Konifo Kft. Munkavédelem. Tûzvédelem. Tanfolyamszervezés, oktatás

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle

2009. 2005.XVI. XII. évfolyam 3. 4. szám

3 4

Tûzvédelem • Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. • Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. • Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. • Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. • Elektromos – és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. • Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. • Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. • Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. • Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése.

Munkavédelem • Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. • Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. • Munkabiztonsági szaktevékenység végzése – veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, – súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása – egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. • Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. • Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. • Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. • Munkavédelmi kockázatértékelés

Konifo Kft.

Tanfolyamszervezés, oktatás • A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése, rendezvényszervezése. • Egyéb képesítést adó tanfolyamok: – könnyûgépkezelõi, – nehézgépkezelõi, – ADR, – alapfokú közegészségügyi, – fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. • A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. • Egyedi szakanyagok elkészítése.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929 E-mail: [email protected] www.konifo.hu

t

2009. 16. évf. 3. szám Szerkesztõbizottság: Csuba Bendegúz Dr. Cziva Oszkár Diriczi Miklós Kivágó Tamás Kristóf István Heizler György Tarnaváry Zoltán Dr. Vass Gyula Fõszerkesztõ: Heizler György

a

r

t

a

l

o

m

fókuszban Gazdasági válság és a tűzoltóságok technikai fejlesztése............................................. 6 Pályázat és finanszírozás – kérdő jelek!........................................................................ 7 A járművek kiválasztása – trükkök és buktatók......................................................... 11 Hogyan válasszunk tűzoltó járművet?......................................................................... 15 Így szerzünk be mi!..................................................................................................... 18 ténykép A tűzesetek során bevetett eszközök........................................................................... 20 tanulmány Egy új kiürítés-támogató rendszer, az irányhangjelző ............................................... 21 Kiegészítő eszközök a lángérzékelőkhöz.................................................................... 24 Klorid eltávolítás elektrokémiai eljárással.................................................................. 25 visszhang A válsághelyzeti kommunikáció sajátosságai............................................................. 26 Új fejlesztésű mérősugárcső........................................................................................ 27 módszer A tűzvizsgálat gyakorlata a fővárosban...................................................................... 29

Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983

szabályozás Jogszabály változások hatása a tűzvizsgálatra............................................................ 31 Viharkárok felszámolása– képzési követelmények..................................................... 32

Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly

fórum...................................................................................................................... 37 Légtechnikai rendszerek tisztítása.............................................................................. 37 Nehezen éghető textíliák szerepe a tűzbiztonságban.................................................. 39 Tűzoltórendszer a nagyfeszültségű berendezésekben................................................. 41 Műszaki mentés: Amikor minden perc számít…........................................................ 42

Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611 Fax: 1/469-2969, BM: 10-568 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató

tűz- és káresetek........................................................................................... 33 Gázrobbanás az ukrajnai Jevpatorija városában......................................................... 33 Tűzvizsgálat – gyakorlat teszi a mestert!.................................................................... 35

technika Telemetrikus tűzoltó felügyelet .................................................................................. 43 megelőzés........................................................................................................... 44 Szállodák tűzkockázatának kezelése biztosítási módszerekkel.................................. 44 Panelos és többlakásos lakóépületek homlokzati hőszigetelési problémái................. 47 Átmeneti védett terek alkalmazása és kialakítása...................................................... 49 A „megelőzés” és a „védelem” módszerei és alkalmazásuk a potenciálisan robbanásveszélyeskörnyezetekben.............................................................................. 51

Címlapon:

Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 3600 Ft (áfával) VÉDELEM 2009. 2. szám ■ TARTALOM

5

f

ó

k

u

s

z

b

a

n

Mélykúti Sándor

Gazdasági válság és a tűzoltóságok technikai fejlesztése Ma még sokan úgy vélekednek, hogy munkahelyüket elkerüli a válság. Minden bizonnyal többen lesznek, akik év végére szembesülnek azzal, hogy nem mentesülnek valamilyen válság generálta hatás alól. Vélhetően nem lesznek kivételek ez alól a tűzoltóságok sem.

Lépést kell váltani Lóháton gyorsabban közlekedik az ember, mint gyalog, a szekér viszont kényelmesebb és teherbírásában is lekörözi a lovat, a szekeret azonban az autó, a repülőgép múlja fölül. Mi bennük a közös és mégis mitől olyan mások? Mindegyik az ember gyorsabb helyváltoztatását elősegítő találmány, állat, eszköz. Ez közös bennük. De ami jó, korszerű volt tegnap, az mára elavult, és ami ma újdonság, holnapra már lehet, hogy alkalmatlanná válik a feladata ellátására legyen szó akár eszközről, akár kiválasztási rendszerről vagy működési szisztémáról. A mához viszonyítva minden „tegnap” ami már mögöttünk van, és minden „holnap” ami még ezután vár ránk. Ezért már a tegnapi is lehet elavult a mához képest, és már holnap lehet idejét múlt az, ami ma még korszerű, tehát folyamatosan törekedni kell a meglévő rendszereink eszközeink megfelelőségének kontrolljára, hogy időben felismerjük, mikor kell lépést váltani! Amennyiben elfogadható ez a szakmai megközelítés, úgy hatványozottan a teendők átgondolására kell, hogy serkentsen minden érintettet a bennünket is elért és életünkre feltehetően még évekig kiható gazdasági válság! Koncepció nélkül nem megy Ilyenkor mondják a bölcs öregek, hogy jobb félni, mint megijedni és előre gondolkodással, a kisebbik rossz tudatos meglépésével megelőzni a nagyobbat. A tervszerű válságkezelés és a megelőző lépések azonban nem merülhetnek ki „csak” nadrágszíjhúzásban és klasszikus „takarékossági intézkedések” meglépésében. Ha nincs hosszú távú koncepció, akkor mit sem ér a kényszerű lemondás! 6

FÓKUSZBAN ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

A tűzoltóságok technikai fejlesztési rendszeréről nagyon sok alkalommal esett szó az elmúlt esztendőkben. Utaltak rá tervek és beszámolók, elemezték bizottsági ülések, javaslatokkal bombázták építő szándékú gondolkodók, bírálták hozzáértők. Az impulzusok azonban nem bírtak elegendő energiával ahhoz, hogy jelentősebb változás történjen a 90-es években lerakott – egyébként sokáig átütő fejlesztési eredményeket megtestesíteni képes – alapokhoz viszonyítva. Mára azonban mögöttünk van lassan két évtized, és olyan évek elé tekint az ország, amikor a lakossággal, az élet gazdasági szereplőivel együtt nem csupán a közüzemi számlákon és a géppapírfelhasználáson kell takarékoskodnia a közfeladatot ellátó intézményeknek, hanem a feladatellátáshoz egykoron rendelt eszközrendszert, annak beszerzését, szinten tartását is a reális, szakmailag megalapozott, de gazdaságilag fenntartható szükségletekhez kell igazítani. A tűzoltó család kasszája A családi költségvetésnek nem csak az alapján kell döntenie, egy új autó megvételéről, hogy az mennyibe kerül, hanem komolyan fontolóra kell vennie, hogy szükség van-e rá, most van-e rá szükség, milyen a család életvitelét kevésbé veszélyeztető megoldás lehetséges a legszívesebben megvásárolandó autó beszerzésén kívül. Amennyiben az új kocsi beszerzése mégis „elodázhatatlan”, úgy az ár mellett érdemes végiggondolni a fenntartás költségeit, hogy melyik mennyi üzemanyagot fogyaszt és lesz-e majd pénz a javítására akkor is, amikor a garancia letelt és az anyagi lehetőségek beszűkültek pl. egy családtag munkahelyének elvesztése miatt. Mindezt miért is kell tenni? Mert két évtized alatt változott a család szerkezete, változtak az egyes családtagok feladatai. Felnőttek vagy megszaporodtak a gyerekek. Más céllal áll ki a garázsból a családfő, mint 10-20 évvel ezelőtt. Már nem csecsemőülés kell az autó hátsó ülésére, hanem jó esetben síléctartó a nagyobb autó tetejére, rosszabb esetben kisebb használt autó a régi helyére piaci bevásárlásokhoz. A működtetés gazdaságosságának átgondolására kényszerülnek a felügyeletet ellátók, a fenntartók és az intézményvezetők egyaránt, és akinek tehetségéből a gazdálkodás racionalizálására csak annyi ötletre futja, hogy az egyik oldalán elrontott géppapír hátoldalát is fel kell használni piszkozatkészítés céljára, az a legjobb úton halad a biztos csőd felé. Az intézmények törekvése vélhetően a likviditási helyzet fenntartására, a munkahelyek megőrzésére irányul majd, így valóban átgondolt és megalapozott gazdálkodási szigorítások lépnek életbe, melynek részét kell, hogy képezze az eszközök tudatosan gazdaságossági alapokra helyezett, a nemzetgazdaságot szolgáló fejlesztése is.

