Kovács Gábor Ökológiailag-orientált vállalkozások (Kör Építész Stúdió Kft, Ceredom Kft.)*
Műhelytanulmány
*
A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje „Fenntartható fejlődés – élhető régió – élhető települési táj” címet viselő alprojektjének kutatási tevékenysége eredményeként készült.
Kör Építész Stúdió Kft.† 1. A vállalat/vállalkozás profilja 1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete A cég neve Kör Építész Stúdió Kft. Több partneremmel 1990-ben alapítottuk meg. A többiek az idő folyamán kiváltak és külön saját cégeket alapítottak. Ezzel egy általános építész irodából elmozdultunk az ökoépítészet irányába. Környezet- és energiatudatos épületeket tervezünk – számunkra ez jelenti az ökoépítészetet. Ez egy nagyon tág terület, az építőanyagok felhasználásától kezdve, az energiafogyasztáson keresztül, a vízhasználaton át, a hulladékgazdálkodásig nagyon sok mindenre kiterjed, amely nem csak építészeti, hanem településtervezési és településfejlesztési feladatokat is magában foglal. A cél az autonóm ház megvalósítása lenne. Az autonómia nem önellátás, hanem önállóság. Azt jelenti, hogy el lehet jutni az önellátásig is, hogyha szükséges, bár az nem egy teljesen pozitív tartalmú fogalom, mert bizonyos értelemben önző hozzáállást tükröz; másrészt pedig nem költséghatékony, mert a kooperatív működés sok esetben gazdaságosabb tud lenni. Ha valamiből feleslegem van, amiből másnak hiánya van, akkor egy közösségen belül a cserét előnyösen lehet működtetni. Az energiaönállóság, ami nem csak az autonóm háznál, hanem az ország tekintetében is egy kitűzendő cél lehetne, nem azt jelenti, hogy energiaellátás tekintetében önellátóaknak kell lennünk, hanem hogy legyünk önállóak, vagyis saját forrásainkat használjuk, feleslegünket értékesítsük, és ami hiányzik, azt vásároljuk. Végül az adás-vétel után az egyenlegnek ki kell egyenlítődnie, hogy ne legyen deficites a rendszer. Az autonóm ház energetikailag éppen ezt célozza. Ezért célszerű áramtermelés tekintetében a hálózattal együttműködni.‡ Van, amikor erre nincs lehetőség, és akkor természetesen szigetüzemre kell felkészülni. Ez azonban beruházás és üzemeltetés tekintetében is drágább. A fűtés esetében az önállóság megvalósítása egy reális cél, de ezen a szinten a környezettel mindenképpen kapcsolatba kell lépnünk. Napenergiát tudunk begyűjteni, tűzifát azonban többnyire vásárolnunk kell. Vannak olyan fűtési technikák, például a hőszivattyú, amelyeket a saját magunk által termelt árammal tudunk működtetni, de ebben az esetben is érdemes kooperálni az elektromos rendszerrel. Energiaellátás †
Az interjú Ertsey Attila ügyvezető-tulajdonossal készült 2011.06.23-án. A villamos-energia törvény 1997 óta lehetővé teszi, hogy a fogyasztók áramot szolgáltassanak vissza a hálózatba, amelyet mennyiségi korlátozás nélkül köteles megvenni a szolgáltató, ha az áram teljesít bizonyos minőségi követelményeket. A problémát inkább az okozza, hogy az átvételi ár nagyon alacsony. Európában azonban ezt a rendszert jobban támogatják. ‡
2
szempontjából elérhető az önállóság. Vízgazdálkodás szempontjából pedig minden az adottságoktól függ. Ha a telken belül lehet olyan kutat fúrni, amely ivóvíz minőségű vizet ad, akkor el lehet menni ebbe az irányba is. Ha viszont ott van a hálózati víz, akkor felesleges saját kutat csinálni, nem beszélve arról, hogy egy adott település vagy közösség ugyanabból a vízbázisból nyeri az ivóvizét. Nem baj, hogyha ez egy közös rendszer, inkább az a lényeg, hogy ez a tulajdoni szerkezetben is jelenjen meg. Ez egy magánház esetében nem kérdés, de egy település esetében lényeges, hogy a vízművet ne privatizálhassák, hanem maradjon közösségi vagy önkormányzati tulajdonban, mert akkor nem lesz kiszolgáltatva egy külső tulajdonos pénzéhségének. Alapvetően az energiaönállóság megvalósítása is ezt célozza: hogy saját-, vagy közösségi tulajdonú rendszerekben gondolkozzunk. A szennyvíztisztítás és a hulladékkezelés esetében is az a cél, hogy regionális tisztítóhoz vagy hulladéklerakóhoz csatlakozzunk, vagy ami még jobb, hogy otthon oldjuk meg ezeket a kérdéseket. Az építőanyagok felhasználása területén is célszerű előnybe részesíteni a helyi, közeli és újrahasznosított anyagokat. Ha pedig ezek a lehetőségek kimerültek, akkor lehet hozni távolabbról építőanyagot. Az autonómia ez utóbbi esetben nem annyira érhető tetten. A koncepció viszont kiterjeszthető az élelmiszertermelésre is, mert egy autonóm ház mellett megvalósítható egy autonóm kisgazdaság vagy háztáji gazdaság is, amely részleges önellátást, önállóságot meg tud teremteni. Ez esetben is a felesleget kiviszem a piacra, és pénzre vagy más árura cserélem. Ezzel csak újra feltaláljuk a spanyolviaszt, aminek az oka a túl nagymértékű központosítás. Miután ezek a rendszerek gyakran krízishelyzetbe jutnak és a fogyasztókat kiszolgáltatott helyzetbe hozzák, ezért most újra meg kell keresni a függőségtől való megszabadulás módjait. A vállalkozás keretei között azonban nem csak ökoépítészettel foglalkozunk, mert általános építészeti iroda vagyunk. Mindenféle munkát meg tudunk csinálni és többé-kevésbé el is vállalunk. Most már azonban a megbízások zöme olyan igényű megbízóktól jön, akik ökológiailag fenntartható módon szeretnének építtetni. Mára a megrendeléseink nagyjából három-negyede ilyen típusú. Ez az évek alatt egyre nagyobb arányúvá lett, mostanra teljesen felfejlődött és meghatározóvá vált. A leendő házon az építtetők általában az ökoépítészeti technikáknak csak egy részét kívánják megvalósítani. Kevesen vannak, akik komplex módon igénylik őket, illetve vannak olyanok, akik fokozatosan szeretnék ezeket megvalósítani. Mi javaslatokat is teszünk, amelyek később lehetővé teszik egy önellátó lakóház teljes megvalósítását – mert az épületek tervezésekor fontos szempont, hogy ütemezhető legyen a kivitelezés, hiszen az építtetőknek adott mennyiségű pénz áll rendelkezésükre.
