Kórházi orvostechnika

AKTUÁLIS A B E FO GA D Á S É S F I NA N S Z Í ROZ Á S V I S S Z Á S S Á GA I

Kórházi orvostechnika „Jó lenne nem elfelejteni azt a tényt, hogy az egészségügy a betegek gyógyításáról szól ” – véli dr. Polák László. Bár az Orvostechnikai Szövetség az elmúlt hónapokban számos területen ért el előrelépést, az új technológiák befogadásával még tengernyi probléma adódik. Az aktuális teendőkről a Johnson&Johnson Kft. hatósági kapcsolatok vezetőjével, az Orvostechnikai Szövetség alelnökével beszélgettünk.

Alelnök úr, milyen alapvető problémákkal kell szembenézniük az új technológiák és orvostechnikai eszközök befogadásával kapcsolatban? – A témáról lapjuk hasábjain több mint egy éve beszélgettünk. A transzparencia és a befogadás kérdése azóta sem oldódott meg, sőt inkább összekuszálódott. Akkor még érvényben volt az 50/2002. (az egészségügyi szakellátások kapacitásbővítésről szóló) Kormányrendelet, amely szabályozta a fekvőbeteg kapacitások bővítésének és ezen belül az új eszközök és eljárások befogadásának folyamatát. E rendelet már tartalmazott némi transzparenciát, hiszen jogszabályba foglalták azt a szakmai kört, amely pályázatot nyújthatott be új eljárások és eszközök befogadására (ez az egészségügyi szolgáltató fenntartója és tulajdonosa volt illetve a folyamatban szerepet kapott a szakma és az intézmények vezetése is), meghatározták a beadási és döntéshozatali határidőket.

Kiszámíthatóság Miért nem működött ez a rendelet? – A jogszabály rendelkezett ugyan a különböző pályázatok beadási határidejéről, valamint az OEP, az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium döntés előkészítési és döntési határidejéről azonban a gondot az okozta, hogy a megjelenés pillanatától a végső döntés határidejét nem tartották be. A befogadási döntések minden esetben a határidő után több hónappal jelentek meg az Egészségügyi Közlönyben. Ennek ellenére mégis volt némi kiszámíthatóság a rendszerben.

42

Kórház 2007/10.

Mostanra ez is megszűnt? – 2006 decemberében a 361/2006. számú, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. Törvény végrehajtására vonatkozó Kormányrendelet hatályon kívül helyezte ezt a korábbi kormányrendeletet, úgy, hogy az új eljárások és új eszközök befogadásáról nem rendelkezett. Ezzel szűnt meg teljesen a befogadás eddigi viszonylagos kiszámíthatósága, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza az ellátót, a beteget és a gyártót egyaránt.

Kódkarbantartás Jelenleg milyen lehetőségek vannak bármilyen új orvostechnikai eljárás befogadására? – Továbbra is érvényben van egy, még a Népjóléti Minisztérium által kiadott, kódkarbantartásra vonatkozó 6/1998. számú rendelet, amely szabályozza, hogy a HBCS-kód karbantartás keretén belül hogyan lehet új eljárásokat és azokhoz kapcsolódó új orvostechnikai eszközöket befogadtatni a finanszírozási rendszerbe. Ám pontosan az a jogszabály hiányzik, amely arról rendelkezett, hogy mely intézmények kaphatnak jogosultságot arra, hogy ezt az új eljárást elvégezhessék és finanszírozási keretet kapjanak az új eljárás költségeinek fedezetére. Ezt korábban az 50/2002. rendelet szabályozta. Az Orvostechnikai Szövetség, amikor lehetőséget kapott különböző szakmai fórumokon, többször felhívta a figyelmet a kialakult joghézagra. Tudomásom szerint jelenleg az Egészségügyi Minisztériumban kidolgozás alatt van ennek a jogszabálynak valamilyen módon történő pótlása. Milyen kapcsolatot ápolnak az Egészségügyi Minisztériummal? – Dr. Lelkes Ildikó főosztályvezető asszonnynál tett látogatásunk alkalmával az Orvostechnikai Szövetség alelnökeként, a szövetség egyik elnökségi tagjával együtt részt vettünk egy megbeszélésen, amelyen a főosztályvezető asszony megnyugtatott bennünket, hogy ők is észlelték ezt a problémát, és hamarosan tárcaközi egyeztetésre ke-

