a gyulai igazgatói posztjára Írta: Szűcs Levente

Pályázat a gyulai

Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképzõ Iskola, Kollégium igazgatói posztjára

Írta: Szűcs Levente

Pályázat a gyulai Erkel

Bevezetés Tisztelt Igazgató úr!

Megismerve és megszeretve jelenlegi munkahelyemet és munkakörömet, a mögöttem lévő 11 év vezetői tapasztalattal, a legnagyobb örömmel pályázom meg ismét jelenlegi munkahelyem, az Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola, Kollégium igazgatói posztját. Az elmúlt évek alatt tovább erősödtek bennem azok a kötődések, amelyek egyrészt még inkább elhivatott, büszke gyulaivá tettek engem is, másrészt úgy érzem, a mögöttem hagyott évek során én magam is „erkelessé” váltam, megismertem és megszerettem ezt a kiváló középiskolát. Igyekeztem aktív részesévé válni a város közéletének, kulturális és sportprogramjainak, ha lehetett, szerepet vállaltam a nemzetközi kapcsolatok építésében az élet minden területén, legyen az oktatás, kultúra vagy sport. Egy barátom szerint a jó igazgatói pályázat elférhet akár egy oldalon is, mert tömör, lényegre törő és világos. Igyekszem megfelelni ezen utóbbi elvárásoknak, de az egy oldalnyi mennyiség talán jelen esetben nem vállalható.

Tisztelettel, Szűcs Levente Gyula, 2013. május 27.

A pályázat írója:

Szűcs Levente

-2-


I. Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 2 I. Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 3 II. Szakmai önéletrajz .................................................................................................................. 4 II. 1. Iskoláim ......................................................................................................................... 4 II. 2. Munkahelyeim ............................................................................................................... 4 II. 3. Munkaköreim ................................................................................................................. 4 II. 4. Továbbképzéseim .......................................................................................................... 5 II. 5. Publikációim .................................................................................................................. 5 III. Vezetői elképzeléseim ............................................................................................................ 6 III. 1. Helyzetelemzés, „elszámolás” az elmúlt 5 évvel ............................................................. 6 III. 1. 1. Mit vállaltam, mit teljesítettem? ............................................................................. 6 III. 1. 2. Helyzetelemzés: a külső oktatáspolitikai környezet ................................................. 9 III. 1. 3. A gimnázium jelenlegi képzései ........................................................................... 10 III. 1. 4. Pályázatok az elmúlt években .............................................................................. 11 III. 2. Vezetői program .......................................................................................................... 11 III. 2. 1. Anyagi háttér ...................................................................................................... 11 III. 2. 2. A beiskolázásról .................................................................................................. 12 III. 2. 3. Munkaszervezés, vezetői struktúra ....................................................................... 13 III. 2. 4. A pedagógiai munkáról, a pedagógusokról ......................................................... 15 III. 2. 5. Kapcsolat a diákokkal, szülőkkel .......................................................................... 18 III. 2. 6. Egészség - sport - környezettudatosság ................................................................ 19 III. 2. 7. Diákélet .............................................................................................................. 19 III. 2. 8. A szakképzésről ................................................................................................... 20 III. 2. 9. Az oktatási szerkezetünkről .................................................................................. 20 IV. Zárszó ................................................................................................................................. 22 Mellékletek ............................................................................................................................... 24


Szűcs Levente

-3-


II. Szakmai önéletrajz II. 1. Iskoláim 1972. január 2-án születtem Mátészalkán. Általános iskolai tanulmányaimat lakóhelyemen, Nagyecseden végeztem. Ezt követően 4 éven át a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium tanulója voltam. 1990-ben felvételt nyertem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karának fizikus szakára. Szüleim anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy rendszeresen támogassanak, így munkát kellett vállalnom egyetemi tanulmányaim mellett: középiskolás diákok korrepetálásával foglalkoztam. Így kerültem kapcsolatba a tanítással, ami annyira megtetszett, annyi sikerélményt okozott, hogy a fizikus szak mellett fölvettem a fizika tanári szakot is. Mivel egyetemi tanulmányaim megkezdésekor már rendelkeztem két középfokú, ’C’ típusú állami nyelvvizsgával (angol és orosz nyelvből), az egyetemen nem kellett volna nyelvet tanulnom. Már akkor úgy gondoltam azonban, hogy az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen egy modern, képzett polgár számára. Harmadik egyetemi szakomként a harmadik évfolyam kezdetén fölvettem az angol-magyar szakfordító szakot is. Emellett hobbiból franciául is tanultam, részben órákat látogatva, részben pedig párom segítségével, aki történelem-francia szakot végzett ugyanezen az egyetemen. Őt 1994-ben vettem el feleségül, azóta is boldog házasságban élünk, két fiúgyermekünk van. A nagyobbik jövőre felvételizik az Erkel Ferenc Gimnáziumba. 1995-ben, három sikeres államvizsga letétele után (köztük egyet angol nyelven) dékáni dicsérettel diplomáztam. 2002 decemberében végeztem el a közoktatási vezető képzést, aminek révén pedagógus szakvizsgával is rendelkezem.

II. 2. Munkahelyeim 1995-ben egy szerencsés véletlen folytán, Berényi Dénes fizikus akadémikus közvetítésével kerültünk feleségemmel együtt Gyulára, az itteni Bay Zoltán Gimnáziumba. Itt kezdtünk el tanítani 1995 szeptemberében. Az Önök által ismert, általam itt nem részletezendő okokból kifolyólag a gyulai középiskola diákjainak többsége a tanárok egy részével együtt Sarkadra „költözött”, egyesülve az ottani Ady Endre Gimnáziummal. 2008-ban elnyertem a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola, Kollégium igazgatói posztját, jelenleg is ez a munkaköröm, megbízásom 2013. július 31én jár le.

II. 3. Munkaköreim Az 1996/97-es tanévben a Bay Zoltán Gimnázium „reál” munkaközösségének vezetője voltam. Ugyanezt a feladatot láttam el Sarkadon az 1999/2000. tanévben. 2000. július 1-től kezdődően a sarkadi középiskola általános igazgatóhelyettesi feladataival bízott meg az intézmény igazgatója. 2002. január 1. óta az intézmény megbízott, majd 2002. július 1-től kezdődően kinevezett igazgatója voltam. 2007-ben, az 5


Szűcs Levente

-4-


éves megbízás letelte után ismét pályáztam, majd újabb 5 évre is megkaptam a lehetőséget az intézmény irányítására. 2008-ban sikeresen pályáztam a patinás gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola, Kollégium igazgatói posztjára, jelenleg ezt a középiskolát vezetem.

II. 4. Továbbképzéseim 

Fizika szaktanárként több ízben rész vettem az évenkénti rendszerességgel megrendezésre kerülő Fizika Tanári Ankétokon.



2000 júniusában előadóként részt vettem egy angol nyelvű nemzetközi repüléstudományi konferencián, Balatonfüreden.



A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen sikeresen befejeztem a doktorandusz (PhD) képzés oktatási szakaszát, megszereztem az abszolutóriumot. Kutatási területem a modern harci repülőgépek fejlődése napjainkig.



Elvégeztem a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézetének közoktatási vezető szakját.



ECDL vizsgával rendelkezem.



„Újszerű

tanulásszervezés”,

„Projektmenedzsment,

változásmenedzsment”

akkreditált

TÁMOP-os továbbképzések.

II. 5. Publikációim Nyomtatott formában megjelent publikációim száma nem túl magas, de annál büszkébb vagyok rájuk. 

Joint Strike Fighter. A XXI. század csapásmérő repülőgépe. Haditechnika, 2000/4. 11-14. oldal



Joint Strike Fighter-program. Új Honvédségi Szemle, 2000/5.



Precíziós bombázás. Repüléstudományi Közlemények 2002.



Üzlet és biztonság. Repüléstudományi Közlemények 2002.


Szűcs Levente

-5-


III. Vezetői elképzeléseim III. 1. Helyzetelemzés, „elszámolás” az elmúlt 5 évvel III. 1. 1. Mit vállaltam, mit teljesítettem? Az 5 évvel ezelőtt írt sikeres igazgatói pályázatomban az alábbi vállalások szerepeltek az anyag záró, összegző részében:



Színvonalas szakmai oktatás és nevelés



Az érettségire épülő képzések elindítása



Kollégiumfejlesztés



Napi együttműködés a helyi alapfokú oktatási intézménnyel



Az iskolai sportélet, diákélet erősítése



Az iskolai eszközrendszer, oktatási környezet fejlesztése



Hagyományápolás

Úgy gondolom, talán a legfontosabb dolog egy ismét pályázó igazgató esetében, hogy lehetőleg tiszta lelkiismerettel el tudjon számolni a korábbi ciklus előtt tett ígéreteivel, vállalásaival: most én is elsőként ezt kívánom tenni.



