Kovács József. Visitatio canonica a gyulai plébánián

Kovács József Visitatio canonica a gyulai plébánián

Édesapám emlékének

Kovács József

Visitatio canonica a gyulai plébánián (1715−1993)

Szeged, 2011

Szeged-Csanádi Egyházmegyei Könyvtár I.

©Gerhardus Kiadó 2011 ©Kovács József 2011 ISBN 978-963-88914-7-1 ISSN 2063-0514 Kiadja a Gerhardus Kiadó, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Kiadója 6720 Szeged, Dóm tér 6. Felelős kiadó: Dr. Kozma Gábor rektor Szerkesztő: dr. Varga Tibor Róbert A borítót Kiss Bea tervezte Műszaki szerkesztő: Varga Péter Kálmán Nyomtatta és kötötte az FV Team Nyomda Felelős vezető Sipos Ferenc

Tartalomjegyzék

Ajánlás............................................................................................................ 8 Bevezetés...................................................................................................... 10 1. Visitatio canonica az egyházban........................................................... 15 1.1. Újszövetségi előzmények..................................................................... 15 1.2. A kezdeti szerveződések..................................................................... 16 1.3. Az első ezredforduló gyakorlata........................................................20 1.4. Decretum Gratiani............................................................................... 21 1.5. Decretales...............................................................................................24 1.6 A trienti zsinat határozatai a visitatio canonicaról........................... 27 1.7. A trienti zsinattól a kodifikációig....................................................... 31 1.8. A Codex Iuris Canonici (1917) a visitatioról....................................36 1.9 A II. vatikáni zsinat útmutatása.......................................................... 39 1.10. A  hatályos Codex Iuris Canonici három kánonja (396−398).................................................................44 2. A visitatio canonica gyakorlata Magyarországon.............................. 59 2.1 A hazai előzmények.............................................................................. 59 2.2. Középkori egyházlátogatások............................................................. 62 2.3. A török hódoltság idejének egyházlátogatásai................................. 63 2.4. Az újratelepített plébániák első püspöki látogatása........................68 2.5. A 19. századi plébánia látogatások..................................................... 73 3. A gyulai plébánia középkori története a források tükrében............. 76 3.1. Gyula első okleveles említése.............................................................. 76 3.2. A plébánia első okleveles említése.....................................................77 3.3. Középkori gyulai plébánosok.............................................................77 3.4. A gyulai plébánia birtokviszonyai.....................................................82 3.5. Szerzetesség a középkori Gyulán....................................................... 83 3.5.1. Ferencesek.......................................................................................... 83 3.5.2. Beginák............................................................................................... 87 3.6. A középkori gyulai templomok......................................................... 87 3.6.1. A plébániatemplom Szűz Mária tiszteletére.................................. 87 5

3.6.2. Kápolna Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére..............89 3.6.3. A ferencesek temploma Szűz Mária tiszteletére...........................90 3.6.4. A várkápolna az apostolok tiszteletére szentelve..........................92 3.6.5. Az ispotály kápolnája Szent Elek tiszteletére................................ 93 3.6.6. Kápolna Szent Miklós tiszteletére.................................................. 93 3.6.7. Kápolna Szent Móric tiszteletére..................................................... 93 3.7. A plébánia épülete................................................................................94 3.8. Plébániai iskola a középkorban..........................................................94 3.9. A plébánia temetője.............................................................................. 95 3.10. Adatok a vallásgyakorlásra...............................................................96 4. A gyulai katolikusok a reformáció és a török hódoltság idején........97 4.1. A reformáció megjelenése a városban...............................................97 4.2. A reformáció térhódítása....................................................................97 4.3. A török hódoltság kora........................................................................98 5. A gyulai plébánia 18. században.........................................................100 5.1. A török uralom alóli felszabadulás kora.........................................100 5.2. Az első katolikus magyar telepesek megérkezése......................... 101 5.3. A plébánia püspöki megalapítása.................................................... 101 5.4. Harruckern János György birtoka................................................... 102 5.5. A németajkú katolikusok megérkezése...........................................106 5.6. Az újratelepülés utáni első és második plébánia templom.......... 107 5.7. A harmadik plébánia templom építése............................................108 5.8. További kápolnák építése..................................................................109 5.9. A hívek lelki gondozása..................................................................... 111 5.10. A katolikus iskola megszervezése.................................................. 112 5.11. Az első visitatio canonica...............................................................113 5.12. A további egyházlátogatások a század folyamán......................... 113 6. A 19. század az egyházlátogatások tükrében..................................... 116 6.1. Rendszeres látogatások...................................................................... 116 6.2. A templom és plébánia kegyurasága............................................... 119 6.3. A plébános és a káplán ellátása........................................................120 6.3.1. A plébános fizetése.......................................................................... 121 6.3.2. A káplán fizetése.............................................................................122 6.4. Kántorok és tanítók...........................................................................123

6

6.5. A hívek száma a telepítés utáni első században.............................124 6.6. Tragédiák a plébánia életében..........................................................125 6.7. Ünnepek...............................................................................................128 6.8. Kiemelkedő lelkipásztorok............................................................... 131 6.9. A józsefvárosi templomépítés...........................................................134 7. A felgyorsult 20. század........................................................................ 137 7.1. A katolikus gimnázium..................................................................... 137 7.2. Az I. világháború hatása.................................................................... 141 7.3. A nagyváradi egyházmegye szétszakítása...................................... 143 7.4. Apor Vilmos gyulai plébánossága................................................... 146 7.5. A II. világháború................................................................................ 157 7.6. „Málenykij robot”............................................................................... 159 7.7. A kommunista diktatúra évei........................................................... 160 7.8. A Nagyváradi Egyházmegye határmódosítása.............................. 187 Összegzés....................................................................................................197 Függelék......................................................................................................206 Szójegyzék.................................................................................................. 231 Források és szakirodalom........................................................................235 Summary.................................................................................................... 274 Név- és tárgymutató.................................................................................279

7

Ajánlás

A római katolikus egyház saját belső joga a kezdetektől komoly hangsúlyt helyezett a püspök pásztori funkciójára. Ez az ókorban és a középkorban szorosan kapcsolódott a püspök és a rábízott egyházi terület – különösen a 6. században kibontakozó plébánia és egyházmegyei rend­szer következtében – közötti lelki házasság eszméjéhez. A püspök mint saját pásztor elválaszthatatlanul vezeti a rábízott nyájat, és elsőd­ legesen sajátos felelőséggel tartozik területén belül az egyházi hit-leté­ temény őrzéséért. Ennek ősi eszköze az úgynevezett „visitatio canonica”. Talán úgy tűnik, hogy a 20. és a 21. század információs forradalmának köszönhetően ez az antik eszköz elveszítette létjogosultságát. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a püspök és egyházmegyéjének kapcsolata, a plébániák működése, a szentség és szentelmény kiszolgáltatás fontossága valamint a szent helyek méltó működése jóval többet jelent, mint azok az információk, statisztikai adatok, amelyet a plébániák, esperesi, illetve főesperesi kerületek rendszeresen eljuttatnak a főpásztorhoz. A többlet pedig maga a személyes kapcsolat az egyház tagjaival, azaz a felszentelt, a megszentelt és a világi krisztushívőkkel. Ez a kapcsolat nem helyettesíthető semmilyen modern eszközzel. A 20. és a 21. században, a civil társadalomban elenyészik a személyes kapcsolat, amely az emberibb tevékenységet mozdította elő évszázadokig. A megyéspüspök személyes látogatása ezt a jelenséget töri át azzal, hogy általa, mint Krisztus ikonja, a pásztor látogatja meg nyáját. Nem nevezhető ez a látogatás puszta ellenőrzsének, hanem inkább Krisztus Titokzatos Teste egyedi működésének. A plébániák helyzetének megismerése, a plébánossal, templom és kápolnaigazgatókkal, a szerzetesekkel, a világi krisztushívők plébániához tartozó csoportjával, valamint mindazokkal, akik felelősséget éreznek az egyház működéséért, kitüntetett módon fejezi ki azt a felelősséget, amit a püspökszentelésben a megyéspüspök elnyert. Kovács József atya éppen ezt az egyedi küldetést elemzi, elsődlegesen a gyulai plébánia kapcsán. A példaként választott plébánia vizitációs jegy8

zőkönyvein keresztül világos képet kaphatunk a püspöki látogatás jellemzőiről, jelentőségéről és helyéről az egyházmegye kormányzásában. Az egyes kánonjogi kitekintések egyértelműen mutatják, hogy a püspöki vizitáció elválaszthatatlanul hozzátartozik a plébániák életéhez, szolgálva azt a célt, amelyben minden krisztushívő, aki komolyan veszi az egyházban – a saját státuszából fakadó kötelességek és jogok alapján – való küldetését, amely az egyház elsődleges célját, azaz a lelkek üdvösségét szolgálja. A jól dokumentált mű nemcsak az egyetemes egyházi – illetve plébániai – szinten törekszik bemutatni visitatio canonica ősi intézményét, hanem kristálytisztán tanúskodik az egyház egységéről, a püspök kiemelt szerepéről, a múlt tanulságairól és a visitatio szükségéről. Reméljük, hogy Kovács József atya munkája, amit doktori disszertációként nyújtott be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetben, segít megérteni a visitatio canonica el nem évülő fontosságát, a hívők, a papok és a megyéspüspök gyümölcsöző együttműködését, mely nemcsak egy kis közösség, hanem az egész egyház javát szolgálja. Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm O. Praem.

9

Bevezetés

Jelen jogtörténeti munka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ká­ nonjogi Posztgraduális Intézetében 2009-ben megvédett doktori disszertációm kibővített változata. A disszertáció megvédését követően lehetőségem nyílt a nagyváradi állami levéltárban fellelhető váradi egyházmegyei iratok kutatására, valamint más források megismerésére is. Három fő területen vizsgálom e jogintézmény megvalósulását és jelenlétét. Először az egyetemes egyházban való elindulását, a kétezer év egyháztörténetében való kibontakozását a hatályos joganyaggal bezárólag. A második terület a magyar egyház ezer évében a püspöki látogatás jelenléte. Harmadik terület pedig a püspöki látogatás a gyulai Nádi Boldogasszony Plébánia – melynek 13 éven keresztül plébánosa voltam – életében az újratelepítéstől kezdve az egyházmegye határmódosításáig. Plébánosként magam is tapasztalhattam a visitatio canonica püspöki gyakorlatát. A visitatio canonica az egyházban a püspök számára az egyházmegye kormányzásának legősibb módja. Már a kezdetektől, de még inkább a középkortól fogva találkozunk az ellenőrzésnek ezzel a formájával, melyet a trienti zsinat is megerősített, éppen a reformáció előretörése miatt. Nem vesztette el a jelentőségét hazánkban a török hódoltság idején sem, amikor sok püspök nem lakhatott egyházmegyéje területén. Ezért kénytelen volt vikáriusokat kinevezni maga helyett, akik a területen tartózkodtak és rajtuk keresztül irányította az egyházmegyét. Például Szegeden az Alsóvárosi ferences házfőnök az, aki rendszeresen jelentést tett a csanádi püspöknek az egyházmegye állapotáról. A jelentősége a török alóli fölszabadulás után is megmaradt. Azóta is a főpásztorok meghatározott időközönként, folyamatosan látogatják a plébániákat hol személyesen, hol pedig megbízottjaik által. Ha a püspök nem tudja személyesen, betegsége miatt a látogatást végezni, a főesperest, vagy a helynököt bízza meg a plébániák látogatásval. A visitatio canonica intézményét megerősítette a Codex Iuris Canonici

10

(röviden: CIC) (1917), a II. vatikáni zsinat Christus Dominus határozatának 23. pontja, a hatályos CIC három kánonja, II. János Pál pápa Pastores Gregis szinódus utáni buzdítása, valamint a 2004-ben megjelent Apostolorum Successores kezdetű, a püspökök számára kiadott direktórium is. A visitatio canonica gyakran összekapcsolódik a bérmálás szentségének kiszolgáltatásával. Tehát abban az évben, amikor bérmálás történik, általában a plébánia ellenőrzése is lezajlik. Az utazási körülmények miatt a püspök korábban több napot is eltöltött a plébánián, ahol a plébános mellett a káplánokat is vizsgáztatta, ellenőriztette, találkozott a hívekkel, volt idő, amikor még a más vallású lelkészek ellenőrzése is hozzá tartozott. A vizsgálat meghatározott kérdéssor alapján történt. Rögzítésre került a püspök neve, a látogatás éve, a plébánia elhelyezkedése az egyházmegyében, azaz hogy mely főesperesség esperesi kerületében található. Emellett szerepelt a leírásban a plébánia székhelyének korabeli neve, az esetleges korábbi elnevezések, a plébánia jogállása, a plébánia alapításának éve, az első anyakönyvek keletkezésének időpontja. Rögzítették továbbá a templom titulusát, a templom állapotát, a kegyúr nevét, a lakosság nyelvét, számát, vallását, a filiák fölsorolását, megjelölve azt, hogy mikor kerültek a plébánia alá illetve van-e lehetőség önállósulásukra. Lejegyzésre került még a temető állapota, az iskola szemléje valamint az, hogy a helység lakosai honnan települtek be és hogy mikor építették a templomot. Ha voltak a látogatott településen kápolnák, szobrok, keresztek vagy romok, akkor azok pontos helyét is belefoglalták a vizitációs jegyzőkönyvbe. Így a visitatio canonica jegyzőkönyvei egyedülálló módon rögzítik egy adott település keresztmetszetét, nem csak vallási téren, hanem szinte az élet minden területén. A gyulai plébánia a nagyváradi püspökségnek régtől fogva kiemelt plébániája. Az Árpád-korban plébániatemplomát többször bővítették. A középkor folyamán Gyula városa két püspökség területén helyezkedett el. A Fehér-Körös jobb partja a nagyváradi püspökséghez tartozott, a plébánia a békési főesperesség köleséri esperesség területén feküdt. Itt volt a plébániatemplom és a ferencesek kolostora is. Később a vár

11

miatt az esperesség központja is Gyulára kerül. A település bal parti része az egri püspökség pankotai főesperességéhez tartozott. Itt épült fel a gyulai vár benne kápolnával és ezen a területen helyezkedett el a Szent Elek kápolna is a kórházzal együtt. 1445-ben a vár kápolnáját Miklós egri segédpüspök szentelte föl. A plébániatemplom Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, búcsújáró hely volt, ahová a környékből sokan zarándokoltak. Erről tanúskodik IX. Bonifác pápa búcsúengedélye 1398-ból. A reformáció és a török uralom alatt a katolikusok száma nagyon megfogyatkozott. Az 1695-ös a török uralom alóli fölszabadítást követően nem alakulhatott közvetlenül újjá a plébánia a háborús körülmények és a Rákóczi szabadságharc miatt. Így csak 1714-ben – mikor az osztrák várparancsnok személye megváltozott – települhettek le az első katolikus családok Gyulán Szatmári János Elek licenciátus vezetésével. Pelsőczy Bálint kamarai ispántól megkapták a török mecsetet templomul, mely előtte nagy valószínűséggel a Szent Elek kápolna volt. 1715-ben Csáky Imre váradi püspök elsőként a gyulai plébániát alapította meg Békés megyében, amelyhez ekkor Bihar és Zaránd megye jó része is hozzá tartozott. A megye lakossága nagyon gyér volt. A katolikusok kis számban voltak még ebben az időben Gyulán. Ekkor készítették el a város első pecsétjét Szűz Mária képével és az 1715-ös évszámmal. Első önálló lelkipásztorukat 1716-ban kaphatták a gyulaiak Kovács Pál személyében. 1718-ban kapta meg fizetségként báró Harruckern János György udvari szállító egész Békés megyét az udvartól. Ő volt az, aki nagyarányú betelepítéseket végzett az egész megyében, így Gyulán is. 1724-ben német ajkú katolikusokat telepített le Magyar-Gyula mellett, ezzel megalapította Német-Gyulát. A németek lelkipásztori ellátására azonban nem hoztak létre új plébániát, hanem csak egy kis kápolnát építettek számukra. Ők is Magyar-Gyula plébánosához tartoztak, Magyar-Gyulára jártak szentmisére. Nemsokára, saját káplánt kaptak, aki azonban a magyar-gyulai plébánián lakott. Ez sokszor feszültség forrása volt. A plébánia alapítását követően nemsokára létrejön az iskola a kántor vezetésével, aki egyben ellátja a közösség jegyzői feladatait is.

12

A visitatio canonica jegyzőkönyvei alapján végigkísérhető a gyulai plébánia fejlődése. Egy olyan nemzetiségében és vallásában összetett plébániáé, melynek hívei magyar, német és szlovák ajkúak, valamint a gyulai református és román ortodox hívek létszámához képest kisebbségben voltak. A hívő közösséget több csapás is érte az itt töltött három évszázad alatt. A 18. században több pestisjárvány, szinte megfelezte a hívek számát, ezért újabb betelepítésekre is szükség volt. Rutheni János plébános a pestises betegek lelkipásztori ellátása közben maga is megkapta a betegséget és életét vesztette. A 19. század elején a város leégett templomaival, a plébánia épületével együtt. Ebben a században Göndöcs Benedek apát döntően meghatározta a város polgári arculatának kialakítá­sát. A 20. század két háborúja is jelentős számú áldozatot követelt a hí­ vek kö­rében. A század első felében báró Apor Vilmos tevé­keny­ ke­dett plébánosként a gyulai hívek körében. A trianoni békeszerző­dés következtében a plébánia is elszakadt az egyházmegye központjá­tól, és helynök irányította az itt maradt részeket. Rövid ideig Gyula volt a helynökség központja. A második világháborút követően „málenykíj robotra” hurcolták a német származású katolikus hívek mintegy ötszáz fős csoportját. A híveknek meg kellett tapasztalniuk iskolájuk államosítását 1950ben, az ingatlanok elvételét, valamint az egyházi élet beszűkítését is a kommunista hatalom nyomására. 1950-től a mindenkori csanádi püspök kormányozta a Nagyváradi Egyházmegye Magyarországra eső részét. A rendszerváltást követően az egyházközség visszakapta ingatlanait. Azonban nem az egyházközség, hanem – a Magyar Katolikus Püspöki Kar döntése alapján – az egyházmegye újból megindíthatta az egyházi oktatási intézményeit, óvodától a gimnáziumig bezárólag. 1993-ban II. János Pál pápa a Hungarorum gens motu propriojával módosította a magyarországi egyházmegyék határait. Így a gyulai plébánia a Szeged-Csanádi Egyházmegye része lett. A visitatio canonica, mint a püspök egyik legsúlyosabb kötelezettsége a mai felgyorsult korban leginkább alkalmas eszköze az evangélium

13

terjesztésének. A pásztori látogatás során a püspök személyében Krisztus keresi föl és látogatja meg az ő népét. A püspöknek a személyes találkozásra kell fektetnie a hangsúlyt látogatás során, és az adminisztrációs ellenőrzést munkatársainak adja át. Köszönetet mondok Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök úrnak a könyv megjelenéséért nyújtott anyagi segítségért, Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm DSc OPraem. rektor úrnak a dolgozat megírásához adott útmutatásáért, ft. Dr. Kuminetz Géza professzor úrnak és Dr. Beke Margit DSc-nek segítő bírálatért, valamint dr. Bíró Judit, Halász Helga hölgyeknek, ft. Dr. Thorday Attila, ft. Takács István, ft. Dr. Martos L. Balázs és ft. Dr. Alácsi Ervin, P. Kovács Ervin OPraem. ft. Laczkó István, Németh Csaba, dr. Varga Tibor Róbert uraknak az idegen nyelvű szövegek fordításáért, továbbá Nagy Ádám és Dudás Péter papnövendékeknek a számítógépes segítségért valamint G. Tóth Péter, Németh Csaba, Ötvös Csaba és dr. Varga Tibor Róbert uraknak a lektorálásért, a korrektúráért illetve az index összeállításáért. A munka egyházjogi metodológia figyelembevételével készült. Szeged, 2011. június 14. Pünkösd hétfőjén

Kovács József

14

1. Visitatio canonica az Egyházban

1.1. Újszövetségi előzmények A visitatio canonica alapjai, már az Újszövetségben felfedezhetők. Szent Péter írja első levelében: Akik közületek elöljárók, azokat, mint magam is elöljáró és Krisztus szenvedésének tanúja, s egyszer majd nyilvánvalóvá váló dicsőségének is részese, kérem: legeltessétek az Istennek rátok bízott nyáját; viseljétek gondját, ne kényszerből, hanem önként, az Isten szándéka szerint. (1Pét 5 1−2)1 Szent Pál apostoltól olvashatjuk, amint a püspök tulajdonságaira figyelmezteti Tituszt: A püspök, mint az Isten megbízottja legyen feddhetetlen, ne legyen önhitt, ingerlékeny iszákos, erőszakos, kapzsi, hanem legyen vendégszerető, jóakaratú, megfontolt, igaz, tisztességes, fegyelmezett. Álljon szilárdan a hiteles tanítás alapján. (Tit 1 7−9a)2 Ugyancsak Szent Pál az, aki efezusi presbitereknek a következő intelmet adta: Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére elöljáróknak, hogy igazgassátok az Isten egyházát, melyet a tulajdon vére által szerzett meg magának. (Apcs 20, 28−29).3 A püspök (επισκοπος; episzkoposz) elnevezés felügyelőt jelent, akinek a rábízott hívek közösségére vigyázni kell. A szó másodjelentésében a nézés folyamatát, beteg személyek látogatását, a rábízottakra való odafigyelést is magában foglalja. Néhány nap elteltével Pál így szólt Barnabáshoz: Menjünk s nézzük meg, hogy vannak a testvérek azokban a városokban, ahol hirdettük az Úr szavát. (ApCsel 15.36)4 Biblia, Budapest, 2006. 1352. Biblia, 1329. 3 Biblia, 1244. 4 Biblia, 1238. 1 2

15

1.2. A kezdeti szerveződések A püspökség, azaz a dioecesis központja, annak a területnek a köz­ igazgatási irányítását ellátó város volt, és innen kiindulva folyt a pasz­ toráció a környező térségekben. Az egyházmegye élén az episcopus territolialis, vagyis a megyéspüspök állt, aki mind hitbelileg, mind litur­ giailag, mind egyházfegyelmileg, mind pedig gazdaságilag vezette a vele misztikus házasságban lévő egyházmegyét.5 Miután megszűnik az egyházüldö­zés és a városok mellett kialakulnak lassan a plébániák, szükségessé válik azok látogatása is. A keleti egyházban már a 4. század végén a laodiceai zsinat (380 körül) említi a visitatio szükségességét: Non debere in uicis et uillis episcopos ordinari, sed uisitatores, id est qui circumeant, constituit­.6 (D. 80 c. 5) 413-ban tartott arelatensei zsinat már elrendeli, hogy minden püspök évenként teljesítse a visitatiot.7 Szent Ágoston (†430) püspök 261-ik levelében írja, hogy castrum fussalenseben új püspökséget alapít, mert az annyira távol fekszik székhelyétől, hogy a visitatiot szabály szerint nem teljesítheti. A khalcedoni egyetemes zsinaton (451) már vizitaló presbiterekről (perideuta) olvasunk.8 Tehát a püspök már nem csak személyesen, de magbízottja útján is látogat. Majd az 5. századbeli afrikai zsinatokon határoznak arról, hogy Ha valamely püspök a visitatiot elhanyagolván, nem törekszik a donatistákat a vidéki egyházak kebeléből kiirtani, azon szomszéd püspök, aki ebben serényebb, joghatóságot szerez az idegen kerületbeli egyházak felett.9 Az 5. századtól a visitatio canonica a püspök egyházkormányzati hatalmának egyik legfontosabb eszközévé vált. Az 516-ban tartott tarragonai zsinat már, mint régi szokást említi Szuromi, Sz. A., Egyházi intézménytörténet, Budapest, 2003. 26. A falvak vagy tanyák részére ne nevezzenek ki püspököt, hanem inkább látogatót. Codex Iuris Canonici I., (szerk.) Friedberg, A., Graz, 1959. 280. Az ókeresztény kor egyházfegyelme, (Ókeresztény írók 5.) (összeáll., ford., jegyz.) Erdő, P., Budapest, 1983. 329. 7 Unusquisque episcopus semel in anno circumeat parochiam suam. Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy, Budapest, 1884. 77. 8 Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, 77. 9 Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, 77−78. 5 6

16

a visitatiot és elrendeli az évenkénti látogatást.10 (C. 10 q. 1 c. 10) A Márton érsek alatt tartott második bragai zsinat (572) részletezi magának a látogatásnak a célját. Eszerint elsősorban: A papok ellenőrzése, a hiányosságok orvoslása, a hívek oktatása és a hitben való megerősítése, valamint a bérmálás szentségének kiosztása, a tévtanok és a súlyos bűnök kiirtása.11 (C. 10 q. 1 c. 12) Ugyancsak elrendeli, hogy A püspök csak 2 solidus állandó összeget szedhet be a látogatás kapcsán.­12(C 10 q. 3. 1.) A későbbiekben ezek a tilalmak – mármint, hogy a látogatás ne rójon nagy terhet a meglátogatottra – újból és újból eredmény nélkül megismétlődnek. A harmadik lateráni zsinat (1179) már azt írta elő, hogy az érsekeknek a viszonyokhoz képest 40-50, a püspököknek 20-30, az arc­hidiakónusoknak 5-7 ló használatát engedélyezik, de nem sza­bad va­ dászkutyákkal és madarakkal utazni és költséges megvendégelést kö­ vetelni.13 A nagy területű egyházmegyék lehetetlenné teszik a püspök számára az évenkénti látogatási kötelezettség teljesítését. Ezért az 569. évi lugói zsinat szaporította a püspökségek számát, mert a túl nagy egyházmegyéket a püspökök nem voltak képesek évenként minden részeikben meglátogatni.14 Az első rendszerbe foglalt és egész Európában elterjedt írásmű Nagy Szent Gergely pápa (†604) Regula pastoralis című írása, mely elsősorban a püspököknek íródott, ráirányítva a figyelmet arra, hogy miként kell felkészülni a lelkek kormányzására. Erre a műre elsősorban azért volt szükség, mert erre az időre megszűnt Itáliában a politikai hatalom és egyre inkább a püspököknek kellett átvenni az emberek irányítását. Senki sem vállalkozik olyan mesterség tanítására, melyet előzőleg nem tanulmányozott behatóan. Nincs nagyobb vakmerőség annál, mint amiCodex Iuris Canonici I., 615. Codex Iuris Canonici I., 615. 12 Placuit, ut nullus episcoporum, per suas dioceses ambulans, preter honorem cathedrae suae, id est duos solidos, aliud per ecclesias tollat […] Codex Iuris Canonici I., 622. 13 Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, 79. 14 Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, Budapest, 1909−1910. 460. 10 11

17

kor tudatlanok vállalják magukra a lelkipásztori hivatalt, hiszen a lelkek kormányzása a legnehezebb mesterség. (Ars est artium regimen animarum)15 A szent pápa felhívta a figyelmet arra, hogy a hatalom szolgálat, a vezetőnek mindig az emberek javát kell szolgálnia. A jó példa adására hívja föl a figyelmet, amikor a következőket írja: […] a lelkipásztor inkább cselekedeteivel, mint szavával tanítson, inkább helyes életvitelével taposson utat követői számára, mintsem szavaival mutasson irányt […]. Mielőtt buzgó szavaikat kiejtenék, cselekedeteikkel hirdessék, amit mondani akarnak.16 Ezek a gondolatok még napjainkban is érvényesek. A hetedik toledói zsinat 4. kánonja felmenti a kolostorokat a cathed­ raticum leróvása valamint püspökök látogatásért követelt ellátás és fizetési kötelezettség teljesítése alól, továbbá elrendeli, hogy […] a látogatás minden plébánián csak egy napig tartson és a püspök öt lónál többet ne vigyen magával.17 Szent Bonifác (†754) találó rövidséggel szól a visitatio canonica céljáról a 743-ban megtartott germán zsinaton: Statuimus ut singulis annis unusquisque episcopus parochiam suam circumeat, populum confirmare, plebem docere et investigare et prohibere paganas observationes et omnes spurtitias gentilium.18 Elrendeli, hogy a látogatásra érkező püspököt minden pap a hívek jelenlétében köteles fogadni, hogy a hívek ellenőrizhessék a pap beszámolóját. A püspöknek főleg arra kell figyelnie, hogy a pap szabályosan tud-e misézni és keresztelni. Tanítja-e a híveket a vallás igazságaira, végzi-e a zsolozsmát. Nagycsütörtökön megjelent-e a szentolajok átvételére. A papoknak tilos volt a vadászat, az erdőjárás kutyákkal, vadászsólymok tartása. Ha a püspök szabálytalanságot észlelt, a papot kenyéren és vízen való böjtölésre ítélte. Ha pedig rendetlen életmódot folytatott, akkor először véresre kellett vesszőzni és utána két évig börtönbe vetni.19 Gergely,, N. SZ., A lelkipásztor kézikönyve, Budapest, 2004. 39. Gergely,, N. SZ., A lelkipásztor kézikönyve, 279. 17 Az ötös szám helyett némely kódexben 50 fordul elő s ehhez képest az 1179-iki III. lateráni zsinat 4. canonja a látogató érseknek 50, a püspöknek 30, az archidiakonusoknak 7 lovat enged. Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, 462. 18 Timon, Á., A párbér Magyarországon, Budapest, 1885. 18. 19 Varga, I., A canonica visitatio, in Egyháztörténeti Vázlatok I., Budapest, 1989. 337. 15 16

18

A 8. században Heddo strasbourgi püspök egyházmegyéjében új gyakorlatot vezetett be. Egyházmegyéjét több főesperesi kerületre osztotta. Ez a gyakorlat a 9. században már általánossá vált, mert Heddo intézkedését I. Adorján pápa megerősítette. Az archidiakónusok most már a püspököt helyettesítették az egyházi joghatóság gyakorlásában, ezért a püspök jobb szemének, fülének, szájának, szívének és lelkének nevezték.20 Nagy Károly legkorábbi törvényeiben leginkább a püspökök kötelességeire tért ki, amelybe beletartozott az uralkodó segítése a keresztény állam irányításában, de a plébániák vizitációja is.21 Megjelenik ebben az időben a püspök segítőjeként az archipresbiter és az archidiakónus is. Fokozatosan megerősödik a szerepük, bár kezdetben teljes egészében a püspöktől függtek. Ám a későbbiekben átvették a püspök egyes funkcióit, így a plébániák látogatásának és ellenőrzésének a feladatát is. A Karolingok idején a püspöknek a visitatio során nemcsak a bérmálás szentségének kiszolgáltatása és a hit tisztaságának őrzése volt a feladata, hanem a nyilvános bűnösök fölött való bíráskodás, valamint az ártatlanul üldözöttek oltalomba vétele is. Ezt támasztja alá Nagy Károly több capitularéja, illetve a 813-ban tartott arles-i zsinat 17. kánonja is.22 Reimsi Hincmar (806−882) De Officiis Episcoporum című művében összefoglalja a püspök feladatait, kötelességeit és jogait. A 845. évi meaux-i zsinat 29. kánonja az egyházmegyei látogatás kötelezettségét isteni jogon alapulónak mondta ki.23 Szentkláray, J., A Csanád egyházmegyei plébániák története I., Temesvár, 1898. 7. Szuromi, Sz. A., Egyházi intézménytörténet, Budapest, 2003. 62. 22 Ut unusquisque Episcopus semel in anno circumeat Parochiam suam. Noverint sibi curam populorum et pauperum in protegendis ac defendendis impositam. Ideoque dum conspiciunt Judices ac Potestates pauperum oppressores existere, prius eos sacerdotali admonitione redarguant et si contempserint emendari, eorum insolentia Regis auribus intimetur, ut quos sacerdotalis admonito non flectit adjustitiam, regalis potestas ab improbitate coerceat. Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, 462. 23 Ut quorumdam Episcoporum reprehensibilis imo damnabilis consuetudo omnimodis corrigatur, qui plebes sibi creditas aut raro aut numquam per se ipsos juxta 20 21

19

Regino Prümi apát 906 körül írt könyvében egy látogatási formulát adott ki. Eszerint a püspöki látogatás előtt két-három nappal az archidiakónus a papsággal megbeszélést tartott, s a kisebb hibákat már előre rendbe hozta, hogy a püspöknek időt és fáradságot takakarítson meg. A püspök azután a plébániai hívek közül két tanút választott, akiket egyenként, eskü alatt hallgatott ki, hogy jár-e mindenki vasárnap és az ünnepnapokon szentmisére valamint vecsernyére, gondozzák-e a szegényeket, megtartják-e a vasárnapi munkaszünetet, illetve vannak-e olyan istenfélő férfiak, akik a többieket a jóra intik, s ha bűnöket tapasztalnak, a plébánosnak jelentik-e azokat.24 Ekkor még az archidiakónus látogatása a püspöki vizitációt készítette elő és a püspök megbízásából történt. 1.3. Az első ezredforduló gyakorlata

A 10−11. század egyházjogi forrásai közül érdemes megemlíteni Regino prümi apát Libri duo de synodalibus causis et disciplinis ecclesiasticis című gyűjteményét, melyet Enhiridion visitationis dioecesisnek is neveztek. Ezt Ratbold trieri érsek kezdeményezésére, az érseki székvárosban, a 895-ben megtartott zsinat alapján, 906 körül szerkesztették. Célja az volt, hogy az érsek számára praktikus kézikönyvként szolgáljon a visitatiokon és az egyházi bíróságok ülésein.25 A főesperesek a 10. és 11. század folyamán, mint a püspöktől függő, önálló joghatósággal nem bíró segédek tűnnek fel, kik a püspököt a megye felügyeletében és a kánoni látogatásoknál gyámolították.26 A 12. században erősödik az archidiacónusok szerepe. Amikor a 12. század folyamán az archidiakonusok hatalma tetőpontjára jutott, már kétféle visitationális jog és kötelezettség áll egymás mellett. Az egyik a püsordinem Evangelicum et Apostolicum atque Ecclesiasticum visitant, cum Dominus dicat: Speculatorem dedi te […]Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, 462. 24 Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, 463. 25 Jánosi, M.: Törvényalkotás a korai Árpád-korban, Szeged, 1996. 29. 26 Szentkláray, J., A Csanád egyházmegyei plébániák története I., 7.

20

pöké, míg a másik az archidiakonusoké.27 Ebben az időben a püspök feladata csak felügyelői jog gyakorlására és a bérmálás szentségének kiszolgáltatására terjedt ki. A közvetlen ellenőrzési feladatokat az archidiakónus végzi. A két visitatio azonban kiegészíti egymást. A trienti zsinat után csökkent az archidiakónusok hatalma és ennek hatására került vissza a püspök kormányzati hatalmának gyakorló eszközévé a visitatio canonica. Wormsi Burchardus (†1025) dekrétumában, mely 1008 és 1022 között keletkezett, nagy segítségére volt a püspököknek egyházmegyéjük kormányzásában. A mű elterjedése és hatása igen nagy volt. Gyakorlati hasznosságán kívül – ami a papság oktatásában is érzékelni lehetett – a zsinatok megtartásához nyújtott biztos segédeszközt, de az egyházmegyei látogatások, visitatiok vezérfonalául is szolgál,[…]28 Burchardusnak a 110 kérdése a visitatiora vonatkozóan föltárja azokat a viszonyokat, melyek a germán népek megtérésének nehéz körülményeit tükrözik. Kitér a gyilkosságra, ököljogra, a nemi erkölcsre, a babonaságra, a varázslásra, a hitéletre a vagyon- és közbiztonságra.29 1.4. Decretum Gratiani A Decretum Gratiani 1140 körül – idézve a toledoi zsinat (400) határozatát – a következőket írja a visitatatiot elhanyagoló püspökről: Relata est coram sancta sinodo querimonia plebium, quod sint quidam episcopi nolentes ad praedicandum uel ad confirmandum suas per annum parrochias circuire, qui tamen exigunt ut mansiones, quibus in profectione uti debuerant, alio precio redimant qui parare debebent. Quae duplex infamia, negligentiae, et auaritiae sanctae synodo magno fuit horrori. Statuerunt itaque, ne quis ultra exerceat id cupiditatis ingenium, et ut sollicitiores sint episcopi de suis gregibus uisitandis. 30 (C. 10 q. 1 c. 9) Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy, 79. Erdő, P., Az egyházjog forrásai, Budapest, 1998. 141. 29 Varga, I., A canonica visitatio, in Egyháztörténeti Vázlatok I., 338. 30 A szent zsinat előtt beszámoltak a nép panaszáról, hogy egyes püspökök nem akarják évente körbejárni egyházközségeiket, hogy prédikáljanak vagy bérmáljanak, 27

28

21

Gratianus mester a tarragonai (516) zsinatot idézve a püspök évenkénti kötelező visitatioját írja elő a következőképpen: Decreuimus, ut antiquae consuetudinis ordo seruetur, et annuis uicibus ab episcopo dioeceses uisitentur, et si qua forte basilica fuerit reperta destituta, ordinatori eius reparari praecipiatur, ab episcopis autem tertia pars ex omnibus accipiatur sicuti antiqua traditione nouimus esse statutum.31 (C. 10 q. 1 c. 10) Gratianus a toledói (400) zsinatra hivatkozva kijelenti, hogy a püspök betegsége esetén sem hanyagolhatja el a látogatás kötelezettségét. Erről így rendelkezik: Quod si ipse aut languore detentus aut aliis occupationibus implicatus adinplere nequiuerit, presbiteros probabiles aut diacones mittat, qui et redditus basilicarum, et reparationes, et uitam ministrantium inquirant.32 (C. 10 q. 1 c. 11) Gratianus a visitatio tárgyát is meghatározza, amikor a következőket írja: Placuit omnibus episcopis, ut per singulas ecclesias episcopi et per dioeceses ambulantes primum discutiant clericos, quomodo ordinem baptismi teneant uel missarum, et qualiter quecumque offitia in ecclesia peragant. Et si recte quidem inuenerint, Deo gratia; sin autem minime, docere debent ignaros, et hoc modis omnibus praecipere, sicut antiqui canones iubent, ut ante dies uiginti baptismi ad purgationem exorcismi cathecumini currant, in quibus uiginti diebus omnio cathecumini symbolum, quod est „Credo in Deum Patrem omnipotentem,” specialiter ugyanakkor követelik, hogy a kiszállási díjat, amellyel az utazáskor élniük kellett volna, egy bizonyos áron megváltsák, akiknek azt szolgáltatniuk kellett volna. Ez a kettős szégyenletes dolog, a nemtörődömség és a kapzsiság miatt, igen nagy elborzadást keltett a szent zsinatban. Elrendelték tehát, hogy a kívánságnak ezt a szellemét senki tovább ne gyakorolja, és hogy a püspökök buzgóbbak legyenek nyájuk látogatásában. Codex Iuris Canonici I., 614. 31 Elrendeljük, hogy a régi szokásrend tartassék meg, és a püspök évenként látogassa meg az egyházmegyéjét, és ha netalán elhagyott templomot találna, parancsoltassék meg a helynökének, hogy javítsa meg, mert, mint megtudtuk, elrendeltetett, hogy régi hagyomány szerint a harmadrészt a püspökök kapják. Codex Iuris Canonici I., 615. 32 Ha tehát ezt ő maga betegségtől akadályozva vagy más elfoglaltságokba bonyolódva nem tudja megtenni, megbízható áldozópapokat vagy diákónusokat küldjön, akik tájékozódnak a templomok bevételeiről, javíttatásukról és a szolgálattevők életéről. Codex Iuris Canonici I., 615.

22

doceantur. Postquam ergo hoc suos clericos discusserint uel docuerint episcopi, alia die, conuocata plebe ipsius ecclesiae, doceant illos, ut errores fugiant ydolorum, uel diuersa crimina, id est homicidium, adulterium, periurium, falsum testimonium et reliqua peccata mortifera, et quod nolunt sibi fieri alteri ne faciant, et ut credant resurrectionem omnium et diem iudicii, in quo unusquisque secundum opera sua recepturus sit. Et sic postea episcopus de ecclesia illa proficiscatur ad aliam.33 (C. 10 q. 1 c. 12) A 13. századtól megerősödik a főesperesek szerepe. Ettől kezdve a püspök mellett nem, mint munkatársak állnak, hanem inkább mint külön hatóságot gyakorló mellérendeltjei a püspöknek. Jogaik közé tartozott: 1. pontifikális miséknél a püspöknek segédkezni; 2. a szentelendő klerikusokat vizsgálatnak alávetni és a püspöknek bemutatni; 3. a javadalmas lelkészeket, apátokat és abbatissákat beiktatni; 4. kerületi papságukra felügyelni; 5. a templomokra gondot viselni;, 6. az egyházak pénztárát ellenőrizni; 7. kerületüket kánonilag vizitálni; 8. zsinatokat (synodis archidiaconalis) tartani melyekre a főesperesi kerület összes plébánosa és azon községi tagok is megjelenni tartoztak, kik valamely hibát, kihágást vagy visszaélést jelentettek be; 9. főesperesi ítélőszéket tartani alárendelt papságuk és híveik fölött, (ez utóbbi feleknek meg-

33 Jónak látszott minden püspöknek, hogy a püspök, minden egyes egyházközségben vagy egyházmegyékben körbejárva először vizsgálja meg a klerikusokat, hogy hogyan tartják a keresztelés vagy a mise rendjét. És hogyan látják el feladatukat a templomban. És ha rendben találják, adjanak hálát az Istennek, ha viszont nem, oktassák ki a tudatlanokat, és mindenképpen utasítsák, amint a régi kánonok is megparancsolják, hogy a hittanulók a keresztelés előtti húsz napon vegyenek részt az exorcismus általi megtisztulásban, amely húsz napon a katekumenek a hitvallást, vagyis a Credo in Deum patrem omnipotentem-et különösképpen tanulják. Miután tehát a püspökök a klerikusaikat ezekben megvizsgálták, és kitanították, másnap, az egyház népét összehívva oktassák őket, hogy kerüljék el a bálványok tévelygéseit, vagy a különböző bűnöket, mint az emberölés, paráznaság, hamis esküvés és más halálos bűnök; valamint hogy amit nem akarnak maguknak, azt ne csinálják mással, s hogy higgyék az emberek föltámadását és az utolsó ítéletet, amelyen ki-ki a maga cselekedetei szerint ítéltetik meg. S a püspök így távozzék aztán egy másik egyházba. Codex Iuris Canonici I., 615-616.

23

hagyva a fellebbezési jogot a püspöki székhez házasságjogi, erkölcsi és fegyelmi ügyeikben; 10. egyházi cenzúrákat kimondani.34 A főesperesek legfőbb feladatává vált a visitatiok megtartása. Előbb a püspök helyetteseként, később a 12. századtól önjogúlag, saját iurisdictiojuknál fogva. Ezért anyagilag is a püspökhöz hasonló javadalmazásban részesültek, míg a püspök cathedraticumot, a főesperes úgynevezett procuratiot kapott. Előírás szerint a főespereseknek minden évben meg kellett látogatniuk a hozzájuk tartozó plébániákat. Ugyanakkor rájuk is vonatkozott az az előírás, ami a püspökökre, hogy […] a visitatio gyorsan, kevés kísérettel, a papság és a nép túlzott megterhelése nélkül kerüljön végrehajtásra. A püspöki visitatio már csak magasabb egyházkormányzati aktus, melynek feladata az egyházi élet fölött a felügyeletet gyakorolni.35 1.5. Decretales IX. Gergely pápa megbízást adott 1230-ban Penaforti Szent Rajmundnak, hogy új dekretális gyűjteményt állítson össze. A pápa Rex pacificus bullájával 1234-ben kihirdette és megküldte a bolognai egyetemnek. A kollekciónak kezdetben nem volt neve és Liber Extraként emlegették. Később a Collectio decretalium Gregorii IX., majd egyszerűen Decretalesként tartották számon.36 A Decretalesben a pápa megerősítette a püspökök kötelező egyházmegye látogatásának kötelességét. Abban az esetben is a püspök felelős a látogatásért, ha maga nem tudja valami okból végezni. Ebben az esetben alkalmas személyeket kell neki állítani maga helyett. A forrás szövege szerint: Unde, quum saepe contingat, quod episcopi propter suas occupationes multiplices, vel invaletudines corporales, aut hostiles incursus, seu occasiones alias, ne dicamus defectum scientiae, quod in eis reprobandum est omnio, nec de cetero tolerandum, per se ipsos non sufficiunt ministrare populo verbum Dei, maxime per amplas dioeceses Szentkláray, J., A Csanád egyházmegyei plébániák története I., 8. Szentkláray, J., A Csanád egyházmegyei plébániák története I., 9. 36 Erdő, P., Az egyházjog forrásai, Budapest, 1998. 189. 34 35

24

et diffusas: generali constitutione sancimus, ut episcopi viros idoneos ad sanctae praedicationis officium salubriter exsequendum assumant, potentes in opere et sermone, qui plebes sibi commissas vice ipsorum, quum per se iidem nequiverint, sollicite visitantes, eas verbo aedificent et exemplo, quibus ipsi, quum indiguerint, congrue necessaria subministrent, ne pro necessariorum defectu compellantur desistere ab incepto.37 (X 1. 31. 15) A Decretales külön rendelkezik a kolostorok püspöki látogatásáról: Attendentes igitur, quod indecens est, ut venerabili fratri nostro Remensi archiepiscopo in monasterio vestro visitationis officium exercente saeculares intersint, per quos possit in claustro dissolutionis materia provenire, quum nequaquam bene in claustralibus inducantur: auctoritate praesentium firmiter inhibemus, ut nullos de certo saeculares in capitulum, nisi duos vel tres de canonicis ecclesiae sue in decenti habitu, viris aliis, quos expedire viderit, religiosis adiunctis, secum visitationis tempora introducat.38 (X 1. 31. 17) A Decretales illetlen dolognak nevezi a reimsi érsek rossz gyakorlatát, hogy világi híveket vitt magával a kolostor meglátogatására. Megemlítve, hogy inkább csak egy-két kanonokot vigyen ilyenkor. Ezért mivel gyakran megtörténik, hogy a püspökök sokféle elfoglaltságuk vagy testi betegségük vagy ellenséges támadás vagy más esetek miatt, hogy ne mondjuk: ismeret­ hiány miatt, amit nagyon meg kell róni bennük, és nem is kell a továbbiakban tűrni, saját maguk nem képesek kiszolgáltatni az Isten igéjét a népnek, leginkább a nagy kiterjedésű egyházmegyékben, általános rendelkezéssel megparancsoljuk, hogy a püspökök a szent igehirdetés szolgálatának üdvös ellátására alkalmas férfiakat vegyenek maguk mellé, akik erősek mind cselekedetben, mind szóban, akik a rájuk bízott népet őhelyettük, amikor saját maguk nem tehetik meg, lelkiismeretesen látogatván őket szóval és példával is építik, akiknek, ha rászorulnak, alkalmasan szolgáltatják a szükséges dolgokat, nehogy a szükségesekben levő fogyatkozás miatt elálljanak a jó szándékuktól. Codex Iuris Canonici II., 192. 38 Megértvén tehát, hogy illetlen dolog, hogy mikor tiszteletreméltó testvérünk, a reimsi érsek a ti monostorotokban a vizitáció szolgálatát látja el, világiak legyenek jelen, akik révén a klastromban kihágás történhetik, mert nem viselkednek a kolostori élet szabályai szerint, jelen levelünk hatályával megtiltjuk, hogy ezentúl világiakat vigyen magával a vizitáció alkalmával, hanem csak egyháza két-három kanonokját, illő habitusban, s ha szükséges, néhány szerzetest melléjük véve. Codex Iuris Canonici II., 193. 37

25

A Decretales kitér a püspöknek a látogatáskor fizetendő procuratio mértékére is: […] quod idem episcopus, quum ad ipsam ecclesiam causa correctionis accesserit, moderatam ab ea procurationem recipiat bis in anno, sed nihil aliud praeter pensionem et procurationes praescriptas idem episcopus ab eadem ecclesia exigere vel extorquere praesumat.39 (X 3. 39. 21) Eszerint ennek szerénynek kell lennie, csak arra a napra terjedhet, amelyiken a látogatás történt, és nem váltható át másra. Fölmerült a kérdés, hogy az újonnan megtért spanyol provinciákban lévő egyházmegyék hogyan fizessék a procuratiot. Az ügy megoldására pápa elrendelte: […] quod illud observare tenetur, quod in vicinis provinciis observatur.40 (X 3. 39. 22) A procuratio csak a személyesen elvégzett látogatáskor jár a látogatást végző személynek, legyen szó, akár püspökről, akár főesperesről, vagy prelátusról. Erről is rendelkezik a pápa, idézve a lateráni zsinat rendelkezését: Procurationes, qua ratione visitationis debentur episcopis, vel archidiaconis vel quibuslibet aliis, etiam apostolicae sedis legatis aut nunciis, absque manifesta et necessaria causa nullatenus exigantur, nisi quando personaliter officium visitationis impendunt. Et tunc evectionum et personarum mediocritatem observent in Lateranensi concilio diffinitam, [...]41 (X 3. 39. 23) Voltak kolostorok, melyek ellenálltak és nem akarták megfizetni a látogatást végző püspök ellátását. Ezzel kapcsolatban a következőket írta 39 […] hogy a püspök, mikor javítás okán fölkeresi őket, mérsékelt procuratiot kapjon tőlük évente kétszer, de a püspök se merészeljen az előbb leírt ellenszolgáltatáson és adományon kívül semmit követelni vagy kicsikarni attól az egyháztól. Codex Iuris Canonici II., 631. 40 […] azt kell megtartaniuk, amit a szomszédos provinciákban megtartanak. Codex Iuris Canonici II., 632. 41 A procuratiokat melyek a vizitáció alapján járnak a püspököknek vagy főespereseknek, vagy bárki másnak, akár az apostoli Szentszék legátusainak és nunciusainak is, nyilvánvaló és szükséges ok nélkül semmiképpen ne hajtsák be, csak amikor személyesen teljesítik a vizitáció kötelességét. S akkor is tartsák be és szavatolják és a személyek mértéktartását, melyet a lateráni zsinat elrendelt, azt a korlátozást alkalmazva az Apostoli Szentszék legátusai és nunciusai tekintetében, hogy mikor szükségszerű valamely helyen időzniük, hogy az a hely ne legyen nagyon megterhelve miattuk. Codex Iuris Canonici II., 632.

26

elő a pápa: Discretioni vestrae mandamus, quatenus, nisi dicti abbas et conventus aliud rationabile ostenderint et probaverint, propter quod ipsi episcopo exhibere non debeant supra dicta, vos eos ad exhibendum eam, sicut ius dictaverit, iuxta priorum apostolicarum literarum tenorem ratione praevia compellatis.42 (X 3. 39. 24) A kolostorok tehát, ha nem tudják bizonyítani mentességüket, kötelesek fizetni. A püspöknek kötelessége az egyházmegyében a hit tisztaságára is külön figyelni. Az eretnekségek elleni küzdelem jegyében a püspökre hárult az a feladat, hogy alkalmas segítőkkel ellenőrizze a tévelygésekkel veszélyeztetett plébániát évenkénti kétszeri, vagy legalább egyszeri látogatással, annak érdekében, hogy az eretnekségekről tudomást szerezzen. Adiicimus insuper ut quilibet archiepiscopus vel episcopus per se aut per archidiaconum suum, aut alias honestas idoneasque personas, bis aut saltem semel in anno propriam parochiam, in qua fama fuerit haereticos habitare, circumeat, et ibi tres vel plures boni testimonii viros, vel etiam, si expedire videbitur, totam viciniam iurare compellat, quod, si quos ibidem haereticos sciverit, vel aliquos occulta conventicula celebrantes, seu a communi conversatione fidelium vita et moribus dissidentes, eos episcopo studeat indicare.43 (X 5. 1. 13) 1.6 A trienti zsinat határozatai a visitatio canonicaról A zsinat VI. XIII. és XIV. ülésszakán foglalkozott a visitatio canonicaval, a püspököknek ezzel a fontos kötelességével. Erre az időre ugyanis az egyházlátogatások ez a módja a háttérbe szorult, ami nagyban hozOkosságtoknak megparancsoljuk, hogy ha az apát és a konvent valami értelmes dologgal nem bizonyítják, hogy miért nem kell a püspöknek megadniuk a fönt mondottakat, ti magatok kényszerítsétek őket erre, amint a jog is diktálja, az előbbi pápai levél tartalma szerint. Codex Iuris Canonici II., 632. 43 Hozzátesszük még, hogy bármely érsek vagy püspök saját maga vagy főesperese, vagy más tisztes személyek révén évente kétszer, vagy legalább egyszer járja körbe a saját parókiáját, amelyről az a hír járja, hogy eretnekek laknak benne, s ott két-három, hitelt érdemlő férfiút, vagy ha megvalósítható, az egész lakosságot eskesse meg, hogy ha eretnekekről szerez tudomást, vagy akik titkos gyülekezetekbe járnak, vagy a hívek magatartásától életmódjukban vagy erkölcseikben eltérnek, azokat igyekezzék jelenteni a püspöknek. Codex Iuris Canonici II., 788-789. 42

27

zájárult a reformáció elterjedéséhez. Ezért a trienti zsinat atyái fontosnak tartották a püspökök figyelmét fölhívni erre a súlyos kötelességükre. Három alapelvet rögzítettek: 1. a látogatás kötelező volta; 2. elvégzése a püspök kötelessége; 3. a látogatás lelkipásztori és lelki céljainak megerősítése. A zsinat határozata alapján a visitatio alól senki nem mentesülhet. Capitula cathedralium et aliarum maiorum ecclesiarum illorumque personae nullis exemptionibus, consuetudinibus, sententiis, iuramentis, concordiis, quae tantum suos obligent auctores, non etiam successores, tueri se possint, quo minus a suis episcopis et aliis maioribus praelatis per se ipsos solos, vel illis quibus sibi videbitur, adiunctis, iuxta canonicas sanctiones toties, quoties opus fuerit, visitari, corrigi et emendari etiam auctoritate apostolica possint ez valeant.44 A zsinat a XIII. ülésszakán elrendelte: […] quae ad iurisdictionem pertinent episcoporum, ut iuxta proximae sessionis decretum illi in commissis sibi ecclesiis eo libentius resideant, quo facilius et commodius sibi subiectos regere, et in vitae ac morum honestate continere potuerit: illud primum cos admonendos censet, ut se pastores, non percussores esse meminerint, atque ita praeesse sibisubditis opertere, ut non in eis dominentur, sed illos tanquam filios et fratres diligant, elaborantque, ut hortando et monendo ab illicitis deterreant, ne, ubi deliquerint, debitis eos poenis coercere cogantur.45 Tehát kötelezővé tette a püspököknek 44 A székesegyházak és más nagyobb egyházak káptalanjai illetve tagjai nem védhetik ki – semmiféle kiváltsággal, szokással, ítélettel, esküvel, megegyezéssel, amelyek csak szerzőiket kötelezik és nem utódaikat –, hogy a kánoni rendelkezések szerint püspökeik és más fő prelátusaik, önmagukban vagy az általuk választott kísérettel meglátogassák, rendreutasítsák, vagy helyreigazítsák őket akár apostoli tekintéllyel is, ahányszor csak azt szükségesnek találják. Canones et decreta sacrosancti concilii Tridentini, Lipsiae, MDCCCLII. 41. 45 […] hogy a püspökök joghatóságára vonatkozóan néhány dolgot kijelentsen, hogy azok – a legutóbbi ülésszak határozata szerint – a rájuk bízott egyházakban készségesen lakjanak s így még könnyebben, még alkalmasabban tudják alárendeltjeiket igazgatni, valamint az élet és erkölcsök feddhetetlenségében megtartani, úgy tartja jónak, hogy a püspököket elsősorban arra figyelmeztesse: emlékezzenek, ők pásztorok és nem hóhérok, az alájuk rendeltek fölött pedig úgy kell rendelkezniük, hogy ne uralkodjanak fölöttük, hanem fiakként és testvérekként szeressék őket, továbbá arra törekedjenek, hogy őket buzdításokkal és intésekkel térítsék el a törvénytelen dolgoktól, és így ne kelljen

28

a helyben lakását, hogy így könnyebben tudjanak ügyelni a rájuk bízottakra. A zsinati atyák fontosnak tartják, hogy a vizsgálatot tartó püspök tartsa be hibák és bűnök orvoslása során a fokozatosság elvét. Tekintettel a vizsgálat fontosságára kizárják a visitatio elleni fellebbezés lehetőségét, annak érdekében, hogy az eljárás alá vont személyek ne tudjanak kibújni a vizsgálatot tartó püspök joghatósága alól és ily módon kerüljék el a processust. […] ita statuit et decrevit: In causis visitationis et correctionis, sive habilitatis et inhabilitatis, necnon criminalibus, ab episcopo, seu illius in spiritualibus vicario generali, ante definitivam sententiam ab interlocutoria vel alio quocumque gravimine non appelletur, neque episcopus seu vicarius appelletioni huiusmodi tanquam frivolae deferre teneatur, sed ea, ac quacunque inhibitione ab appellationis iudice emanata, necnon omni et consuetudine, etiam immemorabili, contraria non obstande, ad ulteriora valeat procedere, nisi gravamen huiusmodi per definitivam sententiam reparari vel ab ipsa definitiva appellari non possit, quibus casibus sacrorum et antiquorum canonum statuta illibata persistant.46 A zsinati atyák a XIV. ülésszakon ismét visszatértek a visitatio egyetemességének megtartásához, s az alábbiakban olvasható szöveg tanúsága szerint úgy határoztak, hogy egyetlen klerikus sem térhet ki a püspöki rendreutasítás alól még a visitation kívül sem. […] et quibus nullus őket – amennyiben vétkeznek – előírt büntetésekkel kényszeríteni. Canones et decreta sacrosancti concilii Tridentini, 65. 46 […] a következőképpen határozott és rendelkezett: a vizitációra és rendreutasításra, illetve a kompetenciára és inkompetenciára, nemkülönben a bűnvádi eljárásokra vonatkozó ügyekben a püspök vagy a lelki ügyekben eljáró általános helynök végleges döntése előtt nincs helye föllebbezésnek az elsőfokú döntések ellen, sem bármilyen vélt sérelem okán. Továbbá sem a püspök, sem a helynök nem köteles figyelembe venni az ilyen komolytalan föllebbezéseket, hanem nyugodtan lefolytathatja az eljárást minden ellenkező bírói föllebbezés vagy tiltás, valamint bármilyen bevett eljárás és szokás ellenében – legyen az akár emberemlékezetet meghaladó. Ez alól csak az képez kivételt, ha az adott sérelmet a végleges ítélet nem képes orvosolni vagy a végleges ítélet ellen nem lehet föllebbezni, amely esetekben a szent és ősi kánonok rendelkezései változatlanul érvényesek. Canones et decreta sacrosancti concilii Tridentini, 66.

29

clericus per huius sanctae synodi statuta cuiusvis privilegii praetextu totus censetur, quo minus iuxta canonicas sanctiones visitari, puniri et corrigi possit, si in ecclesiis suis resederint, quoscunque saeculares clericos, qualitercunque exemptos, qui alias suae iurisdictioni subessent, de corum excessibus, criminalibus et delictis, quoties et quando opus fuerit, etiam extra visitationem, tanquam ed hoc apostolicae sedis delegati, corrigendi et castigandi facultatem habeant: quibuscunque exemptionibus, declarationibus, consuetudinibus, sententiis, iuramentis, concordiis, que suos tantum obligent auctores, ipsis clericis, ac eorum consanguineis, capellanis, familiaribus, procuratoribus, et aliis quibuslibet, ipsorum exemptorum contemplatione et intuitu minime suffragantibus.47 A szent zsinat a visitatiora kötelezettek sorát valamint az idejét így határozta meg: Patriarchae, primates, metropolitani et episcopi propriam dioecesim per se ipsos, aut, si legitime impediti fuerint, per suum generalem vicarium aut visitatorem, si quotannis totam propter eius latitudinem visitare non poterunt, saltem maiorem eius partem, ita tamen, ut tota biennio per se vel visitatores suos comleatur, visitare non praetermittant.48 47 […] e szent zsinat rendelkezéseinek értelmében egyetlen klerikus sem tekintendő kiemeltnek – bármilyen kiváltságra hivatkozzon is –, mintha nem lehetne meglátogatni, megbüntetni, vagy rendreutasítani a kánonok előírásai szerint. E prelátusok (mint az Apostoli Szentszék által erre delegált személyek) kivétel nélkül mindnyájan rendelkeznek azzal a hatalommal – föltéve, hogy saját egyházukban laknak –, hogy a világi klerikusokat – legyenek akármilyen módon kivételezettek, akik egyébként az adott prelátus joghatósága alá tartoznak – a vizitáció idején kívül is rendreutasítsák és megbüntessék kihágásaikért, bűneikért és vétkeikért, ahányszor és amikor csak szükségesnek találtatik. Ezen klerikusokra, valamint hozzátartozóikra, káplánjaikra, háztartásukra, beosztottjaikra, vagy bárki másra nem vonatkozik semmi olyan kiváltság, külön rendelkezés, szokás, ítélet, eskü, megegyezés, amely csak azok szerzőit köti. Canones et decreta sacrosancti concilii Tridentini, 88. 48 Pátriárkák, prímások, érsekek és püspökök kötelesek saját egyházmegyéjüket végiglátogatni személyesen, illetve akadályoztatásuk esetén, általános helynökükön vagy vizitátorukon keresztül. Ha az egész egyházmegye területét, annak jelentős méretei miatt, nem tudják végiglátogatni egy esztendő alatt, akkor legalább a nagyobb részét látogassák meg úgy, hogy az egész területet bejárják két év leforgása alatt, vagy személyesen, vagy vizitátoraik által. Canones et decreta sacrosancti concilii Tridentini, 156.

30

A zsinat elrendelte továbbá, hogy a főesperesek és az esperesek, akik eddig is jogosan végeztek vizitációkat területükön, továbbra is végezzék azt a püspök felügyelete alatt. A káptalan által végzett visitatiot először a püspöknek kell jóváhagynia, de a püspök joga továbbra is megmarad, hogy meglátogassa ezen egyházakat. A látogatást követően a főesperesek egy hónapon belül kötelesek a püspöknek beszámolni a látogatás eredményéről. A zsinat a következőképpen definiálta a visitatio célját: Visitationum autem omnium istarum praecipuus sit scopus, sana orthodoxamque doctrinam expulsis haeresibus inducere, bonos mores tueri, parvos corrigere, populum cohortationibus et admonitionibus ad religionem, pacem innocentiamque accendere.49 A zsinat rendelkezett arról is, hogy a látogatás ne legyen fényűző és ne terhelje meg a meglátogatott plébániát. A látogatásért külön fizetést, ajándékot nem fogadhat el a látogatást végző személy, csak élelmet a látogatás idejére, de azt is mértékletesen. A meglátogatottnak lehetősége van arra is, hogy pénzben vagy természetben rója le az élelmezésre megállapított összeget a helyi szokások szerint. Ahol viszont nincs szokásban a visitator élelmezése, vagy az élelmezés pénzben történő megváltása, hanem minden ellenszolgáltatás nélkül történik, ott továbbra is megmarad ez a szokás. Amennyiben a visitator többet számolna föl, köteles egy hónapon belül kétszeresen visszatéríteni a számára kifizetett összeget. 1.7. A trienti zsinattól a kodifikációig Azokat a püspököket, akik két év alatt sem képesek egész egyházmegyéjüket meglátogatni, az 1565. évi toledoi zsinat 8. kánonja arra kötelezi, hogy évenként három hónapot egyházmegyéjük látogatására Mindezen látogatásoknak legfőbb célja, hogy az eretnekségek kiűzetése által elvezessenek a sértetlen és igazhitű tanításra, megőrizzék a jó erkölcsöket, helyreigazítsák az elhajlókat; a népet buzdításokkal, intésekkel a vallásra, békére és feddhetetlenségre vezessék; valamint olyan dolgokat érjenek el, amelyek a vizitátorok legjobb belátása szerint és az adott időnek, helynek és lehetőségnek megfelelően a hívek valódi javára válnak. Canones et decreta sacrosancti concilii Tridentini, 156. 49

31

fordítsanak, s ez alól csak akkor vannak fölmentve, ha az teljességgel lehetetlen.50 A trienti zsinat visitatio caninicara vonatkozó határozatainak egyik leghűségesebb végrehajtója, és annak gyakorlatba történő átültetője Borromeo Szent Károly (†1584), milánói bíboros volt. A zsinat befejeztével tartományi zsinatot tartott és azon lefektették a látogatás megvalósításának módját, kiegészítve a látogatás előkészítésével. Ő maga kétszer látogatta végig egyházmegyéjét, de volt olyan rész, melyet ötször látogatott meg. A visitatiora vonatkozó tartományi zsinati határozatai és látogatásai mintául szolgáltak püspöktársainak. A látogatás három mozzanatból állt. Bejelentették, előkészítették és elvégezték a látogatást. A második lépésre, az előkészítésre nagy hangsúlyt fektettek. Az előkészület elsősorban a meglátogatandó közösség lelki fölké­ szítését jelentette, ami alatt a prédikáció, a gyónás és az imádság értendő. Az előkészület mindenre kiterjedő volt és az úgynevezett visitatio rerum valamint visitatio hominum alkotta. A hangsúly azonban a vi­ sitatio hominumon, a hívek meglátogatásán volt. A visitatio rerumba, azaz a dolgok megvizsgálásába beletartozott az összes ingatlan, alapítvány, a bevételek, a kiadások, a plébánia határai, a monostorok, a kórházak, a temetők, az iskolák leltározása. Az emberekkel való találkozáshoz összeírták a papságot címeikkel és jogaikkal, az elsőáldozókat, azo­kat, akik segítik a lelkipásztorok munkáját (őrök, sekrestyések, orgonis­ták, kántorok), a jó­ tékonykodást gyakor­ló­kat, az orvosokat, az ápoló­kat, a jegyzőket, a festőket, szob­rászokat, nyomdászokat, a vendéglősö­ket, a tanítókat, a bábákat, a nyil­ vános bűnösöket, a szegényeket, az árvákat, az özvegyeket. Szám­bavételre került az összes könyv, az anyakönyvek és a sta­tus ani­marumok. Miután mindezt előre megküldtéka vizitátornak, következett a láto­gatás. A látogatás rövid templomi szertartással kezdődik, amelynek a végén a püspök áldást ad. Ezt követően rövid beszédet mond, majd általános feloldozást szolgáltat a híveknek. A templomi szertartás zárásaként kihirdeti a búcsúk elnyerésének lehetőségét, majd kivonul 50

32

Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, 466.

a temetőbe, ahol az elhunytakért imádkozik. Ezt követően öt mozza­ nat­ban zajlik le a látogatás maga: 1. A helyi látogatás: a temp­lom, az oltárok, a sekrestye, a harangtorony, a falak, a padló, a pla­fon, a tetők állapotának felmérése. 2. A tényleges látogatás: a dol­gok, és a be­ rendezések, a bevételek, és a kiadások, valamint leltá­rak ellenőrzése. 3. A kötelezettségek teljesítésének látogatása: a vállalt szent­misék, imák, szertartások elvégzése. 4. A személyi látogatás a klérus és a nép éle­ tének megvizsgálása. A legfontosabb ez, a negyedik mozza­nat volt, ahol a püspök egyesével találkozott a papokkal, majd a hívek csoport­ jaival. 5. A bérmálás szentségének kiszolgáltatása. Befejezésként a „lá­ to­gató” a látott, hallott és tapasztalt hiányosságok kiigazítására meg­ fe­lelő rendelkezéseket adott. A püspök rendeletek megvalósításának ellenőrzését a vikáriusra bízta.51 Három évtizeddel a trienti zsinat után, 1593-ban megjelent Paulo Salodio Praxis compendiosa de visitatione című könyve Milánóban. Ebben Paulo Salodio összegzi a püspöki látogatás lényegét és igen súlyos szavakkal erősíti annak fontosságát. Amennyiben a püspök nem látogatná az egyházmegyéjét, csupán minimális ismerettel rendelkezne mindarról, ami a feladatához tartozik, és ennek következtében csak csekély mértékben tudna eljárni. Amennyiben megfosztja alárendeltjeit a látogatás gyümölcseitől, a szeretet ellen tesz. Ebből az következik, hogy a hanyag püspök ebben a feladatában halálos és nagyon súlyos bűnt követ el.52 Ezen kijelentések igen szigorúnak hatnak, de ráirányítják a figyelmet arra a fontos feladatra, ami a püspöki kormányzás előfeltétele. A püspök csak azt tudja kormányozni, amit ismer. Lioguri Szent Alfonz a La practica di ben governale (A jó kormányzás gyakorlata) című művében kiemeli, hogy amit a püspöki látogatásról ír a gyakorlatban azt előtte már sokan kipróbálták: […] tratte dagli esempti dei Vescovi zelanti ed approvate con l’esperienza personale.53 Miragoli, E. La visita pastorale: anima regiminis episcopalis, in Quaderni di Diritto Ecclesiale, 6 (1993) 123−124. 52 Miragoli, E. Praxis compendiosa de visitatione:un’antica guida per la visita pastorale, in Quaderni di Diritto Ecclesiale, 6 (1993) 150−154. 53 […] buzgó püspököktől származnak és a személyes tapasztalat révén meg51

33

VIII. Kelemen 1596. február 10-ei motu propriojával a püspöki teendők végzésénél a Pontificale Romanum formuláinak betartását írta elő.54 A püspököt a papság és a hívek fogadják, majd a templomba vonul az Ecce sacerdos magnus éneklése alatt. A templomban a főoltárnál könyörgést mond.55 Ezt követően a püspök elmondja jövetelének okát, melyet a szertartáskönyv hat pontban sorol föl: 1. Az elhunyt hívek lelkeinek feloldozást adjon. 2. Meggyőződjön arról, miként szolgáltatják ki a szentségeket. 3. A bűnösöket megbüntesse. 4. Azokat az ügyeket, melyek a püspökre tartoznak, elintézze. 5. A bérmálást kiszolgáltassa. 6. A népnek hitoktatást és erkölcsi oktatást adjon. Ezt követően kivonul a temetőbe teljesítve az első pontban megjelölt feladatot, majd visszatér és kezdődik a visitatio. Kezdi az oltáriszentség vizitálásával, a keresztelőkúttal folytatja, majd megtekinti a szent olajokat, a szent ereklyéket, az oltárokat, kápolnákat, szent képeket, a sekrestyét, a temetőt, az egyházi épületeket, kórházakat, confraternitasokat és más kegyes helyeket vizsgál meg. Majd bérmálást végez, esetleg egyházi ruhákat áld meg és gyóntat, azután meghallgatja a panaszokat, végül a papság és a nép viselkedéséről, az egyház és lelki és anyagi igazgatásáról, az egyházi könyvekről tart vizsgálatot.56 A visitationak ez a menete már gyakorlatilag megfelel a jelenlegi gyakorlatnak is. A XIV. Benedek pápa által 1740-ben kiadott Ubi primum kezdetű püspökökhöz szóló enciklikájának 4. §-ában így figyelmezteti a püspököket: Iam vero scitis, Fratres, Divino praecepto mandatum esse omnibus animarum Pastoribus, oves suas agnoscere, aesque cerbi Divini praedicatione, Sacramentorum administratione, ac bonorum omnium opeerősítettek. Miragoli, E. La visita pastorale: anima regiminis episcopalis, in Quaderni di Diritto Ecclesiale, 6 (1993) 123−124. 54 Neminem ex iis, quibus Pontificalia munera exercendi et faciendi munus impositum est, nisi formulis, quae hoc ipse Ponticali continentur, servatis satisfacere posse. Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, 467. 55 Deus humilium visitator, qui eos paterna dilectione consolaris, praetende societatis nostrae gratiam tuam, ut per eos in quibus habitas, tuum in nobis sentiamus adventum. Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, 468. 56 Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, 468.

34

rum exemplo pascere; hisque, ac caeteris Pastoralis Officii Muniis satisfacere, ut par est, minime posse eos, qui gregi suo non invigilent, neque assistant, vineamque Domini, in qua positi sunt custodes, non custodiant assidue. […] negotium vero omnium maximum custodiendi, et gubernandi gregis ab eo per se non per administros curari? Sint enimvero quantum vis idonei, probatique Ministri, non tamen eorum vocem sic solent audire oves, ut vocem veri sui Pastoris: non vicarium illorum operam suoolere satis vigilantiam, atque operam ipsius Episcopi, qui peculiari Sacti Spiritus gratia ad id optulatur, experientia abunde compertum est.57 A XIV. Kelemen pápa nevéhez fűződő, 1769-ben kiadott Decret quam maxime kezdetű enciklikájában arra int, hogy a visitatio során kerülni kell még a haszonszerzés gyanúját is. A püspök személyében ugyanis Krisztus látogatja népét: In sacra item diocesis visitatione omnem avartitiae, ac turpis lucri suspicionem facili negotio declinabitis, et non quae vestra sunt, sed quae Iesu Chirsti vos quaerere, palam constabit, si, quae Concilii Tridentini Patres maxime hac de re commendarunt, accurate impleveritis.58

Már tudjátok testvérek, hogy az isteni parancs minden lelkipásztornak elrendeli, hogy ismerje juhait és őket Isten Igéjének hirdetésével, a szentségek kiszolgáltatásával és minden jócselekedet példájával legeltesse; továbbá, hogy ezeknek és a pásztori feladat más kötelességeinek semmiképpen sem tud, ahogyan illik megfelelni az, aki nyája felett nem virraszt, és nem vigyáz rá, és az Úr szőlőjét, melybe őrként helyeztetett, nem gondozza szüntelenül. […] hiszen minden másnál nagyobb feladata, hogy ő maga személyesen megőrizze és kormányozza nyáját, ne pedig másokra bízza? Mert legyenek bár akármilyen alkalmas és kipróbált szolgák, de az ő hangjukra a bárányok nem úgy szoktak hallgatni, mint saját igazi pásztoruk hangjára: és hogy nem elegendő a helyettesek buzgósága a püspök éberségének és feladatainak pótlására, akit a Szentlélek különleges kegyelme segít ebben, ahogy ezt a tapasztalat bősége igazolja. Codicis Ius Canonici Fontes I, cura Gaspari, P., Romae, 1947. 672−673. 58 Az egyházmegye szent vizitációja során pedig helyes eljárásmóddal kerüljétek el a mohóság és tisztességtelen haszon minden gyanúját, és nyilvánvaló lesz, hogy ti nem saját javatokat keresitek, hanem Jézus Krisztusét, ha gondosan végrehajtjátok, amit a trienti zsinat atyái erről a dologról különös nyomatékkal elrendeltek. Codicis Ius Canonici Fontes II, 639. 57

35

1909-ben részletes írás jelent meg a visitatio canonica témaköreiről és kérdéssorairól.59 1.8. A Codex Iuris Canonici (1917) a visitatioról A CIC (1917) nem hoz újat a trienti zsinathoz képest. Négy kánonban foglalja össze (343. c.–346. c.) a püspöki látogatással kapcsolatos szabályokat. A látogatás gyakoriságát 5 évben jelöli meg. CIC (1917): 343. c. 1. §. Ad sanam et orthodoxam doctrinam conservandam, bonos mores tuendos, parvos corrigendos, pacem, innocentiam, et disciplinam in populo et clero promovendam ceteraque pro ratione adiunctorum ad bonum religionis constituenda tenetur Episcopi obligatione visitandae quotannis dioecesis vel ex toto vel ex parte, ita ut saltem singulis quinquenniis universam vel ipsi per se vel, si fuerint legitime impediti, per Vicarium Generalem aliumve lustrent.60 A látogatás kiterjed a hit tisztaságának védelmére, a hívek erkölcsi életére, a papság fegyelmére, illetve mindarra, ami elősegíti a hit terjedését és megőrzését az adott plébánián. A kánon a püspök kötelességévé teszi a látogatás végzését, csak törvényes akadály (például betegség)

59 1. Az oltáriszentségről 48 kérdés, 2. A keresztségről 28, 3. A szent olajokról 15, 4. A szent ereklyékről 5, 5. Az oltárokról 12, 6. A kápolnákról 7, 7. A szentképekről 8, 8. A sekrestyéről 48, 9. A temtőről 20, 10. A püspöki urvarról 36, 11. A káptalanról 32, 12. A szemináriumról 29, 13. A plébánialakról 9, 14. Az iskoláról 41, 15. A szerzetesházakról 42, 16. A confraternalitások, egyesülete és intézetekről 18, 17. A bérmálásról, 18. A templomi ruhák megáldása, 19. A fenntartott ügyekről, 20. A papság viselkedéséről 22, 21. A nép viselkedéséről 26, 22. Az egyház lelki igazgatásáról 49, 23. Az egyház anyagi igazgatásáról 44, 14. Az anyakönyvekről 21. Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, Budapest, 1909. 461−509, 676−707, 1910. 42−92. 60 CIC (1917) 343. k. 1. § Az igaz és katolikus tanítás figyelemmel kísérése, a jó erkölcsök védelme, a kicsinyek nevelése, a békének, az ártatlanságnak és a fegyelemnek a nép és a papság körében történő előmozdítása, valamint más egyéb, a fentiekkel kapcsolatos, a vallás javára intézendő teendők miatt a püspököknek évenként vagy teljesen vagy részben végig kell látogatniuk az egyházmegyéjüket úgy, hogy minden ötödik évben a egészet vagy saját maguk, vagy, ha törvényes okból vannak akadályoztatva, az általános helynök látogassa végig. Codex Iuris Canonici, Ratisbonae, MCXIX. 88−89.

