KOSUTÁNY TAMÁS ÉS A HAZAI AGROKÉMIA A SZÁZADFORDULÓN Surányi Béla
Köztudott, hogy a magyar agrártudomány egyik központja Debrecen, ahol szervezett formában több mint egy évszázada folyik a kutatás, az oktatás. Ezenkívül a város gazdálkodási gyakorlata is befolyásolya a régió mezőgazdaságát, kiterjesztve a vonzáskörzet határát az egészTiszántúlra. Így ahelytörténetnek ildomos, hogytúllépjen a város szu~ebb határán, szélesítve vizsgálódásának földrajzi horizontját, amibe szervesen beletartoznak olyan életutak, melyeknek hordozói kiléptek szűkebb pátriájukból, s szellemiségükkel az egész nemzet közkincsévé váltak. A mezőgazdasági termelés szerteágazó tudományos ismeretekre támaszkodik. E kör tovább bővíthető, habevonjuk az élelmiszeripar egyes ágait is. Akémiának mint tudománynak a megjelenése a mezőgazdasági termelésben lényegesen átformálta a gazdálkodásban addig dívó szemléletet, új alapokra helyezve a növény ásványianyagfölvételének elméleti és gyakorlati kérdéseit. De hasonló mondható el egy másik határterület - tudományágról, a mikrobiológiáról, mely szintén a múlt században terebélyesedett ki Pasteur munkássága révén, s főleg az erjedési folyamatok föltárásával, a kibontakozó élelmiszeripar tudományos hátterét teremtette meg. Összeállitásunkban olyan személyiségre szeretnénk a figyelmet ráirányítani, aki a korabeli agrokémia területén otthonosan mozgott, és tudományos hatósugara messze terjedt. Kosutány Tamásrólvan szó, akinek a tevékenysége arra a korszakra esett, amelytehetségekben bővelkedett. Nyírlugoson született, skortársai közé tartozott a szántóföldi növénytermesztés kiváló művelője, Cserháti Sándor, az üzemtan kitűnősége, Hensch Árpád, a hazai takarmányozástan nagy formátumú egyénisége, Cselkó István, nem is beszélve a debreceni születés ű agrokémikusról, Liebermann Leóról. Sajátos, felfelé ívelő korszaka ez a magyar tudománytörténetnek. A liberalizálódó tőkés fejlődés kedvezett a kemény munkát végző magyar tehetségeknek. Felkészültségük, tudásvágyuk, európai horizontú látásmódjuk egybefonódott a nemzeti törekvések ápolásával. A kiegyezés és az elsővilágháború vége között eltelt fél évszázad Magyarország műszaki és agrárfejlődésben a hosszú elmaradottság behozásának, a nagy alkotásoknak a korszaka volt. Az óriási feladatokhoz méltó hazai mérnöki és agronómus gárda nevelkedett fel. . ." -írja Makkal László.l Sajátos ez a korszak abban is, hogytért hódít azon nézet, miszerint a tudomány csak az elmélet, s alkalmazása csak mesterség. Ezzel az MTA önmagát fosztotta meg attól a lehetőségt ől, hogy az agrártudományok művelőit minősítse, akik csak kivételes esetben nyerték el e tudóstestület megbecsülését. 1 Makkal László: Műszakiés agrártudományok . In : A MagyarTudományos Akadémia másfél évszázada (1825-1975). Bp . 1975 . 245. o.
67
Életútja, tanulmányai Kosutány Tamás (1848. március 7., Nyírlugos-1915 . január 19., Budapest) életpályája az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követő dermesztő évtizedek oldódása utáni időszakra esett, amelynek politikai hátterét az 1867-es kiegyezés adta meg. Ez fordulópont a helyét kereső Magyarország történelmében, elindítva a nemzetet a polgárosodás útján. A reformkor mezőgazdaságot is termékenyít ő évtizedei után az Európához való fölzárkózás megtorpant, s egyoldalú gabonatermesztésre rendezkedett be az ország, amelynek kedvezett a korabeli európai gazdasági helyzet is. A hazai termésfölösleg megjelenése Európapiacán - gabonahiány kontinensszerte - hozzájárult agabonatermesztés prioritásának kialakulásához. Ugyanakkor a belterjesség érvényesülését számos tényező gátolta, közte a pénzhiány, a magas adóterhek, a jobbágyfelszabadítással járó élőmunka drágulása. A pénzszűkében szenvedő földtulajdonosok igyekeztek birtokuktól szabadulni, földjüket fo`ként bérlőknek kiadva. Az uradalmakat irányító gazdatisztek (családtagjaik) egy része pályamódosításra kényszerült. Ilyen sorsra jutott Károlyi Györgybirtokának gazdatisztje, Kosutány Jánosis,2 akit nyugdíjaztak, így kénytelen volt családjával az uradalomból elköltözni, először Nagybányára, majd Szatmárra. Klasszikus műveltsége, nyelvismerete megélhetést nyújt családjának. A szülők méltán büszkék lehettek gyermekeikre, mivel Kosutány Géza táblabíróként vált híressé3, Kosutány Ignáca jogakadémiai tanárként tevékenykedett, s az 1920-as években a szegedi egyetem tanára. A család szellemiségének kialakításában fontos szerep jutott a feleségnek, Jósa Petronellánaks, aki fogékonnyá tette gyermekeit a nemzeti kultúra iránt. Kosutány Tamás'6 már középiskolás korában érdeklődést mutatott a kémia iránt, s végül a családi indíttatás segített pályaválasztásában. A szatmári