3
Mivel az építőipar mostanában válsághelyzetben van, ezért dolgozóinkkal megbízásos viszonyban állunk. Alkalmazott egyedül én vagyok a cégben. Változó létszámban vannak megbízásos bedolgozóink: állandóan két munkatársat foglalkoztatunk, és további két-három személy van tartalékban. A szakági tervezők pedig mindig is alvállalkozókként voltak bevonva egy-egy munkára. A cég éves árbevétele 20-40 millió forint közé esik. 1.2 Van-e meghatározott küldetése? Írásos formában nincsen. Ez a profil azonban az idők folyamán alakult ki, és a cégben nem jelenik meg egyértelműen. Erre a célra 1994-ben hoztam létre a Szelíd Technológia Alapítványt, ami jelenleg inaktív. Alapítványi célkitűzéseiben explicit meg van fogalmazva a fenntartható technológiák fejlesztésének és megismertetésének feladata. A szelíd technológia azt célozza, hogy az ember a gép fölötti uralmat szerezze vissza, és ne váljon egy túlfejlett technológiai civilizáció kiszolgáltatottjává. Mai nyelvre lefordítva egy fenntartható technológiát jelent. Az autonóm ház ennek megfelelően van összeállítva. A lehető legkevesebb technológia, gépészet és high-tech kerül beépítésre; inkább egyszerű, passzív, minimális gépészettel rendelkező megoldások alkalmaz. Ezért a ma terjedő intelligens épület ideológiáját elutasítjuk, azt egy technológiai zsákutcának tartjuk – bár bizonyos épületek tekintetében az alkalmazása elkerülhetetlen, de nagyon nagyszámú épület esetében teljesen felesleges és káros. 1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai? Törekszünk arra, hogy lehetőleg kompromisszum nélkül, fenntarthatónak nevezett épületeket hozzunk létre. Hogy ez mennyire sikerül, az a megbízón is múlik. A másik, hogy a gazdasági működés tekintetében eredményesnek kell lennünk, de nem a profit a legfőbb célunk. Mesterséges szükségleteket nem akarunk gerjeszteni, a megbízó valódi szükségleteit szeretnénk megtalálni, és arra adni megfelelő választ. Nem tukmálunk rá senkire semmit, ami néha problémát is jelent, mert ha az ügyfél még maga sem tudja, hogy mit akar, akkor bár tudunk neki segíteni, de helyette dönteni nem szoktunk – nem akarjuk helyette eldönteni, hogy számára mi a jó. Ez néha nem sikeres, mert ha a megbízó nem tud dönteni, akkor keres mást, akinek jobb a rábeszélőképessége, bár ezzel nem biztos, hogy jobban jár. Ami a gazdasági működést illeti, mi az együttműködés oldalán állunk. Ez egy olyan magatartás, amely nálunk viszonylag egyszerűen megvalósítható, de a gazdaság többi területén, a termékeket előállító szektorban, sokan marketinggel próbálják ráerőltetni saját cikkeiket a fogyasztókra, nem a valós szükségleteket megkeresve, nem azok kielégítését célozva. A mi esetünkben ez
4
természetes, de az építészek körében sem általános. Nem mindenütt evidencia, hogy tartós és fenntartható épületeket terveznek vagy akarnak tervezni – van, ahol meg sem próbálják, csak a megbízók vélt vagy valós szükségleteit elégítik ki szolgai módon. 1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével? A saját szemléletem egy az egyben tükröződik a cégben. Manapság nem nagyon lehet olyan építészt találni, aki azt mondaná, hogy ő márpedig nem akar környezetbarát lenni, tehát ha most itt lennének a partnerek, akik még jelenleg is tulajdonosok a cégben, akkor ők sem elleneznék ezt a profilt, csak most ők a saját cégeikben dolgoznak, mert így jobban megy nekik. Szemléletbeli eltéréseink sosem voltak, egyszerűen azért váltak el az útjaink, mert megtehették, hogy különváljanak. Az a törvényszerű, hogy fiatalok összeállnak egy közös cégbe, és amikor már tapasztalatot szereztek és megerősödtek, akkor önállóakká válnak. Ez nem több mint, hogy mindenki másmilyen. Van, akinek ilyen az építészeti stílusa, van, akinek másféle. Én mondjuk már a kezdet kezdetétől, 15 éve ökoépítészettel foglalkozom, csak ez akkoriban még egy periférikus téma volt a cégen belül és a piacon is. 2. A cég környezeti menedzsmentje 2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a „zöld” szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.) Ez kettéválasztható. A cég működésében csak minimálisan lehet ezt nyomon követni, mivel mi szolgáltatást nyújtunk. A termékünk nem ipari produktum, hanem egy terv, vagyis egy szellemi termék. A maximum, amire törekszünk, hogy az irodán belül energiatakarékos berendezéseket használunk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, és ha majd tovább tudunk fejlődni, akkor az irodát is megpróbáljuk abba az irányba elvinni, hogy megújuló energiaforrásból állítsuk elő az energiaigényünket – bár ez ma még nem aktuális. Ha lenne rá forrásunk, akkor az iroda napelemekkel történő energiaellátását már ma is meg tudnánk oldani (ez egy nagyjából kétmillió forintos beruházásból kivitelezhető lenne). A termékünkben, ha van rá fogadókészség, akkor egy messzemenően önálló és fenntartható épületet produkálunk. Ez nagyrészt a megbízó befogadó készségétől függ. Mi minden esetben megpróbáljuk a maximumot elérni, de néha ez nem sikerül. 2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést?
5
Amikor 15 éve először vittünk egy autonóm házat egy kiállításra, akkor ez kuriózumnak számított. Nagyon sokan megnézték, sokaknak tetszett, de úgy ítélték meg, hogy ez egy utópia. Az akkori kiállításon két olyan látogató volt, aki azt mondta, hogy hasonló háza van otthon. Mindketten Svédországban élő magyarok voltak. Akkoriban ott már ilyen technológiákat használtak, mert már hozzáférhetőek, csak még drágábbak voltak. A napelemes áramtermelés akkoriban harminc éves, vagy még hosszabb megtérülési idővel működött. A helyzet az óta sokat változott, és különböző területek különböző mértékű fejlődésen mentek át. A növényi tisztító már akkor is ki volt találva, annak már nincs hová fejlődnie, mert a nádgyökér-zónás szennyvíztisztítás a maga nemében egy tökéletes megoldás. A komposztáló toalettek az óta is fejlődnek. Nem csak családi házba, hanem többlakásos épületbe beszerelhető típusok is megjelentek – szinte minden felhasználási szituációra született megoldás. A legnagyobb fejlődés az energetikában történt. Jelenleg is nagyon nagy a verseny, és rohamos fejlesztés történik ezen a területen. Ennek egyik eredménye a passzív házak megjelenése, § ami az energiatakarékosság oldaláról fejlesztette fel az épületeket, csökkentve az energiaszükségletüket. Ez a terület is abba az irányba fejlődik tovább, hogy hogyan lehet még kevesebb gépészeti megoldással, még több passzív eszközzel fűteni és hűteni az épületeket. Ezzel párhuzamosan az elektromos energia termelése is nagy fejlődésen ment át. A szélgenerátorok is fejlődtek, de lassabban, mert ott az alapvető megoldások már régóta megvannak. Fokozatosan finomodnak, egy kicsit olcsóbbakká válnak, de egy bizonyos küszöbérték alá már nem fog menni az áruk. Ugyanez igaz a napkollektorokra is, amelyek meleg vizet termelnek. A napelemek rohamos fejlődése most érkezett el egy fordulóponthoz. Említettem, hogy 15 éve a megtérülési idejük nagyjából harminc év volt, de mostanra olyan tempóban megy le a gyártmányok ára, hogy Magyarországon körülbelül öt év múlva érjük el azt a küszöböt, hogy a napelemmel termelt áram olcsóbb lesz, mint a hálózati áram. Ez azt jelenti, hogy 2016-tól Magyarországon megszűnik az energiamonopólium, mert mindenki számára elérhető és olcsóbb lesz a napelemes energiatermelés annál, ha a hálózatról veszi az áramot. Ez teljesen át fogja rendezni az energetikai szektort.** Ez nekünk §
A passzív ház koncepció csak a fűtési energia minimalizálására koncentrál. Egy extrém módon hőszigetelt épületet eredményez, amiről kis túlzással azt mondhatjuk, hogy olyan mértékben hőszigetelt, hogy nincs rajta hőveszteség a falakon és az ablakokon. Ami hőveszteség adódik, az a légcserével keletkezik szellőztetés során. Egy mai átlagos épülethez képest a fűtési energia tizede elegendő a megfelelő hőmérséklet biztosításához. Egy passzív ház technológiával megépített iskolában nappal nem kell fűteni, mert a gyerekek annyi hőt adnak le, hogy az elegendő a fűtéshez. Akkor kapcsolódik be a rendszer, amikor este kiürül az épület, hogy egy temperálást adjon, majd a következő reggelen, iskolakezdés során ismét kikapcsol. Ezzel szemben az autonóm ház koncepciója minden működési területre kiterjed. ** Erről ma még nem tud a közvélemény, és sajnos emiatt nem tudnak markáns ellenvéleményt kifejteni a Paksi Atomerőmű bővítésével szemben, ami egy teljesen elavult technológia. Bár a tervek szerint 2020-ra elkészülhet a teljes bővítés, gyakorlatilag ezek a beruházások mindig csúszni szoktak. Ekkorra már messze olcsóbb lesz a napelemes áramtermelés, tehát mondhatni, hogy ez egy kidobott pénz. A paksi atomerőmű árama nagyon drága lesz, és szinte nem lesz fogyasztója.
