Kovács Attiláné sk. a szülői munkaközösség mb. elnöke

A Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

A NÉMETH KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA

ÉS

A Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény Szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diák-önkormányzat 2013. március 25. napján tartott ülésén véleményezte. Fót, 2013. március 25. ........................................................ Megyeri László az iskolai diákönkormányzat vezetője A Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit a szülői munkaközösség 2013. március 25. napján tartott ülésén véleményezte. Fót, 2013. március 25. ....................................................... Kovács Attiláné sk. a szülői munkaközösség mb. elnöke A Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2013. március 26. napján tartott ülésén elfogadta Fót, 2013. március ...................................................

................................................

Szebeni Boglárka sk jegyzőkönyvvezető

Bohus Zoltán sk igazgató

A fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit megismerte, azokkal egyetért. Dunakeszi, 2013. ………………………………… Eich László tankerületi igazgató

1


Tartalom I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................... 3 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ........................................................................... 3 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya, megtekintése ............................................................................... 3 II. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA............................................................................................................... 4 1. Intézményi azonosítók ........................................................................................................................................ 4 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE SZERVEZETI EGYSÉGEI, JOGKÖRÖK ............................... 4 1. Az intézmény vezetőjének jogköre ..................................................................................................................... 4 2. A vezetők helyettesítésének rendje ..................................................................................................................... 5 3. Átruházott hatáskörök ......................................................................................................................................... 5 4. Az átruházott feladatok ellátásáról szóló beszámoltatás rendje .......................................................................... 6 5. Az intézmény igazgatósága ................................................................................................................................. 6 6. A kiadmányozás és a képviselet szabályai .......................................................................................................... 6 7. Az intézmény vezetősége .................................................................................................................................... 7 8. Az intézmény nevelőtestülete ............................................................................................................................. 7 9. A szakmai munkaközösségek ............................................................................................................................. 9 10. Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája .............................................................................................. 10 IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................................................................ 10 1. A tanulók fogadásának rendje ........................................................................................................................... 10 2. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépése, benntartózkodása .......................................................... 11 3. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje ..................................................................................... 11 4. A vezetők közötti feladatmegosztás .................................................................................................................. 12 5. Az alkalmazottak intézményben tartózkodásának rendje.................................................................................. 12 6. Az intézményi dokumentumok megismerési rendje ......................................................................................... 12 7. A tanuló díjazása az általa előállított dolog eladása után .................................................................................. 12 V. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK SZEMPONTJAI, ELVEI, RENDJE ...................... 12 3. Munkaköri leírás minták ................................................................................................................................... 15 VI. A SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ....................... 21 1. Az igazgatóság és a nevelőtestület .................................................................................................................... 21 2. A szakmai munkaközösségek együttműködése és a kapcsolattartás rendje ...................................................... 22 3. A nevelők és a tanulók ...................................................................................................................................... 22 4. A diák-önkormányzati a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek .............................................................................................. 23 5. Az iskolai sportkör működési rendje, kapcsolattartása a vezetőkkel ................................................................ 23 6. Az iskola és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás .................................................................................. 23 7. A szülők tájékoztatása ....................................................................................................................................... 25 VII. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, MÓDJA, RENDJE ... 25 VIII. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE, A NEMZETI ÜNNEPEK MEGÜNNEPLÉSE ........................ 29 IX. AZ OSZTÁLYOZÓ ÉS A JAVÍTÓ VIZSGA RENDJE....................................................................................... 29 X. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE ....... 30 1. A bombariadó esetén szükséges teendők .......................................................................................................... 31 XI. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI ................................. 32 XII. A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI........................ 33 XIII. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE ÉS KEZELÉSE .................................................................................... 34 XIV. tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje..................................................................................... 34 1. Általános szabályok .......................................................................................................................................... 34 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ............................................................................................. 35 XV. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés...................................................... 36 1. Az intézmény nyilvános dokumentumai ........................................................................................................... 36 2. A tájékoztatás, megismertetés rendje ................................................................................................................ 36 XVI. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................................................. 37 XVII. Záró rendelkezések ........................................................................................................................................... 37 Mellékletek ....................................................................................................................................................................... 39

2


I. Általános rendelkezések 1.

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Elkészítéséért a törvény 69.§ (1) d. pontja alapján az intézményvezető felel. Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A Szervezeti és működési szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. • • • • • • • • • •

Az intézmény alapfeladatait, egyben az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 229/2012 Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 22/2013. EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 16/2016. (II.28.) EMMI a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2.

A szervezeti és működési szabályzat hatálya, megtekintése

Az intézmény SZMSZ-ének hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra és közalkalmazottakra, valamint mindazokra, akik az intézménnyel hivatalos kapcsolatba kerülnek. Területi hatálya az intézmény területe, illetve az intézmény által szervezett iskolán kívüli programok helyszínére. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyását követően iskolagyűlésen ki kell hirdetni. Az SZMSZ a kihirdetést követő napon lép hatályba. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola könyvtárában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

3


II. Az intézmény meghatározása 1. • • • • • • • • • •

Intézményi azonosítók Név: Németh Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Dunakeszi Tankerület: KLIK 122012 Székhely: 2151 Fót, Március 15. u. 40. Telephely: 2151 Fót, Március 15. u . 40. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető: Fót Város Önkormányzat Képviselő-testülete Alaptevékenysége: általános iskolai nevelés-oktatás alapfokú művészetoktatás Alapító okirat száma 112/2009. Alapító okirat kelte OM 032349

III. Az intézmény szervezeti felépítése szervezeti egységei, jogkörök A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: • • • •

alsó tagozat felső tagozat művészeti tagozat napközi

Közoktatási intézményünk szervezeti (működési) egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak, az igazgatóval ők alkotják az intézmény igazgatóságát. Alsó tagozat és napközi: 2. igazgatóhelyettes Felső tagozat és művészeti tagozat: 1. igazgatóhelyettes 1.

Az intézmény vezetőjének jogköre

Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a működtető és a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért. • • • •

Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, KIK szabályzat és utasítás kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, Képviseli az intézményt.

Felelős továbbá: • •

a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért 4


•

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja.

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, és az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 2.

A vezetők helyettesítésének rendje Az intézményvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén

• • •

a felsős (1.) igazgatóhelyettes helyettesíti. az intézményvezető és az 1. igazgatóhelyettes távolléte esetén az alsós (2.) igazgatóhelyettes , az igazgató és helyettesei távolléte esetén az alsós matematika munkaközösség-vezető dönt

A hozott döntésről az intézmény vezetőjét az első adandó alkalommal tájékoztatni kell. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 3.

• • • • • • • • • • • • • • • •

Átruházott hatáskörök Az intézményvezető saját hatásköréből átruházza: az 1. igazgatóhelyettesre: a felső tagozatban működő pedagógusok tantárgyfelosztásának elkészítését, a továbbtanulók beiskolázásával összefüggő teendők teljes körű ellátását, a felmentési, áthelyezési ügyek intézését, fegyelmi felelősségre vonás esetén a jogszabályban előírt intézkedések előkészítését, a felső tagozatban a napközis ellátás iránti kérelmek elbírálását, az intézményben az ellátatlanul maradt tanítási órák helyettesítését, a túlmunka, helyettesítés ellenőrzését, nyilvántartását és elszámolását, a művészeti tagozat munkájával kapcsolatos adminisztratív és szakmai teendők elvégzését, a felső- és művészeti tagozaton tanító pedagógusok munkájának jelen szabályzatban meghatározott ellenőrzését, a munkaközösségek munkájának jelen szabályzatban meghatározott irányítását és ellenőrzését, az intézményi vizsgák bizottságainak kijelölését, a felső tagozatos tanulók távolmaradásának engedélyezését, a felső tagozatos tanulócsoportok tanórán kívüli foglalkozásainak engedélyezését, a pedagógusok esetleges óracseréjének engedélyezését, a felsős ügyeleti rend és ebédeltetős ügyelet megszervezését. a 2. igazgatóhelyettesre: az alsó tagozatban és a napközi otthonban működő pedagógusok tantárgyfelosztását illetve munkarendjét, az óvodáskorúak beiskolázásával összefüggő tennivalók teljes körű ellátását, a rászoruló tanulók vizsgálatra küldését, a felmentési, áthelyezési ügyek felelős intézését, 5


• • • • • • • • • 4.

az alsó tagozatban a napközis ellátás iránti kérelmek elbírálását, az alsó tagozaton és a napköziben tanító pedagógusok munkájának jelen szabályzatban meghatározott ellenőrzését, a munkaközösségek munkájának jelen szabályzatban meghatározott irányítását és ellenőrzését, az alsó tagozatos tanulók távolmaradásának engedélyezését, az alsó tagozatos tanulócsoportok tanórán kívüli foglalkozásainak engedélyezését, az alsós ügyeleti rend és hajnalos ügyelet megszervezését, az étkezés rendjének és elszámolásának felügyeletét. a szakmai munkaközösségekre: a tantárgyfelosztás előtti, a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos intézkedéseket, a nyelvi csoportokba való besorolás elveinek, követelményeinek meghatározását. Az átruházott feladatok ellátásáról szóló beszámoltatás rendje

Az átruházott feladatok végrehajtásáról a megbízottak a feladat elvégzését követő vezetőségi ülésen tájékoztatást nyújtanak, mely fontosabb megállapításai belekerülnek az ülés jegyzőkönyvébe. A megbízottak a tanév végén összefoglaló jelentést készítenek. 5.