katolikus főgimnázium elvégzése után nagybátyja, Jósa László ösztönzésére a Keszthelyi Országos Gazdasági Felsőbb Tanintézethallgatója, melyet kitüntetéssel végez el. Tanárai közül Schenek István' gyakorolt rá legnagyobb hatást. Avégzés utánPestre kerülönkéntes katonai szolgálatra. Időközben lehetősége van az egyetemen hallgatni a korszak jeles kémikusát, Than Károlyt.g 1870-ben ösztöndíjat kap és Hallében agrokémiai stúdiumokban mélyed el. Visszatérve,1871-ben kinevezik Magyaróvárra segédtanárnak, amit rövidesen rendes tanári előléptetése követ. Az akadémia tanárai nem kisebb feladatot vállaltak magukra, mint a magyar mezőgazdasági tudományos irodalom megteremtését, egyúttal tovább pallérozva a hazai szaknyelvet is. Erre a lehetőség megvolt, mive11869-ben az akadémia átkerült a magyar kormány kezébe, s ettől fogva kétnyelvű oktatás folyt, amely 1884-ben szűnt meg véglegesen . Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mezőgazdaságunk mai kifejlődésének alapjátMagyaróváron rakták le alelkes, fiatal tanárok" -írja a korabeli Közte2 Sigmond Elek : Dr . Kosutány Tamás levelez ő tag emlékezete . Bp . 1926 . 2. o. 3 Szinnyei József.' Magyar írók élete és munkái. Bp . 1899 . 6. köt. 1144 . d. (A későbbiekben : Szinnyei és a megfelel ő kötet évszáma, valamint az oldalszám) 4 Uo . 1144-1145. o. 5 Sigmond E.: i. m. 3. o. 6 Részletes életrajza: lásd 2. jegyzet, Köztelek, 1915 . 108-110. o. Pintér János: Kosutány Tamás. In : Agrártörténeti életrajzok . (Szerk.: FürLajos-Pintér János) Bp. 1985. 271-276. o. (Lásd később : Agrártört . életrajz) 7 Szinnyei J. : 1908 : 363-365. o. 8 GomboczEndre: Akirályi magyar Természettudományi Társulat története (1841-1941). Bp . 1941 . 94-96. o.
lek.9 Magyaróvár, s általában a hazai agrároktatás - közte is a nemkis szerepet játszó Debrecen - a XIX. század utolsó évtizedétől emelkedett európai színvonalra.to A magyar mezőgazdaság-tudomány tartópillérei a felsőszintű képzés műhelyei : Keszthely, Magyaróvár, Debrecen, Kassa stb. E tudományág növekvő színvonalát a gazdálkodás általános fejlődése sarkallta. A tudományos alapokon álló tananyagrendszer megteremtése is e korszakra esik . S még egy szerencsés mozzanat : a hazai tanári kar az oktatás mellett kutatást is végzett, európai mércével mérve iskimagaslóan. A kutatás központjai a gazdasági akadémiák és a kiegyezés után életre hívott kísérleti állomások, bár az utóbbiak kezdetben főleg hatósági feladatot láttak el. Ez alól kivétel csupán Magyaróvár, ahol . . .a tanárok kutatói ambícióinak eredményeként, a tudományos vizsgálódások központjaivá (vált)" .it A nagy tanári kar" tagjai között olyan egyéniségek találhatók, mint Rodictky Jenő, Cselkó István, Sporton Pál, Linchart György, Deiningerlmre, Cserháti Sándor, ThallmayerViktor, HenschÁrpád, Újhelyi Imre, valamint Kosutány Tamás. DeiningerImre' 2 1868-1894 között Debrecenben tanároskodik.1874-ben átszervezik a magyar mezőgazdaságioktatást . Felsőfokú végzettséget ad Magyaróvár, középfokút Debrecen, Kassa, Keszthely, Kolozsvár, ami fémjelzi a nagy hírű intézmény tekintélyét. A patinás intézet falain belül Kosutány Tamás 1903-ig oktatott, kutatott, s közben vezette a helybeli vegykísérleti állomást. Majd 1903. október 1-től az Országos Magyar Királyi Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója,l 3 amelyet 1881-ben létesítettek. Az intézményt haláláig vezette, s közben a műegyetemen kémiai technológiát adott elő. A kémia, mint a mezőgazdaság alapja A korszerű gazdálkodás letéteményesének tekintett kémia a múlt század utolsó évtizedeiben nyomultbea mezőgazdaság berkeibe. Azagrokémia vagy mezőgazdaságikémia . . . név alatt vonjuk összeazt azigen szerteágazó munkát, amit Magyarországon az agronómia és növénytermesztés határán, a haszonnövények és élelmiszerek területén, részben szerves kémiai, részbenmár biokémiai, részben analitikai, részben talajtani s kis részben technológiai vonatkozásban egészében a magyar mezőgazdaság fejlesztése, termékeinekjobb értékesíthetősége érdekébenvégeztek . . . (A magyar) állam európai szinten is élvonalban álló kutatási szervezetet hozott létre már amúlt században,amelyet meglehetős bőkezűen tartott fenn. .. (. . .) A védővámrendszer elterjedése (. . .) a múlt század végén Európában nehezítette a magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági ipar exportlehetőségeit, melyek korábban szinte korlátlanok voltak . A műtrágyázás, a növényvédő szerek, a tartósítás fejlődése és terjedése fokozta akonkurenciát a nemzetközi piacon. E szempontok indokolták, hogy e század elején, 1908-ban a Műegyetemen Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszéket is létesí9 Köztelek, 1915 . 109. o.
