KÓRHÁZI GYÓGYSZERÉSZEK XVIII. KONGRESSZUSA

KÓRHÁZI GYÓGYSZERÉSZEK XVIII. KONGRESSZUSA


MGYT

KGYSZ

2012. május 17–19. Szeged 1


Rendező: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete Fővédnök: Prof. Dr. Vincze Zoltán elnök Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Védnökök: Prof. Dr. Botz Lajos Dr. Trestyánszky Zoltán Főszervező: Dr. Higyisán Ilona Tudományos Bizottság: Prof. Dr. Soós Gyöngyvér elnök Tagok: Dr. Benkő Ria Dr. Cseh Ibolya Dr. Katonáné Dr. Turai Erika Nagyné Dr. Ambrus Ildikó Dr. Pintye János Szabóné Dr. Schirm Szilvia Vassné Dr. Csukonyi Katalin Szervező Bizottság: Dr. Szabó Csongor elnök Tagok: Hajagosné Dr. Hümpfner Rózsa Dr. Jánosi Gabriella Dr. Kis Szölgyémi Mónika Dr. Krucsóné Dr. Hornyák Judit Dr. Póka Gábor Dr. Takács Gézáné Dr. Burkus Margit Dr. Szél Mária 2


Kedves Kolleginák és Kollégák! Tisztelt Partnereink! Szeretettel köszöntöm Önöket a Kórházi Gyógyszerészek XVIII. Kongresszusán és kívánok nagyon hasznos tanácskozást, kellemes időtöltést! A kongresszus fő témája: „Hogyan tovább kórházi gyógyszerészet? Megvalósult és megvalósítandó feladatok.” A választott fő téma a jelenlegi gazdasági és egészségügyi válság idején különös aktualitással bír. Itt lenne az ideje végre megnyugtató választ adni erre az utóbbi időszakban rendszeresen feltett kérdésre. Az idő egyre jobban sürget, mivel intézeti gyógyszertárak kerülnek lehetetlen helyzetbe és komoly nehézségeink vannak a szakember ellátottsággal, illetve utánpótlással is. A kongresszus elsődleges célja ennek megfelelően jelenlegi helyzetünk bemutatása, illetve a szakmánk előtt álló kihívások elemzése, az elvégzendő feladatok meghatározása és lehetőségeink szerinti segítése. Ezt kívánja szolgálni a kongresszus keretén belül megrendezésre kerülő szakmapolitikai kerekasztal és fórum is. A szakmai program összeállításakor arra törekedtünk, hogy a kiemelt témák lehetőséget biztosítsanak a kórházi gyógyszerészek számára előadások bejelentésére, saját eredményeik bemutatására. Természetesen az előadásokat követően rövid diszkusszióra is lehetőség nyílik. Akkreditáció A kongresszus akkreditált – szabadon választható – továbbképzésnek minősül, a regisztrált résztvevőknek 12 pont megszerzésére ad lehetőséget. Ezen felül előadás tartása vagy poszter bemutatása esetén első szerzőként 10 pont, társszerzőként 5 pont kerül jóváírásra. Dr. Higyisán Ilona a kongresszus főszervezője

3


ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Kongresszusi megnyitó: 2012. május 17. 13.00 óra A kongresszus zárása: 2012. május 19. 13.00 óra Kongresszusi iroda nyitva tartása: 2012. május 17. 10.30 – 18.30 óra 2012. május 18. 08.00 – 18.00 óra 2012. május 19. 08.30 – 13.00 óra A kongresszus helyszíne: Hunguest Hotel Forrás**** 6726 Szeged Szent-Györgyi Albert utca 16–24. GPS koordináták: 46.25159, 20.16039 A kiállítás helyszíne: Hunguest Hotel Forrás**** Előadóterem előtere A szálláshelyek, ebédek, fogadás helyszínei: Hunguest Hotel Forrás**** Rendezvényszervező iroda: „Club Service” Kft. 4024 Debrecen, Kossuth u. 3. Tel.: 52 / 522-222 Fax: 52 / 522-223 E-mail: [email protected] Web: www.clubservice.hu

4


A KONGRESSZUS PROGRAMJA 2012. május 17. – csütörtök 13.00 – 14.00

Megnyitó, üdvözlések, kitüntetések átadása Moderátor: Jánosi Gabriella

14.00 – 14.30

Kórházi gyógyszerészet helyzete a hazai és nemzetközi felmérések tükrében Kis Szölgyémi Mónika Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest

14.30 – 15.30

Kórházi gyógyszerosztás új utakon 1. Üléselnök: Prof. Vincze Zoltán

14.30 – 15.00

Betegközpontú intézeti gyógyszerellátás – kórházi gyógyszerosztás új utakon Higyisán Ilona, Kis Szölgyémi Mónika Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest

15.00 – 15.15

Betegközpontú gyógyszerelés 20 éves tapasztalata Csukonyi Katalin SzTE ÁOK Új Klinikai Tömb, Szeged

15.15 – 15.30

Finanszírozott gyógyszerköltség – tényleges gyógyszerköltség, avagy vakrepülés helyett nyitott szemmel a Bugát Pál Kórházban Berecz Judit, Gaál Eszter, Adorján Gábor, Assani Omar Bugát Pál Kórház Nonprofit Kft., Gyöngyös

15.30 – 16.00

Szünet

5


16.00 – 17.00

Kórházi gyógyszerosztás új utakon 2. Automatizált rendszerek Üléselnök: Trestyánszky Zoltán

16.00 – 16.15

Szilárd orális gyógyszerformák automatizált betegszintű gyógyszerelése a Jósa András Oktatókórházban Gajdos Anikó Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza

16.15 – 16.30

A B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertárában alkalmazott unit dose rendszer gyakorlati bemutatása Bodó Gabriella, Dobai Péter, Molnár Dávid, Parizsa Péter, Kovács Zsuzsanna HungaroCare Kft., B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc

16.30 – 16.45

Automatizált unit dose: álomból valóság Mike László HungaroCare Kft., Budapest

16.45 – 17.00

Megbeszélés

17.00 – 17.30

Fájdalomcsillapítás és egyéb terápiás problémák 1. Astellas szimpózium Üléselnök: Jánosi Gabriella Újdonságok az Astellas Pharma Kft. termékpalettáján Bende Zsombor Astellas Pharma Kft., Budapest

6


17.30 – 18.30

Fájdalomcsillapítás és egyéb terápiás problémák 2. Üléselnök: Cseh Ibolya

17.30 – 17.45

Onkológiai betegek fájdalomcsillapítása Jánosi Gabriella SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertár, Szeged

17.45 – 18.00

Primér fejfájások kezelésének gyakorlata napjainkban Hegyi Tibor1, Borda Ágnes2 Réthy Pál Kórház Rendelőintézet, Békéscsaba1; Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula2

18.00 – 18.15

A gyógyszerész szerepe az osteoporosisos betegek compliance-nek javításában Batka Gábor1, Szekeres László2 Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg1; Szent András Reuma Kórház, Hévíz2

18.15 – 18.30

Gyógyszerelés: terápia vagy rizikófaktor az időskori csonttörésekben Bor Andrea SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged

7


2012. május 18. – péntek 08.30 – 09.45

Onkológiai gyógyszerkészítés és biztonság 1. Üléselnök: Kis Szölgyémi Mónika, Szabó Csongor

08.30 – 08.45

Minőség és biztonság a citosztatikus keverékinfúzió gyártásban Batka Gábor, Szaknyéri Andrásné Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg

08.45 – 09.00

A citosztatikus keverékinfúziók készítésének fejlődése a Jósa András Oktatókórházban Gajdos Anikó, Gaál Ágnes, Olasz József, Hauserné Szilágyi Csilla Jósa András Oktatókórház Intézeti Gyógyszertár, Nyíregyháza

09.00 – 09.30

A jövő keverőgépe – Fresenius Kabi az onkológiai keverésben Derek Bonner Fresenius Kabi Oncology GmbH, Frankfurt Am Main, Deutchland

09.30 – 09.45

A kórházi gyógyszerészet lehetőségei az onkoterápiás mellékhatások kezelésében Süle András Fejér Megyei Szent György Kórház, Székesfehérvár

09.45 – 10.00

Szünet

10.00 – 11.45

Onkológiai gyógyszerkészítés és biztonság 2. Üléselnök: Pálffyné Poór Rita, Higyisán Ilona

10.00 – 10.20

Citosztatikus kontamináció vizsgálatainak összehasonlító elemzése a készítőhelyen Órás Zsuzsanna, Higyisán Ilona, Kis Szölgyémi Mónika Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest

10.20 – 10.30

Tevadaptor: biztonság, ami összeköt Zrínyi Miklós Teva Magyarország Zrt., Budapest

8


10.30 – 10.40

A PhaSeal zárt rendszer bemutatása Czinege Imre Pharmacenter Hungary Kft., Budapest

10.40 – 10.50

Biztonság az onkológiai infúziós terápiában – B. Braun Sipos Miklós, Gönczi Katalin B. Braun Medical Kft., Budapest

10.50 – 11.45

A bemutatott eszközök megtekintése, kipróbálása és discussio a standokon

11.45 – 12.30

Magisztrális gyógyszerkészítés Üléselnök: Szabóné Schirm Szilvia

11.45 – 12.00

Keverékinfúziók előállítása: az individuális folyadék– és elektrolitterápia, parenterális táplálás lehetőségei gyermekkorban Kovács Zsuzsanna HungaroCare Kft., B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc

12.00 – 12.15

Magisztrális, individualizált gyógyszerkészítés gyakorlata egy egyetemi klinikai központ betegellátásában Mayer Anna, Szabóné Schirm Szilvia, Vida Róbert György PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet Központi Klinikai Gyógyszertár, Pécs

12.15 – 12.30

„Régi–új” lehetőség a magisztrális gyógyszerkészítésben: gyermekgyógyászati példa Horváth László, Fekete Istvánné Csótó Edit Krisztina DE OEC Egyetemi Gyógyszertár, Debrecen

12.30 – 14.00

Szünet

9


14.00 – 15.30

Gyógyszer és betegbiztonság Üléselnök: Prof. Soós Gyöngyvér

14.00 – 14.20

Gyógyszerosztással összefüggő gyógyszerelési hibák – egy hazai pilot vizsgálat eredményei Lám Judit1, Rózsa Erzsébet2, Kis Szölgyémi Mónika3, Belicza Éva1 SE Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest1; SE Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest2; Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest3

14.20 – 14.35

Gyógyszerkölcsönhatások egyéb termékre is kiterjedő szűrése, a klinikai relevancia megállapításának problémái Nyaka Bernadett, Végh Anna, Botz Lajos PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet Központi Klinikai Gyógyszertár, Pécs

14.35 – 14.50

OTC készítmények, gyógytermékek, étrend-kiegészítők és „csodaszerek” hatása a kórházi gyógyszerterápiás gyakorlatra: új kihívás a klinikai gyógyszerészek számára Végh Anna1, Lankó Erzsébet2, Fittler András1, Botz Lajos1 PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet Központi Klinikai Gyógyszertár, Pécs1; PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs2

14.50 – 15.05

Interakciók vizsgálata a napi betegre szabott gyógyszerelés tapasztalatai alapján a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Kardiológiai osztályain Tóbel Andrea1, Higyisán Ilona1, Doró Péter2 Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest1; SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged2

15.05 – 15.20

Beteg-együttműködés és életminőség COPD-s betegeknél Mészáros Ágnes, Ágh Tamás SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest

15.20 – 15.30

Allopurinol okozta TEN – eset bemutatás Abádi Eszter1, Soós Gyöngyvér2 SE Bőr Klinika, Budapest1; SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged2

15.30 – 16.00

Szünet

10


16.00 – 18.00

Szakmapolitikai Kerekasztal Kórházi gyógyszerbeszerzés és finanszírozás új utakon – kerekasztal Moderátor: Prof. Botz Lajos Felkért előadók: Balogh Illés Gyula OEP, Finanszírozási Főosztály, Budapest Tételes elszámolás; cél és tapasztalat Hankó Balázs SE – OGYTT, Budapest Az országos gyógyszerközbeszerzés megvalósításának lépései, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács feladatai Sándor Marianna Euromedic Pharma Zrt., Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége Kórházi Tagozat, Budapest A kórházi gyógyszer-kereskedelem várható alakulása 2012-ben Felkért kórházi előadók: Turai Erika Markhot Ferenc Kórház Intézeti Gyógyszertár, Eger Tételes finanszírozás „több tételben” Sebők Szilvia SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest Tételes elszámolású gyógyszerek kezelésének kihívásai A kerekasztal megbeszélés a kórházi gyógyszerészek mellett, az érintett cégek (Abbott Laboratories Magyarország Kft., AstraZeneca Kft., GlaxoSmithKline Kft., MSD Magyarország Kft., Pfizer Kft., Roche Magyarország Kft.) és a nagykereskedők képviselőinek (Euromedic Pharma Zrt., Hungaropharma Kft., Teva Magyarország Kft.) részvételével.

