KOREOGRÁFIA SZURDOKPÜSPÖKI

KOREOGRÁFIA SZURDOKPÜSPÖKI NÉPTÁNC SZAKKÖR (6/A ÉS 6/B ) FOGLALKOZÁSSOROZAT ELŐADÓMŰVÉSZETI KREATÍV TERÜLET

Készült "Múlt, jelen és jövő a palócföldi Szurdokpüspökiben” (TÁMOP 3.2.3.A-11/1-2012-0090) című projekt keretében Szurdokpüspöki Község Önkormányzata megbízásából.

Szurdokpüspöki csárdás tanításának előkészítése Szurdokpüspöki koreográfia leírása

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3. oldal II. Néprajzi áttekintés 5. oldal II.1. A palócokról 6. oldal II.2. Szurdokpüspöki története, földrajzi elhelyezkedése 6. oldal II.3. A csárdás kialakulása és stílusjegyei 7. oldal III. Útmutató a modulvázlat használatához 9. oldal IV. Modulvázlatok a tanításhoz 11. oldal V. Koreográfialeírás 21. oldal

2

A koreográfia megrendelője: Szurdokpüspöki Község Önkormányzata.

A koreográfiát készítette: Husvéth Csaba táncpedagógus.

I. Bevezetés Jelen

leírás

megvalósításának

tartalmi mikéntje

felosztása több

és

formai

szempontból

is

megindokolható. Az írásom tartalmának kiválasztását részben érzelmi indokok is motiválták. A palócok néprajza mindig is foglalkoztatott, zenei és táncos hagyományának sokszínűsége sosem hagyhat pihenőt az azt tanulmányozó szakemberek, műkedvelők,

laikusok

számára.

A

palóc

táj

természeti

adottságai, az itt élő emberek habitusa első látásra magával ragadott. A ma még közöttünk lévő, és az általunk oly becsesnek

tartott

múltra

átlagos

hétköznapokként

visszaemlékező parasztemberek megnyilvánulásaiból még süt az erő, a magával ragadó határozottság. Az a vad energia amely

mégis

büszkeséggel emberének.

a

legőszintébb

párosulva Az

ő

példát

emberi

tisztasággal

mutathat

történeteiken,

nótáikon

a

mai

és

és világ

táncaikon

keresztül könnyebben megérthetjük kultúránkat. És talán belőlük

lelki

energiákat

merítve

3

minden

szempontból

egészségesebben

élhetünk.

Talán

ez

a

plusz

melyet

tanítványainknak adhatunk. Ami nem kézzelfogható, de talán a legfontosabb. Ami által a munkából hivatás lehet, a hobbiból életforma alakulhat. Ez lehet az a szellemi táplálék, amely hatására a pozitív életminőség változás nem csak egy távolinak

tűnő

célként

lebeghet

előttünk,

hanem

a

művészettel foglalkozó iskolák, műhelyek közösségformáló, szocializáló,

tudatos

szerepének

munkájának,

köszönhetően

az

kultúraátörökítő

onnan

kikerülő

kreatív

növendékek természetes és valós életcéljává válhat. A formai megvalósítás pedig a praktikusság és a közérthetőség jegyében zajlott. Dolgozatomban a bevezetés és a néprajzi ismertetők után a szurdokpüspöki csárdás legjellemzőbb formáinak tanítási lehetőségeit, az általam gyakorlatban is kipróbált módszereket modul óravázlatokban dolgoztam

fel.

A

modulkeret

segíti

a

foglalkozástervek

követhetőségét, megvalósítását, mert magába foglalja a szakmai-pedagógiai folyamat részletes leírását. A foglalkozás tényleges leírását a modulvázlat tartalmazza. Táblázatos formában,

egységes

rendszerben

írja

le

a

foglalkozás

lépéseit, a célokat és a fejlesztendő kompetenciákat, valamint a

munkaformákat,

eszközrendszert. képzelőerővel foglalkozásokat.

A

alkalmazandó modulvázlaton

magunk A

előtt

következő

koreográfia részletes leírását.

4

módszereket végighaladva,

láthatjuk fejezett

a

és

az némi

megvalósuló találhatjuk

a

II. Néprajzi áttekintés II.1. A palócokról A Palóc-vidék tánckultúrájának összefoglaló jellegzetessége az új stílusú tánc- és zeneanyag egyeduralma, valamint a leánykörtánc

általános

elterjedése.

