KOREOGRÁFIA SZURDOKPÜSPÖKI NÉPTÁNC SZAKKÖR (6/A ÉS 6/B ) FOGLALKOZÁSSOROZAT ELŐADÓMŰVÉSZETI KREATÍV TERÜLET
Készült "Múlt, jelen és jövő a palócföldi Szurdokpüspökiben” (TÁMOP 3.2.3.A-11/1-2012-0090) című projekt keretében Szurdokpüspöki Község Önkormányzata megbízásából.
Szurdokpüspöki csárdás tanításának előkészítése Szurdokpüspöki koreográfia leírása
Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3. oldal II. Néprajzi áttekintés 5. oldal II.1. A palócokról 6. oldal II.2. Szurdokpüspöki története, földrajzi elhelyezkedése 6. oldal II.3. A csárdás kialakulása és stílusjegyei 7. oldal III. Útmutató a modulvázlat használatához 9. oldal IV. Modulvázlatok a tanításhoz 11. oldal V. Koreográfialeírás 21. oldal
2
A koreográfia megrendelője: Szurdokpüspöki Község Önkormányzata.
A koreográfiát készítette: Husvéth Csaba táncpedagógus.
I. Bevezetés Jelen
leírás
megvalósításának
tartalmi mikéntje
felosztása több
és
formai
szempontból
is
megindokolható. Az írásom tartalmának kiválasztását részben érzelmi indokok is motiválták. A palócok néprajza mindig is foglalkoztatott, zenei és táncos hagyományának sokszínűsége sosem hagyhat pihenőt az azt tanulmányozó szakemberek, műkedvelők,
laikusok
számára.
A
palóc
táj
természeti
adottságai, az itt élő emberek habitusa első látásra magával ragadott. A ma még közöttünk lévő, és az általunk oly becsesnek
tartott
múltra
átlagos
hétköznapokként
visszaemlékező parasztemberek megnyilvánulásaiból még süt az erő, a magával ragadó határozottság. Az a vad energia amely
mégis
büszkeséggel emberének.
a
legőszintébb
párosulva Az
ő
példát
emberi
tisztasággal
mutathat
történeteiken,
nótáikon
a
mai
és
és világ
táncaikon
keresztül könnyebben megérthetjük kultúránkat. És talán belőlük
lelki
energiákat
merítve
3
minden
szempontból
egészségesebben
élhetünk.
Talán
ez
a
plusz
melyet
tanítványainknak adhatunk. Ami nem kézzelfogható, de talán a legfontosabb. Ami által a munkából hivatás lehet, a hobbiból életforma alakulhat. Ez lehet az a szellemi táplálék, amely hatására a pozitív életminőség változás nem csak egy távolinak
tűnő
célként
lebeghet
előttünk,
hanem
a
művészettel foglalkozó iskolák, műhelyek közösségformáló, szocializáló,
tudatos
szerepének
munkájának,
köszönhetően
az
kultúraátörökítő
onnan
kikerülő
kreatív
növendékek természetes és valós életcéljává válhat. A formai megvalósítás pedig a praktikusság és a közérthetőség jegyében zajlott. Dolgozatomban a bevezetés és a néprajzi ismertetők után a szurdokpüspöki csárdás legjellemzőbb formáinak tanítási lehetőségeit, az általam gyakorlatban is kipróbált módszereket modul óravázlatokban dolgoztam
fel.
A
modulkeret
segíti
a
foglalkozástervek
követhetőségét, megvalósítását, mert magába foglalja a szakmai-pedagógiai folyamat részletes leírását. A foglalkozás tényleges leírását a modulvázlat tartalmazza. Táblázatos formában,
egységes
rendszerben
írja
le
a
foglalkozás
lépéseit, a célokat és a fejlesztendő kompetenciákat, valamint a
munkaformákat,
eszközrendszert. képzelőerővel foglalkozásokat.
A
alkalmazandó modulvázlaton
magunk A
előtt
következő
koreográfia részletes leírását.
4
módszereket végighaladva,
láthatjuk fejezett
a
és
az némi
megvalósuló találhatjuk
a
II. Néprajzi áttekintés II.1. A palócokról A Palóc-vidék tánckultúrájának összefoglaló jellegzetessége az új stílusú tánc- és zeneanyag egyeduralma, valamint a leánykörtánc
általános
elterjedése.