11


2012. május 19. – szombat 08.30 – 10.00

Szakmapolitikai Fórum Fókuszban a MGYK Országos Kórházi Gyógyszerészi Szervezete Moderátor: Póka Gábor Felkért előadók: Sohajda Attila MGYK alelnök A Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Szervezete megalakításával kapcsolatos Alapszabály módosításról Hajagosné Hümpfner Rózsa MGYT-KGYSZ alelnök

10.00 – 11.00

Klinikai gyógyszervizsgálatok 1. Együttműködő partner: Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság Üléselnök: Csukonyi Katalin

10.00 – 10.25

Interdisciplinaritás jelentősége a kutatás – etikai bizottságok munkájában Prof. Julesz János ETT KFEB, Szeged

10.25 – 10.45

Gyógyszerészek szerepe a komplex gyógyszerfejlesztésben Prof. Kerpel - Fronius Sándor SE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Budapest

10.45 – 11.00

Gyógyszerkészítés klinikai vizsgálatokhoz Dura Ágnes, Jánosi Gabriella SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertár, Szeged

11.00 – 11.30

Szünet

12


11.30 – 12.45

Klinikai gyógyszervizsgálatok 2. Üléselnök: Prof. Zelkó Romána

11.30 – 11.55

Humán klinikai vizsgálatok intézményi eljárási rendjének kialakítása, jogi vonatkozásai Hilbert Helga, Tóth Judit, Kresz Sára PTE Klinikai Központ Humán Klinikai Vizsgálatok Regisztrációs Központja, Pécs

11.55 – 12.10

Klinikai vizsgálatok nyilvántartása a DE OEC-en (Study Manager Program) Kraszits István1, Trestyánszky Tamás2, Kiss Erzsébet1 DE OEC Centrum Gyógyszertár1, Medi Prove Kft2, Debrecen

12.10 – 12.25

Intézeti gyógyszertárak szerepe a klinikai vizsgálatokban Giday Henriette Fejér Megyei Szent György Kórház, Székesfehérvár

12.25 – 12.45

Régi és újabb gyógyszerészi szerepek a GCP szerinti munkában Prof. Soós Gyöngyvér SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged

12.45 – 13.00

A kongresszus zárása

13


ABSZTRAKTOK Abádi Eszter1, Soós Gyöngyvér2

Allopurinol okozta TEN – eset bemutatás A farmakológiai hatásból nem levezethető, „bizarr” típusú adverz gyógyszerhatások (ADR) között jelentős százalékban fordulnak elő bőrtünetek, amelyek súlyossága széles skálán mozog; a minimális panaszt alig okozó lokalizált formáktól, a szinte teljes testfelszínt érintő, életet veszélyeztető állapotig terjedhet. Az allopurinol a kezeltek kb. 2 %-nál idéz elő bőrtüneteket. Párhuzamosan szedett thiazid diuretikum és/vagy csökkent vese funkció esetén súlyos, un. allopurinol hiperszenzitivitási szindróma (AHS) alakulhat ki, beleértve a legsúlyosabb bőrön jelentkező gyógyszer mellékhatást, a toxicus epidermalis necrolysis (TEN)-t is. A világszerte előforduló TEN eseteket kiváltó gyógyszerek között az allopurinol az első 10 hatóanyag között van. A bemutatásra kerülő eset – 57 éves nőbeteg – 2011. augusztus 5-én került sürgősséggel felvételre a SE Bőrklinikára test szerte jelenlévő írisz rajzolatot mutató plakkokkal, mellkason 1-6 mm-es petyhüdt falú bullákkal, háton és mellkason kiterjedt hámfosztott területekkel. A szemeken súlyos conjunctivitis, a száj nyálkahártyán, ajkakon erosiok voltak láthatók, a beteg lázas, elesett állapotú volt. Az anamnézisében hosszabb idő óta fennálló magasvérnyomás miatt Coviogal (bisoprolol) és amilorid szedése szerepelt, valamint a közel múltban fellépő, öregujj–ízületi gyulladás miatt 2 héttel korábban elkezdett Voltaren (diclofenac) és az emelkedett szérum húgysav miatt Milurit (allopurinol) gyógyszerek szedése szerepelt. A tünetek conjunctivitissel 3 nappal korábban kezdődtek, majd a szájban jelentkeztek erosiók, a bőrön pedig előző nap léptek fel a gyulladt, hólyagos jelenségek. A diclofenac és az allopurinol szedését megszakították. A tünetek egyértelműen gyógyszer kiváltotta a TEN-re utaltak. A betegnél nagydózisú (1000mg/die) metilprednisolon kezelés indult a szükséges szisztémás és helyi adjuváns terápiával kiegészítve. 14 napi kórházi kezelés után enyhe pigmentált tünetekkel otthonába távozott. Az eset a nem elég körültekintéssel indított Milurit kezelés súlyos következményére hívja fel a figyelmet. (SE Bőr Klinika, Budapest1; SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged2) Email: [email protected]

14


Batka Gábor1, Szekeres László2

A gyógyszerész szerepe az osteoporosisos betegek compliance-nek javításában A legújabb adatok alapján, Magyarországon a csípőtáji törések előfordulási gyakorisága évente 12.000-15.000 között van, míg a csuklótáji töréseké körülbelül 37.000, a felkar válltáji töréseié pedig közel 12.000. A bekövetkezett törések kezelésére, ötször annyit költünk, mint a megelőzésük érdekében végzett gyógyszeres kezelésre. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a krónikus betegségekben így az osteoporosisban szenvedő betegek adherenciája kiemelkedő jelentőségű. Az adherencia négy különböző, a terápiás hűséget érintő, egymástól mégis jól elkülöníthető fogalom egysége: az elfogadásé (acceptance) a terápiás egyetértésé (concordance), a kitartásé (persistance), és az engedelmességé (compliance). Mielőtt a beteg képes lenne követni egy – a krónikus esetekben jellemzően hosszú ideig tartó terápiát –, először el kell fogadnia annak szükségességét (acceptance). A concordancia ebben a konstellációban a kezelés során a páciens-orvos egyetértésén van, és a gyógyszer felírásától a kezelés teljes elfogadásáig tartó folyamatot jelenti. A gyógyszerész szerepe a kitartás (persistance) és az engedelmesség (compliance) fenntartásának támogatása. A vizsgálat célja a Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. és a Zala megyei Kórház – az osteoporosis ellátásában régóta szerepet vállaló intézmények – szakrendeléseinek betegforgalmi adatainak feldolgozása volt. A 2011. január 1. és 2011. december 31. között felírt és kiváltott osteoporosis kezelésében szereplő gyógyszerek vényeit vizsgáltuk, az M 8000 postmenopausális osteoporosis pathológiás töréssel, M 8100 postmenopauzális osteoporosis, M 8150 idiopathiás osteoporosis, M 8190 osteoporosis k.m.n., és M 8280 osteoporosis egyéb máshová nem osztályozott betegségekben, BNO-val jelzett diagnózisok esetében. A felírások adatait, az intézmények informatikai rendszeréből gyűjtöttük ki, a felíró orvos pecsétszáma alapján, ATC bontásban, az egy receptre felírt dobozszámok figyelembe vételével. A vizsgálatban résztvevők számának megállapítása, a Zala megyében lakó betegek TAJ számának, nemének, és életkorának rögzítése alapján történik. A kiváltások nyomon követésére, a felíró pecsétszám szolgált. Az eredményekből megállapítható, hogy az osteoporosisban szenvedő betegek egyéves viszonylatban átlagosan a felírt vények 75%-át váltják ki, ha ezt kiegészítjük a calcium és D-vitamin pótlással, akkor az arány 84% felé emelkedik. Ennek a jelentősége kiemelkedő, ugyanis hazánk mindig is kiemelkedő volt abban a negatív tekintetben, hogy a lakosság calcium és D-vitamin szükségleteinek mind-

15


össze 30%-ban jutott hozzá. Ez az egészségügyben dolgozó szakemberek (orvosok, gyógyszerészek) segítő munkájának és elkötelezettségének köszönhető. A vizsgálat másik - egyáltalán nem meglepő - eredménye, a kombinációs készítmények (porosis elleni készítmény + calcium + D-vitamin) a mono készítményekét 4%-ban meghaladó kiváltási aránya volt. A felmérés célja, az egészségügyben dolgozó kollégák (orvosok, gyógyszerészek) figyelmének felhívása volt, hogy a kontroll vizsgálatok során, illetve a gyógyszertári kiváltások során figyelmeztessék betegeiket az osteoporosis krónikus voltára, valamint arra, hogy a legmodernebb készítmények sem hatnak kielégítően calcium és D-vitamin pótlás nélkül. Valamint arra, hogy a betegség egészen a törések megjelenéséig néma formában zajlik, így a diagnózis felállítását követő folyamatos gyógyszerszedés, kiemelkedő jelentőséggel bír. (Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg1; Szent András Reuma Kórház, Hévíz2) Email: [email protected] Batka Gábor, Szaknyéri Andrásné

Minőség és biztonság a citosztatikus keverékinfúzió gyártásban A citosztatikus keverékinfúziók előállítása a gyógyszerkészítés legegyedibb, több szempontból is a legnagyobb kockázattal járó folyamata. A nem megfelelő technológiai háttér és a nem kielégítően szakképzett személyzet, mind a készítőre, mind pedig a készítmény minőségére jelentős veszélyt gyakorolhat. Ezt nehezíti az a tény is, hogy a parenterális gyógyszerkészítmények elegyítése számos további gyakorlati problémát vet fel, ugyanis az elegyítés nem megfelelő körülményei hatására, mikrobiológiai szennyeződés léphet fel, amely a beteg állapotát súlyosan veszélyeztetheti. Kellő szakmai körültekintés nélkül végzett elegyítés, fizikai, kémiai inkompatibilitásokat valamint a hatóanyag bomlása káros hatásokat idézhet elő, amely a gyakorlatban terápiás interakciók és toxikus tünetek megjelenésében nyilvánul meg. A keverék készítése a hatóanyag levegőben való szóródása miatt, a készítőre nézve is veszélyes lehet, ezért az egészségvédelmi rendszabályok betartása elengedhetetlen. Mindezekből következik, hogy a citosztatikus keverékinfúzió előállításának szabályozásához, számos jogszabály kapcsolódik. Ilyen a 48/2009 (XII.29) EüM. rendelettel módosított 60/2003 (X.20) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről, valamint az 56/2009 (XII.30) EüM. rendelettel módosított 41/2007 (IX.19) EüM. rendelet közforgalmú, fiók és kézi gyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilván-

16


tartási rendjéről. Ezekhez járul még hozzá az OGYI-P-64-2007-es módszertani levele. A gyártás során a megfelelő minőségű vertikális áramlású laminár box alkalmazása, valamint a helyiség zárt típusú levegőztetése esetén használt D típusú, nyílt légterű levegőztetése esetén, C típusú háttérszűrő alkalmazása már megteremti az alapját a biztonságos gyártásnak. Azonban még biztonságosabbá tehetjük az előállítást azzal, hogy az alapinfúziós palackokat már az előkészítő helységben ellátjuk infúziós szerelékkel, s egyben a légtelenítést is elvégezzük. A gyakorlatban ez kettős előnnyel jár: mivel a szerelék csak az alapoldatot tartalmazza, így sem a készítő, sem a beadó személyzet nem kontaminálódhat a benne lévő citosztatikummal, sem a készítés, sem a betegnek történő beadás során. Készítés során figyelnünk kell a megfelelő gumikesztyű kiválasztására is, ugyanis nem minden gyártó terméke alkalmas citosztatikus keverék infúzió gyártás során alkalmazásra, valamint az alkalmas kesztyűk is csak meghatározott ideig nyújtanak védelmet. Ez az idő, kesztyű típusonként és az alkalmazott citosztatikum fizikai-kémiai tulajdonságai alapján változik. Így a védőkesztyű naponta akár többször is cserélendő. Kiemelkedő jelentőséggel bír a megfelelő munkaszervezés is, melynek igazodnia kell a kúraszerű betegek elsőbbségéhez, valamint ahhoz a szakmai elváráshoz is, miszerint a keresztszennyeződések elkerülése végett célszerű az azonos hatóanyagok egyidejű illetve egymást követő gyártása, s a munkatér gyártásonkénti takarítása. A napi munka végeztével, fontos a veszélyes hulladék megfelelő kezelése, amely intézményünkben vákuum fóliázóban való elhelyezést jelent, valamint a megfelelő takarítás is. A takarításnál külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a citosztatikus laborban végzendő minden takarítási részfeladatnak saját eszköze legyen, amely más területen nem használható fel. Végül egy olyan terület, amely eddig elsősorban a kezelést elrendelő szakorvos kompetenciája volt, de a gyógyszer technológia folyamatos fejlődésével, valamint a generikus készítmények elterjedésével szakgyógyszerészi feladat is lett. Itt elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy a készítmények a megfelelő citotoxikus hatásukat csak a megfelelő koncentrációban képesek kifejteni, viszont a generikumok megjelenésével a gyártások során alkalmazott technológia változásával ez azonos hatóanyagonként változhat. Véleményem szerint az SPC-k figyelemmel kísérése gyógyszerészi feladat, valamint az is, hogy ez az információ eljusson a kezelő orvosokhoz is, védve a betegeket az esetleges túldozírozástól, hozzásegítve őket az optimális dózisokkal elért gyógyuláshoz. (Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg) Email: [email protected]

