. Rávilágít olyan lokális és globális problémára, mint a környezetvédelem, a környezetszennyezés, környezetgazdálkodás, környezetkultúra. Keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel a jövô alkotó embere – a mai gyermek – egy egészségesebb, a természeti és technikai környezet harmóniáját megteremtô emberi környezetet fejleszthet. A könyvben lévô nagy tematikus képek azt a változtatást kívánják bemutatni, amit az ember végzett az ôsi természeti környezeten, eljutva napjaink technikalizált környezetének – technoszféra – kialakításáig. A tematikus képek feldolgozásának gondolati láncát célszerû az alábbi kérdéskörökhöz kapcsolni: Hogyan élt az ember? Hol lakott, milyen építményei voltak? Milyen anyagokat adott a természet az ember számára? Hogyan tudta átalakítani az anyagokat saját igényeinek megfelelôen? Milyen szerszámai, eszközei voltak? Mivel táplálkozott? Ruházata? Hogyan közlekedett? Jellemzô foglalkozások?

Bevezetô óra – Tudáspróba 1. Sorolj fel közlekedési eszközöket (legalább hármat) az alábbiak szerint: Személyszállító: Egyéni közlekedésre használják: Tömegközlekedésre használják: Teherszállító: 2. Tervezz a 60 x 80 mm-es órarendeknek kartonból háttámlát, amely az órarend oldalainál 20 mmrel nagyobb. a) Készíts tervrajzot (szabad kézzel) b) Készíts mûszaki rajzot, ne feledkezz el a vonalvastagságokról, a méreteke megadásáról sem! 3. Írd le az órarend-támla elkészítésének sorrendjét! Milyen eszközöket használnál?

Mûvelet Eszköz, szerszám 1. 2. 3. 4. Mit kellene tenned, ha az órarendet a támlával együtt a szobád falára szeretnéd felakasztani? 5. Mi volt elôbb? Húzd alá! fonal vagy textil létra vagy fa doboz vagy karton porszívó vagy seprû televízió vagy rádió kerékpár vagy autó ház vagy lakás

39


Az ember környezetének fejlôdése A FEJLÔDÉS LÉPCSÔI – ÔSI TERMÉSZETI KÖRNYEZET Célok, feladatok: Az ôsi természetben élô ember életmódjának bemutatása. A természetben elôforduló anyagok. Az elsô tematikus kép bemutatja azt az ôstermészetet, amely a Földön kialakult (Pannon táj képe), ahol még nincs nyoma az ember természetet átalakító tevékenységének. A képrôl a tanulók szabadon beszéljenek, a hozzá tartozó kérdéseket a lehetô legnagyobb önállósággal dolgoztassuk fel. A harmadik osztályok környezetismeret-környezetvédelem tananyagára építsünk. Felszíni formák. Víz. Víz felszínformáló munkája. Védjük vizeinket. Változatos vízi világ. Lépések a technika fejlôdésében: Mtk. 8–9. oldal. A második tematikus kép jól szemlélteti, hogy az ember már kihasított egy darabot a természetbôl, de ez még elenyészôen kevés az összefüggô természet szempontjából. A képek segítségével továbbra is biztosítsuk a tanulók spontán, majd irányított kérdésekkel történô szabad megnyilvánulását. A munkatankönyv kérdésein túl beszéljünk a táplálékszerzés ôsi módjairól, azoknak napjainkban is élô szokásairól. A tûz jelentôségérôl! Hogyan élhettek itt a gyerekek? A következô óra elôkészítése: természeti anyagok gyûjtése További lépések a természet meghódítására Célja és feladata: Az agyag mint ôsi alapanyag. Az agyag felhasználása, felhasználhatósága napjainkban. Technikatörténet. Hogyan laktak az emberek. Ôsi mesterségek. Helyettesíthetôség elve. Munkadarab: ôsi lakhelyek modellezése természeti anyagokkal.

Ezen a tanórán történik az agyagról tanultak szintetizálása, összehasonlítása a gyurmával. Ahol lehet, inkább agyagot használjanak! Tudatosítani kell azonban, hogy az agyag és a gyurma között vannak tulajdonságbeli különbségek. (A gyurma nem természeti anyag!) A tanóra menetében kövessük a 3. osztályban megszokott eljárást: igény, célkitûzés, tervezés, szervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés. Motiváció: korabeli település modellezése A tervezésnél hívjuk fel a figyelmet a téglakötés szerepére, a képlékeny anyag alakításának elemi mûveleteire. A munkát a tanító csak irányítsa, de ne döntse el a tanuló helyett, hogy milyen formát készítsen. Ahhoz, hogy eredményes munkát tudjanak tanítványaink végezni, hagyjunk kellô idôt a munkára, valamint a megfelelô természeti anyagok gyûjtésével biztosítsunk minél változatosabb építkezést! A tanórán biztosítsunk idôt arra, hogy a megépített lakhelyekbôl modellezzük a korabeli települést. A rögtönzött „terepasztalra” minden tanuló helyezze el az építményeit (ne csak a legjobbakat), és itt történjen az értékelés (technikai elemzô, értékelô vitakészség fejlesztése). Hol használnak napjainkban az ôsi építményekhez hasonló formát, szerkezetet? (krumpliverem, esôházak stb.) Foglaljuk össze, hogy az 1– 4. osztályban készített munkadarabok alapján milyenek ismertük meg a képlékeny anyagot, az agyagot. Mire használják napjainkban. Agyagból készült termékek. Agyagot formázó (fazekas, keramikus), agyagterméket felhasználó (tetôfedô, kômûves, burkoló, cserépkályhás) mesterségek), foglalkozások.

40


Szövés Célja és feladata: A szövés mint ôsi mesterség. Szövôkeret tervezése, készítése. Egyszerû kötésmóddal készített szövés. Láncfonal, vetülékfonal. A fonalról és textilrôl tanultak rendszerezése. Ruházkodás. Munkadarab: szövôkeret (szövôkártya) készítése, szôttes. Ebben a tananyagrészben a szövést mint ôsi mesterséget, mint mûveletet mutatjuk be a tanulóknak: miért ruházkodtak az emberek, napjainkban miért ruházkodunk? (Védekezés az idôjárás viszontagságai ellen, a bôr megóvása, tetszeni vágyás – divat). A Mtk. 14. oldala javasol egy egyszerû szövôkeret-készítést, amely az eddigi famunkák alapján elvégezhetô. Ahol asztali szövôkeretek vannak, ott egészen biztos több órában egyszerûbb

és bonyolultabb munkadarabok is készülhetnek. Ahol minimális az anyag- és eszközellátottság, ott se mondjunk le e kedvelt tevékenységrôl. Ágakra készített szôtt fali emlékeztetô még a rongyszövésre is alkalmas (hulladék felhasználása). A szövéshez legalább két fonalrendszer kell. A szövet hosszanti fonalát láncfonalnak, a szélességében haladót vetülékfonalnak nevezzük. (Figyeltessük meg a ruházatunkon, szövött terméken, szöveten, gézen.) A fonalak keresztezôdése a kötôpont. A vászonkötés a legegyszerûbb kötési mód. A gyárakban ma automata gépekkel (számítógéppel irányított) végzik a szövést. Miért értékesek számunkra a kézi szövetû termékek? (Népi hagyományok.) Hol használunk szôtteseket? (falvédô, terítô, tarisznya stb.)

Az ember meghódítja a vizet A Mtk. 18–19. oldal tematikus képén figyeltessük meg a lakhelyváltozást, beszéljünk az okokról (épületformák, település nagysága, kerítés-védelem stb.) Ez a tematikus kép bemutatja, hogy az ember egyre kíváncsibbá vált, és olyan területeket is szeretett volna meghódítani, amelyet a víz elválasztott tôle. Az ember megpróbálja legyôzni a vizet, mint természeti akadályt. A múlt megismerése mellett azonnal vonjunk párhuzamot a mával is. Egy jól elôkészített gyûjtômunkával, esetleg videofilm segítségével keresztmetszetet adhatunk a víz mai felhasználási területeirôl. Ezt követôen kerülhet sor a TUTAJ tervezésére, kivitelezésére. A tutaj a témába illô vízi alkalmatosság. Mivel összetett munkadarab, több tanórán

keresztül kíván a gyerektôl kitartó munkát. Komplex jellegénél fogva sok technikai ismeret tanítható általa: anyagokról, energiáról, irányításról, összetett rendszerrôl, a modellezés szempontjairól, mûszaki kommunikációról. A tutaj kedvelt játéka a 10 éves gyereknek („öröm munkadarab”), benne saját munkájának értelmét, élvezetét fedezheti fel. „Ezt ÉN csináltam!” Jogos büszkeség tölti el, amely további munkára, eredményességre sarkallja. A célt már látja a tanuló az elsô órán. Mindenáron oda akar jutni! A tanítónak az a feladata, hogy irányításával, segítségével a legeredményesebb úton odavezesse a tanulót. Sok kísérlet, munka és megfigyelés eredményeként a tutaj elkészül. Szép lesz, sôt úszik a vízen! Ezt a munkadarabot elrontani nem lehet!

