Konzervációbiológia - 8. előadás
1. rész: Új populációk létrehozása
Új populációk létrehozása Visszatelepítés: új populáció létrehozása a faj
eredeti élőhelyén Gyarapítás: egy létező populáció gyarapítása új egyedekkel Bevezetés: új populáció létrehozása olyan helyen, amely az adott faj számára alkalmas élőhely, de az eddigi elterjedési területen kívül esik
Általános tapasztalatok „Nagyvadakat”nagyobb sikerrel lehet visszatelepíteni
(86%), mint a ritkákat (44%) Jó minőségű élőhelyen nagyobb a siker (84%), mint rossz minőségűn (38%) Jó élőhely belsejében nagyobb siker (78%), mint a periférián (48%) Vadon befogott állatok nagyobb sikerrel telepíthetők vissza (75%), mint a fogságban neveltek (38%) A növényevő fajokat könnyebb visszatelepíteni (77%), mint a ragadozókat (48%) Griffith et al. 1989
Célok Adott fajból önfenntartó, genetikailag
változatos, szaporodóképes populáció jöjjön létre Gyakran minimum 500 egyed az „álomhatár” Populációra leselkedő veszélyeztető tényezők feltérképezése, kiiktatása, helyi lakossággal való kapcsolatfelvétel Folyamatos monitoring és publikálás!
A szabadon bocsátott állatok viselkedése Fogságban nevelt állatok ingerszegényebb környezetben
élnek:
Ugyanaz a ketrec vagy kifutó Rendszeres táplálék, hasonló összetétel Egyedüllét vagy nem természetes összetételű csoport
Az ilyen állatok nem sajátítják el: Felderítési, táplálékkeresési magatartás, természetes táplálékfajták ismerete, együttműködésen alapuló táplálékszerzés, veszély érzékelés, párválasztási és utódgondozási szociális ismeretek, stb..
Az arany oroszlánmajmocska Amazonas-menti esőerdők fragmentációja veszélybe sodorta Az 1970-es évekre <500 vadon élő egyed maradt!
Leontopithecus rosalia
Tapasztalatok a faj visszatelepítése során Megfelelő egyedek pároztatása -> genetikai
diverzitás megőrzése Szabadon engedés megfelelő élőhelyeken, ahol már élnek vad populációk Túlélési módszerek tanítása a fogságban élő egyedeknek Fákon való közlekedés elsajátítása „szabadtéri erdőben” Fokozatos szabadon engedés – etetőhelyek Vad tanító-egyedek
A kaliforniai kondor 1985-ben 6 vadon élő és
21 fogságban élő pár Élőhely-védelem nehéz: 2,4 millió hektáron keres élelmet.. Példányok befogása, állatkerti tenyésztés embertől elszigetelten „Puha” szabadon engedés Gymnogyps californianus 20 milliárd $ a védelmi programra
Kakapo – Bagolypapagáj Kihaltnak hitték Ragadozó- és
patkánymentes szigetekre telepítették át őket Táplálék-kiegészítéssel (alma, édesburgonya) növelték a költés gyakoriságát Minden madarat jeladóval láttak el
Strigops habroptila
Tarvarjú Az
erőteljes vadászat miatt a 16. századra Európa nagy részén kipusztult Jelenleg vadon csak kb. 450, fogságban kb. 2000 madár él. Visszatelepítések: Marokkó, Olaszország, Ausztria
Geronticus eremita
Górési Ragadozómadár Repatriáló Telep
Néhány sikertelen program
Castor canadensis Oxyura leucocephala
Anser erythropus
Új növénypopulációk létrehozása Létfontosságú a veszélyeztetettség okának és a
növényfaj környezeti igényeinek ismerete: Csírázási körülmények Talajadottságok Víz-, hő-, fényigény Kompetíciós viszonyok Patogének és herbivorok Beporzási és magterjedési mód, magbank típus Zavarásokra adott válaszok -> természetvédelmi kezelések