rül egy ezzel kapcsolatos új jogszabály tervezet. Reményeink szerint az Orvostechnikai Szövetség is lehetőséget kap arra, hogy ezt a jogszabály tervezetet véleményezhesse, elmondhassa álláspontját, amelyeket a jogszabályba is beépítenek. Ez azonban csak átmeneti intézkedésként fogadható el, ugyanis az igazi megoldást egy transzparens, egészségügyi technológia értékelés alapján történő befogadási rendszer jelenti, melynek során, hasonlóan az új gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök befogadásához egy jól szabályozott folyamat szerint az evidenciák figyelembe vételével történik az egészségügyi finanszírozásba való befogadás. Van-e esély arra, hogy átvizsgálják a HBCS-kódokat? – A megbeszélésen szóba került és sürgettük a HBCS-kódok karbantartását is. Ez azért nagyon fontos, mert még az új egészségbiztosítási rendszer életbe lépése előtt, a valós költségráfordítások figyelembe vételével kell újból meghatározni az egyes ellátások tarifáit. Ennek elmaradása a későbbiekben folyamatos konfliktusokhoz fog vezetni az egészségügyi szolgáltatók és az újonnan létrejövő egészségbiztosítási pénztárak között, a „szakmailag indokolt minőségű és mennyiségű ellátások” elszámolása során. Az Orvostechnikai Szövetség álláspontja szerint hosszú ideje szükség lenne egy átfogó HBCSkód karbantartásra, melynek során a különböző eljárások költségfedezetét az aktuális kiadásszükségletek figyelembe vételével határozná meg jogalkotó és finanszírozó, a szakmai szervezetek bevonásával. Többek között az Orvostechnikai Szövetség tapasztalatainak igénybe vételével is. Évekkel ezelőtt végeztek utoljára hasonló, átfogó kódkarbantartást, azóta a különböző eljárások költségei sok esetben jelentős mértékben megváltoztak. A nyilvános tenderek eredményeiből képesek vagyunk nagyon jól monitorozni azt, hogy a különböző eszközök árai hogyan változnak. Az esetek többségében nőttek, ám bizonyos esetekben az eszközök áreróziója tapasztalható.

AKTUÁLIS A finanszírozás sajátosságai Milyen mértékben segítheti az intézményekkel való együttműködést a HBCS-kódok revíziója? – Sajnos, egy-egy eljárás finanszírozásánál nem minden esetben veszik figyelembe a felhasznált eszközök jelentős árkülönbségeit. Ugyanúgy finanszíroznak egy eljárást, ha egy olyan eszközzel

– A teljesítmény-volumenkorlátok bevezetése óta, melynek során drasztikusan szabályozták az elvégezhető eljárások számát, nincs többé lehetőség arra, hogy egyes beavatkozásokat kellően nagy számban lehessen végezni, annak érdekében, hogy az átalánydíjat a méretgazdaságosságnak megfelelően még kedvezőbben lehessen kihasználni. Sőt, ha figyelembe vesszük azt, hogy egyes kórhá-

lássa el a betegeket, így a korszerűbb eszközök fedezete már nem minden esetben biztosított, mint ahogyan az a célkitűzés sem, hogy a struktúraváltással minőségi ellátás váljék elérhetővé. Mi is követjük az e-alap bevételi oldalának alakulását, olvassuk az újságokat, illetve rendszeresen informálódunk a Magyar Államkincstár honlapjáról, és reménykedünk. Az a többlet, amely jelenleg az ealap bevételi oldalán keletkezik reményt adhat arra, hogy a tendencia megváltozzon. Amennyiben továbbra is a tervezett szint fölött fog alakulni, illetve növekedni, lehetőség nyílhat arra, hogy az egészségügyi finanszírozásban a HBCS-kódok súlyszámainak revíziójára sor kerülhessen, és a ráfordítások fedezete megfelelő mértékben legyen biztosítva a beavatkozások tarifájában. Ha ez nem történik meg illetve a teljesítmény volumen korlát jelenlegi formában és mértékben fennmarad, a kórházak adósságállománya növekedni fog vagy pedig a szakmailag indokolt minőségű és mennyiségű ellátást nem lehet majd biztosítani.