41


A TUTAJ TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE Tanítási óra anyaga: Az ember meghódítja a vizet Oktatási feladat: A víz mint természeti energiaforrás megismerése, felhasználási módok bemutatása. Felhasználási cél (rendeltetés) és elvárt tulajdonságok meghatározása. Vízi jármûvek fejlôdéstörténete Képzési feladat: A rész és egész kapcsolatának elemzése. Adott funkcióra anyagválasztás. Nevelési feladat: A víz hasznosítása régen és ma. A tervezés mindennapi jelentôsége. Munkadarab: tutaj tervezése. 1. A tematikus kép megfigyelése. Elemzés: (technikatörténet) mire használjuk ma a vizet? 2. Motiváció, problémahelyzet teremtés (a vízi jármû igénye!) a) Hajótöréses mese, hogyan juthat el a hajótörött egy szigetrôl? Segítsünk! b) Maci (vagy báb) hogyan juthat át a folyó túlsó partjára, ha nem tud úszni? Stb. 3. Kísérlet: 20/4. csoportmunkában 4. Mûködô modell bemutatása. Érdeklôdés fokozása: Te is szeretnél ilyet? Célkitûzés: tervezzünk tutajt! 5. Milyen legyen a jó tutaj? (Lényeges és lényegtelen tulajdonságok elkülönítése) Mtk. 22/1. Különbözô régi tutajképek bemutatása. Mi szükséges ahhoz, hogy a tutaj ússzon a vízen? Hogyan növelhetô a gyorsasága? Mi történne, ha valamelyik része hiányozna a tutajnak? 6. Különbözô anyagok vízen való úsztatása (fa, fém, mûanyag), változó terhekkel. Anyagválasztás – fa, mert nem süllyed el.

tutaj alaplap árbóc

vitorlázat vitorla

vitorlarúd

irányító szerkezet kormányrúd

vitorlavászon

kormánylapát

Célok és feladatok a tutajalap kivitelezéséhez Oktatási feladat: áramvonal, illesztés fogalmi feltárása. Képzési feladat: legyen képes a tanuló a faalakítás és -szerelés egyszerû mûveleteire Nevelési feladat: gazdaságos munkaszervezés Munkadarab: a tutaj alapjának elkészítése A 21/1. feladat alapján a tutaj formájának kiválasztása („szeli a vizet”). Anyagszükséglet megállapítása (darabjegyzék!) koncentráció a matematikával. Anyagválasztás. Gazdaságosság (azonos méretû részek darabolása, együtt csiszolása). Célok és feladatok a méretezés elemeinek megismeréséhez, gyakorlásához Oktatási feladat: Méretmegadás – méretsegédvonal, méretvonal. Méretnyíl, méretszám Képzési feladat: Legyen képes rajzot olvasni, irányítottan rajzot készíteni Nevelési feladat: Pontos mérésre, rajzeszköz használatra szoktatás A mûszaki rajz készítése, mint a tervezés egyik módja (tárgykészítés elôtt) vagy a dokumentálás lehetôsége (tárgykészítés után). A mûszaki rajz alapelemeinek tanítása kiemelten fontos a technika tantárgyban. Ez a mûszaki kommunikáció része. Az egyezményes, szabványos jelölések tanítását és alkalmazását el kell kezdeni kisiskolás korban! (A tanítóknak figyelmébe ajánlom, hogy a mûszaki rajzi követelmények teljesítése mérhetô a legjobban. (Vizsgarendszer?!) 22/9. pontja a mûszaki rajz „ABC-jébôl” valók. Ezt tudni kell! Ezen lényeges ismeretek elmélyítését, gyakorlását szolgálja a 23/12. feladat. A rajzolvasási és rajzkiegészítési feladathoz (23. o.) használjuk fel a kész alaplapot is. A szimmetrikus elemeket rajzoltassuk be elôször vékony, szerkesztô vonallal, majd húzzuk át vastag, folytonos vonallal. A hiányzó méretszámokat a (180 mintájára) írják fel a tanulók.

42

A rajz elkészültével ismételjük át a méretezésrôl tanultakat. Az M 1:1 méretarány jelentését csak megemlítjük (a rajz akkora, mint a valóságos). Az eddigi tevékenységek egy kisebb egységet képeztek, ezt lehet értékelni, osztályozni. Célok és feladatok a tutaj irányíthatóságához Oktatási feladat: Irányítás mint tudatos emberi tevékenység. Képzési feladat: Hurkapálca, lágy alumínium-lemez elemi alakításának gyakorlása Tervezôképesség fejlesztése. Nevelési feladat: Munkaszokások fejlesztése. Munkadarab: vitorlázat (árbóc, vitorlazászló). Különbözô vitorlások, vitorláshajók, szörfök képei alapján mutassuk meg, az ember hogyan fogta be a szelet céljainak megfelelôen. (Olvassuk el a Hétszínvirág olvasókönyv harmadik osztály 42. old.) A 25. oldal feladatai irányt mutatnak az anyagválasztáshoz, nagyság tervezéshez. (A tutaj funkciójához és az alaplap méreteihez kell a viszonyítást elvégezni!) A tanuló készítsen vázlatrajzot az általa elképzelt vitorla formájáról, valamint megadja a méreteit a megbeszélés alapján. A vázlatrajzot nem szükséges vonalzóval készíteni (a négyzetrács segít a szabadkézhez), a méretmegadás szabályait ellenôrizzük minden tanulónál! Otthoni feladatként adhatjuk a vitorla mûszaki rajzának elkészítését (füzetbe vagy lapra) a leellenôrzött vázlatrajz alapján. A vázlatrajz alapján készítsünk szabásmintát (alaklemezt) a vitorlavászon elôrajzolásához, szabásához. A különbözô vitorlaanyagokat (vászon, mûanyag, papír) hogyan illesztjük a vitorlarudakhoz (varrás, ragasztás)? A vitorla helyét elemzés útján kerestessük meg (indoklás). Azt is észre kell vetetni, hogy nem elég a vitorlást csak befúrni az alapba, mivel az erôhatásra (megfújjuk) kifordul, ezért ki kell kötni. A vitorla kikötéséhez keresse meg a tanuló azt az ábrát, amelyrôl információt kap. Problémahelyzet: a kikötéshez milyen kötözôt használjunk? Mihez rögzítsük a feszítô kötelet?


A kampót mibôl készítsük? Hogyan készítsük? Hová helyezzük a kampót? Hogyan illesszük a kampót a tutajhoz? A vitorlázattal felszerelt tutaj milyen tulajdonságoknak felel meg már? A tutajon utazó legóemberkét merre viszi a szél a vízen? Mivel tudnánk irányítani a tutaj mozgását? (Kormányzás igénye.) A kerékpárt, az autót hogyan kormányozzák? A tutajhoz alkalmasak-e ezek a technikai megoldások? Az ábra segítségével állapítsuk meg a kormány részeit, írják az ábrára a részek megnevezését! Miért kell a kormányrúd? Mibôl készüljön? Miért kell a kormánylapát? Mibôl készüljön? (papír, fa, fém, mûanyag) Melyik anyag nem ázik el a vízben és a víz erejének is ellenáll? Tervezzünk kormánylapátot a tutaj méretéhez viszonyítva! Megbeszélés után rajzoltassuk le, méreteztessük! (Tanári ellenôrzés!) A kormánylapát elkészítésének menetét, a kormányrúdhoz rögzítését frontális megbeszélés után rögzítsük. A Mtk. kétféle szerelési módot mutat be. A tanuló választhasson közülük. A kormányt a legkönnyebben úgy tudjuk elkészíteni, hogy a hurkapálca végét 30 mm-re lekötjük, majd késsel behasítjuk, beletesszük az alumínium lemezbôl készült lapátot. A hurkapálca végét is lekötjük. A kormányrudat befôttes gumival rögzítjük a tanuló által gyûjtött ágas fához. Ha nincs ágas fa, akkor lécbôl is faraghatunk kormányrúdhoz tartót. Célszerû az ágas fát a kifúrt tutajalapba beragasztani. Nem maradhat el az elemzô, értékelô képesség fejlesztése. Tárgyaink, berendezéseink felelôsségteljes használata, a bennük rejlô munka értékének megbeszélése. A kipróbálás (úsztatás, terhelés, merülés) is tervezett, célszerû emberi cselekvés. A szabadidô hasznos, tartalma eltöltésére nevelés. Munkadarab: a kész tutaj Szükséges eszközök: úsztató tál (kád), esetleg porszívó Melyik nem illik a sorba? Indokold meg, miért! 1. Agyag, kô, föld, kavics, szakóca 2. Föld, víz, levegô, alumínium, homok 3. A tutajra melyik tulajdonság nem illik a sor-

43


ban? Erôs, kemény, horgonyozható, nehéz, irányíthatatlan, könnyû A bevezetô részben beszéljük meg, hogy az egyes termékeket (autó, kabát, torta, kerékpár stb.) hogyan próbálják ki, amikor elkészültek! Hogyan tudnánk mi kipróbálni a tutajt? Miért készítettünk tutajt? A tervezésnél milyen szempontokat vettünk figyelembe? Tegyük vízre! (Egyenként vagy csoportosan.) Mit tapasztalunk? Fújjuk meg a vitorlást! Megfelel-e céljainknak a tutaj? Miért? Terheljük a tutajt! Kinek hány db építôkockát bír el anélkül, hogy elmerülne? Tetszik-e a tutajod? Miért? Kinek mutatnád meg legelôször? A munkadarabok értékelése külön-külön: mûködôképesség, szerkezet, kialakítás, pontosság, egyéni ötletek megvalósítása, küllem szerint.

Ha legközelebb tutajt készítenél, mit csinálnál másként? Hogyan tudnák továbbfejleszteni a tutajt? (korlát, kettôs vitorla stb.) A következô szempontok szerint osztályozhatunk: – a tutaj elemeinek leszabása és csiszolása; – egy tutajelem önálló rajzán keresztül a vonalfajták alkalmazása, méretezés; – a tutajalap kötözése; – a vitorla készítése (terv, szabás, varrás, összeszerelés); – a kormány elkészítése; – a készre szerelt tutaj (alap, vitorla kikötése). Az értékelés pozitív legyen, a tanulók munkáját viszonyítsuk egymáshoz, de azt is vegyük figyelembe, hogy a tanulók önmagukhoz képest mennyit fejlôdtek!