36

esetén, végezheti helyette a látogatást az általános helynök, de más pap nem. CIC (1917): 343. c .2. §. Fas est Episcopo clericos duos etiam e Capitulo sive cathedrali sive collegiali sibi adsciscere visitationis comites atque adiutores; eosque, quos malureit, eligere, reprobato quocunque contrario privilegio vel consuetudine.61 A püspök szabadon választhat ki magának két klerikust, akik segítik őt a látogatás végzésében. Segítőnek azonban nem választhat laikust. A személyek kijelölésénél teljesen szabadon dönthet, semmilyen előző privilégium nem gátolhatja a választásban. CIC (1917): 343. c. 3. §. Si obligationi de qua in § 1, Episcopus graviter defuerit, servetur praescriptum can. 274, nn. 4, 5.62 Ha a püspök súlyosan elhanyagolja látogatási kötelezettségét a 274-es kánon 4. és 5. pontja alapján a metropolitára, vagy széküresedés esetén a tartomány legidősebb püspökére száll a látogatás joga. CIC (1917): 344.c.1.§. Ordinariae episcopali visitationi obnoxiae sunt personae, res ac loca pia, quamvis exempta, quae intra dioecesis ambitum continentur, nisi probari possit specialem a visitatione exemptionem fuisse ipsis ab Apostolica Sede concessam.63 A látogatás kötelezettségének valamennyi az egyházmegye joghatósága alá tarozó személy és dolog (pl. templomok, kápolnák, temetők, iskolák, liturgikus tárgyak) alá van vetve. Ez alól csak az Apostoli Szentszéktől kapott speciális engedély mentesítheti az illetőt, vagy a helyet. CIC (1917) 343. k. 2. §. A püspök a látogatásra kísérőként vagy segítőként magával vihet a székes- vagy a társaskáptalanból két papot; s azokat választhatja ki erre a célra, akiket szeretne, minden ezzel ellentétes privilégium vagy szokás ellenében is. Codex Iuris Canonici, 88−89. 62 CIC (1917) 343. k. 3. §. Ha az 1. §-ban leírt kötelezettségeknek a püspök több rendben („súlyosan”) nem tesz eleget, a 274. kánon 4−5. jegyzeteit kell alkalmazni. Codex Iuris Canonici, 88-89. 63 CIC (1917) 344.c.1.§. A püspöki látogatás kötelezettsége kiterjed azokra a személyekre, dolgokra vagy kegyhelyekre (mégha ki is vannak véve – a püspök joghatósága alól –), melyek az egyházmegye területén találhatók, hacsak nem bizonyítható, hogy az Apostoli Szentszék speciális mentességet adományozott nekik a püspöki látogatás alól. Codex Iuris Canonici, 88−89. 61

37

CIC (1917): 344. c. 2.§. Religiosos autem exemptos Episcopus visitare potest in casibus tantum in iure expressis.64 A püspöknek vagy az Apostoli Szentszéknek alárendelt apácazárdákat, az egyházmegyei jogú férfi és női szerzetesrendek házait ötévente, mindenre kiterjedő látogatásban kell részesítenie a püspöknek. Részlegesen kell megvizsgálnia a férfirend felügyelete alá tartozó apácazárdákat a klauzúrára vonatkozóan, a pápai jogú exempt papi kongregációk házait a templomra, sekrestyére, nyilvános kápolnára és gyóntatószékre vonatkozóan. A látogatás alkalmával a megkérdezett szerzetesek kötelesek az igazságnak megfelelő választ adni. Az elöljáróknak tilos bármely módon a látogatás céljának meghiúsítása. Az istentiszteletet az exempt szerzetesek házaiban is ellenőrizheti.65 CIC (1917): 345. c. Visitator, in iis quae obiectum et finem visitationis respiciunt, debet paterna forma procedere, et ab eius praeceptis ac decretis datur recursus in devolutivo tantum; in aliis vero causis, etiam tempore visitationis, Episcopus ad normam iuris procedat necesse est.66 A vizitáció tehát nem vezethet önkényeskedéshez, a püspöknek, vagy helyettesének atyai módon kell a vizsgálatot végeznie szorosan a jog előírása szerint. CIC (1917): 346. c. Studeant Episcopi debita cum diligentia, sine inutilibus tamen moris, pastoralem visitationem absolvere: caveant, ne superfluis sumptibus cuiquam graves onerosive sint, neve ratione visitationis ipsi aut quisquam suorum pro se suisve dona quodvis genus petant aut accipiant, reprobata quavis contraria consuetudine; circa vero victualia sibi suisque ministranda vel procurationes et expensas itineris, servetur legitima locorum consuetudo.67 Már az ősi kánonok kiCIC (1917) 344.k. 2.§. A (püspöki joghatóság alól) kivett szerzeteseket a püspök csupán a jogban meghatározott esetekben látogathatja. Codex Iuris Canonici, 88−89. 65 Bánk, J., Kánonjog I. Budapest, 1960. 721. 66 CIC (1917) 345. c. A vizitátornak azokban a dolgokban, melyek a vizitáció tárgyára és céljára vonatkoznak, atyai módon kell eljárnia, az előírásoktól és szabályoktól eltérés csak in devolutivo (helyettesítés esetén) lehetséges; egyéb dolgokban azonban, a vizitáció ideje alatt is, a püspöknek a jog normái szerint kell eljárnia. Codex Iuris Canonici, 88−89. 67 CIC (1917) 346. c. Igyekezzenek a püspökök a vizitációt a kellő gondossággal, ugyan­akkor fölösleges késlekedések nélkül elvégezni. Óvakodjanak attól, nehogy túlzott 64

38

tértek arra, hogy a püspöki látogatás nem jelenthet megterhelést a plébánia számára. A püspök nem kérhet fizetséget a látogatásért. Csak az utazás és az élelmezés költségeinek a megtérítése illeti meg a helyi törvényes szokások szerint. A látogatás végzése illetve a püspök kötelezettsége messze ke­rült attól a gyakorlattól, melyet Borromeo Szent Károly elindított és a püspö­ ki látogatást valóban Anima regimini Episcopalisnak lehe­tett nevezni. A látogatás ünnepi találkozássá, a bérmálás szentségének kiszol­gálta­ tásává és hivatalvizsgálattá redukálódott. 1.9 A II. vatikáni zsinat útmutatása A II. vatikáni zsinat Christus Dominus határozatában az egyházmegyék határainak kialakítása kapcsán tesz említést a főpásztori látogatásról. Az egyházmegye kiterjedése és lakosainak a száma általában olyan legyen, hogy a püspök egymaga tudja – munkatársaival – főpapi kötelességeit teljesíteni és főpásztori látogatásait megfelelően végezni, az egyházmegyéjében az apostolkodásnak összes műveit irányítani és egybehangolni. Ismerhesse elsősorban papjait, de az egyházmegye munkáiban számottevőbb szerzeteseket és világiakat is.68 Már a zsinat tanításában is megfigyelhető a személyes kapcsolatra való utalás, a lelkipásztori látogatás pasztorális jellegének megújítása. A látogatás tehát arra szolgál elsősorban, hogy a püspök találkozzon papjaival és azokkal a szerzetesekkel, valamint világi munkatársakkal, akik az egyházmegyéje területén apostoli munkát végeznek, továbbá felkeresse a világi híveket is. A zsinat egyházmegyei határokra vonatkozó ajánlása nem teljesült maradéktalanul. Még mindig nagyobb kiterjedésű egyházmegyék vannak szerte a világon minthogy egy püspök költségekkel a meglátogatottak számára teherré váljon a látogatás, illetve hogy a látogatás okán ők maguk vagy bárkik az övéik közül maguknak vagy övéiknek bármiféle ajándékot kérjenek vagy fogadjanak el − mindenféle ezzel ellentétes szokással szemben is; a maguk és övéik számára szükséges élelemmel, az utazás megszervezésével és költségeivel kapcsolatban a helyi törvényes szokást kell betartani. Codex Iuris Canonici, 88−89. 68 A II. Vatikáni Zsinat tanítása, (szerk.) Cserháti, J.−Fábián, Á., Budapest, 1986. 170.

39

azt végig tudja látogatni és személyes kapcsolatba tudjon kerülni a rábízott hívekkel. 1973. február 22-én a Püspöki Kongregáció adta ki az Ecclesia Imago kezdetű püspököknek szóló direktóriumot, melynek második, Visitatio Pastoralis című fejezete69 irányítja rá a figyelmet a püspöki látogatás fontosságára a következőképpen: II. VISITATIO PASTORALIS 166. De Visitationis pastoralis natura. Visitatio pastoralis unus est, et quidem pecularis, ex modis, quibus Episcopus, inter unam alteramque Synodum, congressus personales cum clero ceterisque fidelibus Populi Dei fovet, ut eos cognoscat et dirigat, hortetur ad fidem vitamque christianam exercendam, atque structuras et instumenta, quae servitio pastoralis destinatur, in sua vera efficientia experiatur ipse ac perpendat. Caritas pastoralis est Visitationis veluti anima; finis vero eiusdem ad bonum communitatum et institutorum Ecclesiae cursum intendit. Pastoralis Visitatio opus est apostolicum, eventus gratiae, imaginem referens illius singularis ac prorsus mirandae visitationis, qua „princeps pastorum” (1 Pétr. 5, 4), episcopus animarum nostrarum (cf. 1 Pétr. 2, 25) Christus Iesus visitavit et fecit redemptionem plebis suae (cf. Lc. 1, 68). Per visitationem pastoralem Episcopus spectabili modo se praebet visibile principium ac fundamentum unitatis in ecclesia particulari sibi commissa. Pastoralis Visitatio, cum totam afficiat dioecesim in suis veriis personarum coetibus, locis sacris, structuris et institutionibus, felicem praebet Episcopo occasionem operariis evangelicis laudem, stimulum, solatium afferendi, evangelizationis et apostolatus difficultates suis ipse oculis perspiciendi organicae actionis pastoralis rationem iterum investigandi arque perpendendi, corda fratrum attingendi, vires forte languidas excitandi, omnes denique fideles advocandi ad novam sui conscientiam ac diligentiorem actionem apostolicam. Proinde personae, sive singulae sive consociatae, potissimum visitantur, eae praesertim, quae partem habent in exercitio apostolatus. Ad auxilium potius quam ad iudicium sacrorum ministrorum 69

40

SC Ep., Directorium, Ecclesiae imago, 166−170 (1973. II. 22; Leges V, 6516−6517).

Visitatio tendit. 167. De Visitationis pastoralis novis aspectibus atque frequentia. Visitationis pastoralis institutum novas induit formas, variis quidem locis accomodandas, necesse est, novasque accipiat causas et rationes, quibus utilius nostris hisce temporibus evadat. Eius frequentia et continuatio cum dicta natura pastoralis strictim commetiendae sunt. Quamobrem, ubi opportunum videatur, minui possunt publicae caerimoniae, et Visitatio, si opus est, per plures dies, etsi non continuos, protrahi, adeo ut Episcopus uti possit etiam aliis sibi datis occasionibus, cum nempe diversa dioecesis loca alias ob causas adit. 168. De Visitatione pastorali paroeciarum. Ratio praecipua Visitationis paroeciarum ea est, ut Episcopus personas – clerum scilicet, religiosos ac laicos – conveniat. Ad id tendant oportet omnes Visitationis actus. In Visitationie ergo paroeciarum haec, inter alia, Episcopus peragere studet: Missam celebrat et verum Dei praedicat; Sacramentum Confirmationis inter Missam, quantum fieri potest, sollemniter confert; Pueros doctrina christiana instruendos visitat eosque de factis progressibus interrogat; Cum parocho aliisque clericis, paroeciae addictis, colloquitur; Pastorale Consilium paroeciale, consociationes apostolatui deditas, quae ab hierarchia dioecesana pendent, Instituta et scholas ecclesiasticas inspicit; Clericos et religiosos alloquitur, necnon etiam laicos, qui in paroecia pastoralia incepta moderantur; Infirmos visitat, quantum fert facultas; Alicui iuventum inceptui vel beneficae pro pauperibus actionis, si que fiat, interest; Operarios in ipsis officinarum locis adit et alloquitur, si fieri potest et opportunum videatur; Laicis, qui cum Episcopo colloquium de sua spirituali vita vel de paroeciae bono postulant, facilem se aduendi praebet facultatem. Paroeciae vero aliorumque instituorum libros in visendos, loca sacra et supellectiles inspicianda, bonorum administrationem examinandam Episcopus idoneis presbyteris, praesertim vicariis foraneis, diebus

41

Visitationem ante cedentibus vel subsequentibus per agenda committit, ut ipse Visitationis tempus potius dedat colloquiis ac sacris ministeriis, quae maxime ei congruunt út pote communitatis christianae capit, magistro ac pastori. 169. De fidelibus Visitationi pastorali praeparandis. Visitatio pastoralis congruam fidelium praeparationem requirit, quae fieri potest per speciales de ecclesiae particularis communitate de que episcopatus missione ac ministeriis sermonum et praedicationum cursus, necnon per folia et oposcula, typis impressa, atque per alia communicationis subsidia. Ad spiritualem et apostolicam speciem ostendendam, Visitationem praecedunt, quantum fieri potest, sacrae missiones ad populum, quae ita peregantur, ut omnes coetus et homines, etiam a vita christiana remotiores, attingant et ad salutarem eventum animos erigant. Pariter, ante Visitationem, ope peritorum, investigationes habentur et notitiae colliguntur de paroeciae sociali-religioso statu, quae Episcopo et Officiis, quorum interest, in serviant, ut rerum conditiones bene noscantur, recta consilia capiantur et apostolatus ministeria secura dirigantur via. 170. De Episcopi in Visitatione habitu et usu. Commissio sibi gregi Episcopus est fidei morumque magister, pontifex et pastor: peculiares hinc virtutes etiam ministerii Visitationis actus distinguere debent. Proinde in Visitatione, sicut et in ceteris vitae adiunctis, decet Episcopum simplex et mitis habitus atque benignus et aequabilis cum omnibus usus, ut documenta exhibeat pietatis et paupertatis et caritatis, que omnes simul cum prudentia peculiares sunt pastorum Ecclesiae virtutes maximeque hodie probatae. Prae oculis imaginem Iesus boni Pastoris custodiens, fidelibus se praebet non „in sublimitate sermonis” (1 Cor. 2, 1) neque verbis et operibus gloriosum, sed spiritu indutum Iesus Christi atque humilitatis, benignitatis, deditionis, artis audiendi sibique auditores conciliandi imitatorem; id enim meminerit ad Visitationem pastoralem pertinere, ut „quaeratur”: „quaerantur animae generoso amore et securo ductu indigentes; quaeratur Ecclesia ut vere sit Ecclesia”, id est Populi Dei. Nec tamen dedecent illa simplicia festivitatis indicata, quae sunt potius in servitium fidelium quam in honorem pastoris, quatenus in eorum cordibus excitare semsum eventus gratiae illius Visitationis, cum gaudio expectatae, et inde maiores valeant spirituales fructus affere. 42

A fentebb idézett szöveg értelmében a lelkipásztori látogatás az egyik módja annak, hogy a püspök személyes kapcsolatot tartson fönn a papokkal és a hívekkel. Ez a találkozás elősegíti az intenzívebb lelki életet és az apostoli tevékenységet. A látogatás során a püspök képet kap a plébánia helyzetéről, nehézségeiről és alkalmat ad arra, hogy pontosabban határozzák meg az elsőbbségi feladatokat a lelkipásztorkodásban. A látogatás tehát elsősorban a személyeknek szól és a lelkek üdvét kell előmozdítania. A direktórium meghatározza a látogatás menetét is. Szentmisével kezdődjön a látogatás, melyben Isten igéjét hirdeti a püspök. Ha bérmálás is történik, akkor az alkalmohoz illő ünnepélyességgel kerüljön megtartásra a szentmise. Ezt követi a találkozás a plébánián a lelkipásztorral és más egyházi személyekkel, a képviselőtestülettel, egyéb segítőkkel, továbbá a gazdasági tanács tagjaival. A direktórium külön kiemeli a találkozást a gyermekekkel és fiatalokkal, akik kérdéseket tehetnek föl a püspöknek. Ezt követően az iskola és egyéb intézmények meglátogatása történik. A direktórium szintén nyomatékosan hangsúlyozza a betegek meglátogatását, ha ez lehetséges. A püspök jogosult arra, hogy megválassza, miként akar jelen lenni a hívők között. Lehetőség van a fiatalokkal kulturális, vagy sportrendezvényeken is találkozni, avagy a munkásokat a munkahelyükön felkeresni. Az adminisztráció, a pénzügyek és az iroda vizsgálata történhet a látogatás előtt vagy után. Ebbe a püspök a helynökét, vagy más papi személyt is bevonhat. Fontos, hogy a püspök a látogatás alatt a személyes találkozásokra tudjon koncentrálni. A püspöki látogatás tökéletes szervezőmunkát igényel. A híveket prédikációkban és más beszélgetések alkalmával föl kell készíteni a püspökkel való találkozásra. Ezen beszélgetések témája az egyház természete, a hierarchikus lelki közösség valamint a püspök szerepe az egyházban. Mindezek ismertetésre kommunikációs eszközöket is fel lehet használni. A látogatást előkészítheti egy plébániai misszió is, mely során azokat is megpróbálják elérni, akik kiestek a hit gyakorlásából.

43

A püspöknek is készülnie kell a látogatásra. Meg kell ismernie a meglátogatandó plébánia körülményeit, helyzetét. A püspök a látogatás alatt egyszerűen és kedvesen viselkedjen. Személyében Jézus, a „jó pásztor” (vö.: Jn.10.12) jelenik meg hívei között. Arra is figyelnie kell, hogy túlzottan ne terhelje meg anyagilag a plébániát látogatásával. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyszerű ünnepet rendezzenek a keresztény öröm természetes kifejezésére. A látogatást le is kell zárnia. Feljegyzést kell készítenie a tapasztalatairól, és ki kell fejeznie nagyrabecsülését a jó kezdeményezésekkel kapcsolatban valamint javaslatokat tenni bizonyos fejlesztésekre, külön odafigyelve az istentiszteletre, a lelkipásztori munkára illetve más fontos kezdeményezésekre. A dokumentum ezt megelőzően az egyházmegyei zsinatról beszél, mely szoros összefüggésben kell, hogy álljon a látogatással. A püspök meglátogatja az egyházmegyét, megismeri a problémákat, egyházmegyei zsinaton az egész egyház­ megyére vonatkozó határozatokat hoz, majd újabb látogatás során ellenőrzi annak végrehajtását. 1.10. A hatályos Codex Iuris Canonici három kánonja (396−398) CIC can. 396. § 1. Tenetur Episcopus obligatione dioecesis vel ex toto vel ex parte quotannis visitandae, ita ut singulis saltem quinquenniis universam dioecesim, ipse per se vel, si legitime fuerit impeditus, per Episcoporum coadiutorem, aut per auxiliarem, aut per Vicarium generalem vel episcopalem, aut per alium presbyterum visitet.70 II. János Pál pápa a püspökről szóló Pastores Gregis kezdetű szinodus utáni buzdításában a következőket írja a püspöki látogatás lényegéről: Amikor a püspök meglátogat egy plébániát, az adminisztratív ügyek vizsgálatát bízza munkatársaira, ő maga pedig a személyes találkozásra CIC 396. kán. 1.§. A megyéspüspök köteles az egyházmegyéjét évenként részben vagy egészében meglátogatni úgy, hogy legalább ötévenként az egész egyházmegyét személyesen, vagy ha törvényesen akadályoztatva, a koadjutor, a segédpüspök, az általános helynök vagy a püspöki helynök vagy más pap útján végiglátogassa. Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford. és a magy. Erdő, P., Budapest, 1985, 1986, 1997. 344-345. 70

44

helyezze a hangsúlyt, elsősorban a plébánossal és papokkal. Ez az az alkalom, amikor közvetlenül végezheti népe körében az Ige, a megszentelés, és a lelkipásztori kormányzás szolgálatát, közvetlen kapcsolatba kerül az emberek gondjaival és félelmeivel, vágyaival és örömeivel, és mindenkiben ébreszteni tudja a reményt. Ekkor találkozhat közelebbről a szegényekkel, öregekkel és betegekkel is. A lelkipásztori látogatás így a népét békességben meglátogató Úr jelenlétének lesz jele.71 A CIC 396. kánonban említett öt év, mely az CIC (1917) újítása nyomán a CIC-be is bekerült, utal a püspöknek 5 évenkénti a Szentszék felé történő jelentéskötelezettségére is. A visitatiok anyaga adja a jelentés tartalmát. A visitatio canonica öt éves tervét körlevelében közölte dr. Kiss-Rigó László püspök.72

2009

2010

2011

2012

2013

Szegedbelvárosi

Gyula

Szentes

Csongrád

Orosháza

B ékéscsababelvárosi

SzegedAlsóváros

SzegedFelsőváros

SzegedTátratér

Újszeged

SzegedRókus

B ékésszentandrás

Mezőkovácsháza

Makóbelvárosi

SzegedKiskundorozsma

Alg yő

Apátfalva

Kistelek

Mórahalom

Ásotthalom

Battonya

B ékés

Csanádapáca

Csanytelek

Deszk

Dévaványa

Domaszék

Elek

Forráskút

Földeák

Gyoma

Endrőd

Hódmezővásárhely

Kevermes

Kétsoprony

Kondoros

Kunágota

Kunszentmárton

Mag yarbánheg yes

Makó-Újváros

71 II. János Pál pápa Pastores Gregis kezdetű szinodus utáni buzdítása a püspökről, akik Jézus Krisztus evangéliumának szolgája, hogy a világ remélni tudjon, Budapest, 2004. 91. 72 Egyházmegyei körlevél 2009. I., Szeged, 2009. 3.

45

Medg yeseg yháza

Mezőberény

Mezőheg yes

Mindszent

Nag ykamarás

Nag yszénás

Röszke

Ruzsa

Sándorfalva

Szar vas

Szatymaz

SzegedSzőreg

SzegedMóraváros

Mezőtúr

SzegedSzentmihály

Szeged-Tápé

Szeghalom

Szeg vár

Tiszasziget

Tótkomlós

Újkíg yós

Z ákányszék

B ékéscsabaJamina

Csanádpalota

Valentín Gomez-Iglezias C. a következőket írja kommentárjában: It should also be that the term of five years indicated for the pastoral visit is consistent with the provisions of canon 399 on the preparation of the reporton the state of his diocese or the quinquennial report that the diocesan bishop must submit to the Roman Pontiff. A familiarity with the diocese resulting from the visit will facilitate the full and objective development of the quinquennial account or report.73 A látogatás pasztorális jelentőségét húzza alá a 396. kánon, melyben a püspök hármas feladatát legjobban teljesíteni tudja. Therefore, the visit meets two fundamental needs of the munus pastorale of the bishop: a) to be informed directly and in detail on the state of the diocese (about persons as well as on the parochial communites, etc.) with regard for the content of the triple munus of the bishop (teaching, sanctifying and governing), information that effectively aids the bishop in determining the way to approach and handle the diverse concrete situation in order to take proper governance measures; and b) to stimulate all the faithful to cooperative 73 Azt is meg kell jegyezni, hogy az öt éves határidő, melyet a pásztori látogatásra előírnak, összefügg a 399. kánon rendelkezéseivel az egyházmegye helyzetéről készítendő összefoglalóról, illetve a tízévente esedékes jelentésről, melyet a megyéspüspök a római pápához kötles benyújtani. Az egyházmegye ismerete, mely a látogatásból következik, megkönnyíti a tízéves számvetés vagy jelentés teljes és objektív felállítását. Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, edited by Marzoa, Á., Miras, J., and Rodriguez-Ocana, R., Volume II/2. Wilson & Lafleur, Montreal, Canada, and Midwest Theological Forum, Chicago, Illinois, 2004. 832.

46

action int he mission of tehe Church, each according to his or her own condition and office (cf. C. 208), through the exercise, more and more appreciated, of their own rights and obligations.74 A püspöki látogatás lelkipásztori fontosságát és nem adminisztratív végzését hangsúlyozza az Amerikai Kánonjogi Társaság kommentárja is. Ez a következőket írja idézve a Püspöki Szertartáskönyvet: The Ceremonial of Bishop say: „The bishop in fulfilling the obligation to visit the parishes or local communities of his diocese should not appear to be satisfying a purely administrative duty. Rather the faitful should see in him the heard of the Gospel, the teacher, shepherd, and high priest of his flock.”75 A Pio Vito Pinto által szerkesztett kommentár a következőkben látja a kánoni látogatás célját: Közvetlen információ szerzés a lelki és anyagi állapotról valamint a szent és hithű tanításnak az állapotát megőrizendő. Védelmezni a jó szokásokat és megjavítani a rosszakat. Előmozdítani a szeretet tevékenységeket, a könyörületességet. A papság és a hívek fegyelmét megszilárdítani. Valamint elősegíteni azt az apostoli munkát és mindazon kezdeményezéseket, amelyek a vallás javát kiterjesztik.76 Tehát a látogatás a püspök munus pastoralejának két alapvető szükségletét szolgálja: a) hogy közvetlenül és részletesen tájékozódjon az egyházmegye helyzetéről (személyekről és közösségekről, stb. egyaránt), a püspök hármas munusára tekintettel (tanítás, megszentelés és kormányzás), olyan információkról, melyek hatékonyan segítik a püspököt annak meghatározásában, hogyan jelenjen meg és kezelje a különböző konkrét helyzeteket annak érdekében, hogy megfelelő kormányzati intézkedéseket tegyen; és b) hogy minden hívőt együttműködő cselekvésre ösztönözzön az egyház küldetésében, kinek-kinek az ő saját helyzete és hivatala (ld. 208. kánon) szerint, saját kötelezettségeik teljesítése és jogaik gyakorlása által egyre jobban megbecsülve. Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, 832. 75 A Püspökök Rendtartása szerint: a püspök az egyházmegyéjéhez tartozó egyházközségeket vagy helyi közösségeket illető látogatási kötelezettségének teljesítésekor nem tűnhet fel úgy, mintha egy egyszerűen adminisztratív kötelességet teljesítene. Inkább látniuk kell a hívőknek, hogy ő a Szentírás hírvivője, nyájának tanítója, pásztora és főpapja. New Commentary on The Code of Canon Law commissioned by The Canon Law Society of America, edited by Beal, J. P., Coriden, J. A., Green T. J., Paulist Press, New York N.X./Mahwah, N.J. 532. 76 Informazione diretta sulla situazione spirituale e materiale, conservare la sana ed 74

47

A látogatásnak tehát át kell tekintenie a teljes plébániai életet, hiszen a plébánia az a legkisebb egység melyben az egyes Krisztus-hívők, klerikusok és laikusok egyaránt a püspökkel közösséget alkotva az egyházmegye élő köveiként, építik föl az egyházmegyét. A püspöknek tehát mindenre kiterjedően kell ismernie a rábízottakat. Ezt csak úgy tudja megtenni, ha közéjük megy és találkozik velük. Kuminetz Géza a következőket írja: A személyes jelenlét révén a püspök olyan információk birtokába jut, amit egyébként aligha lehet megszerezni, illetve ő maga is elbeszélgetve a munkatársaival, máris animálja őket, máris abba a helyzetbe kerülhet, hogy megszerzi bizalmukat. A hatékony kormányzó, megszentelő és tanító tevékenység nélkülözhetetlen eszköze az ilyen módszeres látogatás.77 CIC can. 396. §. 2. Fas est Episcopo sibi eligere quos maluerit clericos in visitatione comites atque adiutores, reprobato quocumque contrario privilégio vel consuetudine.78 A második paragrafus magyarázatában Pinto hangsúlyozza, hogy a püspök teljesen szabadon választja meg a látogatásban számára segítő személyeket és azok számát. Ebben semmiféle jogszokás nem gátolhatja. Jó, ha a püspök munkatársai a püspök keze alá dolgoznak. Előre felhívják a figyelmet arra, hogy milyen problémák vannak az adott plébánián. Szerencsés dolog, ha az esperes is jelen van a vizitáció alkalmával, hiszen ő jobban ismeri az adott plébánia körülményeit. A püspök tehát nem kíséretet, hanem társakat, segítőket válasz maga mellé. – olvashatjuk Giorgo Micchiardi Il convisitatore nella visita pastorale című írásában. A kísérők azok a klerikusok, akiknek a jelenléte hasznosnak látortodossa dottrina tutelare i buono costumi e corregerne i cattivi, proumovere la caritata, la pieta, la disciplina del popolo e del clero, favorire l’apostolato e tutte quelle iniziative che ridondano a bene della religione. Commento Al Codice di Diritto Canonico, Citta del Vaticano, 241. 77 Kuminetz, G., Megfontolások a püspök lelkipásztori látogatásáról, in Kánonjog X. évf. Budapest, 2008. 29-30. 78 CIC 396. k. 2.§. A püspöknek joga van a látogatáshoz társul és segítőül azokat a klerikusokat kiválasztani, akiket akar; el van vetve minden ellentétes kiváltság és szokás. Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, 344−345.

48

szik a látogatás liturgikus részének a lebonyolításához, míg a segítők azok a klerikusok, akik azért kísérik a püspököt, hogy magának a látogatásnak a lebonyolításában segítsékőt. Ezeket a személyeket nevezi Micchiardi „convisitator”-oknak. Az ő feladatuk a következőképpen lehetne megosztható. I compiti dei convisitatori potrebbero essere cosi suddivisi: – esame dell’archivo e dei registri parrocchiali e della situazione statistica della comunita parocchiale stessa; – esame della situazione dell’impegno pastorale parrocchiale; – controllo dell’amministrazione beni temporali della parrochia e degli enti soggetti allapotesta del Vescovo diocesano; – esame di quegli aspetti dell’impegno pastorale degli iustituti di vita consacrate e delle societa di vita apostolica che sono soggetti a visita episcopale.79 A convisitator tehát olyan személy, aki közvetít a keresztény közösség és a püspök között. A milánói egyházmegye látogatásakor a megadott kérdéssort alkalmazzák az adott közösségre.80 A convisitatorok feladatait a következőképpen lehetne felosztani: – a plébániai arhívum és anyakönyvek vizsgálata, valamint a plébániai közösség statisztikai adatai; – a plébánia pasztorális elkötelezettségének vizsgálata; – a plébánia és a megyéspüspök hatalma alá tartozó intézmények anyagi javainak kezelésének vizsgálata; – a megszentelt élet intézményeinek és apostoli élet társaságainak azon pasztorális elkötelezettségeinek vizsgálata, amelyek tárgyai a püspök látogatásának. Micchiardi, G., Il convisitatore nella visita pastorale, in Quaderni di Dirotto Ecclesiale, 6 (1993) 150-154. 80 A) Statisztikai helyzetfelmérés 1. Általánosságok 2. A plébániai közösség szolgálattevői 3. Közösségi szervezetek 4. Információs és bekapcsolódást segítő eszközök 5. Egyházi egyesületek 6. Monostorok, szerzetesintézmények vagy apostoli élet társaságai, vagy krisztushívők társulásai 7. Plébániai archívum és könyvtár 8. Szentségi élet 9. Nem katolikus hitvallású keresztények és nem keresztények 10. Különböző Intézmények a plébánia területén B) Pasztorális helyzetfelmérés 11. Katekézis 12. Liturgia 13. Karitász 14. Családpasztoráció 15. Gyerek és ifjúsági pasztoráció 16. Iskolai pasztoráció 17. A missziók 18. A plébániai és a szerzetesek közötti kölcsönös kapcsolatok C) Gazdasági-vagyoni helyzetfelmérés 19. Laikus munkatársak 20. Gazdasági vagyoni ügyintézés 21. Adóügyi ügyintézés 22. Támogatások a Polgármesteri Hivataltól vagy a Régiótól 23. A vagyoni helyzet naprakészsége 24. Ingatlanok 25. Temetőkápolna 26. Megtakarítások beruházások és az ingatlanok felújítása 27. Ingóságok 28. Végrendelet D) Szerzetes intézetek és az Apostoli élet társaságainak látogatása 29. Statisztikai helyzetfelmérés 30 A közösség apostoli tevékenysége 31. Kapcsolatok a közösség és az egyházmegye között a pasz79

49

CIC can. 397. §. 1. Ordinariae episcopali visitationi obnoxiae sunt personae, instituta catholica, res et loca sacra, quae intra dioecesis ambitum continentur.81 Pinto szerint: A látogatás vonatkozik a papokra a lelkipásztorkodó szerzetesekre, a laikusokra, a hívők társulásai, (305.c) a bármilyen szintű katolikus iskolák (806) a kultikus használati tárgyak, az ereklyék, a szent képek, egyházi javak, a szent művészeti tárgyak és szent helyek a templomok, az oratóriumok és temetők vizsgálatára (1205. c).82 A püspöknek tehát, ha nem is személyesen, de segítőtársain keresztül meg kell látogatnia és vizsgálnia minden egyházi intézményt, helyet ellenőriznie kell a kultikus tárgyakat is, a hívekkel való találkozást azonban nem kerülheti el. CIC can. 397. §. 2. Sodales institutorum religiosorum iuris pontificii eorumque domos Episcopus visitare potest in casibus tantum iure expressis.83 A pápai jogú szerzetesi intézmények tagjai vizitációját illetően CIC 628. k. 2.- 3.§.; 637.k; 678. k.; 681.k.; 683.k. 1 és 2. § rendelkezései irányadóak. Ha egyházmegyei jogú szerzetesrendről van szó, a püspöki vizitáció alá vannak rendelve, ha pápai jogú szerzetesrend házáról van szó, a lelkipásztorkodás területét érintő kérdésekben, valamint a szertorális tevékenységben 32. Kapcsolatok a közösség és a helynöki zóna között a pasztorális tevékenységben 33. Kapcsolatok a közösség és a plébánia között a pasztorális tevékenységben 34. A közösség kapcsolatai más szerzetes intézményekkel. Micchiardi, G., Il convisitatore nella visita pastorale, In: Quaderni di Dirotto Ecclesiale, 150-154. 81 CIC 397. kán. 1.§. A püspök rendes látogatása azokra a személyekre, katolikus intézményekre, szent dolgokra és helyekre terjed ki, melyek az egyházmegye területén vannak. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, 346−347. 82 Oggetto della visita sono: i presbiteri, i religiosi con cura di anime, i laici, la associacioni dei fideli (can. 305), le scuole cattoliche di qualsiasi grando (806), gli utensili del culto, le reliquie, le immagini sacre, i beni ecclesiastici e le opere d’arte ed i luoghi sacri, cioe le chiese, gli oratori ed i cimiteri (can. 1205). Commento Al Codice di Diritto Canonico, Citta del Vaticano, 241. 83 CIC 397. kán. 2. §. A pápai jogú szerzetes intézmények tagjait és házait a püspök csak a jogban említett esetekben látogathatja. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, 346−347.

50

zetesek által fenntartott és működtetett nyilvános kápolnában vagy templomban a püspök köteles a látogatást elvégezni. Domingo Szerzetesjog című könyvében a 683. k. 1. és 2. § magyarázatában a püspök lelkipásztori látogatásáról, annak külső és belső fontosságáról ír.84 A pápai követség székhelye ki van véve a kánoni vizitáció alól. (336. c.)85 Valentín Gomez-Iglesias C. a következőket írja a három kánonnal kapcsolatos kommentárjában: Canons 396-398 regulate the pastoral visit of the diocesan bishop to his diocese. Previously, it was better know by the title of canonical visit. „The pastoral visit is one of the certainly unique methods by which the bishop, between synods, may cultivate personal meetings with the clergy and the other faithful of the people of God, in order get to know them and guide them, to exhort them to the faith and the practice of Christian life, as well as to see close up and appraise the actual effectiveness of the stuctures and instruments created for pastoral servise.”86 Ez a látogatás alapvetően különbözik a 628. kánon 2. és 3. § által előírt látogatástól. A 678. kánon 1. §-ban megállapított püspöki hatalom jelenlévővé tételének rendkívüli, de nagyon hatásos módja. A kánon a püspök hatalmát és jogát fogalmazza meg ahhoz, hogy bármely intézmény tevékenységét és hozzájuk kapcsolódó lelkipásztori, apostoli és kultikus helyeket meglátogassa, ha ő maga bízta őket a szerzetesekre. A látogatás lényegi jellemzője a rugalmasan megállapított időszakosság, és az emlékezés arra, hogy a püspök személyesen – ha nem megbízottja tesz látogatást –, véget vethet az esetleg észlelt visszaéléseknek, ha az elöljáró vonakodik eljárni. Bár a látogatás nem kötelező, a püspök, mint látogató megjelenésekor a szerzeteseknek nem szabad elfelejteni, hogy hatalma püspöki és teljes a látogatás alá eső tárgyakat és személyeket illetően; hatékony a helytelenségek és visszaélések orvoslására az eszközök megválasztása terén is; közvetlen és szabad, ami a látogatás módját illeti; törvényes kérdéseket tehet fel, és törvényes vizs­ gálatot indíthat meg, az igazságnak megfelelően. Szeretettel válaszolni kánoni kötelessége a szerzetesnek. A püspök a látogatás tárgyára vonatkozó kötelező határozatokat és utasításokat adhat ki. Domingo, J. A., Szerzetesjog, Budapest, 1999. 176−177. 85 La sede della Legatione pontificia e essente dalla visita canonica (can. 336). Commento Al Codice di Diritto Canonico, 241. 86 A CIC 396−397. kánonok szabályozzák a megyéspüspöknek az egyházmegyében teendő látogatását. Korábban ezt inkább kánoni látogatás néven ismerték. A pásztori látogatás az egyik egyértelműen különleges módszer, mellyel a püspök a szinódusok között személyesen találkozhat a klerikusokkal és az Isten népéhez tartozó más szemé84

51

Ezt a kánoni látogatást úgy értelmezi, hogy a püspökön keresztül Krisztus látogatja meg az ővéit: The pastoral visit is an apostolic action, an event of grace reflecting in some way the image of that exceptional and wonderful visit, by means of wich the prince of the pastors (1 Pet 5:4), the bishop of our souls (cf 1 Pet 2:25), Jesus Christ has visited and redeemed his people (cf. Lk 1:68)87 CIC can. 398. Studeat Episcopus debita cum diligentia pastoralem visitationem absolvere; caveat ne superfluis sumptibus cuiquam gravis onerosusve sit.88 Püspök látogatása ne legyen anyagi teher a plébánia számára. Ez a kánon is visszautal az ősi kánonokra. Az okosság úgy kívánja, hogy a látogatás hasznos legyen, és ne merüljön ki egy külsőséges formalitásban, továbbá semminek sem szabad elkerülnie a püspök ellenőrzését. Azután, nem igazságos, hogy fölösleges kiadásokkal terheljék meg a plébániákat, különösen a szegényeket.89 A püspök amennyiben elmulasztja a kánoni látogatást, a jog a metropolitára száll. (436.k.1.§ 2). Ám ilyenkor is szüksége van a Szentszék előzetes jóváhagyására.90 1990-ben került kihirdetésre Keleti Egyházak Törvénykönyve, a Codex lyekkel, hogy megismerje és vezesse őket, hogy buzdítsa őket a hitre és a keresztény élet gyakorlására, valamint hogy megvizsgálja és megbecsülje a pásztori szolgálatra rendelt rendszerek és eszközök aktuális eredményességét Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, 831. 87 A pásztori látogatás egy apostoli tett, a kegyelem megnyilvánulása, mely arra a kivételes és csodálatos látogatásra reflektál bizonyos szempontból, mely szerint a „pásztorok fejedelme” (1 Pét 5,4), „lelkünk püspöke” (1 Pét 2,25), „Jézus Krisztus meglátogatta és megváltotta övéit”. (Lk 1,68) Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, 831. 88 CIC 398. kán. A püspök igyekezzék a lelkipásztori látogatást kellő gondossággal végezni, ügyeljen nehogy felesleges költségekkel bárki számára is nehézséget okozzon, vagy terhes legyen. Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, 346−347. 89 E una norma prudenciale la visita sia proficua e non si riduca ad una formalita esterna: inolte nulla deve sfuggire al controllo del. Vescovo. Non e poi giusto gravare di spese superflue, specialmente le parrochie povere. Commento Al Codice di Diritto Canonico, 242. 90 Erdő, P., Egyházjog, Budapest, 2003. 330.

52

Canonum Ecclesiarum Orientalium (CCEO). Ennek a törvénykönyvnek a VII. cím (Az egyházmegyék és a püspökök) I. fejezet (Püspökök), II. cikkelye, A megyéspüspök jogai és kötelességei (205. kánon) a következőket írja: 1. § Tenetur Episcopus eparchialis obligatione eperchiam vel ex toto vel ex parte quotannis canonice visitandi ita, ut singulis saltem quinquenniis totam eparchiam ipse per se vel, si legitime est impeditus, per Episcopum coadiutorem aut per Episcopum auxiliarem aut per Protosyncellum vel Syncellum aut per alium presbyterum canonice visitet. 2. §. Visitationi canonicae Episcopi eparchialis obnoxiae sunt personae, instituta catholica, res et loca sacra, quae intra fines eparchiae sunt. 3. §. Sodales institutorum religiosorum necnon societatum vitae communis ad instar religiosorum iuris pontificii vel patriarchalis corumque domus Episcopus eparchialis visitare potest tantum in casibus iure expressis.91 A CCEO 205. számú kánonjának három paragrafusa lényegében a CIC látogatásra vonatkozó kánonjait ismétli meg a keleti egyház életére alkalmazva. A Búcsúk kézikönyve teljes búcsú elnyerését teszi lehetővé a lelkipásztori látogatás alkalmával.92 A 2004. február 22-én, a Püspöki Kongregáció által kiadott Apostolorum Succesores kezdetű a püspököknek szóló direktórium 7. fejezetéCodex Canonum Ecclesiarum Orientalium, Libreria Editrice Vaticana, 1995. 79−80. A megyéspüspök köteles évente egészében vagy részben egyházmegyéjét kánonilag látogatni úgy, hogy legalább ötévenként az egész egyházmegyét személyesen, vagy ha törvényesen akadályozott, a koadjutor püspök, vagy a segédpüspök, vagy a főhelynök, vagy a helynök, vagy más áldozópap által kánonilag meglátogassa.2. § A megyéspüspök kánoni látogatása alá tartoznak az egyházmegye határain belüli személyek, katolikus intézmények, szent dolgok és helyek. 3. § Pápai vagy pátriárkai jogú szerzetes intézmények és szerzetesek módjára közös életű társaságok tagjait és azok házait a megyéspüspök csak a jogban kifejezett esetekben látogathatja. Hollós, J., Jegyzetek a keleti egyházak törvénykönyvéhez I−II., Budapest, 2003. 72. 92 32. Lelkipásztori látogatás. Teljes búcsút nyerhet egyszer az a hívő, aki a lelkipásztori látogatás idején a vizitátor által celebrált szertartáson részt vesz. A búcsúk kézikönyve, Budapest, 2000. 97. 91

53

nek címe: The munus Regendi of the Diocesan Bishop, a 8. fejezetének címe: The Parish, the Vicariate Forane and the Pastoral Visit, III. pontja részletezi pontosan a visitatio canonica körülményeit eképpen: III. A lelkipásztori látogatás 220. A lelkipásztori látogatás természete. A püspöknek kötelessége évente meglátogatni az egyházmegye egészét vagy csak egy részét, de az egész egyházmegyét legalább ötévente meg kell látogatnia, vagy személyesen vagy, ha valami akadálya van, a püspök segédpüspöke, az általános érseki helynök vagy más presbi­terek segíthetnek. A lelkipásztori látogatás az egyik módja annak, hogy a püspök sze­ mélyes kapcsolatot tart fenn a klérussal és más istenhívőkkel. Ez egy lehetőség arra, hogy a hívők megteljenek energiával, imádkozzanak, és bátorítsák őket. Ez szintén lehetőség a keresztény élet hirdetésére, és egy még intenzívebb apostoli tevékenységre. A pásztori látogatás segít a püspöknek felbecsülni a rendszer haté­ konyságát, és a lelkipásztori szolgálatokat végző intézmények figyelem­ be veszik az evangelizáció feladatainak körülményeit és a nehézségeit, azért, hogy pontosabban meghatározzák az elsőbbségi jogokat az egész lelkipásztori intézkedésben. A lelkipásztori látogatás így egy apostoli tevékenység, amelyet a püspök végez igaz lelkipásztori irgalmassággal. Ez teszi őt az egyház leg­fontosabb és látható alapegységévé. A közösségek és intézmények szá­má­ra a püspök látogatása a kegyelmet jelenti, ami tükrözi a nagy láto­gatásokat, amelyeket a „Főpásztor” (1 Pét 5,4) és a „Lelkek Pásztora” (1 Pét 2,25), „Jézus Krisztus tett, és megváltotta a híveit.” (Lk 1,68) Személyek, katolikus intézmények, és megszentelt helyek, amelyek az egyházmegye területén vannak a szokásos püspöki látogatások tárgyai, beleértve autonóm szerzetesrendeket és vallási intézmények házait. Tehát a templomokat és a főpapi szertartások oratóriumait a kánon tör­vénye határozza meg. 221. A lelkipásztori látogatás folyamata. Lelkipásztori látogatáskor a püspöknek be kell tartania a következőket, ha az időbeli és helybeli körülmények megengedik: Mise celebrálása és Isten igéjének hirdetése;

54

A bérmálás szentségének kiszolgáltatása ünnepélyességgel, a mise alatt, ha lehetséges; Találkozás a lelkipásztorral és más egyházi személyekkel, akik segítenek a plébánián; Találkozás a lelkipásztori tanáccsal vagy, ha ez nem létezik, akkor a hívőkkel, akik különböző apostoli hivatásokkal vannak kapcsolatban (lelkészek, az apostoli élet tagjai és világi személyek); Találkozás a lelkipásztori gazdasági tanáccsal; Találkozás gyerekekkel és fiatalokkal, akik kérdés-felelet módszerű instrukciókat kapnak; Az iskola és a katolikus intézmények látogatása Betegek látogatása a plébánián, amennyiben lehetséges. A püspök választhat, hogy hogyan akar jelen lenni a hívőkkel, figye­ lembe véve a helyi szokásokat és apostoli lehetőségeket: például fiatal emberekkel kulturális vagy sporteseményeken, vagy a dolgozókkal azok munkahelyén. A lelkipásztor látogatás alatt, a püspöknek meg kell vizsgálnia az adminisztrációt és a plébánia fenntartását, beleértve az istentisztelet helyét, a liturgiai eszközöket, a plébánia regiszterét és más hasonló dol­gokat. Azonban, néhány feladatot a vikárius, vagy más megfelelő egyházi személy is elláthat, közvetlenül a látogatás előtt vagy után, hogy a püs­pök tudjon koncentrálni a személyes találkozóira a látogatás alatt, ami egy igazi pásztorhoz illik. 222. Előkészület a pásztori látogatásra. A pásztori látogatást jól meg kell szervezni előre, és a hívőknek megfelelő előkészületeket kell kapniuk speciális beszélgetésekkel és prédikációkkal, amelyek témái az Egyház természete, a hierarchiai lelki közösség, és a püspökség. Írásokat publikálhatnak és más társadalmi kommunikációt alkalmazhatnak ezen célból. Azért, hogy hangsúlyozzák a spiritu­ális és apostoli di­men­ziókat, a pásztori látogatást megelőzheti egy plébániaküldetés, amelynek az a célja, hogy elérjék az összes egyházközösséghez tartozó hívőt, akármi is legyen a társadalmi szintjük, beleértve azokat is, akik kiestek a hit gyakorlásából.

55

A püspöknek is megfelelő előkészületeket kell tennie a látogatásra, azáltal, hogy önmagát informálja előre a plébánia társadalmi-vallási helyzetéről. Ilyen információk hasznosnak bizonyulhatnak számára és az egyházmegyei hivatalnokok számára egy helytálló kép kialakításában a plébánia közösségéről. 223. A püspök viselkedése a látogatás alatt. Mint minden feladatában, a püspöknek egyszerűnek és kedvesnek kell lennie a plébánia látogatása alatt, példát mutatva a vallás gyakorlásáról, az irgalmasságról és a sze­ génységről: minden erény, amely körültekintéssel együtt megkülönbözteti az egyház pásztorát. A püspök quasi anima episcopos regiminisként végzi a pásztori látogatást, a saját spirituális jelenléte teljesedik ki az emberek között. Jézussal, a jó pásztorral jelenik meg a hívők között nem pedig „ma­ gasztos szavakkal vagy bölcsességgel” (1 Kor 2,1), az alázatosság és jóság ruhájába öltözve, és mindig érdekli az egyén és képes meghallgatni másokat és megértetni magát. A látogatás folyamán, a püspöknek oda kell figyelnie, hogy ne terhelje a plébániát, illetve az egyházi közösség tagjait szükségtelen kiadásokkal. Ez nem gátolja meg őket, hogy egyszerű fesztiválokat rendezzenek a keresztény öröm természetes kifejezésére. 224. A látogatás lezárása. Minden plébánialátogatás után ajánlatos a püspöknek feljegyzést készítenie a látogatásról, kifejezve a különböző pásztori tevékenységek nagyrabecsülését, és javaslatokat tesz bizonyos fejlesztésekre a plébánia életében különös odafigyeléssel az isten­tisz­telet­re, a pásztori munkára és más fontos kezdeményezésekre.93 A megyéspüspök kor­mányzói feladata a plébániákon az esperes se­g ítségével a püspök pasztorális látogatásában valósul meg. Egidio Miragoli a következőket írja a pasztorális látogatással kapcsolatban: Dunque, anche se in alcuni ademptimenti esteriori potrebbe far pensare a qualcosa di burocratico, in realta il suo contenuto vero la collega col il mistero della salvezza, cioe con il mistero du quanto Dio ha fatto per incontrare l’uomo e per redimerlo. Essa e il segno e il sacramento della http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cbishops/documents/rc_ con_cbishops_doc_20040222_apostolorum-successores_en.html 93

56

visita di Cristo che benché perenne e reale, tuttavia non e visibile, e quindi necessita di un segno esterno che la manifesti. Ma la visita e non meno importante oggi se considerata dal versante della sua attualita pastorale. Essa realiza, infatti, in modo tutto particolare, l’„andate e predicate” entro un cobtesto umano e culturale da rivergelizzare, nel qua e urgente impostare l’ azione pastorale come un „andrare a” piu che „chrimare per”: l’andrare del buon Pastorale, che ricerta e guida, immagine che definisce, in ultima analisi, la visita come „pastorale”.94 A CIC kiadását követően először 1984-ben megjelent, majd 1985-ben, 1995-ben és legutóbb 2008-ban Püspöki Szertartáskönyv a Caeremoniale Episcoporum, melynek 1177−1184 pontjai alatt tárgyalja a püspöki látogatással kapcsolatos szertartásokat. Ezek a pontok a VIII. fejezetben találhatók. A fejezet címe: A püspöki kormányzás ünnepi aktusaival összekötött ünneplések. Ezzel kihangsúlyozza a törvényhozó, hogy a lelkipásztori látogatás a püspöki kormányzás része. Kitér azonban nem csak magára a szertartás végzésére, hanem annak körülményeire is. Az 1177-es pontja a következőket írja: Episcopus munus visitandi paroecias seu communitates locales suae dioecesis adimplens, ne videatur onus mere administrativum implere, sed a fidelibus clare dignoscatur Evangelii praeco, doctor, pastor et sacerdos magnus sui gregis.95 94 Tehát, akkor is, ha bizonyos külsőségeiben valamilyen bürokratikus dolgot idéz, valójában az igazi tartalma összeköti a megváltás titkával, azaz annak titkával, amit Jézus tett az emberrel való találkozás és az ő megváltása érdekében. Jele és szentsége Krisztus látogatásának, amely bár hosszantartó és valós, mégsem látható és ezért szüksége van a külső jelre, amely kinyilvánítja. De a látogatás ma sem kevésbé fontos, ha lelkipásztori aktualitásának szempontjából tekintjük azt. Ugyanis sajátos módon megvalósítja, a „menjetek és hirdessétek”-et egy újraevangelizálandó emberi és kulturális összefüggésben, amelyben sürgős a lelkipásztori tevékenységet úgy beállítani, mint „menni, hogy” inkább, mint „hívni, hogy”: a jó pásztor elindulása, hogy keressen és vezessen, az a kép, amely végeredményben, a látogatást „lelkipásztorivá” minősíti. Miragoli, E., La visita pastorale: anima regiminis episcopalis, in: Quaderni di Diritto Ecclesiale 6 (1993) 122−149. 95 1177.A püspöknek feladata, hogy látogassa egyházmegyéjének plébániáit, illetve helyi közösségeit, nehogy úgy tűnjék, pusztán adminisztratív funkciót tölt be, s hogy így a hívek felismerhessék benne az Evangélium hirdetőjét, tanítóját, nyájának pásztorát és főpapját. Caeremoniale Episcoporum, Editio Typica, Citta del Vaticano, 2008. 279.

57

A következő 1178-as pontban a látogatás körülményeit határozza meg a szertartáskönyv: Quod ut efficacius obtineatur, visitatio Episcopi iis diebus quantum possibile potest, fiat quibus fideles frequentes convenire possint; ipsi praeterea, tempore debito, apta cathecesi a suis presbyteris praeparentur. Visitatio vero sit sufficienter protracta, ut Episcopus possit apostolatum presbyterorum et laicorum atque caritatis opera discernere, promovere, fovere et ad concordem redigere actionem, necnon celebrationibus liturgicis praesidere.96 A következő pontokban a látogatás liturgiájának leírását olvashatjuk, melynek keretében megtörténik a főpásztor fogadása templom ajtajában, a szentmise bemutatásának leírása, a szentségek kiszolgáltatása, a betegek látogatása és lehetőség szerint a temető meglátogatása valamint az ottani imádság az elhunyt hívekért.

96 1178. Hogy ez hatékonyabban történhessék meg, a püspöki vizitáció, amennyire ez lehetséges, olyan napokon történjék, amelyeken a hívek nagy számban össze tudnak gyűlni; őket ezen felül a szükséges időben alkalmas katekézissel készítsék fel papjaik. A vizitáció legyen elég hosszú ahhoz, hogy a püspök papjainak és híveinek apostoli munkáját, illetve a karitász munka tevékenységeit alaposan szemügyre vehesse, előmozdíthassa, támogassa, s egyetértő cselekvésre sarkallja, továbbá a liturgikus cselekményeket vezethesse. Caeremoniale Episcoporum, 279.

58

2. A visitatio canonica gyakorlata Magyarországon

2.1 A hazai előzmények Szent Gellért nagyobb legendájában maradt fönn az első magyarországi visitatio canonica leírása. Szent Gellért miután az általa kiválasztott szerzetesekkel megérkezett a Szent István alapította csanádi egyházmegyébe, elkezdte az egyházmegye megszervezését. Gellért legendája erről így emlékezik meg: Inter praefatos vero monachos erant septem viri literari et Ungarica lingua interpretes expediti […] qui etiam per se populo verum Dei praedicabant, per ipsos enim tota Chanadina provincia sacri eloquii flumine existit irrigata, qui archidiaconatus habentes aedificabant ecclesias in urbibus et villis [...]97 Az egyházmegye alapításának időpontját a kutatók többsége 1030 körülre teszi. Gellért életútjának vizsgálata során Lotz Antal azalábbi konklúziót vonta le: [...] ha 8 év nevelést és 7 év remetéskedést hozzáadjuk az 1015-ös fehérvári beszéd időpontjához, akkor kijön 1030 [...]98 Figyelemre méltó, hogy Németországban és másutt is valószínűleg a misztikus hetes szám iránti kegyeletből, amennyire a területi népességi arányok engedték, hét főesperességre osztották fel a középkori egyházmegyéket. A főesperesi kerületet Németországban ArchidiaconalBann-nak nevezték.99 Magyarországon Szent Gellértnek, mint velencei Az előbb említett szerzetesek között pedig volt hét kiművelt, a magyar nyelvű tolmácsolásban is gyakorlott férfiú […] Jóvoltukból szent szóözön öntözte végig az egész Csanád megyét. Ezek főesperességet (archidiaconatus) kapván templomokat építettek a városokban és a falvakban. Az államalapítás korának írott forrásai (szerk.) Kristó, Gy., Szeged, 1999. 419; Juhász, K., A Csanádi püspökség története (1243−1307), Makó, 1933. 104. 98 Lotz, A., Szent Gellért életének és halálának rövid ismertetése és kérdőjelei, in Szent Gellért vértanúságának 950. évfordulóján, Szeged, 1998. 13. 99 Szentkláray, J., A Csanád egyházmegyei plébániák története I., 13. 97

59

szerzetesnek, közvetlen mintái voltak az itáliai, francia és német egyházmegye szervezésekről. Ezek az egyház-közigazgatási minták honosodtak meg Magyarországon is, így a csanádi egyházmegyében is, mikor Szent Gellért kiválasztotta a hét főesperesét és létrehozta a hét főesperességet. Karácsonyi János Szent Gellért életéről írt könyvében a következőket írja: Szent Gellért azon intézkedése, hogy egyházmegyéjét hét főesperességre osztá, késő századokig fennmaradt. Később is, egészen Csanád várának a töröktől való elfoglaltatásáig, mindig hét főesperességre volt felosztva az egyházmegye, ú.m. a székesegyházi, a marosontúli, aradi, temesi, kevei (később torontáli), krassói és sebesi főesperességekre. E felosztás egészen megfelel azon egyházmegye területi viszonyainak s ama vidék állami, azaz megyei felosztásának; de mivel elegendő okirataink nincsenek, nem merjük állítani, hogy e XIII−XIV. századbéli felosztás minden ízében Szent Gellért műve.100 Hasonló elővigyázatossággal ír Mezey László is: Így bizonyos, hogy a hét csanádi egyházmegyei főesperesség, mely a XIV. században már tényleg megvolt ez elnevezéssel, Gellért életében nem létezett. De, mert a magyar archidiaconatus (eredetileg Archipresbyteratus) a megyei szervezetnek általában megfelel, a XI. századi előzményt annyiban magunk előtt láthatjuk, hogy hét urbsról olvasunk, ahonnan a vidéki egyházszervezés elindult. Az urbs alighanem a civitas szónak felelne meg, ami viszont a XI. század magyarországi latinságában a vármegyét jelöli.101 A legenda 11. fejezetében ezt olvashatjuk: Cum episcopus egrederetur cum fratribus suis suam visitare dioecesim, […] illi autem praefati septem monachi praeibant episcopum praedicando et baptizando populum in omnem locum, quo ipse erat venturus, per quos applicabatur Domino innumerabilis credentium multitudo, quorum oblationes susceptas in urbem transmittebat Morisenam. (Vita Gerhardi, cap. 12.)102 Karácsonyi, J., Szent Gellért csanádi püspök és vértanú élete, Budapest, 1925. 91−92. 101 Mezey, L., Gellért-problémák, in Doctor et apostol Szent István tanulmányok, Budapest, 1994. 223. 102 Történt pedig, hogy amikor a püspök szerzetestestvérei kíséretében egyház­megyéjét 100

60

Szent László király által összehívott szabolcsi zsinat is említi a püspök mellett az esperes felelősségét a papok ellenőrzésében. Itt a másodszorra nősülő papokról, vagy az özvegyet elvenni szándékozó papokról rendelkezik a zsinati határozat. Ha pedig az esperes tudatlansága okán egyetértene a püspökkel, vagy a pap az ő beleegyezésével maradna meg e súlyos vétekben, az esperes vesse alá magát önként a püspök ítéletének.103 Szent László ugyancsak rendelkezik az egyházmegye területén lévő kolostorok püspöki vizitációjáról is. És nem csupán egy évben egyszer, hanem gyakran látogassák meg ezen apátok kolostorait a püspökök, és szabályszerűen vizsgálják meg a szerzetesek életét és erkölcseit.104 Az I. esztergomi zsinat 66. capitulumában elrendeli, hogy minden főesperes rendelkezzék a kánonok rövid gyűjteményével.105 A főesperesség intézménye a nyugat-európai mintát követve nem lépte túl annak jogkörét a csanádi egyházmegyében sem. Jogaik és kötelességeik megállapításánál a tartományi és az egyházmegyei zsinatok az egyetemes egyház törvényhozásának nyomában járnak. A 12. század elején (1112 körül) tartott esztergomi zsinat elrendeli, hogy az, aki részeg papra bukkan, attól a püspök vagy a főesperes előtt három penzát kapjon; tolvajlással vádolt pap felett a püspök vagy a főesperes ítéljen.106 Kálmán király is gyakran megemlíti a főespereseket dekrétumaiban.107 A főesperesi intézmény 13. századi történetéből kiemelendő az az eset, amikor IV. Béla az archidiakónusok és a papok közti vitás kérdésben dönt. Az ítélet szerint: Az archidiakonusok a visitatio alkalmával hat látogatva elment, hogy felszentelje azoknak a temetőkertjeit, akik a templom­ építésre szánták el magukat, ezek úgy fogadták őket, mint jeleket adó és csodákat tevő szent apostolokat […] Az a korábban említett hét szerzetes pedig igét hirdetve és a népet keresztelve a püspök előtt járt mindenütt, ahová az elmenni készült […] Az államalapítás korának írott forrásai (szerk.: Kristó, Gy.,) Szeged, 1999. 422. Juhász, K., A Csanádi püspökség története (1243−1307), 105. 103 Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről, (szerk.) Makk, F., Szeged, 2006. 148. 104 Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről, 154. 105 Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről, 234. 106 Juhász, K., A Csanádi püspökség története (1243−1307), 106. 107 Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy, 82.

61

lovat használhatnak, és minthogy évenként tartoznak visitalni, a cathedraticumot is évenként követelhetik; ha valamelyik anyaegyház vagy kápolna visitatiojánál az ellátást természetben kapják, akkor a cathedraticumnak csak a felét követelhetik meg, ha ellenben pénzül (procuratio) kapják, akkor az egész cathedraticum jár.108 Az 1279-ben tartott budai zsinat 14. fejezetében, amely szigorúan tiltja a visszaéléseket, egymás mellett szerepel a püspök és az archidiakónus látogatása, főesperest pedig personae ecclesiaenek nevezi.109 2.2. Középkori egyházlátogatások Az első kifejezetten egyházlátogatási jegyzőkönyvnek nevezett dokumentum a 14. századból maradt fönn. Ez Kanizsai János érsek 1397. évi esztergomi főegyházmegyei vizitációja.110 Ezt követően csak a mohácsi csata utáni időből maradt fönn egyházlátogatási jegyzőkönyv az esztergomi főegyházmegyéből, amelyet Oláh Miklós (1553−1568) érsek rendelt el. A katolikus megújhodást elsőként szorgalmazó Oláh Miklós tevékenysége elősegítette az egyházmegyei zsinatok tartását valamint az egyházlátogatások felújítását a reformáció terjedésének megakadályozására. Az ő kezdeményezésére született meg az 1557. évi 10. törvénycikk, amely a főpapok számára kötelezővé tette a zsinatok és a

108 Ad hoc archidiaconi cum visitant parochiam sex equtarius sint contenti, semel in anno recipiant et medietatem eius, quod pro cathedratico recipere consueuerunt, tamde marrice ecclesiae, quam capella recipiant, et non ultra ab eo, a quo procurantur; scilicet de matrice ecclasia dimidium ferto nem et de capella tria pondera; ab eo autem, a quo procurationem recipiunt, cathedraticum integre percipiant. Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy, 83. 109 Quoniam audiuimus nonnulli ecclesiarum praelati et personae ecclesiae nostrae legationis, et maxime regni Hungariae cum suas dioceses, vel parochias visitant […] grauibus et importabilibus fere descensibus […] ecclesias, vel parochias ipsas plerumque aggrauant et molestant, nos huiusmodi descensus graues, onerosos, difficiles fieri de cetero prohibentes statuimus […] Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy, 83. 110 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye I. A−K (szerk.) Hegedűs, A.–Tóth, K., Esztergom, 2000. 19.

62

vizitációk megtartását.111 Általában kevés szempontot vettek figyelembe a vizsgálatnál. Többnyire a kegyúr személye, a templom és temető állapota, a pap jellemzése, a szentségek kiszolgáltatása valamint a hívek vallása kerül előtérbe.112 Részletekbe csak akkor bonyolódtak, ha a lelkipásztort eretnekgyanúsnak találták.113 Ez a látogatás, ellentétben a korábbi szokásokkal, nem orvosolta helyben a problémákat, hanem megidézte a plébánost az egyházmegyei zsinatra, ahol felelősségre vonták a tapasztalt bajok miatt. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, valamint a velük kapcsolatos levelezések a püspökségek, káptalanok, szerzetesrendek irattáraiba kerültek, illetve egyes plébániák, városi jegyzőkönyvek, családi levéltárak is őriztek belőlük. A 16. század végétől tudunk arról, hogy az egyházlátogatások öt-tízévenként történtek, mivel a fennmaradt jegyzőkönyvekben gyakran utalnak a korábbi jegyzőkönyvekben rögzített állapotokra.114 2.3. A török hódoltság idejének egyházlátogatásai A veszprémi egyházmegye első ismert visitatioja 1554-ben, a zalai főesperességben történt. Erről a látogatásról jegyzőkönyv is fönnmaradt. Az 1554. évi látogatást, mely a reformáció kezdeti korszakára esik, Köves András zágrábi püspök rendeletére Szepetneki Gáspár mester, őrkanonok végezte el.115 Miután a török csapatok elfoglalták az ország középső részét a területén lévő püspökségek csak névlegesen lettek betöltve. Voltak főpásztorok, akik csak választott püspökként éltek, nem nyertek pápai meg111 Beke, M., Oláh Miklós tevékenysége az esztergomi érseki székben (1553-1568), in Strigonium antiquum 2. (szerk.) Beke, M., Budapest, 1993. 21. 112 Prímási Levéltár, Visitatoines canonicae. Lib. 1. (kiadta) Bucko, V., Reformne hnutie v arcipiscupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava, 1939. 132−150. 113 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye I. A−K, 19. 114 Katolikus egyház – látogatási jegyzőkönyvek 16−17. század, (Millenniumi Magyar Történelem, Források, sorozatszerkesztő: Benda, GY.–Bertényi, I.–Pótó, J.,) Szerk. az előszót és a jegyzeteket írta: Tomisa, I., Budapest, 2002. 15. 115 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 4. Veszprémi egyházmegye, (szerk.) Dóka, K., Budapest, 1997. 10.

63

erősítést, és voltak, akik igen. Az egyházmegye főpásztora távol az egyházmegyéjétől élt, valamely káptalan tagjaként és élete során soha nem léphetett egyházmegyéje területére. A csanádi egyházmegyében Persei Melegh Boldizsár (1572−1582) püspöktől maradt fönn dokumentum, melyben közvetlenül a Szentszékhez fordult, hogy […] hatalmazza fel az Orsován, Hacakon és Szegeden letelepedett ferencrendieket egyházmegyéje híveinek látogatására, és bízza meg őket a lelkipásztorkodással. XIII. Gergely pápa ezt a kérelmét is teljesítvén: a misszió-lelkipásztorkodást a ferencrendiek vették át.116 A Forgách Ferenc prímás alatt 1611-ben tartott nagyszombati tartományi zsinat elrendelte, hogy a magyar püspökök a trienti zsinat értelmében, megyéiket évenként meglátogassák. Ott, ahol a török nem foglalta el az egyházmegye területét ez lehetséges is volt. Ahol viszont megszállta, ott a püspök nem lakhatott helyben, csak megbízottjai útján, kísérhette figyelemmel a megmaradt hívek életének alakulását, de érdemben nem tudott segíteni. A ferencesek mellett a nagy paphiány miatt licenciátusok is működtek a hódoltsági területeken. Pázmány Péter említi először a licenciátusokat, mint laikus kísérőket. Nagy lelki segítségére voltak a pap nélkül maradt híveknek. Az 1629-es zsinat határozta meg, hogy milyen fel­ adatokat végezhetnek. Ennek értelmében elláthatták mindazokat a teen­ dőket, amelyeket csak pap láthatott el (a misézést, a gyóntatást és a be­tegek kenetét kivéve). Kereszteltek, a házasságot megáldhatták, hal­dok­lókat előkészíthettek, temethettek, körmeneteket vezettek, elő­imádkoz­tak, felolvashatták az evangéliumot és előre – pap által – ké­szí­tett prédiká­ ciót fel­olvashattak. Ruházatukban is meg kellett kü­lön­böz­tetni magukat a felszentelt papoktól. Így fekete papi talárt és karinget viseltek.117 Az 1629. évi nagyszombati zsinat IV. fejezete részletesen szabályozza a visitatio canonica menetrendjét, melyet a főesperes végzett. Timon álláspontja szerint: A visitatio canonica az ellenreformáció egyik hathatós eszköze, miért is a 17-ik századbeli zsinatokon egymást érik a szigoJuhász, K., A csanádi püspökség története (1552−1608), Makó, 1935. 114. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Katalógusa 2. Váci egyházmegye, (szerk.) Patkóné, K. M., Budapest, 1997. 13. 116 117

64

rúbbnál szigorúbb határozatok, melyek a püspököknek és az archidiakónusoknak meghagyják, hogy a visitatiot el ne mulasszák.118 A Pázmány Péter által 1629-ben tartott egyházmegyei zsinat szövegében olvashatjuk: Nec crebrius, nec maiori diligentia quidpiam a sacris conciliis incultatur quam visitatio ecclesiarum, quomodolibet exemptatur annis singulis peregenda.119 A zsinat utal az 1611. évi Nagyszombati Tartományi Zsinatra, mely V. fejezetében előírta a minden egyes évben végzendő plébániai vizitációt.120 A látogatóknak feladatul tűzi ki, hogy ne csak leírják a tapasztalt hiányosságokat, hanem igyekezzenek azokat mindjárt a helyszínen orvosolni.121 A Pázmány-féle vizitációk egy része ennek a nagyszombati zsinatnak az útmutatásai alapján készül.122 A Pázmány Péter nagyszombati egyházkormányzása idején készült jegyzőkönyvek szerkezete eltér a korábbiaktól. Ezekben ugyanis már sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a plébániák fölszereltsége és a plébánosok jövedelmeinek összeírása. Emellett természetesen megtörtént, bár

Timon, Á., A párbér Magyarországon, 21. Timon, Á., A párbér Magyarországon, 21. 120 Szuromi, Sz. A., A Pázmány Péter által összehívott zsinatok tekintélye és rendelkezései, in: Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis IV. (szerk.) Beke, M., Budapest, 2008. 24. 121 Praeterea arguendo, obsecrando, erudiendo laborent errantes ad meliorem frugem reducere: bene currentes animare, ac, ut ad anteriora sese extendant, incitare. Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy, 86. 122 1. A templom. Milyen, rendelkezik-e a szükséges szent edényekkel, a szentségek kiszolgáltatásához szükséges ruhákkal? Őriznek-e oltáriszentséget, szenteltvizet, olajat, van-e fülgyónásra alkalmas gyóntatószék? Szentmisét, szentbeszédet tartanak-e? Vezetnek-e anyakönyveket, inventáriumot kegyes adományokról és a templom javairól? 2. A plébános. Milyen életmódot folytat? Ismeri-e és imádkozza-e a zsolozsmát? Ismeri-e és figyelembe veszi-e az Esztergomi Rituálét? Mivel növelte a templom felszerelését, a plébánia fundusát? Nem halt-e meg valaki szentségek nélkül az ő hanyagsága miatt? 3. A hívek. Járnak-e templomba, hallgatják-e a szentbeszédet, gyónnak-e húsvétkor? Van-e tanító és milyen? A látogatás kiterjedt a plébános által elhagyott helységekre is. Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616−1637), (vál., bev., jegyz.) Beke, M., Strigonium Antiquum 3. Budapest, 1994. 22−23. 118 119

65

a háttérben maradt, a protestáns lakosság számbavétele és a plébánia lelki életének leírása.123 A győri egyházmegyében 1641-ből maradt fönn az első egyházlátogatási jegyzőkönyv, mely részletesen kérdezi a plébánia állapotáról a plébánost.124 Széchenyi György (1643−1644) kinevezett csanádi püspök, később esztergomi érsek, miután Kollonich Lipót gróf, bíboros, győri püspök egy licenciátus előtt kötött házasságot érvénytelennek nyilvánított, megvédte a licenciátusok előtt kötött házasság érvényességét a következő kijelentést téve: A trienti zsinat határozatai értelmében a licenciátus előtt kötött házasság érvényes.125 Ezzel a licenciátusok munkájának nagyrabecsülését is megerősítette. Szenttamási Zongor Zsigmond (1644−1648) kinevezett csanádi püspök már hivatalbalépésének évében a szegedi ferencrendi klastrom főnökét bízta meg az egyházmegye püspöki helynök feladatainak ellátásával és felruházta őt főpásztori hatalommal, rábízva a hívei lelki gondozását is.126 A ferences házfőnökkel összeíratta az egyházmegye birtokait, valószínűleg azokat, amelyeket a ferencesek látogattak. A püspök rendszeres kapcsolatot tartott helynökével. X. Ince pápa trónra lépése (1644) után Zongor a következőket írja a ferences házfőnöknek: Im a mostani szentséges pápánk in initio ingresionis sui regiminis megajándékozta a Krisztus híveit és jubileumot bocsátott minden diöcesisekre, az okáért én is hivatalom szerint im megküldöttem, kérvén Atyaságodat, méltóztassék annyi fáradságot tenni (minthogy én nem tudom, kik vannak azon provinciában), hanem kegyelmed minden rendeket, plébánusokat és egyéb Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye I. A−K , 21. 1. A templom külső és belső leírása. 2. A templom felszerelése. 3. Az egyház birtokai és jövedelmei. 4. A plébános személyi adatai. 5. A plébánosi javadalom. 6. A plébános stóla-jövedelme. 7. Iskolaügy (az iskola birtokai, a tanító személyi adatai, jövedelme). Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 6. Győri egyházmegye, (szerk.) Dóka, K., Budapest, 1998. 11. 125 Juhász, K., A csanádi püspökség története (1608-1699), 47. 126 Juhász, K., A csanádi püspökség története (1608-1699), 51. 123

124

66

rendben való frátereket convocáljon és adja eléikbe, hogy alkalmaztassák magokat az ő Szentsége akaratjához és mihelen kezökhöz jön a jubileum, két hét alatt promulgálják az bullának continentiája szerint.127 A Zongor püspököt követő, akadályozott főpásztorok mindegyike a szegedi ferences házfőnököt tette meg helynökévé. Erdődi Pálffy Tamás (1653−1657) felszentelt és megerősített csanádi püspök nem csak távolról szemlélte egyházmegyéje sorsát, hanem energikus magatartásával elérte, hogy a hódoltsági területről a hívek a püspök számára az adót Nagyszombatba vitték. Ugyanakkor megígérte a híveknek, ha gondjuk van, bizalommal forduljanak hozzá és képviseli őket a nádornál vagy a királynál. Emellett felhatalmazást adott helynökének, hogy a püspöki kompetenciába tartozó bűnök alól feloldozást adjon, valamint, ha szükséges, Tápéra szerzeteseket küldjön.128 Továbbá biztosította a szentségek kiszolgáltatásához szükséges olajokat is. Erről a szegedi házfőnökhöz írt levelének utószavából értesülünk.129 Telekessy István csanádi püspökként (1689−1699) Győrben élt. Az egyházmegyéjének a török uralom alól felszabadult részére lelkipásztorokat küldött, akiknek vezetőéjül főesperest rendelt. A török fennhatóság alatt maradt rész lelkipásztori teendőinek ellátásával, továbbra is a Szeged-Alsóvárosi ferences házfőnököt bízta meg. Erről tanúskodik a házfőnökhöz írott levele. Megértem, hogy kegyelmed a szegedi guardiánságra emelkedett, kihez képest nemcsak kegyelmednek concedálom a vicariusságot, de kérem is szeretettel, viselje gondját a szegény juhoknak, szinte annyi authoritást engedek kegyelmednek, amennyi magamnak vagyon, tam quoad casus reservatos, quam quoad alias functiones ecclesiasticas.130

Juhász, K., A csanádi püspökség története (1608-1699), 52. Pro casibus reservatis facultatem do, ut cum suis conventualibus patribus possit dispensare, et ubi de repente necessitas exigit, ad Tape etiam patres mittat. Juhász, K., A csanádi püspökség története (1608-1699), 79. 127 128

129 Sacrum oleum transmisi Vestrae Paternitai. Juhász, K., A csanádi püspökség története (1608-1699), 78. 130 Juhász, K., A csanádi püspökség története (1608-1699), 125.

67

Ebben az időben a visitatio egy sajátos formája alakult ki Magyarországon a visitatio generalis. Részletes, vagy tüzetes visitationak is lehet nevezni. Az egyházlátogatásnak ez a típusa mindenre kiterjedő volt. Ehhez járult még a királyi mandátum, amit mandatum visitatoriumnak vagy litterae visitatoriaenek neveztek. A királyi és a püspöki mandatummal kezében indul meg az archidiakon a generalis visitatiora, hogy a nyert utasítás szerint a parochiák állapotát községenként kinyomozván, az eredményt a visitationalis könyvbe ott a helyszínén beírja.131 Miután a királyi hatalom is fölismerte a visitatioban rejlő nagy lehetőséget a vizitáló egyházi személy mellett megjelentek a megyei és városi tisztviselők is, a politikai hatalmat képviselve. Ennek kapcsán születhetett meg már 1733. március 7-én III. Károly nagy fontosságú okmánya, amelyben a parochiák rendezésére vonatkozó alapelveket is kifejti.132 A vizitálók fentebb említett köréhez csakhamar csatlakoztak a földesúri hatalom (kegyúraság) képviselői is. 2.4. Az újratelepített plébániák első püspöki látogatása A váci egyházmegye török uralom alóli felszabadítását követő első visitatio 1697-ben készült. Megalkotója Bendő István kisnógrádi esperes vicarius volt. A jegyzőkönyvben 41. helységet írt össze, ezek közül 27 valóságos filia volt. Ennek alapján kijelenthető, hogy az első visitatio elkészítésekor 14 falunak volt saját plébániája, illetve plébánosa.133 Várad török uralom alóli fölszabadításánál (1692) jelen volt Benkovich Ágoston váradi püspök is. Benkovich 1688-tól Bihar vármegye főispánja is volt, majd 1697-ben visszaszerezte az örökös bihari főispáni címet, amit a váradi püspökök a középkortól „örökös főispánságként” birtokoltak. Amikor a török csapatok megadták magukat a táborban hálaadást tarTimon, Á., A párbér Magyarországon, 23. Exinde necesse erit, ut archidiaconi vel horum vicesgerentes, adiuncto uno officiali comitatensi, reditus singularum ecclesiarum parochialium juxta tabellam praeannexam praevie examinent … Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy, 91. 133 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 2. Váci egyházmegye, (szerk.) Patkóné, K. M., Budapest, 1997. 13. 131 132

68

tott. S midőn a hirtelenében hevenyészett oltár elé lépett, hogy megtartsa az ünnepi hálaadást: térde megtört, de lelke felmagasztosult az örömtől. Hazájának egy darab földje lett ismét szabad, s ez a föld éppen az ő öröksége. Szent László váradi püspöksége volt.134 Benkovichnak első dolga volt, hogy a püspökség birtokviszonyait rendezze. Majd négy fővel újraalapította a káptalant, melynek a király visszaadta hiteleshelyi megbízatását. Ebben az időben Várad teljesen kihalt, a középkori székesegyháznak, Szent László templomának, már a helye is ismeretlen volt. A ferencesek mellett a jezsuitákat is letelepítette és az oktatást rájuk bízta. Három plébániát állított föl, Szilágysomlyót, Kárásztelket és Belényest, igen kisszámú katolikus hívővel. Elkezdte székesegyházának építését, de halála megakadályozat befejezését. Gróf Csáky Imre püspök váradi működését a Rákóczi szabadságharc kitörése akadályozta. Csak 1713-ban tudott Váradra költözni. A következő évben erősítette meg a Szentszék, hogy megtarthatja a kalocsai érsekség mellett a váradi püspökséget és a pozsonyi prépostság birtokait is. 1715-ben Békés-Gyulán, majd Endrődön alapít plébániát. Kalocsai érsekként (1710−1732) 1717-ben, 1722-ben, 1728-ban tartott visitatiot egyházmegyéjében.135 Az első visitatio a váradi egyházmegyében a Csáky Imre elhunyta után káptalani helynökké választott Forgách Pál nevéhez fűződik, aki megválasztását követően körlevelet intézett az egyházmegye papságához, útmutatást adva nekik a lelkipásztorkodásban, majd […] Debrecen, Gyula, Endrőd egyházaiban főpásztori látogatást tett.136 Második visitatioról gróf Csáky Miklósnak idejéből értesülhetünk. 1739. májusban főpásztori körútra indult egyházmegyéjében. A visitatio eredményeként írja, hogy: Négy vármegye, a páratlanul nagy Bihar, továbbá Békés, Kraszna és Közép-Szolnok tartoznak hozzá, de e rop134 Bunyitay, V.−MÁLNÁSI, Ö., A váradi püspökök a száműzetés s az újraalapítás korában (1556−1780), Debrecen, 1935. 159. 135 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek 1. Kalocsai főegyházmegye, (szerk.) Dóka, K., Budapest, 1998. 14. 136 Bunyitay, V.−MÁLNÁSI, Ö., A váradi püspökök a száműzetés s az újraalapítás korában (1556−1780), 285.