Mélykúti Sándor vezérigazgató BM HEROS Zrt., Budapest

Mélykúti Sándor

Pályázat és finanszírozás – kérdő jelek! Az elmúlt közel két évtizedben a fejlesztés közös jellemzője, hogy szinte kivétel nélkül jelentős részarányú állami támogatással, „mindössze” 8-20%-os önrész hozzáadásával juthattak és juthatnak technikai eszközhöz a tűzoltóságok! Mielőtt bárki heves kirohanásokat intézne felém, mondván, hogy mi az, hogy mindössze, jelzem az idézőjel nem véletlen – írja szerzőnk.

Önrész – állami rész A tűzoltóságok technikai eszközfejlesztésének rendszere napjainkban, pályázati formában zajlik, melynek alapjait az 1990-es évek elején rakták le. Lényege, hogy a tűzoltóságok illetve az őket fenntartani hivatott önkormányzatok ún. önrész biztosítása, majd később befizetése mellett pályázhatnak tűzoltó gépjárműre vagy felszerelésre. Az önrészt „állami” forrásból kiegészítik, és központilag szerzik be a megpályázott felszerelést. A pályázati rendszer alapjaiban nem sokat változott de torzult az évek során. Az „állami” hányad beszűkült egyetlen jogszabály által nevesített forrásra. Ez a tűzvédelmi törvényre épülő forrás a biztosítóknál megkötött vagyonbiztosításokból és a tűzvédelmi bírságokból befolyó összegekből fedezi az állami támogatást. Ki, mit, mikor támogasson? Ehhez a forráshoz egyéb állami támogatás nem társul. Nem egészül ki sem belföldi, sem uniós forrásokkal, pályázati pénzekkel, csupán az önkormányzatok és tűzoltóságok ún. „önrész” hozzájárulásával. Pedig minden bizonnyal kimutatható lenne, hogy az önkormányzati intézményekként számon tartott tűzoltóságok, hány esetben végeztek olyan mentési feladatot, ahol a veszélyt és a bekövetkezett balesetet egy magántulajdonban lévő üzem, egy szállítmányozó vállalkozó által vagy annak érdekében végzett tevékenység idézte elő. A veszélyes üzemek esetében nemzetközi egyezmény rögzíti, hogy a veszélyforrást tevékenysége által, működésével előidéző gazdálkodó szervezet köteles anyagi áldozatot vállalni a veszély elhárítása érdekében. Ez általában meg is történik a veszélyforrást teremtő cégek esetében. Azonban mint az köztudott pl. a veszélyforrást is teremtő hazai autópályák bevételei az államot illetve a pályákat üzemeltető gazdasági társaságokat illeti, ugyanakkor csak az M 6-os autópálya alagútjainak építése kapcsán járul hozzá az üzemeltető a pályaszakaszon bekövetkező baleseteket felszámoló tűzoltók technikai ellátásához. Ellentétben az ipari üzemekkel, ahol az eszközök fenntartása és amortizációs cseréje, pótlása is a veszélyes üzem feladata, az autópálya a fenntartásra és pótlásra már nem kötelezett. A „megajándékozott” tűzoltóságok örülnek az ajándéknak, ami rohamosan fog amortizálódni mivel a fenntartáshoz és működtetéshez már senki nem járul hozzá. Ez a drága „ajándékok” valamint az alacsony önrész mellett, fenntartási forrásbővítés nélkül beszerzett, drága eszközök szomorú sorsa!

A jelenlegi pályázati rendszer fő sajátosságai • A pályázat benyújtásának időpontjában nem ismert a várható vételi ár tehát a fizetendő önrész sem. Jelentős mértékben függ az ár attól, hogy mikor teljesül a beszerzés és milyen árfolyam mellett. • A pályázat benyújtásának időpontjában nem ismert a várható teljesítési, szállítási időpont, azaz az önrészfizetésre vállalt kötelezettség időpontja sem. • A pályázat benyújtásának időpontjában nem ismert sem a várható típus sem a gyártó, sem az, hogy hogyan is fog majd kinézni a jármű és milyem műszaki paraméterekkel rendelkezik. • Az önkormányzatok kötelezettség vállalása cikluson is átnyúlhat. • A pályázati önrész összegyűjtése olykor etikai és/vagy gazdaságossági kérdéseket vet fel. • A 8-10 %-al de még a 20 %-os önrésszel megszerzett eszköz esetében sem érvényesül többnyire a gondoskodó gazdaszemlélet. • A pályázati önrészt és az állami támogatást végső soron egyaránt az adófizetők állják, azonban néha átláthatatlan formában.

Drága spórolás Nem történt ez másként a 90-es évek beszerzéseit követően sem. A korszerű – és ezzel együtt nagyértékű – berendezések javítási, fenntartási költségeit csak nehezen, vagy csak részben teremtették elő a „tulajdonosok”, és így – az egyébként intenzív igénybevételnek köszönhetően – gyorsan romlott ezeknek az eszközöknek a műszaki állapota. A folyamatos és rendszeres karbantartást hivatott elősegíteni és szabályozni a kötelező felülvizsgálatok előírásával a 31/2001. számú BM rendelet, azonban a munkagépként használt tűzoltógépjárművek rendszeres karbantartása forráshiány miatt sok esetben messze a kívánalmak alatt marad. Megoldásként nem a fenntartási források bővítését fontolgatják egyes szakmai csoportosulások, hanem a rendelet által előírt felülvizsgálatok ritkítását vagy megszüntetését. Vádolható vagyok persze azzal, hogy ezt az egyébként érdemi nyereséget nem termelő piacot meg kívánom őrizni a szervizeknek és a javítóknak. Nem tudom más hasonló szolgáltató megélhetése, hogyan biztosított, de az általam irányított szervezet nem a felülvizsgálatokból él. Ezt elfogadva talán hitelesebb az a tény, hogy a rendszeres karbantartást mellőző, a felülvizsgálatok során jelentkező részfunkciókat gátló, de a jármű összműködését még meg nem bénító hibák kijavítását nem igénylő tűzoltóságok eszközei sokkal nagyobb ütemben amortizálódnak, mint a rendszeresen karbantartott társaik. Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka a nagyjavításra pályázott azonos életkorú és hasonló futásteljesítményű járművek akár 1,5-2 millió Ft-al is eltérő felújítási költsége. Az üzemeltető által évente így „megspórolt” 30-50 ezer Ft. persze 10 év alatt elérheti akár a 300-500 ezer Ft-ot is. Ha hozzávesszük, hogy az elhanyagolt állapotból fakadó kárnak, azaz a felújítási többletnek csak a 20%nyi önrészét kell megfizetnie az üzemeltetőnek (300-400 ezer Ft-ot) akkor kijelenthetjük, hogy számára nem jelent ösztönzést a folyamatos gondoskodás, ő nullszaldósan jön ki az ügyletből. És az „állam”? És a többi pályázni szándékozó tűzoltóság? Kinek okoz kárt a gondatlan gazda? A 80%-nyi hozzáadott többletköltség, a járművenkénti 1,2-1,6 millió Ft. már felesleges pénzkidobás az elhanyagolt eszközök VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓKUSZBAN

7

felújítása során! Mondhatják erre a saját eszközüket óvó, gondoskodó többiek: mit érdekel engem, ha az „állam” fizeti a más elhanyagolt járművének többletköltségeit, az nem engem terhel. Mekkora tévedés! Nagyon is őt, nagyon is őket terheli. Nem az államnak kerül ennyivel többe a felújítás, hanem a többi tűzoltóságnak marad ennyivel kevesebb központi forrás a beszerzéseik támogatásához! A „takarékoskodó” gondatlanok csökkentik a gondoskodók fejlesztési lehetőségeit. Az új eszközbeszerzéseknél is a meggondolatlan igények, és a tájékozódás hiánya okoz jelentős veszteségeket. Az indokolatlan többlet igény, emeli az eszköz árát és növeli önrészt, ugyanakkor csökkenti a többiek felhasználható támogatási keretét. Egységben a kétség? Vegyünk egy konkrét példát. Pályázatot írnak ki középkategóriájú gépjárműfecskendőre. Az ország különböző tűzoltóságai pályáznak, különböző földrajzi elhelyezkedéssel, különböző működési sajátosságokkal. Az egységesítési törekvések eredményeként azok is 4x4-es kerékképletű, azaz összkerékhajtású járművet igényelnek, kérnek, kapnak (szabadon választott) akiknél a 4x2-es hajtású jármű is tökéletesen megfelelne, sőt mert alacsonyabb, stabilabb, az első tengelyen dobfék helyett tárcsafékkel szerelt stb. talán még hasznosabb is lenne. Mégis marad a 4x4. A hajtott első hídnak köszönhetően ezek az alvázak mintegy 20.000,- euróval, 300-as árfolyamon átszámítva 6.000.000,- Ft-al kerülnek többe. A többletköltség a pályázótól 8-20 % önrész mellett 480.000 Ft-1.200.000,-Ft. előteremtését kívánja meg, míg a közös támogatási alapból járművenként 4,8-5.52 millió Ft-ot von el a többiektől. Az így elcsorgó összegek nem csupán az adott évben beszerezhető eszközök számát csökkentik, hanem esetenként jelentősen meghosszabbítják a pályázók várakozási idejét akár több évre kitolva az eszközhöz jutás időpontját, ami a közbeszerzési eljárás miatt amúgy is hosszú. Közben beszerzés - látatlanban Az eszközök egyedi beszerzési árának nagysága miatt, a vásárlás közbeszerzési eljárásban zajlik. Az állami támogatás plusz önrész konstrukciónak köszönhetően azonban egy meglehetősen sajátos folyamat során jut a majdani üzemeltető az új technikai eszközhöz. Közbeszerzési eljárás kiírására ugyanis akkor kerülhet sor, ha • reális igény fogalmazódik meg egy termék beszerzésére, és • a beszerzés tárgyának ellenértéke rendelkezésre áll. A vegyes finanszírozási konstrukciónak köszönhetően a „vásárolni” szándékozó tűzoltóságoknak a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően már pályázniuk kell az általuk igényelt, illetve pályázható eszközök körébe besorolt technikai felszerelés valamelyikére. A „rókafogta csuka” helyzet eredményeként a pályázó az esetek többségében nem tudhatja, hogy pontosan milyen paraméterekkel bíró felszerelésre nyújtja be igényét, és mekkora önrészt kell majd a végén kifizetnie a kvázi látatlanban megigényelt technikai eszközért. Ezért nagyon fontos egy olyan szakmai előkészítő bizottság szerepe, amely gyakorlati szakemberek bevonásával begyűjti és elemzi az országos igényeket, és legalábbis közelítő technikai paraméterösszesítést és irányárközlést tud adni. Ez a szerep dominánsan kihat az eszközök gazdaságos beszerzésére, fenntartására és élettartamára. 8

FÓKUSZBAN ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Önrész az önkormányzattól A háromévenkénti pályázat beadási ciklusok sok ellentmondást hordoznak magukban. Először is nem árt tisztázni: hogyan teremthető elő az önrész a jelenlegi finanszírozási struktúrában? Azt teljes egészében vagy részben adhatja az önkormányzat. Ez az adófizetők pénze! Ehhez minden esetben képviselőtestületi döntés szükséges. De miről dönt egy testület akkor, amikor határozatot hoz? Arról, hogy 1-2-3 év múlva kifizeti egy jármű önrészét, kerül amibe kerül? Aligha. Egy konkrét összegről kellene döntenie, megjelölve a kötelezettségvállalás időpontját. Azonban a pályázat benyújtásakor sem az időpont nem ismert sem a várható beszerzési ár, így az önrész mértéke sem. Gondoljunk bele, hogy egy 600.000, EUR várható beszerzési értékű magasból mentő vásárlásához 2008. nyarán 233 Ft/EUR-ós árfolyam mellett megszavazza a 20%-os önrészt az önkormányzat. „Szerencséjére” a pályázó már a következő évben meg is kapja mondjuk 296 Ft/EUR-ós árfolyam mellett. A megszavazott önrész 27.960.000,- Ft míg az amit ki kell fizetnie egy év múlva az önkormányzatnak már 35.520.000,- Ft, azaz 7.560.000,- Ft. Kitől veszi el az önkormányzat ezt a többletet? Magyarul az adóforintok felhasználásáról döntést hozó képviselő testület valójában nem tudja miről is dönt. Előfordulhat, hogy a kifizetési kötelezettség évek múlva, ismeretlen gazdasági körülmények között, ismeretlen nagyságrendben egy új testület kötelezettségévé válik. Tűzoltós kigazdálkodósdi Az önrészt természetesen „kigazdálkodhatja” maga a tűzoltóság is. Kérdés, hogy miből? Hát költségvetési támogatásból. Ez megint csak az adófizetők pénze, és többnyire nem nyújt lehetőséget beszerzési önrészek kigazdálkodására. Másrészt „kigazdálkodható” ún. „többletbevételekből”. Többletbevétel többnyire akkor keletkezik, ha az adófizetők által finanszírozott szolgálati időben szintén az adóforintokból megvásárolt eszközökkel „bérmunkát” végez a tűzoltóság, azaz vállalkozik. A tűzoltóságokat az adófizetők azért tartják fenn, hogy szükség esetén késlekedés nélkül rendelkezésükre álljon. Ugyanakkor a tűzoltóságok által végzett „vállalkozások” a piac többi konkurens szereplőjét akár tönkre is tehetik, mivel olcsóbban tudják kínálni szolgáltatásaikat. Megtehetik, mivel a szolgálati időn belüli munkaidőt, az eszközök beszerzését, fenntartását azok amortizációs költségét a költségvetés fedezi, már ameddig teszi, ha mindenhol nadrágszíjhúzásra kerül sor. Gazdasági számítás és utókalkuláció készítésére nem kötelezettek, így akár 8-10.000,- Ft-os költséggel is „előteremthetnek” 2-3.000,- Ft-os „többletbevételt”. Egyes nagy értékű tűzoltó gépjárművek kifejezetten alkalmassá tehetik a tűzoltóságot a „bérmunka” végzésre. Ezek többnyire a speciális, 100 Millió Ft.-ot meghaladó értékű járművek, mint például az autódaruk, a létrák és emelőkosarak. A bérmunka végzésekor jó esetben kiszámlázásra kerülnek a valós felmerült költségek, pl. felhasznált üzemanyag, a kezelő kalkulált óradíja, esetleg még a biztosítás és a javítás költségei, de borítékolható, hogy kimaradnak olyan költségelemek, mint az újraelőállítás célját szolgáló amortizációs költség. Ezeknél, az eszközöknél nyereségszemléletű gazdálkodás esetén az értékcsökkenést (amortizációs költséget) sem termeli ki az alkalmi bérmunka, nemhogy a karbantartást, és pláne nem az elhasznált eszköz helyébe vásárolt új berendezés önrészét. Magyarul, sokkal többe kerül a köznek, ha a tűzoltóság „maszek munka” után kajtatva, az eszközét nem kímélve „bevételt” termel, mintha

csak ül kényelmesen a riasztásra várva, és csak akkor használja a felszerelését, amikor baj van. Mondható persze, hogy a tűzoltóságok nem nyereségszemléletű gazdálkodók, viszont nem is az adófizetők pénzén finanszírozott torzult vállalkozások! Vállalkozói támogatások az önrészben

Mintha így öntöznénk bérmunkában – a köznek drága térségekben. A támogatások elfogadásának vagy koldulásának rendszere egyúttal felveti azt is, hogy miként tud a tűzvédelmi szabályok betartása érdekében szakhatóságként szankcionálni és követelni egy testület azt követően, hogy támogatást kért vagy fogadott el egy gazdasági társaságtól. Ma a legtöbb pályázó megelégszik az eszköz „megnevezésének” feltüntetésével. Tovább nem lép. Igaz ugyan, hogy a pályázati mechanizmus csupán ezt várja el tőle, azonban semmi nem tiltja, hogy elvárásainak, sajátos igényeinek közlésével segítse az előkészítő csapat munkáját. Így végképp ködbe vész, hogy valójában mire is kíván pályázni, milyen határidejű teljesítéssel és mekkora önrész hozzáadásával az adott tűzoltóság és ezek alapján mivel is akarja határozathozatalra bírni saját képviselő testületét.