A
nyugati
és
keleti
vidékek tánckultúrája részletvonásokban különbözik s jobban kapcsolódik a dunántúli, ill. alföldi táncdialektusokhoz, mint egymáshoz. A nyugati palócok pl. a régies dudazene emlékeit s
a
menyasszonyfektető
gyertyás
tánc
divatját
a
Dunántúlhoz hasonlóan őrzik, míg a keletiek táncaiban sok az alföldi vonás. A pásztortáncok maradványai több helyütt feltűnnek: nyugaton a kétbotos kanásztánc és söprűtánc, keleten pedig a botforgatós, olykor baltás pásztortáncokat járják a jellegzetes felföldi kanász- és dudanótákra. A palóc karikázó legegyszerűbb, általános formája a kört állandóan napirányba forgató nyitó-záró lépés és az ezt követő gyors sergés. A karikázó nyugaton olykor gazdagabb, több részes, keleten pedig az Alföldre is jellemző körcsárdással vegyül. A sallai verbunk a nyugati, a vasvári verbunk a keleti vidékek jellemző férfitánca. Az utóbbi páros változatban is gyakori. A nyugati lassú csárdást igen egyszerű, végig zárt fogásmóddal járják.
A
lenthangsúlyos
friss
csárdás
viszont
gazdag.
Legjellemzőbb mozzanatai a páros forgás, a lippentős-bukós
5
motívum s a párelengedős csalogatás. Korábban a tánckezdő verbunkot itt a friss követte, a lassú csárdás csak később került a táncrendbe. A keleti lassú csárdás gazdagabb s a fenthangsúlyos
frissel
egybeolvad
éppúgy,
mint
a
Tiszántúlon; a nyílt fogásmódok, a félfordulós motívum és a férfi csapásoló figurázása jellemzi. A menyasszonyfektető gyertyás tánc különböző – osztó, vonuló páros és kígyó – formái a nyugati vidékre jellemzőek, kelet felé ritkul a használatuk.
II.
2.
Szurdokpüspöki
története,
földrajzi
elhelyezkedése A Mátra hegység lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott ahol a folyó völgye a hegyek közül kilépve kiszélesedik. Keletről a Mátra nyugati nyúlványa (Muzsla 805 m, NagyKoncsúr 604 m, Kis-Koncsúr 595 m, Isten-fa-tető 442 m), délről a Nagy-hársas (509 m), nyugatról pedig a Cserhát hegység dombokká szelídülő lankái határolják. Szomszédos települések: Jobbágyi, Pásztó, Gyöngyöspata. Szurdokpüspöki nevének első része az itt található hegyek között kanyargó szurdokvölgyből ered, mivel a község a szurdoknak bejáratánál fekszik. A „püspöki” az egykori tulajdonost
jelöli,
ugyanis
a
falu
egyike
annak
a
10
településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított egri püspökségnek. A község 1288-ig volt
6
először egyházi birtok. 1290-ben az Aba nemzetségből származó Szalánczay Miklós erdélyi vajda tulajdona lett, majd az esztergomi káptalan kapta meg adományként a királytól. Később világi földesurak: Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoryak birtokolták. A török korban ezen a vidéken húzódott a hódoltság határa, ezért a falu csaknem teljesen elnéptelenedett. A XIX. század közepéig a lakosság szinte kizárólag a mezőgazdaságból élt. Ekkor itt is elkezdõdött az iparosítás. 1869-ben szabályozták a Zagyvát. A község határában megépült a Hatvan-Losonc vasútvonal.
A
Szurdok-völgyben
kőbányát
nyitottak,
kőzúzóval, kisvasúttal.