A

nyugati

és

keleti

vidékek tánckultúrája részletvonásokban különbözik s jobban kapcsolódik a dunántúli, ill. alföldi táncdialektusokhoz, mint egymáshoz. A nyugati palócok pl. a régies dudazene emlékeit s

a

menyasszonyfektető

gyertyás

tánc

divatját

a

Dunántúlhoz hasonlóan őrzik, míg a keletiek táncaiban sok az alföldi vonás. A pásztortáncok maradványai több helyütt feltűnnek: nyugaton a kétbotos kanásztánc és söprűtánc, keleten pedig a botforgatós, olykor baltás pásztortáncokat járják a jellegzetes felföldi kanász- és dudanótákra. A palóc karikázó legegyszerűbb, általános formája a kört állandóan napirányba forgató nyitó-záró lépés és az ezt követő gyors sergés. A karikázó nyugaton olykor gazdagabb, több részes, keleten pedig az Alföldre is jellemző körcsárdással vegyül. A sallai verbunk a nyugati, a vasvári verbunk a keleti vidékek jellemző férfitánca. Az utóbbi páros változatban is gyakori. A nyugati lassú csárdást igen egyszerű, végig zárt fogásmóddal járják.

A

lenthangsúlyos

friss

csárdás

viszont

gazdag.

Legjellemzőbb mozzanatai a páros forgás, a lippentős-bukós

5

motívum s a párelengedős csalogatás. Korábban a tánckezdő verbunkot itt a friss követte, a lassú csárdás csak később került a táncrendbe. A keleti lassú csárdás gazdagabb s a fenthangsúlyos

frissel

egybeolvad

éppúgy,

mint

a

Tiszántúlon; a nyílt fogásmódok, a félfordulós motívum és a férfi csapásoló figurázása jellemzi. A menyasszonyfektető gyertyás tánc különböző – osztó, vonuló páros és kígyó – formái a nyugati vidékre jellemzőek, kelet felé ritkul a használatuk.

II.

2.

Szurdokpüspöki

története,

földrajzi

elhelyezkedése A Mátra hegység lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott ahol a folyó völgye a hegyek közül kilépve kiszélesedik. Keletről a Mátra nyugati nyúlványa (Muzsla 805 m, NagyKoncsúr 604 m, Kis-Koncsúr 595 m, Isten-fa-tető 442 m), délről a Nagy-hársas (509 m), nyugatról pedig a Cserhát hegység dombokká szelídülő lankái határolják. Szomszédos települések: Jobbágyi, Pásztó, Gyöngyöspata. Szurdokpüspöki nevének első része az itt található hegyek között kanyargó szurdokvölgyből ered, mivel a község a szurdoknak bejáratánál fekszik. A „püspöki” az egykori tulajdonost

jelöli,

ugyanis

a

falu

egyike

annak

a

10

településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított egri püspökségnek. A község 1288-ig volt

6

először egyházi birtok. 1290-ben az Aba nemzetségből származó Szalánczay Miklós erdélyi vajda tulajdona lett, majd az esztergomi káptalan kapta meg adományként a királytól. Később világi földesurak: Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoryak birtokolták. A török korban ezen a vidéken húzódott a hódoltság határa, ezért a falu csaknem teljesen elnéptelenedett. A XIX. század közepéig a lakosság szinte kizárólag a mezőgazdaságból élt. Ekkor itt is elkezdõdött az iparosítás. 1869-ben szabályozták a Zagyvát. A község határában megépült a Hatvan-Losonc vasútvonal.

A

Szurdok-völgyben

kőbányát

nyitottak,

kőzúzóval, kisvasúttal.

