A nyári íj-készítő találkozónk egyik témája a magyar íj. Itt az idő külön témát nyitni neki. Kezdjük mindjárt egzaktabb fogalom-meghatározással. Magyar íjon értem, a X. századra datálható, sír-leletekből rekonstruálható íjat. A sír-leleteken kívül más támpontunk nincs. A közelmúltban a Somogy Megyei Múzeumban, Dr. Költő László jóvoltából, alaposabban megvizsgálhattam néhány sír-leletet, a Vörsi ásatásokból. Vörs a Balaton nyugati szegleténél levő község. Itt 1999 óta folytak ásatások a papkerti- és majori-dűlőkben. A Majori dűlőben közel 400db, X. sz. második felére datálható sírt tártak fel. 15 sírban találtak nyílcsúcsokat, 6 sírban tegez-maradványokat, 2 sírban merevszarvú íj csontmerevítőt. A csontlemezeket körberajzoltam, megmértem. A csontlemezek vastagsága nem haladta meg a 3 mm-t. A sírokban talált nyílhegyek tömegét megmértem, körbe rajzoltam őket. A 357. sír alapján, ahol megmaradt a tegez aljat merevítő abroncs, valamint a tegezben lévő 6 db nyílhegy. Éles ésszel megállapítottam, hogy ezeket a vesszőket nem húzták 27" fölé. A 357. sírban lévő íj elég használtnak tűnik, mert a karok már elég síkban vannak a markolathoz. A használója is sok mindent megért, gyógyult combcsont törése volt és trepanált koponyája. A borító csontokon kopás nyomokat nem láttam. Jól kivehető volt a bandázsozás nyoma, valamint a csontok belső felén a ragasztáshoz való irdalás. A Majori dűlő feltárásai alapján megpróbálok egy íjat rekonstruálni, ami terveim szerint nyárra használható lesz. A témában várom mindenki észrevételeit, hozzászólásait _________________ Kosztich András András! Véleményed szerint milyen méretei voltak egy magyar íjnak (hossz, szélesség, markolati és szarv szög)? Mennyire lehettek aszimmetrikusak azok az íjak? Gimli könyvében Üzümbég jóvoltából van két íj (VörsPapkert, Karos) mérete, azokon jelentős aszimmetria van. fece_ Valóban megfigyelhető aszimmetria. Ennek a mértékét nem tudnám megmondani. Azt sem tudom eldönteni, hogy ez az utólagos elmozdulásoktól van, vagy eredetileg aszimmetrikusak az íjak. Az egyik íj (357. sír Vörs-Majori dűlő) húrbeakasztástól húrbeakasztásig (nock to nock) 140 cm körül lehetett, ajzatlanul. Még rászámolhatunk 5-5 cm-t, mert a szarv vége ennyire van az ideg beakasztástól. Mondjuk 150 cm. A szarvcsont 25 cm, markolati csont 14 cm. A szarvcsont szélessége 13-17-19 mm a végtől a tőig haladva (lefelé enyhén szélesedik). Az ideg beakasztás 6 mm mély, 7 mm széles, körszelvény. A markolati csont 26 mm széles. A szarvszög 15-20 fok közötti. Minimális reflex volt a karokban. A hozzá tartozó nyilak 74-78 cm hosszúak voltak. Ebből a hegy 4,5 cm, súlyuk 120grain körüliek. Egyenlőre ennyi, a többi rajzot még nem tudtam nagyon elemezgetni. Ezekről majd legközelebb. _________________ Kosztich András A csontok nem síkra vannak csiszolva, hanem homorúak. Belsejükön irdalás látható, valószínűleg a ragasztás miatt. Keresztmetszeti rajzot lehet látni a kép-galériában, azt hiszem Üzümbég rajzai között. A csontok legvastagabb része, a középvonalnál kb. 3mm. Az 500. sírban lévő maradványok hasonló adatokat sugallnak, azzal a különbséggel, hogy a karok jobban reflexeltek, és a szarvak szöge is nagyobb, kb. 30 fok. Az egyik leleten felfigyeltem ,hogy a markolat nem két, hanem 3 csontból áll. A hasi oldalon a másik kettő síkjára merőlegesen még egy pecek be volt ragasztva. Mindegyik csonton látható a bandázsozást megtartó szálkázás. _________________ Kosztich András
1 / 18
Ők mekkora szögeket tartanak valószínűnek, illetve András a rekonstruálandó íjnak mekkora szöget kíván adni. Bár Üzümbég a képtárba betett anyagában, ill. Gimli könyvében megadta a választ. (160-140°) fece_ Fece! A karok által bezárt szögek megállapításánál szerintem. 10-20 fokot simán lehet tévedni, a csontok nem egyértelmű helyzete miatt. Igen, 160-140 körüliek lehettek. Másik gondolatom az, hogy mekkora a markolat? Ez nem lehet(?) egyenlő a csontok hosszával (szerintem), hanem hosszabb. A szaru leválásának egyik oka, a rövid markolat. Ezen íjak markolati vastagsága 3 cm körüli lehetett. Egy stabilan működő íjnak szerintem. kell 18-19 cm-es markolatúnak kell lenni. Várom ötleteiteket. _________________ Kosztich András András! A leletekben a karok által bezárt szögek szerintem nem az íj teljes , hanem jobbára a famag reflexióját mutatja. Szerintem a nedves földben az inazás elengedett és a kar visszaigazodott. 160°-os markolati szög 40 cm körüli kar hosszon 6-8 cm-es reflexet jelent, nálam viszont külön előfeszítés nélkül az inazás száradáskor 15cm-t emelt a reflexen. Ha emellett nézzük az avar leleteket, ahol a markolati szög 180°. Nehezem elképzelhető, hogy az ín nem emelte meg a karokat. Bár lehet, hogy kész ín-lemezeket használtak : A markolati csontlemez szarv felőli vége nem csúcsban végződik, valószínűleg maga a markolat hosszabb lehetett 15 cm-nél. Az íjam 150°-os markolati szögéhez először 19cm hosszú markolatot faragtam, ez belesimult a famagba. Majd, hogy a hajlós karok hosszát növeljem, lecsökkentettem 17cmre. Ekkor hegyesebb szögben találkozott a markolat a karral, külön kötözés nélkül le is dobta a felső két ínréteget. fece_ Szerintem Fece jár közel az igazsághoz. A nedves föld pár nap alatt tönkreteszi az inat. Akkor még mozoghat a kar. Másrészt ezek az íjak biztos tényleg jól le voltak strapálva. A Balka íj viszont ha jól tudom nagyon száraz helyen volt, ami nagyon emeli a reflexet. A kész ín-lemez szerintem nagyon alacsony hatásfokú íjat eredményez. Ha használták is akkor az íjat reflexbe hozták mielőtt felragasztották az inat. Én eleinte nem mertem nagyon reflexezni az íjat inazáskor, az eredmény lehangoló húrkövetés lett. Valószínű egy ilyen íjról mintázták a műgyantákat. András milyen ábrázolásokra gondolsz ? Szőr uras! Üdv Erdélyországnak! Sajnos az általam megnézett csontlemezeken semmit sem láttam ami támpontot jelenthetne a lövés módjáról. Tehát kopást, vesszőnyomot stb. A markolatok borítva lehettek bőrrel. Valószínűleg félre értetted amit írtam. Mindegyik lemez fával érintkező felülete homorú, a másik fele értelemszerűen domború. _________________ Kosztich András A következő íjam méretein gondolkodom. A famagot ~100 cm-re gondoltam, 160°-os markolati reflexióval. Ez a karnál 13 cm reflexet jelent. A szaru ragasztásakor még 4 cm-t szándékozom emelni a karokon. Mit ajánlotok, ezt az emelést a kar melyik részétől indítsam? A kar közepétől, külső harmadától? A markolat 19 cm. Szarv hossz 23 cm, a húrakasztó 18 cm-re kerülne a könyöktől. A szarv szögét 30 vagy 35 fokosra vegyem? Vajon mekkora jelentősége volt annak, hogy a "régiek" 40 fokos 2 / 18