Új növénypopulációk létrehozása Vegetatív szaporító-képletekkel Magvetéssel: Talajelőkészítés, magágy bezárása Vetési denzitás Mikro-élőhelyek Időzítés (csírázási típus, időjárás) Szkarifikáció, duzzasztás, stb. Palánták nevelésével: Ültetési mélység Ültetés időzítése (évszak, időjárás) Utókezelések (öntözés)
DE Botanikus Kert és HNPI
Angelica palustris
Bulbocodium vernum
Új növénypopulációk létrehozása Godefroid, S., Vanderborght, T. 2011: Plant
reintroductions: the need for a global database. Biodiversity & Conservation 20: 3683-3688. 82 tanulmány 1989 és 2009 között Ezen kívül 629 faj, 39 országból – nehéz utánajárni Szükség lenne egy részletes globális adatbázisra
Ex situ védelem Élőhelyen kívüli védelem, akkor alkalmazzák ha a
megmaradt populáció(k) túl kicsi(k) vagy veszélyeztetett(ek) Egyedek begyűjtése a kedvezőtlenné vált élőhelyről -> mesterséges szaporítás -> egyedek kijuttatása egy megfelelő élőhelyre Cél: új, önfenntartó, (fél)vad populáció létrehozása In situ védelemmel kiegészítik és segítik egymást
Fontos szemléletformáló (600.000 látogató/év az USA-
beli állatkertekben)
Ex situ vs. In situ védelem In situ védelem előnyei:
Élőhelyvédelem Természetesebb módszer Sokszor kevésbé költséges Hosszabb távon fenntartható eredmények Gyakran biztosabb a beavatkozás sikere Számos faj együttes védelmét segíti elő A sikeres visszatelepítésnek alapfeltétele a megfelelő in situ védelem
Az ex situ védelem korlátai Túl kicsi populációméret Genetikai módosulások jöhetnek létre az
utódnemzedékekben a tartási körülmények miatt Megváltozott viselkedésminták, pl. nem félnek az embertől Folytonos fenntartásban való megakadás végzetes Katasztrófák veszélye – tűzvész, tornádó, stb. Feleslegben levő állatok Bizonyos állatfajok ex situ tartása megoldhatatlan (pl. tengeri emlősök) vagy jelenlegi tudásunk szerint lehetetlen a szaporításuk
Állatkertek A világon <2000 állatkert van 3000 gerinces faj (halak nélkül) kb. 1 millió
példányát tartják A bemutatás mellett ma már egyik fő céljuk a veszélyeztetett fajok mesterséges szaporítása és az ezekhez kapcsolódó kutatások Új technikák kidolgozása: elkábítás, szállítás, fertőzések megelőzése, stresszoldás, szaporítás terén
Állatkerti szaporítási technikák Pótanyás nevelés – 1. fészekalj pótanyával
neveltetése, így lesz 2. fészekalj is Mesterséges keltetés: utódok a fejlődés kezdeti, sérülékeny szakaszában emberi gondozásba kerülnek Mesterséges megtermékenyítés, embrió-átültetés Vitatott csúcstechnológiák: klónozás, interspecifikus keresztezés, sejtek vagy szövetek lefagyasztása
Dávid-szarvas
Elaphurus davidianus
Durrell Widlife Park, Jersey
Royal Botanic Gardens, Kew
121 ha alapterület 700 fős személyzet 2 millió látogató/év 30.000 élő növényfaj 7 millió tételből álló herbárium 750.000 kötetes botanikai könyvtár Millenium Seed Bank Project – 24.000 faj magja
Pannon Magbank Projekt A Pannon biogeográfiai régió edényes növényeinek
ex-situ magbankja 969 090 € költségvetés Gyűjtés aktivisták segítségével tisztítás validálás információs rendszer kiépítése hűtve tárolás Tápiószelén; duplikátumok tárolása az Esztramos hegy alatt fajok visszatelepítése
http://www.pannonmagbank.hu/life/life4.html
Konzervációbiológia - 8. előadás
2. rész: Természetvédelmi területek