10 Hecknast József-Zsinka Józsefné: Szakoktatás-történet 2. köt. Gödöllő, 1983 . 44-47. o. 11 Uo . 12 A debreceni agrár-felsőoktatás 100 éve. (Szerk .: Komoróczy György) Bp. 1968 . 151. o. Deiniger Im-
re Debrecenben először a földműves iskola igazgatója, majd 1871-ben véglegesítik agazdaságitanintézetnél, ahol a szántóföldi növénytermesztést adja el ő, sőt átmenetileg ásványtan is oktat. Lásd még: Agrártört. életrajz i. m. 65-71. o. 13 Az Országos m. kir. Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás 25 évi működése . (Szerk. : Kosutány Tamás) Bp . 1907.5-11. o.
69
tettek . Bár egy rokon tárgyú tanszék korábban, 1858-1888 között már működött a műegyetemen Mezőgazdaságtani és Erdészeti Enciklopédia néven .'°t4 A kibontakozó hazai agrokémiai kutatások jó néhány probléma megoldásának keresték a kulcsát. Az első helyre kínálkozik a hazai búzafajták minőségének ügye. Köztudott, hogy a magyar búza nemzetközi elismerést vívott ki kiváló minőségével. Ezt csak öregbítette az őrlési technológia fejlődése . Az ún . sütési próbák eredményeként a XIX. század utolsó évtizedében amagyar búza elkezdte elveszítenielsőbbségét más országbéli fajtákkal szemben. A szakemberek véleménye a jövő útját illetően megoszlott. Egyesek a tarbúzák térhódítását, mások a műtrágyák, az intenzívebb talajművelés meghonosodását okolták. A FöldművelésügyiMinisztérium országos vizsgálatot rendelt el. E munkálatokba kezdettől fogva bekapcsolódott KosutányTamás. A Mezőgazdasági Szemlében teszi közzé: A magyar búza sikértartalma c. írását : A magyar búza, a magyar bor, a magyar dohány évtizedek, talán századok óta fő büszkeségét képezték a magyar gazdának. Ezen dicsőség azonban az újabb időben kezdett elhomályosulni" ts - majd így folytatja: Abúzánk kitűn őségét elismerték világszerte; külföldön többféle tisztességes süteményt nem is képesek készíteni anélkül, hogy saját lisztjükhöz több-kevesebb magyar lisztet ne elegyítsenek ; azért azután a magyar lisztet külföldön drágábban is fizetik, mint a másfélét ." t6 A magyar búza sikértartalmának változatlanságára hívjaföl a figyelmet HankóJánosés Gáspár Jánosis. i' A kormányzat megbízása alapján Kosutány 1900 és 1905 között az ország egész területére kiterjed ően rendkívül alaposan vizsgálta a búzatermelés feltételeit és a min őségét. E vizsgálatsorozat értékelését tette közzé: A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütőszempontjából című, Budapesten 1907-ben magyar és német nyelven kiadott könyvében. Ebben adatokkal igazolva cáfolta a magyar búza minőségének romlását. Véleményét úgy összegezte, hogy a kitűnő magyar búzából a fejlődés legmagasabb fokán álló magyar malmok a legkit űnőbb lisztet állitják elő ."ia Tudományos kutatásai során kimutatta,t9 hogy a gondosabb talajm űvelés, trágyázás nemcsak amennyiséget, de a minőséget isjavítja. Egyúttal az is kiderült, hogy abúza minőségét meghatározó sikértartalom legszorosabban az időjárástól függ. KosutányTamás okos érvekkel visszautasította a román Zacharia támadását, aki kétségbe vonta a magyar búza kitűnő minőségét.z° Annyi bizonyos, hogy a gabonakivitelbenérdekelt országok apiacokértvívott küzdelemben mindentmegtetteka konkurens Magyarország hitelének megrontására . Ha sarkítani akarjuk a századfordulón a hazai agrokémikusok ténykedését, elmondhatjuk, hogy valójában nemzetközi hírű tudósaink a hagyományosan magyar mezőgazdasági termékeink kedvező piaci megmérettetéséért szálltak síkra, tudományos érvek felsorakoztatásával keresve igazukat . Az élesedő piaci ver14 Szabadváry Ferenc-Szőkefalvi-Nagy Zoltán : Akémia történeteMagyarországon. Bp. 1972 . 291. o. 15 Sigmond E. : i . m. 22 . o. 16 Uo . 23. o. 17 Uo . 18 A magyar élelmiszeripar története. Bp . 1986 . 97 . o. 19 Sigmond E . : i. m. 22. o. 20 Köztelek,1910 . szept. 14-i szám : Hivatalos romántámadás a magyar búza ellen.Az exportált sörárpát is támadás érte német részről, aminek hátterében az ottani árpatermesztés védelme húzódott meg. Lásd Sigmond E. : i. m. 29 . o. Kosutány Tamás a magyar búza és liszttárgykörében köze140 hosszabbrövidebb írása látott napvilágot a Köztelek, a Molnárok Lapja, aTermészettudományi Közlöny, aKísérletügyi Közlemények stb. folyóiratokban, valamint számos külföldi szaklapban . Lásd Köztelek, 1915 . 109. o.
