KORÁBBI KONGRESSZUSOK:

KORÁBBI KONGRESSZUSOK: Fiatal Nőorvosok I. Kongresszusa, Szeged

2005. október 25-29.

Fiatal Nőorvosok II. Kongresszusa, Zalakaros

2006. október 26-27.

Fiatal Nőorvosok III. Kongresszusa, Siófok 2007. november 8-9. Fiatal Nőorvosok IV. Kongresszusa, Tapolca

2008. november 27-29.

Fiatal Nőorvosok V. Kongresszusa, Balatonfüred

2009. november 12-14.

Fiatal Nőorvosok VI. Kongresszusa, Várgesztes

2010. november 4-6.

Fiatal Nőorvosok VII. Kongresszusa, Orosháza-Gyopárosfürdő

2011. november 17-19.

Fiatal Nőorvosok VIII. Kongresszusa, Debrecen

2012. november 30. - december 1.

Kedves Kollégák! A Fiatal Nőorvosok Társaságának immár IX. Kongresszusára kerül sor idén novemberben. Ebben az évben is nagyszámú előadás biztosít tartalmas programot. Sok fiatal kolléga igen színvonalas prezentáció keretében számol be tudományos munkásságáról; sokan bármilyen nemzetközi rendezvényen megállnák a helyüket. Örömünkre szolgál, hogy nemcsak a fiatal szülész-nőgyógyász szakorvosjelöltek és szakorvosok körében népszerű a Kongresszus, hanem a tapasztaltabb generáció is szívesen ellátogat a rendezvényre. Ebben az évben Kongresszusunk során a Fiatal Nőorvosok Társaságának tudományos és szakmai partnere a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája. A közvetlenül a Velencei-tó partján található Velence Resort & Spa**** idei Kongresszusunk helyszíne, ami egyszerre spa, wellness és konferencia szálloda, így az ismételten nagyszerűnek ígérkező tudományos program mellett aktív pihenésre, kikapcsolódásra is lesz lehetőség. A fiatalság a lendület, a tettvágy, az újszerű problémamegoldás képviselője. Az újítás jegyében idén a tudományos előadások mellett immár a gyakorlati jellegű képzésnek is szerepet szánunk. A Kongresszust egy orvos-beteg kommunikációs tréninggel kezdjük, másnap pedig a laparoszkópos pszichomotoros készségek fejlesztésére lesz lehetősége a gyakorlatokra jelentkezőknek. Természetesen – eleget téve sokak kérésének – a Fiatal Nőorvosok Társasága részéről idén sem marad el a legjobbnak ítélt előadás megjutalmazása. Szívből remélem, hogy a Kongresszus lehetőséget ad a hasznos vélemény- és tapasztalatcserére, valamint szakmai, tudományos együttműködések, baráti kapcsolatok kialakulására. Bízom benne, hogy sikerül mindent megtennünk annak érdekében, hogy a Fiatal Nőorvosok Társasága IX. Kongresszusáról is minden kedves résztvevő értékes tapasztalatok birtokában és szép emlékekkel térjen haza. Dr. Nagy Gyula Richárd elnök Fiatal Nőorvosok Társasága

A Kongresszus Védnökei Dr. Bódis József, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem rektora,

a Magyar Nőorvos Társaság elnöke

Pécsi Tudományegyetem ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Pál Attila, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem

Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke, igazgató

Szegedi Tudományegyetem ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Rigó János, egyetemi tanár, igazgató Semmelweis Egyetem ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Tóth Zoltán, egyetemi tanár Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Ács Nándor, egyetemi docens, igazgató Semmelweis Egyetem ÁOK II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A Kongresszus elnöke Dr. Nagy Gyula Richárd a Fiatal Nőorvosok Társaságának elnöke Semmelweis Egyetem ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 1088 Budapest, Baross u. 27. Szervező és Tudományos Bizottság Dr. Brubel Réka, SE ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Kecskeméti András, SE ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Pataki Zoltán, SE ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Pohl Ákos, SE ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Telek Tamás, SE ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Trzosek-Szabó Ursula, SE ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Veresh Zoltán, SE ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Kongresszus időpontja: 2013. november 7-9. Helyszíne: Velence Resort&Spa, 2481 Velence, Tó u. 4-6. Megnyitó: 2013. november 7. csütörtök 14.00 AKKREDITÁCIÓ A kongresszus akkreditációja folyamatban van, a részvételről a helyszínen igazolást adunk ki. (Az igazolás kiállításához szükséges az orvosi nyilvántartási szám)

● Technikai tájékoztató az előadásokhoz

Kérjük, előadását minél előbb telepíttesse az előadó teremben. Technikai segítséget biztosítunk. Előadásokhoz biztosított technika: • projector • PC, PowerPoint és Windows XP program

REGISZTRÁCIÓ

A tudományos programok, valamint az összes kísérő rendezvény kizárólag a regisztrációban kapott névkitűzővel és meghívókártyával látogatható, melyhez szíves megértésüket kérjük. A meghívókártyákat nem áll módunkban elvesztése esetén pótolni.

Helyszíni regisztráció nyitva tartása:

2013. november 7. (csütörtök) 2013. november 8. (péntek) 2013. november 9. (szombat)

12.00 - 19.00 08.00 - 19.00 08.00 - 14.30

Regisztrációs díj (az ár az ÁFA-t tartalmazza) A résztvevők 27.000.- Ft 35 év alatti orvosok

regisztrációs

díja

tartalmazza a tudományos programon való részvételt, a kiállítás megtekintését, 12.000.- Ft kávészüneteket, ebédeket nov. 08-án és nov. 09-én, a programfüzetet, a 12.000.- Ft névkitűzőt, valamint a pontszerző 13.000.- Ft igazolást. A napi jegy díja tartalmazza az adott napon a tudományos programon való részvételt és a kiállítás megtekintését, a programfüzetet, és a névkitűzőt.

35 év feletti orvosok Napi jegy – étkezés nélkül Fogadás Gálavacsora

32.000.- Ft

A részvételi díjakban a kávészünetek és a 2 ebéd közvetített szolgáltatás, a hatályos szabályoknak megfelelően, étkezésként kerül számlázásra bruttó 12.050.- Ft értékben. Felelősség-és egyéb biztosítás

A kongresszus közzétett részvételi és egyéb díjai nem tartalmaznak baleset, betegség, poggyász és felelősségbiztosítási díjat. Így baleset, betegség és valamely káresemény bekövetkezése esetén a szervezőknek nem áll módjukban semmilyen felelősséget vagy kártérítést vállalni.

TÁRSASÁGI PROGRAMOK, ÉTKEZÉS ● 2013. november 7. Fogadás:

Fakultatív büfévacsora, a regisztrációs díjaknál megadott feltételek szerint.

● 2013. november 8. Gálavacsora: Fakultatív büfévacsora, a regisztrációs díjaknál megadott feltételek szerint.

● 2013. november 8.

2013. november 9.

Ebéd (büfé) a kongresszus helyszínén: a részvételi díj tartalmazza.

A Kongresszus Támogatói: Bayer Schering Pharma Boehringer Ingelheim RCV Foglaljorvost Kft. GlaxoSmithKline Kft. Hipp Kft. Intelligenetic Kft. KRIO Intézet Zrt. LadeePharma Gyógyszerkereskedelmi Kft. Merck Kft. MSD Magyarország Kft. Richter Gedeon Nyrt. Sonarmed Kft. Vitaminkosár Kft. Wörwag Pharma Kft.

Ezúton is köszönjük valamennyi kiállítónknak, támogatónak hogy részvételükkel elősegítették a rendezvény sikeres lebonyolítását! A Kongresszus szervezője:

Expert-Quality Kongresszusi és Utazási Iroda Kft. 1052 Budapest, Kígyó u. 4-6. Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 553. Telefon: 06 1 311 6687 E-mail: [email protected]

IDŐBEOSZTÁS 14.00 14.10 14.40 15.40 16.00 17.00 20.00 09.00 09.15 10.15 10.45 11.30 11.45 13.00 13.15 14.00 14.30 14.45 15.45 16.00 16.15 17.40 18.40 20.00 10.00 10.40 11.00 12.20

2013. november 7., csütörtök MEGNYITÓ PRE-CONGRESS COURSE ORVOS-BETEG KOMMUNIKÁCIÓS TRÉNING Kávészünet PSZICHOSZOMATIKA Szünet FOGADÁS 2013. november 8., péntek REFERÁTUM SZÜLÉSZETI ESETISMERTETÉSEK Szünet GENETIKA MERCK SZIMPÓZIUM Ebédszünet REFERÁTUM TERHESPATHOLÓGIA Kávészünet REFERÁTUM SZÜLÉSVEZETÉS, CSÁSZÁRMETSZÉS Szünet REFERÁTUM NŐGYÓGYÁSZAT. ENDOSZKÓPIA LAPAROSZKÓPOS HANDS-ON GYAKORLATOK Szünet GÁLAVACSORA 2013. november 9., szombat NŐGYÓGYÁSZATI ENDOKRINOLÓGIA. POLICISZTÁS PETEFÉSZEK SZINDRÓMA Kávészünet NŐGYÓGYÁSZATI ONKOLÓGIA, NŐGYÓGYÁSZATI MŰTÉTTAN A KONGRESSZUS ZÁRÁSA

FIATAL NŐORVOSOK TÁRSASÁGA IX. KONGRESSZUSA 14.00

MEGNYITÓ

14.10

PRE-CONGRESS COURSE ’Praxis határok nélkül’ MSD Women’s Health rendezvénysorozat Orvos-beteg kommunikációs tréning

1.

Pilling János pszichiáter Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest MI NEGYVENKETTŐ, AVAGY: HOGYAN ÉRTHETNÉK MEG EGYMÁST JOBBAN AZ ORVOSOK ÉS A BETEGEK?

14.40

ORVOS-BETEG KOMMUNIKÁCIÓS TRÉNING Trénerek: Pilling János (pszichiáter) Hegedűs Katalin (mentálhigiénikus) Sándor Imola (pszichológus)

15.40

Kávészünet

16.00

PSZICHOSZOMATIKA Üléselnökök: Lázár Levente, Telek Tamás

2. 3.

4.

5.

Lázár Levente Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A PSZICHOSZOMATIKA OKTATÁSA VILÁGSZERTE (10’) Töreki Annamária, Keresztúri Attila, Pál Attila Szegedi Tudomány Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged NŐGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK PSZICHOSZOMATIKÁJA ESETISMERTETÉS (10’) Telek Tamás, Gonda Xénia2, Bagdy György3 Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Semmelweis Egyetem ÁOK Kútvölgyi Klinikai Tömb, 3Semmelweis Egyetem ÁOK Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest A SZEMÉLYISÉG ÉS A HANGULATI INGADOZÁS KAPCSOLATA A PREMENSTRUÁLIS TÜNETEKKEL (10’) Dweik Diána, Girasek Edmond2, Mészáros Gyula1 SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged, 2SE Egészségügyi Menedzserképző Központ HOGYAN SZERETNÉNEK SZÜLNI A MAGYAR VÁRANDÓSOK? – EGY SZEGEDI KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI (10’)

6.

7.

Kiss Anett, Vegera Attila, Hagymásy László Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Székesfehérvár CSALÁDKÖZPONTÚ SZÜLÉSZET 2013-BAN OSZTÁLYUNKON (10’) Dukay-Szabó Szilvia, Varga Márta1, Koller Orsolya1, Pataki Zoltán2, Rigó János2, Túry Ferenc1 1Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, 2Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest EVÉSZAVARON INNEN ÉS TÚL: SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI VONATKOZÁSOK (10’)

17.00

Szünet

20.00

FOGADÁS

2013. november 8., péntek 09.00 8.

REFERÁTUM Belics Zorán Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Budapest AZ ELSŐ TRIMESZTERI ULTRAHANG-SZŰRŐVIZSGÁLAT ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

09.15

SZÜLÉSZETI ESETISMERTETÉSEK Üléselnökök: Belics Zorán, Veresh Zoltán

Horváth Rita1, Bálint O. Hajnalka2, Temesvári András2, Hruby Ervin1, Rigó János Jr.1 1Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest VELESZÜLETETT ANYAI KAMRAI SÖVÉNYHIÁNNYAL ÉS TÜDŐVERŐÉR ELZÁRÓDÁSSAL SZÖVŐDÖTT SIKERESEN KIVISELT TERHESSÉG ESETE (10’) 10. Benkő Zsófia, Vermes Gábor Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Szülészet- Nőgyógyászati Osztály és PIC, Budapest SPONTÁN FOGANT HÁRMAS IKERTERHESSÉG RENDHAGYÓ KIMENETELE – ESETISMERTETÉS (10’) 9.

