KORCSOPORTOK SZERINTI DIFFERENCIÁLÁS SZÜKSÉGESSÉGE BIRKÁS ÁKOS RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁSÁBAN

EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI KARA, SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS, MÚZEUMPEDAGÓGIA

KORCSOPORTOK SZERINTI DIFFERENCIÁLÁS SZÜKSÉGESSÉGE BIRKÁS ÁKOS RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁSÁBAN

TÉMAVEZET : HEMRIK LÁSZLÓ Ludwig Múzeum múzeumpedagógusa

KÉSZÍT : FICSORNÉ SZABÓ LIA Bp. 2007. április

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK .............................................................................................. 1 I. FEJEZET .................................................................................................................. 1 Indoklás.................................................................................................................... 1 Hipotézis alkotása .................................................................................................... 2 A kortárs m vészet................................................................................................... 2 A portré .................................................................................................................... 7 A fotó ..................................................................................................................... 10 II. FEJEZET ............................................................................................................... 12 Birkás Ákos............................................................................................................ 12 Kortárs magyar m vészet 1945-t l napjainkig .................................................. 12 Birkás Ákos m vészete ...................................................................................... 14 Ludwig Múzeum Birkás Ákos id szakos kiállítás................................................. 21 Kiállítás leírása................................................................................................... 21 A Birkás Ákos retrospektív kiállításának múzeumpedagógiai feldolgozása három korcsoport számára: ................................................................................ 24 Általános iskola alsó tagozata ........................................................................ 24 Általános iskola fels tagozata....................................................................... 36 Feln tt csoport................................................................................................ 46 Múzeumpedagógiai óra megtartása, elemzése, tanulságok................................ 58 III. FEJEZET.............................................................................................................. 61 Konklúzió: a hipotézis vizsgálata, igazolása.......................................................... 61 MELLÉKLETEK......................................................................................................... 1 Bibliográfia .............................................................................................................. 1 Kiállítás leírása:........................................................................................................ 5 Feladatlapok ............................................................................................................. 9 8 osztályos feladatlap ........................................................................................... 9 Feln tt csoport feladatlap................................................................................... 10 Szemléltetés a 4. osztályhoz................................................................................... 11 Szemléltetés a 8. osztályhoz................................................................................... 14 Birkás Ákos m vei................................................................................................. 20 Ábra jegyzék .......................................................................................................... 26

I. FEJEZET Indoklás 2004-ben végeztem az ELTE Tanítóképz

F iskolai Karán Vizuális Nevelés

m veltségi területen. Arra készültem, hogy tanítani fogok egy általános iskolában, de nem kaptam állást. A m vészetek, m vészettörténet iránt mindig nagy érdekl dést mutattam, szívesen olvastam, keresetem a lehet séget, hogy tágítsam látókörömet. Sokáig azt hittem, a tanítás mellett legfeljebb csak hobbiként foglalkozhatom vele. Pályaválasztáskor úgy t nt, két út van el ttem: m vészettörténet a bölcsészeti karon, vagy a tanítóképz . Nem gondoltam, hogy létezik olyan terület, ahol ez a kett teljes egységet alkot. Nem sokkal ezel tt találkoztam valakivel, aki múzeumpedagógusként dolgozik egy neves budapesti múzeumban. Ahogy egyre jobban megismertem, mesélt a munkájáról, szépen lassan kikristályosodott el ttem, hogy ez az a foglalkozás, ami hozzám illik. Bár a f iskolán is tanultunk múzeumpedagógiáról, annak idején még nem értettem, mi is a lényege. Ismerkedni kezdtem a múzeumokkal, konferenciákra, programokra jártam, majd jelentkeztem az ELTE múzeumpedagógiai képzésére. Azóta többfelé voltam önkéntes, figyelemmel kísértem az ott folyó munkákat, foglalkozásokat számos értékes tapasztalatot szerezve. Középfokú tanulmányaim során a XX. század m vészettörténete szinte teljesen kimaradt, így sok megalapozatlan el ítélet volt bennem minden felé, ami új, ami más, mint a megszokott. A kortárs m vészet a f iskolán kezdett el foglalkoztatni m vészettörténet-tanárom

hatására,

akivel

m alkotásokat

vizsgáltunk.

Az

érdekl désem egyre inkább kinyílt a jelen kor m vészete iránt. A Ludwig Múzeummal már a múzeumokkal történ

ismerkedéseim elején

találkoztam. Mivel vonzott a kortárs m vészet, egyre jobban foglalkoztatott, hogy miként lehet megérteni igazán, és hogyan lehet átadni másoknak. Szeptember óta van lehet ségem belelátni munkájukba.

Hogy miért pont Birkás Ákos kiállítását dolgozom fel? Úgy gondolom, hogy egy ilyen fontos és neves magyar kortárs m vésszel érdemes foglalkozni, sajátos világát megismerni és megismertetni másokkal.

Hipotézis alkotása Különböz korosztályok különböz értelmi és érzelmi kvalitásuk alapján eltér érdekl dést és eltér készséget mutatnak a befogadásra egy kortárs m vészeti alkotás egyes elemeit (pl.: technika, megnyilvánulási forma, üzenet) tekintve. Feltevésem szerint éppen ezért Birkás Ákos retrospektív kiállításának különböz részei más-más korosztály számára különböz

mértékben érthet ek, különböz

mélységben feldolgozhatóak, különböz elemei más-más korosztály figyelmét keltik fel. Ennek vizsgálatát három csoportnak megtartott foglakozásokon végzem: egy általános iskola negyedik és nyolcadik osztályán, és egy húsz-huszonnégy éves f iskolásokból álló csoporton. Birkás Ákos m vészetének nyelviségéhez fontosnak tartottam, hogy .. ?.. a kortárs m vészet történetét, irányzatait, gondolkodásmódját; továbbá szót ejtsek a fotóm vészetr l és portré történetér l.

A kortárs m vészet Sokszor halljuk és használjuk a kortárs megjelölést egy képz m vészeti alkotásra, zenére, táncra. De hogy mi is a kortárs m vészet, gyakran homályos. Minden ma él m vész munkája kortárs? Ki dönti el, hogy ki az elismert tehetség, és ki nem? Mi alapján tudjuk egyszer

m kedvel ként eldönteni, hogy igényes

kortárs m r l van-e szó, vagy sem? Ezek és hasonlók jutnak eszünkbe egy kortárs kiállítás megtekintése során. A Magyar Értelmez Kéziszótár meghatározása szerint a kortárs szó: „Aki valakivel egy id ben, egy korban élt. Valakivel nagyjából egy korú személy.”1

1

Magyar Értelmez Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Bp. 2002, 765. p.

2

A csupasz definíció ennyi, de m vészeti szempontból mi mondható el? A kortárs m vészet fogalmának meghatározását egy általam ismert lexikonban sem lehet megtalálni. A szakemberek is csupán a körülírására szorítkoznak. A mai magyar m vészet két f irányba halad. Az egyik törekvés a XIX. századi hagyományok folytatására teszi a hangsúlyt. A másik újabb és újabb lehet ségeket kutat anyagban és megfogalmazás tekintetében. Ez nem azt jelenti, hogy az el dök munkáit felednivalónak ítélik, hanem ráépítve a múlt örökségére újat, sajátot kívánnak teremteni. Ezt az irányvonalat nevezzük kortársnak. Hogy tudjuk leküzdeni az el ítéleteinket a kortárs m vészettel szemben? Ilyen alkalmakkor meg kell küzdenünk saját el ítéleteinkkel, negatív hozzáállásunkkal, el képeinkkel, amit tanultunk, láttunk a m vészetr l eddigi életünk folyamán. A modern m vészetet sokan elutasítják, megkérd jelezik. Gyakran hallani azt a kijelentést, hogy „Ilyet én is tudok!”. Hogyan tudunk pedagógusként a kérdésekre választ adni? Az el ítéletek leginkább a háttérismeretek hiányából adódnak. Fontos lenne megérteni a kortárs m vészek motivációit, az ket befolyásoló hatásokat, hogy milyen társadalmi, politikai környezetben éltek, alkottak. A kortárs m vek üzenete gyakran elvont, indirekt. Gyakran pusztán gondolkodtatásra késztet kész válaszok nélkül. Dolgozatom megalapozása végett tekintsük át tömören a XX. század második felére jellemz stílusirányzatokat, m vészeti törekvéseket, mely csupán felületes, de mégis átfogó képet ad a kor m vészeti törekvéseir l. Dölt bet vel szedtem Birkás Ákosra ható irányzatok neveit. A második világháború utáni id szak m vészete a század eleji avantgárd törekvéseiben

(pl.

fauvizmus,

expresszionizmus,

kubizmus,

futurizmus,

szürrealizmus, futurizmus stb.) gyökerezik, annak vívmányait használta fel, fejlesztette tovább. Az absztrakt m vészet 1910 körül jelent meg. Az absztrakció mindenfajta m vészeti tevékenység velejárója. Ez történik a téma kiválasztásakor, illetve akkor is, amikor a m vész kiemeli a m vészi tartalom kifejezésére alkalmas tulajdonságokat az egyéni tulajdonságok közül. Az elvonatkoztatás különböz mérték

lehet, olyannyira, hogy a m vész nonfiguratív eszközökkel: jelekkel, 3

jelrendszerekkel idézheti fel a valóságot. Lényege, hogy a vizuális elemek szellemi, szimbolikus tartalmára, vonására épít. Két f iránya: a geometrikus, illetve a lírai absztrakció. A geometrikus absztrakció szigorú szerkesztési eszközökkel, világosan tagolt, tiszta színfoltokból, tömegekb l építkezik. Célja a tárgyak „architektonikus”, egyszer , hiteles megjelenítése. A ritmus és arány problémái foglalkoztatják. Geometrikus formákat használ fel. Ismert irányzatai: radiantizmus, szuprematizmus, konstruktivizmus, neoplaszticizmus, de stijl, absztraction-création, aktivisták. A lírai absztrakció (közismerten absztrakt expresszionizmus) ezzel szemben egyéni hangvételre, organikus alakításra, lírai kompozíciók alkotására törekszik. Az absztrakt expresszionizmus elnevezést is használják erre az irányzatra. Gyakran használnak csurgatásos festést és automatikus írást. Az utóbbi André Breton francia szürrealista fest t származik. A tudatalatti spontán kivetítése nagyfokú esztétikai szabadságot biztosít. Ide sorolható stílusirányzatok: orfizmus, gesztusfestészet, kalligrafikus iskola, art brut. Az 1950-t l 1970-ig tartó id szakaszra az ún. neoavantgárd törekvés volt a jellemz . El zménye az expresszionizmusban és a dadaizmusban kereshet . A második világháború okozta megrendülés hatása jól érzékelhet . Az anarchista neoavantgárd mozgalmak a hatvanas években indultak. Az elkészült alkotások az értékek elvesztése elleni lázadások, tiltakozások. Jellemz , hogy vonzódnak a hétköznapi, triviális dolgok iránt, minden korlátot elvetnek. M veikben a kétségbeesés, az otthontalanság érzése jelenik meg. Az alkotások meghatározó célja a meglepetés keltése, a sokkolás. A m vészek gyakran politikai irányzatokhoz, filozófiai törekvésekhez kapcsolódnak. Az avantgárd és realista kifejez eszközök új szintézisét keresik. Megjelenik az ún. „ellenm vészet”, ellenkulturális lázadás. Célja a mindenkor fennálló m vészi tudat és gyakorlat kritizálása, m tárgykultusz rombolása. Jellemz a köztes m fajok, illetve a multimédia megjelenése. Az absztrakt expresszionizmus európai elnevezése az informel, mely 1945 körül Amerikában jelenik meg. Gy jt fogalom, jelentése: forma nélküli, lírai festészet. A megszokott formai alakítást tagadja, leginkább a faktúra érdekli.

4

A tasizmus az 1950-es évek jellemz

irányzata, mely csurgatott és kapart

festékfoltokkal alakítja ki alkotását. 1948 és 1950 között m ködött egy nemzetközi m vészcsoport a COBRA, mely nevét a m vészek városainak kezd bet jéb l kapta. M vészetükre jellemz k az elemi, primitív jelek, a firkák pszichikai kifejez ereje, az indulati tartalmú gesztusfestés. 1950-es évekt l megjelennek a tudományos, technicista irányzatok. Felt nik az op art (optikai m vészet); kinetizmus, mely a mozgással, mozgó szobrokkal foglalkozik. A strukturalizmus, minimal art is ezid tájt bukkan fel, az 1960-1970-es évekt l pedig a land art, earth art és projekt art. A konceptuális m vészet els sorban angolszász területen kialakuló irányzat az 1960-as évek végét l. A koncept szó fogalmat, eszmét, elképzelést, elgondolást jelent. Tisztán gondolati, fogalmi szinten létez

m alkotás létrehozását tekinti

feladatának, a fogalmi kapcsolatteremtést el nyben részesíti. A m vészetet annak kutatásával, m vészet és az azon kívüli valóság vizsgálatával azonosítja. Ezen kívül az 1960-as évekre jellemz az analitikus festészet, mely a konceptuális m vészet és minimal art sajátos fejleménye. A „fest iség utáni absztrakció” az amerikai minimalista fest iség összefoglaló neve. Teljes mértékben visszaszorítja a személyes tartalmú festészetet. Irányzatai a hard edge, a shaped canvas, a colour field és a monokróm festészet. 1950-es évek közepét l jelenik meg a pop art (népszer m vészet), mely népszer használati tárgyakat, motívumokat a hétköznap jelképeiként bevonja a m alkotásba. H vös, személytelen viszonyt alakít ki a valósággal. Jellegzetes kifejezésmódjai a kollázs, assemblage, environment; egyetlen tárgy felnagyítása, sokszorosítása; különböz tárgyak összeszerelése. Ett l függetlenül Franciaországban alakult ki az újrealizmus (nouveau realisme), amely a m vészeti és hétköznapi élet megegyezését, a használati és m tárgy azonosságát mondja ki. Legf bb eszköze a rombolás, a tárgyak torzítása és az irónia. 1965 tájékán a hiperrealizmus is felt nik, ahol a m vész a valóságos tárgyakat túlságosan felnagyítva mutatja be. Olyan elvont kérdéseket feszeget, mint a valóság és a látvány, a felszín és a mélység igazságtartalma.

5

Az 1950-es évekt l válnak ismertté az akcióm vészetek egyes válfajai. Ilyen például a happening, body art, process art, performance, fluxus, politkunst, mail art is. Az 1960-as évekt l jellemz lesz a posztmodern m vészet, mely modern utánit jelent. Az 1970-es évekre lezárulnak az avantgárdista, modern törekvések, és megjelenik az azokat részben meg rz , részben elhagyó posztmodern irányzatok. Valamely más, a modern el tti korhoz nyúl vissza ihletért. Stíluspluralizmus jellemzi, elfogad többféle, akár egymásnak ellentmondó szemléletet is. Elveti a normákat és határokat, gyakran kaotikus, monumentális, eklektikus. Az 1970-es évekt l bontakozik ki a transzavantgárd, mely avantgárdon túlit jelenti és az 1980-as évekig tart. A kifejezés arra utal, hogy a fiatal m vészek szakítanak a politikai szerepvállalással, személytelen, elanyagtalanító törekvésekkel. A személyes élményt és állapotot helyezik el térbe, a szubjektív realizmust hirdetik. A heftige malerie irányzat indulatos festést jelent. Az érzelmi, indulati kifejezés hevessége, a széls ségesen szubjektív világfelfogás jellemz . A szorongás, a kiszolgáltatottság, az agresszivitás, a nagyvárosi lét érzéseit fogalmazzák meg. Neue wilde ’új vadak’ a fauve-ok festészetére építenek, er szakos cselekményeket, háborút, nyugtalanságot jelenítenek meg.2 Ebb l a felsorolásból is láthatjuk, hogy a XX. század második felének m vészete nehezen körüljárható, egymással összefügg

irányzatok sokasága alakult ki,

melyeknek részletes tárgyalását a jelen dolgozat nem teszi lehet vé.

2

Szabó Attila: M vészettörténet vázlatokban, A kezdetekt l napjainkig, Veritas, Gy r, 1996, 175207. p.

6

A portré A m vészeti témák közül talán a portrék megörökítése tükrözi legjobban a múlandóság meg rzését. Arisztotelész szerint háromféle portrétípus létezik: idealizált, naturalista és szatirikus.3 Különböz

korokban a portrék, arcok ábrázolása más-más céllal történt. Az

egyiptomiak m vészetében minden az örökkévalóság számára készült, a m vészek a halottaknak, a halottkultusz számára készítették alkotásukat. Kánon szerint dolgozhattak. Így például a legnagyobb és legjellegzetesebb felületek törvénye érvényesült a síkábrázolásban, mely szerint minden testrész a legjellemz bb nézetb l jelenhetett meg. Nem ábrázoltak érzelmeket, pszichikai jellemz ket, vagy a túlzottan eltér

fiziognómiai jegyeket. Az arc nyugalmat fejezett ki, a szemek az

„örökkévalóságba” néztek. Az arcvonások idealizáltak, eszményítettek voltak. Mégis gyakran hallatlan er vel ragadták meg a személyiség legáltalánosabb vonásait (testi és lelki alkat, etnikum, életkor). A halottkultuszon kívül az alkotások másik része a nyilvánosságnak készült, a fáraót ábrázolta mint Ré vagy Amon isten fiát. Érezhet , hogy ezek az alakok nem személyiségek. A fáraó ebben az esetben nem mint ember, hanem mint az istenek földi képvisel je állt az emberek tiszteletét l övezve. Éppen ezért a m vészek szándéka az volt, hogy a fáraót ideális korban ábrázolják, még ereje teljében. Az egyiptomi m vészet igazi célkit zése a legállandóbb és legtökéletesebb forma megalkotása volt. A testi tökéletesség és az erkölcsi érték a görög m vészetben találkozik. A m alkotások az emberiesség kifejez i. A görög portré hosszadalmas kialakuláson ment keresztül. A poliszok egyszer polgárainak megformálása kiemelhette ket az átlag emberek közül. A városállamok vezet i politikai szempontból fenyeget nek érezték szürke polgárok ilyen er teljes hangsúlyozását. Ennek ellenére a görögök teremtették meg azt a portrém vészetet, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal jelen van napjainkig. Az els ilyen alkotások a fentebb említettek miatt a görög világ perifériáján keletkeztek, majd csak a városállamok válságakor terjedhettek el. A hellenizmus idejében élénk érdekl dés mutatkozott az egyéni, önálló jelenségek iránt, azonban még a portré nyilvános alkalmazását a politikai er k szabályozták. Az 3

David Piper: A m vészet élvezete, Helikon kiadó, 1984. p.