becsatlakozást készítettek? A famag szélességének 35 mm-t gondoltam, 3,5-4 mm vastagsággal, lencse keresztmetszettel. A famag lencse alakját hogyan képezzem kí? Vagyis a mag alsó és felső domború íve az oldalán egy hegyesszögben találkozzon, vagy hagyjak a kar oldalán egy függőleges vastagságot? A szarv kiindulásakor egy 20x20 mm-es hasáb elegendő vastagságú lesz, vagy kezdjem nagyobbal? Egy kicsit zavarosra sikerült, de talán érthető. A válaszokat előre is köszönöm! fece_ Fece! Lőttél már vele? András! Hogy' ne lőttem volna Én még a szaruhoz szabom az íjat. Ha van elég hosszú szarud akkor a 100 jó méretnek tűnik. A reflexiót a markolattól kezdeném, egyenletesen, hacsak nem törökre vágysz. Ha nem ragaszkodsz a magyar formához, akkor a szarvat rakhatnád meredekebbre. A 40-hez szerintem amúgy is kéne ütköző. A 4 mm elég, magam részéről kerülöm a lencse kiképzést. A szarvhoz 20*25 hasábot használnék. De várjuk meg mit mond a mesterek mestere, Sándor. A szarvból, fából és a csontból amit tudtam leszedtem, ahogy Szőr tanácsolta. Így a rúgás, rezgés megszűnt, vagyis csak egy minimális maradt meg. Szemre elfogadható lett a sebessége. Még egy kis gondom van az alsó karral, egy ínköteg rendszeresen feljön. Pillanat ragasztó nem fogta meg, most enyvvel próbálkozok. Ha újból feljön, akkor ínnal körbe bandázsozom a kart, az talán lefogja. Az hiszem ott hibáztam, hogy az utolsó ínréteg felrakását a szarvaktól kezdtem. Sajnos nincs hosszú szarum, csak a két tülök oldal lemeze van meg, a markolat alatt szándékozom toldani egy 10 cm-es darabbal. A reflexiót 160 fokban természetesen a markolattól indítanám -ez jelentene 13 cm-t - plusz a végén még emelnék rajt 4 cm-t. Ezt még a nyáron a Szőr tanácsolta. Csak arra nem emlékszem, hogy mit mondott, honnan kezdjem emelni. A "V" csapolásnál még döntök a karhoz képest 5 fokot, ezt a M-Balka-i leletről újítottam, az első íjamon is így csináltam. Talán ettől nem nyeklik vissza a szarv. A szarvat az első íjon 24x24-es hasábból készítettem, de ezt a végére jól lefaragtam. Csak az ín alatt maradt meg a vastagság, így most egy lankás lépcső van a szarvnál A 20x25-ös hasábnál melyik szélesség? Ezzel a 40 fokos szarv szöggel nem tudok mit kezdeni. Talán maradok a max. 30 fokosnál. Van valami oka, hogy a lencse alakú famagot nem kedveled? Egy negatív és egy pozitív formájú simító vassal gondolom gyorsan lehetne dolgozni. fece_ Fece A nyírfa-kéregnél valószínű túl sűrű enyvet használtál. Hol jön fel az ín? A 160 fokos szög szerintem a maximum, mert az inazás után ez nagyobbnak fog tűnni. Nem szükséges plusz reflexet adni a szaru ragasztásakor, ha jó reflexet adsz az inazáskor. Itt problémád lehet, ha a szaru nem megy a markolatra. A 100 cm OK, de szerintem a szarvakat csináld hosszabbra. Legalább 20 cm-nél legyen a beakasztó. A famag legyen legalább 4 mm, mivel az effektív vastagsága a lencseforma miatt kisebb lesz. Én régen, amíg szürke vagy afrikai szarvat használtam mindig lencse formájúra csináltam a famagot. A szarut azonban negatív formára préseltem és utána kapartam. A famag ne végződjön teljesen élben és lassan száradjon az ín, mert ha vékony a fa a száradó ín keresztben is zsugorodik és elválhat a szarutól a fa. A 40 fok túl sok. 30, max. 35 legyen. 20 a szarv szélessége, és 20 bőven elég vastagságnak, ha elég inat teszel rá. Szőr 3 / 18
A lencse alakú maggal az a gond, h az ín ragasztáskor feltépheti a vékony peremet (én személy szerint meg nem szembesültem ezzel a problémával, azon egyszerű oknál fogva, hogy meg nem jutottam el eddig a fázisig) ezert is ellenjavallott az a módszer, amit úgy írtál, hogy "a mag alsó és felső domború íve az oldalán egy hegyesszögben találkozzon". Ha viszont hagysz egy bizonyos vastagságot, akkor maga a mag ennyivel vastagabb kell legyen. Az eddig készített nem kompozit (csak fából készült), de visszacsapó íjaimon ez utóbbi utat választottam, mivel anyag-ellenállási szempontból a lencse forma jobban bírja a csavaró erőket, mert közelebb van az ideális kor keresztmetszethez, mint a téglalap. A karok csavarodásával is csak az elején volt gondom, amikor a téglalap keresztmetszetet használtam. A többi esetben a karok inkább törtek, de nem csavarodtak. - Turas Fece! Ha lehet a szarut ne a markolatnál, hanem a szarv fele told meg, ott kevésbé rizikós a lepattanás! A famag formájáról. Tisztában vagyok, hogy a famag ideális formája a "lencse alak" lenne. Ezt mutatják a rendelkezésre álló képek, a kínai és koreai szeletelt íjakról. Azért hagyom párhuzamosra a famagot, mert a szarut síkra tudom csiszolni, így könnyebb felragasztani. Imperator! A készítő valószínű elküld melegebb égtájakra... Nem hiszem, hogy megfizetnéd a ráfordított időt. Pusztán esztétikai szerepe van az ilyen megoldásoknak a "műanyag" íjakon. _________________ Kosztich András Szőr! A kéreg ragasztásához valóban tömény enyvet használtam. Az inazás az alsó karon, a markolattól 12 cm-re jön fel, az átlapolásnál. Az íj majdnem ezen a ponton hajlik a legnagyobbat. A felsőn is ugyan ez volt a helyzet, de azt talán meg tudtam ragasztani, de mintha ott is válna el. Egyébként az enyvezés sem vált be, most felajzottam, ismét elvált. Mit javasolsz, hogy javítsam? Az új íjhoz: Az inazás előtt legyen 8-12 cm a kar reflexe -ahogy fél éve tanácsoltad-, a többit kapja az inazás során. A hosszú szarv a 40fok mellett a másik agylövésem, kellemes hallani, hogy a beakasztóval mehetek 20 cm fölé. Írtad, hogy első íjaidnál mindig lencse alakú famagot használtál. Ez azt jelenti, hogy most már nem? Érezhető az íj hatásfokában különbség? Megéri a többlet munka, ill. több hibalehetőség bevitele a lencse alakkal? András és Turas eléggé elbizonytalanított. fece_ A bivaly-szaruból könnyebben lehet sík lapot csinálni mint a szürkéből. Az mindig vissza akart térni az eredeti homorú formájába. Nem látok különbséget az íjak teljesítményében. Talán egy dolog van. A lencse alakú mag és a homorú szaru talán jobban ellenáll a görbülésnek. Ezalatt a hossztengelyből való kihajlást értem nem a csavarodást. Ezzel a problémával ahogy egyre vékonyabb famagot használok többször találkoztam már. De lehet hogy csak nem dolgozok elég pontosan. Szőr A kéreg ragasztásom elég pocsékra sikeredett, így a felváló ín egyszerűen felszakította azt. Ajzáskor kb. 1-1,5 mm-re elemelkedik a kartól. Először csak az egyik szélén jelentkezett, most már a kb. 2,5 cm szélességben terjedt. Mélységét (hosszát) egy tűvel "kitapogattam", 5-15 mm között változik. Az utolsó ínréteg felrakását a szarvtól indítottam a markolat felé haladtam. Az ínköteg az átlapolásnál vált el, a hajlós kar "kiment" a markolat felőli köteg vége alól (ez a legfelső). Nem sokkal a felváló ín után hajlik a kar a legnagyobbat. Próbáltam pillanat-ragasztót ajzatlanul, majd felajzva befolyatni, pillanat szorítóval lefogatni a köteget; 4 / 18
sikertelenül. Tőlem telhetően eltávolítottam a ragasztót, sűrű enyvet folyattam be, óvatosan hőn tartottam, hogy az ín beigya az enyvet, két napig pihentettem, de feljött. A felső karral is volt ez a problémám, ugyan így az átlapolásnál, de talán azt sikerült elsőre leragasztanom. Utolsó ötletem az ínnal történő átbandázsozás, bár azt nem szeretném. fece_ Fece Hát igen, ha elsőre nem ragad meg akkor baj van. Azt hiszem ezen már nem nagyon lehet segíteni. Nem szabad átlapolást a hajlós rész közelébe tenni. Gondolom lecserélni az ínréteget nincs sok kedved. Szőr Lecserélni nem szeretném, a szaru is túl vékony már az újbóli tillerhez És nem csak ez az egy hibám van. Marad a körbe bandázsozás. Talán nem törik el az íj, kitart legalább addig, míg a következő elkészül. Bár a másodikat a bátyámnak szántam. Legalább ebből is tanultam, a következőnél erre is kell figyelnem. Köszönöm a választ! fece_ András, öreg íjas mester! Az obi ugor íjakkal kapcsolatban nem akarok Veled vitatkozni, mert a szakmát Te tudod, de nem lehet esetleg elképzelni, hogy ott a keményfa a szaru helyett jelenik meg, hiszen nincs mód szarulemez beszerzésére? Az íj egyébként nagy mérete, és a szarulemez hiánya ellenére a nomád íj jellegzetességeit mutatja, annak mintegy egyfajta erdei adaptációjaként. Ezt annál is inkább fel merném tételezni, minthogy a mai obi ugorok pár száz évvel ezelőtti elődei szintén lovas nomádok voltak. Üdv, okuz Rövid karú magyar íjaknál kár próbálkozni a hasi részen fával. Össze fog rogyni mint a ***. Csak a szaru bírja ki a kompressziót. Nem véletlenül használták azt. Az hogy most drága a szaru az még nem jelenti azt, hogy régen a szegényebb magyarok fát használtak helyette. Szerintem régen könnyebben be lehetett szerezni szarut mint jó fát. Okuznak igaza van szerintem is a nomád íj egy változata az obi ugor íj. Persze nem kellett sok idő nekik, hogy rájöjjenek, hogy fából csak akkor lehet megépíteni egy ilyen íjat, ha a méretét megnövelik. Szőr A kőris lécet melegítéssel megreflexeled (hú de csúnya szó). Magyarán a két végét kb. 15 cm-rel megemeled. A két végbe egy kb. 8cm-es V bevágásba beragasztod az előzőleg kivágott szarvakat. A szarvak szöge kb. 30fok, hosszuk kb 20 cm. Beragasztod a markolatot, ami kb. 20 cm. A háti oldalra felragasztod a szarulemezeket. 