70
senykésztette Kosutány Tamást akkor is állásfoglalásra, midőn bebizonyította, hogy a Nyugat-Európában, főleg Franciaországban keresett magyar bab21 fogyasztásra alkalmas, kémiai összetétele nem hagy kívánnivalót maga után. Tudományos munkásságának jelentős hányadát teszik ki a borászati kérdések. Már külföldi tartózkodása idején megírta a Borászati vegytan alapvonalai 4 c. munkáját, mellyel pályadíjat nyert, s 1873-ban ahazaikönyvpiaconismegjelent.z2 Aborá szat iránti érdeklődését keszthelyi tanárának, Schenek Istvánnak köszönheti. A szőlő és bor c. önálló kötetének előszavában emléket állít a kutatótárssá, baráttá váló egykori tanárnak : A Te tudományod lángjánál gyújtottam meg közel három évtized előtt az én mécsesemet ; Te voltál a példaképem, mint kutató, mint ember ; a Te kedvenc tárgyad volt a borászat, és most, midő n Te a jól megérdemelt nyugalmadat élvezed, nyomdokaidba lépve én is igyekszem azon ügynek használni, melynek Te egyik apostola voltál ."z3 A filoxéra pusztítása, nem utolsósorban Ulbricht R. óvári német tanár nyugalomba vonulásával, elhárult az akadály Kosutány Tamás előtt, hogy újra kedvenc témájával, a borászattal foglalkozzon . Szerepe vitathatatlan e területen, hiszen Pasteur rel egy időben kezdett el foglalkozni a borélesztőkbiológiájával, a bor erjedésére gyakorolt hatásukka1 .24 Munkássága vitathatatlan a magyar borászat századfordulón bekövetkező megújulására . A borokjellegéről c. 1890-ben írott cikkében25 megállapítja, hogy a bor jellegét egyrészt a szőlő termelése, másrészt a bor erjedése határozza meg. Bizonyossá vált számára, hogy .. . minden híresebb borvidéknek megvan a maga sajátos borélesztője, s hogy az illető vidék borainak jellege - egyebeken kívül még ezen organizmusoktól is függ, s onnan eltávozván szőlőinkkel, ugyanazon szőlőfajtával sem állithatjuk elő a kérdéses vidéknek jellemző borát, ha az annak megfelelő élesztőről nem gondoskodunk ." 26 A borélesztők hatása a borjellegérec. értekezése méltán kivívta a külföld elismerését is.z' A hajdani magyar bor hírnevének visszaszerzésére égetően szükség volt, mivel a filoxéra pusztításával átalakult a hazai szőlőtermesztés szerkezete. Az amerikai faj ták behatolása módosította a meglévő fajtaösszetételt, s egyúttal hatott a magyar borok minőségére is. Kosutány felismeréseivel az új körülményekhez igazodó borászatunkat segítette át a holtponton, felölelve az ágazatnak szinte az egészterületét.zg Foglalkoztatták olyan kérdések is,mint pl. a különféle borbetegségek. Bórászatitanulmányokc. írása a Mezőgazdasági Szemle 1892 . évi számában kitér a különbözőpincekezelési módszerek vizsgálatára, értékelésére. A borászat volt Kosutány Tamás egyik nagy szerelme", mégis maradt ideje foglalkozni egy másik magyar növénnyel", a dohánnyal is, de ennek már csak epizódszerep jutott a kutatásában. E területre a kényszer vezette, mivel nem kívánt összeüt21 22 23 24 25 26 27 28
Sigmond E. : i . m. 28-29 . o . Köztelek, 1915 . 109 . o . Sigmond E. : i . m. 16 . o. A magyar élelmiszeripar i . m. 493 . o . Jelent ős szerepet játszott a hazai borászat fejlesztésében a debreceni születésű Liebermann Le6(1852-1926), aki az első magyar borvizsgáló állomás megszervezője s eredményes vezetője. Lásd : Agrártört. életrajz i . m . 321-324 . o. Mezőgazdasági Szemle, 1890. 495 . o . Sigmond E. : i. m. 17 . o. Kosutány Tamás : A boréleszto"k hatása a bor jellegére. In : Emlékkönyv a kir. magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára . Bp. 1892 . 466-479 . o . Sigmond E. : i. m . 20 . o .