6
jó. Ha van három millió forintja a tulajdonosoknak, akkor ma egy családi ház megtermelheti a saját áramát, ami nyolc-tíz év alatt megtérül. Öt év múlva már fele ennyi pénzből meg fogja tudni csinálni ugyanezt, és fele vagy még rövidebb idő alatt meg fog térülni a befektetés. A tendenciák szerint 2050-re a mostani ár negyedéért lehet majd beszerezni a napelemeket. Ezzel szemben az atomerőmű árama nem lesz olcsóbb, az externális költségei viszont még növekedni is fognak. A napelemek területén tehát nagyon nagy technológiai fejlődés tapasztalható, sokféle felhasználási módjuk most születik meg. Van, amit homlokzatra lehet tenni, van, amit tetőre, van, amit ablaküvegbe vagy árnyékoló-szerkezetbe építenek, van, amit autóra, kerékbe, vagy az aszfaltút burkolatába tesznek. A vízhasználat és a szennyvízkezelés területén is jelentős fejlődés tapasztalható. A víztakarékos megoldások közül a szürkevíz-visszaforgatásban van technológiai haladás – a háztartáson belül az enyhén szennyezett vizeket (a mosógép vize és a fürdővíz) egy egyszerű tisztítás segítségével teszik újrahasznosíthatóvá, és a toalett öblítésére, valamint mosógép-felhasználáshoz teszik alkalmassá. A fűtésben a fosszilis tüzelőanyagok kiszorulnak, a gázfűtés kifutó technológia. A fa-tüzelés és a biomassza-tüzelés megmaradnak korszerű tüzelésmódokkal. A napenergiás fűtés korlátozott terület, de azt is fel lehet használni. Nem olcsó, ezért az elterjedési lehetőségei korlátozottak. A hőszivattyús technológiák fejlődnek, de felhasználhatóságuk nagyban függ a helyi adottságoktól. Ha azok lehetővé teszik, akkor ez egy versenyképes alternatíva. Vannak egészen kifinomult variánsai, amelyek egy passzív ház koncepcióval együttműködve, szinte az épület szerves részévé válva, a környezeti adottságoktól függetlenül ugyanolyan jól tudnak működni, mint egy jó adottságokkal rendelkező talajvíz-kutas hőszivattyú. Vannak ezt lehetővé tevő gépészeti megoldások. Mivel pedig ennek az áramigényét meg lehet termelni, ezért ezek a rendszerek akár önellátóak is tudnak lenni. A passzív ház egyik alkatrésze a hővisszanyerő szellőztetőrendszer, ami a fűtéshez kapcsolódik, és a távozó használt levegő hőtartalmának visszanyerésére szolgál. A természetes építőanyagok területén is jelentős a fejlődés. A passzív házak szerkezeteiben és gépészetükben napi szinten találnak ki újabb és újabb megoldásokat, amelyek mind közelebb visznek egy önálló ház létrehozásához. 2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést? Az autonóm házra még nincs külön minősítés. Most merült fel bennem egy ilyen kritériumrendszer kidolgozása, bár olyan minősítő-rendszerek vannak, amelyek többé-kevésbé a fenntarthatóságot értékelik. Törekszem egy ilyen minősítés kidolgozására, mivel az idő minket igazol – amit 15 évvel ezelőtt mondtunk, azt a szabályozás mára már nagyjából utolérte (még nem érte utol teljesen, de már szorosan azokat követi). Nekünk már a kezdet kezdetén is az volt a célunk, hogy kompromisszumok nélkül fogalmazzunk meg egy fenntartható megoldást. Ahogy a szakma és a technológia felzárkózik 7
ehhez, ők is ugyanarra a végeredményre jutnak. Várható, hogy ez a kritériumrendszer magától is létre fog jönni, de mi megpróbálunk ennek elébe menni és meggyorsítani ezt a folyamatot. Ez alapján bármilyen házat lehetne értékelni. A meglévő minősítő rendszerek pontokkal működnek, amelynek végén kijön egy oklevél, ami tartalmazza, hogy hány csillagos az épület. A saját kritériumrendszeremben a költséghatékonyság is benne lenne, tehát nem lehetne a világ pénzét rákölteni egy házra, hanem annak egy költséghatékony egyensúlyi szintjét kellene megvalósítani – és értékelni. 2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra? Nincs. Egy kérdőíven egyszer végigmentünk, amely egy környezeti irányítási rendszer felállítását célozta. A véleményen azonban az, hogy amíg egy vállalatnál célszerű egy ilyet működtetni, addig nálunk a cég annyira kicsi és átlátható, hogy ha én magam ilyen módon élek és működtetem a céget, akkor nem kell külön kritériumrendszert írnom, hanem fejben tartom őket. 2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.) Lásd az 1.4 kérdésre adott választ. 2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Megcéloztam az energetikai önállóságot 15 évvel ezelőtt, és az Európai Unió épületekre vonatkozó energetikai szabályozása 2020-tól, új építésű épületek esetében ezt kötelezővé teszi. Úgy fogalmaz, hogy közel nulla energiaigényű épületek építhetőek, amely egy kis mozgásteret enged, de lényegében az energiaönállóságot jelenti. 2020 után tehát csak energetikailag autonóm házak épülhetnek. Az állami szabályozás tehát sajnos csak követő jellegű és mindig bürokratikus, valamint legtöbbször nem elősegíti, hanem akadályokat gördít a megvalósítás elé. Korlátozza a természetes- és az újrahasznosított építőanyagok felhasználását. Túl sok követelményt támaszt, amelyek nem a józanész irányába hatnak és nem bizalmi elven alapulnak, hanem a bizalmatlanság elvén. Végül az egészet állami apparátusok segítségével próbálják ellenőriztetni, ami újabb bürokráciát eredményez és tovább nehezíti az engedélyeztetést. A szabályozás továbbra is kedvez a központosított rendszereknek és a decentralizált rendszereket hátránnyal sújtja. Ezen a területen nem sok jóról tudok beszámolni. Tény, 8
hogy vannak próbálkozások a jogszabályok egyszerűsítésére, de itt egy radikális fordulatra lenne szükség, mert most még mindig kozmetikázás szintjén működik a jogszabályok javítgatása. A hazai és az EU-s szabályzások sok helyen összhangban vannak, de előfordul, hogy az EU direktíváit az ország nem adaptálja a saját adottságai szerint, hanem egy az egyben, szolgai módon ültetik át a jogszabályainkba. Ez gyakorlatilag hátrányosabb helyzetbe hoz minket a többi EU-s tagállammal szemben, holott erre senki sem kényszerít minket. Ez sajnos az elmúlt rendszer öröksége. Az emberek elfelejtették, hogy egy hivatal azért van, hogy segítse az állampolgárokat, nem pedig azért, hogy akadályozza őket. Most például stagnál az építőipar, és kevés az építési engedély. Az építésügyi hatóság nem tud mit kezdeni a szabadidejével, ezért kimegy, csoportos ellenőrzéseket tart, és bírságol. Pedig semmi szükség arra, hogy az amúgy is a vegetálás szintjére süllyedt építőipart és az építtetőket bírságokkal sújtsák. Ez abszurd, de sajnos a mai intézményrendszer így működik. Eszébe sem jut a hivatalnokoknak, hogy nem az a feladatuk, hogy bírságokkal növeljék a bevételeiket, hanem az, hogy segítsék az építtetőket és az építőipart – ezt elfelejtették. Az állami támogatások nagyban elősegíthetik az ökoépítészetet. Ha van pályázati forrás (a zöld beruházási rendszer mellett számos EU-s pályázat is létezik), akkor ezek érdemben elősegítik a fenntartható technológiák alkalmazását. A KEOP†† túlzottan bonyolult és időnként szinte teljesíthetetlen feltételeket állít. Ebben egy jókora egyszerűsítésre lenne szükség. Van azonban a ZBR‡‡, amire egy pályázatot tanácsadó cég igénybevétele nélkül is össze tud állítani az építtető magánszemély. Ez nagy tömegben sikeres, sokan élnek is vele és használják is. Azonban az állam nem csak direkt pályázati úton, hanem adókedvezményekkel és egy korrektebb megújuló-energia átvételi árral is segíthetne egyegy területen. 2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak? Olyan értelemben van kapcsolatunk, hogy én magam tagja vagyok különböző civil szervezeteknek. A cég tagja a Kós Károly Egyesülésnek, amely a magyar organikus építészetnek, a megközelítőleg harminc tagot számláló egyesülete. Nem kifejezetten ökológia-témára szerveződött, de ökologikusan épített épületek kivitelezésével foglalkozik általában helyi közösségek vagy magánszemélyek részére, nem multik megbízásából. Ezzel a szervezettel eleven napi kapcsolatot ápolunk. A többivel pedig közvetett kapcsolatban vagyunk, de a civil szervezetekkel alapvetően jó a viszonyt ápolunk. †† ‡‡
Környezet és Energia Operatív Program Zöld Beruházási Rendszer
9
3. Verseny és természeti környezet 3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában? A verseny erős, de nagyon erősnek is lehet mondani. Nem aggódom, mert a mi pozíciónkat jónak lehet mondani, de ettől függetlenül nem lehet karba tett kézzel ülni. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon erős
gyenge
erős
3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? Az építőipar egészében ez felemás. Mindenki arról beszél, hogy ő zöld, de ennek csak a fele igaz. Van egy álzöld törekvés, a „green-washing”: amikor egy épületet zöld színben tüntetnek fel. Ez azonban nem más, mint egy marketingfogás, és viszonylag egyszerű leleplezni. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon erős
gyenge
erős
Az ökológiailag elkötelezett vállalkozások kisebb szegmenset képeznek. Nagy részükkel van is kapcsolatunk. Sokukkal együttműködünk, vannak időnként közös projektjeink is. Az ökológiailag elkötelezett építőipari vállalkozások között az elköteleződés nagyon erős. Ritkán előfordulnak kivételek is. Vannak nagyobb cégek, akik zöld irodaház projektekkel villognak, amelyek több szempontból is megkérdőjelezhetőek. Ha ezeket megkapargatjuk, akkor felszínre kerül, hogy vajon ténylegesen zöld-e az adott projekt, vagy csak profitszerzésről van-e szó. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
nagyon
gyenge
közepesen
Erős
nagyon erős
gyenge
erős
10
3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? Ez egy nehéz kérdés, hogy mihez képest. Van, akinek sok munkája van úgy, hogy semmi köze nincs az ökológiához, és van, akinek azért van sok munkája, mert van köze hozzá. Nehéz így definiálni, szerintem indifferens. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
jelentős
hátrány
indifferens
előny
jelentős előny
hátrány
4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára? 4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából? Nálunk nem értelmezhető ez a kérdés. A többi tulajdonos jelenléte jelképes a cégben, számomra pedig fontos, tehát én saját magamat képviselem. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján? A két-három állandó, megbízási szerződéssel dolgozó munkatársainkat, mint alkalmazottakat tekintve elmondható, hogy elkötelezettek. Ha más lenne a prioritásuk, akkor találhatnának maguknak jobb helyet, ahol jobb körülmények vagy jobb fizetés van.
11
0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt? Annak ellenére, hogy jelenleg munkaínség van, nagyon sokan szeretnének itt dolgozni, de sajnos nem tudok annyi munkát adni. Ők azért szeretnének itt dolgozni, mert ismerik ezt a fajta elkötelezettséget. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához? A fogyasztói hűség nálunk nehezen értelmezhető, mert egy ember egy életben általában egy házat épít. Ettől függetlenül vannak olyan ügyfeleink, akikkel az építkezés során összebarátkoztunk, és velük szorosabb kapcsolatot alakítottunk ki. Másfelől pedig egyértelműen kimutatható, hogy a jól sikerült házak hozzák az új megrendelőket. Alapvető, hogy az ügyfél elégedett legyen és a baráti körében ez alapján adódhat egy-egy megbízás. Ez nálunk egy nagyon fontos szempont. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban?