17


Derek Bonner

Compounding in the future: Fresenius Kabi’s solution A jövő keverőgépe – Fresenius Kabi az onkológiai keverésben Automation is potentially the next advancement in the compounding of Cytotoxic drugs. Expectations are that these machines will be faster, safer, simpler and produce a higher quality product. But the current products on the market can be expensive, complicated, limited in their capabilities and fail to deliver the expected production rates. Through the acquisition of the company Medical Dispensing Systems in Holland, Fresenius Kabi is preparing to bring to the market a product that addresses many of these issues. The PharmaHelp machine is a simple semi-automated alternative that is less expensive to buy and maintain, is easy to operate and is flexible to different containers. Is this the future for Hospitals? A keverőgépeknél az automatizálás a következő fejlődési szint a citotoxikus gyógyszerek keverésekor. Ezen gépeknél elvárás az, hogy a manapság használtaknál gyorsabbak, biztonságosabbak, könnyebben kezelhetőek legyenek és magasabb minőségű terméket állítsanak elő. Jelenleg a piacon beszerezhető keverőgépek drágák, bonyolult működésűek és mind képességeikben, mind teljesítményünkben elmaradnak az elvárttól. A Holland Medical Dispensing System cég megvásárlásával a Fresenius Kabi megoldást kínál a fenti problémákra. A PharmaHelp keverőgép egy felhasználó barát, könnyen kezelhető, félautomata berendezés, amely rugalmasan tudja kezelni a különböző csomagolású gyógyszereket. Versenyképes ára és alacsony működtetési költsége pedig kiemeli versenytársai közül. Ez a jövő a kórházak számára? (Fresenius Kabi Oncology GmbH, Frankfurt Am Main, Deutchland)

18


Berecz Judit, Adorján Gábor, Gaál Eszter, Assani Omar

Finanszírozott gyógyszerköltség - tényleges gyógyszerköltség, avagy vakrepülés helyett nyitott szemmel a Bugát Pál Kórházban Több jel is arra mutat (fekvőbeteg intézmények államosítása, beszállítói szerződések ellenőrzése, egységes közbeszerzés kialakítása) hogy a magyar egészségügyi kormányzat vezetőiben a kórházi ellátás során felmerülő költségek, köztük a gyógyintézeti gyógyszerköltségek egyre magasabb szintű kontroll alá helyezésének igénye fogalmazódott meg. A cél, hogy áttekinthetővé váljon a teljes gyógyintézeti gyógyszer felhasználási szektor. Ahogy a kórházi ellátás legtöbb részköltségére nézve a finanszírozó kezében nincs adat, úgy a HBCS rendszer egyik fontos elemét képező gyógyszerköltség mibenlétéről sincsenek információk, hiszen amúgy a teljességet markánsan nélkülöző havi gyógyintézeti TB jelentés is 2009-re megszűnt. Erre válaszul szeretnénk bemutatni azt, hogy a gyógyszerköltségek igenis monitorozhatóak a megfelelő informatikai háttér és a pontosan kialakított, és dokumentált betegre szabott gyógyszerosztás, valamint az elektronikus gyógyszerrendelés megteremtésével. Több lépcsőben került kialakításra a Bugát Pál Kórházban alkalmazott rendszer. A betegre szabott gyógyszerosztás az országban elsők között már a ’90-es évek elején elindult, ezt követte 2010-ben az elektronikus gyógyszerrendelés lehetőségének megteremtése csaknem összintézményi szinten, majd egy évvel később fokozatosan bevezetve meg tudtuk oldani az egyes betegek által felhasznált gyógyszerek nyilvántartását is. Adatainkból látszik, hogy a kórházi gyógyszerfelhasználás optimalizálása nálunk igenis lehetséges volt köszönhetően a betegre szabott gyógyszerosztásnak, az osztályos készletek minimalizálásának, valamint a több kórházzal együttesen kialakított és szigorúan betartatott alaplista alkalmazásának. Innen már csak egy lépés az adatok feldolgozása és olyan információk birtokába juthatunk, ami lehetővé teszi, hogy pontosan áttekinthessük a gyógyszerfelhasználást, különféle szempontok szerint elemezhessük a HBCS gyógyszertartalmának megfelelőségét, kimutassuk az alul, vagy túlfinanszírozottságot, rámutassunk az évtizedes HBCS karbantartási hiány okozta anomáliákra. A feldolgozást – természetesen, a finanszírozó igényei szerint – adaptálni lehet.

19


Jelen előadásunkban bemutatjuk, a kiválasztott osztályokon 2011-ben megvizsgált 10 leggyakoribb HBCS kód finanszírozottságát, párhuzamba állítva a ténylegesen felhasznált gyógyszerköltségekkel a valós beszerzési értékeken számítva. (Bugát Pál Kórház Nonprofit Kft., Gyöngyös) Email: [email protected] Bor Andrea

Gyógyszerelés: terápia vagy rizikófaktor az időskori csonttörésekben? Napjainkban a társadalom elöregedése világszerte megfigyelhető jelenség. Magyarországon nem csak az idős lakosság aránya növekszik (alacsony születésszám), hanem a társadalom öregedésének üteme is gyorsul. Míg 2009-ben 22% körüli volt a 60 éven felüliek aránya, addig 2050-re már 33% körülire teszik az idősek arányát. Ennek a ténynek jelentős egészségügyi vonatkozása van, hiszen a kor előrehaladtával a betegségek száma nő, különösen a krónikus betegségek jelennek meg ebben a populációban. A halmozott gyógyszerszedés, a polifarmácia jellemző tényező az idősek között. Mindamellett, hogy az időskori comorbiditás megköveteli több hatóanyag valós indikáción alapuló alkalmazását, a polifarmácia növeli az interakciók és a nem kívánatos gyógyszerhatások kialakulásának esélyét, csökkenhet a beteg compliance, romlik az életminőség és jelentős anyagi megterhelést jelent mind a beteg, mind pedig a társadalom számára. Az idős betegek gyógyszeralkalmazásából eredő problémáik csökkentése érdekében születtek meg azok a listák, amelyeken a potenciálisan nem megfelelő hatóanyagokat, dózisokat gyűjtik össze. Az egyik legkorábbi lista az ún. Beers kritériumok. Az ezen szereplő hatóanyagok alkalmazása idős korban nem javallott-, illetve kockázatos. Ilyen kockázat például az anticholinerg hatás/mellékhatás, mely a beteg mozgási bizonytalanságához, szédüléséhez, ataxiához, végső soron eleséséhez vezethet. A Beers kritériumok, illetve több nemzetközi lista nyomán egy magyar lista készítése is folyamatban van intézetünkben. A mozgási bizonytalanság esésekhez és ennek következtében törésekhez vezet. Kérdés, hogy a törések hátterében milyen mértékben igazolható a D-vitamin hiány/osteoporózis. E kérdés megválaszolása érdekében a traumatológiai klinikán tö-

20


réssel felvételre került betegek gyógyszerelését és D-vitamin szintjét hasonlítottuk össze korban, nemben illesztett, nem törött betegekkel. Az előzetes eredmények alapján nem látszik jelentős különbség a két vizsgált csoport között. (SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged) Email: [email protected] Bodó Gabriella, Dobai Péter, Molnár Dávid, Parizsa Péter, Kovács Zsuzsanna

A B.A.Z. megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertárában alkalmazott unit dose rendszer gyakorlati bemutatása A B.A.Z. Megyei Kórház Intézeti Gyógyszertárában folytatott szaktevékenységeink: 1, Vényforgalmas gyógyszertár működtetése. 2, Citosztatikus infúziók készítése. 3, Parenterális keverék infúzió készítése. 4, Automatizált betegre szabott gyógyszerelés. 2011. novemberében indítottuk a „unit dose” rendszerünket a traumatológia és kardiológia osztály bevonásával. Jelenleg kb. 1200-1300 beteget látunk el gyógyszerrel a rendszer keretein belül. A betegre szabott gyógyszerelési rendszerünk jellemzői: 1, A gyógyszer útja nyomon követhető a beérkezéstől a betegekig egy speciális kód segítségével. Ez a kód a gyógyszerre vonatkozó információk mellett tartalmazza, hogy kitől, mikor és milyen áron kaptuk az adott gyógyszert, infúziót, „adományt”. 2, A betegek számára előirt terápiát az osztály 24 órára „egy gyűrű-egy beteg” kapja meg. A fel nem használt gyógyszert kötelező visszaküldeni az intézeti gyógyszertárba. Az alkalmazott szoftver rögzíti a visszaküldött gyógyszerek mennyiségét és értékét, amely jóváírásra kerül. 3, A sürgősségi ellátás miatt az osztályok továbbra is rendelkeznek osztályos készlettel, amelyet un. „eseti beadás „ - ként kell a betegre terhelni. 4, A betegeknek felírt terápiát gyógyszerészi ellenőrzés és jóváhagyás után lehet csak elkészíteni, „ legyűrűzni”.

21


5, Egy - két kivételtől eltekintve valamennyi klinikai terület bevonható e rendszerbe. 6, Az osztályok havi gyógyszerkerettel rendelkeznek, első lépésben arra törekszünk, hogy beteganyagtól függetlenül ne lépjük túl az osztályok havi keretét és egy reális képet adjuk a különböző diagnózisokhoz, esetekhez társuló gyógyszerköltségről. A „ unit dose” rendszer bevezetése nagyobb odafigyelést igényel mind az osztályok mind a gyógyszertár részéről, de úgy gondoljuk, hogy a minőségi gyógyszerellátás együtt jár egy a reálisabb és költséghatékonyabb gyógyszerfelhasználással. (HungaroCare Kft., B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár, Miskolc) Email: [email protected] Csukonyi Katalin

Beteg központú gyógyszerelés közel 20 éves tapasztalata Közismert, hogy az utóbbi 20 évben Magyarországon többszörösére emelkedett a forgalomban lévő gyógyszereink száma. Tény az is, hogy minden fekvő beteg ellátó intézmény költségvetésében a gyógyszerköltség a legnagyobb tétel a bérköltségek után. Ezek után érthető, hogy az utóbbi 20 évben számos kezdeményezés történt a költségek visszaszorítására, hatékony és gazdaságos gyógyszerelési rendszer bevezetésére. A ’90-es évek elején az SzTE Újklinikai tömbjének 410 ágyán hagyományos gyógyszerelési rend működött, mely során a nővérek munkaidejük jelentős részét gyógyszerelésre fordították. Kevés idejük maradt a legfontosabb feladatukra – ápolni a beteg testét és lelkét. Részben a magas költségek miatt, részben azért, hogy követni lehessen a gyógyszer útját a betegágyig, az egyetem akkori vezetése elrendelte egy hatékonyabb gyógyszerelési rendszer bevezetését. Irodalmi adatokból ismert, hogy erre alkalmas rendszer a „Unit dose”, mely biztosítja a biztonságos gyógyszerelés alapfeltételeinek megvalósulását: a megfelelő gyógyszert a megfelelő adagban és időben a megfelelő beteg kapja meg. Mérlegelve a hazai lehetőségeket a „Unit dose” egyszerűsített formáját vezettük be 2003-tól folyamatosan bevonva a rendszerbe a különböző profilú klinikákat. Ennek a rendszernek számos előnye van a korábbihoz képest, de a megfelelő személyi és tárgyi

22


feltételeit bevezetés előtt biztosítani kell. Az Újklinikai tömbhöz tartozó klinikák 462 ágyán egy gyógyszerész felügyeletével 5 gyógyszertári szakasszisztens végzi a gyógyszerosztást. Kezdetben elsősorban a nővérek fenntartással fogadták az új rendszert, de a bevezetés után néhány hónappal már sok pozitív visszajelzést kaptunk. Klinikánkon működő informatikai rendszer lehetővé teszi a betegek tényleges gyógyszerfelhasználásnak rögzítését, naprakész információk lekérdezését. Az elmúlt közel 20 év alatt a mindennapi munkához és a gyógyító személyzet igényeihez igazítottuk az általunk bevezetett rendszert. Ennek köszönhetően jó együttműködés alakult ki a gyógyszertár személyzete és a gyógyító team tagjai között és mindez növeli a betegellátás biztonságosságát és színvonalát. (SzTE ÁOK Új Klinikai Tömb, Szeged) Email: [email protected] Czinege Imre

A PhaSeal zárt rendszer bemutatása A citosztatikumokkal dolgozó személyzet szervezetének terhelése és a munkakörnyezet kontaminációja számos klinikai vizsgálatban nyert bizonyítást. Karcinogenitás szempontjából a WHO IARC besorolása alapján 29 rákkeltő anyagot találtak a citosztatikus gyógyszerek között. Az eddigi hagyományos technológiák (laminar box, kesztyű, szemüveg, köpeny) mellett is súlyos szennyeződés alakulhat ki, melynek kivédésében a PhaSeal zárt rendszer alkalmazása több klinikai vizsgálatban bizonyította eredményességét. 2004-es EU direktíva szerint a munkáltatónak biztosítania kellene, hogy a karcinogén vagy mutagén anyag gyártása és használata zárt rendszerben történjen. Az OGYI 2007-es módszertani levele javasolja a citosztatikus keverékinfúziók készítésénél a zárt rendszer alkalmazását. A PhasSeal bizonyítottan zárt gyógyszeradagoló rendszer, amely a gyógyszerelőkészítés, beadás és hulladékkezelés során is kizárja a citosztatikumok környezetbe kerülését. Az előadás bemutatja a PhaSeal teljesen zárt rendszer részeit, amelyek egymással dokumentáltan csepp- és szivárgásmentesen csatlakoztathatóak. Használatuk egyszerű, a meglévő rendszerekbe (laminar box, szerelékek, kanülök) könnyen beilleszthetőek. A PhaSeal zárt rendszer a munkavédelmi jelentőségén túl költségmegtakarítást is biztosít, amely a gyógyszerköltség 7-15 %-os csökkentését eredményezheti.