11. Kovács Anna1, Orbán László1, Horváth Miklós2, Werling Klára3, Turi Zsuzsanna4 1Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, 2Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Gastroenterológiai Osztály, 3II. Sz. Belgyógyászati Klinika, 4HM-ÁEK SzülészetNőgyógyászat, Budapest DIFFERENCIÁL DIAGNOSZTIKA A TERHESPATHOLÓGIAI OSZTÁLYON EGY SZOMBATI ÜGYELETBEN (10’) 12. Szabó Ildikó, Belics Zorán Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Budapest AMNION ’SLUDGE’ ÉS SUBCHORIONALIS HEMATOMA: KÉT ESET BEMUTATÁSA (10’) 13. Fazekas Anita Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár TERHESSÉG SORÁN DIAGNOSZTIZÁLT MÉHNYAKRÁK (ESETISMERTETÉS) (10’) 14. Kecskeméti András Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest TERHESSÉG ALATT FELISMERT VÉGSTÁDIUMÚ VESEELÉGTELENSÉG, DIALÍZIS KEZELÉS. ESETISMERTETÉS (10’) 10.15

Szünet

10.45

GENETIKA Üléselnökök: Nagy Gyula Richárd, Rigó Barbara

15. Nagy Gyula Richárd, Lázár Levente, Nagy Bálint, Rigó János Jr. Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A NONINVAZÍV PRENATÁLIS DIAGNOSZTIKA HELYZETE. NONINVAZÍV PRENATÁLIS TESZTELÉS/NONINVAZÍV DNS TESZTELÉS (10’) 16. Lázár Levente, Nagy Gyula Richárd, Nagy Bálint, Rigó János Jr. Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A NEM-INVAZÍV PRENATÁLIS MOLEKULÁRIS GENETIKAI VIZSGÁLATOK HELYE A MAGZATI ANEUPLOIDIÁK SZŰRÉSÉBEN (10’) 17. Rigó Barbara Maternity Magánklinika, Versys Clinics, Budapest AZ IDŐS APAI ÉLETKOR HATÁSA A TERMÉKENYSÉGRE, A MAGZATRA ÉS A TERHESSÉG LEFOLYÁSÁRA (10’)

18. Szabó Andrea1, Szili Károly1, Szabó János Tamás2, Sikovanyecz János2, Horváth Emese1, Isaszegi Dóra1, Szabó János1 Szegedi Tudomány Egyetem ÁOK Orvosi Genetikai Intézet, 2Szegedi Tudomány Egyetem ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged A DOWN SZINDRÓMA II. TRIMESZTERI SZŰRÉSE, ARCPROFIL ELEMZÉSE (10’) 11.30 MERCK SZIMPÓZIUM 19. Bánhidy Ferenc Semmelweis Egyetem ÁOK II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest FOLSAV VAGY FOLÁT? A DHA JELENTŐSÉGE 11.45

Ebédszünet

13.00 REFERÁTUM 20. Rigó János Semmelweis Egyetem ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A PRAEECLAMPSIA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 13.15

TERHESPATHOLÓGIA Üléselnökök: Hadarits Orsolya, Supák Dorina

21. Szabó Gábor Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A B TÍPUSÚ NATRIURETICUS PEPTID SZEREPE SÚLYOS PRAEECLAMPSIA KIALAKULÁBAN (10’) 22. Kövér Ágnes1, Pál László2, Szűcs Sándor2, Árnyas Ervin2, Ádány Róza2, Póka Róbert1, Lampé Rudolf1 1Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2 Debreceni Egyetem OEC Megelőző Orvostani Intézet, Debrecen NEUTROFIL GRANULOCITÁK ÉS MONOCITÁK FAGOCITA FUNKCIÓJÁNAK JELLEMZÉSE EGÉSZSÉGES ÉS PREECLAMPSIÁS TERHESSÉGBEN (10’) 23. Supák Dorina Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest MAGASABB SZÉRUM GHRELIN-SZINTEK ÖSSZEFÜGGÉSE A TERHESSÉGI TESTSÚLLYAL, AZ INZULINREZISZTENCIA VÁLTOZÁSÁVAL ÉS A MAGZAT ANTROPOMETRIAI PARAMÉTEREIVEL (10’)

24. Hadarits Orsolya1, Al-Aissa Zahra2, Sziller István3, Kocsis Éva3, Harreiter Jürgen4, Szémán Barbara2, Zóka András2, Patócs Attila2, Bancher-Todesca Dagmar4, Kautzky-Willer Alexandra4, Somogyi Anikó2, Firneisz Gábor2, Rosta Klára4, Rigó János1 1Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika, 3Szent Imre Kórház Szülészeti-Nőgyógyászati Profil, Budapest, 4Medical University of Vienna CSÖKKENT KÖLDÖKZSINÓRVÉR SZÉRUM DIPEPTIDILPEPTIDÁZ 4 (DPP4) ENZIMAKTIVITÁS GESZTÁCIÓS DIABÉTESZ MELLITUSBAN (10’) 14.00

Kávészünet

14.30

REFERÁTUM

25. Tóth Zoltán Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Debrecen A CSÁSZÁRMETSZÉS INDIKÁCIÓJÁNAK A VÁLTOZÁSA 14.45

SZÜLÉSVEZETÉS, CSÁSZÁRMETSZÉS Üléselnökök: Szabó Gábor, Tóth Judit

26. Szabó Eszter, Schwarczinger Zsolt, Hagymásy László Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, Székesfehérvár EPISIOTOMIA ÁLTALÁNOS ALKALMAZÁSA INDOKOLT - E? (10’) 27. Németh Zoltán Krankenhaus der Barmherzigen Brüder Wien, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr A TERHESSÉG ÉS A SZÜLÉS HATÁSA A MEDENCEFENÉK FUNKCIÓIRA, A DISZFUNKCIÓK MEGELŐZÉSÉNEK ILLETVE ENYHÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI – EGY IRODALMI ÁTTEKINTÉS (10’) 28. Tóth Judit1, Csetényi Zsolt1, Tokodi István2, Simon Gábor2, Hagymásy László1 1Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészet - Nőgyógyászati Osztály, Székesfehérvár, 2Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött - Csecsemő – Gyermekosztály A CSÁSZÁRMETSZÉSEK FREKVENCIÁJÁNAK VÁLTOZÁSA (10’)

29. Simon Csikós Krisztina Szent Pantaleon Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Dunaújváros CSÁSZÁRMETSZÉS ALAKULÁSA OSZTÁLYUNKON (10’) 30. Tuba Gyula, Mika Péter, Nagy Sándor Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, Győr A MEGELŐZŐ CSÁSZÁRMETSZÉS UTÁNI HÜVELYI SZÜLÉS GYAKORISÁGA OSZTÁLYUNKON (10’) 15.45

Szünet

16.00 REFERÁTUM 31. Ács Nándor Semmelweis Egyetem ÁOK II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A MYOMA UTERI GYÓGYSZERES KEZELÉSE 16.15

NŐGYÓGYÁSZAT. ENDOSZKÓPIA Üléselnökök: Brubel Réka, Makai Zsolt

32. Makai Zsolt, Szabó Ildikó, Hercz Péter Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Budapest A HÜVELYI ULTRAHANGVIZSGÁLAT ÉS A DIAGNOSZTIKUS MÉHTÜKRÖZÉS PONTOSSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A SZÖVETTANI KÓRISME ALAPJÁN KÓROS MÉHVÉRZÉS ESETEIBEN (10’) 33. Tekse István, Nyéky Boldizsár, Rucz Árpád, Fülöp István, Szakonyi Tibor Róbert Károly Magánklinika, Meddőségi és Endoszkópos Centrum, Budapest LAPAROSZKÓPOS VARRÁSTECHNIKÁK A NŐGYÓGYÁSZATI GYAKORLATBAN (10’) 34. Trzosek-Szabó Ursula, Bokor Attila, Lukovich Péter2, Rigó János Jr. Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Semmelweis Egyetem ÁOK I. Sebészeti Klinika, Budapest URETERT ÉRINTŐ MÉLYEN INFILTRÁLÓ ENDOMETRIOSIS LAPAROSCOPOS MŰTÉTI MEGOLDÁSA (10’) 35. Pohl Ákos1, Bokor Attila1, Lukovich Péter2, Rigó János1 1Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Semmelweis Egyetem ÁOK I. Sebészeti Klinika, Budapest SPECIMEN ELTÁVOLÍTÁS HÜVELYEN KERESZTÜL A VASTAGBELET ÉRINTŐ MÉLYEN INFILTRÁLÓ ENDOMETRIOSIS LAPAROSCOPOS MŰTÉTEKOR (10’)

36. Brubel Réka1, Pohl Ákos1, Bokor Attila1, Rigó János1, Szereday László2, Polgár Beáta3 1Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest, 2PTE-KK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, 3PTE-KK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, Pécs A GALEKTIN-9 SZEREPE AZ ENDOMETRIOSIS PATHOGENESISÉBEN (10’) 37. Fényi Anett, Bokor Attila, Rigó János Jr. Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest COLORECTALIS MÉLYEN INFILTRÁLÓ ENDOMETRIOSIS MULTIDISCIPLINARIS LAPAROSCOPOS SEBÉSZETI KEZELÉSÉNEK STATISZTIKAI FELDOLGOZÁSA, POSTOPERATIV SZÖVŐDMÉNYEK VIZSGÁLATA (10’) 38. Kis Éva, Belics Zorán Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Budapest CSOKOLÁDÉ CISZTA A MIOMETRIUMBAN!? (10’) 39. Márki Gabriella ELTE PPK, Budapest AZ ENDOMETRIÓZIS PSZICHOSZOCIÁLIS KÖVETKEZMÉNYEI (10’) 17.40

GYAKORLATI KÉPZÉS: LAPAROSZKÓPOS PSZICHOMOTOROS HANDS-ON GYAKORLATOK

18.40

Szünet

20.00

GÁLAVACSORA

10.00

NŐGYÓGYÁSZATI ENDOKRINOLÓGIA. POLICISZTÁS PETEFÉSZEK SZINDRÓMA Üléselnökök: Tabányi Ádám, Tekse István

40. Csibi Noémi1, Sára Levente2, Nádasy György László3, Antal Péter3, Monori-Kiss Anna3, Benkő Rita3, Tőkés Anna-Mária4, Monos Emil3, Várbíró Szabolcs2 Péterfy Sándor utcai Kórház, 2II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 3Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet, 4II. sz. Patológiai Intézet, Budapest A VÉNÁS RENDSZER ADAPTÁCIÓS MECHANIZMUSAI POLICISZTÁS PETEFÉSZEK SZINDRÓMÁBAN (10’) 41. Tekse István, Nyéky Boldizsár, Fülöp István Róbert Károly Magánklinika, Meddőségi és Endoszkópos Centrum, Budapest A MIO-INOZITOL HATÁSA A PETEFÉSZEK FUNKCIÓJÁRA PCOS-ES BETEGEK ESETÉBEN (10’) 42. Sára Levente1, Vleskó Gábor1, Antal Péter2, Horváth Eszter2, Monori-Kiss Anna2, Nádasy György László2, Monos Emil2, Várbíró Szabolcs1 1Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Semmelweis Egyetem - Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet, Budapest AZ ARTERIOLÁK FARMAKOLÓGIAI VÁLTOZÁSA PATKÁNY POLICISZTÁS PETEFÉSZEK MODELLBEN - A PÁRHUZAMOS D3-VITAMIN KEZELÉS HATÁSAI (10’) 43. Sára Levente1, Tabányi Ádám1, Antal Péter2, Horváth Eszter2, Monori-Kiss Anna2, Nádasy György László2, Monos Emil2, Várbíró Szabolcs1 1Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Semmelweis Egyetem - Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet, Budapest AZ ARTERIOLÁK MECHANIKAI VÁLTOZÁSA PATKÁNY POLICISZTÁS PETEFÉSZEK MODELLBEN - A PÁRHUZAMOS D3-VITAMIN KEZELÉS HATÁSAI (10’) 10.40 11.00

Kávészünet

NŐGYÓGYÁSZATI ONKOLÓGIA, NŐGYÓGYÁSZATI MŰTÉTTAN Üléselnökök: Balogh Sára, Daragó Péter 44. Balogh Sára Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest OVARIUM CARCINOMÁK ERCC1 EXPRESSZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA (10’)

