SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
Ökoszisztéma szolgáltatások a Szikrai Holtág környezetében (Tiszaalpár-Lakitelek) Belsı kutatási jelentés Kelemen Eszter, Málovics György SZIE KTI - SZE
Bevezetés A Jedlik kutatásban résztvevı szegedi ökológus kollégák kérésére került sor 2007. ıszén a Szikrai Holtág környezetében a helyiek által észlelt és értékelt ökoszisztéma szolgáltatások kvalitatív kutatási módszerekre (interjúkra) alapozott felmérésére a SZIE KTI és a Szegedi Egyetem kutatóinak együttmőködésével. A kutatásba a két egyetemen zajló egy-egy kurzus kapcsán graduális hallgatók is bekapcsolódtak (a SZIE KTI tíz negyedéves környezetgazdász hallgatója, illetve a SZE tizenkét hallgatója vett részt a terepmunkán). A terepmunkát megelızıen a kutatók elızetes terepbejárást tartottak a Szegedi Egyetem két ökológusának vezetésével, hogy maguk is megismerjék a két települést, illetve a természeti környezetet, valamint hogy potenciális interjúalanyokat győjtsenek. A diákokkal közös terepmunkára 2007. november 9-11. között került sor, a három nap alatt párokban dolgozva összesen közel ötven interjú készült gazdálkodókkal, civil szervezetek képviselıivel, pedagógusokkal, vízügyi és természetvédelmi szakemberekkel, helyi tisztségviselıkkel – vagyis a holtág környezetében jelenleg folyó természetvédelmi munka legfıbb érintetteivel. A terepmunka során a legtöbb interjút Tiszaalpáron és Lakiteleken készítettük, de néhány környezı településen is készült interjú (Bokros, Csongrád, Csépa). Az interjúkat minden esetben párokban készítettük, s legtöbbször hangfelvételen is rögzítettük. Az interjúk elsıdleges célja az volt, hogy összeállítsunk egy listát azokról az ökoszisztéma szolgáltatásokról, amelyek az interjúkban említésre kerülnek, amelyeket a helyi emberek észlelnek és értékelnek. Emellett ugyanakkor figyelmet fordítottunk az ökoszisztéma szolgáltatások idıbeli változására is, illetve arra, hogy a gazdálkodási módszerek és a helyi intézmények változásai miként befolyásolják az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Tanulmányunk két részbıl áll: az elsı részben írásos anyagokra és interjúkra támaszkodva röviden ismertetjük a korábbi idıszakok jellegzetes megélhetési módjait, illetve ehhez kapcsolódva a domináns ökoszisztéma szolgáltatásokat (elsısorban Tiszaalpárra fókuszálva, mivel a legtöbb interjú itt készült). A második részben összegyőjtjük és rendszerezzük az interjúkban említett ökoszisztéma szolgáltatásokat, kiegészítve azzal, hogy milyen értékeket társítottak azokhoz a megkérdezettek. Az ökoszisztéma szolgáltatás leltár struktúráját a Millenium Ecosystem Assessment (2005) és Hein et al. (2006) csoportosítására építve alakítottuk ki (ld. 1. táblázat). 1. Táblázat: ökoszisztéma szolgáltatások funkcionális csoportosításban Termelı szolgáltatások - élelmiszer (provisioning services) - takarmány - energiaforrás, tüzelıanyag - faanyag, ill. egyéb nyersanyag - biokémiai, orvosi célú anyagok - genetikai készletek - díszítı elemek Szabályozó - széndioxid megkötés (levegı minıség) 1
SZIE KTI & SZE
szolgáltatások (regulation services)
Kulturális szolgáltatások (cultural services)
Támogató szolgáltatások (supporting services)
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
-
2007. december
éghajlat szabályozás felszíni és felszín alatti vizek szabályozása, minıségének fenntartása árvizek elleni védelem erózió elleni védelem faji reprodukció biztosítása szennyezıanyagok lebontása beporzás kártevık és fertızések elleni védelem viharok elleni védelem zaj és por elleni védelem biológiai nitrogén megkötés (biological nitrogen fixation) természet és biodiverzitás védelem kulturális, történelmi és vallási örökség tudományos és oktatási szolgáltatás rekreáció és turizmus esztétikai érték, vonzó tájképi egyéb kulturális vagy mővészeti információk, inspiráció „sense of place” talajképzıdés tápanyagkörforgás elsıdleges termelés
1. Ökoszisztéma szolgáltatások hajdanán Tiszaalpár környezete évezredek óta lakott hely, 1075-ben a Garamszentbenedeki Apátság adományozó levele említi a település nevét elsıként írásos formában. A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett, az itt lakók a Tisza nádasaiban bujkáltak, vagy a közeli városba, Kecskemétre menekültek. A törökök kiőzése után, az 1700-as évek elsı felében szervezett betelepítések következtében népesült be újra a térség, fıleg az ország északi területeirıl érkezı telepesekkel. Alsó-Alpár puszta ekkor a Váci Püspökség hőbérbirtoka volt, a környéken azonban Kecskeméti bérletek is jelentıs számban voltak. Az 1700-as évek második felétıl jelentıs fejlıdésnek indult a település, fıként a Tisza közelségének köszönhetıen. A természeti adottságok kedveztek a gyümölcs és szılıtermesztésnek, a folyó pedig kiváló lehetıséget adott a kereskedelemre (fıleg Kiskunfélegyháza irányába). A halban gazdag ártér élelemmel és építı-, valamint díszítı anyagokkal látta el az itt élıket (a főzet, a nádat, a gyékényt egyaránt használták építkezésre, használati tárgyak készítésére). A víz sodrása lehetıvé tette, hogy sorra épüljenek a vízimalmok, amelyek a környék gabonáit ırölték jó pénzért. Emellett az alpáriakat a rév is kiegészítı jövedelemhez juttatta, mivel akkoriban viszonylag kevés helyen volt mőködı átkelıhely a folyón. A Tisza nyújtotta gazdag haszonvételi lehetıségek a népesség ugrásszerő fejlıdését eredményezték: az 1850-es években a lakosság 1600 fıt tett ki, a század végén azonban már megközelítette a 3500 fıt. Ennek a természeti környezettel összhangban kialakult gazdasági és társadalmi jóllétnek a technológia fejlıdése vetett véget. A 19. század végén ugyanis megépült a vasút, ami felváltotta a vízi közlekedést, a folyószabályozás következtében pedig levágták a falu mellett húzódó jobbparti kanyarulatot, amivel az élıvíz több kilométer távolságra került a településtıl, s a korábbi vízre épülı szolgáltatások leépültek (megszőntek a malmok, a rév, a rév melletti kocsma, a hajózás stb.). A századfordulót követıen ezért az ártéri terület új haszonvételei kezdtek elterjedni, s a korábban vízjárta rétet legelıként, vagy szántóként hasznosították. Mivel árvizek idején a rét még ekkor is mintegy „vésztározóként” szolgált, a
2
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