1-2 hét száradás után felragasztasz a hasi oldalra 1 réteg inat, majd 2 hét után még egyet. 2-3 hét száradás után következik a felajzás, de ez másik történet. Mint látod mindegyik kérdés újabb kérdést szül, minden problémát többféleképpen meg lehet oldani. De valahol el kell kezdeni a megvalósítást, mert csak akkor lehet értelmes kérdéseket felrakni és értelmes válaszokat adni. ________________ Kosztich András Kösz! Ez azért még odébb van a remekműtől, de működik. Nem is rosszul. Erőssége 40 és 45 font között változik (20 és 40 C fok között), nem túl erős. Szimeiszter Pisti elküldött vele pár vesszőt "távlőni". 165 m köré potyogtak, ami egy ilyen gyengus íjtól nem rossz. Felhívom figyelmeteket, hogy az újdonság az eddigi replikákhoz képest, a szarvban van. A keskeny csontlemezt csak úgy lehet a szarvra felhelyezni, hogy nem borítja be teljesen. Így szépen be lehet 5 / 18
kerekíteni. long! Muszáj ragaszkodni ahhoz a kevés eredeti mérethez, még ezekben is annyi a kérdőjel. A kísérleti régészet már csak ilyen. Hát idáig még úgy van, hogy ott leszünk Sanyival Gödöllőn, ahol minden érdeklődőt várunk. _________________ Kosztich András András! Nem kell szerénykedned, ehhez az íjhoz bátran adhatod a neved! Ez már a watussi szaruból van, vagy bivaly tülökből? A szarvakon a csont alatt a fa lapos, vagy lekerekített? Milyen vastag a csont rátét? Más: Van tapasztalatod a nyúl enyvvel? Lassan újból eljutok az inazásig, csak rendelnem kellene enyvet. Érdemes kinyitni a zsebem? A nyúlenyvvel is recseg az íj az első ajzáskor? fece_ Fece! A watussi-t elcsesztem. Az előző vörsi íjon volt rajta, de konstrukciós problémák miatt szét kellett szednem és sajna az egyik karon belevágtam a szaruba. Így másodszorra maradt a bivaly. Amúgy bírta a watussi a ragasztást, már föl is ajzottam. A nyúl enyv szerintem és a szakemberek szerint is jobb mint a sima bőrenyv. Szerintem a recsegést nem az enyv fajtája, hanem a sűrűsége okozza. Inazásnál használj sűrűbb enyvet és ajzásnál tornáztasd a karokat az elején. Azóta nálam se recseg. _________________ Kosztich András András, köszönöm a választ! Maradok a sima bőr enyvnél. Sűrűbb enyvet nem nagyon tudok csinálni, 1,9:1 víz:granulátum arányt használtam. Lehet, hogy a hiba bennem van fece_ Hali! Tegnap felkerült az ideg a második íjamra, amit gyorsan le is vettem, mert az egyik kar erősebb lett. A famag 95 cm kőris, szarvak 2x2x27cm kőris, a húrakasztó 25 cm-re került, markolat 18,5 cm. a "V" csapolás 80 mm. A ***ú ragasztásakor 6cm reflexiót adtam, az inazáskor a húrakasztóig 41 cm lett a reflexió. a szarv 30 fokos. A kar 35 mm széles, 9--10 mm vastag a közepén. A szaru 3-4 mm vastag, sajnos az oldallemezekből a sok ragya miatt csak ekkorát tudtam kihozni. A famag vastagsága 3 mm alatt van, az inazás 3 mm. Olyan 40 font körül kellene az íjat befejeznem. Az inazáshoz nyúlenyvet használtam. A dermedési pontja érezhetően alacsonyabb a sima bőrenyvnél, jól lehetett vele dolgozni. fece_ Szőr, András! Szerintetek még két réteg (~2 mm) ín rátevésével fel tudom hozni az íj erejét 40 fontra? Csökkentsek a húrakasztók távolságán? Vagy jobb, ha építeni kezdek egy újat, ezt meg szedjem szét? fece_ Fece Tedd a húrakasztót 20 cm-re és tegyél rá egy réteg inat. Egy rétegtől várható tíz fontos emelkedés, de újra jól reflexbe kell húzni az inazás előtt. Egy kicsit túl gyengének tűnik a megadott dimenziókhoz képest. Az biztos hogy nem lesz egy stabil íj. Szőr 6 / 18
Szőr, köszönöm! Megpróbálkozom a javítással. Véleményed szerint egy magyar íjnak milyen szélességű karokat kell adni? Van még két oldallemezem, ehhez juharból kifaragtam a famagot, szintén 35 mm szélességben. A fenti kudarc után erősen gondolkodom azon, hogy újat faragok ~40mm szélességgel, ha a kar szélesség:vastagság minimum 3:1 arányát be akarom tartani. fece_ A szarvasín a megoldás. A láb nem kell a vadászoknak, csak eldobnák, nem nagyon kell kunyerálni. Szeptember elsejével indult a vadászati idény, ideje felmelegíteni a kapcsolatokat. fece_ Fece! Örömmel látom, hogy nem adod fel! Szerintem. maradj 35 mm-nél. Egyetértek Sanyival, idegbeakasztást lejjebb hozni és inazni. Legközelebb a famag ne legyen 4 mm-nél vékonyabb. Inkább 5. zlego' "C" _________________ Kosztich András András! Az ATARN-on pár hónapja megy a nyenyergés a famag körül. Az a vélemény alakult ki, hogy a mag minél vékonyabb, 3 mm körüli, annál gyorsabb az íj. Valamint, hogy a famag egy leheletnyivel legyen vékonyabb a szarunál. Szőr valahol említette, hogy a famagot már Ő is vékonyabbra (3 mm) készíti (ezért a kar vastagsága is 10 mm). Ilyen infók alapján raktam össze az íjat, nem valami nagy sikerrel. Ez most bosszant, de így legalább megint újat tanultam. fece_ Fece! A török, ill. koreai íj, mivel rövidebb, ezért ott a famag is vékonyabb. A magyar. ill. a kínai íjak, amik hosszabbak, szerintem. itt a famag is vastagabb. Kíváncsian várom Szőr véleményét is. A látott röntgen felvételek alapján, a famag és szaru kb. ugyanolyan vastag és az ín vékonyabb. Ennek gondolom statikai okai vannak. _________________ Kosztich András Van a Dobó múzeumban egy régi török íj, vastagabbak a karok, mint a nagyujjam. Persze ehhez látni kellene az íjat meg a nagyujjamat is Na, a lényeg, hogy pl. egy koreai íj-készítős filmben a bambusz magvas íj elkészült állapotban sokkal vékonyabb, mint az egri török. Üdv: TZH Amit kézbe foghattunk és mérhettünk török íjban, az 1,8cm karvastagságú volt (ha jól emlékszem). Szőrrel úgy gondoljuk, hogy ez 100 fölötti erősséget jelent. Az 1,2cm karvastagság 50-60 körüli erősséget jelent, saját tapasztalataink szerint. Ugyan ez egy mandzsu harci íjnál, ami 180cm hosszúság, 4 cm karszélesség, 30 cm szarv, bugyi-gumi. _________________ Kosztich András Szőr, András! Mi a véleményetek, juharból készíthetem az íj szarvait? Vagy maradjak inkább a kőrisnél? A juhar mintha könnyebb volna, a kőrisnek viszont talán nagyobb a tartása. 7 / 18