45. Daragó Péter, Póka Róbert Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Debrecen RECIDÍV OVÁRIUM TUMOROK SEBÉSZI KEZELÉSE (10’) 46. Erdődi Balázs, Krasznai Zoárd, Ördög Lilla, Maka Eszter, Balla Heidi, Tóth Zoltán, Jakab Attila Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Debrecen A HE4 TUMORMARKER UH DIAGNOSZTIKA MELLETT BETÖLTÖTT ADDITÍV SZEREPE A PETEFÉSZEK KÉPLETEK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJÁBAN (10’) 47. Bani Ferenc András, Mosonyi Attila, Lippai Norbert Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház, Szolnok AKUT MIELOID LEUKÉMIA RITKA MEGNYILVÁNULÁSA OSZTÁLYUNKON (10’) 48. Barna András, Bazsa Sándor Szent Pantaleon Kórház, Dunaújváros INKONTINENCIA MŰTÉTI MEGOLDÁSA OSZTÁLYUNKON (10’) 49. Porkoláb Huba, Bazsa Sándor Szent Pantaleon Kórház, Dunaújváros OSZTÁLYUNKON VÉGZETT HÜVELYI HYSTERECTOMIÁK 2000-TŐL (10’) 50. Krasznai Zsuzsa, Sipos Attila Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Budapest AZ IMPLANTÁTUMOK SZEREPE A HÜVELYI PROLAPSUSOK MŰTÉTES MEGOLDÁSÁBAN (10’) 51. Németh Zoltán Krankenhaus der Barmherzigen Brüder Wien, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr A KONZERVATÍV KEZELÉS LEHETŐSÉGEI ÉS HATÁRAI, MŰTÉTET KÖVETŐ RECIDÍV PROLAPSZUSOK ESETÉBEN (10’) 12.20

A KONGRESSZUS ZÁRÁSA

12.30

EBÉD

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

PSZICHOSZOMATIKA 3. Töreki Annamária, Keresztúri Attila, Pál Attila SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Nőgyógyászati betegségek pszichoszomatikája- esetismertetés Az Orvostudomány minden területére igaz, de a Szülészet-nőgyógyászatra kifejezetten, hogy jól és hatékonyan gyógyítani csak holisztikus szemléletben lehet. A pszichoszomatikus látásmód segít meglátni a betegségen túl magát a beteget is, valamint segít megérteni a betegség mögött rejlő tüneteket, amelyek képesek mesélni a beteg pszichés státuszáról. Legyen szó vérzészavarról, premenstruális szindrómáról, reprodukciós zavarokról vagy akár krónikus kismedencei fájdalomról stb., az okokra bizonyos esetben a pszichológia adhatja meg a választ. Az orvos pszichoszomatikus gondolkodása ilyenkor elősegítheti a gyógyítás folyamatát. 2013. június hónaptól szeptemberig kezelés alatt állt klinikánkon egy 37 éves nőbeteg ambuláns, illetve fekvőbetegként. Kismedencei fájdalmai miatt számos beavatkozáson átesett, kezelőorvosai több konzíliumot kértek sebész-, illetve belgyógyász kollégáktól. Erős fájdalmait leletei nem támasztották alá. 2013.09.02-án pszichológai konzultációra került sor, majd 2 nap múlva a beteget tünetmentesen otthonába bocsátották. Csupán véletlen egybeesés vagy a pszichológia áll a gyógyulás hátterében? Előadásomban esetismertetésen keresztül próbálom bemutatni a pszichoszomatikus látásmód előnyeit és szükségességét. 4. Telek Tamás1, Gonda Xénia2, Bagdy György3 1 SE. I. sz. Női Klinika, 2SE. Kútvölgyi Klinikai Tömb, 3SE. Gyógyszerhatástani Intézet A személyiség és a hangulati ingadozás kapcsolata a premenstruális tünetekkel A premenstruális időszakban jelentkező fizikai és pszichikai tünetek hatással vannak az általános közérzetre, a jól-létre és a viselkedésre. A testi és lelki tünetek női reproduktív ciklussal összefüggő ingadozása a nők jelentős részét érinti, jóllehet csak egy részüknél alakul ki ezzel összefüggésben diagnosztikus szintet elérő zavar. Kevés vizsgálat foglalkozik egészséges nők esetében a premenstruális időszakban jelentkező tünetek hátterével és összefüggéseivel. Vizsgálataink célja az egészséges nőkben a premenstruális szindrómával összefüggő tünetingadozás jellegzetességeinek, valamint személyiségbeli korrelátumainak feltárása volt. A vizsgálatban résztvevők kitöltötték az SCL 51, a STAI, az EAT, Énkép-testkép és a ZSDS pszichometriai skálákat, valamint a TCI kérdőívet. Vizsgálatainkban szignifikánsan magasabb értékeket találtunk a luteális fázisban a szorongást (STAI, SCL), depressziót (SCL, ZSDS), szomatizációt(SCL), szociális érzékenységet (SCL), kényszerességet (SCL) mérő skálákon a follikuláris fázis értékeihez viszonyítva. Emellett a premenstruális tüneteket mutatók szignifikánsan magasabb értékeket értek el a TCI skála újdonságkeresés (NS), önirányítottság (S), együttműködés (C) és transzcendenciaélmény (ST) dimenzióin, és alacsonyabb értékeik voltak az ártalomkerülés dimenzión (HA). 19

Eredményeink arra utalnak, hogy a menstruációs ciklus során jelentkező fizikai és pszichés tünetek ingadozása az egészséges nők közérzetére jelentős hatással van. A ciklussal összefüggő hangulati ingadozás független a fizikai tünetektől és egészséges nők esetében jelentős a menstruációs ciklus pszichológiai közérzetre gyakorolt hatása. Ugyanakkor a személyiségdimenziók protektív faktorként hatnak a premenstruális zavar kialakulására. Összességében vizsgálataink eredményei új nézőponttal gazdagítják tudásunkat a premenstruális tünetekkel kapcsolatban, mivel az eddig elsősorban klinikai szintű jelenségeket vizsgáló kutatásokkal szemben látókörünket az egészséges populációra terjesztik ki. 5. Dweik Diána1, Girasek Edmond2, Mészáros Gyula1 1 SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2SE Egészségügyi Menedzserképző Központ Hogyan szeretnének szülni a magyar várandósok? – egy szegedi kérdőíves vizsgálat tapasztalatai Háttér: A magyarországi császármetszés-frekvencia eddig soha nem látott értéket ért el: 2012-ben a várandósok több mint harmada szült császármetszéssel. Habár hazánkban megalapozott orvosi indok nélkül nem végezhető császármetszés, a szakmai köztudatban is erősen jelen van az a nézet, amely szerint az anyai szülési preferenciák megváltozása is hozzájárul a császármetszés-ráta meredek emelkedéséhez. Célkitűzések: Kutatásunk arra kereste a választ, hogy valóban tetten érhető-e a terhesek jelentős hányadánál a hüvelyi szüléstől való elzárkózás, és hogy mi állhat ennek hátterében. Módszer: Követéses kérdőíves vizsgálatunkhoz 2011 novembere és 2012 februárja között toboroztuk a SZTE SZAKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika UH Ambulanciájára II. trimeszteri szűrővizsgálatra érkező terheseket (n=516). A vizsgálatban való részvétel feltétele a magyar nyelv ismerete, a 18. életév betöltése/cselekvőképesség, alacsony vagy közepes kockázatú, egyes terhesség viselése, továbbá kizártuk mindazon terheseket, akik a kérdőívek kitöltése idején már ismert orvosi okokból kifolyólag biztosak lehettek abban, hogy császármetszéssel fogják világra hozni magzatukat. A második – közel azonos felépítésű - kérdőív kitöltésére a harmadik trimeszter végén került sor. Összesen 413 páros kérdőív került kitöltésre illetve volt alkalmas statisztikai analízisre. Eredmények: A válaszadók 88,4%-a (n=365) következetesen a hüvelyi szülés mellett tette le a voksát. A császármetszést legalább az egyik időpontban preferálók és a bizonytalanok döntése hátterében az előzetes császármetszést, a hüvelyi szüléssel kapcsolatos negatív, valamint a császármetszéssel kapcsolatos pozitív anyai vélekedéseket, és a természetes folyamatokba vetett bizalom hiányát sikerült kimutatni logisztikus regressziós módszerrel, míg a szüléstől való félelem nem járul hozzá jelentős mértékben egy ilyen anyai választáshoz. Konklúzió: A várandósok jelentős többsége hüvelyi úton szeretne szülni. A császármetszésen átesett és a még nem szült nők bizonyítékokon alapuló információkkal való ellátottsága elsősorban a szülészeti szakemberek felelőssége. A magas császármetszésráta attitűd-formáló szerepe valószínűsíthető. 20

6. Kiss Anett, Vegera Attila, Hagymásy László Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Családközpontú szülészet 2013-ban osztályunkon A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán egy évtizede törekszünk a családközpontú szülészet elveinek megfelelően ellátni Székesfehérvár, ill. a régió betegeit, szülőnőit. Ezen szemléletváltás legfontosabb célkitűzései a félelem nélküli, természetes szülés, nyitott szülőszoba, alternatív szülészet, pszichológiai szülésvezetés, valamint a korai anya- gyermek kapcsolat lehetőségének megteremtése volt. Osztályunk a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház és a Fejér Megyei Nőkért és Újszülöttekért Alapítvány segítségével szülésre felkészítő tanfolyamokat szervez, melyek elméleti és gyakorlati oktatása hozzájárul, hogy a családok számára felejthetetlen élménnyé váljon a szülés. Az együttszülés célja a kórházi biztonság és ellátás mellett, az otthoni szülés kényelmének, kedvező pszichés feltételeinek megteremtése, melyre lehetőséget biztosít négy egyágyas, szeparált szülőszobánk. Gyermekágyas részlegünkön két-, három-, ill. négyágyas kórtermekben rooming-in rendszer működik, ezzel is elősegítve a megfelelő anya-gyermek kapcsolat kialakulását. Munkánk során a családközpontú szülészet szemléletét követve hozzájárulunk a családerősítő törekvésekhez, melyek az egyén és a társadalom szempontjából kiemelt fontosságúak. 7. Dukay-Szabó Szilvia1, Varga Márta1, Koller Orsolya1, Pataki Zoltán2, Rigó János2, Túry Ferenc1 1 Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest 2 Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest Evészavaron innen és túl: szülészeti és nőgyógyászati vonatkozások A táplálkozási magatartás, azaz az evés zavarai a múlt század második felétől egyre gyakoribbá váló pszichoszomatikus betegségek. E kórképek spektruma folyamatosan bővül: míg korábban csak az anorexia nervosa (AN) és a bulimia nervosa (BN) volt ismert, addig ma már a betegségnek olyan altípusairól is beszélhetünk, mint például a túlevéses zavar (binge eating disorder, BED), vagy az egészségesétel-függőség (orthorexia nervosa, ON). Az evészavarok súlyosságára hívja fel a figyelmet a magas komorbiditási és (elsősorban AN-ban) mortalitási arányok, az elhízást is tekintve pedig népegészségügyi méretű problémakörről beszélhetünk. Az evészavarok jellemzően serdülő, vagy fiatal felnőttkorban, azaz a nemi érés, a reproduktív életszakasz kezdeti, kritikus periódusában jelennek meg és számos következményük lehet a női nemi funkciókra, a termékenységre, a terhesség lefolyására, a magzat fejlődésére és a postpartum periódusra egyaránt. A Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2012-ben a gyermekágyas osztályon, azaz nem koraszülöttek körében végzett felmérés (n=550) eredményei szerint a minta egyhetede mutat, vagy mutatott a múltban evészavaros tüneteket. Körükben gyakoribbak voltak a menstruációs rendellenességek, a spontán 21

vetélés, a nem tervezett terhesség, a művi abortusz, várandósság esetén magasabb arányban fordult elő veszélyeztetett lefolyású terhesség, szülési szövődmény, illetve császármetszés. Az evéshez való abnormális viszony gyakran rejtve marad, hatásai azonban nem. Adataink alátámasztják, hogy nem csupán a klinikai súlyosságú evészavaroknak, hanem a szubklinikai eseteknek, egyes tünetek jelenlétének, vagy akár múltbéli táplálkozási magatartászavarnak is számos negatív következménye lehet a várandósság előtt álló fiatal nőkre, kismamákra és a magzatokra egyaránt. Elengedhetetlen ezért, hogy e betegségek tényleges súlyáról, tünetei előfordulási arányáról pontosabb képet kapjunk. Eredményeink a pszichés segítségnyújtás szükségességére is felhívják a figyelmet. Kulcsszavak: evészavarok, anorexia, bulimia, orthorexia, prevalencia, terhesség SZÜLÉSZETI ESETISMERTETÉSEK 9. Horváth Rita1, Bálint O. Hajnalka2, Temesvári András2, Hruby Ervin1, Rigó János Jr.1 1 Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Veleszületett anyai kamrai sövényhiánnyal és tüdőverőér elzáródással szövődött sikeresen kiviselt terhesség esete Esetismertetésünkben egy súlyos veleszületett szívbetegségben szenvedő huszonhét éves nő sikeresen kiviselt terhességéről számolunk be. A beteg gyermekkorában több palliatív beavatkozáson esett át, terhességét megelőzően jelentős cianózis mellett kielégítő kardiális állapotban volt, rendszeres gyógyszeres kezelésre nem szorult. Terhességének első két trimesztere eseménytelenül zajlott. A harmadik trimeszterben klinikai felvételét követően méhen belüli növekedési retardációt állapítottunk meg a magzatnál, ezért uteroplacentáris keringésjavító kezelést indítottunk. A 33. terhességi héten fokozódó mellkasi panaszok, csökkenő oxigénszaturáció és fokozódó akrocianózis miatt intenzív osztályra helyeztük, ahol oxigén és terápiás LMWH (Low-molecular-weight heparin) kezelés mellett panaszai csökkentek. A 35. gesztációs héten a jelentős intrauterin növekedési retardáció miatt császármetszést végeztünk, 1470 g-os fiú magzatot segítettünk a világra jó általános állapotban. 10. Benkő Zsófia, Vermes Gábor Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Szülészet- Nőgyógyászati Osztály és PIC Spontán fogant hármas ikerterhesség rendhagyó kimenetele – esetismertetés A klasszikusnak mondható Hellin szabály szerint a spontán hármas ikerterhesség esélye kb. 1:7000. Az asszisztált technikák korában azonban ez az érték számottevően emelkedett és emelkedik folyamatosan, aminek megfelelően az ikerszülések száma is növekedést mutat. Amíg a kettős ikerterhességek esetében a koraszülési ráta 50% feletti, hármas terhességben 95% körüli. Valamint a spontán redukciónak az esélye is igen nagy. 22