12
0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között? Rövidtávon nem biztos, de a tendenciákat elnézve azt kell mondani, hogy igen. Egyre inkább kikerülhetetlenné válik a környezeti elkötelezettség alkalmazása. Most azonban ezt nehéz megítélni, mert ebben a „műfajban” is lehet immorálisan működni. Vannak olyan cégek, akik ökoépítészetet hirdetnek, és gyakran olyan termékeket adnak el, amelyekről egy év üzemeltetés után kiderül, hogy ráfizetéses és végső soron a saját renoméjukon túl az egész szakma megítélését is rontják. Sajnos sok szélhámos van. Ha valaki a durva piaci versenyt választja, akkor könnyen el tud érni sikereket, ami nem biztos, hogy minőséget és hosszú távú fenntarthatóságot takar. Az építőiparban az üzleti etika sajnos nincs a csúcson, pedig nagyon fontos lenne, hogyha át lehetne állítani a működést bizalmi alapokra. Ez azt jelenti, hogy az emberek 90%-a alapvetően tisztességesen működik, és 10% a hiba. Ha ennél nagyobb a hiba aránya, az bizalmatlanságot szül a hatóságok és a megrendelők részéről is. Rövidtávon a környezeti elkötelezettség nem térül meg, bár egyre inkább a megtérülés irányába mutat. 15 éve sokkal inkább igaz volt ez az állítás, mint napjainkban. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
Hosszú távon a környezeti elkötelezettség megtérül. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
13
igen
5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban 5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban? A véleményem az előbbiekhez hasonló. Aki nem fog a környezeti elkötelezettség irányába menni, azt a piac előbb-utóbb rá fogja erre kényszeríteni. Ez egy kikerülhetetlen változás. 5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orientáltabbá tételében? A termelési folyamatokat és a termékeket teljes életciklus-elemzés alá kellene vetni, és ekkor kiderülne, hogy ökológiailag és gazdaságilag valóban fenntarthatóak-e. Ha ilyen elemzések készülnének, az nemzetgazdasági szempontból is hasznos lenne, mert kiderülne, hogy mire érdemes plusz ráfordítást áldozni, mivel rövid idő alatt megtérül, illetve mire nem érdemes plusz ráfordítást költeni, mivel hosszú idő alatt sem térül meg a befektetés. A termékek élettartamát meg lehetne növelni, vagy olyan termékeket lehetne gyártani, amelyek egy életciklust kiszolgálnak és újrahasznosítva másodlagos felhasználásra kerülnek, nem pedig a szemétlerakón végzik. Az ilyen típusú elemzésekkel lehetne fejlődni. A gazdaság általánosságban is errefelé halad, de szerintem lehetne még erősebbé tenni ezt a tendenciát. 5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben? Igen, de nem a külső tényezőkben, hanem abban, hogy sokan tevékenykedünk ezen a területen, és ez meghozza a gyümölcsét. Nem hiszem, hogy a helyzet javulni fog, mert a helyzet romlik. Például azért, hogy ne atomerőmű épüljön, nagyon nagy erőfeszítést kell tenni. Ezt a problémát tudatosítanunk kell az emberekben, mert ha megépülne, nagyon nagy árat fizetnénk érte. Ez pedig minden területre ugyanígy igaz. 6. Milyen más környezeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra? Sok ilyen vállalkozással együttműködünk. Akik az autonóm ház alkatrészeit gyártják, azokkal intenzív a kapcsolatunk. Ezeken kívül két vállalkozást szeretnék még megemlíteni. Az egyik a Hárskúti Megújuló Energia Központ (http://www.megujulo.info/), a másik pedig a Kazinczy Gyöngyvér által vezetett Környezet- és Energiatudatos Építészeti Stúdió (http://www.energiatudatoshaz.hu/, +36-20-800-9695).
14
Ceredom Kft. – www.szalmahaz.hu§§ 1. A vállalat/vállalkozás profilja 1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete A szalmaház személyes „mániámként” indult Magyarországon. Szalmaház ugyan már több mint száz éve van a világon, az utóbbi évtizedekben pedig egyre inkább teret nyert az építőiparban, hazánkban mégsem ismerték mindaddig, amíg el nem kezdtünk foglalkozni vele.*** Tarr Edit: Attila számára a szalmaházzal való foglalkozás úgy kezdődött, hogy az egyetem után, mint sok mindenre nyitott fiatalember, szöget ütött a fejében, hogy valami nagyobb, különlegesebb dologba kellene belefogni, olyanba, ami tényleg „jó”. Ekkor talált rá az Interneten a szalmaházra. Magyarországon ennek nem volt elődje. Fizikus-informatikus végzettségű révén nem tehetett mást, mint hogy elindított egy weboldalt, aminek segítségével megpróbálta felhívni az emberek figyelmét arra, hogy lehet máshogy is gondolkodni az építészetben. Ebben az időben minden létező fórumon megnyilvánult és megjelent. A szalmaház személyes hobbijává vált. Ennek a hobbiszerű elköteleződésnek az építőipar keretei közé történő helyezése 2003-ban kezdődött. Erre az időre tehető az, amikor Tarr Edit kolléganőm, aki az építőiparból érkezett, csatlakozott hozzám. Így az épületstatika, a fizika, az anyagismeret és a kivitelezés – mivel ő a kivitelezésben dolgozott – párosult. Ekkor adódott az első lehetőség, és így tudtuk kidolgozni a hazai szalmaépítészet módszerét rengeteg munkával. Ez egy úttörő feladat volt, ami kettőnk jelentős erőfeszítését igényelte. A szalmaház iránt mindig is volt érdeklődés, de sosem jelent meg senki, aki erre olyan áldozatot fordított volna, amely segítségével megvalósítható építészeti gyakorlatot lehetett volna létrehozni Magyarországon. Így tehát a szalmahaz.hu és a Ceredom mint vállalkozás termékoldalról növekedett, és időben fordított logika szerint jöttek létre. A cég nyolc éves, a szalmahaz.hu pedig már a tizenkettedik életévében van. Kizárólag szalmaházak építésével foglalkozunk, de műszaki ellenőrzést végzünk más területeken is.
§§
Az interjú Mészáros Attila ügyvezetővel és Tarr Edit műszaki ellenőrrel készült 2011.06.17-én és 24-én. Tarr Edit hozzászólásai külön jelzéssel vannak ellátva. *** A szalmaház szalmabálákból készült, kívül-belül agyagvakolattal burkolt épület, amelynek mechanikai stabilitását fa-vázszerkezet biztosítja. A szalma az épület falának, esetleg födémének fő alkotóeleme. A szalmaház építése nem terheli a környezetet, fűtési költsége minimális. Természetes szellőzése és hőtehetetlensége miatt télen-nyáron kellemes komfortérzetet biztosít. Szalmából építhetők önálló házak, valamint két- és háromszintes épületek – akár közösségi célokra is. Megfelelő technológia alkalmazásával élettartamuk azonos a hagyományos építésű házakkal. Forrás: szalmahaz.hu.
15
A cégben a kezdetek óta ketten dolgozunk: Edit és én. Ezen kívül állandó beszállítóink vannak: statikus, minőségbiztosító, építészek stb. Edit műszaki ellenőr, műszaki tanár, és hosszú-hosszú évek nagycéges építőipari tapasztalatával rendelkezik a legkülönbözőbb területekről (projektvezetés, garanciális ügyintézés stb.). Nagyjából mindennel találkozott, amit az építőiparban át lehet élni, és ami nem annyira szép, mint ahogy azt az építészek a rajzasztal mellől megálmodják és lerajzolják. Elsősorban a tervek tényleges megvalósulásának gyakorlati oldaláról szerzett rengeteg tapasztalatot az évek során. Fizikusi és informatikai végzettségeimet a szalmaház projekt megvalósítása során az épületfizika és a rendszerszervezés során kamatoztathattam, amelyek nélkül szintén nem lett volna esélyünk a technológia engedélyeztetésére. Az, hogy az ÉMI-vel††† partnerként tudtunk tárgyalni, az abból adódott, hogy minden előírt mérést elvégeztem kicsiben itthon‡‡‡ és pontosan tudtam, hogy ezek során milyen eredményeket fogok kapni. Ezzel a magabiztossággal vettek csak komolyan minket az ÉMI-nél, ahol minden építési technológiához ÉME§§§ engedélyt kell szerezni, hogy az a gyakorlatban megvalósítható legyen. Előttünk 2-3 társaságot elhajtott az ÉMI, akik ugyan tőlünk hallottak a szalmaház építési technológiáról, de nagy mellényük ellenére üres fejjel mentek el minősíttetni magukat, amelynek kudarc lett a vége. A cég éves árbevételéről nem nagyon lehet beszélni. Ha nem elkötelezettség lenne, amit csinálunk, akkor a céget már rég be kellett volna zárnunk. Jó évben volt az árbevétel kétmillió forint, de mostanában annyi sincs. Mindenesetre nagyságrendileg évenként egy-kétmillió forintról van szó. Nyolc év alatt csak néhány ház épült, nagyságrendileg összesen tíz. Tudom, hogy ha a legjobban menne az üzlet, a szalmaház még akkor is csak egy rétegtermék lehetne. Nem lehet belőle toronyházat, Tescot és még számos más konstrukciót megépíteni, de minden nem ártérre épülő családi ház és minden 4-5 ezer négyzetméteres középület felépíthető ezzel a technológiával. Minderre meg is van a minősítésünk és technikailag is kivitelezhető, és ezek kiteszik a Magyarországon megépülő épületek legnagyobb részét.