Az intézmény igazgatósága

Az igazgatóhelyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Megbízásukat a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre valamint egyéni felelőssége mindazokra a területekre kiterjed, amelyeket munkaköri leírásuk tartalmaz. Az igazgató akadályoztatása esetén ellátják az igazgató helyettesítését. Közvetlenül irányítják a tagozatok munkáját. Felelősséggel tartoznak az iskolai munkarend, a tanítási órák zavartalanságáért, a tanulók szervezett foglalkoztatásának ellenőrzéséért. Kapcsolatot tartanak az iskola ügyeleti, illetve technikai dolgozóival. 6.

A kiadmányozás és a képviselet szabályai

Az intézményvezető kiadmányozási jogát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének 2/2013. KLIKe utasítása tartalmazza. Ennek alapján: •

•

A kiadmányozás az ügyben történő közbenső intézkedésre, érdemi döntésre, valamint külső szervnek vagy személynek címzett irat kiadására ad felhatalmazást. A kiadmányozás joga magában foglalja az intézkedést, a közbenső intézkedést, a döntést, a döntés kialakításának, valamint az irat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó felelős. Az intézményvezető kiadmányozási jogát az utasítás 13 §-a tartalmazza.

Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője és helyettesei jogosultak. Ezt a jogukat írásbeli nyilatkozattal átruházhatják az intézmény bármelyik alkalmazottjára. Az átruházás nem vonatkozhat olyan területekre és feladatokra, amelyekben való eljárás és döntés jogát és felelősségét jogszabály vagy belső szabályzat az intézményvezetőre ruházta. 6


7. • • • • • •

Az intézmény vezetősége Az iskola kibővített vezetőségének tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője.

Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola kibővített vezetősége havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a jelen szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A szakmai munkaközösség-vezető • • • • • • • • • • •

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít Részt vesz a munkaközösségek együttműködésének szervezésében Elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit Módszertani és szaktantárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést. Javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét. Felügyeli a tantervek és a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést. Javaslatot tehet a tantárgyfelosztásra, a pedagógusok külön megbízásainak elosztására.

8.

Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – NKt 70. § – a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési oktatási-intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jelen működési szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre: •

a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, 7


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a jó tanuló, jó sportoló és a Németh Kálmán-díj odaítélése, a címpótlék odaítélése, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a közalkalmazotti tanács tagjainak megválasztása, jogszabályban meghatározott más ügyek. a fegyelmi tárgyalás háromtagú bizottságának megválasztása A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. a tanulók csoportba sorolása előtt A nevelőtestület értekezletei: A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró és a félévi munkát értékelő értekezlet félévi- és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet, havi munkaértekezlet az aktualitásoknak megfelelően.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben: • • •

a nevelőtestület tagjainak legalább 30 %-a, az intézmény igazgatója, a Közalkalmazotti Tanács vezetősége szükségesnek látja.

Döntéselőkészítés A nevelőtestület értekezleteinek előkészítése és levezetése az igazgató feladata. A nevelőtestületi döntések előkészítése során az intézményvezető az értekezletet megelőző vezetőségi ülésen tájékoztatja a tagokat a tervezett napirendről, a javasolt döntésekről, és a munkaközösség-vezetők rendelkezésére bocsátja a szükséges dokumentációt. Utóbbit az intézmény számítógépes hálózatán minden közalkalmazott részére hozzáférhetővé teszi. A munkaközösségek az értekezletet megelőzően kialakítják álláspontjukat. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább 80 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt a munkaértekezleten felmerülő – iskolát és tanulókat érintő – kérdésekben. 8


A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben: • igazgatói pályázat véleményezése, • közalkalmazotti tanács megválasztása, • a címpótlék odaítélése Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámoltatás A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek közül átruházza: • a jó tanuló, jó sportoló és a Németh Kálmán-díj odaítélését a felsőben tanítók értekezletére • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását az illetékes tagozati értekezletre • a tantárgyfelosztás véleményezését az illetékes tagozati értekezletre • a fegyelmi bizottság megválasztását az illetékes tagozati értekezletre • az elsős tanulók csoportba sorolásának véleményezését az alsósok értekezletére Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és véleményekről a nevelőtestület következő értekezletén be kell számolni. 9.

A szakmai munkaközösségek

Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: • Alsós magyar • Alsós matematika • Felsős társadalomtudományi • Felsős matematika • Természettudományi • Testnevelés A művészeti iskola tagozatai: • Képző- és iparművészet • Báb- és színművészet Ezen szervezeti egységek vezetését a munkaközösség- és tagozatvezetők látják el. A munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja éves munkaterve irányozza elő. A nevelőtestület feladat-átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: • Javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. • Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. • Végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. • Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét. • Szervezik a pedagógusok belső továbbképzését. • Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek. • Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. 9


10. Az intézmény szervezeti felépítésének ábrája Intézményvezető Érdekképviselet

Tanulók és szülők

Pedagógusok Szakszervezete Közalkalmazotti tanács

Diák Önkormányzat Szülői Munkaközösség Fóti Értékközvetítő Oktatásért Egyesület

1. igazgatóhelyettes

2. igazgatóhelyettes

Társadalomtudományi, természettudományi, matematika, testnevelés munkaközösség, művészeti tagozat

Alsós magyar, matematika, napközi Étkezési elszámolások felügyelete, étkezéssel kapcsolatos adminisztráció

Pedagógiai asszisztens, szabadidőszervező, könyvtáros, gyermekvédelmi megbízott

Az intézmény engedélyezett dolgozói létszáma: 42,5 fő

IV. Az intézmény működési rendje 1.

A tanulók fogadásának rendje Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 8-kor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama 10, 15 ill. 20 perc a házirend mellékletében feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét a házirend szabályozza. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – az éves munkaterv rögzíti. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató, helyettese vagy az adott órát tartó nevelő adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt – indokolt esetben – az igazgató, vagy megbízottja tehet. Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben reggel 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. Szorgalmi időben hivatalos ügyek intézése a házirendben szabályozott időben lehetséges. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet havonta kell megszervezni.