Ez 70%-ban az 1. trimesterben (vanishing twin), 30%-ban a 2. trimesterben (foetus papyraceus) zajlik ez le. Bizonyítottan segítség a mesterséges redukció, amely egyértelműen növeli a terhesség kihordásának esélyeit, de dichoriális triplet esetében komoly dilemmát okozhat, hogy az egyes vagy az ikermagzatok legyenek-e a célpontok. Spontán fogant és spontán redukálódott trigemini esetünk azon kutatócsoportok eredményeit támasztja alá, melyek szerint a dichoriális trigeminik mesterséges redukciója esetén a beavatkozást követően a külön burokban elhelyezkedő magzat nagyobb eséllyel fejlődhet tovább. 11. Kovács Anna1, Orbán László2, Horváth Miklós3, Werling Klára4, Turi Zsuzsanna5 1 Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Szül-Nőgy Oszt., 2Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, SzülNőgy Oszt, 3Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Gastroenterológiai Oszt, 4II.sz. Belgyógyászati Klinika, 5HM-ÁEK, Szülészet-Nőgyógyászat Differenciál diagnosztika a terhespathológiai osztályon egy szombati ügyeletben Terhesség alatt az emelkedett májfunkciós értékeket mindig kiemelt figyelemmel kísérjük, hisz számos kórkép primaer jele, avagy velejárója lehet. A szerzők egy esetbemutatás kapcsán számolnak be egy 30 hetes gravidáról, aki felsőlégúti infekció gyanúja miatt került felvételre, majd a mellékleletként talált, ám rapidan emelkedő májfunkciós értékek komoly differenciáldiagnosztikai problémát okoztak még a konzíliumba hívott gastroenterológusoknak is. A felmerült betegségek nagy részét - úgymint HELLP szindróma, terhességi zsírmáj, terhességi cholestasis, vírushepatitisek, autoimmun betegségek talaján kialakult májkárosodás, anyagcsere betegségek – sem megerősíteni, sem kizárni nem tudtuk a „csupán” köhögésre panaszkodó betegnél. Ilyen esetben egy túl korán végzett, esetlegesen indokolatlan császármetszés koraszüléshez vezet, annak minden lehetséges szövődményével, a későbbiekben akár komoly jogi következményekkel; míg az időben fel nem ismert zsírmáj vagy HELLP, a terhesség továbbviselésével pedig akár az anya és a magzat halálát is okozhatja. A helyes (?) döntés végül több intézmény és szakember bevonásával született meg, így az eset a szülészek, gastroenterológusok és egészségügyi intézmények közös munkáját mutatja be – egy nem várt fordulattal a végén. 12. Szabó Ildikó, Belics Zorán Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Amnion ’sludge’ és subchorionalis hematoma: két eset bemutatása Bevezetés: Korábbi vizsgálatok alapján a magzatvízben a belső méhszáj közelében kialakuló, szabadon lebegő hyperechogen sűrű anyag, az amnion ’sludge’, fenyegető koraszüléshez, chorioamnionitishez vezethet. Az amnion sludge prevalenciája 20-35 hetes szövődménymentes kihordott terhesség esetén 1% körüli, míg magas kockázatú terhességeknél 13-29 hetes terhességek esetén 23,5%. A subchorionalis hematoma egy másik ultrahang lelet, mely szintén magas arányban szövődhet fenyegető vetéléssel vagy koraszüléssel. Két esetet szeretnénk bemutatni, amelyekben a korábban felfedezett subchorionalis hematoma amnion ’sludge’ kialakulásával társult. 23

Esetbemutatás: Mindkét esetünknél a gravida a 2. trimester során hüvelyi vérzés miatt érkezett osztályunkra. Pár nappal később ultrahang vizsgálat során subchorionalis hematomát diagnosztizáltunk, majd egy későbbi ultrahang vizsgálat során az amnion ’sludge’ is ábrázolódott. Az amnion ’sludge’ ábrázolódását követően hamarosan idő előtti burokrepedés, illetve vetélés következett be, miközben klinikai és laboratóriumi paraméterek méhen belüli fertőzést igazoltak. Összegzés: Eseteink alapján elmondható, hogy a subchorionalis hematoma, az amnion ’sludge’ kialakulása, illetve az azt követő fertőzés között összefüggés állhat fenn. Továbbá az amnion ’sludge’ megjelenése, mely gyakoribb, mint gondolnánk, emeli a fenyegető vetélés kockázatát. 13. Fazekas Anita Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Terhesség során diagnosztizált méhnyakrák (esetismertetés) Statisztikai adatok szerint, minden 8500. várandósnál igazolunk méhnyakrákot. Előfordulása ritka, de diagnosztikája és kezelése annál nagyobb nehézséget okoz, mind a gyakorló nőgyógyásznak, patológusnak és onkológusnak. A Fejér Megyei szent György Egyetemi Oktatókórház, Szülészeti- és Nőgyógyászati Osztályán előfordult két eset segítségével szeretnénk felhívni a figyelmet a probléma fontosságára és összetettségére. Mindkét páciensnél fejtörést okozott, hogy a klinikai és patológiai vizsgálatok, nem minden esetben adtak azonos eredményt és diagnózist. Ez is jelzi, hogy különös körültekintéssel kell kezelni és követni ezeket a betegeket. Gyakran a vizsgálatok megismétlésére, és társszakmákkal való többszöri konzultációra is szükség lehet. Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a terhesgondozásnak milyen fontos szerepe van abban, hogy ezeket az eseteket minél előbb kiszűrjük. 14. Kecskeméti András Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Terhesség alatt felismert végstádiumú veseelégtelenség, dialízis kezelés. Esetismertetés A terhesség alatt felismert, vagy már előtte fennálló veseelégtelenség jelentősen növeli az anyai és a magzati morbiditást, mortalitást. Bár a kórállapottal szerencsére ritkán találkozunk várandósság alatt, melyben szerepe van a veseelégtelenséggel társuló csökkent fogamzóképességnek is, a veseelégtelenséggel szövődött terhesség megfelelő gondozása kiemelt fontosságú. Esetismertetésünkben egy második trimeszterben felismert, dialízis kezelést igénylő, végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő várandós nő sikeresen kiviselt terhességéről számolunk be. A 28 éves beteg felvételére a 22. terhességi héten került sor veseelégtelenségre utaló laboratóriumi értékek miatt. Rendszeres nefrológiai konzílium mellett megkezdtük a haemodialízist, szoros anyai és magzati észlelést alkalmaztunk, diétát állítottunk be. 24

A terhesség során inzulinkezelést igénylő gestatios diabetes igazolódott, további szövődményként pyelonephritis alakult ki a harmadik trimeszterben. A heti hat nap intenzív dializálás mellett sikerült a vesefunkciós paramétereket egyensúlyban tartani, a vérnyomás értékek az élettani tartományban maradtak, a magzati állapot felmérésére irányuló vizsgálatok eltérést nem igazoltak. A betöltött 36. terhességi héten császármetszés útján 2750 g-os fiú magzatot segítettünk világra. A korai postpartum szak zavartalanul telt, az újszülöttet édesanyjával rövid megfigyelést követően hazabocsátottuk. A hasonló betegek gondozása során kiemelt fontosságú a szoros együttműködés szülész-nőgyógyász, nefrológus és dietetikus között. GENETIKA 15. Nagy Gyula Richárd, Lázár Levente, Nagy Bálint, Rigó János Jr Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A noninvazív prenatális diagnosztika helyzete. Noninvazív prenatális tesztelés/noninvazív DNS tesztelés Napjainkban a noninvazív prenatális diagnosztika központi eleme az anyai perifériás vérből kinyerhető magzati szabad DNS-en alapuló vizsgálat – vagy ahogyan napjainkban hívjuk – noninvazív prenatális tesztelés, vagy noninvazív DNS tesztelés. A módszer alkalmas lehet arra, hogy forradalmasítsa a prenatális genetikát. A vizsgálat minden olyan terhességben felajánlható, ahol emelkedett a magzati aneuploidia kockázata. Az Egyesült Államokban már több mint két év klinikai tapasztalatai gyűltek össze a noninvazív DNS tesztelésről, mint egy igen előrehaladott magzati aneuploidia szűrési lehetőségről. A modern vizsgálati módszer hihetetlen gyorsasággal került át a mindennapi klinikai gyakorlatba. A tesztek elsősorban a 21-es, 18-as és 13-as triszómiára, valamint a nemi kromoszóma eltérésekre koncentrálnak, de ez még csak a kezdet. A referátum rövid áttekintést nyújt a módszer kialakulásának előtörténetéről, működésének lényegéről, valamint a klinikai alkalmazás jelenlegi lehetőségeiről. 16. Lázár Levente, Nagy Gyula Richárd, Nagy Bálint, Rigó János Jr. Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A nem-invazív prenatális molekuláris genetikai vizsgálatok helye a magzati aneuploidiák szűrésében A terhesség során végzett praenatalis diagnosztika számára napjainkban a biokémiai valamint ultrahang vizsgálatok képezik a noninvazív vizsgálatok tárházát. A biokémiai valamint az ultrahang vizsgálatok során észlelt kóros leletek által felvetett genetikai betegségek kizárásához, vagy megerősítéséhez azonban cytogenetikai illetve molekuláris biológiai vizsgálatot kell végezni. A terhesség során végezhető praenatalis genetikai diagnosztika szempontjából mindig központi kérdés marad a mintavételi módszer, amellyel magzati eredetű mintához juthatunk. Ezen módszerek a mai klinikai gyakorlatban szinte 25

kivétel nélkül invazívak, melyek egyaránt kockázatot jelentenek a beteg, illetve az egészséges magzatok számára. Az elmúlt években egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek azon nem invazív vizsgálati módszerek, amelyek segítségével, elkerülve a magzatvíz-, chorionboholy mintavétel invazívitásából adódó magzati veszteség kockázatát magzati eredetű mintához juthatunk. Az anyai vérben található a szabad magzati DNS, RNS kimutatásával, elkülönítésével és annak vizsgálatával új lehetőség nyílik a praenatális diagnosztika számára. Az 1990-es évek közepétől nagy energiákat és nem kevés anyagi forrást fordítanak világszerte az anyai keringésben fellelhető szabad nukleinsavak felhasználási lehetőségeinek kutatására. A magzati aneuplodoák diagnosztizálása központi kérdés. Indirekt és direkt vizsgálati módszerek hatékonyságát tekintve napjainkban az aneuplodiak nem invazív diagnosztikája reális lehetőség. 17. Rigó Barbara Maternity Magánklinka, Versys Clinics Az idős apai életkor hatása a termékenységre, a magzatra és a terhesség lefolyására Az elmúlt három évtizedben a születések számának csökkenése együtt járt a szüléskor meghatározott átlagos anyai életkor folyamatos emelkedésével. Miközben a 35 évnél idősebb anyai életkor hatása a fertilitásra, a magzati rendellenességek kockázatára, valamint egyes terhességben kialakuló kórképekre jól ismert, alig van adat az idősebb apai életkor hatásával kapcsolatban. Az előadás célja, hogy az utóbbi években napvilágot látott irodalmi adatokat összegezze. Az idős apai életkor általánosan elfogadott definíciója, az anyaihoz hasonlóan, egyelőre várat magára, de a megnevezés leginkább a 35 vagy 40 évnél idősebb férfiakra vonatkozik. Az évek múlásával férfiakban csökken a spermiumok mozgékonysága, nő a kóros alakok száma és csökken a fertilitási ráta. Asszisztált reprodukciós eljárásokban a kedvezőtlen hatás nagyrészt ellensúlyozható. Megfogant terhességben a korai spontán vetélés kockázata elméletileg magasabb, mint a fiatal apák esetén, de megbízható klinikai adatokkal nem rendelkezünk. Az eddigi adatok szerint a magasabb apai életkor nem növeli a magzati méhen belüli növekedési zavar, a koraszülés, valamint a halvaszülés kockázatát. Általánosságban az apai életkor kisebb hatással van a magzat egészségére, mint az anyai. Bár összességében az autoszomális domináns rendellenességek aránya exponenciálisan nő az apa életkorával, az egyes betegségek gyakoriságában a növekedés alig mutatható ki, mert ritka betegségekről van szó. Az 50 évnél idősebb apák gyermekeiben 15%-kal nő a veleszületett rendellenességek (velőcső-záródási betegségek, szív fejlődési rendellenességek és végtag rendellenességek) gyakorisága a 25-29 éves apák gyermekeiben mért gyakorisággal összehasonlítva. Az apai életkor hatással lehet a gyermekkorban manifesztálódó betegségekre is. Közülük kiemelendő, hogy az apák életkora fontos kockázati tényezője a schizophreniának, de a többi pszichiátriai betegség gyakoriságát nem emeli. Idősebb apák gyermekeiben kimutatható mértékben nő a leukémiák és a központi idegrendszer rosszindulatú daganatainak gyakorisága. Az eddig ismert adatok felhasználhatók az érintett házaspárok preconcepcionális tanácsadása során. 26