Kösz! fece_ Fece Valami félreértés van. Én a 3 mm török íjra értem nem magyarra, de ez már elég labilis íjat eredményez. Egy 50-60 fontos magyarhoz legalább 4mm mag kell. Még nem próbáltam juharból a szarvat, bár biztos hogy jobb lenne súly szempontjából. Talán ha lefeded végig oldalról és jól felviszed rá az inat ahogy a magyar íjakon volt akkor jó lehet. Most az ATARN-on azt mondják hogy nem is volt csapolva a magyar íjon a szarv csak ráültetve. A szarv alakját (szögét) hajlítással és vékonyítással érték el. Ez biztos jobb mint a fűrészelt de nem tudom hogy lehet házilag egy 2 cm-es fát még akár csak 30 fokban meghajlítani. Laminálást biztos nem csináltak. Felmerül még hogy természetes hajlású fát használtak. Szőr Szőr, ezt félreértettem. Már kifaragtam egy famagot, egy évgyűrűre ledolgoztam, középen 3,5mm, a szélén 2mm vastag. Megvan a heti programom, új famagot kell készítenem. Egyébként a második íjam, ami nagyon gyenge lett, annak is csak 3 mm-es a magja. Ennél még mérési pontatlanságom is volt, a rákerült ín nem 3-4 mm volt eredetileg, hanem csak 2-3 mm. Egy réteg inat rátettem, már egy hete szárad, kíváncsi vagyok az eredményre. A juhar vagy kőris szarv közt nem tudok választani. Kivágtam azonos dimenziójú szarvakat a két fából. A kőris 110gram, a juhar 85gram súlyú. A kőris tömött, 3mm-es egyenes évgyűrűkkel, a juharnak 8mmesek és kissé kanyarognak a gyűrűi. Igazából a juhart választanám, csak félek, hogy eltörik. Én is olvastam az ATARN-on a magyar íj famagjáról a beszélgetést. Talán, ha a szarv 20-25mm vastagságát előbb levékonyították menetelesen 6mm-re, majd ezt a "háromszöget" hajtották meg. Talán emlékszel arra, hogy az első íjam készítésekor a M Balka-i íjról elég pontos méreteket vettem fel. Itt mindkét szarvnál feltűnt, hogy a famag a szarv alatt nem egyenesen megy tovább, hanem a szarv alatt, ahol a "V" csapolás kezdődne, ott még pluszban emelkedik a szarv. (A famag és a szarv találkozásánál van egy plusz reflexió). Ez adódhat a levékonyít és hajlít módszerből. Nem hiszem, hogy akkora mennyiségben találtak természetes hajlású ágakat, pláne nem olyat, ami 1 méteren belül kétszer hajlott egy irányba. fece_ Fece! Juhart használok, igaz hegyi juhart a szarvkészítéshez. Ebben a ráültetéses szarvkialakításban nem hiszek, szerintem ez az üvegszálas-műgyantás világból becsorgott gondolat. A lusta íj-készítő praktikája. Mikor a koreai íjjal küszködtem, akkor csináltam hajlított szarvat, narancsból (ez bírja szerintem a legjobban a hajlítást), de csak 1,5 cm vastagságban és semmi kifutás a szálakban. _________________ Kosztich András Közben értekeztünk Sándorral és be kell látnom, hogy a bandázsozás nyomoknak egyik lehetséges magyarázata, a ráültetéses módszer alkalmazása. Akkor viszont szerintem a markolatnál is toldást alkalmazhattak. Szóval megint sok a bizonytalanság. _________________ Kosztich András Bivaly szarut Peter Cuatól rendelj, az egy pár külső ív kb. 20e HUF-ból itt van. Az "íjkészítés házilag" topik első harmadában ott van a mail címe. Ha nem találod, akkor előkeresem. Watussi szarut -"afrikai tehén"- 10e Ft+ posta ktsg-ért András spanjától Keszthelyről vehetsz, ezek már kész, ragasztani való csíkok. Bár ez utóbbiak használhatóságáról megoszlanak a vélemények. Az első íjamra 10 db achilles inat használtam fel. fece_ 8 / 18
Levin Természetesen lehet szürkéből is csinálni íjat, ha szerencséd van a szaruval és nem repedt, Sajnos amit eddig láttam felvágva majdnem mind az volt. A szarulemez elkészítése is sokkal nehezebb a szürkéből a csavarodás miatt. Kb 8 óra munka mire egyedül megcsinálsz egy lemezt. A legrosszabb tulajdonsága azonban hogy sokkal ridegebb mint a vizibivaly. Egy szürke párból ki lehet hozni két íjat csak az egyik pár lemez homorú lesz de abból is lesz jól használható íj. Kinél láttad a kölcsönkapott íjat mert éppen az elmúlt hetekben adtam kölcsön valami bemutatóra egy íjat, ami ugyan nem szürkéből készült hanem az afrikai szaruból, de azok között anyagminőségben szinte semmi különbség nincs. Beri Peter Cua E-mail cime:
[email protected] Csak angolul ír. Sajnos felvitte az árakat. A félbevágott szarunak (24-25") 50 dollár párja. A lemeznek 80. Ja és előre kéri a pénzt, de teljesen megbízható. Én már háromszor rendeltem tőle. Szőr Attila Ha jól értem akkor a hagyományos kötéllel szorítós módszert alkalmazod. Természetesen el fog tekeredni a kar, ha nincs segítséged vagy nem fogod be a kar végét valahová. Ez nagyon nagy tekeredést jelent nem hiszem hogy ki lehet szedni. Sablont is érdemes használni kemény fából amire rászorítja az ember a fa magot meg a szarut. Üdv Szőr Igen, azt a gúzsba-kötős módszert alkalmaztam szorító fával. Előtte és mögötte volt egy-egy félgömbölyű fa is, hogy a szorító erő a íjkar lapjára hasson. Kb. 2-3 cm az eltérés a két szarv között. Megnéztem a képeket az íj-készítő hétvégéről, ott valóban egy elég komoly felépítményt használtatok a kar rögzítésére. Nekem a koreai íj készítését bemutató film adta az ötletet és ott nem használtak satut. Perca Az bizonyos mértékig jó ötlet hogy a szaru oldalára is teszel fát. Nekem sikerült ilyen segédeszköz nélkül úgy megszorítanom a szarut hogy megrepedt hosszában. Szerintem túl erősen is húzom meg másrészt a szaru formája is fontos. Másrészt viszont a segédfát is hozzá kell idomítani az íjhoz ami sok idő és így elveszti a köteles módszer azt az előnyét hogy nagyon egyenletes nyomást fejt ki a ragasztandó felületekre. Én már csináltam így egy török íjat és nagyon jó lett a ragasztás. Azt se szabad azonban elfelejteni hogy az íj-készítők régen nem egyedül dolgoztak. Nagyon megnehezíti a munkát hogy nincs szakértő, segítő kéz. Különösen igaz ez a köteles módszerre. A koreai *** is valaki tarja az íjat, hogy ne csavarodjon el és a kötelet is adagolni kell valakinek. Egyébként a 2-3 cm nem végzetes, annyit melegítéssel az inazás során talán ki lehet szedni. Szőr Ezek a lapok minden bizonnyal nőstény állat szarvának az oldallapjai. A hím szarva sokkal szélesebb annak a külső ívéből kell a szarulemezt készíteni. Másrészt az sem mindegy, hogy egy lemez 40 vagy 50 cm hosszú. A negyven nem sok mindenre jó az ötven viszont bármelyik íjhoz elég. Egy 24-25"-os hím szarvból kijön egy ötven centis lemez, itt a szelességgel lehet gond. A fülöp-szigeteki ember hím szarvat ad párban. Az 25 dollár, ami lassan ua. mint a 16 eur. Meg kell kérdezni tőle hogy a nem párosított szarv mennyibe kerül. Szerintem kezdetnek az is megteszi. Szőr Lényeg: íj-készítők: a szaru-íjaitokhoz a szarvakat alakra fűrészelitek/csiszoljátok, vagy esetleg még gőzölitek/hajlítjátok is(pl. mint Koreában)? Ez csak úgy érdekel. Vagy -gondolom-típustól függ, hogy 9 / 18
milyen hosszan nyúl bele a karba a szarv + mennyire görbe formájú maga a szarv stb.?? Üdv: Tzoli TZH A vastagabb szarvak mint pl. a kínai és valószínűleg a magyar is fűrészelve voltak. A Kínaiak a nagy szög miatt két fecske-farok csapolást is csináltak, az egyik ment a karba utána jött egy kisebb darab majd egy újabb csapolással a szarv hosszabb része. Az enyvezés legtöbbször erősebb mint a fa. A vékonyabb szarvú koreai és azt hiszem török íjakon hajlítva volt a szarv. A csapolás hossza 3-5" volt Szőr A kettős halom nem úgy keletkezik hogy előre behajlítja az ember, mint a gyanta vagy laminált íjakon. A magyar íjakon a kar egyenes a szaru felragasztását követően, csak a markolati reflex van előre beletéve. A trükk, amit én sem tudtam sokáig, hogy a fa magot illetve az egész kar vastagsági viszonyait úgy kell kialakítani hogy már az inazás előtt meg legyen határozva hogy hol fog a kar a legjobban hajolni. Amikor kész az íj a tepsik használatával lehet erre emlékeztetni a kart. Szőr Egy magyar íj 700-800 gr között van, egy török 500 körül, de állítólag 350 felé van az igazi súlya. Biztos a magyarból is lehet könnyebbet csinálni. Szőr Az íj csak 130 