A színvonalas szakmai oktatás és nevelés soha nem volt kérdés az Erkel Ferenc Gimnáziumban, és úgy gondolom, ma sem az. Egy szakképzett, tehetséges, a tehetséggondozó munkára alkalmas tantestület tagjaként dolgozhattam az elmúlt 5 évben, és az általuk elért eredmények mind-mind igazolják a magas színvonal meglétét. Néhány adat, ami ezt a vélekedésemet megerősíti: o

Igazgatóhelyettes úr kimutatásai szerint az iskolai tanulmányi átlag az elmúlt évek alatt szépen, folyamatosan emelkedett, az elmúlt tanév (2011/2012.) végén 4,3 volt. Úgy gondolom, erre mindannyian büszkék lehetünk, mert nagyon kevés iskola mondhatja el magáról, hogy egyáltalán 4-es fölötti eredményt érnek el, a mienk pedig közöttük is kiemelkedik. Minden pedagógus munkája benne van ebben, köszönet érte.

o

Diákjaink túlnyomó többsége továbbtanul valamelyik felsőoktatási intézményben; akinek ez esetleg nem sikerül (néhány diák évfolyamonként), az beiratkozik egy OKJ-s képzésre, majd egy év után újra felvételizik.

o

Az előző 5 éves ciklus alatt az Erkel Ferenc Gimnáziumból 1 tanuló jutott be valamelyik szaktárgyi OKTV döntőjébe, míg a jelenlegi éra alatt ez a szám 7 főre növekedett, és rajtuk kívül a szakma által OKTV-szintűnek elfogadott, de a 9-10. évfolyamosok számára kiírt Arany Dániel Matematika versenyen is sikerült ebben a ciklusban „feljutni a csúcsra”, hiszen egyik diákunk országos 2. díjat vehetett át.


Szűcs Levente

-6-


Mindazok a pedagógus kollégák, akik valaha foglalkoztak diákok felkészítésével ezekre a színvonalas tanulmányi versenyekre tudják, mennyi munka árán lehet a sikereket elérni: a diákok tehetsége önmagában nem elegendő, nagyon nagy szükség van a szakmailag képzett pedagógusok magas szintű felkészítő munkájára. Nélkülük ezeket a szakmai sikereket nem tudta volna a gimnázium elérni. o

Kiváló eredményeket értek el diákjaink több nemzetközi versenyen is, mint például a „Food for You” médiapályázaton, valamint az Európai Unió által szervezett „Juvenes Translatores” fordítóversenyen is országosan első helyet sikerült elérni. Ebben az évben tehetséges, erkeles diákok képviselik Magyarországot a „The Formula

One™

Technology

Challenge”

elnevezésű

modellautó

verseny

világdöntőjében, Prágában.



Az érettségire épülő képzések elindítása 2008 őszén megtörtént. A gimnázium 2008 szeptembere óta rendelkezik mindazokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, ami ahhoz szükséges, hogy maximálisan két csoportban (13. R és 14. R) érettségire épülő képzést folytasson az informatikai szakmacsoportban. A szakképzés elindításával lehetővé vált olyan, a felsőoktatásba felvételt nem nyert diákok helyben tartása, akik így továbbra is erkelesek maradtak, és szakmát szerezhetnek térítésmentesen. Nem kis „hozománya” volt a szakképzés elindulásának, hogy 32 millió Ft-ot meghaladó külső, gazdálkodó szervezetektől érkező forrás („szakképzés fejlesztése céljából átvett pénzeszköz”) lett fölhasználható elsősorban a szakképzés tárgyi eszközrendszerének fejlesztésére. Azonban mindezek mellett ezen források megfelelő koordinálásával sikeresen megújult fenntartói többletforrás nélkül a gimnázium informatikai eszközrendszere is, az informatikai szaktantermek felszereltsége ma már modernnek mondható. Ezen felül a fenti forrás szolgált fedezetül a teljes iskolai szélessávú internet-előfizetésnek is.



A kollégiumfejlesztés terén sajnos kevesebb előrelépés történt, mint azt én korábban szerettem volna. A gondok alapvetően infrastrukturális jellegűek, amelyeknek a megoldása jelentő költségráfordítást igényelne. Több esetben próbálkoztunk pályázati úton fejleszteni a kollégiumépületünk adottságain, de inkább kevesebb, mint több sikerrel. Eszközök terén jelentős fejlődést jelentett egy mintegy 3 millió Ft-os pályázat sikere, amely révén hangosító berendezéssel, videokamerával, házimozi-rendszerrel gazdagodott a kollégium. Egy sikertelen energetikai pályázat után (a sikertelenség oka az volt, hogy a kollégiumban nem lakik HHH-s tanuló) a fenntartó gyulai Önkormányzat úgy döntött, hogy egy korszerű kazán megvásárlásával teszi komfortosabbá a diákotthont. Ez részben megoldott néhány problémát, pl. a korábbi gyakori melegvíz-hiányt, azonban mivel a fűtési rendszer másik részét, a radiátorokat, csöveket nem cserélték ki, a nyílászárók nem lettek felújítva, továbbra sincsen semmilyen hőszigetelés, az épület felfűtése hidegebb napokon még mindig gondot okoz néha. Fontos lenne minden eszközt megragadni a kollégium infrastrukturális rendbetételére, hiszen a beiskolázásunkat a jövőben célszerű lesz majd kiterjeszteni egész


Szűcs Levente

-7-


Békés megyére, amihez mindenképpen szükséges egy küllemét, komfortját tekintve is „versenyképes” kollégium.



A napi együttműködés a helyi alapfokú oktatási intézménnyel számos esetben megvalósult. Elsősorban vezetői szinten volt rendszeres a napi kapcsolat, amelyek elmélyítését szolgálták például olyan közös pályázatok is, mint a TÁMOP 3.1.4-08/2., illetve a TIOP 1.1.1-09./1. Egyes szaktárgyak esetében egy-egy tanulmányi verseny (Implom - magyar), másnál egy szakkör, felkészítő (8.-os matematika szakkör), míg pl. az angol nyelvnél egy jól sikerült bemutató óra segíti a szakmai együttműködés kialakítását, fenntartását. Az általános iskolák beiskolázási rendezvényinek rendszeres vendégei vagyunk, hogy első kézből tudjunk információt szolgáltatni a gimnázium iránt érdeklődő nyolcadikosoknak és szüleiknek.



Az iskolai sportélet, diákélet erősítése megítélésem szerint maradéktalanul teljesült. Minden délután tele van a Tornaterem sportoló diákokkal nagyon sok sportágból: kosárlabda, röplabda, kézilabda, labdarúgás, atlétika. Nem lettek „elhanyagolva” úszóink, teniszezőink sem, sőt tekében, országúti kerékpározásban is ért el országos döntőben helyezést néhány diákunk. Az iskola atlétikacsapatunk legkiemelkedőbb eredménye néhány évvel ezelőtt az volt,

amikor

a

magasugrók

országos

1.

helyezettek

lettek,

illetve

a

megyei

csapatbajnokságban aranyérmesek lettek, megelőzve a korábbi (és azóta is) egyeduralkodó békéscsabai

vezető

gimnázium

csapatát.

Ebben

a

tanévben

a

leány

amatőr

kosárlabdacsapat részt vehetett az országos döntőn Miskolcon, ahol a lányok szépen helytálltak. Iskolatörténeti jelentőségű volt, amikor 2010-ben az Erkel Ferenc Gimnázium fiú futsalcsapata nemcsak bejutott az országos döntőbe a legjobb 20 csapat közé, hanem bronzérmet szerzett ott. Büszke vagyok arra, hogy ez utóbbinak személyesen is részese lehettem, mint a csapat összeállítója, taktikai „felelőse”. Szándékosan nem mondok edzőt, felkészítőt, hiszen ez a testnevelő tanárok, egyesületi edzők érdeme, munkájuk gyümölcse ez, akik nélkül a fiúk nem érhették volna el ezt az országosan is jegyzett eredményt. Növeli a siker értékét, hogy mindezt egy olyan mezőnyben érték el a fiúk, ahol szinte mindenki igazolt labdarúgó, és valamelyik NB 1-es csapat utánpótlás-csapatában szerepeltek (Vasas, Debrecen, Zalaegerszeg, Pécs, Miskolc (Diósgyőr)), míg Gyula „csak” NB III-as felnőtt csapattal rendelkezik.



Az iskolai eszközrendszer, oktatási környezet fejlesztése már szóba került a korábbiakban. Azt gondolom, ezen a téren is történt előrelépés több tényezőnek is köszönhetően: o

a szakképzési források segítségével megújult az informatikai szaktantermek gépállománya,

o

pályázati források által (TÁMOP, TIOP) nagyon sok tanári és tanulói laptop, CD-s magnó, digitális tábla került beszerzésre,

o

a korábban meglévő ún. informatikai normatíva révén a pedagógusok és a Titkárság új számítógépeket kaptak a napi munkájukhoz,

o


felújításra került az iskolai udvari térburkolat leginkább elhanyagolt része,

Szűcs Levente

-8-


o

a Sportudvar aszfaltja immár nem balesetveszélyes, majdnem kész az új labdafogó kerítés, lezárható egy tolókapuval a terület,

o

szülői segítségnek köszönhetően van már csónaktárolónk is,

o

felújításra került, ma már rendszeresen használt és kihasznált a Klubház (ehhez is kaptunk nem kis szülői támogatást),

o

a Kollégium utcai bejárata is felújításra került,

o

a Tornaterem kosárpalánkja immár nem balesetveszélyes, és motoros működtetésű,

o

az udvar a karbantartók rendszeres munkájának köszönhetően otthonos, barátságos, gondozott,

o

alapítványi támogatással beszereztünk két nagyon hasznos kerti padot is, és felújításra került a Főépület földszinti vizesblokkja is, illetve a téli hideg és a nyári hőség elleni védelmet szolgáló redőnyök is fölszerelésre kerültek sok tanteremre,

o



növekedett az iskolai kerékpártárolók száma is, lépést tartva a növekvő igénnyel.