69

pant területen protestánsok és görög keletiek özönében nincs több mint huszonnégy plébános és három ideiglenes lelkész ugyanannyi kántortanítóval.137 A plébánosok fizetését a püspök biztosította, mert a hívek kis száma miatt nem tudták őket eltartani. Az egyházmegye templomainak állapotáról a következőket írja: Templom az egyházmegyében csak Váradon, Debrecenben, Szilágysomlyón, Gyulán, Szőlősön, Kárásztelken és Belényesen van, az utóbbi még felette kicsiny is Kápolna: Székelyhidon, Diószegen, Margitán, Belényesen. A többi helyeken a lelkészi lakban, mely közönséges parasztház, tartják az istentiszteleteket. Egyházi szerelvényekről is többnyire a püspök gondoskodik […] nincs székesegyház, nincs papnövelde, nincs a püspöknek lakása se.138 Belényesi visitatio leírásából értesülhetünk az egyházlátogatás menetéről is, ahol a püspök jegyzőkönyvbe mondta a következőket: Szent Ágota kéttornyú csúcsíves egyháza a város felett emelkedő magaslaton romokban hever, a katolikusok most benn a városban egy kis fatornyú, sekrestye és szentély nélkül szűkölködő templomot használnak. A plébános Kovács Mihály, egy kis faházban tengődik. Híveinek száma 69.139 A püspök itt bérmálást végzett és három kisharangot szentelt, majd továbbment Rézbányára. A pécsi egyházmegyében, mely a török uralom alatt gyakorlatilag megszűnt, csak a Rákóczi-szabadságharc után indulhatott meg az élet. Az első visitatiora 1720-ban Bohus Imre székesegyházi kanonok kapott megbízatást. Az eredeti jegyzőkönyvek nem maradtak meg. A következőre 1729-ben került sor. Ekkor már viszonylag konszolidálódott állapotokat

137 Bunyitay, V.−MÁLNÁSI, Ö., A váradi püspökök a száműzetés s az újjáalapítás korában (1556−1780), 262. 138 Bunyitay, V.−MÁLNÁSI, Ö., A váradi püspökök a száműzetés s az újjáalapítás korában(1556−1780), 262. 139 Bunyitay, V.−MÁLNÁSI, Ö., A váradi püspökök a száműzetés s az újjáalapítás korában (1556−1780), 249.

70

ismerhetünk meg. Közel 60 plébánia működött már az egyházmegye területén.140 Az egri egyházmegyében a török kiűzését követően az első visitatiora 1746-ban került sor.141 A 18. század közepén, 1748-ban a győri székesegyházi kerületben az 1641-ben végzett visitationál részletesebb pontok alapján vizsgálta a visitator a plébániákat.142 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 7. Pécsi egyházmegye, (szerk.) Dóka, K., Budapest, 1999. 14. 141 I. Egyház és a lakosság: Anyaegyház-e vagy filia? Milyen távolságban az anyaegyháztól? Volt-e korábban plébánia? A jelenlegi mióta működik? Van-e templom? Milyen az állapota, állaga? Tartozik-e hozzá alapítvány? Mennyi a jövedelem? Rendben van­ nak-e a számadások? – Miből áll a templom berendezése? – Milyen a temetők állapota? vannak-e szobrok, keresztek? – Ki a kegyúr? Vannak-e vallásos társulatok? Mennyi a lakosság száma? Milyen a vallási összetétele, életvitele? Vannak-e búcsúk, körmenetek? A más vallásúak számára van-e templom, oratórium? II. A plébános és az egyház szolgái: A plébános kora, képzettsége, nyelvismerete, hol voltak eddigi szolgálati helyei? Milyen az életmódja, házanépe, viszonya a kegyúrral? Hogyan szolgáltatja ki a szentségeket? Vannak-e más vallású papok, köztük mennyi a görög katolikus? Milyen állapotban van a plébánia épülete? Mennyi a stóla? Tartozik-e a plébániához jobbágytelek? Van-e tanító, kántor, sekrestyés, bába? Mennyi ezek jövedelme? Dolgoznak-e másutt is? Filia esetében létre kell-e hozni plébániát, fenn tudják-e tartani a hívek és a kegyúr? Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 5. Egri egyházmegye, (szerk.) Dóka, K., Budapest, 1998. 12. 142 a) A templomra vonatkozó kérdőpontok: Anyaegyház, vagy filia-e? Mi a templom titulusa? Mikor szentelték fel? Vannak-e ereklyék? Milyen a templom állapota, kinek kötelessége a fenntartás? Van-e a templomnak telke, ebből mennyi jövedelme származik? Van-e végrendeleti hagyaték, ez mennyit jövedelmez? Van-e készpénz, mennyi a kihelyezett tőke, rendszeresen fizetik-e a kamatokat? Vannak-e alapítványok? Milyen a templom felszerelése (oltárok, oltárkő, szent edények, könyvek)? Milyen a temető állapota? Vannak-e vallásos társulatok, körmenetek? Ki a kegyúr? Más vallásúaknak vannak-e templomaik? b) A plébánosra vonatkozó kérdések: Világi, vagy szerzetes-e? Neve, kora, iskolája, eddigi állomáshelyei? Milyen viszonyban van a híveivel, elöljáróival, a kegyúrral? Hogyan szolgáltatja ki a szentségeket? A nem katolikusoknak vannak-e papjaik? c) A hívekre vonatkozó kérdések: A lakosság nyelve, vallása? Részt vesznek-e a szentmisén? megtartják-e az ünnepeket? Eleget tesznek-e anyagi kötelezettségeiknek? d) A plébánia jövedelmével kapcsolatos kérdések: Van-e plébánia épület, milyen az állapota? – Milyen alapítványok, ingatlanok és egyéb jövedelemforrások vannak? Milyen a stóla díjszabás, mennyi a stóla összege? A más vallású papok jövedelme? 140

71

Az esztergomi egyházmegyében Batthyány József érsek (1776−1799) az egyházmegye 1776-os felosztását követően végzett részletes felmérést. Ekkor a jegyzőkönyvek megadott részletes kérdéssor alapján készültek. A jegyzőkönyvek minden esetben a hely és időpont megjelölése után a jelenlévők felsorolásával kezdődnek.143 A székesfehérvári egyházmegye 1777-ben történt megalapítása után első püspöke, Nagy Ignác (1777−1789) a következő évben, 1778-ban végiglátogatta az egyébként a többi egyházmegyéhez képest kisebb egye) Az egyházi alkalmazottak (kántor, iskolamester, harangozó, sekrestyés stb.) és azok jövedelmére vonatkozó kérdések. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 6. Győri egyházmegye, (szerk.) Dóka, K., Budapest, 1998. 11−12. 143 Az alábbi pontok szerint történt meg a plébánia felmérése: 1. a templom földrajzi fekvése, pontos tájolása, a templom, a harangtorony és a plébánia épület állapota. Itt került sor a templom építéstörténetének, valamint a plébánia életében bekövetkezett nagyobb katasztrófák (tűzvész. árvíz, stb.) leírására is. 2. A templom külső és belső képe, épület anyaga, méretei, benne lévő oltárok, mellékoltárok, szobrok, stb. száma. Templom titulusa, búcsúja. 3. Templom és sekrestye berendezése. 4. A plébánia jövedelme, filiák szerint részletezve. 5. A temető állapota. 6.A plébánia területén működő vallásos társulatok. Ezek története, alapítója, működési szabályzatuk. 7. A plébános képzettsége, kora, előző hivatalainak felsorolása. 8. Istentiszteletek rendje, hitoktatás. 9. A szentségek kiszolgáltatásának körülményei. (Ebben a pontban a hét szentség mindegyike külön bekezdést kapott, ahol részletesen felsorolták a rájuk vonatkozó adatokat.) 10. Temetés szertartásának leírása. 11. A plébánia könyvtára, levéltára a könyvek tételes felsorolásával. 12. A plébános jövedelme filiák szerint részletezve. 13. Az iskolamester jövedelme és feladatköre, 14. A plébánián működő káplánok feladatai, jövedelmei. 15. A plébániaépületben és körülötte dolgozó házi személyzet leírása. 16. A templom fenntartásában közreműködő személyek (egyházfi, kántor, stb.) 17. A plébánia földesura és kegyura. (Ebben a pontban külön ki kellett térni arra az esetre, ha a kegyúr esetleg nem teljesítette rá rótt feladatait.) 18. A plébánia lakossága (száma, rétegződése, nyelve, vallási megoszlása, nemzetisége, erkölcse, stb.) 19. A plébánia földrajzi kiterjedése, határai. (Itt került sor a filiák templomainak leírására is.) 20. A plébánia területén lévő kisebb templomok, kápolnák, keresztek. 21. A plébánia területén élő klerikusok, szerzetesek, apácák. 22. A plébánia területén élő görög katolikusok, örmények, rutének. 23. A plébánia területén élő más vallásúak, ortodoxok. 24. A plébánia területén élő zsidók. 25. A plébánia területén élő evangélikusok és református lakosság. 26. A plébánia területén lévő olyan helyek, amelyek lelkigondozását a katolikus plébános nem tudja ellátni. 27. A plébánián lévő kegyes alapítványok és felhasználásuk. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye I. A−K, 21−22.

72

házmegyéje plébániáit. A vizsgálat kérdései széles skálán mozognak és nagyon részletes képet adnak a plébániák állapotáról.144 A szombathelyi egyházmegyében szintén 1778-ban, az alapítás utáni évben, történt meg az első visitatio, amit Szily János, az egyházmegye első püspöke hajtott végre. Jóllehet az új püspökség területén ezt megelőzően is voltak visitatiok, de azt még a jogelőd egyházmegyék, a győri, a veszprémi valamint a zágrábi püspökségek végezték a maguk illetékességi területén.145 2.5. A 19. század plébánia látogatásai A trienti zsinat óta eltelt időben a szinódus visitatio canonicara vonatkozó kánonjai rögzültek a gyakorlatban. Kazaly Imre a váci papnevelde egyházjog tanára e század végén kiadott tankönyvében a követ1. Milyen a templom épülete, mikor építették, restaurálták, ki és mikor szentelte, vagy csak meg van áldva, elegendő-e a lakosság befogadására; vannak-e alapítványok? 2. Mi a templom titulusa, kinek tiszteletére vannak szentelve az oltárok, vannak-e szőnyegek, terítők, hordozható oltárok? 3. Van-e külön búcsúja, vannak-e ereklyék? 4. Milyen az istentiszteletek nyelve, rendje, milyen nyelven gyóntatnak; tartanak-e rózsafűzért? 5. Tisztelettel őrzik-e az oltáriszentséget, ég-e az örökmécses? 6. Milyen a templom fel­szerelése? 7. Van-e gyóntatószék, ha nincs, hol lehet gyónni; van-e kripta? 8. Van-e torony vagy harangláb; a harangok száma, súlya, mikor szentelték, kinek a tiszteletére? 9. Hol van a temető, a templom körül, vagy az új rendelkezéseknek megfelelően kívül a falun? 10. Vannak-e egyéb templomok, kápolnák, keresztek, szobrok? 11. Ki és mikor alapította a plébániát, tartozik-e hozzá valamely alapítvány; van-e kápláni állás? 12. Élnek-e szerzetesek, van-e szegényház, iskola, van-e rájuk alapítvány? 13. Van-e más vallású pap, tanító; élnek-e lakosok vegyes házasságban? 14. Van-e a plébánosnak beltelke? 15. Van-e kültelke, ha igen, ki műveli, mennyi a jövedelem? 16. Szerzetes-e a plébános, vagy világi pap; milyen nemzetiségű, hol szolgált eddig, hol tanult? 17. Milyen nyelven beszél, hogyan él, méltón tartja-e az istentiszteleteket? 18. Hogyan vezeti az anyakönyveket, jegyzőkönyveket elkészíti-e a szükséges leltárakat? 19. A hívek járnak-e istentiszteletekre, a gyerekeket elküldik-e iskolába, vannak-e elváltak; mannyi a lakosság létszáma? 20. Ki a templomgondnok, sekrestyés, harangozó, hogyan végzik feladatukat? 21. Ki a tanító, mi a végzettsége, mennyi a jövedelme? 22. A bába milyen vallású, érti-e a dolgát? 23. a filiák adatai. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 3. Székesfehérvári egyházmegye, (szerk.) Dóka, K., Budapest, 1997. 10−11. 145 Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 8. Szombathelyi egyházmegye, (szerk.) Dóka, K., Budapest, 1999. 11. 144

73

kező módon összegzi a püspöki látogatásra vonatkozó trienti zsinat rendelkezéséit: A felügyeleti jognál fogva (melyet maga az episcopos név is jelez) a püspökök fel vannak hatalmazva egyházmegyéjüket időnként meglátogatni, hogy személyes látás és tapasztalás nyomán ismerhessék meg a megye állapotát, s hogy a hívő népnek és a megyebeli papságnak hitéről s erkölcsiről s a netán lábra kapott visszaélésekről tudomást szerezhessenek maguknak.146 Kazaly pontokba gyűjtötte a trienti zsinat által hozott, püspöki látogatásra vonatkozó törvényeket.147 Megjegyzi azonban, hogy [...] jelenleg e törvény szigora már elenyészett, mert püspökeink a megye látogatás kötelmét csak akkor teljesítik, midőn a bérmálás szentségének kiszolgáltatása végett bizonytalan s tetszésüktől függő időközönként megyéiket beutazzák. Minthogy azonban az alespereseknek kötelességük kerüKazaly, I., Katholikus egyházjogtan kézikönyve I., Vác, 1888. 188. a) Minden püspöknek kötelessége megyéjét évenkint; ha pedig a megye terjedelmesebb lenne, minden két évben vagy személyesen, vagy helynöke, avagy pedig e célra választott visitator által meglátogatni. b) A püspöki látogatás kiterjed a megye területén lakó valamennyi egyházi személyek és az ugyanott létező sz.[ent] helyekre; – tehát a kiváltságos személyekre és egyházakra is. De megjegyzendő, hogy a püspök megyelátogatás alkalmával csak azon esetben avatkozhatik a klastromi fegyelembe, ha a szerzetes főnök a püspök ismételt intelme dacára sem akarná megbüntetni a klastromban elkövetett vétkeket, vagy megszüntetni a lábra kapott visszaéléseket. c) [...] külsőleg teljesítik-e a lelkészek kötelmeiket; minő azok magánélete? Vigasztaló vagy elszomorító képet nyújt-e a népnek vallási és erkölcsi állapota? Minő állapotban vannak a templomok s a hozzájuk csatolt épületek és egyházi szerek? d) Ha a püspök a látogatások alkalmával hiányok nyomára jönne: azok megszüntetésére legott intézkedhetik, s noha ily esetben kellő szigorral járhat el: de eljárásában zsarnoki önkényt tanúsítania, vagy valóságos törvénykezést gyakorolnia tilos. […] a törvényes püspöki intézkedést még az apostoli sz.[ent] székhez intézett fellebbezés sem függeszti föl; kivéve azon esetet, ha a püspök valóságosan bíráskodást gyakorolt volna. e) A püspöknek jogában áll a megyei látogatással járó költségek fedezése céljából a lelkészekre bizonyos adót róni. Ezen adónem procurationak vagy portio kanonikának neveztetik s évenként csak egyszer vethető ki a papságra. f) A megyét látogató püspök a plébánosoktól költséges lakomát s pompás fogadást nem követelhet, ajándékot senkitől el nem fogadhat. Kazaly, I., Katholikus egyházjogtan kézikönyve I., 190. 146 147

74

leteiket évenkint meglátogatni s a látogatás eredményéről a püspököt értesíteni: főpásztoraink megyéik állapotáról folyton kellő tudomással bírnak.148 A 20. század elején az esztergomi egyházmegyében a visitatio csak egy kérdőpontokból összeállított nyomtatvány kitöltéséből állott, amit postán a plébános megküldött. Majd Serédi Jusztinián bíboros működése alatt nyerte vissza jelentőségét a plébániák látogatásának és ellenőrzésének ez a módja.

148

Kazaly, I., Katholikus egyházjogtan kézikönyve I., 190.

75

3. A gyulai plébánia középkori története a források tükrében

3.1. Gyula első okleveles említése Gyula első okleveles említése az 1334-ben átírt 1214-re datált, leleszi alapítólevél egyik mellékmondatában található. Az oklevélről már a gyulai születésű Karácsonyi János bebizonyította annak hamis voltát és keltezését. Györffy György azonban fölhívja a figyelmet arra, hogy a hamisítás egy korábbi oklevél fölhasználásával történt. A Gyulára vonatkozó rész egy mellékmondatban szerepel és nincs kapcsolatban az oklevél tartalmával. A Gyulához közel fekvő Bihar megyei Árpa falut Boleszló váci püspök a gyulai monostornak adta annak apát­ ja, Lőrinc kérésére.149 Az, hogy Lőrinc melyik szerzetesrendnek volt az apátja, nem derül ki a forrásból. Ám a középkorban a Gyulához kö­ zel eső Apáti nevű településnek a gyulai plébános volt a tulajdonosa. Ezenfelül napjainkban is megtalálható Gyula mellett egy határrész, amit még ma is Szentbenedeknek hívnak. Mindebből arra következtethetünk, hogy Lőrinc apát feltehetően bencés lehetett. A régészeti kutatások során eddig még nem kerültek elő a kolostor alapjai, így ezt az elméletet tárgyi bizonyítékok nem támasztják alá. Gyula első hiteles okleveles említése I. Károly király két 1313-as diplomájának dátumozásában található. Tartalmát tekintve nem vonatkozik egyik sem Gyulára. A két oklevél bizonysága szerint az uralkodó Gyulán tartózkodott, amikor kiállítatta őket. Az egyik dátum így szól: Datum in Julamonustra circa album fluvium Crys feria quarta proxima post quindenas penthecostes. Anno domini M-oCCC-o XIII-o.150 Két nap[...] ad petitionem capituli Julensis et abbatis, qui Laurentius vocabuntur. Implom József összegyűjtött írásai és életművének bibliográfiája, (szerk.) Draskovich, J., Gyula, 1991. 33. 150 Gyula város oklevéltára (1313-1800), 1. 149

76

pal későbbi okiratban a kiállítás helyeként Jula monustura151 került feltüntetésre. A július 20-án keltezett diplomában a városnév eltér a július 22-én keltezett okmányban található megnevezéstől. Az első Julamonustra a másik pedig Jula monustura. A monostor kifejezés még önmagában nem jelenti azt, hogy ekkor fennállt még az 1214-ben említett apátság, hiszen a tatárok egy jelentős hadjárata éppen Gyula környékén végzett hatalmas pusztítást. Az oklevél dátumozása jelölhet tornyos templomot is, ahogyan Hervay Ferenc írta: Biztosnak kell vennünk, hogy Magyarországon gyakran monostornak nevezték a jelentősebb, kőből, téglából épült, háromhajós és többnyire toronypáros templomokat is.152 3.2. A plébánia első okleveles említése

A plébánia első okleveles említésére egy 14. századi papai tizedjegyzékben került sor. Ekkor már a Gyula névhez nem kapcsolódik a monostor kifejezés. A plébánia a nagyváradi egyházmegye köleséri esperességéhez tartozott a tizedjegyzék tanúsága szerint. Lelkésze, egy bizonyos Péter pap 1332-től 1337-ig 20 garast fizetett (Petrus sac[erdos] villa Gula, solvit 20) pápai tized gyanánt.153 Az esperesség többi plébániáját figyelembe véve ez az összeg nagyobbnak számított. 3.3. Középkori gyulai plébánosok A pápai tizedjegyzékben szereplő Pétert követően a Márton név szerepel két oklevélen is.154 Először 1339. december 8-án, majd 1400. január 14-én. Losonci László özvegyével vitába került 23 forint tartozás ügyében. Mivel nem jelent meg a tárgyaláson, és az esküt is vonakodott letenni, 24 forint büntetésre ítélték.155 Gyula város oklevéltára (1313-1800), 1. Hervay, F., A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon, in Paradisum plantavit (Bencés monostorok a középkori Magyarországon), Pannonhalma, 2001. 466. 153 Vatikáni Magyar Okirattár. I. sorozat I., Budapest, 1887. 51, 53, 66, 75, 81, 88. 154 Bunyitay, V., A váradi püspökség története III., Nagyvárad, 1884. 461. 155 Gyula város oklevéltára (1313-1800),. 3. 151 152

77

A következő plébános, akiről információval rendelkezünk, Temesközi Demeter István, aki szintén két diplomában szerepel.156 1422-ben Vitus aradi éneklő-kanonok gyulai telkét, amit egy Fekete János nevű szabótól vett, eladta 20 forintért in vico Wyfalu vocato Stephano plebano dictae civitatis Gywlae et per eum ecclesiae parochiali gloriosae Marie virginis ibidem fundatae.157 Azt írja, hogy telek a plébánia-ház és Deák János telkei közé esik. V. Márton pápa 1427. június 10-én megbízza a váradelőhegyi prépostot, hogy ha alkalmasnak tartja Stephanum Demetrii de Temeskuzi, rectorem parochialis ecclesiae beatae Mariae de Gyula, Cenadiensis dioecesis158 számára a váradi püspök és káptalan adományozásához tartozó javadalmat adhasson, például a váradi kanonokságot. Érdekessége a pápai oklevélnek, hogy Gyulát tévesen Csanádi egyházmegyében lévőnek nevezi. Temesközi Demeter István után a következő ismert gyulai pap egy bizonyos Imre plébános, aki négy alkalommal jelenik meg az írásos forrásokban. Három oklevélben és egy imakönyvben. 1445. július 15-én az aradi káptalan előtt tiltakozik Maróthy László bán nevében egy birtokfoglalás ellen.159 Másnap már az Aradhoz közeli Csanádon az ottani káptalannál is tiltakozik társával ura nevében.160 1896-ban Karácsonyi János a Szeged-alsóvárosi ferences kolostorban leírta Imre gyulai plébános imádságos könyvét, valamint lefényképezte annak első díszes betűjét. Karácsonyi a könyv végén a következő bejegyzést találta: Explicit lectionale super festa sanctorum anno incarnationis domini millesimo quadringetesimo quinquagesomo quarto, in profesto exaltationis sanctae crucis, hora fere tertia. Scribi et effici procuratus per honorabilem magistrum Emericum plebanum de Gyula et canonicum ecclesiae Varadiensis anno domini subscripto.161 A könyv átvészelte Scherer, F., Gyula város története I., Gyula, 1938. 48. Gyula város oklevéltára (1313-1800), 16. 158 Gyula város oklevéltára (1313-1800), 12. 159 […] quod honorabilis vir dominus Emericus plebanus de Gywla […] […] tiszteletreméltó férfi Imre úr plébános Gyuláról[…] Gyula város oklevéltára (1313−1800), 14. 160 Gyula város oklevéltára (1313−1800), 14. 161 A szentek ünnepeinek szemelvénygyűjteménye befejeztetik az Úr megtestesülésé156 157

78

a törökök 150 éves uralmát, de 1950-ben az alsóvárosi kolostor kommunista fölszámolásakor megsemmisült. Csak Karácsonyi János leírásában maradt fönn emléke. 1458. december 13-án Imre gyulai plébános Temesközi Demeter Istvánnak az aradi káptalan által kiállított oklevelét bemutatja a váradi káptalannak és hiteles átírását kérte a hiteleshelytől.162 Ismert még a középkori gyulai plébánosok közül egy Mátyás nevű pap,163 aki először Thurzó Zsigmond püspök Frangepán Beatrixot idéző oklevelében fordul elő 1508. szeptember 15-én.164 Mátyás plébános a privilégium fori birtokában közelebbről meg nem határozott ügyben […]165 idézte úrnőjét a püspök bírósága elé. Mátyás pap a következő alkalommal 1511. július 13-án bukkan fel a levéltári forrásokban. Ekkor György, brandenburgi őrgróf, Mátyás gyulai plébánost megerősíti a gyulai egyházhoz tartozó és birtokos-elődeitől kapott békési és zarándi jószágok birtokában.166 Harmadik alkalommal pedig 1518. május 25-én Vinográdi Máté pécsi kanonok és Mátyás gyulai plébános kérik György brandenburgi őrgróf hozzájárulását, hogy állomáshelyüket egymással kölcsönösen elcserélhessék.167 Vinográdi Máté168 elődjével történt csere alkalmával kiadott oklevélben169 és az aradi káptalannak egyik oklevelében szerepel, 1520. május nek 1454. esztendejében, a szent kereszt felmagasztalásának napján, három óra tájban. Megíratta és készíttette a tisztelendő mester, Imre gyulai plébános és a váradi egyház kanonokja, az Úr fent említett esztendejében. Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, (szerk.) Kereskényiné Cseh, E., Gyula, 1990. 41. 162 A plébános az iratot Magister Emericus plebanus de Gywla socius et concanonicus ecclesiae Waradiensis aláírással látta el. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 16. 163 Bunyitay, V., A váradi püspökség története III., 461. 164 Gyula város oklevéltára (1313−1800), 47. 165 Blazovich, L., Városok az Alföldön a 14−16. században, Szeged, 2002. 186. 166 Gyula város oklevéltára (1313−1800), 60. 167 […] honorabiles viri Magistri Matheus de Vinograd cantor et canonicus ecclesiae Quinqueecclesiensis et Mathias plebanus de Gywla. Gyula város oklevéltára (1313-1800), 67. 168 Bunyitay, V., A váradi püspökség története III., 461. 169 Gyula város oklevéltára (1313-1800), 67.

79

19-én. Ez utóbbi diplomában ura, Brandenburgi György őrgróf nevében tiltakozik, mivel Gál ispán egy szerződésben eladott birtokot nem akart átadni az őrgrófnak.170 Az ispán ugyanis elsikkasztotta a gyulai birtok bevételeit és ennek ellenértékeként kellett átadnia birtokai egy részét az őrgrófnak. Ugyanebben az ügyben járt el a plébános még a csanádi káptalan előtt is, ahol két napig hiába várt. Ezt írásba is foglaltatta, amit a következő módon írta alá: Tiszteletreméltó Vinográdi Máté mester, pécsi éneklőkanonok és plébános az esperesi egyháznál Nagy Gyuláról.171 Az iraton található aláírásból úgy tűnik, hogy elődjével, Mátyással csak kanonoki stallumát cserélte el annak gyulai plébániájáért, és emellett megtartotta pécsi éneklő-kanonokságát. A középkorból az utolsó, név szerint ismert gyulai plébános Gerlai Ábrámffy János a békés megyei nagybirtokos, s így a gyulai uradalommal szomszédos család sarja volt.172 A pap, a Gyulán 1520. december 6-án kelt oklevélben, arra kötelezte magát, hogy miután a plébániát az őrgróftól kapta, bármi peres ügye támadna közte és az őrgróf között, nem fordul más bírósághoz. A diplomát a következőképpen írta alá János pap: [...] én Gerlai Ábránffi János egyházjogi doktor a parochiális egyház plébánosa Naggyuláról.173 György őrgróf 1528 végén Ábránffytól el akarja venni a plébániát, mert a papról az a hír járta, hogy János királyhoz húz. A gyulai várnagy, Sadobrics Péter azonban óva inti ettől az őrgrófot. Ennek ellenére Lötz János biztos mégis lefoglalja a plébános jövedelmét képező gyulai malmot a következő év elején. Erre az összes gyulai polgárok ellenállottak, azt mondván, hogy a káplánok nem temetik el a halottaikat és nem keresztelik meg a gyerekeket. Lötz kénytelen volt a malmot visszaadni.174 Juhász, K., Egy dél-alföldi hiteleshely kiadványai Aradi regesták, Gyula, 1962. 57. […] honorabilis Magister Matheus de Vinograd cantor ac canonicus Quinqueecclesiae et plebanus archipresbiteralis ecclesiae de Nagh Gywla. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 80. 172 Bunyitay, V., A váradi püspökség története III., 461. 173 Ego Ioannes Abramfii de Gerla decretorum doctor plebanus parochialis ecclesiae de Naggyula. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 80−81. 174 Scherer, F., Gyula város története I., Gyula, 1938. 113. 170 171

80

A Lötz-féle lefoglalás után egy 1529. december 6-án kiadott íratban a következőt olvashatjuk: […] és a váradi egyházmegye Giiula parochiális plébánia, amit Ábranffi János bír […].175 Ebben az időszakban több alkalommal szerepelnek gyulai plébánosok az iratokban név említése nélkül. Először 1529. június 1-jén kelt oklevélben, amiben a város megállapította, hogy vár megerősítéséhez tégla hiányában a Váriban lévő régi kápolnát lebontották és felhasználták, míg a meszet a Gyula-város templomának papjai adták.176 Egy 1532. október 30-án átírt végrendeleta gyulai plébánost nevezi meg a testamentum első végrehajtójának.177 Szerémi György tudósításából értesülhetünk arról, hogy 1533 végén János király Gyulán átutazván […] három napot töltött a plébánosnál […].178 Ferdinánd király 1560. december 4-én Bécsből utasítja az általa neméssé tett Péchy Gáspár, hogy a gyulai katolikus papok rendes járandóságának kifizetéséről gondoskodjon, hogy a papok gondtalanul élhessenek.179 1561-ben még a plébános a tulajdonosa Apátinak.180 1563-ba a Pozsonyban ülésező rendek a gyulai nemesek kérésére úgy határoztak, hogy az egri püspök tartson Gyulán állandóan két kanonokot a hiteleshelyi ügyek intézésére közülük az egyik legyen a plébános.181 Ezt a határozatot azonban már a közelgő török veszély miatt nem lehetet végrehajtani. A kora-újkorból három gyulai klerikus neve maradt még fönn, akik azonban nem voltak plébánosok. 1523-1529-ig Sadobrics Péter volt 175 Annate e regno Hungariae provenientes, in Archivo Vaticano 1421-1536., Budapest, 1990. 112. 176 Gyula város oklevéltára (1313−1800), 154. 177 […] primo executores sint dominus plebanus de Gywla. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 162. 178 Gyula város oklevéltára (1313−1800), 163. 179 Gyula város oklevéltára (1313-1800), 333. 180 Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, 30. 181 […] quorum unus sit plebanus loci illius. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 373.

81

a Szent Elek kápolna igazgatója,182 de ő csak a kisebb rendeket vette föl. 1529. január 21-én írta Sadobrics Péter gyulai várnagy Brandenburgi György őrgrófnak, hogy az ellenség közeledtére nagyon kevesen vonultak be a várba a város lakosai közül. A castellanus a várba vonulók között említette presbiter Albertust, akiről nevén túlmenően semmit nem tudunk.183 Egy 1528-as iratban találkozunk Szőke Jánossal, aki a Szent Móric kápolna igazgatója.184 1530. március 16-án Sadobrics közreműködésével Czibak Imre váradi püspök kezére került a gyulai vár. Cserébe Sadobrics visszakapta a korábban tőle elvett váradi kanonokságot valamint kapott egy jövedelmező oltárigazgatóságot is Gyulán.185 3.4. A gyulai plébánia birtokviszonyai 1511-ben a gyulai plébánia-javadalom fölért egy jó prépostsággal vagy apátsággal – írja Karácsonyi János.186 Mint arra már rámutattunk, Gyula a középkorban két vármegye területén helyezkedett el. Az északi rész Békés megye területén feküdt és egyházigazgatásilag a Váradi püspökség joghatósága alá tartozott. A déli terület Zaránd megye részét képezte és az egri püspökségnek volt alárendelve. A határvonalat a Fehér-Körös vonala jelentette. A gyulai vár a város déli részén helyezkedett el, így igazgatását tekintve a déli területek sorsában osztozott. Kiemelendő a már korábban is említett Apáti falu, ami teljes egészében a gyulai plébános birtoka volt. A település mai Újkígyós mellett helyezkedett el. 1451. november 26-án kelt oklevélben Maróthi János és László macsói bán özvegyei, Orsolya és Borbála adományozták a gyulai templomnak.187 Ezen kívül a gyulai plébánosnak birtokrésze volt

Scherer, F., Gyula város története I., 96. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 147. 184 Gyula város oklevéltára (1313−1800), 109. 185 Scherer, F., Gyula város története I., 117. 186 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., Gyula, 1896. 146. 187 […] ecclesiae parochiali in honorem gloriosae Beatae Mariae Virginis in oppido Gywla fundatae. Gyula város oklevéltára (1313-1800), 15. 182 183

82

még Boldogfalván és Gyulán.188 Továbbá Dobozon 2 malom, egyik a Fekete-Körösön 3 kerékre, másik a Fokon (s ezek gátjait a dobozi, szannai, györkei, szentbenedeki, továbbá Gyula városában az ujfalusi és a karkai utcákban lakó földesúri jobbágyok voltak kötelesek javítani). Ezen kívül még a gyulai ötkerekű malomnak és a Fok vizén lévő malomnak vasárnapi vámja, a gyulai és pülyi […] vásárvámnak tizede szintén őt illette.189 Ezen kívül Corvin János, mint földesúr által Gyula lakóinak kevéssel a 15. század közepe előtt adományozott szabadságlevele alapján a végrendelet nélkül meghalt polgárok vagyona részben az egyházakhoz, kifejezetten a plébániaegyházakhoz került. Gyulán ez a vagyon kétharmadát tette ki, a fennmaradó részt pedig a város szükségleteire fordították.190 A 16. század elején Gyulának hozzávetőlegesen 2500-3000 lakosa lehetett.191 3.5. Szerzetesség a középkori Gyulán 3.5.1. Ferencesek A feltételezett bencés monostornak az alapjai, ahogy az már említésre került, még nem kerültek elő. Neves történészek állítják, hogy léteznie kellett. Bunyitay Vince a következőket írja: Legrégebbi történeti emléke Gyu­ lának első, Gyulamonostora nevében rejlik, mely nyilván arra vall, hogy eredetileg nemzetségi birtok s mint ilyen monostoros hely volt.192 188 […] ac portionem possessionariam eiusdem in possessione Boldogfalwa nuncupata, in de Zarand, ac vicos seu duas plateas oppidi nostri Gywla, unam zegen wcza, alias ceco wcza vocatam, in ea parte, quae est in dicto de Zarand, et aliam palotahel vocatas, in ea parte, que est in de Bekes comitantibus existens habitas, […] Gyula város oklevéltára (1313−1800), 60. 189 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 146. 190 De Cevins, M.-M.,, Az Egyház a késő-középkori magyar városokban, Budapest, 2003. 80. 191 Blazovich, L., Város és uradalom, (Gyulai Füzetek 16.) Gyula, 2007. 51. 192 Bunyitay, V., A váradi püspökség története III., 458.

83

Karácsonyi János a következőket állítja: Hogy Gyula térítői Szent Benedek rendű szerzetesek voltak, több mint valószínű. Tudjuk, hogy hazánkban a térítés legnagyobb részét ők végezték: egyházmegyénkben az első kolostor, mely a püspökség alapításával egykorú, Szent Benedek rendű volt.193 Blazovich László a következőket írja: Egy bizonyos közelebbről ismeretlen Gyula, bencés monostort alapított itt, amelyről a települést Gyulamonostorának nevezték. A monostor és a falu a Váradról Temesvárra vezető út átkelője mellett állt.194 Dusnoki-Draskovich József újabb kutatásai alapján kétségbe vonja Gyulamonostorának létezését, mint Gyula elődjét és azt a Gyulához 8-10 km-re lévő, szintén a Fehér-Körös partján állott Csolt nemzetség Gerlai monostorával azonosítja.195 A vita egyértelmű megoldását az jelentené, ha a kolostor romjai megtalálásra kerülnének. Maróti Jánosnak a pápa, V. Márton, 1420. február 23-án engedélyezte, hogy a Gyula melletti Váriban Szent László tiszteletére egyházat alapítson, s mellé a cseri barátok részére kolostort építsen.196 Ezt azonban Gyulán építik föl a Boldogságos Szűz tiszteletére, nem messze a plébánia templomától. Szentélyének alapjai az Epreskert utcában láthatók. 1452-ben már bizonyosan a cseri barátoké volt, mert április 21-én itt tartották közgyűlésüket. Ekkor újraválasztották provinciálisnak Bölcsényi Mihályt. Ebben az évben és napon Ungi Bálint deák, a gyulai várnagynak, Kamonyai Miklósnak az unokatestvére, 40 forintot hagy a gyulai kolostornak, Szeg nevű lovának árát pedig a gyulai szegényeknek ruházatára rendeli.197 1475-ben a gyulai kolostort a jenői őrségbe sorolták.198 1490-ben itt tartották rendtartományuk új elöljárójának megválasztását is. Ekkor Sárosi Bertalan volt a helytartójuk. Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, 17. Blazovich, L., Körös–Tisza–Maros-köz települései a kaözépkorban, Szeged, 1996. 123. 195 Dusnoki-Draskovich, J., Nyitott múlt, Gyula, 2000. 21. 196 Karácsonyi, J., Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, II., Budapest, 1923. 71. 197 Karácsonyi, J., Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, II., 71. 198 Scherer, F., Gyula város története I., 50. 193 194

84

1516. február 6-án Dézsi Balázs jenői őr levelét felolvasták a gyulai kolostorban is, amelyben testvéreit a szegénység, engedelmesség és szüzesség megtartására, az istentisztelet épületes végzésére, az ifjak jó nevelésére intette, és sürgette, hogy a felszentelt testvérek kézimunkával foglalkozzanak.199 1528. október 18-án Csanádi János gyulai ferences gvardián teljes bizalommal kéri az őrgrófot, hogy segítse ki a kolostort egy kis búzával és intézkedjék, hogy tisztjei a malomban ne hajtsanak be rajtuk vámot, mert mióta a kolostor létesült, ilyesmivel sohasem zaklatták őket.200 1531-ben megengedték, hogy orgonát készítsenek ez egyházukba és konventi rangra emelték a kolostort.201 1533-ban pünkösd napján a ferencesek itt tartották közgyűlésüket. Megjelent rajta a rendtartomány biztosa, Asszonyfalvi Benedek a rendtartomány megbízottjával, Bákai Gergellyel, továbbá a volt őrök és látogatók, az egyes őrségek megbízottjai, 13 gvárdián, valamint Patai Tamás a király hitszónoka, Atyai Péter hittudományi előadó, Csáthy Demeter pesti, Szatai Gergely és Csíky András kolozsvári hitszónokok. Határozataikon már meglátszott a protestantizmus jelenléte a városban. Úgy határoztak, hogy a beginák fejezzék be a házról-házra való koldulást, inkább hagyatkozzanak rokonaik segítségére. Fejezzék be gyermekek tanítását is, hogy ne adjanak alkalmat a támadásokra az új hit képviselői részéről. Emellett távolítsák el a kapuból Szűz Mária szobrát ezzel is a elkerülve protestánsok intrikáját.202 Az új provinciális Nágocsy Márton az ebédlőben felolvastatta Kassai Kristófnak, Ferdinánd király főhitszónokának levelét, amelyben az állt, hogy János, szász herceg visszavonta minden tévedését, elégette a lutheránus könyveket és katolikus módon áldozva halt meg, Luther pedig megőrült. Mindez hamis hír volt, de világosan mutatja, hogy ekkor már aggodalmak kísérték a hitújítás rohamos terjedé-

Scherer, F., Gyula város története I., 95. Scherer, F., Gyula város története I., 138. 201 Karácsonyi, J., Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, II., 73. 202 Scherer, F., Gyula város története I., 173. 199 200

85

sét. A gyűlés megengedte, hogy a provinciális a veszélyes idők miatt kocsin látogassa végig az egyes kolostorokat.203 1535-ben 23-an tartózkodtak a kolostorban. 10 misés pap, 5 növendék és 8 segítőtestvér.204 1542-ben a váradi gyűlésükön elhatározták, hogy Gyulán állítják fel hittudományi főiskolájukat. Az előadások megtartására Atyai Pétert bízták meg, aki egyúttal a hitszónoki teendőket is ellátta. A jelentékenyebb városokba ugyanis a hitújítók támadásának visszaverésére külön hitszónokokat küldtek. 1548-ban, miután az alamizsna is szűkebben folyt be, a gyulai testvéreknek megengedték, hogy két lovat és egy kocsit tartsanak, valamint a kertjükbe szőlőt ültethetnek. Szabad volt tyúkokat is tartani, csirkét nevelni. Megengedték számukra a len termesztését és a magvából olajat üthettek. Az állatok élelmezésére árpát és zabot vethettek.205 Patócsy Miklós nagybátyja, Czibak Imre lelki üdvéért Páduai Szent Antalhoz folyamodott, Páduába alamizsnát küldött. Igehirdetőket is rendeltek Gyulára. 1537-ben Pécsi Mihályt, 1542ben Atyai Pétert, 1548 és 1550 között pedig Zákány Balázst.206 1551-ban a csanádi és szegedi ferencesek szent edényeiket valamint miseruháikat Gyulára szállították. 1552. augusztus 16-án a gyulai ferences gvardiánt, Szegedi Tamást három társával együtt a törökök Szegeden lefejezték.207 A protestantizmus terjedése miatt az erdélyi országgyűlés elrendelte a szerzetesházak feloszlatását. Ugyanakkor a királyi vár kapitánya, Scherer, F., Gyula város története I., 174. Katonai Pál volt a gvardián, Dobszai István, Teremhegyi Bika Péter, Atyai Tamás igehirdetők, Apczi Barnabás, Battyáni György és Kanizsai Benedek gyóntatók, Szigeti János és Izdenczi György kántorok, Etei János a begina-apácák gyóntatója. Növendékek voltak Váradi István, Sarkadi Mihály, Németi András, Szilszegi Lukács és György. Segítőtestvérek voltak Páli Imre, Békési Pál és Berzencei István kovácsok, Kamanci Bonaventúra borbély, Kolozsvári Albert sekrestyés, továbbá Madarasi János, Endrefalvi György és Dorogi Barnabás. Scherer, F., Gyula város története I., 94. 205 Scherer, F., Gyula város története I., 174. 206 Karácsonyi, J., Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, II., 72. 207 Gyula város oklevéltára (1313−1800), 193. 203 204

86

nevezetesen Mágocsy Gáspár, annyira ellenségesek voltak a ferencrendiekkel, hogy 1556-nál tovább Gyulán nem maradhattak. Elhelyezték tehát egyházi felszereléseiket Ecseden, Báthoty Andrásnál és máshova húzódtak, várva jobb időket.208 Az elhelyezett felszerelések között volt egy hímzett miseruha, melyre a szent kereszt volt hímezve, felette a fiait saját vérével tápláló pelikánnal, alatta Szűz Mária és János evangélista között az Úr Jézussal, legalul pedig Szent Péter és Pál apostolok.209 3.5.2. Beginák 1510-től a gyulai vár számadásaiban rendszeresen szerepeltek az itt lakó beginák (a ferencesek harmadik rendjébe tartozó, közösségben élő nők) járandóságuk 8 köböl búza, 8 köböl köles, 4 hízott sertés.210 Pontos helye kolostoruknak nem határozható meg. Valószínűleg a ferencesek kolostora közelében állhatott. A Barát utcában volt a begináknak 1533-ban egypár jobbágytelkük. Ez még az 1560−64 közötti adóösszeírásokban is úgy szerepel, mint a gyulai szerzetesnők tulajdona. 1561-ben még kiszolgáltatják nekik a vár jövedelméből a búzát, de már nem mint járandóságot, hanem mint alamizsnát. A beginák zárdája a török uralom előtt szűnhetett meg, de pontos ideje az írott források hiánya miatt nem adható meg.211 3.6. A középkori gyulai templomok 3.6.1. A plébániatemplom Szűz Mária tiszteletére 1971-ben a Gyula Törökzug nevű városrészében a lakótelep építése kapcsán előkerült a plébániatemplom alapja. Első építési periódusában is nagy volt, hossza 22.5 m szélessége 8.8 m. Román stílusban épült, Karácsonyi, J., Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, II., 72. Bunyitay, V., A váradi püspökség története II., 448. 210 Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, 195. 211 Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, 195. 208 209

87

amit még kétszer ugyanebben a stílusban átépítettek. Átépítették egy ízben átmeneti gót stílusban, majd újból, immár gótikus formában. A méreteiben monumentális épület ötödik építési periódusban érte el legnagyobb kiterjedését. A háromhajós gótikus templom hossza 50 méter szélessége 18.5 méter volt.212 1398-ban IX. Bonifác pápától Losonczi László özvegye, Anna és fia, János három kiváltságot kért. Az özvegy hordozható oltárra kért engedélyt, hogy utazásakor magával vihesse és azon udvari káplánja misét mutathasson be. Fia, János azt kérte, hogy a pápa erősítse meg őt a birtokain fekvő egyházak kegyuraságában. Együttesen pedig azt kérték a pápától, hogy a gyulai Szűz Mária tiszteletére szentelt templom látogatóinak, akik a szokott föltételeken túl (gyónás, áldozás) a Boldogságos Szűz gyulai templomának fenntartására alamizsnát adnak, búcsút engedélyezzen.213 A IX. Bonifác pápa az első kérést 1398. július 4-én, a másik kettőt július 6-án engedélyezte. Valamint 100 napi búcsút engedélyezett a Szűz Mária templom látogatói részére.214 1510-ben Ajtósy Mihályné a Szűz Mária templomban lévő keresztre hagyja aranyos keszkenőjét.215 1532. október 30-án említés történik Bradách Miklós végrendeletében, mint tanúkról, Miklós orgonakészítőről, mint nemes emberről, aki Gyulán lakik és egy Gergely nevű orgonistáról.216 1554-ben Zaberdiusz Mátyás püspök azt írja Mágocsy Gáspárnak, hogy a monostor és plébánia-egyház tornyainak lerombolására majd őfelségétől kap utasítást. Nem engedték meg neki a lerombolást, mert Szikszai Fabricius Demeter még 1561-ben és 1563-ban is megénekli a meglevő tornyokat.217 Jankovich, B. D., A gyula-törökzugi templom feltárása, 415-427. Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 139; Scherer, F., Gyula város története I., 43. 214 […] centum dies iniunctis eis penitentiis misericordiater relaxamus. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 3. 215 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 146. 216 […] Coram nobilibus Nikolao videlicet praeparante organa et Gregorio organista Gywla […] Gyula város oklevéltára (1313−1800), 162. 217 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 149. 212 213

88

1559-ben a török előrenyomulása miatt a gyulaiak eladták a plébánia kincseit és hadi szereket vásároltak rajta. Varga Mihály gyulai polgár, aki Kassára menekült a bizonytalan közbiztonság miatt, magával vitte a gyulai polgárok felkérésére a plébánia kincseit. A gyulai Bornemisza Tamás megvallotta, hogy ő valóban tudta, miszerint Gyula mezőváros egyházának javait, például kelyheket, kereszteket, ereklyéket, arannyal és ezüsttel ékesített szent csontokat, amely javak egy ládában voltak elhelyezve, egy másik ládából pedig a szent ruhákat, tudniillik kazulákat és kappákat, s más hasonló képpen ékkövekkel tökéletesen díszített öltözeteket, bizonyos gyulai polgárok Kassa királyi városba vittek.218 Ezeket a Farkas László gyulai bíró a polgárok megbízásából adta el 1100 forintért. Az eladás miatt hiába tiltakozott Forgách Ferenc váradi püspök, azt megakadályozni nem tudta. Az elrendelt királyi vizsgálat során Valkai Kelemen bíró úgy nyilatkozott, hogy félve a törökök támadásától, kényszerből adták el az egyház javait. Az így kapott pénzen fegyvereket vásároltak a török veszély elhárítására.219 1565-ben a török elfoglalta gyula várát. A török uralom alatti időkben a templomok egy része elenyészett.

3.6.2. Kápolna Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére A plébánia templomhoz hozzá volt építve még egy külső javadalmazott kápolna is, alkalmasint ugyanaz, melyről Szerémi azt mondja, hogy Deák István nevű gyulai polgár építette Mária mennybevitelének tiszteletére.220

Item providus Thomas Bornemissza, de Gyula, iuratus examinatus fassus est: se revera scire, quod bona ecclesiae praefati oppidi Gyula, puta calices, crices, reliquias, capita insuper et ossa sanctarum reliquiárum, auro et argento redimita, quae videlicet bona in scrinio uno recondita et locata fuerunt, in altero autem scrino sacrae vestes, casulae videlicet et cappae et alia indumenta idgenus similia gemmis ad amussim ornata, quidam cives dicti oppidi Gyula Cassoviam civitatem regiam abduxissent, […] Gyula város oklevéltára (1313−1800), 285. 219 Gyula város oklevéltára (1313-1800), 285. 220 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 146. 218

89

3.6.3. A ferencesek temploma Szűz Mária tiszteletére Gyulán nem messze a középkori plébánia templomtól, az Epreskert utcában látható a középkori ferences templom szentélye. A templomot és a kolostort Implom József tárta föl 1933-ban.221 Ez a templom is Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Belső hosszúsága 35 méter a szentély szélessége 7 méter, a hajó szélessége 10 méter. A déli részen kapcsoló­ dott hozzá a kolostor. Az északi oldalán egy 13 méter hosszú és 5 méter széles kápolna csatlakozott.222 Kérdéses, hogy a Szerémi által jelzett Deák István gyulai polgár által épített kápolna nem egyezik-e meg Szűz Mária mennybevételének tiszteletére épített kápolnával, amiről ő azt állítja, hogy a plébánia templom oldalához lett építve. A tévedést az okozhatta, hogy mindkét templom Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A ferences templom mellett a régészeti föltárás azt igazolta, hogy az északi oldalon egy kápolna volt. Míg a plébániatemplom egyik oldalánál sem látható annak nyoma. Ismerve Szerémi nagyvonalúságát könnyen elképzelhető, hogy összekeverte a két templomot. Még inkább meghosszabbodott a templom, amikor nem tudni, mikor és mi okból, kibővítették. Az oltár mögötti falakat lebontották, és arrafelé toldották meg a templomot ugyanolyan alakban. Ez a toldalék azonban nem terméskőből, hanem téglából épült. – írta le Implom az ásatáson tapasztaltakat.223 A szentély keletre nézett és nyolcszög-záródású volt. Báró Apor Vilmos gyulai plébánossága idején vásárolta meg a telket, hogy ne építsenek rá. Sajnos a templom hajójának területét már nem tudta megvenni, ezért arra lakóházat épített az új tulajdonos. V. Márton pápa adott engedélyt a ferences templom felépítésére 1420. február 23-án. Először 1452-ben történik említés róla.224 Ide temették Mátyás király unokáját, Corvin Erzsébetet 1508-ban. Szerémi a következőket írja: […] és azután a lányt nagy tisztességgel eltemették 221 Implom József összegyűjtött írásai és életművének bibliográfiá., (szerk.), Draskovich, J., Gyula, 1991. 15. 222 Scherer, F., Gyula város története I., 50. 223 Implom József összegyűjtött írásai és életművének bibliográfiája, 15. 224 Karácsonyi, J., Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, II., 74.

90

a barátoknál. És én előénekes voltam a plébánia templomban, s nyolc társaimmal énekeltem a zsoltárokat, és nyolc márkát adtak.225 A következő évben, 1510-ben gyermekágyi lázban halt meg Frangepán Beatrix. Szerémi szintén ott volt a temetésen. Minderre így emlékezett viszsza: És eltávozott a világból Atyánkhoz, s eltemettük őt a barátoknál tisztességgel. Őérte is énekeltem a zsoltárokat kilenc diákkal, s bőségesen megvendégeltek.226 A ferencesek távozása után, a templom kincsei Kassára kerültek. Németh Jakab jezsuita szerzetes fél évszázad elteltével (1600 körül), még tíz darab templomi ruhát vett leltárba, amelyet a gyulai ferences templomból hoztak Kassára.227 A templom szentélyének régészeti feltárásakor a szentély falánál egymás mellett, de két különböző időben épített, boltozatos sírt tártak föl. Scherer, F., Gyula város története I., 68. Scherer, F., Gyula város története I., 70. 227 És pedig volt: 1. – 148 Egy veres selyemből készült, s vörös szálakkal reczésen átszőtt, fehér bélésű, oltárterítő (antipendium). Itt van (t.i. Kassán) a szekrényben. 2. – 149. Egy fekete színű, virágot tartó vörös szálakkal átszőtt, tiszta selyemből készült, fehér bélésű miseruha. Közepén violaszínű, selyemből készült, és arany szálakkal átszőtt kereszt. Itt van a szekrényben. 3. – 150. Egy tiszta selyemből készült violaszínű, fehér bélésű miseruha. A kereszt felett van a fiait vérével tápláló pelikán, ezalatt, a megfeszített Jézus, a boldogságos Szűzzel és Szent Jánossal, alatta pedig Szent Péter és Pál kihímezve. – Szécsényben a ferencesek kolostorában. 4. – 151. – Egy égszínkék, damaszk szövetből készült, verhenyes bélésű miseruha; a kereszt két ujjnyi széles, arannyal átszőtt szegélyből készült. – Itt van a szekrényben. 5. – 152. Egy zöldszínű damaszk szövetből készült, kék bélésű miseruha, melynek közepén a megfeszített Jézus, alatta pedig a kínszenvedés jelenete vannak kihímezve. Itt van a szekrényben. 6. – 153. Egy tiszta selyemből készült és vörös szálakkal koczkázott, verhenyes bélésű, fekete miseruha. Rajta két ujjnyi széles, aranyozott szálakból készült kereszt. Itt van a szekrényben. 7. – 154. Egy tiszta selyemből készült, arany szálakkal átszőtt, verhenyes bélésű, vörös miseruha. Rajta két ujjnyi széles aranyozott szálakból hímzett kereszt. Itt van a szekrényben. 8. – 155. Egy damaszk szövetből készült, fehér bélésű, fehér miseruha. A rajta levő kereszt fölött a Boldogságos Szűz, két oldalt pedig két más szűz volt kihímezve. Itt van a szekrényben. 9. 156. – Egy tiszta selyemből készült égszínkék bélésű, violaszínű palást. Itt van a szekrényben. 10. 157. – Egy damaszt szövetből készült, égszínkék bélésű, vörös színű palást. A gallérjáról két barna színű kövekből készült golyó függ le. Itt van a szekrényben. A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat évkönyve XV, (szerk.) Karácsonyi, J., Gyula, 1891. 75. 225 226

91

Annak ellenére, hogy már kifosztott állapotban kerültek feltárásra, a régészek vélekedése szerint nagy valószínűséggel Corvin Erzsébet és anyja, Frangepán Beatrix nyughelyei lehettek.228 3.6.4. A várkápolna az apostolok tiszteletére szentelve Ez az egyetlen kápolna a középkorból Gyulán, mely fölszentelésének évét és napját is ismerjük, és amely mind a mai napig fennáll. Mivel a vár a zarándi részen épült föl, mely az egri püspökség pankotai főesperességének területén állt. A kápolnát Miklós címzetes tripolisi püspök, egri segédpüspök szentelte fel 1445. június 10-én. Az eseményt a kápolna számára kibocsátott privilégiumlevél örökítette az utókorra. Ebben búcsúkat biztosított a kápolna látogatói számára, továbbá: […] amikor a betegség üdvszerző ideje rájuk köszönt, a keresztények akkor se maradjanak segítség nélkül a hely távolsága és az említett vár kapuinak kinyitásából adódó nehézségek miatt, azt akarjuk, és jelen oklevelünkkel engedélyezzük, hogy ezen kápolnában az Oltáriszentséget és a Szent Kenetet egy általunk arra felszentelt helyen tisztelettel, áhítattal és alázattal őrizzék.229 Az épület megőrizve eredeti funkcióját jelenleg is kápolnaként működik. Falában kőkeretes reneszánsz pasztoforium látható. A gyulai vár ingóságairól 1528. július 17-én készült leltárában, a kápolna felszereléséről is említés történik. A lajstromban következőket olvashatjuk: In capella. iij indumenta altaria samlyoth. j indumentum altariae album etiam ex samlyoth. j indumentum pastorale c z e m e l e t h . ij indumenta antiqua altaria. j rubrum indumentum sacerdotale ex atlas cum attientiis. j viridum indumentum czemeleth cum attinentiis. j indumentum antiquum cum attinentiis etiam czemeleth. j indumentum cum antiquis attinentiis et per se antiquum. j conservatorium pro conversatione argentum et deauratum. j calicem argenteum. j patenam argenteam. j corporale. j lintheamen in altare ex serico rubeo factum. j

228 229

92

Scherer, F., Gyula város története I., 71. Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, 34.

candelabrae cupreae. j campana parva cuprea. j Missale antiquum ex pergameno factum. j Missale impressum. ij ampulae plumbeae.230 3.6.5. Az ispotály kápolnája Szent Elek tiszteletére Az ispotály Gyula Zaránd megyei részen állott, a jelenlegi belvárosi templom helyén. Az ispotályhoz tartozó Szent Elek kápolna alapjait régészeti feltárás rögzítette a 2004-es és 2007-es évben. A feltárásból pontosabban kirajzolódik a kápolna elhelyezkedése. A jelenlegi plébánia épülete és a templom közötti részen állott. Igazgatója 1523-tól 1529-ig Sadobrics Péter. Az ispotálynak birtokait Fövényes egy része valamint egy téglaégető alkotta.231 3.6.6. Kápolna Szent Miklós tiszteletére Erről a kápolnáról szinte semmit nem tudunk. Helye a mai napig nem került beazonosításra. Mindösszesen annyi információval rendelkezünk róla, hogy 1526-ban jobbágyai 2 forintot fizettek hadiadó gyanánt.232 3.6.7. Kápolna Szent Móric tiszteletére A Szent Móric tiszteletére épített kápolna a település békés megyei részén volt, a plébániától északra. Valamikor önálló falu lehetett, ám az idők során egybeolvadt Gyulával. A 16. századra már csak egy gyulai Gyula város oklevéltára (1313−1800), 133. A kápolnában találhatók: 3 db selyem (samlyoth) oltártakaró, 1 db oltárterítő szintén selyemből (samlyoth), 1 db papi ruha, czemeleth, (teveszőrposztó) 2 db régi oltárterítő, 1 db piros színű atlaszból való papi ruha, tartozékokkal együtt, 1 db zöld színű papi ruha, czemeth, tartozékokkal, 1 db régi ruha tartozékokkal, szintén czemeth, 1 db szintén használt ruha, tartozékokkal, 1 db aranyozott ezüst láda, amely őrzésre szolgál, 1 db ezüst kehely, 1 db ezüst tálka, 1 db ostya abrosz, 1 db vörös selyemből készült oltárterítő, 2 db gyertyatartó, 1 db rézből készült csengő, 1 db régi, pergamenből készült miseköny, 1 db nyomott misekönyv, 1 db ólom ampolna. Blazovich, L., Város és uradalom, (Gyulai Füzetek 16.) Gyula, 2007. 25. 231 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 146. 232 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 147. 230

93

utcaként szerepelt. Két helyen volt birtoka, a Szent Móric utcában és Medgyesen. A medgyesi rész helyett 1520-26 között Fövényest szakí­ tották ki neki ugyanolyan birtokul. A kápolna igazgatója 1528-ban Szőke János volt.233 1528. január 21-én kelt oklevél említi őt a következőképpen: Honorabilis Iohannes Zewke Rector Sancti Mauritii.234 A kápolna jobbágyai 1526-ban 3 forint 50 dénár hadiadót fizettek.235 3.7. A plébánia épülete A plébánia épülete több alkalommal is szerepel a forrásokban. Először 1422-ben, amikor Vitos aradi éneklőkanonok telkét a plébánosnak eladva azt nyilatkozta, hogy […] a kérdéses telek az Újfalusi-utcában, a plébánia háza és Deák Ferenc telke közé esik.236 Későb egy Vizesi Tóbiás-ról olvashatjuk, hogy […] aki eddig a plébánia udvarán lévő házban lakott […]237 Mindemellett tudomásunk van arról is, hogy János király 1533 decemberében Lippáról Buda felé utazván, három napig pihent Gyulán, […] a plébánián.238 3.8. Plébániai iskola a középkorban Mátyás gyulai plébános és Vinográdi Máté pécsi kanonok 1518. május 25-én kelt az őrgróf által jóváhagyott megegyezésében, mármint, hogy állomáshelyeiket felcserélik, a következőket köti ki az őrgróf: Item ipse ad aedificationem scolae tenetur, et ipsam scolam aedificare faciet, casus vero, quo de ipsa plebania exiret,extunc sufficientes pecunias ad manus communes pro reparatione premissorum balnei, molendini ac scholae modis omnibus dare et mittere debeat et teneatur.239 A gyulai Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 147. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 109. 235 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 147. 236 Scherer, F., Gyula város története I., 48. 237 Scherer, F., Gyula város története I., 134. 238 Scherer, F., Gyula város története I., 119. 239 Továbbá tartozik az iskola újjáépítésével, ezt is tegye meg. Abban az esetben, ha távozik a plébániáról, a szükséges pénzt adja át vagy küldje el megbízható személynek a 233 234

94

iskolának egyik leghíresebb növendéke Szerémi György a Magyarország romlásáról szóló emlékirat szerzője volt. […] Latinsága mutatványa annak a népies latin nyelvnek, mely a XVI. század kezdetén az alacsonyabb rendűeknél elterjedt.240 – írja Scherer Ferenc. A plébános jövedelméből köteles volt fenntartani az iskolát és megfelelő káplánokat fogadva, működtetni azt. Ennek ellenére az iskola anyagi elltása nehézségekbe ütközhetett. A diákok ugyan énekléssel is kerestek pénzt maguknak, de tudomásunk van arról, hogy 1561. december 29-én az udvarbíró, Kerecsényi várkapitány utasítására, a gyulai iskolában tanuló diákoknak egy köböl búzát adott segítségül.241 3.9. A plébánia temetője Egy 1552. november 14-én keltezett irat említ egy bűntényt, amely elkövetésének helyeként a temetőt jelölték meg. Egy alkalommal, amikor Tóth György, Nagy Balázs és Misés Márton fövenyesi jobbágyok a városból hazafelé indultak, a plébániaegyház temetőjénél haladva egy aszszony segélykiáltásait hallották.242 1978-ban, a plébániatemplom feltárásakor, a templomon belül és a déli oldalon 395 sírt tártak fel. Az északi oldalt nem kutatták.243 Egy másik középkori temető létét igazolják az Epreskert utcában lévő Ferences templom körüli téren végzett földmunkálatok során feltárt sírleleltek is. Ugyancsak középkori temető létezhetett a régészeti leletek alapján a jelenlegi belvárosi templom helyén állott Szent Elek kápolna körül is.

mondott fürdő, malom és iskola felújítására. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 67. 240 Scherer, F., Gyula város története I., 98. 241 Karácsonyi, J., Békésvármegye története I., 194. 242 Scherer, F., Gyula város története I., 166. 243 Jankovich, B. D., A gyula-törökzugi templom feltárása, in Békési Élet, 419.

95

3.10. Adatok a vallásgyakorlásra Maróthy Mátyus feleségével együtt kérte, hogy utazás közben se nélkülözzék a szentmisét, hordozható oltár használatára kért engedélyt, s azt II. Pál pápa 1467-ben meg is adta nekik.244 A gyulai hívek közül Rómában is megfordultak zarándokok. Ez időben találkozunk Blasius castellanus castri de Jula személyével, aki feleségével meg három testvére társaságában Rómába zarándokolt, s ott 1494. május 30-án írta be nevét a Santo Spirito nevű kórház támogatói közé, azaz a confraternitasba.245

244 245

96

Scherer, F., Gyula város története I., 59. Scherer, F., Gyula város története I., 30.

4. A gyulai katolikusok a reformáció és a török hódoltság idején

4.1. A reformáció megjelenése a városban A reformáció gyulai megjelenése, nem köthető konkrét időponthoz. Brandenburgi György őrgróf ugyan hamar áttért az evangélikus hitre, de ennek a ténynek közvetlen, gyulai hatása nem mutatható ki a fönnmaradt oklevelekben. Feltehetőleg a német területen tanuló diákok hozhatták először Gyulára az új tanítást. 1543. március 9-én a gyulai szabók céhszabályzatukból kihagyták a katolikus formában történő eskütételt.246 Ez a tény már jelzi, hogy a reformáció tanítása megjelent a városban. Szegedi Kis István 1545-ben jön másodszorra Gyulára és kezdi meg tanítását a református iskolában.247 4.2. A reformáció térhódítása Mágocsy Gáspár várkapitány a plébánia jövedelmének egy részét lutheránus igehirdetőjének, Ferenc papnak adta. Az ispotályt kivette a katolikus papok kezéből és világi gondviselőknek adta át. A várbeli kápolnában is megszűnt a katolikus istentisztelet. Mágocsy átvette a kápolnát az egyházi szerekkel együtt Henyeitől, a kápolna papjától, és a vár által fizetendő személyek közt felsorolta a várkápolna papját is. Ám 1559-ben már csak az ingóságok közt számol be 22 darab miseruháról valamint a hozzátartozó kellékekről, a kápolnáról már nincs szó.248 1560. augusztus 10-én Ferdinánd király felszólítja Kerecsényi László gyulai főkapitányt, hogy vegye pártfogásba Gyulai Gál Andrást, aki ar246 Exceptis caeremoniis pontificalibus, iam nunc posthabitis. Gyula város oklevéltára (1313−1800), 168. 247 Kósa, L., A gyulai református egyház története, (Gyulai Füzetek 7) Gyula, 1994. 23. 248 Scherer, F., Gyula város története I., 176.

97

ról panaszkodott, hogy a katolikus vallás ellenfeleitől nem bír biztonságban megmaradni Gyulán.249 1560. december 4-én Ferdinánd király kifogásolta, hogy a Gyulán lévő lutheránus prédikátor a plébánia jövedelmét bitorolja és a katolikus papoknak már nem maradt mit enniök. Emiatt Ferdinánd elrendelte, hogy a plébánia jövedelméből a katolikus papoknak annyit adasson, amennyi fenntartásukra elégséges, hogy hivatásuknak nyugodtan él­ hessenek.250 1562-ben Gyulai Gál András azt állította, hogy az eretnekek üldözése miatt nem maradhat meg Gyulán. A protestánsok ugyanis halállal fenyegetik, azért mert katolikus papokat hozott Gyulára és a városban a katolikus hit megvédéséért fáradozott.251 Mágocsi Gáspár várkapitány Gyulára érkezésével a reformáció térhódítása felerősödött a városban. A jelenlegi ismereteink szerint azonban mégis úgy tűnik, hogy 1566-ig, a vár elfoglalásáig, megmaradt a katolikus egyház Gyulán. A harcok megkezdése előtt mindenkinek menekülnie kellett. A katolikus nép egy része azonban itt maradt, de immár katolikus pap nélkül. 4.3. A török hódoltság kora A gyulai szandzsákban egy évvel a vár eleste utáni, tehát 1567. évi török összeírás szerint a ráják száma a városban 198 magyar család 252 1579-ben pedig 159 család volt.253 1583-ban Possevino jezsuita szerzetes jelentette a pápának, hogy Váradon és vidékén továbbá Gyulán és környékén 4-5 ezer katolikus lakik. A gyulai katolikusok sátoros ünnepeken nagy csoportokban jártak át misére Váradra, abba a kis templomba, amely a városon kívül állott.254 Gyula város oklevéltára (1313−1800), 342. Scherer, F., Gyula város története I., 177. 251 Gyula város oklevéltára (1313−1800), 357. 252 Káldy-Nagy, Gy., A Gyulai Szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása, 44−47. 253 Káldy-Nagy, Gy., A Gyulai Szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása, 51−54. 254 Scherer, F., Gyula város története I., 236. 249 250

98

1585-ben Ladó Bálint jezsuita atya járt át Váradról Gyulára, és ahogyan írja, az ő valamint társai hatására Gyuláról, Váradról és Te­ mesvárról a lakosok valamennyi protestáns prédikátort elűzték.255 1587ben a gyulai katolikusok küldöttsége Váradra ment, hogy meghívja Sziszeki Márk jezsuita atyát, aki el is jött Gyulára. Itt úgy fogadták, [...] mintha az égből szállt volna közéjük. A bég is látni kívánta és nyájasan elbeszélgetett vele, aztán megengedte, hogy az egész vidéken szabadon taníthassa a népet.256 Váradról a hódoltságba elmerészkedő Marko Pitasich 1588-ban járt Gyulán.257 Még ebben az évben azonban a jezsuitáknak távozniuk kellett Váradról, így a katolikus nép magára maradt Gyulán és környékén.

Scherer, F., Gyula város története I., 236. Scherer, F., Gyula város története I., 237. Catholici non secus me ac angelum Dei ingenti cum gaudio excepere. Tóth, I. Gy., Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon, Budapest, 2007. 25. 257 Molnár, A., Püspökök, barátok, parasztok, Budapest, 2003. 59, A régi jézustársasági évkönyvek, valamint a történeti művek szülőhelyéről Sziszeki Márknak nevezik. SÁVAI, J., Missziók, mesterek, licenciátusok, Szeged, 1997. 80. 255 256

99

5. A gyulai plébánia a 18. században

5.1. A török uralom alóli felszabadulás kora Gyula vára azon kevés erődítmény közé tartozik, amelyet soha nem foglalt el harccal az ellenség, hanem azt mindig a védők adták föl. A nyolc évi ostromzár után, így vonulhattak be a török alóli felszabadítást végző seregek 1695. január 18-án az átadott várba. A harcok miatt a vidék elnéptelenedett. Gyula környéke továbbra is haditerület volt, még jó pár évig a civil lakosság nem térhetett vissza. A vár visszafoglalása után már január 27-én […] sürgette Huyn tábornok, hogy a gyulai őrség részére papot küldjenek. Kolonits bíboros a gyulai lelkészi állást egy szegedi ferencrendivel kívánta betölteni, mivel azok Gyulához közel vannak, s ha a lelkész beteg lenne vagy meghalna, könnyen helyettesíthető másikkal.258 Kolonics Lipót szándékának megfelelően Karatin István ferencrendi atya kezdte meg szolgálatát ebben az évben, de 1697 tavaszán elment Gyuláról, mert egy krajcár fizetést sem kapott. Őt Szatmári János Elek ugyancsak ferencrendi szerzetes követte a gyulai plébánián 1701-től. Szatmári Szilágysomlyóról érkezett és gyulai jelenléte tartósabb volt, mint az elődjéé. A Rákóczi szabadságharc idején a várat ostrom alá fogták, de az ostromlóknak mivel nem volt megfelelő tüzérsége, azt nem tudták elfoglalni. Az addig visszatelepült lakosság elmenekült. A szatmári békekötést (1711) követően még két évig nem tudtak magyar lakosok betelepülni Gyulára és környékére, mivel a magyarokat gyűlölő császári udvarbíró, Lindner Keresztély megtiltotta.259 A dokumentumok tanúsága szerint az udvarbíró annyira gyűlölte a magyarokat, hogy a hívek védel-

258 259

100

Scherer, F., Gyula város története I., 261. Scherer, F., Gyula város története I., 272.

mében felszólaló Szatmári Elek plébánost meg akarta öletni.260 Lindner halála után, 1713-ban Pelsőczy Bálint katolikus magyar nemes lett a gyulai ispán. Ő, ellentétben Lindnerrel, támogatta a magyar telepesek Gyulára költözését.

5.2. Az első katolikus magyar telepesek megérkezése A katolikusok Gyulára telepedésében – Pelsőczyn kívül – nagy szerepe volt Deák János licenciátusnak, akiről – érdemei mellett – az is tudott, hogy igen szép kort élt meg, 90 éves korában távozott a lélegző világból.261 1715 tavaszán Deák János engedélyt kapott a letelepedésre és vezetésével 20-30 katolikus család érkezett a városba.262 Karácsonyi János szerint azért éppen Gyulára vezette őket, […] mert éppen Deák János ifjúságában kétszer is megjelent nyomtatásban, 1690-ben és 1696ban Eszterházy Pál nádor híres könyve, a csodálatos Boldogságos Szűz képeiről. Ebben a könyvben Gyula is föl van sorolva, mint ahol hajdanában a Boldogságos Szűznek „Nádmelléki” (de arundine) megkülönböztetett képét tisztelték.263 A Deákkal együtt betelepülők mondhatni újraalapították Gyula városát. Megkapták és kijavították a romokban lévő mecsetet, hogy azt a korábbi funkciójának megfelelően, templom gyanánt használhassák. Elkészítették a város pecsétjét, melyre a Boldogságos Szűz képét és az 1715-ös számot vésették. A maguk számára viszont csak kunyhókat építettek a mai Kossuth Lajos, Terényi, Városház, Petőfi, Jókai és Corvin utcákban. 5.3. A plébánia püspöki megalapítása 1715-ben gróf Csáki Imre püspök a gyulai plébániát visszaállítja, de egyelőre – bizonyosan a hívek csekély száma miatt – csak névleg.264 Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, 172. 1764. februarius 13. Sepultus est Joannes Deák primus Catholicorum Gyulensium Licentiatus Anno 90. Plébániai Levéltár, Gyula, Anyakönyv I. 1728. 342. 262 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 153. 263 Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, 174. 264 Parochia Gyulensis est antiqua […] Anno 1715 restaurata Plébániai Levéltár, Pro260 261

101

A püspök joghatósága alá tartozott Békés megye, melyben akkor még több lelkészi állás nem is volt, továbbá Bihar és Zaránd megyéknek nagy része. Kovács Pál személyében az 1716-os évben állandó lelkipásztort kapott a gyulai katolikus kis közösség.265 – írja Scherer Ferenc, aki Karácsonyi János adatát veszi át az első plébános érkezési dátumául.266 Az új plébános azonban csak 1718 tavaszán érkezhetett Gyulára. A püspöki levéltár adatai szerint Kovács 1718 május 5-től számolja és küldi be az egyházmegyei központba a kereszteltek, a házasultak és az elhunytak számát.267 Békés vármegye jegyzőkönyve szerint az 1718. december 2-án Szeghalmon tartott megyegyűlésén, […] a gyulai reformátusok ünnepélyesen tiltakoznak azon erőszakoskodás ellen, mely irányukban harangjuknak Kováts Pál, gyulai plébános közbejöttével történt elvétele által elkövettetett.268 Az újonnan érkezett plébános fölmérve a helyzetet a harang katolikus fölirata miatt igényt támasztott a reformátusok által használt harangra. 5.4. Harruckern János György birtoka

1718-ban kapta meg Harruckern János György Békés, Csongrád és Zaránd megyéket örökös birtokul az egyházi kegyúri jogok gyakorlásával együtt. Harruckern első gondja volt tágas birtokainak elnéptelenedett vidékeit benépesíteni, s e célra az ország lakottabb részeiről az idetelepülést előmozdítani. Emiatt Kovács lelkészkedésének első évtizede méltán nevezhető a telepítések korszakának. A németek gyulai betelepülésével a városba irányuló tömeges migráció megszűnt. Az anyakönyvek legelső adatai tanúsítják, hogy 1727-ben a mai magyar katolikus családok ősei már mind itt voltak. Előfordulnak tocollum Dioecesanum et privatum Ecclesiae Parochiális Gyulensis et anno Domini 1778 usque 1822 inclusive, 231. 265 Scherer, F., Gyula város története I., 272. 266 Karácsonyi, J., Békésvármegye története II., 154. 267 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula 1730-1830.209/7. 268 Békés Megyei Levéltár, Gyula, Megyei nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek. IV. A. 1. a. 1.

102

ugyanis az anyakönyvben Balog, Csomós, Gazsó, Géczi, Góg, Galbács, Horvát, Hajdú, Illés, Kocsis, Kordás, Kukla, Kovács, László, Molnár, Márton, Névery, Oláh, Pintér, Szabó, Szőke, Szilágyi, Sebestyén, Somogyi, Tót, Gácsi (már 1717-ben is említve) és Gergely családnevek, akiknek leszármazottai máig is a katolikus magyarság zömét képezik a városban.269 Ezt a mindinkább gyarapodó nyáját Kovács úgy kormányozta, hogy a kereszteléseket, esketéseket és halálozásokat nem vezette részletesen anyakönyvekbe, hanem csak számukat küldte be Váradra. 1728 januárjában báró Luzsénszky István kanonok és választott püspök Gyulán kánoni látogatást tartott. A püspöki vizitációt követően, már 1728. január végétől megkezdődött az anyakönyvek rendes vezetése. Ebből azt a következtetést szűrhetjük le, hogy Luzsénszky egyházlátogatásakor került meghatározásra az anyakönyvvezetés módja. A vélt püspöki rendelkezésnek megfelelően az anyaköveket részletezően, a német és magyar híveket név szerint, külön lajstromozták. Az anyakönyvek közül a németvárosiak első kötete sajnos elveszett.270 1730-ban a püspök a német hívek lelki elhagyatottságán kívánt segíteni oly módon, hogy részükre rendes káplánt ígért arra az estre, ha a káplánnak az uradalom tisztességes ellátást biztosít. Ezt a feltételt az uradalom teljesítette. 1730 januárjában Rutheni Jánost nevezték ki első rendes gyulai káplánnak, s január 30-án már, mint ilyen működött. Az 1729-ben szentté avatott Nepomuki Szent János tiszteletére a magyar- és németváros közti Körös-ág mellett szobrot állítottak, rajta kronosztikonnal.271 Ebben az időben épült a paplak, melyben a káplánnak két szobája volt. 1730. november 10-én gróf Csáky Imre püspök, látogatást tartott a gyulai plébánián. A látogatást megelőző év októberében is említésre került egy vizitációja. Kovács káplánjáról, Rutheni Jánosról az alábHistoria Domus I., Gyula, 85. Historia Domus I., 86. 271 Sit pax errantIbVs fIDe a parte nostro et JesV CrrIsto – Pro honore DeI atqev s JohannIs nepoMVCenI ereXIt PetrVs CsIk. – Esto LVbens oro prone patronVs egenIs SVbsIDIo LenI NepoMVcene VenI. Ecsedy, G. Gyulának polgári és egyházi állapotja a régibb s újabb időkben, Gyula, 1932. 33. 269 270

103

bikat jelentette a püspökségnek: […] buzgó pap, de abban a vélekedésben van, hogy ő a plébánostól nemigen függ, s úgy viseli magát, mint a németek plébánosa. Ezen elbizakodásnak pedig az oka, hogy a németek többen vannak, mint a magyarok, az uradalom is német s a jövedelme is több, mert azon fölül, hogy az uraságnál kész asztala van, a németek részéről minden fizetést ő húz.272 A következő évben Rutheni ezért feddést kapott a püspöktől, aminek hatására – többek közt – azt is megígérte, hogy iparkodni fog a püspök óhajtása szerint magyarul is szónokolni, bár ez neki nehezen fog menni. A város rohamos növekedése miatt a római katolikus temető, amely a belvárosi templom körül volt, betelt. Helyére a Körös bal partján a mai római katolikus gimnázium helyén nyitottak újat.273 1732-ben Kovács váradi kanonok és cikádori címzetes apát lett. Ekkor Gyulán 133 magyar, 100 német, Eleken pedig 50 német pár volt. Ekkoriban a katolikusság összlétszáma nemigen haladta meg az ezret. A forrásokban gyulai plébánia fiókegyházaként csak a néhány katolikus hívővel rendelkező Csaba és Elek kerültek megemlítésre. Kétségtelen tény azonban, hogy valamivel később Gyulához tartozott Békés megyének mintegy fele, Biharból a mostani sarkadi plébániának részei, valamint Arad megyéből Elek, Varsánd és Kétegyháza joghatósága alá tartozó területek.274 A közbiztonság nem volt megfelelő. Az akasztás gyakori eset volt, és a más vallású elítéltek az ítélet végrehajtás előtt igen sokszor katolikus vallásra tértek át. Általában is gyakoriak voltak a megtérések. Ennek következtében a gyulai katolikusok száma gyarapodásnak indult. Kovács októberi előléptetése folytán Gyula plébánosi állása megüresedett.275 Harruckern egy bizonyos Hedry Boldizsárt ajánlott plébánosnak arra az esetre, ha mindkét nyelvet beszéli, mert akkor káplán nem is kellene. Ruthenit pedig eleki plébánosnak kommendálta, mert az ottani Historia Domus I., 86. Scherer, F., Gyula város története I., 300. 274 Historia Domus I., 56. 275 Historia Domus I., 57. 272 273

104

katolikusoknak is szükségük volna önálló lelkészre. A németek ezt a tervet megneszelték és kéréssel fordultak a püspökséghez. A püspökhöz intézett kívánságuk lényege az volt, hogy hagyják meg nekik Ruthenit, akit ők saját költségükön tartanak, […] mert nem szeretnének megint a magyar „Pfarrei”-hoz tartozni.276 A fentebbiekből úgy tűnik, nemcsak a káplán, hanem a hívek is abban a vélekedésben voltak, hogy ők önálló plébániát képeznek. A püspökhöz küldött beadványukkal azonban csak részsikert értek el. Önálló plébániájuk nem lett, de káplánjuk megmaradt. Harruckern terve nem valósult meg. Kovács utódja ugyanis 1733-tól Ravusz István lett. Albert csanádi püspök már ekkor felszólította a plébánost, hogy az Eleken gyakorolt joghatóságot tőle kérje, mert különben kánonilag fog ellene föllépni. Erre hosszas vita és súrlódás következett a csanádi és a váradi püspök között Elek hovatartozása kérdésében. E hatásköri konfliktus a csanádi püspök javára dőlt el és a következő évben Elek csanádi fennhatóság alatt önállósult. Ravusz István plébános utóda 1744-től Rutheni János lett, aki közel másfél évtizeden át volt a plébánia káplánja. Már ebben az évben kérte a püspökséget, hogy szóljon oda, Harruckernnek, mert nem adja ki a fizetésüket. A főkegyúr azért tartotta vissza a papok járandóságát, mert Rutheni plébánosként is túlzottan önállóvá vált és káplánját Haruckern tudta és ajánlása illetve felterjesztése nélkül neveztette ki. Arról nincs információ, hogy a főkegyúri jóváhagyás nélkül hivatalba került káplán ki lehetett. Az viszont biztos, hogy nem maradthatott a gyulai plébánián, mivel 1745-ben új káplán került kinevezésre Gorliczky Simon személyében. Ugyanebben az évben kezdődik meg a németvárosi kereszteltek és házasultak magyar anyakönyvbe történő bejegyzése is. Az egyházközség feljegyzései szerint 1746-ban bérmálás és plébánia vizsgálat volt. Ekkor az egyházközség 173 magyar és 175 német családból állt.277 1748-ban Rutheni kanonok lett. Helyére Urbanovics András került. 276 277

Historia Domus I., 57. Historia Domus I., 60.