gyakori elöntések gazdagították a talajt, s kiemelkedı terméshozamokat eredményeztek, amit összehasonlítani sem lehetett a magasabban fekvı, homokos területek hozamaival. Ezért mind nagyobb igény keletkezett a rét hasznosítására, a tartós elárasztás elkerülésére, ami a gátak folyamatos magasításával járt együtt. Erre az idıszakra még emlékeznek idısebb interjúalanyok, s igazi aranykorként emlegetik: „a rét volt a falu éltetıje.” A mai viszonyok ehhez az állapothoz nagyon hasonlóak: drasztikusan más ökoszisztéma szolgáltatásokat használnak a holtág mentén és a magasabban fekvı homokos területeken, s bár még mindig kiemelkedıek a víz nyújtotta hasznok, a hangsúly egyre inkább az intenzív(ebb) mezıgazdasági hasznosítás felé tolódott el, sok esetben a szabályozó és támogató szolgáltatások kárára, ahogyan ezt látni fogjuk a következı fejezetben közre adott ökoszisztéma szolgáltatás leltárból is. 2. A helyiek által észlelt ökoszisztéma szolgáltatások jelenleg 4.1. Termelı szolgáltatások 4.1.1. Élelmiszer - Szılı és egyéb gyümölcsök (az 1960-as évek elıtt különösen tradicionális mővelés, ahol a szılı közé gyümölcsfákat ültettek, a téeszben és utána magas mőveléső, új fajták). o Szılınek volt a környéken hagyománya (kékfrankos, zalagyöngye, rajnai rizling). Támogatással szedik ezt most ki. (Jegyzetelt interjú) Az EU és a kormány támogatásával rengeteg szılıst felszámoltak, helyükre erdık kerültek. (Jegyzetelt interjú) o Van, aki a szılıs nagy részét eladta, mert nem tudta eladni a bort, ugyanis „bejöttek a tablettás, és csinált borok, amik jóval olcsóbbak, mint az igaziak” (Jegyzetelt interjú) o A termıföld magas kvarc tartalma kedvez a szılınek is. Azért telepítették a szılıt az Alföld ezen területére, mivel itt nagyobb volt a terméshozam, illetve a gyökereit károsító rovarok járatai beomlottak a homokos talajnak köszönhetıen… A környék domborzati adottságai tekintve kihagyhatatlan a borgazdaság. A térség borai jellegzetesen savasak. (Jegyzetelt interjú) Homokos a terület, ez kiváló fóliázásra, szılıtermesztésre. (Jegyzetelt interjú) o A területen magas a napsütéses órák száma, talaja homoktalaj, ezért szılıtermesztésre kitőnıen alkalmas. Továbbá a Tisza is kedvezı klímát biztosít… Ezért vétek volna mást termelni itt, mert más növény nem képes kihozni a földbıl azt a sok értéket, mint a szılı. (Jegyzetelt interjú) - Bokros o A helyzet ugyanakkor változik: A borgazdálkodás Bokros környékén jelentıs, de a talajminıség romlása miatt már itt is hanyatlóban van. (Jegyzetelt interjú) Ledózerolták a homokdőnéket, amik régen a szılıtermelésnek nyújtottak kiváló terepet. (Jegyzetelt interjú) o A gyalogszılı ültetvényeket gyümölcsfákkal együtt telepítették. o İszibarack, szilva, meggy, körte, alma. o A föld termékeny, Újfalun termesztettek zöldségeket, és Alpáron pedig gyümölcsöket. A fı megélhetési forma a gabona és repcetermesztés. A víz miatt a páratartalom egész évben magasabb és ez kedvez a növénytermesztéshez. (Jegyzetelt interjú) - Kertészeti kultúrák, fóliasátoros termelés az utóbbi években terjed (dinnye, főszerpaprika, kínai kel stb.)
3
SZIE KTI & SZE
-
-
-
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
o Korábban a tájra jellemzı dohánytermelés mára már eltőnt, helyét a dinnyetermelés vette át. (Jegyzetelt interjú) o Ezen a vidéken a jó minıségő talaj miatt kiválóan megterem a görögdinnye, mely minıségileg a 2. helyet éri el az országban. (Jegyzetelt interjú) o Az egész faluban 3-4 ember foglalkozik állattartással. A település lakosai fóliázással, vadászattal, szılıtermesztéssel foglalkozik. A talaj fekete kötött talaj, jó minıségő. (Jegyzetelt interjú) o Régen sok sárgabarack… termett itt. (Jegyzetelt interjú) o Az itteniek a mezıgazdaságból élnek meg. Legtöbbjük szılıt termeszt de majdnem mindenkinek van fóliája is, ami a megélhetést biztosítja… Nekünk is van két fóliánk virágtermelés céljából, és egy üvegházunk. Ez mind az udvarunkban. – (Jegyzetelt interjú) (Bokros) Halászat, horgászat (elıbbinél a termelı szolgáltatás az elsıdleges, utóbbinál ugyanakkor fontos a rekreáció is). o Három halász van még a településen (Tiszaalpár), korábban több száz varsával dolgoztak. (Jegyzetelt interjú) o „Tavaly lassan apadt vissza a Tisza, rengeteg a hal azóta.” o A holtág nagyon fontos volt, 10-15 családnak biztosított a halászat megélhetést. o Ellentétben lehet a rekreációs szolgáltatással: A halászati kft. nem engedte, hogy megnyíljon a strand, a halır felzavarta a gyerekeket a holtágtól. (Jegyzetelt interjú) o A Kis-rét egész nyáron mocsaras volt. Szoktam horgászni a csatornában. Kárászokat akár kézzel is lehetett fogni, mivel a Tisza elöntötte a területet és amikor visszahúzódott nagyon sok hal volt egy helyen, zsákszámra lehetett fogni a halakat (160-ig számoltuk a kárászokat). (Jegyzetelt interjú) o „A halászat kikopott.” A Tisza szabályozás elvette a lehetıségeket. Már a holtágnál sincs hagyományos halászat. „Egy-két hivatásos halász van még, de ık is csak a folyó Tiszán halásznak.” „Meg kell, hogy éljenek!” „Árvíz idején jól fognak, csendes idıben kevésbé.” (Jegyzetelt interjú) Vadállomány o Tiszaalpári vadásztársaság területe 200 ha, lakitelekié kisebb, csongrádiaké jelentısebb. (Jegyzetelt interjú) o Vaddisznó, ız, szárnyasok. o Külföldrıl is jönnek ide vadászni: A sóstói részen régen szikes tórendszer volt, csodálatos madárvilággal. Régen még ki is virágzott, és sok bevételt jelentett az olasz vadászok miatt. o Régen foglalkoztak itt fácánneveléssel, de a kevés bevétel miatt ez sem mőködik. Vadászként állandóan szemmel kell tartanom az állatpopulációk változásait. Sok nagyvad van ezen a területen. A kisvadak egyre jobban kiszorultak a térségbıl. (Jegyzetelt interjú) o Jelentıs bevétele volt a kilıtt ızbakoknak (a húst értékesítik a felvásárlóknál. (Jegyzetelt interjú) o „Komoly probléma az orvvadászat.” „Van, hogy egész nap kinn ülök, és lesem az idegen autót, embert.” Az orvvadászok által kilıtt vad is beleszámít abba a keretbe, amit szigorúan be kell tartani. (Jegyzetelt interjú) o A környéken jelentıs az erdıs terület, bennük sok vadállat, fıleg ızek. (Jegyzetelt interjú) (Bokros) o Méz
4
SZIE KTI & SZE
-
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
o Régen sok méhész is volt, de ezek lassan kihalnak. o A területen nagyon elszaporodott a gyalogakác. Ez sok védett növényfajt kiszorít, mert invazív faj. Ugyanilyen a selyemkóró, mert mechanikusan nem írtható, mivel gyökerén alvórügyek vannak, de a méhészeknek nagy elınyük származik mivel nagyon jó méz készül belıle. (Jegyzetelt interjú) Dohány
4.1.2. Takarmány - A holtág közelében, elsısorban a Kisréten van legeltetés: o Kisréten is nagyon jó föld van, de ezt a területet önti el rendszeresen a Tisza, „ki-be jár a víz”. Itt jelenleg szürkemarhát tartanak. (Jegyzetelt interjú) o Gyepgazdálkodás van, de az itt termı savanyú füveknek alacsony a tápértéke. (Jegyzetelt interjú) o Napraforgó, búza, árpa, repce, kukorica szántóföldi mővelésben, a Nagyilletve a Kisréten, ahol jó minıségő öntéstalaj van. o Hullámtéren az ıszi vetéső gabona bizonytalan (jegyzetelt interjú). o A szürkemarhatartás alkalmas a Kisréten, mert nagyon jól karbantartják a gyepet, nem gazosodik. (Jegyzetelt interjú) o Akik a legeltetéssel foglalkoznak jól járnak, mert így a szürkemarhák segítségével a taposás és legeltetése miatt visszaszorulnak ezek a fajok. A Nemzeti Park bérbe adja a legelıket és így egyúttal karban tartják az ott legelı állatok, és a gazda is jól jár mivel jó minıségő füvet legel a jószága… Ezen a területen a homokföldön rossz gyep nı de ezen a szürkemarha segít, ami nem bírja a legeltetést és taposást azok kipusztulnak és így csak a szívósabb füvek maradnak meg és emellett trágyázzák is. Ez a sok szántó legeltetésre kiválóan alkalmas és szívesebben foglalkoznék ezzel, rideg állatfajokat tenyésztenék, amik bírják az extenzív tartást. (Jegyzetelt interjú) o A tiszaalpári réteken szürke marhákat