†††
Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Tevékenységünk az építő- és építőanyagipar egész területére kiterjed. Vizsgálattal, ellenőrzéssel és tanúsítással közreműködünk az építési termékek megfelelőség igazolásában… Vizsgálatokkal, kísérletek elvégzésével és tanulmányok készítésével segítjük az építőipari vállalkozásokat az építőipari termék- vagy technológia fejlesztésében, közreműködünk szakmai szabályozások és hatósági intézkedések előkészítésében. Forrás: www.emi.hu. ‡‡‡ Ezek egy része megtalálható a szalmaház.hu honlapon: http://www.szalmahaz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=237&Itemid=67 §§§ Építőipari Műszaki Engedély
16
Üzletileg ez a vállalkozás nem éri meg. Mindketten más munkahelyen is dolgozunk, hogy mellette pénzt tudjunk keresni. 1.2 Van-e meghatározott küldetése? Csak elvben. A honlapra kitett „mission statement” nincsen. Pályázatokban és egyéb más fórumokon mindig leírjuk. Abból indulunk ki, hogy amit a jelenkori építőipar művel az „bűntény”. 60-80 éves időtartamra nem szabad beépíteni olyan technológiákkal és konstrukciókkal, amelyeket az elmúlt 20-40 évben rutinból hoztak a szakma képviselői. Ma még a szabvány megengedi, hogy rövidlátóak legyen az építőiparban tevékenykedők. Ezen a területen drasztikusan előre kell lépni egy fenntarthatóbb irányba, és ehhez általában minden elérhető, csak oda kell rá figyelni. Ha röviden kéne összefoglalni, akkor: megteremtjük annak a technológiai és szakmai feltételeit, hogy lehessen egy egyszerű megrendelőnek is élnie a szalmaház által kínált fenntartható építészeti lehetőségekkel. 1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai? Semmi különlegességet nem akarunk. Számunkra ez nem kuriózum. Nagyon sokan csinálják azt az üzleti modellt, hogy kitalálnak valami blődséget és jól marketingelik. Csak azzal tudnak piaci részesedést szerezni, hogy meg tudják különböztetni magukat a többi cégtől. Ilyen értelemben a szalma erősen az épületfizikából, mint módszerből és a fenntarthatóságból, mint célból indul ki. Az épületfizikára kiinduló pontként azért van szükség, hogy ha már egy ilyen járatlan utat járunk, akkor legyen meg a bizonyított alapja annak, hogy ez a technológia működőképes. 1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével? Teljes mértékben. Ahogy Edit is elmondta, ez az egész a „személyes bogarunk”. E nélkül már régesrégen be kellett volna zárnunk a vállalkozást. Sőt nem is lett volna szabad elkezdenünk. Az egészet elhivatottságból csináltuk meg. Nem lettünk „monopólium”, de megnyitottuk a kaput és lehetne velünk együttműködni, csak annyi kellene, hogy betartsák a szabályokat. 2. A cég környezeti menedzsmentje 2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a „zöld” szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.)
17
Környezeti menedzsment alatt általában a cég operatív működtetését szokták érteni. Ez nagyon „halványan” értelmezhető a Ceredom esetében. Azzal próbálunk mindent megtenni ezen a területen, hogy kicsi irodát tartunk fenn, nem használunk légkondicionálót, „újrapapírt”, energiatakarékos izzókat, és nem eldobható elemeket, hanem akksikat használunk, valamint szelektíven válogatjuk a szemetet. Tarr Edit: Ezzel próbálunk úgy viselkedni, hogy ne lehessen elmondani rólunk, hogy vizet prédikálunk és bort iszunk. A környezettudatosság alapvetően a termékben magában jelenik meg. Olyan célkitűzéseket valósítunk meg a szalmaház segítségével, amelyeket az EU várhatóan tíz év múlva fog leverni Magyarországon. A kész épület nagyon jó hővédő burokkal rendelkezik, és az egész épületre vonatkoztatva megközelítőleg nulla beépített energiaszinttel hajtjuk végre az építést. Tarr Edit: Szerintünk környezettudatosság szempontjából a szalma verhetetlen – a többiek pedig csak beszélnek róla. Mivel túl sok helyen hangzanak el ezek a kifejezések, és sokszor le is járatják őket, ezért mi már el is határolódunk az olyan szavak használatától, mint a „bio”, és nagyon ügyelünk rá, hogy semmi hasonló kifejezéssel ne illessük a szalmaházat. Tarr Edit: A környezeti elköteleződés az építési folyamat során is megjelenik. Már ekkor sugalljuk a leendő megrendelőink irányába is. Az építtetők számára mindig az első kérdéseink között van az, hogy miért szeretnének szalmaházat építeni, és amennyiben az anyagi oldalát emelik ki, akkor finoman, de határozottan visszautasítjuk a lehetőséget, mert nem tudjuk olcsóbban megépíteni a szalmaházat a hagyományos háznál. Ha jelzik, hogy számukra fontos, hogy a szalmaház természetes és környezetbarát, akkor partnerek tudunk lenni és szívesen foglalkozunk velük. Koncepciónkban szerepelnek olyan javaslatok, amelyek segítségével az építtető az építés folyamata alatt, majd további élete során is kímélni tudja a környezetet. Az építéshez felhasznált anyagokkal kapcsolatban két fontos szempontot állítottunk fel. Az egyik a minél alacsonyabb feldolgozottsági szint, hogy minél kevesebb legyen a beépített energia. Ez a szalmára és a bányászott agyagra teljes mértékben igaz. A másik szempont, hogy ne ezer kilométerekről kelljen az építkezésre vinni őket, mert akkor a szállításhoz felhasznált energia növekszik hatalmasra. Ez utóbbit is le kell csökkenteni a minimumra. A szalmára igaz az, hogy nem nagyon van az országnak olyan pontja, ahova 10-20 kilométernél távolabbi helyről kellene szállítani. Az agyag ezen a területen keményebb dió. Vannak olyan területek, ahol geológiailag sincs a közelben elérhető agyag, emiatt messzebbről kell szállítani. Mivel a kertből nem lehet bányászni (a kerti agyagot felhasználva vakolatot készíteni erős túlkapás lenne), ezért bányából kell hozni az építkezéshez, amely azonban
18
csak nagyjából 50 kilométerenként található. Vannak olyan területek az országban, ahol a földből is elő lehetne állítani a szükséges agyagot, de ez inkább praktikus kérdés, mert az agyagfeldolgozás speciális technológiát és speciális gépeket igényel az egyenletes minőség előállításához. 2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést? A szalmaház esetében az a helyzet, hogy volt egy minimum előírás, aminek meg kellett felelnünk ahhoz, hogy el lehessen kezdeni dolgozni vele. Az építtetők vagy a nemzetközi (esetleg néha a magyar) építési szabványok alapján építtetnek, vagy ÉME engedéllyel rendelkező technológiával. A megszerzett ÉME minősítés a technológia számára abszolút korlátot jelent: amit lemérettünk, azt be kell tartanunk. Ötletszerűen, projektekként nem tudunk eltérni tőle. Ha lennének új ötleteink, mondjuk egy újabb anyag bevonására, akkor azzal el kellene mennünk ismét az ÉMI-hez újra megcsináltatni a mérést, és így lenne lehetőség a technológia fejlesztésére. Erre vannak is ötleteink, amelyeket a lehetőségeinkhez mérten szeretnénk majd megvalósítani. 2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést? Kifejezetten a házakra irányuló környezetvédelmi címkézés szerintem nem létezik. A házakra törvényi kötelezettségként a lakcímkézést**** írják elő, ami elsősorban csak az épület energetikai szintjét méri. Az építőiparban létezik a készház-címke, de a szalmaház nem készház, tehát erre nem alkalmazható. Két nagyon könnyen számszerűsíthető területen különbözik a szalmaház a hagyományos építési technológiáktól. Az egyik az építési folyamat, avagy a teljes életciklus; a másik pedig az üzemeltetés. Jelenleg az építőipar tudatosabbik fele környezeti szempontból az üzemeltetést már figyelembe veszi. Erre már a törvényalkotás is felkészült. Az építőipar abba az irányba mozdult el, hogy mostanában az „energiatakarékos” már kötelező elvárás, de még ez is borzalmasan kevés. Egy példát szeretnék mondani erre. Nagyjából tíz évvel ezelőtt a falhőszigetelésnek volt egy adott követelménye, amit papíron megszigorítottak. Ezt jelenleg lefelezték, de az értéke még mindig nagyjából a duplája az EU szabványnak. A szabályzás nagyjából tíz év késéssel követi a tőlünk kétszáz kilométerre, nyugatra lévő országok szabályozását. Már most lehet tudni az EU-s direktívákból, hogy 2020-ig még tovább
****
Az energiatanúsítvány a háztartási gépek (hűtők, mosógépek) energiafogyasztási címkéjéhez hasonlóan egy műszaki dokumentum, címke, amely lakásának energiaállapotát értékeli. Független szakértő készíti el, aki a tanúsítványban az energiamegtakarítás lehetőségeire is javaslatot tesznek. Ezzel segítik Önt, a tulajdonost a korszerűsítésben, a helyes energiafelhasználásban illetve a megtakarításban. Forrás: www.lakcimke.hu
19