Az átalakulás hatásai Dr. Polák László

Polák László 1985-ben végez a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemen. Nagyszebeni három éves rezidensi képzés után néhány hónapig háziorvosként dolgozik, majd 1989-ben áttelepül Magyarországra. A tatabányai megyei kórházban helyezkedik el, kezdetben a baleseti sebészeten, segédorvosként, majd 1993-tól trauPÁLYAKÉP matológus szakorvosként dolgozik. 1996 októberétől a Johnson&Johnson Kft-nél, kezdetben az Ethicon Endo-surgery területi képviselőjeként, majd a részleg értékesítési vezetőjeként tevékenykedik. Jelenlegi pozícióját 2001 óta tölti be. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző szakán 2006-ban diplomázik. Az Orvostechnikai Szövetség alelnöke, emellett az AmCham Egészségügyi Bizottságának vezetője. 2005 óta képviseli a magyar Orvostechnikai Szövetséget az európai orvostechnikai szövetség, a EUCOMED egészség-gazdaságtani munkacsoportjában. Románul, németül és angolul beszél. Nős, három gyermek apja.

végzik, melynek ára folyamatos árerózión ment keresztül, mint amikor egy korszerűbb, de nyilvánvalóan magasabb árfekvésű eszközzel végzik azt. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a HBCS-finanszírozás átalánydíj, és az eredeti koncepció alapján a HBCSsúlyszámokba foglalt eszközök árának fedezete ezzel a módszerrel akár nagyobb árkülönbözet fedezetére is biztosított. Amennyiben kellő számú beavatkozást végez az intézmény.

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

zak túllépik a rendelkezésre álló volumenkorlátot, hiszen a beteget el kell látni, az egy HBCS súlyszámra eső forintérték alacsonyabb lesz a jelenlegi 146 ezer forintnál. Bizonyos estekben a kórház teljesítménye olyan mértékben is meghaladhatja a TVK-t, hogy az adott hónapban az egy HBCS-súlyszámra eső forintérték alig éri el a 130 ezer forintot. Milyen lehetősége marad az intézményeknek? – Ilyen esetekben kényszerül arra a kórház, hogy minél olcsóbb eszközökkel

Vonzó jövőképet fogalmazott meg. De van-e erre bármilyen esély? – Úgy látjuk, az eddig végbement változások olyan mozgásteret, illetve az egészségügyi kormányzati kommunikációja olyan kényszert teremtettek, hogy most már az ellátás finanszírozása szintjén is mélyre ható változásokat kell megvalósítani. Ha az ellátások finanszírozását folyamatosan és mesterségesen nyomott szinten tartják, akkor pont a reform két fő deklarált célkitűzése: a minőség és a hozzáférhetőség nem fog megvalósulni csupán az egészségügyi költségvetés fenntarthatósága lesz biztosítva. Előbb-utóbb fel kell szabadítani a nyomás alól a szolgáltatókat, hiszen senki sem szeretné, hogy ha ma elmegy a páciens az ortopéd szakrendelőbe, ahol megállapítják a csípő- vagy térdprotézis beültetésének szükségességét, akkor 2010-re kapjon időpontot. Jelen pillanatban az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján közzétett várólistákból pontosan ezt látjuk. Nem hisz a várólistákban? – Az ésszerű várólisták kialakításával szerintem mindenki egyet érthet, ám az irreális várólisták megjelenése azt jelzi, hogy valahol túlzott mértékben visszafogják a rendszert. Márpedig, ha így mennek tovább a dolgok, akkor nagyon

Kórház 2007/10.

43

GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ sok helyen teljes mértékben indokolatlan várólisták fognak kialakulni. Ezért mondtam azt, hogy a TVK megszüntetése vagy átalakítása mellett szükség van a korábban említett, átfogó HBCS-kód karbantartásra is. Fontos, hogy mindazon szakmai eljárásrendeket, protokollokat, amelyeket az orvosi szakma bizonyos területeken már régóta kidolgozott és rendelkezésre állnak, beépítsék a finanszírozásba is. Az orvostechnikai eszközök területén olyan fokozott technológiaváltás zajlik, hogy sok esetben egyegy technológia 18 hónap után már elavultnak számít. Ezért az eljárásrendeket a technológiaváltások ésszerű figyelembe vételével folyamatosan felül kell vizsgálni. Hasonlóan a nyugat-európai megoldásokhoz? – Valóban hasonló folyamat zajlik a régi uniós tagállamok zömében, ahol évente átvilágítják a finanszírozási tarifákat, a szolgáltatások és eljárások tarifarendszerét, ami Magyarországon a HBCSben,a tételes eszközfinanszírozás rendszerében illetve a járóbeteg ellátás pontértékeiben jelenik meg. Ezért gondoljuk mi is úgy, hogy az egészségügyi finanszírozás éves, átfogó felülvizsgálata mindenképpen szükséges, hogy biztosítani

lehessen a reális költségekhez való közelítést. Jó lenne nem elfelejteni azt a tényt, hogy az egészségügy a betegek gyógyításáról szól.