71
közérbe kerülni idősebb tanártársával Magyaróvárott, aki szintén a borászat iránt érdeklődött. Bölcsészdoktori értekezését e témakörből meríti . Z9 Disszertációját Lipcsében védte meg, ahol kedvelt tanára, Stohmann állt a katedra élén. A dohány hírneve3o a XIX. század utolsó évtizedeiben szintén a múlté volt . Ekkortájta fejlett nyugat-európai országokban a termelők és a feldolgozók már széles körben kamatoztatják az agrártudományok, köztük az agrokémia legújabb eredményeit. A hazai termesztési és feldolgozási technológia leszakadt az élmezőnyto~l, így lépésre kényszerült a földművelésügyi tárca. Kosutány megbízatása .. . azt célozta, hogy a mezőgazdasági kémia tudományos eszközeivel a hanyatlásnak okát és a baj orvoslásának módját felderítse."3 t Köze1150 fajtát vont be kísérleteibe, s föltárta a dohány ésa búza eltérőfoszforigényét és ezzel a vetésforgó szükségességére is szemléletes példát szolgáltatott. Egyidejűleg fölhívta a figyelmet a több növényféleségre alapozott gazdálkodási rendszer fontosságára, amely akkoriban időszerű volt egyrészt azért, mert a világpiacon a magyar búzának vetélytársa akadt az amerikai búzában, másrészt a szélsőséges hazai éghajlat bizonytalanná teszi az egyoldalú termelést. ,Jobb lesz, ha igen különböző igény ű növényeket termelünk egyidejűleg, hogy azon esetben, ha egyiknek termelése nem sikerülne, ott legyen a másik, mely kisegítsen minket a zavarból ." 32 E megfogalmazásban a szerző már akkor elveti amég napjainkban is élőszemléletet, amely egyoldalúságra ösztönzi a magyar mezőgazdasági termelést. Mint az agrokémiában jártas szakember, nem kerüli el a figyelmét a mezőgazdasági szeszgyártás sem. Már az 1880-as évek elején alkalma nyílott arra, hogy külföldön tanulmányozza e kérdést. A Magyar Szesztermelők Országos Egyesületének megbízásából bejárta Nyugat-Európát és a szomszédos Csehországot, hogy tapasztalatokat gyűjtsön. 33 Az ország elismert szeszipari szakembereként, Lázár L. Pállal közösen megjelenteti A gazdasági szeszgyártás c. kézikönyvetaz OMGE égisze alatt, 34 amely az első magyar nyelvű szakmunkának számít, s méltán tarthatott igényt az érdeklődésre, mi vel egy belterjes gazdálkodás meghonosítására tesz kísérletet azáltal, hogy felkarolja az intenzív művelést igénylő kapásnövényeket, kiemelve : .. . a gazdasági mellékiparágak feladata már most a fenti terményeket (ti. a burgonyát és a répát) olyan alakra hozni, hogy kisebb térfogatban nagyobb értéket képviselvén, szállíthatóbbak legyenek és egyidejűleg eltarthatóságuk isnövekedjék." 3s A szerzők rámutatnak arra, hogy a gazdasági szeszgyártás mellékterméke - szeszmoslék - kitűnőhizlaló takarmány, s ez ösztönzi a gazdákat nagyobb számú haszonállat tartására, így nem ábránd atöbb állat, több trágya elv, ami segít a termőföld táperejének fenntartásában, sőt fokozásában. . . .a szeszgyártás határozott előnye. . . tehát, hogy általa a mezőgazdasági üzem intenzívebbé válik, a kapásnövények nagyobb kiterjedésben termelhetők, a kalászosok részint a több trágya, részint a kapások által követelt jobb művelés folytán nagyobb és biztosabb terméseket adnak; az állatlétszám fokozható, az üzem többoldalú lévén, kevesebb rizikóval jár, a cselédség és fogatok jobban kihasználhatók ; a talajt ő29 Uo . 6. o. 30 A hazai dohányiparról lásd : A magyar élelmiszeripar i. m. 565-591 . o. 31 Sigmond E. : i. m. 7. o. Kosutány Tamás tanulmányának címe : Magyarország jellemzőbb dohányainak kémiai és növényélettani vizsgálata. I. r. Bp. 1877 . II-III . r. uo . 1881 . 32 Sigmond E. : i . m. 8. o. 33 Uo . 14. o. 34 Kosutány Tamás-Lázár L . Pál: A gazdasági szeszgyártás kézikönyve . Bp . 1891 . 376. o. 35 Uo . 1. o.
72
ke ennek következtében legalább egy negyeddel emelkedik ."s6 Ehhez szorosan kapcsolódik az általa kínált program, 3' amely számba veszi a legsürgősebb teendőket, köztük elsősorban is a műtrágya-felhasználás növelését, a takarmánytermesztés felkarolását, s vele együtt a korszerű takarmánygazdálkodás megteremtését. Ez utóbbi területen maga isvégzett önálló kutatásokat, aminek gyümölcse Cselkő Istvánnal közösen megírt könyvük.3 g A munka oroszlánrésze szerzőtársáé, aki a gyakorlati kérdéseket világította meg, az agrokémiai ismereteket pedig Kosutány Tamás foglalta rendszerbe, s ebből különösen fontos a takarmányvizsgálatokról szólófejezet .3~ Ez utóbbit rendkívül lényegesnek tekintette az intenzív állattartás megvalósításában . A tőkés gazdálkodás keretében az egyrejobban izmosodó mezőgazdaság a XIX. század vége felé látványos fejlődést tudhatott magáénak, amihez fölzárkóztak, illetve húzóerővé váltak az egyes szaktudományok . Természetesen az általánosfejlődés elle nére számos olyan terület maradt a mezőgazdaságban, amelynem tartott lépést . Cselkó-Kosutány is hangot ad ennek:4° . . . a helyes talajművelés lépten-nyomon halad; földművelésünk minden tekintetben intenzívebbé vált. Ezen örvendetes jelek mellett azonban alig tévedünk, ha azon állitást kockáztatjuk, hogy az állattartás, fo~leg állataink takarmányozás tekintetében leginkább el vagyunk maradva a művelt külföld mögött. . . (. . .) Nem akarunk szemrehányást tenni gazdaközönségünknek, sőt mentjük őket; mert hisz a takarmányozástan az újabb időben olyan haladást tett, hogy azon gazdák, kik a szaklapokat alaposan nem tanulmányozhatják, e tekintetben csak sok nehézséggel tájékoztathatják magukat." A Kosutány által fölkarolt mezőgazdasági termékekre és melléktermékekre épül ő ipar megteremtésével is jórészt állatállományunk takarmánybázisának