Az ember már várat épít Célok és feladatok: Az épített környezet változásainak megfigyeltetése, értékelése. Az építôelemekrôl tanultak felelevenítése. Környezetünkben található várak mint kultúrtörténeti (technikatörténeti) emlék. Tananyag: Modellezés különbözô elemekbôl Tevékenység: várépítés (építôelemekbôl vagy gyûjtött dobozokból) A Mtk. tematikus képének mondanivalója: a népesedéssel, a technika fejlôdésével egyre több házra, településre lett szükség. Az ember a fánál megbízhatóbb, tartósabb anyagot keresett. Így a kövek kitermeléséhez kezdett. Ezzel tovább bontotta a természet egységét, hisz egyre növekvô lakóhelyével, valamint a kitermelt kövekkel újabb természeti területeket bontott meg. A kép alapján célszerû megfigyeltetni, hogy milyen változást fedeznek fel az elôzô tematikus képhez viszonyítva. Sorolják fel azokat a technikai alkotásokat, amelyek a fejlôdést jelentik! Milyen épületeket látunk a képen? Miért épített várakat az ember? Milyen építôanyagot

használtak a várak építéséhez? Honnan szerezték be az építôanyagokat? Kik építették a várakat? Milyen szerszámokat használhattak? Hogyan szállították az építôanyagokat? Hogyan közlekedtek? Milyen utak voltak? Honnét szerezték a táplálékukat? Mivel mûvelték a földeket? A lakóhelyünkön vagy a környékünkön hol található vár? Kik laktak ott? Hogyan éltek? Milyen anyagokat használtak fel a vár építéséhez? A várnak milyen részei vannak? Milyen formájuk? Miért? Milyen érdekes eszközt láttál a várban? Miért tartod érdekesnek? Te mibôl tudnál várat építeni? A tanulók feladata, hogy az építôelemekbôl minél stabilabb és változatosabb építményeket alkossanak, közben ismételjék az építôelemek geometriai tulajdonságait. Építôkészlet hiányában se mondjunk le a várépítés lehetôségérôl, gyûjtött dobozkák (plussz, gyógyszeres, kakaós stb.) kiválóan alkalmasak arra, hogy csoportmunkában várat modellezzünk. Elônye, hogy óra végén nem is kell szétszedni, tantervi dekoráció maradhat, magyarórán szemléltetô anyagnak is jó.

44


Vetületi ábrázolás alapjai Tananyag: Ismerkedés az építôelemek és egyszerû tárgyak (hasábok) nézeti rajzaival, a nézeti rajzok elemzésével: az elöl-, oldal- és felülnézet megállapítása. (Kiegészítô anyag: tagolatlan alakú tárgyak, építôelemek vetületeinek ábrázolása négyzethálós papírra vagy rajzlapra). Követelmény: Ismerje a különbözô vonalfajtákat és szerepüket. Ismerje fel a nézeti rajzokról az építô

elemeket. Fejlôdjön a rajzi kommunikációs készség. Legyen képes az építôelemek térbeli helyzeteinek megállapítására, meghatározott térben történô elhelyezésére; adott tagolatlan tárgy oldalainak (eleje, oldala, teteje) és a bemutatott vetületi képeknek az azonosítására (hozzárendelés); adott vetületi képhez megfelelô tárgyak keresése a környezetbôl.

ÓRAVÁZLAT (A TÉMAKÖR BEVEZETÔ ÓRÁJA) Tananyag: Testek térbeli kiterjedése Célok és feladatok: Ismertesse fel a testek térbeli kiterjedését (szélesség, hosszúság, magasság). Fejlessze a tanulók térszemléletét. Neveljen pontosságra. 1. Építôdobozok rendje (megfigyelés) 2. Mit építettünk az építôelemekbôl? Tetszik-e az építôkészlet? Miért? Elemek nevének felidézése. 3. Játék: Gyûjtsétek ki azokat az elemeket, amelyeknek minden oldala egyforma! Aminek két-két oldala egyforma. (A tanulók is gyûjtessenek ki egymással különbözô tulajdonságú elemeket,) Barkochba játék. Melyik elemre gondoltam? 4. Kép alapján építeni 5. Írásvetítôre felhelyezni különbözô elemeket (egyszerre csak egyet) és kezdetben 1-1 oldalát kivetítve. Tanulói feladat a Mtk. 28. o.-a. A tanuló helyezze rá az építôelemet a rajzra! Takarások megfigyelése. a) Építôelem neve (híd, tetô, tégla)

b) Honnan néztük (vetítettük) az építôelemeket, amikor ezek a rajzok készültek? (elölrôl, szembôl stb.) c) Mérd meg a rajzon az építôelem méreteit (hosszúság, magasság) d) Ugyanarról az építôelemrôl felülrôl készült vetület. Helyezze rá a rajzra a tanuló az építôelemet! e) Melyik irányból készülhetett a bemutatott vetület? (oldalról, oldalnézet) Mérjük meg! Mindhárom építôelem vetületeinek elemzése után keressük ki az egyforma alapú felülnézeteket! Mibôl tudjuk, hogy ezek különbözô tárgyakról készültek? (Vékony szaggatott vonal – a nem látható éleket jelöli!) 6. Házépítés a kutyusnak (28/4.) vagy hasonlóan egyszerû építmény készítése. Lerajzolni, hogy mit lát elölrôl a kutya, mit lát felülrôl a madár a házikóból. (A nézetek elhelyezésére már itt ügyeljünk, hogy az elölnézet alá kerüljön a felülnézet!) 7. Építési gyakorlatok, például Mtk. feladatai. 8. Értékelés

ÓRAVÁZLAT Tananyag: Vetületi képek származtatása, elhelyezése Célok és feladatok: A tanulókat megismertetni a vetületek (nézetek) származtatásával, az egyes nézetek elhelyezésének szabályával, a nézet fogalmával. Rajzkészség, sík- és térszemlélet fejlesztése. 1. Ismétlés: elemekrôl tanultak.

Elemválasztási játék. Építés látszati rajz alapján. Építés alaprajz szerint. 2. Képsík tábla készítés Mtk. 29/1. ábra alapján. a) A szabásrajz (mint síkbeli!) rajzolvasása: vonalfajták jelentése, méretezés, a rajz mûveleti utasítása, méretarány

45


b) Szerkesztés anyagon (karton, mûszaki rajzlap) c) Elkészítés (sík lapból teret alakítunk ki!) 3. Képsík tábla használata: építôelemmel vagy gyufásdobozzal. Célszerû a tanári bemutató tábla használata. Fehér kartonból készítünk képsík táblát, táblai szivacs legyen a tárgy. A szivacsot színes vízbe mártva, az egyes vetületek „nyomait” be tudjuk mu-

tatni. A tanulói képsík táblán rajzolja körbe a tanuló, amit elölrôl, felülrôl, oldalról lát a tárgyról! 4. Mtk. 30/6. szerint nyissuk szét a képsíkot! (Térbeli szerkezetbôl síkbelit képeztünk!) Hová kerültek a nézetek? 5. Rajzoljunk a füzetbe! 6. Vetületi ábrákhoz tárgyak rendelése Mtk. 31/10. 7. Összefoglalás, értékelés

Nézeti képek rajzolása saját építés alapján; gyakorlás Rajzolvasási gyakorlóórát tervezzünk a témakörbe, ahol szerepeljen rajzkiegészítési feladat, vetületképzés, vetületrôl tárgy keresése. Problémahelyzet lehet pl. egy vár elölnézeti képéhez a felülnézet hiánya. Célok és feladatok: legyen képes a tanuló képrôl (fénykép vagy rajz) összetett alakzatokat építeni. A nézeti ábrázolással fejlôdjenek rajz- és kommunikációs készségei! A Mtk. képének elemzése, modellezés, nézeti képek készítése.

Mit értékelhetünk osztályzattal a témakör tanítása után? – Egyszerû tagolatlan test 3 nézetû, önállóan elkészített rajzát, amelyen a tanuló megadja a fô méreteket (minimum követelmény). – A feldolgozás során a nehezebb feladatok rajzának elkészítését. – Vetületi képekhez tárgy, tárgyhoz vetületi képek rendelése.

46


Az ember felhasználja a természet energiáját A szél energiájának hasznosítása A tematikus kép (Mtk. 34–35. o.) összehasonlítva az elôzôvel jól szemlélteti, hogy az ember a saját maga ereje, valamint az állatok erejének igénybevétele mellett itt már felismerte azt, hogy a természetnek is vannak energiaforrásai, aminek felhasználásával megkönnyítette a mindennapi munkáját. Megjelennek a vízimalmok és a szélmalmok. Tanórán ezeket modellezzük. Tanórák felosztása – A szél hasznosítása régen és ma. Szélmalom tervezése – Alumíniumlemez alakítása: szélkerék – Karton alakítása, papírok tulajdonsága és felhasználhatósága közti összefüggés: malomház – Különbözô anyagok összeszerelési lehetôségei: szélmalommodell összeállítása Egy összetett modellt készítenek a tanulók, a SZÉLMALMOT. A modell készítésével kapcsolatban a szél energiájának hasznosításáról, a szélmalom mûködésérôl, szélerômûvekrôl beszélgethetünk. Elemzik a modellt (részei, anyaga, munkaterv, eszközök). A szélkereket mindig a szélirányba kell fordítani. A képen látható malom egész teteje fordul a lapátkoszorúval együtt. A szélgenerátorok olyan áramfejlesztôk, ahol a szélkerék forgatja meg az áramfejlesztôket (generátorokat). Ezek nagyon zajosak, és mivel több szélgenerátor felállítása szükséges a nagyobb energiatermelés érdekében, ezért közvetlenül a lakóhelyek környezetében nem alkalmazzák. Olyan helyen lehet elképzelni, ahol a villamoshálózatoktól messze, kiesô farmon élnek az emberek, pl. Amerika, Ausztrália. A szélkerék alumíniumlemezbôl készül. A Mtk. 37. oldalának rajzolvasása során ismertetjük meg a tanulókat a kör fogalmával, megrajzolási lehetôségével, valamit az átmérô jelével.