7

uralkodói

portrét

kett s

arculat

jellemezte:

egyrészr l

az

individualitását

hangsúlyozó realizmus, másrészt az emberfelettiséget sugalló heroikus vonás. Ez az ábrázolás csak a hellenisztikus birodalmak szétválása idejében változott meg. A m vészek a portrékon az egyéniség reális karaktereit állították középpontba. Az uralkodók arcmásai mellett megjelentek az entellektüelek portréi. A hétköznapi emberekr l készített szobrok is jelen voltak a görög m vészetben. 4 A középkori keresztény m vészet évszázadokig mell zte a portré m fajt. Az ember a keresztény m alkotásokon a Bibliában, szentekkel történt eseteket mesélte el, nem az arc h mása volt a fontos. A szobrászat term talaja az építészet volt, a szobor csak az épület részeként jelent meg, a gótika végére alakult ki az önálló szobor. Festmények a templomok üvegtábláin és az oltárokon voltak láthatók. Minden m vészeti m fajnak a célja a nagyfokú írástudatlanság leküzdése, a hív k számára a Biblia igazságainak érthet vé tétele. Az emberi alakok arcai sematikusak, az érzelmeket a mozdulatok fejezik ki. A portré m faja a reneszánszban jelent meg újból. Változatos stílusban születtek meg az arcok másai. A palazzók termeit a mecénás családok jeles tagjairól készült képmások díszítették. A quattrocento közepére Firenzében pompás portrégalériák jöttek létre a nemes családok és értelmiségi réteg családf inek, családtagoknak arcmásaiból. A polgári elit antikizáló eszményi öltözetben vagy idealizált egykorú viseletben örökítette meg magát. A fogadalmi szobrokon is jelentkezett az individuális részletek kihangsúlyozásának szándéka, ugyanis él r l vagy halottról mintázott viaszmaszkok alapján készültek. Az életh ségre való törekvés egyre jobban kibontakozott. Anatómiai tanulmányokat végeztek, ez emberi test tökéletes megismerésére

törekedtek.

Kísérleteztek

az

arckifejezések

és

tónusok

megragadásával is. A kor nagyjai messze felülemelkedtek a részletnaturalizmuson, és m veikben az egyéniség lényegét megragadó jellemz er vel összegezték. 5 A barokk m vészetben kétféle portrétípus létezett. Jelen volt egyfajta kötetlen, intimebb ábrázolásmód, de ismertek hivatalos, állami portrék, ahol a személy felségjegyeivel, jelvényeivel jelenik meg. A háttér, a ruha, a környezet az ábrázolt személy rangját fejezi ki. A fest 4 5

az ábrázolt személy szellemi jelent ségét

Castiglione László: Hellenisztikus m vészet, Corvina Kiadó, Bp. 1980, 143-159. p. Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz m vészete, Corvina Kiadó, Budapest, 1982

8

igyekezett fokozni. A jelképes ábrázolásnak, szimbólumok használatának megn tt a szerepe; rejtett mondanivalót takartak. A m alkotások ábrázolásának alapja a természet utánzása. Az ábrázolt személy korát, alkatát, tetteit, környezetét, érzelmi és lelki állapotát is érzékeltetik. Új m fajok jöttek létre: a csoportos portré, ravatalkép, életkép.6 XIX. században több stílusirányzat jelen volt párhuzamosan. Ezek közül néhányat megemlítve: Az akadémizmus a klasszikus m vészet formajegyeit receptszer en követte. Mély jellemábrázolásra nem törekedett, kompozíciói sematikusak, alakjai színpadi beállításúak. A realizmus a szépítés nélküli valóságábrázolást hirdette. A romantikát pedig a végletes érzelmek, nagy ellentétek kihangsúlyozása jellemezte. A század végi „izmusok” az akadémista elméletek ellen fellázadva új formákon, technikákon, kifejezésmódon kísérleteztek.7 A XX. századra a portré célja megváltozott. Addig a festészet feladata volt a valóság visszaadása, de a fotográfia elterjedésével ez a szükséglet betölt dött. A m vészek nem csak formai változtatásokat követtek el a képmáson (pl. Picasso), hanem torzításokkal meg tudták ragadni az ember széls séges tulajdonságait is. A digitális képalkotás sok lehet séget ad az emberi arc aprólékos bemutatására.

6 7

Szabó Attila: M vészettörténet vázlatokban, A kezdetekt l napjainkig, Veritas, Gy r, 1996 Szabó Attila: M vészettörténet vázlatokban, A kezdetekt l napjainkig, Veritas, Gy r, 1996

9

A fotó A fényképez gép

sét a camera obscurát már az arabok is ismerték. Egy jól

leszigetelt doboz egyik oldalán lyukat fúrunk, a lyukon a szemközti falra vetít dik a külvilág fordított, színes képe. Használata széles körben elterjedt a XVII. századra. A XVIII. században Heinrich Schulze fedezte fel az ezüstsók fényérzékenységét. A XIX. században széleskör társadalmi igény jelentkezett a valóságot teljesen megközelít ábrázolás rögzítésére. Ekkorra a vallási, mitológiai mondanivaló helyett az esztétikai megformálás került el térbe. A realizmus lett az uralkodó irányzat; a valóság, élet, természet jelenségeinek szépségének ábrázolása jelentkezett a m vészetben. Már több kutató egymástól függetlenül a camera obscura által adott kép rögzítését meg tudta oldani. 1839-ben Arago fizikus és csillagász a fényképészet vegyi

eljárását

ismertette

a

Francia

Akadémián,

melyet

fényképészet

megszületésének tekintünk. Az els fennmaradt fényképet Nicéphore Niépce-nek köszönhetjük, aki az obscura által adott képet fényérzékeny anyagon, az ún. júdeai aszfalton sikerült rögzítenie nyolc órán keresztüli megvilágítással. Mivel rossz min ség , durva képet kapott, nem tárhatta a nyilvánosság elé. Lois Jacques Mandé Daguerre nevéhez f z dik a jódg zzel kezelt, ezüstözött rézlemezen keletkez ezüstjodid pozitív kép, melyet higanyg zök segítségével rögzített 1937-ben. 1839-ben Henry Fox Talbot találta fel a sokszorosítást biztosító pozitív-negatív eljárást. Pár év múlva az exponálási id t lecsökkentette néhány percre.

t említik a fotográfia

feltalálójának. 1872-ben jelent meg az els színes fénykép, és a század végére, XX. század elejére megszületett a film el dje, a kinematográfia.8 Bár a XIX. században megjelent a fotográfia, de a „fotólátás”, a valóság nyers, naturalista képekben való érzékeltetése csak a XX. század els harmadára történt meg. A háborúk borzalmait képesek voltak rögzíteni, de a természet, messzi tájak szépségeit, híres emberek arcait a róluk készült fotókról ismerhetjük.

8

A fotográfia története, http://hu.wikipedia.org

10

Magyarországon a fotográfia találmányáról a reformkorban a tudományra kiéhezettek szinte az els

pillanatban értesültek. Megjelent az el állításhoz

kapcsolódó kézm ipar, ugyanazok a folyamatok zajlottak le elterjedése kapcsán, mint máshol. Megjelentek a szociofotók, sajtófotók, fotódokumentumok. Minden tudományág felhasználta a találmányt saját kutatásainak vizsgálataihoz. A fotó mint m vészeti tárgy viszonylag újdonság a szakemberek számára. Vannak fotók, amelyeket m vészinek tartunk. Az ezt meghatározó ítéletek az id múlásával változtak. A XIX. század végére a képz m vészet és a fotó intenzív kapcsolatba került egymással. A képz m vészet sokat tanult a fotográfiáról, és fordítva. Sok feladatra használta. A fotográfia egyszerre mesterség, ipar és m vészet, így igen széles körb l toborozza szakembereit és dilettánsait. Izgalmas megoldások születését inspirálta mindkét csoportban. Ma a digitális fotózás napjaiban élünk. Bármilyen valós vagy képzelt teret létrehozhatunk akár külvilág és fény nélkül is. A digitális világ el nyeit sok m vész felhasználja. Ennek ellenére a hagyományos fotográfia nem t nik végleg el a színr l, megtalálta helyét a képz m vészeti m fajok között.9

9

Bán András: Fotóm vészet http://mek.oszk.hu

11

II. FEJEZET Birkás Ákos Kortárs magyar m vészet 1945-t l napjainkig Birkás Ákos a kortárs magyar m vészet egyik jeles, ma is él és munkálkodó alkotója. Ahhoz, hogy megérthessük munkásságát, elengedhetetlen, hogy a nemzetközi m vészettel párhuzamosan végignézzük, mi történt Magyarországon a m vészetek terén. 1945 nem csak egy történelmi fordulópont, de egy korszakhatár a háború utáni m vészetünk történetében is. Ekkor alakult meg az Európai iskola, a Szentendrei iskola utóda, melynek keretei között fél évvel kés bb az els tárlatot tartották. A csoport 1949-ig a magyar festészet modern irányzatait fogta össze, az európai m vészet célját képviselte. Alapítói: Kállai Ern , Mezei Árpád, Pán Imre, Gegesi Kis Pál. Kés bb Kállai a nonfiguratív fest kkel megalapította a Galéria a 4 világtájhoz csoportot. 1948-tól a m vészetet „megdermesztette” a politika által sugallt személyi kultusz. A közismert 1957-es Tavaszi Tárlatig az absztrakt fest k nem állíthattak ki. 1949-t l a m vészeknek Oroszországból kellett a mintát venniük. A festészeti ideált a kritikai realizmusból, a nagybányai festészetb l és a posztimpresszionizmusból gyúrták össze. Minden m vészeti ágnak a legf bb feladata a politikai tézisek illusztrálása volt. Aki nem ezt tette, szigorú büntetésre számíthatott. Ebb l a mély állapotból az 1960-as években emelkedett ki az underground m vészet. Elkezd dött egyfajta „erjedés”, mely lassan szétfeszítette a szocreál törekvéseket. Új szemlélet m vek készültek, több csoportosulás jött létre: Zuglóikör, Csernus-kör. A pop art az 1960-as évek második felére terjedt el Magyarországon, képvisel ik közül az évtized végére sokan külföldre költöztek, de hatásuk fennmaradt. Más irányzatok is eljutottak hazánkba, például az informel, a hiperrealizmus is. A fotórealista m vek is népszer vé váltak.

12

Az 1970-es éveket az újat keres , a hagyományokat elvet avantgárd szemlélet jellemzi. Jelent s teret hódított a síkkonstruktivizmus, a hard edge és a koncept art. Az avantgárd m vészek nagy része konceptuális m veket is készített. Nem kedvezett ez az id szak a festészetnek, s t voltak évek, amikor a halálát jósolták. 10 A 60-70-es évek m vészetéhez a politikai helyzetét is értenünk kell. A pártirányítás határozza meg a m vészetet. 1968-72 között enyhülésre, 1973-tól azonban újabb szigorításra került sor. Aczél György, az akkori m vel désügyi miniszter helyettese az 1960-as évek végét l életbe léptette a „3T” elvét: támogatni, tiltani, t rni. Támogatni a szocialista realista m vészeket, tiltani a rendszer ellenségeit, a többit elt rni. Mivel 1956-ra a tiltott m vészek száma növekedett, a t rt kategóriát az 1970es évekre kénytelenek voltak bevezetni. Ekkor már ritkán büntettek börtönnel, a m vészek lehet ségeinek megvonásával szigorítottak. Aki nem tartozott a támogatottak közé, csak néhány kisebb helyen állíthatott ki, a nyilvánosságot megvonták t le.11 Egyre kevésbé voltak konkrét elvárások a m vészekkel kapcsolatban. A támogatott m vészeket Aczél György és holdudvara határozta meg. 1980-ra gyökeresen megváltozott Magyarország m vészete. Széles körben kezdett elterjedni az avantgárdot felváltó transzavantgárd. A halottnak hitt festészet visszatért a magyar m vészetbe. Érdekes megfigyelni a diktatorikus rendszer utolsó éveiben az „új festészet” térhódítását. A kulturális irányításnak nem voltak már formai elvárásai, ezek a m vek nem veszélyeztették a társadalmat. Hegyi Lóránd 1983-ban megjelent Új szenzibilitás cím m vében mutatta be az irányzatot. Igazi áttörést a Frissen festve cím tárlat jelentette, melyet 1984-ben az Ernst Múzeumban tartottak. Nem egy új nemzedék került el térbe, hanem azok a m vészek, akik eddig síkkonstruktivista vagy konceptualista m veket hoztak létre, stílust váltottak. Az évtized végére a kompozíciók újra objektívebbek lettek, az emóciók helyett az intellektus került el térbe. A transzavantgárdból technikai fogások maradtak meg. A rendszerváltás után egy új generáció vette át a vezetést, akiket már nem határozott meg az új festészet. 12 10

Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet: Lóska Lajos: Festészet (1945–1995): http://mek.oszk.hu 11 Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar M vészet 1800tól napjainkig, Corvina Kiadó, 2002 12 Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet: Lóska Lajos: Festészet (1945–1995): http://mek.oszk.hu

13

Birkás Ákos m vészete Birkás Ákos 1941-ben született. 1959 és 1965 között a Budapesti Képz m vészeti F iskolára járt Fónyi Géza tanítványaként. A f iskolai évek nem voltak felh tlenek, a politikai szemlélet meghatározta a m vészeti oktatást is. Az akkori tanítványok nem találkoztak az aktuális m vészeti problémákkal, csak az egy-két generációval azel ttiekkel. A f iskolán barátokat szerzett: Lakner László, Konkoly Gyula, Erdélyi Miklós, bár m vészeti stílusuk eltért az övét l. 1965-t l m vészetét az útkeresés jellemezte. Nyarait Olaszországban töltötte, Biennálékat látogatott, megtapasztalta az 1964-es pop art európai betörését. Magyarország m vészete kétpólusú volt. A felszínen a pártos, támogatott m vészet, míg vele párhuzamosan az underground, tiltott m vészet m ködött. A m vész ezid tájt körülbelül öt-hat éven keresztül kisméret

portrékat festett, melyekb l

csupán pár darab maradt meg, mert azokat megsemmisítette egy lomtalanítás során. 1966-ban a Képz

és Iparm vészeti Szakközépiskola tanára, majd kis id re a

Népm ves Intézet küls munkatársa lett Bak Imre segítségével.13 A 70-es évek elején kritikai szemlélet , hiperrealista m veket hozott létre, melyek a nemzeti identitással foglalkoztak, a magyar vidék, falu jellegzetes, egyszer , kétablakos házait ábrázolta. Foglalkoztatta a haza-nemzet kérdése, város-falu ellentétei. Formai jellemz je a kép a képben kompozíció. Például, amikor egy parasztház bels falára egy bekeretezett Van Gogh reprót festett. Fényképen alapuló festéssel foglalkozott, munkái mégsem sorolhatok a fotórealizmus irányzatához.14 1975-79-ig áttért a fotózásra. Elkészült konceptuális munkáit tematikailag három nagy csoportba lehet osztani: múzeum, portré, kötetlenebb alkalmi felvetések (képszöveg, képregény). Nem volt igazán képzett fotós. Egyébként a 60-70-es években a kortárs m vészek között megn tt a fotózás iránti érdekl dés. A fénykép alapú festés 13

Birkás Ákos életm ve: Beszélgetés a m vésszel, a Ludwig Múzeum munkatársainak bels anyaga, 2006, LuMú

14

Szip cs Krisztina: Koncetuális festészet. Birkás Ákos m veir l. IN: Birkás Ákos: M vek 1975– 2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum - Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006, 7-18. p.