II.3. A csárdás kialakulása és stílusjegyei „Új táncstílusunk rögtönzött, individuális páros tánca, nemzeti táncstílusunk megtestesítője. A romantika korára oly jellemző elnevezése csak fokozatosan terjedt el a népi szóhasználatban, s mellette az egyes részek tempójára vagy a jellemző mozgásokra utaló névadás volt az általánosabb. Ilyen,
a
csárdást
jelölő
gyakoribb
elnevezések:
lassú,
csendes, friss, sebes, szapora, rezgő, sétálós, jártatós, kettős, forgós, ugrós, libbenő, bukós, mártogatós, szökős, és a csárdásnak két nővel járt változata, a hármas csárdás stb. Általában két részből, a düvővel kísért lassúból és az esztam kíséretű frissből áll, de néhány változata megőrizte a korábbi
7
páros táncok jellemző hármas tagozódását (három a tánc). Egységes stílusjegyei ellenére is jól elhatárolhatók egymástól az egyes táncdialektusokra jellemző csárdástípusok. A tiszai dialektus fent hangsúlyos csárdásában nincs éles határ a lassú és friss között. Ez a szerkesztési elv érvényesül a tempó fokozatos gyorsulásában, valamint a két rész motívumkincsének viszonylagos egységében is. A K-mo.-i csárdás karakterét döntően meghatározza a külön táncolás és a nyílt összefogódzások uralkodó szerepe, ami nagyobb lehetőséget biztosít a férfi erőteljesebb figurázására, s a táncfolyamat
rapszodikusabb
felépítésére,
a
csalogatás
oldottabb megfogalmazására. E csárdásfajta legjellemzőbb motívumai a cifra, hátravágó, hegyező, kisharang, a kopogó és bokázó változatok és a sűrű csapásolás. Az ugrós forgók mellett az átvetős, a félfordulós lippentő s a kiforgatás is jellemző még e vidék csárdásaira. Előtörténetéhez tartozik a zárt összefogódzással párosult, forgós, forgatós karakterű páros táncoknak a reneszánsz jegyében kibontakozó divatja és térhódítása. A csárdásban ugyanis összegeződnek azok a legjellemzőbb formák és mozzanatok, amelyek az európai táncáramlatokkal jutottak a Kárpát-medencébe, s élő hagyományként ismerhetők fel a régies vonásokat őrző K-európai páros táncokban. A tiszai dialektus típusa képviseli azt az oldottabb szerkezetű, a verbunk és csárdás jegyeit organikus egységbe ötvöző
8
formát,
amelyben
a
nemzeti
romantika
táncstílusának
jellemző vonásaira ismerhetünk.”
III. Útmutató a modulvázlat használatához A modulvázlat egy egységes szerkezetű leírás a tartalmi elemek
felsorolásával,
pontos
időbeosztással,
tevékenységformákkal, módszerekkel, szervezési teendőkkel, mellékletekkel. A modulkeret segíti a foglalkozástervek követhetőségét, megvalósítását,
mert
tartalmazza
a
szakmai-pedagógiai
folyamat részletes leírását. Ez azért is fontos szempont, mert a
felhasználó
pedagógusnak
belehelyezkednie
egy
másik
nem tanár
mindig
könnyű
gondolatmenetébe,
pedagógiai eljárásrendszerébe. Azért is kedvező a moduláris felépítettség, mert az egységek
elemei
bármikor,
más
kontextusban
is
felhasználhatók. Gyakorló tanárként magunk is tapasztaljuk, hogy mekkora különbség lehet osztály és osztály, gyerek és gyerek között, a tanuláshoz való viszony, a motiváció, a tanulási technikák fejlettsége, de még a tanulók pillanatnyi állapota
is
mennyire
befolyásolja
sikerességét.
9
egy-egy
program
A hely és körülmények, valamint a tanulócsoport ismerete alapján nagyon sok olyan változtatás hajtható végre a foglalkozáson akár előzetesen, akár már a folyamat közben, amitől az alapgondolat, szándék nem sérül, hiszen ha a tartalom,
tevékenységek,
módszerek
sokszínűsége
megmarad, elérjük célunkat. A foglalkozás tényleges leírását a modulvázlat tartalmazza. Táblázatos
formában,
foglalkozás
lépéseit,
egységes a
rendszerben
célokat
és
a
írja
le
a
fejlesztendő
kompetenciákat, valamint a munkaformákat, alkalmazandó módszereket
és
az
eszközrendszert.
A
modulvázlaton
végighaladva, némi képzelőerővel magunk előtt láthatjuk a megvalósuló foglalkozásokat. A foglalkozás leírását áttekinthető rendben, megfelelő számozással, a táblázatban is könnyen azonosítható módon a mellékletek
(szövegek,
képek,
10
feladatok)
követik.