ISO 901:2000 Nyilvántartási szám: 503/0804

Tûzvédelmi Szolgáltató Kft. tûzvédelmi szolgáltatást, tûzvédõ anyagokat, bevonatokat, tûzoltó készülékeket, tûzvédelmi eszközöket, felszereléseket, tûzoló készülékek, felszerelések ellenõrzését, javítását, ● faanyagvédõ szereket, ● tûzgátló ajtókat ● ● ● ● ● ● ●

egy helyrõl

Az „önrész” előteremtésének harmadik lehetséges módja a vállalkozói támogatások begyűjtése. A működési terület gazdasági társaságai önként, vagy némi presszió hatására támogatást nyújtanak az eszközök beszerzéséhez. (A tűzoltóság nem csak szolgáltató, de hatóság is.) Ezek ismételten látens adófizetői forintok, adófizetői terhek, melyek megtűrt módon kerülnek állami vagy önkormányzati feladatok finanszírozásához „átcsoportosításra”. A támogatás ott jelentősebb, ahol az ipar, a mezőgazdaság fejlettebb, így az itt élők biztonsága kedvezőbb, mint az elmaradottabb

PIRO-VÉD Kft.

15 év

1102 Budapest, Szent László tér 20. Tel./fax: 260-9163 Telefon: 433-2475 E-mail: [email protected] Web oldal: www.piro-ved.hu

Piro-véd a tûztõl véd! VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓKUSZBAN

9

10

FÓRUM ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

A járművek kiválasztása – trükkök és buktatók Gazdasági krízistől mentes időszakban is alaposan át kell gondolni a „mit-miért-mennyiért” kérdéskört, válság idején azonban megbocsáthatatlan vétek mellőzni annak részletekbe menő elemzését, hogy valójában mit szeretnék megoldani, ahhoz mire van szükségem és az mennyibe kerül.

Az igények megfogalmazása Nyomócsonkok mellmagasságban, így olcsóbb a gyártóna A „mit-miért-mennyiért” kérdéskört körbejárva kell kialakítani és megfogalmazni az igényeket és az eszközzel szemben támasztott elvárásokat! Akkor mondható a leggazdaságosabbnak a beszerzés, ha pontos a feladat meghatározás, amihez használni kívánom az eszközt, ha a feladathoz rendelem a követelményeket, minden felesleges igényt leválasztva, és mindezt a legkedvezőbb áron szerzem be! Mikor várható el már a beszerzés fázisában, hogy az alkalmazás időszakában megfelelő lesz egy tűzoltógépjármű? Természetesen akkor, ha az előzetesen gondosan átgondolt és körültekintően megfogalmazott feladathoz rendeljük az adott eszközt, illetve annak a lehető legtöbb paraméterét! Egy-egy lényeges paraméter rossz vagy pontatlan definiálása jelentős mértékben leronthatja az általunk bespecifikált jármű későbbi használhatóságát, illetve indokolatlan többletkiadást generál.

Pl.: Hol legyen a nyomócsonk? Ha a műszaki specifikáció, nem rögzíti egyértelműen, hogy a szállítandó gépjárműfecskendő szívó és nyomócsonkjait alulra és hátulra illetve oldalra kell kivezetni, akkor könnyen előfordulhat, hogy a gyártó beépíti a szivattyút, és a szivattyútérben, közel fej vagy mellmagasságban helyezi el a nyomócsonkokat. (Pl. az 1992-től szállított Steyr 13 S 23 alvázra szerelt Bronto TLF 2000-esek). Az alulra kivezetett csonkok kialakítása ugyanis többletköltséget jelent a gyártónak, ezért azt az árban természetesen érvényesíteni kénytelen. Ugyanakkor árverseny esetén egyik gyártó sem vállalja be a kockázatot, hogy a kivezetett csonkok ártöbblete miatt veszítse el a szállítás lehetőségét a konkurenciával szemben. Akkor azonban, ha a kiírásban, az előzetesen kiadott műszaki specifikációban ez a követelmény szerepel, akkor minden ajánlattevő így köteles megajánlani és szállítani a járművet, tehát az áraránytalanság nem áll fenn. Így már az dönthet a versenyben, ki oldja meg ezt a kivezetést alacsonyabb ár megadása mellett. Természetesen a megrendelő a várható költségek mérséklése céljából is megfogalmazhat egyszerűbb, de praktikus kialakítási igényt.

A műszaki igények összehangolása A műszaki specifikációk összeállításakor legalább ennyire fontos a járművel ellátni kívánt feladatrendszer és a járművel szemben támasztott követelmények, műszaki igények összehangolása. Egy „felesleges” szerkezeti elem vagy paraméter illetve többletigény szintén jelentős mértékben befolyásolhatja a használhatóságot, a vételárat és a későbbi fenntartási költségeket egyaránt. Sokan nem is gondolják, hogy egy-egy első ránézésre többletszolgáltatást kínáló paraméter előírásával önmaguk rontják le a jármű használati paramétereit, és növelik meg jelentősen az árát többnyire indokolatlanul. Legyen szó bármilyen tűzoltó gépjárműről, a tűzoltó számára elsődleges fontosságú a tűzeset vagy káreset felszámolását biztosító oltóanyagok megléte, mennyisége, az oltóanyagokat tűzfelületre juttató technikai eszközök (szivattyú, gyorsbeavatkozó, vízágyú, orrmonitor stb.) teljesítménye. A mentőeszközök, feszítő-vágóberendezések, áramfejlesztők, daruk, csörlők stb. rendelkezésre állása. A tűzoltóknak a káreset vagy tűzeset helyszínén nem egy műszaki mentőszerre vagy egy vízszállítóra van szükségük, hanem az azokon a helyszínre szállított mentőeszközökre, roncsvágókra, emelőkre, vízre, stb. Magát a tűzoltót és a technikai eszközöket helyszínre juttató gépjármű a logisztikai háttér, magyarul szállítóeszköz. Azaz nagyon fontos, de mégis másodlagos eleme a tűzoltási, műszaki mentési feladatok ellátását szolgáló technikai rendszernek. Ennek a szállítóeszköznek a célszerű kiválasztása azonban nagymértékben kihat az árra és a tűzoltó technikai rendszer használhatóságára egyaránt. Számszerűsíteni az igényeket! A beszerzési eljárás, amit az ajánlatkérőnek le kell folytatnia, lehet ugyan többféle, abban azonban megegyeznek egymással, hogy az ajánlatkérés során műszaki paraméterekkel, számszerűsíthető adatokkal alátámasztva kell definiálni, hogy mi is az az eszköz valójában, amire a majdani felhasználónak szüksége van. Az ajánlatkérő és / vagy felhasználó jól felfogott érdeke, hogy a lehető legpontosabban és minden – a jövőbeli felhasználást, élettartamot, kezelési komfortot, stb. befolyásoló – részletre kiterjedően írja körül a számára szükséges tűzoltógépjárművet. Az ajánlattevők is csak így tudnak egymással valóban összevethető és közel azonos tartalmú ajánlatot készíteni. A szakmai felhasználók bevonásával pontosan rögzíteni kell, VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓKUSZBAN

11

Közbeszerzés: előny vagy hátrány? Egyszerűbb a közbeszerzésre nem kötelezett vásárlók élete – mondják. Ez azonban koránt sincs így. Egy dologban vitathatatlanul előnyt élveznek! Abban, hogy az ajánlatkérési fázisban is lehetőségük van még az egyeztetésre és a változtatásra akár a műszaki, akár a gazdasági szempontok előtérbe helyezésével. Ezáltal sokkal jobban tudják közelíteni az igényszintet és a még megfizethető, gazdaságos, technikailag is kivitelezhető realitást. Lehetőségük van olyan finomításokra, amelyet a közbeszerzési folyamat az eljárás megindítását követően már nem tesz lehetővé. Ugyanakkor a közbeszerzési eljárás eme „hátránya” szinte teljesen ledolgozható, ha az előkészítésben résztvevők kellő időt és energiát szentelnek a műszaki leírás összeállítására. Ezt megelőzően azonban alapos és körültekintő tájékozódás szükséges. Ismerni kell a lehetőségeket és a korlátokat egyaránt. Mindezt főként a majdani üzemeltetőnek, a tűzoltóságoknak kéne ismernie. Ha eleve el vannak zárva a választás lehetőségétől, akkor a változtathatatlanba való beletörődés alakul ki. Gyakori ez a vélemény, amit olykor a kényelmesség még felerősít! A közbeszerzési eljárás műszaki előkészítése csapatmunka, ahol egymásba integrálódnak az elképzelések és lehetőségek. A műhelymunka során írja körül az eszközzel szemben támasztott taktikai, biztonsági, ergonómiai, kialakítási követelményeit és igényeit a tűzoltó, és erre javasol konkrét megoldást a műszaki szakember. Ez utóbbi a korlátokra is felhívja a figyelmet, illetve jelzi, ha egy-egy, az eszközzel szemben támasztott plusz elvárás negatívumokkal pl. alkalmazási korlátokkal, vagy indokolatlanul magas többletköltségekkel járhat. Az ő feladata, hogy alternatív megoldást kínáljon, ha a felhasználást korlátozó gátló tényező merülne fel. A közbeszerzésre kötelezett vásárló akkor sincs kényelmes helyzetben, ha a közpénzből saját használatára szerzi be a munkájához szükséges eszközt. A felelősség azonban hatványozott, amennyiben országos szinten, összevont beszerzés történik. Ilyen esetben a szakmai szervezetek delegáltjainak hallatlan mértékben megnő a felelőssége! Rajtuk áll vagy bukik, hogy milyen felszereléshez jut akár 10-20 tűzoltóság.

milyen funkciót várunk el az adott eszköztől. Az igények és az olykor szükségszerű engedmények összehangolása azért is megköveteli a helyi sajátosságokat ismerő szakemberek bevonását, mert a feladatkör, amire az új eszközt alkalmazni kívánják, illetve a már meglévő, vagy a beszerzésre tervezett technikai felszereltség felesleges és pénzfaló duplikációhoz vezethet. Nincsenek helyi igények? A gyakorlatban a legtöbb pályázó megelégszik az eszköz „megnevezésének” feltüntetésével. Pedig a műszaki kialakításra, a biztonságra, az ergonómiára stb. vonatkozó átgondolt javaslatok kiegészítik, és egyben megkönnyítik a bizottság munkáját. 12

FÓKUSZBAN ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Magirus létrák – A közbeszerzés felelőssége nagyobb

Vonófej 300 járművön 140 – 150 millió forint többletköltség

Saurus – 4x4-es kerékképlet: drágább jármű, gyengébb menet- és fékezési tulajdonságok A legkézzelfoghatóbb haszna az ilyen jelzéseknek azonban az, hogy testre szabottabb felszerelések beszerzésére kerülhet sor akár még a közbeszerzési eljárási rendszer keretei között is. Persze mindezt esetleg olyan áron, hogy egy-egy technikai eszköz országos összevont beszerzését akár két-három, műszaki ismérveiben egymástól eltérő önálló eljárás útján, vagy részteljesítés keretében realizálja az ajánlatkérő. Talán érzékelhető, hogy mennyire fontos az előkészítő bizottság szerepe. Ha kell, többször is egyeztessen

a kiíró, mire elindítja az eljárást. A közzétételt követően ugyanis már nincs mód a változtatásra. Az a fránya kerékképlet Egy adott típusú tehergépjármű alváz is rendkívül sok műszaki kivitelben eltérő áron és eltérő szolgáltatással rendelhető. Ragadjunk ki ebből kettőt, és vizsgáljuk meg, milyen hatással vannak a születendő tűzoltógépjárműre és annak beszerzési árára. Az egyik elem a pályázati fejezetnél már példaként hozott kerékképlet, a másik a vontatási képesség. A kerékképlet megmutatja, hogy egy adott gépjármű alváz hány tengelyes, valamint azt is, hogy ebből mennyi a hajtott tengelyek (kerekek száma). Ennek megfelelően egy „4 x 2-es” kerékképletű jármű kéttengelyes, azaz 4 kerékkel rendelkezik, amelyből egy tengely, azaz két db kerék hajtott. A „4 x 4-es” képlet azt jelenti, hogy 4 kerékből mind a 4 db hajtott. Ezen túl létezik külön terepjáró kivitel, ami magasított alvázat, növelt terepszögeket, szabad hasmagasságot stb. takar. A különböző útviszonyok mellett a különböző kerékképletű járművek másként viselkednek. A kiválasztásnál tisztában kell lenni azzal, hogy az ellátandó feladathoz milyen járműre lesz szükség. A rossz kiválasztás elégedetlen felhasználót fog eredményezni, pro és kontra egyaránt. Amennyiben rendkívül szélsőséges terepviszonyok között kívánunk közlekedni a járművel, úgy egy olcsóbb 4 x 2-es kerékképletű alvázzal nem lehet majd boldogulni. Azonban egy indokolatlanul kiválasztott 4 x 4-es alváz esetén számolni kell azzal, hogy: – A jármű végső ára a magasabb alvázár miatt akár 4-7 millió Ft-al többe kerül, mivel a hajtáslánc és az első hajtott híd jelentős többlet költségeket eredményez. – Az öszkerékhajtású járműveket csak dobfékkel szerelve szállítják, így a hajtás nélküli első tengely tárcsafékének hatásossága elmarad, mivel előre is dobfék kerül. – A járműalváz magasabb, ezáltal a ráépített tűzoltóeszközök talajszintről történő kezelhetősége többnyire nem megoldható és a málhaterek is magasabban helyezkednek el. – Szintén a magasságnövekedés miatt a jármű súlypontja magasabbra kerül, ezért a menetstabilitás kedvezőtlenebb lesz. Nekik 4x2, nekünk 4x4? Hazánkban tagadhatatlanul vannak rossz közutak és olykor a beavatkozások érdekében még ezekről is le kell hajtani. Azonban Európa legtöbb országában az alap tűzoltógépjárművek 4 x 2-es vagy 6 x 4-es kerékképletűek. (Megjegyzem, ilyen volt: a TÜ-4-es, TÜ-3-as, TÜ-11-es IFA, stb. hazai tűzoltójármű is, mégis lehetett