105

Az új plébános 1748-ban, a plébánia átvétele után jelenti az egyházigazgatási központnak, hogy hívei szerződést akarnak vele kötni a plébánosi jövedelem tárgyában. A püspöktől látogatást kért, káplánját, Gorliczky Simont pedig az alapítandó csabai állomásra ajánlotta plébánosnak. A németekkel az új szerződés csakugyan létre jött, de részletei nem ismeretesek. 1750-ben Gorliczky csabai plébános lett. Ugyanezen évben a paplakot újra építette a kegyuraság, melyben négy szoba volt a szükséges mellékhelyiségekkel. Ez a paplak már a mai helyén állt. Vályogból készült és náddal volt fedve.278 Ebben az évben a püspök utasította a plébánost, hogy ha egy bűnös a templomba menekül, őt az esetről azonnal értesítse, és a bűnös kiadását csak az ő engedélyével teljesítse.279 5.5. A németajkú katolikusok megérkezése 1724 közepén és 1725 elején települtek Gyulára a német nyelvű telepesek. A városban új otthont találó népesség a bajorországi fekvésű Alsó-frankföldi, Würzburg környékéről, főleg Gerolzhofen, Ailringen és Mulfingen településekről érkeztek.280 A németek betelepülésével a katolikusok túlsúlyba kerültek a más vallású felekezetekkel szemben. Mindjárt az ideköltözés első évében a kereszteltek száma 115, az esketéseké 40, az elhunytak száma pedig 90-re szaporodott. A gyulai németeknek soha nem lett önálló plébániájuk, lelki gondozásukról a magyarvárosban rezideáló gyulai plébánosnak kellett gondoskodnia. A város lakosságának az újratelepítés első 15 évben történő alakulása számításokkal becsülhető meg. Az adóösszeírás a családfők számát rögzíti. Ebből kiderül, hogy a németek betelepítéséig (1724), ha egy családra 5 főt számolunk, nem érte el az 300 főt. 1730-ban kb. 1415 fő. Ebből az 1730as visitatio jegyzőkönyve szerint a katolikus hívek együttes száma 762 fő.

Scherer, F., Gyula város története I., 296. Scherer, F., Gyula város története I., 326. 280 Reisz, Á., A német nyelv Gyulán, Gyula, 1999. 30. 278 279

106



év 1715

jobbágy 29

1716

37

1717

49

1720 I.

78

1720 II.

49

1721

59

1725

198

1730 I. 1730 II.

293 283281

5.6. Az újratelepülés utáni első és második plébánia templom A katolikus hívek Gyulára érkezésük után megkapták istentisztelet céljára a török uralom alatt mecsetként szolgáló, minarettel ellátott épületet. A mecsetről tudjuk, hogy a török hódoltság előtt katolikus templom volt. Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy ez a Szent Elek tiszteletére épített középkori kápolna volt. A középkori plébániatemplom elhelyezkedése már nem volt ismeretes a betelepülők előtt. A lakosság összetétele a törökök hosszú, 136 éves gyulai jelenléte után megváltozott. A régi templomoknak még az emléke is törlődött. A frissen érkezettek, ezért a várhoz közelebb települtek. Az 1722-ben Rosenfeld által készített városképen még jól látszik a templom épülettömbje és a mellette álló minaret. Az általa készített térkép a templom alaprajzát négyzet alaprajzúnak ábrázolja, körülötte a temetővel.282 A 20. század közepén régészeti feltárás során a középkori plébá-

281 Ember, Gy., Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715−1730, Békéscsaba, 1977. 12−27. 282 Scherer, F., Gyula város története I., 284.

107

niatemplom alapjai,283 a ferences templom és rendház alapjai,284 valamint a várkápolna elhelyezkedése nyertek igazolást. 2004-ben és 2008ban régészeti feltárás azonosította Szent Elek tiszteletére szentelt kápolna alapjait. A templom keletelve volt, vagyis a keresztény szokásoknak megfelelően a főoltár a főhajót lezáró szentéllyel vagy apszissal keleti irányban tájolt. A templom alapja körül sírok kerültek elő.285 A Historia Domus tanúsága szerint: A kezdetben kisded gyulai kath. nyájnak templomul a mostaninak táján állott török mecset szolgált. … A hagyomány szerint minaretje az éjszakra néző homlokzat fölött a jelenlegi egyház építéséig fennmaradt, de a harangok csak előtte függtek egy faállványon.286 Az 1730-as visitatio canonica jegyzőkönyv tanúsága szerint B. V. Mariae Sanctitate Concepta287 volt szentelve. Az 1732. évi jegyzőkönyvben B. M. V. Inmaculata concepta található.288 A hívek szaporodtával a templom kicsinek bizonyult ezért a kegyúr báró Harruckern Ferenc az előbbinek alapjára szilárd anyagból új tornyos egyházat emeltetett, melynek csak szentélye és sekrestyéje volt boltozatos, hajója pedig stukatoros. Ez az 1753-as vármegyei összeírás szerint 5 haranggal és ornátussal jól fel volt szerelve.289 Ez a templom csak 31 évig állt, mivel a hívek számának növekedésével új templom építését határozta el a kegyúr. Erről a templomról nem maradt fönn dokumentum. 5.7. A harmadik plébánia templom építése Az új anyatemplom alapkövét 1775. szeptember 10-én, Mária neve Jankovich, B. D., A gyula-törökzugi templom feltárása, in Békési Élet, 415–426. Scherer, F., Gyula város története I., 71. 285 A gyulai római katolikus plébánia évkönyve 2005, (szerk.) Kovács, J., Gyula, 2005. 118−119. 286 Historia Domus I., 151. 287 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana vizitati canonice 442/2. 288 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana vizitati canonice 442/9. 289 Historia Domus I., 151. 283 284

108

napján Jósa Xavér Ferenc plébános tette le. Harruckern Ferenc azonban a következő évben elhunyt, így a templom építését özvegye Dirling Mária folytatta. A templom 1777. november 16-ára annyira elkészült, hogy Salamon József kanonok, békési főesperes megáldotta. Az építkezés teljesen 1779-ben fejeződött be. Ekkor készült el a 18 változatú orgona és a toronyóra is. A templomot építésze Linck János Károly uradalmi építőmester volt. A templom építtetőjének az emlékét a templom homlokzatán örökítették meg.290 A templom egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörös záródású szentéllyel épült. A hossza 50 méter, szélessége 16 méter, belmagassága 15 méter, toronymagassága: 43.5 méter volt. Kétoldalt kisebb helyiségek csatlakoznak a hajóhoz, a toronynál, illetve a szentély mellett az oldalhomlokzat síkjából előreugranak. A torony melletti előreugró tömeg földszintjén, baloldalon egy kápolna, jobb oldalon a kórusfeljáró lépcsőháza nyílik homlokzati ajtóval, emeletén a kórus nagyobbításai, a szentély előtti emeletén oratóriumok vannak kiképezve. A főhomlokzat középtengelyében vakolt keretes bejárati ajtó, felette kosárív záródású ablak, szegmensíves szemöldökpárkány. Két oldalon posztamensen álló pilaszterek, mely felett oromzatos timpanon mezejében Harruckern és Dirling-címer. A toronytörzs mellett két kis posztamensen egy-egy kőurna. A párnatagos toronysisak vörösrézzel fedett 1775-ös évszámmal föliratozva. 1782-ben Hidassy Jakab plébános Lorettói kápolnát készített az addig raktárként használt torony alatti helységből. Egy kronosztikonnal látta el.291 5.8. További kápolnák építése A németvárosi kápolna egy 1736. évi kimutatása szerint a hívek adományából került megépítésre. Többet azonban nem lehet tudni róla. A németajkú katolikusok szaporodtával új, nagyobb templom építése 290 A Francisco L. Barone ab Harruckern; Perpetuus in Gyula; Praeside; Provinciae Békésiensis; Domino; Dominii Gyula; Patrono; Ecclésiae istius; Sacrae hae aedes e fundamentis acductae; Anno MDCCLXXV. Historia Domus I., 153. 291 MarIae DeI genItrICIs VIrgInIs honorIhUIUs gregIs saLUtI ereCta. Historia Domus I., 153.

109

vált szükségessé. 1757. május 5-én tette le az alapot Urbanovics András, 1755. augusztus 10-én pedig ugyanő Szent József, Rozália, Rókus, Fábián és Sebestyén tiszteletére ünnepélyesen megáldotta.292 Ez a templom addig állt, míg a jelenlegit 1866-ban föl nem építették. A Szentháromság kápolna az 1738−39-ben kitört pestisjárvány miatti engesztelésül épült. 1741-ben Ruthéni plébános engedélyt kért a kápolna megáldására, de nem kapott, mert fenntartása nem volt biztosított. Miután a kápolna müködéséhez szükséges anyagi hátter rendezésre került, Ruthéni azonnal megkapta a szenteléshez szükséges engedélyt. Ez a kápolna azonban elég kicsi lehetett, mert 1752. június 29-én egy teljesen újnak tette le az alapkövét ugyanazon a helyen Urbanovics plébános. Ezen kápolna 1753-ban avattatott fel. 1772-ben Jósa plébános kéri a vikáriust, engedné meg, hogy a kápolna bekerített környékét megáldhassa, mert többen s ezek közt a betegen fekvő Tomcsányi János uradalmi intéző szeretnének oda temetkezni.293 A kápolnát 1817-ben toronnyal és kórussal látták el. Ekkor került a torony aljába, a bejárati ajtó elé Tomcsányi János vörös márvány kronosztikonos sírja és sírköve.294 A kápolna hossza 21 m, szélessége 7 m, belmagassága 5 m. Toronymagassága 20 m. A Szentháromságot ábrázoló főoltárkép 1839-ben készült. A Kálvária kápolna építési időpontja ismeretlen. 1763-ból fennmaradt számla igazolja, hogy ebben az évben már felújították.295 1830. június 5-én Bitskos János plébános megköszöni a püspöknek, hogy a Kálvária kápolna felújítása megtörtént.296

Historia Domus I., 213. Historia Domus193. 294 speCtabILIs et generosUs heros Ioannes toMCsanY CasrI gYVLensIs reCtor oVI VIXIt annIs absqVe Uno septVagInta In haC Urna reqVIesCIt. Gyulai Katolikus Tudósító 5. éfv. 2. sz., Gyula, 2001. 1. 295 Plébániai Levéltár, sz.n./1763 296 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula 1730-1830. 209/284. 292 293

110

5.9. A hívek lelki gondozása A gyulai hívek lelki gondozásának első írásos jele 1718-ból való. Erről található kimutatás a váradi püspöki archívumban, amely a gyulai szülöttek, házasultak és elhunytak név nélküli, számszerű adatait rögzíti 1718. május 5-től kezdődően. Névaláírás nincs rajta, de hogy ezt az első rendes lelkész, Kováts Pál készítette az teljesen biztos. Ezt igazolja ugyanis békés vármegye jegyzőkönyve, ami 1718. december 2-án a Szeghalmon tartott megyegyűlésről származik. Ebben a gyulai reformátusok ünnepélyesen tiltakoznak Kovács Pál magatartása ellen, harangjuk elvétele miatt, ahogy azt már korábban említettük.297 Valószínűleg a harang felirata árulkodott arról, hogy az korábban a katolikusok tulajdona volt. A korábbiakban szintén említésre került, hogy Gyulára a magyar hívek mellett németek is betelepítésre kerültek, de nem kaptak önálló plébániát. Emiatt a helyi katolikus németség a magyar városba járt templomba. Ez több alkalommal is feszültség forrása volt a két etnikum között. 1736-ban a békési főesperes látogatásakor a következőt jelenti a Békés megyei katolicizmus állásáról: Gyulán a magyar gyónók száma 551, a németeké 563. Ezek egy templomba járnak, hol felváltva magyarul és németül szónokolnak.298 A pestisjárvány 1738-ban nagyszámú magyar és német ajkú hívőt ragadott el, köztük a plébánost is. Utódja, a helyben szolgálatot teljesítő káplán, Ruthéni János lett aki ellen azonnal megindultak a vádaskodások.299

Historia Domus I., 54. Historia Domus I., 57. 299 Többek közt azzal vádolják: 1) Ravusz halála után a hívek magyar plébánost kívántak, ő tehát, hogy ellenségeit megnyerje, ígéretet tett, hogy az eddiginél kevesebb fizetéssel is megelégszik.– 2) A hitközség jó bort ad, ő mégis mind a miséhez, mind az áldozók szájöblítéséhez olyat ad, mely már a templomban napokig állott s eképp az áldozók a megcsömörlés és a hányás veszedelmének vannak kitéve. Historia Domus I., 59. 297 298

111

5.10. A katolikus iskola megszervezése A dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy az iskola alapítása megelőzte a plébánia létrehozását. Ennek oka abban keresendő, hogy az első katolikusok Gyulára érkezését Deák János licenciátus irányította. Deák, mint a papot nélkülöző közösség vezetője, felhatalmazással bírt arra, hogy kereszteljen, temessen és oktassa a híveket, valamint vezesse imádságukat. Így ő lett az első tanítója a gyulai iskolának.300 1730-ban Szuhay József neve fordul elő Magyar-Gyulán, mint tanító. Kutinszky József 1735-től 1738-ig, mint kántor, majd kántortanító szerepel. Kutinszkyt Jánosi József követi, aki 1742−1744 között volt a katolikus közösség tanítója. A sort Petik Ambrus zárja, aki 1744-től tölti be a tanítói állást.301 Német-Gyulán érdekességként említhető, hogy a jegyző és a tanító hivatala össze volt kötve, tehát a tanító egyúttal a közigazgatási feladatokból is kivette a részét. Itt, a település német részén, az első tanítóval, Müller Konráddal, 1734-ben találkozunk a dokumentumokban. Müllert Rudolf István követte és 1744-től 1752-ig volt állásban. A következő információnk a német tanítókról 1755-ből ered. Ekkor egy bizonyos Früben János Rénárdról olvashatunk, aki özvegy tanítóként második házasságra lépett. Az utódja, Frőlich János 1758-tól 1807-ig, azaz 49 éven át szolgálta a gyulai németséget. Ifj Erkl József 1807-ben lett fiú-tanító ki ezt a hivatalt 1841-ig viselte. Ő az országos hírű Erkel Ferenc magyar zeneköltőnek az atyja.302

300 A plébánia visszaállítása óta mindkét városnak meg volt a maga tanodája, melyet az illető kántorok láttak el, akik egyszersmind templomszolgák, sőt a német városban jegyzők is voltak a legrégebbi időkben. Historia Domus I., 241. 301 Származása helye Szentes, honnan ifjú korában került Gyulára. S itt képzettsége, feddhetetlen élete és jó modora miatt nagy tekintélyre és népszerűségre tett szert. Ő már a latin nyelv elemeit is tanította. Iskolai használatra írt egy Békés megye leírása című füzetecskét, mely megyénk akkori állapotát részletesen tárgyalja. Kornéli Ambrus őt vir aequiori fortuna dignissimus-nak nevezi. Közel félszázados áldásos hivataloskodása után meghalt 1770. július 30-án 65 éves korában. Historia Domus I., 303. 302 Historia Domus I., 315.

112

5.11. Az első visitatio canonica 1725-ben Návay János, váradi kanonok, az első hivatalos látogatást tartotta. Ez alkalommal kaphattak a németek káplánt, mert egy régi adat 1725-30 között öt ilyenről tesz említést. Mivel azonban másrészt 1732ben a németek 1725 és 1730 között nagy lelki elhanyagoltságról panaszkodnak, ezen német káplánok csak ambulánsok lehettek.303 Sajnos a Historia Domusban csak ennyi maradt fönn. Az első látogatásokról nincsen irat a plébánia irattárában. 5.12. A további egyházlátogatások a század folyamán 1728 januárjában a második visitatiot báró Luzsénszky István kanonok és választott püspök tartotta.304 A látogatás és a német hívek panasza elérte a célját, mert ennek eredményként 1730 januárjától a püspök Rutheni János káplánt adta a német hívek lelki gondozására. 1729 októberében és 1730. november 10-én történik említés püspöki látogatásról Csáki Imre személyében. Ez az első látogatás, melyről 8 oldalas jegyzőkönyv maradt fönn. A jegyzőkönyv folyamatosan van vezetve, az egyes témák változása díszesebb kezdőbetűvel van jelezve. Két évvel később 1732-ben készült jegyzőkönyv már tagoltabb, 10 oldalas, az egyes témák középre írt címekkel van tagolva. 1734-ben a német közösség önálló települést alkotott. Ezzel létrejött a különálló Német-Gyula, valamint Magyar-Gyula. A plébánia azonban egy marad. 1742. május 17-én gróf Csáki Miklós püspök canonica visitatiot tartott.305 1746-ban is volt visitatio bérmálással egybekötve. Ebből tudjuk, hogy a magyar hívek 173, a németek 175 családdal alkották a katolikus közösséget. 1782. október 12. és 13-án gróf Kolonitz László püspök canonica visiHistoria Domus I., 55. Ő rendelhette el ez alkalommal az anyakönyvek vezetését, mert ez 1728. január végétől veszi kezdetét, és pedig külön a magyar és külön a német hívek részére. Historia Domus I., 56. 305 Historia Domus I., 60. 303 304

113

tatiot tartott. Ez a látogatás az, amelyről az első részletes jegyző­ könyv maradt ránk.306 A jegyzőkönyv nyomdai úton lett előállítva 25 oldal terjedelemben. A kérdések az oldal bal felén helyezkednek el, a válaszokat kézzel írták a kérdések mellé. A fejlécen kipontozva a plébánia neve, a látogatás időpontjának és a látogatást végző nevének helye látható. A 24. oldalon leltár, a 25. oldalon a status animarum nyomtatványa látható.307 1788 szeptemberében Kalatay Xavér Ferenc püspök, gróf Csáki Pál kanonok és Sebestyén Péter titoknokkal látogatást tartott. 11-én délután 5 órakor megjelenvén, a templomban 40 napi búcsút engedélyezett és absulutio defunctorumot tartott. 12-én pénztárvizsgálás és examen. 13án megidézte Nagy István helybéli prédikátort, amiért egy lutheránus ifjat a kath. Templomban való kihirdetés és elbocsátás nélkül megesketett; az esketést ismételnie kellett. 14-én azaz pünköst 17-ik vasárnapján 1043at bérmált. Este 6-kor Csabára ment át.308 1793. szeptember 6-án újra Kalatay tartott visitátiot s bérmálást. A püspök egyszerű, minden szokásos ünnepélyesség nélküli fogadást kért.309 A 18. század folyamán 11 püspöki látogatás bizonyítható a föllelhető dokumentumok alapján. Ebből 3 látogatásról maradt fönn jegyzőkönyv. Az 1730-as (I. sz. melléklet) folyamatos kézírással, latinul, az 1732-es jegyzőkönyv már strukturálva témakörönként részletezve rögzíti a plé306 Reggeli 8 órakor a megyei és uradalmi tisztviselők és hajdúk kíséretében, harangok zúgása, dobok és trombiták zaja, és ágyúdörgések közt megérkezvén, azonnal 80-at bérmált. – Következő napon 1000-et bérmált. Délután az iskolás gyerekeket kérdezte ki, közölök többeket megajándékozván, Este a káplánokat hallgatta ki a Moralis, Ius és Pastoralis praktikusabb részeiből. A kereszteltek és halottak anyakönyvét a szükséges rovatokkal bővítette. Az eddig Csabához tartozó Kígyós-pusztát Gyulához csatolta. A német-városi elöljáróknak meghagyta, hogy kápolnájokban a plébános tudta és engedélye nélkül magányos ájtatosságokat ne tartsanak. A magyarokat pedig intette, hogy tartozásaikat ne oly nehézkes módon teljesítsék. Október 14-én revideálván a visitatió pontjait, mise után a nemesek kíséretében visszatért. Historia Domus I., 64−65. 307 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula Visitatii canonice. 450/91. 308 Historia Domus I., 65. 309 Plébániai Levéltár, Protocollum Dioecesanum et privatum Ecclesiae Parochiális Gyulensis et anno Domini 1778 usque 1822 inclusive, 86; Historia Domus I., 65.

114

bánia vizsgálat folyamatát. (II. sz. melléklet). A látogatás során általában a püspök bérmálást is végzett. A bérmálási anyakönyvben ezt külön jelzik is a fejlécben, pl.: […] a püspök bérmálást és plébánialátogatást végzett. Később azonban a plébánia látogatására való utalás elmaradt. A következő táblázatban, a jegyzőkönyv rovatban szereplő oldalszám jelzi a látogatás részletességét. Az 1746. és 1782. év közti 36 év valószínűleg csak a dokumentumok hiányát jelzi, mivel ilyen hosszú ideig a bérmálás szentségének kiszolgáltatását nem hanyagolta el a püspök. év

jeg yzőkönyv oldala

a látogatást és bérmálást végző személy

1.

1725

Návay János váradi kanonok

2.

1728

Luzsénszky István kanonok, választott püspök

3.

1729

Csáky Imre püspök

4.

1730

7

Csáky Imre püspök

5.

1732

10

Csáky Imre püspök

6.

1736

Okolicsányi János püspök

7.

1742

Csáky Miklós püspök

8.

1746

Csáky Miklós püspök

9.

1782

10.

1788

Kalatay Xavér Ferenc püspök

11.

1793

Kalatay Xavér Ferenc püspök

25

Kolonitz László püspök

115

6. A 19. század az egyházlátogatások tükrében

6.1. Rendszeres látogatások 1802-ből Kondé Miklós püspök vizitációjáról maradt fönn jegyzőkönyv, 310 illetve egy följegyzés: Az ezen évben tartott can.[onica] visit. [atio] említi, hogy vasárnap délután cathechesis, Szentháromság ünnepén a magyar, sz.[ent] József napján a német kápolnába, s ha az idő engedi, nagy-pénteken délután a kálváriára processio tartatik.311 A németvárosi kápolnában már minden nap volt mise, de ez nem lehetett rendszeres. A plébániatörténet 1817. évi feljegyzései szerint ugyanis csak az iskolások és gyengélkedők kedvéért szoktak benne misézni, „többnyire” minden nap.312 1811-ben Miklóssy Ferenc megyés püspök tartott canonica visitatiot313 valamint bérmálást.314 A jegyzőkönyv másolata megmaradt, terjedelme 14 oldal. Ugyanerről az eseményről a Historia Domusban is maradt följegyzés nyilván a látogató püspök intenciót megőrizve az utókornak: […] 310 De Ecclesia, (21 kérdés), De Populo (6 kérdés), De Parocho (14 kérdés), De Parochia (8 kérdés), De Capellanis (4 kérdés), De Religiosibus (10 kérdés), De Terris Ecclesiae (5 kérdés), De Xenodochiis (4 kérdés) Plébániai Levéltár, Protocollum Dioecesanum et privatum Ecclesiae Parochiális Gyulensis et anno Domini 1778 usque 1822 inclusive, 142153; Historia Domus I., 68. 311 Historia Domus I., 154. 312 Historia Domus I., 213. 313 De Ecclesia Parochiali (6 kérdés); De Supellectili, et Paramentis Ecclesiae (2 kérdés), De Dote et proventibus Ecclesiae (3 kérdés); De Capellis, montibus Calvariae, Hospitalibus; Cometerius, Status, et Crucibus publicis, (6 kérdés); De Parocho, et eius obbligationibus (6 kérdés); De Parochi habitatione, et Subsistentia (2 kérdés), De Re­ liquis Servis Ecclesia, eorum solutionibus et habitationibus (3 kérdés); De Religionibus ordinibus (1 kérdés); De Parochianis eorumque obligationibus (5 kérdés); De Patrono (1 kérdés); De Filialibus (6 kérdés); Plébániai Levéltár, Protocollum Dioecesanum et privatum Ecclesiae Parochiális Gyulensis et anno Domini 1778 usque 1822 inclusive, 223−235. 314 Historia Domus I., 69.

116

valahányszor a zenés nagymisén magyarul prédikálnak, a kis misén, mely ekkor még nem volt énekes, magyarul énekeljenek, de utána a homília és imádság németül legyen, – és megfordítva. Oly misén, melyen a zenekar nem működik, azon a nyelven énekelnek, melyen a szentbeszéd tartatik.315 1813. június 30-án és július 1-jén és 2-án gróf Csáky László felszentelt püspök és káptalani helynök canonoca visitatiot tartott és 2601 főt bérmált.316 Az 1816-os 1824-es és 1829-es visitatio canonicaról készült jegyzőkönyvek bekötve maradtak meg az utókor számára. 1816. június 29-én újra gróf Csáky László tinnini fölszentelt püspök, káptalani helynök tartott canonica visitatiot valamint 2601 főt bérmált ez alkalommal is.317 Ekkor a visitatio vizsgált területei a következők voltak (az első cím két paragrafusának részletezését hozom csak a lábjegyzetben): De Ecclesia Parochiali De supellectili, et Paramentis Ecclasiae De Dote, et Proventibus Ecclesiae De Capellis, montibus Calvariae, Hospitalibus, Coemeteriis, Statuis, s. Crucibus publicis De Parocho, et obligationibus De parochi habitatione, et subsistentia De reliquis Ecclesiae eorum solutionibus, et habitationibus De religiosis Ordinibus De Parochianis, eorumque obbligationobus De Patrono, et Dominis Terrestribus De Filialibus318 Historia Domus I., 155. Historia Domus I., 70. 317 Historia Domus I., 71. 318 De Ecclesia Parochiali §I. Extat ne his loci ecclasia? Quo anno? Per quem? Ex qualibus materialibus erecta? Cui sancto dedicata? Quantae magnitudinis? An fidelem populum capiat? An intra, vel extra Oppidum vita sit? An consecranta, vel benedicta? Quando, et per quem? Habet 315 316

117

1824-ben a canonica visitatio alkalmával május 14-én, húsvét IV. vasárnapján Vurum püspök a templomot ünnepélyesen konszekrálta.319 Rázel József plébános 1849. január 4-én jelenti a püspöknek magyar nyelvű levelében, hogy a templom egyik harangját ágyúöntés céljára fölajánlotta.320 Schlauch Lőrinc bíboros először 1888. október 2-án járt Gyulán. Ez a látogatás nem kifejezetten hivatalos forma szerint történt, nem sorolható a visitatio canonicak sorába.321 Úgy, ahogy a következő látogatása sem, amely két évvel később 1890-ben történt, minthogy bejelentés nélne turrim? Scandulis, vel lamina, et quali tectam? Est ne in ea horologium? Campamae quot? Quantae magnitudinis? An? et in cujus honorem benedictae? Si desit turris, an, et quale sit campanile? Quot, et quantae magnitudinis campanae, in eo pendentes? An? Et in eujus honorem benedictae? Quis actualis status Ecclesiae? §II. Quot sunt in Ecclesi Altaria? Quorum Sanctorum honori dicata? An Portatilibus, aliisque necessariis provisa? An portalia violata non sint? Est tabernaculum? Quale? Si non, ubi conservatur Sanctissimum Eucharistae Sacramentum? Datur ne ante illud lampae continus ardens? Si non, quare? Clavis Tabernaculi ubi conservatur? Quam frequenter soleat Sanctissimum renovári? Quoties illud exponatur publicae adorationi? Quoties deferatur inpublicis processionibus? Plébániai Levéltár, Visitatio Canonica Gyulae annis 1816. 1824. 1829. peracta, 1−49. 319 A nagy oltárba szent Kelemen, Szimplicia és Jukunda vértanúk ereklyéit helyezte. Ugyanezen alkalmat évfordulati ünnepül rendelte, melyre 40 napi búcsút engedett. Historia Domus I., 156. 320 Méltóságos és főtisztelendő báró és Püspök Úr Nagyméltóságú Uram! Alázatosan jelentem Méltóságodnak, hogy a gyulai kath. Közösség a haza védelmére öntendő ágyúk anyagául plébániai egyházam középső harangját, mely 752 fontot nyom, és 1810-ben az egyház költségén öntette újjá, oda ajánlana légyen, beleegyezvén ezen ajánlatba az egyházi gyámság is, miután e tekintetben példával előmennek a helybeli reformátis és görög nem egyesültek szintén egy-egy haranggal a mondott szent célra feláldozván. Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula, 1848−1871. 211/11. 321 Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök ő excellenciája gróf Wenckheim Frigyes úrtól Ó-Kígyósról hol látogatóban volt, délelőtti 11 órakor kocsin Gyulára érkezett, a gyulai határ szélénél Dobay János polgármester fogadta. Gyulán a plébániára szállt, megtekintvén a nagytemplomot, ott imádkozott, fogadta a papság, az egyháztanács és a tanító testület üdvözletét, meglátogatta gróf Almássy Dénes családját, a kastélyban, megnézte az árvaházat, Jancsovits Pál alispánnál, a plébánián részt vett a díszebéden. A délutáni vonattal Nagyváradra utazott. Plébániai Levéltár, sz. n. (Historia Domus melléklete)

118

kül érkezett a plébániára.322 A püspök 1892. szeptember 7-én történt látogatásakor négy napot töltött a plébánián. A következő napon bérmálást végzett a belvárosi templomban, majd visitatiot tartott. Szeptember 9-én Németvároson bérmált. Majd meglátogatta mind a 13 iskolát, felkereste a megyei kórházat és az árvaházat valamint fogadta a 100 tagból álló előkészítő bizottságot, amely a gimnázium építésének ügyét rendezte.323 6.2. A templom és plébánia kegyurasága Mint arról már szó volt, Gyula újraalapítása után 1718-ban Harruckern János György kapta meg Békés megye nagy részét és ő volt a kegyura Gyulának is. 1724-ben Gyulára katolikus németeket telepített külön városrészbe. A Harruckern család 1776-ig, a családfő, János György haláláig töltötte be ezt a tisztséget. Halála után özvegye Dirling Mária viselte gondját a gyulai egyháznak. Ő fejezte be a férje által elkezdett templom építését is. A templom homlokzatán az egyesített HarruckernDirling címer látható. Család kihalásával, annak oldalága a Wenckheim család örökölte a birtokot és a kegyuraságot is. Az 1816-os visitatio szerint: Illustrissimus Dominus comes Franciscus Wenckheim, Sacr. Caes. et Reg. Apost. Majestatis camerarius, qua Irrestris Dominus, est patronus Ecclesiae Gyulensis praesentae usum habens, Gyulae vel Budae habitat.324

Schlauch Lőrinc ő excellenciája másodízben 1890-ik év október 1-jén a déli 12 órai vonattal érkezett a gyulai plébániára, midőn a gyulai alesperesi kerület papsága tanácskozott. A főpásztor meglepte látogatásával a gyulai lelkészt és a kerületi papságot és minden lelkész és segédlelkésszel a legszívélyesebben beszélgetett, a díszebéden részt vett, atyai szeretettel és kedvességgel társalgott lelkészkedő kerületi papságával, (miután egyedül csak a papság volt hivatalos az ebédre). Délután a 3 órai vonaton, a jelenlevő papság által kikísérve, székhelyére, Nagyváradra utazott s ugyan ekkor Göndöcs Benedek apát és gyulai lelkész mely szavakban köszönte meg, maga és testvérei nevében a főpásztori látogatást, a főpásztor mindiglen a fiúi szeretet és ragaszkodásért elismerését nyilvánította. Plébániai Levéltár, sz. n. (Historia Domus melléklete) 323 Plébániai Levéltár, sz. n. (Historia Domus melléklete) 324 Plébániai Levéltár, Visitatio Canonica Gyulae annis 1816. 1824. 1829. peracta, 44. 322

119

Így a Wenckheim család folyamatosan betölti a kegyuraság tisztét még 1938-ban is.325 6.3. A plébános és a káplán ellátása A plébánosok névsorát az 1824-es visitatio jegyzőkönyvében olvashatjuk: 1. Kovács Paulus 2. Ravusz Stephanus 3. Rutheni Ioannes 4. Urbanovits Andreas 5. Jozsa Franciscus 6. Hidassy Jacobus 7. Spiegel Ignatius 8. Braun Josephus 9. Bicskoss Ioannes

1718−1733 1733−1739 1739−1748 1748−1763 1760−1779 1779−1798 1799−1817 1817−1822 1823−1831326

Az utolsó bejegyzésnél az látszik, hogy az évszámot később írták be. Az első plébános kezdési időpontja bizonytalan, mert más források a plébánia alapításának idejére, azaz 1715-re vagy 1716-ra teszik hivatalviselésének kezdetét. Az első fönnmaradt visitatio canonica jegyzőkönyve (1730) szerint ekkor a plébános 52 év körüli lehet és 11 éve érkezett, akkor 1719. lenne a kezdő éve.327 Ez azért nem lehetséges, mert 1718-ban a gyulai reformátusok tiltakoznak Kovács Pál plébánosra a megyénél, mivel a harangjukat elvette. Viszont a két évvel későbbi jegyzőkönyv 1732-ben pontosan meghatározza Kovács életkorát. Az írat, 49 évesnek mondja a plébánost, aki 14 éve van Gyulán. Így e két

Kovács, J., A gyulai római katolikus esperes kerület története, Gyula, 2001.161. Plébániai Levéltár, Visitatio Canonica Gyulae annis 1816. 1824. 1829. peracta, 57. 327 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Visitati camonice 442/5. 325 326

120

utóbbi adat azt látszik alátámasztani, hogy 1718-ban érkezett a helyben lakó plébános.328 6.3.1. A plébános fizetése A kegyuraság létrejötte, azaz 1718 óta a plébános ellátása a kegyura­ ságtól kapott természetbeni és a hívektől kapott természetbeni és pénzbeli fizetséggel történt. A legrégibb jövedelem kimutatással 1731 körül találkozunk. E szerint [...] a plébánosnak volt akkor a háznál két kertje. Az ura­ság kegyéből élvezte egy kaszáló jövedelmét, melyen kedvező eszten­ dőben megtermett 8 szekér széna, melynek lekaszálását és szállítását maga teljesítette. Állandó és kiszabott szántóföldje nem volt, hanem a hívek bevetettek és letakarítottak neki 8 köböl búzát. Szőleje sincs. Minden pártól kap 25 polturát és két véka búzát. Fát az uraság erdejéből a prefektus utalványa mellett vágtak a hívek. Stóla fejében kapott: keresztelésért egy kenyeret, avatásért egy csirkét, esketésért 8 márjást, temetésért 8 garast.329 A visitatio canonica jegyzőkönyvei rögzítik a plébános pontos jövedelmét az adott évben. Az 1816-os visitatio szerint a plébánosnak: 1.) Föld és szőlő

A földből összesen A szőlő jövedelme

50 vfr. 20 vfr.

2.) A hívektől

Magyarvárosi párbérváltság A németvárosi párbérváltság A készpénz összesen

360 vfr. 338 vfr. 698 vfr.

328 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Visitati camonice 442/13. 329 Historia Domus I., 327.

121

3.) Természetben Munkaváltság Káplán segélyezésre Hegyi óbor 8 akó 4 frjával Tűzifa 18 öl 5 frjával

magyarváros 30 vfr. 40 vfr. 32 vfr. 90 vfr. 12öl 1082

4.) Alapítványokból 5.) Stólából 6.) Az uraságtól segélypénz

359 fr. 30kr. 375 fr. 75 fr.

Egész jövedelme összesen

1891 fr 30 kr.

németváros 30 vfr. 0 32 vfr. 60 vfr.

Ezért tartozik a plébános két káplánt élelemmel, gyertyával, fűtéssel és szükséges szolgálattal ellátni, ami tehető 500 fr-a, s így a tiszta jövedelem marad 1391 fr. 30 kor.330 6.3.2. A káplán fizetése A hívek kis száma miatt kezdetben a plébános egyedül tudta ellátni a kis hívő közösséget. Káplánra akkor lett szükség, mikor a német hívek első csoportja megérkezett (1724) és önálló lelkipásztort kértek maguknak. Önálló plébániát azonban nem alapíthattak, de káplánt kaptak, méghozzá olyat, aki tudott a nyelvükön beszélni. Így az első káplán érkezése 1730 körül történt. A kápláni szolgálathoz tartozott ekkor még Elek német ajkú filia is. Kapott az uradalomtól 50, a német hívektől 48, Elek fiókegyháztól 16, összesen 114 rénes forintot és stólát a németektől. Ebből magamagát kellett fönntartania; élelmet fizetésért a plébánostól, lakást a plébánián két szobát kapott.331 330 331

122

Historia Domus I., 330-331. Historia Domus I., 351.

Az 1817. évi visitatio canonica jegyzőkönyve szerint két káplán volt. Az idősebb jövedelme 148 fr 49 kr. A fiatalabbé 122 fr. 15 kr. volt.332 Az 1829. évi visitatio jegyzőkönyve leltárba vette mindkét káplán könyvtárát is. A magyar káplánnak 36 db, ebből 17 magyar nyelvű, a német káplánnak 60 db könyve volt, ebből 17 magyar, 15 német nyelvű, a többi latin.333 6.4. Kántorok és tanítók Huszka József 1790−1798-ig volt kántor és egyben a nagyobb fiúk tanítója. Őt követte a kántorságban Pataky Dávid 1798−1826-ig. Kitűnő hangú kántorként emlegették. Konta József 1826−1855 között volt kántor-tanító. Az 1829-es visitatio jegyzőkönyve azt írja Katonáról, hogy: bene cantis, et bona organum pulsat.334 Takácsy János 1855−1865 között viselte a kántor-tanítói hivatalt. Finom tenor hangjáért sokáig fogják emlegetni.335 Sziber Nándort 1865 októberében választották Takácsy helyébe. Ő az elődje által kiadott „Orgonavirágok” című énekes kézikönyvet lényegesen átalakította, tetemesen megbővítve és kijavítva már két ízben bocsátotta közre.336 A németvárosi iskola énekkara az 1824-es visitatio jegyzőkönyve szerint a következőkből állt: Erkl Joseph jun. Regens chori, Czingulszky Simon organista, Erkl Joseph ven. Erkl Elisbeth, Ament Franciscus Aed. Ament Josephus, Ludvig Josephus, Daniel Josephus, Daniel Antonius, Leitz Joannes, Mandorf Joannes.337

Historia Domus I., 351. Plébániai Levéltár, Visitatio Canonica Gyulae annis 1816. 1824. 1829. peracta, 173−175. 334 Plébániai Levéltár, Visitatio Canonica Gyulae annis 1816. 1824. 1829. peracta, 178. 335 Historia Domus I., 305. 336 Historia Domus I., 306. 337 Plébániai Levéltár, Visitatio Canonica Gyulae annis 1816. 1824. 1829, peracta, 72. 332 333

123

6.5. A hívek száma a telepítés utáni első században Kovács Pál plébános 1718−1730-ig csak a kereszteltek eskettek és halottak számát küldte meg a püspökségnek mellőzve a neveket. Az adatokból kitűnik, hogy a németek betelepülésével, 1724-től felszaporodnak a papi teendők a különböző anyakönyvbe vezetendő szentségek kiszolgáltatása terén. A részletező anyakönyv vezetését 1728-tól püspöki intencióra kezdték meg. Év

keresztelések

házasságkötések

temetések

1718

12

-

6

1719

23

8

7

1720

42

5

9

1721

36

12

14

1722

54

13

26

1723

69

16

60

1724

115

40

90

1725

64

16

24

1726

86

29

6

1727

83

5

46

1728

42

12

46

1729

43

9

16

1730

20

12

16

A táblázat forrása: Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula 1730−1830. 209/7.

1730-ban 385 magyar ajkú és 377 német ajkú híve volt a plébániának a visitatio canonica jegyzőkönyve alapján.338 Ez idő szerint (1732) GyuDirectia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana vizitati canonice 442/5. 338

124

lán 133 magyar és 100 német pár, Eleken pedig 30 pár volt. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a katolikusok összlétszáma Gyulán nem haladta meg az ezer főt.339 1734-ben Magyarvároson 550, Németvároson 563 katolikus megkeresztelt hívő élt.340 1746-ban a magyar hívek 173, a németek 175 családot képeztek.341 A hívek számának alakulását az 1824-es és 1829-es jegyzőkönyv a Numerus Animarum pontjában táblázat rögzíti. Az 1782-es jegyzőkönyv szerint 3320 a katolikus hívek száma Gyulán.342 1824-ben az anyaegyházban 6901, a filiákban 314 fő összesen 7215 katolikus hívő lakik. Református 5177, evangélikus 2038, más 1355.343 1829-ben az anyaegyházban 8058, a filiákban 488 fő, öszszesen 8546 katolikus hívő lakik. Ez a jegyzőkönyv nem tartalmazza a más vallásúak számát. Viszont a következőket írja az összesítés alatt: Ex his confessionis capaces sunt 6067. Conjugum Catholicorum paria 1420. Mixtae Religionis Matrimonia 60.344 6.6. Tragédiák a plébánia életében 1738-ban Ravusz értesítette a Consistoriumot, hogy a környéken pestisjárvány ütötte fel fejét. A plébános a tájékoztatáson túlmenően felhatalmazást kért arra, hogy egy aradi minorita szerzetest hívjon segítségül továbbá orvosságot kért hívei számára.345 700–800-ra biz­ ton föltehető az összes elhunyt katholikusok száma. Oly szám, […] Historia Domus I., 56. Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula 1730−1830. 209/16. 341 Historia Domus I., 60. 342 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana vizitati canonice 450/104. 343 Plébániai Levéltár, Visitatio Canonica Gyulae annis 1816. 1824. 1829. peracta, 63. 344 Plébániai Levéltár, Visitatio Canonica Gyulae annis 1816. 1824. 1829. peracta, 170−171. 345 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula 1730−1830. 209/17. 339 340

125

az összes gyulai katholikus lelkek harmadát jóval meghaladja.346 A hagyomány szerint a plébános is áldozatául esett a pestisnek. Az utolsó anyakönyvi bejegyzést október 22-én tette a kereszteltek anyakönyvébe. Utódja Ruthéni János lett, ahogy azt már a korábbiakban említettük. Valószínűleg 1760. szeptember 5-én volt az a nagy jégverés, amelynek emlékére Gyula város a pünkösdi fogadalmi ünnepet tartja.347 – jegyezte le későbbiekben Apor Vilmos plébános a Historia Domusba. 1782-ben sáskajárás elleni könyörgés olvasható az 1763-ban bevezetett Protocollum Diocesanum lapjain.348 1795-ben a nagy ínség miatt a hívek bejelentés nélkül felmentést nyertek a böjt alól.349 A könyörgés jelen idejű szövegéből [...] sáskáknak ezen üldözéseit szenvedjük [...], valamint az 1795ös információból arra lehet következtetni, hogy a mezőgazdaságból élő gyulai híveket 1782-ben sujtotta a kártevő rovarok inváziója. Ez a sáskajárás olyan mértékű volt, hogy a következő években is éreztethette hatását, mégha nem is pusztán önmagában, hanem a közismerten 1770-es évektől jelentkező éghajlatváltozással együtt. 1801. július 9-én a város nagy részét tűzvész pusztította el. A tűznek áldozatául esett az egyházközség tulajdonából a torony a harangokkal, a templom fedele valamint a paplak. A tűzvész azonban a világi hívők javait sem kímélte […] s 600 ház a lángok martaléka lőn […].350

Historia Domus I., 58. Historia Domus I., 60. 348 Könyörgés. Kérünk Téged Uram a mi könyörgéseinket kegyesen hallgasd meg, hogy, akik méltán a mi döntéseinkért nyomorgattatunk és a sáskáknak ezen üldözéseit szenvedjük a te Nevednek dicsőségére attól könyörületesen meg szabadultassunk, hogy a te hatalmad által messze el űzettetvén senkinek se ártsanak és a mi mezeinket és szántó földeinket békességben és csendességben hagyják, hogy így azokból támadt és származó jószágaink a te Felségednek szolgáljanak és a mi szükségeinket segítsék, a mi Urunk Jésus X-tus által. Ámen. Plébániai Levéltár, Protocollum Publico Ecclesiasticum inde ab Anno 1779 usque ab Annum 1799 inclusive, 32. 349 Historia Domus I., 66. 350 Historia Domus I., 68. 346 347

126

1826-ban egy nagy vihar lecsavarta a templom keresztjét és a gömböt, a templom homlokzatán egy nagy repedés támadt.351 1831. augusztus 6-tól szeptember 13-ig kolera járvány volt. A járvány idején az istentiszteletet, a nyilvános temetkezést és harangozást a közigazgatási hatóságok megtiltották. A kolera 200-300 hívőt ragadott el. A Historia Domusban a következőket olvashatjuk a járvány idejéről: […] kiknek [ti. a híveknek] a halálra való elkészítésében az új plébános [Fejes József] és két káplánja annyi buzgalmat tanúsítottak, hogy a hívek szeretetét egyszer mindenkorra kiérdemelték.352 A kolerában meghaltakat egy új temetőbe helyezték örök nyugalomra. Az új temetőt a Szent Keresztről nevezték el. 1855. február 15-én a városon átfolyó Fehér-Körös 446 házat öntött el. Ennek az árvíznek eredményeként a Fehér-Körös vizét a városon kívül ásott mederben vezették el.353 Az új meder építésének munkálatait I. Ferenc József is megtekintette. I. Ferenc József és Erzsébet királyné Albrech főherceg-kormányzó kíséretében 1857. május 25-én, hétfőn indultak Szegedről és ugyanaznap délután 6 tájban érkeztek Gyulára.354 1873-ban újra kolera járvány pusztított. Voltak napok, amikor száznál többen is meghaltak. A plébánia vezetését ekkor vette át Göndöcs Benedek. A plébános félelmet nem ismerő bátorsággal és a magával hozott, híres kolera-cseppjeinek ingyenes osztogatásával állott a betegségtől megfertőzöttek rendelkezésére.355 1882. március 25-én tűzvész pusztított Németvároson. A tűzben 51 ház semmisült meg. Ennek emlékére építették a németvárosi templom mellett a Mária szoborfülkét Göndöcs Benedek plébános közbenjárására.356

Historia Domus I., 76. Historia Domus I., 76−77. 353 Scherer, F., Gyula város története II., 91. 354 Scherer, F., Gyula város története II., 98. 355 Göndöcs Benedek munkássága, (szerk.) Jároli, J., Gyula, 1998. 211. 356 Göndöcs Benedek munkássága, 149. 351 352

127

6.7. Ünnepek A városnak egy katolikus temploma volt, amelyet a magyar és a német ajkú hívek együttesen használtak az egyházi ceremóniák alkalmával. Ebből időközönként feszültség támadt az imádság és az ének nyelvét illetően. 1808-ban a magyar rész bírái panasszal fordultak a püspökhöz, hogy tegyen igazságot köztük, mert a plébános nem tudja kezelni a felmerült feszültséget, melyet az énekkar felállítása okozott. 357 Spiegel Ignác plébános a híveknek írt levelében próbálja a feszültséget rendezni és a rendet helyreállítani.358 357 Maga a Plébános úr a mise közben felküldötte a karba, vagy chorusba a harangozót, hogy magyarul énekeljenek, de a kapel mester nem engedelmeskedett, így az idén pünkösd másod napján muzsikás misének kellett lenni, s úgy el is kezdődött. Hanem a plébános úr felküldvén a karba, hogy két ének magyarul legyen, s ehhez képest a magyar kántor az orgonához is üle, hogy a rendlést teljesítse. Akkor a magyaroknak csúfságára, az áhitatos lelkeknek pedig nagy botránkozására a muzsikások – kik mind németek – leszaladtak a kórusról és többé vissza sem jövén, a szentmise muzsika nélkül folytattatott. Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea Diecasana Acte eclesiastice Gyula 1730-1830. 209/127−128. 358 Becsületes Keresztény Római Katolikus Hívek! Valamint a deák éneklés és a díszes rendes muzsika közönséges keresztény római magyar anyaszentegyházban törvény szerint való és dicséretes. Úgy az édes magyar hazánk nyelvén való éneklés is. Magyar nemzetnek javára s lelki épülésére igen foganatos. Ezért mind a kettő a Gyulai Szentegyházban gyakoroltatott és tovább is gyakoroltatni fog. Hogy pedig valami háborgásnak többi valamellyest megszakattasson tudtotokra adom ezzel, hogy sátoros magyar ünnepeken amikor muzsikális szentmise tartatni fog, akkor csak az evangélium előtt vagy az offertórium alatt is illendő istenes énekek élő nyelvünkön fognak énekeltetni. Máskor pedig az egész szentáldozat alatt légyen az isteni dicséret magyar énekléssel, mely az anyaszentegyház főpásztorainak hatalmával helybe hagyatik. Ez úttal is jelentenem kell, hogy a német oskolamester Erkl Jósef, ő nagyméltóságától gróf Wenckheim Ferenc úrtól az ön megegyezésemmel Chorusbéli muzsika igazgatójává tétetett, aki is nem oka, hogy kötelességének végbe vétele által valaki megbánkódott. Az harangozó előttem mindenektül kimentette magát és józan, jámbor és alkalmatos voltára nézve Szentegyházunknak szolgálatára méltó. A magyar kántor, valamint reménylem, kötelességét illendő figyelemmel fogja viselni az én és magyar híveimnek örömére és vigasztalására. A német nemzetnek egyenlő polgárai és keresztény jussa lévén az anyaszentegyházban hasonlóképpen fog nemzeti énekléssel dicsőíteni az Istent illendő napokon. Ezek után, hogy a choruson illendő csendesség és ájtatosság megtartasson szükségesnek tartom egy érdemes embert kirendelni, aki az ifjúságot és a henyélő aluvó embereket onnan eligazítsa […] Directia

128

A gyulai katolikusok korabeli szertartásrendjéről a Plébániai liturgikus útmutató tájékoztat. Eszerint Gyulán a következőképpen alakult a templomi összejövetelek rendje a katolikusoknál: Adventben a Rorate reggel 6 órakor kezdődik, melyet a magyar káplán végez, olykor a plébános. Tituláris ünnep december 8. A nagymise asszisztenciával van és cum Sanctissimo. A plébános prédikál. Délután a vesperás asszisztenciával. Karácsonykor az éjféli mise asszisztenciával van és cum s. simo. Sem a kórházban sem az árvaházban nincs ilyenkor mise. Hajnali mise 6 órakor a plébános végzi. A nyolc órási misét a magyar káplán úgyszintén a ½ 12 órait is. A 10 órai nagymisét asszisztenciával cum s.simo. A plébános prédikál. Délután a vesperás asszisztenciával és cum s.simo. Karácsony másnapján, a plébános Józsefvároson misézik asszisztenciával. A magyar káplán és a katecéta káplán asszisztálnak. A német káplán a nagytemplomban mondja a nagymisét A Józsefvároson a plébános prédikál. Ó év napján a nagytemplomban 5 órakor hálaadó ájtatosság az Or­ gonavirágokban leírt rend szerint. Prédikáció nincs. Újévkor a nagymise asszisztenciával van, a plébános prédikál. Ha van a 10 órai szentmise infulával tartatik. Vízkeresztkor a 8 órai mise után a plébánián házszentelés van. Reggel kréta és tömjénszentelés. Hamvazószerda, a szentmise előtt hamvazás, Hamuszentelés után mindjárt hamvazás és utána kezdődik a mise. Március 19. A Józsefvároson ½ 10-kor nagymise mindhárom káplán asszisztenciájával és cum s. simmo. Mise után a plébános prédikál. Pré­ dikáció után a Szent József temető kápolnájában szentmise. Virágvasárnap szentmise előtt barkaszentelés. Nagyszerda, nagycsütörtök, nagypéntek Lamentátiók délután 3 órakor Nagycsütörtök mise után oltárfosztás Nagypéntek csonka mise. Este a hívek magukban kimennek a Kál­ váriára. Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula 1730−1830. 209/128.

129

Nagyszombat: Reggel 6 órakor a szentség elhelyezése a szt. sírban. Hét órakor kezdődnek a különböző szentelések, utána szentmise. Este 7 órakor feltámadás a másutt is szokásos szertartások és körmenet mellett. Húsvétkor korán kell a gyóntatószékbe menni. Ételszentelés. Búcsú húsvét után IV. vasárnap a Kígyósiak szombaton este jönnek és a plébánia udvarán és kertjében tanyáznak. A búcsú napján sok gyónó van. A plébános gondoskodjék tótul tudó gyóntató papról a csabaiak miatt. A szentmisék 8, 10 és ½ 12. Búzaszentelő reggel 8 órakor a plébános vagy a magyar káplán misét mond, majd körmenetileg kimennek a Kálváriára, ahol a kápolnában elvégzik az egész szertartást, majd körmenetileg visszajönnek és Te Deumot és a Regina coeli-t éneklik. Májusi ájtatosság a litánia énekelve prédikációval. Pünkösd napja ünnepi mise, szombatján keresztkútszentelés. Pünkösd másnapja a plébános a józsefvárosi templomban misézik. Pünkösd harmadnapja a város fogadalmi ünnepe. Ajánlatos, hacsak túlságosan rossz idő nincs, hogy legalább félkörmenet – a nagytemplomból a józsefvárosiba meg legyen tartva. Mert a nép a körmenet elmaradása esetén, ha jégeső találná érni a határt, a plébánost okolná. Szentháromság vasárnapján körmenetileg vonulás a Szentháromság kápolnához ott ünnepi mise. Úrnapja a 8 órai szentmise után kezdődik a körmenet. Jézus Szíve ünnepe a nagymisére az iskolások jönnek. Radnai búcsúsok augusztus 19-én indulnak, a magyar káplán elkíséri őket a vágóhídnál lévő keresztig. Vissza 16-án este ½ 7 óra körül érkeznek. Augusztus 20. Ünnepi szentmise, amit a Földész Társulat mondat. Októberi ájtatosság minden nap van az iskolásoknak szentolvasó. Október 20-án a Földész Társulat 8 órakor sz. Vendel tiszteletére 3 papos nagymisét mondat.

130

November 1. A nagymise után körmenetbe vonulnak ki a Szentháromság temetőbe. November 2. csendes mise a németvárosi temető kápolnában.359 1828. május 25-én Gyula város bírái és elöljárói a püspökhöz fordultak, hogy engedélyezze a templompénztárból a körmenetnél használt fáklyák felújítását, mert a plébános nem akarja fizetni, azzal az indokkal, hogy azt a város elöljárói viszik, fizesse a város. Az elöljárók azonban arra hivatkoznak, hogy a városban több valláshoz tartozó polgár lakik. A másvallásúak föllázadnának, ha a katolikus körmenetekhez használatos eszközök beszerzését vagy felújítását a város pénzén vennék meg.360 6.8. Kiemelkedő lelkipásztorok A 18. században Ravusz István 361 (1733−1938) plébános, a pestisben szenvedők ellátása közben, maga is a járvány áldozata lett. A század végén működött Gyulán Hidassy Jakab362 (1778−1798). Emlékét a néphagyomány, mint szentéletű papét mindmáig kegyelettel őrzi.363 Karácsonyi János a következőket írja róla: A Boldogságos Szűz lorettói oltára alá helyezték el Hidassy Jakab, volt gyulai plébános kihűlt tetemét, ő volt az első és utolsó, kit e templom falai közt temettek el.364 Életében a szegényekre sok gondja volt. Végrendeletében rájuk hagyta vagyonát. A németvárosi káplán a következőket írta a váradi káptalani helynöknek a plébános halála után: Nem elöljárónkat, hanem szerető atyánkat veszítettük el benne.365 A néphagyomány szerint aszkéta életet élt, derekán a középkori szerzetesek által használt vezeklő övet, úgy-

Plébániai Levéltár, Plébániai liturgikus útmutató, sz. n. Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula 1730-1830. 209/255−256. 361 Historia Domus I., 58. 362 Historia Domus I., 64. 363 Historia Domus I., Gyula, 66. 364 Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, 56. 365 Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből, 63. 359 360

131

nevezett ciliciumot hordott. Sírja most is – ahogy Karácsonyi is írta – a loretoi kápolna oltára alatt van, amely emléktáblával jelöltek meg. A 19. század második felében Göndöcs Benedek (1873−1894) apát alakja emelkedik ki. Nem csak termetével, hanem jó szívével és széles látókörével is. Karácsonyi János Göndöcs Benedek születésének 100. évfordulóján a következőket írta róla: […] alkata a pihenésre késztette, de Ő hallatlan akaraterővel legyűrve fizikai valója késztetését, lankadatlan buzgósággal látta el hívei lelki gondozását, állt élére számos társadalmi mozgalomnak, szinte alig volt Gyulán olyan egyesület, társulat, amelynek ne lett volna tagja, valóságos vagy tiszteletbeli elnöke.366 Göndöcs előbb a város képviselő-testületének tagjakét, majd két ciklusban országgyűlési képviselőként múlhatatlan érdemeket szerzett.367 Az ő munkásságának köszönheti Gyula városa jelenlegi polgári arcuGöndöcs Benedek munkássága, 9. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Kegyelmes Uram! Az isteni gondviselés beláthatatlan bölcsességű végzése és, Nagyméltóságod főpásztori kegyes beleegyezése s polgártársaimnak irányomban megnyilvánult bizalma folytán f. évi június hó 29-én Gyula városa országgyűlési képviselőjévé lettem megválasztva. Minthogy az országgyűlési képviselői állás, a lelkészi hivataloskodással összeférhetetlenségi esetet nem képez, én egyházmegyémnek továbbra is szolgálatára lenni óhajtván, plébánosi állásomat folyvást fenntartani kívánnám, oly formán, hogy képviselői megbízatásom tartalma alatt, távollétemben legidősebb káplánom tisztelendő Dinya János úr helyettesítsen, s ő végezzen távollétem alatt minden néven nevezendő lelkészi teendőket és kötelességeket, mely ténykedéséért részére a sajátomból ezer forintot ajánlok fel évenként jutalmul. Azonban a plébánosi hivatalos állással járó felelősséget Nagyméltóságoddal szemben továbbra is én fogom elvállalni és teljesíteni. Viszont Dinya János káplánom összes működéséről nekem tartoznék felelősséggel. Egyébként én az országgyűlés szünetelése s a sátoros ünnepek alkalmával mindenkor és amennyire csak lehetséges lesz évközben is több ízben haza fogok jönni s plébánosi teendőimet mindannyiszor amikor csak tehetem végezni fogom. Mindenkor fő célomnak tekintvén, hogy Nagyméltóságod főpásztori parancsait és atyai szándékát úgy én, valamint helyettesem a legszigorúbban megtartsuk és kegyes utasításához híven igazodjunk. A fentiekre nézve Méltóságodnak legbölcsebb belátása szerinti rendelkezését kérve s magamat főpásztori kegyeibe ajánlottan felszentelt kezeit csókolva maradtam B. Gyulán 1881. július 18-án Nagyméltóságodnak legalázatosabb káplánja és tisztelő fia Göndöcs Benedek apát és lelkész Gyula városa orsz.gyűl. képviselője. Plébániai Levéltár, 280/1881. 366 367

132

latának kialakulását. Göndöcs országgyűlési munkája miatt harmadik kápláni állást létesített a püspök Gyulán.368 Sokat munkálkodott azon, hogy Gyulán katolikus gimnázium épüljön. A középiskola tervének megvalósulása azonban csak Göndöcs halála után 10 évvel vált lehetővé. Elindította a város szülöttének Erkel Ferenc zeneszerző szobrának felállítását. Gondoskodott a Földésztársulat tagjainak továbbképzéséről. A plébános kérésére állította össze Grócz Béla káplán a gyulai plébánia Historia Domusát.369 Megszervezte a méhészetet, a régészet nagy támogatója volt. Gondos­ kodott az iparostanoncok képzéséről. Nagy gondot fordított a híveire. Imakönyvet adott ki számukra. Rendbe hozta a 100 éves nagytemplomot, orgonát építtetett benne. Plébánosi és egyéb jövedelmét bőkezűen áldozta fel közcélokra, a város szegényeinek segítésére, felekezeti különbségtétel nélkül. Lindenberger János emlékezete őrizte meg azt a fatányért, amelyből szombat reggelenként a plébánia ajtajában kiosztotta az alamizsnát. Mindenkinek mindene volt ő is, ahogyan későbbi utóda, Apor Vilmos is.370 Plébániai Levéltár, 1517/1881. Nagyméltóságú Püspök Úr! Kegyelmes Uram! Folyó évi Szent László napján kegyes kibocsátványában a lelkipásztoroknak hathatósan figyelmökbe méltóztatik ajánlani a Histori domust, mint amely a multakra vonatkozó földerítéséivel nemcsak szellemi gyönyört, hanem sok esetben igen hasznos tájékozást is nyújt az utókornak. Fájdalom, a gyulai plébánia, mely Békés vármegyében a török kiűzése után legelső szervezett egyházközség volt s története valamennyi békési plébánia multjára érdekes világot vet, mindeddig ily történetkönyvvel nem bir. Csak egyetlen mód van az elődök ebbeli mulasztását némileg pótolni, tudnillik felkutatni a levéltárakat s azoknak poros okmányaiból összeállítani az érdekesebb események chronologiai láncolatát. Ezen munkára vállalkozott jelenlegi káplánaim egyike, Grócz Béla. Azonban a plébániai levéltár csak később kori és igen gyér adatokat szolgáltat. Alázatos kérésem tehát oda menne ki, hogy, mivel az egyházmegyei levéltár hasonlíthatatlanul teljesebb adatokat tartalmaz, de ezeknek kiaknázására káplánom huzamosabb időt Váradon nem tölthet:lenne kegyes Excellenciád megengedni, hogy az egyházmegyei archívumból időnként bizonyos számú okmányok térítvény mellett az én felelősségemre Gyulára áthozassanak […] Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea, Episcopia rom. cat. Oradea Acte eclesiastici Diecasana Gyula 1872−1883 212/ sz. n. 370 Göndöcs Benedek munkássága, 11. 368 369

133

6.9. A józsefvárosi templomépítés A németek már 1829-ben meg akarták nagyobbítani a régi kápolnájukat. Lajcsák Ferenc váradi püspök előtt az a cél lebegett, hogy Józsefváros idővel önálló plébániát nyerjen, azért arra buzdította a híveket, hogy építsenek alapjából új és nagyobb templomot. Erre a célra maga is adott 4000 forintot. Tágen János gyulai származású nagyprépost pedig 500 forintot.371 A Kneifel János jegyző által vezetett templomépítő bizottság 1862. április 24-én Szaniszló Ferenc váradi püspöktől megkapta az engedélyt a templom építésére. Nuszbek József 1863 tavaszán megkezdte a munkát, de ebben az évben nagy éhínség volt és emiatt a hívek nem tudták fizetni a mestert, aki 7000 forint összegben beperelte a hitközséget. A munkálatok leálltak. 1865-ben újból hozzáfogtak a munkához és a következő évben elkészültek vele.372 Az új, „német” templomot 1866. október 7-én áldotta meg Nuszbek József plébános. A templom felépítéséhez szükséges anyagi eszközöket Leöfler János gyulai származású nagyváradi kanonok e célra végrendeletében tett alapítványából, a volt német kápolna ipartőkéjéből, illetve magánadakozásból biztosították. A hívek adakozásából 8903 forintot gyűlt összei. Mindezeken felül a templom építésére fordították a német temetőpénzt is. Az 1862-ben benyújtott tervek szerint az egész építés bekerülési összköltsége 32571 forint 59 krajcárt tett ki.373 A templom belső felszerelésére a hívek 17321 forintot adakoztak. Voltak azonban olyanok, akik nagyobb berendezések beszerzési költségeit egyedül vállalták magukra. Így Metz József a templom nagyharangját, Schriffert József a második harangot, Gerlein Mihály a Szegedi (Hirt) Antal által festett Szent Józsefet ábrázoló főoltárképet, Czingulszky József a Krisztus koporsót és Schriffert Márton a szószéket adományozta az új templomnak. Így készült el 1866-ban a tágas és szép német templom, s ez idő óta a hívek már vasárnap nem járnak a főtemplomba, Scherer, F., Gyula város története II., 159. Scherer, F., Gyula város története II., 160. 373 Historia Domus I., 81. 371 372

134

hanem saját templomukba, hol a német segéd lelkész tart nekik szent beszédet. – emlékszik vissza az egyházközség Historia Domusa.374 A templom a gyulai Józsefváros szívében a mai Apor Vilmos téren található. Uralkodó stílusa a klasszicizmus, de találunk benne még késő barokk és már romantikus elemeket is. Az egyhajós templom déli oldalán álló torony homlokzatát erőteljes két-két, timpanonba záródó dór oszlop uralja, három ugyancsak klasszicista jellegű ablakkal. A párnatagos toronysisakot az 1905. évi felújításkor fedték át vörösrézzel. A templom szentélyének két oldalán taláható a sekrestye, amely fölött az oratórium helyezkedik el. A templom hossza 42 méter, szélessége 16 méter, belmagassága 13 méter, tornya 37.5 méter. A 19. századra 16 püspöki látogatás történt a gyulai egyházközségben, vagyis átlagban valamivel több mint 6 évenként történt püpöki vizitáció. Ezek időbeli megoszlása azonban nem egységes, a szórás elég nagy. A legrövidebb időszak 1 év a legnagyobb 11 év. A korszakból 5 látogatási jegyzőkönyv maradt fönn, azok is a század első harmadából. Valószínűleg a püspökök az espereseken keresztül gyakorolták látogatási kötelezettségüket, de ezek a jegyzőkönyvek nem maradtak fenn. Ám nem kizárható az sem, hogy a vizitációs kötelezettség gyakorlása a háttérbe szorult ezen időszakban. év

jeg yzőkönyv oldala

a látogatást és bérmálást végző

1.

1802

14

Kondé Miklós püspök

2.

1806

3.

1811

4.

1813

5.

1816

6.

1817

7.

1824

374

Miklósi Ferenc püspök 14

Miklósi Ferenc püspök Csáky László püspök

49

Csáky László püspök Csáky László püspök

55

Vurum József püspök

Historia Domus I., 81.

135

8.

1829

9.

1838

Lajcsák Ferenc püspök

10.

1843

B émer László püspök

11.

1852

Szaniszló Ferenc püspök

12.

1861

Szaniszló Ferenc püspök

13.

1869

Lipóvniczky István püspök

14.

1880

Lipóvniczky István püspök

15

1892

Schlauch Lőrinc bíboros

16

1899

Schlauch Lőrinc bíboros

136

38

Lajcsák Ferenc püspök

7. A felgyorsult 20. század

7.1. A katolikus gimnázium Gyula, megyeszékhely státuszánál fogva, régóta szeretett volna színvonalas gimnáziumot a városba. Petik Ambrus (1744−1790) – a nép nyelvén Ambrus deák – már a 18. században kiemelkedő színvonalon tanította az ifjúságot. A helyi iskolában második évtől latint is tanított és a gimnázium első négy évfolyamának anyagát adta le.375 Keze alól számos diák került gimnáziumba és a papi valamint tisztviselői pályára. Először Spiegel Ignác plébánossága alatt (1799−1817) merült föl gimnázium létesítésének szükségessége. Plébánosi működése kezdetén 16.000 forintot fizetett be a pénztárba gimnázium alapítására. Sajnos az összeget az 1801-ben kitört tűzvész elvitte, ugyanis a pénz az újjáépítésre kellett fordítani egyéb anyagi eszközök híján.376 Spiegel azonban nem tett le gimnázium alapítási szándékáról és úgy gondolta, hogy előbb kis gimnáziumot kellene alapítani 4 évfolyammal, majd később erre épülhetne a felsőbb négy „osztály”. Vida Imre uradalmi felügyelő végrendeletében az alapítandó gimnázium javára nagyobb összeget hagyott. A plébános azt szerette volna, ha ezt a hagyatéki összeget az induló gimnázium javára használják. Ebben a tervében segítségre talált Horváth Zsigmond főispán személyében, aki 500 forintot ajánlott föl e nemes célra. A megyegyűlés is felkarolta a szándékot és gyűjtést rendeltek el a gimnázium létesítésére. A plébános Pechata Jánossal a nemzeti iskolák kerületi felügyelőjével kidolgozta a konkrét terveket.377 Historia Domus I., 303. Historia Domus I., 68. 377 A terv szerint a nemzeti iskola (mely 2. osztályos volt) második osztálynak a tanítója egyben a gimnázium első osztályát is vezetné. A gimnázium második osztálya számára új tanítót alkalmaznának, fizetését a Vida-alapból biztosították volna, a lakást pedig a város. A gimnázium III. és IV. osztály tanítóinak alkalmazására a megye gyűjtsön össze 375 376

137

A helytartótanács megadta az engedélyt a gimnázium alapítására. Ezzel megindulhatott gimnázium terve a konkrétabb megvalósulás irányába. A megye szándékai szerint három év alatt összegyűjtik a tanárok alkalmazására szolgáló pénzt és akkor minden akadály elhárul az alapítandó középiskola működése elől. Az összefogás és a kitartás végül meghozta gyümölcsét és 1809. november 1-jén megkezdődött a tanítás a gyulai kisgimnáziumban. A négy évfolyammal induló iskola élére Gábor Józsefet, a nagyváradi gimnázium tanárát nevezték ki igazgatónak. A saját középiskola miatti öröm azonban nem tarthatott sokáig, mert a végleges működési engedélyt a helytartótanács csak megfelelő épület biztosításával adta volna meg. Ez azonban három év elteltével sem állt rendelkezésre. A napóleoni háborúk a megye pénzét elvitték. Az ezt követő devalváció pedig a Vida-alapot olyan mértékben inflálta, hogy a tanárokat nem tudták megfelelően fizetni és így a megvalósulni látszó próbálkozás zátonyra futott, a gimnázium 1813-ban megszűnt. A kudarc nem szegte kedvét a gyulaiaknak, hanem tovább próbálkoztak, hogy helyi középiskolát hozzanak létre. 1852-ben Winkler József nagyprépost 5000 forintot adományozott a majdani, Gyulán felállítandó gimnázium javára. Mogyoróssy János 1000 kötetes könyvtárát adományozta a gimnázium javára. 1867-ben beadvánnyal fordultak a római katolikus hívek a kultuszminiszterhez, hogy Gyulán, a megyeszékhelyen nincs gimnázium, noha arra szükség lenne. Ám a minisztertől elutasító választ kaptak. 1881-ben Göndöcs Benedek plébános fordult a megyebizottsági közgyűléshez, hogy a bencés rend hozzon létre gimnáziumot Gyulán. Felvette a kapcsolatot Kreusz Krizosztom pannonhalmi főapáttal, de innen is elutasító választ kapott, hogy a rendnek nincsen elegendő tanerője. Tíz év elteltével fölmerült, hogy a meglévő polgári fiúiskolát alakítsák át gimnáziummá. Ennek érdekében a város bizottságot hozott létre Keller Imre, Göndöcs Benedek és Oláh György képviselőkből, hogy vizsgáljanak meg minden lehetőséget és készíttessenek tervet a gimnázium elegendő pénzt. Karácsonyi János Katolikus Gimnázium jubileumi évkönyve 1903−2003, (szerk.) Merényi, M. G. – Petróczki, Z., Gyula, 2003. 32.

138

alapításra. Terv ugyan nem készült, de a gimnázium-alapítás ügyével foglalatoskodó bizottság vagyonos patrónusra lelt. I. Ferenc József magyar királlyá koronázásának 25. évfordulóján 1892. június 1-jén gróf Wenckheim Frigyesné született Wenckheim Krisztina 50000 forintos alapítványt tett egy Gyulán felállítandó katolikus gimnázium javára.378 Göndöcs Benedek korábban Wenckheim KriszAlapító levél, melynek erejénél fogva én alulírott Wenckheim Krisztina grófnő kedves férjem: Gróf Wenckheim Frigyessel egyetértőleg s az ő és szeretett gyermekeim nevében is dicsően uralkodó Felséges Urunk és Királyunknak Magyarország apostoli Királyává történt koronáztatása huszonöt éves jubileuma emlékére, hogy ezen, minden melegen hazafiasan érző szívnek valóságos örömünnepét a családomra örökké emlékezetessé tegyem és jelen elhatározásom Gyula város iránt táplált szeretetemnek minden ha bizonyságául szolgáljon, –ezennel egy a Békésvármegyébe kebelezett Gyula városában létesítendő katholikus gymnasium czéljaira 50,000 azaz ötvenezer o. é. forintos örök alapítványt teszek visszavonhatatlanul, de a következő határozott kikötések mellett: 1.A Gyula városában felállítandó gymnasium katholikus jellegét és ezért a felügyeleti és intézkedési jogot, ezen tanintézet felett, a nagyváradi lat. szert. megyés püspök vagy széküresedés esetére a káptalani helynök részére örök időkre biztosítani kívánom és rendelem, hogy ha –mitől Isten óvjon– drága hazám törvényhozása következtében ezen gymnasium katholikus jellege bármely tekintetben veszélyeztetve volna, vagy éppen megszűnnék: az ötvenezer forintnyi alapítványom tőkéje kamataival együtt a gyulai róm. kath. plébánia területén felállítandó bármely fensőbb katholikus nevelő intézetre a nevezett püspök és Káptalan belátása szerint volna fordítandó és gyümölcsözőleg kezelendő. Az államnak és kormányának tehát alapítványomra vonatkozólag bárminemű jogát kizártnak kívánom tekinteni és azt, mint örök alapítványi tőkét a nagyváradi latin szert. Káptalan biztos kezelése alá helyezem, illetve az egyházmegyei főpénztárba fizetem, hogy ez a tőkét a mondott gymnasium czéljaira gyümölcsöztesse s az évi kamatokat a nevezett püspök rendelkezése szerint ugyanazon czélokra fordítsa. 2. Kívánom, hogy jelen alapítványom teljes egészében fenntartassék, úgy hogy a tőkéhez semmi szín alatt sem szabad nyúlni; megengedem azonban, hogy annak kamatja akár az építkezésre, akár a gymnasiumnak belső berendezésére és felszerelésére fordíttassanak. 3. A gymnasium kat[olikus] jellegének biztosítása és abban vallás-erkölcsös nevelés és oktatás érdekében óhajtom és alapítványom föltételéül továbbá kikötöm, hogy a gyulai gymnasium lehetőleg a Jézus-társasági atyák vezetésére bízassák; ha e rend azonban arra nem vállalkozhatnék, ez esetre valamelyik más honi és jó hírnévnek örvendő szerzetesrendre óhajtanám bízni. 4. Az ötvenezer forintnyi tőkét a nagyváradi lat[in] szert[artású] püspök beleegyezésével és jóváhagyásával egymás után öt év alatt évenkint tízezer o. é. forintnyi részletekben 378

139

tina gyámja volt. Nagy valószínűséggel az ő hatása is benne volt ebben a nagylelkű adományozásban. Wenckheim Krisztina az alapítólevélben a gimnázium vezetését jezsuita atyákkal képzelte el. A nagylelkű adományon fölbuzdulva Wenckheim család többi ága is nagylelkű adományokat tett a gimnázium javára. Felajánlottak egy magtárat is a gimnázium javára. Ennek a helyén épült föl később a gimnázium. A jezsuiták nem vállalták a gimnázium vezetését, de a korábbi bencés elutasítást követte a premontrei, a ciszterci és a piarista elutasítás is. Báró Wlassics Gyula minisztersége hozta közelebb a gimnázium megvalósításának lehetőségét, aki fölkarolta az ügyet. Miután a szerzetesrendekkel csődöt mondtak, Wenckheim Krisztina módosította az alapítványt, azzal a kitétellel, hogy a gimnázium katolikus legyen, ha szerzetesek nem is, de legalább egyházmegyés papok tanítsanak benne. Az alapító okirat módosítását Schlauf bíboros jóváhagyta. Az anyagi háttér biztosítása után 1903. szeptember 1-jén megnyílt a Gyulai Római Katolikus Főgimnázium I. osztálya. A gimnázium új épületébe 1905-ben költözhettek be. Ezzel a gyulai katolikus hívek több mint 100 éves álma valósult meg. Az iskola jelmondata: Per Mariam ad patriam lett. Első igazgatója Szabad Endre egyházmegyés pap.

kötelezem magam a nagyváradi lat[in] szert[artású] Káptalan kezelése alatt álló központi pénztárba befizetni úgy azonban, hogy a jelen alapító levelemmel egyidejűleg az első tízezer forintot ezennel mellékelem, míg a fennmaradó negyvenezer, illetve a mondott törlesztési arányban még befizetetlenül maradó tőkeösszeg után évi 5% kamatokat is fizetendek félévi részletekben, hogy szándékom annál hamarább megvalósulhasson. Ezen alapítványi tőkének biztosítékául minden eshetőségre való tekintettel úgy magam és kedves férjem, mint jogutódaink vagyoni szavatolást és kötelezettséget vállalunk. Ezen, a felsorolt határozott kikötések és feltételek alatt tett iskolai alapítványomat, mely mint ilyen bélyeg- és illetékmentes, a nagyváradi lat[in] szert[artású] megyés püspök úr által elfogadni és megerősíteni kérem azon hő óhajom kíséretében, vajha vallásos és hazafias szándékom minél előbb keresztül vihető és eredményében áldásos volna! Kelt Kígyóson 1892. június 1-én. Plébániai Levéltár, sz. n. (Historia Domus melléklete)

140

7.2. Az I. világháború hatása Az első világháború a gyulai plébánia híveit sem kerülhette el. A kezdeti lelkesedést követően azonban jelentkeztek az emberveszteségek és a kezdeti örömöt lassanként a gyász váltotta föl. 1914. november 3-án, kedden délelőtt a nagyváradi egyházmegye összes templomában ünnepélyes gyászmisét tartottak a harcmezőkön életüket vesztett hősök lelki üdvéért. A gyulai római katolikus plébániatemplomban délelőtt 10 órakor kezdődött a gyászmise, melyen a tisztikar, a hivatalok képviselői és a közönség nagyszámban vettek részt.379 A háborúról egyfajta összegzésképpen Lindenberger János a következőket írja: A háború egyik intézményünket sem viselte meg jobban, mint iskoláinkat. A katonai vezetőség kapkodása folytán többször 24 óra alatt ki kellett üríteni azokat s rengeteg kárt szenvedett az épület s fölszerelés egyaránt. A tanítás többször szünetelt.380 1916-ben a város szülöttjét, Karácsonyi János váradi kanonokot, IV. Károly király vovádriai címzetes püspökké nevezte ki.381 1917-ben Scherer, F., Gyula város története II., 331. Historia Domus I., 103. 381 Mi Első Károly Isten kegyelméből Ausztria császára, Csehország királya stb., és Magyarországnak e néven negyedik, apostoli királya emlékeztetőül adjuk ezennel mindenkinek, kit illet, hogy Istenben boldogult dicső elődünk Első Ferencz József Császár és Király az Úr ezerkilencszáztizenhatodik esztendejében, Mindszent hava 26-ik napján, Uralkodásának 68-ik évében, Bécsben kelt legkegyelmesebb elhatározásával azon gondoskodásánál fogva, mellyel Isten Szentegyházának törvényes lelkipásztorokkal való ellátása iránt viseltetett, kegyes tekintetbe vevén azon erényes tulajdonságokat, kitűnő lelki tehetségeket, alapos tudományt, egyházi, mint világi közügyekben jártasságot, ritka ügyességet, erkölcsi jámborságot s közkedveltségű társalgást, mellyel tisztelendő DR. KARÁCSONYI JÁNOS nagyváradi latin szertartású székesegyházi őrkanonok, hollótavi czimzetes prépost díszleni, s felruházva lenni némely híveinek hitelt érdemlő tudósítása által értesíttetett, figyelvén ezen felül azon kitűnő érdemeket is, melyeket Ő 34 évi áldozárságának ideje alatt lankadatlan buzgalommal viselt hivataliban hasznos és erélyes szolgálatai által szerzett, főpártfogói jogának erejével mellyel és amelyet úgy miként dicső emlékezetű Elődeink, a boldogult Magyar Királyok, Magyarországunk és hozzákapcsolt részek valamennyi egyháza és egyházi javadalma adományozására nézve teljes joggal bír és gyakorol, Őt mint Isten Szentegyháza tekintetében érdemes, ezért dicső Elődünknél is kedvelt férfiút a vovádriai egyház czímzetes püspökévé tartotta kegyesen választandónak 379 380

141

elvitték a templomok harangjait.382 Minden toronyban csak egy harang maradhatott. Az egyházközség összesen 8 harangjáról mondott le. A harcok ugyan elkerülték Gyulát, de több hadikórházat is berendeztek a városban. 1919-ben, a tanácsköztársaság rövid uralma alatt sem voltak áldozatok. A direktórium ugyan túszokat akart szedni biztonsága érdekében. Ám Dr. Márkus Mihály vezetése alatt egy oláh küldöttség, továbbá az összes egyház képviselője megjelentek a direktórium előtt, s oly értelmű nyilatkozatot írtak alá, hogy a tanácsköztársaság ellen semmit sem fognak tenni, mire a direktórium elállt a túszok szedésétől.383 A román csapatok érkezésének hírére a direktórium eltávozott a városból. A román megszállók négy személyt, akik a kommünben tevékenyen részt vettek, elfogtak és rövid kihallgatás után a Békéscsaba felé vivő út felénél található, veszei hídnál agyonlőttek. Továbbá 66 személyt, akiket önkéntes jelentkezésre szólítottak fel, Romániába hadifogolytáborba internáltak. Sok viszontagság után az internáltak első csoportja, 11 tartalékos és népfelkelő tiszt, 1919. november közepén, a többi internált pedig hála dr. Báró Apor Vilmos plébános fáradozásának, 1919 karácsonyára hazajutott.384 1920 januárjában a megszálló román hatóság a plébános és a káplán elleni intézkedéseket foganatosítottak. A két pap több városi tisztviselő társaságában a román térparancsnok elé idézték, ahol megparancsolták nekik, hogy miután politikailag gyanús egyének, naponta jelentkezzenek. Indoklásul azt hozták fel, hogy a káplán a püspök „titkos” levelezését közvetít, és összekötő kapcsot képez egy állítólagos összeesküvésben. Bizonyítékok hiányában azonban egy hét után beszüntették a kényszerintézkedés végrehajtását.385 és nevezendőnek. Dicső Elődünk ezen legkegyelmesebb elhatározásának bizonyságául, jelen levelünket adtuk. Kelt Badenben Böjtelő havának 28-ik napján, az Úr ezerkilencszáztizenhetedik esztendejében, Uralkodásunk első évében. Károlyi Jankovich Béla Karácsonyi János élete és munkássága, (szerk.) Petróczki,, Z., Gyula, 2008. 151. 382 Józsefváros: 606 kg, 155 kg, 46 kg. Belváros: 1156 kg, 438 kg, 43 kg. Szentháromság kápolna: 119 kg, 64 kg. 8 db 2627 kg. Plébániai Levéltár, 21/1917. 383 Scherer, F., Gyula város története II., 348. 384 Scherer, F., Gyula város története II., 351. 385 Historia Domus I., 109.