tartanak, melyek számára a 2000-es árvíz következményeképpen rengeteg muhar nıtt a legelıkön ami kiváló takarmány volt számukra. (Jegyzetelt interjú) o A föld termékeny, Újfalun termesztettek zöldségeket, és Alpáron pedig gyümölcsöket. A fı megélhetési forma a gabona és repcetermesztés. A víz miatt a páratartalom egész évben magasabb és ez kedvez a növénytermesztéshez. (Jegyzetelt interjú) o A turizmuson kívül még a gabonatermesztés a fı megélhetési forma. (Jegyzetelt interjú) o A szántókon a búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, repce termesztése a jellemzı. (Jegyzetelt interjú) 4.1.3. Energiaforrás, tüzelıanyag - A holtágtól távolabbi homokos talajokon nyár és akácerdıket telepítenek, sokan a szılıkivágási támogatást és az erdıtelepítési támogatást felhasználva erdısítenek. o „Ezeken a földeken az erdın kívül nem érdemes mást.” 10-50 ha erdıt szeretne, a talaj meghatározza, hogy mit: akác, szürkenyár, vegyes erdıt engedélyeznek. (Jegyzetelt interjú) o Szokta látni, ahogyan az emberek viszik haza a fát főteni. o Sok az új telepítéső erdı, a falu határa (Lakitelek) 3300 ha, ebbıl legalább 1000 ha az erdı. o Nemzeti Park szerint már túlerdısült a terület.
5
SZIE KTI & SZE
-
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
o Az Unió vonja ki a területeket a mezıgazdasági termelésbıl, mert túltermelés van. Ezek helyett inkább a homoki részeken energiaerdıket telepítenek, amik monokultúrák. (Jegyzetelt interjú) o Erdıgazdasággal is foglalkozunk, éves erdıtervet készítünk, aszerint gazdálkodunk, a ritkításokat tőzifának és papíripari alapanyagnak adjuk el. (Jegyzetelt interjú) o Házunkat kiegészítésként fával, és szénával is főtik, mert így gazdaságosabb (Jegyzetelt interjú) o Az egyesületünk küzd az illegális fakitermelés ellen. (Jegyzetelt interjú) Csongrád Tızegbánya tó Tiszaalpár közvetlen közelében. „De jó tőzre való volt a kukoricacsuhé!” A szélcsatornák kihasználtságát jó lenne fejleszteni a jövıben. A Tisza, mint szélcsatorna kiválóan alkalmas lenne szélenergia-termelésre, de a NP ezt nem engedi. (Jegyzetelt interjú) Bokros
4.1.4. Faanyag, ill. egyéb nyersanyag - Fa, mint nyersanyag: o „Eredeti szakmám asztalos volt. Ezt a tevékenységet a közeli Csongrád városában folytattam, ott kerültem be az ottani faipari üzembe. Majd amikor itt is (Tiszaalpár) megalakult a faipari üzem, átkerültem, és vezetı lettem.” o Munkalehetıséget jelent a helyi fafeldolgozó üzem. o Erdıgazdasággal is foglalkozunk, éves erdıtervet készítünk, aszerint gazdálkodunk, a ritkításokat tőzifának és papíripari alapanyagnak adjuk el. (Jegyzetelt interjú) o Erdısítettek, ami valahol jó volt, mert hasznosítható faanyag termett. (Jegyzetelt interjú) - Homokbánya (csak egy marginális említés) - Gyapjú: egyre kevésbé éri meg birkát tartani. A gyapjúért csak annyit kap, ami épp a nyíratás fedezi. (Jegyzetelt interjú) (Bokros) 4.1.5. Biokémiai, orvosi célú anyagok - Gyógynövényeket említenek, de csak általában, nem a területhez szorosan kapcsolódva. – nálam is van egy említés • Tiszaújfalun próbálkoztak melegviző kút fúrásával, de ez nem járt sok sikerrel mivel nem fúrtak elég mélyre (csak 150m-re) és így csak 34 fokos víz tört a felszínre. Anyagi hiányok miatt a további munkálatokat nem valósították meg. (Jegyzetelt interjú) • A térségben vannak még termálkutak (Bokros), ezeket nem használják, A termálkutak nincsenek kihasználva. (Jegyzetelt interjú) Bokros • 3 termálvizes kút van a környéken. (Jegyzetelt interjú) (Bokros) - A pusztán 3 fúrt kút van, onnan itatom az állatokat. A területen termálvízforrás található. (Jegyzetelt interjú) (Bokros) 4.1.6. Genetikai készletek - Szürkemarha, magyartarka, mint régi magyar fajták. Utóbbi régen volt jellemzı, elıbbit most próbálja a nemzeti park meghonosítani. A mangalica is jellemzı. Helyben kitenyésztett galambfajták. - A gyümölcsöket a főzfákra oltották, így szívósabbak lettek. (Jegyzetelt interjú) - Régi fajták a termesztett növények között is megjelennek:
6
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
o Az égerlápot régen Juliska babbal tartották rendben. o Csemetés program Tiszaalpáron: ıshonos növényeket, fákat szeretnének visszatelepíteni (Faluszépítı Egyesület). - Gazdag természetes növényvilág o Tıserdıi rész: zárt nagy erdıterület, mocsártölggyel tarkított terület. (Jegyzetelt interjú) o Jellegzetes növényfajok: tiszai margitvirág, réti füzény, virágkáka o A Tisza menti margitvirág fokozottan védett faj és sajnos a nagy aszály miatt kevesebb jött elı augusztusban. (Jegyzetelt interjú) o A védett növények szaporításában vállaltunk szerepet. Ilyenek például a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics, az erdélyi hérics valamint a mocsári kardvirág. (Jegyzetelt interjú) o A természetvédelmi területeket folyamatosan bıvítik, ıshonos állatokat tenyésztenek, a tájat ısgyepekké alakítják át A gyümölcsöket a főzfákra oltották, így szívósabbak lettek. (Jegyzetelt interjú) o Jellemzı a hullámterek feltöltıdése hordalékkal, ez veszélyezteti a természetes élıvilágot). A „hagyásfák” (illegális) kivágása is. Pedig ezek megırzése genetikai értékük miatt mindenképpen szükséges lenne. A gyümölcsöket a főzfákra oltották, így szívósabbak lettek. (Jegyzetelt interjú) Csongrád o A területen nagyon elszaporodott a gyalogakác. Ez sok védett növényfajt kiszorít, mert invazív faj… A betelepített invazív fajok kiszorítják az ıshonos fajokat pl. csomoros nyár - amibıl több száz éves példányok találhatók errefelé. Ezek védett növények. (Jegyzetelt interjú) 4.1.7. Díszítı elemek - Vesszı, gyékény stb.: o Kosárfonás még ma is meghatározó (Jegyzetelt interjú) o Nagy szerepe volt a kosárfonásnak, az ott termett főzfából, gyékénybıl, kukoricaháncsból. o Tiszaalpár kosárfonó falu volt. o A gyékényt, nádat, füzet győjtötték és felhasználták kézmőves termékek készítéséhez. o „1950-ben megalakult a tiszaalpári kosárfonók által alapított szövetkezet” Ehhez alapanyagot a helyi füzesek biztosítottak. Nekünk is volt füzesünk, de „még idıben rájöttünk, hogy a füzeseket el kell adni, mert nem termelnek hasznot, sıt egyre ráfizetésesebbek kezdtek lenni” ugyanis Lengyelországból olcsó kosarakat importálnak, és sok főztelep kipusztult az olajkitermelés miatt. (Jegyzetelt interjú) o Újra fellendülıben a kosárfonás valamint seprőkészítés (Jegyzetelt interjú) o 15 éve a kosárfonásból szinte az összes háztartás képes volt megélni. Mostanra vállalattá nıtte ki magát, így véve el a hagyományos házi kosárfonástól az iparágat… A kosárfonást végzı embereket a lakosok közül kellene kiválasztani, nem pedig az olcsón dolgozó külföldi munkaerıbıl. (Jegyzetelt interjú) o A hagyományos háziipari foglalkozások, köztük a kosárfonás eltőnıben van. Az alapanyagot egyre inkább külföldrıl hozzák, immár csak részben termelik azt meg helyben. (Jegyzetelt interjú) o Manapság a fı megélhetési forrást a helyi kosárfonó üzem nyújtja, mely nem csak feldolgoz, hanem kereskedik is. (Jegyzetelt interjú) o 1960-as évekig kis magán gazdaságok mőködtek (néhány hold), munkahely nem volt, az emberek földmővelésbıl, halászatból, állattartásból éltek.