A rajz alatt M 1:2 azt jelöli, hogy a rajz fele nagyságú, mint a valóság. Vetessük észre a kör átmérôje és sugara közötti összefüggést, azt, hogy a körzôvel mindig a kör sugarát mérjük. Mtk. 38/7.: vastag folytonos vonal – nyírás, vágás, látható él vékony folytonos vonal. – segédvonal, méretvonal pontvonal – középvonal, szimmetriatengely kétpontvonal – karcolás, hajlítás helye A szélkerék terve hasonló a tankönyvi ábrához, de itt a valóságnak megfelelôen kell megrajzoltatni. A lapátok kihajtogatását laposfogóval végeztessük, de kézzel is elvégezhetô. A közepére akkora lyukat fúrjunk vagy fúrassunk, hogy a hurkapálcika-tengely megszoruljon benne! Ezt követôen a tengely végén ragasztózzuk be, majd elôre és hátra is – a kerék és tengely találkozásához – szorosan csavarjuk fel a fonalunkat, közben a fonalat is ragasztózzuk! Így a kerék se elôre, se hátra nem fog elmozdulni a ragasztás megszáradása után. Az alumínium tulajdonságai: – könnyû, könynyen alakítható, – ezüstszürke, – nem rozsdásodik, nem szükséges festeni, – mágnes nem vonzza. A szélkerék elkészülte után az út kétféle lehet: 1. Fémépítôbôl állványt készíttetünk, és az arra felszerelt szélkerék mûködését megvizsgáljuk. 2. A tankönyv szerint haladva elôször megépítjük a malmot, és azután vizsgáljuk a szélkerék mûködését. A malomépület elkészülése során átismételjük a papírral kapcsolatos ismereteket, majd megismerjük a kereskedelemben ma is használatos osztályozását. A malomépület elkészítéséhez készíttessünk alaklemezt! (Mtk. 41/9.) Itt végeztessünk rajzolvasást, rajzértelmezést, térjünk ki a vonalfajtákra, majd az alaklemezzel rajzoltassuk ki az épületet! Ügyeljünk a pontos illesztésre!

47


A ragasztásnál a ragasztandó felületet és ahová ragasztjuk, azt a felületet is kenjük be vékonyan, egyenletesen ragasztóval! Így biztos kötést érünk el. A toronyhoz a legmegfelelôbb a háztartási fólia papírhengere. Ezt már a tanév elején kérjük, hogy amire kell, arra ott legyen az órán! Egy henger – ha a tanító maga szabja le – 4 gyereknek is elegendô; javasolt hossza 7 cm. A tetôt piros kartonból célszerû elkészítni a 42. oldal szabásrajzának megfelelôen. A négyzet alakú kartonból elôször kört készítünk, majd a szabásrajz alapján a kúp palástját! Összeragasztás elôtt ujjunkkal hajtogassuk ívesre a kartont, így szép lesz a kúp és könnyen összeragasztható. A kúpot ragasszuk a torony egyik végére! A torony beépítését a következôképpen végezzük: – Készítsük el a 43/1. feladatnak megfelelô padozatot! – Ragasszuk be a helyére! (Ameddig meg nem szorul.) – Száradás után tegyük fel a tornyot! Ha pontosan dolgoztunk, akkor a torony illik a helyére és forogni is tud. Azonban a gyerekek apró pontatlanságai miatt ez ritkán sikerül. Ezért a következôt csináljuk: Mérettessük meg, hogy milyen mélyen van a padozat az épület felsô szélétôl! (Pl. 40 mm.) Ilyen széles papírcsíkot vágassunk le egy

rajzlapból hosszában, majd a toronyra lazán csavartassuk fel és ragasztószalaggal rögzíttessük a papír végét! Óvatosan húzzuk le a papírhengert a toronyról, majd a papír szélét belülrôl is rögzítsük a ragasztószalaggal! Így kaptunk egy másik hengert, amibe illik a torony. Ezt a hengert tegyük az épület tetejébe, és kevés ragasztóval rögzítsük! Száradás után a torony helyreállítható, benne forog, de nem mozog. Utolsó mûvelet a toronyba a kerék behelyezése. Ezt a torony átfúrását követôen szintén cérnázással rögzítjük úgy, hogy a tengely szabadon forogjon, de elôre, hátra ne csúszkálhasson. A kerék annyira álljon ki, hogy ütôdésmentesen tudjon forogni és körbe fordulni. A torony tetején a nyitott sarkokat kis darab karton ráragasztásával fedhetjük le. Az egész épületet ragasszuk egy kemény alapra, aminek színezésével ismét egy szép modellhez juttattuk tanulóinkat. A kipróbálásról ne feledkezzünk meg! Mit értékelhetünk osztályzattal: – Elméletbôl a szélkerék mûködését, az alumínium tulajdonságait, a papírról tanultakat. – Mûszaki rajzból a szélkerék méretezett rajzát, vonalfajtákat és jelentésüket. – Gyakorlatból – a szélkerék elkészítését, – a malomépület elkészítést, – a kész modellt.

Vasszerkezetû hidak építése A munkatankönyv tematikus képe (44–45. oldal) olyan változásokról árulkodik, amelyrôl könnyen leolvasható, hogy a természet tovább csorbult, hogy a természeti anyagok átalakításával az ember sok új tulajdonságú, mesterséges (átalakított) anyaghoz jutott. Megfigyelhetôk a képen a gyár-

óriások kialakulása, gôzhajó, gôzmozdony. A környezetszennyezô tevékenységek könnyen felfedezhetôk. Javasolt irodalom: Bolgár György – Csergezán Pál: Híd a folyó felett. Móra Könyvkiadó, Bp., 1975.

48


ÓRAVÁZLAT Tananyag: Az épített környezet célszerû tervezése, alakítása. Tárgyak alakja és terhelhetôsége. Célok és feladatok: A természetes és mesterséges anyagok közti különbségek felismertetése; az építészeti kultúra fejlôdésének bemutatása; anyagtulajdonság vizsgálata; vitakészség fejlesztése a legcélszerûbb kivitelezési módszerekrôl. 1. A tematikus kép elemzése Mtk. 44–45. oldal, összehasonlítva az elôzôvel. 2. Milyen természeti anyagokat használhattak itt az

emberek? Milyen anyagokat ismerhettek még? Ezeket honnét szerezték be (állították elô)? 3. Természeti és mesterséges anyagok rendszerezése. Verseny: ki tud több példát mondani (írni, kérdezni)? 4. Tárgyak alapanyagainak keresése 48/7. Példákkal bizonyítani, hogyan változott meg az anyagok tulajdonsága az alakítás során! (Eddigi munkadarabok elemezése, pl.: fonal és textil) 5. A Mtk. 46. oldal kísérlete 6. A kísérlet tapasztalatai.

ÓRAVÁZLAT Tananyag: Szerkezeti felépítés és a funkció kapcsolata Célok és feladatok: Modellszemlélet fejlesztése, mûszaki rajzi ismeretek, papírról tanultak gyakorlása. Környezetünk mûtárgyainak értékelése. Döntési képesség fejlesztése különbözô megoldási módszerek között. Munkadarab: hídmodell (fémépítô vagy karton). 1. Az alak és terhelhetôségrôl tanultak ismétlése. Természeti anyagok, mesterséges anyagok. 2. Az ember hogyan jutott át régen a patak (folyó) egyik partjáról a másira? (tutaj, faág…) Ma hogyan juthatunk át? (Különbözô hidak képeinek bemutatása.) Miért épített az ember hidat? Mibôl készülnek ezek? Milyen részei vannak? Milyen formájuk van? Környékünkön milyen híd van? (elemzés) Kik dolgoznak a hídépítésnél? 3. Tervezzünk hídmodellt! A 47. oldal modelljei iránymutatók, választhatók. (Frontális osztálymun-

kában a hidak részeinek elemzése, a részek funkciói az egészhez viszonyítva.) Rajzolvasási gyakorlat. (Készülhet tudáspróba is, érdemjeggyel értékelhetô.) A szerelt modellrôl készült kép elemzése (kötések: merev, csuklózó stb.). 4. A készülô modell értékelési szempontjai (pl. mekkora terhet bírjon el, hány db kisautó férjen el rajta, az autók fel- és lehajthassanak stb.). 5. A munkadarabok értékelése (funkció, hasonlóság, kivitelezés, egyéni ötlet alapján). Kivitelezési tanács a kartonhíd készítéséhez: a hídelemeket daraboljuk, elôrajzoljuk, karcoljuk, hajlítjuk. Az alsó elembe ragasszuk bele a 6 db sátorszerûen meghajlított papírlemezt, majd ragasszuk rá a felsô hídpályát úgy, hogy annak lehajtott oldalai az alap felfelé álló ragasztási füléhez ragadjanak. Így a hídpálya egy 100x60 mm nagyságú zárt téglatest lesz (belül rácsos), alul, hátul a 20 mm-es hajtott rész a hídra való fel-, illetve lemenetet szolgálja.

49


Épített, mesterséges környezetünk A háborítatlan természethez képest milyen mértékig „lakta be” az ember a természeti környezetét? A szárazföld és a víz meghódítása után az ember a levegôt is birtokba vette (mi több, az ûrbe is eljutott). Az embernek továbbra is a Föld marad az élettere, itt kell neki olyan körülményeket teremtenie, hogy a technikai környezet valamennyi elemét úgy építse be a természeti környezetbe, hogy azzal a lehetô legkevesebbet ártson a természeti, az élô környezetnek. Ennek egyik lehetséges módja, kezdeti lépése, hogy az amúgy is zsúfolt városokban a környezetszennyezô felszíni közlekedést megszünteti, részben átteszi a föld alá, másrészt viszont lehetôséget biztosít a kerékpár újjászületésére. Témakör: Épített környezet Tananyag: A természeti és technikai környezet kapcsolata. Célok és feladatok: Az ember természetátalakító tevékenységének értékelése napjainkban. Az építkezés formáinak, anyagainak ismétlése. Építménytípusok. A gépek szerepe az ember életében. A közlekedés fejlôdése. Környezetvédelmi problémák megismerése (szükséglet és környezetvédelem). Környezettudatos magatartás fejlesztése. Javasolt tevékenység: A jövô környezete (rajzi feladat). I. Bevezetô rész 1. Mtk. 62–63. o. tematikus képének megfigyeltetése: Mikor készülhetett ez a kép? Mi változott az elôzô tematikus képhez viszonyítva? (spontán tanulói felsorolások) Mik a változás oka? Te hol szeretnél élni? Miért? 2. Rendszerezés: a) Milyen épületeket látunk a képen? Miért épültek ezek (toronyház, gyár stb.)? Milyen építôanyagot használnak fel az építkezéshez? Ezeket honnan szerzi az ember? Milyen gépek segítik az építôk munkáját? Ezek milyen energiával mûködnek? b) Hol közlekednek az emberek? Melyek a közlekedési eszközök? Ezek mivel mûködnek? Miért van szükség közlekedési eszközökre? Ezek közül melyek szennyezik a levegôt, a vizet? Miért? Az útépítéshez mely anyagokat használják? Milyen gé-