Eredmények Mely területen tudtak az elmúlt időszakban előrelépni érdekeik érvényesítésében? – Az Orvostechnikai Szövetség Kórházelektronikai Szekciója másfél éve lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen a Kódkarbantartó Bizottság ülésein, és az egyes eljárások súlyszámainak kialakításánál adatok, így tenderárak, orvostechnikai eszközök aktuális árainak rendelkezésre bocsátásával, melyeket a szövetség tagjaitól gyűjt össze, segítse a súlyszám kalkulációk elvégzését. Sikernek érezzük, hogy az elmúlt fél évben két olyan HBCS-súlyszám kialakításánál is segíthettük a Kódkarbantartó Bizottság munkáját, amelyek egy gyakori sebészeti ellátás finanszírozását biztosítják. Ilyen a lágyék és hasfali sérvek ellátásának finanszírozása, amellyel kapcsolatban az Orvostechnikai Szövetség kezdeményezésére a Kódkarbantartó Bizottság és a Sebészeti Szakmai Kollégium képviselői között munkamegbeszélésre került sor. Ezt követően, részben közreműkö-

désünkkel, elkészültek majd beadásra kerültek a szükséges pályázati anyagok, amelyek az eljárások hatásosságát és hatékonyságát igazoló szakmai publikációkat valamint a hatékonysági számításokat foglalták össze. Ennek eredményeként született meg a két új finanszírozási kód. Mely beavatkozásokra vonatkoznak ezek a kódok? – A lágyéksérvek esetében a Szakmai Kollégium régi igénye vált valóra azzal, hogy a feszülésmentes sérvellátás finanszírozása az ott felhasznált sérvháló árának figyelembe vételével történik. A másik kód a hasfali sérvek laparoszkópos ellátására vonatkozik, amelynek során egy olyan speciális sérvhálóra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a sérv kialakulása során keletkezett hashártyahiány „pótlása” is megvalósuljon: a háló speciális összetételének köszönhetően megakadályozza, hogy a hasi szervek kitapadjanak a hashártyahiányos hasfalra. E két HBCS-kód bevezetését mi eredményként éljük meg, és bízunk abban, hogy a kialakult együttműködés a jövőben is folytatódik, és a remélt, átfogó HBCS-kód karbantartás során az Orvostechnikai Szövetség szakmai álláspontját is figyelembe veszik.

GY Ó GYÁ S Z AT I S E G É D E S Z KÖ Z Ö K

Reform az ellátásban? Az elmúlt negyven évből harmincat úgy éltem egyetemi hallgatóként, oktatóként és hivatalokban dolgozó emberként, hogy nem tudtam, mennyibe kerülök, azaz az én tevékenységem teljes költsége az államnak mennyi. Talán nem voltam, vagyok egyedül.

T

íz éve az egyik fontos változás az életemben, hogy pontosan ismerem nem csupán a háztartási, hanem a munkahelyi költségemet. Például egy vállalat egyik vezetőjeként, mint költséggazda tudtam minden rám költött és rám vetített költségről. Meg is lepődtem először… Ennek a tudásnak a hiánya például a hivatalokban, az ok-

44

Kórház 2007/10.

tatási és egészségügyi intézményekben eleve lehetetlenné teszi, vagy nagyon korlátozza, a költséghatékony szemléletmód, a költségérzékenység kialakulását, valamint annak egyéni és közösségi döntésbefolyásoló szerepét. Emellett a hatékonyság vizsgálatát, különösen a költséghatékony módszerek, eljárások alkalmazását, és

az ezeket megalapozó kalkulációkat és összehasonlító mérlegeléseket. Pedig ezek nélkül sem modern gazdaság, sem modern egészségügy nem képzelhető el. Olyan, amelyben az anyagi ráfordításokat rövid és hosszabb távon és minél szélesebb összefüggés és hatásrendszerében optimalizálják.