23


A PhaSeal zárt rendszert Magyarországon a Becton Dickinson (korábban Carmel Pharma) képviseletében kizárólagosan a Pharmacenter Hungary Kft forgalmazza, bővebb információ kérhető a 209-5927-es telefonszámon. (Pharmacenter Hungary Kft., Budapest) Email: [email protected] Dura Ágnes, Jánosi Gabriella

Gyógyszerkészítés klinikai vizsgálatokhoz Általánosságban véve a klinikai kipróbálások száma jelentősen megnőtt az utóbbi években. Ezen belül a biológiai készítmények vizsgálati aránya 46% volt 2011-ben Magyarországon a GYEMSZI-OGYI adatai alapján. A SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertára egyre nagyobb szerepet vállal a klinikai kipróbálásokban, főként az onkológia és egyre inkább a bőrgyógyászat területén. Az előbbiben a keverék infúziók elkészítésében, a gyógyszerek megfelelő tárolásában, a betegek nyilvántartásában van döntő szerepe a gyógyszerésznek, addig a bőrgyógyászatban a magisztrális gyógyszerkészítés képezi a fő feladatot. Előadásunk fő témája, bemutatni, hogy a gyógyszerész milyen szerepet vállal a duplavak klinikai vizsgálatban. Milyen lépései vannak a gyógyszer előállításának a gyógyszeralapanyag megérkezésétől a beteghez való eljutásáig. Bemutatni a következő fázisokat: alapanyag érkeztetés, gyógyszerkészítés aszeptikus körülmények között, megfelelő szignálás, a gyógyszer tárolásával, a beteggel kapcsolatos nyilvántartások, melyek szükségesek a klinikai duplavak vizsgálat szigorú szabályainak a betartásához. (SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertár, Szeged) Email: [email protected]

24


Gajdos Anikó

Szilárd orális gyógyszerformák automatizált betegszintű gyógyszerelése a Jósa András Oktatókórházban 2011. évben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding Nonprofit Zrt. a betegbiztonsággal összefüggő projektek megvalósítását tűzte ki célul. Ennek részét képezte a betegszintű gyógyszerelési rendszer kialakítása, melyben az első lépcsőt a CATO szoftver működtetése jelentette az onkológiai gyógyszerkészítésben. Második lépcsőben a betegbiztonság fokozása céljából új és innovatív technológia alkalmazása iránt vállalt elkötelezettséget intézményünk. 2011. szeptemberben, Magyarországon elsőként került bevezetésre a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban a szilárd orális gyógyszerformák vonatkozásában az automatizált unit dose gyógyszerelosztási rendszer. Az innovatív fejlesztéstől a betegellátás színvonalának emelése mellett egy átlátható és gazdaságilag hatékony kórházi gyógyszerellátási rendszer kialakítása és működtetése a cél. Hazánkban eddig a betegre szabott gyógyszerosztás kézi módszerrel valósult meg, ezért ez az automatizált technológia úttörő munka, követendő példa lehet hazai fekvőbeteg intézmények számára a betegbiztonság növelése és a gyógyszerköltségek csökkentése érdekében. Szakmai iránymutatást az OGYI-P-69-2008. módszertani levele jelentett, mely a hazai gyakorlatnak megfelelően a kézi módszerrel történő betegszintű gyógyszerosztás folyamatát szabályozza. A tesztidőszakban az automatizált unit dose gyógyszerelési rendszerhez a gyógyító osztályok fokozatos bevonása történt. 2012. márciusig 8 gyógyító osztályon (465 ágyon) alakítottuk ki a betegre szabott gyógyszerelosztási rendszert. A gyógyszerelés folyamatát az ÁNTSZ az időszaki jelentési kötelezettségünk alapján folyamatosan kontrollálta. Az előadás az automatizált betegre szabott gyógyszerosztás bevezethetősége érdekében tett szakmai lépéseket, a rendszer felépítését tárgyalja. Prezentációmban bemutatom az automatizált betegszintű gyógyszerelés folyamatát a szilárd orális gyógyszerformákra vonatkozóan, kiemelem a főbb gyógyszerészi kompetenciákat és az innovatív technológia alkalmazása során nyert tapasztalatokat és felmerült szakmai kérdéseket. (Jósa András Oktatókórház Intézeti Gyógyszertára, Nyíregyháza) Email: [email protected]

25


Gajdos Anikó, Gaál Ágnes, Olasz József, Hauserné Szilágyi Csilla

Citosztatikus keverékinfúziók készítésének fejlődése a Jósa András Oktatókórházban

A kórházi osztályokon a citosztatikumok forgalomba kerülésével kezdődött a citosztatikus keverékinfúziók előállítása. A szükség hozta, hogy a beteg folyadékpótlásával együtt hígítva megkapja az orvos által elrendelt citosztatikus terápiát. A citosztatikus keverékinfúziók előállítását szabályozó szakmai iránymutatás, az OGYI módszertani levele tette lehetővé, hogy a feladatot az intézeti gyógyszertár végezze, elinduljon egy fejlődési folyamat, amely biztosította a személyi és tárgyi feltételeket, az egységes gyógyszerkészítési folyamatot, a tárolást és felhasználást, a terápiával kapcsolatos szakmai feladatok megosztását az orvos és gyógyszerész között. Előadásunkban azt a folyamatot kívánjuk bemutatni, amíg kórházunk intézeti gyógyszertára eljutott a CATO/Computer Aided Therapy for Oncology/ módszer bevezetéséig, valamint milyen feladatokat kellett megoldani, hogy a program előnyeit használhassuk. Kórházunkban 2004. júniustól működik centralizáltan a citosztatikus keverékinfúziók készítése az intézeti gyógyszertárhoz tartozó laboratóriumban. A keverékinfúziók készítése 2010. decemberig volumetrikusan történt gyógyszertárunkban. A hagyományos gyártás során az orvos által kiszámított és előírt dózist injektáltuk a gyógyszerész által is jóváhagyott alapinfúzióba. A nagyszámú onkológiai beteg optimális és személyre szabott ellátása érdekében, nagyon örültünk a lehetőségnek, amit a CATO rendszer bevezetése jelentett. Informatikai háttérrel támogatott terápia, amellyel a gyógyszerrendelés és készítés folyamata pontosan nyilvántartott és követhető, átfogó információt nyújt az orvosnak és a keverékinfúziót előállító gyógyszerésznek és szakdolgozónak egyaránt. Előadásunkban összehasonlítjuk a hagyományos gyógyszerkészítést és a CATO rendszer segítségével tapasztalt munkavégzést, kiemelve azt a nagyarányú technikai és dokumentációs előnyt amit a beteg- és gyógyszerbiztonság számára nyújt. A rendszer a munkánk gazdaságosságáról is objektív képet ad, ami nem elhanyagolható tényező. Ezzel az esetleges hibák kijavítására ösztönöz. A CATO szoftver használatával, a kórházi gyógyszerész partnere lett a terápiát elrendelő orvosnak. (Jósa András Oktatókórház Intézeti Gyógyszertára, Nyíregyháza) Email: [email protected]

26


Giday Henriette

Intézeti gyógyszertárak szerepe a klinikai vizsgálatokban Az elmúlt évtizedben a klinikai farmakológia, gyógyszerkutatás–fejlesztés igen felértékelődött, így a klinikai vizsgálatok terén is hatalmas fejlődést tapasztalhatunk. A vizsgálatok tervezése, adminisztrációja egyre komplexebbé, sokrétűbbé vált, megnőtt az igény a jól felszerelt vizsgálati centrumok, jól képzett szakosodott tudású szakemberek iránt. Hazánkban az elmúlt 10 évben az engedélyezett vizsgálatok száma többszörösére emelkedett, kialakult egy teljes egységes vizsgálati struktúra. A vizsgálatok engedélyeztetése megfelel az Európai Unió irányelveinek, rendszeresek a GCP–tanfolyamok, továbbképzések. Napjainkra egyértelmű az a tény, hogy a klinikai vizsgálatok interdiszciplináris megközelítést igényelnek, azaz a vizsgáló orvosok mellet nélkülözhetetlen a gyógyszerészek, vizsgálati koordinátorok, egészségügyi szakszemélyzet, jogász, szervezők részvétele. Az előadás gyógyszerészi szemszögből vázolja fel az intézeti gyógyszerészek szükséges szerepét a klinikai vizsgálatokban, valamint gyakorlati oldalról, a tapasztalatok alapján közelíti meg a leggyakrabban előforduló problémákat ezen szakmai szerepvállalás ellátásakor. (Fejér Megyei Szent György Kórház Intézeti Gyógyszertár, Székesfehérvár) Email: [email protected] Hankó Balázs

Az országos gyógyszerközbeszerzés megvalósításának lépései, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács feladatai A kórházak gyógyszerbeszerzéseit alapvetően alakíthatja át a Magyar Közlönyben 2012. március 28-án megjelent a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Kormányrendelet (továbbiakban: rendelet). Lényeges kiemelni, hogy a Kormányrendelet előzményként még 2011 év végén jelent meg az Országos Gyógyszerterápiás Tanács létrehozását elrendelő (1503/2011. (XII.29.) Kormány határozat.

27


Lényeges kiemelni, hogy az új országos gyógyszer-közbeszerzési rendszer kialakítása nemcsak a kórházi beszerzések hatékonyságának javításában játszhat fontos szerepet, hanem lehetőséget teremt a gyógyszerfelhasználás – jelenleg hiányzó folyamatos szakmai és gazdasági szempontú monitorizálására, valamint a járó és fekvőbetegellátás gyógyszerfelhasználásának harmonizálására. A rendelet hatálya kiterjed minden állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő fekvőbetegellátóra, és bevezeti a gyógyszer alaplistán alapuló országos beszerzés fogalmát. Ez utóbbi teremt arra lehetőséget, hogy előzetes és részletes felmérés alapján lehessen megtervezni a fokozatosság elvét szem előtt tartva mely hatóanyag, hatóanyagcsoport esetében lehet eredményes az országos beszerzés elindítása. A gyógyszerközbeszerzések orvos és gyógyszerész szakmai hátterének biztosításában kiemelt szerepet kap az Országos Gyógyszerterápiás Tanács, melyben az államigazgatás szereplők mellett kapnak helyet egyes szakmai kollégiumi tagozatok is. Így a gyógyszerészet részéről, mind a kórházi-klinikai, mind pedig a közvetlen lakossági gyógyszerellátási szakterület képviselői. (SE Gyógyszerügyi Szervezéri Intézet Egyetemi Gyógyszertár, Országos Gyógyszerterápiás Tanács) Email: [email protected] Hegyi Tibor1, Borda Ágnes2

Primér fejfájások kezelésének gyakorlata napjainkban „Mindenki bírja a fájdalmat, kivéve azt, aki érzi.” (William Shakespeare) A fejfájás egyike a tíz leggyakoribb oknak, ami miatt a betegek orvoshoz fordulnak, illetve a gyógyszertárban fájdalomcsillapítót kérnek. A fejfájás megjelenhet önálló tünetként (elsődleges fejfájások), de számos betegség kísérő tünete is lehet, ezért alapos ismeretekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy felismerjük azt a határt, ameddig a fejfájás csillapítása gyógyszerészi kompetencia; megfelelő betegtájékoztatással. Ugyanakkor a túlzott gyógyszerfogyasztás elkerülése érdekében tudnunk kell, hol érjen véget a beteg „gyógyszertári kezelése” OTC gyógyszerekkel. A gyógyszerészi gondozás csak itt kezdődik igazán! Mivel munkahelyem, a békéscsabai Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet nem rendelkezik önálló fejfájás ambulanciával, betegeink a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház Fejfájás Ambulanciáján kaphatnak szakirányú ellátást, amely a neurológiai osztály keretein belül működik. A két kórház szakmai együttműködése példa-