pek segítik az útépítôk munkáját? Mi lenne, ha nem lennének? Miért van rájuk szükség? (hajó, autó, autóbusz, földalatti, villamos repülô). c) A házakat, lakásokat mivel fûtik? Miért? Mivel világítanak az utcán? Mivel mûködnek a háztartási gépek? Hol állítják elô a villamos energiát? d) Melyek a vízszennyezô emberi tevékenységek? Melyek a levegô tisztaságát rontó emberi tevékenységek? Miért van szükség ezekre? e) Mivel táplálkoznak az emberek? Ezeket hogyan állítják elô? Sorolj fel olyan élelmiszereket, amelyek a természetben megtalálhatók! Sorolj fel olyan élelmiszereket, amelyeket az ember állít elô! Ezeket milyen gyárakban, üzemekben készítik? A földmûveléshez milyen gépeket használnak? Miért? f) Hová teszed a hulladékot otthon? Az hová kerül tovább? 3. Motiváció: Nem kell felnôttnek lenned, hogy segíthess megmenteni a Földet! 4. Problémahelyzet: Hogyan alakítanád át a környezetünket (a képet), hogy minél több zöldterület legyen? A hulladékot újra feldolgozzuk! A közlekedési eszközök ne szennyezzék a levegôt! Minél kevesebb energiát használjunk fel! 5. Csoportok szervezése (szituációs játék). Építési felügyelet: feladatuk olyan település tervezése, ahol sok a park, a zöld terület (tervrajz). Közlekedési felügyelet: a város vagy falu közlekedését átalakítani, hogy a jármûvek ne szennyezzék a levegôt, és ne legyen zajos a város. (tervrajz) Vízdetektív: Hogyan lehet a vízzel takarékoskodni? (otthon, iskolában) Mely anyagokkal szennyezzük a vizet? (plakát) Energiadetektív: Hogyan tudunk otthon villannyal, gázzal takarékoskodni (plakát) Hulladékdetektív: Hogyan használnád fel otthonod hulladékait? (plakát) 6. A munkák értékelésének szempontjai: A „tervrajzok” elképzelései segítenek-e a környezetünk védelmében? (pl. erdôsáv, tetôkertek stb.) A plakátok felhívják-e a felnôttek és a gyerekek figyelmét a takarékosságra? A tervrajzok, plakátok készülhetnek írólapra, csomagolópapírra (a Mtk. hátsó belsô oldalára). A tervezés idejének meghatározása.

50


II. Munkáltató rész Csoportmunkában a tervek készítése III. Befejezô rész 1. A tervrajzok, plakátok értékelése. Környezetvédelmi vitafórum: a tervezôk bemutatják elképzeléseiket, a többiek elmondják véleményüket.

2. A tanóra értékelése Javasolt szakirodalom: Hogyan mentsük meg a Földet? 50 jó tanács gyerekeknek. Springer Verlag, Bp., Berlin 1993. Mikusné Nádai Magda: Gyümölcs a tudás fájáról. Aqua Kiadó, Bp., 1990.

Ahol szüleinkkel élünk E tematikus egységben folytatódik a harmadik osztályban elkezdett témakör: lakások, otthonok külsô és belsô környezeteinek vizsgálata. A tanulók élményeket vizsgálnak funkciójuk szerint, alaprajzot

elemeznek, megismerik a régi és modern konyha eszközeit és ezek feladatait. Munkaszervezési ismereteket tanít a Születésnapomra készülök címû rész.

AZ ÉPÍTÉS FÔBB SZERKEZETEI, JELLEMZÔ ANYAGAI, FORMÁI A KONYHAI ESZKÖZÖK FEJLÔDÉSE Oktatási feladat: a régi lakásépítési módokat érzékeltetni, a mai ember igényeihez, szükségleteihez, lehetôségeihez illeszkedô építészeti megoldásokat elemeztetni. Lakás alaprajzán felismertetni a lakóhelyiségeket, berendezési tárgyakat. Képzési feladat: Rendszerezni az építészet ôsi és korszerû anyagait. A konyhai eszközök fejlôdése célszerû emberi tevékenység eredménye. Nevelési feladat: Az ember környezetalakító tevékenységének értékelése. 1. Ismétlés: az év eleji tematikus képbôl kiindulva Hol lakott az ôsember? Mikor tanult meg építeni? Hogyan építkeztek a régi korok emberei? Mibôl építettek? 2. Milyen épületek találhatók lakóhelyünkön? Melyik lakóépületben laksz? Melyikben szeretnél lakni? Miért? 3. A lakóépületeknek milyen fô részei vannak? Mibôl készítik a házak alapját? Falait? Tetôt? 4. A lakóépületeken kívül milyen épületek vannak a környékünkön? (iskola, mozi, áruház, színház,

templom) Miért építik ezeket? Milyen mesterségek kötôdnek az építkezéshez? 5. Egy lakás alaprajzának megfigyeltetése (koncentráció 3. osztály) 6. Az alaprajzon melyik a konyha? Mikrôl ismerted meg? 7. Melyek a mai konyha berendezési tárgyai? Vajon mindig ilyenek voltak ezek? Miért? 8. A Mtk. 50. o. konyhai eszközeinek felismertetése, mûködtetésük. 9. A húsdaráló funkciója? Részei? Részek funkciói? Anyaga? Álló és mozgó részei? A részek kapcsolódása? 10. A régi és modern konyha összehasonlítása. Forma, anyag, mûködés, mûködtetés szempontjából. 11. A mosógép története. Olvassuk el: Jozef Galata: Miért, hogyan? 48. oldal: Hogyan találta fel a tengerész a mosógépet? 12. A konyhai eszközök elônyei (hasznosságuk), veszélyeik

51


ÜNNEPI KÉSZÜLÔDÉSEK A jeles napok készülôdéseinek mindig kötôdnie kell a tantárgy tananyagához, megfelelô tanítói szervezéssel így az is elérhetô, hogy a munkatankönyv javasolt munkadarabjai ajándékként készíthetôk. Szerkezetváltoztatás (hajtogatás, redôzés) tulajdonságváltozás (merevebb, stabilabb szerkezet) ismereteinek tanítására alkalmas a húsvéti elôkészület során a Mtk. 54–55. o. spanyoldoboz.

Tolltartó, szemüvegtok, mobiltelefon-tartó mind alkalmasak ajándék és használati tárgynak. Rajtuk keresztül a tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés emberi tevékenység végigvezethetô. Ugyanakkor a textilmunkák mûveleteinek gyakorlását lehetôvé teszik, és nevelési feladatok sorozatát valósítják meg (pl. honismeret, népismeret).

KÉZI VARRÁS Célja és feladata: a kézi varrás mûveleteinek gyakoroltatása. A filc mint textilipari alapanyag bemutatása. A magyar népi mûvészet értékei, hagyományai. Népi kultúránk megismerése. Munkadarab: szemüvegtok (tarsoly, pénztárca, igazolványtartó) A Mtk. 16. oldalán bemutatott szûrt motiváló képnek felhasználhatjuk (ha van eredeti, az még jobb!). A szûr anyagából, készítésének mûveleteibôl levont tapasztalatok alapján készíttessünk használati tárgyat. A különbözô tarsolyok, tasakok, szütyôk minden népmûvészetben megtalálhatók. Mielôtt bármit készítünk, tervezzünk formát, méretet! Ez attól függ, mit akarunk tartani benne (bérlet, papír zsebkendô, szemüveg, kulcs stb.). Ilyenkor a tárgyak méretét kell alapul venni.

Anyagválasztás elôtt a megismert anyagfajtáknak és a filcnek a tulajdonságait hasonlítsuk össze! (A filc nemez, nem szövött textília!) A tervezésnél, anyagválasztásnál ügyeljünk a forma, szín, kompozíció együttesére! Díszítsünk hímzéssel vagy rátéttel! A hímzés a textildíszítô technikák legelterjedtebb formája. A varrás, a hímzés elemi része az öltés. A Mtk. 17. oldal leggyakoribb öltésfajtái alá írjuk a megfigyelés, tapasztalatszerzés után, hogy mire használhatók ezek. (Kisházi Veronika: Textiltechnika. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.) A szövés és varrás témakörével lezáródik a fonalakról, textíliákról tanultak ismeretköre az alsó tagozatban. Célszerû e témakör rendszerezését, összefoglalását megerôsíteni.

SZÜLETÉSNAPOMRA KÉSZÜLÖK Tananyag: Munkaszervezési ismeretek Célja: alapvetô háztartási munkafajták, munkaszervezési mód bemutatása, a háztartási munkák megismerése, célszerû együttélés, a lakásgondozás alapvetô eljárásainak ismerete. Projekt váza 1. Beszélgetés: kinek lesz (volt) születésnapja? Hogyan ünneplitek? 2. Születésnapodra vendégeket hívsz (barát, nagyszülô), hogyan készülsz? Mtk. 52/1.

Legfontosabb tennivalók sorba rendezése. (Összetett probléma, amelyet részproblémákra, részfeladatokra kell bontani!) 3. A meghívók fajtái, tervezés A meghívó információi. 4. A meghívás szituációs játékkal 5. Takarítás otthon (beszélgetés) Kinek mi a feladata a családban? 6. Hf. Születésnapi terv (napirend – hetiterv)

52


SAJÁT KÉSZÍTÉSÛ PAPÍR Tananyag: A papír szerkezete, a papírgyártás ôsi módja, alapanyag, adalékanyag, félkésztermék, késztermék. Cél és feladat: Megismertetni a tanulóval a papír elôállításának egyszerû módját. Átélt élmény alapján ismerje meg a papír rostos szerkezetét, a felhasználható alapanyagokat. Tud-

jon válogatni, adalékanyagok adagolásával (kréta, enyv, színezôk) érzékelje a tulajdonságok változását (írható, festhetô, téphetô). Tudja a merített papírt saját igényeinek megfelelô módon felhasználni (meghívó, csomagolás, füzetborító). Tevékenység: Papírmerítés, meghívó készítése.