bővítésén fáradozott. Ez csendül ki egy 1883-ban megjelent cikkéből is.4 t Az 1870-es évek tő l fel-felerősödő válság ráébresztette a magyar gazdákat az állattartás jelentőségére, amely viszont jó és elegendő takarmányt igényel. Ezen elvet sokkal könnyebb kimondani, mint keresztülvinni. Igen jól tudjuk mi, hogy a teória szerint a termőterület 40-50%-a takarmánytermelésre fordítandó és 50-60% területen termelhetünk csak piacinövényeket, de emellett igen bajos megélni. Földünk termésének árára rögtön szükségünk van, s eltekintve azon kevés gazdaságtól, mely saját földjein termelt takarmányt tejalakban árusíthatja el, a többi gazda 3-4 évig várjon, míg a takarmányon felnőtt barmait megfelelő árért piacra viheti?"az Mindez a kérdésnek csak az egyik oldala . Legalább ekkora súllyal esik latba az állati termékeink versenyképessége,amely csak olcsó termelés esetén számíthat sikerre. Ez viszont csak a mezőgazdasági ipar hulladékának hasznosításával oldható meg. A századforduló kutatási témái magukon viselik akorszak gazdasági érdeklődésének jegyeit. Különös aktualitást kölcsönöz a hazai agrokémiának a műtrágyákkal végzett kísérletek megindulása. A műtrágyák hazai terjedése a XIX. század utolsó 36 Uo . 3. o. 37 SigmondE.: i. m. 11-12. o. Programjának lényeges pontjai : 1. atakarmánynövényektermesztésének fokozása, 2. mezőgazdasági iparágak (szesz-, cukorgyártás stb.) felkarolása, 3. afekáltrágya-hasznosítás,amire példa Német-, Franciaország, Kína és Japán, 4. műtrágyafélék használatának kiterjesztése, 5 . nagy táptartalmú takarmányfélék kivitelének korlátozása . 38 Cselkő István-Kosutány Tamás: Takarmányozástan . Bp . 1894 39 Sigmond E.: i. m. 12 . o. 40 Cselkő L-Kosutány T. : i. m. 2-3. o. 41 Sigmond E.: i. m. 12-13 . o . 42 Uo .
73
harmadában válik szembetűnővé, első sorban a cukorrépát termesztő uradalmakban,43 de a kezdeti lépéseken megmutatkozik a hozzáértés hiánya. A hazai gazdaközönség körében a műtrágya iránti bizonytalanságot és bizalmatlanságot Kosutány Tamás igyekszik eloszlatni. A Mezőgazdasági Szemle hasábjain kifejti : 44 Legfontosabb az intelligens gazda előtt a talajra legalkalmasabb trágyaszer kipuhatolása ; itt ez, amott az a trágyaszer hozza létre a legnagyobb hasznot és arra is van eset, hogy egyikmásik némely földre hatástalannak bizonyul ; minden földnek, minden növénynek más-más igénye van, melyek felől legbiztosabban a trágyázási kísérletek tájékoztatnak bennünket." Cserháti Sándorral együtt ösztönzik a mezőgazdasági üzemeket a fenti lépés megtételére, megjegyezve:45 Sokan a gazdasági tanintézetek feladatának tekintik a trágyázási kísérletek eszközlését. . . (ugyanakkor) . . .a kísérletből csak azt tudjuk meg, hogy az illet ő gazdaságban a műtrágya haszonnal alkalmazható-e vagy sem?" Egy átfogó kép csak akkor rajzolható meg, ha az ország különböző részein kísérletek útján bizonyosodnak meg a műtrágyafélék hatásáról, s minél több helyen válik be, annál inkább remélhető, hogy bővül a felhasználó üzemek tábora . Kosutány elkészítette hazánk tápanyagmérlegét`6, lesújtó képet festve, megállapítja, hogy országos átlagban csak 14 évenként kerültrágya ugyanarra a területre, holott - helyes gazdálkodás esetén -minden negyedik évben pótolni kellene a felhasznált táperőt. Nála is fölsejlik a talajkimerülés rémképe, melyet összekapcsol államiságunk elvesztésének veszélyével. Magának a tápanyag-visszapótlásnak tudományos, de főleg gyakorlati kérdéseire adnakválaszt Cserhátival közösen megírt munkájukban, 4' amely rövid idő alattalapvető kézikönyvé vált. A hazai gazdasági szakirodalom leginkább eterületen szűkölködött széles körű érdekl ődésre számot tartó szakkönyvekben. Az érdekl ődésre való tekintettel az OMGE, a gyakorlatnak megfelelően, először külföldi szerző munkáját kívánta átadni a honi gazdáknak, s tervbe vette Emil Wolff: Dünger-Lehre c. munkájának magyar nyelvű kiadását. A hazai szakemberek véleménye tükröződött Kosutány Tamás és Cserháti Sándor elhatározásában, akik ajánlatot tettek a kiadónak, miszerint a német szerző elméleti fogantatású művének lefordítása helyett egy gyakorlati munkáttesznek le a magyar gazdasági könyvészet asztalára, amiigazodik a hazai körülményekhez . Olyan trágyatant kívántunk. . . a magyar gazdaközönségnek nyújtani, amely a trágyatant a maga teljességében tartalmazza. Az nem szorul bővebb bizonygatásra, hogyegy ilyen munkára égetőenszükség volt . A mostani súlyos gazdasági viszonyok között a gazdának minden módot és alkalmat meg kell ragadnia, hogy nagyobb terméseket produkáljon, de úgy, hogy a termés növelésével a jövedelem is fokozódjék, ennek egyik legsikeresebb módja az okszer ű trágyázás. . ." 4s A kötetben kitapintható a szerzőpáros eltérő érdeklődése, így Kosutány a növényélettani, agrokémiai részeket írta, Cserháti viszont a gyakorlati fejezetekben jeleskedett. A magyaróvári akadémia tanáraként hosszú ideig oktatta a mezőgazdasági ké43 Takács Imre :Magyarország földművelésügyi közigazgatása az Osztrák-Magyar Monarchiakorában (1867-1918). Bp . 1989 . 73-74. o. E témában forrásértékű: Dorner Béla :A kereskedelmi trágyák történelme, gyártása és használata . Bp . 1924. 3. kiad . A hazai műtrágyafelhasználás térhódításáról lásd : Fehér György: Műtrágyák használatának kezdete mezőgazdaságunkban . In : A 20 . század és a magyar mezőgazdaság. Gödöllő, 1985 . 296-299. o. 44 Sigmond E. : i. m. 9-10 . o. 45 Uo . 46 Uo . 11 . o. 47 Cserháti Sándor-Kosutány Tamás: A trágyázás alapelvei. Bp. 1887 . 438. o. 48 Uo . VII-VIII. o. .