10


A tanuló a tanítási idő vagy szabadidős foglalkozás alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására az osztályfőnök, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak nevelői felügyelettel használhatják. Tanítási idő után csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat tanuló az iskolában. A szakkörre, fakultációra váró tanulók a házirendben megjelölt helyeken várhatják a foglalkozás megkezdését. Az intézménybe érkező tanuló 700-től a hajnalos ügyeletes nevelő, 730-tól az ügyeletes nevelő, 800-tól a tanítás befejezéséig a tantárgyi órákat tartó illetve az ügyeletes nevelő felügyelete alatt áll. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanítás befejezése után a tanuló felügyeletét a szabadidő-szervező, a könyvtáros, a délutáni foglalkozást tartó nevelő vagy szakkörvezető látja el. Az iskolában, tanulmányi időben egyidejűleg 7 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelők felelősségi területe a beosztás szerinti területre terjed ki. A gyermeküket iskolába kísérő, őket váró szülők a bejáratig kísérhetik, itt várhatják gyermekeiket. Az általános szabály alól az elsős tanulók esetében teszünk kivételt szeptember első két hetében, amikor a kísérők az osztályteremig mehetnek. Közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók tanítási napokon a Házirendben megjelölt időben, rendezvényeknél hirdetés szerint látogathatják az intézményt. A hivatalos ügyintézésre érkezőkről az iskola portáján nyilvántartást vezetünk. A közoktatási törvényben megfogalmazott fakultatív hit- és vallásoktatás foglalkozásokon való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. A foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Az intézmény vezetője minden tanév elején levélben keresi meg az egyházak vezetőit, hogy a hitoktatással kapcsolatos kérdéseket tisztázzák. 2.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépése, benntartózkodása

• Az intézményben tanuló diákok szülei hivatalos ügyek intézése céljából a házirendben meghatározott időben kereshetik fel az intézményt. Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, műsorok alkalmával a hirdetésnek (meghívásnak) megfelelően tartózkodhatnak az intézményben. • Az intézmény helyiségeit alkalomszerűen vagy tartósan bérlők a bérleti szerződésben meghatározott időben és helyen, a szerződés kikötéseit megtartva tartózkodhatnak az iskolában. A bérleti szerződésben foglaltak megsértése a szerződés azonnali megszűnését eredményezheti • Az iskolába ügyintézés céljából érkező idegenek adatait, látogatásuk célját, érkezésük és távozásuk idejét a portanaplóban kell feljegyezni. 3.

A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

Az intézmény vezetőjének és közvetlen munkatársainak heti munkaideje 40 óra. A vezetők munkarendjét az órarend ismeretében az éves munkatervben úgy kell meghatározni, hogy döntési 11


helyzetekben az iskola nyitva tartásának idején mindig legyen döntésképes vezető az intézményben. 4.

A vezetők közötti feladatmegosztás

Az igazgató és pedagógiai helyettesei a jelen szabályzatban III.3. pontjában valamint a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint irányítják egy-egy szervezeti egység munkáját. 5.

Az alkalmazottak intézményben tartózkodásának rendje

Az iskola alkalmazottjai nevelő-oktató munkájukkal összefüggésben az intézmény nyitva tartási idejében bármikor szabadon használhatják az intézmény helyiségeit. A közös használatú helyiségek igénybe vétele esetén az dönt, ki jelezte korábban használati igényét. Az intézmény nyitva tartásán kívüli időszakban való használati igényt jóváhagyás céljából az iskolavezetés számára legalább 5 nappal korábban kell jelezni. Az intézmény alkalmazottai a kötelező foglalkozások előtt legalább 15 perccel megjelennek az intézményben. A megjelenés és a távozás időpontját a tanári szobában kifüggesztett jelenléti íven igazolják. Az iskolavezetés a rendszeres jelenlétet a tantárgyfelosztáshoz kapcsolódó munkaidő-beosztáson határozza meg. A nem rendszeres jelenlét alkalmai a következők: • értekezletek és megbeszélések • rendezvények • szülői értekezletek és fogadó órák Az ezeken való megjelenésre vonatkozóan a kötelező foglalkozásokra vonatkozó szabályok a mértékadóak. 6.

Az intézményi dokumentumok megismerési rendje Az intézmény pedagógiai programjának egy példányát elhelyezzük a portán, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az intézmény vezetője fogadó órája idejében ad tájékoztatást a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot nyilvánosságra hozzuk az iskola honlapján, egy példányukat elhelyezzük a könyvtárban. 7.

A tanuló díjazása az általa előállított dolog eladása után

Ha az iskola a tulajdonába került, a tanuló által előállított dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót külön megállapodás alapján e bevétel 20-80 %-a illeti meg.

V. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje A pedagógiai munka ellenőrzését az intézmény vezetősége látja el. Ezt a nevezettek az éves munkatervben külön meghatározott ütemterv szerint végzik. Az ellenőrzések formája és tartalma a következő lehet: • • •

óralátogatások (tematikus és céllátogatás), felmérések és eredmény-ellenőrzések a nevelőmunka területén, vizsgálatok, a tantárgyi felmérések, 12


• •

beszámoltatások, adminisztráció ellenőrzése.

Az ellenőrzések fontosabb megállapításairól emlékeztető készül, melyet minden esetben az érintettek tudomására kell hozni. Az emlékeztető adott esetben meghatározhatja a végrehajtandó feladat felelős (é/ei)t, s a végrehajtás határidejét is. 1.

A pedagógusok értékelésének szempontjai és eljárásai

Az intézményben fejlesztő értékelés folyik. Ennek értelmében arra törekszünk, hogy meghatározzuk az értékelt vezetők és pedagógusok munkájának erős és fejlesztendő területeit, hogy az értékelés záró aktusát jelentő megbeszélésen mindenki számára személy szerint kijelöljük a fejlesztendő területeket. Az értékelés szempontjai A vezetők értékelése • • • • • •

Tervezés Feladatszervezés A végrehajtás koordinálása Döntési folyamatok irányítása Ellenőrzés Értékelés – visszacsatolás

A pedagógusok értékelése • • • • • • •

Oktató-nevelő munka Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó egyéb feladatok Innováció A pedagógiai hozzáadott érték Egyéniség és együttműködés Osztályfőnöki tevékenység Munkaközösség-vezetői tevékenység

A fenti szempontok vizsgálatát szolgáló értékelő lapok és táblák jelen szabályzat mellékletében találhatók. Az értékelés eljárásai Az információgyűjtés módszerei

A vezetők értékelése Módszer Kérdőív Önértékelés Óralátogatás

Értékelő Nevelőtestület Vezető Munkaközösségvezető

Gyakoriság Kétévente Kétévente

Megjegyzés

Évente

A pedagógusok értékelése Dokumentumelemzés Ig., igh., mkv Megfigyelés Ig., igh., mkv Óralátogatás Ig., igh., mkv Önértékelés Nevelő Az értékelőlap elkészítése

Évente Évente Évente Kétévente

13


Az értékelőlapon szereplő és az óralátogatási szempontsorban megjelölt területek megállapított nyers pontszámait – az összehasonlíthatóság követelményét teljesítve – százalékos értékre számítjuk át. Ennek következtében a pedagógus munkája értékelésének végeredménye egy, az ideálishoz viszonyított érték lesz. Az adatok értelmezése A fenti módon nyert adatokat összevetjük a pedagógusok önértékelésének eredményével. A cikluszáró megbeszélés alapján a két dokumentum értékeit vetjük össze. Ekkor kerül sor az eltérések vizsgálatára, értelmezésére. Ekkor fogalmazzuk meg a következő ciklus fejlesztendő területeit is. Az értékelés megállapításait tartalmazó dokumentumot a résztvevők kézjegyükkel látják el. Az értékelés résztvevői: az értékelt pedagógus, az illetékes munkaközösség-vezető, az illetékes vezető. A megbeszélésen egyenlő súllyal kapnak helyet kiemelkedő és fejlesztendő területek. Az adatok nyilvánossága A pedagógusok értékelésére vonatkozó adatokat bizalmasnak tekintjük, a személyi anyag esetében elvárt titkossággal külön dossziéban kezeljük. Mindenki megismerheti a saját illetve a bennfoglaló populáció átlagait. 2. A pedagógusok minősítésének szempontjai és eljárásai A közalkalmazottat minősíteni kell •

kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, • a várakozási idő csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, • a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, • a jogviszony létesítésekor, a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapításakor, illetve • kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, • címadományozást megelőzően, illetve • gyakornoki ideje alatt a gyakornoki idő lejártának hónapjában. • fenti eseteken túl a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – a közalkalmazott kérésére elvégzett minősítéstől eltekintve –, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. A minősítést a minősítési szempontsor alapján intézményvezető készíti el, ebben közreműködnek helyettesei és a munkaközösség- vagy tagozatvezetők is. A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését aminősítőnek írásban meg kell indokolnia. A minősítés alapvető célja annak megítélése, hogy a közalkalmazottak miként teljesítették a velük szemben a jelen szabályzatban meghatározott elvárásokat, a munkaköri leírásában részletezett munkaköri feladatokat, valamint a szakmai fejlődés elősegítése. Az egyes részszempontokra adott pontok alapján számoljuk ki a minősítő lap fő sorainak (piros) pontszámát az alábbiak szerint: 14


• • • •

90-100 % 3 pont 75-90 % 2 pont 50-75 % 1 pont 50 % alatt 0 pont

A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: • • • •

kiemelkedő minősítés három pont, megfelelő minősítés kettő pont, kevésbé megfelelő minősítés egy pont, nem megfelelő minősítés nulla pont.