GAZDÁLKODÁS Ismeretanyag: Konyhatechnikai mûveletek rendszerezése. Alapanyagok, beszerzési lehetôségek. Árak, költségvetés. Idô, pénz. Szolgáltatások. Cél és feladat: Ismerje meg a tanuló az egészséges táplálkozás alapjait, egyszerû ételek elkészítési

módját, a konyhatechnológiai mûveletek sorrendjét, egyszerû eszközeit. Mennyibe kerül? Esztétikus környezet igényére nevelés. Tevékenység: Salátakészítés, árkalkuláció.

VENDÉGVÁRÁS Ismeretanyag: Étkészlet, evôeszközkészlet részei, anyagai, tulajdonságaik. Asztalterítô. Kiegészítôk. Cél és feladat: Alapvetô ismeretek a terítés szabályairól. Az alapteríték részeinek ismerete. Igény a célszerû és esztétikus környezet alakítására.

A batikolás és üvegfestés lehetôségeinek, folyamatának, eszközeinek, módszereinek bemutatása. Együttmûködési készség alakítása. Projektmunka szervezése. Tevékenység: poháralátét, poharak jelölése festéssel, szalvétagyûrû, ültetôkártya (papír, üveg, sóliszt), szalvéta hajtogatás.

KÖZLEKEDÉS Ismeretanyag: Közlekedési eszközök csoportosítása. Különleges közlekedési eszközök. Helyi közlekedés és távolsági közlekedés elemei. Cél és feladat: Tudja értékelni a tanuló lakóhelyének és általában a közlekedés szervezésének módozatait. Ismerje meg a közlekedési rendszer szer-

vezôinek tevékenységét, ismerje a közlekedés nyújtotta szolgáltatásokat. Tudjon útvonaltervet készíteni. Tevékenység: Közlekedési eszközök elemzése. Útvonalterv kiránduláshoz.

KÖZLEKEDÉS KERÉKPÁRRAL Ismeretanyag: A kerékpár fô részei. A biztonságos kerékpározás feltételei. Gyorsítás, lassítás. Hajtások a kerékpáron. Cél és feladat: Ismerje meg a kerékpárt, mint környezetbarát közlekedési eszközt. Tudja, hogy me-

lyek a biztonságos kerékpározás emberi, technikai feltételei. A balesetmentes jármûhasználat szabályainak felismerése, magyarázata. Tevékenység: A kerékpár egységeinek megnevezése, mûködésének bemutatása, hajtómû modellezése.

53


1. Szerinted melyik szennyezi leginkább a környezetet? a) kandalló b) autó c) a gôzhajó 2. Készülsz valahová? A boltba…, iskolába…, a baráthoz…? Legegyszerûbb autóval menni? De a Földnek nem ez a legjobb! Mivel közlekedjünk, hogy a kipufogógázzal ne szennyezzük a környezetet? 3. Akinek van kerékpárja, az mutassa be! Mtk. 66. o. 4. A hajtómû elemzése: lánckerekek, lánc, pedál. Hajtókerék – hajtott kerék. Lánckerekek egymáshoz viszonyított méretei, forgásirányuk. 5. A dinamó és a kerék kapcsolata. Dörzshajtás megfigyelése. Dörzskerekek egymáshoz viszonyítása. Forgásirányuk. Fordulatszám. Hajtókerék – hajtott kerék.

6. Modellezés szerelôkészlettel csoportmunkában – dörzshajtás, lánchajtás, szíjhajtás. 7. Összefoglalás Megvalósítható-e a kerékpár hajtása így? Miért?

JELZÔTÁBLÁK ÉS ÚTBURKOLATI JELEK Ismeretanyag: Jelzôtáblák fajtái. Útburkolati jelek. Cél és feladat: Tudja biztonsággal felismerni és magyarázni a jelzôtáblákat. A gyalogos és kerékpáros közlekedést irányító jelzések tudása, alkalmazása.

Tevékenység: Közlekedési játék tervezése, kivitelezése. KRESZ-parkban, iskolaudvaron (forgalom elôl elzárt területen) kerékpárvezetés gyakorlása.

KÖZLEKEDÉSI TESZT Ismeretanyag: Az 1–4. osztályban tanult közlekedési ismeretek. Cél és feladat: Áttekinteni, rendszerezni a közlekedési ismereteket. A balesetmentes közlekedés, jármûhasználat szabályainak tudása. A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások, elvárt udvariassági szabályok alkalmazása. Hiányosságok felismerése. Tevékenység: Mtk. 68. o. feladatai, közlekedési játék. A KRESZ-totó akár számítógépes program is lehet. Váljon képessé a tanuló 10 éves életkorára a közúti közlekedés résztvevôinek és színtereinek

megnevezésére, valamint felismerésére. Tudjon biztonsággal közlekedni lakott területen belül járdán, gyalogúton, lakott területen kívül az útpadkán, úttesten átkelni. Önálló gyalogos közlekedéshez szükséges forgalomirányítási jelek, jelzések ismerete, elsôbbség feltételei, szabályai a felsôbb osztályokban a továbbhaladás feltételei. Ezeket tanórán, tanórán kívüli tevékenységek során, szituációs játékkal, helyzetelemzésekkel, frontális szervezésben, csoportmunkában, önálló tevékenységben játékosan, élethelyzetekben kell begyakoroltatni. A szûkös technika és életvitel tantárgyi órakeret ehhez természetesen kevés.

5. Szövés, szövôkeret

Miért szôttek régen az emberek? Ez neked is sikerül

4. A barlangtól a Milyen lehetett mai településig ôseink lakhelye?

Mtk. motívációs Használati eszképén a változás közök, lakheMi a változás oka? lyek anyagai, formái

3. Lépések a technika fejlôdésében

Szövet szövése, fonalszerû, lapszerû anyagok, hulladékanyag hasznosítása Fáról tanultak ismétlése

Szemléltetés

Mtk. 10–11. o. Legyen jártas képlékeny anyag alakításában!

szövôkeret ter- Szôtt fali szövôvezése, kialakí- emlékzetetô keret, szálirány, tása, szövés keresztirány

Agyagkunyhó; agyag vagy gyurma, kés, alátét, hurkapálca, léc

Kunyhó tervezése, agyag alakítása

Mtk. 14–15. o. Ismerje és tudja alkalmazni a szövés alapelemét

Tudjon megnevezni a technika fejlesztését befolyásoló tényezôket!

Mtk. 8–9. o.

Szituációs játék: hogyan élnénk itt? Alhatott-e, ehetett-e, viselhetett-e, lakhatott-e, nézhetett-e, utazhatott-e?

épített, technikai környezet ôsi elemei

Tudja felsorolni az életszükséglet összetevôit, ösztönös és tudatos elôállítási módjait!

Balesetvédelmi szabályok ismerete

Követelmény

Mtk. 6–7. o.

3. o.-s és 4. o.-s Mtk. 4–5. o. munkadarabok


életmód, Képek, olvasmátermészeti nyok, élmények anyagok alapján szituációs játék ôsi életmódra vonatkozóan

Feladatlap, beszélgetés


Építmény – téglafunkcióforma kötés Agyag hasznosítása régen és ma

Életszükségletek: táplálék, ruházat, védelem

Ôsi természeti környezet Fejlôdik-e az ember és környezete? Honnét indult a fejlôdés?

Ismeretanyag

2. A fejlôdés lépcsôi

Problémafelvetés

Mirôl tanultunk, Balesetvédelem mit fogunk tanulni a 4. o.-ban?


1. Év eleji ismétlés

Óra

TANMENETJAVASLAT 4. OSZTÁLY

54 Kézikönyv az 3–4. Technikatankönyv használatához


Problémafelvetés

Mivel egészíthetô ki a tutajalap, hogy gyorsabban haladjon?

Miért volt szükség Várak részei, hasonlóa várak építésére? funkciói az ság adott korban; élet a várban; modell és valóság

9. Vízi jármû irányítása

10. Az ember már várat épít

Vitorla szerepe, irányítás alakja, anyaga; kormány szerepe, alakja, anyaga: lágy alumíniumlemez

Méretmegadás: mûszaki méretsegédvonal, rajz, méméretvonal, mé- retezés retnyíl, méretszám, méretjel

Hogyan tudnád bemutatni a tutajod alapját egy idegen nyelvû embernek?

8. Méretmegadás elemei

Illesztôfûrész, mérés pontossága; kötözés

Mi tartja össze a vízi jármûvek egyes elemeit?

Mtk. 18–19. o. Különbözô tutajformák, minták

Szemléltetés Legyen képes funkció és tulajdonság kapcsolatának modell és valóság elemzésére!

Követelmény

Mtk. 22–23. o. Táblai rajz, szemléltetô mûszaki ábrák Mtk. 25. o. Különbözô vitorla és kormányszerkezet minták

Rajzolvasás Mûszaki rajz Mtk. 23–24. o.; készítése tutajelem rajza, tutajalap rajza Vitorla, kormány; vászon, varróeszköz, hurkapálca, csiszolóvászon, kés, alumíniumlemez, laposfogó, lemezolló

Vármodell Mtk. 26–27. o. összeállítása Történelmi építôelemekbôl olvasmány vagy papírdobozokból

Vitorla, kormány terve, anyaga, kivitelezése, tutaj kipróbálása

Beszélgetés; építmények elemzése; modellezés

Alakuljon lényegkiemelô képessége a modell és a valóság viszonyítása során!

Anyagok tulajdonságainak felismerése, munkaszokások kialakítása

Ismerje fel a mûszaki kommunikáció szükségességét, jelentôségét!

Tutajalap, mérô- Mtk. 20–21. o. Ismerje a faalaeszköz, illesztô- Különféle kö- kítás, -szerelés fûrész, csiszoló- tözési módok egyszerû vászon, zsineg mûveleteit!

Úszó fatörzs kísérlete Tutaj alapjának tervezése

Vízi jármûvek víz ener- Beszélgetés; fejlôdéstörténe- giája, szél tutaj tervezése, te, ok-okozat energiája, kísérletezés úszás

áramvonal Tutaj alapjának kivitelezése: illesztés darabolás, csiszolás, kötözés



Ismeretanyag

7. Épített vízi jármû

6. Az ember meg- Mire használja az hódítja a vizet ember a vizet? Mi szükséges ahhoz, hogy vízen tudjon közlekedni?

Óra


55

Követelmény

Mtk. 28–29. o. Legyen jártas Építôelemek az építôelemek tulajdonság szerinti válogatásában!