A hagyományápolás terén sem gondolom, hogy okunk lenne panaszra. Nemcsak hogy megőriztük meglévő hagyományainkat, hanem újabbak is kialakultak. Voltak ugyan ésszerűsítések, de az Erkel Ferenc Gimnázium továbbra is az egyik leggazdagabb kinccsel rendelkezik Békés megyében, ami az iskolai hagyományokat illeti. Ez évben minden bizonnyal sikeresen tudjuk megrendezni városi és más külső segítséggel a jubileumi, 25. Erkel Diákünnepeket, ami talán a „legerkelesebb” hagyományunk. Gazdagítja iskolánk hagyományrendszerét immár a 12 órás vetélkedő, a ThinkTúra is. A 24 órás foci átalakult egy sokkal kezelhetőbb, 12 órás verzióvá, ami az előzőekkel együtt a tanítási időn kívül kerül immár megszervezésre, hiszen a gimnáziumban az első a tanulás! Minden más csak utána következik.

III. 1. 2. Helyzetelemzés: a külső oktatáspolitikai környezet Az elmúlt évek alatt jelentősen átalakult, megváltozott az Erkel Ferenc Gimnázium működtetési, működési környezete. 2011 májusától a többi gyulai városi fenntartású oktatási intézménnyel együtt a középiskola is elveszítette gazdasági önállóságát, gazdálkodási feladatait ettől kezdve a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya látta el. Ettől kezdődően az igazgató és a korábbi gazdasági vezető már nem dönthetett önállóan pénzügyi kérdésekben, hanem egyeztetési, ellenjegyzési kötelem volt beépítve a napi működésbe. Természetesen az a város pénzügyi egyensúlyában talán jelentett némi javulást, de a napi működésünk jóval nehézkesebbé vált. Az általános gazdasági válság Gyula városát sem kerülte el, így a fenntartó helyi önkormányzat is megszorító lépések megtételére kényszerült. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy folyamatosan csökkentette a gimnázium részére átadott fenntartói kiegészítés mértékét, hanem létszámcsökkentést is elrendelt. Vezetőként ekkor is törekedtem arra, hogy a gimnázium főállású dolgozói állománya minél kisebb mértékben „essen áldozatául” az elrendelt restrikciónak. Nem mondtam fel munkáltatóként egyetlen főállású dolgozónak sem, a létszámcsökkentést nyugdíjazással és a részmunkaidős, óraadó kollégák munkaszerződésének meg nem hosszabbításával, valamint a túlórák csökkentésével hajtottam végre.


Szűcs Levente

-9-


Ez alatt az időszak alatt mindent megtettem annak érdekében, hogy a munkatársak ne nagyon érezzék meg a financiális környezet beszűkülését. Nagyon nagy szívfájdalmam volt, amikor a fenntartó nem engedélyezte a „minőségi bérpótlék” (kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés) kifizetését, és megszűnt a havi rendszeres étkezési utalvány. Ez minden kollégát érzékenyen érintett. Kicsit renitens módon, „szembeszegülve” a fenntartói utasítással, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat betartva elrendeltem az országos tanulmányi (OKTV, Arany Dániel) vagy sportverseny döntőjébe bejutott diákok felkészítő pedagógusainak a megérdemelt keresetkiegészítés kifizetését. Úgy vélem, ez volt a legkevesebb, ami a sok munka ellenértékeként járt az érintett pedagógusoknak. A 2011-ben elfogadott nemzeti köznevelési törvény alapjaiban változtatta meg a közoktatás rendszerét.

A

korábbi önkormányzati fenntartású

oktatási

intézmények túlnyomó

többségében

egyértelműen elkülönült a fenntartói és a működtetői jogkör gyakorlója. Az Erkel Ferenc Gimnázium esetében a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, annak is a gyulai tankerülete, míg a működtetői szerep maradt a gyulai önkormányzatnál. Mit is jelent ez a napi gyakorlatban? A korábbi dolgozói állomány, amely előzőleg egy munkáltatói körbe, az önkormányzathoz tartozott, kettévált: a technikai dolgozók egy része (takarítók, karbantartók) a Polgármesteri Hivatal állományába kerültek, immár nem közalkalmazottak; a pedagógusok, illetve a pedagógiai munkát közvetlenül segítő technikai dolgozók (könyvtáros, iskolatitkár, kollégiumi titkár, rendszergazda-oktatástechnikus) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkavállalói lettek.

III. 1. 3. A gimnázium jelenlegi képzései Az elmúlt években az alábbi oktatási szerkezet alakult ki: Négy (nappali) irányt ölel fel: 1., normál tantervű képzés (általános gimnáziumi tagozat) 2., tagozatos, emelt óraszámú (emelt szintű) képzés, amely tartalmazza a., az angol nyelvi tagozatot (heti 5-6 óra), b., a német nyelvi tagozatot (heti 5 óra), c., a francia nyelvi tagozatot (heti 5 óra) d., a matematika tagozatot (alap óraszám + 2 óra), e., történelem tagozatot (alap óraszám + 2 óra), f., a biológia tagozatot (alap óraszám + 2 óra), g., a fizika tagozatot (alap óraszám + 2 óra), h., az informatika tagozatot (heti 4 óra) 3., angol nyelvi előkészítő osztály (5 évfolyamos képzés, kifutó) 4., érettségire épülő informatikai szakképzés


Szűcs Levente

- 10 -


III. 1. 4. Pályázatok az elmúlt években Az elmúlt 5 évben számos pályázaton vett részt a gimnázium, amelyek egy része fenntartói jellegű volt, másik részében pedig középiskolaként, önállóan indulhattunk céljaink megvalósításának érdekében. Ezek közül a pályázatok közül anyagi értelemben a legnagyobb volumenű a 15+25 milliós elnyert összeggel „gazdálkodó” TÁMOP 3.1.4-08/2. pályázat volt, amely a kompetenciaalapú oktatás lehetőségeinek a megteremtését szolgálta iskolánkban. Egy korábban beadott TIOP pályázat révén mintegy 9 millió Ft értékben nyertünk el digitális táblákat, laptopokat. A következő évben sikeresen pályáztunk tanulói és tanári laptopokra a kollégium és a gimnázium számára, összesen 8,5 millió Ft értékben. Rendszeresen kértünk (és nyertünk el) támogatást a nagy hagyományokkal rendelkező Implom József Középiskolai Helyesírási verseny megrendezésére, az öt év alatt összesen 4,65 millió Ft értékben. A kollégium (és természetesen ezzel együtt az iskola) technikai eszközeinek fejlesztésére 2,7 millió Ftot sikerült pályázati úton elnyernünk. A jelenlegi tanévben kezdődtek el az Öveges-program néven ismert TÁMOP 3.1.3-11/2. pályázat előkészítő munkálatai. Ebben a pályázatban két év alatt összesen 304 millió Ft kerül fölhasználásra, többek között laborkialakításra és -felszerelésre, tananyagkészítésre, IKT-eszközök beszerzésére, megvalósító pedagógusok anyagi elismerésére.

III. 2. Vezetői program III. 2. 1. Anyagi háttér A jelenleg működő rendszerben a korábban leírtak alapján elvált egymástól a fenntartó és a működtető. A szakmai eszközök, az oktatáshoz szükséges szinte minden tárgyi eszköz beszerzése a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata, ennek konkrét napi szintű irányítása a Gyulai Tankerület feladatai közé tartozik. A középiskola épületeinek működtetése továbbra is a város kezében van, ők tehát a felelősei az épületek állagának, a fűtési rendszer megfelelő működésének, a napi szintű karbantartási, takarítási feladatoknak. Ebbe a folyamatba a gimnázium igazgatójának nagyon kevés „beleszólása” van, csupán jelzi az önkormányzati csoportvezető felé a tapasztalt problémákat, az elvégzendő feladatokat. A rendszer összességében elég bonyolult és lassú, de köszönhetően a kialakított korrekt együttműködésnek, mindkét partnerünk anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik mindent megtenni a gimnázium zavartalan működése érdekében. Nagymértékben segítheti ezt az együttműködést, ha sikerül a korábbi években megszokott színvonalon pályázni különböző fejlesztésekre, hiszen a pályázati erőforrások mindig, minden iskolának jól jönnek a különféle pedagógiai, infrastrukturális elképzelések megvalósításához. Mindezen keretek mellett nagyon fontosnak tartanám, hogy újra legyen lehetőségünk úgynevezett havi ellátmányi keretre, ami az akut módon fölmerülő problémákat könnyen megoldhatná (pl. elromlott zár cseréje, elemcsere nem működő órában, egérben...).