142

7.3. A nagyváradi egyházmegye szétszakítása 1920. március 30-án kivonulnak a megszálló román csapatok Gyuláról, de innen 6 km-re megálltak. A nagyváradi egyházmegye két részre szakadt. A püspökségnek 100.000 katolikusa maradt hazánk területén 700.000 pedig román területre szakadt. Erre előre számítva Széchenyi püspök dr. Lindenberger János (1919–1921) debreceni prépost-kanonok plébánost teljhatalmú helynökévé nevezte ki egyházmegyéjének meg nem szállott részére. 1921. augusztus 28-án a megyéspüspök Brém Lőrinc apát-kanonok egyházmegyei irodaigazgatót, a váradi egyházmegyének magyar fennhatóság alatt maradt részének kormányzására, gyulai székhellyel, püspöki helynökévé nevezte ki. A püspöki helynökség céljára a megyéspüspök megvásárolta a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti földszintes házat s azt a célnak megfelelő módon alakítatta át. 1924. február 16-án az apostoli adminisztrátor Brém Lőrinc prelátus kanonok helynöki tisztségéről lemondott, és Bjelik Imre címzetes püspök, apostoli kormányzó ismét dr. Lindenberger János debreceni prépost-plébánosra bízta az egyházmegye magyar részeinek vezetését. Ezzel megszűnt Gyulán a püspöki helynökség és az visszakerült Debrecenbe.386 1931-ben Szeged vált a csanádi egyházmegye központjává, miután Glattfelder Gyula csanádi püspököt kiutasították a román hatóságok Temesvárról.387 A szegedi Fogadalmi templomot pedig Szeged városa, Merényi–Metzger, G., A gyulai római katolikus püspöki helynökségről, in A gyulai római katolikus plébánia évkönyve 2000, (szerk.) Kovács, J−Merényi, M. G., Gyula, 1999. 69. 387 Pius Episcopus Servus Servorum Dei Ad Perpetuam Rei Memoriam.Per Apostolicas sub plumbo Litteras solemni conventione die quinta mensis Junii superiori anno datas Dioecesis Csanadiensis territorium in duas partes divisum fuit, in quorum una ipsa Dioecesis Csanadiensis coarctata est, ex altera vero nova Dioecesis Timisoarensis efformata. Cum vero pars haec episcopalem sedem et cathedralem ecclesiam antiquae Csanadiensis Dioecesis contineret, haec Dioecesis, territorio ut supra diximus imminuta, sua exinde episcopali sede et cathedrali ecclesia privata mansi. Quapropter venerabilis Frater Julius Glattfelder, Episcopus Csanadiensis, ab Apostolica Sede merito expostulavit, ut sua Dioecesi episcopalis sedes et cathedralis ecclesia noviter erigerentur. Nos autem re mature considerata et insuper Venerabilis Fratris Angeli Rotta, Archiepiscopi titularis Thebani et Nuntii Apostolici in Hungaria praehabito favorabili 386

143

mint kegyúr, átengedte a püspökség székesegyházának az alábbi doku­ mentum értelmében: MEGÁLLAPODÁS Szeged szabad királyi város közönsége 1931. évi május hó 1-jén 112/1931 kgy. számú határozatával azzal a ké­rés­sel fordult az apostoli Szentszékhez, hogy a csanádi püspökség szék­helyéül Szeged városát jelölje ki, felajánlván ez esetre püspöki székesegyház céljául voto, oblatis precibus praefatis annuendum censuimus. Per praesentes igitur suppleto quorum interest vel eorum qui sua interesse praesumant consensu, apostolicae potestatis plenitudine novam sedem Dioecesis Csanadiensis in urbe „Szeged” constituimus, quam proinde ad civitatis episcopalis fastigium extollimus, eidemque iura omnia ac privilegia tribuimus, quibus ceterae civitates episcopales iure communi fruuntur. Ecclesiam vero in praedicta urbe extantem, Deo in honorem B.Mariae Virgini Magnae Hungarorum Dominae dicatam, ad gradum et dignitatem Cathedralis Ecclesiae evehimus cum omnibus iuribus et privilegiis, oneribus et obligationibus Cathedralibus Ecclesiis ad iuris tramitem spectantibus. Mandatus insuper ut quosquae Canonicorum Capitulum in Ecclesia hac Cathedrali erigi poterit, Dioecesani Consultores Iuxta can. 423. et. Seqq. Codicis Juris Canonici intereainstituantur. Omnibus itaque ut supra dispositis, ad eadem omnia executioni mandata deputatus praefatum venerabilem Fratrem Angelum Rotta in Hungaria Apostolicum Nuntium, eidemque tribuimus necessarias et opportunas facultates, etiam subdelegandi ad effectum de quo agitur quemlibet virum in ecclesiastica dignitate vel officio constitutum atque omnes dirimendi controversias in executionis actu quomodolibet orituras, eidem onus imponimus ad S. Congregationem Consistorialem authenticum exemplar infra sex menses mittendi peractae executionis actus. Volumus quoque ut harum litterarum transumptis, etiam impressis manu tamen alicuius Notarii Publici signatis ac sigillo alicuius viri in ecclesiastica dignitate constituti munitis eadem prorsus tribuatur fides, quae hisce ipsis Litteris tribueretur si exhibitae vel ostensae forent. Quae denique hisce Litteris statuimus et decrevimus, ea rata omnia firmaque permanere auctoritate Nostra volumus, iubemus Constitutionibus et Ordinationibus Apostolicis ceterisque contrariis, etiam speciali mentione dignis, minime obstantibus, Nemini autem liceat quae hisce Litteris statuata sunt nullo unquam tempore in ingere, aut iis repugnere vel quomodolibet contraire liceat. Si quis vero, ausu temerario, hoc attentare praesumpserit, indignationem Omnipotentis Dei ac Beatorum Petri et Pauli, Apostororum Eius, se noverit incursurum. Datum Romae, apud S. Petrus, anno Domini millesimo nongentesimo trigesimo primo, die decima nona mensis Junii, Pontificatus Nostri anno decimo. Fr. Andreas Card. Frühwirt Cancellarius S.R.E Ft. RC.Card. Rossi S.Congr. Consist. a Secretis, Josepf Wilper dec.prot.apost., Alfonsus Carinci Prot.Apost., Georgius Stara Tedde Cancellariae Apostolicae Adiutor a Studiis. Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, Szeged, sz. n. /1931.

144

használatra a Magyarok Nagyasszonyának vé­delme alatt álló fogadalmi templomot. XI. Pius pápa Őszentsége „Per Apostolicas” kezdetű bul­lá­ jával Szeged város kérését leg­ke­gyelmesebben teljesítvén, – a csanádi püs­pök­ség és Szeged sz. kir. város az ebből folyó jogviszonyokat a követ­ kező­képp rendezték: 1. Szeged város közönsége örök időre átengedi székes­egyház céljaira, kegyúri joggal és kötelessége teljes épségben tartása mellett a szeged-belvárosi Magyarország Nagyasszonyának védelme alatt álló fogadalmi templomot a csanádi püspökségnek, kötelezvén ma­gát, hogy a templom és az istentisztelet fenntartásáról az eddigi ke­ retek között a kegyúri jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően gon­ doskodik s a püspöki székesegyházi jelleggel összefüggő minden ká­ nonszerű egyházi tevékenységre alkalmat nyújt. – 2. Alulírott csanádi püspök a csanádi egyházmegye nevében a szegedi fogadalmi templo­ mot a pápai bulla rendelkezése alapján székesegyház céljaira elfog­lalva, kötelezvén magát, hogy a Szeged város kegyurasága alá tartozó szegedbelvárosi plébánia lelkipásztori kötelmeinek a székesegyházi szolgálattal való összeegyeztetéséről gondoskodik s a plébániai jogok sértetlen meg­ őrzése és funkciók zavartalan végezhetése fölött mindenkoron ör­ ködik. – Szeged, 1931 évi szeptember hó 23-án. – A csanádi róm. Kat. egyházmegye képviseletében elfogadom. Glattfelder Gyula püspök A törvényhatósági bizottság 112/931 kgy. számú határozata alapján Szeged sz. kir. város nevében elfogadom. Somogyi Szilveszter polgármester388 Az 1938-as évi schematismus szerint a Magyarországra eső rész elnevezése: Dioecesis Varadiensis in Hungaria.389 Az 1960-as papi névtár szerint: Csanádtól északra fekvő egyházmegye (Pars Dioecesis Magnovaradiensis) Az egyházmegye védőszentje: Szent László király, hitvalló. Ordinárius Dr. Hamvas András csanádi püspök, akinek a joghatóságát az Apostoli Szentszék 1952. április 19-én kiterjesztette erre a területre is. 390 Az 1980-as papi névtár A volt nagyváradi egyházmegye391 néven említi. Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, sz. n. /1931. Schematismus venerabilia cleri Dioecesis Varadiensis in Hungaria 1938, Debrecen, 1938. 390 A csanád egyházmegye papságának névtára 1961, Szeged, 1961. 37. 391 Csanád egyházmegye jubileumi évkönyve 1980, Szeged, 1980. 155. 388 389

145

A mű külön tárgyalja a „maradék” egyházmegye rövid történetét,392 külön ismerteti az ide tartozó tanácsos plébánosok, nyugdíjbizottság, címzetes apátságok, címzetes prépostságok, címek és kitüntetések (pápai kamarások, püspöki tanácsosok, címzetes esperesek, szentszéki tanácsosok) névsorát, és külön sorolja föl az egyházmegye területi és személyi beosztását is. 7.4. Apor Vilmos gyulai plébánossága Báró Apor Vilmos újmisés káplánként került Gyulára.393 A háború alatt kórházvonaton szolgált tábori lelkészként. Egy évre prefektusnak vitte be püspöke a nagyváradi szemináriumba.394 A gyulai plébánia megüresedett, így a fiatal Apor Vilmost püspöke gyulai plébánossá ne­ vezte ki. 1918 őszén alighogy átvette a plébánia vezetését dr. Lindenberger Jánostól395 október 3l-én kitört a forradalom, amely a hábo­rúnak is véget vetett valamint a királyságot is megszüntette. Csanád egyházmegye jubileumi évkönyve 167. […] a gyulai egyik segédlelkészi állomásra egyidejűleg tisztelendő báró Apor Vilmos újmisés áldozópap urat rendelem, utasítván őt, hogy állomását szeptember 1-jén foglalja el. Egyébként állandó hajlammal maradok Nagy-Várad, 1915. augusztus hó 24én. Szíves jóakarója: Miklós püspök. Plébániai Levéltár, Gyula, 57/1915. 394 Illetékes tudomására hozom a Főtisztelendő Esperesi Hivatalnak, hogy tisztelendő dr. Apor Vilmos báró segédlelkész úr őméltóságát papneveldei tanárnak és prefektusnak nevezvén ki [...] Plébániai Levéltár, 39/1917. 395 A gyulai plébánia ingatlanainak leltára az 1918. évben.1. Plébános javad. földje tanyával 2 egész telek 2. Magyar kántor javad. földje 1 egésztelek 3. Német kántor javad. földje 1 egész telek 4. Belvárosi IV o. tanítójának földje ½ telek 5. Belvárosi III. o. tanítójának földje 1/4 telek 6. Belvárosi II. o. tanítójának földje ¼ 7. Anyatemplom harangozójának földje ½ telek 8. Józsefvárosi III-IV. o. tanítójának földje ¼ telek Józsefvárosi II. o. tanítójának földje ¼ telek 10. Epreskerti faiskola 3 hold 11. Szentháromság temető csőszházzal Farkashalomban 12. Szentkereszt temető csőszházzal Sióréten 13. Szent József temető csőszházzal Bicerében 14. Boldogasszony temető csőszházzal 16. Törökzugi temetőhely Beltelek 16 Bérház, 53 hrsz. Beltelek 17. Belvárosi iskola, 70 hrsz. Beltelek 18. Magyar kántor lakása, 70 hrsz. Beltelek 19. Egyházi lakás, 73 hrsz. Beltelek 20. Tanítói lakás, 74 hrsz. Beltelek 21. Iskola és tanítólak, 442 hrsz. Beltelek 22. Iskola és kettős tanítói lak, 985 hrsz. Beltelek 23. Iskola és német kánt. lak, 1094 hrsz. Beltelek 25. Gróh Ferencféle iskola, 2670 hrsz. Beltelek 26. Magyar kántor új lakása, 2512 hrsz. Beltelek 27. Anya392 393

146

1919. március 21-én kikiáltották a kommunista tanácsköztársaságot. Néhány napra rá a tanácskormány elrendelte az egyház és az állam szétválasztását valamint az egyházi iskolák államosítását. Emellett betiltották az iskolai hitoktatást. Gyulán a szülők az egyházközség világi elnökének, Zöldy János vármegyei tisztifőorvosnak, a vezérlete alatti tiltakozására a tanácshatalom helyi képviselői csatlakozó órában megengedték az iskolai hittanoktatást. Április 25-én a román királyi csapatok ellenállás nélkül bevonultak Gyulára. Az iskolai hitoktatást a román hatóság visszaállította a hagyományos tanórai keretek közé, de megtiltotta a magyar földrajz, a történelem és alkotmánytan tanítását, továbbá megszüntette a felekezeti tanítók állami fizetéskiegészítését, amit az egyházközség volt kénytelen magára vállalni.396 1921-ben Gróh Ferenc prelátus kanonok 100.000 korona alapítványt tett a belvárosi templom harangjainak pótlására. Május elsején a hitélet fellendítésére Gyulai Katolikus Egyházi Tudósító címmel a plébánia megindította havonta megjelenő hitbuzgalmi folyóiratát. Pünkösd első és második napján gróf Széchenyi Miklós megyéspüspök bérmálást tartott Gyulán.397 Az 1918-as közadakozásból kiépített templomi elektromos hálózat átadását követően új harangoknak örvendhetett a józsefvárosi templom. Ebből az alkalomból 1922. június 15-én örömünnepet tartott Gyula józsefvárosi része. Ekkor áldotta meg Brém Lőrinc pápai prelátus, püspöki helynök a Szent József templom három új harangját. A nagy harang 878 kg súlyú, a középső 429 kg és a harmadik, a kis harang, 252 kg súlyú. Ezek összhangja F, A, C. A nagy harangot K. Schriffert József és neje Schall Katalin adományozták. templom Beltelek 28. Sz. József templom Beltelek 29. Sz. Háromság kápolna Beltelek 30. Kreuchel sírbolt-kápolna Sz.Hároms. tem. 31 Oppenhauser temető-kápolna Sz. József temető 32. gr. Wenckheim sírbolt kápolna Sz. Kereszt temető 33. Plébánia épület, 55 hrsz. Beltelek 34. Plébániai szőlőírtás Farkashalom 35 Kálvária út, domb, kápolna. Gyulán, 1918. aug. 31. Átadtam: dr. Lindenberger János Átvettem: dr. Báró Apor Vilmos Plébániai Levéltár, 779/1918. 396 Historia Domus I., 108. 397 Historia Domus I., 111.

147

1922 októberét követően négy Mária Kongregáció jött létre. 1. Urak Kongregációja Szent László pártfogása alatt. Vezető a plébános. 2. Úrleányok Kongregációja Szent Margit pártfogásával. Vezető a plébános. 3. Egyszerű Lányok Kongregációja Szent Erzsébet oltalma alatt, vezető Takácsy Dénes káplán. 4. Ifjak Kongregációja Szent József pártfogásával, vezető: Szabados Antal káplán. 1924. március 25-én a belvárosi templom harangjai is megérkeztek. A nagy harang súlya 1420 kg, hangja D. A középső harang Góg János földész és felesége Gergely Ágnes adománya, súlya 600 kg, hangja G.398 1924. augusztus 15−17. nagy napjai a gyulai plébánia történelmének. Az Alföldi Katolikus Nagygyűlés III. Kongresszusát Gyulán tartotta. Megtisztelte jelenlétével dr. Schioppa Lőrinc pápai követ is. A város vendégei voltak dr. Glattfelder Gyula csanádi, dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspökök, dr. Horváth Győző kalocsai érseki helynök, felszentelt püspök. A nagygyűlés eredményeiről a következőket írja Apor plébános: A III. alföldi katolikus nagygyűlés 1924. augusztus 15-17. napjain végbement Gyula városában és elérte legfőbb célját: a látni képes és gondolkodni tudó emberek előtt bizonyságot tett két igazságról, arról, hogy Krisztus itt van, együtt van az Ő Anyaszentegyházával és hogy a magyar nemzet újjászületéséhez szükséges erők egyedül ennek az Egyháznak szellemi és erkölcsi kincseskamrájából meríthetők.399 Még ebben az évben megszervezésre kerül az állandó katolikus lelkészség a kórházban. 1925-ben a Apor Vilmos vezetésével 19 gyulai hívő Rómába zarándokolt. Az 1926-os év történéseit a következőkben foglalhatjuk össze: 1.) A plébános a debreceni helynökség fölhívására jövedelem bevallást tett.400 2.) A József főherceg Szanatóriumban állandó katolikus lelkészHistoria Domus I., 111. A Gyulán Békésvármegye székhelyén 1924. évi augusztus 15., 16. és 17. napjain végbement III. alföldi katolikus naggyűlés emlékkönyve, (szerk.) Apor, V. – Megyesy, Á., Gyula, 1925. 400 Plébános jövedelmei vallomása 2477/1925. sz. hivatkozással egyh. Főhatósághoz.1. Javadalmi föld bérösszege a) 170 q búza b) 30q csöves tengeri c) 10q árpa d) 1 q bab e) ½ q borsó f) ½ lencse g) 1825 liter tej 2. Stólajövedelme 7127000 papírkorona 3. Hitközségtől 398 399

148

séget szerveztek. 3.) Létrejött Gyulán a negyedik kápláni állás.401 4.) Július 4-én Vlagyovits István gyulai születésű pap újmiséjét mutatta be a belvárosi templomban. 1927-ben a józsefvárosi hívek önálló plébániává való szerveződése anyagi okok miatt meghiúsult. A plébánia épületét két új káplánszobá-val kibővítették. Szabados Antal káplánt a katolikus gimnázium hittanárává nevezték ki. Május 22-én Mária Napot rendeztek, körmenettel éjszakai szentségimádással.402 1928-ban az elhunyt Takácsy Lajos kántor. Utódjául Huszár Lászlót választották meg. Ebben az évben a plébános pappá szentelésének tizedik évfordulójára a hívek az anyatemplomban a kórus alatti részen művészi kivitelű kovácsoltvas rácsot készíttettek. A józsefvárosi hívek külön ünnepség keretében köszöntötték plébánosukat.403 Karácsonyi János haláláról így írt Apor plébános a Historia Domusban: 1929. január 1-jén meghalt dr. Karácsonyi János választott püspök, városunk szülötte, a nagyváradi székes-káptalan nagyprépostja, országos nevű történettudós, mély gyászba borította szülővárosát, egyházmegyéjét s a magyar hazát, melynek a román megszállás alatt ő volt legerősebb támasza. Temetése január 4. Gyulán ment végbe, mely alkalommal a káptalan tagjai nagyszámban, a Vallás és Közokt. ügyi miniszter képviselője és számos előkelőség jött el Gyulára, a gyászszertartást Mayer Antal apostoli kormányzó úr végezte.404 Később Gyula városa emléktáblát helyezett el szülőházán, az utcát pedig róla nevezte el. Apor Vilmos plébános a püspöki karhoz intézett beadványában aggodalmát fejezi ki az egyházmegye tervezett határaival kapcsolatban. 2590 papírkorona 4. Kegyuraságtól 120 papírkorona Maradok mély tisztelettel Gyula 1926. jan. 2. a főtiszt. Főhatóságnak alázatos szolgája: Apor Plébániai Levéltár, 1/1926. 401 Több hozzászólás után az egyháztanács határozatban kimondja, hogy a 4-ik káplán állás mielőbbi megszervezését szükségesnek tartja, ezért kéri az egyhm. Főhatóságtól a kápláni állomás részére az államsegély kieszközlését. Plébániai Levéltár, Egyháztanácsi gyűlések jegyzőkönyvei 1921−1932., 171−172. 402 Plébániai Levéltár, 66/1927. 403 Historia Domus I., 118. 404 Historia Domus I., 118−119.

149

Ám Apor aggodalmát a püpökök testülete nem érezte át és a beadványban előterjesztett javaslatokat elutasították.405 Az egyházmegye helyzetének változásáról a következőket írta Apor plébános: 1929. augusztus 27-én életbe lépett a román Concordatum, melynek egyik fájdalmas intézkedése az is, hogy túl a trianoni határon a Nagyváradi és a Szatmári püspökség, mint aeqie principalis kettős egyházmegye egy közös püspök alatt egyesíttetik.406 1929. október 1-jén a nagyváradi székeskáptalannak magyar területen maradt tagjait a római szentszék arra kötelezte, hogy a debreceni prépost-plébános kivételével mind Budapesten telepedjenek le ideiglenesen és az Egyetemi templomban végezzék a közös zsolozsmát. Így a Gyulán lakó két prelátus-kanonok Szirmai L. Árpád és Brém Lőrinc elhagyták városunkat, hol fájdalmas űrt hagytak maguk után. 407 Így rendezték Rómából a sorsát a nagyváradi káptalan Magyarországon lévő tagjainak. 1929-ben Apor plébános a gimnázium mellett létesítendő internátus ügyében adott be kérelmet a vallás és közoktatási miniszterhez, hogy az egyházközség állami segítség útján képes legyen az erre a célra szánt épület megvételére.408 Ugyanebben az évben a józsefvárosi iskola két tanteremmel bővült és színpad is kialakításra került az egyik teremben. November 19-én báró

405 Aggodalommal töltenek el az utóbbi időkben szárnyra kelt azon hírek, melyek szerint a trianoni határ által kettéosztott egyházmegyénk magyar területét a váradi egyházmegyétől végleg elszakítani és részben az egri érsekséghez, részben az újonnan alakítandó szegedi püspökséghez kívánják csatolni. Eleve hangoztatva a római Szentszék iránti fiúi engedelmességet, mégis kötelességünknek ismerjük a Nagyméltóságú Püspöki Kar elé terjeszteni azon óhajunkat, hogy a váradi egyházmegye magyar része együttesen Gyula vagy Békéscsaba székhellyel külön apostoli adminisztratúra alakjában is fenn maradhassék, ha már a román fennhatóság alatti résszel egy főpásztor által nem kormányozható tovább. Plébánia Levéltár sz. n./1929. 406 Historia Domus I., 119. 407 Historia Domus I., 120. 408 Plébániai Levéltár, 61/1929.

150

Apor Vilmos plébánost az apostoli kormányzó csolti címzetes apáttá nevezte ki.409 1929-re az árvaház csőd közeli helyzetbe került. Apor plébános közbenjárására az apostoli kormányzó 1000 pengőt utal át rendkívüli segélyként.410 Ám az árvaházat működtető alapítvány a segély ellenére sem tudott úrrá lenni azon a tőkeveszteségen, amelyet az 1927-es fizetőeszköz cserét megelőző infláció idején szenvedett el, így 1931-ben finanszírozhatatlansága folytán megszünt. Az alapítvány vezetője a Szalézi rendnek adta át az épületet, fiúkollégium céljára.411 Első igazgatója Harangozó János szaléziánus atya lett. A szerzetes tanítónők, akik eddig az árvaházban laktak, a Szív házba költöztek át. 1930. április 12-én elkészült az anyatemplom új Rieger orgonája. Szeptember 1-jétől a József Szanatóriumban a betegek ápolását a szombathelyi Annunciata apácák vették át. 1932. június 28-án a Szentháromság kápolna zsindelyes tetőzete az arra haladó kisvasút mozdonyának szikrájától kigyulladt és leégett. A kárt a biztosító megtérítette.412 Az orgona felújítása kapcsán találtak egy Erkel Ferenc által írt kottát, amit a plébános a Főhatóság engedélyével a városi múzeumnak adott át ajándékba, amit dr. Varga Gyula polgármester meg is köszönt.413 A törökzugban megtalálták a középkori ferences templom romjait. A szentély telkét sikerült megvenni. Apor plébános a Főhatóság engedélyével és segítségével szerette volna megvásárolni a terület nagyobbik

Historia Domus I., 120. Plébániai Levéltár, 118/1929. 411 Plébánia levéltár, 143/1931. 412 Historia Domus I., 123. 413 479/1931. számú nagybecsű értesítését, melyben közölni méltóztatott, hogy az egyházmegyei Főhatóság hozzájárulásával a gyulai rom. kath. Hitközség tulajdonát képező eredeti Erkel Ferenc féle, a gyulai rom. kath. Anyatemplom alapkőletételének 100-ik évfordulójára készült zenei alkotást a város múzeumának ajándékozza az átiratban kikötés mellett, őszinte megelégedéssel vettem és a nagy értékű adományért a város közönsége nevében hálás köszönetemet fejezem ki. Nagybecsű átiratát hivatalos másolatban a városi múzeumőrnek azzal a fölhívással adtam ki, hogy ha az Egyházközség a zeneművet kiadatni óhajtja, azt bocsássa rendelkezésre. Plébánia Levéltár, 178/1931. 409 410

151

részét is.414 Sajnos a pénzt azonban nem sikerül előteremteni, így a szomszéd telek más gazdára talált, aki lakóházat épített a középkori ferences templom hajójára. A két világháború közti időszakban országszerte szoros volt az együttműködés a világi hívők szervezetei illetve a „civil szféra” között. Ez Gyula esetében is megfigyelhető olyannyira, hogy a Gyulai Polgári Kör és a Katolikus Kör Egyesült 1932-ben Katolikus és Polgári Kör név alatt egybeolvadt. 1932. szeptember 8-án a plébános vezetésével 478 hívő zarándokolt különvonattal Máriaradnára, először a világháború óta.415 1932. november 19-én áldotta meg dr. Lindenberger János apostoli kormányzó a gyulavári Szent Erzsébet kápolnát, melyet gróf Pongrácz Jenő építtetett néhai gróf Almássy Erzsébet emlékére. Ez év őszén mentek először hitoktatni a káplánok autón a tanyasi iskolákba. 1933. május 4-én leplezték le Göndöcs Benedek mellszobrát a róla elnevezett népkertben. Októberben a nyugdíjba vonult Zimmer József józsefvárosi kántor helyébe új kántort választott az egyháztanács. Mivel a józsefvárosi képviselők nem értettek egyet a szabályosan történt kiírással, így tiltakozásuk jeléül lemondtak képviselői megbízatásukról. Az új kántort, Árvay Bélát, a csonka testület választotta meg.416

414 A törökzugi templomromok ügyében újabb probléma merült fel. A megvásárolt terület felmérése alkalmával kiderült, hogy a romoknak apsisa, illetve annak nagyobb része, mint eredetileg észrevehető volt a szomszédnak területére esik, melynek tulajdonosa Gróh Mihály gyulai lakos. Gróh Mihály ezen szőllőterületet eladni kívánja és krb. 460 négyszögölnyi területért 1162 P összeget kér. Mivel másokkal is tárgyalásban van, sürgeti is az egyháznak döntését. A megvásárolt területen most oly módon kívánjuk a romokat kitárni és hozzáférhetővé tenni, hogy a fölösleges földmennyiséget vályoggá dolgoztatjuk fel, miáltal hozzávetőleg 150 000 drb. jó vályog eladása esetén körülbelül 800 P tiszta haszon remélhető. De ez a pénzösszeg csak az ősz folyamán folyna be és megeshetik könnyen, hogy addigra a szomszédos terület más kezekbe kerül, és sokkal nehezebben lehetne megvásárolni. Plébánia Levéltár, 170/1932. 415 Historia Domus I., 123. 416 Historia Domus I., 124.

152

1934 februárjában megalakult az egyházközségben az Actio Catholica (AC) Gyulai Szervezete.417 1934. október 21-én pedig megalapításra került a Katolikus Legényegylet, a KALOT, gyulai szervezete dr. Szabó János német káplán vezetésével.418 1933. december 1-jén kezdte meg működését Gyulán az úgynevezett Egri Norma, ami a szegénygondozás sajátosan magyar formáját testesítette meg.419 A szervezetet 1927-ben hozták létre a „szegénykérdés” megoldására. A szervezetnek három pillére volt. Az állam, a társadalom és az egyházak. A három pillérben tevékenykedők együttes célja az volt, hogy összehangolt munkával, jól szervezetten, nemcsak ruhával és élelmiszerrel látták el a rászorulókat, hanem a közvetlen gondoskodásra helyezve a hangsúlyt személyes törődést és szeretetet is adtak, ami által visszaadták a szegényeknek az elveszett emberi méltóságukat is. A szegénygondozást szegényház létrehozásával kívánták megoldani, melyet Ferencrendi Szegénygondozó Nővérekre bíztak. A nővérek két protestáns diakonisszával karöltve látták el a „külső” szegények gondozását.420 1935. február 24-én az AC katolikus napot rendezett Gyulán. Az előadók közt volt P. Bangha Béla SJ., Huszár Károly volt miniszterelnök, vitéz P. Horváth O.Pr., báró Zichy-Czikmann Móric, Stadler Frida és Zahoray József csorvási plébános, szentszéki bíró.421 1935. augusztus 24-én a báró Apor Vilmos plébános pappá szentelésének 20. évfordulóján elhatározás született, hogy gyűjtés útján napközi otthont létesítenek a máriafalvi hívek részére, amely a plébános ne-

Plébániai Levéltár, 34/1934. Historia Domus I., 126. 419 Oslay Oszvald OFM házfőnök dolgozta ki Egerben. 1927-ben Szmrecsányi Lajos egri érsek hagyta jóvá. 1936-tól az Országgyűlés törvényt hozott róla, ettől kezdődően Magyar Norma néven működött országszerte. Ezzel a koldulást eltiltották, a szegény ügy intézését egy városi bizottságra bízták, az anyagi eszközöket hölgybizottság gyűjti össze havonta. Egyben szegényház létesül, melynek vezetésével. Historia Domus I., 126. 420 Historia Domus I., 126. 421 Plébániai Levéltár, 38/1935. 417 418

153

vét fogja viselni. Ehhez a főhatóság örömmel adta beleegyezését.422 A plébános jelentést küldött a „Jubileumi Idő” alatt végzett templomi ájtatosságokról az egyházmegyei főhatóságnak.423 1936. június 6-án tartották meg a máriafalvi napközi otthon alapkőletételét. Szeptember 20-án pedig az otthon fölszentelésének ünnepét ülhették meg az egyházközség hívei. Az otthon udvarán egy harangláb is elhelyezésre került, amelyre a harangot dr. Follmann Jánosné adományozta.424 1937. február elején Apor plébánosnak gondja támadt a városban állomásozó katonák lelki gondozására is, amit az állomásparancsnoknak írt levelében olvashatunk.425 Ugyanezen év július 1-jén kezdte el működését az első egyházközségi 422 Boldog örömmel vettem tudomásul, hogy Méltóságod szerető hívei pappá szentelése 20. évfordulójára megvásárolták a Sarkadi út 14. sz. a. elfekvő beltelkes házat, s azt, mint Méltóságod nevét viselő Napközi Otthont felajánlják az egyházközség részére. Szívesen járulok hozzá, ahhoz is, hogy ebben az épületben Méltóságod intézkedése szerint meghatározott időpontokban szentmisét is mutassanak be. Kérem erről a Historia Domusban is megemlékezni. Plébánia Levéltár, 188/1935. 423 A Szent Év kezdetét előírás szerint templomi ünnepséggel ültük meg. 1933 évi nagyhét alatt a Szent Kereszt jubileuma tiszteletére a hívek minden nap közösen vonultak a gyulai Kálváriához és ott keresztúti ájtatosságot végeztek a plébános vezetésével nagy tömegek részvételével. 1933 év folyamán a kórházi szerzetes nővérek a kórházi kápolnában végzett ájtatosság keretében végezték el a búcsú elnyeréséhez szükséges gyakorlatokat. 1934. aug. 15.-én a gyulai hívek igen nagy számban járultak Szentségekhez és részt vettek egy körmeneten, mely az anyatemplomból a Szentháromság kápolnához, onnét a Szent József templomhoz, onnét vissza az Anyatemplomhoz vonultak és minden templomlátogatásnál elvégezték az előírt összes búcsúimádságot. Ezenkívül sokan végezték el az előírt templom látogatásokat és imádságokat, melyek a búcsú elnyeréséhez szükségesek voltak és mely feltételeket úgy a templomi szószékről mint az „Őrszem” című egyházközségi folyóiratban közöltük az imaszövegekkel együtt. A gimnáziumi tanulóifjúság az 1934 évi lelkigyakorlattal kapcsolatban részesültek külön a jubileumi búcsúban, miről a hittan tanár úr csatolt jelentése is beszámol. A jubileumi évet a tegnapi napon az anyatemplomban tartott hálaadó istentisztelettel fejeztük be. Plébániai Levéltár, 107/1935. 424 Historia Domus I., 128. 425 Egyben szabad legyen arra is kérnem a Tek. Állomásparancsnokságot, hogy a katolikus legénységet vasár- és ünnepnapokon a 10 órai szentmisére küldeni kegyeskedjék, mert most már nem olyan nagy a létszámuk, hogy el ne férnének, másrészt pedig súlyt helyeznek arra, hogy szentmise után a szent beszédet is meghallgassák. Plébánia Levéltár, 393/1937.

154

nővér, Németh Modeszta irgalmas nővér. Ennek az évnek a történései között tarthatjuk számon azt is, hogy Dr. Lindenberger János apostoli kormányzó november 14-ére hirdetett eucharisztikus napot Gyulára.426 A Magyar Külügyminisztérium Barcza György magyar vatikáni nagykövetnek írt levelében közli a veszprémi utódlási joggal segédpüspöki méltóságra jelölt személyek neveit, köztük Apor Vilmosét is.427 Szent István halálának 900-ik évfordulója alkalmából az aranyvonaton Gyulára is elhozták a Szent Jobbot.428 A budapesti Eucharisztikus Kongresszuson a gyulai hívek nagy számban vettek részt a plébános vezetésével. Szeptember 4-én került az anyatemplom tornyának ormára az újonnan aranyozott kereszt. Ezt a nyaktörő mutatványt Szalai Ferenc bádogos és szerelősegéd végezte el. Szeptember 10-én az egyházközség, gyűjtésből, telket vásárolt, hogy a galbácskerti és krinolinkerti hívek részére napköziotthon épüljön. Az egyháztanács döntése értelmében a jubileumi év okán az intézményt Szent István királyról nevezték el. Gróf Wenckheim Dénes halálával a gyulai és eleki kegyúri jogok tisztázatlanná váltak. A plébános a főhatóságot kérte annak tisztázására, hogy határozza meg a plébániának a főkegyúri jogokat gyakorló örökös személyét. Azt, hogy az egyházmegyei főhatóság a szóbeliségen túlmenően az írásbeli kérésnek eleget tett-e dokumentumok nem igazolják.429 A trianoni határ által megcsonkított Nagyváradi Egyházmegye Gyulán 1937. november 14-én Eucharisztikus napot rendez, melynek ünnepségeire tisztelettel meghívom. Plébánia Levéltár, 272/1937. 427 Apor Vilmos Gyulán (válogatott dokumentumok), (szerk.) Erdmann, Gy.−MerényiMetzger, G., Gyula, 2000. 225. 428 1938. július 3-án, aranyozott díszvonaton Gyulára érkezett a Szent Jobb. Egy szakasz koronaőr és ennek parancsnoka, Mészáros István prelátus-kanonok és az Actio Catholica számos egyházi és világi vezetője kísérték el a dicső Sz.[ent] Jobbot, melyet az állomástól az anyatemplom előtt felállított lombsátorig díszes menetben kísért el a közösség. A templom előtti rövid ájtatosság után a közösség áhítattal vonult el a Szent Jobb előtt. Historia Domus I., 129. 429 Néhai gróf Wencheim Dénesnek 1933. ok. 11-én bekövetkezett elhalálozása óta még írásban nem szögeztetett le, hogy a kegyúri jogok és terhek rá eső részét ki vette át, csak 426

155

1939. augusztus 4-én került elhelyezésre a Temesvári úton épülő Szent István Ház alapköve. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter június 16-án kelt levélben közli Csáky István külügyminiszterrel a megüresedett magyarországi püspöki székekre jelölt személyek neveit, a megüresedett vesz­ prémi székre többek között Apor Vilmost is jelölve.430 1940. április 28-án hirdette ki Beliczey Miklósné, a főispán neje, hogy közbenjárására Horthy Miklósné 5000 pengő építési segélyt eszközölt ki a Szent István Otthon félbe maradt építésére. Szeptember 8-án hálaadó istentiszteletet tartottak a nagytemplomban Erdély egy részének viszszatérése és Nagyváradnak, a püspöki székhely fölszabadulásának örömére.431 1941. január 15-én szentelte föl a plébános a gyulai Szent István Otthont.432 Csáky István külügyminiszter november 26-án levélben értesíti Serédi Jusztinián bíborost a betöltetlen győri püspöki székkel kapcsolatos információkról, Apor Vilmos nevét is említve a jelöltek között.433 November 28-án Csáky István külügyminiszter titkos számjel táviratban értesíti a római magyar nagykövetet, hogy a győri püspöki székre a pápai nuncius Apor Vilmost támogatja.434 1941. január 22-én került nyilvánosságra az az örvendetes hír, hogy dr. báró Apor Vilmos gyulai apát-plébánost XII. Pius pápa győri püspökké nevezte ki.435 Gyulán két évet töltött káplánként, majd 23 évet élő szóval közölték velem, hogy Gróf Wenckheim Lajos és nővére Friderika, férjezett gróf Czermin Rudolfnét illeti meg a kegyuraság ez a része. Plébánia Levéltár, 440/1939. 430 Apor Vilmos Gyulán (válogatott dokumentumok), 237. 431 1940. szeptember 8-án Hálaadó istentisztelet Erdély nagy részének visszatérése és Nagyvárad felszabadulásának, püspökségünk székhelyének felszabadulásának örömére. Historia Domus I., 133. 432 Historia Domus I., 134. 433 Apor Vilmos Gyulán (válogatott dokumentumok), 257. 434 Apor Vilmos Gyulán (válogatott dokumentumok), 258. 435 355 Róma, 1941. január 21. Mi, Pius püspök, Isten szolgáinak szolgája, Apostoli köszöntésünket és áldásunkat küldjük kedvelt gyermekeinknek, Győr város és egyházmegye székesegyháza káptalanjának, papjainak és híveinek. A mai napon tisztelendő Bíboros Testvéreink mint legfőbb Római Püspökök javaslatára kedvelt fiunkat, Apor Vilmost,

156

plébánosként. Apor Vilmos püspökké szentelése 1941. február 24-én, Gyulán történt az anyatemplomban. Serédi Jusztinián bíboros segédkezői voltak Glattfelder Gyula csanádi és Czapik Gyula veszprémi püspök. Apor Vilmos levélben kérte föl a szentelőket a szertartás koncelebrálására.436 7.5. A II. világháború Kezdetben az iskolai tanítók sűrű katonai behívóin keresztül érezte meg az egyházközség a háború jelenlétét. Több alkalommal is rövidíteni kellett a tanítás idejét, úgy a fűtőanyag hiánya, mint az iskolai épületek kórházzá alakítása miatt. A második világháború alatt, miután báró Apor Vilmos a győri püspöki székbe került, utódjaként Glatz Mihály vezette az egyházközséget. a teológia doktorát, a Debreceni Apostoli Kormányzósághoz tartozó Gyula városának plébánosát mint legfőbb hatóság ez idő szerint pásztor nélkül álló győri püspöki székesegyházatok élére választottuk ki, a püspökévé és lelkipásztorává neveztük ki. Erről ezen oklevelünkkel mindannyiótoknak bizonyságot szolgáltatunk, és az Úr nevében megparancsoljuk nektek, hogy az említett Vilmost, kijelölt püspökötöket alázattal fogadjátok, neki az atyátokat s lelkipásztorotokat megillető tiszteletet megadván, az ő üdvös intelmeinek és utasításainak engedelmesen és tisztelettel eleget tegyetek, úgy hogy örömötök teljék abban, hogy ő bennetek szófogadó gyermekekre talál, ti pedig őbenne jóságos atyára. Továbbá akaratunk az, hogy ez az idő szerint pásztor nélküli egyházmegyéteket igazgató ordináriusnak tisztével együtt járó gondja legyen arra, hogy ezen oklevelünk nyilvánosan kihirdettessék, első ízben a kézhezvételét követőleg megtartandó káptalani konvent előtt, majd a legelső ünnepnapon a székesegyházban, s szószékről, előírás szerint. Kelt Rómában, a Szent Péter székesegyház szomszédságában, az Úr ezerkilencszáznegyvenegyedik esztendejében, január havának huszonegyedik napján, főpapságunk második évében. Apor Vilmos Gyulán (válogatott dokumentumok) 260−261. 436 Főmagasságú Hercegprímás úr! Eminenciás uram! Hálásan köszönöm Eminenciádnak f. hó 4-én kelt kegyes sorait. Mivel Márton Áron püspök úrtól idejében lemondó sürgönyt kaptam, felkértem Glattfelder Gyula csanádi püspök urat, aki vállalta is a consec­ rator munusát. Fiedler püspök Úrral csak arra az esetre gondoltam, ha az erdélyi püspök jövetele kétséges, csak Tőle remélhettem volna, hogy utolsó pillanatban is „beugrott” volna. […] A lelki gyakorlatot néhány napja megbeszéltem a Manréza vezetőségével. Abban állapodtam meg, hogy február 17−22. vonulok oda. Ismételt hálás köszönettel vagyok Eminenciás uramnak bíborát csókolva alázatos híve az Úrban Br. Apor Vilmos vál. Győri püspök. Apor Vilmos Gyulán (válogatott dokumentumok), 266.

157

Apor példáját követve számos közösség összetartó és teremtő kezdeményezést indított útjára. 1941. november 9-én feloszlott a CREDO egyesület és helyette megalakult az AVE hitbuzgalmi egyesület, amely a férfi híveket fogta össze.437 1942. június 18-30-ig a Szociális Misszió Társulat gyulai csoportjának 25 éves jubileumi ünnepsége volt. Az ünnepi szentmisét Apor Vilmos győri püspök mutata be.438 1943. március 1-jén megnyílt az iskolában a gyermekkonyha, naponta 180-200 gyerek kapott ebédet.439 Látható, hogy plébános vállakozásainak egyre inkább a háborús körülményekhez kellett alkalmazkodnia. 1943-ban a harangokat újból összeírták és az anyatemplomból a három kisebbet, a józsefvárosi templomból a nagyharangot, a Szentháromság kápolnából szintén a nagyharangot elvitték hadicélra.440 Június 15-én Pünkösd harmadik napján volt a bérmálás. Azonban az I. világháború óta visitatio canonica nem történt, így a háborús körülmények miatt most sem. Glatz Mihály plébános szomorúan írta a Historia Domusba: […] a háborús viszonyok is rányomják bélyegüket a hitéletre.441 A bérmálás végén könyörgő körmenetet tartottak a békéért, amin a hívek nagy számban vetek részt. 1944-ben az ország német megszállást követően Gyulán is megjelentek a német alakulatok. Glatz plébános a zsidókból lett katolikusok misehallgatásával kapcsolatban kért eligazítást a főhatóságtól.442 A gimnáHistoria Domus I., 135. Historia Domus I., 137. 439 Historia Domus I., 139. 440 Historia Domus I., 138. 441 A bérmálás szentségét az anyatemplomban dr. Sheffer János, a józsefvárosi templomban pedig Fiedler István osztotta ki a templomon kívül. 443 fiú és 518 leány bérmálkozott. Lényegesen kevesebb, mint 1937-ben. Ha a bérmálkozók számának csökkenését talán részben igazolja is a háborús szegénység, hogy a ruha és cipő vásárlásának lehetetlensége miatt nem egy szülő nem engedte bérmálkozni gyermekét, mégis nagyon szomorú képét adja ez annak, hogy a családokban nem kell a gyermek, rohamosan esik a számuk. Historia Domus I., 139. 442 A maga teljességében végrehajtott rendelkezések miatt, többen jelentek meg nálam azzal, a vasárnapi szentmisére nem járnak, mert nem akarják magukat kellemetlensé437 438

158

zium épületében telepítették be őket. Május 6-án felállították a gettót, majd június végén Békéscsabára szállították Gyula zsidó lakosságát mintegy 380 személyt. Az elhurcolt személyek közt megközelítőleg 12 katolikus vallású is volt. Közülük nagyon kevesen tértek vissza Gyulára. A szovjet csapatok 1944. szeptember végén, október elején foglalták el a várost. A harcok során mintegy 30 polgári személy vesztette életét. Az egyházi épületek csak kisebb mértékben szenvedtek kárt.443 7.6. „Málenykij robot” 1944. karácsonyán megkezdődött a német származású gyulai lakosok begyűjtése „málenykij robot”-ra. Bevonulási kötelezettség terhelte a németek köréből mindazon nőket, akik betöltötték 18. életévüket, de még nem múltak el 30 évesek. A férfiak estében 18 és 45 év közöttieket szólították fel „bevonulásra”. A gyulai németek már az első világháborút követően elvesztették a nyelvüket. A szülők nem tanították meg gyerme­keiket a német nyelvre. A náci eszmék nem vertek köztük gyökeret, így Gyulán nem alakult semmilyen német eredetű szervezet sem. Magyarnak vallották magukat. Ennek ellenére 1945. január 10-én Gyuláról a Szovjetunióba 53 vagonból álló szerelvényen 550 gyulai származású embert hurcoltak el. Férfiakat és nőket egyaránt bányákban dolgoztatták. Közülük 64-en a lágerekben vesztették életüket. Mindazok a szerencsések, akik az isteni gondviselésnek köszönhetően hazakerültek, lesoványodva és betegen érkeztek. Utolsó csoportjuk 1949-ben tért haza.444 gnek kitenni az izraelita származásuk miatt viselendő jelvény miatt. Intettem őket vallási kötelmeik teljesítésére, hiszen most még inkább szükségük van az isteni ke-gyelemre, de mégis úgy látszik ez a körülmény olyan, hogy mentesíti őket szent kötelességük teljesítésétől. Ez bizonyára más helyen is megtörtént vagy megtörténik, ezért tisztelettel kérem az Egyházmegyei Főhatóság döntését ebben az ügyben. Plébániai Levéltár, 660/1944. 443 Plébániai Levéltár, 174/1945. 444 Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban, (szerk.) Erdmann, Gy., Gyula, 1990. 5-28.

159

7.7. A kommunista diktatúra évei 1945. április 2-án meghalt Apor Vilmos győri püspök, egykori gyulai plébános. Mindszenty bíboros a következőket írja haláláról: Ő nagypénteken lett orosz katonák áldozata a női tisztaság védelmében. Golyószóróval ölték meg, mikor elzárta a garázdálkodó szovjet katonák elöl az utat, akik a pincéből az ott rejtőzködő nőket akarták elhurcolni. „A jó pásztor életét adja juhaiért.”445 Mivel nem készült el a temetkezési helye a Kármeliták altemplomába temették el. Gyulán a hívek nagy szomorúsággal értesültek volt plébánosuk haláláról. Azonnal elkezdődtek a győri püspökség által megindított boldoggá avatási eljáráshoz tartozó kihallgatások Gyulán is. Ezt azonban a politikai helyzet miatt le kellett állítani. Az ünnepélyes temetésre, amelyet a gyilkosság utáni hrmadik évben kívántak megtartani, Papp Kálmán, az utód megyéspüspök, nagyszabású tervet készítetett. E szerint a temetés előtti napon (1948. november 23.) délután 5 órakkor az egyházmegye valamennyi harangját negyed órán át kellett volna húzatni és másnap a temetés kezdetén, 10 órakkor a harangzúgást meg kellett volna ismételni. Apor püspököt november 23-án Püspökvár Dóczy-kápolnájában ravatalozták volna fel, ahol az egyházmegye papjai vigílián imádkoztak volna az elhunyt püspök lelki üdvéért. A püspököt másnap 10 orakkor a győri székesegyház Szent László kápolnájában helyezték volna örök nyugalomra. Ám november 20-án a püspökvárban megjelenő „belügyisek” a megyei főispán tiltó határozatát nyujtották át Papp püspöknek, akit egyúttal arra is kényszerítettek, hogy haladéktalanul értesítse a papságot és a híveket a temetés elmaradásáról. A november 20-ai Papp Kálmán püspök aláírásával ellátott közleményben az alábbiak álltak: Értesítem, hogy b.e. báró Apor Vilmos győri püspök úrnak november 23-ra és 24-re tervezett temetése elmarad.446 A gyulaiak azonban volt plébánosuk tiszteletére a németvárosi templom körüli templomteret, Apor Vilmos térnek keresztelték el. Ez az el445 446

160

Szolnoky, E., Fellebbezés helyett, Szeged, 1990. 166. Szolnoky, E., Fellebbezés helyett, 170.

nevezés megmaradt mindvégig a kommunizmus évei alatt is. Ugyancsak megmaradt az emléktábla a máriafalvi napköziotthon falán is, mely hirdette, hogy Apor Vilmos gyulai plébános építtette. Gyulán oly annyira tisztelték még a kommunisták is az ő alakját, hogy meghagyták ezeket az emlékeket. 1948-tól megindul a nyílt egyházellenes harc. Ennek első lépéseként „közösségi tulajdonba” vették az egyház ingatlanjait. A plébános tiltakozott az egyházi földek államosítása ellen, mert azok nagy része a tanítói és kántori javadalomhoz tartozott, az alkalmazottak fizetésére szolgált. A tiltakozás eredménytelen volt. 1946. április 6-án Angelo Rotta pápai nuncius elhagyta Magyarországot. Szeptember 16-án XII. Pius pápa Serédi Jusztinián halála miatt Mindszenty József veszprémi püspököt esztergomi érsekké, Magyarország herceg-prímásává nevezte ki. Szeptemberben a plébános megáldotta a Szentháromság temetőben épített Kaczvinszky kápolnát. l946. július közepén Rajk László belügyminiszter feloszlatta az országban működő 631 KALOT és 576 KALÁSZ csoportot valamint a többi katolikus szervezetet és vallásos egyesületet. A plébánost a pol­gármester-helyettes értesítette a gyulai KALOT működésének be­ szüntetéséről.447 Október 18-án Scheffler János püspök apostoli kormányzó Nagyváradról szanatóriumi lelkészi kinevezést küldött Vlagyovits István sarkadi lelkésznek. Ekkor még a nagyváradi püspök joghatóságot gyakorolt korábbi egyházmegyéje egész területén.448 Szokatlan esemény történt Gyulán l947. vízkereszt napján. A furtai 447 HATÁROZAT Értesítem, hogy a Belügyminiszter a 7330/1946. M.E. számú rendelet alapján egyesületét feloszlatta. A feloszlatást kimondó belügyminiszteri rendelet száma ad.282.852/1946. Ennek alapján tudomására hozom, hogy a jövőben semmi féle tevékenységet nem fejthet ki, valamint tudomására hozom azt is, hogy vagyontárgyai felett szabadon nem rendelkezhet, annak leltárba vételét rendelem el s a leltározás keresztülvitelére intézkedem. Erről a Gyulai Katolikus Legényegylet egyesület felelős vezetőjét Glatz Mihály pápai kamarás plébánost ezen határozatban értesítem. Plébániai Levéltár, 417/1946. 448 Plébániai Levéltár, 400/1946.

161

hívek megjelentek, hogy visszavigyék Czilli István káplánt maguknak. Föltették a teherautóra és elindultak Sarkad felé. A plébános kérésére a rendőrség Sarkadon föltartóztatta a káplánt elrablókat, és visszakísérte őket Gyulára. Mivel a plébános nem egyezett bele, hogy a hivatalosan ide helyezett káplánját elvigyék, nehezen, de a furtai hívek eltávoztak.449 Ugyanezen évben Dr. Deméndy Sándort nevezi ki az egyházi hatóság a gimnázium igazgatójává a nyugalomba vonult Gogl Lajos helyére. A következő tanévtől megszűnik a kötelező hitoktatás. Pintér László a nagyváradi egyházmegye Magyarországra eső részének püspöki helynöke meglátogatta az egyházközséget. Júniusban az orosházi Márianapon a plébános vezetésével megközelítőleg 100 gyulai hívő vett részt.450 A kommunista hatalom a sajtó útján is támadja a katolikus iskolák pedagógusait, előkészítendő az egyházi iskolák államosítását. Szabados Antal hittanár a gimnázium igazgatójának címzett levelében kénytelen védekezni a támadás ellen.451 Historia Domus I., 181. Historia Domus I., 182. 451 A Viharsarok 1947. dec.24-i számában „A gyulai gimnáziumban még ma is fasiszta szellem uralkodik” címmel megjelent cikk rám vonatkozó részére a következő választ adom. A cikk szerint „Szabados Antal, már a szószéken is elragadtatja magát, amikor a Szlovákiából áttelepített ártatlan magyar gyerekekhez így beszélt: Nehogy megtántorodjatok, amikor különféle agitátorok egy darab kenyérrel meg akarnak szédíteni benneteket. Ez a mondat mindennél többet mond és tökéletes lelki arcképe Szabados Antalnak.” Erre válaszolom, hogy a szószéken elhangzott kijelentéseim tekintetében illetékes bírám az egyházmegyei hatóság és annak közvetlen megbízottja a püspöki biztos az illetékes. Evangéliumi tanítás, hogy „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének azonban kárát vallja.” Ha agitátor Isten és Egyház ellen szól, akkor, mint a diákok lelki atyjának kötelességem tanítványaimat figyelmeztetni. Ezen elvi megállapítások után említem meg, hogy gimnáziumunkban tudtommal Szlovákiából áttelepített magyar gyermek nincsen. Hol vannak tehát, akikhez az említett intelem szólott? A rosszul informált cikkíró hallott valamit arról, hogy december 8-án gyűlést rendeztek az ország ínséges katolikus diákjainak részére, köztük azoknak a szegényeknek, akiket Szlovákiából telepítettek át. A gyűjtés meghirdetése a szószéken is megtörtént a rendelkezés szerint, mert ha mi nem segítünk, akkor majd gondjuk lesz rá másoknak. Agitátorról szó sem volt. Egyébként más alakalommal mondtam, hogy kenyérrel ne engedjék magukat eltántorítani Istentől és Anyaszentegyházunktól, senkinek, agitátornak a szavára sem. Ezt hirdetni kötelességem. „Dr. Tóth Ferenc és Szabados Antal a magyar reakció 449 450

162

1948 februárjában, a feloszlatott KALOT helyett megalakult az egyházközségi ifjúsági csoport 25 leány és 20 fiú részvételével.452 Április 25-én tartották meg Gyulán a Mária-napot. A városból és a környékről mintegy 15.000 katolikus vett részt rajta. Az oltár a Kossuth téren a jelenlegi szociális otthon falánál volt felállítva. Fő dísze a pápai színek előtt elhelyezett józsefvárosi Mária szobor volt. A szentmise prédikációját Mindszenty József hercegprímás bíboros esztergomi érsek mondta, fölelevenítve a Nádi Boldogasszony tiszteletét a következő szavakkal: A múlt év Nagyboldogasszony ünnepén, Esztergomban, a magyar püspöki kartól 1948-ra meghirdetett Boldogasszony éve, mint fényt, mint melegséget és balzsamot jelentő magasztos nemzeti gondolat tízezrek, százezrek és félmillió összesereglő magyar szívdobbanásától kísérve a fővároson, Szombathelyen, Csongrádon, Egerben és Sátoraljaújhelyen át ma kigyúlt itt Gyula városában is. Hogy miért épp Gyulán, annak több oka is van. Kétszeres nagy magyar seb is nyilallik itt ebben a szomorú végvárban. Idehozott minket a kegyelet és büszkeség annak városába, aki két évtizedig dolgozott itt Istenért és a lelkekért, és aki a szeplőtelenség védelmében áldozta fel fiatal, még ígéretes életét. Ez a város, mint mágnes vonzotta magához az országos Máriaünnepséget, hisz hiteles történelmi adatok szerint monostori egyházának által propagált ifjúsági lap megindítása mellett foglaltak állást. A lap jövendő terjesztése érdekében röplapokat osztottak szét az ifjúság között. Érdekes véletlen, hogy a röplap alatt ez a két jelszó állott: Éljen Mindszenty éljen Pfeifer” Az információ megint téves, mert semmiféle jelzett röplapot az ifjúság közt szét nem osztottam. Mutassanak meg egy tanítványt, aki ilyen röplapot kapott tőlem! Októberben volt országos ifjúsági nap, melyen ifjúsági indítvány hangzott el, hogy a Miniszterelnökséget kérje meg az ifjúság egy katolikus ifjúsági lap megindításának engedélyezésére és papírral való ellátására. Az engedélyezést kérő memorandumot vezetésem alatt írta alá az ifjúságból az, aki önként akarta. A memorandumot fel is küldtem a Miniszterelnökségnek. Dr. Tóth Ferencnek ebben nem volt része. „Szabados Antal síró hangon kifejtette: ma üldözik a Sulyok-féle szabadságszellemet és hogy lapja legyen az ifjúságnak írják alá lap indításának kérelmét.” A Sulyok-féle szabadságszellem üldözéséről sem síró, sem örvendező hangon nem beszéltem. Kérem előállítani azt, aki rólam ilyet terjeszt, hogy mikor, kinek, hol mondtam szóban a cikkben említett kijelentést. Gyula, 1947. dec. 27. Mély tisztelettel: Szabados Antal pápai kamarás, r. kat. gimn. hittanár Plébániai Levéltár, 1112/1947. 452 Historia Domus I., 183.

163

Mária-képéhez már az Árpádok alatt, 5-600 esztendeje nagy nép­ sokaságok zarándokoltak. A 17 ünnepre a Szentatyától búcsúkkal oly gazdagon ellátott kegyképnek, mint annyi szent magyar értéknek, a zord időben nyoma veszett; a kegytemplomból 130 esztendőre török mecset lett: a fergetegben kipusztult nép helyébe új nép érkezett. 1714-ben a magyar telepesek gyökeret vernek a mocsarak, elhatalmasodott nádasok világában. De ezrek lelkében is szüntelenül cseng a nádasok zizegését túlharsogva a múlt; a szent hajdan és a nádasok fuvallata kísérte a múlt dicsőségéből és a jelen keservéből megszőtt éneket: Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk! És az Új város 140 évvel korábban, mint az Egyház, a Szeplőtelen Fogantatás hittételét kimondotta, pecsétjébe is belevésette a máriás múltat a Szeplőtelen fogantatással. Két lobogó kell nekünk: a feltámadott igazságé és a betegeket, sebeket gyógyító, szomorúakat vigasztaló, elesetteket gyámolító, nagyhatalmú és lehajlóan nagyirgalmú istenanyai szereteté. Ma, Quo vadis vasárnapján magunkat kérdezzük? Quo vadis? Hová mégy? A válasz az: A kinyilatkoztatás és az ezeréves történelem útján Mária útmutatásával Jézushoz, aki út, igazság és élet. Ha valaki csak kissé is aggodalomba volna a Mária-tisztelet felöl, megnyugtatom: csak azt tesszük a Mária-tisztelettel, amit Jézus Krisztus tett és tanúsított Máriával szemben. Jézus szeretve tisztelte Máriát; enge­ delmeskedett neki és bekapcsolta üdvösségünk legfölségesebb mozza­ nataiba és titkaiba. 1. Gyermek soha úgy nem szerette édesanyját, mint Jézus Krisztus. Jézus meghalt az emberekért, de elsősorban érte halt meg, hogy kifizesse nagysága, méltósága és kiváltságai nagy tengerének árát. A Boldogságos Szűz számára szerezte a megváltás legelső gyümölcseit, amelyekhez a Boldogságos Szűz csak fia érdeméből jutott. Krisztus vérrel törleszti az istenanyaságot, az asszonyokból való kiválasztottságot, a Szeplőtelen Fo­ gan­tatást, a túláradó kegyelmeket és irányunkban való anyaságát is. 2. Engedelmeskedett neki. Az Evangélium mondja: és engedelmes­ke­ dett vala Máriának és Józsefnek. Jézus szolgálni jött a földre, és min­de­ neketmegelőzően legelőször Máriának szolgált. 3. Beiktatta üdvösség-történetünkbe, földi élete legkiemelkedőbb, üdvös­

164

ségünkre leghatározottabb eseményeibe: születésébe, kínszenvedésébe és halálába. A betlehemi istállóban angyalok, pásztorok, napkeleti bölcsek találták a gyermeket és anyját. Vele van a templomi bemutatásnál; oldalánál, tekintélye alatt tölt el 33 évből 30-at. De nem hiányzik a nyilvános 3 év alatt sem mellőle, hisz ott van vele, mint anyai kieszközlő, nyilvános élete első csodájánál, a kánai mennyegzők. Az evangéliumok szerint több apos­toli útjára is elkísérte. Mária nem anyafürj, Mária a leghűségesebb édes­anya. A halál¸Már a keresztúton, Pilátus házától a Golgotáig, 600 méteres útvonalon ott lépked Fia hulló vérében a köveken. Ott áll a kereszt tövében, senkire úgy nem hullatta Jézus vérét, mint Máriára. Végrendeletében ő a főszemélye. Őt adja nekünk édesanyánknak: íme, a te fiad! Íme a te anyád!Mária a te, az én és a mi édesanyánk. Vannak javaid a koldús világban? Van rangod, méltóságod? Egy a felmérhetetlen és elidegeníthetetlen tőkénk, rangunk, méltóságunk: Mária, az én Édesanyám. Az evangélium ezért mondja – Szent Gertrúd szerint – Jézus Mária elsőszülöttének, mert Jézusban és Jézus által mi is mind­annyian Mária fiai lettünk. Ezt a Boldogságos Szüzet, aki a keresztfa óta és a magyarság meg­ keresztelkedése óta úgyis édesanyja az egyéneknek, választotta Szent István királyunk az ő naplemente idején az egész magyar nemzet-család oltalmazó égi édesanyjának, a Magyarok nagyasszonyának! Megszámlálhatatlan jótéteményekkel halmozta el nemzetünket: Egy­ szer 1241-ben kivett minket a sírból; egyszer a 17. század végén visszaadta területi épségünket. Bűneinkkel annyiszor melyre ástuk a sírt, de áldott keze elhárította mindig a szemfödőt és a koporsó födelet. És mi századrólszázadra suttoghattuk: És mi mégis élünk! Mert bár míg megfogyatkoztunk a gyermeki kegyeletben, Mária nem szűnt meg édesanyánk lenni. A Nagyasszony védi országát, és ez a titka csodás fenn­mara­dá­sunk­ nak. Ezt érezte, tudta a nemzet. Ha Rákóczi zászlóit nézem, ha 1848 zászlóit tekintem, Mária képe van rajtuk. A népdal a néplélek legőszintébb megnyilatkozása és a Magyarok

165

Nagyasszonya oda is bevonul: Mindig hordják a regulát,/ Nem tudom, hogy lesz Magyarország!/ Él még a jó Isten Anyja,/ Nem hagyja el a magyart soha. Mária a názáreti háztól a kőszikla-sírig vett annyira részt a meg­ váltásban, közreműködött annyira az üdvösség nagy művében, és más­ részt ennek az üdvözítőnek, közreműködött annyira az üdvösség nagy művében, és másrészt ennek az üdvösségidőnek van akkoraköze a ke­ reszténységhez, hogy Máriát nem lehet kizárni a kereszténységből épp a Megváltó sérelme nélkül. A Fiát imádni, az anyát ellenben nem tisztelni – lehe­tetlen. Máriát nem tisztelni gondolatainkkal lehetetlen összeegyeztetni Isten imádá­sára irányuló gondolatainkkal. Ezt a nem katolikus Ward Parziwall mondja. Kedves Hívek! Mária segítségével megyünk Jézushoz. Itt Gyulán a rózsafűzér rendje, a domonkosok települnek és életre keltik a magyar máriás múltat. A nádat kiirtani nem lehet, legyen kiirthatatlan katolikus és magyar erő századok és messze tájak számára a gyulai Nádi Boldogasszony tisztelete, hogy a múlton épüljön, és a múltnak legyen folytatása a jövő felé. Vegyétek kézbe a rózsafűzért! Dante háromszor halálra ítélve, Ravennában a sírok között bujdosva imádkozgatta ké­ sőn és korán az angyali üdvözletet. Ezt tegyük mi is! És ahogy hoztak ide, vigyetek ti is innét Mária-tiszteletet, tiszta erkölcsöt, hűséget és bi­ zo­dalmat, családok, osztályok, nemzetek üdvére most és mindörökre. Amen.453 A szentmisét követően a körmenet a kórházat megkerülve a Városház utcán át vonult a belvárosi templomhoz, ahol a Te Deum zárta az ünne­ pet. A körmenetben az Oltáriszentséget Grősz József kalocsai érsek vitte. A körmenet alatt az áramszolgáltatás szünetelt, ami feltehetőleg nem lehetett emberi behatás nélküli véletlen. Emellett a vasút az utolsó pilla­natban lemondta az előre megrendelt különvonatokat, amelyekkel a katolikus hívek Gyulára jöttek volna a Mária-napra. E különös ese­ 453 MÁRIA-NAP Gyula, 1948. április 25. Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek beszéde A gyulai római katolikus plébánia évkönyve 2005, (szerk.) Kovács, J., Gyula, 2005. 45−47.

166

ménysornak a hátterében az állhatott, hogy ugyanezen a napon Rákosi Mátyás „népgyűlést” tartott Mezőhegyesen. Így vélhetőleg a kocsikkal a gyu­lai Mária-napra utazni szándékozókat is ezért fordította vissza a rend­őrség. Délután 3 órakor volt a díszgyűlés a gimnázium ud­ va­rán. Alig kezdődött meg az áramszolgáltatás, megint megszűnt. A meg­nyitó beszéd és még Dudás püspök beszéde is elhangzott, de ez­után, be kellett kapcsolni az előkészített aggregátort, hogy a hango­ sító berendezés működjön. A gyűlés után a máriafalvi Apor otthon udvarán Lourdes-i barlangot áldottak meg a Mária-nap emlékére. A beszédet Hamvas Endre csanádi püspök mondta.454 Ekkor fogant meg a gondolat Pintér László helynök lelkében, hogy Gyulán a Nádi Boldogasszony tiszteletét fel fogják újítani. Pünkösd napján Pintér László helynök 506 fiút és 621 leányt bérmált. 1948. május 28-án a városháza dísztermében szülői értekezletet hívott össze a polgármester az iskolák államosítása ügyében. A parlament meghozta a törvényt, hogy az egyházi iskolákat állami tulajdonba kell venni, mert az oktatás az állam feladata. A nyár folyamán megtörtént az iskolák átadása. A szülői tiltakozás ellenére a hatalom végrehajtotta a törvényt. Az osztályokból eltávolították a feszületet.455 Dr. Kardos György városi főjegyző a belügyminiszternek küldött titkos jelentésében tájékoztatta felettesét a gyulai katolikus egyházi iskolák államosításával kapcsolatos egyházi magatartásról.456 November 3-án a szerzeteseknek ki kell vonulniuk az iskolákból, megvonták tanítási jogukat. A józsefvárosi kántori lakásba, mely üresen állt, beköltözött P. Mohos Gábor domonkos szerzetes. Még két társa követi Gyulára, de itt tartózkodásuk rövid ideig tartott. Historia Domus I., 184. Historia Domus I., 185. 456 A szülői értekezletre a róm. kat. egyház apát-plébánosának, Glatz Mihálynak és Szabados Antal róm. kat. hitoktató, gimnáziumi hittanárnak vezetésével felvonultatták a katolikus egyház köré csoportosult reakciós tömegeket. A szülői értekezlet viharos jelenetek között indult meg, mert a katolikus egyház jelenlevő tagjai a tömeg hangulatát felizgatták. Már az értekezlet előtt a templomban kihirdették, hogy a katolikus egyház hívei közül minél nagyobb számban vegyenek részt az értekezleten és tiltakozzanak az államosítás ellen. Gyulai Katolikus Tudósító, Gyula, 2001/2. 454 455

167

1948-ban az egyházi iskolák államosítása csak a kezdete volt annak a pressziónak, ami még várt a kommunista hatalommal szembeszálló katolikusságra. Az elnyomás tovább növekett a kommunista hatalom részéről. Először a pedagógusokra, hogy ítéljék el Mindszenty hercegprímás magatartását és írják alá a személye elleni tiltakozó ívet.457 Majd a katolikus papokat is felszólították ugyanezen brossúra aláírására, de azok megtagadták.458 December 26-án az Államvédelmi Hatóság hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatta és Budapestre, az Andrássy út 60-ba hurcolta Mindszenty József esztergomi érseket, bíboros hercegprímást. Gyulán pedig a városházára hívatták az összes katolikus papot és felszólították őket, hogy prédikáljanak újév napján a demokrácia eredményeiről.459 December folyamán megtörtént dr. báró Apor Vilmos volt gyulai plébános, győri püspök boldoggá avatásának előkészítő eseményei. A kihallgatást végző bíróság tagjai: dr. Domanek Pál címzetes apát békéscsabai plébános, dr. Rózsa Jenő címzetes esperes, mezőberényi plébános, dr. Tóth Ferenc volt szalézi gimnáziumi tanár. Promotor fidei: Glatz Mihály címzetes apát gyulai plébános, jegyző: dr. Kiss László segédlelkész, volt gimnáziumi tanár. A kihallgatott tanúk: Szabados Antal volt hittanár, Korompai János káplán Takácsy Dénes címzetes esperes Valamennyi Plébánia és lelkészi Hivatalnak, Székhelyeiken. A legközelebbi vasárnapon a hívekkel való közlésre megküldöm a Hercegprímás úr alábbi nyilatkozatát. Pintér László s.k. vicarius A magyar katolikus hívek nagy lelki kínok közt gyötrődnek. Minden lélek fájdalma az én lelkemnek is mérhetetlen szenvedés. Kegyetlen választás elé állít ma az élet sok katolikus lelket: választania kell az emberi lét fenntartásának lehetősége és az emberi tisztesség, a keresztény becsület, a katolikus hűség között. Akinek megadatott a szent hősiesség kegyelme, menjen a keresztény katolikus jellem egyenes útján. Isten az igaz Bíró megjutalmazza érte. Én magam a hívek lelkiismeretén szeretnék könnyíteni. Kijelentem: nem kívánom azt, hogy személyesen miattam egyetlen egy hívő is kenyerét veszítse. Ha a katolikus hívek ellenem tiltakozó ívet aláírnak, abban a tudatban tehetik, hogy ezt nem szabad elhatározásból teszik. Imádkozzunk szeretett Egyházunkért és édes magyar hazánkért. Esztergom, 1948. november 15. Szent Erzsébet ünnepén +Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Plébániai Levéltár, sz. n./1948. 458 Historia Domus I., 186. 459 Historia Domus I., 187. 457

168

újkígyósi plébános, dr. Jung Géza sebész főorvos, Csomay Ödönné, Újházy Lászlóné, Andaházyné Kiss Ilona, Dános Erzsébet, dr. Tarnay Ferenc, Istvánfalvy Miklós, Huszár László.460 Dr. Kardos György városi főjegyző a belügyminiszternek írt bizalmas jelentésében a gyulai katolikus lelkészek negatív magatartásáról panaszkodott, mert nem akarnak a „demokrácia” melletti nyilatkozatot aláírni.461 1949 januárjában, a pedagógusok sorra látogatták a szülőket és Mindszenty ellen próbálják hangolni őket. Február 8-án a Budapesti Népbíróság Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket az ellene felhozott vádpontokban bűnösnek találta és életfogytig tartó fegyház­ büntetéssel sújtotta. Március végén a megyei kórházból eltávolítják az irgalmas nővéreket, akik 70 éven keresztül ápolták a betegeket Gyulán.462 Egy szentbenedeki gazda bejelentette, hogy a tanyáján eddig folytatott misézési lehetőséget tovább nem engedheti, mert nagyon fenyegetik. Szabados Antal hittanárt is kikezdték a gimnáziumban. Főleg Mindszenty ügyével kapcsolatban. 463 Fokozta még a feszültséget az, hogy valaki a gimnáziumban kiszúrta Rákosi Mátyás fényképének a szemét. Hosszú vallatások voltak, a gyanú a kongreganistákra terelődött. Az ügy kapcsán 11 leányt kizártak a diákszövetségből.464 Historia Domus I., 187. 1948. december hó 30-án du. 2 órára magamhoz kérettem a gyulai róm. kat. egyház valamennyi itt működő lelkészét. A szóbelileg történt meghívásra a katolikus lelkészek szám szerint heten megjelentek. A kiadott rendelkezésnek megfelelően a városi Nemzeti Bizottság elnökével dr. Blanár Lászlóval együttműködve folytattuk le a tájékozódó megbeszéléseket. A róm. kat. lelkészekkel egyenként, külön-külön történtek a megbeszélések. Glatz Mihály kijelentései szerint világnézeti vonalon teljesen ellentétes álláspont van közte és a mai rendszer között, mert ő lelkészi hivatásánál fogva a materialista elveket nem tudja magáévá tenni. Kijelentette továbbá, hogy az iskolák államosítását nem helyesli, mivel szerinte az egyháznak joga van hívei tanításához és az egyházi egyesületek fenntartásához, ahol megfelelő hitbuzgalmi életet élhetnek. Gyulai Katolikus Tudósító, 2001/3. 462 Historia Domus I., 188. 463 Historia Domus I., 189. 464 Historia Domus I., 189. 460 461

169

Dr. Kardos György városi főjegyző a belügyminiszterhez küldött bizalmas jelentésében számol be a hitoktatás helyzetéről.465 Az ősz folyamán a hittanórák csatlakozó óraként tarthatók csak. Tovább folytatódtak a hittanosok lemorzsolása. Cilli István hitoktatási engedélyét bevonják a demokráciával szemben tanúsított magatartása miatt.466 Dr. Blanár László, az MDP elnöke és dr. Kardos György városi főjegyző megjelentek a plébánián, és azt kérték, hogy karácsonykor a templomban a papok prédikáljanak a 3 és 5 éves tervről. A plébános válasza: Nem tehetjük.467 Erről az eseményről és a papok választások kapcsán tanúsított magatartásáról dr. Kardos szintén bizalmas jelentést küldött a belügyminiszternek.468 1950. január 2-án az egyházközség a még meglévő javadalmi földeket ellenérték nélkül fölajánlotta az államnak, mivel a korábban elvett és kiosztott földek után is az egyházközségnek kellett az adót megfizetni. Megszüntetik a kórházi lelkészi állást. Emellett államosították a bér­ház nem iskola céljára használt részét is, valamint a józsefvárosi kántor­ lakást. Egyedül az Esze Tamás utcai szolgálati lakás maradt meg kántor­ lakásnak.469

465 A város lakosságát szeptember hó folyamán a fakultatív hitoktatás foglalkoztatta. Ebben a tekintetben az egyházak részéről erős agitáció volt tapasztalható, mely arra irányult, hogy a szülők részéről minél többen kérjék gyermekeiknek a hitoktatásban való részesítését. Ennek az agitációnak tulajdonítható az, hogy a szülők 93-94 %-a kérte gyermekének hitoktatásban való részesítését. Gyulai Katolikus Tudósító, 2001/2. 466 Historia Domus I., 190. 467 Historia Domus I., 191. 468 Kétségtelenül meg kell állapítani, hogy az egyházak részéről, a választási küzdelem első napjaiban a legnagyobb merevséget a róm. kat. egyház tanúsított. Glatz Mihály apát plébánossal folytatott megbeszélések során nevezett ígéretet tett arra, hogy általánosságokban egyházi megnyilatkozásaik során meg fogjanak emlékezni a békéről és a nép felemelkedése, jólétének biztosítása érdekében kifejtett törekvéseinkről, de nem mutatott hajlandóságot, hogy a Függetlenségi Népfront, a népi demokrácia, vagy az imperialisták háborús törekvéseiről pro vagy kontra nyilatkozzék. Gyulai Katolikus Tudósító, 2001/2. 469 Historia Domus I., 192.