18. Szabó Andrea1, Szili Károly1, Szabó János Tamás2, Sikovanyecz János2, Horváth Emese1, Isaszegi Dóra1, Szabó János1 1 SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézet, 2SZTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A Down szindróma II. trimeszteri szűrése, arcprofil elemzése Bevezetés: Az elmúlt néhány évben az orrcsont hosszúság és a prenasalis lágyrész vastagság mérésnek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a Down szindróma szűrésében. Az előadásunk célja, hogy értékeljük e két marker arányának a jelentőségét a 21-es triszómia ultrahang szűrésében. Módszer: Az orrcsont hoszúság és a prenasalis lágyrész vastagság mérését végeztük el 2D ultrahang vizsgálattal a magzati fej közép szagittális síkjában 14-28 hetes várandósokon. Az orrcsont hosszúság és a prenasalis vastagság-arányát elemeztük 1124 euploid és 32 esetben 21-es triszómiás (n=32) magzatokon a 14-28 héten. Az adatokat Astraia programban és excel file-ban rögzítettük. A következő statisztikai módszereket alkalmaztuk: regressziós analízis, Shapiro-Wilk teszt, Kolmogorov-Smirnov-teszt és a Mann-Whitney U-teszt, SigmaStat statisztikai programban. Eredmények: Statistikailag szignificáns különbséget találtunk (P <0.0001) az euploid és a 21-es triszómiás csoport között. A 21-es triszómiásoknál az NBL/PT arány szignifikánsan kisebb volt az5 percentilisnél összehasonlítva az euploid csoportéval. Az orrcsont hosszúság prenasalis vastagság arány (NBL/PT) és vica versa vagyis a PT/NBL arányok nagyon érzékeny és specifikus markereknek bizonyultak a 21-es triszómia ultrahang szűrésében a 16-24. héten Konklúzió: A vizsgált fehér populációban az NBL/PT arány lineáris növekedését PT/NBL arány lineáris csökkenését találtuk euploid magzatokban a 14-28. gestációs héten, amely lehetővé tette az euploid és a 21-es triszómiás magzatok megkülönböztetését. Javasoljuk e két marker bevezetését a második trimeszteri genetikai szonogramba. TERHESPATHOLÓGIA 21. Szabó Gábor Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A B típusú natriureticus peptid szerepe súlyos praeeclampsia kialakulában Az elmúlt három évtizedben a natriureticus peptidcsalád működésének és élettani szerepének új részletei váltak világossá. E család tagja, a B típusú natriureticus peptid, a szervezet folyadék homeosztázisának szabályozásában az idegrendszerrel és más hormonokkal működik együtt. Számos kardiovaszkuláris kórképben az endotél működésének és a balkamra funkciójának a zavarát, illetve a betegség súlyos szövődményeit jelezve a diagnózis felállítása és a prognózis mellett terápiás eszközként is szerepet játszik. Újabban a praeeclampsiában is leírták a BNP plazmaszintjének emelkedését. A natriureticus peptid prekurzor B (NPPB) gén 5’ széli régiójában a TTTC nukleotid szekvencia tandem ismétlődését igazolták. E mikroszatellita polimorfizmus, tehát az ismétlődések számának és az esszenciális hipertónia kapcsolatát írták le nők körében. 27

Kísérleteimben a TTTC nukleotid szekvencia tandem ismétlődésének polimorfizmusát, a BNP plazmaszintjét, illetve a genetikai és funkcionális paraméterek összefüggéseit vizsgáltam egészséges és súlyos praeeclampsiás terheseknél. Külön elemeztem a súlyos praeeclampsiások között a korai- és késői kezdetű betegeket, illetve a méhen belüli magzati retardációval érintett terhességeket. Klinikánkon 235 egészséges és 220 praeeclampsiás terhes pácienstől gyűjtöttem vért. Fluoreszcens PCR és DNS fragmens analízissel határoztam meg a TTTC ismétlődések számát. A BNP plazmaszintjét szendvics fluoreszcens immunoassay módszerrel -Triage BNP teszt- állapítottam meg. Az allélek és a genotípusok eloszlása szignifikánsan különbözik a vizsgált csoportokban. Az NPPB génen 12 különböző számú allélt találtam. A súlyos praeeclampsiás betegekben mindössze 20 féle, a kontrollcsoport várandósainál 32 féle genotípus fordult elő. A 11-es ismétlődést mutató homozigóták aránya a súlyos praeeclampsiások között szignifikánsan nagyobb volt a normotóniás várandósokhoz képest. A 11–es ismétlődést mutató homozigóta genotípusúak esetében magasabb BNP koncentrációkat találtam az egyéb genotípussal rendelkezőkhöz képest mindkét vizsgálati csoportban. A korai kezdetű praeeclampsiásoknál a BNP plazmaszintjének medián értéke magasabb volt a késői kezdetű praeeclampsiásokhoz képest. 22. Kövér Ágnes1, Pál László2, Szűcs Sándor2, Árnyas Ervin2, Ádány Róza2, Póka Róbert1, Lampé Rudolf1 1 DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2DEOEC Megelőző Orvostani Intézet Neutrofil granulociták és monociták fagocita funkciójának jellemzése egészséges és preeclampsiás terhességben A preeclampsia a terhesség 20. hete után jelentkező, magas vérnyomással és proteinuriával jellemezhető kórkép, mely világszerte egyik vezető oka a magzati és anyai morbiditásnak és mortalitásnak. A kórkép etiológiája ismeretlen, de az utóbbi időben egyre inkább a károsodott anyai immunfunkció kerül előtérbe. Vizsgálataink során 6 egészséges terhes, 6 preeclampsiás és 7 egészséges nem terhes nő perifériás vérmintáiból izoláltunk neutrofil granulocitákat és monocitákat, majd meghatároztuk azok működését fluorescein- isothiocyanate-tal jelölt zymosan részecskék segítségével. Egészséges terhességben és preeclampsiában mindkét vizsgált fehérvérsejt típus fagocita funkciója szignifikánsan csökkent az egészséges nem terhes kontrollokéhoz képest. A preeclampsiás és egészséges terhesek eredményei között szignifikáns eltérés nem volt, de preeclampsiában enyhe csökkenést találtunk a fagocita funkcióban az egészséges terhesek hasonló eredményeihez viszonyítva. Az egészséges és preeclampsiás terhességben a csökkent neutrofil granulocita és monocita fagocita funkció leírása újabb adatokkal szolgál a terhesség immunológiai változásainak jellemzéséhez. Vizsgálataink számának növelése szükséges a különböző csoportokban a fagocita funkció változásának pontosabb meghatározása érdekében. 28

23. Supák Dorina II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Magasabb szérum ghrelin-szintek összefüggése a terhességi testsúllyal, az inzulinrezisztencia változásával és a magzat antropometriai paramétereivel A ghrelin (ghr), főként a gyomorban, terhességben a placentában is termelődő endokrin aktivitású polipeptid.Fokozza a hipofízisben termelődő többi hormon, illetve az inzulin elválasztását, az étvágyat, a preadipociták differenciálódását és a testsúly gyarapodását. A vizsgálat célja az éhomi, acilált, szérum ghr szintek (RIA) alakulásának vizsgálata volt élettani terhesség egyes trimesztereiben (NT, 15 nő minden trimeszterben), gesztációs cukorbetegségben szenvedőkben (GDM, 30 nő, 3. trimeszter), valamint referens csoportként 40 nem terhes, egészséges kontroll nőben (K) keresztmetszeti tanulmány során.Vizsgáltuk a betegek éhomi C-peptid- (Cp, ELISA), inzulin- (ELISA) és vércukorszintjét (vc), ezekből számítottuk az inzulinrezisztencia egyes indirekt paramétereit (Cp/ vc hányados, HOMA index), a ghr-szintekkel való kapcsolat értékeléséhez.Regisztráltuk a megszületett magzatok egyes antropometriai paramétereit (testsúly, testhossz, fejkörfogat, NT-csoport 20, GDM-csoport 30 újszülött), továbbá összevetettük ezeket az anyai ghr-szintek alakulásával.Az éhomi ghr-szintek szignifikánsan magasabbak voltak (p <0,.01, Mann– Whitney-teszt) az élettani terhesség 2. trimeszterében (377±38 pg/ml, X±SD), alacsonyabbak a 3. trimeszterben (252±36 pg/ml) és GDM-ben (226±21), összehasonlítva a K csoporttal (309±20) és az NT csoport 1. trimeszterével (314±41).Szignifikáns (p <0.01, Spearman) negatív lineáris korreláció észlelhető a ghr-szintek, a BMI, a Cp, a Cp/vc hányados és a HOMA-index között mind az NT-, mind a GDM-csoportban.Szignifikáns negatív lineáris korreláció mutatkozik (p <0,05, Spearman) a magzati antropometriai paraméterek és a 3. trimeszterben mért anyai ghr-koncentrációk között GDM-ben, a magzat testsúlya és az anyai ghr-szintek között az NTcsoportban.Megállapítható, hogy az anyai szérum g-szintek emelkedettek a terhesség 2. trimeszterében, ami elősegítheti az étvágy fokozódását és a testsúly gyarapodását ebben az időszakban.A hormonszintek csökkennek a 3. trimeszterben és GDM-ben, negatív összefüggésben a BMI-vel és az inzulinrezisztencia indirekt paramétereivel.A 3. trimeszterben mért anyai ghr-szintek negatívan korrelálnak a magzat antropometriai paramétereivel. 24. Hadarits Orsolya1, Al-Aissa Zahra2, Sziller István3, Kocsis Éva3, Harreiter Jürgen4, Szémán Barbara2, Zóka András2, Patócs Attila2, Bancher-Todesca Dagmar4, KautzkyWiller Alexandra4, Somogyi Anikó2, Firneisz Gábor2, Rosta Klára4, Rigó János1 1 Semmelweis Egyetem I.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika, 3Szent Imre Kórház, Szülészeti-Nőgyógyászati Profil, 4Medical University of Vienna Csökkent Köldökzsinórvér Szérum Dipeptidil-Peptidáz 4 (DPP4) Enzimaktivitás Gesztációs Diabétesz Mellitusban 29