7
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
Jellemzı volt a nád, a gyékény, főz termesztése. Kukoricacsuhéból szatyrot fontak. Selyemhernyót is tenyésztettek. (Jegyzetelt interjú) 4.3.5. Szabályozó szolgáltatások 4.2.1. Széndioxid megkötés (levegı minıség) - Nem említik. 4.2.2. Éghajlat szabályozás - A Tisza szabályozza a klímát o A víz miatt a páratartalom egész évben magasabb és ez kedvez a növénytermesztésnek. (Jegyzetelt interjú) o A területen magas a napsütéses órák száma, talaja homoktalaj, ezért szılıtermesztésre kitőnıen alkalmas. Továbbá a Tisza is kedvezı klímát biztosít. (Jegyzetelt interjú, Bokros) - Az erdı szabályozza a klímát o Az erdı idén megvédte a szılıt a fagytól. (Jegyzetelt interjú) o Az éghajlat változik. Ezzel együtt az erdı és a klíma is. (Jegyzetelt interjú) 4.2.3. Felszíni és felszín alatti vizek szabályozása, minıségének fenntartása -
-
Talajvízszint növényi kontrollja: A sivatagosodásra alkalmas területeket beültették szılıvel és gyümölcsfákkal. (Jegyzetelt interjú) Vízminıség: egészségkárosító hatású az ivóvíz a szeméttelep közelsége miatt. (Jegyzetelt interjú) A rendszeres árvíz jótékony hatása a holtág vízminıségére, illetve a környezı földek vízháztartására (az utóbbi évek árvizei miatt ez gyakran negatív felhanggal jelenik meg). o Az árvíz felfrissíti a holtág vizét, de rengeteg hordalékot rak le. (Jegyzetelt interjú) o Aszályos idıszakban is biztosak lehettek a termésben, mert mindig jó vízellátottságú terület volt. o A legnagyobb problémát a környéken az elfagyás okozza. De volt már probléma a belvízzel is, a pincét elárasztotta 2 éve. (Jegyzetelt interjú) Bokros o A nagy szárazságok annyira nem érintenék a holtágat, mivel kapcsolatban van az elı Tiszával, és így állandó vízellátást biztosít. (Jegyzetelt interjú) Többen említették a szárazodást, a talajvízszint csökkenését. o Amikor a saját erdejét telepítette: „csináltunk mintagödröket, mindegyikben feljött a víz, pár év múlva már alig néhányban.” o „A talajvízszint olyan mélységbe süllyedt, hogy a homoki részeken semmit sem lehet termelni.” o A talajok hidrológiai állapota gyors beavatkozást igényelne. o „A természeti adottságaink tönkremenıben vannak, így egye kevesebben foglalkoznak a földdel. Régen egy kis terület két családot is eltartott, most ugyanakkora egyet sem. A Föld minısége romlott és a talajvíz szintje csökkent.” (Jegyzetelt interjú) o „Régen 200 szögöl mindent megtermett ahhoz, hogy eltartson egy családot”, ma a szárazság és a föld minıségének a romlása miatt alig terem valamit. Ma még az a föld is locsolásra szorul, ami régen ingoványos terület volt, például a
8
SZIE KTI & SZE
o
o
o
o o
o o
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
kenderföldek. A lápos területekrıl is eltőnt a víz. Régen ha lefúrtak 20-30 méterre, akkor tudtak locsolni belıle. (Jegyzetelt interjú) Már nem éri meg termeléssel foglalkozni, mert a magra, öntözésre, trágyázásra és a kártevık elleni védelemre rengeteget kell fordítani. „Aszály van, 10-12 méter mélyen van a talajvíz… A mély talajvíz miatt nem lehet öntözni, nem éri meg kukoricát és egyéb sok vizet igénylı növényeket termelni.” (Jegyzetelt interjú) Aszályos volt az idei nyár, nem esett egy csepp esı sem 3 hónapig, ez azzal járt, hogy a legtöbb vetés kisült, a széna is kevés volt. Nagyon drága lett a takarmány, a réten is kutat kellett fúrni. A marhák a régi lecsapoló csatornából ittak, de ez is augusztus elejére kiszáradt… Több munkát jelentett, hogy nem volt csapadék ezen a vidéken. (Jegyzetelt interjú) A Lakitelektıl 15 km-re található Árpáddomb nagy szılıtermelı vidék volt (szórvány tanyavilág), de a homokos területek gyenge vízellátottsága miatt ez is visszaszorult… A felsı homoki részeken nagyon kevés a víz, így akár 40 méter mély kutakat kell fúrni, ami pénzbe kerül. (Jegyzetelt interjú) Szárazság miatt a talajvíz megy lefelé. A fúrt kutak veszélyeztetik a vízbázist. (Jegyzetelt interjú) Valamikor gazdag volt az élıvilág, például a lápon is, de leapadt a víz mindenhol az emberi beavatkozás miatt, emiatt sok madárfaj eltőnıben van, ilyen a kócsag, a szárcsa, a gólyatöcs, a piroslábú cankó. (Jegyzetelt interjú) Az Ellés parti holt Tisza kiszáradt az öntözések miatt, ma már van benne víz. – (Jegyzetelt interjú) Csongrád A Nemzeti park kísérletet tett a fekete fenyı betelepítésére, többek közt ezért is megy a talajvíz évrıl-évre lejjebb. (Jegyzetelt interjú)
4.2.4. Árvizek elleni védelem - Tiszaalpárnál a hetvenes években építettek gátat, amit az éves során folyamatosan magasítottak, így évtizedeken keresztül visszatartották az árvizet a rétrıl, a területet feltörték, s szántóként hasznosították. 1998-ban azonban berobbantották a nyári gátat, hogy Szolnokot megvédjék, s azóta szinte minden évben elönti a Tisza a rétet. Ezzel Szolnok és Csongrád helyzetét kicsit tudják javítani, Tiszaalpár és Lakitelek viszont nem kerül veszélybe, mert ez a két település viszonylag magasan fekszik. o A rét szükségtározó. A holtágat rendszeresen önti el a Tisza, és rengeteg hordalékot, iszapot rak le. Az áradás után a víz is felfrissül. (Jegyzetelt interjú) o Azért engedik ki itt a Tiszát, hogy Csongrádot és Szegedet ne öntse el az ár. o Az utóbbi idıben nagyon sok árvizet kaptak a tiszai védıvonal lerombolása miatt. „A természet elfoglalja ezt a 600 hektáros területet… Lakitelek legjobb minıségő földje van itt, ezt viszi el a természet a gazdák elıl. Kezd igazi ıstermészet, vadregényes csoda lenni, jórészt csak gyalog megközelíthetı.” o „A folyószabályozás elıtt a Duna vize is ide húzódott le. Természetes löszfalak jöttek létre (a síkságból kimagasló dombok). Az embereknek ez nagyon sokat jelentett, mert nem érte el a víz a házaikat”. (Jegyzetelt interjú) o A Felvidéki erdıirtások miatt gyorsabb a hóolvadás, az ártér sőrősége a vízelvezetı-képesség csökkenését eredményezte… Emiatt vannak egyre nagyobb árvizek. (Jegyzetelt interjú) Bokros 4.2.5. Erózió elleni védelem - Talajminıség: A mőtrágyázás már nagyon drága, mert a talaj minıségének romlása miatt több kell ma, mint régen. (Jegyzetelt interjú)
9
SZIE KTI & SZE
-
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