170

Nagyhéten a lelkigyakorlatot végző Bánhegyi Lehel ferences atya csak első beszédét mondhatta el, mert a hatóság felszólította, hogy a legközelebbi vonattal hagyja el a várost.470 A városi börtönben megszűnt a misézési lehetőség. A lelkész csupán a halálraítélthez mehetett be vigasztalni. A gyerekeket minden vasárnap elvitték iskolai program keretében kirándulni vagy moziba, hogy ne tudjanak templomba menni. Megkezdődött a szerzetesrendek felszámolása és a szerzetesek internálása is. Az év folyamán 2300 szerzetes és 8800 szerzetesnő veszítette el otthonát, közösségét, foglalkozását, ingóságait. A szerzetesek letartóztatásával, mint nyomásgyakorlásra alkalmas eszközzel, a kormány elérte, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar nevében Grősz József kalocsai érsek aláírta a kormánnyal kötött „megállapodást”. Az Úrnapi körmenet a belvárosban már csak a templom körül zajlott. A szentmise közepén a belvárosi templom ajtajával szemben megállt egy traktor és állandóan dudált és pöfögött, hogy zavarja az áhítatot. Ez történt a körmenet alatt is. A motorverseny résztvevői a körmenet alatt vonultak el a hívek háta mögött növelve ezzel a hangzavart.471 1951-ben fokozódott a presszió az iskolai hitoktatásban résztvevő gyermekekre is. Szemmel láthatóan a „népi demokrácia” kormánya egyetlen korosztályt sem kímélt. Folytatódnak a lebeszélések a hittanórák látogatásáról. A pedagógusok a családlátogatáskor alaposan szemügyre vették a házat, hogy a falon van-e kereszt és szentkép.472 Május 19-én a kommunista hatalom felállította az Állami Egyházügyi Hivatalt (ÁEH), úgymond az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek 470 Április 2-án virágvasárnap megkezdtük a szokásos triduumot P. Bánhegyi Lehel ferences atya volt a vezetője. Mindjárt az első beszédével megfogta az embereket. A második beszédre már nem került sor, mert az államrendőrség felhívatta és meghagyta neki, hogy a legközelebbi vonattal hagyja el a várost. Hiába volt minden, meg kellett tenni. A megzavart ájtatosságot dr. Tóth Ferenc folytatta. A hívek dicséretesen nemhogy fogytak volna, hanem még többen voltak, mintha megérezték volna: P. Bánhegyinek azért kellett távoznia, mert politikai színt láttak ezekben az emberemlékezet óta tartott lelkigyakorlatokban. Historia Domus I., 199. 471 Historia Domus I., 199. 472 Historia Domus I., 201.

171

intézésére. Az ÁEH nem szolgált másra, mint az egyházak ellenőrzésére és korlátok közé szorítására. A püspökségekre állami biztosokat telepítettek, akik ellenőrizék a főpásztorok papjaikkal és híveikkel való kapcsolatát. Csak az ÁEH engedélyével lehetett püspöknek és plébánosnak valakit kinevezni. Gyulán október első vasárnapján Pintér László megáldotta a belvárosi templomban elkészült Nádi Boldogasszony oltárt. A kegykép Borsa Antal győri festőművész alkotása. Az ünnepségre eljöttek a környékbeli települések hívei és papjai.473 1952 januárjában a Szentatya megadta a nádi Boldogasszony oltárhoz az új búcsúkat.474 Ezzel az oltár kiváltságos oltár lett.475 1952-ben Pintér László püspöki helynöknek Szegedre kell költöznie. Ezzel megszűnik az egyházmegye önállósága. A nagyváradi egyházmegye Magyarországra eső részének irányítását a csanádi püspökre bízta a Szentszék.476 (Az eredeti dokumentum nem található a püspöki irattárban csak a körlevélben van utalás rá.) Historia Domus I., 202. AP 8156/51. SACRA PAENITENTIARIA APOSTOLICA officium, de indulgentiis. Beatissime Pater, rector ecclesiae parocialis tit. Immaculatae Conceptionis B. Mariae V. In Gyula, dioecesis Magnovaradinen. Latin., ad pedes Tuae Sanctitatis provolutus, humiliter petit ut altare tit. B. Mariae Virginis de Arundine, in praefata ecclesia, priviligiatum pro defunctis eadem S.T. benigne declarare dignetur. Et Deus, etc. – Die 3 Decmebris 1951. Sacra Paenitentiaria Apostolica, vi facultatum a Ssmo D. N. Pio Pp. XII. sibi tributarum, benigne declarat privilegiatum quotidianum praefatum altare in favorem animae alicuius christifidelis in Dei gratia vita functi, in cuius suffrafium ibi Missa a quocumque Sacerdote celebrabitur, dummodo tamen nullum aliud altare praeter unum – simili privilegio iam decoratum in ipsa ecclesia existat. Praesenti ad septennium valituro. Contrariis quibuslibet non obstantibus. Plébániai Levéltár, 10/1958. 475 Historia Domus I., 203. 476 Az Apostoli Szentszék f. évi április 19-én kelt 3065/52 Secr. St. számú rendelkezésével úgy intézkedett, hogy a kassai, rozsnyói és szatmári egyházmegyék magyar részein az egri érsek, a váradi lat. Szert. Egyházmegye magyar részén pedig a csanádi püspök ugyanazon joghatósággal bírjanak, mint saját egyházmegyéjükben. Midőn ezen legmagasabb rendelkezésnek engedelmeskedve Szent László örökének magyar részén joghatóságom gyakorlását megkezdem, szeretettel üdvözlöm ezen részek Tisztelendő Papjait és híveit és kérem megértő együttműködésüket munkásságommal. Egyúttal felkérésére üdvözletét tolmácsolom a kormányzat éléről távozó Főtisztelendő Pintér László apostoli proto473 474

172

1952-ben a templomokat figyeltette a hatóság, hogy kik járnak misére. A plébános felhívta a két kántor figyelmét, hogy ha találnak biztosabb megélhetési lehetőséget, éljenek vele, mert az egyház nem tud számukra megfelelő életkörülményeket biztosítani.477 Ugyanebben az évben a Göndöcs kertből elvitték Göndöcs Benedek apát szobrát. A kertet Kultúr parknak nevezték el. Októberben Hamvas Endre bérmálást tartott. 70 fiú és 95 leány bérmálkozott.478 A bérmálást megelőzően a plébániára kiküldött „Bérmálási utasítás” nyomtatvány kihúzott részei alapján a püspök csak a szigorúan vett formákat tartotta meg részben. A visitatio canonica püspök fogadó szertartását (Protector noster) elvégezték, de a püspök a bérmáláson kívül mást nem végzett ebben az évben. Az 1955. szeptember 18án tartott bérmálást előkészítő utasításban már nincsen kihúzva hogy: V. Valamennyi plébánián elő kell készíteni a Historia Domust, hogy abba a főpásztor betekinthessen és láttamozhasa.479 Mindezekből úgy tűnik, hogy a politikai helyzet miatt a püspök nem vizsgálta a plébánia állapotát csak a Historia Domust írta alá. 1953 márciusában a Városi Tanács Sztálin halála alkalmából mindkét templomra kitetette a fekete lobogót. A parancs végrehajtását ellenőriztette az ÁVÓ-val.480 notárius, kanonok úrnak, ki oly sok éven át szeretettel és nagy buzgósággal vezette a reá bízott terület ügyeit. Az Apostoli Szentszék fenti rendelkezéséhez képest Szécsi Antal Csanád egyházmegyei püspöki vicarius jogkörét az említett váradi területre is kiterjesztem, hasonlókép kiterjedt dr. Langmár Lipót c. apát, Csanád egyházmegyei püspöki irodaigazgató hatásköre ezen terület ügyeinek vitelére is. Bodnár János volt váradi irodaigazgató, irodaigazgatói címének megtartásával, továbbra is megmarad központi egyházmegyei szolgálatban. Csanádi és váradi lat. Szert. Magyar részi egyházmegyei papság gyóntatási jogkörét ezen rendelkezésem erejével mindkét területre kiterjesztem. Szeged, 1952. május 12.+Dr. Hamvas Endre sk. csanádi püspök Csanád Egyházmegyei Közlemények VI., 800/1952. Szeged, 1952. 13. 477 Historia Domus I., 205. 478 Historia Domus I., 205. 479 Plébániai Levéltár, 803/1955. 480 Historia Domus I., 206.

173

A püspök értesítette a plébánost a kórházi betegek lelkipásztori ellátásának körülményeiről.481 Mindezek ellenére 1954-ben a föltámadási körmeneten szép szám­ mal jelentek meg az emberek a Historia Domus tanúsága szerint. Szentkereszty Tivadar nyugalmazott vármegyei tanfelügyelő volt az egyházközség világi elnöke.482 1955 nagyhetében a rendőrség megtiltotta, hogy a templomban a legények alabárddal őrizzék a szentsírt.483 Októberben Hamvas Endre püspök 162 fiút és 143 leányt bérmált meg. A templomban a hatóság ellen­ őriztette a papok prédikációját besúgók által.484 1956 elején Glatz Mihály plébános kórházba került. Súlyos műtétet végeztek rajta. A forradalom hatására 450-re emelkedett a hittanosok száma. Glatz Mihály plébános november 3-án meghalt. Még értesült a forradalom kitöréséről. Az elhunyt pap földi maradványait a plébánián ravatalozták fel. Testét a Szentháromság temetőben helyezték örök nyugalomra. A plébánia vezetését Sófalvy Márton káplán vette át.485 November 4-én a forradalom leverése után Mindszenty József bíboros az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségére menekült. 1957 februárjában fél vagon ruhanemű érkezett az AC nyugat német és belgiumi szervezetétől. A csomagok felbontása előtt a hatóság fémA kórházakban, klinikákon és szeretetházakban megkönnyítik a betegek ellátását úgy, hogy a beteg kívánságára a kórház gondnoka haladéktalanul telefonál a plébániára és papot kér. A hívásra késés nélkül köteles a plébániának papja a beteghez menni. Ne forduljon elő az, hogy a hívást átvevő pap azt feleli, hogy ő nem illetékes. Illetékességi kérdést intézzenek el akkor a felhívottak, ha a beteget már ellátták. Még azt is hozzáteszem, hogy a beteghez hívott papnak reverendában kell mennie. Magamat imáiba ajánlottan vagyok Szeged, 1953. november 26-án +András püspök. Plébániai Levéltár, 304/1953. 482 Historia Domus I., 209. 483 […] a föltámadási körmenetet legalább öt nappal előbb be kell jelenteni a helyileg illetékes rendőrségnek. A körmenet már 7 órakor érkezzen vissza a templomba. Levente fapuskás őrség, vagy más egyenruhás őrség a szentsírnál és körmenetnél mellőzendő. Ősi gyulai szokás szerint mindkét templomban alabárdos legények őrizték a szentsírt, ahová karddal a kezében vezette fel őket két legény. Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, Szeged, 629/1955 484 Historia Domus I., 211. 485 Historia Domus I., 211. 481

174

kereső detektorokkal ellenőrzte, hogy nincs-e fegyver a külföldről érkezett segélycsomagokban.486 Dr. Rózsa Jenő 1957. március 15-én vette át a gyulai plébánia vezetését. Sófalvy Mártont Szarvasra helyezték. Helyére Gyulay Endre jött németvárosi káplánnak. Október második vasárnapján Hamvas Endre püspök 241 fiatalt bérmált meg. Ekkor volt a Nádi Boldogasszony oltár felszentelésének az évfordulója is.487 1958-ban tatarozásra került a belvárosi templom külseje, a homlokzat és a torony kivételével. Fölújították a csatornát és az ablakokat is. Ebben az évben 168 volt az elsőáldozók száma. Az év folyamán 250 tanulót a következő helyen hitoktattak a lelkészek: Gyula belváros I. II. III., Máriafalva, Ajtósfalva, Bicere, Farkashalom, Remete, Szt. Benedek, Gyürkehely.488 Szintén ebben az évben került sor mindkét templomban az orgonák felújítására. A plébánián renoválták a vízvezetékrendszert. Rácz János kántor pedig nyugdíjba vonult. Ideiglenesen Szabó Béla józsefvárosi kántor látta el a belvárosi kántori teendőket is. A hitoktatás még folyik az állami iskolákban.489 A Sacra Poenitentiaria újabb hét évre megadta a teljes búcsú elnyerésének a lehetőségét mindazoknak, akik a gyulai Nádi Boldogasszony kegytemplomban az előírt föltételeket teljesítik.490 1960-ban kijavították mindkét templom tetőzetét. Tímár Mihály érkezett káplánnak. Az elsőáldozók száma 120.491 Az iskolai hitoktatás szomorú sorsáról az egyházközségi képviselőtestület jegyzőkönyvében panaszkodott a plébános.492 Historia Domus I., 211. A Nádi Boldogasszony oltárszentelési októberi ünnepségére, amely október II. vasárnapján van. Az előkészületet 7 szónok (idegen szónokok) végzi és nagy fénnyel üljük meg az évfordulót. Historia Domus I., 161-162. 488 Plébániai Levéltár, ek. jk. 1958. 489 Ebben az évben még 7 iskolában tanítottunk hittant. Kültelken meg 4 helyen. Historia Domus I., 164-165. 490 Plébániai Levéltár, 105/1958. 491 Historia Domus I., 165. 492 Iskolai hitoktatásunk az 1960/61. tanévben sajnálatos helyzetbe jutott. A szeptember hónapban meglevő és a város különböző ált. iskoláiból beírt növendékek 28-án 486 487

175

1961. április 8-án meghalt Vlagyovits István nyugalmazott lelkész. Sulik János érkezett káplánnak. Ez évben megszűnik az iskolai hitoktatás. Június 18-án, Szegeden pappá szentelik Galbács Dénes gyulai származású diakónust. Július 1-jétől Bálint József a belvárosi kántor, aki átvette a józsefvárosi kántori feladatokat is. Ettől kezdve egy kántora van az egyházközségnek.493 1962. január 21-én tartott képviselő-testületi ülésen a plébánia hitéletéről a képviselő testületnek számolt be a plébános.494 1962. február 28-án meghalt Szabados Antal, aki 44 évet töltött Gyulán, mint káplán, mint gimnáziumi hittanár. Réthy István jött káplánnak. Tatarozták a Szent József templomot kívülről. Október 7-én Endrey Mihály püspök 356 fiatalt bérmált meg. Dr. Pataky Kornél irodaigazgató a bérmálás előtti Bérmálási Tájékoztatóban a bérmálási mise részleteit pontosan leírta. Visitatioról nem, csak az ebéd időpontjáról értesíti a plébánost.495 Hamvas Endre a zsinatra utazott és Endrey püspököt kérte meg a helyettesítésre. Dr. Korompai Viktor nyugalmazott főállatorvos az egyházközség világi elnöke. Októberben megnyílt a II. vatikáni zsinat. 1963. augusztus 28-án közös vacsorát rendeztek azoknak, akik részt vettek a józsefvárosi templom tatarozásában. Mintegy 60 főre terítettek a plébánián. Csak templomi hitoktatás van. Télen pedig a Szív-ház kápolnájában. A gyerekek száma évről-évre csökkent. Nagy ünnepélyességgel ülték meg október-

voltak, akiknek a városbeli u. n. III. sz. ált. iskolába kellett volna heti kettő alkalommal összejönniük. De a gyermekek egybegyűjtése nem sikerült. Belterületen jelenleg ált. iskolai hitoktatás szünetel. Plébániai Levéltár, ek. jk. 1960. 493 Historia Domus I., 166. 494 A plébánia területén a keresztelések és a házasságkötések száma erősen visszaesett, hasonlóképen az elsőáldozásra kerülő gyermekek száma is. Hitoktatás a város belső és külső területén nincs. Gyermekeink katekézis oktatása a templomban történik. Ennek fontosságát nem kell külön hangsúlyozni. Ősi búcsújáró helyünknek a Nádi Boldogasszony kegytemplomnak lelki kisugárzását mindjobban kezdik megérteni és értékelni a békés megyei katolikusok. Plébániai Levéltár, ek. jk. 1962. 495 Plébániai Levéltár, 1653/1962.

176

ben a józsefvárosi templom megáldásának 100. évfordulóját.496 1964-ben még tovább csökken a hívek aktivitása. Az egyházi adó nem fedezi a személyi kiadásokat. Kovács Andor és Csapó László a káplán a gyulai plébánián ekkoriban. A temetők tartják fönn az egyházat. Változás állt be az egyházmegye vezetésében. Hamvas püspököt Ijjas József követi a püspöki székben.497 1965. március 7-én életbelépett az egész országban a liturgikus reform. A liturgia nyelve a magyar lett. December 8-án véget ért a II. vatikáni zsinat. 1966-ban mindkét templomban megtörténik a harangok villamosítása. Kartal József jön második káplánnak.498 1967 júniusában, dr. Ijjas József csanádi apostoli kormányzó, címzetes püspök 338 fiatalt bérmált meg. 1968-ban eladásra kerül a józsefvárosi sekrestyés ház. Az árából átrakták a templom cserépfedését.499 1968-ban a Nádi Boldogasszony búcsú időpontját augusztus 15-re, vagy az azt követő vasárnapra helyezték át. Eddig a Nádi Boldogasszony oltár szentelésének az időpontja, azaz október II. vasárnapján volt a búcsú.500 Ettől az időponttól kezdve a plébánia levéltára hiányossá kezd válni, majd az új plébános alatt 1980-1990-ig teljesen hiányzik. A Historia Domus azonban vezetve volt 1980-ig. Utána töredékesen 1990-ig. 1969. február 20-án vette át az egyházmegye vezetését dr. Udvardy József. Ebben az évben 79.915 forint folyt be egyházfenntartás címén. 1840 befizetés történt. Ezeknek fele 50 forint alatt fizetett. 532 hívő 50100 forint között, és 226 hívő 100 forinton felül.501 1970. január 9-én meghalt Kovrig Gyula káplán, a Szentháromság temetőben temetik el. Historia Domus I., 168. Hamvas püspök urat kalocsai érsekké nevezik ki. Őt őszinte szeretet fűzte ide a gyulai plébániához és évente néha többször is felkereste. Historia Domus I., 169. 498 Historia Domus I., 170. 499 Historia Domus I., 170. 500 Az egyházmegye papságát évről-évre szorgalmasan hívjuk a Nádi Búcsúra, melyet a jövő évtől kezdve minden év augusztus 15-én, vagy a rákövetkező vasárnap tartunk, mivel több évi próbálkozás után ezt az időt látjuk legjobbnak. Historia Domus I., 171. 501 Historia Domus I., 171. 496 497

177

Ugyanebben az évben megtörtént a belvárosi templom teljes külső tatarozása. A vakolatot a tégláig leverték és három réteg vakolattal fedték, majd a kifestésre is sor került. A Műemlékvédelmi Hivatal is hozzájárult a munkálatokhoz. A búcsú alkalmával Udvardy József áldotta meg az elkészült munkát.502 A Városi Tanács 1971-ben tervbe vette a Szent József temető bezárását.503 Szeptember 28-án reggel fél 9-kor Mindszenty József bíboros eltávozott a budapesti amerikai követségről, és a bécsi pápai nuncius gépkocsiján elhagyta Magyarországot.504 1972. június 17-én 178 fiatalt bérmált meg Udvardy József püspök, apostoli kormányzó. A főpásztor bejegyzését teszi a Historia Domusba.505 Ekkor a püspök visitatio canonicat tartott. Hosszú idő óta nem történt már ilyen esemény a plébánián. Részben az egyházmegye szétszakított volta miatt, részben a háborús viszonyok, majd az azt követő kommunista elnyomás következtében. A visitatioról szóló leirat egy írógéppel írt A4-es oldal összesen.506 A plébános beszámol arról: […] hogy szeptember Historia Domus I., 172. A Szent József temetőbe temetkezni a Tanács rendelkezése folytán 1990. december 31-ig lehet csak és 2020. évben van tervezve a temető felszámolása. Historia Domus I., 172. 504 Szabó, Cs., A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években, Budapest, 2005. 434. 505 Adja Isten, hogy egyházmegyénk egyik legősibb egyházközsége mindig növekedjen Isten kegyelmében! Dr. Udvardy József püspök. Historia Domus I., 173. 506 […] Hivatalvizsgálat kapcsán rendben találtam mindent. Tudomásul vettem, hogy három betétkönyv van /Mihalik-féle, Máriafalvi, és Műemléki/. Lelkipásztori munkájukat buzgón végzik, de kérem, hogy a haldoklók, a Szociális Otthonon kívül is képezzék elsőrangú lelkipásztori gondjukat. Dicséretes viszont a Szociális Otthoni betegek ellátása. Látogatást tettem a temetőkben is, ott mindent rendben találtam. A jámbor társulatok fellendítése céljából ajánlom, hogy alkalmilag hívjanak meg egy Ferencrendi atyát, a hivatalosan működők közül /(budai vagy esztergomi rendház) aki felújítaná a meglévő társulatokban a buzgóság szellemét. Említette Főtisztelendőséged, hogy egy pedagógus részéről történt egy alkalommal túlzó megjegyzés a vallásos gyermekekkel szemben. Ajánlom, hogy ilyenkor helyileg beszéljék meg az igazgatóval a problémákat, kifejtve, hogy Magyarországon vallásszabadság van és a templomba járás nem üldözendő cselekmény. Megnyugvással vettem, hogy Munkatársaival együtt, kollegiálisan dolgoznak a lelkipásztori munkában. Munkatársai mindennel elégedettek. Kívánom közös munkájukra Isten 502 503

178

10-én 120 hívével békezarándoklatot vezetett a romániai Mária-Radnára, hogy kikönyörögjék a világ számára a békét.507 Ugyanebben az évben a templomokba hangerősítő berendezést sze­ reltek fel. Gyula fürdőváros jellege miatt egyre több idegen vendég fordul meg a városban. A templomban is ez meglátszik.508 – írja a plébános 1973-ban. 1975-ben elkészül mindkét templomban a szembemiséző oltár és az ambó. 1977. június 5-én Udvardy József megyéspüspök öt év elteltével bérmált és kánoni látogatást végzett. Megköszönte a lelkipásztoroknak a gyermekek felkészítését. A bérmálás után találkozott a képviselőtestület tagjaival is. A látogatásról készült jegyzőkönyv másfél gépelt oldal. Már részletesebb, mint az öt évvel korábbi.509 áldását. Látogatást tettem az egyházközség kántoránál és sekrestyésénél is. Munkájukat ők is lelkiismeretesen végzik. … Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, 1399/1972. 507 Plébániai Levéltár, ek. jk. 1972. 508 Historia Domus I., 174. 509 […] A hivatalvizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az anyakönyveket rendesen vezetik. Az eltelt öt hónap alatt 1977-ben 43 keresztelést jegyeztek be. Ugyan enynyi idő alatt 9 esküvő volt. A halottak anyakönyvében több ellátatlant találtam. Nagyon ajánlom a betegek szentségének közös kiszolgáltatását. Ez a lelkipásztori munka nagyon megéri, mert erre szívesen jönnek és föloldódik az alaptalan félelem. A szentkenet szentségével szemben, mely itt-ott tapasztalható. Az anyakönyvek indexei rendben vannak. A pénztári könyvek végén jelezni kell a betétkönyvek mennyit tartalmaznak. A liber status animarum azonos az adófőkönyvvel. Az egyházközségi ülések jegyzőkönyveit külön kiírják. Így legalább együtt találhatók az egyes alkalmakkor elhangzó javaslatok, határozatok. Historia Domus vezetve van. A levéltár rendben van. Legrégebbi iratok 1728-ból valók. A prédikációs naplót vezetik. A hívekkel és az egyházközség képviselőivel kapcsolatot tartanak. Szent Ferenc III. rendje és a rózsafűzér Társulat működik. Az elhalt tagok helyére új tagokat kell állítani, hogy ez az imádságos lelkületű társulat működjön. Sokat tudnak tenni a betegek földerítésében és a társadalmi munkában. A káplánok dotációjukkal meg vannak elégedve. Munkakörük pontosan meghatározott. A hitoktatással több probléma adódik. Nehezen jönnek össze a gyerekek. Az irodai munkát szívesen átadnák egy idősebb lelkipásztornak, vagy egy civil adminisztrátornak. Kántorral rendelkezik az egyházközség Bálint József személyében. A háztartást két személy látja el. Háztáji földdel a kántor és a sekrestyés rendelkezik a Törökzugban. A templom külseje rendben van, néhány éve tatarozták. A belső festésre tervek vannak. A templom műemlék tárgyait

179

1978-ban teljesen újra festették belülről a belvárosi templomot.510 Ekkoriban Bajnai István és Nagy József káplánként teljesítenek szolgálatot a gyulai plébánián. A plébános év végi beszámolójában a következőket írja: Megkereszteltünk 99 gyermeket (tavaly 123), Elsőáldozó volt 38 (tavaly 62), Szentáldozáshoz járultak Belvárosban 32.100 alkalommal, Józsefvárosban 10.990 alkalommal a Szentháromság kápolnában 1.500 alkalommal- Otthonukban 1367 alkalommal látogattuk meg a betegeket és időseket, Házasságot kötött 21 jegyespár (Az elmúlt évben 25), Egyházi temetésben 164 hívünk részesült Közülük 69 a végső szentségekkel ellátva távozott az élők sorából.511 1980. augusztus 11-én meghalt dr. Rózsa Jenő címzetes apát, esperes, plébános életének 80., papságának 57. évében. A Szentháromság temetőben temették el. Bielek Gábor 1980 őszén foglalta el plébánosi hivatalát. 1981-ben Máriafalván a Kisfaludy utcában megvételre került egy ház, kápolna céljára. Dávid Béla nyugdíjas lelkész költözött a szolgálati lakrészbe és látta el a kápolna szolgálatát élete végéig. Halála után a káplánok jártak ki misézni. 1981-ben Fodor Imre volt a káplán. Ebben az évben a plébánia épületének falát átfűrészelve szigetelik. Udvardy József püspök 93 fiatalnak osztotta ki a bérmálás szentségét 1981. október 11-én, és kánoni vizsgálatot tartott. A jegyzőkönyv megállapításaiból a kérdéssor rekonstruálható.512 a sekrestyében elzárva tartják. Az egyházközség három temetővel rendelkezik. Kálvária, Szent József temető, Szentháromság kápolna áll, továbbá a Szent Kereszt kápolna, melyet ritkán használnak a temetőben. Misézést folytassák. Útmenti keresztekkel törődnek, egyes családok gondozzák ezeket. A plébánia területén több egyházi tulajdonba lévő ház áll: A Szív Ház telekkönyvileg a nagyváradi szent Szív alapé. Kossuth utca 16. szám alatti ház., Esze Tamás utca 3. szám alatti ház, temetőcsősz házak, Erkel tér 1. sz. alatti tanító lakás, melynek ügye folyamatban van az ügyvédnél. Máriafalván van fíliájuk másfél kmre a várostól. Harangja eladásra került, ismeretlen vevő vette meg. Misézés ne szűnjön meg. […] Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, 725/1977. 510 Historia Domus I., 161. 511 Historia Domus I., (melléklet) sz. n. 512 1. Anyakönyvek, indexek, iktatókönyv, intencióskönyv. 2. Pénztárkönyvek, egyháziadó. 3. Liber status animarum. 4. Egyházközségi gyűlések jegyzőkönyvei. 5. Levéltár,

180

Az év folyamán nyugatnémet segélyből P. Szőke János közreműködésével egy-egy Dantherm kályhát kapott az egyházközség a két templomba. 1982-ben Udvardy József püspök pappá szentelte Szegeden a Dómban Juhász János gyulai születésű diakónust, aki másnap, vasárnap délelőtt mutatta be első szentmiséjét a gyulai Nádi Boldogasszony templomban. Dr. Udvardy József csanádi püspök kérésére 1982. november 15-én a Püspöki Kongregáció az egyházmegye nevét Csanádi-ról SzegedCsanádira változtatta.513 Az egyházmegye székhelye a történelme folyairattár.6. Historia Domus. 7. Hitoktatás. 8. Képviselő testület, 9. Hívek templomba járása. 10. Társulatok. 11. Káplán. 12. Kántor, sekrestyés, házvezetés. 13. A plébánia épülete, egyházi földek. 14. Templomok. 15. Egyházi értékek őrzése. 16. Temetők. 17. Útszéli keresztek, szobrok. 18. Leltárak. Egyéb ingatlanok. Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, 1107/1981. 513 Prot. N. 568/82 SACRA CONGRAGATIO PRO EPISCOPI CSANADIENSIS De Mutatione Nominis Dioecesis DECRETUM Ad satius animarum bonum consulendum Pius Papa XI, fe.re. per Apostolicas sub plumbo Litteras die 19 mensis Iunii 1931 datas, incipientes a verbis „Per Apostolicam” /AAS 1931,p.428/, novam sedem dioeceseis Csanadiensis in urbe Szeged constituit, antiquo tamen nomine Csanadiensi retento. Nunc vero Exc.mus P.D.Josephus Udvardy, Episcopus Csanadiensis, praehabitis votis Capituli Cathedralis, item cleri fideliumque, ab Apostolica Sede enixe rogavit út dioecesis Csanadiensis, aptius, ab episcopali sede, Szegediensis-Csanadiensis appellaretur. Pro Sacra haec Congragatio pro Episcopis, praehabito favorabili voto Consilii pro Publicis Ecclesiae Negotiis, re mature perpensa, porrectis precibus annuendum censuit. Proinde vigore specialium facultatum a Summo Pontifice Joanno Paulo Divina Providentia PP. II, sibi tributarum, hoc Decreto perinde valituro ac si Apostolicae sub plumbo Litterae data forent, indulget út dioecesis csanadiensis – ideoque et eius Antistes pro tempore existens necnon Ecclesia Cathedralis et Capitulum Cathedrale – in posterum Szegediensis-Csanadiensis nuncupetur. Retento igitur omnio etiam vetere nomine Csnadiensis, ne memoria antiquissimae et venerandae Ecclasiae Csanadiensis anno 1030 fundatae, cuius primus episcopus S. Gerhardus martyr extitit, pereat. Ad haec vero executioni mandanda Sacra Congragatio pro Episcopis memoratum Exc. mum P.D.Josephum Udvardy deputat, necessarias et opportunas eidem tribuens facultates etiam subdelegandi ad effectum de quo agitur quem libet virum in ecclesiastica dignitate constitutum, onere imposito ad eandem Sacram Congregationem, cum primum fas erit, authenticum exemplar actus peractae executionis remittendi.

181

mán többször változott. 1030-1552-ig Csanád volt, 1702-1738-ig Szeged, 1738-tól Temesvár, 1931-tól újból Szeged. A Csanádi Egyházmegye új székhelyét Szeged városában létesítjük […] és ebben a városban épült templomot, mely a Boldogságos Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának van szentelve, székesegyház rangjára és méltóságára emeljük.514 Udvardy püspök az egyházmegye nevének megváltoztatását kihirdető ünnepségen a székesegyházban a következőket mondta beszédében: […] a II. Vatikáni Zsinat szerint, az egyházmegyék külső elrendezésében a lelkipásztori szempontokon kívül figyelembe kell venni a területi, polgári, politikai adottságokat is. (CD 23). Mint már említettük, az egyházi jogszokás szerint is az egyházmegye arról a városról van elnevezve, amelyikben a székesegyház áll.515 A püspök a politikailag szorított környezetben a zsinat határozatát legalább a névváltoztatásban el tudta érni. Nyugdíjasként még megérhette az egyházmegyei határok tényleges megváltoztatását is. 1983-ban Karácsonyi János egyháztörténész születésnek 125. évfordulóján emlékülést rendeztek Gyulán a Városi Tanács dísztermében. Ekkor Kretovics László teljesíti a kápláni feladatokat a plébánián. Ez évben egy nyári nagy vihar megrongálta a Szent. József templom keresztjét. 1984-ben kívülről tatarozták a Szentháromság kápolnát, melyet Udvardy József püspök áldott meg október 11-én délután l6 órai kezdettel. Bielek Gábor plébános, püspöki tanácsosnak püspöke, a Szűz Máriáról nevezett Gyulamomostori címzetes apáti kitüntetést adta. 1985-ben 148 fiatalt bérmált meg Udvardy József megyéspüspök és egyben kánoni látogatást végzett. A jegyzőkönyv az előzővel megegyezik terjedelemét tekintve másfél gépelt oldal. A kánoni vizsgálat Contrariis quibuslibet minime obstantibus. Datum Romae, ex Aedibus Sacre Congragationis pro Episcopis, die 5 Augusti 1982. Sebastiano Card. Baggio praefectus Marcello Costalunga subsecretarius, Egyházmegyei közlemények I., 1983. 2. 514 Egyházmegyei közlemények I., 1983. 2. 515 Egyházmegyei közlemények I., 1983. 2.

182

gyakorisága azonban áttért az öt évről a négyévenkéntire a bérmálás miatt.516 Dr. Herjeczki János ügyvéd az egyházközség világi elnöke. A plébános levélben kéri a Városi Tanács elnökét, hogy a Városi Múzeumban raktározott Göndöcs szobrot helyezzék vissza az eredeti helyére.517 1986. május 23-án báró Apor Vilmos vértanú győri püspököt végleges nyughelyére helyezték a győri székesegyház Szent László-kápolnájában. A beszentelést Pataky Kornél győri püspök végezte.518 Ebben az évben a Szentháromság temetőben betonút készült. Juhász János a káplán. 1987-ben a nyugdíjba vonult dr. Udvardy József helyébe, a Szentatya Gyulay Endre Szeged-Rókusi plébánost nevezte ki szeged-csanádi püspöknek, aki korábban Gyulán is működött káplánként.519 A Szentháromság temető ravatalozóját fölújítják. Ebben az évben készül el a belvárosi templom mennyezetének secco festése Patay László munkájaként.520 1988-ban a Szent József templom mennyezetét is kifestették. Mindkét templomban megfestésre került a volt gyulai plébános, vértanú győri püspök Apor Vilmos képe. Paulik István adományaként Józsefvároson megnyílik a Szűz Mária Kegy- és Emléktárgyak Gyűjteménye.521 Ez évben Dénes Zoltán volt a káplán. Megjelenik a Nádi Boldogasszony Hírnöke kiadvány, a gyulai Római Katolikus Egyházközség értesítője.522 A Szent József temetőben 450 Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, 1119/1985. Plébániai Levéltár, 45/1985. 518 A második temetésre 1986-ban került sor. A magyar és európai közvélemény nyomására az Apor temetés ügye ismét előtérbe került, és elodázhatatlan lett. Az Állami Egyházügyi Hivatal azonban még mindig csak csendes temetést engedélyezett. Így Apor Vilmos második temetése – néhány idős kanonok jelenlétében – dísztelenebb és szegényesebb volt, mint az első. Az egyházmegyés papság és a hívők csak utólag értesültek az eseményről. Szolnoky, E., Föllebbezés helyett, 172. 519 A Szeged-Csanádi Egyházmegye Névtára, Szeged, 2000. 24. 520 Plébániai Levéltár, 103/1987. 521 Plébániai Levéltár, 67/1988. 522 Plébániai Levéltár, sz. n./1988. 516 517

183

méter új drótkerítés készül. Július 23-án a plébános 44 hívő kíséretében II. János Pál pápa ausztriai szentmiséjére zarándokolt.523 A Nádi Boldogasszony búcsúi szentmiséjét Gyulay Endre püspök úr végezte. A búcsú előtt szombaton megtartották a gyermekbúcsút a dobozi templom körüli parkban, mely búcsú 1981 óta folyamatosan öszszefogta a környékbeli hittanos gyermekeket.524 A politikai életben ekkor már az enyhülés jelei mutatkoztak. 1989. május 5-6. A Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezete a városi tanács dísztermében báró Apor Vilmos-emlékülést szervezett. Bakos Ildikó domborművét elhelyezték a belvárosi templom oldal falán, mely Gyula volt plébánosát, a vértanúhalált halt győri püspököt, Apor Vilmost ábrázolja.525 Ez évben Kovács József a káplán. Újra engedélyezik a megyei kórházban való misézést. Húsz csoportban 380 hittanost oktatnak a lelkipásztorok az iskolákban.526 Június 30-án jogutód nélkül megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal. Ezt a tényt Sarkadi Nagy Barna az ÁEH vezetője május 5-én Gyulán egy kerekasztal beszélgetésen jelentette be, amit nagy ováció kísért.527 Augusztus 30-án kihirdették a szerzetesek szabad működésének lehetőségét. Összeírásra kerülnek a volt egyházi ingatlanok. Az egyházi földeket az egyház nem kérte vissza természetben, csak az iskolákat és a szolgálati lakásokat. Szeptemberben 400 négyzetméter aszfaltút készült a Szent József temetőben. A Törökzugban az átadott plébánosi javadalmi kert helyében az egyházközség 12 garázst kap tulajdonba, amit bérbe adott. Ebben az évben a hittanbeíratás a plébánián van. Akit egyszer beírattak a szülei, nem kell minden évben újraíratni. Az önkormányzati iskolákban csatlakozó órában vannak a hittanórák.528

523 524 525

Plébániai Levéltár, sz. n./1988. Plébániai Levéltár, 59/1989.

Apor Vilmos Gyulán (válogatott dokumentumok), 332.

Plébániai Levéltár, sz. n./ 1989. 527 Apor Vilmos Gyulán (válogatott dokumentumok), 39. 528 Plébániai Levéltár, sz. n./1989. 526

184

Gyulay Endre első bérmálását végzte Gyulán és egyben kánoni látogatást tartott.529 A jegyzőkönyv kérdéssora valamivel bővebb, mint elődjéé, de a válasz terjedelemben megegyezik.530 1990 tavaszán a belvárosi templom homlokzatát kijavították és a toronnyal együtt kifestették. 1990. augusztus 1-el Bielek Gábor plébánost püspöke BékéscsabaErzsébethely (Jamina) plébániára helyezte át plébánosnak. A plébános

A VISITATIO CANONICA vizsgálati szempontjai Gyulay Endre püspök 1. Anyakönyvek: a/ Elsőáldozók b/ Ne temere bejegyzése c/ Rubrikák pontos kitöltése d/ Jegyesek anyak. 2. Indexek, 3. Pénztár, a/ Pénztárkönyv, b/ Egyháziadó kezelése, c/ Temetőpénztár kezelése, d/ Stólakönyv, taxatórium, e/ Gépkocsi km. kimutatás, 4. Liber status animarum, 5. Képviselő testületi ülések jegyzőkönyvei, 6. Intenciós könyv, 7. Leltárak, 8. Egyházmegyei körlevelek, 9. Iktatókönyv, 10. Historia Domus, 11. Levéltár, plébániai könyvtár, 12. Beteglátogatási napló, 13. Prédikációs napló, 14. Bérmálási előkészítés, 15. Hitoktatás: a/ Tanmenet, óravázlat, haladási napló, b/ Problémák, 16. Hívekkel való viszony a/ neveli-e a képviselő testületet a plébános, b/ templomba járók (hány szentmise van és mikor, résztvevők száma, összetétele), c/ hívek anyagi támogatása, d/ hívek segítőkészsége, e/ látogatja-e a híveket?, f/ jámbor társulatok (működnek-e és melyek azok, kb. milyen létszámmal?), 17. A plébánosnak a káplánnal (ha van) és paptestvérekkel való viszonya: a/együttműködése, b/viselkedése, c/munkássága, 18. Egyházi alkalmazottak: a/ kántor (szerződés?), b/ sekrestyés, harangozó (szerződés?), 19. Plébánia egyéb alkalmazottai (szerződés?), 20. Plébánia: a/ épület állaga kívül, belül, b/ felszereltsége, fundus instr., c/ udvar, kert, kerítés állapota, d/ egyéb földterület – hasznosítása (bérleti szerződés?), e/ tulajdoni lap, 21. Templom: a/ épület állaga kívül, belül, b/ felszereltsége, olaj, keresztút, tabernákulum, c/ egyházi ruhák őrzése, állapota (gondozása), d/ tulajdoni lap, 22. Temető: a/ jellege, üzemeltetése (szerződés?), b/ gondnok, sírásó (szerződés?), c/ Tulajdoni lap, 23. Szabadban álló keresztek, szobrok (kimutatás arról, hogy hol találhatók), 24. Egyéb egyházi épületek, kántor-, harangozólakás (állaga, hasznosítása), 25. Oldallagosok, fíliák: a/ van-e istentiszteleti hely, b/ egyéb épületek, ingatlanok (tulajdoni lapok), c/ hol és mikor van szentmise, milyen a részvétel, d/ hol és mikor van hitoktatás, résztvevők száma, e/ hogyan járnak ki ezekre a helyekre, van-e itt is állandó hivatalos óra, 26. Plébános végrendelet készített-e és benn van-e Püspöki Hivatalban? 27. Káplán: a/ mióta van itt?, b/ lakása, c/ mit kap természetben, d/ dotációja, e/ munkaköre, f/ viszonya a plébánossal, g/ kívánalmai, h/ intenciós könyve, i/ hitoktat-e? Óravázlat, tanmenet, haladási napló, j/ prédikációs napló. Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, sz. n. 530 Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, 1181/1989. 529

185

ez ellen tiltakozott és fölfolyamodással élt a szentszékhez. Onnan nem érkezett válasz, ezzel a felfolyamodást elutasították.531 Réthy István püspöki tanácsos 1980-tól, 1986-tól Szent Imréről nevezett Tordai címzetes apát követi. Egy időben foglalta el a plébániát Németh László káplánnal 1990. augusztus elsején. 1991. március 9-én megalakul a 236. számú Maróthi János Cserkész­ csapat dr. Baranyó Géza, dr. Mánya Tibor, Nagy Péter, Németh László és Buda Annamária vezetésével.532 Május 4-én Esztergomban újratemették Mindszenty József bíborost. Május 28-án dr. Habsburg Ottó meglátogatta Gyula várost és püspöki szentmisén vett részt a belvárosi templomban. A plébános zarándoklatot vezetett Esztergomba Mindszenty József sírjához, valamint Apor Vilmos sírjához Győrbe.533 A Református Egyházzal közösen az egyházközség létrehozza a PIETAS Temetkezési Kft-t.534 Az egyházközség hívei a plébános vezetésével Nagyváradra zarándokoltak. Augusztus 1-jével újra indul az egyházközség iskolája, a Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Az iskola igazgatójává a főpásztor Petróczki Zoltánt nevezte ki. Az általános iskolai részben külön osztályt indítanak a református diákok számára.535 Ebből a részből vált ki 1994-ben a Magvető Református Általános Iskola. A gimnáziumban a diákok egyharmada református, de vegyesen vannak az osztályokban. A hittanórák felekezet szerint kerültek megtartásra. 1993-ban a püspök a gyulavári plébániát oldallagos ellátásra Gyulához kapcsolta. Bálint József kántor 32 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.536 Az egyházközség visszakapta iskola céljára az államosított iskoláit, a Kossuth téri gimnázium épületét és az Erkel téri általános iskolai épületét.

Plébániai Levéltár, sz. n./1990. Plébániai Levéltár, 59/1991. 533 Plébániai Levéltár, 97/1991. 534 Plébániai Levéltár, 103/1991. 535 Karácsonyi János Katolikus Gimnázium jubileumi évkönyve 1903−2003, 13. 536 Plébániai Levéltár, 67/1993. 531 532

186

Augusztus 16-20. között lelkipásztori látogatáson hazánkban tartózkodott II. János Pál pápa. Az egyházközség ifjúsági csoportja Németh László vezetésével Budapesten a Népstadionban vett részt a Szentatyával való találkozáson.537 7.8. A Nagyváradi Egyházmegye határmódosítása II. János Pál pápa 1993. május 31-én kelt Hungarorum Gens kezdetű motu propriojával rendezte a magyarországi egyházmegyék határait. „A saját indíttatásból kiadott apostoli levél” a következőket tartal­ mazta: Tisztelendő Püspöktestvéreim! A nemes magyar nemzet történetének hajnalától kezdve a katolikus Egyház – melyet Isten küldött a népekhez „isteni parancs adta a meg­bí­ zást, hogy menjen el az egész világra és hirdesse az evangéliumot minden teremtménynek” (DH 13) – dicséretes módon töltötte be e nép között üd­ vösséget munkáló küldetését. Taksony herceg kérésére – aki követét Rómába küldte – XII. János pápa már 962-ben kiválasztotta Zakeust, püspökké szentelte, majd útnak indította Magyarországra. A továbbiakban Szent István királynak köszönhető a magyar Egyház megszervezése. A Ravennai zsinat 1001-ben, ahol az a Szilveszter pápa is jelen volt, aki István hercegnek a koronát küldte, „mater et caput”-nak ismerve el Esztergomot. Közben megszerveződtek a Veszprémi, a Kalocsai, az egri, a Győri, a Pécsi, a Csanádi, a Bihari és a Váci egyházmegyék. Szent István király miközben azon buzgólkodott, hogy népe megfelelő egyházi szervezetet kapjon értékes örökségként hagyta rá azt is, hogy hűséges maradjon az Apostoli Székhez. A kezdeti idők dicsőséges történelme elevenedik meg emlékezetünkben, most, amikor azon vagyunk, hogy a jelen idők lelkipásztori igényeinek megfelelő módon újrarendezzük Országotok egyházmegyéinek határait. Pünkösd ünnepe egészen sajátos fényt áraszt ezekre az intézkedésekre. Ugyanis a Szentlélek az, aki „eljövetelével bevezeti a végső idők világát, 537

Plébániai Levéltár, sz. n./1993.

187

az Egyház korszakát” (Kat. Egyh. Kat., 732.), s aki ezt az Egyházat „különféle hierarchikus és karizmatikus adományokkal” (LG 4) gazdagítja azért, hogy Krisztus, aki Egyházát, mint látható szervezetet alapította a földön, általa mindenkire árasztani tudja az igazságot és a kegyelmet (vö. LG. 8). A katolikus magyarok, egyházmegyéikben, melyeknek története vissza­ nyúlik magának a Nemzet megtérésének idejére – valamint ezen egyház­ megyéknek a Római Pápával, Szent Péter utódjával – aki „az egység látható őselve és alapja” (LG 23) – közösségben lévő püspökei által, „mint élő tagok, arra kaptak meghívást, hogy minden erejüket, amelyet a Teremtő jóságából és a Megváltó kegyelméből kaptak, az Egyház növekedése és folytonos megszentelésére fordítsák” (LG 33). A magyarországi Egyház, amely a közelmúltban fájdalmas próba­ tételeknek volt kitéve, most osztozik az egész nép örömében a szerencsésen visszanyert szabadság miatt és hálát ad az Úrnak, hogy már szabadon adhatja a társadalomnak Krisztus és az ő Evangéliuma világosságát. A új körülmények azonban, amelyekben küldetését teljesítenie hivatott, megkívánják egyházmegyei beosztásának újrarendezését, hogy a II. Vatikáni Zsinat kívánalma szerint a Püspök „Isten népe üdvösségének szolgálatát a lehető legtökéletesebb módon elláthassák” (CD 22). Alkalmasnak találtam tehát, hogy létrehozzak két új egyházmegyét, a Kaposvárit és a DebrecenNyíregyházit, módosítsam a többi egyházmegyék meglevő határait, és metropolita székhellyé tegyem a Veszprémi Egyházmegyét. Ebben az újrarendezésben kiemelt helyet kap mindaz, ami Budapest fővárost érinti, s a most elnyert egységes kormányzásban hőn óhajtom számára a széleskörű és összetett társadalmi valóságának megfelelő lelkipásztori struktúrákat. Ehhez az intézkedéshez szeretném hozzákapcsolni – visszaemlékezve a nemrég történt apostoli látogatásomra – az egész magyarországi Egy­ háznak szóló szívből jövő jókívánságaimat. Legyen ez alkalom arra, hogy az ország újra evangelizálásában meg­ újuljon az az elkötelezettség, amire mindnyájatokat: püspököket, pa­ po­kat, szerzeteseket, szerzetesnőket buzdítottam, Magyarország meg­

188

keresztelkedésének ezredik, és a keresztény kor kétezredik évfordulójára készülve (vö. Találkozás a Püspöki Karral 1991. aug. 20.). Veletek együtt, Szeretett Testvéreim, Szűz Máriára, a Magyarok Nagy­ asszonyára bízom mindezek sikeres megvalósulását; Ő, aki Pünkösd ünnepén együtt imádkozott az apostolokkal, esdje ki a Szentlélek bőkezű ajándékait e Nemzetben élő Egyház számára. Kelt Rómában, Szent Péternél, 1993. május 30-án, Pünkösd ünnepén. II. János Pál 538 Ennek következtében a Szeged-Csanádi Egyházmegye határai is megváltoztak. Erről pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar pász­ torleveléből értesülünk, amely a következőket rendeli el: Kedves Paptestvérek, Kedves Hívek! II. János Pál pápa 1993. május 30-án kelt „Hungarorum Gens” kezdetű motu propriojával a magyar katolikus egyház szervezeti átalakításáról intézkedett. A Püspöki Kar szükségesnek tartja, hogy a szervezeti átala­ kításról, annak indokairól és időszerűségéről a híveknek tájékoztatást adjon. A magyar katolikus egyház szervezetét Szent István király, az ország akkori területén, tíz egyházmegye alapításával állította fel. Ez a beosztás az idők folyamán többször megváltozott. Új egyházmegyék jöttek létre, többek között Szent László, Mária Terézia, I. Ferenc királyok idejében. Magyarország területében és népességi elosztásában nagy változások történtek, amelyek lelkipásztori szempontból az egyházi szervezet átala­ kítását is megkívánták volna. A módosításokkal már előzőleg is többen foglalkoztak. A második világháború után Mindszenty József bíboros konkrét javaslatot terjesztett fel az Apostoli Szentszékhez három új egy­ házmegye megalapítására. Az elmúlt időszak azonban nem tette lehetővé a rendezést. Tehát régóta sürgető kérdés megoldása indította az Apostoli Szentszéket arra, hogy a magyarországi egyházmegyék határai a II. Vati­ káni Zsinat előírásainak és a lelkipásztori szempontoknak jobban meg­ feleljenek. A rendezés lényeges szempontjai a következők voltak: a történelmi II. János Pál pápa apostoli levele a magyarországi püspököknek Egyházmegyei közlemények 1993/IV. 1993. 23-24. 538

189

hagyományok megmaradjanak; Budapest egy egyházmegye keretéhez tartozzék; a túl nagy terjedelmű egyházmegyék megosztásával könnyebbé váljék a püspökök, papok és a hívek közti személyes kapcso­lat; a kívánatos módosítások egyszerre történjenek meg; végül az egy­házmegyék kettős elnevezésével a történelmi hagyomány, ill. a jelentős városok kiemelést nyerjenek. (Ez az elnevezési mód nem csak a katolikus egyházban, hanem a polgári életben is szokásos.) Az Apostoli Szentszék határozata a Szombathelyi és a Hajdúdorogi egyházmegye kivételével minden egyházmegyét többé-kevésbé érint. Ezen kívül két új püspökség alapítása történt debreceni és kaposvári székhellyel. Veszprém pedig, mint Boldog Gizellának és királynőnek a város, ősi történelmi hagyományának az elismeréseként érseki rangot kapott. A magyar katolikus egyház szervezeti felépítése ennek megfelelően a következőképpen alakul: I. Esztergom-Budapesti Érsekség. (Európa fővárosai közül eddig csak Budapest nem szerepelt az egyházmegyei elnevezésben, ezért lett az ér­ sek­ség kettős nevű.) Székesegyháza az esztergomi bazilika, társszékes­ egyháza a budapesti Szent István bazilika. Az érseki tartományhoz tartoznak a Győri, a Székesfehérvári és a Hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyék. II. Kalocsa-Kecskeméti Érsekség. (Az új elnevezés Kecskemét város rangját hangsúlyozza) Székesegyháza a kalocsai székesegyház, társszékes­ egyháza a kecskeméti főplébánia temploma. Az érseki tartományhoz tartoznak a Szeged-Csanádi és a Pécsi egyházmegyék. III. Egri Érsekség. Az érseki tartományhoz tartozik a Váci és az új alapítású Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye. (A kettős név Nyíregyháza város rangjának a kiemelése.) IV. Veszprémi Érsekség. Az érseki tartományhoz tartozik a Szombat­ helyi és az újonnan alapított Kaposvári egyházmegye. V. A Szentszéknek közvetlenül alárendelt Pannonhalmi Területi Apát­ ság néhány plébánia kivételével változatlan marad.

190

Az új Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye székesegyháza a debre­ceni Szent Anna templom, társszékesegyháza pedig a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya templom. … A Kaposvári Egyházmegye székesegyháza a kaposvári Nagyboldog­ asszony templom lett. … Bizonyára többen lesznek papok és hívek, akiket a változás érzelmileg érint, egyénileg másfajta megoldást jobbnak tartanának. Ésszerű meg­ gondolás azonban megkívánja, hogy a mai körülmények, sőt a jövő ala­ kulását tekintve módosuljanak az egyházmegyei határok. A most történt változások régóta meglévő problémákat oldanak meg: a történelmi hagyományok megőrzése mellett szolgálják a területi egységek jobb ki­ ala­kítását, a püspökök, a papok és a hívek közötti jobb személyesebb kapcsolat lehetőségét, ezzel együtt a lelkipásztori feladatok hatékonyabb ellátását. A módosítást a Szentatya kezdeményezte a világegyházban meglévő gyakorlat szerint és a magyarországi lelkipásztori látogatása során szer­ zett tapasztalatai alapján. Kérjük, hogy a mostani változásokat a papok és a hívek Szent Péter apostol utódja iránti tisztelettel és a magyar egyház jövőéjért érzett felelősséggel fogadják. Így Isten áldása fogja kísérni tö­ rekvéseinket a hitélet megújítására.539 Tehát a Nagyváradi Egyházmegye Magyarország területén maradt része felosztásra került. Az északi rész a Debrecen-Nyíregyházi míg a dé­li rész a Szeged-Csanádi Egyházmegye része lett. A váci és az egri egyház­megyéből is csatoltak részeket a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez. Az egyházmegye területe így Csongrád megye, Békés megye teljes egé­ szében, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részének keskeny sávjából állt össze.540 A főpásztor külön elköszönt azoktól a lelkipász539 A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR PÁSZTORLEVELE AZ EGYHÁZMEGYÉK TERÜLETÉNEK ÁTRENDEZÉSÉRŐL Budapest, 1993. június 1. MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR Egyházmegyei közlemények 1993/IV., 1993. 26. 540 Az egyházmegyénk eddigi területéből a Szentatya intézkedése folytán az új Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéhez Hajdú-Bihar megyében eddig hozzánk tartozó összes plébánia és filia: Debrecen I., II., III., IV., (Mikepércs, Vámospércs), Hajdúsámson, Józsa, Báránd (Bihartorda, Földes, Sáp), Berettyóújfalu (Bakonyszeg, Berettyószentmárton,

191

toroktól, akik eddig a Szeged-Csanádi Egyházmegyébe voltak inkardinálva, de a határok módosítása miatt a motu proprio rendelkezése alapján a régi egyházmegyéjükből exkardinálódtak az új egyházmegyéjükbe pedig inkardinálódtak. Köszöntötte azokat is, akik most inkardinálódtak a határmódosítás miatt az egyházmegyéhez.541 Herpály, Szentpéterszeg), Bihrkeresztes (Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Hencida, Told), Derecske (Hajdúszovát, Konyár, Sáránd, Tépe), Furta (Darvas, Mezősas, Vekerd, Zsáka), Hosszúpályi (Hajdúbagos, Monostorpályi), Kaba, Kismarja (Eszlár, MesszelátóSóstó, Nagykerecki, Pocsaj), Mezőpeterd (Bojt, Gáborján, Váncsod), Nagyléta (Álmosd, Bagamér, Kokad, Létavértes, Biharnagybajom, Nagyrábé, Szerep), Komádi (Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog), Kórósziget (Csökmő), Újiráz. Az Egri Főegyházmegye átadja: Kunszentmárton I., II., Mesterszállás, Kuncsorba, Túrkeve, Kétpó, valamint, Dévaványa (Ecsegfalva), Bucsa plébániákat. A váci Egyházmegye az eddig hozzá tartozó összes Csongrád-megyei plébániát és Mezőtúr, Mezőhék és Kungyalu plébániákat. Az átadás és átvétel időpontjai: a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 1993. június 15-én alakul meg, amikor ott a „Hungarorum gens” kezdetű motu propriot kihirdetik és az új főpásztort felszentelik. … Akik ide fognak tartozni, ekkor kerülnek ide, a Szeged-Csanádi Egyházmegye többi részének változása és a átveendők csatlakozása 1993. június 19-én a papszentelési mise elején a motu proprio bejelentésével történik. E szentmise 10 órakor kezdődik. A híveknek is hívjuk föl a figyelmét, papjaink közül aki csak tud, kérem, jöjjön el. Akinek eddig a másik részen is voltak oldallagos ellátású plébániát, vagy filiái, átmenetileg, amíg intézkedést nem kapnak, kérem, szíveskedjenek ellátni. Ezekről írásos értesítést kapnak és a jövőben ellátó plébános felveszi a kapcsolatot. Az espereskerületek új beosztását elkészítem és utána fogom majd meghirdetni. Ennek alapján az ősz folyamán EPSZ választást is tartani fogunk. Az elkerülő, vagy érkező paptestvérek eddigi kitüntető címeiket az új egyházmegyében is megtartják. (c. apát … stb). Az anyagi dolgok rendezése 1993. június 30-ig az eddigi egyházmegye gazdasági hivatalával történik: hitoktatási díjak stb. Július 1 után az illetékes új ordinariátusnál. Aki hozzám befizette az egész évi közp. járulékot, felét átutalom Debrecenbe. A biztosítás természetesen érvényes egész évre. Az egyházmegye nevén levő autók átírását az új egyházmegye nevére központilag intézzük, jelentsék be, hogy tudjuk kiről van szó. (Egyéni elintézés nehezebb lesz) Természetesen azoknál a használóknál maradnak továbbra is, akiknél volt. Nyugdíjak folyósítása egyenlőre a régi egyházmegyéből történik. Egyházmegyei közlemények 1993/ IV., 1993. 26. 541 Tisztelendő Plébános Atya! Mint ismeretes, II. János Pál pápa hozzánk küldött bullájával átalakította a magyar egyházmegyék határait. Ezen intézkedés folytán a Csongrád megyei, a volt váci egyházmegyei plébániák és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, a volt egriek közül egy pár ezentúl a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartoznak. E bulla azt is tartalmazza, hogy az ott szolgálatot teljesítő lelkipásztorok az új egyházmegyébe

192

Gyulay Endre püspök mindkét közigazgatási megyében 4-4 esperesi kerületet alakított ki. Csongrád megyében a szegedi, a kisteleki, a makói és a szentesi esperesi kerületet, élükre espereseket állítva. A négy kerületet a Székesegyházi Főesperességbe vonta össze, élére főesperest helyezve. A Békés megyei részen a szarvasi, orosházi, mezőkovácsházi és a gyulai esperesi kerület alakította ki, Békési Főesperesség alatt összevonva. Főesperes Ondavay Tibor mezőtúri plébános lett. Az eddigi Gyulai Esperesi Kerülethez csatolta a Körösladányi Esperesi Kerület Békés megye területére eső részét is a főpásztor. 10 lelkipásztor látja el a kerülethez tartozó 42.696 katolikus hívőt. Az esperes feladata a püspök megbízása alapján látogatni a kerületéhez tartozó plébániákat, az ott működő lelkipásztorokat. Havonta köteles jelenteni a püspöknek a kerületéhez tartozó papok egészségi állapotát, gondjait, bajait. Évente ellenőrzi a plébániák könyvelését, az anyakönyvek vezetését. A plébános és a hívek között esetleges feszültségeket a püspök meghatalmazása alapján kivizsgálja, és az eredményt fölterjeszti a püspöknek. Az esperest a főesperes ellenőrzi évi rendszerességgel. Az egyes plébániákon Gyulay Endre püspök a négyévenkénti bérmálás alkalmával visitatio canonicat tartott. A plébánia újraalapítása óta a plébánosok névsora a vizitatios jegyzőkönyvekből és a schematizmusok alapján összeállítható: inkardinálódnak. Így, mint új főpásztora, szeretettel köszöntöm. Bízom abba, hogy az új körülmények között is a régi buzgósággal látja el régi híveit és így könnyíti meg főpásztori felelősségemet teljesítését. Imáit kérem, nemcsak a szentmisében (+Endre püspökért), hanem máskor is, hiszen nem könnyű az egyházmegye irányítása. Kérem azt is, hogy a mi megyénkben elkezdett zsinati munkába szíveskedjék bekapcsolódni, erről majd később részletesebben is jelzéssel leszek. Mivel meg kell ismerkednem az új területtel, kérem, küldje el az ez évi költségvetésének másolatát, írja meg, hogy hány híve van, hány hittanosa volt, hány csoportban, kik tanították őket. S azt is, hogy a hitoktatói díjakat megkapták-e eddigi főpásztoruktól. Jelentse, hogy mikor van szentmiséje és kb. mennyien vesznek azokon részt. Van-e oldallagosan ellátott plébániája, illetve filiája, és ott mikor van miséje, volt-e hitoktatás és hány csoportban, mennyien? Van-e gépkocsija, mikor kapta? Milyen alkalmazottja van (kántor, sekrestyés, harangozó, adószedő, házvezetőnő). Fizetés vagy egyéb címen mennyi átutalást kapott az egyházmegyei központtól? Van-e iskola, óvoda, amit a plébánia tart fenn? Van-e kispapja, hol tanul? Az idei évre van-e bérmálás előjegyezve és mikorra? Egyházmegyei közlemények 1993/IV., 1993. 25.

193

1. Kovács Pál542 2. Ravusz István543 3. Rutheni János544 4. Urbánovits András545 5. Jósa Ferenc546 6. Hidassy Jakab547 7. Spiegel Ignác548 8. Braun József549 9. Bitskoss János550 10. Fejes József551 11. Rázel József552 12. Neumann József553 13. Göndöcs Benedek 554 14. Gróh Ferenc555 15. Dr.Lindenberger János556

1718−1732 1733−1738 1739−1748 1748−1761 1761−1778 1778−1798 1799−1817 1817−1823 1823−1831 1831−1839 1839−1863 1863−1873 1873−1894 1894−1906 1906−1918

542 Schematismus historicus venerabilis cleri dioecesis Magno-Varadiensis Latinorum, Nagyvárad, 1896. 324. 543 Schematismus historicus venerabilis cleri dioecesis Magno-Varadiensis Latinorum, 324. 544 Histori Domus I. 59−60. 545 Mogyoróssy, J., Gyula hajdana és most történeti és statisztikai vázlatokban, Gyula, 1858. 187. 546 Histori Domus I. 62−62. 547 Schematismus historicus venerabilis cleri dioecesis Magno-Varadiensis Latinorum, 324. 548 Mogyoróssy, J., Gyula hajdana és most történeti és statisztikai vázlatokban, 187. 549 Histori Domus I., 72−74. 550 Bielek, G., Katolikusok, in A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998. 159−160. 551 Schematismus historicus venerabilis cleri dioecesis Magno-Varadiensis Latinorum, 324. 552 Histori Domus I., 79−80. 553 Mogyoróssy, J., Gyula hajdana és most történeti és statisztikai vázlatokban, 187. 554 Histori Domus I., 82−84. 555 Schematismus venerabilis cleri Dioecesis Magno-Varadiensis Latinorum 1912, Nagyvárad, 1912. 44. 556 Schematismus venerabilis cleri Dioecesis Varadiensis in Hungaria 1938, Debrecen, 1938. 39−40.

194

16. Dr. báró Apor Vilmos557 17. Glatz Mihály558 18. Dr. Rózsa Jenő559 19. Bielek Gábor560 20. Réthy István561 21. Kovács József562 22. Kovács Péter563

1918−1941 1941−1956 1957−1980 1980−1990 1990−1994 1994−2007 2007−

A vizsgált időszakig, 1993-ig, a 20. században 19 alkalommal kereste föl a püspök a plébániát bérmálás és látogatás céljából. Ebbe az időszakba két világháború és egy negyven éves kommunista diktatúra időszaka is beletartozott. Háromszor változott a plébánia terület szerinti hovatartozása. Először a trianoni békediktátum után 1922-ben lett elszakítva központjától és lett önálló apostoli kormányzóval az élen, majd a II. világháború alatt vissza lett csatolva rövid időre eredeti központjához. A háborút követően megint önálló lett, majd 1952-ben a csanádi püspök joghatósága alá került. 1993-ban pedig végleg a Szeged-Csanádi Egyházmegye része lett az egyházmegye határok módosításával. A látogatási jegyzőkönyvek a század utolsó harmadában válnak rendszeressé. A látogatás 4 évenkénti gyakorisággal csupán a pénztárkönyv és az iroda ellenőrzésére hagyatkozik. A többi kérdés a plébános bemondásán alapul, mutatja a jegyzőkönyvek terjedelme is, mely nem éri el a két gépelt oldalt.

Histori Domus I., 108−134. A csanádi egyházmegye papságának névtára 1961, Szeged, 1961. 58. 559 Csanád egyházmegye jubileumi évkönyve 1980, Szeged, 1980. 201. 560 A szeged-csanádi egyházmegye névtára 1998, Szeged, 1998. 46. 561 A szeged-csanádi egyházmegye névtára 1998, 57. 562 Egyházmegyei körlevél III., 1997. 1. 563 Egyházmegyei körlevél III., 1997. 2. 557 558

195

Év

jeg yzőkönyv oldal

a látogatást és bérmálást végző

1.

1907

n. a.

Fetser Antal segédpüspök

2.

1913

n. a.

Széchenyi Miklós püspök

3.

1921

n. a.

Széchenyi Miklós püspök

4.

1927

n. a.

Lányi József püspök

5.

1934

n. a.

Z adravecz István tábori püspök

6.

1937

n. a.

Z adravecz István tábori püspök

7.

1943

n. a.

Scheffer János püspök

8.

1950

n. a.

Pintér László püspöki helynök

9.

1952

n. a.

Hamvas Endre püspök

10.

1955

n. a.

Hamvas Endre püspök

11.

1957

n. a.

Hamvas Endre püspök

12.

1962

n. a.

Endrey Mihály püspök

13.

1967

n. a.

Illyas József püspök

14.

1972

1

Udvardy József püspök

15.

1977

1.5

Udvardy József püspök

16.

1981

1.5

Udvardy József püspök

17.

1985

1.5

Udvardy József püspök

18.

1989

1.5

Gyulay Endre püspök

19.

1993

1.5

Gyulay Endre püspök

196

Összegzés

A visitatio canonica intézménye az egyház ősi gyakorlata. A püspök a plébániák látogatásakor szembesül a hit továbbadásának gyakorlatával, találkozik a lelkipásztorokkal és a hívekkel. Kezdetben, míg a plébániai rendszer nem alakult ki, a püspök ismert minden hívőt, aki a városa területén élt, és közvetlenül irányította lelki életüket. A lakosság számának megnövekedésével, a falvak létrejöttével szükségessé vált, hogy a püspök segítőtársai vegyék át azt a feladatot, amit a püspök személyesen nem tudott ellátni. Így a plébánia rendszer kialakulásával gyökeresen megváltozott a korábbi helyzet. A hívek nagy része a plébános vezetésével távol élt a püspöktől. A püspök elszakadt a mindennapi élettől, különösen, hogy megnövekedtek egyéb feladatai is. Társadalmi helyzeténél fogva, részt kellett vállalnia többek között az állam működtetésében is. A plébániák irányítását és ellenőrzését segítő társakra bízta. Így jött létre a főesperes tisztsége, aki a püspök feladatát átvéve felügyelte az iskolát, ellenőrizte a plébániák életét, valamint egyházi bírósági feladatokat is ellátott. Az első ezredforduló után a korábbi zsinatok hagyományát megerősítve a Decretum Gratiani újból a püspökök felelősségeként és kötelességeként erősítette meg a visitatio kötelességét. Az évenkénti látogatás alól csak betegség esetén kérhetett segítséget a püspök. Kötelessége volt a területén lévő szerzetesrendek látogatása is. A visitatio kötelezettségének elhalványulása és a hit meggyengülése miatt a trienti zsinat újból összefoglalta az előző korok gyakorlatát és a teljes plébániai élet megvizsgálását írta elő a püspök számára, kezdve a papság hit és erkölcsi fegyelmén, a hívek vallási életén át, az egyházi épületek karbantartásáig. Hazánkban a török uralom előretörése miatt a visitatiok, különösen a megszállt területen, lehetetlenek váltak. A fölszabadító harcok után, az újjáalakuló egyházmegyék megszerveződését követően, újból előtérbe került a visitatio. A látogatásokról jegyzőkönyvek készültek, melyek az 197

utókor számára óriási kincsesbányát jelentenek. Ezek a jegyzőkönyvek a készülésük időpontjában az adott településen nemcsak a hitéleti leírását adják, de az egész társadalmi élet keresztmetszetébe is bepillantást engednek. A 19. századra a visitatiok sok egyházmegyében formálissá váltak. Volt, ahol csupán egy kérdőív kitöltéséből és annak postai úton való viszszajuttatásából álltak. A CIC (1917) megjelenése a régi hagyományokat összegezte, és a láto­ gatási kötelezettség teljesítésének időpontját öt éves periódusokban ha­tá­rozta meg. Ezzel újból megfelelő súlyt adva a püspökök feladatai között az egyházlátogatásnak. A Codex Iuris Canonici (1917) püspöknek kötelezővé tette, hogy az egyházmegyéjét meglátogassa, ha erre súlyos okból nem képes, mert például beteg, munkatársai segítségével is teljesítheti ezt a kötelességét. A püspöknek figyelemmel kell lennie arra, hogy az öt év alatt egyházmegyéje valamennyi plébániájára eljusson. A hatályos egyházjogi törvénygyűjtemény (CIC) megismételte a korábbi kánonokat, de a II. vatikáni zsinat tanítására alapozva fölerősítette a látogatás lelkipásztori célját elvéve a visitatio ellenőrzés jellegű élét. II. János Pál pápa a püspököknek azt írja, hogy az adminisztratív ellenőrzést bízzák munkatársaikra, ők pedig a lelkipásztorral és a hívekkel való kapcsolatra fektessék a hangsúlyt. Jelen dolgozat a Gyulai plébánia történelmén keresztül a források tükrében próbálja bemutatni, hogy miként alakult a plébánia élete a megalapítástól kezdve, egészen 1993-ig, az egyházmegyei határok módosításáig. A plébánia első megalapítása a történelem homályába vész. Első okleveles említése a pápai tizedjegyzékben olvasható a 14. században. Ekkor már virágzó plébánia volt Gyulán. A plébánia gazdagon el volt látva birtokokkal. Apáti falu teljesen a plébánia tulajdona volt. Ferenceseket telepített le a földesúr a városban. Mellettük a begináknak is háza volt, a plébánia templom mellett, mely méretével az ország legnagyobb templomai közé tartozott, háromhajós, hossza 50 méter, szélessége 18 méter volt. Öt építési periódus volt kimutatható föltárásakor. Mellette

198

a ferencesek temploma, kolostora egybeépítve, nem sokkal maradt el a plébániatemplom méretétől. Itt két építési periódus volt kimutatható. Mellettük még négy kisebb templom vagy kápolna volt található a városban. Egyedül a várban lévő kápolna maradt fönn az utókor számára. A középkorban iskola is működött a plébános fönntartása alatt, melyben a latin nyelvet is oktatták. Itt tanult Szerémi György, aki később az ország és benne Gyula helyzetének leírását is közreadta könyvében. A városban a reformáció megjelenésével és térhódításával a katolikus hívek száma lecsökkent, de egészen a törökök Gyulára érkezéséig jelen voltak a városban. A reformáció térhódítása egybekapcsolódott a török elleni kibontakozó harcokkal. A püspököknek nem volt lehetősége az egyházmegyéjük területén a hit épségét őrizni, mivel az ország dolgaival voltak elfoglalva. A török hódoltság 133 éve alatt, különösen 16. században még éltek katolikus hívek Gyulán. Egy ideig Váradra jártak be szentmisére, később jezsuita szerzetesek látogatták meg őket. A 17. században azonban gyakorlatilag megszűnt a katolikus hitélet egészen a város felszabadításáig, 1696-ig. A török uralom alóli felszabadulás után a rendezetlen politikai viszonyok és a vár közelsége, (katonai övezet volt) nem települhettek magyar telepesek Gyulára. Csak a Rákóczi szabadságharc után, 1715ben jöttek az első katolikus telepesek Szatmári János licenciátus vezetésével. Ekkor történt a plébánia második megalapítása is. A terület Harruckern János György udvari szállító tulajdonába került. Ő lett a kegyura a plébániának. Ő gondoskodott újabb lakosok betelepítéséről is. 1724-ben német ajkú katolikusokat telepített le a városban, de külön városrészen. A templom azonban közös volt a magyar nyelvű hívekkel, akik a megérkezésükkor megkapták a török mecsetből kialakított templomot, mely a középkorban nagy valószínűséggel a Szent Elek kápolna volt. Rövidesen a templom kicsinek bizonyult, ezért azt lebontva a földesúr nagyobbat épített. Nem egészen 40 év elteltével a hívek számának növekedésével ez is kicsinek bizonyult. Ezért Harruckern János György fölépítette a mostani templomot 1777–1779 között.

199

A hívek lelki gondozása először egyedül a plébánosra volt bízva, de később a német nyelvű hívek saját nyelvű papot kívántak ekkor alapították meg a kápláni állást. A katolikus iskola minden bizonnyal nem sokkal a letelepedés után megindult, mivel a kántornak a tanítás mellett a jegyzői feladatot is el kellett látnia a források tanúbizonysága szerint. A plébánia első canonica visitatioja 1725-ben történt, de erről nem maradt fönn írásbeli dokumentum. A váradi püspök, vagy megbízottja rendszeresen látogatta a plébániát, ilyenkor bérmált is. A plébánia kegyurasága a Harruckern család kihalását követően az oldalági örökösökre a Wenckheim családra szállt. A plébános és a káplán ellátásáról a kegyúr és a hívek közösen gondoskodtak. A kántori állás sokáig hozzákapcsolódott a tanítói állásához. Híres tanítója volt a katolikus iskolának Petik Ambrus, aki Békés megye 18. századi leírását az iskolások nyelvén kiadta könyvben. Jó kortörténeti dokumentumul szolgál. Erkel Ferenc édesapja is kántortanítóként működött Németvároson. A hívek számának növekedésével a második, majd a harmadik kápláni állást is meg kellett alapítani. A plébánia életében több tragédia is történt. Az újratelepítést követően pestis járvány, sáskajárás, jégeső (innen van a város fogadalmi napja, pünkösd harmadik napján), tűzvész 1801-ben, árvíz 1854-ben, kolera­ járvány. Több kiemelkedő lelkipásztor is működött Gyulán. Az első Ravusz István, aki 1738-ban a pestisben szenvedők lelkipásztori ellátása közben maga is a pestis áldozata lett. Hidassy Jakab, akinek a szegények gondozására nagy figyelme volt. Szentség hírében halt meg. Göndöcs Benedek, aki nagy tudású az emberekért mindig tenni akaró, a régészettől a méhészetig bezárólag mindennel foglalkozott, amivel híveit segíthette. A szegények számára is mindig nyitott volt a pénztárcája. A németvárosi hívek kezdettől fogva szerettek volna önálló plébániát maguk számára. Ehhez három alkalommal kerültek nagy közelségbe, de valamilyen ok miatt mindig elbukott a kezdeményezés. Ha önálló

200

plébániát nem is sikerült kapniuk, saját templomot azonban igen. Hoszszú előkészületeket követően az egyházmegyei hatóság anyagi segítségével 1866-ban fölépült az új templom a régi kis kápolna helyén a németváros szívében. A gyulaiaknak régi vágya volt, hogy városukban katolikus gimnázium épüljön. Több próbálkozás után 1905-ben megnyílt a város első középfokú intézménye. Az I. világháború megviselte a híveket, különösen azokat, akiknek családjában hősi halottak voltak. A háború vége felé a templomok harangjait hadi célra elvitték. Hazánkban az I. világháborút követő trianoni békekötés következtében egyházmegyék szakadtak ketté, vagy három részre. A Váradi Egyházmegye is két részre szakadt. A történelmi helyzet adta körülményeket az egyház nem tudta gyorsan követni, így az egyes egyházmegye-részek káptalani helynök vezetésére, vagy apostoli kormányzóra lettek ideiglenesen bízva. Ez a helyzet nem segítette elő a plébániák püspöki látogatását, mert nem volt megyéspüspöke az egyházmegye-résznek, vagy akadályozva volt. A háború végén lett a város plébánosa dr. báró Apor Vilmos, aki nagy lelkipásztori lelkesedéssel vezette a plébániát. Gondja volt a szegényekre, a katolikus iskolákra, férfi és női szerzetesrendeket telepített le a városban. A szegények plébánosaként emlegették. A Gyulán töltött 23 év plébánossága meghatározó volt mindenki számára. 1941-ben a pápa győri püspökké nevezte ki. Gyula iránti szeretetét azzal mutatta meg, hogy a püspökké szentelése a gyulai anyatemplomban volt, 1941. február 24-én. A háború utolsó napjaiban győri püspökként áldozta életét a rábízott nők védelmében. A második világháború és annak következménye döntően meghatározta a plébánia és a hívek későbbi életét. 1944-ben a zsidó származásúakat vitték el koncentrációs táborba, köztük katolikus vallásúakat is. Néhányan élték csak túl. 1945 januárjában „málenykij robotra” hurcoltak a Szovjetunióba több mint ötszáz német származású katolikus hívőt, akik közül többen a munkatáborokban pusztultak el. A kommunizmus előretörésével

201

az egyházi földeket, melyek az iskolák fenntartását szolgálták, államosították. Ugyancsak az egyházi iskolákat is. A hitoktatást korlátozták. Az egyházat igyekeztek beszorítani a templom falai közé. 1948 májusában Midszenty bíboros vezetésével Mária napokat rendeztek Gyulán. Ekkor elevenítették föl a Nádi Boldogasszony újbóli tiszteletét is. A kommunizmus negyven éve alatt az egyházi élet visszaszorított körülmények között zajlott. A hívek lelki gondozása a szentségek kiosztására szorítkozott. A hitoktatás a plébánián történt, leginkább elsőáldozási és bérmálási előkészületként. Ebben az időben a kialakult kommunista diktatúra egyházüldözése lehetetlenné tette a virágzó plébániai élet kibontakozását. A püspöki látogatásokat szintén korlátozta. A püspök örült annak, hogy a papok végzik a feladatukat a plébánián, nem akarta, még ellenőrzéssel nehezíteni egyébként is nehéz helyzetüket. Az 1970-es évek végén az enyhülő körülmények között, már legalább jelképesen Udvardy püspök elkezdte a visitatiok gyakorlatát, a bérmálásokhoz kötve. A rendszerváltás idején szabadabb körülmények következtek. Apor Vilmos tisztelete újból felerősödött. II. János Pál pápa magyarországi látogatását követően rendezésre kerültek az ország egyházmegyéinek határai. A Váradi Egyházmegye magyarországi részét, ketté vágták. A dé­li rész a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez, az északi rész az újonnan megalakult Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéhez került. A visitatio canonica intézménye régi, de ugyanakkor nagy lehetőségekkel bíró látogatási formája a plébániáknak, mely, ha jól használja, a püspököt nagyban hozzásegíti feladatának teljesítéséhez. Korunkra a nagymértékű információáramlás, telefon, internet nagyban segíti a lelkipásztorkodást, de a személyes találkozás még inkább elengedhetetlenné válik a plébános és hívei között, a püspök és papjai, valamint a püspök és a gondjára bízott hívek között. A történelem folyamán a canonica visitatiot többször elhagyták, vagy formálissá vált. Volt, amikor a püspök nemtörődömsége miatt, volt, amikor történelmi körülmények, háborúk, egyházmegyék területének

202

megszállása, egyházmegyék szétszakadása akadályozta a hívek és a főpásztor közötti kapcsolatot. A visitatio lényege a történelem folyamán nem sokat változott. Inkább a gyakorlata alakult át korunkra valóban lelkipásztori látogatássá. A II. vatikáni zsinat nyomán különösen II. János Pál pápa hangsúlyozta fontos lelkipásztori szerepét. A látogatáskor Krisztus látogatja meg a nyáját a püspök személyében. Tehát a püspöknek kötelessége élni ezzel a törvény adta jogával és egyben lehetőségével. A személyes, emberi találkozás a hívekkel, nem csak szentmise keretében a bérmálás kiszolgáltatásakor, hanem más körülmények közt is, mint ahogy az Apostolorum Successores fogalamazza meg a gyerekekkel és fiatalokkal párbeszédet folytatva, a betegeket meglátogatva, a munkásokat a munkahelyükön fölkeresve, mint Krisztus követe teremt kapcsolatot a rábízottakkal. A püspöknek joga van akadályoztatása esetén másokra bízni a látogatás feladatát. Azonban ezt a kötelességet nem adhatja át állandóan, mert az ő személyes feladata a látogatás. Mint az első évszázadokban a püspök felszentelésével misztikus házasságba került egyházmegyéjével, csak a halál szakította el tőle, nem mehetett nyugdíjba. 1983 óta a törvények előírják a püspökök nyugdíjba vonulását 75 éves korában. Azt viszont nem teszik lehetővé, hogy a püspök, állandóan csak megbízottak útján vizitálja egyházmegyéjét. Az egyházmegye ötévenkénti látogatására tervet kell készíteni, amit a plébániákkal előre kell közölni, hogy ők maguk is készülhessenek a püspökkel való, találkozásra. A távolabbi előkészület során az Egyházat állítva a középpontba és annak püspökökre épülő hierarchikus egységét is megismertetve a hívekkel, hogy tudják azt, hogy a plébános a püspök megbízásából és vele egységben végzi a munkáját. Természetesen a püspöknek is ismernie kell a papjait, hogy velük egységben tudjon dolgozni. A kommunizmus gyakorlata sajnos tovább él egyes „buzgó” papok között. A diktatúra idején nem „háborgatta” őket a püspök, most se tegye – vélik. Ez azonban nem az egyház gyakorlata, és nem a Krisztussal való közösség útja. A pásztori látogatások a személyes kapcsolatot erősítik a

203

lelkipásztor és a püspök között. Ezekben a személyes párbeszédekben alakulhat ki valódi egység, és egységes egyházmegyei gyakorlat. Természetesen erre a látogatásra időt kell szakítani. Különböző püspöki gyakorlatok vannak a visitatio megvalósításában. Van olyan főpásztor, aki a lelkipásztori látogatás ezen formáját nem gyakorolja, még helyettesén keresztül sem. Egyik egyházmegyében az esperes a saját kerületében, minden évben a püspök által adott kérdéssor alapján megvizsgál minden plébániát és a jelentést beküldi a püspöknek. A bérmálás évében (4 évente) a főesperes vizsgálja meg a plébániát egy-két héttel a bérmálást megelőzően és ő is továbbítja a jegyzőkönyvet a püspöknek. A püspök megközelítőleg egy héttel a bérmálás előtt fölkeresi az adott plébániát, ahol bérmálni fog és a település kultúrházában, vagy ha az nincs, a templomban találkozik a bérmálkozókkal, szüleikkel bérmaszüleikkel és a település vezetőivel, meghíva minden más érdeklődőt is. Itt először egy előadást tart, majd lehet kérdéseket föltenni neki. Van olyan főpásztor, aki egy hétre kiköltözik a soros plébániára és az egy hét alatt jut mindenre idő. Megismeri a plébánost, a híveket, a település vezetőit. Misézik, gyóntat, meglátogatja a betegeket, hittanórákat látogat, fölkereshetik a hívek személyes beszélgetésre. Más főpásztor gyakorlata, hogy a bérmálás szentségét húsvéttól Szentháromság vasárnapig terjedő időben szolgáltatja ki. Az ősz folyamán pedig az öt évre előre közölt rend szerint látogatja a plébániákat. A visitatio hetében, előre megbeszélt rend szerint, a plébániát a püspök munkatársai látogatják meg. Az általános helynök, vagy a pasztorális helynök, az irodaigazgató és a levéltáros, a gazdasági helynök egy könyvelővel. Mindegyik más napon és más területet tekint át és beszámol a püspöknek. Majd a hét lezárásaként szombaton a püspök szentmisével zárja a plébánia vizsgálatát. A szentmisét követően, melyre a híveket külön meghívják, személyesen találkozik először a képviselőtestülettel, majd a hívekkel. Más főpásztor gyakorlata, hogy a bérmáláshoz kapcsolódóan végzi el a hivatalvizsgálatot, gyakorlatilag az adminisztrációt ellenőrzi és találkozik a képviselőtestület tagjaival.