velük terepviszonyok között is közlekedni) és csak a kifejezetten erdőtűz stb. oltására vásárolt járművek az öszkerékhajtásúak vagy kimondottan terepjárók. Így olcsóbb, alacsonyabb, könnyebben kezelhető és málházható, stabilabb és jobb menet és fékezési tulajdonságokkal rendelkező, az alacsonyabb szertárkapukon is könnyedén beférő tűzoltógépjárműveket használnak. Mi itthon ugyanakkor – néha megmagyarázhatatlanul – ragaszkodunk szinte minden alapjárműnél a minimum 4x4-es kerékképlethez, vagy ami még rosszabb, ha indokolatlanul a terepjáró kivitelhez. Közben évek óta görcsösen próbáljuk keresni a tűzoltóbalesetek okait, azok megelőzésének lehetőségeit, pedig néhány átgondoltan rögzített alapparaméter, és a járművezetők célirányos képzése önmagában hordozza a biztonságosabb jármű kialakításának és működtetésének lehetőségét. Vontatási képesség – nekünk nem drága? Hasonló a helyzet a vontatási képességgel. Ma Magyarországon a könnyűkategóriájú járművek és a magasból mentők kivételével nincs tűzoltógépjármű, amelyet ne szabványos tehergépjármű hátsó vonófejjel kérnének az üzemeltetők szállítani. Egy hátsó DIN 145 szabvány szerinti vonófej kötött magassága miatt a szivattyú elhelyezése behatárolt, így a szivattyútér is és a kezelőelemek is relatív magasan helyezhetők el. Romlik a talajszintről történő kezelhetőség, magasabbra kerül a jármű súlypontja. A járműalváz árát szintén növeli ez a többletigény, és korántsem „csak” a vonófej árával. Egy ROCKINGER 400 G 145 vonófejjel szerelve a jármű ára 400-500.000 Ft-al is megnőhet. A vonófej ára mellett számolni kell a főtartók közé épített 40 tonnás kereszttartó árával, valamint a vontatmány csatlakoztatásához a fék és az elektromos rendszer kiépítésével és a számítógépes fékszabályozás vontatás miatt jelentkező többletköltségeivel is. Ha gazdasági számítást végeznénk egy átlagos járműparkkal rendelkező tűzoltóságnál, hogy hány db DIN 145-ös vonófejjel ellátott jármű áll a szertárban, és az elmúlt 5 évben hány alkalommal volt szükség ezek vontatási képességére, úgy parancsnokságonként is milliós nagyságrendű felesleges igényből fakadó többletköltség teherrel találkozhatnánk, nem beszélve az országos összegzésről. A fecskendők, mentőszerek, vízszállítók vontatási képességeinek szinkronizálására lenne szükség, hiszen könnyű vontatmányokhoz gömbfejes vonófejjel is kialakíthatóak a tehergépjárművek, alkalmassá válva ezzel csónakszállító, porral oltó, stb. utánfutók vontatására. Néhány tipikus példa felvillantásával talán érzékelhetővé vált: gondos mérlegeléssel nemcsak pénz takarítható meg, de célszerűbb járműpark is kialakítható.

www.vedelem.hu VÉDELEM O n l i n e – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓKUSZBAN

13

Hogyan válasszunk tűzoltó járművet? A tűzoltó gépjárművek kiválasztásának és beszerzésének többféle alternatívája létezik. A beszerzés módja nagyban függ a felhasználó helyzetétől: a kommunális és lakossági védelmet ellátó tűzoltóságok, tűzoltó egyesületek, létesítményi tűzoltóságok, a maguk egymástól sokszor jelentősen eltérő igényeivel és sajátosságaival.

Milyen tűzoltóautó kell? Ezek a szervezetek működési sajátosságaiknál szervezeti felépítésüknél, ellátandó feladataiknál fogva is más-más kialakítású járművet igényelnek. És akkor még nem is szóltunk a hasonló szerveződésű, de eltérő földrajzi adottságú és infrastruktúrájú tűzoltóságok eszközigényében megjelenő különbségekről. Az ellátandó feladatot „általános” vagy speciális” feladatra oszthatjuk. Általánosnak nevezzük, valamennyi hazánkban működő tűzoltóság feladatához, speciálisnak, helyi sajátosságokból és adottságokból fakadó tartozó elemeket. Ezek a speciális feladatok speciális eszközöket igényelhetnek. Itt elérkeztünk ahhoz az alapkérdéshez, amely alapvetően meghatározhatja, hogy egy tűzoltóság a feladataihoz, illeszkedő, a leggazdaságosabban beszerezhető és fenntartható eszközhöz jut-e vagy sem. Ez pedig ismételten a logisztika kérdése, azaz, hogy hogyan juttassuk a helyszínre a speciális feladat elvégzéséhez szükséges speciális tűzoltó vagy mentőtechnikát. Ezen a kérdéskörön könnyelműen túllépve okozhatjuk a legnagyobb károkat a pénztárcánknak, mivel felesleges és indokolatlan többletköltségek keletkeznek akár rövid, közép vagy hosszú távon! Vannak esetek, amikor nem indokolt vagy nem gazdaságos önálló gépjárművel biztosítani a logisztikát. Ebben az esetben valamennyi alaptechnikai felszerelést szállító jármű tűzoltó technikai, műszaki mentési felépítményét, felszerelését kell kiegészíteni vagy módosítani a speciális kívánalmaknak megfelelően. Máris létrejött egy kényszer szülte mutáns. Ha elfogadjuk, hogy vannak „általános” és lehetnek „speciális” feladatok és ennek megfelelően speciális, esetenként egyedi igények, úgy el kell fogadnunk, hogy a működés érdekében ezekhez, a feladatokhoz a működési feltételeket meg kell teremteni, azaz mind az általános, mind a speciális igényekhez az eszközöket be kell szerezni. Három alapeset fordulhat elő egy adott működési körzetet vizsgálva. 1. Csak általános feladat végrehajtásával kell számolni. Ebben az esetben valamennyi ilyen feladatot ellátó tűzoltó egység, kvázi tipizált eszköze összevontan kezelhető a specifikálás vonatkozásában. 2. Csak speciális feladat van jelen. Ekkor egyedi specifikálásról, eljárásról lehet csak szó. 3. Mindkét feladat prognosztizálható, azaz általános és speciális feladat végrehajtásra egyaránt fel kell készülni. Magyarországon az ilyen vegyes feladatkör ma még a legmeghatározóbb.

Megfogalmazni az igényeket

Üres málhatér – borítékolható veszélyforrás

Erdőre, terepre elsősorban ilyen kell? VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓKUSZBAN

15

Az ilyen kettős igényrendszer kielégítése kívánja a legalaposabb előkészítést, a legszélesebb körű igényfelmérést, konzultációt és egyeztetést és a legátgondoltabb műszaki specifikálást és lebonyolítást. Ez a fáradságos szakmai előkészítő munka persze megspórolható, úgy hogy összevont specifikálással kerülnek kialakításra a járművek, és utólagosan (jobb esetben szakműhelyek szintjén, rosszabb esetben házilag barkácsolva) történik a speciális feladatokhoz való megfeleltetés, ami azonban rögtön magában hordozza a garanciavesztés veszélyét!

Például darukeringő Vegyünk egy példát! Egy tűzoltóság középkategóriájú műszaki mentő gépjárműre pályázik. Átvételkor szembesül a ténnyel, hogy bár szüksége lenne egy 10 tonnás darura is, amit a mentőszerrel együtt szeretett volna megkapni, de az nem része a járműnek. A garanciát nem kívánja elveszíteni ezért vár 2 évet, és két dolgot tehet (gondolja ő). Vagy önerőből átalakíttatja a kvázi új járművet és felszereltet 15-18 millió Ft-ért egy darut, vagy pályázik nagyértékű eszközként 3-4 millió Ft önrésszel egy darura, amit felszereltet az új járműre ugyancsak átalakítva azt. Természetesen mindkettő helyett kínálkozna gazdaságosabb és célszerűbb megoldás is, ha zajlanának érdemi, szakmai párbeszédek a döntéseket megelőzően.