II.3. A csárdás kialakulása és stílusjegyei „Új táncstílusunk rögtönzött, individuális páros tánca, nemzeti táncstílusunk megtestesítője. A romantika korára oly jellemző elnevezése csak fokozatosan terjedt el a népi szóhasználatban, s mellette az egyes részek tempójára vagy a jellemző mozgásokra utaló névadás volt az általánosabb. Ilyen,

a

csárdást

jelölő

gyakoribb

elnevezések:

lassú,

csendes, friss, sebes, szapora, rezgő, sétálós, jártatós, kettős, forgós, ugrós, libbenő, bukós, mártogatós, szökős, és a csárdásnak két nővel járt változata, a hármas csárdás stb. Általában két részből, a düvővel kísért lassúból és az esztam kíséretű frissből áll, de néhány változata megőrizte a korábbi

7

páros táncok jellemző hármas tagozódását (három a tánc). Egységes stílusjegyei ellenére is jól elhatárolhatók egymástól az egyes táncdialektusokra jellemző csárdástípusok. A tiszai dialektus fent hangsúlyos csárdásában nincs éles határ a lassú és friss között. Ez a szerkesztési elv érvényesül a tempó fokozatos gyorsulásában, valamint a két rész motívumkincsének viszonylagos egységében is. A K-mo.-i csárdás karakterét döntően meghatározza a külön táncolás és a nyílt összefogódzások uralkodó szerepe, ami nagyobb lehetőséget biztosít a férfi erőteljesebb figurázására, s a táncfolyamat

rapszodikusabb

felépítésére,

a

csalogatás

oldottabb megfogalmazására. E csárdásfajta legjellemzőbb motívumai a cifra, hátravágó, hegyező, kisharang, a kopogó és bokázó változatok és a sűrű csapásolás. Az ugrós forgók mellett az átvetős, a félfordulós lippentő s a kiforgatás is jellemző még e vidék csárdásaira. Előtörténetéhez tartozik a zárt összefogódzással párosult, forgós, forgatós karakterű páros táncoknak a reneszánsz jegyében kibontakozó divatja és térhódítása. A csárdásban ugyanis összegeződnek azok a legjellemzőbb formák és mozzanatok, amelyek az európai táncáramlatokkal jutottak a Kárpát-medencébe, s élő hagyományként ismerhetők fel a régies vonásokat őrző K-európai páros táncokban. A tiszai dialektus típusa képviseli azt az oldottabb szerkezetű, a verbunk és csárdás jegyeit organikus egységbe ötvöző

8

formát,

amelyben

a

nemzeti

romantika

táncstílusának

jellemző vonásaira ismerhetünk.”

III. Útmutató a modulvázlat használatához A modulvázlat egy egységes szerkezetű leírás a tartalmi elemek

felsorolásával,

pontos

időbeosztással,

tevékenységformákkal, módszerekkel, szervezési teendőkkel, mellékletekkel. A modulkeret segíti a foglalkozástervek követhetőségét, megvalósítását,

mert

tartalmazza

a

szakmai-pedagógiai

folyamat részletes leírását. Ez azért is fontos szempont, mert a

felhasználó

pedagógusnak

belehelyezkednie

egy

másik

nem tanár

mindig

könnyű

gondolatmenetébe,

pedagógiai eljárásrendszerébe. Azért is kedvező a moduláris felépítettség, mert az egységek

elemei

bármikor,

más

kontextusban

is

felhasználhatók. Gyakorló tanárként magunk is tapasztaljuk, hogy mekkora különbség lehet osztály és osztály, gyerek és gyerek között, a tanuláshoz való viszony, a motiváció, a tanulási technikák fejlettsége, de még a tanulók pillanatnyi állapota

is

mennyire

befolyásolja

sikerességét.

9

egy-egy

program

A hely és körülmények, valamint a tanulócsoport ismerete alapján nagyon sok olyan változtatás hajtható végre a foglalkozáson akár előzetesen, akár már a folyamat közben, amitől az alapgondolat, szándék nem sérül, hiszen ha a tartalom,

tevékenységek,

módszerek

sokszínűsége

megmarad, elérjük célunkat. A foglalkozás tényleges leírását a modulvázlat tartalmazza. Táblázatos

formában,

foglalkozás

lépéseit,

egységes a

rendszerben

célokat

és

a

írja

le

a

fejlesztendő

kompetenciákat, valamint a munkaformákat, alkalmazandó módszereket

és

az

eszközrendszert.

A

modulvázlaton

végighaladva, némi képzelőerővel magunk előtt láthatjuk a megvalósuló foglalkozásokat. A foglalkozás leírását áttekinthető rendben, megfelelő számozással, a táblázatban is könnyen azonosítható módon a mellékletek

(szövegek,

képek,

10

feladatok)

követik.