Bevezetés: A DPP4 egy membránhoz kötött enzim, amelynek szolubilis formáját a szérumban is megfigyelték. A DPP4-nek szerepe van a szénhidrát anyagcserében, az inkretin hormonok (glukagon-like peptide-1, GLP-1) inaktiválásával. A DPP4 szolubilis formájának enzimaktivitását (sDPP4) és a biológiailag aktív GLP-1 hormonszinteket vizsgáltuk a szüléskor levett köldökzsinórvér (kzs) mintákban nem diabéteszes és diabéteszes (GDM) terhesekben. Betegek és módszerek: A vizsgálat során 568 terhest vontunk be 3 centrumban Magyarországon és Ausztriában. sDPP4 meghatározására 270 (159 kontroll, 111 GDM) kzs szérum mintában került sor. sDPP4 mérést folyamatos monitorozású, microplate alapú kinetikus módszerrel (Varioskan Flash, 37°C, 405nm, 30perc, Gly-Pro-PNA szubsztrát) végeztük. Aktív kzs plazma GLP-1 [GLP-1 (7-36) és GLP-1 (7-37)] koncentrációját fluoreszcens ELISA módszerrel mértük (n=96). Statisztikai analízis: Mann-Whitney U, T, Krsukal-Wallis-tesztek. Eredmények: sDPP4 aktivitás GDM kzs szérumban [n=111, Átlag= 28.07 U/L (95%CI: 26.32-29.82 U/L)] alacsonyabb volt, mint a kontrollokban (n=159) [n=159, Átlag= 31.67 U/L (95%CI: 29.93-33.29 U/L), MWU p=0.0015]. A legalacsonyabb LnDPP4 érték az inzulinnal kezelt (Átlag=3.245, 95% CI: 3.17-3.32), ennél magasabb érték az inzulinnal nem kezelt GDM csoportban (Átlag=3.32, 95%CI:3.25-3.40), a legmagasabb LnDPP4 érték a kontrollokban (Átlag=3.41, 95% CI:3.36-3.45, Kruskal-Wallis test (p =0.0052) volt. Az aktív GLP-1 kzs plazma szintek az alsó mérési határ közelében voltak, szignifikáns mértékben nem tért el a két csoport (kontroll, n=67, Átlag=3.52pmol/L, 95% CI: 3,12-3,93pmol/L vs GDM, n=29, Átlag=4.09±2.04 pmol/L, 95%CI): 3,31-4,87pmol/L – MWU p=0.087). Összefoglalás: Tudomásunk szerint újszülöttek köldökzsinórvér sDPP4 aktivitását és GLP-1 szintjeit GDM terhességben korábban nem vizsgálták. A terhességi cukorbetegek újszülöttjeinek csökkent szérum sDPP4 aktivitása lehet egy adaptív fetális válasz vagy egy korai regulációs zavar része az entero-inzuláris tengelyben. Az alacsony GLP-1 kzs plazma-koncentrációk az orális bevitel hiányát jelezhetik magzati életben, az L-sejtek korlátozott glükóz érzékelésével a keringés felől. SZÜLÉSVEZETÉS, CSÁSZÁRMETSZÉS 26. Szabó Eszter, Schwarczinger Zsolt, Hagymásy László Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, Dr. Hagymásy László Ph.D osztályvezető főorvos EPISIOTOMIA ÁLTALÁNOS ALKALMAZÁSA INDOKOLT - E? Összefoglalás: Az előadás célja megvizsgálni azt, hogy a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészet-Nőgyógyászati osztályán a gátmetszés gyakorlata mennyire igazodik ahhoz a világszerte jellemző tendenciához, miszerint az episiotomia rutinszerű eljárássá vált. Milyen gyakran és miért végzünk gátmetszést? Mekkora a gátsérülések aránya? Mi lenne az ideális arány az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint? 30

Melyek a legfontosabb szempontok, amelyeket figyelembe kell venni a gátmetszés elvégzés előtt? 27. Németh Zoltán Krankenhaus der Barmherzigen Brüder Wien, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr A terhesség és a szülés hatása a medencefenék funkcióira, a diszfunkciók megelőzésének illetve enyhítésének lehetőségei – egy irodalmi áttekintés A medencefenék megfelelő működése a nők életminőségének fontos pillére. Bizonyított tény, hogy a terhességek és a szülések a medencefenék funkcióinak romlásához vezethetnek. A fellépő vizelet és széklet inkontinencia, a hüvely-és méhsüllyedés, szexuális zavarok megkeserítik az érintettek életét. Az előadás a szülési sérülések megelőzésének illetve enyhítésének lehetőségeit foglalja össze a legújabb nemzetközi irodalom tükrében. 28. Tóth Judit1, Csetényi Zsolt1, Tokodi István2, Simon Gábor2, Hagymásy László1 1 Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészet - Nőgyógyászati Osztály, 2 Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött - Csecsemő – Gyermekosztály A császármetszések frekvenciájának változása Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a császármetszések indicatios területe, így a császármetszések száma évről-évre emelkedik kórházunkban, illetve országos, valamint európai szinten is. Osztályunkon az elmúlt 5 évben a császármetszések száma folyamatos emelkedést mutatott (2008-ban 26,3%, 2012-ben 33,8 % volt 2534 szülés mellett). A növekedés hátterében figyelembe kell venni a progresszív betegellátást, az egyre emelkedő számban jelentkező ismételt császármetszéseket, a megváltozott, körültekintőbb indicatios javaslatokat, és nem utolsó sorban az emelkedő orvosperek számát is. A munkánk eredményességét igazolva hangsúlyozzuk, hogy az elmúlt 12 évben fokozatosan csökkent a megszületett axphysias újszülöttek száma. Az eredmények alakulásában szerepe volt a műtéti technika változásának (corporalis-longitudinalis császármetszések) alkalmazásának. 29. Simon Csikós Krisztina Szt. Pantaleon Kórház Dunaújváros Császármetszés alakulása osztályunkon Osztályunkon az elmúlt 12-13 év adatainak elemzése. Szülésszám növekedése és császármetszés gyakorisága közti kapcsolat. Császármetszés gyakorisága és indikációs körének szemléletváltozása. Ikerterhesség és császármetszés. Magzat, ill. magzatok elhelyezkedése szerinti statisztika. Császármetszés szövődménnyel, és sürgősségi esetek ismertetése osztályunkon előfordult esetekből. 31

30. Tuba Gyula, Mika Péter, Nagy Sándor PAMOK, Győr A megelőző császármetszés utáni hüvelyi szülés gyakorisága osztályunkon „Egyszer császármetszés, mindig császármetszés”. A mondat 1916-os elhangzása óta eltelt majd egy évszázadban a császármetszés utáni terhességek befejezésének lehetőségei kibővültek, elfogadott eljárássá vált ezekben az esetekben a hüvelyi szülésvezetés is. A természetes úton történő szülésre tett kísérlet (TOLAC: Trial of labour after caesarean) és annak megvalósulása (VBAC: Vaginal birth after caesarean) számos nemzetközi vizsgálat témájául szolgál, valamint az utóbbi időben a császármetszések számának emelkedésével a kérdés egyre aktuálisabbá válik. A hüvelyi szülés széles körben ismert előnyeinek ellenére a szakirodalom adatai alapján egyre csökken annak előfordulása megelőző császármetszés után. Osztályunk 2012-es szülészeti adatait felhasználva retrospektív módon vizsgáltuk a császármetszések gyakoriságát, a megelőző császármetszések utáni hüvelyi szülések (VBAC), valamint az ismételt műtétek előfordulását. Vizsgálatunk során 325 terhes esetében találtunk császármetszést az előzményben, 273 alkalommal egy, 52 alkalommal pedig kettő vagy több műtét szerepelt. A 273 gravida esetében hüvelyi szülést terveztünk (TOLAC), amely 86 estben valósult meg (VBAC), a többi terhesnél ismételt császármetszés elvégzésére került sor. Eredményeinket a szakirodalomban fellelhető adatokkal összevetve kedvezőbbnek találtuk, ám a császármetszés, mint korunk egyik legfontosabb szülészeti kérdéskörének prognosztizálható változásai a hazai eredmények romlását vetítik előre. NŐGYÓGYÁSZAT. ENDOSZKÓPIA 32. Makai Zsolt, Szabó Ildikó, Hercz Péter Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztály A hüvelyi ultrahangvizsgálat és a diagnosztikus méhtükrözés pontosságának összehasonlítása a szövettani kórisme alapján kóros méhvérzés eseteiben A szerzők a hüvelyi ultrahangvizsgálat és a diagnosztikus méhtükrözés megbízhatóságát hasonlították össze a szövettani kórisme alapján kóros méhvérzés eseteiben. 2005 és 2011 között 244 (100%) a havi vérzés zavaraiban szenvedő nőnél hüvelyi ultrahang vizsgálatot és diagnosztikus méhtükrözést végeztek szövettani mintavétellel. Hátratekintő (retrospektív) értékelés történt a következő csoportokban: élettani méhnyálkahártya, sorvadás, submucosus izomgöb, méhnyálkahártya polyp, hyperplasia és carcinoma. Kóros elváltozást 136 (56%) esetben találtak. A kórisme pontos volt 152 hüvelyi ultrahangvizsgálat, illetve 206 méhtükrözés során (p = 0,05), a különbség szignifikáns. Az érzékenység, specificitás, a pozitív és negatív prediktív érték összevetése szerint a méhtükrözés pontosabb leletet adott valamennyi csoportban, mint a hüvelyi ultrahangvizsgálat, kivéve a sorvadást, itt a specificitás és a pozitív prediktív érték egyaránt 100% volt. 32

A szerzők szerint a hüvelyi ultrahangvizsgálat hasznos első lépés a méhüreg vizsgálatakor, azonban a diagnosztikus méhtükrözés pontosabb kórismét ad, így megbízhatóbban készíti elő a méhűri műtéteket. 33. Tekse István, Nyéky Boldizsár, Rucz Árpád, Fülöp István, Szakonyi Tibor Róbert Károly Magánklinika, Meddőségi és Endoszkópos Centrum Laparoszkópos varrástechnikák a nőgyógyászati gyakorlatban Az elmúlt pár évtizedben a laparoszkópos nőgyógyászati műtétek népszerűsége és alkalmazása nagyon jelentős fejlődésen ment keresztül világszerte. Nagyon sok – ha az összes nem is – hasi és kismedencei műtét elvégezhető endoszkópos technikával. Az elektromos és egyéb endoszkópos eszközök megjelenése, majd fejlődése mellett egyes műtéti szituációkban a laparoszkópos varrást mindenképpen szükséges alkalmazni. Az endoszkópos varrás és csomózás így az operatív laparoszkópos műtétek szerves részét képezik, megtanulásukat, majd végzésüket az endoszkópos készségek legnehezebb részei között tartják számon. Előadásomban szeretném bemutatni a különböző nőgyógyászati endoszkópos műtétek során alkalmazott leggyakoribb varrás és csomózási technikákat. 34. Trzosek-Szabó Ursula, Bokor Attila, Lukovich Péter, Rigó János Jr. SE ÁOK I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest, 2SE ÁOK I. Sebészeti Klinika, Budapest Uretert érintő mélyen infiltráló endometriosis laparoscopos műtéti megoldása Prezentációnkban a 27 éves nőbeteg bal oldali uretert és sigmabelet érintő mélyen infiltráló endometriosis műtéti megoldását mutatjuk be. Az MR vizsgálat ovárium cystákat, a spatium rectovaginalét, a hátsó hüvelyboltozatot, és a rectumot érintő mélyen infiltráló endometrium csomót, valamint bal oldalon pyelectasiát, ureter tágulatot, és az endometrium csomónak megfelelően szűkületet írt le a bal oldali ureteren. A pyelographia juxtavesicalisan igazolta a jelentős ureter szűkületet, a következményes hydrouretert és pyelectasiát. Az elvégzett laparoscopia során a hólyag sérülése nélkül excindáltuk az azt érintő endometriosisos csomót, eltávolítottuk a spatium rectovaginale csomóját, és az érintett ureter szakasz segmentális resectióját végeztük. A szövettani vizsgálat endometriosisra jellemző elváltozást igazolt. Előadásunkban az eset ismertetése kapcsán áttekintjük az irodalmi adatokat és ajánlásokat. 35. Pohl Ákos1, Bokor Attila1, Lukovich Péter2, Rigó János1 1 SE ÁOK I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2SE ÁOK I. Sebészeti Klinika Specimen eltávolítás hüvelyen keresztül a vastagbelet érintő mélyen infiltráló endometriosis laparoscopos műtétekor Esetünkben egy 27 éves beteg rectumot, sigmabelet és a spatium rectovaginálét érintő mélyen infiltráló endometriosisának laparoscopos műtéti megoldását mutatjuk be. A műtét 33