A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevésbé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: • • • •

nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, harminctól ötvenkilenc százalékig kevésé alkalmas, harminc százalék alatt alkalmatlan

minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A közalkalmazottal minősítését annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazott személyi anyagába kell elhelyezni. A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól A pedagógusok minősítési szempontjai 3.

Munkaköri leírás minták Az alsós igazgatóhelyettes munkaköri leírása

Az alsós igazgatóhelyettest – a nevelőtestület véleménye kikérésével – az intézmény vezetője nevezi ki saját megbízásának megfelelő határozott időtartamra. Általános feladata az intézményben folyó nevelő-oktató munka irányítása, szervezése és ellenőrzése. Az alsós igazgatóhelyettes pedagógiai irányító munkája • • • •

Az igazgatóval egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat és a napközis foglalkozásokat az alsó tagozaton. Az iskolai munkaterv ellenőrzési szempontjai szerint hetente legalább egy órát látogat és elemzést végez. Ellenőrzi az alsós szakkörök tevékenységét. Szervezi és ellenőrzi az alsó tagozatos szülői értekezleteket és fogadóórákat. Segíti és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó munkaközösségek munkáját, azok munkaterveinek megvalósulását.

15


• • •

A munkaközösségek bevonásával tervezi, szervezi és ellenőrzi az alsó tagozat szakmai pedagógiai munkáját. Megszervezi és megtartja az iskolai munkatervben rögzített alsós osztályozó értekezleteket. Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő kollégáknak, tanárjelölteknek.

Az alsós igazgatóhelyettes ügyviteli irányító feladatai • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Közreműködik az alsó tagozatban és a napközi otthonban működő pedagógusok tantárgyfelosztásának elkészítésében Elkészíti az alsó tagozat ügyeleti beosztását, ebédeltetési rendjét Elvégzi az óvodáskorúak beiskolázásával összefüggő tennivalókat, a rászoruló tanulók vizsgálatra küldését, a felmentési, áthelyezési ügyek intézését. Jóváhagyja az alsó tagozatos tanmeneteket. Engedélyezi az alsó tagozatos tanulók távolmaradását. Engedélyezi az alsó tagozatos tanulócsoportok tanórán kívüli foglalkozásait, kirándulásait Gondoskodik az alsós nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról. Elbírálja az alsó tagozatban a napközis ellátás iránti kérelmeket. Megszervezi az alsós ügyeleti rendet és a hajnalos ügyeletet Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart. Javaslatot tesz az alsó tagozat tagjainak jutalmazására. Szervezi az alsó tagozatot érintő országos és helyi méréseket. Ellenőrzi és irányítja a helyi versenyeket. Ellenőrzi az ügyeletek ellátását. Havi rendszerességgel iskolagyűlést tart az alsó tagozaton. Elvégzi az ebédrendeléssel, annak elszámolásával kapcsolatos teendőket. Nyilvántartja az étkezési kedvezmények érintettjeit, elkészíti a szükséges kimutatásokat. Szakmai anyagok, eszközök és az élelmiszer beszerzésével kapcsolatos kötelezettségvállalások előkészítése és szakmai teljesítésük igazolása. Nyilvántartja a célprémiumért végzett alsós munkákat. Rendszeresen ellenőrzi és kiszámolja az alsós pontversenyek eredményeit. Közreműködik az iskolai ünnepségek és rendezvények szervezésében, lebonyolításában A KIR információs rendszerben az alábbi jogosultságokkal rendelkezik: KIFIR adatlap kitöltő rendszer Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer - Adatlap kitöltés Közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszere Intézményi adatok aktualizálása KIR üzenetkezelő rendszer Statisztikai adatgyűjtés webes moduljai Központi írásbeli felvételi vizsga adminisztrációs rendszere Közoktatási nyomtatványok megrendelése Chipkártya megszemélyesítéséhez szükséges adatok megadása Tanulmányi eredmények kommunikációs rendszere Tankönyvek és egyéb kiadványok megrendelése Pedagógus nyilvántartásba-vételi kérelem kitöltő rendszer Pedagógus azonosítószámok megtekintése, igazolás kiállítása Pedagógus nyilvántartásban szereplő adatok módosítása Pedagógus nyilvántartás aktuális adatainak letöltése .xls formátumban Tanuló nyilvántartásba-vételi kérelem kitöltő rendszer 16


Tanuló azonosító számok megtekintése, igazolás kiállítása Tanuló nyilvántartásban szereplő adatok módosítása Tanuló nyilvántartás aktuális adatainak letöltése .xls formátumban Adatszolgáltatói munkáját az Informatikai és az Adatvédelmi szabályzatban lefektetett elveknek megfelelően végzi. A felsős igazgatóhelyettes munkaköri leírása A felsős igazgatóhelyettest – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője nevezi ki saját megbízásának megfelelő határozott időtartamra. Általános feladata az intézményben folyó nevelő-oktató munka irányítása, szervezése és ellenőrzése. A felsős igazgatóhelyettes pedagógiai irányító munkája • • • • • • •

Az igazgatóval egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat és a napközis foglalkozásokat a felső tagozaton. Az iskolai munkaterv ellenőrzési szempontjai szerint hetente legalább egy órát látogat és elemzést végez. Ellenőrzi a felsős szakkörök tevékenységét. Szervezi és ellenőrzi a felsős tagozatos szülői értekezleteket és fogadóórákat. Segíti és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó munkaközösségek munkáját, azok munkaterveinek megvalósulását. A munkaközösségek bevonásával tervezi, szervezi és ellenőrzi a felső tagozat szakmai pedagógiai munkáját. Megszervezi és megtartja az iskolai munkatervben rögzített felsős osztályozó értekezleteket. Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő kollégáknak, tanárjelölteknek.

A felsős igazgatóhelyettes ügyviteli irányító feladatai • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről, vezeti a helyettesítési naplót. Közreműködik a felső tagozatban működő pedagógusok tantárgyfelosztása előkészítésében, nyilvántartja, és havi rendszerességgel elszámolja a túlórákat. Elkészíti a felső tagozat ügyeleti beosztását, ebédeltetési ügyeletét, az intézmény helyettesítési rendjét. Előkészíti a felmentési, áthelyezési ügyek intézését, fegyelmi felelősségre vonás esetén a jogszabályban előírt intézkedéseket Elbírálja a felső tagozatban a napközis ellátás iránti kérelmeket Kijelöli az intézményi vizsgák bizottságait Engedélyezi a felső tagozatos tanulók távolmaradását Elvégzi a művészeti tagozat munkájával kapcsolatos adminisztratív és szakmai teendőket Engedélyezi a felső tagozatos tanulócsoportok tanórán kívüli foglalkozásait, kirándulásait Jóváhagyja a felső tagozatos tanmeneteket. Gondoskodik a felsős nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról. Engedélyezi a pedagógusok esetleges óracseréjét Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart. Javaslatot tesz a felső tagozat tagjainak jutalmazására. Szervezi a felső tagozatot érintő országos és helyi méréseket. Ellenőrzi és irányítja a helyi versenyeket. Nyilvántartja a tanórán kívüli elfoglaltságok időkeretét, azok felhasználását. Ellenőrzi az ügyeletek ellátását. Havi rendszerességgel iskolagyűlést tart a felső tagozaton. 17


• • • • • •

Szakmai anyagok és eszközök beszerzésével kapcsolatos kötelezettségvállalások előkészítése és szakmai teljesítésük igazolása. Nyilvántartja a célprémiumért végzett felsős munkákat. Rendszeresen ellenőrzi és kiszámolja a felsős pontversenyek eredményeit. Közreműködik az iskolai ünnepségek és rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Szervezi és irányítja a pályaválasztással kapcsolatos teendőket. A KIR információs rendszerben az alábbi jogosultságokkal rendelkezik: Chipkártya edumail.kir.hu postafiók jelszavának megváltoztatása KIFIR] adatlap kitöltő rendszer Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer - Adatlap kitöltés Közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszere Intézményi adatok aktualizálása KIR üzenetkezelő rendszer Statisztikai adatgyűjtés webes moduljai Központi írásbeli felvételi vizsga adminisztrációs rendszere Közoktatási nyomtatványok megrendelése OKM FIT Jelentés Chipkártya megszemélyesítéséhez szükséges adatok megadása Tanulmányi eredmények kommunikációs rendszere Tankönyvek és egyéb kiadványok megrendelése Pedagógus nyilvántartásba-vételi kérelem kitöltő rendszer Pedagógus azonosító számok megtekintése, igazolás kiállítása Pedagógus nyilvántartásban szereplő adatok módosítása Pedagógus nyilvántartás aktuális adatainak letöltése .xls formátumban Tanuló nyilvántartásba-vételi kérelem kitöltő rendszer Tanuló azonosító számok megtekintése, igazolás kiállítása Tanuló nyilvántartásban szereplő adatok módosítása Tanuló nyilvántartás aktuális adatainak letöltése .xls formátumban Adatszolgáltatói munkáját az Informatikai és az Adatvédelmi szabályzatban lefektetett elveknek megfelelően végzi.