14

ekkor terjedt el. 1978-ban újra a Képz

és Iparm vészeti Szakközép Iskolában

tanított, barátságot kötött néhány diákjával: Nemes Csaba, Koronczi Endre. A m vészettel való viszonyának tisztázása miatt fordult a … múzeumhoz. „Valami olyasmit szerettem volna kifejezni, hogy az él és aktuális m vészet keleteurópai elszigeteltségünkben elérhetetlen, a régi pedig a múzeumitásában van. Mi marad? Szemlél dni a múzeumban valami olyan módon, ami talán hasonlít az él m vészetre”15 Ebben az id ben sokat olvasott, képezte magát. Külföldi újságokat járatott: az Art Press cikkeit lefordította. Nemzetközi érvényesség

m vészetet szeretett volna

létrehozni, a múzeum pedig egyetemes témának mutatkozott. Egy hazai m vésznek három lehet sége volt, ha egyetemes akart lenni: politikai témát dolgoz fel, ezen belül is a kelet-európai politikai rendszereket; az akkor aktuális formaproblémával, vagy valamiféle univerzális témával foglalkozik. Nem akart politikai kérdéseket boncolgatni, minden hatást ki akart zárni a m vészetéb l. Azonban saját bevallása szerint sem sikerült egészen, hisz az akkori politika jelent sen befolyásolta m vészeti gondolkodását. Az els sorozatát az Élet nyomai a Múzeum küls falán címmel készítette el. A száz-százötven fotón a Múzeum falának repedéseit, a benne él

növényeket

láthatjuk. Más képein a Szépm vészeti Múzeum bels tereit filmezte le, melyeken a tárgy, a néz , a kamera és a filmszalag kapcsolatát vizsgálta. Több helyen megjelenik a tükröz dés. Másik nagy témája a portrék. Egy él

emberi alak festésekor a m vész apró

változtatásainak, javításainak mozzanatai egymásra rétegz dnek, így a festett kép nem egy pillanat megfigyelésének eredménye. Ezzel ellenétben a fotózásnál csak többszöri pillanatképek egymásmellettisége adhat hasonló megfigyelést. Barátjáról készített portrésorozata kétszázötven különböz darabból áll. Ötletét továbbfejlesztve egymásra nagyított ötszáz híres portréfestmény fotóját. Kés bb ugyanezt megtette Rembrandt hatvanöt önarcképével is. A kép elmosódik, de a sötét háttérb l még is egy halványan kivehet arc jelenik meg: Rembrandt fantomja (27. ábra). 15

Sasvári Edit: Építmény vagy út? Beszélgetés Birkás Ákossal, IN: Birkás Ákos: M vek 1975–2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum - Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006, 43. p

15

A harmadik csoportba a „különálló munkák” tartoznak, melyek tematikusan nehezen meghatározhatók; nyelvészeti, filozófiai problémákat dolgoznak fel. 19781981 között egyre nagyobb szerepet szánt a szövegnek, olyannyira, hogy visszatérve a festéshez, továbbra is készített ilyen jelleg fotómunkákat.16 A ’80-as évek elején nagy változás történt benne. Fél évet Amerikában töltött barátaival, s visszatérve Magyarországra az itthoni helyzetet teljesen más összefüggésben kezdte látni. Így emlékszik vissza erre az id szakra: „Alapvet élményem a nagy térr l: az emberi és a tényleges térr l.”17 Úgy érezte valami nagyot, harsányat kell alkotnia, amire felfigyelnek az emberek, s egyúttal univerzális. Olyanok lettek ezek az alkotások, mintha egy zenei m összes hangját egyszerre szólaltatta volna meg, ami egyfajta káoszt teremt. Tiszta színeket használt, nagy gesztusokat és egyszer , primitív formákat. Rátalált a két táblás szerkezetre, mivel egy vásznat kevésnek tartott. A szimmetrikus formára pszichológus felesége segítségével talált rá: a Rorscach-teszt szimmetrikus foltja jelentések tömegét generálja az emberben. 18 Bak Imre Tükrözés (Nap-madár-arc) cím m ve (.44 ábra) megihlette Birkást. Ahogy más m vészek, Bak is a 70-es években fotómunkákkal foglalkozott, majd az évtized végén visszatért a festészethez. Formái jelekké szervez dnek, melyek szimbolikus jelentésanyaggal társul. A vizuális elemeket a tengelyes tükröz dés rendezi képpé. Így építkezik az el bb említett m is. Négy elforgatott és tükrözött részb l áll. A képen a sárga és lila komplementer kontrasztja dominál. Egyszerre láthatunk a képben madarat, napot és arcot. Birkás Ákos ezt a jelentéshalmozást veszi át Baktól. Az Arc 5 (torony) cím alkotásán (28. ábra) jól látszódnak az el z ekben megemlített jellemz k. A m kéttáblás szerkezet . A jobb oldali keskenyebb és magasabb. A kompozíción er s horizontális és vertikális er érzékelhet , majd a baloldalon diagonálisan felfelé ível szerkesztés látható. Élénk, tiszta színeket használ: a piros és sárga szín dominál, 16

Sasvári Edit: Építmény vagy út? Beszélgetés Birkás Ákossal, IN: Birkás Ákos: M vek 1975–2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum - Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006, 41-53. p. 17 Szip cs Krisztina: Koncetuális festészet. Birkás Ákos m veir l. IN: Birkás Ákos: M vek 1975– 2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum - Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006, 11. p. 18 Birkás Ákos életm ve: Beszélgetés a m vésszel, a Ludwig Múzeum munkatársainak bels anyaga, 2006, LuMú

16

megjelenik a komplementer színek feszül , er teljes hatása: sárga és lila, kék és narancs, zöld és piros kontrasztok. A színes képet néhol fekete foltok törik meg. A két táblán egy várost láthatunk nagyra „n tt” házakkal, tornyokkal. De mégis, ha távolabbról próbáljuk megfigyelni, akkor egy fej rajzolódik ki el ttünk. Alul láthatjuk a szájat egy egyenes vízszintes vonalban, az egyik felén sárgán, a másikon feketén. A két tábla találkozásánál egy torony mered magasba mint orr, és mellette két oldalon egy-egy fekete rombuszként megjelenik a szem. Az arcok 1984-1985-re átalakultak, kialakult egy befoglaló forma, az ovál. 1986-os 42. Velencei Biennále Magyar pavilonjában állít ki, ezért úgy érezte, valami összefogottat, saját hangnem t kell kivinnie. Próbálkozások révén érkezett el ehhez a formához, majd ezt bontotta ki, változtatta, vizsgálta tizenöt éven keresztül. Körülbelül kétszáz oválist hozott létre ez id alatt: szín- és formai változtatásokat, redukciót és tisztázást-szintézist. 1984-ben m vészi elfoglaltságai miatt otthagyta a tanítást. Birkás ovál alakzatai többféle jelentést hordoznak. Lehet egyfajta misztikus irányból megközelíteni ( ssejt, mandorla), de a formára történ

asszociációk is

többféle értelmezést hozhatnak. Birkás Ákos „Fejnek” nevezte el ezt az alakzatot.19 „Ezek persze nem portrék, nem önarcképek és nem fejek abban az értelemben, hogy valakire ránézünk. Elképzelésem szerint abban az értelemben fejek ezek, ahogy befelé nézünk.” 20 Tehát a m vész önmagát „dolgozta bele” a m vébe. Ez a forma a fest „akció rádiusza”, vagyis azzal a mozdulattal leírt tér, amit a kinyújtott keze megtesz a feje búbjától a lábáig. Három tér jelenik meg: egyik az ovál és a háttere által leírt, a másik a két tábla közötti, a harmadik maga az oválban jelentkez térérzet. 1985-1986 körül az oválokat lendületes ecsetvonásokkal, nagy gesztusokkal festette meg. Több rétegben, vastagon vitte fel a festéket. Ekkor a két tábla még egymás mellett állt, keskeny rés választotta el egymástól.21

19

Is-Is randevú: Birkás Ákos képz m vésszel és Földényi F. László m vészeti íróval, 2006 ápr. 12. Szip cs Krisztina: Koncetuális festészet. Birkás Ákos m veir l. IN: Birkás Ákos: M vek 1975– 2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum - Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006. 13.p. 21 Is-Is randevú: Birkás Ákos képz m vésszel és Földényi F. László m vészeti íróval, 2006 ápr. 12. 20

17

Majd megjelent a háromtáblás szerkezet. A harmadik tábla a másik kett fölé került mintegy fejtet ként. Jeles példa a 14-es számú „Fej” (30. ábra). A két vászon ugyanakkora méret , az eddigiekhez képest keskenyebbek. Kissé el vannak csúsztatva egymáshoz képest. A jobb oldali lejjebb van, de a két felület nem fedi egymást. A harmadik szélessége megegyezik a két másik együttes szélességével. Az ovális forma elnyújtott. A piros és narancs szín dominál. A háttér nem válik el élesen az ováltól, színeiben a forma színei tükröz dnek vissza. Az ovál bal oldalán a pirosas, jobb oldalán a narancsos sárgás, zöldes színek helyezkednek el. A forma közepén sötét folt villan át a sárgászöld színek alatt. Ez megjelenik a háttérben is, kontúrszer en végignyúlik az alsó részen. Hangulata vidám és örömteli. 1989-re a „Fej” kikerekedett, a táblák szimmetrikusan eltávolodtak, és kissé távolabb kerültek egymás mellé. A képek színei elkékültek, elszürkültek. A laza ecsetvonásokból koncentrikus ívek lettek, melyet Birkás egy gumilap végighúzásával ért el. Így egyfajta redukció következett be a munkájában. Ha továbbfolytatja ezt az utat, akkor a monokróm festményekhez jutott volna el, de más irányt vett: elkezdett a táblák mozgatásával játszani. 1992-ben költözött el Berlinbe, és ott élt 2003-ig. Az új környezet hatására színei megváltoztak, vidámabbak lettek. Egy er teljes, intenzívebb világba került, ahol azt várták t le, hogy ragyogjon, sugározzon. A nyugati társadalom a hazánkban elterjedt depresszív világ ellenpólusa. A táblák egyre jobban egymásra csúsztak úgy, hogy az alsó majdnem teljesen fedetté vált. A m vész számára az eltakart rész vált a legfontosabbá. Aprólékos gonddal dolgozta ki azt a világot, amit csak

látott. Így vélekedik err l az id szakról:

„Érzésem szerint ez volt az oválok legjobb formája, visszatért beléjük az életer .”22 2000-re szépen lassan terhessé vált az, ami évekig szolgáltatta az inspirációt. Úgy érezte, hogy már kimerítette a forma lehet ségeit. Képeinek színvilága megváltozott, „pop art-os” lett, a színek sávokban egymástól élesen elválva kerültek fel a vászonra. Úgy látta, hogy radikális változtatásra van szüksége, így jelent s fordulatra szánta el magát: elhagyta a híressé vált ovál formát, és portrék festésével kezdett foglalkozni. Sokan ma is kritizálják, értetlenkedve szemlélik, miért fordított hátat az ováloknak. A szakmában a „Fejekr l” vált igazán közismerté. Amikor a gy jt k értesültek arról, 22

Sasvári Edit: Építmény vagy út? Beszélgetés Birkás Ákossal, IN: Birkás Ákos: M vek 1975–2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum - Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006, 51.p.

18

hogy a m vész nem fog több „Fejet” festeni, elkezdték felvásárolni képeit, mintha a fest már meghalt volna. Gy jt köre rövid id leforgása alatt megváltozott. A m vész a negatív visszhang ellenére kiállt amellett, hogy határozott döntés eredménye az irányváltás és a „Fejnek” nevezett formái tudatosan váltak valóságos fejekké: a kéttáblás szerkezet megmaradt, de az oválok helyébe arcok kerültek, méghozzá a két táblára különböz félarcok. A két tábla bizonyos mértékig fedi egymást. A két különálló arcféllel er s feszültséget teremt. Két különálló személyiséget látunk egynek. Pontosan vannak összeillesztve, mégis zavar a két arc aszimmetriája. Egy nagy különbség viszont látszódik a „Fejekhez” képest. Az ovál befelé fordult, mintegy magába húzott, viszont az „Arcok” kifele nyitnak, kifele fordulnak. A m vész gondolkodásmódjának megváltozása érzékelhet . El z leg magát vizsgálta, magát vetítette a képeibe, míg új képei feladta egoizmusát.23 „Nem hagyott nyugodni, hogy egy ilyen absztrakt ’én’ helyett másokkal, a valódi emberekkel – és viszonyokkal – foglalkozzam. Azzal, ami az életben amúgy a legjobban érdekel.”24 A festmények fotók alapján készültek. Már a fotók nagyításánál ügyelt a méretre, hogy a két arc megfelel en összeérjen. Nagy alaposságot igényelt ez a munka, de ez sem volt még elég nagy váltás. Kötötte a szerkezet, az elrendezés. Egyre merészebb ellentéteket ábrázolt a két arcfélen, nemi, alkatbeli különbségeket. Kevésbé figyelt már az összeillesztésnél, az arcok „fintorogni” kezdtek.25 Jól látható ez a jelenség az ARC (OT 7.0H-EK) –n (37. ábra) Két különböz karakter

hölgyet ábrázol. A bal oldali fekete, rövid hajú, barna szem ; a jobb

vörösbarna, hosszú hajú, zöldes szem . Az egyik száj mosolyog, ezért kis gödröcskék látszanak az arcon. A másik komoly. Valami nagyon nem stimmel. A Cím nélkül (24.1A-M-L) m vén (38. ábra) már kezd felbomlani a szerkezet. Az els képen egy majdnem teljes n i arc látható, a jobb oldalin már két személy jelenik meg. Az els

csak félig látszik, ahogy eddig, de a háttérben még egy fejet

fedezhetünk fel. A képtáblák elnyújtottabbak. 23

Birkás Ákos életm ve: Beszélgetés a m vésszel, a Ludwig Múzeum munkatársainak bels anyaga Szip cs Krisztina: Koncetuális festészet. Birkás Ákos m veir l. IN: Birkás Ákos: M vek 1975– 2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum - Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006. 15.p. 25 Birkás Ákos életm ve: Beszélgetés a m vésszel, a Ludwig Múzeum munkatársainak bels anyaga 24

19

Kés bb a kétrészes képszerkezetb l ki kell lépnie. Saját elmondása szerint föl kellett szabadulnia a megkötöttségekb l. Számára ez volt a legnagyobb lépés. Amikor megtette, végleg felszabadult. Mindent megváltoztatott, éppen az ellenkez jét tette, amit eddig. A kép egytáblás lett, s fekv

helyzet . Nem egy

figurát, hanem többet festett a képre aszimmetrikusan, akik velünk kommunikálnak, és felénk jönnek. A festményen szerepl emberek egymástól függetlenek. Számára kedves személyiségeket rendezett egymás mellé. Mintha pillanatfelvételek lennének. Az arcok mimikái a tökéletességig ki vannak dolgozva. Olyan figurális festészetet szeretett volna létrehozni, amely nem a régi m vészetb l veszi legitimációját. Színvilága a hideg, digitális világ színeib l építkezik. Az új generációk ebben a digitális világban szocializálódtak. Egy id

után kezdte foglalkoztatni a háttér. El ször kinagyított testrészeket

helyezett óriásplakátokként, mintegy politikai célzattal személyesítve meg a hatalmi rendszert. Majd megjelentek a háború borzalmai. A füst az er szak, a terrorizmus szimbóluma. Aktuális újságfotókat is használt az Iraki háborúról. Az el térben lév emberek nincsenek kapcsolatban az eseményekkel. Mintha nem is vennék észre a borzalmakat. Ez arra a középkori képtípusra emlékeztet minket, ahol a szentek csak ott vannak a jelenetben, de nem részeseik az eseményeknek. Feszültséget kelt bennünk ez a hatalmas ellentét. Mi történik itt? Mit mond ez nekünk? Nem a mi hozzáállásunkat tükrözi, ahogy mi tör dünk a világunk eseményeivel, tragédiáival? A figurák a mi jelenlétünket jelképezik. 2006-ban Birkás Ákos egy újabb változtatást tesz. Az eddig el térben lév emberek a cselekmények részeseivé válnak, k mesélik el a történetet. Továbbra is politikai, társadalmi kérdéseket boncolgat, a férfiak által vezetett világot jeleníti meg. A metró cím (42. ábra) m ve egy párizsi kiállításra készült. Japánban, a tokiói metróban játszódik a jelenet. A kép központi figurája egy indonéz hölgy, aki az iszlám világot képviseli. A kirekesztettséget, kisebbségben élést mutatja meg, amit külföldön

is átélt már. Sokan elutasítják a m veit, hogy nincs közük hozzá. De

valóban nincs? Miért zavaró, ha ráismerünk egy amszterdami utcai szituációra? Tulajdonképpen ez a probléma. Arab vagy török emberek, akik közül egy talán én is lehetek egy idegen világban.26 26

Birkás Ákos életm ve: Beszélgetés a m vésszel, a Ludwig Múzeum munkatársainak bels anyaga

20

Ludwig Múzeum Birkás Ákos id szakos kiállítás Kiállítás leírása A Ludwig Múzeum, Kortárs Képz m vészeti Múzeum talán Magyarország legfiatalabb múzeuma. 1989-ben alapították. Peter és Irene Ludwig által adományozott kortárs m vek képezik a gy jtemény alapját, illetve tartós letétként elhelyezett alkotások. A Ludwig Múzeum a Budai Várban nyitotta meg kapuit 1991ben, míg 1996-ban Kortárs M vészeti Múzeummá alakult. A M vészetek Palotája tervezésének a kedeti stádiumában egy újonnan alapított Modern M vészeti Múzeum szerepelt a tervek között, de végül úgy döntöttek egyszer bb az épületrészt egy m köd intézménynek átadni. A választás a Ludwig Múzeumra esett, és így 2005. március 15-én átköltözhettek az új helyre.27 Az állandó kiállítás a Múzeum gy jteményének válogatott darabjait mutatja be. Az els emelet az id szaki kiállításoknak ad helyet. Birkás Ákos kiállítása 2006. november 23-tól 2007. február 4-ig volt látható, majd az egész kiállítást Magyarország után Németországba, Göttingenbe szállították. A kiállítás kurátora Szip cs Krisztina, a Múzeum igazgató-helyettese volt. A kiállítás anyagát, elrendezését Birkás Ákossal együttm ködve állították össze. A feladat egy retrospektív kiállítás létrehozása volt. Nem életm -kiállítás, hiszen nem látható a m vész összes alkotása, ráadásul a megtekintés menete nem egyirányúsított. A bemutatás módja id beli és térbeli átjárhatóságot biztosít. A haladási irány nincs szabályozva, de mégis van egy célszer megtekintési útvonal. Birkás Ákos beleszeretett ebbe a térrendszerbe, hisz minden mindennel összefügg, így egyszerre látható, hogy honnan hová alakult a m vészete. Nem akarta a problémákat elsimítani, nem akarta feloldani. A probléma els sorban az ováloktól való elszakadást jelent. Tudatosan nem akarta elkerülni ezt a kérdést, választ akar adni rá.

27

http://www.ludwigmuseum.hu

21

Ezt maguk a m vek és a kiállítás is megteszi. Másrész, bizonyos ponton túl nincs válasz a döntésekre az ember életében. Már az érkezésnél találkozhatunk ezzel a feszültséggel, hisz egyszerre látjuk, mib l indult ki, és hova jutott a m vész. A kérdés a leveg ben marad. 28 A kiállítás az 1975-ös m veivel kezd dik, így kimaradnak az els tíz év alkotásai. A III. és IV. számú teremben eddig még ki sem állított fotók láthatók. A III. terem bal falán Birkás Ákos a Szépm vészeti Múzeumról készített fotóit szemlélhetjük. A jobb oldalon önarcképei, a Rembrant, az önarckép fantomja, majd az egymásra vetített önarckép-festmények következnek. A szemközti falon barátjáról (K. F.) készített

pillanatfelvételek

találhatók.