során eltávolítottuk az érintett vastagbélszakaszt, a spatium rectovaginale és a hátulsó hüvelyboltozat mélyen infiltráló endometriosis csomóját. A speciment transvaginálisan távolítottuk el. Az első postoperatív napon bekövetkezett utóvérzést szintén laparoscopia útján láttuk el. Előadásunkban az eset ismertetése kapcsán áttekintjük az ide vonatkozó irodalmi adatokat és ajánlásokat. 36. Brubel Réka1, Pohl Ákos1, Bokor Attila1, Rigó János1, Szereday László2, Polgár Beáta3 1 SE ÁOK I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2PTE-KK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, 3PTE-KK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet A Galektin-9 szerepe az endometriosis pathogenesisében Az endometriosis pathogenesisében feltehetőleg fontos szerepet játszanak sejt adhéziós molekulák, integrinek. Kimutatták, hogy a lektin családba tartozó galektin-3-nak fontos szerep tudható be az endometriosis kialakulásában. Migrációt, adhéziót és angiognezist serkentő hatásán alapszik feltételezésünk, miszerint a Galektin-9 hasonlóan fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. Vizsgálatainkban egészséges és endometriosisos nők vérszérumát hasonlítottuk össze. Előzetes eredményeink azt mutatják, hogy az endometriosis előrehaladott stádiumaiban lévő nők vérszérumában szignifikánsan magasabb koncentrációban fordul elő a Galektin-9. Előadásunkban a Galektin-9 endometriosis pathogenesiében betöltött lehetséges szerepét szeretnénk bemutatni. 37. Fényi Anett, Bokor Attila, Rigó János Jr. Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Colorectalis mélyen infiltráló endometriosis multidisciplinaris laparoscopos sebészeti kezelésének statisztikai feldolgozása, postoperatív szövődmények vizsgálata Bevezetés: Az endometriosis a reproduktív korban lévő nők 10%-át érintő ösztrogén dependens, krónikus nőgyógyászati betegség. A betegség legsúlyosabb megjelenési formája a mélyen infiltráló endometriosis, ahol bél, húgyhólyag és húgyvezető illetve a rectovaginalis tér érintett, itt a panaszok kifejezettek, a prognózis rosszabb. Célkitűzés: A vizsgálat célja a Semmelweis Egyetem I. sz Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2009-2013 között 70, mélyen infiltráló endometriosisban szenvedő nőbetegen elvégzett multidisciplinaris laparoscopos beavatkozás feldolgozása, a perioperativ szövődmények vizsgálata. Eredmények: A műtéten átesett betegek átlagéletkora 32 év (±4.43), sterilitas 32%-nál fordult elő. Anamnézisben előzetes műtét nem szerepel 30%-nál, míg 45%-nál laparoscopia, 22%-nál laparotomia is ismert volt. A bélrezekciós műtétet megelőzően minden esetben 50%-ot meghaladó bélszűkületet igazoltunk. A műtéti idő átlagosan 158 perc volt, a vérveszteség a beavatkozás során átlagosan 44ml. Az endometriosis 72%-ban érintette a spatium rectovaginalet, 14%-ban a húgyhólyagot, 17%-ban a húgyvezetéket, 8%-ban a hüvelyt és két esetben beszámolhatunk a rekeszizom érintettségéről is. 34

Az intestinalis rendszert tekintve 12%-ban sigma belet érintő DIE miatt végeztünk bélrezekciót, 34%-ban rectosigma, 45%-ban rectum, míg 2-2 esetben appendix, coecum, ill. ileum rezekció történt. Hüvely részleges rezekciójára hat esetben volt szükség. A műtét során eltávolított bélszakasz átlagos hossza 10,6cm volt. Az anastomosis elkészítésére két esetben manuálisan került sor, míg a többi esetben mechanikus körvarrógép segítségével. A körvarrógép mérete 28-33mm között változott. Laparoscopia-laparotomia conversiora csupán öt esetben volt szükség. Komplikáció hat esetben (8.5%) fordult elő, mely során postoperatív vérzés, perforatio, hashártyagyulladás, ureterlaesio lépett fel. Transzfúzióra 10%-ban volt szükség a műtétet követően. A beavatkozások 21%-nál alkalmaztunk adhaesiobarriert (Adept, Covidien, Intercoat, Sprayshield) annak érdekében, hogy a később kialakuló összenövéseket megakadályozzuk. Betegeink átlagos kórházi tartózkodása 5,4 nap volt. Következtetések: Magyarországon 2009-ben a Semmelweis Egyetem I.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán végeztünk első alkalommal mélyen infiltráló endometriosis miatt multidisciplinaris laparoscopos bélrezekciót. 2013 augusztusáig 70 beavatkozás történt. A műtéti idő lerövidült, a szövődmények száma szignifikánsan csökkent. Tapasztalataink alapján a colorectalis mélyen infiltráló endometriosis laparoscopos sebészeti kezelése biztonságos, jó életminőséget eredményező műtéti eljárás. 38. Kis Éva, Belics Zorán Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Csokoládé ciszta a miometriumban!? Bevezetés: A csokoládé ciszta gyakori jelenség az ovariumban, azonban napjainkig nincs érdemi említés az irodalomban ugyanennek a megjelenési formának a miometriális manifesztációjáról. Esetbemutatás: A 39 éves nőbeteg primer sterilitás és anémia miatt kereste fel Intézményünket. Az elvégzett képalkotó vizsgálatok (ultrahang, hasi-kismedencei CT) egy kb. 75 x 72 mm-es inhomogén szerkezetű, vaskos szeptumokkal elválasztott cisztózus képletet írt le az uterus hátsó falában, jobb oldalon. Exploratív laparotómia mellett döntöttünk, mely során metroplasztikát végeztünk, a leírt méhfali cisztikus terimét eltávolítottuk. A tumor makroszkóposan csokoládé cisztának megfelelő morfológiát mutatott, melyet a szövettani vizsgálat endomentriosisnak véleményezett. Következtetés: Endometrioma ritka esetben a miometriumban is előfordulhat, melynek enukleációja szükséges a fertilitás fenntartása, illetve visszanyerése érdekében. 39. Márki Gabriella pszichológus, doktorandusz (ELTE PPK) Az endometriózis pszichoszociális következményei Az endometriózis komplex, biopszichoszociális szemléletű megközelítése lényeges eleme a páciensek ellátásának. A biomedikális kutatásokkal párhuzamosan a betegség pszichológiai 35

kontextusának feltárása is a kurrens kutatási területek közé tartozik. Az endometriózis pszichoszociális következményei között kiemelendő az egészséggel összefüggő életminőség (HRQL) romlása, amelyen belül lélektani szempontból alapvetően a szubjektív fájdalomélmény növekedése, s az emocionális jóllét, a szociális, a mindennapi és a szexuális funkcionalitás romlása mutatható ki (Jones, Jenkinson, Kennedy, 2004). A kutatások és az érintettek beszámolói alapján az endometriózissal élő nők elsősorban a hangulatváltozások, a stressz és a fertilitással kapcsolatos aggodalom kezelése, továbbá a bizonytalanságokkal való megküzdés és a sikeres életmódváltoztatás területén szeretnének segítséget kapni. Jelen előadás célja bemutatni a nemzetközi és hazai lélektan területéről származó eredményeket, továbbá felhívni a figyelmet az endometriózis területén jártas pszichológusok szakmai bevonására. NŐGYÓGYÁSZATI ENDOKRINOLÓGIA. POLICISZTÁS PETEFÉSZEK SZINDRÓMA 40. Csibi Noémi1, Sára Levente2, Nádasy György László3, Antal Péter3, Monori-Kiss Anna3, Benkő Rita3, Tőkés Anna-Mária4, Monos Emil3, Várbíró Szabolcs2 1 Péterfy Sándor utcai Kórház, 2II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 3Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet, 4II. sz. Patológiai Intézet A vénás rendszer adaptációs mechanizmusai policisztás petefészek szindrómában Célkitűzés: Állatkísérletes modellben a policisztás ovárium szindróma kialakulásának, kezdeti eltéréseinek vizsgálata vénákon, és a D-vitamin kezelés hatásának detektálása ezen elváltozásokra. Anyag és módszer: 3-4 hetes kortól 10 héten át dihidrotesztoszteronnal (DHT csoport: pellet 83 ug/die), DHT-val és D-vitaminnal kezelt (DHT+D3 csoport, D3: 120 ng/100g/hét), valamint kontroll Wistar patkányok vena saphenáit vizsgáltuk izolált szervfürdőben: nyomáslépcsők során a külső és belső érátmérőket rögzítettük normál Krebs-Ringer oldatban, noradrenalinos kontrakciót követően és Ca2+-mentes oldatban. Ugyanezen vénák szövettani metszetein immunhisztokémiai jelölés révén vizsgáltuk az intima és media eNOS és COX-2 expresszióját, illetve rezorcin-fukszin festést követően a media elasztikus denzitását. Eredmények: A külső vénaátmérő Ca2+-mentes oldatban szignifikánsan nagyobb volt a DHT-kezelt, mint a másik két csoportban (DHT vs. DHT+D3: p <0,05). A tangencionális stressz nem mutatott szignifikáns különbséget nyugalmi tónusban, presszorhatásra azonban szignifikánsan alacsonyabb volt a DHT és DHT+D3 csoportban, mint a kontrollban (p <0,05). Az elasztikus modulus Ca2+-mentes oldatban a DHT+D3 csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt a másik két csoportban tapasztaltaknál (p <0,001). A COX-2 immunhisztokémiai jelölése során az endotélben, illetve a media elasztikus denzitásának tekintetében szignifikáns csökkenést tapasztaltunk a DHT csoportban a kontrollhoz képest, melyek D-vitamin kezelés hatására teljes regenerációt mutattak (p <0,05, illetve p <0,005). Az eNOS expressziót illetően a három csoport között nem volt szignifikáns a különbség. 36

Következtetések: Az alkalmazott 70 napos DHT kezelés során vérnyomás különbséget a három csoport között nem tapasztaltunk, ugyanakkor e kezelést hosszabb ideig alkalmazva (90 nap) a jellemző anyagcsere eltérések mellett hipertóniát is találtak. A még normotenzív állatokon tapasztalt, véna funkciót és morfológiát is érintő különbségek már prehipertenzív elváltozásoknak tekinthetők. A D-vitaminnal kezelt csoportban szignifikáns javulást tapasztaltunk mind a vénák morfológiájában, mint biomechanikai tulajdonságaiban. 41. Tekse István, Nyéky Boldizsár, Fülöp István Róbert Károly Magánklinika, Meddőségi és Endoszkópos Centrum A mio-inozitol hatása a petefészek funkciójára PCOS-es betegek esetében A policisztás petefészek szindróma (PCOS) a leggyakoribb endokrinológiai oka a menstruációs zavaroknak, petefészek működési zavarnak és az ebből következő fertilitási problémáknak. A PCOS tipikus tünetei a hiperandrogenizmus, krónikus oligo- illetve anovuláció, a petefészkek jellegzetes ultrahangképe, valamint a sajátos dermatológiai problémák, mint az acne, hirsutizmus, seborrhoea. A PCOS-es betegek kb. 30-40%-ában találni csökkent glükóz toleranciát és jelentős hányadban inzulin rezisztenciát. Az inzulin jelentőségét adja közvetlen szerepe a hiperandrogén állapot, majd petefészek működési zavar kialakulásában. Éppen ezért az inzulin-érzékenyítő gyógyszerek szerves részét képezik a már petefészek funkciót is gátló inzulin rezisztens állapotoknak. Előadásomban a mio-inozitol hatását mutatom be az inzulin rezisztencia, a megváltozott endokrinológiai háttér, ezeken keresztül a petefészek működésének befolyásolásában. 42. Sára Levente1, Vleskó Gábor1, Antal Péter2, Horváth Eszter2, Monori-Kiss Anna2, Nádasy György László2, Monos Emil2, Várbíró Szabolcs1 1 Semmelweis Egyetem, Budapest – II .Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2 Semmelweis Egyetem Budapest - Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet Az arteriolák farmakológiai változása patkány policisztás petefészek modellben A párhuzamos D3-vitamin kezelés hatásai Háttér/Célkitűzés: A PCO-szindrómában kialakuló inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma, kardiovaszkuláris kockázat jól ismert. Célunk az volt, hogy vizsgáljuk a krónikus DHT-kezelés kiváltotta PCO-szindróma kiserekre gyakorolt farmakológiai hatását, továbbá a D-vitamin befolyásoló szerepét ezekre a folyamatokra. Módszer: Kísérleteinket nőstény patkányokon végeztük, amelyek egy része álműtött volt, másik része napi 83μg dózisban DHT-kezelésben részesült. A DHT-kezelt állatok fele heti 120ng/100g dózisban D-vitamint, másik fele vehiculumot kapott. Tíz hetet követően egy nyomás-szervokontroll rendszer segítségével mikroangiometriás vizsgálatokat végeztünk izolált muszkulokután rezisztencia arteriolákon, ahol a noradrenalin-kontrakciót és az Achrelaxációt teszteltük a kontroll, a DHT-kezelt és a DHT- és D-vitamin-kezelt csoportban. Eredmények: A DHT-kezelés csökkentette a noradrenalinra jelentkező kontrakció mértékét (39.5±5.8 és 20.7±2.3%, p <0.05). Ugyancsak csökkent az Ach (122.0±2.9 és 37