Változat

Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)

Tanulásszervezés

Célcsoport, a differenciálás lehetőségei

Kiemelt készségek, képességek

Munkaformák

Módszerek

Eszköz és melléklet

Az improvizáció képességének fejlesztése a szurdokpüspöki csárdás motívumainak segítségével. Ráhangolás (bevezető rész) 1. Táncos körjáték

Fegyelem és figyelem

A pályázati

Nagycsoportos foglalkozás

Közvetett tanári irányítás

Lásd

Időtartam: 3

felkeltése, előzetes tudás

leírásban szereplő

melléklet

perc

felszínre hozása,

tanulók

1. sz.

csoportmunkára hangolódás Az óra tartalmának feldolgozása 2. Két

adott Koncentráció, mozgás javítás

motívum

képessége megjelenése

kiválasztása, felidézése,

A

pályázati Nagycsoportos foglalkozás

Bemutatás,

leírásban

szereplő

majd közvetett irányítás

tanulók

magyarázat, Lásd melléklet 2. sz.

az

adott motívumok és

variánsaik

beépítése

a

játékba Időtartam:

3

perc 3. Az

előző A motívum fázisainak

játékban szereplő szétválasztása képessége, az

A pályázati

Nagycsoportos foglalkozás, Közvetlen tanári irányítás, Lásd

leírásban szereplő

szórt

11

alakzat,

egységes bemutatás,

magyarázat, melléklet

Változat


egyik


egyszerű azonos fázisok

motívum

ismételhetőségének képessége

kiválasztása,

fejlesztése


tanulók

Tanulásszervezés Munkaformák

Módszerek


frontirány

javítás

Kiscsoportos foglalkozás,

Közvetett tanári irányítás, Lásd

3-4 fő egy csoportban

megfigyelés, értékelés

3. sz.

bővítési lehetőségeinek gyakoroltatása Időtartam:

5

perc 4.

Az játékban szerepelő

folyamatos A pályázati leírásban szereplő tánckép megjelenése, mozgás tanulók másik javítás képessége megjelenése előző Koncentráció,

egyszerű motívum kiválasztása, bővítési lehetőségeinek gyakoroltatása Időtartam:

6

perc

12

melléklet 4. sz.

Változat



figyelem A pályázati leírásban szereplő vasvári verbunk felkeltése, előzetes tudás tanulók jellemző felszínre hozása

5. Játék fogócska, a Fegyelem

Tanulásszervezés


és

Munkaformák


Módszerek


Közvetett tanári irányítás, Lásd megfigyelés, értékelés

melléklet 5. sz.

mozdulatöszszetevőivel Időtartam:

3

perc 6. A

játékban Koncentráció,

új A pályázati leírásban szereplő megjelenése tanulók képessége, egy

előforduló

ritmusképlet

mozdulatösz-

felhasználásának

szetevök

folyamatos

motívumokká

megjelenése,

fejlesztése

képessége megjelenése

Időtartam:

Nagycsoportos foglalkozás, Közvetlen tanári irányítás, Lásd szórt

alakzat,

egységes bemutatás,

magyarázat, melléklet

frontirány

javítás


Közvetett tanári irányítás, Lásd

6. sz.

tánckép mozgás

javítás

8

perc

7. Új tanulása

motívum A

a A pályázati leírásban szereplő kódolása, tanulók

mozgástudatosítás

mozgáskészség

és

13

magyarázat

melléklet

Változat


Időtartam:

7 fizikai

és

Munkaformák

Módszerek

szellemi


7. sz.

kondicionálás

perc 8. Az


Tanulásszervezés


órán A

a A pályázati leírásban szereplő kódolása, tanulók szellemi

mozgástudatosítás

gyakorolt

mozgáskészség

motívumok

fizikai

összekapcsolása,

kondicionálás

és

és

Nagycsoportos foglalkozás, Közvetett tanári irányítás

Lásd

körben

melléklet 8. sz.

improvizáció Időtartam:

4

perc a A pályázati leírásban szereplő megtekintése filmfelvételen megtekintett tanulók archív felvételről táncanyag azonosságainak,

9. Vasvári verbunk A

Időtartam: perc

tanórán

gyakorolt

3 hasonlóságainak,

és


Közvetett tanári irányítás, Lásd magyarázat

melléklet 9. sz.

esetleg

különbségeinek észrevételének képessége

1

Értékelés,

0. összegzés Időtartam:

és A pályázati leírásban szereplő egyéni formája képességének tanulók 3 kialakítása, a csoportnorma és Az

értékelés

csoportos

14

Nagycsoportos foglalkozás, Közvetett szórt alakzat

és

tanári irányítás, megfigyelés,

közvetlen Lásd melléklet magyarázat, 10. sz.