Szemléltetés

Fémekrôl, papírról, természetes anyagokról tanultak rendszerezése

természetes anyag, mesterséges anyag

Karácsonyi dísz, ajándék tervezése, kivitelezése

Ajtódísz, ablak- Mtk. 70. o. dísz, asztaldísz; Varázskezek Alumínium huzal, lágypapír, szalag, örökzöldek, természetes anyagok

Ünnepváró tevékenységek; díszítés mint elôkészület

15. Jeles napok – karácsony

Ismerjen az ünnepekhez kötôdô régi szokásokat, mai eljárásokat!

Legyen képes egyéni ötletek, tervekhez megfelelô anyag választására, kivitelezésére!

Mtk. 70. o. Katalógusok, Mikulás-napi ötletek Varázskezek

Mikulás-báb, Tervezés, anyagválasztás, csizma, szán; karton, lemez, kivitelezés lágypapír, papírmunkák eszközei

Mikulás-napi jelképek

14. Jeles napok – Mikulás

A papírról tanultak összefoglalása

Mtk. 32–33. o. Legyen képes tárgyhoz a vetületi képét kiválogatni!

Gyufásdoboz Mtk. 29–31. o. Térszemlélet elölnézet, Képsíktábla fejlesztése felülnézet, felhasználásával nézeti képeinek rajza oldalnézet vetületek származtatása, kiegészítés

Képsíktábla 160 x 160 mm karton, olló, kés


Építmények né- Építôelemek, zeti képe, építés építmények vetületi képek rajza alapján

Vetület származtatása

Építôelemek felismertetése nézeti képei alapján; képsíktábla készítése; rajzolvasás


Tárgyak mértani tér, sík, jellemzôi; vetület alaprajz

Ismeretanyag

13. Az építmények Hogyan dolgozik Valóság és mo- alaprajz, nézeti képe az építészmérnök? dell, modell és nézetrajz valóság megfeleltetése

Hogyan tudnánk lerajzolni a gyufásdobozt?

12. Vetületi képek

Problémafelvetés

Honnan nézzük? Mit látunk?


11. Honnan nézzük? Mit látunk?

Óra


Ismerje a méretarányokat; környezete papírtermékeit tudja megkülönböztetni tömegük alapján! Legyen képes a kész munkát összehasonlítani a terveivel, s értékelni!

Szélmalomház, Mtk. 40–41. o. karton, papírhenger, olló, kés, ragasztó Szélmalommo- Mtk. 42. o. dell, ragasztó, ragasztószalag hurkapálca Szélmalommodell összeállítása, padozatbeépítés; kipróbálás, értékelés

Hogyan lesz a szél Különbözô stabil, anyagok illesz- forog erejébôl forgó tésének lehetômozgás? ségei

méretarány

20. Szerelési mûveletek

Papírfajták – karton, lemez; nagyítás, kicsinyítés; papírmunkák mûveletei

Mekkora épületet kell tervezni a szélkerekünkhöz?

19. Karton alakítása

Szélmalom Szélmalomterv elemzése funkció alapján; irányított modellezés

Építménytervezés, anyagválasztás, kivitelezés, rajzolvasás

tengely, ôrlôszerkezet

Alumínium le- kör átmémez tulajdonsá- rôje és gai, alakítása rajzi jele lemezollóval

Rész és egész kapcsolata

Legyen képes egyszerû rajz leolvasására, tudjon anyagon elôrajzolni rajzolvasás alapján!

18. Az alumínium Milyen anyagból tulajdonságai és készülnek a szélalakítása kerekek a valóságban? A modellen?

Hogyan mûködik a szélmalom?

Értékelje, hogy az ember a technika segítségével miként tudja hasznosítani a természet energiáit!

Követelmény

Szélkeréktárcsa, Mtk. 38–39. o. alumíniumlemez 100 x 100 mm, lemezolló, csiszolóvászon, laposfogó, fúró

Szemléltetés

Szélkerék tervezése, kivitelezése; rajzolvasási gyakorlat


Ismerjen meg egyszerû energiaátalakítási folyamatot!


Mtk. 36–38. o. Szélmalomról képek, makettek

Ismeretanyag

17. Szélmalom

Problémafelvetés Mtk. 34–35. o. Vízierômûvek, szélkerekek, malmok képei


Elemzô 16. Új építmények- Az ember hogyan Vízi energia, energia, kel bôvül a kör- használja fel a ter- szélenergia fel- energiaát- beszélgetés a mtk. alapján nyezet mészet energiáit? használhatósága alakítás (napenergia?)

Óra


57


Problémafelvetés

Ismeretanyag



Tematikus beszélgetés; rajzoljuk be a hiányzó korszerû technikai alkotásokat

Ismerje fel az anyagok, alakok és teherbírás közti különbségeket!

Az anyagszerkezet – tulajdonság – funkció kapcsolatának felismerése

Mtk. 62–63. o. Tudja, hogy az ember ma már nem élhet a technikai környezete nélkül!

Mikor készülhetett A természeti és ez a kép? a technikai v. mesterséges környezetünk elemeinek rendszerezése

24. Épített, mesterséges környezetünk

épített környezet, korszerû építmények

Hídmodell Mtk. 47. o. papírból, fémépítôbôl; karton, hurkapálca, papírmunkák eszközei, fémépítô

Tematikus beszélgetés, hídszerkezet kialakítása, értékelése

Mit tegyünk, hogy Alak és terhelés; szerkezet modell és valóa hídmodell ság elbírjon egy könnyû bábot vagy 2 kilót?

23. Összetett szerkezet kialakítása

Mtk. 46. o.

Csomagolási módok; karton, hullámpapír, selyempapír

Természetben elôforduló formák és teherbírásuk. Miben szállítják és miért? pl. televízió, tojás stb.

Formák, anyagszerkezetek megfigyelése; terhelési próba

22. Alak és terhelés Hogyan tudnád becsomagolni, hogy ne törjön össze: pl. fenyôdísz, gyertya, üvegpohár stb.

Követelmény

Mtk. 44–45. o. Ismerje fel a Szerelt modell, technika szeretanulói kísérlet pét az anyagok, szerkezetek létrehozásában!

Szemléltetés

sima, redôzött, gyûrt, szálirány, merôleges

21. Az ember meg- Mibôl építenek ma Természeti mestersé- Tematikus be- Hídmodell tervezése építi a vasszer- hidakat? Mindig akadályok ges anyag szélgetés; hidak elemzése kezetû hidakat így volt ez? leküzdését segítô részeik és anyaépítmények; guk alapján anyagátalakítás lehetôségei

Óra



Problémafelvetés

Ajándék édesanyáknak

Születésnapomra készülök

29. Munkaszervezési ismeretek

Szemléltetés

Követelmény

Legyen képes egyszerû tárgy kivitelezésére!

Legyen képes egy háztartási eszköz bemutatására!

Vendégvárás, vendég meghívása; elôkészületek

munkabeosztás, munkamegosztás

Tennivalók rendszerezése; feladatok tervezése

Emlékeztetô Mtk. 52–53. o. Alakuljon ki írása, gazdasáfelelôsségérzet gos idôbeosztás a háztartási tevékenységek ellátásában!

Használati tár- hímzések Hasznos tárgy Tolltartó, szem- Mtk. 16–17. o. Egyszerû népi tervezése, alakja, üvegtok, mobil- Varázskezek motívum gyak; szövetfajanyaga, elkészí- telefontartó ták átszármaztatása tésmódja kézi varrás; népmûvészet

Mtk. 54. o. Varázskezek

Háztartási tevé- Használati uta- Mtk. 50–51. o. kenységek és sítás készítése eszközök meg- adott eszközrôl feleltetése

Lakás alaprajza Mtk. 48–49. o. Ismerje a városi és vidéki lakókörnyezet építményeit!


merevítés, Húsvéti elôké- Spanyoldoboz; születek. Átló, hajtogató papír redôzés felezôhajtogatás, harmonikahajtogatás alkalmazása

háztartási eszköz, háztartási munka

Lakások funkcionális helyiségei


Nagyvárosi élet a laélet, vidéki élet; kóhelyen építkezés anyagai

Ismeretanyag

Funkció, cserélhetôség, helyettesíthetôség; takarékos használat Hogyan lehet lágy Papírhajtogatás papírból tojástartót mûveletei; készíteni? szerkezetváltozás, tulajdonságváltozás

A háztartási eszközök közül melyiket tudnád nélkülözni, melyiket nem?

28. Jeles napok – anyák napja

27. Jeles napok – húsvét

26. A konyha és eszközei

25. Ahol szüleinkkel Milyen épületben élünk laktok?

Óra


59

Hová ülteted a vendégeket?

Mi lenne, ha nem Közlekedési lenne autó (repülô eszközök stb.)? csoportjai; különleges eszközök

Mit mondanál el a Biztonságos kekerékpárodról egy rékpározás felmarslakónak? tételei. Gyorsítás, lassítás

32. Vendégvárás

33. Közlekedési eszközök

34. Ismerd meg a kerékpárodat!

Étkészlet, evôeszközkészlet részei, anyaga, tulajdonságaik

Alapanyagok, beszerzési lehetôségek Konyhatechnikai mûveletek rendszere

Mi a kedvenc ételed? Tudod-e, hogyan készül?

Papírszerkezet; papírgyártás ôsi módja; alapanyag, adalékanyag, félkész termék, késztermék

Ismeretanyag

31. Gazdálkodás

Problémafelvetés

Különleges meghívó


30. Saját készítésû papír

Óra

Vendégváró saláta terve, esetleg elkészítése

Poháralátét batikolással, ültetôkártya, üveg-, mûanyagfestés

Anyagszükséglet megállapítása salátához, gazdasági számítás, mûveleti sorrend terve Alapteríték, kiegészítôk tervezése, kivitelezése projektben

Kerékpár funkcionális egységeinek megnevezése hajtómû, hajtás környezetbarát

Ismerje a közlekedés nyújtotta szolgáltatásokat!

Mtk. 66–67. o. Tudja a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeit!