48.0±1.4%) hatására jelentkező vazodilatáció. D-vitamin együttes alkalmazásakor a relaxáltabb alapállapotú arteriolákban nőtt a kontrakciós válasz. A DHT kezelést követő Ach-vazorelaxációban bekövetkezett csökkenést a D-vitamin nem változtatta meg. Következtetések: A hiperandrogén állapot következtében merevebb és kevésbé nyújtható falú arteriolák simaizom függő kontrakciója és endotélfüggő relaxációja csökkent, miközben az NO hatás teljesen kiesett. D-vitamin alkalmazása javított ezen az eltérésen. Vizsgálataink a metabolikus elváltozások olyan korai állapotában történtek, ahol a PCO szindróma kapcsán a kiserekben kialakuló érkárosodások kezdeti lépéseit figyelhettük meg. 43. Sára Levente1, Tabányi Ádám1, Antal Péter2, Horváth Eszter2, Monori-Kiss Anna2, Nádasy György László2, Monos Emil2, Várbíró Szabolcs1 1 Semmelweis Egyetem, Budapest - II.Sz.Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 2Semmelweis Egyetem Budapest - Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet Az arteriolák mechanikai változása patkány policisztás petefészek modellben - A párhuzamos D3-vitamin kezelés hatásai Háttér/Célkitűzés: A policisztás petefészek szindróma (PCO) a fertilis korú nők 4-10%-át érinti világszerte. A PCO-szindrómához társuló kardiovaszkuláris kockázat jól ismert, azonban a megjelenő érelváltozásokról kevés adat áll rendelkezésre. Korábban kísérletesen igazolták, hogy hosszabb dihidrotesztoszteron (DHT)-kezelés a PCO-szindrómához hasonló állapotot idéz elő patkányokban. Célunk az volt, hogy vizsgáljuk a krónikus DHTkezelés kiváltotta PCO-szindróma kiserekre gyakorolt biomechanikai és inzulin-relaxációs hatását, valamint a D-vitamin befolyásoló szerepét ezekre a folyamatokra. Módszer: Kísérleteinket részben álműtött, részben napi 83μg dózisban DHT-kezelésben részesült nőstény patkányokon végeztük. A DHT-kezelt állatok fele heti 120ng/100g dózisban D-vitamint, másik fele vehiculumot kapott. Nyolc héttel később cukorterhelés során szérum inzulinszinteket mértük. Tíz hét után egy nyomás-szervokontroll rendszer segítségével mikroangiometriás vizsgálatokat végeztünk izolált muszkulokután rezisztencia arteriolákon; biomechanikai tulajdonságokat, és az inzulin által kiváltott vazorelaxációt teszteltük. Eredmények: Normál vércukor értékek mellett szignifikánsan emelkedett 120 perces szérum inzulin szinteket mértünk a DHT-kezelt állatokban, melyet a D-vitamin kezelés kivédett. A DHT-kezelés növelte a rezisztencia arteriolák átmérőjét, a tangencionális stresszt és a disztenzibilitást. Ugyancsak csökkent az inzulin hatására jelentkező vazodilatáció. D-vitamin együttes alkalmazásakor a relaxáltabb arteriolákban csökkent a mechanikai töltőhatás és az inzulinra jelentkező relaxáció a kontrollhoz közeli szintre javult. Következtetések: A DHT-kezelt állatok igazolt inzulinrezisztenciája csökkent inzulinrelaxációs választ eredményezett a kiserekben. A hiperandrogén állapot következtében az arteriolák merevebbé és kevésbé nyújtható falúvá váltak. D-vitamin alkalmazása javított ezeken az eltéréseken. Ezek a különbségek rávilágítanak a hiperandrogén állapot és az 38

inzulinrezisztencia okozta érkárosodások jelentőségére, és részben magyarázatot adnak a D-vitamin klinikumban is tapasztalt jótékony hatására PCO-szindrómában. NŐGYÓGYÁSZATI ONKOLÓGIA, NŐGYÓGYÁSZATI MŰTÉTTAN 44. Balogh Sára Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Ovarium carcinomák ERCC1 expressziójának vizsgálata A hám eredetű petefészekdaganatok kezelésében a platinabázisú kemoterápia alapvető szerepet játszik. A terápiás válasz, és a kiújulás ideje alapján a daganatokat platina érzékeny-, rezisztens- és refrakter csoportokba soroljuk. Az első vonalbeli kezelés gold standarja, a taxol-platina kombináció. Nemzetközi tanulmányok szerint az ERCC1 gén expressziójának vizsgálata, az ERCC1 protein mennyiségének meghatározásával, mint prediktív marker, alkalmas lehet a klinikai platina rezisztencia előrejelzésére. Tanulmányunk célja az volt, hogy hazai betegpopulációt vizsgálva az ERCC1 expresszió szintjét kemoterápia naív, epithelialis ovarium carcinomás betegek műtéti preparátumaiból meghatározzuk és összevessük a taxol-platina kemoterápiát követő klinikai kimenetellel. Módszerek: Az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Onkológiai Osztályán kezelt 118 epithelialis ovariumcarcinomás beteg műtéti preparátumaiból készült, formalin fixált, paraffinba ágyazott szövettani blokkmetszetét használtuk fel, melyekből immunhisztokémiai módszerrel meghatároztuk az ERCC1 protein szintjét. Az ERCC1 score értékeket összevetettük a kemoterápiát követő klinikai remisszió mértékével, mely alapján következtettünk a platinaérzékenységre. Eredmények: Az epithelialis ovariumcarcinoma négy vizsgált szövettani típusa (serosus, mucinosus, endometroid és clear cell adenocarcinoma) változó mértékben expresszálja az ERCC1 proteint. Megfigyeltük, hogy alacsony ERCC1 expresszió mellett a platinabázisú kezelés jobb klinikai választ eredményezett. A kezelést követően 59 beteg került komplett remisszióba (ERCC1 átlag score: 27.96), 30 partialis remisszióba (ERCC1 átlag score: 147), szemben a 29 beteggel, akiknél daganatos progresszió következett be (ERCC1 átlag score: 238.8). Következtetés: Eredményeink szerint a magas ERCC1 expresszióval rendelkező betegek nagyobb arányban mutatnak klinikai rezisztenciát a platinabázisú kemoterápiára. Az ERCC1 aktivitásnak jelentősége lehet az ovarium daganatok prognózisának-, és a platinabázisú terápia hatékonyságának előrejelzésében.

39

45. Daragó Péter, Póka Róbert DE OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Recidív ovárium tumorok sebészi kezelése A petefészek rosszindulatú daganati általában késői stádiumban kerülnek felismerésre. A legnagyobb mortalitású nőgyógyászati daganat, közel 140. 000 éves halálozással. A felismerést követő primer tumorredukciós műtétet, ill. kemoterápiát követően azonban az esetek közel 60%-a recidívál a diagnózis felállítását követő 15 hónapon belül. A recidív tumorok kezelését illetően az irodalmi adatok ellentmondásosak. Előadásunkban a recidív ovarium tumorok kezelésének irodalmi áttekintését, ill. saját kezelési protokollunkat ismertetjük 46. Erdődi Balázs, Krasznai Zoárd, Ördög Lilla, Maka Eszter, Balla Heidi, Tóth Zoltán, Jakab Attila DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A HE4 tumormarker UH diagnosztika mellett betöltött additív szerepe a petefészek képletek differenciáldiagnosztikájában Aim: To determine the additive diagnostic value of the novel HE4 tumor marker to the IOTA simple ultrasonographic (US) morphologic scoring system in the managment of ovarian masses. Imaging properties of ovarian masses were evaluated preoperatively using the IOTA M and B rules. According to the US findings and the IOTA simple rules three groups were made: 1. B group: only B rules were applicable, 2. M group: only M rules were applicable, 3. E group: both M and B rules were applicable, expert’s opinion and pattern recognition needed. The US results then were matched with the preoperative CA125 and HE4 tumor marker levels and the histological findings. Overall 210 patients with ovarian masses were involved in the analysis (average: 42.10yrs, range: 13-83yrs). In the B group we had 107 cases (50.95%, range: 13-78yrs, average: 38.39yrs), two of them turned to be malignant (1.87%). HE4 was elevated in 8, CA125 in 66 while both of them in 3 cases. 74 patients fulfiled the requirements for M-rules (35.24%, range: 15-83yrs, average: 49.43yrs), 42 of them proved to be malignant (56.76%). HE4 level was increased in 34 while CA125 in 55 cases, both of them in 31 cases. E group was formed by 29 cases (13.81%, range: 16-81yrs, average: 37.10yrs) of which 5 showed malignancy (17.24%). In the whole patient population in the prediction of malignancy using CA125 alone had a sensitivity of 87.76% and a specificity of 40.37%, while using the HE4 alone had a sensitivity of 63.27% and a specificity of 90.68%. Where the IOTA simple rules were applied US alone had a a sensitivity of 48.84% and a specificity of 76.64% which increased to 93.40% adding HE4 evaluation to the diagnostic algorithm. PPV also increased from 0.56 to 0.79 in those cases where HE4 was used together with US. Pattern recognition showed a NPV of 0.92 and a PPV of 0.26 which was raised to 1.0 as HE4 was used additionally. Specicity of combining pattern recognition and HE4 evaluation proved to be 100% in this study. Masses with complex morphology often need pattern recognition which can be aided by HE4 and together can be used effectively in order to increase the specificity of the diagnostic ability of US. 40

47. Bani Ferenc András, Mosonyi Attila, Lippai Norbert Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Akut mieloid leukémia ritka megnyilvánulása osztályunkon Magyarországon még nem jelent meg nőgyógyászati publikáció genitális traktusbeli myeloid sarcomáról. Esetismertetésünk az akut leukémia egy nagyon ritka típusát mutatja be. 48. Barna András, Bazsa Sándor Szent Pantaleon Kórház, Dunaújváros Inkontinencia műtéti megoldása osztályunkon Napjainkban a női vizelettartási zavart népbetegségnek tekinthetjük. A nőknél az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő a nem akaratlagos vizelet elcsepegése és elfolyása, amely elsősorban szociális és higiénés problémát okoz. Az inkontinencia leggyakoribb formájában a stressz inkontinencia esetén műtétet kell végezni, amennyiben a gáti reedukáció, illetve a medencefenék torna eredménytelen. Osztályunkon a Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház – ban 2002 óta végzünk TVT, 2007 óta TOT műtétet, majd 2011 óta „saját’’ szalag beültetést. Ezeknek a műtéteknek a technikáját illetve főként a „saját fasciából vett szalag” – beültetését szeretnék bemutatni, a tapasztat szövődményekkel együtt. 49. Porkoláb Huba, Bazsa Sándor Szent Pantaleon Kórház Osztályunkon végzett hüvelyi hysterectomiák 2000-től A hüvelyi méheltávolítások száma osztályunkon a nemzetközi statisztikákkal megegyezően évről évre emelkedik. A közel 70%-os hüvelyi méheltávolításokkal az országban kimagasló helyet foglalunk el. 13 év alatt 1077 hüvelyi méheltávolítást végeztünk, ebből 19 esetben konvertáltunk és kevesebb, mint 1%-nál reoperáltunk szövődmény miatt. 1 súlyos szövődményünk volt (rectumsérülés - sebész megoldotta). 50. Krasznai Zsuzsa, Sipos Attila Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Az implantátumok szerepe a hüvelyi prolapsusok műtétes megoldásában Magyarországon körülbelül 10 éve kezdték el alkalmazni a hüvelyi prolapsusok műtétes kezelése során a különböző implantátumokat. A konzervatív terápia, a klasszikusnak számító műtéti beavatkozások mellett újszerű megoldást jelentenek a szalagok és hálók, melyeket korábban a sebészetben a hasfali sérvek terápiájában vezettek be. Az implantátumok alkalmazásának előnye, hogy a prolapsusok kiújulási aránya jelentősen csökken, az életminőség hosszabb távon is javítható és a hüvelyi műtéti technika kis fizikai megterheléssel jár a betegek számára. 41

Természetesen a kiegészítő konzervatív terápia (fizikoterápia – elektrostimuláció, „biofeedback”, a medencefenék izomzatának erősítése -, a lokális ösztrogén terápia, pesszáriumok) szerepe továbbra sem elhanyagolható. Osztályunkon ma már rutin eljárásnak számít a hüvelyi prolapsus hálók alkalmazása. 2010 novembere és 2013 júniusa között közel 200 esetben ültettünk be hálót, illetve szalagot a hüvelyfali süllyedések kezelése céljából. Az előadásban az implantátumok használatának elméleti és gyakorlati hátterét, illetve a műtétek során szerzett tapasztalatainkat szeretném ismertetni. 51. Németh Zoltán Krankenhaus der Barmherzigen Brüder Wien, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr A konzervatív kezelés lehetőségei és határai, műtétet követő recidív prolapszusok esetében A méh- és hüvelysüllyedésekhez kapcsolódó panaszok (idegentest érzés, vizelési-, székelési nehézségek, fájdalom, stb.) jelentősen rontják a betegek életminőségét. A műtéti megoldások után sajnos gyakori a recidíva, irodalmi adatok alapján az esetek 30%-ban okoz újra panaszokat a kiújuló prolapszus. Az előadás azt a kérdést vizsgálja, hogy a konzervatív kezelés mely esetekben vezethet hosszú távú megoldáshoz. Esetismertetéseken keresztül a poszt operatív alkalmazott konzervatív terápia lehetőségeinek határai is bemutatásra kerülnek.

42