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Tanulásszervezés
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
Kiemelt készségek, képességek
Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
Az improvizáció képességének fejlesztése a szurdokpüspöki csárdás motívumainak segítségével. Ráhangolás (bevezető rész) 1. Táncos körjáték
Fegyelem és figyelem
A pályázati
Nagycsoportos foglalkozás
Közvetett tanári irányítás
Lásd
Időtartam: 3
felkeltése, előzetes tudás
leírásban szereplő
melléklet
perc
felszínre hozása,
tanulók
1. sz.
csoportmunkára hangolódás Az óra tartalmának feldolgozása 2. Két
adott Koncentráció, mozgás javítás
motívum
képessége megjelenése
kiválasztása, felidézése,
A
pályázati Nagycsoportos foglalkozás
Bemutatás,
leírásban
szereplő
majd közvetett irányítás
tanulók
magyarázat, Lásd melléklet 2. sz.
az
adott motívumok és
variánsaik
beépítése
a
játékba Időtartam:
3
perc 3. Az
előző A motívum fázisainak
játékban szereplő szétválasztása képessége, az
A pályázati
Nagycsoportos foglalkozás, Közvetlen tanári irányítás, Lásd
leírásban szereplő
szórt
11
alakzat,
egységes bemutatás,
magyarázat, melléklet
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
egyik
Kiemelt készségek, képességek
egyszerű azonos fázisok
motívum
ismételhetőségének képessége
kiválasztása,
fejlesztése
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
tanulók
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
frontirány
javítás
Kiscsoportos foglalkozás,
Közvetett tanári irányítás, Lásd
3-4 fő egy csoportban
megfigyelés, értékelés
3. sz.
bővítési lehetőségeinek gyakoroltatása Időtartam:
5
perc 4.
Az játékban szerepelő
folyamatos A pályázati leírásban szereplő tánckép megjelenése, mozgás tanulók másik javítás képessége megjelenése előző Koncentráció,
egyszerű motívum kiválasztása, bővítési lehetőségeinek gyakoroltatása Időtartam:
6
perc
12
melléklet 4. sz.
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
figyelem A pályázati leírásban szereplő vasvári verbunk felkeltése, előzetes tudás tanulók jellemző felszínre hozása
5. Játék fogócska, a Fegyelem
Tanulásszervezés
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
és
Munkaformák
Nagycsoportos foglalkozás
Módszerek
Eszköz és melléklet
Közvetett tanári irányítás, Lásd megfigyelés, értékelés
melléklet 5. sz.
mozdulatöszszetevőivel Időtartam:
3
perc 6. A
játékban Koncentráció,
új A pályázati leírásban szereplő megjelenése tanulók képessége, egy
előforduló
ritmusképlet
mozdulatösz-
felhasználásának
szetevök
folyamatos
motívumokká
megjelenése,
fejlesztése
képessége megjelenése
Időtartam:
Nagycsoportos foglalkozás, Közvetlen tanári irányítás, Lásd szórt
alakzat,
egységes bemutatás,
magyarázat, melléklet
frontirány
javítás
Nagycsoportos foglalkozás
Közvetett tanári irányítás, Lásd
6. sz.
tánckép mozgás
javítás
8
perc
7. Új tanulása
motívum A
a A pályázati leírásban szereplő kódolása, tanulók
mozgástudatosítás
mozgáskészség
és
13
magyarázat
melléklet
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Időtartam:
7 fizikai
és
Munkaformák
Módszerek
szellemi
Eszköz és melléklet
7. sz.
kondicionálás
perc 8. Az
Kiemelt készségek, képességek
Tanulásszervezés
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
órán A
a A pályázati leírásban szereplő kódolása, tanulók szellemi
mozgástudatosítás
gyakorolt
mozgáskészség
motívumok
fizikai
összekapcsolása,
kondicionálás
és
és
Nagycsoportos foglalkozás, Közvetett tanári irányítás
Lásd
körben
melléklet 8. sz.
improvizáció Időtartam:
4
perc a A pályázati leírásban szereplő megtekintése filmfelvételen megtekintett tanulók archív felvételről táncanyag azonosságainak,
9. Vasvári verbunk A
Időtartam: perc
tanórán
gyakorolt
3 hasonlóságainak,
és
Nagycsoportos foglalkozás
Közvetett tanári irányítás, Lásd magyarázat
melléklet 9. sz.
esetleg
különbségeinek észrevételének képessége
1
Értékelés,
0. összegzés Időtartam:
és A pályázati leírásban szereplő egyéni formája képességének tanulók 3 kialakítása, a csoportnorma és Az
értékelés
csoportos
14
Nagycsoportos foglalkozás, Közvetett szórt alakzat
és
tanári irányítás, megfigyelés,
közvetlen Lásd melléklet magyarázat, 10. sz.