A

kétszázötven

fotóból

csupán

százhuszonnyolcat állítottak itt ki. A IV. teremben folytatódnak a m vész fotómunkái, melyek f ként filozófiai, nyelvészeti témák körül forognak. Ezek között idézetek, kisebb képregények is szerepelnek. A jobb oldali falon kisebb akvarell vázlatait helyezték el. A 80-as évek eleji festészeti anyagot három kép képviseli a IV. terem végén. A „Fejek” szisztematikusan vannak végigvezetve, végig követhet

a változás,

logikájuk jól szemlélhet . A 2006-os m vekig végigjárva láthatjuk, hogyan alakult Birkás Ákos m vészete, szemlélete. Az I. teremben reprezentáló m vek mutatják be munkásságát. Cél, hogy áttekinthet legyen az a világ, ami a kiállításon bemutatásra kerül.29 A „Fejek” a X. teremt l kezd dnek, így haladva visszafelé egészen a VII. teremig. A X. számú teremben szerepelnek az 1986 és 1993 között készült oválok. Eleinte a nagy

gesztusokkal

festetteket

nézhetjük

meg,

majd

a

letisztultabbakat,

koncentrikusakat. A XIX. terem m vei már Németországban készültek 1995 és 1998 között, az oválok élénk színüek, az alsó tábla jelent s részt takarásban van. A terem végén láthatjuk azokat az oválisokat, melyeknek színei vadabbak lesznek, sávokba rendez dnek. A VII. teremben ismerhet fel az ezredfordulón bekövetkez nagy váltás. Az ovális forma helyett megjelenik az igazi portré. A kéttáblás szerkezet m két különböz arcfelet mutat. Ezek az „Arcok” láthatók a VI. terem jobb falán is. A fal mentén 28

Tárlatvezetés Birkás Ákossal, 2006 nov. 28.-án, LuMú

29

Tárlatvezetés Birkás Ákossal, 2006 nov. 28.-án, LuMú

22

haladhatunk tovább az ötödik terembe. A bal oldalon a 2003-2004-es képekb l „Az ég buszt” és a „FEJEK” egy változatát láthatjuk Az V. számú teremben vehet észre Birkás Ákos m veinek legnagyobb változása. Az „Arcok” fintorognak, ki akarnak törni ebb l a szerkezetb l. Az Arc OT 24.1 A-ML, 2001-nél történik ez meg, ahol még kéttáblás elrendezés van, de a hátsón két arc jelenik meg, az els pedig már majdnem egy teljes arc. A következ nagy változás a teljes szerkezet felbontása. A hosszanti elhelyezés vásznon több arc egymás mellett helyezkednek el. A képek színei a mai digitális világ színeire emlékeztetnek. Teljes felénk való fordulás érz dik az arcokon. Majd ezek az arcok mögé a háborús jelenetek kerülnek. A II. teremben a m vész a legújabb 2006-ban készült festményeit láthatjuk. Az el térben lév emberek most a cselekmény elbeszél i lettek. A hatalmas méret képek egy-egy XX. századi problémát vetnek fel. Többnyire politikai, társadalmi kérdésekkel, emberi kapcsolatokkal foglalkoznak. A VIII. teremben vetítik Fitz Péter – Kálmán János, Fejek cím filmét, illetve itt találhatóak azok a m vek, melyek Birkás Ákos m vészetér l készültek.

.

23

A Birkás Ákos retrospektív kiállításának múzeumpedagógiai feldolgozása három korcsoport számára: Feltevésem szerint Birkás Ákos retrospektív kiállításának különböz részei másmás korosztály számára érthet ek, különböz mélységben dolgozhatóak fel, egyes elemei különböz korcsoporú diákok figyelmét keltik fel. Ennek vizsgálatát három csoportnak megtartott foglakozásokon végzem el: egy általános iskola negyedik és nyolcadik osztályán, valamint egy húsz-huszonnyolc éves f iskolásokból álló csoporton. A differenciálás az egyéni különbségek (érdekl dés, képességek, ismeret) figyelembe vétele az oktató-nevel

folyamat irányításában, szervezésében és a

gyermekkel való személyes kapcsolatban. Mivel a különböz korosztályok egyéni sajátosságokkal rendelkeznek; a gondolkodás, figyelem, érdekl dés egy-egy életkorban más-más jellemz ket mutatnak, ezért a differenciálás nélkülözhetetlen egy kiállítás feldolgozásához. A tárlat tartalmának, anyagának megértéséhez különféle képességek, készségek szükségesek. A foglalkozások témáját ilyen módon választottam meg. Az alábbi alfejezetekben részletezem külön az egyes korosztályok foglalkozásaihoz készített óratervezeteket.

Általános iskola alsó tagozata A prepubertás korban (nyolcadik-kilencedik életév) jelent s fordulat érzékelhet : megváltozik a gyermek viszonya a külvilághoz és a valósághoz. A gondolkodásában természetessé válik, hogy egy-egy dolog a gyermek szempontján kívül más néz pontból is vizsgálható, mérlegelhet . Piaget ezt a jelenséget decentrálásnak nevezi. A gyermek szellemi kapacitása, befogadóképessége megn , er teljesebb a logikai stabilitás. A nagy gy jtések és titkok id szaka ez. A korszak nehézségei például a kett s viszonyulás a gyermeki léthez: szeretne egyszerre gyerek maradni és

24

feln ni. Nagyon sokszor észlelhet , hogy figyelme elkalandozik, „nincs jelen”, álmodozik. 30 A Nemzeti Alaptanterv a negyedik osztály végén megköveteli a vizuális nyelv alapelemeinek ismeretét, ezek elrendezését síkban és térben, egymáshoz való viszonyuk vizsgálatát. A „kifejezés és képz m vészet” terület alá sorolható a m vészeti élmények feldolgozása síkban és térben, illetve a gyermekek élmény- és érzelemvilágához közel álló m vészi alkotások, a m alkotások technikájának ismertetése is. 31 A Kerettanterv a következ ket határozza meg negyedik osztályban „kifejezés, képz m vészet” címszó alatt: Alkotás: A kifejez szándéknak megfelel vizuális eszközök, technikák megválasztása. Élmény, hangulat, érzelem megjelenítése vizuális eszközökkel síkban és térben. Átélt és elképzelt esemény kifejezése síkban és térben. Formaátírás, átszínezés. Befogadás: M alkotások elemzése a téma-tartalom és a vizuális nyelv összefüggésének vizsgálatával. Önálló véleményformálás m alkotásokról. A m alkotásokról megfogalmazódó önálló vélemény, a tetszésnyilvánítás indoklása.32 A követelményeket és pszichológiai jellemz ket figyelembe véve, véleményem szerint, a 10-11 éves korosztály érdekl dési körének leginkább Birkás Ákos Fej-ek cím m alkotásaival való foglalkozás felelne meg, ugyanis tapasztalatom szerint nyitottabbak a nonfiguratív alkotások befogadására, feldolgozására, mint a fels tagozatos általános iskolás gyermekek. Egy három-négy foglalkozásból álló sorozatot terveztem, mivel a múzeumban lehet séget kaptam egy olyan csoporttal foglalkozni, akik szeptember óta minden héten bejárnak Wesley Általános Iskolából. Az intézmény alapítványi fenntartású, célkit zése a hátrányos helyzet

gyerekek felzárkóztatása. A foglalkozások

30

V. Binét Ágnes: A személyiség fejl d se a kisiskolás kortól a serdülésig, In: B. Lakatos Margit – Serf Mónika (szerk.): Pszichológia, Szöveggy jtemény óvodapedagógus hallgatóknak, Trezor Kiadó, Bp., 1999., 248-261. p. 31 N.A.T., 1995 32 Kardos Mária: Rajz és Viziális kultúra a kerettantervben

25

id tartama szokás szerint egy óra. Általában két f

részb l áll: fél óra a

kiállítótérben, majd fél óra irányított alkotás. Természetesen lehet ség van ett l eltérni.

4. osztályos foglalkozás tervezete: Múzeumpedagógiai foglalkozás Birkás Ákos retrospektív kiállításában Foglakozás vezet : Ficsorné Szabó Lia A foglalkozás helye: LUDWIG Kortárs M vészeti Múzeum A foglalkozás ideje: 2007. január 17., Id tartam:1 óra Korosztály: 4. osztály, általános iskola Tanítási anyag: Vizuális nyelv elemeinek vizsgálata, színek vizsgálata, felhasználása síkban és térben Birkás Ákos „fej” m alkotásai kapcsán Az óra típusa: új ismeretet közl , gyakorló óra Célok: •

Oktatási célok: - ismerkedés Birkás Ákos m veivel - a m alkotások megfigyelési szempontjainak b vítése (képz m vészeti alkotások szemlélésével, a m alkotásokra vonatkozó vélemények és a m vek összevetésével) - a látvány verbális megfogalmazása képességének fejlesztése a m alkotások elemzésével - kompozíciós képesség és arányérzék fejlesztése a m alkotások vizsgálata, valamint sík- és térbeli alkotások során - plasztikai érzék fejlesztése térbeli fejek készítésével - a vizuális nyelv elemeinek (vonal, folt, szín) felismertetése a m alkotásokban, illetve ezek tudatos használata képalkotás során - a foltszer el adásmód technikájának megismertetése, alkalmazása - színdifferenciáló-képesség fejlesztése, színérzék fejlesztése, színtapasztalatok gazdagítása - forma- és arányérzék fejlesztése m alkotások megtekintésével, elemzésével - gipsztárgyak megmunkálási technikáinak megismerése, alkalmazása

26

•

Nevelési célok: - érdekl dés felkeltése a kortárs m vészet iránt - kreatív gondolkodás fejlesztése - véleménynyilvánítás bátorítása

Oktatási formák: frontális, frontális vezetés osztálymunka, egyéni, csoportmunka Oktatási módszerek: beszélgetés, el adás, megfigyelés, megbeszélés, összehasonlítás, alkotás, játék, ellen rzés, értékelés, utasítás, szemléltetés Eszközök: lapok a játékhoz ceruza, ecsetek, tempera, kever tálak, vizes edények, fejenként: 2-3 darab A/5-ös rajzlap és 1darab A/4-es fotókarton; gipsz, drótok, gézlapok, tapétaragasztó, fogók, szigetel szalag. Szemléltetéshez: képek, színkör,

27

I. BEVEZETÉS Id igény: 5’ Munkaforma: Frontális Módszer: beszélgetés, el adás Eszközök: 1. El készületek: ruhatár, WC, 2. Ki tudja, hol vagyunk? Ki volt már itt? 3. Múzeumról ismertet : A Ludwig Múzeum kortárs alkotók m veit állítja ki. A Budai Várban m ködött, 2 éve költözött a M vészetek Palotájába. A legfiatalabb múzeum, 17 éve alapították. 2-3. pont ez esetben felesleges, hisz a csoport rendszeresen jár a múzeumba. II. KIÁLLÍTÁS Id igény: 25’ Birkás Ákosról egy pár szó Helyszín: 1 terem Id igény: 2’ Munkaforma: Frontális Módszer: el adás Birkás Ákos 1941-ben született, most 66 éves lesz, körülbelül, mint a nagypapátok. Képz m vészeti F iskolára járt, majd a m vészet mellett tanított a Képz és Iparm vészeti Szakközépiskolában, ma is tanít. Bécsben egy rövid ideig, majd 11 évet Berlinben élt. M vek vizsgálata: Helyszín: I. terem, X- VIII. terem Id igény: 18’ Munkaforma: Frontális vezetés osztálymunka Módszer: beszélgetés, megfigyelés, összehasonlítás, megbeszélés 28

- A kiállítást a következ képpen tervezték: X-IX-VII-VI-V-II; III-IV. Lehetett volna falakkal elválasztani, de Birkás Ákosnak tetszett ez az elrendezés, átláthatóság, hogy egyik térb l a másikba át lehet járni. I. Terem: - Milyen alakzatokat láttok ebben a teremben? - Milyen ovális formát, tárgyat, él lényt láttatok már? - Hoztam nektek néhány képet ovális alakokról. (melléklet) - Mit láttok ezeken? … - Mik lehetnek ezek az oválok? - Miért fej? X. Terem: - Miben különböznek ezek a képek az el z ekt l? (ecsetvonás, expresszívebb) - Mivel érte el ezt a fest ? - Mit akarhat kifejezni ezzel a fest ? •

Fej 14, 1986 - Hány részb l áll? Láttunk már ilyet?

•

Fej 12, 1986 - Számold össze, hány színt találsz a képen? Hány színárnyalatot?

•

Fej 25, 1987 - Mi a különbség a két fél fej között? (bal szürkébb, ugyanazok a színek koszosabbak)

•

Fej 105 D2, 1992 - Hasonlítsd össze az el z képpel! Mutassátok milyen mozdulatokkal festett a fest ? És ezen? (koncentrikusság)

- A táblákat egymás mellett festette, úgy próbálta össze. - Nézzétek meg a táblák elhelyezését ebben a teremben! Szedjük össze a változatokat! 3-2 fedi - nem fedi - majdnem teljesen fedi elcsúsztatott – egy szinten

29

nagyobb – kisebb – ugyanakkora (egy szintben – elcsúsztatva) egy szinten, de különböz méret - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe, amit hazavinne? IX. Terem: •

Fej 167-2Mn8, 1998

•

Fej 165-3Am7, 1997

•

Fej 4Bn5-137, 1995

•

Fej 2An6 154, 1996 - Miben különböznek ezek a fejek az el z t l? (élénk szín) - Milyen színeket használ? - Milyen a hangulatuk?

•

Fej 177 12Mn8, 1998

•

Fej 16-1Mn8, 1998

•

Fej 172-7Mn8, 1998 - Mi történik itt ezekkel az oválokkal? - Mi a különleges ezekben? - Milyenek a hátsó oválok?

- Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe, amit hazavinne? VII. Terem: •

Fej 183-18 Mn9 - Milyen ennek a háttere?

•

ARC OT 1.9-L-A, 1999

•

ARC OT 3.9 P-S, 1999 - Mi történt az oválokkal? - Milyen a két fél arc? - Kik lehetnek ezek? - két különálló fél, egyben más arc - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe, amit hazavinne? - Birkás Ákos elérkezett egy olyan pontra, amikor már nem tudott többé fejeket festeni. Úgy érezte, hogy kimerítette a témát. Tudatos döntést hozott, és változtatott. A legtöbben nehezen fogadták ezt a tényt. Mikor rájöttek, hogy

30

nem várhatnak több fejet a fest t l, elkezdték kapkodni a régi m veit. Mintegy halálát élte meg a fest . VI. Terem: (Csak átvonulunk, engedem, hogy megnézzék a képeket!) - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe, amit hazavinne? II. Terem: •

Férfiak 1.: - Hol játszódik az esemény? Mit csinálnak? - Mi váltotta ki a terrorizmust? Kik azok a terroristák? Mit csinálnak k? Miért? - Kinek van igaza? - Mit nevezünk médiának? – sajtó, tv rádió, stb. - Hogyan mutatja be a média ezeket az eseményeket? (Behozok egy újságot, és olvasok bel le egy rövid hírt, amit lehet elemezni. Pártfogolja-e az elkövet ket, elítéli-e, tárgyilagos, személyes hangvétel -e a hír?) - A média szerepe a mai világban: Milyen gyakran néztek tv-t, olvastok újságot? Ki szokott híradót is nézni? - Érintenek minket? Mi a véleményetek ezekr l a hírekr l? - Mit tudunk tenni?

- Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe, amit hazavinne?