Mire jó az üres málhatér? Folytatva a gondolatmenetet, hamis illúziót rejtő „megoldással kecsegtet” az a kialakult gyakorlat, hogy az általános feladatokhoz gyártott járművek málhaterében pótlólagos beépítésre, vagy pótlólagos málhaelhelyezésre hivatkozva üres málhatér rész is van a járművön. Nagyságát tekintve prognosztizálhatatlan, de szinte borítékolható veszélyforrás a szabadon hagyott, a majdani üzemeltető tűzoltóság által a későbbiekben tetszés szerint kitölthető 1/2 -1 vagy 2 m3-es üres málhatér. A gyártók – ha kívánságra hagynak is ilyen málhateret – ezt többnyire nem a járművázhoz közel, hanem a málhaterek felső régióiban, sőt többnyire a tetőre általuk utólagosan felszerelt málhaládákban biztosítják. A jármű súlypontjának kiszámíthatatlan irányú és mértékű elmozdulásával kell számolni akkor, amikor ezeket a tereket utólagosan különböző tömegű terhelésekkel kitöltik. Mi lehet a megoldás? Törekedni arra, hogy a speciális tűzoltási és / vagy mentési technikát és felszerelést hordozó járművek önálló járműként kerüljenek be a rendszerbe. Tőlünk nyugatra a fecskendők, műszaki mentőszerek, vízszállítók mellett jóval több, könnyűkategóriájú speciális jármű sorakozik a szertárakban, mint idehaza. Feleslegesen nem terhelik az alaptechnikát szállító járműveket. Persze ehhez több pénz is kell, mondhatják azok, akik a válságkezelésért aggódnak. Nem feltétlenül! SŐT! A korábbiakban ismertetett egy-két felesleges műszaki paraméter kigyomlálásával, a „feleslegesen” málházott felszerelések 16

FÓKUSZBAN ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Erdő - Rendszerben gondolkodunk? Az erdőtüzek oltásával számos tanulmány foglalkozik, melyek többsége kitér az erdőtüzek oltásának technikai eszközrendszerére is. Nem egyetlen „erdőtűzoltó” járműre, mivel olyan oltójármű, amely önmagában alkalmas az erdőtüzek okozta problémák kezelésére, nem létezik, hanem a rendszerre! Ennek a rendszernek éppen úgy eleme a lapát és a szikracsapó, mint a puttonyfecskendő, a háti nyomásfokozó szivattyú vagy tömlőkészlet, a csapatszállító gépjármű, a vízszállító, a kicsi és nagy terepjáró erdőtűzoltó az avar és bozóttüzek oltásához, a CAFS-es erdőtüzes jármű az épületek védelméhez és végül a helikopter és a repülőgép a légi oltáshoz. Mind azonos rendszer eleme mégis más célt szolgál. Az erdőtüzek elleni védelmet, de azon belül más-más részfeladat megoldását. Megnyugodni attól még nem lehet, hogy beszerezzük a rendszer egyik – a fontossági sorban talán nem is a legelső, de költséges – elemét.

elhagyásával lépésről-lépésre előteremthető a fedezet. Mi több! Az egy adott járműkategóriára vetített itthon eléggé intenzív amortizációs ütem is csökkenthető. Más megoldás is kínálkozik. A speciális igények összegyűjtésével, csoportosításával és alapspecifikációkba történő beillesztésével egymástól eltérő, speciális igényeket kielégítő alapjárművek kisebb kontingensekben történő beszerzése. Pl. 15-20 db minden paraméterében megegyező tűzoltógépjármű egytételű specifikálása és beszerzése helyett 2-3 eljárás keretében 5-8 db, egymástól a speciális igények miatt eltérő, azonban az általános követelményeknek megfelelő jármű specifikálása és beszerzése. Ide nekünk az oroszlánt is! – 20%-ért megéri Minden bizonnyal több olvasó felkiált, amikor azt olvassa, hogy „felesleges paramétert vagy málházott felszerelést” el kell elhagyni, mivel szerinte nincs ilyen. Talán befolyásolni lehet ezt a nézetet, ha pontosítunk! ÁR-ÉRTÉK arányos igénymegfogalmazásra, specifikálásra és beszerzésre van szükség! Azaz már az igények definiálásának fázisában tudnunk kell, MIT MIÉRT kérek, és azt várhatóan MENNYIÉRT kapom majd meg. Tudjam előre, mit nyerhet, vagy mit veszíthet a majdani felhasználó egy-egy paraméter vagy felszerelés igénylésével. Kell-e feltétlenül a harmadik, negyedik autóra is vonófej, vagy hasznosabb egy automatikus működtetésű és kapcsolású mechanikus sebességváltó. Szükség van-e az öszkerékhajtásra vagy praktikusabban kihasználható egy automata hólánc a téli időszakokban. Kell-e kipufogófék és a motorfék automatikusan vezérelt kombinációja, vagy elég a retarder és egy 4 x 2-es elöl tárcsafékkel szerelt alváz. Lehet erre azt mondani, hogy legyen ez is meg az is, meg még amaz is. Az ilyen igények eredményeként születnek a nagyon drága, túlterhelt és gazdaságtalanul működtethető tűzoltójárművek. És még csak nem is hibáztatható az a felhasználó, aki 4 x 4-es alvázat is, vonófejet is, hóláncot is, stb. igényel. Miért? Mert a 10-20%-os önrész megfizetésével nem vált és nem válhatott az évek során valóban költségérzékennyé.

Minden 1 m Ft-os árnövekedést jelentő málhaigény vagy jármű paraméter igény „csak” 100-200 e Ft nagyságban jelenik meg nála. Sajnos a választás lehetőségéhez sem szokhattak hozzá. Nem tanították meg, és nem tanulhatták meg a költségérzékeny választási szabadságot. Olyan szakmai műhelymunkára van szükség a beszerzési folyamat minden fázisában, amely eredményeként élvezve a mennyiségi valós árkedvezményeket, kvázi testre szabott eszközöket kap a felhasználó. Választási szabadság – hogyan? Erdőre – terepre Választási szabadságot kell biztosítani úgy, hogy költségérzékeny legyen a választás! Ez akár azt is jelentheti, hogy eltérő önrész kerül megállapításra az általános feladatok ellátásához szükséges paraméterekkel és felszerelésekkel bíró járművekhez, és növelt önrész, vagy akár teljes vételár megfizetési kötelezettség a speciális, általánostól eltérő igényekre. Például 10-20%-os önrész mellett pályázhat az üzemeltető 4 x 2-es alvázzal szállított fecskendőre, vonóhorog nélkül alapkivitelben és 40-50%-os önrésszel fizeti a 4 x 4-es alvázat és a vonóhorgot, hiszen a közbeszerzési eljárás során az alváz árát külön feltüntetik az ajánlattevők és a többi részegység is beáraztatható, így a különbség egzakt módon meghatározható. Akár 4-5 millió Ft-os megtakarítás egy 60-90 millió Ft-os járműnél gyorsan összejön és ez 10-20 db-os beszerzésnél már 40-100 millió Ft. Ezért már érdemes végiggondolni, hogy valójában mire is lesz szükségünk a gyakorlati alkalmazás során!

Szintén felesleges többletköltségek keletkeznek, ha egyegy problémakör kezelésénél és a technikai feltételrendszer megteremtésénél, a tetőnél kezdjük el építeni a házat. Ilyen formában kezdett el kialakulni a 9 műszaki mentőbázis technikai háttere a 90-es években. A gyorsbeavatkozásra alkalmas, könnyű műszaki és vegyi mentőjárművek helyett a rendszer végső elemeit, a konténerszállítókat és konténereket kezdte beszerezni az ország, és csak az elmúlt néhány évben indult meg az alapokat jelentő könnyű mentőgépjárművek beszerzése. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a konténeres rendszerekre nincs szükség, hanem azt, hogy a sorrendiséget kell helyesen megválasztani ahhoz, hogy valóban gazdaságosan megvásárolt és gazdaságosan is üzemeltethető, egymásra épülő elemekből álló rendszerek jöjjenek létre.

VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓKUSZBAN

17

Így szerzünk be mi! A tűzoltógépjármű gyártók a konkrét megrendelő igényéhez igazodva, a technikai és anyagi lehetőségek által behatárolt korlátok között készítik el az óhajtott járművet. A döntés a megrendelőn áll vagy bukik.