Szélvédı erdısávok kialakítása. o „Nem beszélve a szél hatásáról, ami szintén jellemzı ezekre a területekre. Már folyamatban vannak bizonyos tevékenységek szélvédı erdısávok kialakítására, de leginkább csak az utóbbi két évben mondható intenzívebb mozgolódás ezen ügy terén. Többnyire a nyár több fajtája került és kerül telepítésre, de ezen kívül akácost is terveznek a jövıben és olajfát is.” o „Tessedik nem véletlenül telepítette be az akácot, a futóhomokot akarta megfogni vele, nem lenne jó, ha irtanák.” o „A sivatagosodásra alkalmas területeket beültették szılıvel és gyümölcsfákkal (Jegyzetelt interjú)
4.2.6. Faji reprodukció biztosítása - Vadvilág, halak: o Ezen a területen egyre több kerítés lesz, ami egyben korlátozza a vadon élı állatok szabad mozgását. (Jegyzetelt interjú) o Tájidegen, halikra pusztító halak halászata (törpeharcsairtás idıszakosan) a feladatunk. (Jegyzetelt interjú) o A területen lévı úszóláp sok fajnak adott otthont például, mocsári teknısöknek is, amíg mostanában egy nagy szél szét nem szaggatta… A földvár alatt 3 csíkgödör (népi nevén feneketlen gödör) volt, melyekben réti csíkok tömege élt. Télen a víz nem fagyott be a rengeteg hal mozgása miatt. Ezek a csíkgödrök már nincsenek meg... „Lehalászták a Tiszát, de nem gondoskodtak utánpótlásról.” „Használták ezt az elektromos halászatot is..., ha nem jött volna néha fel a víz, akkor itt nem is lett volna hal.” (Jegyzetelt interjú) o Az elmúlt évtizedekben az erdık területeinek nagysága növekedett, ezzel lakóhelyet biztosítva az itt élı apró rágcsálóknak, madaraknak és nagyobb emlısöknek… Az erdıtelepítés nagyon hasznos, mind az állatok mind az emberek számára és remélem, hogy a jövıben is növekedni fognak ezek a területek. (Jegyzetelt interjú) - Növényvilág o A területen nagyon elszaporodott a gyalogakác. Ez sok védett növényfajt kiszorít, mert invazív faj… A betelepített invazív fajok kiszorítják az ıshonos fajokat pl. csomoros nyár-amibıl több száz éves példányok találhatók errefelé, amik védett növények. (Jegyzetelt interjú) - A holtág környékén, illetve régen a szikes tavaknál rengeteg vonuló madár pihent meg. o Pacsirta, bíbic költ. o Réti sas. o Szürke gém állomány jelentısen növekedett: az egyik legnagyobb gémtelepe Mo-nak itt található, mióta átrobbantották a nyári gátat. o …ne nyomják el a fák fejlıdését felesleges mőveletekkel, amelyek az állatvilágot is megzavarják. Az éghajlat változik. Ezzel együtt az erdı és a klíma is. A főtengerek helyett erdık vannak. Ezek a változások szorosan összekapcsolódnak. Változik a rovarvilág ennek köszönhetıen a madárvilág és így természetesen a vadászember világa is. Az intenzív legeltetés hatására a fészkek száma is lecsökkent, kitaposták ıket. (Jegyzetelt interjú) o Az árvizeknek köszönhetıen megnıttek a madárállományok. De ennek vannak hátrányai pl. a hattyúk elszaporodása, mivel agresszív faj és kétszáz méteres körzetben nem enged költeni más vízimadárfajt. (Jegyzetelt interjú)
10
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
o Erdısítettek, ami valahol jó volt, mert hasznosítható faanyag termett, de hatással volt az állatvilágra is. „A faültetvény nem adott takarmányt az állatoknak.” A rendelet, amely kimondta, hogy az erdıkbe ültetni kell 10% cserjét is, megszőnt, így sok állatnak elveszett a menedéke, és olyan bokrok, mint a galagonya vagy a kökény nem adhattak táplálékot… Veszélybe kerültek Bíbic-háton a bíbic fészkelıhelyek is, mert a madár olyan helyen szeret élni, ahol állatokat legeltetnek, azok rá sem lépnek...” A gyalogakác benıtte a rétet, a darvak és libák leszállóhelyeit (tocsogós kis fő). A madarak viszont így nem szívesen szállnak le. A '60-as, '70-es években itt fészkelı vándormadarak tized része tér vissza mostanában. Eltőntek a fütyülı récék, és más fajok is, a hattyú viszont (ami régen nem volt jellemzı) nagyon elszaporodott. A közelben lévı úszóláp sorsa sem alakult valami fényesen. Az összenıtt sás-, káka- és nádgyökér telepet a szél árvíz idején szétszaggatta. „Az ötvenes években gyakran megfigyelhetı vörös gém csapatot sehol sem látni.” A szabályozáshoz szükséges zsilipek és tiltók miatt a vízi élıvilág megcsappant. A halak nem tudnak feljönni ívni, a békák nem élnek meg a nagy gazban, és a hatalmas pézsmavárak is eltőntek. (Jegyzetelt interjú) o A Tisza szabályozása elıtt a község élete a víztıl függött. A változás miatt a helyi lakosok elestek egy csomó lehetıségtıl, és ezzel együtt számukra is érezhetıen megváltozott a környék élıvilága. Ekkor kezdıdtek az erdıtelepítések, és hasonló olyan emberi beavatkozások (tájidegen fafajok ültetése), amelyek beleszóltak a táj küllemébe, és egyes fajok életébe… Valamikor gazdag volt az élıvilág, például a lápon is, de leapadt a víz mindenhol az emberi beavatkozás miatt, emiatt sok madárfaj eltőnıben van, ilyenek a kócsag, szárcsa, gólyatöcs és a piroslábú cankó. (Jegyzetelt interjú) o Az egyesülete küzd az illegális fakitermelés ellen. Több esetben sikerült a hullámtéri erdık kivágását megakadályozniuk, melyek a fekete gólya természetes élıhelyei… A Tisza balparti hullámterén sok kubikgödör található, melyek a nagy kócsag és különféle gázló madarak természetes élıhelyei. Ezek fontos természeti értéket képviselnek. (Jegyzetelt interjú) Csongrád 4.2.7. Szennyezıanyagok lebontása - Nem említik. 4.2.8. Beporzás - Nem említik, csak a mézkészítésnél jelenik meg, de nem mint ökoszisztéma szolgáltatás, hanem mint a tudatos méhészkedés hozadéka. - „Nem is értettek a vegyszerekhez, mégis odaadták a gazdáknak.” „Sajnos a méhecskék, és más beporzó bogarak is elpusztulnak a mérgektıl.” (Jegyzetelt interjú) 4.2.9. Kártevık és fertızések elleni védelem - Csak úgy kerül említésre, hogy korábban nem volt annyi kártevı és betegség, mint manapság, nagyobb volt a termesztett növények, tenyésztett állatok védekezıképessége. o „Nincsenek már azok az 50-60 cm-es havak, nincsenek fagyok, amik a gazdálkodás szempontjából elpusztították volna a kártevıket, vagy a hó, ami megvédte volna a csírát az elfagyástól.” o „A disznók az ásott kút mellett dagonyáztak, és nem voltak rühesek, mint ma.” o „Régen nem volt rovarkártevı, a repcét, búzát sem kellett gyomirtani.”