1. táblázat. Néhány társadalombiztosítási kiadás (milliárd Ft) Természetbeni ellátások ebből gyógyító megelőző ellátás gyógyszertámogatás gyógyászati segédeszköz ellátás

2004

2005

2006

2007 terv

998,6

1100,4

1165,6

1129,5

654,6 288,9 43

694,5 348,9 44,1

714 389 48,5

714 364 35

GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ Az alapprobléma

Az átalakítás problémái

Ha nem tudunk olyan irányítási, döntési és érdekeltségi viszonyokat kialakítani, például az egészségügyben, amelyekben a megelőzési, diagnosztizálási, gyógyítási, állapot-megőrzési vagy állapot javító, sőt az aktívabb életet segítő eljárásokat, technológiákat és eszközöket ráfordítási kölcsönhatásukban és szélesebben társadalmi hasznosságuk, pőrén fogalmazva hasznuk vagy kiadáscsökkentő hatásuk szerint mérlegelik és alkalmazzák, akkor nem lesz korszerű és hatékony egészségügyi rendszerünk. Ebből a hatalmas és szerteágazó témakörből, amely természetesen az egész egészségügyi rendszert áthatja, most csak az orvostechnikai eszközök, azokból is csak a gyógyászati segédeszközök alkalmazásának, az ezekre fordított állami és magán kiadások alakulásának néhány aktuális jellemzőjét vizsgálom és próbálok egy-két következtetést megfogalmazni. Előbb azonban három kiegészítő alapvetést szükséges vázolnom, nehogy az előző gondolatok félreérthetők legyenek, de kiváltképp azért, hogy óvjak közismert egyoldalúságoktól és tévesztésektől.

Az egészségügy különösen érzékeny területe társadalmi létünknek. Itt különösen nagy károkat okozhat a tudományosan nem megalapozott, hatásaiban végiggondolatlan, voluntarista döntések meghozatala és úgymond rohamszerű ráerőltetése az intézményekre, a gyógyító, szolgáltató és a gyógyulásra, segítségre váró, szoruló emberekre. Az egészségügy irányítása, döntési folyamatai is változtatásra „érettek”, ezek hatékonysága is alapfeltétele a hatékonyabb egészségügynek. Alapvető e téren az állami döntés előkészítési folyamatok újragondolása és kiszélesítése. A politikai kompetencia nem hagyhatja figyelmen kívül a szakmai tudást, a tudományos és gyakorlati ismereteket. S természetesen nem lehet eredményes az érdekrendszer figyelembe vétele s az érdekeltségi viszonyok megfelelő átformálása és a szabályozott piaci viszonyok kiépítése nélkül.

A hatékonyság problémája A hatékonyság fogalmát nem szűkíthetjük le csupán a pénzügyi erőforrások felhasználásának optimalizálására. Különösen az egészségügyben nem, ahol az emberek, a betegek vagy a rászorulók, sőt a családtagok életminősége, életérzése szorosan összefügg az egészségügyi rendszer működésével, de számos tekintetben nem minősíthető közvetlen költség–haszon elemzéssel, mégis fontos elemei, eredményei egy hatékony egészségügynek. A hatékonyság más jellegű szűkítésétől is óvnék, attól ugyanis, hogy elszakítsuk a döntő folyamattól és az azt végzőktől, elsősorban a gyógyítástól és a gyógyító orvostól. A megelőzési, a terápiás hatékonyság nélküli költségcsökkentés, „optimalizálás” nem célszerű és az orvosok, egészségügyi, otthonápolási és egyéb szakdolgozók, a szolgáltatásban, az eszközellátásban résztvevők, sőt a betegek véleménye, egyetértése nélkül semmilyen racionalizálás nem lehet eredményes. Egyedül sem a gazdasági szakemberek, sem a politikai döntéshozók nem tudhatnak hatékony rendszert kiépíteni, az ehhez szükséges változtatásokat megtervezni, kialakítani és megvalósítani.

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

A tények

sének részlegességét és az ezen eszközökkel elérhető hasznokat sem. Az egészségügyi kormányzat részben a betegszervezetek, valamint a gyártói és forgalmazói érdekképviseletek „nyomására” több lépésben olyan korrekcióra kényszerült ez év nyarán, amelyek nyomán a tényleges kiadás csökkenés 20 százalék körül várható a 2007 végén.