Lakóhelyünk Útvonalterv az Mtk. 64. o. közlekedési osztálykirándulehetôségeinek, láshoz eszközeinek elemzése, értékelése Hajtómû modellezése szerelôkészlet

Ismerje az egészséges táplálkozás alapelveit!

Ismerje meg a papír elôállításának alapvetô lépéseit!

Követelmény

Mtk. 57–59. o. Legyen igénye Mtk. 61. o. a higénikus, esztétikus környezet alakítására!

Mtk. 60. o.

Meghívó saját Mtk. 56. o. készítésû papír- Különféle ból; meghívók hulladék papír, kréta, enyv, színezôanyag

Szemléltetés

Papírmerítés technológiája, meghívó kialakítása, meghívó információtartalma


helyi közlekedés; távolsági közlekedés

teríték

piac, szolgáltatás, étrend

papírmerítés; környezetbarát papír



Mit tennél, ha tankönyvíró lennél? Mit hagynál ki? Mivel bôvítenéd ki?

37. Év végi összefoglalás

Fô témakörök áttekintése

Hogyan vizsgáznak Közlekedési a motorosok, ismeretek autósok?

Jelzôtáblák fajtái, útburkolati jelek

Ismeretanyag

36. Közlekedési teszt

Problémafelvetés

Szükséges-e minden közlekedônek ismerni a jelzôtáblákat?


35. Jelzôtáblák és útburkolati jelek

Óra

A tanévben készült munkadarabok

Közlekedési játék

Teszt kitöltése, ellenôrzés, értékelés

vizsga

Közlekedési játék


közleke- Jelzôtáblák dés részt- csoportosítása alakjuk és vevôi színük alapján


Mtk. 68. o. Mtk. 69. o.

Mtk. 65. o.

Szemléltetés

Tantárgy hasznosságtudata

Tudja, hogy milyen hiányosságai vannak a közlekedési ismeretekben!

Ismerje a gyalogost és kerékpárost érintô közlekedési jelzéseket!

Követelmény


61

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ANTALNÉ SZATHMÁRY ILONA: Textilmunkák, bôrmunkák. Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1982. ANTONI R. – NÁDAS L.: Fából, filcbôl. Móra Kiadó, Bp., 1987. BAKTAY P. – KOLTI M.: Beszélô tárgyak. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. BARFF, URSULA – BRUKHARDT, INGE: Bastelbuch 1–2. Für Kinder BAGDI EMÔKE – TELKES JÓZSEF: Személyiségfejlesztô módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. BÁTHORY ZOLTÁN: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Bp., 1987. BESSENYEI ANTAL: Praktikus ábrázolás az óvodában. BIP-füzetek. Passage Kiadó, 1992. BORBÉLYNÉ WERSTROCH I.: Ügyes kezek I–II. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. Buci Maci gyermekmagazin, Euromédia Bt. CUNO, SABINÉ: Száz ötlet, száz játék. Cicero, Bp., 1993. Cikcakk az utcán. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, Bp., 1990. COOMBS: Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó, Bp., 1971. CROPLEY: Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Bp., 1983. CSÖRGÔ A. – FÜZESI ZS.: Csodaország, Officina, Bp., 1990. DEVECSERY LÁSZLÓ: Szalmaország csodái. Inter PC Kft, Szombathely, 1990. K. DADAY ENIKÔ – PATAKI M.: Kezdô háziasszonyok könyve. Acricola, Bp., 1990. J. ELLIOTT – C. KING: Usborn enciklopédia gyermekeknek. Novotrade, Bp., 1989. FÁBIÁN ZSOLT: Origami papírhajtogatás alapfokon. Dembinder Bt, Békéscsaba, 1992. GAÁL ÉVA: Zoknidakszli és sokan mások. Móra Kiadó, Bp., 1973. HAMRIK A. – KISS IMRE: Technika kézikönyv. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. HÁVOR CS. – TAKÁCH Á.: Sok szeretettel! Családi ajándékoskönyv. Móra Kiadó, Bp., 1991. HÁZI MAGDOLNA: Papírálmok. Tolna M. Kft, Szekszárd, 1991. Hobby-sorozat: Virág a lakásban. Táncsics Kiadó, Bp., 1979. H. VASS I. – HORVÁTH GY.: Papírvilág, Téka Könyvkiadó, Bp., 1990. H. VASS ILDIKÓ: Papírvarázslat II. Téka Könyvkiadó, Bp., 1991. KÁLOVICS MAGDA: Játékkészítés a napköziotthonban. Tankönyvkiadó, Bp. 1979. KARDOS MAGDA: Karácsonyfadíszek. Planétás, Bp., 1988. KÉKES TÓBIÁS: Papírjátékok. Móra Kiadó, Bp., 1989. KERESZTY KORNÉL: Virágrendezés és játékok termésekkel. Móra Kiadó, Bp., 1984. KIM TAYLOR: Mozgás. Móra Kiadó, Bp., 1993. KIM TAYLOR: Szerkezet. Móra Kiadó, Bp., 1993. KISHÁZI VERONIKA: Textiltechnika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993. KISS BENEDEK: Korong Matyi álma. Móra Kiadó, Bp., 1980. KOLIBRI: Népi építészet. Móra Kiadó, Bp., 1982. LITTLE: Mit tudnak a kerekek? Novotrade, Bp., 1989. MALONYAI DEZSÔ: A magyar nép mûvészete. Franklin, Bp., 1907–1922. MARÉK VERONIKA: Jó játék a papír, a filc. Móra Kiadó, Bp., 1982. ÓVÁRINÉ FURJÁN RITA: Képek könyve. Tankönyvkiadó, Bp., 1983. PATAKI TIBOR: Papírcsodák. ILV. Ságvári Könyvkiadó, Bp., 1983. PETÔ ÉVA: Csutkaképek. Média, Veszprém, 1993. PETÔ ÉVA: Sógyurma. Mozaik Kiadó, Szeged, 1993. PLESZNIBY – VARGA: Hajtogatás. Móra Kiadó, Bp. 1984. STELLY LAJOS: Csináld te is, pajtás. Tankönyvkiadó, Bp., 1965. STODENCZY, ADAM: Szeretek barkácsolni. Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1984.

SZANDI GYÖRGYNÉ: Ötlettár. Pauz Kiadó, Celldömölk, 1992. TÓTHNÉ SÁNDOR ZSUZSA: Ábrázolás mûvészete. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. URAI ERIKA: Autók könyve. Móra Kiadó, Bp., 1986. URAI ERIKA – BOGLÁR LAJOS: Hogyan laknak? Móra Kiadó, Bp., 1982. URAI E. – ECSEDY CSABA: Hogyan közlekednek? Móra Kiadó, Bp., 1982. VARGA PÉTER: Hajtogatás. Móra Kiadó, Bp., 1984. ISKOLAKULTÚRA módszertani folyóirat KAYSER, RENÉE: Kunyhók és menedékek. Passage Kiadó, 1998. KÜRTI JARMILA: A kreativitásfejlesztés a kisiskoláskorban. Tankönyvkiadó, Bp., 1985. LÉNÁRD: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémia Kiadó, Bp., 1978. NAGY JÓZSEF: A tudás technológiai elméleti alapjai. OOK., Veszprém, 1985. NAGY SÁNDOR: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt, Bp., 1993. NAT irányelvek SCHMITT, DIDIER: Bútorozd be a kunyhódat. Passage Kiadó, 1998. TANÍTÓ módszertani folyóirat TECHNIKA TANÍTÁSA (régi) módszertani folyóirat DR. VASS MIKLÓS: Technika tanítása (fôisk. jegyzet). Tanárképzô Fôiskola, Eger, 1990. Technika az iskolában. Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém WETZEL, SIGRID – MAESMANNS: Karácsonyi papírdíszek. Cser Kiadó, Bp., 2000.

TARTALOM BEVEZETÉS ............................................................................................................................................3 A TECHNIKA TANTÁRGY NÉHÁNY SAJÁTOS ALAPKÉRDÉSE ..............................................4 A fejlesztési feladatok ........................................................................................................................5 Technika és életvitel követelményei a 4. évfolyam végén ..............................................................7 TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL MUNKATANKÖNYVEK ................................................................10 FELKÉSZÜLÉS A TANTÁRGY TANÍTÁSÁRA 3–4. OSZTÁLYBAN ..........................................10 A TECHNIKAÓRA FORGATÓKÖNYVÉNEK VÁZA AZ EMBERI ALKOTÁS MODELLJE ALAPJÁN ..................................................................................11 AZ ALKOTÓ TECHNIKAI GONDOLKODÁS ................................................................................13 A 3. OSZTÁLY TANANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSA ................................................................15 Bevezetô óra – Tudáspróba ..............................................................................................................16 Házak – lakások – otthonok ............................................................................................................17 Papírmunkák ....................................................................................................................................17 Fonalak és textíliák ..........................................................................................................................22 Otthon és technika ............................................................................................................................23 A fa, a természet kincse ..................................................................................................................24 Fémek a környezetünkben ..............................................................................................................26 Közlekedés ........................................................................................................................................26 Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok ............................................................................................27 Összefoglalás ......................................................................................................................................29 TANMENETJAVASLAT 3. OSZTÁLY ..............................................................................................30 A 4. OSZTÁLY TANANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSA ..................................................................38 Bevezetô óra – Tudáspróba ..............................................................................................................38 Az ember környezetének fejlôdése ..................................................................................................39 Szövés ................................................................................................................................................40 Az ember meghódítja a vizet ..........................................................................................................40 Az ember már várat épít ..................................................................................................................43 Vetületi ábrázolás alapjai ................................................................................................................44 Nézeti képek rajzolása saját építés alapján; gyakorlás ................................................................45 Az ember felhasználja a természet energiáját ..............................................................................46 Vasszerkezetû hidak építése ............................................................................................................47 Épített, mesterséges környezetünk ................................................................................................49 Ahol szüleinkkel élünk ....................................................................................................................50 TANMENETJAVASLAT 4. OSZTÁLY ..............................................................................................54 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ..............................................................................62

KÔVÁRI ISTVÁNNÉ KÉZIKÖNYV. A3 4. OSZTÁLYOS TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL tantárgyhoz

Recommend Documents