204

Nagyon fontos mozzanata a látogatásnak a püspök személyes találkozás a plébánossal és a hívekkel. Ez csak úgy lehetséges, ha van idő rá. A látogatás lezárásaként a püspöknek és munkatársainak, akik segítségére voltak a látogatáskor, közösen kell értékelniük a tapasztaltakat és azt meg kell osztani az ellenőrzött plébánia egész közösségével is. Ki kell emelni a pozitív tapasztalatokat, de ki kell térnie a rossz gyakorlatra is, arra, ami javításra szorul. Az ellenőrzés nem ér semmit, ha a javítandó dolgokat nem kérik számon. Ezért, ha súlyos mulasztást tapasztalt a püspök, azt azonnal orvosolnia kell. A következő látogatáskor, legkésőbb öt év múlva elő kell venni az előző látogatásról készült jegyzőkönyvet és annak segítségével kell áttekinteni a plébánia életében bekövetkezett, vagy nem bekövetkezett változásokat. A látogatásnak mindig szelídnek és nem számon kérőnek kell lennie. Inkább segítő jellegűnek, hogy a plébániai életet előre vigye, és ne akadályozza. A püspök személyében Krisztus látogatja meg az ő népét, akinek mindig volt ideje és ereje a kicsinyekre és a nagyokra egyaránt.

205

Függelék I. Canonica visitatio: Gyula, 1730 Visitatio Ecclesiarum et parochiarum Gyulensis et Nemeskerekiensis utriusque in I. Co[mitatu] Békesiensi existentis per illustrissimum et reverendissimum dominum comitem Nicolaum Csáky de Keresztszegh perpetuum Terrae Scepusiensis abbatem de San[cto] Jobo, Castralis Ecclesiae M. Varadiensis Canonicumque Archidiaconum Co[mitatis] Bekesiensis Anno 1730, Diebus intro script[is] peractae. In Nomine Domini Amen. Cum Visitationem praesentem archidiaconatus mei Békesiensis inchoaturus medio Capellani Gyulensis praevie hic nimirum 10-ma novembris more in similibus observari solito super instituenda per me Canonica Ecclesiarum Gyulensis et Nemeskerekiensis visitatione Domini Terrestris -- D[omi]ni Joannis Georgii ab Haraker oecomenicos officiales certiores reddidissem, simulque eos, ut praesentes esse velint invitassem. Anno domini 1730 die 11-mo novembris peracto prius sacro sub pulsu campanae in praesentia a parte Dominii deputatorum dictorum officialium instituta est visitatio parochiae Gyula in I. comitate Bekesiensi existentis ordine sequenti. Templum parochiale, si longitudo oppidi consideretur ferme in meditalio[?] super fundamenta fani veteris turcici per Terrestrem Dominum Anno 1721. coeptum, et 1722. in honorem B[eate] V[irginis] Mariae sine labe conceptae erectum, formae quadrangularis ferme est, cujus quippe longitudo Latitudininem orgiis non multo plus, duabus excedit; longitudo enim templi externa est orgiarum 10 et pedum 2 ½, latitudo vero orgiarum octo, intrinsece porro diversi muri longitudo ad novem, latitudo autem septem orgias extenditur; altitudo muri sex circiter orgias potest habere, introitus ad Templum ab oriente respicit directe Aram majorem, quae ad occidentem versus, sanctuarium implet. 206

Pavimentum quidem tegulis seratum paulo melius, tabulatum vero adhuc imperfectum est, quod ex munificentia Fundatoris Schtukaturam expectat ita tamen est praeparatum, ut nullus hiatus pluviae, aut vento viam pandat. Arae dantur tres, major in fronte Ecclesiae duarum orgiarum altitudinis elegans satis. Habet in medio Immaculatae conceptae Virginis pictam iconem. Statuas a dextris S[ancti] Petri, a sinistris vero S[ancti] Pauli, quas intersecant utriusque columnae; coronam vero capiti Deiparae impedentem duo angeli sustentant, et ipsi una cum corona sculpti, super coronam autem in forma ovali imago Sanctissimae Trinitatis duo utriusque Angelo stipata. Ad hujus majoris arae latus ternis circiter passibus antrorsum binae pro sacristiis deservientes cellulae muro unius orgiae altitudinis parieti annectuntur, in quarum anterius e latere, quod navem templi respicit. Altaria minora, illud quidem, quod a dextris est S. Michaeli archangelo, aliud vero quod a sinistris, S. Georgio Martyri dedicatum, sculptura tamen in illis, aut firmatura nulla, imago dumtaxat parieti affixa formam addit Altari, et ubi haec duo altaria videntur, ibi terminatur templisanctuarium; in navi vero sedes commodae; chorus super portam, in eoque organum; nec id omittendum quod in dextro Templi angulo janua parva videatur, qua in turrim Turcicam in memoriam ut opinor delubri nondum demolitam ascensus patet. Tectum templi est bonum licet tantum ex scandulis constet, de cujus vertice eminet turricula, in qua duae campanae. Intus vero in ecclesia datur tabernaculum, claustra et clave bene instructum, 3 ciboria cuprea decenter inaurata duo, calices inaurati argentei duo, cupreus pariter inauratus unus. Sanctissimum Sacramentum in Tabernaculo decenter conservatum, et ciborium cum sacris particulis repertum est, sacri liquores antiqui per me in loco commodo combusti sunt, cum sacrarium nondum preparatum sit, parabitur autem quantocius. In hoc tabernaculo conservabantur hactenus sacri liquores, quia vero non judicabantur ibidem conservandi, assignatus est pro conservatione locus commodus in una e lateralibus sacristiis. Reperta sunt preterea in hac Ecclesia, Monstrantia aerea habens circumferentiam interiorem argenteam No. 1. Bursa pro pixide

207

ad deportandum sacrum viaticum satis decens una. Lampas ardens quidem nunc nulla datur facta tamen appromistio a parte Dominii quamprimum procurandum esse. Umbella una, prout et velum longum pro humeris ad deportandum Venerabile 1. Candellabra pro cereis Paschalibus quadrata duo, ritualia duo, passus mortualis, Missalia duo, Corporalia octo, Purificatoria octo, Casulae sex, Stolae quinque, Manipuli quinque, Bursae et vela quinque, Albae tres, Cinguli 3, Humeralia 3. Altare majus, prout et minora nondum sunt consecrata, quia nondum donata, licet donatio appromissa fuerit; in quo portatili Altare, sacris Reliquiis repletum et consizatum[?] per Eminentissimum Cardinalem Archi Episcopum Nirmensem a Colonies in aliis minoribus aris altaria quoque portatilia cum reliquis per Excellentissimum Dominum Episcopum Agriensem Gabrielem Erdődi impositis, mappis omnia tria bene sunt provisa, prout et crinibus ac candelabris. Antipendia altare majus habet duo, unum de materia diversi coloris, aliud ex tela picta, minora vero Altaria habent, aeque de tela picta, campanulae ad unam quamque Aram pulvilli in majori duo, in minoribus vero unus et unus. Campanula pro signo exitus ad portam sacristiae una, Crux processionalis una, vexilla duo, unum B[eatae] M[ariae] Virginis, aliud S[ancti] Michaelis Archangeli Iconem habens, superpelicia duo, pluvialia duo, unum nigrum, aliud variagatum. Fons Baptismalis cum aqua Benedicta, et Bombagium munde conservantur; aqua autem benedicta fuit, ultimo in vigilia Pentecostes per parochum ordinarium. Cooperculi loco deservit asserculus fonti superimpositus. Reliquiae nullae dantur. Sedes confessionalis intus in Ecclesia ad latus portae dextra, in qua crates et imago videntur. Onera missarum dantur nulla, altare pariter priviligiatum defunctorum nullum. Chorus, uti supra memoratum, portae imminet, in quo organum quatuor mutationum. Crypta nulla. Intus in Ecclesia epitaphia nulla videntur, cum et ipsa non sit antiqua, sed nec profandae res intus servantur. A Sepulturis in ecclesia nulla determinata Taxa datur, sed nec indulgentias habet ullas.

208

In sacristia datur Armarium, ita et Cista pro vestibus. Lavatorium tamen, nec Oratorium, immo nec Tabella praecum ante et post missam recitari solitarum. Ferrum pro hostiis exscindendis, majoribus aeque ac minoribus, item pro pinsendis iisd[em] reperitur. 4 Campanae majores convocatoriae, quae in turricula super tectum Ecclesiae commemoratae sunt; una in honorem Beatae Virginis sine labe conceptae, altera S. Georgii Martyris consecratae fuerunt per Illustrissimum Dominum Episcopum Lusinszky, ipsa tamen Ecclesia nondum consecrata. Dona stabilia Ecclesia haec prout, et dotem et reditus, nullos habet praeterquam, uo din bursulam singulis dominicis ac festivis diebus populus contribuit, illud tamen exiguum est, cum raro quatuor, aut quinque grossos excedat, sed nec decimas ullas habet, e contra quoque obligationes nullas. Repertae sunt tempore visitationis animae Hungaricae et Schlavonicae No. 385, Germanicae vero 377. Baptisatae ab ultima visitatione Hungaricae No. 106, Germanicae 23. Copulatae Hungaricae 29, Germanicae 21. Sepultae Hungaricae 71, Germanicae 43. Et haec circa Ecclesiam: jam ad Parochiam praevia tamen respectu piorum legatorum ad signaturam parochi provocatione sub A. Parochus loci Reverendus D. Paulus Kovács annorum circiter 52, administrat quibus annis 11. laudabiliter, jam ab uno plus minus anno nimium valetudinarius. Familiam habet exiguam, ex sexu sequiri[?] praeter sororem uterinam, jam nuptam alit neminem, sed praefata soror cum marito gerunt oeconomiam. Capellanus Joannes Rutheni administrat capellarium a 20 januarii anni praesentis, cujus curae sunt conerediti [!] fideles omnes ex parte Germanorum, Hungaros vero habet [?] Parochus mentionatus, qui pro continuo ibi resident, Missas diligenter peragunt, Contiones pariter singulis Dominicis Diebus alternatim habent. Populus -- satis frequens, et devotus, uti praemissum, Nationum diversarum; Catechismus quidem hactenus non practicabantur, verum iisdem per me impositus. Processiones praeter Theophoricam propter defectum vicinorum cardusicorum[?] nullae practicantur. Sepulchrum Christi solet exigi in sacristia laterali dextra. In sacramento baptismi compatres ultra quatuor non admittuntur, obstetrices tantum in Oppido juratae, Germanica altera, altera

209

Hungarica, quae formam Baptismi sciunt et de bona vita sunt commendatae. In matrimonio prima promulgatio observatur, ita et prohibitio solemnitatis matrimonialis in Adventu et Quadragesima. Parochia ipsi Ecclesiae stricte advicinata, si introitus Ecclesiae consideretur, qui est ad orientem, ad occidentem versam situationem habet, estque aedificium ipsum in bono statu per Dominum Terrestrem Annis prioribus erectum, intus commoditas bona, habet quippe Parochus cubicula duo commoda, anterius majus, posterius vero paulo minus, ex quo posteriori ad dispensam, et ex hac ad cubiculum familiae aditus patet, et hoc a parte occidentis, qua [?] vero meridiem respicit; Cubiculum unum decens ubi Capellanus manet ex quo panditur porta ad camerulam, in medio vero aedificii, inter cubicula nimirum parochi et capellani a meridionali parte, ubi janua Ecclesiam versus patet atrium parvum ex alia vero parte ad Aquilonem Culina, et ad hujus latus ad orientem Camera satis ampla pro culinaribus. Totum vero aedificium excoesis lateribus erectum quadrangulum est, nec multo superat latitudinem longitudo, Aream habet satis amplam, et hortulus sub fenestris tum Parochi, tum Capellani, Celarium [!] in area satis bonum, ipsa etiam Situatio commoda et elegans. Terrae ad parochiam determinatae nullae dantur nec pro parochi, nec pro capellano. Proventus vero parochiae est sequens. Ab una lectica annuatim penduntur Xferi 30. Item frumenti duae quartae, reperiuntur vero ex parte Hungarorum simul cum Servis, et Inguilimis [?] qui tantum in medietate solvunt No. 120, a sepultura Grossi octo. A Baptismate panis unus et pullus unus. A copulatione, locupletiores Crucifer[os] 51. A Concione funebrali Flor[enum] Rhen[anum] unum, a sacro Cantato Flor. Unum, a sacro Lecto Xros 30. Seminaturam faciunt ex Frumento Parochi proprio, Cubulos 10., praestant Cumulos Faeni No. Octo, pro Sacrificio 5 Missae, et Communicantibus una cum Necessitate Parochi Tinnas minores vini No. 6. Lapidem Salis unum, et Serigerum unum, et haec Parocho praestantur. Capellano vero ab una lectica solvuntur Cruciferi 20. Habet vero lecticas N[umer]o 186. A sepultura adulti solvuntur

210

cruciferi 30. Sepultura infantis X. 17. A baptismate X. 17, a copulatione cum sacro lecto Flor. Rh. Unus X. 17, a contione funebrali Florenus unus, a sacro cantatu Flor[enus] unus, a sacro lecto Xri 30. Ludimagistri dantur in oppido hoc duo, Hungaricus unus, alius Germanicus, qui Pueros erudiunt. Habent hic Graeci Ratiis, Valachi etiam suum exercitium, et templum suum, item Calvinistae oratorium et quidem hi posteriores prope Ecclesiam Catholicam situatum aedificium quodpiam Turcicum Balneum atque alii fontem 9facialem Turcis fuisse memorant pro oratorio occuparunt; ac nunc etiam devotiones suas ibidem peragunt. Qua introitus ad arcem seu residentiam Dominale[m] per Crisium patet; stat erectum sacellum Catholicum unum, sed nondum operi suprema manus apposita. Acta per me Nicolaum Cháky [aláírás], Archidiaconum Bekes[iensem]

211

Fordítás A békés vármegyében lévő gyulai és a nemeskereki egyházak és parókiák vizitációja a kiváló és tisztelendő keresztszegi Csáky Miklós, örökös szepesi gróf, szentjóbi apátúr, a nagyváradi -- egyház kanonokja és a békés vármegye archidiakónusa által, amely 1730. évben a megadott napokon történt meg. Az Úr nevében. Ámen. Mikor a jelen, békési főesperességemhez tartozó vizitációt készültem elkezdeni, előzőleg, november 10-én, a gyulai káplán közreműködésével, az efféle dolgokban megszokott módon, az általam végzendő, a gyulai és a nemeskereki egyházat illető canonica visitatióról értesítettem a földesúr, Joannes Georgius ab Haraker gazdatisztjeit, és egyben meghívtam őket, hogy jelen legyenek. Az Úr 1730. november 11-én szent harangozás után, az uradalom (dominium) részéről a mondott küldött tisztek jelenlétében végbement az 1. békési vármegyében lévő gyulai parókia vizitációja a következő rend szerint. A plébániatemplom, amennyiben a mezőváros hosszát tekintjük, nagyjából középen áll: ezt a régi török templom alapjára kezdette el 1721ben építeni a földesúr, és 1722-ben a szeplőtelenül fogant Szűz Mária tiszteletére fel is épült; közel négyzet alakú, amelynek hossza a szélességet néhány öllel, kettővel haladja meg: a templom külső hossza ugyanis 10 öl (orgia) és 2 és ½ láb, a szélessége pedig 8 öl; belül pedig a különböző falak hossza a 9, szélességük pedig 7 ölre terjed; a fal magassága körülbelül 6 öl lehet; a templom bejárata keletről van és közvetlenül a főoltárra néz, amely nyugat felé fordulva betölti a szentélyt. A téglával kirakott padozat kissé jobb állapotú, a mennyezet viszont jelenleg befejezetlen; ez egyelőre az alapító bőkezűségétől várja a stukatúrát, de mégis annyira el van már készítve, hogy ne legyen rajta olyan nyílás, amin az eső vagy a szél átjár. Három oltár van: a templom főhelyén álló főoltár két öl magas, meglehetősen csinos. Középen a szeplőtelenül fogant Szűz festett képe van rajta, jobboldalt Szent Péter, baloldalt Szent Pál szobrai, az Istenszülő feje fölött lévő koronát két angyal tartja: ezek a koronával együtt faragva vannak: 212

a korona felett pedig ovális alakban a Legszentebb Háromság képe, angyaloktól körülvéve. E főoltár oldalához, attól három lépésnyi távolságra előrefelé két kicsi, sekrestyeként szolgáló helyiség kapcsolódik, egy öl magasságú fallal: közülük az előrébb lévő a templom hajójába nyílik. Mellékoltárok: az a mellékoltár, amelyik jobbra áll, Szent Mihály arkangyalnak, a másik pedig, amelyik balra áll, Szent György vértanúnak van szentelve; de ezeken az oltárokon se szobor, vagy firmatura, csak a falra kitett kép ad formát az oltárnak; és ott, ahol ez a két mellékoltár látható, ott végződik a templom szentélye; a hajóban kényelmes ülőhelyek; a kapu fölött kórus, benne orgona; továbbá azt se felejtsük ki, hogy a templom jobb sarkában kis ajtó látható, amelyen át a még le nem bontott török toronyba nyílik feljárás. A templom fedése jó, bár csak zsindelyből van; a tető tetején kis torony emelkedik, amelyben két harang van. A templomépületben belül van tabernaculum, zárral és kulccsal jól felszerelve, két illően megaranyozott rézcibórium, két aranyozott ezüstkehely, továbbá egy rézkehely szintén megaranyozva. Azt találtuk, hogy legszentebb oltáriszentség illő módon, a cibóriummal és az [ostya] szent darabjaival a tabernákulumban van tartva: a régi szent olajokat megfelelő helyen elégettem, mivel a sacrarium még nem volt elkészítve, de hamarosan el fog készülni. Mostanáig ebben a tabernákulumban tartották a szent olajokat: mivel pedig úgy ítéltük, hogy nem való azokat ugyanott tartani [mint az eukharisztiát], az oldalsó sekrestyék egyikében erre megfelelő hely lett kijelölve. Ebben a templomépületben ezen túl találtattak: egy darab fém monstrancia, belül ezüstözve, egy darab. Egy meglehetőses csinos bursa, pixis helyett, a szent útravaló (viaticum) hordozására. Örökmécses most ugyan nincs, de ígéret van rá az úr részéről, hogy hamarosan gondoskodnak róla. Egy umbella; ennek megfelelően egy hosszú lepel is a vállakra, a Tiszteletreméltó Oltáriszentség hordozásához, 1. Gyertyatartó a húsvéti gyertyának, négyszögletes, kettő; rituale kettő, halotti igazolás (passus mortualis), misekönyv kettő, corporale nyolc, purificatorium nyolc, kazula hat, stóla öt, manipulus öt, bursa és velum öt, alba három, cingulus 3, humerale 3. A főoltár még nincs felszentelve, ahogyan a mellékoltárok se, mert még nem lettek adományozva, jóllehet az adományozás

213

meg lett ígérve. Azután, hogy a kiváló egri püspök Erdődi Gábor úr a [a főoltárba] behelyezte a hordozható oltárt, amelyet a jeles kardinális érsek (kiolvashatatlan név) töltött meg szent ereklyékkel), és a mellékoltárokba is [elhelyezte] az ereklyékkel ellátott hordozható oltárokat, mind a három [oltár] terítőkkel megfelelően el lett látva, ahogyan fonatokkal és gyertyatartókkal is. Antependiuma a főoltárnak kettő van, az egyik sokszínű anyagból, a másik festett szövetből, a mellékoltároknak is van, ugyanígy festett szövetből, csengettyűk minden oltárhoz, pulvillus a főoltárhoz kettő, a mellékoltárokhoz egy-egy. Egy csengettyű a sekrestyeajtónál, a kijövetelt jelzésére, egy körmeneti kereszt, két vexillum, egyiken a Boldogságos Szűz, a másikon Szent Mihály arkangyal képmása, supercilium kettő, pluviale kettő: egyik fekete, másik tarka. A keresztelőmedencét a szenteltvízzel és a bombagiumot tisztán tartják; a vizet utoljára pünkösd vigiliáján szentelte a rendes parókus. Fedél gyanánt egy deszkadarab szolgál, ami a medencére van rátéve. Ereklye nincs. Gyóntatószék a templomépületen belül a kapu mellett jobboldalt, benne rácsozat és kép látható. Semmiféle misekötelezettség nincs. Ugyanígy nincs a halottak számára kijelölt oltár. Kórus, mint fentebb megemlékeztünk róla, a kapu fölött: benne négyregiszteres orgona. Kripta nincs. A templomban nincsenek sírfeliratok, mivel nem is régi a templom, és semmi említésre méltó dolgot se őriz. A templomépületen belüli temetkezéseknek nincsen meghatározott díja, és a templomnak nincs búcsúja se. A sekrestyében armarium, és a ruhák számára cista. Viszont nincs se lavatorium, és a mise előtti és utáni imádságok elmondásához sincs oratorium, de még egy tabella se. Van itt egy vasszerszám is az ostyák kiszaggatásához, úgy a kisebbekéhez mint a nagyobbakéhoz, meg azoknak az összezúzásához. A jelzőharangok – amelyekről említettük, hogy a templom fedele fe­ lett lévő kis toronyban vannak – egyike a szeplőtelenül fogant Szűz Mária, másika Szent György mártír tiszteletére lett szentelve, a jeles Lusinszky püspök úr által: de a templom maga még szenteletlen. Állan­dó bevétellel, mármint adománnyal és jövedelemmel ez a templom nem rendelkezik azon túl, amit a perselybe az egyes vasár- és ün-

214

nepnapokon a nép ad: az pedig igen kevés, ritkán több, mint négy vagy öt garas: tizedet se kap, viszont kötelezettsége sincs. Találtatott a vizitáció idején magyar és szlovák lélekszám szerint 385, német pedig 377. Az utolsó vizitáció óta keresztelt magyar [lélek] szám szerint 106, német 23. Házasságra lépett magyar 29, német 21. Eltemettetett magyar 71, német 43. Ennyit az egyházról: most már fogjunk hozzá a parókiához – vagyis inkább a kegyes érzelmű legátusok felszólítását figyelembe véve, a parókus leírásához, sub. A. Parókusa a helynek tisztelendő Kovács Pál úr, körülbelül 52 éves, ebből 11 éve szolgál dícséretesen; már közel egy éve igencsak betegeskedik. Kis családja van, már férjezett nővérén kívül másról nem gondoskodik, de az említett nővére a férjével együtt vezeti a háztartást. Káplán Joannes Rutheni ezév január 20-ától tölti be a káplánságot; ő visel gondot minden megöröklött hívőre a németek részéről, a magyarok pedig a már említett parókushoz tartoznak; [mindketten] folyamato­ san itt laknak, a misézést gonddal végzik, a vasárnapi szentbeszédeket fel­vált­va mondják. A nép elég gyakran jár [misére], kegyes érzelmű, amint fen­tebb elmondtuk, különböző nemzetekből áll össze. Katekézist idáig nem tartottak, de azt feladatul róttam rájuk. Körmeneteket – a Theophorica ki­vé­telével – nem tartanak, a környező utak megromlott volta mi­att. Krisztus sírját a jobboldali sekrestyében szokták felállítani. Keresz­teléskor négy keresztapánál többet nem engednek; csak a város­ ban van felesküdött bábaasszony, kettő, egyik német, a másik magyar, aki ismeri a keresztségi szertartást és helyes életmódjuk miatt aján­lottak. Házasságkötésben betartják az első kihirdetést, ahogyan a házasság­kötés tilalmát is ádventben és nagyböjtben. A parókia közvetlenül a temp­lom mellett van, ha a templom kapujával szemben állunk, ami keletre néz, akkor [a parókia] nyugati fekvésű: jó állapotban lévő épület, a földesúr a megelőző években építtette; belül kényelmes: a parókusnak két kényelmes szobája van, az első nagyobb, a hátsó valamivel kisebb; belőle átjárás van a dispensaba, onnan pedig a háznép szobájába. Ennyit a nyugati traktusról; ami pedig a déli traktust illeti: egy csinos szoba, ahol a káplán tartózkodik, belőle ajtó nyílik a kamrához; az épület közepén, a parókus és a káplán szobája közt a déli oldalról, [ott] ahol a templom felé nyílik

215

a kapu, egy kis udvar van; a másik, észak felé eső oldalon pedig konyha [van], aminek keleti oldalához egy meglehetősen nagy kamra van építve a konyhához tartozó dolgoknak. Az épület egészében véve kőből rakott falakból van emelve, négyzetes formájú, a szélességét a hossza kevéssel haladja meg; elég tágas udvarral bír. Kis virágoskert a parókus és a káplán ablakai alatt; az udvaron egy elég jó pince, és a [parókia] egész fekvése kellemes és csinos. Mehatározott föld nem jár a parókiához, se a parókusnak, se a káplánnak. A parókia készletei a következőek. A ravatal után fizetnek évente 30 krajcárt. Továbbá két negyed [?] búza --, a temetésért 8 garas. Keresztelésért egy kenyér és egy csirke. Házasságkötésért 51 gazdagabb [?] krajcár. Temetési beszédért egy rajnai forintot, a temetési énekért egy forintot, a ravatalért 30 krajcárt. A vetést a parókus saját gabonájából végzik, 10 köböl; szénaboglya szám szerint 8 van; bor, a miseáldozat bemutatása, az áldozók és a parókus szükséglete végett 6 kisebb hordó. Egy tömb kősó és egy Senigerum [?], és ezeket a parókusnak adják át. A káplánnak egy ravatal után jár 20 krajcár; ravatala 186 van. Felnőtt temetéséért 30 krajcár jár, gyerektemetés 17 krajcár. Keresztelés 17 krajcár, házasságkötés ravatallal [?] egy rajnai forint és 17 krajcár, temetési beszéd egy forint, szent ének egy forint, ravatal 30 krajcár. Iskolamester kettő van ebben a mezővárosban: egyik magyar, másik német; ők a fiúkat nevelik. Itt a görögöknek, rácoknak, oláhoknak is megvan a maga istentiszteletük, és a maguk temploma; a kálvinistáknak is van oratoriuma. Ez utóbbiak a katolikus templomhoz közel eső török épületet foglalták el maguk számára oratoriumnak, amiről egyesek török fürdőként, mások meg a törököktől [maradt] kilencoldalú kútként emlékeznek meg: a [kálvinisták a] maguk áhitatait most is ugyanott tartják. A földesúri kastély vagy rezidencia felé a bejárás a Kőrösön át történik, áll egy megépített kápolna (sacellum), de a fölső kampó (manus suprema) még nincs fölhelyezve a szerkezetre. … Általam elvégezve [aláírás:] Csáky Miklós, békési főesperes.

216

II.

Canonica visitatio: Gyula és Elek, 1732. november 1. Visitatio Canonica Anno 1732 Parochiarum Gyulensis, Endrődiensis, et Debreceniensis ac Hospitalis Olasziensis per Paulus Stephanus Forgách Vicarius Varadiensis Capitulare Egyházlátogatás az 1732. évben a gyulai, az endrődi, a debreceni és a hospesek által lakott olaszi plébánián. Forgách István Pál nagyváradi káptalan vikáriusa által. Visitatio Canonica Ecclesiae Gyulensis Diocesis Varadiensi Comitatus vero Békesiensis Anno 1732 18 novembris peracta.

De Sanctissima Eucharistia

Omnibus quatuordecim diebus Sanctissima Eucharistia, Antiqua consumpta, ex noviter pistis Hostiis consecrabitur. Pro majori veneratione in festis Nativitatis, Resurectionis, Ascensionis, Pentecostes et corporis Christi cum octo ad minus candelis exponetur. In parasceve et in Nocte Nativitatis Domini praeter infirmos nullus comunicabitur [!] Ad infirmos cum reverentia deposito Pileo deporitabitur. Habetur Monstrantia mixto argento deaurata, pixis vero pro deportanda Sanctissima Eucharistia ad infirmos necdum habetur. Baldachinum pro exponendo

Venerabili proxime curabitur. Indiget decentiori Sepulchro Domini. Aqua ex lotis sacris linteis ad sacrarium, quod emundandum erit effunditur. Philia cum Vino in Altari pro obluendis digitis servabitur. Adnitendum erit ut non solum aliquando, sed diu noctuque coram Sanctissimo vigilians lampas ardeat. Habet Baldachinum portatile.

217

Az 1732 november 18-án végzett egyházlátogatás a váradi püspökséghez, illetve Békés vármegyéhez tartozó gyulai egyházról. A legszentebb oltáriszentségről Minden két hétben szenteljék új ostyából a legszentebb oltáriszentséget, miután a régit elfogyasztották. Hogy nagyobb tisztelet adassék neki, az [oltári szentség] legalább nyolc gyertyával kerül kitételre születés ünnepén, föltámadáskor, mennybemenetelkor, pünkösdkor, Úrnapjakor. A készületi napon (Nagypénteken) és az Úr születésének éjszakáján a betegeket leszámítva senki ne részesüljön [az oltáriszentségből]. A betegekhez tisztelettel, levett birétummal vitetik ki. Van monstranciája, ami vegyített ezüst aranyozva, de szentségtartó szelencéje, amivel betegekhez vihető a legszentségesebb oltáriszentség, mégsem rendelkezik. Baldachinról a tiszteletre méltó [oltáriszentség] nyilvános bemutatásához hamarosan gondoskodnak. Szükséges az Úrnak egy megfelelőbb sírhely. Az oltáron lévő vizet, amivel a szentelt gyolcsot átitatják, hogy majd megtisztuljék, öntessék ki. Az ujjak lemosására szolgáló kelyhet a borral az oltáron tartsák meg a jövőben is. Törekedni kell arra, hogy az örökmécses ne csak olykor-olykor, hanem éjjel-nappal égve őrködjék a legszentebb [oltáriszentség] színe előtt. Van hordozható baldachin. De Baptisterio et Sacris Liquoribus Fons Baptismalis a Gozipio injecto expurgabitur. Liquores sacri munde servantur, deinceps in Almariole claudentur, et antiqui in lampade comburentur. A keresztelőkútról és a megszentelt olajokról A keresztelőkút tisztíttassék meg gozipiumnak a beleöntésével. A megszentelt olajok tisztaságára ügyelnek, nyomban bezárásra kerül az almáriumba, és a régit teljesen elégetik a lámpában. De Altaribus In Altari tres Mappae ponuntur praeter Telam ceratam. Altare 218

majus Imaculatae Conceptionis cum statuis bene formatum exstat, in quo Crux et quatuor Candelabra deargentata. Tabernaculum Altari proportionatum, habet hoc Altare pro ascensu duos gradus ex Asseribus. Secunda Ara est Sancti Michaelis cum statua Beatae Mariae Virginis et Sancti Antonii bene aptata cum portatili prout in majori Ara, tribus mapis [!] duobus Candelabris et Crucifixo. Tertia Ara Sancti Georgii similis Arae Sancti Michaelis cum Statua Sancti Joannis Nepomuceni, tribus Mapis [!] duobus Candelabris et Crucifixo. Canonibus item prout in aliis duobus Altaribus non absimiliter pulvilis duobus et Tegumentis in omnibus tribus Altaribus existentibus. In hoc tertio Altari portatile Violatum reficietur et denuo consecrabitur. Ultima haec duo Altaria unum gradum in ascensu habent. Tintinabula et Antependia ubique dantur, ad majus vero Altare pro Festis etiam ex materia sericea habetur; has Aras tres Dominus Baro Joan[nes] Georgius ab Harukern qua terrestris Dominus fieri curavit. Az oltárról Az oltáron három terítő van elhelyezve a viasszal átitatott takarón kívül. A főoltár a Szeplőtelen fogantatásé, szobrokkal, jó kialakítású, rajta kereszt és 4 aranyozott gyertyatartó található. Az oltárhoz arányos a tabernákulum; ehhez az oltárhoz két, pallóból készített lépcsőfok vezet fel. A második oltár Szent Mihályé, egy Boldogságos Szűz Mária és Szent Antal szobrával alkalmatosan elkészítve, nagyobb oltárként hordozható oltárral, három oltárterítővel, két gyertyatartóval és kereszttel is rendelkezik. A harmadik oltár Szent Györgyé, hasonló a Szent Mihály oltárhoz, Nepomuki Szent János szoborral, három oltárterítővel, két gyertyatartóval és kereszttel is rendelkezik. A kánonoktól – hasonlóképpen miként a másik két oltáron – nem elütő, két párnácskával és leplekkel mindhárom oltáron van. Ez a harmadik oltárban a megszentségtelenített hordozható oltárt állítsák helyre és szenteljék fel újból. A két utóbbi oltárhoz egyetlen lépcső vezet fel. Csengőkkel és oltárelő-takarókkal mindenhol el vannak látva (ti.: az oltárok), a nagyobb oltárra ünnepekkor selyem anyagút (ti.: oltárterítőt) tesznek. Ezt a három oltárt báró Harukern János György, mint földbirtokos létesítette. 219

De Confessionalibus. Habetur unum Confessionale in patenti loco cum cratibus, ibidem casus reservati adscripti apponentur, casus pariter bullae Coenae ipsis adnectentur. A gyónatószékről Egy rácsos gyóntatószék van a nyitott térben, ugyanitt ki vannak függesztve a casus reservati és az áldozásra vonatkozóak is. De Ecclesia Ecclesia quadrata murata ex Moschea Turcica instituta cum Fenestris Portis et Tabulato, et Pavimento Tegulis strato bene formata visitur. Chorus et Organus quatuor mutationus nondum colorata. Crypta nulla datur, tamen quid intus sunt Sepulti, deinceps a tali Sepultura pro Ecclesia deponi debent Florenus Rhenus duodecim idem f 12. Habentur flexoria et Sedes pro Auditoribus. Cadedra [!] tantum portabilis Vas aquae Benedictae ex Lapide bene formatum. Foris Ecclesia bene incrustata et Scandulis tecta. Festum Patrociny celebratur in Solemnitate B.[eati] M.[aria] V.[irginis] Immaculate conceptae. Confirmationis Sacramentum in hoc Ecclesia est ultimo administratum Anno 1730. Restat Ecclesia benedicenda Benedictione propria. A templomépületről A templomépület négyszögletes alakú, egy török mecsetből került kialakításra, ablakokkal, ajtókkal és fedélszékkel valamint tégla padlózattal, jó állapotúnak látszik. A kórus és a négy manuálos orgona még nem festett. Kripta nincs, mégis mivel temetnek belül, mostantól az ilyen temetés után tizenkét rajnai forintot, azaz 12 rajnai forintot kell leróni az egyházközösségnek. Vannak térdeplői és padjai a hallgatóságnak. Egyetlen hordozható katedrája van, kőből készült edény a szentelt víznek, jó állapotú. A templomépület kívülről jól bevont és zsindellyel fedett. A templombúcsút Szeplőtelen fogantatáskor rendezik. A bérmálás szentségét ebben az egyházban legutoljára 1730-ban szolgáltatták ki. Hátra 220

van még az, hogy a megáldandó templomot a megfelelő áldással megáldják. De Sacristica Datur Armarium, et Cista Lavatorium nullum, neque oratorium cum Precibus ante et post Missam. Habentur Missalia No 2. Calices Argentei duo, quod unus ab intus de Aurabitur [!], ac de novo consecrabitur, Paternulae deo Spectante, pariter Argentea. Tertius Calix cupreus cum Patena deauratus. Purificatoria duobus rejectis No 6. Corporalia munda integra praeterunum No 12. Pallae quinque, subpallae tantum duae, Bursae quinque, Vella Calicis Sericea quatuor, 2 vintum nigrum Lacerum. Amictus tres albae duae bonae [fol.II/9.b.] Tertia vero Lacera pro alio usu aplicabitur. Cinguli tres. Manipuli sex. Casulae ordinariae duae, sericeae autem quatuor quinque Festivae et feriales. Pluviali unum rubrum sericeum. Dalmaticae non dantur. Praeter mapas [!] in Altaribus existentes sunt No3. Mapulae pro comunicantibus [!], et abstergentis manibus, Schipus pro ablutione. Superpellicea duo, tercium lacerum. Urceoli cum pelvibus ex stanno paria duo, et praeterea una Pellis, Hostiae in una Lignea Scatula in sicco loco servantur. Campanula ad portam. Turribulus Cupreus sine navicula cum cocleari [!]. Crux defunctorum. Vexilla No4. Vas cuprea aquae Bendectum cum aspersorio, Ferrum pro pinsendis et exscindedis hostiis tam majoribus quam minoribus. Candelabrum pro cereo Paschali non decoloratum, Cereus accenditur in Paschate et exlinquitur in Ascensione Domini. Quadrati duo, Rituale unum, Tela nigra cum Cruce alba defunctorum tumulis ornandis, A sekrestyéről Nincs armarium, se mosakodó szekrény, se imaterem a mise előtti és utáni könyörgések végzéséhez. Van 2 misekönyv. Kettő kehely ezüstből, közülük az egyik belseje aranyozva lesz és újonnan felszentelve. Kehelytányér az Úr tartásához, részben ezüstből. A harmadik kehely réz, aranyozott paténával. Purifikatórium 6, miután kettő ki lett dobva. Korporálé 12, ebből egy szép sértetlen. Öt kehelyfedő (palla), palla-alátét

221

csak kettő. Burza öt darab, kehelytakaró selyemből négy, elrongyolódott fekete vintum, vállkendő 3. Alba kettő, jó állapotú. A harmadikat, ami elrongyolódott, használják másra. Öv három. Stóla hat. Manipulus hat. Közönséges miseruha kettő, selyemből való pedig négy; öt színes ünnepi és hétköznapi, pluviálé egy, vörös selyemből. Dalmatika nincs. Továbbá terítők az oltárra, szám szerint 3. Kendők az áldozáshoz és kéztörlésre, kancsó a lemosáshoz. Karing kettő, a harmadik elrongyolódott. Korsók szenteltvíztartóval, ónból, két pár, és emellett egy bőrköntös, az ostyák egy fadobozban száraz helyen vannak megőrizve. Csengettyű a bejárati ajtónál. Réz füstölő tömjéntartó és kiskanál nélkül. Kereszt a halottaknak. 4 zászló. Réz edény a szenteltvíznek, hordozható szenteltvíztartó, vas az ostyák sütéséhez és hasításához, úgy a kisebbhez, mint a nagyobbhoz. Festetlen gyertyatartó, húsvéti viaszgyertyával, a gyertya meggyújtásra kerül húsvétkor és elteszik az Úr mennybemenetelekor. Quadrata kettő, Rituália egy, fekete szövetlepel fehér kereszttel díszités gyanánt a halottak sírdombjára. Velamen tempore quadragesima pro Ara majori Ceruleum, unum nigrum pro minori Ara cum Cruce Alba. Vesticulae rubrae pro ministrantibus cum Linteis No5. Sedes pro officiantibus No3. Datur matricula in qua Baptisati copulati, et sepulti sunt inscripti, deinceps Neophiti eorum etiam inscribentur. Libellus servabitur in quo adnotabitur quando et per quem sit Sancta Eucharistia renovata. Omni die Dominico Benedicitur aqua et Asperges vel vidi cantabitur. Lepel a nagyböjti időre, a nagyobb oltárra kék, a kisebbre fekete, fehér kereszttel. Vörös színű kis ruhák a ministránsoknak 5 darab. Székek a szertartás végzőinek 3 darab. Van anyakönyv, amibe beleírásra kerülnek a kereszteltek és elholtak, mindjárt utánuk a sorban az újonnan megtértek kerülnek beírásra. Könyvecskét tartsanak, amibe feljegyezik mikor és ki által újította meg a Szent Oltáriszentséget. Minden vasárnap szenteljenek vizet és énekeljék el az „Aspergest” vagy a „Vidit.”

Porta Sacristiae sine Sera, neque tuta ab Igne propter deffectum 222

Fornicis. Ecclesia pariter non Secura a furtis propter deffectum Cratium in Fenestris. A sekrestye bejáratán nincsen zár és az nincs is biztonságban a tűztől a boltozat hibája miatt. A templomépület sincs biztonságban a lopástól az ablakrácsok hibája miatt. De Campanili. Turricula super Tectum Ecclesiae, in qua Campanae consecratae duae commodae magnitudinis sunt colocatae, quae ab intus in Ecclesia pro pulsu trahi solent. Deinceps cuilibet de mortuo minor Campana bis quolibet vice per mediam horam gratis pulsabitur, pro alterius vero campanae pulsu, quolibet videlicet tractu solvere tenebuntur cruciferos tres pro Ecclesia. A harangtoronyról A templom fedele feletti kis torony, amelyben két felszentelt és megfelelő nagyságú harng van elhelyezve, amik a templom belsejéből szoktak húzni. Mostantól minden halottért a kisebb harangot ingyen szólaltassák meg, fél órán át, kétszer, a másik harang meghúzásáért viszont 3 krajcárt kell fizetni az egyháznak, tudniillik az térítésköteles. De Coemeterio. In fine Oppidi datur vallatum et septum, prout et clausum, in cujus medio exstat Crux rubra. Penes Ecclesiam exstat una parva Moschea rotunda cum fornice, in qua, Ecclesiam moderna necdum reparata Plebanus Loci celebrabat, ubi visitur chorus Ligneus, aquiminarium Lapideum, deinceps, pro ulteriori cultu Divino peragendo, mundabitur, et Claves apud Plebanum manebunt. Circa quam Moscam Christi fideles defuncti, sine cinctura requiescunt. Ante has duas Ecclesias est erecta Crux cum duabus Statuis Ligneis utpote B[eatae] M[ariae] Virginis et S[ancti] Joannis. Datur preterea ad Pontem Civitatis Statua S[ancti] Joannis Nepomuceni lapidea. In posterum sine Licentia Ordinarii [fol. II/10.b.] Nullae Imagines, Cruces aut Statuae foris extra Ecclesiam erigi 223

aut exponi permittentur. Ad centum circiter passus ab Ecclesia tertiam Moschem Turcicam Helveticae confessionis Haeretici possident, in qua suum habent exercitium. A temetőről A város végén van a temető, fallal körülvéve és bekerítve, ily módon zárt, a közepén fel van állítva egy vörös kereszt. A templomépületnél még megvan egy kis kerek boltozott mecset, amelyben, mindaddig, amíg a korunkbéli templomot rendbe nem hozták, a helyi plébános misézett. Még látható benne a fából készült kórus (karzat) és a kőből készült mosdótál. Rögtön azt követően, hogy az istentiszteletek befejeződnek, tisztítsák meg, és a kulcsok a plébánosnál maradjanak. A mecset körül az eltemetett keresztény hívek elkerítetlenül nyugszanak. Ez előtt a két templom előtt emeltek egy keresztet két fából készült szoborral, úgymint egy Boldogságos Szűz Mária és egy Szent János szoborral. Azonkívül a város hídjánál van egy Nepomuki Szent János szobor kőből. Ezután a megyés püspök felhatalmazása nélkül sem képeket, sem kereszteket vagy szobrokat állítani vagy elhelyezni nem lehet. A harmadik török mecsetet, ami közelítőleg százlépésnyire van a templomtól, a helvét vallású eretnekek birtokolják, abban gyakorolják saját vallásukat. De Plebano. Pater Paulus Kovacs Plebanus Loci hungarus Slavonicae Linguae etiam gnarus aetatis suae Annorum 49. Studia moralia in Seminario Cassoviensi, qua Alumnus Varadiensis absoluit, in cura Animarum Annis 19, signanter Gyulae Annos 14. Vir modestus pacificus de cujus exemplari conversatione et Sedula Cura Animarum Parochiani Testimonium examinati dederunt. Domesticos habet cognatos videlicet propriam Sororem cum suo Affine. Aquo curam Animorum exercet convertit Haereticos qudraginta septem. Habet Catholicos confessionis capaces No 327. Gyulensium tertia pars est Religionis Helveticae, Schimatici vero Rascioni in propria Peripheria circiter quinquaginta familiae exercitum suum in propria Ecclesia habent. Catechismo

224

Hungarica alternatim cum Germanica fieri solet. Sacrificium Missae diebus Dominicis offerebatur pro populo, ex obligatione autem etiam Festis offeretur. Habet a casibus reservatis absolvendi facultatem. Sponsi rudiores ante copulationem ex Catechismo examen subibunt. Non secus examinabuntur Tenelli pro prima communione. Obstentes adjuratae et scientes Baptisare sunt duae. Domus parochialis bene exstructa. [fol. II./11.a.] ex tegulis crudis, tecta Scandulis, continet in se Cubicula 4, cameras tres cum Culina et attrio prope Ecclesiam quam terresris Dominus fieri fecit. Post rationes datas de Ecclesiae pro ventu inparatis reperti sunt Florenus Rhenus triginta unus, in debitis Floreni Sex. Item Dominus Martinus Almasy, et Domini Petrus et Adamus Csik pro suis in Ecclesia Sepultura tenentur solvere. A plébánosról A hely plébánosa Kovács Pál atya; magyar, de a szlovák nyelvben is já­ ratos. Kora 49 év. Teológiai tanulmányait a Kassai szeminárium növendékeként végezte, de a váradiban fejezte be. A lelkek gondozását 19 éve látja el, kifejezetten Gyulán 14 éve. Szerény, békességszerető férfi, akinek a példájáról, életviteléről és a lelkek serény gondozásáról a kikérdezett egyháztagok tanúbizonyságot tettek. Háztartásában vannak rokonai, tudniillik a nővére és annak házastársa. Ugyanígy lelkigondozást is végez, megtérített 47 eretneket. Van 327 fő katolikus vallású. A gyulaiak harmadik része helvét vallású, a szakadár rácoknak saját területükön saját templomuk van, ahol gyakorolják a maguk vallását. Az van szo­ kásban, hogy a katekizmust felváltva tartják, hol magyart, hol németet. A szentmiseáldozatot vasárnaponként mutatják be a népnek, de kötelezettségből ünnepnapokon is. A tanulatlanabb jegyesek a házasságkötés előtt katekizmusból vizsgát tesznek. Nemkülönben vizsgáztatnak a kis­gye­ rekek az elsőáldozás előtt. Felesküdött bábaasszonyból, aki keresztelni is tud, kettő. A parókia jól megépített. Nyers téglákból, a tetőzet zsindelyből, [az épület] magában foglal 4 szobát, három kamrát, konyhával és átriummal. Közel van a templomépülethez, amit a terület földesura csináltatott. Az egyház vagyonáról adott számadás szerint bevétele 31 rajnai forint,

225

tartozása 6 forint. Hasonlóképpen Almásy Márton úr valamint Csík Péter és Ádám urak maguknak az egyházbéli temetkezésért tartoznak fizetni.

Proventus Plebani Agri ad Plebaniam cubulus Posoniensis Articularia viginti quatuor. Pratum usuat in Territorio Veserensi falcatorum octo. Stolam accipit a Baptismate unum Panem et unum Pullum, deinceps pro \a/ Sex primis Baptismatibus per quinque grossos percipiet. A copulatione habet marianos tres, pro sepultura vero cujuscumque grossos octo. Pro contione Solvitur florenus unus, pariformiter pro sacro cantato, a Lecto vero cruciferos triginta. A quolibet pari hominum cruciferos triginta et frumenti metretis Posoniensis unam, a viduis vero et servos uno pari in medietate. Pro Bubula, Sale, lanito, Leguminibus, Buterio et Vino a quolibet pari plebani. Solent polturae quinque a viduis vero et servis in medietate. Ligna quilibet hospes habens Jumenta unum currum. Administrantur ipsi per parochianos octo currus Foeni. A plébános jövedelméről A plébániához tartozó földterület 24 törvényesített (articularis) pozsonyi köböl. Használatban lévő kaszáló a „veseri” területen 8 kaszáló. A stóla bevétele keresztelésért egy kenyér és egy csirke; továbbá az első hat keresztelésért 5-5 garast kapott. A házasságért 3 máriást, bárki temetéséért 8 garast, temetési beszédért 1 forintot, ugyanennyit a szent énekért, a ravatalért meg 30 krajcárt. Bármi egyébért a házastárssal rendelkező (szabad) emberek 30 krajcárt és egy pozsonyi mérő gabonát, az özvegyek és a szolgapárok a felét. Marhahúsból, sóból, gyapjúból, hüvelyes növényekből, vajból és borból bármely [házas]pár 5 poltúrányit tartozik leróni a plébániának, özvegyek és a szolgák a felét. Tüzifa, a szekérrel bíró bármely hospestől, egy szekérderékkal. A hopesek 8 kocsi szénát szolgáltatnak a parochiáknak. De Capellano Germanico Pater Joannus Ruthenij Philosophiam, Theologiam vero in tertium 226

Annum Speculativam in Seminario Cassoviensi Alumnus Varadiensis absolvit Anno viginti novembris in Cura Animorum in tertium Annum Germanus, cognotus Linguae hungaricae, qua contionari etiam potest, Schlavonicam etiam. Contra quem examinati Incolae prorsus nullas querelas habuerunt. Gyulla [!] ex parte germanorum sunt Animae quaringentae sexaginta duae; praefatus Capellanus convertit unum Calvinistam et duos reduxit Apostatas. Facit Catechesim alternatim. Habet facultatem absolvendi a reservatis. Quo ad Missarum Intentionem, rudium sponsorum et neocomunicantium examen se conformabit Plebano. Habitat in eadem domo Parochiali cum Plebano, habens assignatum unum Cubiculum et Cameram. A német káplánról Rutheni János atya a kassai szemináriumban filozófiát a 3. évben pedig spekulatív teológiát hallgatott, váradi alumnusként. Jelen év november 20-án 3 éve, hogy lelkek gondozását végzi. Német, ismeri a magyar nyelvet, szentbeszédet is tud rajta mondani, szlovákul is tud. Ellene a kikérdezett lakosoknak egyáltalán semmi panasza nincsen. Gyulán a németek részéről a lélekszám 462. Az imént említett káplán megtérített egy kálvinistát és kettő hitehagyottat visszavezetett. Felváltva katekizmust végez. Fel van hatalmazva a feloldásra. Ami a miseintenciót illeti, a tudatlanabb jegyesek és az újra áldozáshoz engedettek vizsgája tekintetében alkalmazkodik a plébánoshoz. Ugyanabban a házban lakik, mint a plébános, ki van jelölve számára egy hálószoba és egy kamra. Proventus Capellani Germanici A primis sex Baptismatibus cruciferos triginta, a religiosis vero cruciferos Septemdecim. A copulatione florenus unus cruciferos triginta. A sepultura adultis cruciferos triginta, infantis vero cruciferos Septem decim, a Sacris prout Plebanus. A pari habet cruciferos triginta, a viduis autem et servor pari inmedietate. Ligna pro cubiculo calefaciendo quanta sunt necessaria, tot administrant. Dominium pro ipsius intertentione Parochus Solvit florenus Rhenus Sexaginta.

227

A német káplán bevétele Az első hat megkeresztelt után 30 krajcár, a többiektől 17. A házasságért 1 forintot és 30 krajcárt. A felnőtt temetésért 30 krajcárt, a gyerekéért 17 krajcárt. Az egyéb szertartásokért ugyanannyi fizetendő miként a plébánosnak. A [házas] pároktól kap 30 krajcárt, az özvegyektől és a szolgáló [házas] pároktól a felét. Tüzifát a hálószoba kifűtéséhez annyit, amenynyi szükséges. Az uradalom parókusaként 60 rajnai forint illeti. Ellek [!] Filialis Capellani Germanici. Est quidem in Comitatu Zaradiensi, sed cum in Limitibus ejusdem Comitatus existat et ob inpopulationem non pridem factam ab aliquibus primo dicatur adjunctus ad prefatum Comitatum. A német káplán eleki filiája Ugyan egykor Zaránd megyében fekszik, de mivel annak a határán helyezkedik el, a nem újkeletű betelepülés miatt egyesek azt mondják, hogy a fentemlített megyéhez (ti.: Békéshez) csatolták. Per prios vero spectasse ad Comitatum Békesiensis atque a tempore inpopulationis per Capellanum Gyulensem in Spiritualibus fuerit provisus, non imerito [!] huic Dioecesi adjunctur. Reperiuntur hic Loci Animae centum sexaginta septem Germanicae omnes Catholici praeter unum. Exstructa est ipsorum Industria Capella quodam ex Tegulis inexustis cum Tabulate necdum benedicta. Cemetrium habentur cinctum, et Cruce Ornatum. Ad hunc Locum bono miliari hungarico distante Capellanus bis per Mensem pro Divinis peragendis excurrere est solitus, qui praeter Stolam 20 florenus Rhenus habuit Solutionis. Inportunae desiderant Plebanum alios dispergendi ob deffectum Divinorum. Sufficientem pro Plebano promittunt proventum, prout Vicariali Officio vegsentarunt, Domum etiam Parochialem cum omnibus requisitis actu existentem offerunt. Már azt megelőzően, hogy Békés megyéhez került figyelemmel volt 228

kísérve és a betelepülés idején a gyulai káplán által voltak gondozva a lelkek, tehát méltán kapcsolták ehhez az egyházmegyéhez (ti.: a váradihoz) kapcsolták. Fellelhető ezen a helyen 167 fő német, mind egytőlegyig katolikus. Emeltek a maguk szorgalmából kápolnát valamikor nyerst téglákból meg deszkapadozattal, ami nincs még felszentelve. Van bekerített temetőjük és kereszttel van díszítve. Ettől a helytől egy jó magyar katonai mérföld távolságra van a káplán, aki havonta kétszer tart szentmisét szokás szerint. Ennek fejében stólapénze 20 rajnai forint fizetség gyanánt. Követelőzveplébánost óhajtanak az egyházi emberek hiánya miatt. A plébánosnak elegendő bevételt ígérnek, amivela vikáriusi hivatalt zaklatták; még egy már meglévő épületet is felajánlottak parókiának, minden hozzávalóval együtt. De organista Organista et simul Scholae Rector ex parte hungarorum populo non ingratus. Cui ex proprio illius inseminare solent metretas Posoniensis ordinarios octo. Currus Lignorum praestant Sex, Foeni currus 4, a pari hominum Cruciferos duodecim et medio mete Posoniensem Ordinariam, a cujus libet Pueri instructione florenus Rhenus unus. Ex parte vero germanorum Scholae Rector et Organista pariformiter Populo non ingratus; habet in paratis florenus Rhenus 20, a Singulis quatuor hospitibus mete Posoniensem mediam, a Puerorum Instructione nihil solvitur. A kántorról A kántor egyúttal az iskola igazgatója is, a magyarok részéről a népnek kedves. Szokásban van, hogy a vetésből adnak nyolc pozsonyi mérővel. 6 kocsi tüzifát, 4 kocsi szénát, a szabad [házas] pároktól 12 garast bocsátanak rendelkezésére és fél pozsonyi rend szerinti lekaszáltat [?]. Bármilyen gyermek tanítása 1 rajnai forint. A németek részéről az iskolaigazgató kántort ugyanígy kedveli a nép. Készpénzben bír 20 forintot. Az egyedülálló betelepültektől négy pozsonyi lekaszáltat [?] bír. A gyerekeknek a tanításáért nem kap semmit.

229

De Edituo Satis diligens ex parte hungarorum, qui a 4 hospitibus percipit mediam Posoniensis mete. Ex parte vero Germanorum in toto solvuntur florenus duo et cruciferi 30. Panem eius Dominium praestare solet. A templomfeügyelőről Eléggé lelkiismeretes, a magyarok részéből, aki a betelepülőktől 4 pozsonyi metét kap. A németeknek a részéről teljesen kifizetik két forint 30 krajcárral. Kenyeréről az uradalom szokott gondoskodni. Huic igitur Canoniae Visitationi ut Plebanus Loci et Capellanus eorumque succesores usque ad futuram Visitationem semet per omnia conformare Sciant et Studeant extra dedimus Magno Varadini 1 novembris Anno 1732. Tehát a helyi plébános, a káplán és követőik legyenek képesek és törekedjenek arra, hogy a jelen canonica visitationak minden tekintetben eleget tegyenek a következő visitatioig. Kiadtuk Nagyváradon 1732. november 1. A használt jelölések, rövidítések / [!] [?] () [] Xvi, X Flor Rh. No -- ti.

230

alternatíva sic bizonytalan, kétséges megjegyzés betoldás, kiegészítés Cruciferi (krajcárok) Florenus Rhenanus (rénus vagy rajnai forint) Numero Szöveghiány (szavanként) tudniillik

Szójegyzék

alba – fehér miseing ampolna – üvegkancsó anamnézis – megemlékezés anaphora – áldozat-bemutató imádság, kánon apostata – hitehagyó asylum – menedékhely (templom, kolostor) begina – fogadalmas apáca beneficium – egyházi hivatalhoz kötött javadalom bursa – erszény, tasak calix – kehely cambium – váltás, csere campana – harang campanella – csengettyű cancellus – áldoztató rács candallebrum – gyertyatartó canon – regula, törvény canonica visitatio – egyházi látogatás canonicus – kanonok cantatorium – énekeskönyv capella – kápolna capellanus – káplán capitulum – káptalan, kanonoki kar carcer – börtön cardinalis – bíboros cassa parochorum – pénzalap a plébánosok segélyezésére casula – miseruha cathedra – püspöki szék cathedralis – székesegyház cathedtaricum – a székesegyház fenntartási pénzalapja chartularium – okmánytár 231

ciborium – áldoztató kehely cimlium – ereklye cingulus – öv civitas – kiváltságos város clausura – a kolostor külvilágtól elzárt része clericus – papnövendék, pap coadjutor – püspök segítője codex – törvények gyűjteménye coemeterium – temető collecta – gyűjtés comitatus – vármegye communitas – képviselőtestület confretarnitas – testvérület constitutio – szerzetesi szabályzat conversus – megtérő crux – kereszt curator – egyházfi, templomatya decanus – esperes decretum – rendelet diaconus – szerpap dioecesis – egyházmegye donum – ajándék dotatio – javadalom, ellátmány ecclesia – egyház, templom edictum – rendelet eoconomus – gazdasági intéző episcopos – püspök exemptus – kivételes, kivett filia – leányegyház fundatio – alapítvány guardianus – házfőnök homilia – Szentírási szövegen alapuló igehirdetés homo regius – király embere humerale – vállkendő

232

incarnatio – megtestesülés inventarium – leltár jejunium – böjt juramentum – eskü jurisdictio – felhatalmazás jus patronus – kegyúri jog labellum – koporsó laicus – világi lavatorium – kézmosó tál legatus – küldött legitimatio – törvényesítés licenciatus – paphiány esetén bizonyos egyházi szertartások végzésére felhatalmazott világi férfi liturgia – szertartás ludimagister – iskolamester mater – anyaegyház matricula – anyakönyv matutinum – hajnali dicséret metropolita – érsek missio – hitterjesztés Natale Domini – Karácsony necrologium – gyászbeszéd obitus – halál oblatio – kegyes adomány observansok – Szt. Ferenc szigorúbb rendje officialis – tisztviselő, irodaigazgató officium – imakönyv oppidum – kiváltság nélküli város oratorium – imaház ordinarius – püspök ordo – egyházi rend organum – orgona ossarium – csont-ház (kápolna) pacificale – békecsókra nyújtott feszület

233

palla – kehelyfedő parochialis ecclesia – plébániai templom patronus – kegyuraság peregrinans – zarándokok pileolus – főpapok kis kerek sapkája plebanus – plébános pluviale – palást possessio – birtok, település protocullum – jegyzőkönyv pulsator – harangozó purificatorium – kehelykendő sacellanus – sekrestyés scholares – iskolai tanulók secretarius – titkár sedes confessionalis – gyóntatószék seminarium – papnevelő intézet sigillum sacramentale – gyónási titok stola – s zalag alakú liturgikus ruha, ill. a hívek által a papság ellátására fizetett összeg vicarius – helyettes taxa – díj tempellum – templomocska thuribulum – tömjénező titulus ecclesiae – a hittitok, vagy a szent neve, akinek tiszteletére a templom szentelve van tumba – jelképes ravatal turris campanaria – harangtorony vinum missale – misebor visitatio canonica – egyházlátogatás visitationale protocullum – látogatási jegyzőkönyv

234

Források és szakirodalom

Források Egyházi levéltárak Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár Egyházmegyei közlemények Plébániai Levéltár, Gyula, Historia Domus, Gyula I. Protocollum Publico – Dioecesano Ecclesiasticum ab Anno 1763 usque Annum 1778. Protocollum Publico Ecclesiasticum inde ab Anno 1800. usque ab Anno… inclusive Protocollum Dioecesanum et privatum Ecclesiae Parochialis Gyulensis et anno Domini 1778 usque 1822 inclusive Protocollum Dioecesanum incoatum 1844. Protocollum Dioecesanum et Protocollum Ecclesiae Parochialis Germ. Oppidorum Gyulae ab Anno 1820 usque… inclusive Protocollum Publico Ecclesiasticum inde ab Anno 1779 usque ad Annum 1799 inclusive Visitatio Canonica Gyulae annis 1816, 1824, 1829. Állami Levéltárak Békés Megyei Levéltár, Gyula Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale, Oradea

235

Szótárak, lexikonok, kommentárok A II. Vatikáni Zsinat tanítása (szerk.) Cserháti, J.−Fábián, Á. Budapest, 1986. Bartal, A., Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungariae, Budapestini, 1901. Commento al Codice di Diritto Canonico (a cura di) Mons. Pio Vito Pinto Citta del Vaticano, 1985. Denzinger-Schönmetzer, Enhiridion symbolorum, definitionum et declarationum de rebus fidei et morum Herder, 1968. Dictionnaire de Droit Canonique I-VI. Paris, 1965. Erdő, P., Latim-magyar egyházjogi kisszótár, (Studia theologica Budepestinensia 6.) Budapest, 1996. Exegetical Commentary on the Code of Canon Law edited by Marzoa,Á., Miras, J., and Rodriguez-Ocana, R., Volume II/2. Wilson & Lafleur, Montreal, Canada, and Midwest Theological Forum, Chicago, Illinois, 2004. Katolikus Lexikon, (szerk.) Bangha, B. Budapest, 1932. Lexikon für Kirchen- und Staatskirchenrecht Band 3 N–Z herausgegebenvon Campenhausen, A. v. F., Riedel Spangenberger,I.,P. Sebott, R., SJ unter Mitarbeit von Ganster, M., und Hallermann, H. 2004, Schöningh, F., Paderborn München-Wien-Zürich 236

Nagy, J., Hierolexicon polymathicum hungarico-latino (Latin-magyar köztanulatos egyházi műszótár) Szombathely, 1845. New Commentary on The Code of Canon Law commissioned by The Canon Law Society of America, edited by Beal, J. P., Coriden, J. A., Green T. J., Paulist Press, New York, N.X./Mahwah, N.J. Korai magyar történeti lexikon, 9−14. század, (Főszerk.) Kristó, GY., (szerk.) Engel, P. és Makk, F. Budapest, 1994. Rácz, I., Glossarium. Latin-magyar szójegyzék a canonica visitatio és a régi latin nyelvű okmányok fordításához Miskolc, 1998. Szamota, I.−Zolnai, GY., Magyar oklevél-szótár Budapest, 1902. Wildner, D., Ortslexikon der ehemaligen Gebiete des historischen Ungarns I-II, A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára I-II, (Verlag Ungarisches Institut) München, 1996, 1998. Nyomtatott források A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat évkönyve XV., (szerk.) Karácsonyi, J. Gyula, 1891. A búcsúk kézikönyve Budapest, 2000.

237

A csanádi egyházmegye papságának névtára 1961 Szeged, 1961. A gyulai római katolikus plébánia évkönyve 2000 (szerk.) Kovács, J−Merényi, M. G. Gyula, 1999. A gyulai római katolikus plébánia évkönyve 2005 (szerk.) Kovács, J., Gyula, 2005. A Gyulán, Békésvármegye székhelyén 1924. évi augusztus 15., 16. és 17. napjain végbement III. alföldi katolikus naggyűlés emlékkönyve, (szerk.) Apor, V.−Megyesy, Á. Gyula, 1925. A hétköznapok historikuma, (szerk.) Dusnoki-Draskovich, J. Erdész, Á. Gyula, 1997. A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban (szerk.) Blazovich, L. Szeged, 1996. A Körösvidék és a Körös-Tisza-Maros-köz településeinek népessége a XIX. században. A népesség száma, vallása szerinti összetétele és egyéb adatai a Nagyváradi-, Csanádi-, Egri- és Váci Egyházmegye névkönyveiben 1775-1916. I-VI., (szerk.) Zalai, GY. Csorvás, 1999. A II. Vatikáni Zsinat tanítása (szerk.) Cserháti, J.−Fábián, Á., Budapest, 1986.

238

A Nagyváradi egyházmegye történelmi sematizmusa Nagyvárad, 2003. Annate e regno Hungariae provenientes In: Archivo Vaticano 1421–1536. Budapest, 1990. Apor Vilmos Gyulán (válogatott dokumentumok) (szerk.) Erdmann, Gy.−Merényi-Metzger, G., (Gyulai Füzetek 11.) Gyula, 2000. Apostolorum successores, 2004. február 22. http://www.vatican.va/ roman_curia/congregations/cbishops/documents/rc_con_cbishops_ doc_20040222_apostolorum-successores_en.html A Szeged-csanádi Egyházmegye névtára 1998 Szeged, 1998.

A Szeged-csanádi Egyházmegye névtára 2000 Szeged, 2000. A török kiűzése a Körös-maros közéről 1686-1695 (szerk.) Szita, L., Gyula, 1995. Az államalapítás korának írott forrásai (szerk.) Kristó, GY., (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.) Szeged, 1999. Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal szerk., ford. és a magy. Erdő, P. Budapest, 1985, 1986, 1997.

239

Az imaórák liturgiája I-IV. Budapest, 1991. Az ókeresztény kor egyházfegyelme az első négy században, (Ókeresztény írók 5) (szerk.) Erdő, P. Budapest, 1983. Bánk, J., Kánonjog I-II. Budapest, 1960. Beke, M., Oláh Miklós tevékenysége az esztergomi érseki székben(1553–1568), In: Strigonium antiquum 2., (szerk.) BEKE, M. Budapest, 1993. Beke, M., Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616-1637), Budapest, 1994. Békés megye Pesty Frigyes helynévgyüjteményében (szerk.) Jankovich, B. Békéscsaba, 1983. Békés megyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat évkönyve I-XVII, Gyula, 1875-1893. Bél, M., Békés vármegye leírása Gyula, 1983. Biblia, Budapest, 2006. Bielek, G., Katolikusok In A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998,

240

Blazovich, L., Városok az Alföldön a 14.16. században Szeged, 2002. Blazovich, L., Város és uradalom, (Gyulai Füzetek 16.) Gyula, 2007. Bunyitay, V., A váradi püspökség története I-III. Nagyvárad, 1883. Bunyitay, V.−MÁLNÁSI, Ö., A váradi püspökök, Száműzetés s az újraalapítás korában (1566-1780) Debrecen, 1935. Caeremoniale Episcoporum, Editio Typica Citta del Vaticano, 2008. Canones et decreta sacrosancti concilii Tridentini, LIPSIAE MDCCCLII. Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium, Libreria Editrice Vaticana, 1995. Codex Iuris Canonici, Ratisbonae, MCXIX. Codicis Ius Canonici Fontes I-II, cura Gaspari, P., Romae, 1947. Congregatio pro Episcopis, Directorium, Ecclesiae imago 166-170 (1973. II. 22.; Leges V. 6516-6517). Codex Iuris Canonici (szerk.) Friedberg, A. Graz, 1959.

241

Coulet, N., Les visites pastorales (Typologie des sources du moyen age occidental 23) Turnhout, 1977. Csanád egyházmegye jubileumi évkönyve 1980 Szeged, 1980. De Cevins, M.-M., Az Egyház a késő-középkori magyar városokban Budapest, 2003. Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban (szerk.) Erdmann, GY. (Gyulai Füzetek 4.) Gyula 1990. Domingo, J. A., Szerzetesjog, (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae I/2) Budapest, 1999. Dóka, K., Segédanyag az egyházlátogatási jegyzőkönyvek feldolgozásához, in Új Magyar Központi Levéltár Budapest 1991, MOL, 1993. Dóka, K., Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek forrásértéke a székesfehérvári püspökség dokumentumai alapján (1778-1868) In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1993/1-2. 181-201. Dusnoki-Draskovich, J., Nyitott múlt, Tanulmányok, töredékek Gyuláról, Békés megyéről és a fordított világról, (Gyulai Füzetek 12.) Gyula, 2000. Ecsedy, G., Gyulának polgári és egyházi állapotja a régibb s újabb időkben Gyula, 1932. 242

Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 1. Kalocsai Főegyházmegye, (szerk.) Dóka, K. Budapest, 1994. 1998. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 2. Váci Egyházmegye, (szerk.) Patkóné, K. M. Budapest, 1997. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 3. Székesfehérvári Egyházmegye, (szerk.) Dóka, K. Budapest, 1997. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 4. Veszprémi Egyházmegye, (szerk.) Dóka, K. Budapest, 1997. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 5. Egri Főegyházmegye, (szerk.) Dóka, K. Budapest, 1998. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 6. Győri Egyházmegye, (szerk.) Dóka, K. Budapest, 1998. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 7. Pécsi Egyházmegye, (szerk.) Dóka, K. Budapest, 1999. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 8. Szombathelyi Egyházmegye, (szerk.) Dóka, K. Budapest, 1999. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi Főegyházmegye I. II. III. IV. (szerk.) Hegedűs, A.–Tóth, K., Esztergom, 2000. 243

Ember, Gy., Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715–1730 Békéscsaba, 1977. Erdő, P., Az egyházjog forrásai, (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III.) Budapest, 1998. Erdő, P., Egyházjog Budapest, 2005. Erdő, P., Egyházjog a középkori Magyarországon Budapest, 2001. Gergely, N. SZ. A lelkipásztor kézikönyve Budapest, 2004. Göndöcs Benedek munkássága (szerk.) Jároli, J., (Gyulai Füzetek 10.) Gyula, 1998. Gyulai Katolikus Tudósító 5. éfv. 2. sz. Gyula, 2001. Haán, L., Diplomatarium Békessiense Patini, 1870. Haán, L.–Zsilinszky, M., Békésmegyei oklevéltár Budapest, 1877. Hervay, F., A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon In: Paradisum plantavi, (Bencés monostorok a középkoriMagyarországon) Pannonhalma, 2001.

244

Hollós, J., Jegyzetek a keleti egyházak törvénykönyvéhez I-II., Budapest, 2003. Huszár, E., Az egyházmegye látogatása, in Hittudományi folyóirat, Budapest, 1909–1910. 1909: 460 –509; 676–707. 1910: 42–92. Implom, J., Gyula város története szemelvényekben I, 1313-1695, (Gyulai Füzetek 5.) Gyula, 1961. Implom József összegyűjtött kisebb írásai (szerk.) Dusnoki, J., (Gyulai Füzetek 2.) Gyula, 1991. Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről (szerk. Makk, F., (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) Szeged, 2006. Jankovich, B. D., A gyula-törökzugi templom feltárása in Békési Élet 17/4. (1982) II. János Pál pápa Pastores Gregis kezdetű szinodus utáni buzdítása a püspökről, aki Jézus Krisztus evangéliumának szolgája, hogy a világ remélni tudjon Budapest, 2004. Jánosi, M., Törvényalkotás a korai Árpád-korban (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 9.) Szeged, 1996. Juhász, K., A csanádi püspökség története (1030-1242) Makó, 1930. Juhász, K., A csanádi püspökség története (1243-1307) Makó, 1933. 245

Juhász, K., A csanádi püspökség története (1307-1386) Makó, 1946. Juhász, K., A csanádi püspökség története (1386-1434) Makó, 1947. Juhász, K., A csanádi püspökség története (1434-1500) Makó, 1947. Juhász, K., A csanádi püspökség története (1500-1552) Makó, 1947. Juhász, K., A csanádi püspökség története (1552-1608) Makó, 1935. Juhász, K., A csanádi püspökség története (1608-1699) Makó, 1936. Juhász, K., A csanádi székeskáptalan (1030-1552) Makó, 1941. Juhász, K., Hajdani monostorok a csanádi egyházmegyében, Budapest, 1926. Juhász, K., Egy dél-alföldi hiteleshely kiadványai Aradi regesták, Gyula, 1962. Karácsonyi, J., Békésvármegye története I-III. Gyula, 1896. Karácsonyi, J., Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig 1-2. Budapest, 1924

246

Karácsonyi, J., Szent Gellért csanádi püspök és vértanú élete Budapest, 1925. Karácsonyi János élete és munkássága (szerk.) Petróczki, Z. Gyula, 2008. Karácsonyi János tanulmányai Gyula történetéből (szerk.) Kereskényiné Cseh, E., (Gyulai Füzetek 1.) Gyula, 1990. Karácsonyi János Katolikus Gimnázium jubileumi évkönyve 1903–2003 (szerk.) Merényi, M. G.–Petróczki, Z. Gyula, 2003. Katolikus egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16−17. század, (Millenniumi Magyar Történelem, Források, sorozatszerkesztő: Benda, GY. Bertényi, I.–Pótó, J.) szerk. az előszót és a jegyzeteket írta: Tomisa, I. Budapest 2002. Kazaly, I., Katholikus egyházjogtan kézikönyve I., Vác, 1888. Káldy-Nagy, Gy., A Gyulai Szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása Békéscsaba, 1982. Kósa, L., A gyulai református egyház története, (Gyulai Füzetek 7.) Gyula, 1994. Kovács, J., A gyulai római katolikus esperes kerület története Gyula, 2001.

247

Kristó, GY., Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. a honfoglalástól 1715-ig Békéscsaba, 1967. Kristó, GY., Békés megye a honfoglalástól a török világ végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében Békéscsaba, 1981. Kuminetz, G., Megfontolások a püspökök lelkipásztori látogatásáról, In Kánonjog Budapest, 2008. 25−41. Lotz, A., Szent Gellért életének és halálának rövid ismertetése és kérdőjelei, in Szent Gellért vértanúságának 950. évfordulóján Szeged, 1998. Lotz, A., A csanádi püspökség története 1699-1730, (szerk. és kieg.) ÁBRAHÁM, I. Szeged, 2005. Merényi-Metzger, G., Püspöki helynökség Gyulán (1921-1924) In MEV, 1996/1-2. 191–230. Mezey, L., Gellért-problémák In Doctor et apostol. Szent István-tanulmányok Budapest, 1994. Micchiardi, G., Il convisitatore nella visita pastorale In Quaderni di Dirotto Ecclesiale, 6 (1993). Miragoli, E., Praxis compendiosa de visitatione:un’antica guida per la visita pastorale In Quaderni di Diritto Ecclesiale, 6 (1993).