A pedagógusok általános munkaköri leírása A pedagógusok feladatai általában A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési törvény és végrehajtási utasítása, a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerinti nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal: • a nevelőtestület újszerű törekvéseiből • a közös vállalások teljesítéséből • az ünnepségek és megemlékezések szervezéséből • az iskolai hagyományok ápolásából • a tanulók folyamatos felzárkóztatásából 18


• • • • • • •

a tehetséggondozást szolgáló feladatokból a pályaválasztási feladatokból a gyermekvédelmi tevékenységből a tanulók délutáni elfoglaltságának szervezéséből, irányításából a diák önkormányzat munkájának segítéséből az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. A tanítási órán a törvényi, szakmai és etikai követelményeknek megfelelő munkát végez. Irányítja a tanulók írásbeli munkáit, mennyiségi és minőségi ellenőrzést végez. Ezt a tanulók füzetébe tett kézjegyével tanúsítja. • Részt vesz a pedagógus továbbképzésben és munkaközössége munkájában. • Kinevezése időtartamától függetlenül részt vesz a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken. • Részt vesz az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken. • Elvégzi azokat az adminisztratív és szervezési feladatokat, amelyeket a hatályos jogszabályok, az intézmény pedagógiai programja és kialakult szokásrendje előír. • Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, jóváhagyott tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezetőnek jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változtak, a tanmenet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át is használható, a jóváhagyásnak azonban ebben az esetben is meg kell történnie. • Az írásbeli dolgozatokat, felmérőket 5 munkanapon belül kijavítja. Az intézmény éves munkatervében meghatározott, statisztikai elemzésbe vont felmérők eredményének elérhetőségét biztosítja. (Mérési rendszer) • Részt vesz az iskola szülői értekezletein és fogadóóráin. • A közös teherviselés jegyében ügyeletet vállal az óraközi szünetekben • Távolmaradás esetén értesíti az iskolavezetést, és a lehető legrövidebb időn belül írásban tájékoztat az elvégzendő tananyagról. • Átveszi és megóvja a tanítási segédeszközöket, felszereléseket, meghibásodásukat jelzi, újak beszerzésére tesz javaslatot. A leltár szerint átvett eszközökért anyagi felelősséggel tartozik. • Részt vállal az intézmény alábbi feladatokból: korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás helyettesítés, tanulmányi kirándulások és versenyek szervezése hajnalos és délutáni ügyeleti munka, ebédeltetés osztályfőnöki feladatok versenyekre való felkészítés A pedagógus kötelességei • A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak: • Figyelemmel kíséri és elősegíti a tanulók fejlődését. • Rendszeresen tájékoztatja szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről. • Javaslatot tesz segélyre, támogatásra, a nevelési tanácsadó, a gyerekjóléti szolgálat vagy a családsegítő szolgálat segítségének igénybe vételére. • Érdemi választ ad a szülős és a tanuló javaslataira, kérdéseire. • Nevelő-oktató munkája során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtja. • A témazáró dolgozatok témáját és időpontját előzetesen közli a tanulókkal. • A tanulók emberi jogait és méltóságát tiszteletben tartja. 19


•

Oktató és nevelő munkája során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, szükség szerinti felzárkóztatását. • Átadja az egészség és a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket, azok elsajátításáról meggyőződik. • Ha a tanuló balesetet szenved, megteszi a szükséges intézkedéseket, a baleset tényét az iskolában szokásos módon adminisztrálja. • A tanító az alsó tagozaton, a tanár a felső tagozaton valamennyi tantárgyi órán – a rendelkezésre bocsátott anyag segítségével – szakszerű helyettesítést végez. A pedagógus jogai • A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: • Szabadon megválaszthatja a pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és oktatás módszereit • A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával kiválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulási segédleteket. • Irányítja és értékeli a tanulók munkáját. • Minősíti a tanulók tudását. • Hozzájuthat a munkájához szükséges ismeretekhez, információkhoz. • A nevelőtestület tagjaként részt vehet az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolhatja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. • Részt vehet a pedagógus továbbképzésben, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. • Részt vehet a helyi, regionális vagy országos szakmai egyesületek, kamarák, érdekképviseleti szervek munkájában. • Az iskolavezetéshez intézett kérdéseire, javaslataira érdemi választ kapjon. • Személyét megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, pedagógus tevékenységét elismerjék és értékeljék. Az osztályfőnökökre vonatkozó kiegészítő rendelkezések • • • • • • • • • •

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl szakmai feladatai és hatásköre az alábbiakra terjed ki: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, ennek érdekében vizsgálatokat, felméréseket végez. Az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint családlátogatást végez. Az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit. Együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, segíti azok munkáját, szükség esetén megbeszélést hívhat össze. Aktív kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a gyermekvédelmi felelőssel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, szorgalmát, az osztály fegyelmi helyzetét. Ennek érdekében havi rendszerességgel kiszámolja az osztály tanulmányi átlagát, szorgalmi és magatartási mutatóit. Indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. Igazolatlan hiányzás esetén a törvényi előírásoknak és a Házirendnek megfelelően jár el. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulási, gyámügyi és gyermekvédelmi feladatok. Gondoskodik osztályterme esztétikus és célszerű berendezéséről, tisztaságáról. Irányítja a hetesek munkáját. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok elvégzésére mozgósít. 20


• • • •

Részt vesz a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Részt vesz a tanulókat érintő – részben a DÖK által szervezett – rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását.

A munkaközösség-vezető munkaköri leírása • A munkaközösség-vezetői megbízást az intézmény vezetője a munkaközösségi tagok választása alapján adja. • Az intézmény éves munkatervének részeként, annak fő céljait szem előtt tartva összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, gondoskodik annak végrehajtásáról. • A NAT és a KET előírásainak figyelembe vételével elkészíti a közös témazárók listáját, gondoskodik az eredmények elérhetőségéről • Elősegíti a tantervi követelmények egységes értelmezését. • A kitűzött határidőre összegyűjti és véleményezi a munkaközösségi tagok tanmeneteit. • A szabadidő-szervező segítségével szervezi azokat a tanulmányi versenyeket, amelyeken indulnak az intézmény tanulói. • Helyi levelező és tanulmányi versenyeket szervez. • A munkaközösségi tagok véleményének meghallgatásával javaslatot tesz az intézményben • használt tankönyvekre, taneszközökre. • Javaslatot tesz szakmai anyagok és eszközök beszerzésére, és ezek szakmai teljesítését igazolja • Javaslatot tesz munkaközössége tagjainak jutalmazására. • Javaslatot tehet nevelési értekezletek témájára, célvizsgálatokra. • Összefoglaló elemzést, értékelést vagy beszámolót készít a nevelőtestület számára a munkaközösség tevékenységéről. • Figyelemmel kíséri az aktuális pedagógiai szakirodalom munkaközösséget érintő közleményeit. • Óralátogatásokat végez. • Részt vesz az iskolavezetés munkájában, döntéshozatalában.