11
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
o A permetezés már nagyon drága, egyrészt mert régen olcsóbb volt, másrészt manapság több kell, mint régen. (Jegyzetelt interjú) o Már nem éri meg termeléssel foglalkozni, mert a magra, öntözésre, trágyázásra és a kártevık elleni védelemre rengeteget kell fordítani. (Jegyzetelt interjú) o A sok rovar és a parlagfő újdonság, gyerekkoromban ez nem volt. (Jegyzetelt interjú) 4.2.10. Viharok elleni védelem - A nagy szelek azért alakultak ki, mert kivágták a 30 hektárnyi gyümölcsöst a falu határában. (Jegyzetelt interjú) 4.2.11. Zaj és por elleni védelem - Nem említik. 4.2.12. Biológiai nitrogén megkötés (biological nitrogen fixation) - Nem említik. 4.3. Természet és biodiverzitás védelem - A természetvédelem sokszor megjelenik, de általában ellentétben a gazdálkodással, a helyiek számára legfontosabb termelıi és kulturális szolgáltatásokkal. o A természetvédelem címszava alatt a NP hagyja, hogy minden „eldzsuvásodik”. o „A természetvédelembe az is beletartozik, hogy az öreg, beteg fákat kivágják.” o A kisajátítás után a NP a legjobb területeket vette el, most csak „dzsungel van ott az állatoknak, nem tudom ez mire jó.” o A természetvédelem számukra azt jelenti, hogy kiragadják ıket a természetbıl, megfosztják a földtıl. o A NP terjeszkedése fokozatosan elszakítja a helyieket a természettıl, hisz csökken az elsıdleges kapcsolatot jelentı mezıgazdaság szerepe. Hiába találhatók a környéken páratlan értékek (Tıserdı), az ittenieknek nem ez jelenti a fı kötıdési pontot, hanem a termıföld. - Faji diverzitás: o A mocsári részek flórája csodaszép, változatos – a sulymosi részen vidrafő és tiszai margitvirág, ma már alig találni. o A sóstói részen régen szikes tórendszer volt, csodálatos madárvilággal. o Égerláp. o Ilyenkor sok a hal ami kedvez a különbözı ritka madárfajoknak, a vörösgémnek, kormoránnak, réti sasnak. (Jegyzetelt interjú) o Láttam ezen a területen vidravárat ill. hódvárat, de az utóbbit sajnos elvitte az árvíz. (Jegyzetelt interjú) o Vannak pozitív változások is a területen pl. az alpári réten komoly gémpopuláció alakult ki. Örömmel töltött el, hogy a vidrák egyre jobban elszaporodtak. Az utcájuk végén láttunkk egy példányt futkosni. Szeretném az agresszív fajok kiirtását, a védett fajokat visszatelepítését. A kezelési tervben a révgazdálkodáshoz tartozó legeltetı és kaszálógazdálkodás egyensúlyban legyenek figyelembe véve a védett növények virágzását. (Jegyzetelt interjú) o Érintetlen, hatalmas területek nádasokkal, főzerdıkkel. Gazdag madár és halvilág… Pozitív változás a természetvédelem erısödése, gazdagodó madárvilág, például szürke gém és hattyú. (Jegyzetelt interjú)
12
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
o Természetvédık területeket vettek meg a pusztából. Megjelentek a hattyúk és visszatértek a vadlibák amióta árvizek vannak. (Jegyzetelt interjú) o Jelentıs a környéken a madárvilág, hattyúk, szürke gémek, fıként miattuk jelentek meg a környéken a természetvédık. (Jegyzetelt interjú) o „Az ember beavatkozott a természet dolgába, és az megbosszulja magát. Így volt ez itt is.” „Alig van már tücsök is, a vegyszer az oka...” „A vegyszerek miatt a holtágból kiveszett a tavikagyló, a csibor, a vízi csigák.” „A végén lemérgezzük az élılényeket.” (Jegyzetelt interjú) o A Tisza szabályozás utáni vegyszerezésrıl: „Olyan büdös volt itt, hogy nem lehetett megmaradni... szétszórták a DDT-t, meg nem tudom én miket...” Megváltozott az ártér élıvilága, hogy nem látni már annyiféle állatot. „Kiirtották és kizsákmányolták a Tisza élıvilágát...” (Jegyzetelt interjú) 4.4. Kulturális szolgáltatások 4.4.1. Kulturális, történelmi és vallási örökség - Tiszaalpári földvár és templomdomb, valamint zárda (a település hajdanán a garamszentbenedeki apátság birtoka volt). o „Alpár egy tengerparti város. Van földvár, és amikor kiönt a Tisza, tenger is van.” o A várdomb és a templomdomb közösségi helyek, a fiatalok gyakran összegyőlnek itt esténként. o A település természeti értékeihez tartozik a Tisza holtága, a falu mellett található földvár valamint az Árpád kori település… A földvár romlását megállító intézkedésekre lenne szükség… (Jegyzetelt interjú) o A falu értékeihez szorosan hozzátartozik a Tisza és annak változatos madárvilága, valamint az Árpád korából megmaradt földkunyhók. (Jegyzetelt interjú) o Tiszaalpáron földvár van, és rajta egy barokk templom. (Jegyzetelt interjú) o A régi tanyavilág megszőnt, sok az elhagyott, mőveletlen terület. (Jegyzetelt interjú) o A Tisza szabályozása elıtt 3 vízimalom szolgálta a megélhetést, de ezek mára megszőntek. Akkoriban hagyományos foglalkozások voltak a kosárfonó, gazdálkodó és a halász. „Manapság már csak 1-2 halász tud megélni, gazdálkodó is kevés van, a kosárfonás meg már szinte csak múzeumok keretein belül mőködik. (Jegyzetelt interjú) o A faluban vannak honfoglalással kapcsolatos emlékmővek (pl. Árpád fejedelem szobra), skanzen, 1 és 2. világháborús emlékmővek (Jegyzetelt interjú) o Régen a halászat és a kosárfonás fontos megélhetési forma volt itt a környéken, de mára már csak hagyományként ırzik ezeket a mesterségeket. (Jegyzetelt interjú) 4.4.2. Tudományos és oktatási szolgáltatás - Erdei iskola, tanösvény. o A gyerekeken keresztül a szülıkhöz is el tudnak jutni, többen közülük már bekapcsolódtak a munkákba, pl. a tanösvény karbantartásába, a megállók takarításába. o Három gyermekével és férjével gyakran kirándulnak a tanösvényen.