248

Miragoli, E., La visita pastorale: anima regiminis episcopalis In Quaderni di Diritto Ecclesiale, 6 (1993). Molnár, A., Püspökök, barátok, parasztok Budapest, 2003. Mogyoróssy, J., Gyula hajdana és most történeti és statisztikai vázlatokban Gyula, 1858. D. Nagy, A.−Hack, F., A gyulai Szent Kereszt (kolera) temető Gyula, 2005. Németh, CS., A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása, A reformáció Gyulán, in MEV, 2001/1-2. 141–170. Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616-1637), (vál., bev., jegyz.) Beke, M., (Strigonium Antiquum 3.) Budapest, 1994. Prímási Levéltár, Visitatoines canonicae. Lib. 1. (kiadta) Bucko, V., Reformne hnutie v arcipiscupstve ostrihomskom do r. 1564., Bratislava, 1939. Reisz, Á., A német nyelv Gyulán Gyula, 1999. Sávai, J., Missziók, mesterek, licenciátusok Szeged, 1997. Schematismus historicus venerabilis cleri dioecesis Varadiensis Latinorum Nagyvárad, 1896.

249

Schematismus venerabilis cleri Dioecesis Magno-Varadiensis Latinorum 1912 Nagyvárad, 1912. Schematismus venerabilis cleri Dioecesis Varadiensis in Hungaria 1938 Debrecen, 1938. Scherer, F., Gyula város története I-II. Gyula, 1938. Szabó, CS., A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években Budapest, 2005. Szatmári, I., Békés megye középkori templomai Békéscsaba, 2005. Szentkláray, J., A csanád-egyházmegyei plébániák története I., Temesvár, 1898. Szolnoky, E., Föllebbezés helyett Szeged, 1990. Szuromi, SZ. A., A Pázmány Péter által összehívott zsinatok tekintélye és rendelkezései, in Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis IV., (szerk.) BEKE, M. Budapest, 2008. Szuromi, SZ. A., Egyházi intézménytörténet, (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae I/5) Budapest, 2003.

250

Szuromi, SZ. A., Egyházjogi metodológia, (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae I/8) Budapest, 2011. Tanulmányok a magyarországi egyházjog középkori történetéről, (szerk.) Erdő, P., (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/3), Budapest, 2002. Timon, Á., A párbér Magyarországon Budapest, 1885. Timon, Á., A visitatio canonica a magyar egyházjogban, in Magyar Igazságügy Budapest, 1884. Tóth, I. Gy., Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon, Budapest, 2007. Vatikáni Magyar Okirattár. I. sorozat I. Budapest, 1887. Varga, I., A canonica visitatio, In: Egyháztörténeti Vázlatok I., Budapest, 1989. Veress, E., Gyula város oklevéltára (1313-1800) Budapest, 1938. Szakirodalom Adriányi, G., Az egyháztörténet kézikönyve, (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae IV.) München, 1975.

251

A kalocsa-bácsi főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923, (szerk.) Lakatos, A. Kalocsa, 2002. A katolikus egyház Magyarországon, (szerk.) Somorjai, Á.−Zombori, I., Budapest, 1991. A kánonjog és a népi jogszokás alakulása a 18-19. században az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján, In: Morzsák, Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére, (szerk.) Kuti, K. Budapest, 1997. Balanyi, Gy., Az egyház ellenállási joga a királyi hatalommal szemben, in Katolikus szemle, 33 (1919). 193–214. Balics, L., A római katolikus egyház története Magyarországban I-II., Budapest, 1890. Balogh, M.−Gergely, J., Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992, Budapest, 1993. Batthyány, I., Leges ecclesiasticae regni Hungariae, et provinciarum adiacentium, Claidiopoli, 1827. Bácskai, V., Magyar mezővárosok a XV. Században Budapest, 1965. Bánk, J., Kánoni jog I-II Budapest, 1961−1964. Bertényi, I., Magyarország az Anjouk korában Budapest, 1987.

252

Bertényi, I. −Bolla, I., Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához 1. 1000-1526 Budapest, 1964. Békefi, R., A magyarországi káptalanok megalakulása és Szent Chrodegang regulája, In: Katolikus Szemle, 1901. Bittenbinder, M., Az egyház és állam viszonya a XIII. és a XIV. század fordulóján az állambölcselőknél és kánonistáknál, (Dolgozatok a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Kánonjogi Szemináriumából 3), Budapest, 1938. Borovi, J., Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása Budapest, 2000. Borovi, J., A cseh-lengyel és a magyar egyházszervezés, in Vigilia 43, (1978). 296–304. Borsy, K., A XVIII. Század második felének két püspöke, Klimó György és dr. Eszterházy Pál, In: Pécsi egyházmegye schematizmus, 1991. Bónis, Gy., Egyházjog és egyházi bíráskodás az Árpád-kori Magyarországon, in Vigilia, 36 (1971). 520–526. Bónis, Gy., Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon, I. In: Jogtörténeti tár I. 1., Budapest, 1997. Bónis, Gy., Az egyházi és a világi jog határai a középkorban, Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról, (szerk.) SZÉKELY, GY., (Memoria saeculorum Hungariae 4) Budapest, 1984.

253

Bónis, Gy., Városigazgatás és várospolitika 1686-1790, in Budapest története III., (szerk.) KOSÁRY, D. Budapest, 1967. 159–190. Brüsztl, J., Recensio universi cleri Dioecensis Quinque-Ecclesiensis 1-4, Quinque-Ecclesiensis, 1874. Bucsai, M., A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945, Budapest, 1985. Bunyitay, V.–Rapaics, R.–Karácsonyi, J., Monumenta ecclesiastica tempora innovatae Hungaria religionis illustrantia, Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából I, 1520-1529 Budapest, 1902. Buzás, J., Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jarhundert, Eisenstadt, 1966. Buzás, J., Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jarhundert, II., Eisenstadt, 1967. Buzás, J., Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jarhundert, III., Eisenstadt, 1968. Buzás, J., Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jarhundert, IV., Eisenstadt, 1969. Buzás, J., Kanonische Visitation 1757 Südburgenland, Eisenstadt, 1982.

Buzás, J., Visitationes Canonicae, (A Győri Püspöki Levéltár alapleltárának részlete, 3. tételszám 13 p. kézirat) Corpus Iuris Hungarici, Magyar Törvénytár 1000-1895 Budapest, 1899-1905.

254

Csánki, D., Magyarország történelmi földrajza a hunyadiak korában, I-V., Budapest, 1890-1913.

Csánki, D., Oklevelek a Hunyadiak korából Budapest, 1902. Cselebi, E., Török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664, Budapest, 1985. Csipek, A., Békés megye élete a XVI. Században Békéscsaba, 1976. Demkó, GY., Ius ecclesiasticum respectu habito ad Hungaricum, ex fontibus et pluribus preaclaris auctoribus, I-II. Eger, 1888. Eckhart, F., A püspöki székek és káptalani javadalmak betöltése Mária Terézia korától 1918-ig Budapest, 1935. Eckhart, F., A püspöki székek és a káptalani javadalmak betöltése a kiegyezéstől az összeomlásig, in Theológia, 2 (1935). 5–16. Eckhart, F., Egyházjog, (Jog- és államtudományi jegyzetek 7), Budapest, 1935. Eötvös, K. L., Az egyházi közigazgatás kézikönyve Budapest, 1889. Erdei, A., Békés megye társadalma és gazdasága 1928-ban Gyula, 1986. Erdő, P., Az egyházmegyei zsinat intézménye a történelemben, in Vigilia, 53 (1988). 807–811.

255

Erdő, P., A püspökök megválasztása a Decretum Gratiani szerint, A kijelölés kritériumai, in Teológia, 30 (1996). 12–27. Erdő, P., A szentistváni egyházszervezés és Európa, /Sanctus Stephanus et Europa / Szent István és Európa, (szerk.) HAMZA, G., Budapest, 1991. Erdő, P., Prímási Főszentszék, Az Esztergomi Főegyházmegye névtára és évkönyve 1982 Esztergom, 1982. Erdő, P., A magyarországi kegyuraság, in Magyar Katolikus Almanach Budapest, 1988. 697–718. Faragó, J., A csanádi kisebb papnevelde története Temesvár, 1925. Fazekas, I., A Győri Egyházmegye katolikus alsópapsága 1641–1714 között, in Történelmi Szemle 35. (1993) 101–131. Fábián, I., A Váradi Regestrum helynevei (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 13.), Szeged, 1997. Fehérpataki, L., Pápai adószedők Magyarországon a XIII. és XIV. században Budapest, 1904. Félegyházi, J., A váci püspökség a tatárjáráskor In Vácegyházmegye múltjából II. Vác, 1943. Félegyházi, J., Könyv az egyház és az állam múltbeli jogviszonyáról, in Teológia, 2 (1968).

256

Félegyházi, J., Werbőczy hármaskönyve és a kánonjog Budapest, 1942. Fényes, E., Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben…leíratik I-IV. Pest, 1851. Forster, Gy., A lelkészek ellátásának és a főpapi javadalom és jövedelem szabályozásának kérdése a Habsburg-lotharingiai ház királyai idejében Budapest, 1925. Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon, (szerk.) Kubinyi, A., (METEM Könyvek 22.) Budapest, 1999. Fraknói, V., Egyháznagyok a magyar középkorból Budapest, 1916. Fraknói, V., Magyarország egyházi és politikai összekötetései a római szentszékkel, I-II. Budapest, 1900-1901. Fricsy, Á., A török utáni első pécsi püspök Radnay Mátyás Ignác, in Pécsi egyházmegye schematizmus, 1991. Fuchs, F. X., Visitationalia statuta generalia (in usum parochorum dioecesis Nitriensis), Tyrnaviae, 1804. Fügedi, E., Kirchliche Topographie und Siedlungverhältnisse im Mittelalter in Slowakei, (Studia Slavica academiae scientiarium Hungariae 5.), 1959.

257

Fügedi, E., Kolduló barátok, polgárok, nemesek, (Tanulmányok a magyar középkorból) Budapest, 1981. Fügedi, E., Koldulórendek és városfejlődés In Századok, 1972/1. 69–95. Gábor, L., Az invesztitúra-küzdelem háttere, in Theológia, 3 (1935). 150–161. Galcsik, Zs., A szécsényi evangélikus egyházközség canonica visitatioja 1928-ban, in MEV, 10 (1-2). 245–276 Gárdonyi, A., Városi plébániák kiváltságos állása a középkorban, in Károlyi Árpád Emlékkönyv Budapest, 1933. Gárdonyi, M., Bevezetés a katolikus egyház történetébe Budapest, 2006. Gergely, J., A püspöki kar tanácskozásai Budapest, 1984. Gergely, J., Katolikus egyház, magyar társadalom 1890-1986, Budapest, 1989. Gerics, J., Egyház, állam és gondoskodás Magyarországon a középkorban, in METEM, 9. Budapest, 1995. Geschichte der Katolischen Kirche, (ed.) Lenzenweger, J. Stochmeier, P.–Bauer, J.–B.-Amon, K,–Zinhobler, R., Graz-Wien Köln, 1995.

258

Glück, J., A hajdani nagyváradi egyházmegye dokumentumai (1692 1846), in METEM, 11 (1999) 1-2. 75–79. Gyetvai, P., Egyházi szervezés. Főleg az egykori déli magyar területeken és a bácskai Tisza mentén, (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae VII.) München, 1987. Györffy, Gy., István király és műve Budapest, 1977. Györffy, Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Geographia historica Hungariae tempore stirpis Arpadianae I-IV. Budapest, 1987-1997. Györffy, GY., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I, A-CS, Budapest, 1963. Hajdú, L., II. József igazgatási reformjai Magyarországon Budapest, 1982. Hanuy, F., Apostoli kánongyűjtemények az első három századból Budapest, 1922. Házi, J., Die kanonische Visitation des Stefan Kazó Archidiakon von Eisenburg/Vasvár In: Burgenland Teil des Komitates Eisenburg in den Jahren 1697-1698 Eisenstadt, 1958. Hermann, E., A Katolikus Egyház története Magyarországon 1914-ig, Budapest, 1914. Heussi, K., Az egyháztörténet kézikönyve Budapest, 2000.

259

Holl, B., A váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek protestáns vonatkozású bejegyzései a 18. században Budapest, 2004. Horváth, J. Gy., A pécsi egyházmegye kialakulása In Baranya, 1991/1 2. 22–38. Hóman, B.−Szekfű, GY., Magyar történet I-V, Budapest, 1941. Huszár, E., Az egyház és állam közti viszony története Budapest, 1929. Hübner, E., Egyház és jogtörténet Cegléd, 1928. Implom, J., Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695-184, Békéscsaba, 1971. Janka, Gy., A Szentszék és a bécsi udvar szempontjai a nagyváradi és körösi görög katolikus egyházmegyék felállításában (1775-1777) In MEV, 10 (1998) 1-2. Jedin, H. (ed.), Handbuch der Kirchengeschicte I-II., Freiburg-Basel Wien, 1985. Jedin, H., Storia del concilio di Trento I-II. Brescia, 1973. Jedin, H., A zsinatok története Budapest, 1998. Kandra, K.–Leskó, M., (szerk.) Adatok az egri egyházmegye történelméhez Eger, 1883-1908.

260

Capitulum I. Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből, (szerk.) Koszta, L. Szeged, 1998. Karácsonyi, J., Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970 1900-ig Veszprém, 1929. Karácsonyi, J., Szent István király oklevelei és a Szilveszter-bulla, Diplomatikai tanulmány Budapest, 1891. Katona, I., A kalocsai érseki egyház története 1-2., Kalocsa, 2001. Kérészy, Z., A papi rend törvényhozási kiváltsága az egyházi jog és a régi magyar büntetőjog szerint, in Finkey Ferenc emlékkönyv Pécs, 1937. Kérészy, Z., Katolikus egyházi jog a Codex Iuris Canonici alapján, I-IV. (Tudományos gyűjtemény 23. 27. 28. 31.) Pécs, 1927−1929. Kiss, B., A Békés-Bánáti református egyházmegye története (1836), Békéscsaba-Szeged, 1992. Kiss, M., A visitatiók jelentősége, forrásértéke, in Új Magyar Központi Levéltár, 1989. Kniezsa, I., Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei, In: Századok, 1939.167–187. Kollányi, F., Esztergomi kanonokok 1100–1900 Esztergom, 1900.

261

Kollányi, F., Visitatio Capituli Strigoniensis anno 1397, inTörténelmi Tár, 1901. Kollányi, F., Képek a magyar hitújítás idejéből In Magyar Sion, 1891. Koller, J., Prolegomena in historiam episcopatus Quinqueecclesiam, Posonii, 1804. Koller, J., Historia episcopatus Qiunqueecclesiarum, I-V., Posonii Pesthini, 1782-1801. Konek, S., Az egyházjogtan kézikönyve, Különös tekintettel a Magyar Szent Korona Tartományaira Pest, 1863. Kováts, S., A csanádi papnevelde története Temesvár, 1908. Kőnig, K., Hatszázéves ferences élet Szécsényben 1332-1932. (A szécsényi ferencesek története a megye-, az ország- és az egyháztörténelem tükrében) Vác, 1931. Körmendy, J., A veszprémi püspöki uradalom veszprémi javainak kamarai összeírása az 1773. évi széküresedés idején I., in A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 17. (szerk.) Törőcsik, Z.–Uzsoki,A., Veszprém, 1985. Körmendy, J., Annatae e Regno Hungariae provenientes in Archivo Secreto Vaticano, A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annatai 1421-1536 Budapest, 1990.

262

Kristó, Gy., Magyarország története 895-1301 Budapest, 1998. Kubinyi, A., Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén Szeged, 2000. Kubinyi, A., Városigazgatás, In: Budapest története II., (szerk.) GEREVICH, L. Budapest, 1973. 2–270. Kurtsheid, B., Historia Juris Canonici, Historia Institutorum, Romae, 1941. Kurtsheid, B.–WILCHES, Historia Juris Canonici, Historia Fontium et scientiae iuris canonici Romae, 1943. Ladányi, E., Libera villa, civitas, oppidum, Terminológiai kérdések a magyar városfejlődésben, Történelmi szemle, 80/3. 454–477. Langg, M., Kulturgescichte der Diözese und Erzdiözesse Bamberg seit Beginn des siebenzehnten Jarhunderts auf Grund der Pfarr-Visitations Berichte I., Kempten, 1900. Langg, M., Gescichte des Institutus der Pfarrvisitation in Deutschland, Kempten, 1888. Lankefi, J., Veszprém megye betelepülése a török hódoltság után. Veszprém megyei honismereti tanulmányok Veszprém, 1996. Lányi, K., Magyarföld egyháztörténetei Pest, 1844.

263

Lukcsics, J., Series episcoporum Veszprimiensium e documentis correcta, Budapest, 1907. Lukcsics, P., (kiad.) Olaszországi magyar oklevéltár, Közrebocsájtja a Római Magyar Történeti Intézet. I-XV. Századi pápák oklevelei I. V. Márton pápa (1417-1431) Budapest, 1931. Lukcsics, P.–PFEIFFER, J., A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában Veszprém, 1933. Lutter, J., Dr. Csóka Lajos Állam és Egyház a fejedelmi abszolutizmus és a felvilágosodás korában című műve kapcsán, in Theológia, 10 (1944). 171–178. Mályusz, E., A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus Budapest, 1939. Mályusz, E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Budapest, 1971. Melchners, P., De canonica dioecesiana visitatione Köln, 1893. Merényi, F., Domsics Mátyás egyházlátogatása Baranyában 1729-ben Pécs, 1939. Merényi-Metzger, G., Trianon után a szomszéd államokhoz került római katolikus főegyházmegyék, egyházmegyék és apostoli kormányzóságok főpásztorainak archontológiája In Századok, 1998/6. 1343–1373.

264

Meszlényi, A., Az esztergomi főegyházmegye a reformkor elején In Katolikus szemle, 46 (1932). 109–119. Meszlényi, A., Severoli bécsi nuncius egyházpolitikája (1802-1816), Budapest, 1932. Metod-Kolanovic, J., (hrg.) Kanonske vizitacije Zagrabecke (Nad) Biscupije, Zalaegerszeg, 1989. Mezey, L., Az esztergomi érsekség primáciává fejlődése (1000-1452), in Vigilia, 41 (1976). Mező, A., A templomcím a magyar helységnevekben (11-15. század), METEM 15, Budapest, 1996. Mező, A., Patrociniumok a középkori Magyarországon, METEM 40, Budapest, 2003. Mihályfi, Á., A papnevelés története és elmélete I-II. Budapest, 1896. Mihelics, V., A Decretum Gratiani megjelenésének nyolcadik centenáriuma, in Vigilia, 16 (1951) 665. Molnár, A., A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon, METEM Könyvek 44. Budapest, 2003. Molnár, A., A váradi püspökség a 17. században a püspöki processzusok és tanúvallomásainak tükrében. In: Levéltári Szemle, 2002. 23–40. Monok, I., Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek könyvtártörténeti hasznosítása, in MEV, 1998/1-2. 203–207.

265

Monumenta Vaticana Hungariae, Budapestini, 1887-1891 (Series 1-5.) Müller, G., Die Visitations-akten als Geschichtsquellen, In: Deutsche Gesch.-Blätter, 1916. 279–309. Nagy, Gy., A párbér reformjához In: Katolikus szemle 53 (1939). 36–40. Nagy, K., A magyar katolikus egyház nemzeti zsinatai Gyöngyös, 1943. Némety, L., Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben, Esztergom, 1896. Némethy, L., Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Stigoniensis, Srigonii, 1894. Nyikus, N., A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777, http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/ cikkek/nyikus.htm (utolsó elérés: 2011. 04.18.) Oltványi, P., A csanádi püspöki megye birtokviszonyainak rövid története, Szeged, 1867. Ortvay, T., Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzék alapján feltüntetve Budapest, 1892. Ördög, F., Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei I-II., Budapest-Zalaegerszeg, 1991. Palugyai, I., Békés, Csanád, Csongrád és Hont Vármegyék leírása, Pest, 1855.

266

Papp, Gy., Magyarország prímásának joghatósága Miskolc, 1942. Pauer, J., Historia Dioecesis Alba-Regiensis ab erecta sede episcopali 1777-1877, Alba-Regiae, 1877. Pauler, Gy., A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I., Budapest, 1899. Pákay, Zs., A veszprémi káptalan a XVIII. Században, in Regnum, (Egyháztörténeti évkönyv), 1940-1941 Budapest, 1941. Pákay, Zs., A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802 ből, in A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 13. (szerk.) Kralovánszky, A.–Palágyi, S. Veszprém, 1978. 218–244. Pehm, J., Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora, (A veszprémi egyházmegye múltjából 2.) Zalaegerszeg, 1934. Péterffy, C., Sacra concilia ecclesiae romano-catolicae in regno Hungariae I-II. Pozsony, 1742. Pfeiffer, J., A veszprémi egyházmegye legrégebbi egyházlátogatásai (1554-1760), (A veszprémi egyházmegye múltjából 10.) Veszprém, 1947. Pfeiffer, J., A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950), (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae VIII.), München Budapest, 1985.

267

Pór, A., Az esztergam-várbeli Szent István első vértanúról nevezett prépostság története Budapest, 1909. Rajz, M., Egyházmegyénk a török uralom végén, in Vácegyházmegye múltjából II. Vác, 1943 Rómer, F.–Ipolyi, A.–Fraknói, V., Egyház, műveltség, történetírás, (válogatta) Rottler, F. Budapest, 1981. Rupp, J., Magyarország helyrajzi Története főtekintettel az egyházi intézetekre, A nevezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek püspökmegyék szerint rendezve. III. Budapest, 1876. Sasvári, L., Román ortodoxok (görögkeletiek) a mai Magyarországon, in MEV, 9/3-4. (1997) 41–56. Shwarz, W. E., Die Akten der Visitation des Bistums Münster aus der Zeit Johanns von Hoya (1571-1573), Münster, 1913. Sill, F., Batthyány József kánoni vizitációja Szombathelyen, in Vasi Honismereti Közlemények, 1987/2, 1988/1, 1988/2. Sill, F., Szombathely kánoni vizitációi 1., in Vasi Honismereti Közlemények, 1987/2. Sill, F., Bőle András püspöki kánoni vizitációja, in Vasi Honismereti Közlemények, 1994/1. Sill, F., Kéthely-Szentgotthárd kánoni vizitációja, in Vasi Honismereti Közlemények, 1994/2.

268

Sill, F., Szily püspök kánoni vizitációja Szentgotthárdon 1779-ben, in Vasi Honismereti Közlemények, 1995/3. Sisa, B., Békés megye műemlékei I-II. Békéscsaba, 1981. Sipos, I., Katolikus egyházi jog Pécs, 1943. Sipos, S., Enchiridion iuris canonici, Quinqueecclesiis 1926, 1936, 1940, Budapest, 1947. Sipos, S.–GÁLOS, L., Enhiridion iuris canonici Romae, 1954, 1960. Simonidesz, J., A Nagy-Szécsényi Ágost. Hitv. Ev. Egyház múltja és jelene püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyv alakjában, Nagy Szécsény 1899. – reprintként megjelent (szerk.) Galcsik, Zs., Szécsényi Honismereti Kiskönyvtár 5 Szécsény, 1994. Soós, I., Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése, Eger, 1985. Soós, I., (összeállította) Az egri érsekség levéltára, (Levéltári leltárak 3.) Budapest, 1957. Sugár, I., Az egri püspökség története Budapest, 1984. Szabó, Cs., A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években Budapest, 2005. Szántó, K., A katolikus egyház története I-III. Budapest, 1983. 269

Szarka, Gy., A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában, in Vácegyházmegye múltjából IV. Vác, 1947. Szentkláray, J., Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből 1779 től napjainkig, Temesvár, 1879. Szentpétery, E., Scriptores rerum Hungaricarum I-II. Budapestini, 1937-1938. Szentpétery, I., Oklevéltani naptár, Budapest, 1912. Szeredy, J., Egyházjog különös tekintettel a Magyar Szent Korona területeinek egyházi viszonyaira valamint a keleti és protestáns egyházakra, Pécsett, 1879. Szigeti, E., Az egyház és az állam jogviszonyának történeti háttere, in Vigilia, 38 (1973). 373–381. Szuromi, Sz. A., A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi rendelkezések a Diuersorum patrum sententie siue collectio in LXXIV titulos digesta-ban, in Kánonjog, 3 (2001). 27–33. Szuromi, Sz. A., A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok a Dionysio-Hadriana gyűjteményben In: Kánonjog, 2 (2000). 87–95. Szuromi, A. Sz., Az első három esztergomi zsinat és a magyarországi egyházfegyelem a XII. században, in MKSZ, 115 (1999). 377–409. Szuromi, A. Sz., A püspöki joghatóság ás a szerzetesi közösségek a VI. századig, in Kánitz, M. (szerk.) Az atyák dicsérete. A 60 éves Vanyó László köszöntése Budapest, 2002. 270

Szuromi, Sz. A., A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok az Anselmi Collectio Canonumban, (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae IV/1) Budapest, 2000. Szuromi, Sz. A., A temetésre vonatkozó egyházfegyelem a XII XIII. században, (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/4), Budapest, 2002. Szuromi, A. Sz., Medieval canon law collections and european iuscommune (Középkori kánonjogi gyűjtemények és az európai ius commune), (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholica de Petro Pázmány nominatae III/8), Budapest, 2006. Tímár, P., Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekről In Aetas, 1987/1. 133–134. Tomisa, I., Visitatio ecclesiae. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyányi József esztergomi érsek idejéből 1776-1779. Budapest, 1997. Tomisa, I., Visitatio canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1647-1674. Budapest, 1992. Tóth, I. Gy., Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon, Budapest, 2007. Török, J., A magyarországi egyházmegyék története, in Vigilia, 58 (1993). 414–419.

271

Tusor, P., A magyar egyház és Róma a 17. században In Vigilia, 1999. 503–513. Tusor, P., Eszterházy Károly kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban., in Eszterházy Károly Emlékkönyv (szerk.) Kovács, B. Eger, 1999. Udvardy, J., A kalocsai érsekek életrajza (1000-1526), (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae XI.) Köln, 1991. Udvardy, J., A kalocsai főszékeskáptalan története a középkorban, Budapest, 1992. Vanyó, T., A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyarországról 1611–1786. Budapest, 1986. Vanyó, T., A plébániatörténetírás módszertana Pannonhalma, 1941. Vanyó, T., Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak egyházmegyéiről 1600-1850. Pannonhalma, 1933. Varga, I., A canonica visitatio. Fogalma, rövid története, jelentősége, in Vigilia, 1977/2. 104–108. 200–204. Varga, I., A canonica visitatio értelmező szótára, in Vigilia, 1978/3, 200–204. 1978/4 270–273 Varga, I., A Győri Székesegyházi Főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-tól, in Arrabona 13, Győr, 1971. 177–221.

272

Varga, I., A Rábaközi Főespereség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1696-97-ből, in Arrabona 14 Győr, 1972. 283–315. Varga, I.−Reichardt, Gy., A győri székesegyházi főespereség alsó esperesi kerületi plébániáinak összeírása 1748-ban In MEV, 2. 1991. 117–200. Varga, L., A Váci Egyházmegye történeti földrajza, (Készült Sándor Frigyes középkori templomokról írott kéziratának fölhasználásával), Vác, 1997. Vecsey, J., Egyház és állam viszonya a múltban Magyarországon In Katolikus szemle, 16 (1964). 9–16. Zombori, I., (szerk.) Magyarország és a szentszék kapcsolatának 1000 éve, Budapest, 1996.

273

Summary

The institution of the visitatio canonica is the ancient practice of the Church. Visiting the parishes, the bishop faces with the practice of handing on the faith, meets the pastors and the believers. In the beginning, until the system of parishes was founded, the bishop knew every believer, who lived in the town and he directly controlled the life of their souls. With the growth of the population, and with the establishment of the villages, it became necessary that the helpers of the bishop continue the tasks the bishop could not carry on personally. So with the establishment of the system of parishes, the life changed completely. Most believers lived far away from the bishop. The bishop did not take part in the everyday life as he had other jobs to do as well. He had to take part in the operation of the state. He gave his helpers the job of controlling the parishes. So the deanship came into existence, who got the job of the bishop, and controlled the school and the life of parishes. He also carried out church and court tasks. After the first millennium, the Decretum Gratiani strengthened the responsibility of visitation as the responsibility and obligation of the bishops. The bishop had to take visits every year; he could ask for help only if he was ill. He had to visit the monasteries too. As the obligation of the visitatio and the faith weakened, the Council of Trent summarized the practices of the previous ages again, and appointed that the parish life should be examined: from the faith and moral discipline of the clergy, through the religious lives of the believers, to the maintenance of the church buildings. In our country, the visitatios were impossible especially in the areas occupied by the Turkish. It became significant again after the relief fights. These records give not only the description of the faith life but that of the whole social life as well.

274

By the 19th century the visitatios became formal in many dioceses. There were places where people only had to fill in a form and post it. With the appearance of the CIC1917, which summarized the old traditions and determined the time of the visits in five years, it became important again in the tasks of the bishops. The bishops had to visit his diocese, if he was ill, he could ask for help from his helpers. He had to pay attention to the fact that he should go everywhere during five years. The CIC repeated the previous canons, but on the basis of the doctrines of the second Vatican Council, the pastoral aim of the visits was strengthened. Pope John Paul II writes to the bishops that they should give the administrative control to their workmates, and they should put emphasis on the relationship of the pastor and the believers. This paper is trying to introduce – through the history of parish Gyula – how the life of the parish changed from its establishment to 1993, till the alteration of the borders of the dioceses. The first establishment of the parish has disappeared. It was first mentioned in 14th century. This time there was a flourishing parish in Gyula. The parish had many lands. The village of Apát was completely in the ownership of the parish. Franciscans were settled down by the landlord in the town. The beginas had houses as well. The church of the parish belonged to the biggest churches of the country, it was 50m long and 18m broad. Five architectural periods could be shown by the excavation. The Franciscans’ church was not too much smaller than the parish churches. Here two architectural periods could be shown. Besides, four smaller churches or chapels could be found in the city. Only the chapel in the castle was preserved for the next generations. In the Middle Ages schools worked too, where the Latin language was taught. György Szerémi, who later gave the description of the country including Gyula in his book, studied here. With the appearance of the reformation in the city, the number of the catholic believers decreased, but they were present in the town until the Turkish arrived in Gyula. The spread of the reformation was in connection with the fights against the Turkish. The bishops had no

275

possibility to preserve the faith in their dioceses as they were busy with the affairs of the country. During the 133-year Turkish occupation, there lived catholic believers especially in Gyula. They went to masses to Várad, and then Jesuit monks visited them. In the 17th century the catholic faith life disappeared till the liberation of the town in1696. After the liberation from the Turkish control, Hungarian settlers could not settle down in Gyula because of the disorganized political situation. Only after the Rákózci War of Independence in 1715 came the first catholic settlers being led by licenciate János Szatmári. This time the second establishment of the parish took place. The area got into the ownership of the court deliverer János György Harruckern. He became the advowee of the parish. He cared for the settling of new inhabitants. He settled down German-speaking catholic people in the town in 1724, but in a separated part of the town. The church was common with the Hungarian believers, who got the church created from the Turkish mosque when they arrived. The mosque was likely to be the Saint Elek chapel. Short after the church proved to be too small, so it was pulled down and the landlord had a bigger one built. However, about 40 years later, it also proved to be small because of the increasing number of the believers. That is why János Harruckern had the present church built from 1777 to 1779. The pastoral care of the believers was the task of the rector, but later the German-speaking believers wanted a German-speaking priest; this time the profession of the chaplain was created. The catholic school started not much after the settlement as the cantor had to deal with notarial tasks. The first canonica visitatio of the parish took place in 1725, but there is no records left about it. The bishop of Várad regularly visited the parish and confirmed too. After the extinction of the Harruckern family, the avowson came down to the Wenckheim family. The advowee and the believers cared for the rector and the chaplain. The job of the cantor included the education. A famous teacher of the catholic church was Ambrus Petik, who published a book about the description of Békés county in the 18th

276

century in the language of students. Ferenc Erkel’s father also worked as a cantor-teacher in Németváros. With the increasing number of the believers, the second and the third chaplain job had to be established. There were several tragedies in the life of the parish after the resettlement: plague, locusts, hail, fire in 1801, flood in 1854 and cholera. In the life of the parish more significant pastors were present. The first one was István Ravusz, who became the prey of the plague in 1738 while he was looking after the people suffering from the same disease. Another important person was Jakab Hidassy, who cared for the poor. Benedek Göndöcs, who cared for the mankind, dealt with everything, from archaeology to bee-keeping, and helped his believers. He always gave money to the poor. The believers of Németváros wanted a separate parish for themselves from the beginning. They had possibilities three times, but they always failed because of some reason. They did not manage to get a separate parish, but they got their own church. After long precautions with the financial support of the diocese’s authority, the new church was built in the heart of Németváros in 1866. The people of Gyula longed for a catholic grammar school in their town. After many trials the first secondary school was established in 1905. The World War I affected the believers, especially those, who had hero dead in their families. At the end of the war the bells of the churches were taken away with military aim. As a result of the Trianon treaty, the Diocese of Várad divided into two parts. The Holy See gave the charge of controlling the Hungarian part to apostolic leaders. At the end of the war, Vilmos Apor became the rector of the town, who led the parish with great pastoral enthusiasm. He cared for the poor, the catholic schools, and he settled down male and female monasteries in the town. He was called the rector of the poor. He spent 23 years in Gyula as a rector, which was significant for everybody. In 1941 the pope appointed him a bishop. He showed his love towards Gyula with

277

the fact that he became a bishop in the mother church of Gyula on 24th February 1941. On the last days of the war he died as a bishop while he was defending the women. The World War II and its consequences affected the later life of the parish and the believers. In 1944 people of Jewish origin – among them catholic people as well – were taken to concentration camps. Only few of them survived. In January 1945 more than five hundred German catholic believers were dragged to the Soviet Union, among whom several died in concentration camps. With the growing power of the communism the church lands supporting the maintenance of schools were socialized. Church schools were brought under the control of the state too. The catechesis was restricted. They tried to restrict the power of the Church. In May 1948 Maria-days were organized in Gyula with the leadership of the cardinal of Mindszent. During the 40 years of the communism church life was restricted. The catechesis took place in the parish. After the change of the regime the conditions became better. The honour of Vilmos Apor became stronger again. After the visit of Pope John Paul II in Hungary, they started to organize the borders of the dioceses. The Hungarian part of the Diocese of Várad was cut into two parts. The southern part belonged to the Diocese of Szeged-Csanád, the northern part belonged to the new Diocese of Debrecen-Nyíregyháza. The institution of the visitatio canonica is very old, but it gives the parishes the possibility of visiting, which helps the bishops fulfil their tasks. In our modern days the telephone and the Internet significantly help the pastoral tasks, but it is essential for the rector and the believers, the bishop and his priests to meet personally.

278

Név- és tárgymutató

A számok a kötet oldalaira utalnak. A mutató nem tartalmazza a függelék és az idegennyelvű összegzés anyagát. A, Á abbatissa 23 Actio Catholica 153, 155 Ailringen 106 Ajtósy Mihályné 88 Ajtósfalva 175 alapítólevél 76 Albrech főherceg-kormányzó 127 alesperes 74 Alföldi Katolikus Nagygylés 148 Algyő 45 állam 19, 147, 153, 167, 171, 197 Állami Egyházügyi Hivatal 171 államosítás 161, 167, 168 Államvédelmi Hatóság 168 Almássy Erzsébet 152 Almássy Dénes 118 Alsó-frankföldi 106 alsóvárosi 10, 67, 78 Amerikai Kánonjogi Társaság 47 Andaházyné Kiss Ilona 169 Angelo Rotta 161 Annunciata apácák 151 anyaegyház 62, 125 anyakönyv 11, 32, 49, 102, 103, 105, 113, 124, 179, 193 anyatemplom 108, 149, 151, 154,

155, 157, 158, 201 apácazárda 38 apát 20, 23, 27, 61, 76, 119, 132, 143, 156, 167, 168, 170, 173, 180, 186, 192 Apátfalva 45 Apáti 76, 81, 82 apátság 77, 82, 146 Apor Vilmos 13, 90, 126, 133, 135, 142, 146, 147, 148, 149, 151, 153, 155, 156, 157, 158, 160, 168, 183, 184, 186, 195, 201, 202 apostoli 26, 28, 39, 43, 47, 49, 51, 52, 54, 55, 58, 74, 139, 141, 143, 144, 149, 150, 151, 152, 155, 161, 165, 172, 177, 178, 188, 189, 195, 201 apostoli kormányzó 143 Apostoli Szentszék 37, 38 Apostolorum Successores 11, 54, 203 apát 13, 20, 104, 173 Apáti 198 Arad 78 aradi 60, 78, 79, 94, 125 archidiaconatus 59, 60 279

archidiacónus 20 archidiakónus 17, 19, 20, 21, 61, 62, 65 archipresbiter 19 arelatensei zsinat 16 arles-i zsinat 19 Árpa 76 Árpád-kor 11, 20 Árvay Béla 152 árvaház 151 Ásotthalom 45 Asszonyfalvi Benedek 85 Atyai Péter 85, 86 Ausztria 141 AVE hitbuzgalmi egyesület 158 B Bajnai István 180 Bakos Ildikó 184 Bálint József 176, 179 Bangha Béla 153 Bánhegyi Lehel 171 Baranyi Géza 186 Barcza György 155 barokk 135 Báthoty Andrásnál 87 Batthyány József 72 Battonya 45 búcsú 53 Bécs 81 bég 99 Beginák 85, 87, 198 Békés 12, 45, 69, 82, 102, 104, 107, 111, 112, 119, 133, 191, 193, 200 280

Békéscsaba 45, 46, 107, 142, 150, 159, 185, 194 Békés megye 12 Belényes 69, 70 Beliczey Miklósné 156 belvárosi 45, 93, 95, 104, 119, 145, 147, 148, 149, 166, 171, 172, 175, 176, 178, 180, 183, 184, 185, 186 belvárosi templom 171 Bémer László 136 bencés 76, 83, 84, 138 bencés 140 bencések 77 Bend István 68 Benkovich Ágoston 68 bérmál 114, 117, 119, 174, 176, 178, 179, 182, 200 bérmálás 11, 17, 19, 21, 33, 39, 34, 43, 55, 70, 74, 105, 114, 115, 116, 119, 135, 147, 158, 167, 173, 175, 176, 179, 180, 183, 193, 195, 203, 204 Bérmálási utasítás 173 betelepítés 12 bíboros 32, 66, 75, 100, 118, 136, 140, 156, 157, 163, 160, 166, 168, 169, 174, 178, 189, 202 Bicere 175 Bicskoss János (Ioannes) 120 Bielek Gábor 180, 182, 185, 195 Bihar 104 Bihar megye 12, 68, 69, 76, 102, 191 bíráskodás 19

bíró 20, 89, 153, 202 Bitskoss János 194 Bjelik Imre 143 Blanár László 170 Blasius 96 Blazovich László 84 Belcsényi Mihály 84 Bálint József 186 Bohus Imre 70 Boldogfalva 83 Boldogságos Szűz 84, 88, 91, 101, 131, 164, 182 Boleszló váci püspök 76 Bornemisza Tamás 89 Borromeo Szent Károly 32, 39 Borsa Antal 172 Bradách Miklós 88 bragai zsinat 17 Brandenburgi György 80, 82, 97 Braun József 194 Braun József (Josephus) 120 Brém Lőrinc 143, 147, 150 búcsú 32, 71 búcsújáró hely 12 Buda Annamária 186 Budapest 150, 168, 187 Budapesti Népbíróság 169 Bunyitay Vince 83 C, Cs capitulare 19 castellanus 82, 96 cathedraticum 18, 24, 62 Christus Dominus 11, 39 Cilli István 170

címzetes 92, 104, 141, 143, 146, 151, 168, 177, 180 ciszterci 140 Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium 53 Collectio decretalium Gregorii IX 24 confraternitas 34 Consistorium 125 convisitator 49 Codex Iuris Canonici 10, 11, 17, 22, 23, 36, 37, 38, 44, 45, 48, 50, 51, 52, 53, 57, 198 Corvin Erzsébet 90, 92 Corvin János 83 CREDO egyesület 158 Csáky Imre 12 Csanád 19, 20, 24, 59, 60, 68, 78, 145, 146, 173, 182, 195 Csanádapáca 45 Csanádi 13, 59, 61, 78, 85, 144, 145, 173, 174, 179, 180, 181, 183, 185, 187, 190, 192, 195 csanádi 10, 13, 14, 59, 60, 61, 64, 66, 67, 80, 86, 105, 143, 144, 145, 148, 157, 159, 167, 172, 177, 181, 183, 195 Csanádpalota 46 Czapik Gyula 157 Czibak Imre 82, 86 Czingulszky József 134 csabai 106 Csáki Imre 101, 113, 115 Csáki Miklós 113 Csáky Imre 69, 103, 115 281

Csáky István 156 Csáky László 117, 135 Csáky Miklós 69, 115 Csáki Pál 114 Csanytelek 45 Csapó László 177 császár 141 Csáthy Demeter 85 Csehország 141 Csolt nemzetség 84 Csomay Ödönné 169 Csongrád 191, 193 Csongrád 45, 102, 192 D Dános Erzsébet 169 Dávid Béla 180 Deák István 89, 90 Deák János 101, 112 Debrecen 69, 70, 143, 145, 188, 190, 191, 192, 194, 202 Decretales 24, 25, 26 Decretum Gratiani 21, 197 Deák János 78 dekrétum 21 Deméndy Sándort 162 Dénes Zoltán 183 De Officiis Episcoporum 19 Deszk 45 Dévaványa 45 Dézsi Balázs 85 diakónus 176, 181 diktatúra 202 diktatúra 160, 195, 203 Dinya János 132 282

dioecesis 16, 36, 37, 41, 44, 50, 57, 78, 172, 181, 194 Diószeg 70 Directia Judeteana Bihor a Arhivelor Nationale 102, 108, 110, 114, 118, 120, 121, 124, 125, 128, 129, 131, 133 direktórium 11, 43, 54, 142 Dirling Mária 109, 119 Dobay János 118 Doboz 83 dobozi 83, 184 Domanek Pál 168 Domaszék 45 Domingo 51 Dusnoki-Draskovich József 84 E, É Ecce sacerdos magnus 34 Ecclesia Imago 40 Ecsed 87 Egidio Miragoli 56 egri 12, 71, 81, 82, 92, 150, 153, 172, 187, 191 Egri Érsekség 190 Egri Norma 153 egri püspökség 12 egyház 10, 16, 23, 28, 34, 36, 43, 47, 53, 56, 60, 61, 63, 66, 69, 71, 79, 80, 83, 85, 88, 89, 97, 98, 106, 108, 118, 141, 142, 147, 153, 161, 167, 169, 170, 172, 173, 184, 189, 190, 197, 201, 203 egyházfi 72

egyházi cenzúra 24 egyházi élet 13 egyházi joghatóság 19 egyházjog 21, 24, 61, 62, 65, 68, 73 egyházközség 13, 105, 126, 133, 135, 142, 147, 150, 154, 155, 157, 170, 174, 176, 179, 181, 183, 184, 186, 187 egyházlátogatás 27, 62, 63, 68, 70, 113, 116, 198 egyházlátogatási jegyzőkönyv 62, 63, 64, 66, 68, 69, 71, 72, 73 egyházmegye 10, 11, 13, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 24, 26, 27, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 44, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 53, 54, 56, 57, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 77, 78, 81, 84, 102, 133, 139, 141, 143, 145, 146, 149, 150, 151, 154, 155, 156, 160, 161, 162, 172, 173, 177, 178, 181, 182, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 195, 197, 198, 199, 201, 202, 203, 204 egyháztörténet 10 egyházüldözés 16 egyházi bíróságok 20 egyházi élet 24, 202 egyházjog 16, 17, 62 egyházkormányzati 16, 24 egyházmegyei látogatások 21 egyházmegyei zsinat 44

Egyszerű Lányok Kongregációja 148 Elek 12, 45, 82, 93, 95, 101, 104, 105, 107, 108, 122, 125, 199 ellenreformáció 64 enciklika 34 Endrőd 45, 69 Endrey Mihály 176, 196 ének 128 énekkar 128 éneklő-kanonok 78, 80, 94 episcopus territolialis 16 Erdődi Pálffy Tamás 67 Erdély 156 erdélyi 86, 157 ereklye 34, 89 eretnekek 27, 98 eretnekségek 27, 31 Erkel Ferenc 112, 133, 151, 200 Erkl József 112 érsek 17, 20, 25, 27, 62, 66, 72, 153, 163, 166, 168, 171, 172 érsekség 69, 190 Erzsébet királyné 127 esperes 31, 48, 56, 61, 68, 120, 146, 168, 180, 193, 204 esperesség 11, 77 Esztergom 186 Esztergom-Budapesti Érsekség 190 Eszterházy Pál 101 Eucharisztikus Kongresszus 155 evangélikus 72, 97, 125 evangélium 13, 128, 165

283

F falu 82, 84, 93, 198 Farkashalom 147, 175 Farkas László 89 főegyházmegye 62, 63, 66, 69, 72 Fehér-Körös 84, 127 fehérvári 59 Fejes József 127, 194 Fekete János 78 Fekete-Körös 83 felügyelő 15 Ferdinánd király 85 ferences 10, 11, 64, 66, 67, 69, 78, 85, 83, 85, 86, 87, 90, 91, 95, 108, 151, 171, 198, 199 Ferenc József 127, 139 ferencrendi 64, 66, 87, 100 Ferencrendi Szegénygondozó Nővérek 153 főesperes 10, 19, 20, 23, 24, 26, 31, 59, 60, 61, 62, 64, 67, 109, 111, 193, 197, 204 főesperesi ítélőszék 23 főesperesség 11, 59, 60, 61, 92 Fetser Antal 195 Főhatóság 151, 159 filia 68, 71, 122, 125, 191 filiák 11, 72, 73 főispán 68, 137, 156, 160 főjegyző 167, 169, 170 földesúr 198, 199 Földész Társulat 130 Fodor Imre 180 Fok 83 284

Follmann Jánosné 154 foltár 34, 108 Forgách Ferenc 64, 89 Forráskút 45 Földeák 45 földesúr 83 főpásztor 10, 39, 58, 64, 66, 67, 69, 75, 119, 132, 150, 172, 173, 178, 186, 191, 193, 203, 204 francia 60 Frangepán Beatrix 79, 91, 92 Frőlich János 112 G, Gy Gábor József 138 Galbács Dénes 176 Gál ispán 80 Gellért legendája 59 Gergely Ágnes 148 Gerlai Ábránffi János 80 Gerlein Mihály 134 germán 18, 21 germán zsinat 18 Gerolzhofen 106 gimnázium 104, 119, 133, 137, 138, 140, 149, 150, 159, 162, 167, 186, 201 Giorgo Micchiardi 48 Glattfelder Gyula 143, 148, 157 Glatz Mihály 157, 158, 161, 168, 169, 170, 174, 195 Góg János 148 Gogl Lajos 162 Gorliczky Simon 105, 106

Göndöcs Benedek 13, 119, 127, 132, 133, 138, 139, 152, 173, 194, 200 Gratianus mester 22 görög keleti 70 Grócz Béla 133 Gróh Ferenc 146, 194 Grósz József 166, 171 Gróh Ferenc 147 gótikus 88 gót stílus 88 gvardián 85, 86 gyászmise 141 Gyoma 45 gyónás 32, 88 Györffy György 76 György brandenburgi őrgróf 79 györkei 83 Győr 67 győri 66, 71, 73, 156, 157, 158, 160, 168, 172, 183, 184, 201 Gyürkehely 175 Gyula 11, 12, 13, 45, 69, 70, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 118, 119, 120, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 131, 132, 133, 134, 137, 138, 139, 141, 142, 143, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 152, 153, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 163, 166, 167, 168, 169,

172, 175, 176, 179, 182, 183, 184, 185, 186, 194, 198, 199, 200, 201, 202 gyulai 10, 11, 12, 13, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 111, 112, 118, 119, 120, 126, 129, 131, 133, 134, 135, 138, 139, 140, 141, 143, 146, 148, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 158, 159, 160, 161, 162, 166, 167, 168, 169, 174, 175, 176, 177, 180, 181, 183, 184, 193, 201 Gyulai Gál András 97 Gyulai Katolikus Egyházi Tudósító 147 Gyulai Polgári Kör 152 Gyulai Római Katolikus Főgimnázium 140 Gyulamonostora 84 Gyulay Endre 175, 183, 184, 185, 193, 196 H Habsburg Ottó 186 Hacak 64 hadiadó 93 Hamvas András 145 Hamvas Endre 167, 173, 174, 175, 176, 196 Hamvazószerda 129 Harangozó János 151 285

Harruckern 12, 102, 104, 105, 108, 109, 119, 200 Harruckern Ferenc 108, 109 Harruckern János György 119, 199 Harruckern János György 12, 102 házasságjog 24 házfnök 10, 66, 67, 153 házszentelés 129 Heddo strasbourgi püspök 19 Hedry Boldizsár 104 helynök 10, 13, 29, 36, 37, 43, 44, 54, 66, 117, 139, 147, 148, 167, 196, 201, 204 helynökség 13, 143, 148 helytartótanács 138 Henyei 97 hercegprímás 163, 166, 168 Herjeczki János 183 Hervay Ferenc 77 Hidassy Jakab 109, 131, 194, 200 Hidassy Jakab (Jacobus) 120 Historia Domus 103, 104, 105, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 116, 117, 118, 119, 121, 122, 123, 125, 126, 127, 131, 134, 135, 137, 140, 141, 142, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 158, 162, 163, 167, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 181, 185 hit 19, 27, 36, 43, 55, 85, 98, 197, 199 hiteleshely 69, 79, 81 286

hitélet 21, 158 hitközség 134 hitoktatás 34, 72, 147, 170, 175, 176, 185, 193, 202 hitszónok 86 hittudományi főiskola 86 hitújítás 85 hitújítók 86 hívek 13, 20, 15, 17, 18, 25, 27, 31, 32, 33, 34, 36, 39, 43, 47, 57, 58, 63, 64, 65, 67, 70, 71, 73, 96, 100, 101, 103, 105, 106, 107, 108, 109, 111, 112, 113, 121, 122, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 134, 140, 149, 153, 154, 155, 158, 160, 162, 166, 168, 171, 177, 185, 190, 191, 193, 197, 199, 200, 201, 202, 203, 204 Hódmezővásárhely 45 Hóman Bálint 156 Horthy Miklósné 156 Horváth Győző 148 Horváth Zsigmond 137 húsvét 118, 130 Hungarorum gens 13, 192 Hungarorum Gens 187, 189 Huszár Károly 153 Huszár László 149, 169 Huszka József 123 Huyn tábornok 100 I I. esztergomi zsinat 61 Ifjak Kongregációja 148

igehirdető 86 III. Károly 68 II. János Pál 11, 13, 44, 45, 184, 187, 189, 192, 198, 202, 203 II. Pál pápa 96 II. Vatikáni Zsinat 11, 39, 176, 177, 188, 189, 198, 203 Illyas József 177, 196 imádság 32, 58, 117, 128 imakönyv 133 Implom József 76, 90 Imre gyulai plébános 78 internátus 150 iskola 11, 12, 43, 55, 66, 73, 94, 95, 112, 123, 137, 138, 140, 146, 150, 170, 186, 193, 199, 200 ispán 12, 80, 101 ispotály 93, 97 istentisztelet 44, 55, 56, 70, 73, 85, 97, 107, 145, 156 Istvánfalvy Miklós 169 Itália 17 itáliai 60 iurisdictio 24 IV. Béla 61 I. világháború 141, 158, 201 IV. Károly 141 IX. Bonifác pápa 12, 88 J Jancsovits Pál 118 János király 81 Jász-Nagykun-Szolnok megye 191

jegyző 12, 112, 134, 168, 200 jegyzkönyv 11, 13, 63, 65, 70, 72, 102, 106, 108, 111, 113, 114, 115, 116, 117, 120, 121, 123, 124, 135, 149, 179, 180, 181, 182, 185, 195, 197 Jézus 35, 44, 45, 52, 54, 57, 91, 130, 139, 164, 165 jezsuita 69, 91, 98, 99, 140, 199 János király 94 jogállása 11 joghatóság 29, 102, 104 joghatóság 30, 37, 82, 195 jogintézmény 10 Jósa Ferenc 194 Jozsa Ferenc (Franciscus) 120 Józsefváros 129, 135, 142, 183 józsefvárosi 130, 134, 147, 149, 150, 152, 158, 163, 167, 170, 175, 176, 177 Jubileumi Idő 154 Juhász János 181, 183 Jung Géza 169 Jósa Xavér Ferenc 109 K Kalatay Xavér Ferenc 114, 115 Kálmán király 61 kalocsai 69, 148, 166, 171, 177, 190 Kalocsa-Kecskeméti Érsekség 190 KALOT 153, 163 Kálvária kápolna 110 kamarás 146 Kamonyai MiklÛs 84 287

Kanizsai János 62 kánon 11, 18, 19, 23, 29, 30, 31, 36, 37, 38, 44, 45, 46, 47, 51, 52, 53, 54, 61 kanonok 25, 70, 79, 81, 94, 103, 104, 105, 109, 113, 114, 115, 134, 141, 143, 147, 150, 155, 173, 183 kanonokság 78, 82 kántor 12, 32, 71, 72, 86, 112, 123, 128, 146, 149, 152, 173, 175, 176, 179, 185, 186, 193 kántor-tanító 123 káplán 11, 12, 72, 80, 88, 95, 103, 104, 105, 106, 111, 113, 114, 120, 122, 123, 127, 129, 130, 131, 132, 133, 142, 146, 148, 149, 152, 153, 156, 162, 168, 174, 175, 176, 177, 179, 180, 183, 184, 200 kápolna 11, 12, 28, 36, 37, 38, 51, 62, 70, 72, 73, 78, 81, 82, 89, 90, 92, 93, 97, 107, 108, 109, 110, 116, 130, 131, 132, 134, 142, 147, 151, 152, 154, 161, 180, 182, 199, 201 káptalan 31, 36, 63, 64, 69, 78, 80, 139, 140, 149, 150 káptalani helynök 69 Karácsonyi János 60, 76, 79, 81, 82, 84, 87, 92, 101, 102, 131, 132, 138, 141, 142, 149, 186 Kárásztelek 69, 70 Karatin István 100 Karácsonyi János 78, 84, 182, 186 288

Kardos György 167, 169, 170 Kármeliták 160 Karolingok 19 Károly király 76 Kassa 89, 91 Kassai Kristóf 85 katolicizmus 111 katolikus 12, 13, 36, 49, 50, 53, 54, 55, 62, 69, 70, 71, 72, 81, 85, 97, 98, 99, 101, 102, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 111, 112, 113, 119, 120, 125, 128, 129, 131, 133, 138, 139, 140, 141, 143, 148, 149, 153, 154, 158, 161, 162, 163, 166, 167, 168, 169, 176, 187, 188, 189, 190, 193, 199, 200, 201 Katolikus Kör 152 Katolikus Legényegylet 153, 161 katolikusság 104 Kazaly Imre 73 kegyúr 11, 63, 71, 72, 108, 144, 200 kegyúri jogok 102, 155 kegyuraság 106, 120, 121, 156 Keleti Egyházak Törvénykönyve 53 Keller Imre 138 Kerecsényi László 97 keresztény 19, 44, 49, 52, 54, 56, 92 108, 128, 168, 189 Kétegyháza 104 Kétsoprony 45 kevei 60 Kevermes 45

khalcedoni egyetemes zsinat 16 király 67, 69, 81, 85, 90, 97, 98, 141, 145, 187, 189 Kiskundorozsma 45 Kiss László 168 Kistelek 45 klastrom 66 klasszicizmus 135 klauzúra 38 klerikus 23, 29, 30, 37, 48, 72, 81 klérus 33 köleséri 11, 77 Kneifel János 134 kodifikáció 31 kolera 127, 200 Kollonich Lipót 66 Kolonics Lipót 100 Kolonitz László 113, 115 kolostor 11, 18, 25, 26, 27, 61, 76, 78, 79, 84, 85, 86, 87, 90 kommunista 13, 79, 147, 160, 162, 168, 171, 178, 195, 202 Kondé Miklós 116, 135 Kondoros 45 kongregáció 38 Konta József 123 Korompai János 168 Korompai Viktor 176 Kovács Andor 177 Kovács József 184, 195 Kovács Mihály 70 Kovács Pál 120, 124 Kovács Pál (Paulus) 120 Kovács Péter 195 Kováts Pál 12, 102, 111, 194

Kovrig Gyula 177 körmenet 71, 130, 166, 171, 174 Körös 11, 82, 84, 103, 104, 127 Köves András 63 középiskola 133, 138 középkor 11, 62, 76, 77, 80, 82, 84, 92, 94, 199 középkori 59, 69, 76, 77, 79, 83, 87, 90, 95, 107, 131, 151 krassói 60 Kretovics László 182 Kreusz Krizsztom 138 Krisztus 14, 15, 35, 45, 48, 52, 54, 57, 66, 134, 148, 164, 188, 203, 205 kultikus 50, 51 Kuminetz Géza 14, 48 Kunágota 45 Kunszentmárton 45 Kutinszky József 112 L laikus 37, 48, 64 Lajcsák Ferenc 134, 136 lakosság 11, 66, 71, 72, 73, 100, 107, 197 laodiceai zsinat 16 lateráni zsinat 17, 18, 26 látogatás 10, 11, 14, 17, 18, 19, 22, 26, 28, 31, 32, 33, 36, 37, 39, 43, 44, 45, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 63, 65, 74, 113, 114, 115, 118, 195, 197, 198, 203, 204, 205 látogatási formula 20 289

lelkész 11, 23, 55, 70, 74, 100, 105, 111, 119, 132, 135, 169, 171, 175, 176, 180 lelkipásztor 12, 13, 18, 28, 32, 39, 43, 44, 45, 47, 48, 51, 53, 54, 55, 57, 63, 67, 102, 122, 131, 141, 145, 174, 178, 179, 182, 184, 187, 188, 189, 191, 192, 193, 197, 198, 200, 201, 203, 204 Leöfler János 134 levéltár 63 Liber Extra 24 licenciátus 12, 64, 66, 112, 199 Linck János Károly 109 Lindenberger János 133, 141, 143, 147, 152, 155, 194 Lindner Keresztély 100 Lioguri Szent Alfonz 33 Lipóvniczky István 136 litánia 130 liturgikus reform 177 liturgikus útmutató 129, 131 Lányi József 196 Losonczi László 77, 88 Lotz Antal 59 Lötz János 80 Lőrinc apát 76, 143 lugói zsinat 17 Luther 85 lutheránus 85, 97, 98, 114 Luzsénszky István 103, 113, 115 M Mágocsy Gáspár 87, 88, 98 290

Mágocsy László 97 Magvető Református Általános Iskola 186 magyar 10, 12, 13, 16, 17, 21, 44, 48, 50, 52, 59, 60, 61, 62, 64, 65, 68, 83, 98, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 111, 112, 113, 114, 116, 118, 123, 124, 128, 129, 130, 139, 143, 147, 148, 149, 150, 153, 155, 156, 162, 163, 164, 165, 166, 168, 172, 177, 183, 187, 189, 190, 191, 192, 199 Magyarbánhegyes 45 magyar egyház 10, 191 Magyar Katolikus Püspöki Kar 13, 171 Magyar Norma 153 Magyarország 13, 18, 59, 60, 65, 68, 77, 84, 86, 85, 87, 90, 95, 99, 139, 141, 145, 150, 161, 162, 166, 172, 178, 187, 188, 189, 191 magyarországi 13, 59, 60, 156, 187, 188, 189, 191, 202 Magyarváros 125 Magyarvárosi 121 Makó 45, 59, 64 Margita 70 Máriafalva 175, 180 Mária Kongregáció 148 Máriaradna 152 Marko Pitasich 99 Márkus Mihály 142 marosontúli 60

Maróthi János 84 Maróthi János és László 82 Maróthy László 78 Maróthy Mátyus 96 második világháború 13 Mayer Antal 149 meaux-i zsinat 19 mecset 12, 101, 107 Medgyes 94 Medgyesegyháza 46 megyegyűlés 137 megyéspüspök 14, 49, 56 megyéspüspök 14, 16, 44, 46, 49, 53, 56, 143, 147, 160, 179, 182 megyeszékhely 137 Műemlékvédelmi Hivatal 178 metropolita 37, 52 Metz József 134 Mezőberény 46 Mezey László 60 Mezőhegyes 46 Mezőkovácsháza 45 Mezőtúr 46, 192 Miklósi Ferenc 135 Miklóssy Ferenc 116 Milánó 32, 49 Mindszent 46, 141 Mindszenty 160, 161, 163, 166, 168, 169, 174, 178, 186, 189 minorita 125 mise 88, 98, 129, 130, 173 Misés Márton 95 Mánya Tibor 186 Mogyoróssy János 138

mohácsi csata 62 monostor 32, 76, 77, 83, 84, 88 Mórahalom 45 Mulfingen 106 Müller Konrád 112 Müllert Rudolf István 112 N Nádi Boldogasszony 10, 163, 166, 172, 175, 176, 177, 181, 183, 184, 202 Nádi Boldogasszony Plébánia 10 Nádmelléki 101 nádor 67 Nágocsy Márton 85 Nagy Balázs 95 Nagy Ignác 72 Nagy István 114 Nagy József 180 Nagykamarás 46 Nagy Károly 19 Nagy Péter 186 nagyprépost 134, 138 Nagyszénás 46 Nagy Szent Gergely pápa 17 Nagyszombat 67 Nagyszombati Tartományi Zsinatra 64, 65 Nagyvárad 156, 161 nagyváradi 10, 11, 77, 118, 134, 138, 139, 141, 143, 145, 146, 149, 150, 161, 162, 172, 180 Nagyváradi Egyházmegye 13, 155, 187, 191 Návay János 113, 115 291

német 12, 13, 60, 97, 103, 104, 105, 106, 111, 112, 113, 114, 116, 122, 123, 124, 125, 128, 129, 134, 146, 153, 158, 159, 174, 199, 200, 201 Németh Jakab 91 Németh László 186, 187 Németh Modeszta 155 Németország 59 Németváros 105, 109, 116, 119, 121, 123, 125, 127, 131, 160, 175, 200 Nepomuki Szent János 103 Neumann József 194 Numerus Animarum 125 nuncius 156, 161, 178 Nuszbek József 134 O, Ó oklevél 76, 78, 79, 80, 81, 82, 94 okleveles 76, 77 Okolicsányi János 115 Oláh György 138 Oláh Miklós 62, 63 oltár 33, 34, 71, 72, 73 oltáriszentség 34 Ondavay Tibor 193 Oradea 102, 108, 110, 114, 118, 120, 121, 124, 125, 128, 129, 131, 133 oratórium 71, 135 orgonista 32 Orosháza 45 Orsova 64 országgyűlés 86, 132, 153 292

ortodox 13 ortodoxok 72 Ö, Ő örmények 72 őrkanonok 63, 141 őrgróf 79, 80, 85, 94, 97 osztrák 12 P pankotai 12, 92 Pannonhalmi Ter¸leti Apátság 190 pap 17, 18, 33, 37, 39, 43, 44, 45, 61, 63, 64, 71, 73, 77, 78, 79, 80, 81, 86, 97, 98, 100, 104, 105, 112, 140, 142, 149, 160, 168, 170, 172, 174, 188, 190, 191, 193, 200, 202, 203 pápa 11, 13, 18, 19, 24, 26, 27, 34, 35, 44, 45, 64, 66, 78, 84, 88, 90, 96, 98, 145, 156, 161, 184, 187, 189, 192, 198, 201, 202, 203 pápai 27, 38, 50, 51, 64, 77, 78, 145, 146, 147, 148, 156, 161, 163, 178, 198 papi névtár 145 paplak 103, 106, 126 papnevelde 73 papnövelde 70 Papp Kálmán 160 papság 20, 21, 23, 24, 32, 34, 36, 47, 69, 118, 119, 160, 173, 183, 197

Pastores Gregis 11, 44, 45 pasztoráció 16, 49 pasztorális 39, 46, 49, 50, 56, 204 Patai Tamás 85 Pataky Dávid 123 Pataky Kornél 176, 183 Patay László 183 Patócsy Miklós 86 Paulik István 183 Paulo Salodio 33 Pázmány Péter 10, 64, 65 Pádua 86 Páduai Szent Antal 86 Pechata János 137 Pécsi Mihályt 86 Pelsőczy Bálint 12, 101 Penaforti Szent Rajmund 24 Persei Melegh Boldizsár 64 pestisjárvány 110, 111, 125 Petik Ambrus 112, 137, 200 Petróczki Zoltán 186 piarista 140 Pintér László 162, 167, 168, 169, 172 Pinto 48, 50 Pio Vito Pinto 47 plébánia 10, 11, 12, 13, 16, 18, 19, 20, 24, 27, 31, 32, 36, 39, 43, 44, 48, 49, 52, 55, 56, 59, 63, 65, 66, 68, 69, 71, 72, 73, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 84, 88, 89, 91, 94, 95, 97, 98, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 108, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 129, 131, 132,

133, 134, 139, 140, 141, 143, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 159, 163, 166, 168, 170, 173, 174, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 181, 182, 183, 185, 186, 187, 192, 193, 195, 197, 199, 200, 201, 202, 204, 205 plébániatemplom 11, 87, 90, 95, 107, 108, 141, 199 plébános 10, 11, 13, 20, 23, 45, 63, 65, 66, 68, 70, 71, 72, 73, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 94, 101, 102, 104, 105, 106, 109, 110, 111, 114, 118, 120, 121, 122, 124, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 133, 134, 137, 138, 142, 143, 146, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 158, 160, 161, 162, 168, 170, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 182, 183, 184, 185, 186, 192, 193, 195, 197, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205 plébániaegyház 83 P. Mohos Gábor 167 Pongrácz Jenő 152 Pontificale Romanum 34 pontifikális mise 23 Possevino 98 Pozsony 81 pozsonyi 69 Praxis compendiosa de visitatione 33 prédikáció 32, 129 293

prédikátor 98, 99, 114 prefektus 121, 146 prelátus 26, 28, 30, 143, 147, 150, 155 premontrei 140 prépost 78, 141, 143, 150 prépostság 69, 82 presbiter 15, 82 privilégiumlevél 92 procuratio 24, 26, 62 Prohászka Ottokár 148 Promotor fidei 168 protestáns 66, 70, 85, 98, 99, 153 protestantizmus 85, 86 Protocollum Diocesanum 126 provinciális 85 pünkösd 130, 158, 167, 187, 189 Pünkösd, folyóirat 147 pünkösdi 126 püspök 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 60, 61, 62, 63, 64, 66, 67, 68, 69, 70, 72, 73, 74, 75, 76, 79, 82, 88, 92, 101, 103, 104, 105, 106, 110, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 128, 133, 134, 135, 139, 142, 143, 145, 146, 148, 149, 150, 157, 158, 160, 161, 167, 168, 172, 173, 174, 176, 178, 180, 181, 182, 183, 184, 185, 186, 188, 189, 294

190, 191, 193, 195, 197, 198, 200, 201, 202, 203, 204, 205 püspöki 10, 20, 24, 25, 29, 33, 34, 36, 37, 38, 39, 40, 43, 44, 47, 50, 51, 54, 57, 58, 61, 66, 67, 68, 74, 101, 102, 103, 111, 113, 114, 124, 135, 143, 144, 146, 147, 149, 156, 157, 162, 172, 173, 177, 182, 186, 196, 201, 202, 204 püspöki gyakorlat 10 püspöki intézkedés 74 Püspöki Kongregáció 40, 53, 181 püspöki kormányzás 33, 57 püspöki látogatás 10, 20, 25, 33, 36, 37, 39, 40, 43, 44, 47, 57, 74, 114, 135, püspöki levéltár 102 püspöki szék 24 Püspöki Szertartáskönyv 57 püspöki rendreutasítás 29 püspöki vizitáció 20, 24, 61, 103 püspökség 11, 16, 17, 55, 59, 61, 63, 64, 66, 67, 69, 73, 77, 79, 80, 82, 83, 84, 87, 92, 104, 105, 124, 143, 144, 145, 150, 160, 190 Pázmány Péter 65 R Rajk László 161 Rákóczi szabadságharc 12, 69, 70, 100, 199 Rákosi Mátyás 167, 169 Ratbold trieri érsek 20

Ravusz István 105, 131, 194, 200 Ravusz István (Stephanus) 120 Rázel József 118, 194 Rácz János 175 reformáció 10, 12, 28, 62, 63, 97, 98 199 református 13, 72, 97, 102, 111, 120, 186 Regino Prümi apát 20 Regula pastoralis 17 Reims 25 Reimsi Hincmar 19 Remete 175 rendház 108, 178 rendtartomány 84 Réthy István 176, 186, 195 Rex pacificus 24 ráják 98 Róma 96, 148, 150, 157, 187, 189 római katolikus 104, 143, 166 román 13, 142, 143, 147, 149, 150 Románia 142 romantikus 135 román stílus 87 rorate 129 Rosenfeld 107 Rózsa Jenő 168, 175, 180, 195 Röszke 46 rutének 72 Rutheni János 13, 103, 111, 105, 113, 126, 194 Rutheni János (Ioannes) 120 Ruzsa 46

S, Sz Sadobrics János 80 Sadobrics Péter 81, 82, 93 Salamon József 109 Sándorfalva 46 Sarkad 162 Sarkadi Nagy Barna 184 Sárosi Bertalan 84 sáskajárás 200 Schall Katalin 147 Scheffer János 161, 196 Scherer Ferenc 95, 102 Schlauch Lőrinc 118, 119, 136, 140, 148 Schriffert József 134, 147 Schriffert Márton 134 sebesi 60 Sebestyén Péter 114 segédpüspök 12, 44, 53, 92, 195 segédpüspök 12, 92, 195 sekrestye 33, 34, 38, 70, 72, 135 sekrestyés 32 Serédi Jusztinián 75, 156, 157, 161 Sófalvy Márton 174 Spiegel Ignác 128, 137, 194 Spiegel Ignác (Ignatius) 120 sáskajárás 126 Stadler Frida 153 Sulik János 176 Szabad Endre 140 Szabados Antal 148, 149, 162, 167, 168, 169, 176 szabolcsi zsinat 61 295

Szabó Béla 175 Szabó János 153 Szalézi 151 szaléziánus 151 szandzsa 98 Szaniszló Ferenc 134, 136 szannai 83 Szarvas 46, 175 Szatai Gergely 85 szatmári békekötés 100 Szatmári János 12, 100, 199 Szatmári János Elek 12, 100 Szatymaz 46 Széchenyi György 66 Széchenyi Miklós 147, 196 Szeged 10, 13, 20, 45, 46, 59, 61, 64, 67, 78, 79, 84, 86, 99, 127, 143, 144, 145, 160, 172, 173, 174, 176, 179, 180, 181, 183, 185, 190, 191, 192, 195 Szeged-Alsóváros 45 Szeged-Csanádi Egyházmegye 13, 191, 183, 189, 192, 195 Szegedi (Hirt) Antal 134 Szegedi Kis István 97 Szegedi Tamás 86 Szeghalom 46, 102, 111 Szegvár 46 Székelyhid 70 székesegyház 28, 69, 70, 144, 157, 160, 182, 183, 190 székesegyházi 60, 70, 71, 141, 145 székesfehérvári 72, 148 szent 18, 21, 25, 29, 30, 34, 35, 36, 47, 50, 53, 59, 61, 65, 71, 79, 296

86, 87, 89, 118, 135, 154, 159, 164, 168, 180 Szentatya 172, 183, 191 Szentbenedek 76 Szent Benedek 84 szentbenedeki 83, 169 Szent Bonifác 18 Szent Elek kápolna 12, 82, 93, 95, 199 szentély 70, 90, 91, 109, 151 Szent Erzsébet 148, 152, 168 Szentes 45, 112 Szent Gellért 59, 60 Szent Ágoston 16 Szentháromság kápolna 110, 116, 130, 142, 146, 151, 154, 158, 180, 182, 204 Szent István 59, 60, 155, 156, 165, 187, 189, 190 Szent József 110, 129, 146, 147, 148, 154, 176, 178, 180, 183, 184 Szentkereszty Tivadar 174 Szentkláray 19, 20, 24, 59 Szent László 61, 69, 84, 133, 145, 148, 160, 172, 183, 189 Szent Margit 148 Szent Miklós 93 szentmise 12, 20, 33, 43, 58, 96, 128, 129, 130, 154, 158, 163, 166, 171, 185, 192, 199, 203, 204 Szent Móric kápolna 82, 93, 94 Szent Pál 15 Szent Péter 15, 87, 91, 157, 188, 191

szentség 34, 71, 72, 130 szentségek 35, 58, 63, 65, 67, 72, 124, 202 Szentszék 26, 30, 37, 45, 52, 69, 145, 150, 172, 173, 178, 190 Szepetneki Gáspár 63 Szerémi György 81, 95, 199 szertartás 32, 33, 54, 57, 130 szertartáskönyv 34, 58 szerzetes 25, 38, 39, 49, 50, 51, 53, 59, 61, 67, 71, 72, 73, 74, 84, 91, 100, 125, 131, 140, 151, 154, 167, 171, 184, 188, 199 szerzetesek 51, 167 szerzetesház 86 szerzetesi 50 Szerzetesjog 51 szerzetesnő 171 szerzetesnők 87 szerzetesrend 50, 76 szerzetesrendek 38, 63, 171, 197 szerzetesség 83 Sziber Nándor 123 Szikszai Fabricius Demeter 88 Szilágysomlyó 69, 70, 100 Szily János 73 szinódus 11, 44, 45, 73 Szirmai L. Árpád 150 Sziszeki Márk 99 Szőke János 82, 94, 181 Szőlős 70 Sz. Maróthi János Cserkészcsapat 186 Szociális Misszió Társulat 158 szombathelyi 73, 151

Szovjetunió 159, 201 Sztálin 173 Szuhay József 112 Szűz Mária 12, 85, 87, 88, 89, 90, 183 Szűz Mária templom 88 T Tágen János 134 Takácsy Dénes 148, 168 Takácsy János 123 Takácsy Lajos 149 tanácsköztársaság 142, 147 tanító 48, 65, 66, 71, 73, 112, 118, 123, 147, 157, 180 Tápé 67 Tarnay Ferenc 169 tarragonai zsinat 16, 22 társadalom 153 társaskáptalan 37 tatárok 77 Telekessy István 67 település 11, 12, 82, 93, 112, 204 temesi 60 Temesközi Demeter István 78, 79 Temesvár 84, 99, 143 temető 11, 58, 63, 71, 72, 73, 95, 104, 129, 131, 146, 178, 180, 183 templom 11, 13, 22, 23, 33, 34, 37, 50, 51, 54, 58, 59, 63, 65, 66, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 77, 81, 87, 88, 89, 90, 91, 93, 95, 98, 101, 104, 106, 107, 108, 109, 111, 114, 118, 119, 126, 127, 297

130, 131, 134, 135, 141, 142, 143, 145, 147, 148, 149, 150, 151, 154, 155, 158, 160, 167, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 181, 182, 183, 184, 185, 186, 191, 198, 199, 201, 202, 204 templomépítés 134 testamentum 81 tévtanok 17 Thurzó Zsigmond 79 Tímár Mihály 175 tirenti zsinat 21 Tiszasziget 46 Titusz 15 tizedjegyzék 77, 198 toledoi zsinat 18, 21, 22, 31 Tomcsányi János 110 torontáli 60 Tóth György 95 Tótkomlós 46 török 10, 12, 60, 63, 67, 68, 70, 71, 79, 81, 86, 87, 89, 97, 100, 107, 108, 164, 197, 199 török hódoltság 10, 63, 64, 97, 98, 100, 107, 133, 199 Törökzug 179, 184 trianoni békediktátum 195 trianoni békekötés 201 trianoni békeszerződés 13 trienti zsinat 10, 27, 28, 32, 33, 35, 64, 66, 73, 74, 197 tripolisi 92 tűzvész 72, 126, 127, 137, 200

298

U Ubi primum 34 udvarbíró 95, 100 Udvardy József 177, 178, 179, 180, 181, 182, 183, 196 Újházy Lászlóné 169 Újkígyós 46, 82 újratelepülés 107 Újszeged 45 Újszövetség 15 Ungi Bálint 84 uradalom 83, 93, 103, 104 Urbanovics András 105, 110, 194 Urbanovits András ( Andreas) 120 Úrleányok Kongregációja 148 V Valentín Gomez-Iglesias 46, 51 Valkai Kelemen 89 vallás 18, 36, 47, 56, 98, 139, 150, 156 vallásos társulatok 71, 72 vár 11, 81, 82, 86, 87, 92, 97, 98, 100, 199 Várad 68, 69, 70, 84, 98, 99, 103, 133, 146, 199 váradelhegyi 78 váradi 10, 12, 68, 69, 70, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 86, 87, 89, 104, 105, 111, 113, 115, 131, 134, 141, 143, 150, 172, 173, 200 Váradi 82, 86, 201, 202 Varga Gyula 151

Varga Mihály 89 Vári 81, 84 várkapitány 95, 97, 98 várkápolna 92, 97, 108 vármegye 60, 68, 69, 82, 102, 111 város 12, 13, 16, 70, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 85, 86, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 104, 106, 107, 108, 126, 127, 130, 131, 132, 133, 134, 137, 138, 139, 141, 142, 144, 148, 151, 156, 163, 170, 175, 176, 190, 199, 200, 201 Varsánd 104 vecsernye 20 vesperás 129 veszprémi 63, 73, 155, 156, 157, 161 Veszprémi Érsekség 190 vicarius 29, 68, 168, 173 Vida Imre 137 VIII. Kelemen 34 vikárius 10, 33 világháború 141, 152, 157, 189, 195, 201 világiak 25, 29, 39 Vinográdi Máté 79, 94 visitatio 10, 11, 13, 15, 16, 17, 18, 19, 21, 22, 24, 27, 29, 30, 31, 32, 34, 35, 36, 45, 54, 58, 59, 61, 62, 64, 65, 68, 69, 70, 71, 73, 75, 106, 108, 113, 114, 116, 117, 118, 119, 120, 121,

123, 124, 158, 173, 178, 193, 197, 198, 202, 203, 204 visitatio canonica 10, 11, 13, 15, 16, 17, 18, 21, 36, 45, 54, 59, 61, 62, 64, 65, 68, 108, 113, 120, 121, 123, 124, 158, 173, 197, 202 visitatio generalis 68 visitatio hominum 32 Visitatio Pastoralis 40 visitatio rerum 32 visitator 31, 34, 71, 74 Vitus 78 vizitáció 11, 19, 25, 26, 29, 30, 31, 35, 38, 48, 50, 51, 58, 62, 103, 116, 135 vizitál 23 Vízkereszt 129 Vlagyovits István 149, 161, 176 V. Márton pápa 78, 84, 90 Vurum püspök 118, 135 W Wenckheim 118, 119, 128, 139, 147, 156, 200 Wenckheim Dénes 155 Wenckheim Frigyes 118 Wenckheim Krisztina 139, 140 Winkler József 138 Wlassics Gyula 140 Wormsi Burchardus 21 Würzburg 106

299

X XIII. Gergely 64 XII. Pius 156, 161 X. Ince 66 XIV. Benedek 34 XIV. Kelemen 35 Z Zaberdiusz Mátyás 88 Zadravecz István 196 zágrábi 63, 73 Zahoray József 153 Zaránd 12, 82, 93, 102 zarándi 79, 92

Zaránd megye 12, 82 zárda 87 Zichy-Czikmann Móric 153 Zimmer József 152 Zákányszék 46 Zongor 66, 67 Zöldy János 147 zsidó 159, 201 zsidók 72 zsinat 20, 21, 23, 27, 28, 30, 31, 32, 39, 61, 62, 64, 65, 74, 182, 187, 197 zsinati határozat 61 zsolozsma 18, 65, 150