28


értékű, ezért betekintést nyerhettem a Fejfájás Centrum működésébe, beteganyagába, a fejfájások kezelésének szakmai irányelveibe. Az alapvető cél a gyors ambuláns kivizsgálás, amely lehetővé teszi, hogy kevesebb „fejfájós beteg” kerüljön osztályos felvételre, továbbá a megfelelő gyógyszerbeállítás, életmódbeli tanácsokkal való ellátás, amely segíthet a folyamatos, válogatás nélküli analgetikum szedés kiküszöbölésében. Az elsődleges fejfájások típusainak ismertetése után, bemutatom azok legfőbb jellemvonásait, a betegek kivizsgálásának stratégiáját, valamint a kezelési protokollok elméleti és gyakorlati irányelveit. Táblázatokba foglaltam a fejfájások csillapítására alkalmazott egyes gyógyszercsoportok hatásos, ill. maximális adagját, azokat a gyógyszereket, amelyek a terhesség, illetve a szoptatás alatt is biztonsággal szedhetők, valamint a gyermekeknek is adható készítményeket. Különös figyelmet szenteltem a társbetegségben szenvedőkre, valamint a gyógyszeres kezelési protokollban szereplő gyógyszercsoportok ellenjavallataira. Gyakorlati példákon keresztül mutatom be a primer fejfájásos betegek útját az „első fejfájás csillapítótól” a Fejfájás Ambulanciáig. Némi ellentmondást vélek felfedezni a fel nem ismert elsődleges fejfájással küszködők és orvosi kezelésben nem részesülő betegek számában és a fejfájás miatti mértéktelen gyógyszerfogyasztásban. Véleményem szerint a szakember megkérdezése nélküli mértéktelen fájdalomcsillapító-használat az utóbbi években egyre nagyobb gondot okoz. Tapasztalataim alapján a gyógyszerészi szerepvállalás nélkülözhetetlen a szakszerű tájékoztatásban, a szakirányú ellátás felé irányításban, a helyes gyógyszerválasztásban, a mértéktelen gyógyszerfogyasztás elkerülésében, és a Fejfájás Centrumban kezelt betegek compliance-ének fenntartásában egyaránt. (Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet, Békéscsaba1; Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula2) Email: [email protected] Higyisán Ilona, Kis Szölgyémi Mónika

Betegközpontú intézeti gyógyszerellátás – kórházi gyógyszerosztás új utakon Előadásunkban áttekintést adunk: a klinikai gyógyszerészetről, a kórházi-klinikai gyógyszerellátás környezetéről, a betegre szabott gyógyszerelésről és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház törekvéseiről a múlt és a jelen helyzetet bemutatva. Ismertetjük a 29


szaktevékenységeink közül a betegre szabott gyógyszerelés módszertani levelünk aktualizálása kapcsán tett szakmai kollégiumi törekvéseinket, egyeztetéseinket. Véleményünk szerint: a klinikai gyógyszerészet megfogalmazásai közül a saját, hazai elgondolásainkhoz legközelebb a European Society of Clinical Pharmacy (ESCP) 2000. definíciója áll, mely szerint: „A klinikai gyógyszerészet olyan egészségügyi szakág, amely meghatározza a klinikai gyógyszerészi funkciókat, szolgáltatásokat, amelyekkel a gyógyszerek és gyógyászati anyagok helyes és racionális alkalmazását és az ilyen irányú lehetőségeket fejleszti.” Ismertetjük a betegre szabott gyógyszerelés különböző modelljeit • Informatikailag támogatott/nem támogatott modell • Unit Dose System (UD)/Daily Dose System (DD) • Gépi/kézi osztással történő gyógyszerelést • Háromlépcsős/kétlépcsős modellt Jelen modelljeink bemutatása: • Háromlépcsős modell: napi gyógyszerelés (DD) osztályos készletből, betegre szólóan rögzítve vagy nem rögzítve, 24 órás ciklusra, osztályokon szakdolgozók vagy gyógyszertári asszisztensek végezhetik és a gyógyszerosztás helyszíne az adott osztály kezelője, gyógyszerészi terápia áttekintés nélkül. • Kétlépcsős modell: gyógyszertári készletből (UD/DD) a napi gyógyszerelést automata rendszerek vagy gyógyszertári asszisztensek végzik el a gyógyszertárban, 24 órás ciklusra, az orvos által elrendelt terápiák szerint, gyógyszerészi áttekintés után. Bemutatjuk a betegre szabott gyógyszerelés szakmai és gazdasági előnyeit: Szakmai: • a gyógyszerelés biztonságának optimalizálása, • fokozott minőségbiztosítás (gyógyszer kölcsönhatások, adagolási hibák, kettőzött hatóanyagok kiszűrése), • áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb gyógyszerelés (megfelelő gyógyszert, megfelelő adagban, megfelelő időben a megfelelő betegnek), • fokozott gyógyszerészi felelősség, • szorosabb együttműködés a kórházi/klinikai terület szakemberei között (orvos – gyógyszerész, nővér – gyógyszertári asszisztens).

30


Gazdasági: • gazdaságosabb a gyógyszerfelhasználás, mivel a betegosztályokon tárolt készletek jelentősen csökkenthetők, • a hatóanyagok kettőzése, illetve az esetleges dupla gyógyszerelések kiiktathatók. Előadásunk második részében ismertetjük, hogy miként tudtuk javítani a gyógyszerelés biztonságát kórházunkban: • csökkenteni a gyógyszerelési hibák számát, • bevezetni a kontrollált gyógyszer utakat, • költségmegtakarítást elérni. Végül ismertetjük a Bajcsy modell kapcsán elért eredményeinket, további céljainkat, kitekintést adva és összehasonlítva magunkat a nemzetközi adatokkal. (Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Intézeti Gyógyszertára, Budapest) Email: [email protected] Hilbert Helga, Tóth Judit, Kresz Sára

Humán klinikai vizsgálatok intézményi eljárási rendjének kialakítása, jogi vonatkozásai A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ intézeteiben folyó humán klinikai vizsgálatokat 2009. július 1. óta működő Humán Klinikai Vizsgálatok Regisztrációs Központja koordinálja. Eljárásrendünket úgy alakítottuk, hogy az mind a szponzorok kritériumainak, mind a vizsgálatot elvégző egészségügyi szolgáltató, a vizsgálói team és végső soron a vizsgálatba bevont beteg érdekeinek is megfeleljen. Az általunk koordinált klinikai vizsgálatok rövid statisztikáján keresztül mutatjuk be eddigi eredményeinket és további céljainkat. Annak érdekében, hogy a gyakorlatban is jól alkalmazható eljárási rendet alkossunk, fontos annak tisztázása, hogy mely területek jogi „lefedése” és szabályozása elengedhetetlenül szükséges. Figyelemmel a humán klinikai vizsgálatokkal érintett jogterületek szerteágazó voltára könnyen jogi útvesztőbe kerülhetünk. Ezért egy jó kutatási/vizsgálati szerződésnél elengedhetetlen, hogy az a szerződő felek és vizsgálat adatait, a vizsgáló hely, vizsgálatvezető és szponzor jogait, kötelezettségeit, fele-

31


lősségi, titoktartási, publikációs, szerzői jogait, adatvédelmi szabályokat, a szerződés megszűnésének, felmondásának szabályait, az „ún.” tovább élő rendelkezéseket, vis maior helyzeteket, a joghatóság megjelölését és a költségvetést egyaránt magában foglalja. Mindezek közül a gyakorlatban is legtöbb problémát felvető - és egyúttal jogi szinten is legkevésbé szabályozott - kérdéskörök: a vizsgálatok felelősségi rendje, a felelősségbiztosítás (a klinikai vizsgálat, mint biztosítási esemény), valamint a költségvetés kapcsán a kettős finanszírozás [szponzor /OEP] és a szokásos gyógykezelés (Standard of Care (SOC)) határait. Végül összegezzük azokat a kérdéseket, melyek a szerződéseket jogilag is megalapozottabbá, a keletkező jogviszonyt kiszámíthatóbbá tehetik. (PTE Klinikai Központ Humán Klinikai Vizsgálatok Regisztrációs Központja, Pécs) Email: [email protected] Horváth László, Fekete Istvánné Csótó Edit Krisztina

„Régi – új” lehetőség a magisztrális gyógyszerkészítésben: gyermekgyógyászati példa Bevezetés: A WHO adatai alapján évente 9 millió 5 év alatti gyermek hal meg a világon, akik élete megfelelő gyógyszeres kezeléssel megmenthető lenne. Jól ismert a gyermekgyógyászati formulák világméretű hiánya a piacon, ami megnehezíti a gyermekek kezelését. Az ápoló személyzet és a szülők által manipulált gyógyszerek pontatlan dozírozáshoz vezetnek. Egyetemünk gyógyszertára magisztrális gyógyszerkészítéssel több, mint 25 éve próbálja betölteni azt az űrt, ami a klinikusok igénye és a piaci lehetőségek között van. Elsősorban osztott porokkal látjuk el a beteg gyermekeket, de készítünk oldatokat, klízmákat, cseppeket és kúpokat is számukra. Módszer: 5 év adatait gyűjtöttük össze erre vonatkozóan (2006-2010). A leggyakoribb hatóanyagokat elemeztük. Bemutatjuk a porosztás helyi sajátosságát. Eredmények: A Gyermekklinika és a Neonatológia számára készítünk gyógyszereket. A két klinika 150 ágyon gyógyít. Koraszülöttek, újszülöttek és csecsemők kezelésére 2010-ben 81 107 (2006: 47 815, 2007: 47 968, 2008: 68 370, 2009: 74 774) dózis osztott port készítettünk. Top 10 hatóanyagok: furosemide, hydrochlorothiazide, aminophylline, captoprile, potassium chloride, folic acid, lamotrigine, sodium chloride, caffeine, ursodeoxycholic acid. A gyógyszerformák 90 %-a osztott por volt 2010-ben. ATC-kód szerint a D, C, A, R és N anatómi-

32


ai főcsoportba tartozott a készítmények 93 %-a. Az orvosok elégedettek az általunk készített gyógyszerekkel, csak az ellátással kapcsolatban kaptunk elmarasztaló megjegyzéseket (minden azonnal kellene). Következtetés: Az osztott porok növekvő mennyisége arra utal, hogy a klinikusok igénylik ezt a hiánypótló gyógyszerkészítési gyakorlatot. Az osztott porok alkalmazása az egyik lehetőség a gyerekek biztonságos és pontos gyógyszereléséhez. A gyógyszerészhallgatók képzése ez irányban, valamint a tapasztalatok megosztása a kollégákkal kiemelt fontosságú. (DE OEC Egyetemi Gyógyszertár, Debrecen) Email: [email protected] Jánosi Gabriella

Onkológiai betegek fájdalomcsillapítása WHO felmérés alapján az új daganatos betegek száma 2008-ban 12 667 470 volt, előrejelzésük szerint 2020-ban 15 millió tesz ki az újonnan kezelt betegek száma. Deandrea és mtsai tanulmánya szerint 1994-2007 időintervallumban felmért daganatos betegek fele alulkezelt volt, ezt erősítették meg olasz és más európai adatok is, rámutatva, hogy a fájdalom a daganatos megbetegedések minden fázisában jelen van (korai-és metasztatikusban is). Első lépés a fájdalom mértékének felbecsülése, a fájdalommal összefüggő jelek, szimptómák, faktorok tükrében. Fájdalomcsillapítók megfelelő kiválasztása hatékonyság, tolerálhatóság függvényében. Fel kell becsülni a betegek klinikai állapotát: specifikus fizikai felmérés, radiológiai és biokémiai vizsgálat, a fájdalom jelenléte, kiterjedése, hatása a napi tevékenységre, a szociális, családi és munkahelyi életben. A betegek és a választott terápia hatása fizikálisan, pszichésen és a szociális állapotában. Pszichikai státusz felmérése: betegségtudat, aggódás a megváltozott állapot miatt, depresszió, esetleg öngyilkossági késztetések, szociális környezet, életminőség alakulása, lelki alkat, beállítottság ezek megállapítása, ehhez való segítségnyújtás család bevonásával, és szakemberi szinten. A fájdalom által kiváltott emocionális szimptómák kezelése, opiátokkal szembeni esetleges ellenérzés leküzdése. Fontos a beteggel és a családdal a megfelelő információközlés. Elengedhetetlen időt szakítani a beteggel és családjával a beteg szükségleteinek a megértésére. (SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertár, Szeged) Email: [email protected]

33


Kovács Zsuzsanna

Keverékinfúziók előállítása: az inviduális folyadék- és elektrolitterápia, parenterális táplálás lehetőségei gyermekkorban A B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központjának kilenc osztálya kb. 150 ezer gyermek számára biztosít fekvő-betegellátási hátteret a régióban, valamint az ország más tájairól is fogad speciális ellátást igénylő betegeket. Éves fekvő betegforgalma: 11-13 ezer fő. Felnőttekhez képest csecsemők és gyermekek: a folyadékegyensúly zavarai sokkal könnyebben kialakulnak, folyadék- és elektrolit szükségletük lényegesen eltér, esetükben a pótolandó folyadékvesztést relatíve nagyobb, kisebb tartalékkal rendelkeznek, a növekedő szervezet számára elengedhetetlen a megfelelő táplálás biztosítása. Az intézeti gyógyszertárunk 2005. decemberéig rendelkezett infúziós laborral, ahol a GYEK számára 6 féle elektrolit-glükóz tartalmú infúziót készítettünk, 300 ml-es kiszerelési egységekben. A 2005. évben végzett átalakítás során az infúziós labor helyett keverékinfúziók/ parenterális tápláló oldatok előállítására alkalmas aszeptikus labor került kialakításra, ahol a Fresenius Kabi MultiCompII rendszerével dolgozunk. Az új rendszer bevezetésével a beteg gyermekek szükségleteinek és a hiányállapotoknak megfelelőbb összetételű és kiszerelési egységű keverékinfúziók előállítása lehetséges. Az eredeti 6 féle alapinfúziónk száma összetételük szerint megduplázódott, kiszerelési egységük 100-500 ml között változik: FoNo-Nosoc