cm hosszú ami rövidebb mint amit a magyar íjakról gondolunk. (140-150). Így valahogy nem ráz annyira, mint a régebbi hosszabb íjaim. . A szarv teljes egészében fűrészelve van. A fa mag 4 mm a legjobban hajló részen. A szaru nagyon vékony kb. 2,5-3mm ugyanitt, mert egy másik régebbi íjról áztattam le. Az íjon 4 réteg ín van a nagyon vékony szaru miatt, de így nagyon jól visszatér a reflex formába leajzás után. Ez persze nagyon sok. Az arány fordított a török íjakon. Az íj teljes vastagsága 11mm. Ez 48-50 fontot jelent 28”-on. Az egész íj kőrisfából van. A két szarulemezt egymás után ragasztom fel mert nincs annyi szorítóm, meg nehéz is lenne annyit kezelni. Négy napig hagyom száradni. Persze a szaru a ragasztás előtt be van kenve legalább 20 réteg híg enyvvel. Az inazás során egy hetet várok a rétegek között, illetve kettőt az utolsó réteg után. Ez persze kevés, de akkor mikor lenne kész a tíz ugyanolyan íj. Szőr Pont erre gondoltam, hogy mennyire változik a dolog. Régebben nem tillereztem a magot, most már igen, ráadásul a háti részen kell vékonyítani. Ez csak tapasztalat alapján megy mert az ember azért annyira nem hajlítgatja a famagot. Ezt a legnagyobbtól, Adam Karpowitz-tól hallottam. A kulcs-szó „exponential decay”. Ő persze ezt török íjakra mondta, de a magyarra is jó, pedig ott más famag szerkezete. Főleg szarvas Y inat használok olyan 30-40 cm között van. Természetesen a hajlós részen nincs átfedés. Az a markolat két végén és a szarv előtt van (5cm). Sajnos a ínréteg nem bírja jól az áztatást, ha nincs lekenve valamivel, viszont hideg vízben a szaru és a famag egy hetet is kibír. Nem kínoztam még az íjaimat. Karpowitz azt is megcsinálta hónapokig. Nem tesz ezért nagyon jót neki használható marad de veszt a erejéből 10 font körül ha jól emlékszem. A török íjaknál kb. egyforma hosszú a hajlós és merev rész. Persze ott kisebb a fül. A legutóbbi rövid magyar íjnál majdnem ez az arány. A Balka íjnál 25 cm volt a legnagyobb szarv. Nem fordult ki de letört mert túl vékonyra csináltam. A bandázsozás nagyon érdekes probléma. Az atarn-on felmerült hogy a magyarok és egyebek akkoriban még nem ismerték a fecske-farok csapolást, átlapolással és ráültetéssel dolgoztak. Ezért voltak a 10 / 18
csontlemezek a markolaton illetve ezért ért a le csontlemez a szarv tövéig és ezért volt a bandázsozás. A fecske-farok már tényleg nem igényli ezt. Én is szoktam bandázsozni ha nagyon eredeti magyar íjat akarok csinálni. Az még egy szép próba lenne egy íjat ilyen módszerrel megcsinálni A szkíta íjakról nem tudok semmit, de szerintem mindig a rövidebb az alsó kar mint a longbow-nál. Szőr Köszi az infót! Nem lehet, hogy a bandázst csak azért használták, hogy a csontlemezek maradjanak a helyükön? A szarv csontok alján ugyanolyan karcolásokat láttam, mint a markolat csontlemezeinek végein. A szkíta íjat azért kérdeztem, mert láttam olyan ábrázolásokat, ahol a nő(lehet, hogy rosszul fogta:-))), jó, viccelek), bocsánat, az amazon imigyen tartotta az íjat: 1: a hosszabb kar volt lent 2: a keze majdnem közvetlenül az alsó kar fölött markolta az íjat (tehát, ha egy B betűnek képzeljük el, az alsó dudoron, de a mutatóujja kb. már a markolati rész közepénél volt 3: értelemszerűen e fölött meg folytatódott a markolati rész felső fele, és a rövidebb íjkar. Paku Gratulálok az íjhoz! Ha jól látom szürke marha szaru van az íjon,a kőrist te magad vágtad és hasítottad?Csak azért kérdem hogy hogyan szoktad szárítani a fát kéreg nélkül és szárítás után hasítod vagy hasítod és utána szárítod a fát? Én hasítás után szárítok mert ha szárítás után hasítanék és utána rosszul hasadna az kicsit ciki lenne. Nekem most épp 2 famagom van kifaragva és 3-4 juharom szárad 1 éve a garázsban. Zsaru hiány miatt szerintem még 1 ideig száradni is fog:) Egyébként szemrevaló kis íjacskát hoztál létre _ Xulon Köszi. Az íjon vízi-bivaly szaru van, egy két világosabb folttal. A kőrist kérgében szárítom, utána hasítom. Általában jól hasad, ha felezed. Szőr Sziasztok! Andráshoz vagy Sanyihoz lenne egy kérdésem.: A szarv csapolását mennyire kell (kéne) lefednie a szarulemezeknek? Az ATARN-on találtam egy erre vonatkozó kérdést, de érdemlegest választ rá nem...:S 130cm körüli magyar íjat készítek éppen, sajnos csak nagyon rövid (35, ill. 38cm) szürke marha lemezeket tudtam szerezni hozzá. Később lesz majd más is, most azonban ezzel kell beérnem. Úgy tervezem, hogy a karok közt a két szarulemez közt lévő méretbeli különbség miatt 4-5cm mértékű aszimmetria lesz. A mag kész van, szarvak becsapolva, a szaru ragasztását tervezem épp. Megfordult a fejemben, hogy a szarv csapolását külön lemezzel fedem le, aztán ehhez toldom kis csontpecekkel a következő lemezt. (Sanyi egyik magyar íján láthatunk ilyen megoldást.) Mégy egy kérdés : Ferde szarulemezből, aminek a szálai is ferdén futnak lehet egyeneset kreálni? Próbáltam az egyik oldalán hevíteni, majd lapítani, hogy a szétnyomott anyag az ellenkező irányba lapítsa a görbe...pl. ahogy a kovácsok a kard pengéjét hajlítják formára...mondanom sem kell, nem jártam sok sikerrel. Egyéb anyagok (rendes bőrenyv by: művész-ellátó, ín, stb. megvannak...a mag és a karok anyaga Fehér 11 / 18
Kőris) Segítségeteket előre is köszönöm! Dávid szóval, az lenne jó, ha végig takarná a csapozást a szaru, de én most készítek egy olyan íjat, ahol nem fedi a csapozást, csak 1,5 cm-re. Én a markolatnál mindig összeengedem a lemezeket. Célszerű csontot tenni a két lemez találkozásához. A csapozások alatt a szarut egy kőris-lappal hosszabbítottam meg, ilyet még én sem próbáltam ezelőtt. András látta, szerinte jó lesz, remélem..., mert így ki lehet váltani az 50 cm-es szarut. A legrövidebb szaru, amivel dolgoztam, az 42 cm volt. Ezt a ferde szarulemez dolgot párszor én is eljátszottam.. nekem sem sikerült egyeneset csinálni a ferdéből.. ez a tipikus probléma. Felrajzolod, százszor átméred, nyíl-egyenes, kivágod, kilapítod, aztán ferde!!!! Üdv: Robi Szia Dávid! Látom a türelmetlenséged a régi! hun23 jól írja. Az a lényeg, hogy a legjobban hajló részen ill. a környékén ne legyen toldás. A kifutós szarulemez macerás. A cél az, hogy egy tülökből 1 jó lemez legyen! Szaru ragasztásánál szorítók helyett jó szorosan tekerd körbe kötéllel a kart és a szarulemezt, csak ehhez természetesen kell tegyél a fa alá egy vastagabb sablont, ami nem engedi, hogy tekeréskor elcsavarodjon az egész. Dávid! Ha pontatlannak érzed az előkészítést, akkor ne ragaszd fel a szarut! A famagnak tökéletesnek kell lenni, mert a végén a hibák összeadódnak és semmi jó nem lesz belőle. Készíts új famagot! Mikor felrakod a szarut, 2-3 helyen tekerd körbe ragasztó-szalaggal, így nem mozdul el. A szorítózás után melegítsd fel a kart, íg a ragasztó visszalágyul és jobban kitölti a felületeket. Csak arra vigyázz, hogy ne jöjjön ki a ragasztó a szaru alól. Dávid Bocs egy kicsit lemaradtam. Mi az a ferde szaru? Egyébként a szürke marha szarvat úgy kell csinálni hogy teljesen kilapítod és úgy jelölöd be a lemez méreteit. Jó lemezt lehet csinálni ha a szaru nem repedt. Szőr Sziasztok! Látom, enyvekről van szó! Nagyon jól ismerem ezeket az anyagokat, használtam vizahólyag-enyvet is (nem íj készítéséhez). Ez az enyv egy nagyon különleges anyag, az összes enyv közül a legrugalmasabb; de egy jó minőségű nyúlbőr-enyv rugalmasságban nem sokban marad le mögötte. Viszont mi is az, ami a vizahólyag-enyvet