szigorítják a szabályokat. Ami jelenleg Magyarországon kuriózum a passzív házak területén, az tíz év múlva az átlagos kategóriának fog megfelelni. Egy másik téma, hogy szerintünk még a passzív ház is kevés, de Magyarországon még erre sincsen senki felkészülve. Sem a megrendelők, sem az ipar. Tökéletesen esélytelennek látom, hogy tíz év múlva teljesíteni tudjuk az előírásokat. A passzív ház koncepciója az épületfizikából indul ki. Próbál az egész épületre koncentrálni, de csak az üzemeltetési szakaszt veszi figyelembe, az építési folyamaton kívül az épület használatát se nagyon veszi figyelembe. Nagyon sok pozitív dolgot tartalmaz és előremutató kezdeményezés, de mégiscsak egy nagyon szűkre szabott koncepció, és az építőipar zöme ezt követi. Azt tartja szem előtt, hogy az épület külső burka legyen elég erős hőszigetelésű. Ha ez teljesül, akkor következő lépésben a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a légcserén keresztül történő hőveszteséget. Ezek után az ablakok minőségét írja elő, hogy hőveszteséggel szemben akár hőnyerésre is alkalmasak legyenek. A negyedik terület pedig az egész épület fajlagos energiafelhasználásának meghatározása. Ezzel elérhető a mai energiafelhasználási szint harmada-negyede. Egy fontos megjegyzést szeretnék még hozzáfűzni ehhez. Magyarországon a passzív házakat úgy reklámozzák, hogy nem kerül többe, mint egy hagyományos ház. Ez nem igaz. A passzív ház nyugaton az alap építőipari átlagárhoz viszonyítva 5-10%-kal drágább. Ott azonban nincs kilopva az építési anyag, és nem feketemunkások dolgoznak az építkezéseken. Magyarországon azonban az építkezések átlagos költsége nem tartalmazza az ÁFA nélküli anyagot, a feketemunkát, így a reális költség fele környékén is készülnek épületek. Ha ehhez képest valaki bemondja a szabályos keretek között készülő passzív ház árát, akkor mindenki leesik a székről, holott a legális építkezések statisztikáihoz képest itthon is csak 10-20% lenne a különbség a két építési forma között. A hagyományos építkezések költsége azonban csak papíron létezik. Sem az építtető, sem az építészek nem kezelik tisztán ezt a kérdést. Tovább folytatva az előbbi gondolatot, a passzív ház koncepció egyáltalán nem koncentrál az építési folyamatra és az ahhoz felhasznált energiára. Ez jelenleg még az EU jogi szabályozásaiból is hiányzik. Ez a megközelítés egyik nagy hátránya. Napjainkban egy téglás-műanyagos, ipari technológiával épített, nagyon jól hőszigetelt épület felépítése során több mint ötvenévnyi előrehozott energiafelhasználás történik. A magyar jogszabályok jelenleg csak az elkészült épületek hővédő burkára tesznek előírásokat, de arra nem, hogy mennyi lehet a beépített energia. Ha azon versenyeznek, hogy ki tesz fel 10 vagy 20 centi habot, az a mi megközelítésünkben csak nagyon korlátozottan minősül környezettudatosnak. Ez
20
persze megint kétélű megközelítés. A mai átlagépületeket alapul véve az ötvenévnyi megtérülés nem helyes szám, hiszen az energiapazarló házak esetében sokkal gyorsabban megtérül egy ilyen befektetés. Ha ehhez egy „picikét” még hozzátennénk, hogy építsünk megújuló anyagokból, akkor a passzív ház koncepcióban megengedett energiafelhasználást még jobban meg lehetne tizedelni. Így valósítjuk meg a nulla házat, vagy az aktív házat. Ezek tizenéve létező koncepciók nyugaton, ahol már építenek is ilyen épületeket. Magyarországon azonban egyelőre másról szól még az építőipar. Mi, amikor koncepciókat dolgozunk ki, akkor mindig a helyre szabott legjobb megoldásokat próbáljuk kidolgozni, és gazdasági értelemben is bizonyíthatóan tíz év alatti megtérülésre végzünk beruházást. Ebből olyan tipikus megoldások születnek, hogy természetesen telepítünk megújuló energiaforrásokat a házra, és lesz rajta napkollektor, és lesz mellette hőszivattyú, de ezeknek a teljesítményét nem úgy állítjuk be, hogy kizárólag a telekről akarom a legrosszabb esetre méretezve ellátni a házat, hanem csak éves átlagra méretezve akarom megvalósítani a nulla-közeli energiafogyasztást. Mivel az energiafogyasztás időben egyenlőtlenül jelentkezik, ezért nem én pufferelek, hanem a hálózatra támaszkodok. Amikor többletenergiám van, akkor eladok, amikor kevesebb, akkor veszek. Ez viszont nem a szalmaház koncepcióból következik. Konkrét nevet még nem adtunk neki, de több pályázaton már részletesen kidolgoztuk a megvalósítását. A technológia kivitelezhető, minden szükséges részegysége megvásárolható a boltokban, egyszerűen csak le kell ülni és ki kell számolni a megvalósítását egyrészt „kockafejű” mérnöki szemmel, másrészt pedig „kockafejű” közgazdászként egyszerre. Ha a két megközelítés eredményei egybeesnek, akkor a megvalósítás vállalható lesz. Egy szalmaház felépítése megközelítőleg ugyanannyiba kerül, mint egy hagyományos ház felépítése. Építési ideje sem tér el a hagyományos házak átlagos építési idejétől. Egy jól menedzselt projektben egy hagyományos családi házat három hónap alatt el lehet készíteni, de ehhez az kell, hogy minden előre ki legyen találva, és minden rendelkezésre álljon. Egy szalmaház építési ideje ennél gyorsabb tud lenni, de ez azért van, mert technológiailag kevesebb helyen van várakozási idő (csak az alapnál és a vakolatnál). Tarr Edit: Bár szerintem az egy ház esetében nem értékmérő, hogy milyen gyorsan épül fel. Nem az a lényeg, hogy gyors legyen. Itt nem számolhatunk egy vállalkozáshoz hasonlóan. Ebben az esetben nem termel több bevételt a ház gyorsabb megépítése. Tarr Edit: A szalma és az agyag természetes anyagok. Pontosan azért óvakodnék tőlük, mert túl könnyen rakják össze őket. Itt van mindenkinek az etikai szerepe. A hatóságoknak, az építészeknek és
21
a kivitelezőknek. Az építtető laikus és még sok esetben önmagától is meg kell védeni. Csak olyan technológiákat szabadna kínálni számára, amelyek minősítettek, minőségbiztosítottak és nem ötletelésből születtek. 2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra? Szeretnénk majd magunknak egy ISO minősítést szerezni, ezzel is demonstrálni, hogy a minőségbiztosítás és a környezeti menedzsment műszaki rendjeinek az adminisztratív része is rendben van – persze már most is sok papírt gyártunk. Egyelőre azonban azért nincsen ilyen rendszerünk, mert nincs elegendő megrendelőnk. Ha menne az üzlet, akkor már másnap elkezdeném a folyamatot. 2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.) Lásd az 1.4 kérdésre adott választ. 2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? A magyar minősítés és a nemzetközi szabványok csak azt teszik lehetővé, hogy minősített vagy szabványos technológiával építhetnek épületeket. Mégis, a magyar építkezések felénél előfordul, hogy nem ilyen technológiákat használnak fel. Ez a jogkövetési hiányból adódik, pedig a törvények az építtetők érdekeit védik. Az, hogy Magyarországon a könnyűszerkezetes házaknak olyan rossz a híre, mint ahogyan tapasztaljuk, pontosan ebből adódik. A szabályok megvannak hozzá, de a hatóságok nem ellenőrzik a betartásukat. Ennek az eredménye, hogy az ország tele lett rossz minőségű könnyűszerkezetes házzal, amik méltán rombolták le a kategória hírnevét. A piac pedig küszködik. Minősített könnyűszerkezetes építőipari cégből nincs több mint két tucat az országban, de ha előveszünk egy cégregisztert, akkor ott több százzal találkozhatunk. A minősített cégek pedig küzdhetnek, mert a többiek lerombolták a piacot. Ausztriában és Skandináviában a könnyűszerkezetes piac az építőiparban 40-60%-os, de van ahol 70%-os részesedésű. Magyarországon ez a 10%-ot sem éri el. Tarr Edit: A szabályok be nem tartásának másik következménye, hogy az így készült épületek piaci értéke is sokkal alacsonyabb lesz, mint amilyen lehetne, holott egy jól megépített könnyűszerkezetes ház nagyjából ugyanannyit ér, mint egy hagyományos ház. Ez a könnyűszerkezetes építészet 22