Védett területek létrehozása Országos vagy regionális szinten (kormányzati
döntés) Civil szervezetek, magánszemélyek megvásárolják Összhangba kell hozni
A biológiai sokféleség megőrzését Ökoszisztéma szolgáltatások fenntartását Helyi közösségek érdekeit és erőforrások iránti igényét Az állam erőforrások iránti igényét
Védett területek típusai (IUCN) Ia, Ib. Szigorúan védett természeti területek és vadonterületek
Nagy kiterjedésű, zavartalan állapotú védett területek A biológiai sokféleség reprezentatív mintái a kutatás, oktatás és genetikai változatosság megőrzése szempontjából Ia: csak kutatás; Ib: önellátó gazdálkodás és kis mértékű rekreáció
Védett területek típusai (IUCN) II. Nemzeti Parkok
Nagy területű, kiemelkedő természeti vagy tájképi értékű területek országos vagy nemzetközi jelentőséggel Oktatási, kutatási, rekreációs célok és önellátó gazdálkodás (erőforrásokat ritkán aknázzák ki kereskedelmi célból)
Védett területek típusai (IUCN) III. Természeti emlékek
Kiemelt országos jelentőségű, különleges természeti látnivalóval rendelkező területek Kisebb területűek, Természeti emlék + pufferzóna Természeti, geomorfológiai, kulturális vagy spirituális értékek
Védett területek típusai (IUCN) IV. Kezelt természetvédelmi területek (vadrezervátumok)
Az élőhelyek megőrzéséhez szükséges emberi tevékenységet (természetvédelmi kezelések, élőhelyrekonstrukció, stb.) folytatják a területen Kismértékű, szabályozott gazdasági tevékenység engedélyezett
Védett területek típusai (IUCN) V. Tájvédelmi körzet (védett szárazföldi és tengeri tájak)
Az ember és környezet fenntartható, harmonikus kapcsolatát jelképező tájak Turisztikai, rekreációs lehetőségek, számos gazdasági tevékenység, amiben a helyi lakosság kulcsszerephez jut
Védett területek típusai (IUCN) VI. Védett területek a természeti erőforrások fenntartható
kitermelésével A természetes erőforrások felhasználhatóak, amennyiben ez nem befolyásolja a biodiverzitás megőrzését Nagy kiterjedésű területek Hagyományos és modern technológiák (halászat, vadászat, vízgazdálkodás, állattartás, stb.)
Védett területek a Földön Több mint 161.000 szárazföldi védett terület
A szárazföld összterületének 10-15%-a Mintegy 6800 tengeri védett terület (óceánok
területének 1,17%-a) Legnagyobb: Northeast Groenland NP– 972,000 km2 Legrégebbi NP: Bogdkhan Uul NP (Mongólia, 1778); Yellowstone NP (USA, 1872)
Magyarország védett területei 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről Védett területek típusai: Ex lege védett természeti objektumok Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület Természeti emlék Fokozottan védett területek: Bioszféra rezervátumok és erdőrezervátumok magterülete Nemzeti parkok természeti övezete
Magyarország első védett területe
Debreceni Nagyerdő TT, 1939 óta védett
Ex lege védett területek Barlangok Lápok Források Víznyelők Szikes tavak Kunhalmok Földvárak
Magyarország Nemzeti Parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park Alapítás éve: 1973 Területe: 82000 ha Központ: Debrecen UNESCO világörökség része 4 tájvédelmi körzet: Szatmár-Bergi TK, Hajdúsági TK,
Közép-Tisza TK, Bihari-sík TK
Hortobágy
Hortobágy
Peucedanum officinale
Petrosimonia triandra
Gortyna borellii lunata
