Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE
A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény – egy speciális üzem Nem csupán létesítmény üzemeltetés a feladat, hanem a betegbiztonsági követelményeknek is eleget kell tenni. ◦ Steril feltételeknek megfelelő légtechnika ◦ A közüzemi szolgáltatási zavarok betegek életét veszélyeztethetik ◦ Speciális – sterilitást biztosító – burkolatok ◦ Akadálymentes közlekedés biztosítása a létesítmény egész területén ◦ Sugárvédelmi előírások folyamatos biztosítása ◦ Egészségügyi technológiák kiszolgálása
Ingatlanok állapota: az épületek 35-40 százaléka sürgős beavatkozást igényel
Mi is az egészségügyi intézmény létesítmény gazdálkodásának tényleges tartalma Szűkebb értelemben az épületek, épület gépészet, közüzemi szolgáltatások biztosítása és ingatlan fenntartás – karbantartás. Tágabb értelemben ide tartozik ◦ Az épület takarítás, ide értve a hotel- és a gyógyászati -, valamint a speciális egészségügyi szolgáltatásokat biztosító helyiségeket is (pl. műtők, labor- és képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat biztosító helyiségek) ◦ Őrzés védelem. Ez a funkció nem csak a létesítményt védi, hanem a benne dolgozó egészségügyi személyzetet is, a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelően. ◦ Textil ellátás, egészségügyi textília tisztítás. A speciális technológiai folyamatokon túl a mosodai személyzet fokozott kitettségét is figyelembe kell venni. ◦ Műszergazdálkodás? – épület falaiba beépített elemek. ◦ Informatika? – infrastruktúra?
Hogyan valósul meg az egészségügyi intézményekben a létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban? Elsődlegességet élveznek a betegellátással szorosan összefüggő – kiemelt gyógyászati területek és funkciók ◦ Cél a biztonságos működés fenntartása
Halasztottak az épület fenntartással összefüggő feladatok ide értve a hotel szolgáltatásokat és a „nem látható” területeket is. Elmaradnak az energia racionalizálási feladatok. Csak a legszükségesebb karbantartások, fenntartási feladatokra van lehetőség (költségvetési forrás). Háttérbe szorul a minőség, előtérben az alacsony ár A kórházak a létesítmény fenntartás területén a számítások szerint 50 – 60 milliárd forintos belső adósságot halmoztak föl.
Az egészségügyi létesítménygazdálkodás forrásai Az OEP finanszírozás jelenlegi szabályozása szerint a létesítmény fenntartásra az alapdíj 16 százaléka, azaz súlyszámonként 24 738 Ft. ◦ Ez az összeg tartalmazza a béreket (minimálbér!), viszont nem tartalmazza a közüzemi díjakat. ◦ Az összeg 2009 óta változatlan.
A kórházak tényleges éves költségvetéseikben ennél alacsonyabb összeget terveznek. A tényleges költségvetési felhasználás azonban még ezt az alacsonyabb összeget sem éri el, mivel csak a leg szükségesebb ráfordításokat realizálják, tekintettel arra, hogy a betegellátás költségei is magasabbak a rendelkezésre álló költségvetési forrásnál. Kiegészítő forrást jelent a létesítmény hasznosításból származó saját bevétel, amely azonban szintén nem a létesítmény fenntartásra kerül felhasználásra. A vagyonkezelési szerződésben rögzítésre került, hogy az éves értékcsökkenésnek megfelelő összeget kötelesek a kórházak létesítmény fenntartásra fordítani. Ezt azonban egyetlen kórház sem tudja teljesíteni.