A „jó” példák Ennek az érdekes folyamatnak a részletes leírásától most eltekintve néhány

Dilemma: mikor lesz korszerű támogatáspolitikánk?

Az elmúlt négy évet tekintve az Egészségbiztosítás természetbeni ellátások néhány kiadási tételének mértékét és változását az 1. számú táblázat mutatja. Sokan elemezték már e tényeket. Itt most azt emelem ki, hogy a számok mögött az egészségpolitika és az állami finanszírozás sodródása, kisebb hatású beavatkozások mellett is lényegi tehetetlensége húzódik meg. A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz kiadás növekedése mögött bizonyos mértékben kínálati nyomás figyelhető meg. Ez az alultervezésben és a „túlköltés miatt” rendszeresen év vége felé végrehajtott korrekcióban (az „előirányzat módosításában”) érhető tetten. Érdemi mértékű korrekcióra csak 2006. december 1-től került sor a gyógyszer és a gyógyászati segédeszközök tekintetében. Ez utóbbi esetében a csökkentést olyan mértékűre, 30 százalékra tervezték, hogy a megszorítás már előre láthatóan irreálisnak bizonyult. Ez a csökkentés sok más tényező mellett nem vette figyelembe a gyógyászati segédeszköz ellátásban a szükségletek kielégíté-

olyan területet és jellemzőjét emelném ki, amelyek „jó” példái a bevezetőben általánosságban megfogalmazottaknak. 1.) A gyógyászati segédeszköz támogatási kiadások csökkentése Ennek a következő főbb módszereit próbálta ki az egészségügyi kormányzat, az OEP-et is beleértve: • támogatási kategóriák kivétele a támogatási körből, vagy a használók meghatározott részének (pl.: 18 éven felüliek) kizárása a jogosultságból (pl. lúdtalpbetétek, szemüvegkeretek) • támogatási mértékek csökkentése (pl.: kötszerek, inkontinencia termékek, ortézisek) • a támogatási csoportok átrendezésével a referencia árak csökkentése (pl.: digitális hallókészülékek) és ezáltal a támogatási mértékek csökkentése • az ún. indirekt fixesítés jogellenes alkalmazása, amikor egy termékcsoport támogatását más, alacsonyabb áru termékek referencia árához fixesítik

Kórház 2007/10.

45

GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ

2. táblázat. Termékcsoport

2006. év

TB-támogatás

2007. év I. félév

Betegek által fizetett térítési díj millió forint

Betegek által fizetett térítési díj az ár %-ában

TB-támogatás

Betegek által fizetett térítési díj millió forint

Betegek által fizetett térítési díj az ár %-ában

millió forint millió forint Összes gyógyászati segédeszköz 48 530* 10 260 17% 19 216 6 546 25% Kötszerek 6 534 793 11% 1 582 671 29% Inkontinencia termékek 8 453 1 210 12,5% 2 679 1 181 30,5% * A 2006. szeptember 1-jétől bekövetkezett, 15%-ról 20%-ra történt áfa emelés miatt a 2006. évi bázisszám 50 000 millió Ft. Megjegyzés: az idei első félévben az előző év azonos időszakához képest (az áfa növeléssel korrigáltan számolva) kb. 5,5 milliárd forinttal KEVESEBB a társadalombiztosítási támogatási kiadás. A betegek viszont másfélmilliárd forinttal többet fizettek 20%-kal KEVESEBB darabszámú termékért!