Suaeda pannonica
Aster sedifolius
Cirsium brachycephalum
Nagykunság
Centaurea solstitialis
Egyek-Pusztakócs LIFE
Ornithogalum pyramidale
Nyírség
Pulsatilla pratensis ssp. hungarica
Pulsatilla patens
Pseudolysimachion incanum
Crocus reticulatus
Angelica paustris
Iris aphylla ssp. hungarica
Szatmár-Bereg
Andromeda polyfolia
Eriohorum angustifolium
Menyanthes trifoliata
Vaccinium oxycoccos
Comarum palustre
Gagea sphatacea
Tisza-tó
Trapa natans
Cicuta virosa
Nymphoides peltata
Vitis sylvestris
Nymphaea alba
Castor fiber
Kiskunsági Nemzeti Park Alapítás éve: 1975 Területe: 56,761 ha „Mozaik” nemzeti park
Tőserdő és a Szikrai Holt-Tiszaág
Felső-Kiskunsági szikes tavak Felső-Kiskunsági puszták
Homoki gyepek és sztyeprétek
Echinops ruthenicus Helichrysum arenarium
Dianthus diutinus
Fumana procumbens
Colchicum arenarium
Buckaközi laposok, turjánosok, láprétek
Vipera ursinii rakosiensis
Gentiana pneumonanthe
Iris sibirica
Ophrys insectifera
Bulbocodium vernum
Gladiolus palustris
Bükki Nemzeti Park Alapítás éve: 1977
Területe: 43,130 ha Területének 95%-a erdő Őserdő
Bükk-fennsík, Nagymező
Bél-kő
Bükki Nemzeti Park
Cypripedium calceolus
Dracocephalum ruyscihana
Viola biflora
Clematis alpina
Aconitum moldavicum
Ferula sadleriana
Aggteleki Nemzeti Park Alapítás éve: 1985
Területe: 20,170 ha UNESCO Világörökség
része 273 barlang
Baradla-barlang
Fedett karszt
Jósvafő, Nagy-oldal
Aggteleki Nemzeti Park
Cinclus cinclus
Dracocephalum austriacum
Aster oleifolius
Calluna vulgaris
Onosma tornensis
Drosera rotundifolia
Fertő-Hanság Nemzeti Park Alapítás éve: 1991
Területe: 23,731 ha Kapcsolat az osztrák
Neusiedlersee – Seewinkel NP-kal
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Pinguicula vulgaris
Globularia cordifolia
Crocus albiflorus
Liparis loesellii
Leucojum vernum
Thelypteris palustris
Duna-Dráva Nemzeti Park Alapítás éve: 1996
Területe: 49,479 ha
Szársomlyó
Dráva-mente
Gemenc
Duna-Dráva Nemzeti Park
Fritillaria meleagris
Ciconia nigra
Colchicum hungaricum
Myricaria germanica
Ruscus hypoglossum
Aldrovanda vesiculosa
Körös-Maros Nemzeti Park Alapítás éve: 1997
Területe: 50,134 ha Mozaik nemzeti park Kardoskút
mezsgyék
Dévaványai Túzokrezervátum
Körös-Maros Nemzeti Park
Adonis volgensis
Ajuga laxmannii
Gagea szovitsii
Anchusa barrelieri
Salvia nutans
Otis tarda
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Alapítás éve: 1997
Területe: 59,997 ha
Kis-Balaton
Badacsony
Tihanyi-félsziget
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Primula farinosa
Eranthis hyemalis
Primula auricula
Crambe tataria
Asphodelus albus
Cheilanthes marantae
Duna-Ipoly Nemzeti Park Alapítás éve: 1997
Területe: 59,295 ha
Naszály
Ócsai Tájvédelmi Körzet
Nagy-Szénás
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Linum dolomiticum
Daphne cneorum
Silene flavescens
Anthericum liliago
Ferula sadleriana
Ablepharus kitaibelii
Őrségi Nemzeti Park Alapítás éve: 2002
Területe: 43,927 ha
A Szőcei tőzegmohás láprét
Őrségi Nemzeti Park
Hemerochallis lilio-asphodelus
Erythronium dens-canis
Comarum palustre
Trollius europaeus
Iris sibirica
Polygonum bistorta
Ajánlott Irodalom Standovár T., Primack R.B. 1998: A
természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 293-389.