VI. A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje 1.

Az igazgatóság és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató irányításával a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: • az igazgatóság ülései, • az iskolavezetőség ülései, • a különböző értekezletek, • megbeszélések, • havi nevelőtestületi munkaértekezletek. • Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. • Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatók segítségével, is értesíti a nevelőket. • Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: • az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, 21


• az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. • A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 2. A szakmai munkaközösségek együttműködése és a kapcsolattartás rendje Az iskola munkaközösségeit jelen szabályzat III.8. pontja sorolja fel. A munkaközösségek együttműködésének célja az iskolában folyó munka színvonalának emelése a tanulók jobb megismerése, az oktatásban alkalmazott módszerek és tapasztalatok kicserélése, a tantárgyi tartalmak és követelmények egységes értelmezése, a képességfejlesztés elméletének és gyakorlatának mind mélyebb megismerése, a nevelőtestület munkájának összehangolása által. A munkaközösségek együttműködésének alkalmai, ideje: Az alkalom megnevezése A munkaközösség-vezetők egyeztetése az iskolavezetési értekezleteken Alsós és felsős munkaközösségek közös értekezlete

Ideje Havi egy alkalommal A tanév elején (tervezés) és félévkor és tanév végén (értékelés)

Azonos működési területű alsós és felsős munkaközösségek együttműködése

Alkalomszerűen

Ad hoc munkaközösségi együttműködések

Hagyományos iskolai rendezvényeken

Felelőse Igazgató Illetékes helyettes Érintett munkaközösségvezetők Érintett munkaközösségvezetők

Az együttműködés dokumentálásának formái: • • • • 3.

feljegyzés jegyzőkönyv éves munkaterv rendezvény forgatókönyv A nevelők és a tanulók

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató közvetlenül: • • • • •

a havi rendszerességű iskolagyűléseken, az iskolaújság és az iskolarádió útján, körözvények formájában, a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, és a bejárati folyóson elhelyezett hirdetőtáblán, valamint, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. 22


4. A diák-önkormányzati a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat működését saját SZMSZ-e alapján végzi. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét a diákönkormányzatot segítő pedagógus közreműködésével kéri meg. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a nemzeti köznevelésről szóló törvény 48. § (4) bekezdésében meghatározott alábbi esetekben: • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása előtt. Továbbá a a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012EMMI rendelet 120 §-ában meghatározott alábbi esetekben: • a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, • az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, • az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, • könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, • az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben A diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 5.

Az iskolai sportkör működési rendje, kapcsolattartása a vezetőkkel

Az iskolai sportkör diákönkormányzatként működik. Munkáját saját SZMSZ-e alapján végzi. A testnevelés munkaközösség minden év március 31-ig a törvényben (16/2004. OMGYISM rendelet) meghatározott egyeztetési kötelezettség megtartásával javaslatot tesz az iskolai sportkör szakmai programjára. Az ISK vezetője e javaslat, és a feladatra rendelkezésre álló források figyelembe vételével készíti el éves munkatervét, amely az intézmény éves munkatervének részét képezi. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartása a diák önkormányzattal megegyező módon történik. 6.

Az iskola és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás • A szülői munkaközösség 23


A köznevelési törvény 73 §-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján: az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről, megválasztja tisztségviselőit, az iskolaéves munkatervével összhangban összeállítja éves munkatervét. A szülői munkaközösség a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Tájékoztatást a tanulócsoportok szülői munkaközösségének elnöke vagy a választmány elnöke kérhet. Írásbeli megkeresésében meg kell jelölnie a vizsgálni kívánt területet, és azt, hogy konkréten mely kérdésekben kér tájékoztatást. A képviselő kérésére az intézmény vezetője két héten belül írásban válaszol. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések tárgyalásakor a nevelőtestület értekezletére meghívjuk a érintett csoport szülői képviselőjét. A meghívó tartalmazza az értekezlet napirendjét. A szülői munkaközösség munkáját saját SZMSZ-e alapján végzi, évente legalább kétszer ülésezik. •

A szülői szervezet véleményezési joga

A Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról rendelkező EMMI rendelet a szülői szervezet véleményezési jogát a következő területeken biztosítja: • a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása • az első tanítási órát reggel nyolc óra előtti megkezdése • az iskola pedagógiai programja, házirendje megismerése lehetőségeinek biztosítása • a tankönyvellátás és ennek kapcsán igénybe vehető kedvezmények biztosítása • • • • •

A szülői szervezet véleményezési jogát intézményünk az alábbi területekre terjeszti ki: A tanév során megvalósítandó, a szülőkre anyagi terhet rovó programok költségeinek meghatározása A tanév végi osztálykirándulások maximális költségének meghatározása A következő tanévben indítandó tanórán kívüli foglalkozások meghatározása az iskolai ünnepségek, rendezvények időpontja a tanévzárón átadott kitüntetések odaítélése

Fóti Értékközvetítő Oktatásért Egyesület A Fóti Értékközvetítő Oktatásért Egyesület független pedagógiai és társadalmi szervezet, amely az alapítólevél elfogadása alapján 1991 áprilisában jött létre. Az egyesület alapító okirata szerint: • • • •

biztosítja az iskola szabadidős programjaihoz szükséges anyagokat és felszereléseket közreműködik szabadidős programok szervezésében részt vesz az iskola művészeti csoportjai szereplésének, kiállításainak szervezésében, előkészítésében elősegíti és szervezi az iskolai környezet fejlesztését

Az Egyesület 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú társadalmi szervezet.

24


7.

A szülők tájékoztatása

A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti). Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból havonta egy, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább két érdemjegyet kell kapnia a tanulónak. A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első (általában májusi) szülői értekezletről, az új beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A szülői értekezletet a leendő osztályfőnök tartja. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. A tanév során osztályonként legalább 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet kell összehívni. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározottak szerint fogadóórát tart, melyen az osztály szülői munkaközösségének képviselője igény esetén közvetítőként részt vehet. A töredék hónapokban nem tartunk fogadóórát. Amennyiben a szülő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni akar gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A szülő tájékoztatásának egyéb formái A tanuló egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • • • • •

családlátogatások szülői értekezletek fogadóórák nyílt napok írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben

Mindezeken túlmenően az iskola egészét érintő kérdésekről az iskolaújság mellékletében, szülői körlevelekben, a szülőknek szóló faliújságon és az iskola honlapján is tájékoztatást adunk.

VII. A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje Az intézmény az alábbi intézményekkel, szervezetekkel tart fenn élő, aktív kapcsolatot: 25


1. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Dunakeszi Tankerülete A jogszabály szerint: „A tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat.” (202/2012.Korm..r.) Ezen feladat ellátásának biztosítására az intézmény rendszeres, napi kapcsolatban van a tankerülettel, annak igazgatójával és munkatársaival. A kapcsolattartás alapvető formája a heti rendszerességű tankerületi értekezlet. Ezen túl elektronikus úton is adatot szolgálat, információt ad át. 2. A Dunakeszi Járási Hivatal Az együttműködés tartalma az igazolatlan hiányzással rendelkező tanulókkal kapcsolatos eljárások és intézkedések megtétele. Ez minden esetben írásos formában történik. Ugyancsak írásban jelezzük a Hivatalnak, ha a 8. osztályos tanulót nem vették fel egy középiskolába sem, hogy a HÍD programba való bekapcsolódását elősegítsük. 3. Fót Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Polgármesteri Hivatala Az együttműködés tartalma a működtetői feladatokhoz kapcsolódó írásbeli adatszolgáltatás, jelentés- és javaslattétel. A Hivatal humán csoportjával a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények megítélése, rendkívüli és egyedi segélyek biztosítása céljából tartunk szoros írásbeli kapcsolatot. Ugyancsak e csoport feladatkörébe tartozik az intézmény működtetéséhez kapcsolódó közfoglalkoztatás megszervezése. 4. A Fóti Közszolgáltató Kht A szervezet biztosítja az intézmény tanulói számára az iskolai étkeztetést, gondoskodik a térítési díjak beszedéséről és nyilvántartásáról. Az étkezéssel kapcsolatos megrendelést írásos formában, a fizetéssel kapcsolatos információkat elektronikus formában juttatjuk el . 5. A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja Az intézmény több éves kapcsolatot ápol a kutatócsoporttal. A kapcsolat tartalma a mérésértékelés fejlesztésének elősegítése. Ennek során az intézmény részt vesz a kutatócsoport tesztjeinek kipróbálásában. Az iskola pedagógusai mindezen túl résztvevői a kutatócsoport által szervezett értekezleteknek, megbeszéléseknek, konferenciáknak és továbbképzéseknek. 6. A városi Gazdasági Ellátó Szervezete A működtető városi önkormányzat a GESZ szervezetének létrehozásával biztosítja az intézményei, így iskolánk működtetését. Az együttműködés során az intézmény adatokat szolgáltat, elszámolásokat készít, javaslatot tesz minden, a működést érintő kérdés tekintetében. 7. A Nevelési Tanácsadó A város Nevelési Tanácsadója ideiglenesen a Fáy András Általános Iskola szervezeti keretében működik. Szolgáltatásit az alábbi területeken vesszük igénybe: 26


•

a Tanácsadó munkatársai végzik el mindazon diagnosztikus vizsgálatokat, melyek alapján valamely képességdeficit állapítható meg • ők tesznek javaslatot a tanuló tanulási képességeket vizsgáló bizottsághoz való utalására • a megállapított BTM nehézség esetén részt vesznek a tanulók fejlesztésében. A fejlesztő foglalkozások nagyobb része intézményünk termeiben történik. A tanácsadó szakembereinek személye s jelenléte lehetőséget ad a mindennapi kapcsolattartásra. Hivatalos ügyekben a jogszabály által meghatározott formájú és tartalmú írásos kommunikációt is folytatunk.