• az ún. kiemelt indikáció esetére vonatkozó nagyobb támogatás eltörlése (pl.: kompressziós harisnyák) • árcsökkentő verseny kikényszerítése (miközben az elfogadott árak ötödik éve nem emelkedtek) • az orvosok felírási jogosultságának szűkítése (elsősorban a háziorvosoké) • a felírható eszköz mennyiségének korlátozása, csökkentése (pl.: kötszerek) • az indikációk szűkítése (pl.: kötszerek, inkontinencia termékek) Ezeket a kreatív módszereket az általános megszorítási kényszer nyomán az egészségügyi, az ellátási és a más egészségügyi kiadásokat növelő hatások elemzése és figyelembe vétele nélkül, elsősorban fiskális logikával valósították meg. Leginkább azon az„elvi” alapon, hogy ott faragjunk, szorítsunk, ahol nagy a támogatási kiadás volumene és kiugró volt annak növekedése az elmúlt években. Természetesen a betegek terhei, a fizetendő térítési díjak nagymértékű (kétháromszoros) növekedése kereslet, felhasználás csökkentő hatású volt. De ezzel nem csupán a túlzott felhasználás, a „pazarlás” szorult vissza, hanem nagyobb mértékben az indokolt ellátás nem valósult meg. Ez számos területen drámai helyzetek tízezreihez vezetett különösen a krónikus seb-, és inkontinencia ellátásban. Ez utóbbiak tekintetében a nyolc hónap után bevezetett korrekció, azaz a lecsökkentett támogatási mértékek részbeni visszaemelése csak részleges volt. Mindezeket a 2. számú táblázat mutatja. 2.) A társadalombiztosítási támogatással kiszolgálható termékkör meghatározása, a támogatási mértékekre és módszerekre vonatkozó szabályok megváltoztatása Ez az ún. gyógyszer és gyógyászati segédeszköz „gazdaságossági” törvényben

46

Kórház 2007/10.

és végrehajtási rendeletében fogalmazódott meg. Ezek ellentmondásainak, téves és diszfunkcionális elemeinek ismertetése több tucat oldalt igényelne. Ezért ismét csak a gyógyászati segédeszköz tekintetében és néhány kiemelkedően tanulságos jellemzőt vázolok: • A törvényben, helyesen egy átlátható, és kiszámítható ún. befogadási (társadalombiztosítási támogatási listára kerülési) folyamat szabályozására tettek kísérletet. Régi kérése, javaslata ez minden érintettnek, orvosoknak, betegszervezeteknek, és a gyártói, forgalmazói érdekképviseleteknek. • A választott módszerek, eljárások már a majdani ún. több biztosítós (vagy pénztáros) körülményekre adaptáltak, legalábbis a szándék és a jogi megoldások számos, de nem minden (!) elemében. • Sikerült egy olyan bürokratikus, agyonszabályozott rendszert megalkotni, amely a végrehajthatatlanság és az érdemi megvalósíthatóság határán van. Sem a szükséges minisztériumi, sem az OEP, sem a szakmai háttér személyi, tárgyi és eljárási feltételeinek megteremtése nem történt meg. Az illetékesek roskadoznak a feladatok alatt, késések, hibák, formális döntések tömege tapasztalható. • A termékenként egymillió forintnyi eljárási költségek és a feleslegesen grandiózus, bürokratikus követelmények (papír, munka) és a hosszú elbírálási idők miatt az új termékek listára kerülése csekély mértékű, sok termékkörben szinte lehetetlen. Ami megvalósult az jelképes árcsökkentés a közgyógy jogosultaknak kiszolgálható termékek közé kerülésért a már listán lévő termékek esetében. • A legfontosabb probléma, hogy a lényeg veszik el, a fő cél nem valósul

2007. év augusztustól a korrekcióval Betegek által fizetett térítési díj az ár %-ában 22% 18% 20%

meg. Az új termékek, de különösen az ún. támogatási listán lévő hatezer termék összehasonlító elemzése és szelekciója. Azaz a különböző minőségű, terápikus és használati értékű, műszaki paraméterű – sokszor azonos áru–termék összehasonlítása nem valósult meg. Ebből ered a legnagyobb pazarlás, a gyengébb minőségű és értékű termékek indokolatlanul magas támogatása, illetve kiszelektálásának elmaradása. • Az előzőekkel szoros összefüggésben nyomai sincsenek egy komplex, egészségnyereség alapú mérlegelésnek. Hiányzik az egyes eszközök, különösen az új technológiák támogatási körbe vonása, olyan elemzések és ennek megfelelő döntések alapján, amelyek például a fekvőbeteg ellátásban elérhető kiadás csökkenés vagy az eredményesebb rehabilitáció „nyereségeit” vennék figyelembe a döntéseknél.