74
miai technológiát, amely a gazdászhallgatók 3. és 4. félévénektárgyaiközé tartozott.49 E tantárgy magába foglalta pl. az erjedést, a szeszgyártást, a kenyérkészítést s a borászatot . fgy nem meglep ő, hogy Kosutány Tamást felkérte a kir. magyar Természettudományi Társulat Kémiai Szakosztálya a mezőgazdaság tárgykörébe tartozó kémiai technológia megírására .s° Most midőn országszerte jelszó az ipar fejlesztése, egy ilyen munkára annál is inkább szükségvolt, mert 1870 óta, mikor Wágner László kir. József-műegyetemi tanár »Gazdasági műszaki vegytan« című munkáját adta ki, hasonló könyv nem jelent meg irodalmunkban ; ez ókból úgy a műegyetemen, mint a -gazdasági akadémiákonjó szolgálatot tehet könyvem, melyből azok, akik a mezőgazdasági kémiai technológiát hallgatják, tájékozódást szerezhetnek" - írja könyve előszavában .st A legfontosabb témakörök: keményítőgyártás, cukorgyártás, borászat, sörfőzés, szeszgyártás, kenyérkészítés, ecetgyártás, szappangyártás s a tejipari termékek előállitása. Áttekinti azokat a mezőgazdasághoz közvetlenül kapcsolódó iparágakat, melyek fogyaszthatóvá, illetve a piacon kelendőbbé teszik mezőgazdasági terményeinket, ső t lehetőséget nyújtanak egy-egy nagyüzem keretén belül a vertikális integráció kialakítására. Kosutány Tamás azon kevesek közé tartozott, akit agrárszakember létére, az MTA tagjai sorába választott, jóllehet csak a levelező tagság adatott meg neki . 1894. december 17-én tartotta székfoglaló előadását : 52 Adatok a növényifehérje képződé séhez címmel. Tudományos tevékenysége széles körben ismert volt . Rendszeresen tartott előadásokat aTermészettudományi Társulatban53, a Köztelek c. OMGE-szaklapnak megindulásától kezdve haláláig a vegytani rovatát vezette.54 1883-ban megalapították Cserháti Sándorral a Mezőgazdasági Szemlélss, az első tudományos igényű, a mezőgazdaság egész területét átölel ő szaklapot, amelynek két évtizedig az egyik szerkesztője volt . Számos egyesület ismerte el tudását azzal, hogy tagjává fogadta. A hivatalos Magyarország sem fukarkodott az elismeréssel, amitjeleznek kitüntetései. 1912-ben a magyar királyi udvari tanácsosi címet adományozzák neki .56 1915 . január 19-én bekövetkezett halálával egy európai látókörű magyar tudós távozott az élőksorából, aki alapos készültségről, alegszigorúbb lelkiismeretességről és sok tekintetben eredeti, önálló gondolkodásmódról tanúskodó tudományos mun kálkodása külföldön is tiszteletet szerzett neki és a magyar névnek . . . kutatásainak szigorúan tárgyilagos eredményeivel nem csekély mértékben járult hozzá búzánk, borunkés dohányunk értékének közismerttétételéhez.. . (. ..) tevékenységével nemcsak mezőgazdasági vegytanunk megalapozása és nagyra fejlesztése terén szerzett magának maradandó érdemeket, hanem mezőgazdasági iparunk különböző ágai is igen sokat köszönhetnek sokoldalú munkálkodásának" - írja a Köztelek nekrológjában.s' De ez a világ szemében sikeres tudóssors egy olyan életpályát takart, mely több tö49 Csiki László : Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete . Bp . 1943 . 2. kiad. 37-38. o. 50 Kosutány Tamás: A mezőgazdasági kémiai technológia alapelvei. Bp. 1908 . A Magyar Chemiai Folyóirat XII-XIII . évfolyamának melléklete . 51 Uo. III. o. Részletesen : Szabadváry F.-Szőkefalvi-Nagy Z. : i. m. 300-301. o. 52 Sigmond E.: i. m. 22 . o. Köztelek : 1915 . 109. o. 53 Uo. 29 . o. 54 Uo. 55 Agrártört. életrajz i. m. 53 . o. 56 Köztelek, 1915 . 109. o. 57 Uo. 108. o.