8. Az ESZEPSZ Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata A szervezetekkel való együttműködés az alábbi területekre terjed ki: • a tanulók szociális problémáinak megoldása • a mulasztásokkal kapcsolatos eljárások és intézkedések lebonyolítása • együttműködés nevelési kérdésekben • krízishelyzetben lévő családok vagy tanulók segítése A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa heti rendszerességgel tart fogadóórát az intézményben. A szóbeli tájékoztatáson túl az intézkedést igénylő esetekben írásos formában is tájékoztatjuk. A kapcsolattartásban közreműködik az intézmény gyermekvédelmi felelőse is. A Családsegítő Szolgálattal való együttműködés eseti jellegű, elsősorban írásos formában történik. 9. Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ A Központtal való együttműködésünk alapját a közös feladatok, hagyományok és célok jelentik. A Központ működteti a kisalagi fiókkönyvtárat, mellyel gyümölcsöző kapcsolatot alakítottunk ki. A kapcsolat alapján vendégként vagy szereplőként részt veszünk a könyvtár rendezvényein. Énekkarunk, művészeti csoportjaink rendszeres szereplői e rendezvényeknek. A könyvtár lehetőséget biztosít arra, hogy a képzőművészeti tagozatra járó tanulók alkotásaiból kiállítást szervezzünk a könyvtár helyiségeiben. Ugyancsak a központ működteti iskolánk névadója, Németh Kálmán Emlékházát. Intézményünk tanulói rendszeres látogatói a Háznak, tevékenyen közreműködnek a kert és az udvar gondozásában. Rendszeresen részt veszünk a központ Kálmán-napi ünnepségén. 10. Az egyházak A hitoktatás megvalósítása során kapcsolatot tartunk fenn a fóti egyházakkal. Az együttműködés különösen élénk a kisalagi református gyülekezettel. Ennek hagyományos formája intézményünk tanulóinak, énekkarainak szereplése a gyülekezet ádventi alkalmain. 11. A városi és a tankerületi nevelési-oktatási intézmények A városi és a tankerületi nevelési és oktatási intézményekkel való kapcsolatunk is hosszú évekre nyúlik vissza.

27


Ennek keretében meghívjuk a városi óvodák pedagógusait intézményünkbe, hogy megismerkedjenek volt neveltjeink eredményeivel, s tapasztalatot cseréljünk aktuális kérdésekről, feladatokról. A város és tankerületi iskolákkal való együttműködés elsősorban a különféle versenyeken való részvételben ragadható meg. Így részt veszünk ezen iskolák által hirdetett tanulmányi és egyéb versenyeken, s partnereink is részt vesznek a mi versenyeinek, így különösen a majd ötvenéves múltra visszatekintő Fóti Ősz vers- és prózamondó versenyén. 12. A városi civil szervezetek A városi civil szervezetek közül kapcsolatot tartunk a Fóti Faluszépítők Egyesületével, a Most Szabadidősport Egyesülettel és a Fót Fejlődéséért Közalapítvánnyal. Az együttműködés egyrészt támogatást kapunk iskolai programjaink megvalósításához, másrészt támogatást nyújtunk a szerveztek programjai megvalósításához. 13. Az iskola-egészségügyi kapcsolattartás

ellátást

biztosító

egészségügyi

szolgáltatóval

való

Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskolarendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a működtető az ESZEI működtetésével biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: . az iskolaorvos, . az iskolai védőnő, Az igazgató és az iskolaorvosi szolgálat kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a felsős igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolaorvosi szolgálat az alábbi vizsgálatokat végzi: • fogászat évente egy alkalommal • belgyógyászati vizsgálat kétévente egy alkalommal • a tanulók ortopédiai vizsgálata, besorolás gyógytestnevelésre évente Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal, egyeztet at iskola vezetőjével. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Ennek során elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • szemészeti és hallásvizsgálat kétévente egy alkalommal • a tanulók fizikai állapotának vizsgálata kétévente egy alkalommal • tisztasági szűrővizsgálat évente három alkalommal, ill. szükség szerint Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. 28


Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. .Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója, az ESZEI igazgatója határozza meg Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat,). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

VIII. Az iskola hagyományrendszere, a nemzeti ünnepek megünneplése Iskolánk az elmúlt évek során széleskörű hagyományrendszert teremtett. A hagyományok egy része a tanév meghatározott idejéhez kötődik, más részük a szorgalmi idő teljes részében teljesül. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei, a megemlékezés rendje: • • • • •

október 6-i emléknap (osztálykeretben) megemlékezés október 23-ról (ünnepi műsor tagozatonként) megemlékezés március 15-ről (ünnepi műsor tagozatonként) ballagás (felső tagozat) tanévzáró ünnepély

A rendezvényekkel kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az ünnepélyeken való részvétel szabályai Az iskola tanulóinak ünnepi viselete sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz vagy ing. Tanulóinktól elvárjuk az ünnepnek megfelelő viselkedést.

IX. Az osztályozó és a javító vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, • az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 29


•

egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, • ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, • átvételnél az iskola igazgatója előírja, Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Úgy kell szervezni, hogy egy nap legfeljebb három tantárgyból történjen meg. A vizsga tantárgyai az adott évfolyam óratervében szereplő tantárgyak. Nem szervezünk vizsgát informatikából és a készségtantárgyakból. A javító vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkét vizsga értékelése esetében a házirendben meghatározottak szerint kell eljárni.

X. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tűz, • a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. • • • • •

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzriadó terv és a Bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek, amennyiben szünetben történik a riasztás, a következő órát tartó nevelő kíséri a tanulókat. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: • •

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! 30


• •

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • • • • •

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), • a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 1.

A bombariadó esetén szükséges teendők

A bombariadót az intézmény vezetője vagy ügyeletes helyettese rendeli el. Az elrendeléssel egyidőben értesíti a rendőrséget. A bombariadó jelzése: egy félperces hosszú csengetés utáni szaggatott csengőjelzés. A bombariadó elrendelése után mindenki köteles elérhető felszerelését magához véve a lehető leghamarabb elhagyni az iskola épületét: A tanulócsoportok az éppen felügyeletet ellátó nevelő vezetésével a Tűzriadó tervben meghatározott útvonalon azzal a kikötéssel, hogy az iskola udvarát is el kell hagyni a főbejáraton, a Németh Kálmán utcai kapun és a Juhász Gyula utcai kijáraton keresztül (utóbbi kinyitása az iskolatitkár feladata). További intézkedésig ezen nevelők felelnek a rend fenntartásáért és a tanulók épségéért. Amennyiben az időjárási körülmények nem teszik lehetővé, hogy a riadó alatt a sportpályán és a játszótéren legyenek a csoportok, vagy bármilyen egyéb körülmény merül fel, a felelős nevelő értesítse az iskolavezetés jelen lévő tagjait várható tartózkodási helyükről. A bombariadó az intézmény technikai és adminisztratív dolgozóira is vonatkozik: ők további intézkedésig az ABC parkolójában gyülekezzenek. A bombariadót a rendőrség engedélye után az elrendelő vonja vissza. A második alkalommal elrendelt bombariadó után a kiesett órákat délutáni foglalkozásokon pótoljuk.