JÁTÉK a papírokkal Id igény: 5’ Helyszín: II. terem Munkaforma: csoportos Módszer: játék Eszközök: nagy csomagolópapír vagy nagy karton, 3-4 A/4-es színes lap, olajpasztell Leterítem a csomagolópapírokat. 3-4 csoportra osztom a gyerekeket. Feladat: a lehet legtöbb megoldást megtalálni a 2-3 lap elhelyezésére. 31

Rajzoljanak ugyanakkora oválokat a lapokra, és behajtogatva próbálják meg elrendezni. Hogyan lehet fej kompozíciókat el állítani még? - Rajzoljatok egy-egy oválist a lapokra. Hajtogassátok be a lapot, amennyire szeretnétek, hogy fedésben legyenek az oválok. Próbáljuk meg a lapokat elhelyezni a csomagolópapíron! Örülnék, ha minél több megoldás születne. . III. ALKOTÁS 1. alkalommal Id igény: 30’ Munkaforma: egyéni munka Módszer: alkotás Eszközök: ecsetek, tempera, vizesedények, fejenként: 2-3 rajzlap és 1 A/4-es fotókarton Színelmélet ismétlése a színkör tanulmányozása alapján: alapszínek, kikeverések. - Jól nézzétek meg ezt az ábrát! Ez egy színkör. Melyek az alapszínek? Miért? Mit nevezünk alapszínnek? Hogyan keverjük ki a lilát? Segít a színkör. Gyere ki, mutasd meg! A zöldet? A narancssárgát? A barnát? Színkeverés közben jusson eszedbe! Ne csak úgy kevergess, mert akkor csupa szürke színt fogsz kapni! Frontális vezetés osztálymunka, szemléltetés, utasítás, megbeszélés „Az én „Fej” alkotásom” Minden gyermek kap 3 különböz nagyságú rajzlapot, és 1 db A/4-es fotókartont. Feladat: elkészíteni mindenkinek a saját „fejét”, kifejezze, ki is valójában, milyen hangulata van, stb. … A kompozíciót maguk választhatják ki, hogy hány lapot, hogyan, milyen méretben használják fel. - Mindenki készítse el a maga fejét, oválját! Fontos, hogy kifejezd azt, milyennek gondolod magad, milyen érzések vannak benned, milyen hangulatod van, stb. Ne rajzolj szemet, szájat, orrot. Kaptok 3 lapot, és egy fotókartont. Úgy ahogy a kiállításban láttuk, egy fej nem egy részb l, hanem két, egymást fed részb l áll. Te is tervezd 32

meg! Melyik rész lesz el l, melyik hátul, 2 vagy 3 lapot használsz fel, milyen szín ováljaid lesznek a különböz lapokon. A lapokat a végén fel kell ragasztanod a fotókartonra. Munkaforma: frontális Módszer: utasítás Ellen rzés Munkaforma: Frontális vezetés csoportmunka Módszer: ellen rzés, értékelés, megbeszélés Kirakjuk mindenkinek a m vét. - Melyik „Fej” kié lehet? Mit fejez ki? Melyiknek a legjobb az elrendezése, színei, melyik az, amelyik legjobban kifejezi azt, amit az alkotója szeretett volna? Melyik tetszik legjobban? IV. KÖVETKEZ FOGLAKOZÁS 2. alkalommal Id igény: 30-55’ Munkaforma: egyéni munka Módszer: alkotás Eszközök: fotókarton; gipsz, drótok, gézlapok, ecsetek, tempera, vizes edények, hungarocell ovális lapok, fogók, ollók Az el z órai munkát kell szoborba áttenniük. Mindenki kap egy hosszabb drótod, amit valamilyen sablon alapján ovális formára kell hajlítani, majd 2 vagy 3 drótot ráf zni erre a drótra, hogy a váz fél tojásformát adjon ki. Gipszes gézlapokkal befedik a hosszanti drótokat, majd ezeket összekötve is betekerik. Száradni hagyják. Ha kész, be kell festeniük temperával az el z órai munka alapján. - Ma a múlt órai munkátokat folytatjuk, szobrot fogunk létrehozni drótok és gipsz segítségével. El ször hajlítsátok meg a kapott drótot ovális formára a … sablon segítségével. A többi drótot próbáljátok rögzíteni, úgy hogy csak az egyik oldalon legyen. Majd a drótokat vonjátok be gipszes gézzel. Vonjátok be körbe is. Most hagyjuk száradni! ELPAKOLÁS 33

V. KÖVETKEZ FOGLALKOZÁS 3. alkalommal Id igény: 30-55’ Munkaforma: egyéni munka Módszer: alkotás, differenciálás, megbeszélés, szemléltetés Eszközök: gipsz, víz, tapétaragasztó, m anyag tálkák, kever pálcák, gézek, ollók, fed fólia, fogó A/4-es rajzlapok, ceruzák, ecsetek, festék, víz, kever tálak, színkör, .. El készítés: 5 perc 2 gyerek a gézeket vágja, a többi bekeveri kis tálkákban a gipszet. - Megkérnélek titeket, hogy annyi gézt vágjatok fel, amennyit csak tudtok! Titeket pedig arra, hogy a kis tálkákba öntött vízhez adjatok hozzá gipszet, el ször egy pohárral, majd ha nem elég s r , még egy pohárral! Folyamatosan kevergessétek! Munkaforma: frontális vezetés egyéni munka, egyéni munka Módszer: , megbeszélés, szemléltetés, alkotás, differenciálás Eszközök: ecsetek, temperafesték, víz, kever tálak, színkör, A gyerekek egy része múlt órán befejezte a gipsz alakzatokat, k ezen az alkalmon festéssel fognak foglalkozni. Színelméleti, színkeverési kérdéseket veszünk át, színkör, f színek, … A gipsz „fejek”, úgy ahogy a kiállításon látták, 2 fele valamilyen ellentétet fejezzen ki. - Akiknek a múlt órával kész lettek, jöjjenek ide egy csokorba! Mi ez, amit láttok? (színkör), mire való? Melyek a f színek? Miért? A színkör segítségével mondjátok meg, hogyan keverjük ki a narancssárgát, …! Ha valamit nem tudtok, hogy kell kikeverni, gyertek ide, és nézzétek meg a színkörön. A csoport másik fele befejezi a gipszelést. Annak, aki kész lesz vele óra vége el tt, azokkal színelméleti kérdéseket veszek át, és rajzlapra megtervezhetik a „fejeket”,

34

milyen színt használjanak hozzá, színkeverések. Ha a gipsz megszárad, befesthetik (ami valószín a következ órán történik meg.) - Aki kész van, jöjjön ide! Mi ez, amit láttok? (színkör), mire való? Melyek a f színek? Miért? A színkör segítségével mondjátok meg, hogyan keverjük ki a narancssárgát, …! Ha valamit nem tudtok, hogy kell kikeverni, gyertek ide, és nézzétek meg a színkörön. - Lapon tervezzétek meg a „fejeteket”! Milyen színeket fogtok hozzá használni? Keverjétek a színeket!

Ellen rzés, Értékelés Munkaforma: Frontális vezetés csoportmunka Módszer: ellen rzés, értékelés Kirakjuk mindenkinek a m vét. - Melyik tetszik legjobban? Miért? - Milyen ellentétet fejeznek ki? ELPAKOLÁS

35

Általános iskola fels tagozata A tizenkett -tizenhárom életév környékén egy újabb jelent s változás történik a gyermekek életében: belépnek a tizenhét, tizennyolc éves korukig tartó meghatározó életszakaszukba, a serdül korba. Az önállósági törekvésekkel teli id szakban nyitottak az élet megismerésére és szeretnének feln ttek lenni, fékezhetetlen vitakedv jellemzi

ket. Gondolkodásukat jelent sen befolyásolják az érzelmi,

motivációs tényez k. 33 A Nemzeti Alaptantervben a nyolcadik osztály „Kifejezés, képz m vészet” követelményei a következ ket tartalmazza: látványok, m alkotások képi, plasztikai átírásai. Hangulatok, érzelmek kifejezése különböz

témák feldolgozása során.

M vészettörténeti ismeretek, ezen belül m vészeti ágak, m fajok, m típusok; ábrázolási és kifejezési konvenciók kialakulása, a m vészet szerepe a különböz korokban és kultúrákban. A legkiemelked bb alkotások és alkotók megismerése, felismerése. 34 Feltételezéseimre és a követelményekre alapozva a nyolcadikosok egy alkalmas foglalkozásának témája „Az én szememmel a világ problémái” címet viseli.

8.osztályos foglalkozás tervezete Múzeumpedagógiai foglalkozás: A világ problémái a gyerekek szemével Bikás Ákos m veinek inspirációjával Foglakozás vezet : Ficsorné Szabó Lia A foglalkozás helye: LUDWIG Kortárs M vészeti Múzeum A foglalkozás ideje: 2007. január 17. Korosztály: 8. osztály, általános iskola Tanítási anyag: A világ problémái a gyerekek szemével Bikás Ákos m veinek inspirációjával 33

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó R., Bp., 1999.

34

N.A.T., 1995

36

Az óra típusa: új ismereteket közl óra Célok: • Oktatási célok - ismerkedés Birkás Ákos m veivel - a m alkotások megfigyelési szempontjainak b vítése (képz m vészeti alkotások szemlélésével, a m alkotásokra vonatkozó vélemények és a m vek összevetésével) - a látványok verbális megfogalmazása képességének fejlesztése - kifejez képesség fejlesztése (a formák, formakapcsolatok, színek mondanivaló érdekében történ megválasztásával) - a vizuális kifejez képesség fejlesztése (pl.: élmény, átélt esemény, érzelem, hangulat vagy elképzelt jelenet megjelenítésével; a kifejez

szándéknak

megfelel színbeli és formai megjelenítéssel) - képalkotó- és kifejez képesség fejlesztése - kompozíciós képesség fejlesztése - ismeretek a portréfestészetr l • Nevelési célok - erkölcsi érzék fejlesztése - napjaink problémáinak megbeszélése, - érdekl dés felkeltése a kortárs m vészet, Birkás Ákos m vei iránt - kreatív gondolkodás fejlesztése - véleménynyilvánítás bátorítása Oktatási formák: frontális, frontális vezetés osztálymunka, egyéni, csoportmunka Oktatási módszere: beszélgetés, el adás, megfigyelés, rögzítés, megbeszélés, összehasonlítás, alkotás, játék, ellen rzés, értékelés , utasítás, m elemzés Eszközök: olajpasztell, A/5-ös rajzlap, anyagok, újságokból kivágások, ragasztó, feladatlapok, táblák, puffok??

37

I. BEVEZETÉS Id igény: 5’ Munkaforma: Frontális Módszer: beszélgetés, el adás 1. El készületek: ruhatár, WC, 2. Ki tudja, hol vagyunk? Ki volt már itt? 3. Múzeumról ismertet „A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gy jt kortárs m vészeti múzeuma, melyet 1989-ben alapított a magyar kulturális kormányzat. Gy jteményének alapja az a 70 m tárgy, melyet a a m gy jt Peter és Irene Ludwig adományozott a magyar államnak. Az ajándékot 1991ben 91 újabb m követte, melyek tartós letétként kerültek Magyarországra. Az új múzeum els állandó kiállítása ezzel egyid ben nyílt meg a Budavári Palota ’A’ épületében. Az intézmény 1996-ban Kortárs M vészeti Múzeummá alakult és jelent s magyar anyaggal gazdagodott. A Ludwig Múzeum 2005. március 15-t l új épületben, a legkorszer bb múzeumtechnológiai körülmények között m ködik. Három szinten mintegy 3300 m2-nyi kiállítótérrel rendelkezik; az 1300 m2-es els szinten láthatók az id szaki kiállítások, a fels két szinten pedig a gy jtemény válogatott darabjai..” http://www.ludwigmuseum.hu

2-3. pont felesleges, hisz a csoport rendszeresen jár a Múzeumba. II. KIÁLLÍTÁS Id igény: 25’ Portrékról Helyszín: 2. terem Id igény: 7’ Munkaforma: Frontális Módszer: szemléltetés, beszélgetés 38

Kirakok a földre több korszak nevét papíron: Egyiptom, Középkor, Reneszánsz, Barokk, XIX. sz.(v. Historizus és Romantika), XX. sz. El ször adok évszámokat, amit be kell rakniuk a megfelel alá. Minden nagy kategóriához 3-4 kép tartozik, el kell rendezniük. Az adott korra jellemz kártyákat pedig el kell rendezniük alatta. Beszélgetünk arról, hogyan változott meg a portré funkciója, hogyan szabadult fel a kötöttségekt l, … A következ címkék, és képek: EGYIPTOM Az emberi alakokat síkban ábrázolták, a testrészeket a legnagyobb vagy legjellemz bb nézetb l: pl. a fej oldalról, a szem szemb l. A túlvilági lét számára készítették. Echnaton domborm A hercegn k – Echnaton lányai Deir el Medinah Halászat KÖZÉPKOR KERESZTÉNY M VÉSZET Vallási témájú alkotások. Inkább jelleg nélküli arcokat ábrázoltak, nem személyiségeket. Giotto: Szent István Ravenna San Appoline San angelo in formis Tomeso de Modena: Albert Treviso RENESZÁNSZ Az általános emberi szépséget ábrázolták. A portréfestészet ekkor terjedt el. Él modell után festettek. Leonardo: Leonardo: Mona Lisa Pisanello: Isabella d’este Gentille Bellini: Cornaro sz

39

BAROKK Jellemz a fény-árnyék hatásának vizsgálata; túlzott érzelmek kifejezése; az öltözet, környezet túldíszítettsége, zsúfolása. Rembrant: Önarckép Caravaggio: Beteg Bacchus Gainsboroght: Mary Howe Boucher: Madamme Pompadour XIX. SZ. Törekednek a személyek egyre életh bb képmásának, bels tulajdonságok kifejezésének ábrázolására. Festésmód egyre szabadabb Manet: Önarckép Mednyánszky: Csavargó Borsos József: Nemzet r Munkácsy: Ásító inas XX. SZ. A portré célja megváltozik, a bels tulajdon-ságok, érzések szabad kifejezése jellemzi legkülönfélébb stílusban. Vajda Lajos: Liliomos kép Bacon: Sikító ember Berenice Abbott: James Joyce Francesco Clemente: T z Julian Schnabel: önarckép - Készítettem nektek egy feladatot. Hoztam különböz korokból portrékat. Ki kell válogatni, hogy milyen korszakban készülhetett, és a megfelel kor címkéje alá betenni. Segíthetnek az egy-egy korról jellemz ir l készült mondatok. - Mit látunk? Mi változott a korszakok folyamán? Mi célból készítettek portrékat? A XX. századra egyre szabadabb kifejezés. A digitális világ, fényképezés betöltötte azt a célt, hogy valóságh en adja vissza az arcokat, a m vészet célja megváltozott, a bels tulajdonságok, érzések kifejezése a f cél.

40

Birkás Ákosról egy pár szó Helyszín: 2. terem Id igény: 1’ Munkaforma: Frontális Módszer: el adás, - Birkás Ákos 1941-ben született, ’59-’65-ig a Képz m vészeti F iskolára járt, mestere Fónyi Géza volt. Képz

és Iparm vészeti Szakközépiskolában,

Népm ves Intézetben tanított. 1989-t l Bécsben rövid id t, majd 1992-2003ig Berlinben élt. Ováljairól vált híres, amit már az els megpillanthattatok.

Az

ezredforduló

táján

stílust

teremben is

váltott,

figurális

képalkotásra váltott sokak megrökönyödésére.

Feladatlap Id igény: 10’ Munkaforma: Egyéni Módszer: megfigyelés, összehasonlítás, rögzítés - Mindenkinek adok feladatlapot, töltsétek ki, 10 perc után végignézzük a kiállítást a feladatlapotok alapján. - A teremszámokat az oszlopok oldalán találjátok meg. Feladatlap ellen rzése a kiállítás megtekintése során Id igény: 11’ Munkaforma: Frontális vezetés csoportmunka Módszer: megbeszélés, ellen rzés, értékelés, beszélgetés (A fennmaradt id szerint a kérdésekb l választok.) - Mit választottatok a 7. feladatra? Hogyan járnátok körbe a kiállítást? Miért? - A kiállítást a következ képpen tervezték: X-IX-VII-VI-V-II; III-IV. Lehetett volna falakkal elválasztani, de Birkás Ákosnak tetszett ez az elrendezés, átláthatóság, hogy egyik térb l a másikba át lehet járni. - Hány korszakra osztottátok? Melyek a jellemz i? /(70-es évek fotók, els munkák, 80-as évek közepe fejek, 2000-arcok, 2002-többalakos, 2004többalakos+háttér, 2006-os)

41

I. terem: - Milyen m veket válogattak ebben a teremben? Miért? X. terem: •

Fej 14, 1986

•

Fej 12, 1986

•

Fej 25, 1987

•

Fej 105 D2, 1992

- Milyen fogalmak jutottak eszetekbe? - Mit fejezhet ki Birkás Ákos a „Fej” m veivel? Neked mit jelent? - Miért nevezi fejnek az alkotásokat? - Birkás Ákos tudatosa választotta ezt a formát. A fotók után találhatók azok a munkái, amib l kialakult a fej, ovál forma. Amikor a 80-as évek elején visszatért egy fél éves amerikai kirándulás után hazatért, úgy érezte, valami mást kellene alkotnia, valami harsányat, hangosat, nagyot. Akkor találta meg a formát. Az ovál forma igazából azt a teret írja le, amit a kezével a feje fölül indulva oválisan ír le. Mint egy szekrény, ebbe dolgozza bele magát. - Milyen az elrendezése? Milyen a két tábla helyzete? - A táblákat egymás mellett festette, úgy próbálta össze. - Hány teret különböztetünk meg a képen?(3: maga a 2 tábla, fej-háttér, fejen belül) - Befele húzás – magába fordulás - Milyen színeket használ? Van különbség az ovál két fele között? Mit jelenthet? - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, amelyen érzékelhet a fordulópont egy korszakon belül? (expresszív-lehiggadt, centrális) - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe? IX. terem: •

Fej 167-2Mn8, 1998

•

Fej 165-3Am7, 1997

•

Fej 4Bn5-137, 1995

•

Fej 2An6 154, 1996

42

- Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, amelyen érzékelhet , hogy fordulópont egy korszakon belül? - Ezt a képet még Magyarországon festette, ezt már Berlinben .. Mi a különbség? Milyen hangulatot fejez ki? •

Fej 177 12Mn8, 1998

•

Fej 16-1Mn8, 1998

•

Fej 172-7Mn8, 1998

- Itt egy újabb változás. (6.) Mit fedeztek fel? - Egyre jobban érdekli az eltakart rész, talán azzal foglalkozik legtöbbet, legjobban kidolgozott rész lesz. - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe? VII. terem: - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, ahol érzékelhet , hogy fordulópont egy korszakon belül, vagy egy korszakváltás? •

Fej 183-18 Mn9

•

ARC OT 1.9-L-A, 1999

•

ARC OT 3.9 P-S, 1999

- Mi lett az oválisokból? - Birkás Ákos elérkezett egy olyan pontra, amikor már nem tudott többé fejeket festeni.

Úgy érezte, hogy kimerítette a témát. Tudatos döntést hozott, és

változtatott. A legtöbben nehezen fogadták ezt a tényt. Mikor rájöttek, hogy nem várhatnak több fejet a fest t l, elkezdték kapkodni a régi m veit. Mintegy halát élte meg a fest . - Milyenek ezek a portrék? VI. terem - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, amelyen érzékelhet a fordulópont egy korszakon belül? - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe?

43

V. terem - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, amelyen érzékelhet

a

korszakváltás, fordulópont egy korszakon belül? Mi történik itt portrékkal? •

ARC OT6.OG-EK, 2000

•

ARC OT A.IEK-GER, 2001

•

ARC OT 24.1 A-M-L, 2001

- A m vész úgy érezte, hogy ez a megoldás sem hozta meg a szabadságát, fogva tartja ez a kett s kompozíció, kitörni szeretne bel le. Nagy változtatásra kellett rászánnia magát. Érezhet

már az arcokon (), hogy próbálnak kitörni.