Szűcs Levente

- 11 -


III. 2. 2. A beiskolázásról Minden középiskola számára talán a legmeghatározóbb jelentőségű feladat a megfelelő beiskolázás. Nagyon sok szempontból alapvetően a fölvett diákok határozzák meg az intézmény lehetőségeit. Jelentős változás következett be azonban ezen a téren szinte minden magyarországi középiskolában. Többé-kevésbé megszűnt ugyanis a korábbi fejkvóta alapú finanszírozás, ami elsődlegesen a fölvett diáklétszám alapján juttatott állami támogatást az iskolafenntartóknak. Ma már nincsen az a korábbi években szinte általános fenntartói „nyomás”, hogy minél több diákot vegyenek föl az iskolák annak érdekében, hogy minél jobb legyen a kihasználtság, minél kevesebb kiegészítő fenntartói támogatást kelljen adni a magas létszám miatt fajlagosan magas állami normatíva mellé. Ha pusztán a financiális szempontokat nézzük, talán érthető volt ez a fenntartói magatartás. Azonban nagyon sok iskolában - önkritikusan bevallva részben nálunk is - ez azt okozta, hogy számos olyan diák is bekerült az iskolai falai közé, akik számára ez az iskolatípus, vagy konkrétan ez az iskola igenis nehéznek bizonyul(t). Mi ezzel a probléma? A napi oktatás során a pedagógusok számtalan esetben szembesülhetnek azzal, hogy kevésbé motivált, nem eléggé képzett, kevésbé elhivatott diákok rontják az osztály, a tanulni vágyó többség morálját, és ezzel azok tanulás iránti elkötelezettségét. Ilyen osztályközösséggel nagyon nehéz bánni, és sokkal nehezebb elérni a kitűzött célokat. Ezen a problémán segít talán az új rendszer, amelyben újra lehetőség van „meghúzni a vonalat”, és csak azokat fölvenni a gimnáziumba, akikről az előzetes információk (korábbi tanulmányi eredmények, felvételi dolgozatok) alapján nagy bizonyossággal sejthető, hogy sikerrel veszik majd a középiskola által eléjük állított „akadályokat”. Ez azonban fölvet egy másik problémát is, amelyet mindenképpen tudni kell megoldani, hiszen a jövőnk múlhat rajta. Általános tendencia nemcsak Békés megyében, de az egész országban is, hogy egyrészt csökken a középiskolába igyekvő diákok létszáma, másrészt ezen belül csökkenőben van a gimnáziumot mint iskolatípust választók száma. Ezzel összhangban van az a kormányzati szándék is, amely a gimnáziumok számát, szerepét csökkentené az egész országban, de növelné a nyolcadik évfolyamot elvégzettek számára a szakmát tanulók számát, lehetőségeit. Ebben az oktatási környezetben fokozott jelentősége lesz a megfelelő minőségű beiskolázásnak. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a Gyulán működő általános iskolák legjobb képességű diákjai az Erkel Ferenc Gimnáziumot válasszák, és csak speciális, általunk nem nyújtott képzések miatt járjanak át más településekre. Mindezek mellett még hangsúlyosabban föl kell vállalni a nem gyulai nyolcadikos diákok Gyulára csábítását is, amelyben még sok kihasználatlan lehetőség van. Bár az elmúlt években az ilyen jellegű, vidéki iskolákat felkereső beiskolázási tájékoztatás egészen jól működött (az utóbbi években folyamatosan növekedett a kollégiumba beiratkozó vidéki diákok száma), ezt a tevékenységet tovább kell erősíteni. A célunk az kell, hogy legyen, hogy a megye minden településén legyen ismert és elismert az Erkel Ferenc Gimnázium, aminek a hozományaként a legjobb diákok között válogathatnánk.


Szűcs Levente

- 12 -


Milyen módszerek lehetségesek? Folyamatosan figyelni kell az általános iskolai szinten meghirdetett tanulmányi versenyeket és azok eredményeit. Az azokon sikereket elérő diákokat, iskolákat meg kell keresni személyesen. Ez lehet, hogy sokszor csak gesztusértékű, de hiszem, hogy hozhat eredményt. Olyan településekre is be kell jelentkezni és el kell menni tájékoztatót adni, ahonnan ugyan nincsen diákunk, de jöhetnek hozzánk a jövőben. Egy fecske is csinálhat nyarat, ha az a „fecske” jól érzi magát nálunk, eredményesen végzi el a középiskolát. Erre talán a legjobb példa a Hajdú-Bihar megyei Komádi esete. A

vidéki gyerekek megnyeréséhez

azonban

elengedhetetlen

ma

már egy nagyszabású

kollégiumfejlesztés. Ez nem kapacitásbővítést jelentene elsősorban, az szerintem elegendő és megfelelő, hanem alapvetően infrastrukturális jellegű modernizálást. Ki kell mondani: a kollégiumunk adottságai ma már nem versenyképesek az oktatási piacon. A következő ciklus egyik kiemelt feladata kell, hogy legyen olyan pályázati források felkutatása, amely révén a működtető képes lehet egy jelentősebb átalakításra. Nagy eredmény volt két évvel ezelőtt, hogy a kazán kicserélésre került, de továbbra is elavultak a fűtési rendszer többi elemei (radiátorok), a vizesblokkok (szintenkénti közös, „folyosós” zuhanyzók, WC-k), az elektromos rendszer, a nyílászárók, sokágyasak a szobák, nincsen „klasszikus” tanulószoba, nincsen hőszigetelése, árnyékolója az épületnek, jó lenne egy cserépfedéses tető. A beiskolázást segítő korábbi jó kezdeményezések mindegyikét meg kell tartani, ilyen pl. a nyolcadikosok részére meghirdetett matematika és informatika szakkör. Ki kell ezt a tevékenységet bővíteni esetleg tantárgyi, tantárgyterületi beiskolázási célú saját tanulmányi versenyekkel (pl. Természettudományi 5próba), illetve munkaközösségi szintű bemutató órákkal, megbeszélésekkel. Ez utóbbira nagyon jó példa volt az angol nyelvi munkaközösség által szervezett, Jilly Viktort vendégül látó bemutató óra. Csak így tovább! III. 2. 3. Munkaszervezés, vezetői struktúra A nemzeti köznevelésről szóló törvény fokozatos életbe lépése jelentős változásokat indukált-indukál az iskolák életében. Mindezek a változások megjelennek a vezetői szinten is, hiszen az intézményvezetők, igazgatók szerepe is átalakulóban van. Egyrészt nőtt a szerepük, hiszen pedagógiai-szakmai kérdésekben nagyobb önállóságot kaptak (pl. Pedagógiai Program szakmai összeállítása), azonban korábbi hatáskörök viszont elvételre kerültek (pl. új jogviszony létesítése, fegyelmi jogkör). Az új rendszerben elvileg már gazdálkodnia sem kell az elsőszámú vezetőnek, hiszen az intézmény finanszírozása a fenntartó és a működtető által van megoldva, azonban az általános negatív gazdasági környezet, a ma még néha nehézkes működés mégis okoz némi frusztrációt a vezetők számára, ha olyan helyzettel találkoznak, amely azonnali megoldása csupán pénzügyi kérdés. A 2013-2014-es tanév számos újdonságot hozhat, ami az iskolák működését jelentősen gördülékenyebbé teheti. A köznevelési törvény mellékletei új álláshelyek, munkakörök megjelenését vetítik előre, amelyek jelentős mértékben segíthetik az iskolák napi munkaszervezését.


Szűcs Levente

- 13 -


Ilyen változás lehet 2013. szeptember 1. után például a következő: 

vezetői struktúrában: o



+2 fő igazgatóhelyettes,

a nevelő- és oktatómunkát munkát közvetlenül segítők körében: o

+2 fő laboráns,

o

+5 fő pedagógiai asszisztens,

o

+1 fő iskolapszichológus,

o

+1 fő könyvtáros tanár,

o

+1 fő ápoló a kollégiumban.

Ez a lehetőség (amely ma még elméleti jellegű, személyes véleményem szerint ennyi azért nem lesz...) nagyon sok feladat újragondolását teszi szükségessé. Azoknak a nevelő- és oktatómunkát segítő munkaköröknek - amelyek jelenleg nem léteznek - a feltöltése jelentős segítség lehet pedagógusaink számára a napi munka elvégzésében. A pedagógiai asszisztensek megoldást jelenthetnek a fénymásolásra, nyomtatásra, tanterem-előkészítésre, pótdolgozatíratásra, felügyeletekre, olyan alkalmi jellegű feladatok ellátására, amelyekbe eddig pedagógusokat voltunk kénytelenek bevonni (ilyen volt például az iskolaorvoshoz kísérés). Régóta nagy szükségünk lenne egy főállású iskolapszichológusra, bízom benne, hogy lehetőségünk lesz 1 fő foglalkoztatására. Fontos szerepe lehet az iskolapszichológusnak nemcsak az egyéni problémák, stresszhelyzetek kezelésében, hanem tanulásmódszertani tanácsadásban is. A mai diákok egy jelentős része - bármilyen furcsa is - nem tudja, hogyan is kellene tanulni. A laboránsok nagyon sokat segíthetnek a természettudományi tantárgyakat tanító pedagógusainknak. Nemcsak szervezettebbé tehetik a tanórai kísérletezéseket, hanem a laborfoglalkozások (pl. emelt biológia) jelentős előkészítő munkálataiban is levehetik az indokolatlanul nagy terhet a szaktanárok válláról. A szertárak napi szintű rendben tartása segít a fogyóeszközök pótlásában, a tanórákat megelőző napokon megtörténhet a bemutató kísérletek előkészítése, „elpróbálása”. Ez várhatóan nagy előrelépést jelent majd. A legérdekesebb kérdés azonban talán a vezetői struktúra kibővülésének lehetősége. Ha nem változik a törvényi szabályozás, szeptembertől újra kell gondolni a vezetők közötti feladatok és hatáskörök elosztását. Mivel az Erkel Ferenc Gimnázium tanulólétszáma meghaladja az 500 főt, így 3 igazgatóhelyettes is foglalkoztatható lesz szeptembertől. Kik lehetnek ők, mi lehet a feladatuk? Aki egy kicsit is ismeri a vezetők munkáját, az tudja, hogy jelentős mennyiségű szervezési, irányítási, ellenőrzési feladat van egy középiskolában, amelyeket minden iskola minden vezetése igyekszik a legjobb tudása szerint ellátni. Nagyon nagy segítség lehet a szervezettség terén történő előremozdulásban az új státuszok megjelenése, ami jelentős terhet venne le a jelenlegi igazgató-igazgatóhelyettes páros válláról. Szeretném leszögezni, hogy sikeres pályázatom esetén mindenképpen ragaszkodom a jelenlegi helyettes munkájához, amennyiben továbbra is vállalja a közös munkát. Azt gondolom, hogy az előző pályázatban leírt pozitív véleményem nemhogy nem változott, hanem tovább erősödött az elmúlt 5 évben megélt tapasztalataim alapján. Az iskola napi működése szerintem szinte elképzelhetetlen nélküle. De kik lehetnek a társai a vezetői feladatok elvégzésében?