RINGER

RINDEX 5/10

Na+ (mmol/l)

49,16-92

147,2

68,0

K+ (mmol/l)

1,34-2,5

4,0

3,5

Ca++ (mmol/l)

0,74-1,4

2,24

1,25

Mg++ (mmol/l)

-

-

0,5

52,0-97,32

155,7

75

5-15

-

5/10

100-600

250/500/1000

100/500

Cl (mmol/l) -

glükóz (%) kiszerelés (ml)

34


Lehetőség nyílt egyedi parenterális tápláló oldatok előállítására a MultiCompII rendszer inkompatibilitási és stabilitási adatai alapján. (HungaroCare Kft., B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár, Miskolc) Email: [email protected] Kraszits István1, Trestyánszky Tamás2, Kiss Erzsébet1

Klinikai vizsgálatok nyilvántartása a DE OEC-en (Study Manager Program) Mint sok helyen, a DE OEC klinikáin is számos gyógyszerkipróbálás folyik, mely plusz feladatot jelent az intézeti gyógyszertár számára. 2011. évben 142, az intézeti gyógyszertár által regisztrált gyógyszervizsgálat folyt a DE OEC intézeteiben, klinikáin és ezekhez 420 szállítmányról készült átadási jegyzőkönyv a gyógyszertár számára. Természetesen a most bemutatásra kerülő nyilvántartó program elkészülését megelőzően is mindent megtettünk azért, hogy megfeleljünk a törvényi előírásoknak, de a korábbi számítógépes rendszerünk nem volt alkalmas a vizsgálati szerek, anyagok adatainak gépi nyilvántartására, amely nélkül az ilyen nagyszámú gyógyszerkipróbálás megfelelő nyilvántartása, illetve az egyes adatok hatékony visszakeresése szinte kivitelezhetetlen. Ezen okok vezettek oda, hogy 2010-ben programozók segítségével egy, a gyógyszerkipróbálások nyilvántartására alkalmas program kifejlesztésébe fogtunk. Gyógyszerészekként a programmal kapcsolatban azokat a követelményeket fogalmaztunk meg, melyek eleget tesznek a törvényi előírásoknak, illetve a szakmai elvárásoknak és az informatikus csapat volt az, aki az általunk megfogalmazott igénypontokat lefordította a programozás nyelvére. A program felépítésének, logikájának köszönhetően lehetőséget biztosít a vizsgálat alapadatainak és a beérkező vizsgálati készítményeket tartalmazó szállítmányok adatainak rögzítésére. Természetesen különböző szűrési pontok szerint lehetőségünk van a rögzített adatokban való keresésre, lekérdezésre, listák nyomtatására. A program mellett a papír alapú dokumentumok szisztematikus archiválása is megtörténik és az ezekben való visszakeresést is jelentős mértékben megkönnyíti a gépi rendszer. (DE OEC Centrum Gyógyszertár, Debrecen1; Medi Prove Kft., Debrecen2) Email: [email protected] 35


Lám Judit1, Rózsa Erzsébet2, Kis Szölgyémi Mónika3, Belicza Éva1

Gyógyszerosztással összefüggő gyógyszerelési hibák – egy hazai pilot vizsgálat eredményei Bevezetés: A gyógyszereléssel összefüggő hibák előfordulása igen gyakori. A felismert gyógyszerelési hibák csak a jéghegy csúcsát jelentik. A bekövetkező hibák jelentős része nem okoz károsodást, ezért rejtve maradnak, így kevés adattal rendelkezünk előfordulási gyakoriságukról és természetükről. A hibák hátterében álló hozzájáruló tényezők és kockázatok korlátozott ismerete gátolja a megelőzésükre alkalmazható eredményes, prevenciós stratégiák fejlesztését és kipróbálását. Célkitűzés: A kórházi gyógyszerosztás folyamatához kapcsolódó gyógyszerelési hibák jelentőségének felmérése, a gyakorlatban előforduló hibatípusok azonosítása, a gyógyszerosztás gyakorlatának megfigyelése, a gyakorlatban jelenlévő kockázatok azonosítása. Módszerek: Prospektív, direkt megfigyeléses vizsgálatot végeztünk az elrendelésre és osztásra kerülő gyógyszerkészítmények közötti különbségek azonosítására, a gyógyszerosztás során a kockázatok azonosítására 2 kórházi osztályon. Eredmények: A megfigyelt gyógyszeradagok száma 775, az elrendelt gyógyszeradagok száma 806, a módosított maximális hibalehetőségek száma 803 volt. A nem megfelelő gyógyszeradagok száma 114 volt, a hibaarány 14,1%. Az észlelt hibatípusok közül, a nem megfelelő hatóanyag mennyiség osztása (25,4%), nem felezhető készítmény felezése (24,6%), behozott gyógyszer elmaradt osztása (16,4%), nem az elrendelésnek megfelelő hatóanyagú gyógyszer kiadagolása (14,2%), emelendők ki. A nem megfelelő gyógyszeradagok 87%-a a komolyabb következményekkel nem járó csoportba kerültek besorolásra, a hibák 13%-át kategorizáltuk a potenciálisan súlyosként. Következtetések: A gyógyszerosztással összefüggő gyógyszerelési hibák gyakorisága a szakirodalomban megjelenő adatokkal összevethető, az előforduló hibatípusok mintázata azonban eltér azoktól. Betegbiztonsági szempontból jelentős kockázati tényező, behozott gyógyszerek kezelésének szabályozatlansága, az allergia jelölésének elmaradása, a nehezen olvasható, áttekinthető lázlapok, a helyettesítési listák aktualizálásának elmaradása, a helyettesítések dokumentálásának hiánya, és a gyógyszerosztási tevékenység gyakori megzavarása. (SE Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest1, SE Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest2, Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest3) Email: [email protected]

36


Mayer Anna, Szabóné Schirm Szilvia, Vida Róbert György

Magisztrális, individualizált gyógyszerkészítés gyakorlata egy egyetemi klinikai központ betegellátásában A gyógyszerellátás része a helyi gyógyszer előállítás, amely a beteg egyedi igényeihez igazított terápiát szolgálja. A magisztrális gyógyszerkészítés a legrégebbi gyógyszerészi tevékenység, napjainkban jelentősége a gyógyszeripar fejlődésének köszönhetően átértékelődött, de napi igénye igazolja, hogy szükség van rá a jövőben is, különösen a kórházakban. Vannak olyan terápiás területek, amelyek nincsenek lefedve törzskönyvezett gyári készítményekkel, az individuális gyógyszerek készítése adja meg a lehetőséget, hogy a gyógyszerelés optimális legyen. A legnagyobb igény a magisztrálisan készült gyógyszerekre a gyermekgyógyászatban, és a bőrgyógyászatban van. Az infúziós terápia területén az egyedi összetételű infúziókra, tápláló keverékinfúziókra leginkább a gyermekgyógyászat, neonatológia, haematológia és gasztroenterológia tart igényt. Nemzetközi felmérések alapján a magisztrális gyógyszerkészítés országonként változó, de ugyanúgy csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon a közforgalomban a gyógyszertári gyógyszerkészítést egyre kevesebben vállalják, pedig a személyi és tárgyi feltételek szinte minden gyógyszertárban megvannak. A magisztrális gyógyszerkészítés szabályrendszerének felülvizsgálata időszerű lenne. Ehhez szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy beszámolunk arról, milyen gyógyszerkészítés folyik a mi gyógyszertárunkban, és milyen nehézségekkel kell megküzdenünk. Két részlegen készítünk gyógyszereket: a steril gyógyszerformák (injekciók, infúziók, keverékinfúziók) az infúziós részleg laboratóriumában készülnek. A nem steril gyógyszerformák előállítása külön részlegen, külön laboratóriumokban történik (egyedi igények alapján, hivatalos előiratok alapján, galenusi és magisztrális készítmények). Minőségbiztosítás szempontjából a gyógyszerkészítés során biztosítani kell a biztonságos munkavégzés feltételeit és az elkészített gyógyszereknek meg kell felelniük az előírt minőségi követelményeknek. (PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár, Pécs) Email: [email protected]

37


Mészáros Ágnes, Ágh Tamás

Beteg-együttműködés és életminőség COPD-s betegeknél Vizsgálatunk során elemezni kívántuk a COPD-s betegek terápiahűségét befolyásoló tényezőket valamint életminőségüket. Módszerek: Kérdőíves felmérésünkben a beteg-együttműködést önkitöltős kérdőívvel vizsgáltuk (Morisky Medication Adherence Scale-lel MMAS), az életminőséget a St. Geroge’s Respiratory Questionnaire (SGRQ) segítségével mértük. Az adatok kiértékeléséhez az SPSS 17.0 szoftvert használtuk, a statisztikai próbák szignifikancia szintje 0,05 volt. Eredmények: A bevont 227 fő közül végül 170 kérdőív adata volt értékelhető (71 férfi) átlagéletkor: 63,83±11,24 év. COPD-ben alkalmazott átlagos napi gyógyszerszám 2,03±0,99, az átlagos napi gyógyszerdózis száma 5,58±3,18. A betegek 58,2%-a tartotta magát együttműködőnek. A legtöbb páciens a feledékenységet, az állapot rosszabbodást jelölte meg a nem megfelelő beteg-együttműködés okaként. Életminőség: SGRQ tüneti score - 55,22% ± 20,48; SGRQ aktivitási score - 65,09% ± 19,01; SGRQ impact score - 51,50% ± 16,90; ahol a magasabb értékek rosszabb életminőségre utalnak. Az SGRQ kérdőív 2. részének 5. kérdése szintén a gyógyszerszedéssel kapcsolatos, és szignifikáns összefüggést találtunk ezen kérdés és az adherencia között (χ2=30.64; p=0.000). Következtetések: A nem megfelelő beteg együttműködés jelentős problémát jelent a COPD terápiájában. A vizsgált betegek 58,2%-a vallotta magát együttműködőnek a gyógyszeres kezeléssel. Eredményeink rámutattak, hogy a gyógyszerek, valamint a napi gyógyszerdózisok száma jelentős, negatív hatást gyakorol a terápiahűségre; továbbá az életminőség vizsgálatok jelentőségére, melyek részeredményei akár indikátorként alkalmazhatóak a beteg-együttműködés becslésére. (SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest) Email: [email protected]

38


Mike László

Automatizált unit dose: álomból valóság Jelen előadás az első sikeres hazai, teljes körű, minden gyógyszerformára kiterjesztett, komplex automatizált gyógyszerellátási rendszer bevezetésének valamennyi „külső” és „belső” környezeti feltételének ismertetésére, bemutatására tesz kísérletet. A külső környezeti feltételek során vizsgálni kívánjuk a tárgybani szektor informatikai, kontrolling, jogszabályi és egyéb szabályozási elemeinek releváns adottságait, a belső feltételek során pedig az egyes döntést igénylő feladatcsoportok döntési mechanizmus korrelációját. Be kívánjuk mutatni, hogy a ”materia prope nihil” azaz a gép önmagában maga a semmi szemlélet középpontba helyezésével juthatunk el csak oda, hogy az automatizált gyógyszerelosztási rendszert megfelelő kontextusba helyezzük. Az automatizált gyógyszerosztáshoz kapcsolódó szemlélet, a megváltozott folyamatok ok-okozati összefüggéseinek megértése és azok elfogadása éppúgy nélkülözhetetlen rendszerelemnek tekintendő, mint maga az automata gép. Szakítva a klasszikus keret és gondolatrendszerrel világossá válik, hogy bizonyos „csípőből feltett kérdések” okafogyottá válnak, az adaptált rendszer nemcsak, hogy szétfeszíti, hanem messze túlmutat az eddigi gondolati elképzelések kontextuális rendszerén. A project megvalósítása során elvégzett feladatok mentén haladva láthatóvá válnak azon szektorban rejlő, mélyen kódolt hiányosságok, megoldandó problémák, akadályok és gátak melyek legyőzése nélkül – sok esetben bizony figyelmen kívül hagyva azokat – nem lett volna sikeres a technológia magyarországi adaptációja. (HungaroCare Kft., Budapest) Email: [email protected] Nyaka Bernadett, Végh Anna, Botz Lajos