tragédiája, és ettől félünk a környezettudatos építészet területén is: hogyha nincsenek szabályok, nem megfelelően építik az épületeket, akkor előbb-utóbb a környezettudatosság lesz a bűnös, hasonlóan a könnyűszerkezetes építési technológiákhoz. A törvényi szabályozás alapvetően hatékony lenne. A törvények szelleme és a különböző helyekről összeszedett elemei egyértelműek és elegendőek lennének. A törvény betartatásával vannak a problémák. Előfordult, hogy felmérést készítettünk több tucat önkormányzat között, akik kérdéseinkre többször, iktatott levélben küldtek vissza törvénytelen választ. Sokan érvelnek azzal, hogy nyugatról átvesszük az EU direktíváknak azt a részét is, amit nem kellene. Az EU-ban valóban nem egységes a szabályzás. Vannak egységes irányvonalak, de a nemzeti törvényekben sok minden eltérhet. Így van ez az építőiparban is. A felelősségvállalásról szóló szabályozás is nagyon eltérő. Egy ponttól nyugatra, Angliában és Franciaországban nem az építési engedélyezésnél van szigorúság, hanem az építész és a kivitelező oldalánál. Ezekben az országokban nem fordulhat elő, hogy az évente ötszázezer forint törzstőkével újraalapított cég megszüntetése által megszabadulnak minden felelősségtől, hanem ott az emberek személyes felelősséget vállalnak a saját munkájukért. A felelősségüket csak úgy tudják mérsékelni, hogyha felelősségbiztosítást kötnek, amelyet viszont a minősített rendszerek alkalmazásához kötik. Itt pedig bezárult a kör. Az Elbától keletre kevésbé tekintik felnőttnek az embereket ezen a téren. Sajnos kevésbé felnőttek is, ergo az állam már az építési engedélyezés szintjén szabályoz. Ez ellen lehet lázadozni, de akkor feketemunkából, fél áron, garancia nélkül épül szinte minden. Emiatt muszáj szigorúan szabályozni. Kedvenc hasonlatom a Hitelkárosultak Egyesülete. Senki nem kényszerítette azokat az embereket, hogy hitelt vegyenek fel. Ismertek voltak a kockázatok. A szalmaépítkezés is nagyon hasonló ehhez. Lesz majd Szalmakárosultak Egyesülete, akiknek külön nem szóltak, hogy nem szabad feketemunkából, minősítetlen technológiával építeni és rossz lett az eredmény? Mi felelősnek tarjuk magunkat azzal kapcsolatban, hogy saját építkezéseinknél az egész építési projekt rendben lezajlódjon. 2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak? Lesújtó a véleményünk a civil szervezetekről. Az első néhány évben, amíg a szalmaház számunkra is csak egy hobbi volt, addig nagyon jó volt a civil szervezetekkel a kapcsolatunk. Konferenciákon és kiállításokon is együtt jelentünk meg. A nagyobb presztízsű szervezeteket, akik sokszor mozognak a médiában, a legrégebbi időktől fogva ismerjük. Amíg mi is „félcivil-félhobbi” szinten mozogtunk, addig
23
teljes mértékben támogattak minket. Amikor azonban rájöttünk, hogy bár lelkesedni lehet, de abból nem lesz egyetlen épület sem, akkor megváltozott a helyzet. Felismertük, hogy ha tényleges környezeti hatásról akarunk gondoskodni, és tényleg komolyan szeretnénk venni magunkat, akkor nem lehet arra alapozni, hogy a szabályok kikerülésével majd valamikor valahogyan jó lesz. Meg kellett keresni azt, hogy hogyan lehet betartani a szabályokat, és kiderült, hogy mindez megvalósítható. Nem kellett hozzá multinak lenni, mert ketten, Tarr Edit kolléganőmmel meg tudtuk szerezni a minősítést. Lettek viszont cserébe kötelezően betartandó szabályok. Innentől kezdve a civil szervezetek elmondtak minket mindennek. Gonosz multi lettünk, aki monopolizálta a szalmaházépítést, csak azért mert betartjuk a szabályokat, és mert benne kell lennünk minden szalmaprojektben, amit az országban megvalósítanak. Legális szalmaprojekt nem lehetne az országban nélkülünk, mert engedélyek nélkül nem lehet építeni. Ha egy építész aláír egy olyan tervet, ami nem a mi technológiánk alapján valósítanak meg, az okiratot hamisít. A civilek, pusztán attól a ténytől, hogy mi belekezdtünk a minősítés megszerzésébe, elkezdtek minket támadni. Sok pályázatuk van, amelyek alkalmat adnának arra, hogy velünk csináltassák meg az épületeiket, mert minden racionális érv emellett szól, de mégsem keresnek meg bennünket. Teljes szembeállássá változott a kapcsolatunk. Néhány szervezet van, akivel nem szakadt meg a jó viszonyunk. Ők velünk értenek egyet és úgy gondolkodnak, mint mi. Ez azonban nagyrészt emberfüggő, mint ahogy emberfüggő a nagyobb szervezetek esetében is. Előfordul, hogy egy nagyobb presztízsű szervezet néhány munkatársával jóban vagyunk. Elfogadják az érvelésünket és belátják, hogy ezt nem lenne szabad másképpen csinálni. Ugyanazon a szervezeten belül pedig vannak mások, akik ellenséges viszonyt táplálnak irántunk. A civilekben mintha benne ragadt volna az, hogy minden ellen lázadni kell: ők forradalmárok, és így ellenünk is lázadnak, pedig a szabályokat nem mi hoztuk, hanem azok adottak. 3. Verseny és természeti környezet 3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában? Úgy tudom, hogy az elmúlt két-három évben 40% alá esett az építőipar teljesítménye, 20% alá az engedélyek kiadása és 15% alá a telekértékesítés Pest megyében. Emiatt nem nagyon van miről beszélni, bár verseny még van. Emellett az emberek még árérzékenyek is, úgyhogy „fehéren” vállalt építéssel el sem lehet indulni a piacon.
24
Az környezettudatos építészet területén sem feltétlenül minden versenyző tisztességes, mint ahogyan az általános építőiparban sem. Itt is találkozunk ügyeskedéssel, feketemunkával és egyéb hasonló jelenségekkel. Mi ezt nem vállaljuk, innentől kezdve a projektek zömétől, sőt a magánmegrendelők teljes egészétől elesünk. Emiatt a középületek közbeszerzése lenne nyitottabb számunkra, ahol elvileg átláthatóbbak a viszonyok. A verseny az építőipar egészében erős, de nem a hagyományos módon értelmezhető. A verseny nem rendes körülmények között, hanem lejtős pályán történik. Tarr Edit: A verseny etikusságáról szeretnék egy példát említeni. Előfordult, hogy egy cikkünket az egyik tervező cég szó szerint bemásolta a honlapjára, még hivatkoztak is benne a Ceredom névre. A cikk végén azonban csak saját elérhetőségeiket adták meg a szalmaház népszerűsítésével és kivitelezésével kapcsolatban. Még a betyárbecsületet sem követik. Nem akadályoznánk meg a többi céget, hogy ugyanazt a minősítést megszerezze magának. Még segítenénk is nekik, de helyette ilyen akciókat hajtanak végre. Emiatt nem tudunk velük kommunikálni. Ez a tisztességtelen verseny példája. Nagyon kicsi ez a torta, és akik Magyarországon hajlandóak környezettudatosan gondolkodni, kompromisszumokat vállalni, és nem a bevált kliséket alkalmazni, azok nagyon kevesen vannak. Ezért a kevés emberért ilyen eszközökkel küzdenek, de ezen az úton mi nem tudunk járni, és ezt nem tudjuk elfogadni. Lehet, hogy elveszítünk egy ügyfelet, de mi betartjuk és betartatjuk a szabályokat, hiszen a felelősséget valakinek viselnie kell, ha az építtetés során valami probléma merül fel. Ez az általános etikátlan jelenség pedig szintén a környezettudatos építészet jóhírére hat vissza, mert végül az fog elterjedni, hogy a környezettudatos építészet rossz. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon erős
gyenge
erős
3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? Általában az építőipar környezeti elkötelezettségére nem mondhatom, hogy nulla, mert már jelenleg is vannak a hőszigetelésre irányuló előírások. Ezek a vállalkozások jó esetben pontosan annyit teljesítenek, amennyi a törvénybe elő van írva számukra, de ha lehet, azt is inkább elkerülik.
25
0
1
2
3
4
5
nem tudja
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon erős
gyenge
erős
Az alternatív építészetre mindez másképpen jellemző. Aki ebbe belefogott, az nyilvánvalóan jóval elkötelezettebb, és egy kicsit „bogaras” is – minket is beleértve. Azonban sokan azt gondolják, hogy a cél bármilyen eszközt szentesít, és számolás segítségével rugalmasan tudnak bánni a törvényekkel. Tarr Edit: Például a hőszivattyúk alkalmazásának területén az egy óriási probléma, hogy a szükséges háttérvizsgálatokat nem végzik el, és attól függetlenül, hogy az adott terület alkalmas-e a technológia használatára, beépítik. Ez tisztességtelen módszer, az építtetők megvezetése. Az eredménye az, hogy a megbízók végül rosszul érzik magukat, és nem azt fogják mondani, hogy milyen szenzációs, hanem hogy a villanyszámlánk sokkal magasabb – és igazuk van. Hőszivattyúra és napkollektorra is igaz, hogy nem méretezett komponensekből állítanak össze beépítendő alkatrészeket, amelyek végső soron működésképtelenek. A szándék ott van, de a jó szándék nem elegendő. Manapság divatos környezettudatosnak lenni, ezért sokan ezt állítják magukról. Próbálnak eredményeket felmutatni, de a mélységet nem érik el, és az építtetőt nem tudják tisztességesen kiszolgálni. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
nagyon
gyenge
közepesen
erős
nagyon erős
gyenge
erős
3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? Egyértelmű hátrányt jelent. Az nem lehet környezettudatos, aki úgy gondolja, hogy rá nem vonatkoznak a törvények. Ha rendszerszinten akarunk változtatni és meg akarjuk valósítani a környezettudatosságot, akkor nem tehetjük meg, hogy nem tartjuk be a szabályokat, de már ez a minimális elvárás is óriási hátrányt jelent.