Szűcs Levente

- 14 -


Az Erkel Ferenc Gimnáziumban számos olyan kolléga van, akik alkalmasak vezetői feladatok ellátására. Ugyanakkor ezek a pedagógusok viszont egyben kiváló tanárok is. Mikor tesz jót egy igazgató? Ha „kiemel” egy kiváló pedagógust a tanári karból maga mellé vezetőnek, de nem biztos, hogy szakmailag képes őt pótolni a napi tanítási munkában? Vagy talán akkor, ha „kívülről” hoz szakembert a vezetői feladatok egy részének az ellátására? Vajon el fogja-e fogadni az új embert a tantestület? Ezek bizony nagyon nagy fontosságú és fajsúlyos kérdések, amire jelenleg még sajnos nem tudom megadni a végleges választ. Bárki lesz is azonban az új igazgató, el kell gondolkodnia majd ezeken a kérdéseken, és meg kell próbálnia megtalálni az arany középutat a gimnázium számára annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabb vezetői struktúra alakuljon ki. Fontos szerepet szánok az új helyettes(ek)nek abban például, hogy segítsen megszilárdítani, növelni az „általános munkafegyelmet” mind a diákok, mind pedig

a

dolgozók körében. Elengedhetetlen a jövőbeni előrelépésünkhöz, hogy egy rigorózusabb munkarend alakuljon ki ismét a gimnáziumban, amely szinte minden, továbbtanulási célkitűzésekkel rendelkező nagy múltú középiskolában megtalálható. Vigyázni kell azonban arra is, és ez talán nem is lesz könnyű, hogy ugyanakkor maradjon meg az Erkel Ferenc Gimnázium családias, közvetlen légköre, amit annyira szeretnek a diákok és a szülők. A vezetőség részét képezi természetesen a kollégium vezetője is, akinek személyében sem szándékom, sem pedig okom nincsen változtatni. Neki az új rendszerben is ugyanez lesz a szerepe, mint a jelenlegiben. Munkájával elégedett vagyok, a rá bízott „kis csapatot” megfelelő módon irányítja. Nem része azonban már a korábbi átalakítások, átszervezések okán a gazdasági vezető a vezetési struktúrának, sőt mi több, ilyen pozíció már nem is létezik, mióta az Erkel Ferenc Gimnázium nem önállóan gazdálkodó intézmény. Az új vezetési struktúrát úgy kell majd kialakítani, hogy a pedagógusok napi munkavégzése továbbra is megfelelő módon legyen megszervezve, legyenek ellátva időben a munkavégzésükhöz szükséges információkkal, továbbra is legyenek adottak azok az eszközök, amelyek nélkül a napi munka ellátása nem történhet meg. Figyelni kell azonban egy kicsit jobban az ésszerű takarékoskodásra a közüzemi díjak terén (szellőztetés, világítás), meg kell próbálni a fénymásolt segédanyagokat megtartatni a diákokkal (pl. gyűjtő mapparendszer bevezetése a nyelvi fénymásolatok, tesztek megőrzésére a későbbi otthoni gyakorlás céljára). A rendezvények szervezésénél előtérbe kell majd hozni a vezetőség tagjainak és a pedagógiai asszisztenseknek a munkáját, ezzel is csökkentve a napi tanítási feladatokat végzők terhelését. III. 2. 4. A pedagógiai munkáról, a pedagógusokról Személy szerint nagyon reménykedem, bízom benne, hogy 2013 szeptemberétől bevezetésre kerül a már régóta várt pedagógus életpálya-modell, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó új bértábla rendszere. Ha ez megtörténik, végre ismét mindenki azt érezheti, hogy odafigyelnek a munkájára és anyagilag is elismerik végre azt. Biztos vagyok azonban abban, hogy az új rendszer nagyobb kötöttségeket hoz majd a pedagógusok, és teljesen új feladatokat a vezetők számára. Ma még nem látom tisztán, hogy mit is fog jelenteni a gyakorlatban a 22-26 heti kötelező óra, illetve a 32 órás benntartózkodás. Már a következő évi tantárgyfelosztás tervezésénél is nagy kihívás az, hogy a klasszikus órakedvezmények megszűnésével mindenkinek, aki nem részmunkaidős foglalkoztatott, legalább heti 22


Szűcs Levente

- 15 -


tanórát kell majd megtartania. Ennyi tehát a minimális, és heti 26 tanóra a heti maximális óraterhelés. A túlóra fogalma minden bizonnyal megszűnik az iskolákban. A vezetők - elsősorban az igazgató - feladata lesz úgy elosztani a tanórákat és az egyéb tevékenységeket, hogy megvalósuljon az egyenletes feladat- és teherelosztás a tantestület tagjai között. Azt hiszem, nemcsak én gondolom azt, hogy furcsa rendszer az, ahol a heti 26 megtartott tanóráért ugyanannyi fizetést kap a pedagógus, mint 22 tanítási óráért. Nagy fajsúlyú és érdekes kérdések ezek, amelyek közül - be kell őszintén vallanom - nem tudok most sokra egyértelmű, megnyugtató választ adni. Vannak azonban olyan általános érvényű dolgok, amelyek biztosan nem fognak változni. Nem változott az 5 évvel ezelőtti véleményem az alábbi kérdések tekintetében: nem lehet a színvonalas oktatónevelő feladatot, funkciót azonban ellátni olyan érdemi, a helyi általános iskolákkal folyó együttműködés nélkül, ami akár már az oktatás alsó tagozatán elkezdhető. Továbbra is olyan tehetséggondozó műhelyeket, szakköröket tartok szükségesnek megszervezni, ahol az adott területen tehetséges diákok már jóval a középiskolás évek előtt megismerkednek az Erkellel, „megfertőződhetnek” annak szellemiségével, és az általános iskolai pedagógusokkal együttműködve célzottan „terelhetjük” a diákokat az Erkel irányába. Ebben hatalmas lehetőséget jelent majd szeptembertől az Öveges-program elindítása. Ma is fontosnak tartom, hogy az egyes tagintézményekben folyó speciális képzéseknek lehetőleg legyen folytatása az Erkelben, hogy az ilyen képzettségű diákok ne más város oktatási intézményeit erősítsék, hanem maradjanak helyben. Ilyen képzés például az Implomban folyó német nyelvi képzés. El kell azt is fogadnia pedagógusainknak, hogy a világ folyamatosan változik körülöttünk, ami a mi számunkra is folyamatos megújulással kell, hogy együtt járjon. Nem gondolom azt, hogy minden változás feltétlenül jó, de meg kell tanulni használni és jó értelemben kihasználni pl. a technikai fejlődést. A családok szerepe is megítélésem szerint sokszor rossz irányba változik, csökken. A pedagógusoknak meg kell próbálniuk néha időt szakítani a diákokra abban az értelemben, hogy szakmánkból adódóan próbáljuk meg enyhíteni az otthonról hozott szociális hátrányokat. A legnagyobb ilyen jellegű feladat természetesen az osztályfőnökökre és a kollégiumi nevelőtanárokra hárul majd ezután is. Tovább kell erősíteni a tehetséggondozó munkát, aminek az iskola falai között kell zajlania. Minden tantárgyból törekedni kell arra, hogy „fedeztessenek fel” azok a tehetséges diákok, aki az adott területen képzettebbek, érdeklődőbbek a társaiknál, és számukra biztosítani kell azokat a tanórán kívüli foglalkozásokat, amelyek révén lényegesen magasabb szintű tudásra tesznek majd szert, mint osztálytársai, és eredményesen képviselhetik majd iskolánkat a különböző tanulmányi versenyeken. Meg kell találnia a vezetésnek az ilyen munkát kiemelkedő színvonalon és eredményességgel végző pedagógusok anyagi elismerésének módját. Az Öveges-program sikeres végrehajtása lehetőséget teremt majd arra, hogy megfeleljünk azoknak a tárgyi feltételeknek, amely ahhoz szükséges, hogy a természettudományi tantárgyakból emelt szintű érettségi vizsgáknak adjunk majd helyet. Ehhez azonban szükség van olyan kollégákra, akik vállalják ezt a fajta vizsgáztatási módot. Arra bíztatom minden pedagógustársamat, hogy jelentkezzen a megfelelő szaktárgyi bizottságokba, hogy legyen lehetőségünk ismét itt helyben, Gyulán fogadni részben saját tanítványainkat emelt szintű érettségi vizsgán.