Gyógyszerkölcsönhatások egyéb termékekre is kiterjedő szűrése, a klinikai relevancia megállapításának problémái A gyógyszerkölcsönhatásokkal foglalkozó tudományos közlemények száma igen magas. Ennek ellenére a gyakorló szakember eligazodását számos ellentmondás, valamint a klinikai relevanciák hiánya is nehezíti. Az interakciók feltárását, értelmezését problémák sora teszi nehézkessé, így például az eltérő szakirodalmi jelzések, a hivatalos gyógyszeralkalmazási előiratoknál is előforduló információs aszim39


metria, a kölcsönhatások súlyának ellentmondásos megítélése, egységes csoportosításuk és tipizálásuk hiánya, továbbá az eseti közlések torzítása. Az informatika fejlődésével az egyes adatbázisok, szoftverek jelentős segítséget nyújtanak a gyógyszerfelírás és expediálás során, többek között lehetővé teszik a gyógyszerinterakciók felismerését és preventív szűrését. A szakmai ellentmondásokat is ennek révén sikeresebben lehet mérsékelni. 1997-ben 709 ezer, 2004-ben 1,2 millió, míg 2008-ban közel 500 ezer, hazai gyógyszertárakban 30 napon belül beváltott vény elemzése alapján megállapítottuk, hogy a gyógyszeres terápia során átlagosan 2-4 %-ban klinikai következményekkel is járó káros kölcsönhatással kell(ene) számolni. A szűrés alapját három rendezési elv képezte: a hazai hivatalos alkalmazási előiratok, a szelektált releváns szakirodalmak illetve a CYP450 enzimrendszer szerepének figyelembevétele. Előzetesen rögzített értékelési szempontok alapján a leggyakrabban előforduló kölcsönhatásokban szereplő hatóanyagpárok megítélését több program, adatbázis segítségével is értékeltük. Napjainkban a betegek sokféle egyéb terméket is alkalmaznak, ezek figyelembevétele mostanra elengedhetetlenné vált, így az adatbázis ezirányú továbbfejlesztését is elvégeztük, segítve a kölcsönhatás ellenőrzések teljessé tételét. (PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár, Pécs) Email: [email protected] Órás Zsuzsanna, Higyisán Ilona, Kis Szölgyémi Mónika

Citosztatikus kontamináció vizsgálatainak összehasonlító elemzése a készítőhelyen Az Intézeti Gyógyszertár citosztatikus laborjában a citosztatikumok környezeti kontaminációjának feltérképezése céljából először 2011. márciusában, majd 2011. decemberében végeztünk ún. törléses tesztet és fluoreszcein indikátor tartalmú oldattal szimulációs vizsgálatot. A felületekről – LAF boksz, munkapad, labor padló és szállítódoboz – egy speciális törlőkendővel vett mintákat 8 hatóanyagra analizáltattuk: 5-Fluorouracil, Cyclophosphamide, Ifosfamide, Gemcitabin, Etoposide, Methotrexate, Paclitaxel, Docetaxel. Az infúziókészítést fluoreszcein tartalmú indikátor ampullával szimuláltuk, majd a környezeti szennyezést UV fényben detektáltuk. Az első vizsgálat magas szennyeződést mutatott elsősorban a bokszban, melyet a munkafelület, a padló, és a szállítódoboz követett. Gemcitabin, Cyclophosphamide 40


és különösen az 5-FU értékei voltak kiugróak. Ezt követően 0,1 m NaOH dekontaminációs oldat és biztonságosabb Luer Lock fecskendő használatát, illetve 6 hatóanyagnál (Cyclophosphamide, Ifosfamide, Gemcitabin, Etoposide, Paclitaxel, Docetaxel) zárt rendszerű védőeszköz (PhaSeal) alkalmazását vezettük be. A második vizsgálat eredményei jelentős javulást mutattak. A bokszban 4 hatóanyag (Methotrexat, Cyclophosphamide, Ifosfamid, Docetaxel) már nem volt kimutatható, illetve az 5-FU és Gemcitabin mennyisége is csökkent. A vizsgálat eredményei rávilágítottak arra, hogy a citosztatikus környezeti szennyezést dekontaminálással és zárt rendszerek használatával jelentősen csökkenteni lehet. (Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest) Email: [email protected] Sándor Marianna

A kórházi gyógyszer-kereskedelem várható alakulása 2012-ben Vázlat: - Nemzetközi kitekintés - A növekedést/csökkenést befolyásoló tényezők - Hazai piaci környezet - A gyógyszer-nagykereskedők feladata - A kórházi gyógyszer-nagykereskedelem legfontosabb hazai jellemzői - A társadalombiztosítással rendelhető gyógyszerek legmagasabb nagykereskedelmi árrése - Az országos nagykereskedelmi árrés-százalék alakulása kórházi csatornán 2002-2011. - Mi történt 2011-ben a kórházi szegmensben? - Milyen kérdések merülnek fel 2012-ben a kórházak államosítása kapcsán? - Mi a siker záloga? - A hazai gyógyszer-nagykereskedelem jövőképe (Euromedic Pharma Zrt., Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége Kórházi Tagozat, Budapest)

41


Sebők Szilvia

Tételes elszámolású gyógyszerek kezelésének kihívásai Tételes elszámolás keretében a Semmelweis Egyetemen elérhető hatóanyagok: trastuzumab, pemetrexed, agalsidase beta, agalsidase alfa, bevacizumab, etanercept, adalimumab, infliximab, golimumab, ustekinumab, rituximab, ibritumomab tiuxetan, alemtuzumab, bortezomib, verteporfin, ranibizumab, alteplase, cetuximab, gefitinib, lapatinib. Az egyetem struktúrája, valamint a tételes elszámolás alá eső gyógyszerekhez kapcsolódó sajátosságok miatt számos kihívással találja magát szemben az intézeti gyógyszerész, a kezelést elrendelő orvos, az intézmény menedzsmentje, sőt néhány esetben maga a beteg is. Érdekes helyzet egyaránt adódik a megrendelések, a kiszállítás, a gyógyszerek, adatlapok kezelése, jelentések pontossága, a kvóták követése és optimális felhasználása, javítások kezelése, kompetenciák meghatározása területén. Rövid határidők, hosszú megbeszélések, egyeztetések sora, rengeteg adat feldolgozása jellemzi az elmúlt hónapok alkalmazkodási törekvéseit. Egyes hatóanyagok esetében a kvóták szoros, központosított nyomon követése, mások esetében a felhasználó klinika saját belső kontrollja biztosítja a keretek tarthatóságát. Az egyetemen ezen gyógyszerek kezelésére kidolgozott belső eljárásrend folyamatosan módosul, tökéletesedik az újabb tapasztalatok, visszajelzések, valamint a minden igyekezet ellenére előadódó hibák feldolgozása során. Az intézeti gyógyszerésznek a rá háruló adminisztrációs többletteher mellett kiemelt szerepe van mindezen folyamatok szervezésében, koordinálásában. Előadásom betekintést nyújt a Semmelweis Egyetemen az Egyetemi Gyógyszertár és Gyógyszerügyi Szervezési Intézet irányításával kialakított rendszer működésébe, a megrendelések, elszámolások folyamatába, a rendelkezésre álló kvóták optimális felhasználását célzó belső egyetemi eljárásrendbe, valamint javaslatokat fogalmaz meg az egységes, szélesebb körű eljárásrend kialakítására. (SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest) Email: [email protected]

42


Sipos Miklós, Gönczi Katalin

Biztonság az onkológiai infúziós terápiában – B. Braun A biztonság az onkológiai infúziós terápiában összetett dolgot takar. Egyrészt biztonságos körülmények között, a sterilitás betartása mellett a készítményeket össze kell állítani. Az összeállítás közben a szakszemélyzetnek biztonságban kell lennie, hogy a veszélyes munkafolyamatok alatt szervezetük ne károsodjon a cytosztatikus szerek mellékhatása következtében. Másrészt a készítmény beadásakor a beadást biztosító szakszemélyzetnek is, és nem utolsó sorban a betegnek is biztonságban kell lennie ezen mellékhatásoktól. Cégünk ezekre a biztonsági technikákra kínál megoldást: 1/ Ecoflac Plusz infúziós palack: közismerten a legbiztonságosabb kiszerelési forma az onkológiai gyakorlatban 2/ ConComp - incompatibilitási adatbázis: hozzáférhetőségével nyújt segítséget az érintett szakembereknek. 3/ Egyszer használatos eszközök: • az átfolyató és lezáró eszközök segítik a pontos és gyors gyógyszerkeverést, • az egyedülálló technológiai megoldásokkal rendelkező infúziós szerelékek megoldást nyújtanak az eddig rendszeresen problémát okozó kontaminációk kivédésére. Rendszereket kínálunk Önöknek, hiszen az ebben való gondolkodásé a jövő, mely hosszú távon a minőséggel párosulva költséghatékony is egyben. (B. Braun Medical Kft., Budapest) Email: [email protected]

43


Sohajda Attila

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Szervezete megalakításával kapcsolatos Alapszabály módosításról Az MGYK Küldöttközgyűlése a 2010. október 29-i Alapszabály alkotó ülésén elfogadta a Kórházi-Klinikai területi Szervezet megalakítására vonatkozó javaslatot. VI. fejezet 3.1 pont “ Valamennyi megyében és a Fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működnek, továbbá a kórházi-klinikai gyógyszerész tagjai részére a területi szervezetekkel azonos jogállású, egyetlen területi szervezetet hoz létre. A területi szervezetek jogi személyek, elnevezésükben utalni kell azok illetékességi területére. A kórházi-klinikai területi szervezet illetékessége az egész országra kiterjed. Az új Alapszabály elfogadásával megnyílt az út a Kórházi-Klinikai területi Szervezet megalapításához. Ehhez azonban számos kérdést tisztázni kellett, mint pl. ki tekinthető kórházi-klinikai gyógyszerésznek, hova tartozzanak azok, akik párhuzamosan több szakmai területen dolgoznak, a kórházi-klinikai szervezet tevékenységét milyen körben fejti ki, illetve pontosan meg kell határozni az átjelentkezés és az új szervezet megalakításának menetét. Ezt az előkészítő munkát a kórházi-klinika kollégákkal együtt elvégeztük, az Alapszabály ez irányú módosítása következő Küldöttközgyűlésen kerül elfogadásra. Az egyeztetett program szerint az átjelentkezési, megalakulási, választási folyamat októberig tart, ezt követően tekinthető a Kórházi-Klinikai területi Szervezet megalakultnak.” (Magyar Gyógyszerész Kamara, Budapest) Email: [email protected]

44


Soós Gyöngyvér

Régi és újabb gyógyszerészi szerepek a GCP szerinti munkában A klinikai gyógyszer vizsgálatok nemzetközi gyakorlata – ICH guideline – szerint a „vizsgálati” gyógyszerekkel kapcsolatos teendők a vizsgáló hely gyógyszerészeti részlegének kompetenciája. Ezek a feladatok a következőképpen foglalhatók össze: • A vizsgálati gyógyszerek alkalmazásának optimalizálása, • A vizsgálati gyógyszerek biztonságos és etikus alkalmazásának elősegítése, támogatása, • A jó gyógyszertári gyakorlat elveinek alkalmazása az új szerek hatásának értékelésében. A hazai vonatkozó hatályos jogszabályok közül csak a 41/2007. EüM rendelet ró egyértelmű feladatot a klinikai gyógyszer vizsgálatokkal foglalkozó kórházi gyógyszerészre, amelyek döntően adminisztratív teendőket, nyilvántartást jelentenek. Ez azonban nem zárja ki a fokozottab aktivitás lehetőségét, tehát a vizsgálati szerek biztosítását (megrendelését), szakszerű tárolását, kiadását/visszavételét a vizsgálati alanyok részére/a vizsgálati alanyoktól. Szükség szerint a randomizációs folyamatban való részvételt, a dupla vak vizsgálatokban a „látó” személyként való működést. Ebben az esetben a kód esetleges feltörésének eldöntése ugyancsak gyógyszerészi felelősség. Ilyen feladatok ellátását a napjainkban használatos IVRS / IWVS (Interactive Web/Voice Response Services and Systems ) rendszerhez való kapcsolódás teszi lehetővé. Ez egyben 24 órás készenlétet és a vizsgálóval való szoros együttműködést feltételez. Nem ritka olyan vizsgálati elrendezés, amikor a vizsgálati gyógyszer beadásra alkalmas formáját ex tempore kell elkészíteni, ami egyértelműen gyógyszerészi feladat. Az eddigi hazai gyakorlatban eddig nem rutinszerű feladat és új kihívásnak tűnik az európai és ennek következtében a hazai pharmaco-viligancia rendszer módosulása következtében a nem kívánatos események menedzselésében való közreműködés. E tekintetben kiemelendő, hogy az új definíció értelmében a „gyógyszerélési hibák” is ide sorolandók, tehát vizsgálati gyógyszerek „betegszintű” kezelése, tényleges expedíciója a jövőben megoldandó feladat. Valamennyi, a klinikai gyógyszervizsgálatokhoz kapcsolódó lépés, a követendő cselekvési sor - SOP - a helyi minőségi kézikönyvben, lefektetendő. (SzTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged) Email: [email protected]