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
perc
Kiemelt készségek, képességek
az
egyéni
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
megítélés
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
értékelés
képességének fejlesztése Értékelés, összegzés A tanóra feladata a szurdokpüspöki csárdás motívumainak technikai és kognitív elsajátítása, annak jelekre való felidézése. A tanulóknak képesnek kell lenni a tanóra végére improvizatív módon összefűzni a gyakorolt motívumokat, melyeket a megtekintett archív filmfelvétel tükrében az adatközlők táncszerkesztési elveihez hűen alkotnak újra.
15
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
Melléklet: 1. Táncos körjáték: 5-6 tanuló felemelt kézzel (kaput tartva) összekapaszkodva egy kört alkot. Amikor szól a zene, a többi hallgató folyamatosan futva halad az egyik kapun be, a másikon ki tetszőleges kombinációban. Amikor a zene elhallgat, a kaput tartók leengedik a karjaikat. Aki a körön belül maradt beáll a többiek közé a körbe. A játékot addig játsszuk, míg minden tanuló be nem kerül a körön belülre. 2. A gyakorlat alapja az előző játék. A szabályokon annyiban változtatunk, hogy a kapuk alatt átbújók csak a előtanulmányaikból már ismert érintő motívumokkal közlekedhetnek, a kört alkotók pedig a zene negyedes lüktetésére folyamatosan jobbra keringve futnak. 3. Az egyszerű motívum egy érintő motívum (sarkazó, hegyező). A talaj érintése különböző lábfőrészekkel (sarok vagy lábujj), különböző irányokban, és számban történik. A pedagógus vagy az egyik gyermek kézjelekkel irányítja a tanulókat. Ha a pedagógus egyet mutat, a tanulók egy lábfőrésszel, egyszer érintik a talajt. Ha kettőt, kétszer, ha hármat, háromszor. Ha az első esetben az oktató karjai keresztezik egymást, úgy az érintést rézsűt elől keresztben kell végrehajtani. Tapsra a tanulók helyet cserélhetnek egy tetszőlegesen kiválasztott társukkal.
16
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
Az érintő motívumok tanulása 4. A hallgatók 5-6 főből álló köröket alkotnak kézfogás nélkül. A kiscsoportot irányító ember a kör közepére áll. A kört alkotók a zene negyedes lüktetésére folyamatosan lépve jobbra keringve haladnak. Ha az irányító a jobb kezét emeli magastartásba, a hallgatók jobb lábbal – a futás lábrendjének megfelelően - dobbantanak. Értelemszerűen, ha a balt, akkor bal lábbal dobbantanak. Ha mindkét kezét emeli, akkor felváltva mindkét lábbal dobbantanak. A gyakorlat irányítóit folyamatosan váltjuk. 5. Játék: fogócska Egyszerű fogó, annyiban változtatva a szabályokon, hogy közlekedni csak negyedes tempójú futással szabad. A ház ti-tá ritmusú lépés helyben .
17
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
6. A teremben párhuzamosan botokat helyezünk el a képeknek megfelelően. A vasvári verbunkban található egyik háromtagú motívum, első két tagját bővítve ti-tá ritmusban jobb lábbal kezdve azonosan ismételve lépünk, majd a bothoz érve a harmadik fázissal negyed értékben jobb lábbal átugorjuk azt, ezután a gyakorlatot szimmetrikusan ismételve folytatjuk. Több bot elhelyezésével megfelezzük a távolságokat így a tanulók az előző ismétlésszám felét tudják végrehajtani. A megmaradt távolságokat addig felezzük, míg a távolság a verbunkban valóban megtalálható háromtagú motívum eltáncolásához elegendő.