Szűcs Levente

- 16 -


Fontosnak tartanám a pedagógus szakvizsga megszerzésének a népszerűsítését is a kollégák körében. Ez nemcsak presztízst jelenthet az iskolának, hanem az új életpálya-modell szerint jelentős fizetésemelést is hozhat végzettséget megszerzők számára. Nagyon fontos pedagógiai feladatunk lesz a jövőben is, sőt megítélésem szerint egyre nagyobb mértékben, hogy diákjaink tanulás iránti elkötelezettségét közös munkával növeljük. Aki figyelemmel kíséri az elmúlt időszak oktatáspolitikai változásait, az azt tapasztalja, hogy fokozatosan felértékelődik a középiskola alatt elvégzett munka szerepe, hiszen nehezedik a felsőoktatás államilag finanszírozott területeire a bejutás. Mindez azt jelenti, hogy (végre) ismét kezd értéke lenni a tudásnak, amit a legkönnyebben, a legolcsóbban a napi szintű iskolai tanulással lehet megszerezni. Elengedhetetlen annak a pedagógiai módszerekkel történő elérése, hogy a diákok hajlandók legyenek rendszeresen készülni az órákra, legyenek nyitottak az új információkra, legyenek érdeklődőek az adott tantárgy iránt. Ha egy osztályban többségben lesznek az ilyen típusú diákok, a pedagógusoknak már nyert ügyük van. Egyre nagyobb szerepe lesz a szülők által megfogalmazott elvárások között annak, hogy gyermekük megkapja a megfelelő felkészítést a továbbtanulásra. Ennek jelenleg minden feltétele adott a mi iskolánkban, és nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos kérdés ez. Az Erkel Ferenc Gimnázium deklaráltan egy továbbtanulásra felkészítő középiskola, és ezt a jelleget, szerepet tovább kell erősítenünk a jövőben. A különböző szaktárgyi emelt óraszámú oktatásaink mind-mind ezt a célt szolgálják, és ezt segítik a magas számú idegen nyelvi órák is. Ebbe az eszközrendszerbe illeszkedik bele szervesen az ECL Nyelvvizsgaközpont is, amelynek szerepét, keresettségét meg kell próbálni megerősíteni. Jól működő rendszer volt korábban, de ma már szinte csak a részt vevő pedagógusok szakmai elhivatottsága és anyagi áldozatvállalása tartja életben a testvériskolai kapcsolatokat. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy ezek a meglévő, működő, szakmailag igen hasznos együttműködések megmaradjanak a jövőben is. Meg kell oldani a kérdés anyagi hátterét, lehetőség szerint valamilyen állami, önkormányzati vagy pályázatos formában. Ha ez nem lehetséges, akkor vagy a résztvevő, a kapcsolatokból elsősorban nyelvi értelemben profitáló diákok szüleinek a segítségével, vagy pedig alapítványi támogatás igénybevételével. Az olasz és a német kapcsolat élő, jól működő, míg a lengyel-magyar kapcsolatot életben tartó kolléga életében olyan örvendetes családi változások történtek, amelyek számára a közeljövőben nem teszik lehetővé az aktív közreműködést a kapcsolattartásban. Amennyiben fontosnak tartjuk a lengyelmagyar kapcsolatokat, az ő pótlásáról mindenképpen gondoskodnunk kell. A Házirend utóbbi változtatásai igyekeztek tenni annak érdekében, hogy a diákok minél kisebb mértékben tudják megtalálni a kiskapukat, legyen szigorúbb az iskolai rendszer. Megoldódott, bevált az Aula felügyeletének rendszere, de még mindig megoldásra vár az iskola területének napközbeni elhagyásának kérdése. Minél hamarabb megnyugtató megoldást kell találni erre a kérdésre is, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke. A pedagógiai-szakmai munka színterei a munkaközösségek is. Gimnáziumunkban megítélésem szerint kialakultak az új rendszernek is megfelelő szakmai munkaközösségek, amelyeknek a rendszerén a magam részéről nem kívánok változtatni. Szükség lenne azonban megítélésem szerint egy kicsit rendszeresebb „belső munkára”, amelynek első lépcsőjében egymástól „tanulhatnának” a kollégák, pl. belső bemutató órák tapasztalatait megbeszélve. A következő lépés lehet a más iskolákban működő A pályázat írója:

Szűcs Levente

- 17 -


szakmai közösségekkel való kapcsolatfelvétel, együttműködés. Ennek a rendszerét érdemes lenne elkezdeni kialakítani. Az Erkel Ferenc Gimnázium múltja és jelene egyaránt feljogosít minket arra, hogy szorosabb kapcsolatokat építsünk ki a felsőoktatási intézményekkel. Földrajzilag és történelmileg erre a legalkalmasabb a Szegedi Egyetem lenne, de érdemes megfontolni a kapcsolatépítést a Debreceni Egyetemmel is. Beiskolázási tájékoztatókat néhányan már régóta tartanak nálunk, de nem tartanám rossz ötletnek egy-egy szakmai előadás megszervezését sem egyetemről érkező előadókkal. Ezek szólhatnának a pedagógusoknak, és a diákoknak is. Mindkettő nagyon fontos és hasznos lenne. Az első fecskét jelenti ebben a témában az Erkel Vegyésze verseny, ahol immár rendszeresen részt vesz szakmai irányítóként, vezetőként Dr. Galbács Zoltán egyetemi docens, aki nem mellesleg gyulai származású. El kell indulni azon az úton a mi gimnáziumunknak is, amely során tehetségponttá válhat, ami soksok pályázati lehetőséget és szakmai fejlődést tenne lehetővé a közeljövőben. Országos, kormányzati szándék a tehetségek felismerése, gondozása, úgy gondolom, vannak lehetőségeink e téren is: vannak tehetséges diákjaink és pedagógusaink is szép számban. III. 2. 5. Kapcsolat a diákokkal, szülőkkel Az iskolában jelenleg is jól működik a Diákönkormányzat, amelynek összefogásával, felügyeletével egy kolléga van megbízva. A diákok általában aktívak, és az elmúlt évek alatt több-kevesebb sikerrel sikerült azt elérnünk, hogy a diákrendezvények ne nagyon zavarják a napi tanítási munkát, lehetőség szerint tanítási időn kívül szerveződjenek. Ezt a folyamatot továbbra is szükségesnek látom fenntartani. Erősíteni kell azonban az egyes osztályok diákküldötteinek elkötelezettségét, hiszen sokszor előfordul, hogy néhány osztály delegáltjai nem vesznek részt a DÖK megbeszélésein, aminek a következményeként az osztályok egy része nem, vagy csak késve értesül a rendezvényekről, feladatokról. Ennek a gondnak a megoldásában megoldás lehet a DÖK-vezető pedagógus és az osztályfőnökök, illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének a szorosabb együttműködése. A diákügyelet még mindig nem működik tökéletesen, bár az elmúlt időszak alatt jelentős előrelépés következett be ezen a téren. Eredményes munkát csak együttműködésen alapuló jó szülői kapcsolatok kiépítésével érhetünk el. A szülőknek érezniük kell azt, hogy hozzáértéssel és felelősséggel neveljük gyermekeiket, tanárainktól igényes szakmai képzést kapnak, amelynek eredményeként sikeresen folytathatják majd felsőfokon tanulmányaikat. A kölcsönös bizalom erősítését szolgálnám vezetői munkám során. Ebben lehet szerepe a jól kialakult rend szerint működő szülői értekezleteknek. Elképzelhetőnek tartom, hogy meg kell újítani a fogadóórák rendszerét, és találnunk kell egy helyiséget arra a célra, hogy egy szülő és egy pedagógus nyugodt körülmények között beszélgethessen. Az utóbbi évben „elhalt” a Szülői Hírlevél, aminek a felélesztését nagyon fontosnak tartom. Fontos, hogy pedagógusok állítsák elő, és a szülőknek szóljon.