31


XI. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai A házirend szabályainak többszöri, súlyos megsértéséért az intézmény vezetője fegyelmi eljárást indít a vétkes tanuló ellen. A fegyelmi eljárás megindítására javaslatot tehet az intézmény bármely pedagógusa. A fegyelmi tárgyalás lefolytatására az intézmény vezetője fegyelmi bizottságot hoz létre. Ennek tagjai: • az illetékes igazgatóhelyettes • a fegyelmi ügyben érintett tanuló osztályfőnöke • a gyermekvédelmi felelős • a DÖK képviselője • a szülők képviselője • A fegyelmi eljárást a jogszabályban meghatározott módon kell lefolytatni. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) q) szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóbanismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

32


XII. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja akötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • • •

• • • • • • • • • • •

. az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége . a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulótés a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de egföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

33


XIII. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése és kezelése Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban előállított és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • • • •

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

XIV. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 1. Általános szabályok • A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - - önkéntes. • A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy félévre szól. • A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon ajánlott. • A nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a tanuló csak saját kérése alapján vesz részt. • A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. • A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. • Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

34


2.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái • napközi otthon • tanulószoba • szakkör • énekkar • mindennapos testedzés • tanulmányi kirándulás • gyógytestnevelés • tanfolyam • korrepetálás • logopédiai foglalkozás • iskolai ünnepségek • közösségi rendezvények • tanulmányi és sportversenyek • hitoktatás • a Fóti Önkormányzati Zeneiskola intézményünkben tartott órái

A fenti foglalkozások a tanulók és szülők igényei szerint szervezhetők. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Napközi otthon Napközi otthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. Szervezése elsősorban az 1-6. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontjai alsó tagozatban az osztályonkénti működtetés, felső tagozatban az összevont csoport szervezése évfolyamonként. A téli és tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon, a nyári szünet első két hetében –igény szerint – ügyeletet tartunk, amennyiben legalább 10 tanuló kéri. Iskolai napközi otthon a szorgalmi időben működik. A napközi ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig tart. Ezt követően 17 óráig tartó összevont ügyeletet lehet szervezni. Napközis mozgásfoglalkozások A napközis csoportok munkarendjét úgy kell összeállítani, hogy amennyiben az időjárás ezt rendkívüli módon nem akadályozza meg, a tanulók mindennap legalább 45 percet a szabad levegőn tartózkodjanak, illetve azokon a napokon, amikor nincs a csoportnak testnevelés órája, a napközis csoportvezető irányításával játékos mozgásfoglalkozáson vegyenek részt. Tanulószoba A tanulószoba szervezése – szülők kérésére – elsősorban a 7-8. évfolyamon történhet. A tanulószoba csak a szorgalmi időszak alatt működhet tanítási napokon a tanulók órarendjétől függő beosztás szerint. A foglalkozásokat tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az iskolai tananyag elsajátításában, a hiánypótlásban. Szakkör Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a szülők kérése alapján, a munkaközösség vezetők javaslata szerint indítunk. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi értékelésben. 35


Énekkar Az énekkar szorgalmi időszak alatt, rögzített időpontban a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. ISK (Iskolai Sportkör) A sportcsoportokat a testnevelő tanárok szervezik az ISK-vezető irányításával. A tanulók részvétele önkéntes. Az ISK vezetőt az iskola igazgatója bízza meg. Az ISK vezető a szaktanárokkal együtt felelős a sportversenyekre történő nevezésekért. Az ISK diákönkormányzatként működik. Tanulmányi kirándulás A tantárgyi tananyag mélyebb elsajátítása, a közösségfejlesztés céljainak megvalósítása érdekében az intézmény osztályai – az éves munkatervében meghatározott időben (jellemzően csütörtök és pénteki napokon) kétnapos tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás költségei a szülőket terhelik. A szülők megszavazzák azt a maximális összeget, amennyibe a kirándulás kerülhet. E kérdésben a szülők szavazása titkosan történik. A kirándulás akkor szervezhető meg, ha az összes szülő 80 %-a kéri a kirándulást, és elfogadja a javasolt összeget. Gyógytestnevelés Az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelés órára való beosztást az iskolaorvos javaslata alapján kap a tanuló, ezután megjelenése és aktív részvétele kötelező. Tanfolyamok Tanfolyamokat a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít az iskola. A részvételt a szülő írásban kéri, a tanfolyami költséget havonként előre fizeti. Korrepetálás Célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az alsó és felső tagozat korrepetálásairól a tantárgyfelosztás függvényében az igazgatóhelyettesek döntenek, az időpontokat az órarendben rögzítik.

XV. 1.

Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés Az intézmény nyilvános dokumentumai • a Szervezeti és működési szabályzat • a Pedagógiai program • a Házirend • az éves munkaterv

A nyilvánosság követelményeinek megfelelően ezek a dokumentumok minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhetőek. A hozzáférés biztosítása érdekében a dokumentumok egy-egy példányát elhelyezzük az iskola könyvtárában, a titkárságon, és közzé tesszük iskolánk honlapján. 2. A tájékoztatás, megismertetés rendje A fenti alapdokumentumokról bárki tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől írásban, emailben ([email protected]; [email protected]), vagy a heti fogadóórán. Az intézmény vezetője – amennyiben a tájékoztatást írásban kérik, két héten belül köteles válaszolni. Az újonnan megszülető vagy jelentős módosításon áteső dokumentumokat a szülői választmány törvényben meghatározott módon véleményezi. A hatályossá vált dokumentum legfőbb rendelkezéseit az osztályfőnökök a következő szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel. 36


A dokumentum hatályba lépéséről, elhelyezéséről helyben szokásos módon tájékoztatjuk a szülőket.

XVI. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola épületét címtáblával, lobogóval, az osztálytermeket a Magyarország címerével kell ellátni. .Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: • • •

a közösségi tulajdon védelméért, az energiával való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tantermek rendje A tanulók az iskola tantermeit 730-tól a tanítás illetve a délutáni foglalkozások befejezéséig szabadon használhatják. A használat során ügyelni kell a terem rendjére, a bútorzat és felszerelések épségének megóvására. A terem rendjéért a hetes felelős. Vagyon- és balesetvédelmi okokból az alábbi termeket a tanulók csak felnőtt nevelő jelenlétében használhatják: számítástechnika termek, technikaterem, természettudományi előadó, rajzterem, színjátszó terem, az égetőkemence helyisége, szertárak. Tanulók még felnőtt kíséretében sem léphetnek a kazánházba, a tálalókonyhába, a karbantartó műhelybe. A tornaterem, tornaszoba, edzőterem rendje Ezen helyiségekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A részletes szabályozást a házirend tartalmazza. A kosárlabdapálya használati rendjét a házirendben szabályozzuk. Egyéb rendelkezések Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A bérbevevő működése során köteles megtartani az intézmény használati rendjére, tűz- és balesetvédelmére vonatkozó szabályokat, előírásokat. A szabályok ellen vétőket két alkalommal írásban figyelmeztetjük, a harmadik alkalommal felmondjuk a szerződést. Az iskola alkalmazottja munkaidejében árusító vagy reklámtevékenységet nem folytathat. Az efféle tevékenységhez az iskola vezetőjének engedélye szükséges. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

XVII. Záró rendelkezések A szabályzat rendelkezéseit kötelesek betartani az intézmény közalkalmazottjai, megbízási jogviszonyban álló dolgozói, tanulói jogviszonyban álló neveltjei, valamint mindazok, akik az iskolával hivatalos ügyintézés révén kerülnek kapcsolatba. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a diákönkormányzat és szülői munkaközösség véleményezési jogának megtartásával lehetséges. A szabályzat módosítását kezdeményezheti az intézmény igazgatósága, vezetősége, nevelőtestülete, diákönkormányzata és szülői szervezete.

37


Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. A szervezeti és működési szabályzatot ötévenként felül kell vizsgálni, illetve akkor, ha törvényi előírások ezt elrendelik.

Fót, 2013. március 26. intézményvezető

38


Mellékletek 1. 2. 3. 4.

Könyvtári SZMSZ 2013. Adatkezelési szabályzat A pedagógusok minősítési szempontjai Tankönyvrendelési szabályzat

39

Kovács Attiláné sk. a szülői munkaközösség mb. elnöke

Recommend Documents