26
0
1
2
3
4
5
nem tudja
jelentős
hátrány
indifferens
előny
jelentős előny
hátrány
4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára? 4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából? A kérdés nem értelmezhető az adott vállalkozáson belül. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján? Határozottan igen. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt? A kérdés nem értelmezhető az adott vállalkozáson belül.
27
0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához? Ez nagyon emberfüggő és nagyszámú statisztikai mintánk nincs. Az biztos, hogy a dolog valamilyen irányban érzelmeket generál. Ha az ügyfél elkötelezett, aprólékosan mindent megkap és még toleráns is a mi kisebb hibáinkkal szemben, akkor nagyon jól működhet az építtetés. Egy esetben előfordult azonban, hogy negatív érzelmeket kaptunk, bár az nem az épületnek szólt, hanem inkább a kapcsolatunk romlott meg. Az ügyfél a kákán is a csomót kereste, pedig a ház elkészült és rendeltetésszerűen működik is. Minden negatív tapasztalat ellenére ez a bizonyos ügyfél azt mondta, hogy ha tehetné, akkor a következő házát is szalmából építtetné. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az ügyfelek kötődnek a szalmaházhoz. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban? Tarr Edit: Van egy alapvetően fontos szabály számunkra: a beszállítóinknak és a partnereinknek szabálytűrőnek kell lenniük. Ha ezt vállalják, akkor mi a tudásunkat és a tapasztalatunkat (például a mérési eredményeinket) átadjuk bárkinek. Azzal, hogy a minősítést megcsináltuk még a szalma és az agyag nem vált építőanyaggá. Nem lehet az OBI-ban a polcról levenni. A betanított munkás magától nem fogja tudni összecsavarozni és összepattintani, mert ez nem így működik. Bár az anyagaink nagyon egyszerűek és feldolgozatlanok, mégis a rendszer szerzett minősítést, ezért a továbbadása és a gyakorlati megvalósítása csak tanítás és szigorú minőségbiztosítási előírások betartása mellett működik. Egy-egy építkezésen azt kell ellenőrizni, amit az ellenőrzési protokollba beírtunk. A szalmára, az agyagra és a vakolatanyagra kell az 28
előírt módon mintavételezést csinálni, hasonlóan ahhoz, ahogy minden építkezésen például a betonra is el kell végezni ugyanezt. Vagy követi valaki a szabályainkat, vagy le is út, fel is út. Összességében határozottan kimutatható a környezeti elkötelezettség hatása a beszállítókkal való kapcsolatunkban. Két nagy csapatból áll egy-egy építési projekt. Az előkészítés döntően mérnöki munka, és abban az összes szakági tervezőnek nagyon oda kell figyelnie és csapatjátékosnak kell lennie. Aki erre nem képes, aki nem tud együttműködni velünk és az ÉME minősítésünknek nem felel meg, azzal nem tudunk együttdolgozni. Ez egy borzalmasan erős szűrő. Célunk, hogy a szalmaház elvei megvalósuljanak a kivitelezés során. Az ÉME-ben sok pont van, ami nem publikus. Aki velünk szerződik, az tudástranszferben részesül, megkap mindent, ami szükséges a tervezéshez, de ha nem tudnak együttműködni, akkor sajnos nem tudjuk átadni nekik a szükséges információkat. Kétszerháromszor annyi projekt úgy ér ide, hogy adjuk át hozzá az ÉME-t. Ezt nem tudjuk megtenni. Sok százmillió forintnyi megrendelésünk ment el így. Tarr Edit: Ez a jelenség minden rendszer ÉME-re igaz, például a könnyűszerkezetesekre is. Ott is ugyanezt a magatartást folytatják, és nagyon sok probléma adódik. Mi figyeltünk arra, hogy az ÉME minősítésünkben benne legyen, hogy hogyan kell megtervezni az épületeinket. Ennek ellenére megpróbálnak megkerülni minket, pedig a tervezőnek egyszerűen csak le kéne ülni ide, velünk szembe, el kellene hoznia a tervét, és tudunk segítséget adni a tervezési folyamat közben. Bár az építtető úgy járna a legjobban, hogyha minket keresne meg legelőször az építtetés során, mert mi nem csupán a falakra koncentrálunk, hanem egy teljes koncepcióban gondolkozunk, ami mindenre kiterjed. Összhangra törekszünk az építőipar szakágai között, hogy ezzel valósítsuk meg a környezeti tudatosságot, mint egy karmester által vezetett zenekarban. Mióta az építőiparban megszigorodtak a követelmények, azóta a tervezés nem arról szól, hogy rajzolunk. Ez sokkal inkább csapatmunka, de ez egyelőre népszerűtlen. 0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között?
29
0
1
2
3
4
5
nem tudja
egyáltalán
nem
részben igen,
igen
határozottan
nem
részben nem
igen
5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban 5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban? Az egyik szempont a vevők nagy árérzékenysége. Semmi bajom a Tescoval, mert pontosan lehet tudni, hogy milyen üzleti modellt követ, és azt jól csinálja, de ez a jelenség mutatja a magyar piac árérzékenységét (függetlenül attól, hogy a párizsiról vagy az építőiparról beszélünk). A Tescoban is árusítanak jó gyártótól való jó termékeket, de meg kell nézni a kosarakat, hogy mit tesznek bele. A másik szempont a szakma felkészületlensége. Ezt nem lehet elhallgatni. Az építészeknek kötelező kreditpontos továbbképzéseken kell részt venniük. Hiába van akárhány tanfolyam, a nagy többségük vicc. Ahol pedig a tanfolyam komoly ott a vizsga vicc. Tarr Edit: Szeretnék egy példát mondani. Az építészkamaránál egy adott továbbképzés vagy előadás másfél kreditpontot ér, míg ugyanaz a továbbképzés vagy előadás a mérnökkamaránál csak fél kreditpontot ér. Ugyanazt a teljesítményt másként értékelik. A harmadik szempont az állami szerepvállalás és az állami támogatások helyzete. Nagyon sokan mondják, hogy ezek szükségesek a gazdaság környezetorientáltabbá tételéhez. Ausztriában és Németországban is nagyon jól működik ez a rendszer, amelynek segítségével például napkollektorokat szerelhetnek fel az épületekre. Itthon egyelőre csak hasonló ötleteket lehetett látni. Előfordult, hogy kiírtak pályázatokat, de azok nagyon alacsony keretből gazdálkodtak, vagy nagyon rövid ideig éltek. Állami szerepvállalás kell ahhoz, hogy nagyobb teret kapjon a környezeti elkötelezettség, mert ezek beruházások, és az emberek nagy részének nincs pénze arra, hogy öt-tíz éves megtérülésű rendszereket vásároljon – és itt nem csak házépítésről beszélek. Ehhez hitelkonstrukciók mellett rengeteg más ötletet el lehetne képzelni – a példák adottak. A jelenlegi pályázatokat csak azért hirdetik meg, hogy minden évben ki lehessen tűzni a kalapra, hogy ezt is megtettük. Ezek hátráltatják a legnagyobb mértékben a környezeti elkötelezettség elterjedését Magyarországon. 5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orientáltabbá tételében?
30
Az építőiparban egy pontot biztosan lehet mondani. Nem népszerű, de a piacihoz közelebbi energiaárak kicsit jobban elgondolkodtatnák az embereket. A jelenlegi energiaárak nagymértékben elmaradnak a piaci energiaáraktól. Emiatt, hogyha megtérülést számolunk, akkor teljesen más eredményekhez jutunk. Osztrák árakon vagy piaci árakon számolva kiderülne, hogy a megtérülési idő három év, de az itthoni árakon ugyanez a számítás nyolc-tíz év körüli végeredményre vezet. Ez nem ösztönöz senkit arra, hogy megfontoltabb legyen. A piac pedig nem elkötelezettségből cselekszik, hanem nagy méretben, kiszámítható közgazdasági alapon dönt. Persze ebben a folyamatban van rengeteg irracionális elem is, de alapvetően rengeteg benne a racionális elem. A másik oldalról viszont keményebben kellene ellenőrizni. A lakcímke rendszert már szinte a vicc szintjéig degradálták. Beárazták 11 ezer forintra. Abból vajon mennyi szakértői munkát lehet csinálni? Vannak olyan cégek, ahol ez egy számítógéppel generált formanyomtatvány: kiállítják nagy mennyiségben, darabonként 11 ezer forintért, és a valóságban nem végeznek munkát. Aki meg munkát tesz bele, annak felkopik az álla. 5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben? A világpiac fogja rákényszeríteni a pozitív változást a magyar emberekre, maguktól nem fognak változni és változtatni. Nagyon kevés a saját maga okán és jogán környezettudatos igényekkel fellépő megrendelő. Sokszor tapasztaljuk, hogy csupán divatból költenek horribilis összegeket olyan megújuló energiát termelő gépészeti eszközökre, amelyeknek nincs racionalitásuk. Igaz, hogy reményre is adhatna okot, hogy ez már divat lett, de az a probléma, hogy az így alkalmazott megoldások nem működnek, és nem hozzák az elvárt eredményt. Nem realizálódik az, amit marketingben odatesznek mögé, hogy „egy gyertyával lehet majd kifűteni a lakást”. Emiatt rossz vélemény alakul ki, és rossz hírét keltik a környezettudatos megoldásoknak. Ezek a megrendelők további embereket fognak eltántorítani ezektől, bár ez nehezen mérhető, de nagyon egyértelmű.
31