Szűcs Levente

- 18 -


III. 2. 6. Egészség - sport - környezettudatosság Az elkövetkező generáció fejlődősének nemcsak a szellemi, hanem a testi részéért is van teendője a pedagógusoknak. Egyrészt lehetőségeinkhez mérten igyekeznünk kell felhívnunk a diákok figyelmét azokra a káros hatásokra, amelyeket célszerűnek látunk elkerülni. Erre nemcsak tanórákon van lehetőség, hanem különböző iskolai rendezvényeken is, főleg, ha éppen ilyen céllal szerveződik: Salátanap. Fontosnak tartom a személyes példamutatást a különféle káros szenvedélyektől való távoltartás esetében: ebbe a kategóriába sorolom a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a kábítószerek használatát. Minden iskolai rendezvényen el kell érni az alkohol helyi árusításának teljes tiltását, és ezen felül nekünk is meg kell azt mutatnunk diákjainknak, hogy mi is tudunk felhőtlenül szórakozni mindenféle „segédeszköz” nélkül is. A köznevelési törvény egyértelművé tette a sport, az egészségesebb életmód szerepének növelését a közoktatásban. A megnövekvő testnevelés óraszám egyrészt óriási lehetőség e téren, másrészt azonban új kihívások, gondok jelentkeznek. Mi az inkább jó adottságokkal rendelkező iskolák közé tartozunk, hiszen van tornatermünk és sportudvarunk is. Számunkra is gondot jelent ugyanakkor a testnevelő órák számának növekedése két okból is: egyrészt egyre gyakrabban fordul majd elő, hogy több osztálynak van egyszerre testnevelés órája, ami a csoportbontásoknál zsúfoltságot okoz (pl. csupán 4 kicsi méretű öltözőnk van); másrészt a jelenleg dolgozó 4 kolléga már szeptembertől nem lesz képes maradéktalanul ellátni a feladatot, azaz elképzelhető, hogy létszámbővítésre lesz szükség. Ha ez nem megoldható, akkor viszont csoportokat kell összevonni, ami pedig szakmailag nem igazán vállalható. Mindezeken túl mindenképpen meg kell tartani az utóbbi években kialakult szakosztály-rendszert, ahol pl. a csapatsportágak megfelelő súllyal vesznek részt az iskolai sportéletben. Ezek nélkül eredmények nem születhetnének. A mi gimnáziumunk különben is kiemelkedően jól teljesít lehetőségeihez és méreteihez képest is, akár megyei összevetésben is. Köszönet ezért a testnevelő kollégáknak! Ha nemcsak rövidtávon, hanem közép- és hosszútávon is gondolkodunk, nagy szükség van a környezettudatosság magvainak az elültetésére a diákság körében. A napi tevékenységeink során törekednünk kell arra, hogy minél inkább csökkentsük a környezet szemétterhelését, és azon belül is törekedjünk minél nagyobb mértékben a szelektív hulladékgyűjtésre. Ebben is nagyon fontos a személyes, pedagógusi példamutatás, amire jó példa a tanári teázóban elhelyezett műanyaghulladék-gyűjtő szemetes, illetve a biológia-kémia szaktanterem előtt kihelyezett elemgyűjtő doboz. A különféle tanítási órákon mindig van lehetőség arra, ha éppen olyan a tananyag, a pedagógusok beszéljenek a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosíthatóság és a természet- és állatvédelem kérdésköréről. Ha azt szeretnénk, hogy unokáink egészséges környezetben éljenek majd, már most, nekünk tennünk kell ennek érdekében. III. 2. 7. Diákélet Büszkék lehetünk arra, hogy az Erkel Ferenc Gimnázium országosan is kiemelkedik a diákélet, a diákrendezvények területén. Számos olyan rendezvényünk, hagyományunk van, ami kevés helyen az országban. Ezen rendezvények, hagyományok életben tartása nagyon fontos a számomra, hiszen az Erkel ettől is olyan, amilyen. Nem tudom elképzelni a mi iskolánkat Szecskatábor, Szecskabál, Salátanap, 12 órás vetélkedő, Kampány, Erkel-bál nélkül. Na és persze itt van az Erkel Diákünnepek, az EDÜ. A pályázat írója:

Szűcs Levente

- 19 -


Nagyon bízom abban, hogy ebben az évben méltó és megfelelő módon tudjuk lebonyolítani a jubileumi, 25. rendezvényt az 50 éves évfordulón. Sok pedagógus munkája volt ebben a korábbi években, és minden bizonnyal lesz ebben az évben is. EDÜ volt! EDÜ van! EDÜ lesz! Aki végigjárja a nálunk a gimnáziumi éveket, az biztosan maradandó élményekkel távozik majd tőlünk, és soha nem felejti el az Erkel Ferenc Gimnáziumot. III. 2. 8. A szakképzésről Igen picike szeletét képezi a gimnázium életének, szerkezetének az érettségire épülő informatikai szakképzés. Három szempontból volt és (még) van szerepe a középiskola életében: 

belső szakmai jelegű (informatikai) továbbtanulási lehetőséget biztosított olyan saját diákjainknak is, akiknek nem sikerült a felvételijük,



növekedett az álláshelyek száma,



a korábbi években fogadható szakképzési támogatás révén jelentős fejlesztési forráshoz jutott az iskola.

Ma még nem tudható, mit is jelent majd a közeljövőben az a kormányzati szándék, ami a tiszta profilú középiskolák megteremtését tűzi ki célul. Az Erkel Ferenc Gimnázium minden bizonnyal egyértelműen gimnáziummá válik majd előbb utóbb, de még nem tudjuk, mikor. Önként semmiképpen nem szabad lemondanunk a szakképzésről, hiszen a jelenleg is érvényes törvényi szabályozás értelmében ebben az esetben vissza kellene fizetnünk az államnak a szakképzés fejlesztése céljából átvett pénzeszközöket, azaz több mint 32 millió Ft-ot. Ezt senki sem akarhatja, és nincs is rá forrás, értelmetlen lenne. A végleges központi szabályozás elkészültéig végezni kell a napi munkát továbbra is, aminek a folyamatába mindenképpen szükséges egy szigorúbb, következetesebb szemlélet beépítése. Nincsen már normatíva-kényszer, így szigorúbban kell majd szeptembertől kezelni az órára járást-nem járást. Ez talán egy kis színvonal-emelkedést is hozhat majd. III. 2. 9. Az oktatási szerkezetünkről Azt gondolom, hogy az elmúlt évek alatt kialakult egy általánosan elfogadott, az általános iskolások által keresett oktatási struktúra, amin alapjaiban nem igazán kívánok változtatni, de néhány dolgot megfontolandónak tartanék, és ebben tisztelettel kérem majd a tantestület segítő együttműködését. Ezek az „ötletek” mind-mind rövid-közép-hosszú távon működőképesek lehetnek, de minden változtatásnál ügyelni kell arra, hogy legyen kellően kidolgozott, ne legyen hirtelen nagy volumenű, és ne sértsen jól működő rendszereket. Az alábbiakban „csokorba szedtem” néhány elképzelésemet, amelyek egy része meglévő, működő rendszerek megtartását jelenti, a másik része pedig esetlegesen beépítendő új elemeket tartalmaz. 

4, egymással párhuzamos gimnáziumi osztály felvételét tervezem az elkövetkező években.



A nyelvi képzéseket el lehetne választani az egyéb tagozatoktól, a már felvett diákok körében lehetne meghirdetni a különféle lehetőségeket.



Megvizsgálnám a lehetőségét a „reál” és a „humán” csoport (osztály) beépítésének a felvételi struktúránkba.


Szűcs Levente

- 20 -




Az „A” osztály lehetne pl. a Történelem/Humán1 osztály, a „B” osztály lehetne a Matematika/Reál1 osztály, a „C” osztály lehetne a Biológia/Reál2 osztály, a „D” osztály lehetne Humán2/Nyelvi osztály.



Megvizsgálnám annak a lehetőségét, hogy legalább egy idegen nyelvet minden diák emelt óraszámban tanuljon.



Át kell beszélni a gimnáziumi emelt informatika további sorsát az NAT és az érettségi tapasztalatai alapján.



Az idegen nyelvi oktatást továbbra is osztálykerettől függetlenül, szintenként létrejövő csoportokkal képzelem el.



Mindenképpen megtartanám valamilyen formában a fakultációs rendszert a „később ébredők” számára. Ez négy párhuzamos osztály mellet jó hatásfokkal működtethető.



A

matematika

tantárgyból

szeptembertől

bevezetendő

csoportbontási

rendszert

elképzelhetőnek tartanám magyar nyelvtan tantárgyból is. 

Megtartanám, sőt az igényekhez mérten bővíteném a szaktárgyi tehetséggondozó foglalkozásokat.



Mindenképpen megtartanám a különböző önképző köröket, mint amilyen például az iskolai énekkar, zenekar.



Fontosnak tartanék egy magyar és egy idegen nyelvű irodalmi színpadot is, idegen nyelvből akár évenkénti váltásban is.

Ezek az elképzelések kifejezetten azért kerültek itt megfogalmazásra, hogy szándékoltan szakmai vitákat indítsanak el, újabb ötletek felvetését inspirálják.


Szűcs Levente

- 21 -


IV. Zárszó Tisztelt Igazgató úr! Az elmúlt évek alatt törekedtem arra, hogy megismerjem annak a megtisztelő feladatkörnek minden apró részletét, ami az Erkel Ferenc Gimnázium igazgatói posztja. Azt hiszem, több-kevesebb (mindenki maga döntse el, mekkora mértékű) sikerrel igyekeztem megfelelni a kihívásnak, az elvárásoknak. Igyekeztem tanulni nemcsak a mások, hanem a saját magam által a munkavégzés során elkövetett hibákból. Ma már sok esetben látom, mikor döntöttem helyesen egy adott kérdésben, mikor és mit tennék másként a mai eszemmel. Megpróbáltam mindenkivel megtalálni a párbeszéd, az együttműködés hangját, legyen az polgármester, osztályvezető, pedagógus, technikai dolgozó, diák, szülő, más külső partner. Aki hajlandó volt az együttműködésre, azzal minden esetben tudtam együtt dolgozni. Az elkövetkező években - sikeres pályázat esetén természetesen - továbbra is erre törekszem majd. Nem kívánom jottányit sem csökkenteni az intézményi demokrácia működését, szerepét, továbbra is lehetőséget kívánok adni a párbeszédre szinte minden fontos intézményi kérdésben. Mindenképpen nagyobb határozottságot ígérek azonban döntési helyzetekben, amire vonatkozóan egyik kollégám, barátom azt mondta: „Legyél egy kicsit igazgatóbb!”. Azt hiszem, megfogadom a tanácsát. Igyekszem majd komolyam venni azt a szerepemet, hogy továbbra is a gimnázium igazgatója a felelős az iskolában folyó nevelő-oktató munkáért. Ehhez kapcsolódóan a korábbihoz nagyobb mértékben kell fölvállalnom a kollégák „közötti mozgást”, a jó értelemben vett pedagógiai ellenőrző munkát. Jelen pályázatom még mindig az alábbi alapvető célkitűzésekre épül:



Színvonalas szakmai oktatás és nevelés, folyamatos szakmai megújulás



A kollégium infrastrukturális fejlesztése



Napi együttműködés a helyi alapfokú oktatási intézményekkel



Az iskolai sportélet, diákélet megtartása, erősítése



Az iskolai eszközrendszer, oktatási környezet fejlesztése



Hagyományápolás


Szűcs Levente

- 22 -


Kérem a Tisztelt Igazgató urat, hogy amikor pályázatomat véleményezi, mérlegelje mindazt a munkát, amit az elmúlt időszakban végeztem. Ma is kiemelt fontosságúnak tartom, hogy az intézmény működéséhez legyen elegendő diák, legyenek megfelelő szakemberek, és legyen egy olyan iskolavezetés, amely nemcsak másoktól követeli meg a maximális munkát, hanem ők maguk is hasonló módon fogalmazzák meg elvárásaikat saját magukkal szemben. Vállalom, hogy megválasztásom esetén tovább folytatom azt a szemléletű építő-szépítő munkát, amelyet az elmúlt évek alatt végeztem. Ebben számítok egyrészt a diákok, másrészt minden kollégám, illetve a Tisztelt Igazgató úr segítségére is. A városi társintézmények nélkül sem tudom munkámat elképzelni, így az ő támogatásukat is szeretném kérni ehhez. A munkám során (ahogyan eddig is) jelszavam nem az lesz, hogy előre, hanem utánam!

Gyula, 2013. május 27.

Szűcs Levente


Szűcs Levente

- 23 -


Mellékletek



Erkölcsi bizonyítvány



Hitelesített diplomamásolatok



Nyelvvizsga-bizonyítványok



Igazolás szakmai gyakorlatról



Nyilatkozatok


Szűcs Levente

- 24 -

j

iÉrn b5.a

sbÉí 9

tr

§o

H

\(,

6

\o lÉ 6,

l! 6

;

N ,o

9 |c,

O (n Fl

a.=I

,sffi É]

§,F;

O

N

(§ § §.i E,=o) (6Jq)

weEeP ú (h

\V zO

M r].] Fl F]

F

\J

\ H6

ii.-

_fi§EPi € úrc:6-9 f

M

§;§Ée§§§§

6iö

a,N

9ü,F

tjn

€

D §

E § +* §

EE9<> E,l E;

h;

o,a N=

,,á

9

U

E x,8

"E

€,c E

9 o

B§

,9 úü i] 9

,f'€

-É

,Y;*'9

B

B!

6

-9 dE:-aJ

E,!§F: s3eE,6

,F* N t ry ú,6 ü € 6

,,1

RE; §.álEl

H_a

fr

§§e9 á 6

g!*E*

s

Éfr É:Sv § i:F,9 >nJ É=]

H

H § F,} B" ÉEr9E;?] á§ >7 !d] E6*ix H ö §,s5í] á

=

; :,1 69

.P.|r E >"ö E

i §H:Tt tri, i€}oe.!ráPl í§+51 EE{§€ § c:i É P E 5;,Ei] =]

.!!

§

q,!=

ú*

td,d tr5 9 H3 í=.a

H 3 E €,"s9i { ;9 fr j § " 9 Éi6,§

F9a'§

3

! ,5,1 z ,í É§;'í #

ri a

;€t€É

úE ÉxE

§x! § ü'3

ág.9s

..r

; d q öJ

fiÉ

l6)

XE

cl

N N ,o

6-

E

:

§ ö E ia P; 8'§ € iE EÉ §E

F F

ts>

J* üE AÉ

c .|U

Fi

ú

\1ö^

d (\l

F

a

*= rí\J1 EE

,a,

M

-'ii ab,N p

p >fi ö .9 E'9 p 6b'a

a,

F zo Fi

! i

<

l,

FÉÉ€E

v ,i

o

€

€6

€ EK; E §Etgö H€ 4_d *= h ú* ! ;j t s!

F€É ÉÉ E

H

FEü,: !E*

öE,E#á H:Fétg

g5B 9 ii E ÉnE,á.fi ,É ö€

'É<:í

aP > óÉ 9 E É,: !] & 3 E a; > l >9E Hi,É o q ! ,i ! ^o"

YE!-9Ép üÉ6d-p

a§

r€,,ii,.B

€F€EE§

<Eáa-€€

-t ,{' -\,É

rr lr (l)

§§ 9lo§ -\

§:i 9'.,

E3

§

* §

öo

€

§0

zE

Él63 .0)

q)

É.(§ io) .§'

.O lr .d

r-'l Hó A.() -lía LH r-] -l^

,}l (§ N (h (§

Jl

U)

1_1

;tN >+r)l é) .h .'a r d)E rrY,9

L.i

N

C§

r+,

l,

O

.ü

é) ;J 5§

9o

Y.-

bt A

E* rr) o N,O

N

\J F

ÉE 9 \r-] ra§ r) 5

Ntr ö0 .§o :6 xN

rh

@

a!)

ré

l

N-y rnoi;

Ja

-

9

;í)

\iP lA .F)

^b6

lr sO 9

.(l)

ö0 .o c^V

+( 0) P6 9w ()

,§ ,: .0)

6* Nii ,ó :o Ja §o ü) (l' .q2 tQ (g

É

_V

d

N

a^

§!oc)

}

Hi

;G

:_

-

N ()

c)

N

.'.(B l/ L Éar.€

Ji o (^

[ö U5

ö:

€1:

(B

a

&;

lJ ,-j

i

s

ű É4

ü; \s:

fu §§

{-f

4xp Eüü

ts.g

É,* F.l § bft ;&,*

o

Á5

ii$

ecP

5o #

!

§a

6

\é

r{ d N & \$

§B €C) -: YL§ t,

bj

É § x(^o] "§ H' :í, É F!, i 6, É -* É":a Ffrrs Éá- bj

JJ

^r;

Ér

:> r{P

\cd

,:

t{

M

\{$

ü

§Él o

§

6J ,a§

,H

q"{

{_1

;:

".

É =í§éd ;rhö

\,3 U7

l,d]

!n ú!cge

F H

.al]

ri or6fr {\Ja FH"b §-: i\od fi: .;iBD§§ r-{

N/F

s"d.+ .xH!

;

J

a1

,{j

"_

cnl ,( e:,

H$

tl

á

i]c

í4

ilj

"§

]:]

É

i.j)

v)

ü

La "{J

á

á4

,á=

o

ql

Ln

§o .f?

l l

l í

{*

l

l

t

a,

ú

:ö

T?

,,:,_.i

iI

z E6 Aé

L\

\ö

*

I

$ 6

c)

!q

{D

r{

$

ró

§i

s

ü

^ó .Fn

l-"J

{

w

a

Xlj

§

{,J

-€

\ö

^§ >6

Éá

lJ*-}

'ü

l;.

,!d

*

u §

h0

\o

an

\$ r.i

w

o Fr. c)

§

{)

:o

\o

.!d

(§

fi\

\tr

l l

I

l

I

t

t

I

ts

{il

lla

§*

eJ iÉÉ

ú

i,r

&

ru ,3j

s]

CI aA

§

:4 ,,)

!i

Ed

L

í{

!s !

s

ai

ü .dJ

N

n +3

{i:

* d,

.i,

;}

.d*.!

§^§ li,}

d

zű

.d*

sl" Bú

qcíd9?_.s!

r,*.j

:-,.

}:

,.. {i fiL * lal ri (0 l1 ü :3 +-É

ü

,:-

|,,

í: ..

_."

,* !i j:' ii -L

:ic§#§Iej

N

>,

:j :> C? of; ,a

{

iij

.íi

il3

l, ,4

§] ,;

.c

b,í

.+j

ú

?

a ,:i

i,<

,r}

É'i

i}

l,] ,i,l

c

?-

i\ :l }ij_]

Ji:§ia3 {:.]

!j, ü+ O .?. 1:: __

e,u

f:

{J

,.':

:jl

$

l] ,_? :,j,L,

!c,

!:,,fi|t {J tr] a-: ;'i H ]i ,- ;j .;]:]

-. .(! J.19?{)}]

!!

§,

'.1;

a

Höül

ilü

Lt s.

*.ü

.:9

a/ :,

;.,]

';i

,:: l

;, .íl

qa}§§le;

aj |]

N

ú

c

§

{

U\:

TI

::,.

-.\i

i.:

];

.,

.*-i i,l"

E.': §4;ír,'

',.\ ..a

,-1

-<

r.

:, |.

,a

.

]|

n:

,:é

:.

a§

,

li]

:i

|:i

]'-:

.j..,

a

i-.j

i

,

,J

'4

.,,.

|

1

l.

t

i.i i--

-í

T

N/i'

tí] 0J í:L

\.!

s-

i..]

ü

N .d

ta

:f]

.'i

;;,, }:-

:

l.\

r.\

í\ ;

F.\

nl N

.r] §,!

C\

:_'

_

;

Nyilatkozatok

Alulírott Szűcs Levente pályázó nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyag sokszorosításához, továbbításához. Ezzel együtt hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat a pályázattal összefüggően annak kiírója kezelje.

Gyula, 2013. május 27. Szűcs Levente

a gyulai igazgatói posztjára Írta: Szűcs Levente

Recommend Documents