45


Süle András

A kórházi gyógyszerészet lehetőségei az onkoterápiás mellékhatások kezelésében A rosszindulatú daganatos betegségek túlélési rátájának az elmúlt években tapasztalt jelentős emelkedése következtében a daganatellenes terápiák során egyre inkább előtérbe kerül a betegek életminősége, a kezelések mellékhatás profillja. A multidiszciplináris onko-teamek egyértelmű térnyerésével a kórházi gyógyszerészet számára is új lehetőségek nyílnak a mellékhatások integrált szemléletű megközelítésében. Az individuális terápiák kidolgozása során a kórházi gyógyszertárak jelentős szerepet vállalhatnak, hiszen a kezelési protokollok kialakítása, az egyedi gyógyszerkészítési feladatok, a betegek gyógyszerészi tanácsadása és gondozása, valamint a szakhatósági konzultációk és a kapcsolattartás egyaránt a kórházi gyógyszerészi kompetencia részét képezik. Jelen előadás fókuszában a mellékhatások egyénre szabott gyógyszerészi megközelítése áll. Bemutatásra kerülnek az endotél károsodással járó tünetegyüttesek, a különböző bőr- és körömtünetek, valamint a szájnyálkahártya gyulladásos folyamatainak gyógyítására kidolgozott egyedi terápiás lehetőségek, valamint ismertetésre kerülnek a kemoterápiákat kísérő hányás és hányinger kezelésének korszerű, profilaktikus szemléletű protokolljai is. A klinikai tapasztalatok alapján elmondható, hogy a gyógyszerészi szakma támogatása és rugalmas gyógyszerformulációs ismerete számos esetben segítségére lehet az onkoterápiás ellátásnak. Célként fogalmazható meg a minél bővebb, gyógyító szakterületeket átfogó onkoterápiás teamek működtetése az eddigieknél szorosabb orvosi-gyógyszerészi együttműködés megvalósítása mellett. (Fejér Megyei Szent György Kórház, Székesfehérvár) Email: [email protected]

46


Tóbel Andrea1, Higyisán Ilona1, Doró Péter2

Interakciók vizsgálata a napi betegre szabott gyógyszerelés tapasztalatai alapján a Bajcsy-Zsilinszky Kórház kardiológiai osztályain Gyógyszer-kölcsönhatásnak nevezzük, ha egy gyógyszer hatása megváltozik egy másik farmakon jelenlétében. Az interakció lehet hasznos, melyet a terápia során tudatosan ki lehet használni, és káros is, mely a gyógyszeres kezelés eredményét ronthatja. A betegek egy részénél nem jár káros következménnyel, ha a kölcsönhatás következtében megváltozik a gyógyszer plazmakoncentrációja, míg másoknál, főleg idős betegek esetében, klinikailag jelentős következményekkel járhat. Fokozódhat, de csökkenhet is a gyógyszerek hatása a gyógyszer-interakció következtében, és ez a változás káros lehet a terápia szempontjából. Nemkívánatos hatások jelenhetnek meg a hatás fokozódásakor, míg a hatás elmaradásával is járhat a gyógyszerhatás csökkenése. A beszedett gyógyszerek számával az interakciók kialakulásának valószínűsége is nő. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház kardiológiai profilú osztályain (IV. Belgyógyászat, Kardiológia Osztály, Kardiológiai Rehabilitációs Osztály) kohorsz vizsgálat keretében figyeltük az interakciók előfordulását 2011. és 2012. tavaszán négy-négy hetes periódusban. Ebben az időszakban a kiválasztott osztályokon felvételre került betegek tervezett gyógyszeres terápiáját megvizsgáltuk a lehetséges interakciók szempontjából a NovoHosp.Win program segítségével. A program által jelzett interakciók közül a laboreredménnyel alátámaszthatókat vizsgáltuk a továbbiakban és nyomon követtük a beteg teljes kórházi tartózkodása alatt. A probléma kiküszöbölése érdekében javaslatot tettünk a terápia változtatására. A két vizsgálat során kapott eredményeket összevetettük, az eltérések lehetséges okát kutattuk. (Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Intézeti Gyógyszertára, Budapest1; SzTE- GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged2) Email: [email protected]

47


Turai Erika

Tételes finanszírozás „több tételben” Előadásomban a tételes elszámolás „történeti” áttekintését teszem meg, 2011. október 27-től a 2012. május 01-i változásig. Összefoglalómban vázlatosan sorolom fel az eseményeket. A korábbi, tételes elszámolás alá tartozó készítmények (trastuzumab, pemetrexed, agalsidase beta, agalsidase alfa, bevacizumab, nelarabin) körét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012. február 01-vel újabb kilenc készítménnyel bővítette. Ezek az alábbiak: certolizumab, etanercept, adalimumab, infliximab, tocilizumab, golimumab, ustekinumab, abatacept, rituximab (RA-ban). A felsorolt gyógyszereket az elszámolásra jogosult intézmények, ill. a betegek részére természetben juttatja az OEP. A bevezetésről és az ezzel kapcsolatos tervezett intézkedésekről az OEP Székházában egyeztető megbeszélést tartottak a szakma résztvevői számára 2011. október 27-én. Az egészségügyért felelős miniszter 2011. december 23-án hozott rendeletében módosította az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV.2.) NM rendeletet, mely utat adott a tervezett változtatások lebonyolítására. A következő, a témával kapcsolatos egyeztető megbeszélés 2012. január 27-én pénteken az OEP székházában lett összehívva. A február elsején induló rendszer több kérdést hagyott nyitva. Közben a forgalmazók az érintett intézményeket szerződés tervezettel keresték meg, melyben mind a gyógyszertárra, mind a felhasználó centrumokra az OEP megbeszélésen elhangzottakhoz képest egy szigorúbb elszámolási rendszert foglalt magába. Az érintett intézményekben több helyen a gyógyszerész kollégák kezdeményezésére egyeztető megbeszéléseket tartottak a szakorvosok, finanszírozási/kontrolling szakemberek, centrum vezetésével karöltve, és „házi” rendszereket dolgoztak ki elkerülendő a későbbi buktatókat. 2012. február 28-án újabb egyeztető megbeszélés történt a 2012. március 01-től várható változásokról. A következő tíz gyógyszer, melyet az adatlap alapú jelentési rendszerbe bevontak, az alábbiak: rituximab (onko-hematológia), ibritumomab tiuxetan, alemtuzumab, bortezomib, verteporfin, ranibizumab, alteplase, cetuximab, gefitinib, lapatinib. A következő változás 2012. május 01-én várható, amikor a korábbi 6 készítmény jelentése is az adatlap alapú jelentési rendszerbe kerül át.

48


Közben folyamatosan gyűlnek a kérdések, a rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok, mely mind a felhasználó centrumoknak, mind a finanszírozónak jelentős fejtörést, többletmunkát ad. (Markhot Ferenc Kórház Intézeti Gyógyszertár, Eger) Email: [email protected] Végh Anna1, Lankó Erzsébet2, Fittler András1, Botz Lajos1

OTC készítmények, gyógytermékek, étrend-kiegészítők és „csodaszerek” hatása a kórházi gyógyszerterápiás gyakorlatra: új kihívás a klinikai gyógyszerészek számára A betegek a gyógyításukra rendelt gyógyszerek mellett egyre több „kiegészítő terméket” alkalmaznak saját kezdeményezésre, öngyógyítás céljából: vény nélkül kapható gyógyszereket, gyógytermékeket, gyógyteákat, étrend-kiegészítőket, speciális tápszereket, továbbá be sem sorolható „csodaszereket”. Ezen termékek széles körű és általában kontrollálatlan (az orvos, gyógyszerész többnyire nem tud róla) használata számos veszélyt rejt. Jelentős ezek közül a gyógyszerekkel való nem kívánt kölcsönhatások kockázata. Az ilyen kölcsönhatások csökkenthetik a gyógyszeres terápia hatékonyságát és biztonságát, valamint a betegek terápiahűségét, illetve akár egészségkárosodást is okozhatnak. Ezért fontos feladat lenne olyan módszerek/eljárások kidolgozása, melyek elősegítik a felismerésüket és megelőzésüket. A heterogén „egyéb gyógyászati jellegű” termékkör használatának és a gyógyszerterápiára kifejtett esetleges hatásának szakmai értékelése során azonban több nehézséggel is szembesülünk: (1.) a hiteles információforrások hiánya, (2.) a készítmények összetételének és minőségének bizonytalansága, (3.) az egészségügyi szakemberek korlátozott „rálátása” a termékek használatára (nagyarányú a gyógyszertáron kívüli forgalmazás, ritkán szerepelnek az orvosi dokumentációban). Munkánk során célul tűztük ki, hogy felmérjük és elemezzük a kórházi körülmények között előforduló és kiszűrhető gyógyszer-gyógyszer, valamint gyógynövény tartalmú termékek, étrend-kiegészítők és gyógyszerek között fellépő kölcsönhatásokat. Ennek érdekében személyes interjúkat készítettünk a pécsi I. sz. Belgyógyászati Klinikán kezelt járó- és fekvőbetegekkel. Információkat gyűjtöttünk a betegek által szedett készítményekről, azok beszerzési forrásairól, valamint az esetleges mellékhatásokról. Tapasztalataink szerint a betegek többsége szed valamilyen készítményt a felírt gyógyszerei mellett. Az eddig megkérdezett 153 beteg közül 21-nél

49


azonosítottunk összesen 25 potenciálisan klinikai jelentőséggel bíró kölcsönhatást a vényköteles gyógyszerek és a kiegészítő terápia között. (PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár, Pécs1; PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs2) Email: [email protected] Zrínyi Miklós

Tevadaptor: biztonság, ami összeköt Az onkológiai kezelések kockázati tényezői között már az 1970-es évek kezdete óta számon tartják a kemoterápia lefolytatásához szükséges gyógyszeroldat előkészítésének fázisát. A felismerés, hogy a citotoxikus hatóanyagok nem csak a betegekben, de a hatóanyagokkal tartósan érintkező személyzetben is szomatikus elváltozásokat okozhatnak, arra késztette az Egyesült Államok Munkaegészségügyi Hatóságát (NIOSH), hogy elsőként adjon közre figyelmeztetést a kemoterápiás hatóanyagok mellékhatásairól, és az azokkal való bánásmódról. Tekintettel arra, hogy a kemoterápiás készítmények egészséges személyekben teratogén ártalmakat okoznak, az ilyen készítményekkel való érintkezéshez ún. zárt rendszerű átalakító eszközök fejlesztését kezdték meg az erre a területre specializálódott cégek. Definíció szerint „zárt rendszerű gyógyszer-átalakító/átviteli eszköznek” tekintünk minden olyan eszközt, amely mechanikusan megakadályozza, hogy maga a gyógyszer vagy annak bármilyen elporlasztott formája a környezetbe kerüljön, és ott szennyeződést okozzon. Egy ilyen rendszer tökéletes lég- és szivárgásmentes. Kevés olyan eszköz van, amely a fenti szigorú követelményeknek meg tud felelni, és emellett praktikus, illeszkedik a gyakorlatban használt ampullák többségéhez, és ár-érték arányát tekintve is a felhasználók számára elérhető megoldást jelent. A Teva, mint a világ első számú generikus gyógyszergyártója régóta foglalkozik gyógyszerátviteli eszközök fejlesztésével és forgalmazásával is. Akárcsak a gyógyszergyártás terültén, a zárt rendszerű gyógyszerátviteli eszközök területén is technológiai elsőbbséget szerzett. Tevadaptor® néven forgalmazott átviteli rendszere tökéletesen megfelelt a szigorú lég- és szivárgásmentesség kritériumának, amit izotópos vizsgálattal végzett klinikai kipróbálás során is bizonyítottak. Az előadás – a tudományos bizonyítékokon túl – bemutatja a Tevadaptor® rendszer sokoldalúságát, innovatív kialakítását, egyszerű felhasználhatóságát. A Tevadaptor® rendszer egyik legkiválóbb tulajdonsá-

50


ga, hogy valóban a felhasználó számára készült, használatának elsajátítása könnyű és minimális időt vesz igénybe, ugyanakkor maximális biztonságot nyújt a kemoterápiás hatóanyagokkal szembeni védekezésben. P. Le Garlantezeca, N. Rizzo-Padoin, O. Aupeea, V. Lamanda, H. Brotoa, D. Almerasa (2011). Evaluation of the performance of transfer devices in a closed system using a radioactive solution of [99mTc]. Annales Pharmaceutiques Françaises, 69, 182—191 1

(Teva Magyarország Zrt., Budapest)

51


Főtámogató: Teva Magyarország Zrt. Kiemelt támogatók: Abbott Laboratories Magyarország Kft. Astellas Pharma Kft. Euromedic Pharma Zrt. Fresenius Kabi Hungary Kft. Roche Magyarország Kft. Támogatók és kiállítók: Actavis Hungary Kft. AstraZeneca Kft. Biotest Hungária Kft. B. Braun Medical Kft. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. GlaxoSmithKline Kft. Human Bioplazma Kft. Hungaropharma Zrt. Magyar Kórházi Gyógyszerészetért Alapítvány MSD Magyarország Kft. Pharmacenter Hungary Kft. Premier G. Med Onko Kft. Pfizer Kft. Richter Gedeon Nyrt. Sanofi-Aventis Zrt. 52

KÓRHÁZI GYÓGYSZERÉSZEK XVIII. KONGRESSZUSA

Recommend Documents