Változat


perc


az

egyéni


megítélés


Módszerek


értékelés

képességének fejlesztése Értékelés, összegzés A tanóra feladata a szurdokpüspöki csárdás motívumainak technikai és kognitív elsajátítása, annak jelekre való felidézése. A tanulóknak képesnek kell lenni a tanóra végére improvizatív módon összefűzni a gyakorolt motívumokat, melyeket a megtekintett archív filmfelvétel tükrében az adatközlők táncszerkesztési elveihez hűen alkotnak újra.

15

Változat





Módszerek


Melléklet: 1. Táncos körjáték: 5-6 tanuló felemelt kézzel (kaput tartva) összekapaszkodva egy kört alkot. Amikor szól a zene, a többi hallgató folyamatosan futva halad az egyik kapun be, a másikon ki tetszőleges kombinációban. Amikor a zene elhallgat, a kaput tartók leengedik a karjaikat. Aki a körön belül maradt beáll a többiek közé a körbe. A játékot addig játsszuk, míg minden tanuló be nem kerül a körön belülre. 2. A gyakorlat alapja az előző játék. A szabályokon annyiban változtatunk, hogy a kapuk alatt átbújók csak a előtanulmányaikból már ismert érintő motívumokkal közlekedhetnek, a kört alkotók pedig a zene negyedes lüktetésére folyamatosan jobbra keringve futnak. 3. Az egyszerű motívum egy érintő motívum (sarkazó, hegyező). A talaj érintése különböző lábfőrészekkel (sarok vagy lábujj), különböző irányokban, és számban történik. A pedagógus vagy az egyik gyermek kézjelekkel irányítja a tanulókat. Ha a pedagógus egyet mutat, a tanulók egy lábfőrésszel, egyszer érintik a talajt. Ha kettőt, kétszer, ha hármat, háromszor. Ha az első esetben az oktató karjai keresztezik egymást, úgy az érintést rézsűt elől keresztben kell végrehajtani. Tapsra a tanulók helyet cserélhetnek egy tetszőlegesen kiválasztott társukkal.

16

Változat





Módszerek


Az érintő motívumok tanulása 4. A hallgatók 5-6 főből álló köröket alkotnak kézfogás nélkül. A kiscsoportot irányító ember a kör közepére áll. A kört alkotók a zene negyedes lüktetésére folyamatosan lépve jobbra keringve haladnak. Ha az irányító a jobb kezét emeli magastartásba, a hallgatók jobb lábbal – a futás lábrendjének megfelelően - dobbantanak. Értelemszerűen, ha a balt, akkor bal lábbal dobbantanak. Ha mindkét kezét emeli, akkor felváltva mindkét lábbal dobbantanak. A gyakorlat irányítóit folyamatosan váltjuk. 5. Játék: fogócska Egyszerű fogó, annyiban változtatva a szabályokon, hogy közlekedni csak negyedes tempójú futással szabad. A ház ti-tá ritmusú lépés helyben .

17

Változat





Módszerek


6. A teremben párhuzamosan botokat helyezünk el a képeknek megfelelően. A vasvári verbunkban található egyik háromtagú motívum, első két tagját bővítve ti-tá ritmusban jobb lábbal kezdve azonosan ismételve lépünk, majd a bothoz érve a harmadik fázissal negyed értékben jobb lábbal átugorjuk azt, ezután a gyakorlatot szimmetrikusan ismételve folytatjuk. Több bot elhelyezésével megfelezzük a távolságokat így a tanulók az előző ismétlésszám felét tudják végrehajtani. A megmaradt távolságokat addig felezzük, míg a távolság a verbunkban valóban megtalálható háromtagú motívum eltáncolásához elegendő.