a legalkalmasabbá teszi íj-készítéshez? Van ennek az enyvnek néhány olyan tulajdonsága, ami az összes glutin enyv közül kiemeli: pl a gyenge nedvszívó képessége (íjász szempontból a legfontosabb). Azaz, nagyon nagyon nehezen veszi fel a levegőből a nedvességet, ezáltal lényegesen rugalmasabb lesz az íj, ellentétben az összes másik enyvvel készült íjhoz képest. Ezért is tudják alkalmazni a hegedű-készítők és az aranyozók. A másik kiemelkedő tulajdonsága az, hogy nagyon vékony rétegben is nagyon erős kötést tud létrehozni; valamint nagyon lassú az öregedése (ezért is kiváló hegedűhöz). A többi enyvhez képest viszonylag híg és ezért nagyon sűrű ínrost szerkezetet lehet elérni, de ezt másik enyvvel is meg lehet csinálni. De híg nyúl v. bőrenyv használatánál növeljük a rostsűrűséget, azonban ezzel arányosan növekedik a nedvszívó képesség is - ami viszont jóval gyengébb rugalmasságot eredményez. Egyébként Grózer használ vizahólyag-enyvet; mivel egy helyről vásárolok vele, ezért írom nektek, hogy jelentős mennyiségű bőr- és nyúlenyvet is vásárol. Hólyag-enyvet nemcsak hal hólyagjából készítenek, hanem más állatéból is, pl. kecske, borjú (de ezt nem 12 / 18
tudom, mennyire alkalmas íj készítéséhez). Érdemes lenne kipróbálni, hogy két réteg nyúlbőr-enyves inazás és a 3. réteg pedig a vizahólyagos inazás (mert ez a réteg van a legnagyobb igénybevételnek kitéve) -- lehet, hogy egyszer kipróbálom, akkor beszámolok róla!! 100 g vizahólyag kb. 11-12 000 Ft, de ha 1 kg-t veszel, odaadják 90-100 000 Ft-ért is.. -- de ez csak hólyag és nem enyv!! üdv: Robi A denaturált szesz nem oldja fel az enyvet, hanem kivonja belőle a nedvesség-tartalmát, és ettől elridegedik, könnyen eltörhető a ragasztási helyen. Így szedünk szét (csont)enyvezett ragasztást. Namármost, ha ez az enyv nem nedvszívó, akkor nincs víz tartalma, és ha így víz-tartalom nélkül nem rideg ,akkor nem tudod eltörni! Nekem eddig minden szakember, és szak-könyv azt mondta, hogy csak a csontenyv megfelelő hegedű ragasztásához és persze jómagam is ezt tapasztaltam. Pontosan ezen tulajdonsága miatt nem való a csontenyv többek között íjhoz sem. Az öreg hegedűk nem azért bírták olyan sokáig ,mert nagyon tartós a ragasztásuk, hanem ,mert a fa részek sérülése nélkül fel tudták újítani. Egy csontenyvezett ragasztást (a körülményektől függően) kb. 40..70 évenként fel kell újítani. Tehát a csontenyvnek nem a tartóssága a nagy előnye ,hanem a felújíthatósága. Bár kitudja, miről nem hallottam még? Az olyan részek ragasztásához el tudom képzelni, hogy régen hólyag-enyvet használtak, amit várhatóan soha nem kell szétszedni. Ez egy hegedűn max. egy törött nyak megragasztása lehet, vagy hasonló, szerintem. Egyelőre nem vagyok szakember, de annak készülök. Nem igazán akartam ebbe az enyv kérdésbe beleszólni, úgy egyébként bosszant, ami fing-fűrészelés van a SZIP-en az ij-készítős topicban, de mégis megteszem. Jártam én is Grózernál, én nem a mesét hallgattam meg, hanem a beszélgetés közben kérdéseket tettem fel. Nekem úgy mondta, hogy maximum csak a legkülső ínréteg kap halenyvet, a többi bőrenyv. (Tehát nem biztos, hogy a legkülső nem az.) Azt sem hiszem, hogy bekerülési ktsg alatt árulná az ijakat, "presztízsből". Azt nem nagyon értem, hogy milyen olcsóbb íjakhoz használ Grózer bőr-enyvet. Írod, hogy Grózert egyenes embernek ismerted meg. Hát, lehet, hogy két személyről beszélünk. Én május 18-án rendeltem tőle, személyesen egy vrf-et. Azt ígérte, hogy 2-4 hét alatt elkészíti, mivel "kiszorít" számomra egyet a félkészek közül. Nos, az íj február nyolcadikán készült el. De akkorra már a Grizzlym megjött Amerikából. Szóval, azt se hidd el, amit a Mester kérdez. fece_ Már láttam őket. Egyetértek azzal, hogy famagnak jobb a sugaras metszésű. Az jobban bírja a lapjára ható nyomást, és a nyírást. Főleg csak ezeket kell neki bírni, mivel a hajlítás szempontjából közel van a semleges szálhoz. A nyomás onnan ered, hogy a húzott és a nyomott szál közeledni igyekszik egymáshoz. Ez az energia-minimumra való törekvés elve miatt van ( a mechanikában is érvényes). A karban tárolt energia többféleképpen csökkenhet: - elsül az íj - eltörik az íj (elszakad a húzott oldal) - a rétegek elcsúsznak egymáson, így a kar több kisebb inercianyomatékú részre esik szét. Ez akkor következik be, ha a hajlításból eredő nyírást valamelyik réteg, vagy a ragasztás nem bírja. - a rétegek közül a középső összenyomódik, és így a húzott-nyomott szálak közelebb kerülnek egymáshoz, ami szintén inerciacsökkenéshez vezet, a szélső szálakban kisebb lesz a feszültség. Tehát a famagnak nyomást és nyírást kell bírnia, azt pedig jobban bírja a sugaras metszésű famag. Visszatérve az íjaidra: nagyon tetszenek, jól néznek ki, elismerésem. Ha be tudnám szerezni a szarut, meg az ínt, én is belefognék egy ilyenbe. Igen, az álló évgyűrűset sokkal jobbnak tartom én is, leginkább a vetemedése miatt, de számtalan érvet tudnék még mondani mellette, össze fogom őket szedni, s leírom ide. Egyébként honnan lehetne 13 / 18
nyírfakérget szerezni?? (azon kívül, hogy nyírfáról ) És tud-e valaki valamit a magyar vízi bivalyok szarváról? "csavarodott"-e, milyen vastag, milyen széles.. Biztosan mondhatom, hogy a kazein-enyv, ahogyan Te nevezed, tejjel biztosan nem működik. (remélem ezzel most nem nyúlok darázsfészekbe) Fogalmam nincs mi adta az alapot, de azt gondolom teljesen felesleges kísérletezni vele. Nem szívesen mondok ilyet, de rengeteg bosszúságtól kíméli meg magát, aki ki sem próbálja ezt a módszert. Lehet jól ragasztani vele,de én mégsem javasolnám senkinek. Nagy kisértés esetén, ha valaki mégis ellenhálhatatlan vágyat érez iránta, a zsír szegény, jól kicsöpögtetett házi túrót javaslom. Szarvnak a gyertyánt javasolnám. Kemény, nagy szilárdságú, kopás álló, finom szövetű, szálkamentes. Nem lehetetlen a beszerzése sem. Azt nem mondom, hogy a fent említettek nem alkalmasak, különösen a kőris, és a juhar, de szerintem a gyertyán nagyon jó. A diót mindenesetre meggondolnám. Nekiesel kalapáccsal. Én gumi-kalapáccsal kalapáltam kövön, de mivel szétment a gumi-kalapács , normál fém-kalapáccsal folytattam. A lényeg, hogy forgatni kell az inat minden kalapács-ütés után, mert ha egyből ellapítod, akkor megette a fene, csak kínlódás lesz vele. Ha szépen kikalapálod, minimális meló van vele, gyakorlatilag szinte szálakra bomlik. Csak szét kell szedni, akár kézzel is. Ha kézzel nem megy, akkor egy csavarhúzóval megbontod, és utána megy már magától. Sok sikert! T Szerintem az eper, famagnak nem alkalmas. Én csak juharból, de többen kőrisből csinálják. Légy türelmes az inak szétszedésénél, mert éppen ott az Y elágazásnál szinte összefonódtak. Nekem több órába telik egy íjra való ín kiszedése. Vagy én vagyok ügyetlen, vagy Turas nagyon ügyes. Nekem még soha nem akart szétjönni magától, pedig már néhányat szétszedtem. A szőrös növény egy kaukázusi juhász. ( több esze van, mint egy belvárosi ügyvédnek) Még egyszer a szarukról, ha már így megharcolsz értük legalább legyen jó. A bikáknál a szarv, egy másodlagos nemi jelleg. Herélés után ez a szarv megváltozik, úgy ahogyan a pofája, és a szőrzete is. A változás nem az íjászok javát szolgálja, nem is erre van kitalálva. Remélem a következő vásárlásnál ezeket figyelembe veszed. Tisztelettel: Levin. Levin! Ez nem ügyesség kérdése! Nem szabad hagyni, hogy teljesen kiszáradjon az ín! Nem finoman nedves rongyba kell hagyni, hogy valamennyire megszáradjon, vigyázva, nehogy megpenészedjen. Ha már száraz a külseje, de a belseje még egy kicsit rugalmas, akkor kell nekiesni a kalapáccsal. A lényeg hogy el kell kapni a megfelelő pillanatot, amikor még nem száradt meg annyira, hogy törékennyé váljon, de ne is szotyogjon a nedvességtől. A másik, hogy kalapálás közben forgatni kell az ín-csomót minden egyes ütés után, mert ha egyszer kilapult, vért fogsz pisilni, mire szétszeded. Sziasztok Én forgatom és nedvesítem az inakat kalapálás közben és utána, de egyetértek Levinnel: nekem a kalapálást nem beleszámítva(ami legalább 2 óra), legalább 5 óra egy íjra való ín normális szétszedése, de lehet hogy mi vagyunk lassúak Szürke marha szarvból lehet jó íjat készíteni, csak nagyon jól kell beleválasztani (ami nehéz), és rövid íjakhoz nem való. Nekem az a tapasztalatom, hogy hajlékonyabb, és kevésbé törékeny mint a vízi bivaly szaru. A vízi bivaly szaru pedig homogénebb anyag, könnyebb és jobb ragasztani. Üdv: Robi 14 / 18