A háromlépés motívum tanulása
18
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
7. Az új motívum a bokázó. A motívum tanulásának fázisait az alábbi kép szemlélteti. Ugróiskola segítségével először csak a súlylábak mozgását gyakoroltatjuk a bokázó gesztus nélkül. Tehát páros láb, jobb láb, páros láb, bal láb sorrendben követik egymást a rajz rubrikái. Majd az ugróiskola egységei között lévő távolság növelésével hatékonyan elérhető a kívánt cél, a bokázó motívum, melyet a gyakorlat végén a tanulók nagy része a segítséget nyújtó ábrák nélkül is eltáncol.
A bokázó motívum tanulása
19
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
8. Az órán gyakorolt motívumok összekapcsolása, improvizáció. 9. Archív filmfelvétel megtekintése a pedagógus által megadott szempontok alapján. 10. Értékelés, összegzés: Az értékelés csoportos és egyéni formája képességének kialakítása, a csoportnorma és az egyéni megítélés képességének fejlesztése. A pedagógus áltál ismertetett szempontok alapján a tanulók közösen értékeljék az órát, egymás munkáját és a saját teljesítményüket.
20
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
A koreográfia leírása: A mű leghosszabb tétele a csárdás alapú karikázó, mely lassú és friss részre osztható. Majd a karikázó utolsó dallamának ismétlésére a zenekar már elkezdi húzni a verbunkot. Ezután lassú csárdást rendelve a férfiak felkérik, vagy magukhoz intik a lányokat, majd mindhárom dallamra improvizálnak a táncosok. A friss csárdásban már több kötött folyamat lelhető fel egy vagy két szólamban, kettő, három, majd egy körben. A utolsó dallam ismétlésére a zene lassan lehalkul, a párok abbahagyják táncukat.
A koreográfia elemzése: A koreográfia három jól elkülöníthető részből áll: - Karikázó - Lassú csárdás - Friss csárdás
1. A koreográfia hossza:
8 perc
2. A koreográfia táncos létszáma:
7
3. Zenekar létszáma és összetétele: 5
lány
7
fiú
fő (2 hegedű, 1 brácsa, 1 cimbalom, 1 bőgő)
21
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
4. Kegészítő színpadi kellék, díszlet: nincs 5. Zenei felépítés:
a karikázóban 7 vokális dallam (A B CC DDD E F GG) 6 hangszeres dallam (HHH I JJ KK LL MM),
Nyelvi eszközök: Az énekek a palóc nyelvjárásnak megfelelően, a helyett á magánhangzók ejtésével hangzanak el.
Jelmez: A táncosok népviseletben táncolnak. A lányokon az életkoruknak megfelelő viselet látható. A fiúk az általánosan viselt csizmanadrágban, ingben és mellényben táncolnak. A jelmez az autentikus stílust erősíti a változatossággal és eredetiséggel.
A koreográfia szerkezete A koreográfia szerkezetének elemzését táblázatban foglalom össze az alábbiak szerint: Szempontok (a táblázat sorai) 1. Tételek, vagyis az egymás után bemutatott tánctípusok 2. Dallamok
22
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet
A különböző dallamokat különböző betűk jelölik. Azonos betűk a dallamok különböző versszakait jelölik, így megfigyelhető, hogy egy dallamot hányszor hallhatunk, visszatér-e a koreográfia során, illetve melyik tételekben hangzik fel. 3. Énekkíséret van-e? L = Lányok F = Fiúk M = Mindenki 4. Szimmetrikus vagy aszimmetrikus színpadkép A = Szimmetria B = Asszimetria 5. Improvizatív vagy kötött táncolás K = Kötött folyamat I = Improvizáció 6. Idő, milyen hosszú egy-egy tétel
Dallamok Ének Szimmetria Folyamat
Karikázó A B C L L L B A A K K K
C L A K
D L B K
D L A K
D L A K
E L B K
F L A K
G L A K
G L A K
Lassú cs. I J J M - M B B B I I I
Friss csárdás K K L L - M M M A A A A K K K K
23
M M B K
M B I
Változat
Modulvázlat Tevékenységek, az idő megjelölésével (a mellékletben részletezve)
Kiemelt készségek, képességek
Célcsoport, a differenciálás lehetőségei
24
Tanulásszervezés Munkaformák
Módszerek
Eszköz és melléklet