A háromlépés motívum tanulása

18

Változat





Módszerek


7. Az új motívum a bokázó. A motívum tanulásának fázisait az alábbi kép szemlélteti. Ugróiskola segítségével először csak a súlylábak mozgását gyakoroltatjuk a bokázó gesztus nélkül. Tehát páros láb, jobb láb, páros láb, bal láb sorrendben követik egymást a rajz rubrikái. Majd az ugróiskola egységei között lévő távolság növelésével hatékonyan elérhető a kívánt cél, a bokázó motívum, melyet a gyakorlat végén a tanulók nagy része a segítséget nyújtó ábrák nélkül is eltáncol.

A bokázó motívum tanulása

19

Változat





Módszerek


8. Az órán gyakorolt motívumok összekapcsolása, improvizáció. 9. Archív filmfelvétel megtekintése a pedagógus által megadott szempontok alapján. 10. Értékelés, összegzés: Az értékelés csoportos és egyéni formája képességének kialakítása, a csoportnorma és az egyéni megítélés képességének fejlesztése. A pedagógus áltál ismertetett szempontok alapján a tanulók közösen értékeljék az órát, egymás munkáját és a saját teljesítményüket.

20

Változat





Módszerek


A koreográfia leírása: A mű leghosszabb tétele a csárdás alapú karikázó, mely lassú és friss részre osztható. Majd a karikázó utolsó dallamának ismétlésére a zenekar már elkezdi húzni a verbunkot. Ezután lassú csárdást rendelve a férfiak felkérik, vagy magukhoz intik a lányokat, majd mindhárom dallamra improvizálnak a táncosok. A friss csárdásban már több kötött folyamat lelhető fel egy vagy két szólamban, kettő, három, majd egy körben. A utolsó dallam ismétlésére a zene lassan lehalkul, a párok abbahagyják táncukat.

A koreográfia elemzése: A koreográfia három jól elkülöníthető részből áll: - Karikázó - Lassú csárdás - Friss csárdás

1. A koreográfia hossza:

8 perc

2. A koreográfia táncos létszáma:

7

3. Zenekar létszáma és összetétele: 5

lány

7

fiú

fő (2 hegedű, 1 brácsa, 1 cimbalom, 1 bőgő)

21

Változat





Módszerek


4. Kegészítő színpadi kellék, díszlet: nincs 5. Zenei felépítés:

a karikázóban 7 vokális dallam (A B CC DDD E F GG) 6 hangszeres dallam (HHH I JJ KK LL MM),

Nyelvi eszközök: Az énekek a palóc nyelvjárásnak megfelelően, a helyett á magánhangzók ejtésével hangzanak el.

Jelmez: A táncosok népviseletben táncolnak. A lányokon az életkoruknak megfelelő viselet látható. A fiúk az általánosan viselt csizmanadrágban, ingben és mellényben táncolnak. A jelmez az autentikus stílust erősíti a változatossággal és eredetiséggel.

A koreográfia szerkezete A koreográfia szerkezetének elemzését táblázatban foglalom össze az alábbiak szerint: Szempontok (a táblázat sorai) 1. Tételek, vagyis az egymás után bemutatott tánctípusok 2. Dallamok

22

Változat





Módszerek


A különböző dallamokat különböző betűk jelölik. Azonos betűk a dallamok különböző versszakait jelölik, így megfigyelhető, hogy egy dallamot hányszor hallhatunk, visszatér-e a koreográfia során, illetve melyik tételekben hangzik fel. 3. Énekkíséret van-e? L = Lányok F = Fiúk M = Mindenki 4. Szimmetrikus vagy aszimmetrikus színpadkép A = Szimmetria B = Asszimetria 5. Improvizatív vagy kötött táncolás K = Kötött folyamat I = Improvizáció 6. Idő, milyen hosszú egy-egy tétel

Dallamok Ének Szimmetria Folyamat

Karikázó A B C L L L B A A K K K

C L A K

D L B K

D L A K

D L A K

E L B K

F L A K

G L A K

G L A K

Lassú cs. I J J M - M B B B I I I

Friss csárdás K K L L - M M M A A A A K K K K

23

M M B K

M B I

Változat




24


Módszerek


KOREOGRÁFIA SZURDOKPÜSPÖKI

Recommend Documents