Kinek a feladata a korszerű létesítménygazdálkodás finanszírozása? Az OEP finanszírozást elsődlegesen a betegellátás költségeire kell fordítani. Alapvető kérdés, hogy a létesítmény fenntartás minősíthető-e a betegellátás érdekében fölmerülő költségnek. Csak a betegellátáshoz nem szükséges források fordíthatóak fejlesztése, beruházásra. Ugyanakkor a betegellátás finanszírozása alacsonyabb a tényleges és szükséges ráfordításoknál. A korábbi időszakban a tulajdonosi jogokat gyakorló Önkormányzatok fejlesztésre és a létesítmény fenntartás fedezetére éves szinten kb. 60 milliárd forintot költöttek. Ez a forrás ma hiányzik a rendszerből. Megoldás: az amortizáció elismerése és érvényesítése a folyó finanszírozásban. A létesítmény gazdálkodás tulajdonosi (állami) feladat, fedezetét az OEP finanszírozástól elkülönülten, normatív feltételek szerint kell biztosítani.
Uniós források A több, mint 1000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása révén a betegellátás fizikai és szakmai körülményei érzékelhetően javulnak. A megvalósult beruházások a működtetés folyó költségeit növelik, fedezete a finanszírozásban azonban nem jelenik meg. Az uniós források 25 – 30 százalékát fordítottuk a meglévő létesítmények felújítására, a nagyobb hányad új épületeket érintő beruházás. A létesítmény fenntartás korábbi költség szükséglete a beruházások eredményeként érdemben nem csökkent.
A költségcsökkentés költségei Az egészségügyi ellátó rendszer úgynevezett „null szaldós” működése érdekében a működési költségeket tovább kell csökkenteni. A létesítmény működtetés költségei jelen pillanatban a működési biztonság mértékéig visszafogottak. Az itt keletkező megtakarítást a kórházak az betegellátásra fordítják. Jelentős mértékű belső adósság halmozódott föl az elmaradt – de egyébként szükséges – munkák miatt. További folyó költség megtakarítás csak beruházások révén lehetséges, amelyre azonban nincsen fedezet, ilyen ráfordításokat a kórházak gyakorlatilag nem is tervezhetnek.
Miért speciális terület az egészségügy Létszám 16 ezer fő, az alkalmazottak 85 százaléka minimálbéren foglalkoztatott. A nagyobb kórházakban 15 – 20 szakma folyamatos jelenléte szükséges a biztonságos üzemeltetéshez. Az egészségügyi intézmények az adott térség legnagyobb foglalkoztatói. A létesítmény fenntartás kapcsán helyi szolgáltatókat és helyi kereskedőket vesznek elsősorban igénybe. A munkavégzés sok esetben a betegellátást érintő területeken történik, ez speciális szakismeretet és a higienés szabályok maximális betartását követeli meg a munkavállalóktól. A hibaelhárítás az esetek jelentős részében azonnali intézkedést, szükség esetén elfogadható alternatív megoldásokat igényel. Hosszú – átlagosan két hónapos - betanulási idő szükséges az új munkavállalóknak ahhoz, hogy önálló munkavégzésre alkalmasak legyenek. Az általános munkavédelmi ismeretek nem elégségesek, a munkavégzéshez a speciális betegbiztonsági-és sterilitási szabályok ismerete és szigorú betartása is szükséges A munkaterületek egy része „biohazard” minősítésű, vagy veszélyes üzem.
Összefoglalás - üzenetek Az egészségügyi intézmények speciális közgazdasági körülmények között működnek. ◦ Költségvetési előirányzataik az NGM részéről determináltak és évek óta változatlanok. ◦ A működéshez szükséges termékeket és szolgáltatásokat ugyanakkor normál piaci körülmények között kell biztosítani.
A létesítmény fenntartási tevékenység egy tömbben történő kiszervezését a működés biztonság szempontjából kockázatosnak tartjuk. A fokozatosság elve alapján első lépésként az egymáshoz közeli kórházak létesítmény fenntartási feladatainak integrálását javasoljuk. Föl kell hívni a figyelmet arra, hogy ezen a területen érdemi költség megtakarításra nem lehet számítani, sőt…
Köszönöm megtisztelő figyelmüket