13
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
o A tiszaalpári faluszépítık a MME-tel és a NP-kal közösen madármegfigyelı helyet alakítottak ki. o A helyi óvoda kihasználja a kedvezı természeti adottságokat. Sokat kirándulnak a tanösvényen, ellátogatnak gazdálkodókhoz. 4.4.3. Rekreáció és turizmus - Rekreáció o Örülök, hogy a nemzeti park visszaállítja az ısi állapotokat, mert én magam természetszeretı ember vagyok, sokat járom a természetet. (Jegyzetelt interjú) o Gyermekkorában sok idıt töltöttünk télen a holtágon. Korcsolyáztunk, jégkorongoztunkk. De az évek folyamán erre már nem volt lehetıség, mivel az enyhe telek miatt nem fagyott be a víz. (Jegyzetelt interjú) - Horgászat: o Imád horgászni, még akkor is, ha nem fog semmit, mert a természetben lehet. (Jegyzetelt interjú) o A horgászegyesület jól mőködik, 500 felnıtt és 150 gyerek tagja van. Az egész országból járnak ide csukázni. (Jegyzetelt interjú) o Szeretem a természetet, a nyugalmat. Szeretek gazdálkodni, horgászni, ha idım engedi. (Jegyzetelt interjú) o A horgászat fellendülıben van, mert a holtágon halászattal foglalkoztak és mivel nem halászták le sok a hal és ez kedvez a turizmusnak is. Messzirıl játnak horgászni (Gyır), fıleg csukázni… Hobbihorgászként figyelemmel tudom követni a holtág állatpopulációjainak változásait. (Jegyzetelt interjú) o Az önkormányzatnak vissza kellene vennie a potom pénzért bérbe adott horgásztavat, melybıl jelentıs bevétel származhatna („1 hétvége alatt közel 1 millió forint bevétel származik csak napijegybıl, a tó bérleti díja pedig 70 ezer forint évente”). (Jegyzetelt interjú) o 1997-ben a vizek visszaszálltak az önkormányzatra és nem a halászatot támogatják, hanem a sporthorgászatot… A sporthorgászok egyre nagyobb számban jelennek meg a Tiszán. (Jegyzetelt interjú) o Az emberek számára a legnagyobb érték a Tisza, mely a fı megélhetési lehetıség is az itt élık számára. Sok a külföldi horgász, és horgászversenyeket is szoktak rendezni. (Jegyzetelt interjú) o A halászat régen megélhetési forma volt, de napjainkban csak hobbi szintek őzik. Külföldiek, fıleg németek és angolok, látogatják a Holtág környékét sporthorgászat céljából. (Jegyzetelt interjú) -
Vadászat: o „Ha tele a feje és a hócipıje” kimegy vadászni, ha szerencséje van, odavetıdik a vad, ha nem, akkor csak „megszellıztette a fejét.” o A vadász turizmus egyre jobb tendenciát mutat, nem beszélve az élményekre vágyó turistákról - ide értem a német vendégvadászokat… Szarvasból kevés van (csak egy kettı mutatóba), viszont az ızállományt az árvíz is tizedelni szokta. (Jegyzetelt interjú)
-
Turizmus, víkendtelkek: o A parton szerinte jelenleg kevés a közösségi hely, tér, „víkendházakkal körbezárt terület.” (Jegyzetelt interjú)
14
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
o Tıserdıi rész: zárt nagy erdıterületen, mocsártölggyel tarkított terület. Kefag Rt. Tulajdonában lévı védett és üdülıterület. Mikor létrejött, „elkezdtek városi emberek ideözönleni.” (Jegyzetelt interjú) o Holtág: „jól kezelt”, fürdési lehetıséget lát benne elsısorban. Gyerekkorát ott töltötte: „kis hínár volt, de azért nagyon jól lehetett fürödni.” (Jegyzetelt interjú) o Nem váltotta be a reményeket a turizmus, „nem jöttek a németek” (Jegyzetelt interjú) o Amikor a Tiszát szabályozzák egyfajta változást kell a gazdálkodásban véghez vinni, mert nem lehet a szántóföldi termesztéssel biztos termést elérni. Ez Tisza-tóhoz hasonló terv melyet az emberek késıbb megköszöntek, mert ezáltal fellendül a turizmus. (Jegyzetelt interjú) o A halászat felügyelését a Bács-Kiskun megyei horgászszövetség vette át. A horgászatra lehetne idegenforgalmi szempontból alapozni. Sajnálja, hogy a régen közkedvelt szabad strand megszőnt. (Jegyzetelt interjú) o Az üdülıterület szerinte még gyarapodni fog. (Jegyzetelt interjú) o „A holt Tisza területén régen pezsgı élet volt, de mára már nincs semmi. Akkor még lehetett fürdeni is, de most már senkinek sincs kedve, mert büdös a víz, és koszos a felülete is.” (Jegyzetelt interjú) o A földmővelés mellett másik fı jövedelemforrás a turizmus, sok külföldi turistát vonzanak az itteni horgászati és vadászati lehetıségek. (Jegyzetelt interjú) o Reméli, hogy az ottani pusztát felfedezi valaki és turisztikailag ez nagyon pozitív lenne a környék és a helybéliek részére is – mert a puszta nagyon szép. (Jegyzetelt interjú) – Bokros o Ezt a területet régen a 2.Hortobágynak is emlegették. (Jegyzetelt interjú) – Bokros 4.3.6. Esztétikai érték, vonzó tájképi elem - Elvadult, természetközeli erdı o A sorba ültetett erdıkre szükség van, de nem az az igazi, mert ı a vadregényes, „pókhálós” erdıket szereti. (Jegyzetelt interjú) o Tájképi értéket jelent a tıserdei keményfaligetes erdı. - Holtág, Tisza-part: o „A holtág szép.” … „A Tisza meg a természet nekem nagyon fontos ... egész hullámtér szép és vadregényes.” o „A Holt-Tisza közelsége teszi értékessé ezt a tájat.” o Nagyon tetszett neki az áradó Tisza a várdombról. Nincs olyan külön növény, állat, jelenség, amit ki tudna emelni – a táj egésze gyakorol rá inkább hatást. - Mozaikos táj, változatos tájkép: o „Korábban hatalmas szintkülönbségek voltak, akár egy tanyán belül is. Volt vízállásos terület, legelı, tocsogó, kacsaúsztató – ezek mind természetes alakulatok voltak.” o „Nagyon csodálatos környezet.” o A falu értékeihez szorosan hozzátartozik a Tisza és annak változatos madárvilága, valamint az Árpád korából megmaradt földkunyhók. (Jegyzetelt interjú) o „Olyan szép volt tavasszal az a sok virágzó bokor a vidám színeivel...” (Jegyzetelt interjú)
15
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
4.3.7. Egyéb kulturális vagy mővészeti információk, inspiráció - Festészet: o Szokott látni tájfestıket menni a területre a holtágat, az árteret lefesteni. (Jegyzetelt interjú) - Szobrászat: o A természeti értékek közül a Holt Tiszát és partvidékét tekinti a legszebbnek, de szépnek tartja az árterületek élıvilágát. Mővészeti ötleteit is a természetbıl, e tájból meríti. (Jegyzetelt interjú) - Egyik interjúalanyunk saját verset írt és olvasott fel a Tisza által is jól jelzett környezeti változásokról. o Ahogy ma látná Petıfi a Tiszát 4.3.8. „Sense of place” - Holtág: o Számára a holtág nagyon értékes. Ez a hely nem csak horgászásra alkalmas, hanem a közösségi élet egy helyszíne is. (Jegyzetelt interjú) o Amikor a Holt-Tisza partján kivágták az elöregedett fekete nyár sort, „a gyerekek és a falu is úgy élte meg, hogy kivágták a gyönyörő ligetet.” o Az Alföld szélén van, de mégis olyan, mint „sivatagban az oázis.” o Azért szeret itt élni, mert nyugalom van, harmóniában van a természettel. (Jegyzetelt interjú) o Szeret itt élni, ragaszkodik az itteni élethez, emlékeihez és múltjához. Ide húzza a szíve, itt nıttek fel, ide kötik ıket az emlékek (Jegyzetelt interjú) o Pesten nem szeretett élni. „Azt a zsúfoltságot nem nekem találták ki.” „Sokkal szabadabb világ ez itten.” „Gondolok egyet, felveszem a kalapom, és lemegyek a Tisza partra. „Jó itt élni!” „Itt faluhelyt máshogy érzi az ember fia.” A munkájában is azt szereti, hogy sokat lehet kint a szabadban, és hogy kötetlen a munkaideje. Számára ez jelenti a szabad életet. (Jegyzetelt interjú) 4.4. Támogató szolgáltatások 4.4.1. Talajképzıdés - Az árvizek tápanyag-utánpótló, talajképzı szerepét említik, ami szerepet játszik abban, hogy a réten sokkal jobb minıségő kötött talaj alakult ki. o Hullámtéren 1998 óta folyamatosan árvíz van. Itt hat méteres termıréteg van a földeken. Normális évben 120 mázsa a kukoricahozam. (Jegyzetelt interjú) o Korábban a Tisza öntésterülete volt a környék, „az agyagot Sárospatakról hozta a Tisza.” o Az árvíz mindenképpen hasznos volt a gazdálkodás szempontjából (tápanyag ellátás). Árvíz után komoly termésátlagok voltak. o Régen a rét volt Alpár leggazdagabb termıföldje. Az idehordott tápanyag többet ért mindennél. 4.4.2. Tápanyagkörforgás - Tápanyagban gazdag talaj jelentıssége: o Jó tápanyagos talajban kisebb a fagykár. A növények fagytőrı képességének javításához sok pénz kellene, ami egy-egy évben még rendben van, de huzamosan nem bírják. „A talaj visszaköveteli azt, amit kell.” o Súlyos probléma a föld tápanyag-utánpótlásának hiánya (a téeszesítés óta nincs megfelelı mértékő szervestrágya kijuttatás).