75
vist, mint rózsát termett" .ss Általában ez olyanoknak jutott osztályrészül, akik nem a megszokott, kitaposott úton jártak, kiknek szemlélete, nemzetüket jobbító munkálkodása megelőzte koruk szellemét. Szülőfaluja, Nyírlugos 1979-ben kiállitáson mutatta be életútját és emléktáblát helyezett el tiszteletére a községi kultúrház falán. A megbecsülést méltán érdemelte ki az utókortól. Tamás Kosutány and the National Agrochemistry at the Turn of the Century Béla Surányi The second half of the last century was an abundant period in talented persons in our national science history. Bourgeois development of the nation endavoured to achieve excellent position in the field of science too . Not only the basic- but also the applied sciences closed up to the leading European Work shops of that time . Many branches of different sciences were born in the last century, among them agrochemistry that newly born out of the interaction of agriculture and chemistry . In its Knowledge formation Hungarian scientists also took a great deal among them . Tamás Kosutány, the character of this paper, exerted his activity in a relatively peaceful period of the Hungarian History. The ascending economic situation, the consolidated political life helped in the development of the capabilities of the talented. The Hungarian agricultural production also tried to keep up in the marketing competition ; only excellent quality products could be brought to the international markets . To achieve this goal it was inevitable to develop and establish the scientific background of the production . What presently means biology for the 20th century that was chemistry for the last century and its penetration into farming opened up a new facet by throwing spotlight on the so far intuitive, traditional agricultural knowledge . Great progress was achieved in the field of nutritive absorption of plants and crops and fermentation, as well as development of the industrial processing technologies of many different agricultural branches, etc. But it was equally important that assessment of the chemical composition of food-industrial staffs became available giving a firm background for the qualification of the foodstuff products. Hungarian agrochemistry won a high reputation during these works and its representative scientists became appreciated members of the international society . Tamás Kosutány was one of the great stature people who contributed to the development of agrochemistry. Ta,uaiu Kou~ymanb u omeuecmeenrtaa aapoxu~HUR xa py6e~ce cmonemun Gena Illypanbu BTOpaA HOJIOBNHa XIX CTOJIeTHR 6bIJIa fioraTOH TaJIaHTáMN B BCHrepCKOH NCTOpHN HayK . OóypxCya3HBaH)LI~aACH HaI(HA CTapaJIáCb 3aBOeB3Tb CEÓe AOCTOHHOe MCCTO B OÓJI3CTH HayK . IIpHMKHyJIH K CBpOxCSdCKNM M3CTCpCKHM - KOTOpbIC npe,IjCTBBIIAJIH COÓOH TCXHHKy MNpOBOtO ypos HR - xe Tonbxo cpyx,gaMexranbxble,, Ho H npxxnaRxble orpacnx Hayx . B HpouInoM cTOnerHH KasIaJI ŰCb KOJIbIÓCJIb MHOrHX HayK . K HHM OTHOCHTCA pOxCI(eHHaSi H3 B3aNMOJjCFíCTBHH CeJIbCKOI'O X03áLICTBa H XHMHH HOB3A OTpaCJIb HayKH - azpoxun-sun . B c~opMxpoaaxHH ee sanaca sxaxHH y9aCTBOBŰJIH H B2HrepCKxe yYCHbIC, B TOM 9HCJle H BbICTyHaH)n~Hi7 B 3TOFI CTŰTbe TC1MQUl Kocuymanb, 9CF1 xCH3HCHHbIH nyTb H Hay9HOe TBOp9CCTB0 HOHaJiO Ha CpaBHNTeJIbHO MHpHbIFi nepHO,q BexrepcxoH xcTOpxx . rIOJjHHMáH)ll(aCH 3KOHOMHKa, xoxconH,gHposaxxaA HOJINTH9eCKaH RCH3H6 ónaroxpxaTCrBOBanx pasBepTbIBaxxIO TanaxTOB . Bexrepcxoe cenbcxoe xosAHCTBO JjOnxfHO 6b~no yuepxcarbca B pbIH04HOM KOHKypHpOB2HHH, Ha MCACjjyHapOj[H013 apeHe OHO MOCJIO ABHTbCA TOJIbKO C TOBapaMH Óe3yKOpH3H0HHOI'O KBYCCTHa . ~JIR 3T01'O HyHCHO ÓbIJIO C03,gaTb HayKHble OCHOBbI 3KOHOMHKH . XHMHH ,IUIH XIX BCKa 3H Ű YNJI Ű TO %Ce C3MOC, 9T0 H ÓHOJIOrHA ,gJIA XX Bexa, H BxeApeHxe ee B sxoxoMxxy Ho HosoMy ocseTHno cenbcxoxosaHeTSexxble sxaxHR, xoropbie nepeuaaanxcb Ho TpauHgxaM H ocxosblBanxcb JIxuIb Ha HHTyxIzxRx . BbISICHHJIHCb Taxxe Baxcxble Bonpocb~ - T.e.
58 Uo .
76