Elkezdenek fintorogni. •

FEJEK 2MSCL, 2002

•

FEJEK 8 TAN, 2001

•

FEJEK 16NALE, 2002

•

FEJEK 14 SELT, 2002

- Mi történik itt? Mi változik? (több arc, hosszanti elhelyezés, színek) •

Az út (46 ALA), 2004

•

Gyakorlat (47 BSS), 2004

•

Füst (44), 2004

•

Füst (41 SWM), 2004

- Mi történik? Milyen furcsaságot láttok az alkotásokon? Mi történik a kép hátterében? (alakok mögött a háttér, el l boldogok – hátul feszültség) - Mit fejezhet ez ki? (érdektelenség) - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe? II. terem - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, ahol érzékelhet a korszakváltás, fordulópont egy korszakon belül? (el térbe kerül a cselekmény) •

A metró, 2006: - Mit ábrázolhat? Kik ezek az emberek? Hol lehet ez? (tokiói metró, iszlám n ) - Milyen szemmel néznek a n re?

44

- Egy párizsi kiállításra készült. Hátterében az arabok, iszlámizmus, tüntetések állnak. A Japán világban az iszlám képvisel i az indonézek. Az emberek reagálása az volt: Nincs közünk hozzá, minek fest ilyeneket. - Tudunk párhuzamot mondani a fest életéb l? (külföldön idegenként) •

Az utca, 2006 - Mit látunk? Hol lehet? Kik lehetnek? (amsterdami utca) milyen nemzetiségiek? Milyen érzést kelt bennünk?

•

Férfiak 1., 2006 (tüntetés): - Hol játszódik az esemény? Mit csinálnak? - Mi váltotta ki a terrorizmust? - Kinek van igaza? - A média hogy tálalja? - A média szerepe a mai világban? - Érintenek minket? - Mit tudunk tenni?

- Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe? III. ALKOTÁS 30’ Id igény: 30’ Munkaforma: egyéni munka Módszer: alkotás Eszközök: olajpasztell, A/5-ös rajzlap, anyagok, újságokból kivágások, ragasztó "Az én szememmel a világ problémái" vagy "A legsokkolóbb élményem az életemben" vegyes technika: olajpasztell, A/5-ös rajzlap, anyagok, újságokból kivágások - A mai alkalommal készítsétek arról képet, milyen az egész társadalmat érint problémákat láttok, amir l az emberek beszélnek. Mi az, ami legsokkolóbban hatott rád? Rendelkezésedre állnak újságpapírok, anyagok, papírok, és olajpasztell. Minél többfajta anyagot használjatok föl bel le! Ellen rzés, Értékelés Munkaforma: Frontális vezetés csoportmunka Módszer: ellen rzés, értékelés: A m alkotások közös megtekintése 45

- Szerintetek melyik milyen eseményt ábrázol? - Melyik milyen jelleg problémát feszeget? - Melyik tetszik a legjobban? - Köszönöm az aktív munkátokat!

Feln tt csoport Úgy gondoltam, a feln tt csoport igényli az egész kiállítás áttekintését. Mivel nincs alkotómunka, ezért több id marad a múzeumi sétára. Feltételezésem szerint ket leginkább a fotómunkák érdekeli. Ez az anyag igen elvont gondolkodást igényel, s t talán még nekik is nehezen értelmezhet az egyes nyelvi vagy filozófiai gondolatok. A feln tt csoport érdekl d egyetemisták és egy-két id sebb barátból állt össze. A társaság sok id t tölt együtt, m vészeti m veltségüket az iskolában szerezeték. A tárlatvezetés id tartamát másfél órában határoztuk meg.

Feln tt csoport foglalkozás tervezete: Múzeumpedagógiai foglalkozás az érdekl d korosztályom részére a Birkás Ákos retrospektív kiállításában

Foglakozás vezet : Ficsorné Szabó Lia A foglalkozás helye: LUDWIG Kortárs M vészeti Múzeum A foglalkozás ideje: 2007. január Korosztály: 22-27 évesek Célok: •

Oktatási célok: - ismeretek a kortárs m vészetr l, ezen belül Birkás Ákos m vészetér l, - a portrékról átfogó ismeret kialakítása,

•

Nevelési célok: - érdekl dés felkeltése a kortárs m vészet felé, - kreatív gondolkodás fejlesztése, - erkölcsi értékekre nevelés 46

Eszközök: feladatlap, táblák a lapokhoz, ceruza, Szemléltetéshez: portréfestmények, Korszakok nevei és jellemz i

I. BEVEZETÉS Id igény: 5’ Munkaforma: Frontális Módszer: beszélgetés, el adás

1. El készületek: ruhatár, 2. Ki tudja, hol vagyunk? Ki volt már itt? 3. Múzeumról ismertet : Ludwig Múzeum története, épület története, épület elrendezése, „A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gy jt kortárs m vészeti múzeuma, melyet 1989-ben alapított a magyar kulturális kormányzat. Gy jteményének alapja az a 70 m tárgy, melyet a a m gy jt Peter és Irene Ludwig adományozott a magyar államnak. Az ajándékot 1991ben 91 újabb m követte, melyek tartós letétként kerültek Magyarországra. Az új múzeum els állandó kiállítása ezzel egyid ben nyílt meg a Budavári Palota ’A’ épületében. Az intézmény 1996-ban Kortárs M vészeti Múzeummá alakult és jelent s magyar anyaggal gazdagodott. A Ludwig Múzeum

2005.

március

15-t l

új

épületben,

a

legkorszer bb

múzeumtechnológiai körülmények között m ködik. Három szinten mintegy 3300 m2-nyi kiállítótérrel rendelkezik; az 1300 m2-es els szinten láthatók az id szaki kiállítások, a fels

két szinten pedig a gy jtemény válogatott

47

darabjai. A harmadik emeleten a hatvanas évek végét l a kilencvenes évek elejéig mutatunk be válogatást a múzeum gy jteményéb l. A képzeletbeli sort három jelent s, kés i Picasso festmény nyitja. Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg vagy Jasper Johns m vei az amerikai pop-art, Chuck Close, Malcolm Morley vagy Richard Estes képei a hiperrealizmus értékes darabjai. A hatvanas, hetvenes évek közép-kelet-európai avantgarde törekvéseit tükröz

m vek (Keserü Ilona, Lakner László, Frey Krisztián,

Jovánovics György) a nyugati tendenciákkal párhuzamba állítva jelennek meg, csakúgy mint a hetvenes évek geometrikus, minimalista m vei (Bak Imre) vagy a nyolcvanas évek nemzetközi újfestészete (A.R. Penck, Georg Baselitz, Markus Lüpertz, illetve Fehér László, Birkás Ákos és mások). A Fluxus, a koncept art és az akcióm vészet törekvéseit többek között Joseph Beuys, Arnulf Rainer, Erdély Miklós és Hajas Tibor m vein keresztül jelenítjük meg. A rendszerváltozás el tti nemhivatalos kelet-európai m vészetet képviselik ezen kívül a „nonkonformista” orosz m vészek (Tatjana Nazarenko, Jurij Lejderman) m vei.” http://www.ludwigmuseum.hu

A földszinten található két m kerül bemutatásra: Bik Van Der Pol: Cím nélkül (Erdély Miklós nyomán), 2003; Németh Ilona: Kapszulák, 2003.

II. KIÁLLÍTÁS Id igény: 60-70’ Portrék története Helyszín: 2. terem Id igény: 10’ Munkaforma: Frontális vezetés csoportmunka 48

Módszer: szemléltetés, beszélgetés, Kirakok a földre több korszak nevét papíron: Egyiptom, Középkor, Reneszánsz, Barokk, XIX. sz.(v. Historizus és Romantika), XX. sz. El ször adok évszámokat, amit be kell rakniuk a megfelel alá. Minden nagy kategóriához 3-4 kép tartozik, el kell rendezniük. Az adott korra jellemz kártyákat pedig el kell rendezniük alatta. Beszélgetünk arról, hogyan változott meg a portré funkciója, hogyan szabadult fel a kötöttségekt l, … A következ címkék, és képek: EGYIPTOM Az emberi alakokat síkban ábrázolták, a testrészeket a legnagyobb vagy legjellemz bb nézetb l: pl. a fej oldalról, a szem szemb l. A túlvilági lét számára készítették. Echnaton domborm A hercegn k – Echnaton lányai Deir el Medinah Halászat KÖZÉPKOR KERESZTÉNY M VÉSZET Vallási témájú alkotások. Inkább jelleg nélküli arcokat ábrázoltak, nem személyiségeket. Giotto: Szent István Ravenna San Appoline San angelo in formis Tomeso de Modena: Albert Treviso RENESZÁNSZ Az általános emberi szépséget ábrázolták. A portréfestészet ekkor terjedt el. Él modell után festettek. Leonardo: Leonardo: Mona Lisa Pisanello: Isabella d’este Gentille Bellini: Cornaro sz.

49

BAROKK Jellemz a fény-árnyék hatásának vizsgálata; túlzott érzelmek kifejezése; az öltözet, környezet túldíszítettsége, zsúfolása. Rembrant: Önarckép Caravaggio: Beteg Bacchus Gainsboroght: Mary Howe Boucher: Madamme Pompadour XIX. SZ. Törekednek a személyek egyre életh bb képmásának, bels

tulajdonságok

kifejezésének ábrázolására. Festésmód egyre szabadabb Manet: Önarckép Mednyánszky: Csavargó Borsos József: Nemzet r Munkácsy: Ásító inas XX. SZ. A portré célja megváltozik, a bels tulajdonságok, érzések szabad kifejezése jellemzi legkülönfélébb stílusban. Vajda Lajos: Liliomos kép Bacon: Sikító ember Berenice Abbott: James Joyce Francesco Clemente: T z Julian Schnabel: önarckép - Készítettem nektek egy feladatot. Hoztam különböz korokból portrékat. Ki kell válogatni, hogy milyen korszakban készülhetett, és a megfelel kor címkéje alá betenni. Segíthetnek az egy-egy korról jellemz ir l készült mondatok. - Mit látunk? Mi változott a korszakok folyamán? Mi célból készítettek portrékat? A XX. századra egyre szabadabb kifejezés. A digitális világ, fényképezés betöltötte azt a célt, hogy valóságh en adja vissza az arcokat, a m vészet célja megváltozott, a bels tulajdonságok, érzések kifejezése a f cél.

50

Birkás Ákos élete Helyszín: 2. terem Id igény: 1’ Munkaforma: Frontális Módszer: el adás - Birkás Ákos 1941-ben született, ’59-’65-ig a Képz m vészeti F iskolára járt, mestere Fónyi Géza volt. Képz

és Iparm vészeti Szakközépiskolában,

Népm ves Intézetben tanított. ?’89-t l Bécsben, majd ’92-2003-ig Berlinben élt. Ováljairól vált híres, amit már az els teremben is megpillanthattatok. Az ezredforduló táján stílust váltott, figurális képalkotásra váltott sokak megrökönyödésére.

Feladatlap Id igény: 20’ Munkaforma: Egyéni Módszer: megfigyelés, összehasonlítás, rögzítés Feladatlap ellen rzése a kiállítás megtekintése során Id igény: 30-40’ Munkaforma: Frontális vezetés csoportmunka Módszer: el adás, megbeszélés, beszélgetés (A fennmaradt id szerint a kérdésekb l választok.) - Mit választottatok a 7. feladatra? Hogyan járnátok körbe a kiállítást? Miért? - A kiállítást a következ képpen tervezték: X-IX-VII-VI-V-II; III-IV. Lehetett volna falakkal elválasztani, de Birkás Ákosnak tetszett ez az elrendezés, átláthatóság, hogy egyik térb l a másikba át lehet járni. - Hány korszakra osztottátok? Melyek a jellemz i? /(70-es évek fotók, els munkák, 80-as évek közepe fejek, 2000-arcok, 2002-többalakos, 2004többalakos+háttér, 2006-os)

51

III. terem: - Ezzel a teremmel kezdjük a kiállítás megtekintését. Id rendbe nézve a 3. és 4. teremmel kezd dik Birkás Ákos m vészetének bemutatása, ha id

szerinti

sorrendben szeretnénk megnézni. Birkás Ákos a f iskolai évek után festéssel foglalkozik, majd a 70-es évek elejét l a fotózás kezdi érdekelni. Három f témában tevékenykedik: a múzeumi fotók, portréfotók, és az egyébbe sorolható fotók, alkalmi felvetések. •

Occan borotvája

-Az 1. fotója az Occan borotvája, mely egy 14. sz.-i filozófus, aki szerin a magyarázatot, jelenség okait redukálni, minimalizálni kell. Tisztázás, egyszer sítés szándéka fotóval. •

„A 60-as években a portrékat végtelenül sokáig festettem, át és átfestettem õket,egyik réteget a másikra. A látható végeredmény csak a jéghegy csucsa volt, a felszín alatt egy sor variáció lapult. A fotózás viszont azt a lehetõséget kínálta, hogy a variációk egész sorát mutassam meg, mintha az önarcképfestõ,valahányszor a tükörbe pillant, teljes képet rögzítene. A fényképezõgép szolgált itt tükörként, és a korábban a festménybe beletemetett képsort mintegy széthúztam, kiterítettem, mint egy leporellót.„

- Mit válaszoltatok az 1. feladatra? Az önarckép festésekkor a mozzanatok egymásra rétegz dnek, míg a fotónál egymás mellett jelenik meg. •

Rembrandt, az önarckép fantomja, 1977

- Ezzel a kérdéssel játszik itt a m vész. Rembrandt önarckép festményeit egymásra fotózta. •

Önarckép-festés fényképez géppel

•

Önarckép-festés fényképez gép, 1977

•

Önarcképek, 500 önarckép különböz festmény átvetítve

- Ezen a falon az önarckép fotóit láthatjátok, hátrább pedig 500 önarckép festményt vetített egymásra. •

M vészet – Múzeum – M vészet: Az élet nyomai a Múzeum küls falán

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Részletek a Budapesti Szépm vészeti Múzeum faláról

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Tükröz dés (3x6 kép)

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Tükröz dés, 1977 (2 kép)

52

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Tükrözés, 1976 (2kép)

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Kép és néz je, (11 kép)

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Orsi a múzeumban, 1972

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Egy nyugdíjas Goya Kivégzés c. festményét szemléli, miközben buborékok tapadnak a negatívra

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Birkás Ákos Madonna el tt, 1977

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Zuborán: Madonna „lebeg ” néz vel

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Nelli fényképez géppel

- Ezeken a falakon pegig a Szépm vészeti Múzeumban készített fotóit láthatjátok. A küls és bels tér egyaránt érdekelte, olyan részleteket fotózott le, amelyekre nem figyel föl egy egyszer

látogató. A küls

fala repedéseit, elváltozásait

vizsgálja, a bels térben pedig a néz és kép viszonyát. •

K. Ferenc – Egy Barátság, 1977-78, 128 kép a 250-b l

- Ezen a hosszú falon pedig barátja arcát különböz nézetb l vizsgálja. Keressetek egyformákat! IV. TEREM - Birkás Ákos sokat foglalkozik nyelvészettel, filozófiával ebben az id ben, ami m alkotásain visszaköszön. Sokat olvasott külföldi m veket, filozófusok elméleteit, külföldi m vészeti újságokat. Ezeken keresztül képezte magát •

”Beszéd-e a m vészet? Ha beszéd, akkor párbeszéd? Vagy pedig olyan, mint egy párbeszéd?”„Ha a néz hallgatónak nincs lehet sége ugyanazon szinten ugyanazokkal a médiumokkal válaszolni, mint amivel megszólítják, akkor ez nem jelenti a párbeszéd lehet ségét. Ki fosztja meg a néz t ett l a lehet ségt l?”

- Mit jelent ez az idézet? A m vészet miért párbeszéd? Kik között? Mik azok az ugyanazon

médiumok?

Lehet-e

egyáltalán

ugyanolyan

médiumokkal

kommunikálni? •

Szöveg és kép, 1977, Fazekas György és Lengyel András vetk z -öltöz akciója

- Ezen a fotón egy vetk z -öltöz akciót láthatunk.

53

•

Képzeletbeli Festészet, 1977 ”Bernát Aurél állítólag azt írta valahol, hogy nem számít, ami a vászonra kerül, hanem ami az ecset és vászon között történik.”

•

Szöveg és festés, 1979 (képregény)

- Ha végignéztétek ezt a képregényt, fogalmazzátok meg, mi játszódik a képen! Mi történik? Mivel foglalkozik? Számodra mit jelent/het? •

Vázlatok 1979,10x4 kép

•

Vázlatok, 1980-82(4 portré színezve)

•

Vázlatok, 1985-86

•

Festésvázlatok, 1980-82

- Ezen a falon különböz vázlatokat láthattok. •

ArcV., 1985 (torony)

•

Hegyvidék, 1984

•

Arc III., 1985

- A 80-as évek elején egy amerikai nyaralás után hazatérve, úgy érezte vissza kell térnie a festészethez, és valami nagyot, hatalmasat, harsányat kéne létrehozni. Kéttáblás nagy felületekre festett, mintha gyerekrajzokat utánozná, egyszer formákkal, expresszív színekkel hatalmas felületeket hozott létre. A szimmetrikus elrendezés alapvet volt számára. A Rorshach-tesztb l indult ki. Ha messzebb megyünk, akkor látható, hogy az elemekb l egy arc látszódik. I. terem: - Milyen m veket válogattak ebben a teremben? Miért? X. terem: •

Fej 14, 1986

•

Fej 12, 1986

•

Fej 25, 1987

•

Fej 105 D2, 1992

- Milyen fogalmak jutottak eszetekbe? - Mit fejezhet ki Birkás Ákos a „Fej” m veivel? Neked mit jelent? - Miért nevezi fejnek az alkotásokat?