A tülökből a csontot egy nagyon egyszerű módszerrel távolíthatod el. Ezt úgy hívják, hogy macerálás. (innen ered a szó is) Tedd egy erős műanyag zsákba, a zsákon maradjon nyílás, hogy a legyek hozzáférjenek. A többit a természet kb. kettő hét alatt megoldja. Gyomor-forgató eljárás, de nagyon hatékony. Ez említett idő elteltével apró ütögetésre, általában kiesik, de ha nem, egy ács-kapoccsal már kihúzhatod. ( az asszonyt ne vidd a közelébe, Te is csak akkor nézegesd, ha jó a gyomrod, vagy meg akarsz szabadulni valamitől) Üdvözlöm a szomszédokat is. Levin. Hello! ranti, jó lesz az a szaru, ne félj tőle. Ezt a zsíros részt nem egészen értem, egyszerűen "smirgli-papírral" felcsiszolgatod mind a két oldalt. Az íjból én úgy gondolom a szarunak egy kicsit vastagabbnak kell lennie mint a famagnak. A ragasztásnál rovátkázd be a szarut és a famagot is igy jobban beleragad az enyv, a ragasztásnál figyelj ara hogy nem a ragasztó mennyiségétől hanem a nyomástól függ a ragasztás minősége. Ha felcsiszolod nem lesz zsíros a dolog az enyém egyáltalán nem is volt zsíros én vízzel öblítgettem miközben véstem. A szaru lapítása egyenesítése: Először is, ha olyan helyzetbe vagy hogy sok a szarud, és megteheted azt hogy 1 szarvból csak egy lemezt vágsz ki akkor a külső ívet válaszd "szerintem". Én először melegítettem hőlégfúvóval (ezt nem ajánlom mert törékennyé válik tőle ha rosszul csinálod és nekem pl. fel is hólyagosodott pár helyen ami nem jó dolog.) Ezután két fa-lap közé raktam és préseltem "szorítókkal", ez teljesen felesleges erőfeszítés volt például. Elég annyit tenned hogy ha kint raksz tüzet és fölötte (nem a lángban:) visszamelegíted az anyagot egész puhává és formálhatóvá válik. Ekkor kell gyorsan a fa-magra szorítani lehetőleg kb. kisujj vastagságú kötéllel kb. 10 perc múlva visszahűl, de én rajtahagynám egy napot azért. Amit eddig megtanultam az az, hogy semmit sem szabad elkapkodni. Persze az első íjaknál az ember nagyon izgul és már alig várja hogy kész legyen, nem szabad türelmetlennek lenni, mert elrontod. Én tudom, mert így jártam. Mikor megvan a másik karra is kötözz egy szarut ugyan ezzel a módszerrel. Miután letelt a várakozási idő utána lehet levenni a fa-magról és ragasztani. Ragasztás: Bőr-enyvvel (Művész-ellátóban lehet kapni fél kg 2000 huf volt tavaly előtt), kétfalú edénybe melegíted. Lekened a famagot vékonyan, a szarut vékonyan és hagyod megszáradni egy kicsit, utána mégegy réteg vagy a fa-magra vagy a szarura, ahogy jól esik. Ezután újból rá kell rögzíteni a kötéllel a szarut a famagra szorosan végig (Íj-készítés Kisberkenyén c. albumba van kép és a cél-szerszámról is, amivel jól lehet szorítani). Ezután tűz fölé rakod hogy az enyv megengedjen és kifolyhasson a felesleg(Emlékez nem a mennyiség a nyomás a lényeg).Én ilyenkor még szorítókat is alkalmaztam. Minimum egy hetet kell várni a száradással,(Célszerű egyszerre mind a két kart megragasztani.) A szarulemezt persze úgy alakítsd, hogy ne legyen túl vastag, se túl vékony a szélénél, inkább lógjon ki kicsit, majd utána kell összecsiszolni. A szaru a végleges formáját vastagságát majd a tillerezésnél kapja meg. Ezután majd inaznod kell, óvatosan kezd el összehúzni az íjat ajzással ellentétes irányba (persze mind ezt 15 / 18
a száradás vége utána. Ilyenkor hangolhatod egy kicsit a karokat hogy szépen kapják meg az ívüket,vagyis faragj le éles késsel a szaruból (de vigyázz ne sokat). Így lesz benne reflex, vagyis majd az inazás után. Az inazást majd rétegenként kell elvégezni 3 réteg 1 hetes száradási idő minimum. De majd erről később. Remélem sikerül megérteni a leírásomból a dolgokat!Várom a képeket a címemre! Kb. ennyi az egész, kérlek titeket, javítsatok, ha valamivel nem értetek egyet, vagy nem jól írtam. Ehhez annyit tudnék hozzáfűzni, (bár íjat még nem csináltam, de ez általában minden enyvezésre igaz) hogy jó ha utánamelegíted, és ekkor kifolyik az enyv, de jobb ha előtte melegíted át a ragasztandó felületeket, rákened az enyvet, és a felület még percekig elég meleg a szorításhoz. Ez annyival jobb mintha utána melegíted, hogy nem kell az egész anyagot átmelegíteni ahhoz, hogy a hő elérje az enyvezést, hanem a ragasztás előtt közvetlenül a felületeket elég felmelegíteni. Az tuti, hogy fa esetében akár 5..10 percig is elég meleg a fa, még csontenyv esetén is (az dermedékenyebb). A tillerezést pedig szerintem ne éles pengével csináljátok, hanem színelő-pengével, másnéven citlinggel (az asztalos majd elmondja, mi az). A már többször több helyen is belinkelt és közzétett koreai íj-készítős felvételen is láthatóan citlinggel kaparják a szarut. Hello Ranti A szarunál arra figyelj, hogy csak a hajlós részeken kell egyenes szálúnak lennie, a markolatnál mindenképpen engedd össze a szarukat. Tehát a csapozás alatt és a markolatnál már mindegy, hogyan mennek a szálai. A szaru ragasztásakor a szarunak és a fának nagyon pontosan kell illeszkednie, és nagyon fel kell érdesíteni mindegyiket. És a fa-maggal hogy állsz? Üdv: Robi a jól értettem, neked a fedetlen íj nem tetszett, az volt készülőben, abból lett a kérgezett! Azért tűnhet szögletesnek, mert a fa és a szaru találkozása a markolatnál egyenes, és nem látszik a szaru kontúrja. Mihelyst ez a találkozás el van tüntetve - lásd: csontlemez - akkor már csak a szaru kontúrját látod, ami meg íves. Remélem érthetően írtam A fa szál-iránya sokat számít, mert ha oldalra kifutó szálakból van sok, akkor csavarodhat az íj. Üdv: Robi Én elmentem egy halas boltba, megkérdeztem szoktak-e pucolni, mondták, hogy szoktak. Megkértem szépen, hogy a hólyagokat tegyék már nekem félre. Megbeszéltük mikor menjek érte, hogy ne rohadjon rájuk. Kaptam egy jó nagy szatyorral. Volt mindenféle halé benne. Kifőztem enyvnek, és mocsok erős ragasztó lett belőle, pedig nem kecsege volt. Ha tudsz szerezni szatyor-számra kecsege-hólyagot, az sem hátrány. Fel kell vágni csíkokra, és bele egy fazékba, a fazekat bele egy vödörbe, a vödörbe 300Wattos merülő forraló, és így kell hagyni egy napig. Ha kifőtt, le kell szűrni és a levet szikkasztani kell. Ezt úgy csináltam, hogy a merülő forralós vödör víz tetejére ráhúztam egy kukás zsákot, és arra öntöttem az enyvet, hogy azt a víztől csak a kukás zsák választotta el. Így állandó hőt kap alulról, és a nejlonról könnyű leszedni ha megszárad. Edény nem jó, mert beleragad még a műanyagba is. Főztem kecskebőrből is. Az ín valóban húz még rajta. Hagyd már azt a hal-hólyagot. Először csináld meg bőr-enyvvel, nyúl-enyvvel, keverheted is a kettőt. Amikor már képes vagy stabil íjakat készíteni, és még mindig ennyire be van csípődve Neked ez a halhólyag-enyv, akkor csináld. Könnyen beszél az aki még nem próbálta. (ebből van több, lényegesen több) Más problémáid vannak még mint ez az enyv. Frissen, csíkokra vágva. Igen, vizet amennyi ellepi. Igazából jobb ha csak 60..70fokig melegszik, ha a lábast a forró vízbe rakod, akkor ennél nem is nagyon lesz benne melegebb, a 300Watt ugyanis kevés 16 / 18