16
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
4.4.3. Elsıdleges termelés - Nem említik.
Összegzı megállapítások Az ökoszisztéma szolgáltatások fontosságáról Az ökoszisztéma szolgáltatások értéke, fontossága az elkészült interjúk alapján több szempont szerint értelmezhetı. Míg a termeléshez kapcsolódó szolgáltatások általában azért értékesek, mert az anyagi jólléthez, a megélhetéshez járulnak hozzá, a kulturális szolgáltatásokhoz általában esztétikai vagy rekreációs értékeket – ritkább esetben a turizmusból fakadóan gazdasági értéket – kapcsolnak a megkérdezettek. A szabályozó és támogató szolgáltatások fontosságát talán a legnehezebb megfogni: míg néhányan érzékelik, hogy ezek a szolgáltatások nem csak a megélhetéshez szükséges feltételek miatt fontosak, hanem a globális változásokkal szembeni ellenálló képesség, a környezet regenerációs képessége miatt is (tehát egyfajta létezési értékük van), a többség számára e szolgáltatások kézzelfogható hasznát az adja, hogy hozzájárulnak a terület termıképességéhez, mezıgazdasági hasznosításához. Érdekes tanulsága munkánknak, hogy az interjúk segítségével jól szemléltethetı az egyes ökoszisztéma szolgáltatások közötti átváltás, az különbözı szolgáltatások haszonélvezıi között kialakuló csaknem elkerülhetetlen konfliktus. Ilyen például a rét mezıgazdaságban és árvizek elleni védekezésben betöltött szerepe. Míg az elıbbihez kapcsolódó (fıként termeléssel összefüggı) ökoszisztéma szolgáltatásokat fıleg az itt élık hasznosítják, a rét elárasztása közvetlenül a szolnokiak számára jelent hasznot, s csak közvetett módon (pl. a tápanyag visszapótlás, vagy a halaknak biztosított jobb ívási lehetıség, esetleg a gazdagabb madárvilág révén) hasznosul helyi szinten. Ezért szinte szükségszerően konfliktus alakul ki azok között, akik a gátak magasításával mentesíteni szeretnék a rétet, és biztosítani annak kiszámítható mezıgazdasági hasznosíthatóságát, és azok között, akik a természetes állapotokhoz közeli, vízjárta területet szeretnék visszaállítani (vagyis a gazdálkodók és a természetvédık között). A természeti környezet változásairól Interjúalanyaink többsége a természeti környezetben zajló változási folyamatokról is számot adott, illetve e folyamatok ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezıtlen hatásairól. Abban ugyanakkor eltérıek a vélemények, hogy a természet átalakulása mennyiben köszönhetı az emberi beavatkozásoknak, s mennyiben a globális folyamatoknak. Míg bizonyos hátrányos változási folyamatokat egyértelmően az emberi tevékenység következményének tartanak (ilyen például az invazív fajok elterjedése), részben a változás jellege, részben a személyes felelısség elhárítása indokolja, hogy a változások többségét a globális éghajlatváltozásra vezetik vissza a megkérdezettek. Az emberi beavatkozás hatására lezajló negatív változásokról ad számot a következı idézet: -
Erdısítettek, ami valahol jó volt, mert hasznosítható faanyag termett, de hatással volt az állatvilágra is. „Az az faültetvény nem adott takarmányt az állatoknak.” A rendelet, amely kimondta, hogy az erdıkbe ültetni kell 10% cserjét is, megszőnt, így sok állatnak elveszett a menedéke, és olyan bokrok, mint a galagonya vagy a kökény nem adhattak táplálékot… Veszélybe kerültek Bíbic-háton a bíbic fészkelıhelyek is, mert a madár olyan helyen szeret élni, ahol állatokat legeltetnek, azok rá sem lépnek...” A gyalogakác benıtte a rétet, a darvak és libák leszállóhelyeit (tocsogós kis fő). A madarak viszont így nem szívesen szállnak le. A '60-as, '70-es években itt fészkelı vándormadarak tized része tér vissza mostanában. Eltőntek a fütyülı récék, és más fajok is, a hattyú viszont (ami régen nem volt jellemzı) nagyon elszaporodott. A közelben lévı úszóláp sorsa sem alakult valami fényesen. Az összenıtt sás-, káka- és nádgyökér telepet a szél árvíz idején szétszaggatta. „Az ötvenes években gyakran megfigyelhetı vörös gém csapatot sehol sem látni.” A szabályozáshoz szükséges zsilipek és
17
SZIE KTI & SZE
Jedlik Ányos Program, 6. alprogram: Alfold05
2007. december
tiltók miatt a vízi élıvilág megcsappant. A halak nem tudnak feljönni ívni, a békák nem élnek meg a nagy gazban, és a hatalmas pézsmavárak is eltőntek. (Jegyzetelt interjú)
Többen panaszkodtak arra is, hogy a szélsıséges, megváltozott klimatikus viszonyok, ill. az egyéb emberi beavatkozás (pl. öntözés, mőtrágyázás) miatt a gazdálkodási lehetıségek több szempontból is egyre nehezebbek. Ilyen nehezítı körülmények a fagyok, szárazság (aszály), csökkenı talajvízszint, kimerülı ill. elszennyezett talaj. -
-
A 2007-es év idıjárása eléggé szélsıséges volt a területen. Nagyon enyhe volt a tél, hó sem hullott és ez kihatott a dinnye korai érésére, amit nem tudtak értékesíteni a piacon. Több száz mázsa dinnye maradt a faluban. Hasonlóan a kukorica minısége is rossz volt, nem szedték le hanem inkább besilózták…(Jegyzetelt interjú) Interjúnk során gyakran kitér az éghajlati változásokra, melyhez a gazdaság hanyatlását köti. A növénytermesztık a csıd szélén állnak a korai melegedések, ebbıl kifolyólag a korai érés miatt. Elıny is származott az idei év száraz nyarából, mivel az alacsony páratartalom miatt nem kellett permetezni a szılıt a különbözı gombák ellen… Fagyok hatására kevés lett a termés a gyümölcsösökben – általában minden harmadik év hoz nagyobb mennyiségő gyümölcsöt. A természet nem megjósolható. Kiszámíthatatlan! Nagyon sok állat- és növényfaj eltőnt. (Jegyzetelt interjú)
18