54

- B. Á. tudatosa választotta ezt a formát. Az ovál forma igazából azt a teret írja le, amit a kezével a feje fölül indulva oválisan ír le. Mint egy szekrény, ebbe dolgozza bele magát. - Milyen az elrendezése? Milyen a két tábla helyzete? - A táblákat egymás mellett festette, úgy próbálta össze. - Hány teret különböztetünk meg a képen?(3: maga a 2 tábla, fej-háttér, fejen belül) - Befele húzás – magába fordulás - Milyen színeket használ? Van különbség az ovál két fele között? Mit jelenthet? - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, amelyen érzékelhet a fordulópont egy korszakon belül? (expresszív-lehiggadt, centrális) - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe? IX. terem: •

Fej 167-2Mn8, 1998

•

Fej 165-3Am7, 1997

•

Fej 4Bn5-137, 1995

•

Fej 2An6 154, 1996

- Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, amelyen érzékelhet , hogy fordulópont egy korszakon belül? - Ezt a képet még Magyarországon festette, ezt már Berlinben. Mi a különbség? Milyen hangulatot fejez ki? •

Fej 177 12Mn8, 1998

•

Fej 16-1Mn8, 1998

•

Fej 172-7Mn8, 1998

- Itt egy újabb változás. Mit fedeztek fel? - Egyre jobban érdekli az eltakart rész, talán azzal foglalkozik legtöbbet, legjobban kidolgozott rész lesz. - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe? VII. terem: - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, ahol érzékelhet , hogy fordulópont egy korszakon belül, vagy egy korszakváltás? •

Fej 183-18 Mn9

55

•

ARC OT 1.9-L-A, 1999

•

ARC OT 3.9 P-S, 1999

- Mi lett az oválisokból? - Birkás Ákos elérkezett egy olyan pontra, amikor már nem tudott többé fejeket festeni.

Úgy érezte, hogy kimerítette a témát. Tudatos döntést hozott, és

változtatott. A legtöbben nehezen fogadták ezt a tényt. Mikor rájöttek, hogy nem várhatnak több fejet a fest t l, elkezdték kapkodni a régi m veit. Mintegy halát élte meg a fest . - Milyenek ezek a portrék? VI. terem - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, amelyen érzékelhet a fordulópont egy korszakon belül? V. terem - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, amelyen érzékelhet a korszakváltás, fordulópont egy korszakon belül? Mi történik itt portrékkal? •

ARC OT6.OG-EK, 2000

•

ARC OT A.IEK-GER, 2001

•

ARC OT 24.1 A-M-L, 2001

- A m vész úgy érezte, hogy ez a megoldás sem hozta meg a szabadságát, fogva tartja ez a kett s kompozíció, kitörni szeretne bel le. Nagy változtatásra kellett rászánnia magát. Érezhet már az arcokon (), hogy próbálnak kitörni. Elkezdenek fintorogni. •

FEJEK 2MSCL, 2002

•

FEJEK 8 TAN, 2001

•

FEJEK 16NALE, 2002

•

FEJEK 14 SELT, 2002

- Mi történik itt? Mi változik? (több arc, hosszanti elhelyezés, színek) •

Az út (46 ALA), 2004

•

Gyakorlat (47 BSS), 2004

•

Füst (44), 2004

•

Füst (41 SWM), 2004

56

- Mi történik? Milyen furcsaságot láttok az alkotásokon? Mi történik a kép hátterében? (alakok mögött a háttér, el l boldogok – hátul feszültség) - Mit fejezhet ez ki? (érdektelenség) - Ebben a teremben van valakinek kedvenc képe? II. terem - Találtatok ebben a teremben olyan alkotást, ahol érzékelhet a korszakváltás, fordulópont egy korszakon belül? (el térbe kerül a cselekmény) •

A metró, 2006:

- Mit ábrázolhat? Kik ezek az emberek? Hol lehet ez? (tokiói metró, iszlám n ) - Milyen szemmel néznek a n re? - Egy párizsi kiállításra készült. Hátterében az arabok, iszlámizmus, tüntetések állnak. A Japán világban az iszlám képvisel i az indonézek. Az emberek reagálása az volt: Nincs közünk hozzá, minek fest ilyeneket. - Tudunk párhuzamot mondani a fest életéb l? (külföldön idegenként) •

Az utca, 2006

- Mit látunk? Hol lehet? Kik lehetnek? (amsterdami utca) milyen nemzetiségiek? Milyen érzést kelt bennünk? •

Férfiak 1, 2006 (tüntetés)

- Hol játszódik az esemény? Mit csinálnak? - Mi váltotta ki a terrorizmust? - Kinek van igaza? - A média hogy tálalja? - A média szerepe a mai világban? - Érintenek minket? - Mit tudunk tenni?

57

Múzeumpedagógiai óra megtartása, elemzése, tanulságok A megtartott órák sok tanulsággal szolgáltak. Az el zetes tervezettekhez képest sokszor másképp alakult az óra, de sohe nem vett rossz irányt. Nagyon sok tapasztalat, rugalmasság és kreativitás kell ahhoz, hogy a megtervezett órához képest el merjünk térni, ha azt szükségesnek gondoljuk. Sosem szabad, hogy az óraterv túlzottan megkösse a kezünket, igaz az lesz az irányvonal, feltétlenül irányvonal, ami mentén haladnunk kell. Nagy kihívást jelentett az id kezelés egymás után következ foglalkozások miatt. Egyes esetekben az id sz kössége azt diktálta, hogy rövidítsek, és csak a lényegre koncentráljak. Persze ez többször megijesztett, de igyekeztem úrrá lenni a helyzeten. Visszatekintve már látom, hogy túlterveztem az órákat. Túl sokat akartam, és ezért szelektálnom kellett. Nagy nehézséget okozott, hogy a negyedikesek és nyolcadikosok órája egymás után következett és az els csoport rendszeresen késett, így rövidebb id alatt kellett belezsúfolnom mindazt, amit el re kigondoltam. A kiállítás végigjárását is le kellett rövidítenem, így nem jutott elég id a Férfiak 1. cím kép elemzéséhez, sem a médiáról való b vebb beszélgetéshez. Az alkotást a kiállítótérben végeztettem el. Talán így sokkal inspirálóbb volt a m alkotások között rajzolniuk, mint a m helyben. A elkészült m veket látva rájöttem, hogy nagy nehézséget okozott a gyerekeknek a két lap eltolása. (Ez lecsökkentette a megoldások változatosságát, hisz mind két lapra ugyanakkora ovális formát rajzoltak, amit nem lehet tologatni, csak az eltakart részt lehet variálni.) A második alkalommal a drótváz elkészítéséhez kevés id állt rendelkezésre, ezért kénytelen voltam az alakzatot leegyszer síteni. Ahelyett, hogy az alapdrótra rögzítették volna a gyerekek a többi drótot, a hungarocellb l vágott oválisokra szurkálták. Mivel az alkotást nem így próbáltam ki, az órán több váratlan nehézséggel kellett szembenéznem. A gipszes gézcsíkokat nehéz volt rögzíteni az alakzat széléhez. Az eredeti változatban a drótalap alá tekertem a lelógó gézt, míg ebben az esetben nem lehetett jól kifeszíten. A hungarocellhez nehézen tapad a gipsz. Így a lapok lelógtak a súlyuknál fogva, nem tartotta meg semmi. !! Akadályozta a munkát, hogy kevés gipszes edényt vittem, lassabban fértek hozzá, lassabban haladtak. Mivel többen nem lettek kész az órán, a következ n héten

58

folytathatták. Voltak már olyanok, akik a festést kezdhették el, de a nagy részük csak az azt követ alkalommal lettek készen. A következ alkalmak gördülékenyebbek voltak, volt elég edény, eszköz, és nem késtek annyit. A negyedikeseknek elmondásuk szerint a „Fejek” tetszettek jobban, habár nem jutott id

az ellenkez jér l teljes mértékig megbizonyosodni. A rajzoknál,

festményeknél egyértelm en megjelent, hogy a lányok nagyon vonzódtak a ’90-es évek végi oválisokhoz, ahol élénk, er s színek, pink vagy ciklámen, er s zöld dominálnak. A fiúkat általában a komorabb képek fogták meg. Egyik jükre a háromrészes Fej (14) tett nagy hatást, szerette volna ezt megvalósítani több-kevesebb sikerrel. Mivel a negyedikesekkel kifutottunk az id b l, még az alkotás kell s közepében voltak, amikor a nyolcadikosok megérkeztek. Így a megérkez ket feladatlappal elbocsátottam egy pár szavas bevezet után, hogy járják körbe önállóan a kiállítást. Mikor a negyedikesek órája befejez dött, összehívtam a nyolcadikos csapatatot, és a portrés játékkal folytattuk. Hamar kiderült, hogy a feladatlapok komplex kérdéseire nem jutott id , nem volt alkalom alaposan körbenézni a kiállítást. Az együttes ellen rzésre sem jutott annyi id , mint amennyit gondoltam, és az utolsó képekre, ami a lényeg lett volna, kevesebb id jutott. De a céljaim nagyjából megvalósultak. Az alkotó munkát jobban élvezték, mint az el z eket, és jobban le is kötötte ket. Az egyik fiúnak nem tetszett az olajpasztell kréta, minden áron ceruzát akart használni. Végül szenzációs alkotást hozott létre. A lapot két részre osztotta, az egyiken háború, a másikon a környezetszennyezés szerepelt, a két rész középen egy elhajtható lappal választotta el, így egyszerre csak az egyik, illetve a másik témát lehetett látni. Az alkotásaik témája nagyrészt környezetszennyezés, kábítószer, ittas vezetés, katasztrófák, háború, agresszió körül forgott. Ezzel a korosztállyal volt a legnehezebb bánnom. Egyértelm en jobban tetszettek nekik Birkás Ákos figuratív képei. Nagyon érdekelte ket a 2006-os képek témái, hírek, problémák. A feladatlapon az utolsó kérdés arról szólt, melyik m alkotást vinnék magukkal. Talán jobb lett volna, ha a kérdés úgy szól, hogy melyik m alkotás teszik legjobban a kiállításon. A tízb l ketten nem szeretnék egyik képet sem hazavinni, mert ijeszt ek, nem akarják

59

családjukat ijesztgetni. Az idei képek közül négyen választottak: a Férfiak 2-t ketten, a A futárt és a Konyhát egyen-egyen. A fejek közül a kilencedik teremben az 1998asat, és 1997-eset. Ketten nem válaszoltak erre a kérdésre. Az egyik lány kijelentette a „Fejekr l”, hogy borzasztóan „depisek”. A feln tt csoport vezetése már sokkal könnyebb volt. Mivel az ismer seim, ezért magabiztosabbnak éreztem magam. Nehezebb feladat volt viszont, hogy sokkal több információval kellett készülnöm. Nagyobb kihívást jelentett a fotók megfejtése, elvont kérdések, filozófiai, nyelvészeti jelentések értelmezése. A portrés feladat feloldotta a csapatot, közös er vel aktívan dolgoztak. Sikerült felelevenítenem elásott tudásukat, érdekl désüket felkeltenem. A feladatlap ismét hosszúra sikerült, túl sok kérdést tartalmazott, túl összetetteket. Aki nem fejezte be, a kiállítás együttes megtekintésénél is szorgalmasan jegyzetelt. A tárlatvezetésre b séges id nk volt. A fotók és az idézetek kapcsán értékes, tartalmas ötletek, gondolatok merültek fel. Végig aktív volt a csoport, érdekl d . Véleményük a kortárs m vészetr l sokat változott a beszélgetések alatt. Elmondták, hogy egészen más volt egyedül végignézniük a kiállítást, másként értelmeztek dolgokat, mint miután együtt átbeszéltük. A feladatlap kérdéseivel kapcsolatban hasonló problémákkal találkoztam. Nehéz volt megválaszolni azt, hogy melyik képet vinné haza magával az ember. Feln tt korban ez függ a személy stílusától, a otthonának berendezését l, színét l is. Minden lapra került valamilyen válasz, általában több. A 11. feladatlapon 20 kép címe szerepel. Legtöbben a 14-es számú Fejet, és a Férfiak 2-t választották. Legtöbben, heten választottak Fejet, a 14-es számút négyszer, a K.F.-et kétszer, a 105-öst egyszer. A második legtöbbet (ötször) választott a 2006-os képek, melyek közül a Férfiak 2-t négyszer, a A metrót egyszer. Utána következnek az „Arcok” négy szavazattal, majd a fejek háttérrel (három): Gyakorlat (2), Az út (1). Egyvalaki választotta csak a fotókat, a Festmény és néz jét.

60

III. FEJEZET Konklúzió: a hipotézis vizsgálata, igazolása A negyedikes csoportnál a foglalkozás kényszer

rövidsége miatt nem tudtam

megvizsgálni, hogy tényleg nehezen értelmezhet k Birkás Ákos új képei. Csupán az óra

végi

beszélgetések,

munkájuk

utólagos

vizsgálata

során

nyerhettem

bizonyosságot arról, hogy feltételezéseim megalapozottak voltak. A nyolcadikosoknál szembet n bb volt ez az ellentét. Említettem el z ekben, hogy újragondolva a feladatlap egy kérdését: mely képet vinnék haza, nem volt túl szerencsés. Mégis a kiállítás megtekintése közben fogékonnyá váltak a beszélgetésre az új m vekr l, a „Fejek” azonban nagy részüknek távoliak maradtak. A feltételezésem egyedül a feln tt csoportnál volt téves. Birkás Ákos fotómunkái nehezen értelmezhet k, talán még a feln tteknek is. A m vész elmondása alapján f leg a fiatal képz m vészeket érdekeli ez a téma, ugyanis a m vészeti oktatásban manapság kerül feldolgozásra a 60-70-es évek. Háttérismeretek nélkül az értelmezésben nagy hátránnyal indul bárki, barátaimnál is ez volt tapasztalható. A tetszést meghatározzák bármely irányú el ítéleteink. Leggyakrabban az tapasztalható, hogy ha valaki nem érti az adott m vet, nem is tetszik neki. A feltételezéseim, így a kérdések szerkesztése is ezen a következtetésen alapulnak. Diagramon is ábrázolom a mellékletben a vizsgált korosztályok által megválaszolt kérdés eredményét. A hipotézisem nagyrészt beigazolódott. Fontos a különböz

korcsoportok

adottságainak figyelembe vétele, f ként a kortárs m vészet megismerése során. Nem mindegy, hogy kiknek milyen anyagot mutatunk be, és milyen módon. Tapasztalataim alapján hipotézisem kiegészült egy újabb megállapítással. A kiállításon belüli differenciálást nem csak a korosztályokra jellemz pszichológiai, érdekl dési tényez k határozzák meg, hanem az id is. Egy szervezett kiállításmegtekintés során nem mindig van id nk, és nem mindig célszer , a kiállítás egészét megtekintenünk, így a m alkotások közül válogatnunk kell.

61

Vizsgálódásom során sokmindent átélhettem. Hatalmas élmény volt számomra az órák megtartása, sok tanulsággal szolgált. Remélem ezeket az ismereteket, gyakorlatot a jöv ben kamatoztathatom, illetve továbbfejleszthetem.

62

MELLÉKLETEK Bibliográfia •

Szip cs Krisztina (Szerk.): Birkás Ákos: M vek 1975–2006, Kiállítás katalógusa, Ludwig Múzeum – Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006. november 24.- 2007. Február 4.

•

Szip cs Krisztina: Koncetuális festészet. Birkás Ákos m veir l. IN: Birkás Ákos: M vek 1975–2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006, 7-18. p.

•

Sasvári Edit: Építmény vagy út? Beszélgetés Birkás Ákossal, IN: Birkás Ákos: M vek 1975–2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006, 41-53. p.

•

Kiállított m vek jegyzéke, IN: Birkás Ákos: M vek 1975–2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum - Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006, 153-155. p.

•

Életrajz, Bibliográfia, IN: Birkás Ákos: M vek 1975–2006, Szerk.: Szip cs Krisztina, Ludwig Múzeum - Kortárs M vészeti Múzeum, Bp. 2006, 158165. p.

•

Fitz Péter (szerk.): Birkás Ákos és Forgács Éva levelezése 1993. aug.11. és 1994 okt. 13. között (részletek), F városi Képtár - Kiscelli Múzeum, Bp. 1994.

•

Fitz Péter – Kálmán János: Fejek. Portréfilm, MTV, 1991-1992, 35’

•

Birkás Ákos m vészete – beszélgetés a m vésszel, A m vész és a közönség kapcsolata. Vitavezet

Szabics Ágnes képz m vész, múzeumpedagógus,

2006 nov.28., LuMú •

Tárlatvezetés Birkás Ákossal, 2006 nov. 28.-án, LuMú

•

Is-Is randevú: Birkás Ákos képz m vésszel és Földényi F. László m vészeti íróval, 2006 ápr. 12, LuMú

•

Kerekasztal-beszélgetés

Birkás

Ákossal:

Szip cs

Krisztina

vezette

beszélgetés résztvev i: 2007 Febr. 2., LuMú •

Birkás Ákos életm ve: Beszélgetés a m vésszel, a Ludwig Múzeum munkatársainak bels anyaga, 2006, LuMú

1

•

Ludwig Múzeum honlapja: http://www.ludwigmuseum.hu

•

Hornyik Sándor: Alice és a látszat sivataga, In: M ért , 2007. Jan., X.évf. 1.szám, 6. p.

•

Marosi Ern : A kép változásai: Birkás Ákos retrospektív kiállítása, In: Új m vészet, 2007.jan., XVIII. évf.1.szám, 17-19 p.

•

Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar M vészet 1800-tól napjainkig, Corvina Kiadó, 2002

•

Hegyi Lóránt: Új szenzibilitás, Magvet Könyvkiadó, 1983

•

Krén Katalin-Marx József:A neoavantgarde, Gondolat Könyvkiadó, 1981

•

Szabó Attila: M vészettörténet vázlatokban, A kezdetekt l napjainkig, Veritas, Gy r, 1996

•

Herbert Read: A modern festészet, Corvina Kiadó, 1968

•

E. H. Gombrich: A m vészet története, Gondolat, Bp., 1983, 455-509. p.

•

David Piper: A m vészet élvezete, Helikon kiadó, 1984. 18-23. p.

•

Castiglione László: Hellenisztikus m vészet, Corvina Kiadó, Bp. 1980, 143159. p.