20liter víz teljes felforralásához, csak lokálisan fog forrni. Tészta-szűrő. A kecskebőrt be kell meszezni a szőr-oldalon, és szőrével belül összecsavarni, majd mész-tejbe 3napig áztat, és kanállal lejön a szőr. Ezt csíkokra kell vágni, rá víz ami ellepi és 24 óráig főzni. Azért kecskebőr, mert az volt. A nyúl-enyv nyúl-bőrből készül. Húgyhólyagot nem próbáltam, de szerintem teljesen más mint a hal-hólyag. A húgyhólyagból lehet hólyag-hegedűt csinálni. Nem olyan ördöngös azt a hal-hólyagot kifőzni, ha már főződ, és tudsz hal-hólyagot szerezni, csináld abból! Gyakorlatilag ha megvan a hal-hólyag, ugyanúgy kell csinálni, mint a bőr-enyvet. Talán a csíkokra vágás macerásabb, de megcsinálható. Abból csináld, amit szerezni tudsz! Minél többet csinálsz egyszerre, annál jobban megéri vele tökölni. Más: Korábban Hun23 nevű barátunkkal beszéltünk arról, hogy a hegedű-készítők használják a halhólyag-enyvet, de nem tudtuk mire. Azóta megtudtam, hogy a fa impregnáló beeresztésére használják hígan belülről, kívülről ugyanígy a pácolás előtti beeresztéshez, de arra a zselatin is jó. Ranti A rövid magyar három részből áll. Van egy 90 cm hosszú 1 cm vastag kőris lap, némi reflex is van benne, a végei 5-6 cm-re vannak a vízszintestől. ebbe megy bele 7-8 cm csapolással 30 fokos szögben a szarv. A húr-beakasztó 20 cm-re lesz. Így 130 cm ntn. Az inakat elég a felrakás előtt szétszedni 2-4 mm szélesek az ín-szálak. Az átlapolás 4-5cm. Nem ajánlom hogy nagy táv legyen a két szarulemez között, mert nagy a leválás veszélye. Hallgass Levinre, nagyon jó a bőrenyv. Nem könnyű ilyen rövid 40 fontos íjat csinálni mert nagyon nehezen lehet a karokat egyensúlyba hozni. Milyen hosszúak a szaru-lemezek ? Szőr Ranti A markolati részt (18-20 cm) utólag ragasztom fel a háti oldalra. A fül szöge a karokhoz képest 30 fok. Ha a szaru csont illesztés közel van a hajlós részhez akkor könnyen leválhat a szaru. Elég hosszúnak néz aki a szaru-lemezed így inkább ütköztesd őket a markolat közepén. Az inaknak nem lesz semmi baja ha egyszer rendesen kiszárítottad őket. A lényeg hogy száraz helyen legyenek. Átlapolás minden esetben kell az ín felragasztásakor, száradás után meg kell egy kicsit reszelni. Amúgy is fel kell durvítani az inat a rétegek között. Erősebb íjat könnyebb csinálni mert a karok akkor stabilabbak. Szerintem csinálj 140-es íjat a szaru elég hosszú hozzá, igy vastagabb karnál is gyengébb lesz az íj. Hát Jászberény elég messze van, de ha veszed a fáradságot, szívesen látlak. Szőr A markolatot általában csak ráenyvezik a fa-magra, legtöbbször annak a hátára. A szarv csapolását ha leírnám én sem érteném meg, ha adsz egy e-mail címet akkor küldök képeket. (A profilodban is megadhatod, ne félj, a szűz-lányok nem fognak kéretlen ajánlatokkal bombázni) Fece Tan-hu A famag pontos kidolgozásának a lényege a vékonyítás beállítása. A felület feldurvítása inkább csak hosszában történjen, egy vasfűrész-lap megteszi. A múltkor írtad ha jól emlékszem, hogy egy kettős halom famagot készítettél inazni. Az inazás csak akkor fog gyorsítani az íjon ha elő van feszítve. Ez azt jelenti hogy az inazás során az íj szarvai közelítenek egymáshoz. Ezt megtörténik kismértékben az ín száradásakor is , de rá is kell jócskán segíteni. Ha nincs előfeszítés az csak megvédi az íjat a töréstől, de nem lesz plusz sebesség sőt esetleg lassulni fog, mert azt enyv nehéz anyag. Egy eleve kettős halom famagot nem lehet előfeszíteni. Amúgy a szaru nélküli inazott magyar formájú íjakon mindig megrogyik a fa a hasi oldalon. Nem véletlenül volt 17 / 18
rajta szaru. A kettős halmot azért találták ki az íj-készítők szerintem mert szép íjformát akartak elérni leajzott formában is, vagy rossz példát láttak, mondjuk egy erősen húr-követő szarus íjat. Ilyeneket lehet gyakran látni a tatár íjak között amelyekben annyi reflex van hogy az hosszú és intenzív használat folytán valamilyen húrkövetés kialakul. Ez persze őket valószínű nem érdekelte csak az meglegyen benne az a 100 font, amivel bárkit le lehet szedni. De eredetileg nyilván nem volt benne kettős halom, hanem karikába hajlottak. Szőr Szia ! A hasi oldal a bambusz kérge ( gondolom így hívják ) , ez nagyon merev anyagnak tűnik , ezért a belsejét leszedtem amennyire tudtam , most kb. 3 mm vastag , nem mertem vékonyabbra , hogy valami maradjon a finomhangolásra is . A nyomott oldalon ezt nyugodtan lehet , legalábbis a neten talált forrásokból ez derült ki , a húzott oldal már nem ennyire egyértelmű , ki erre ki arra esküszik , de szerencsére ennél az íjnál ez még nem érint . A mag a 0,6 cm-es laminátumból van, hajló rész kb. 2.5-3 mm a finomhangolás után , karok a síktól kb. 5 cm-re visszafeszítve . Az íj teljes hossza 110 cm , a szarvak 22cm hosszú és 45 fokosak , az ideg-hosszról még fogalmam sincs , de úgy 110cm fölött lesz , úgy néz ki . Képek , ha kibírta az első lövést , utána viszont rögtön . Üdv ! Tan-hu Áztasd be meleg vízbe az inat 40-50 fok. 15-20 perc alatt megpuhul. Vizesen rakd ki egy deszkára a szálakat kb. másfélszer olyan szélesen, mint az íj szélessége. Persze több egység kell az átlapolás 4-5 cm legyen. Csípd fel az egész egységet a mutató és középső ujjad közé. Húzd ki belőle a vizet a másik kezeddel. Mártsd be az enyvbe az inat, nem kell teljesen kihúzni az enyvet a bemártás után. Az enyv legyen majdnem olyan sűrű, mint a méz. Rakd az inat az íjra, és simítsd rá, hogy a levegő kijöjjön alóla. Várj legalább egy hetet mielőtt a következő réteget felrakod. Szőr Érdemes kísérletezni különböző enyvek keverésével már csak azért is, mert aki komolyan gondolja, hogy ilyen íjat épít, az nem egyet vagy kettőt készít. Azt borítékolni lehet, hogy az elsők nem lesznek igazán jók. Lehet keverni az enyveket. de a bőr az alap. A csontot, és kazeint én biztosan nem használnék. Levin Fusizoli Jó a nock, csak sorozatban gyártani ilyet elég macerás, Én régebben tömör szaru-nockot csináltam, amit a patából nem lehet. Az egyszerű, gyors és soha nem törik. Itt valószínű az a probléma hogy aki már csinált szarus íjat annak annyi maradék szaruja van hogy nem vacakol patával. Az enyv kérdéshez annyi, hogy jó a túró enyv de vigyázni kell mert képes megmarni a fát. Én csináltam fogazott pontos illesztést fa és szaru-lemezek között de a mész részben megette a fa fogazását. Lehet hogy túl sok meszet tettem bele. Úgy tudom 10:1-hez kell. Ínhoz biztos nem jó mert ugyanúgy fel fogja oldani az kollagént mint a kazeint. Már többször írtam hogy szerintem kár vacakolni a halenyvvel. Amúgy szerintem az éppen nem olyan jó tulajdonsága, hogy nem dered meg, miután az ember felrakja az inat az íjra. Ettől még lehet hogy rugalmasabb, mint a bőrenyv. Szerintem a halenyv kérdés a legutolsó problémák közé tartozik az íj készítésében. Szőr
18 / 18