„Eredmény” Összességében elmondható, hogy továbbra is hiányzik a korszerű támogatáspolitika, amely optimális mértékben, termékszerkezetben és termékkörben megvalósulva valóban hatékony forrásfelhasználást és maximális egészség és életvitel nyereséget eredményezne. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban a járóbeteg ellátásban az orvostechnikai eszközkiadások a gyógyszerkiadások 20-25 százalékát teszik ki, míg hazánkban csak mintegy 10 százalékát. DR. TÓTH ZOLTÁN főtitkár, Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége

GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ E GY E GY Ü T T M Ű KÖ D É S K E Z D E T E

Coloplast adomány az OORI-nak Október végén a dán Coloplast A/S egymillió forint értékű adományt nyújtott át Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek.

A

rehabilitáción résztvevő betegeket a jövőben a legmodernebb termékek segítségével kezelik az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben. A hosszú távú együttműködés első lépéseként a Coloplast A/S

ket és inkontinencia eszközöket elsősorban kórházakban és szakrendelőkben alkalmazzák. A Coloplast 1991 óta van jelen van Magyarországon: akkor kereskedelmi képviseletet hozott létre, mely a mai napig változatlan formában működik Budapesten. A képviselet fő feladata, hogy a cég termékeit, az ezekhez kapcsolódó gyógyító eljárásokat, a szolgáltatásokat megismertesse a szakmával és a végfelhasználókkal, és így segítse az időszakosan vagy tartósan

vetkeztében inkontinencia vagy vizelet elvezetési problémával küzdenek. Az adományozás az intézmény egy új, ultramodern szárnyának átadása kapcsán fogalmazódott meg, hogy a jövőben az OORI betegei is megismerhessék és használhassák a Coloplast innovatív, életminőséget nagyban javító termékeit. Az eddig pelenkát használó inkontinens felhasználók elkezdhetik a vizeletgyűjtő kondomok használatát, melyek nemcsak higiénikusabbak, de a rehabilitált, munkaképes embereknél sokkal aktívabb életet tesznek lehetővé. Újfajta, kényelmesebb katéter is elérhető lesz azok számára, akiknek a vizelet leengedéssel van problémájuk. Ezt a felhasználó a normál vizelési ingernek megfelelően saját maga tudja bevezetni, így szabályozni a napi aktivitását és megelőzheti az állandó katétereknél nagyon gyakran előforduló befertőződést.

Nemcsak termék, hanem technológia

Dobó György, a Coloplast A/S képviselet vezetője átadja adományát dr. Ari Lajosnak, az OORI főigazgatójának

egymillió forint értékben adományoz termékeket inkontinenciával küzdő és gerincvelősérült betegek számára. Az adományt Dobó György képviselet vezető adta át dr. Ari Lajosnak az intézmény főigazgatójánal és dr. Klauber Andrásnak a paraplég osztály osztályvezető főorvosának.

inkontinenciával vagy sztómával küzdő betegek életminőségének javítását. A cég 2000-ben létesített gyártóüzemet Tatabányát, illetve idén szeptember 20-án adta át legújabb gyárát Nyírbátorban.

A Coloplast

A Coloplast eddig is igen jó kapcsolatokat ápolt az OORI-val, hiszen elsősorban ebben az intézményben foglalkoznak azon betegek rehabilitációjával, akik baleseti maradandó károsodás kö-

A dán székhelyű, gyógyászati segédeszközöket gyártó cég termékeit, a sztómaterápiás eszközöket, kötszere-

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

Az együttműködés

Az átadón elhangzottak szerint a Coloplast ezzel az adománnyal nem elsősorban termékeket ad az OORI-nak, hanem sokkal inkább modern gyógyító technológiákat. Dr. Ari Lajos főigazgató elmondta, hogy azért örülnek ennek az adománynak, mert így egy uniós színvonalban megépített intézmény modern eszközökkel gyógyíthatja betegeit. Az adományozással egy időben jelentették be a felek, hogy az OORI és a Coloplast egy hosszú távú együttműködés keretében rehabilitációs nővérképzést indít. A szakmai együttműködéshez biztos hátteret nyújt az évek óta tartó szoros kapcsolat és a magyarországi gyártóüzemek is, amelyek meglátogatása és megismerése közelebb viheti a szakembereket a legmodernebb technológiákhoz. Ez az együttműködés a rehabilitáció területén újabb lehetőségeket ad a magyar orvosok és szakdolgozók kezébe, hogy a betegek elégedettségéhez és életminőségének fenntartásához az OORI és a Coloplast egyaránt hozzájárulhasson.

Kórház 2007/10.

47