•

Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz m vészete, Corvina Kiadó, Budapest, 1982.

•

Kárpáti Andrea: A firkák felfedezése, In: B. Lakatos Margit – Serf Mónika (szerk.): Pszichológia, Szöveggy jtemény óvodapedagógus hallgatóknak, Trezor Kiadó, Bp., 1999. 231-245. p.

•

V. Binét Ágnes: A személyiség fejl d se a kisiskolás kortól a serdülésig, In: B. Lakatos Margit – Serf Mónika (szerk.): Pszichológia, Szöveggy jtemény óvodapedagógus hallgatóknak, Trezor Kiadó, Bp., 1999., 248-261. p.

•

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó R., Bp., 1999.

•

Bakos Tamás – Bálványos Huba – Preisinger Zsuzsa – Sándor Zsuzsa: Vizuális kultúra III. - A vizuális nevelés pedagógiája a 6-12 éves korosztályban, Balassi Kiadó, Bp. 2000

•

Kardos Mária: Rajz és Vizuális kultúra a kerettantervben

•

Nemzeti Alaptanterv, 1995

•

Magyar Értelmez Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Bp. 2002

•

Birkás Ákos: www.btmfk.iif.hu/birkas.html 2

•

Magányügy? Intim, személyes m vek, M csarnok: www.mucsarnok.hu:

•

Birkás Ákos: http://www.artportal.hu/lexikon

•

Birkás Ákos el adása: Ki az áldozat? Ki a tettes? és Mi a teendô? 1. http://www.artpool.hu

•

Birkás Ákos el adása: Az avangard halála : http://www.artpool.hu

•

Rácz Sándorné r. alezredes jelentése Birkás Ákos elõadásáról: http://www.radio.hu

•

A festészet esélyei: Birkás Ákossal beszélget Cserba Júlia http://www.balkon.hu

•

SINKÓ

ISTVÁN:

Hírbe

hozva,

Élet

és

Irodalom,

2006.01.08,

www.es.hu/pd/ •

Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet: Lóska Lajos: Festészet (1945–1995): http://mek.oszk.hu

•

Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet: Lóska Lajos: Grafika (1945–1995) http://mek.oszk.hu

•

Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet: Lóska Lajos: Szobrászat (1945–1995) : http://mek.oszk.hu

•

Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet: Szobrászat (1890–1945): http://mek.osz

•

Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet: Festészet, grafika (1890–1948) http://mek.oszk.hu

•

A fotográfia története: http://hu.wikipedia.org/wiki

•

Kolta Magdolna: Képmutatók, A fotográfia látás kultúrtörténete : http://www.fotomuzeum.hu/kepmutogatok

•

Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. kötet: Bán András: Fotóm vészet http://mek.oszk.hu

•

Fotóm vészet Magyarországon : http://artportal.hu/lexikon

•

Hiperrealizmus:http://artportal.hu/lexikon/fogalmi_szocikkek/hiperrealizmus/

•

Konceptuális m vészet (koncept m vészet Magyarországon) : http://artportal.hu/lexikon/

•

KNOLL GALLÉRIA : http://artportal.hu/intezmenyek/galeriak/knoll_galeria

3

•

Dékei Kriszta: Van közöd? - Magánügy a M csarnokban : http://artportal.hu/forrasok/cikkek

•

Frissen festve / Új festészet – Ernst múz. http://artportal.hu/lexikon/muveszeti_iranyzatok/frissen_festve_uj_festeszet :

•

Rabinec : http://artportal.hu/lexikon

•

Új Szenzibilitás http://artportal.hu/lexikon

•

Sinkó István: Fest i reflexiók egy elméleti vitához, M ért 2003. december Figurativitás és félmosoly http://artportal.hu/forrasok/cikkek

•

Kocziszky Éva: Az arc olvasása :Fiziognómia és vizuális kommunikáció : http://nyitottegyetem.phil-inst.hu

•

A portré hanyatlása–M vészet 1914, Tizenharmadik évfolyam, 1914 , Harmadik szám, p. 153-163. M VÉSZET szerk: Lyka K. http://www.mke.hu/lyka

•

Tízéves a Ludwig Múzeum Beszélgetés Néray Katalinnal http://www.nepszava.hu

•

: Douglas Davis:Modern és posztodern http://www.artpool.hu/Al/al01/Birkas_Douglas.html

4

Kiállítás leírása: I. TEREM •

Fej 12Bn6-144, 1996

•

Fej 168-3Mn8, 1998

•

Fej 169-4Mn8, 1998

•

Fej 60, 1989

II. TEREM •

Olaj 2006

•

Ellenfény 2006

•

A metró 2006

•

Férfiak 2, 2006

•

Az utca 2006

•

A futár 2006

•

Férfiak (tüntetés), 2006

•

Konyha 2006

III. TEREM •

Occan borotvája

•

„A 60-as években a portrékat végtelenül sokáig festettem, át és átfestettem õket,egyik réteget a másikra. A látható végeredmény csak a jéghegy csucsa volt, a felszín alatt egy sor variáció lapult. A fotózás viszont azt a lehetõséget kínálta, hogy a variációk egész sorát mutassam meg, mintha az önarcképfestõ,valahányszor a tükörbe pillant, teljes képet rögzítene. A fényképezõgép szolgált itt tükörként, és a korábban a festménybe beletemetett képsort mintegy széthúztam, kiterítettem, mint egy leporellót.„

•

Rembrant az önarckép fantomja, 1977

•

Önarckép-festés fényképez géppel

•

Önarckép-festés fényképez gép, 1977

•

Önarcképek, 500 önarckép különböz festmény átvetítve

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Az élet nyomai a Múzeum küls falán

5

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Részletek a Budapesti Szépm vészeti Múzeum faláról

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Tükröz dés (3x6 kép)

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Tükröz dés, 1977 (2 kép)

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Tükrözés, 1976 (2kép)

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Kép és néz je, (11 kép)

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Orsi a múzeumban, 1972

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Egy nyugdíjas Goya Kivégzés c. festményét szemléli, miközben buborékok tapadnak a negatívra

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Birkás Ákos Madonna el tt, 1977

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Zuborán: Madonna „lebeg ” néz vel

•

M vészet – Múzeum – M vészet: Nelli fényképez géppel

•

könyvben:”A múzeum szemléletének olyan típusait keresem, melyek nem azáltal kreatívak, mert viszonylag szokatlan területr l közelítenek hozzá (szociológia, pszichológia, …) hanem, amelyekben konnotált jelentések „képz m vészként” terjednek ki, mégpedig magán a képz m vészet hagyományos területén belül. Ezúttal s szemlél dés a tükrözés/tükröz dés fogalom köré csoportosul, mely egyrészt olyan topológiai sémákat tudatosít, melyek kulcsa a néz

tényleges néz pontja, a jelenléte, másrészt sajátos

szintagmatikus, paradigmatikus ill. érzékviszonylatokat tudatosít. •

K. Ferenc – Egy Barátság, 1977-78, 128 kép a 250-b l

IV. TEREM •

ArcV., 1985 (torony)

•

Hegyvidék, 1984

•

Arc III., 1985

•

Képzeletbeli Festészet, 1977 ”Bernát Aurél állítólag azt írta valahol, hogy nem számít, ami a vászonra kerül, hanem ami az ecset és vászon között történik.”

•

Szöveg és Kép: Marat, A festészet feltámadása, 1979

•

Szöveg és festés, 1979 (képregény)

•

Szöveg és kép, 1977, Fazekas György és Lengyel András vetk z -öltöz akciója 6

•

”Beszéd-e a m vészet? Ha beszéd, akkor párbeszéd? Vagy pedig olyan, mint egy párbeszéd?” „Ha a néz hallgatónak nincs lehet sége ugyanazon szinten ugyanazokkal a médiumokkal válaszolni, mint amivel megszólítják, akkor ez nem jelenti a párbeszéd lehet ségét. Ki fosztja meg a néz t ett l a lehet ségt l?”

•

Szöveg és kép, 1979, Fusztráció

•

Éjszakai munka – szövegellenes projekt

•

Szöveg és kép: Az Angyal Könyv, 1978

•

Önarckép, 1978

•

Zuzu, 1978

•

Vázlatok 1979,10x4 kép

•

Vázlatok, 1980-82(4 portré színezve)

•

Vázlatok, 1985-86

•

Festésvázlatok, 1980-82

V. TEREM •

ARC OT6.OG-EK, 2000

•

ARC OT A.IEK-GER, 2001

•

ARC OT 24.1 A-M-L, 2001

•

FEJEK 2MSCL, 2002

•

FEJEK 8 TAN, 2001

•

FEJEK 16NALE, 2002

•

FEJEK 14 SELT, 2002

•

Az út (46 ALA), 2004

•

Gyakorlat (47 BSS), 2004

•

Füst (44), 2004

•

Füst (41 SWM), 2004

VI. TEREM •

Fej 175-13Mn8, 1998

•

ARCOT4.OL-AX, 2000

•

ARC OT.11.O MeS-L, 2000 7

•

ARC 14.OL-SAA, 2000

•

ARC OT 18.1A-JB, 2001

•

ARC OT 7.OEK, 2000

•

FEJEK 27VLJ, 2003

•

Ég buszon 40SNK, 2004

VIII. TEREM •

Fej 164-2Am7, 1997

•

Fej 183-18Mn9, 1999

•

Fej 174-9Mn8, 1998

•

ARC OT1.9-L-A, 1999

•

ARC OT3.9 P-S, 1999

IX. TEREM •

Fej 102, 1992

•

Fej 167-2Mn8, 1998

•

Fej 165-3Am7, 1997

•

Fej 4Bn5-137, 1995

•

Fej 2An6-154, 1996

•

Fej 177-12Mn8, 1998

•

Fej 166-1Mn8, 1998

•

Fej 172-7Mn8, 1998

X. TEREM •

K. F. 1986-87

•

Fej 14, 1986

•

Fej 12, 1986

•

Fej 15, 1986

•

Fej 25, 1987

•

Fej 105D2, 1992

•

Fej 101, 1992 uaz

•

Fej A.R. III., 1993

8

Feladatlapok 8 osztályos feladatlap BIRKÁS ÁKOS: M VEK 1975-2006 LUDWIG MÚZEUM FELADATLAP Általános Iskola 8. osztálya részére 2007. január 17. 1. Milyen fogalmak jutnak eszedbe Birkás Ákos „Fej” alkotásait nézve! Sorolj fel néhányat!

2. Mit fejezhet ki Birkás Ákos a „Fej” m veivel? Neked mit jelent?

3. Hány korszakra lehetne bontani ezt a kiállítást. Ezeknek az id szakoknak milyen tulajdonságaik vannak?

4. Van-e az adott id szakon belül változás? Melyik m veken látható ez?

5. Keress változásokat az 5. teremben! Mi történt a portrékkal? Miben különbözik az el z ekt l? (elrendezés, stílus, el tér-háttér)

6. Milyen problémákkal foglalkozik a m vész a 2005-2006-os években? 7. Látva a kiállítást, milyen útvonalon járnád be? Milyen tematika szerint tervezték meg? Írd le sorrendben a termek számait, ahogyan te végigjárnád!

8.

Melyik m vet vinnéd haza a kiállításról? Melyik korszakából való a választott kép?

9

Feln tt csoport feladatlap BIRKÁS ÁKOS: M VEK 1975-2006 LUDWIG MÚZEUM FELADATLAP Feln tt csoport részére 1. Mi a különbség önarckép festése és a fényképezés között? Fogalmazza meg a saját szavaival! 2. Milyennek kell lennie a m vészetnek Birkás Ákos szerint? Mib l gondolja? Írja le a m címét? Fogalmazza meg saját szavaival, mit jelent ez? 3. Mit üzen önnek a Szöveg és festés c. képregény? 4. Milyen fogalmak jutnak eszébe Birkás Ákos „Fej” alkotásait nézve! Soroljon fel néhányat!

5. Mit fejezhet ki Birkás Ákos a „Fej” m veivel? Mit jelent az ön számára?

6. Hány korszakra lehetne bontani ezt a kiállítást. Az id szakoknak milyen tulajdonságaik vannak? 7. Van-e az adott id szakon belül változás? Melyik m veken látható ez? 8. Keressen változásokat az 5. teremben! Mi történt a portrékkal? Miben különbözik az el z ekt l? (elrendezés, stílus, el tér-háttér)

9. Milyen problémákkal foglalkozik a m vész a 2005-2006-os években? 10. Látva a kiállítást, milyen útvonalon járná be? Milyen tematika szerint tervezték meg? Írja le sorrendben a termek számait, ahogyan végigjárná!

11. Melyik m vet vinné haza a kiállításról? Melyik korszakából való a választott kép?

10

Szemléltetés a 4. osztályhoz

11

12

13

Szemléltetés a 8. osztályhoz

Ókori Egyiptom

2. ábra: Deir el Medinah

1. ábra: Echnaton domborm

3. ábra: A hercegn k – Echnaton lányai

4. ábra: Halászat

14

Középkori keresztény m vészet

5. ábra: San angelo in formis

7. ábra: Giotto: Szent István

6. ábra: Tomeso de Modena: Albert Treviso

8. ábra: Ravenna San Appoline

15

Reneszánsz

9. ábra: Leonardo da Vinci: Önarckép

10. ábra: Gentille Bellini: Cornaro sz.

11. ábra: Leonardo da Vinci: Mona Lisa

12. ábra: Pisanello: Isabella d’este

16

Barokk

13. ábra: Caravaggio: Beteg Bacchus

14. ábra: Rembrant: Önarckép

15. ábra: Gainsboroght: Mary Howe

16. ábra: Boucher: Madamme Pompadour

17

XIX. század

17. ábra: Manet: Önarckép

18. ábra: Munkácsy: Ásító inas

19. ábra: Mednyánszky: Csavargó

20. ábra: Borsos József: Nemzet r

18

XX. század

22. ábra: Bacon: Sikító ember 21. ábra: Berenice Abbott: James Joyce

24. ábra: Julian Schnabel: önarckép

23. ábra: Vajda Lajos: Liliomos kép

25. ábra: Francesco Clemente: T z

19

Birkás Ákos m vei

26. ábra: Önarcképfestés kamerával

27. ábra: Rembrandt, az önarckép fantomja

28. ábra: Arc 5 (torony)

29. ábra: Arc 3

20

30. ábra: Fej 14

32. ábra: Fej 102

31. ábra: Fej 25

33. ábra: Fej 105 D2

21

35. ábra: Fej (178-13Mn8) 34. ábra: Fej (12Bn6-144)

36. ábra: Arc (OT 11.0MeS-L)

37. ábra: Arc (OT 7.0H-EK)

22

38. ábra: Cím nélkül (24.1A-M-L)

39. ábra: Fejek (2 MSCL)

40. ábra: Gyakorlat (47 BSS)

23

41. ábra: Ég busz (40 SNK)

42. ábra: A metró (58)

43. ábra: Férfiak 2 (63)

24

BAK IMRE

44. ábra: Bak Imre: Tükrözés (Nap-madár-arc)

25

Ábrajegyzék 1. ábra: Echnaton domborm ..................................................................................... 14 2. ábra: Deir el Medinah ............................................................................................ 14 3. ábra: A hercegn k – Echnaton lányai .................................................................... 14 4. ábra: Halászat ......................................................................................................... 14 5. ábra: San angelo in formis ..................................................................................... 15 6. ábra: Tomeso de Modena: Albert Treviso ............................................................. 15 7. ábra: Giotto: Szent István....................................................................................... 15 8. ábra: Ravenna San Appoline.................................................................................. 15 9. ábra: Leonardo da Vinci: Önarckép ....................................................................... 16 10. ábra: Gentille Bellini: Cornaro sz. ....................................................................... 16 11. ábra: Leonardo da Vinci: Mona Lisa ................................................................... 16 12. ábra: Pisanello: Isabella d’este ............................................................................. 16 13. ábra: Caravaggio: Beteg Bacchus ........................................................................ 17 14. ábra: Rembrant: Önarckép .................................................................................. 17 15. ábra: Gainsboroght: Mary Howe.......................................................................... 17 16. ábra: Boucher: Madamme Pompadour ................................................................ 17 17. ábra: Manet: Önarckép........................................................................................ 18 18. ábra: Munkácsy: Ásító inas................................................................................. 18 19. ábra: Mednyánszky: Csavargó ............................................................................. 18 20. ábra: Borsos József: Nemzet r............................................................................. 18 21. ábra: Berenice Abbott: James Joyce .................................................................... 19 22. ábra: Bacon: Sikító ember.................................................................................... 19 23. ábra: Vajda Lajos: Liliomos kép .......................................................................... 19 24. ábra: Julian Schnabel: önarckép........................................................................... 19 25. ábra: Francesco Clemente: T z............................................................................ 19 26. ábra: Önarcképfestés kamerával .......................................................................... 20 27. ábra: Rembrandt, az önarckép fantomja............................................................... 20 28. ábra: Arc 5 (torony).............................................................................................. 20 29. ábra: Arc 3............................................................................................................ 20 30. ábra: Fej 14........................................................................................................... 21 31. ábra: Fej 25........................................................................................................... 21 32. ábra: Fej 102......................................................................................................... 21 33. ábra: Fej 105 D2................................................................................................... 21 34. ábra: Fej (12Bn6-144) .......................................................................................... 22 35. ábra: Fej (178-13Mn8) ......................................................................................... 22 36. ábra: Arc (OT 11.0MeS-L) .................................................................................. 22 37. ábra: Arc (OT 7.0H-EK) ...................................................................................... 22 38. ábra: Cím nélkül (24.1A-M-L)............................................................................. 23 39. ábra: Fejek (2 MSCL) .......................................................................................... 23 40. ábra: Gyakorlat (47 BSS) ..................................................................................... 23 41. ábra: Ég busz (40 SNK) ..................................................................................... 24 42. ábra: A metró (58)................................................................................................ 24 43. ábra: Férfiak 2 (63) .............................................................................................. 24 44. ábra: Bak Imre: Tükrözés (Nap-madár-arc)......................................................... 25

26