Magánpénz - közpénz A kiválasztási és beszerzési eljárás két fajtája különböztethető meg. Az egyik esetben a megrendelő a saját maga által megtermelt pénzből szerzi be, választja ki a számára megfelelő eszközt. Pl. a veszélyes üzemek, „csak” a tulajdonosok felé tartoznak számadással. A másik üzemeltetői kör közpénz felhasználásával látja el feladatát. Így a beszerzés csak közbeszerzés útján valósítható meg. A beszerzési eljárás során műszaki paraméterekkel, számszerűsíthető adatokkal alátámasztva kell definiálni, hogy mi is az az eszköz valójában, amire a majdani felhasználónak szüksége van.

Ekkor még a külföldi számított ritka madárnak

A hazai hátrányai? A gazdasági helyzet és a munkahelyek leépülése miatt is érdemes néhány tényt számba venni. Az elmúlt hónapok válságenyhítő, csődmegelőző kormányzati próbálkozásai és a próbálkozásokra adott „baráti” országoktól kapott válaszok igazolták, hogy amíg piacot jelentünk kedvesebbek vagyunk, mint amikor segítségre szorulunk. Bajban főként csak önmagunkra számíthatunk! Nos mire is számíthatunk? A hazai tűzoltójármű gyártás bár évtizedekre tekint vissza, mégsem nevezhető igazán tradicionálisnak. Voltak ugyan hazai próbálkozások, de soha nem sikerült mélyebb gyökeret ereszteni egyik gyártónak sem. (Csepel Autógyár, a RÁBA, az Esztergomi Labor MIM vagy az ELZET) Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a hazai piac sem támogatta kellőképp a próbálkozásokat. Valójában egyik hajtásból sem nőtt ki olyan termelőüzem, amely túllépve a kezdeti időszak gyerekbetegségein, minőségi és hatékonysági problémáin, mára számottevő tényezővé vált volna a gyártópiacon. A jelenlegi hazai gyártás hátránya is jóformán „csak” ez. Nem tudta még igazán kiforrni magát, hisz alig egy évtizedes múltra tekint vissza, és bár a fejlődés kézzelfogható, nem eléggé látványos és átütő, hiszen jelentős hátránnyal indul a versenyben a külföldi konkurenciával szemben. Előny a hazainál!? A gazdasági és szakmai előnyök sorában több tényező említhető. Azon túl, hogy a megrendelés munkahelyeket tart fenn, itthon hasznosul és válik felhasználható és adóztatható jövedelemmé, nem mellékes a fokozottabb probléma érzékenység. A valódi hazai gyártó együtt tud élni az országot, annak térségeit jellemző problémákkal, sajátos napi gondokkal. Nem csak eladni akar, hanem az eszköz utóéletéről is gondoskodik, ellentétben a legtöbb külföldi gyártóval! Gazdaságos konstrukciókat keresve, testre szabott eszközök előállítása valósítható meg. Hogy ez mennyire fontos, azt a gazdasági élet szereplői mindkét oldalról átérzik. 18

FÓKUSZBAN ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Feljövőben a ma még ritka hazai? A hazai veszélyes üzemek, gyógyszergyárak repülőterek szép számban hazai előállítású eszközöket állítanak tűzoltóságaik szolgálatába a saját védelmük érdekében. Tehetik!? Ők „könnyebben döntenek” de alaposan meg is fontolnak minden hosszú távra szóló döntést. Élni, működni szeretnének, és ehhez élni hagyják és segítik működni a környezetüket is. A közbeszerzés teljesen más formájú megmérettetést jelent. A közbeszerzési eljárás során – legyen akár hazai akár külföldi a nyertes szállító – csak úgy van esély a vevői elégedettségre, ha az előkészítő munka verejtékes időszakát lelkiismeretesen dolgozzuk végig. És mindennek művelését az ajánlatkérőknek – ahogyan a hazai gyártóknak a gyártást – meg kell tanulni és folyamatosan fejleszteni szükséges. Közbeszerzés – lehet másként? A közbeszerzési eljárásra utalva érdemes kitérni néhány másfajta árnövelő tényezőre is. Bizonyos mértékben éppen a közbeszerzési törvény előírásai eredményeznek árnövelő hatást! Az előírások egy részével szemben tehetetlen az ajánlatkérő, más pontoknál a belátására van bízva a mérlegelés, Pl. a különböző pénzügyi garanciák nagyságának a meghatározásában.

Mivel teheti drágábbá maga a közbeszerzés a terméket? A nyílt közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívással kezdődik. • A „Tenderfüzet”-et az ajánlatkérő adhatja ingyen, de kérhet érte akár több 100.000,- Ft-ot is. • Az ajánlat megtételét a törvény ajánlattételi garancia letétbe helyezéséhez köti, melynek mértékét szintén az ajánlatkérő határozza meg, és amely akár 5-10 millió Ft-ra is rúghat, és lekötése 75-80 nap is lehet. • A szerződésszerű teljesítés biztosítékául szolgál a teljesítési biztosíték, amely a szerződéses ár adott %-a, általában 5%, és minimum 105 napos lekötést jelent. Ez már akár 5-6 db magasból mentő, vagy 10-11 db fecskendő szállításánál is meghaladja az 50.000.000,- Ft-ot. • A közbeszerzési törvény előírja, hogy ajánlattételi felhívást csak akkor lehet közzétenni, ha a fizetésre szolgáló fedezet rendelkezésre áll. Ugyanakkor előleg-fizetést nem enged meg, és részteljesítés is csak minősített esetekben képzelhető el. Így a szállítónak a teljes teljesítést elő kell finanszíroznia, esetenként 8-9 hónapig. Sőt a hosszú átfutási idő miatt árfolyamkockázat érvényesítéssel is számolni lehet. Ezek a költségek mind beépülnek a jármű árába! Az üzemeltető sokszor véli úgy, hogy a hosszú garanciaidővel akár évekre is bebiztosítja magát a javítási költségek terhe alól, ezért díjazza a minél hosszabb garanciaidő bevállalását. A garanciaidő harcnak megint csak árnövekmény a hozadéka többnyire értelmetlenül, mert a „rendeltetésszerű használat” mellett bekövetkező meghibásodás éppen a 12-36. (esetleg 48.) hónapok között a legkevésbé gyakori.

Fel a magasba

Látható, hogy a feleslegesen igényelt paraméterek és felszerelések, az indokolatlanul felsrófolt garanciaidők, a közbeszerzési eljárás ajánlatkérő által kezelhető költségei mind-mind költség és árnövelő hatással bírnak. Ezek egy része nem megkerülhető, de vannak olyan tételek amelyek átgondolt kiválasztás eredményeként ármérséklő hatásúak.

Mélykúti Sándor vezérigazgató BM HEROS Zrt., Budapest

VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓKUSZBAN

19

Tűznél alkalmazott oltóeszközök

t é n y k é p

A tűzesetek során bevetett eszközök Sokat beszélünk arról, hogy mennyi és milyen felszerelést kell málházni a tűzoltó gépjárműre. Igyekszünk is mindent felmálházni. Mit mutat a gyakorlat? Milyen eszközöket használunk és melyeket alig? 1998 – 2006 között a statisztikai adatgyűjtés lehetőséget adott ilyen elemzésre, hát elvégeztük.

Közel negyedmillió tűz A vizsgált időszakban 125.372 tűzeset keletkezett, ezek adatlapjai alapján a beavatkozások során a statisztikában szereplő 37 eszközfajta közül mindegyik használatáról vannak adatok. Összesen 1 260 477 eszköz bevetését regisztráltuk, azonban ezek alkalmazási gyakorisága között jelentős eltérések vannak. A bekövetkezett tűzeseteknél 950 503, a műszaki mentéseknél 309  974-szer használtunk felszereléseket. Ezek megoszlásából az eszközpaletta alkalmazási gyakorisága mutatható ki, amely egyidejűleg a málházási és felszerelés szükségleti, valamint járműtechnikai következtetésekre is lehetőséget nyújt. A leggyakoribb alkalmazások tűzeseteknél

Kéziszerszámok D sugár Világító eszköz C sugár Légzőkészülék Dugólétra Légzőpalack Puttonyfecskendő Egyéb Áramforrás Porraloltó Kihúzós létra Motoros fűrész B sugár Szivattyú Habsugár Hab/vízágyú Habbaloltó készülék Mentőkötél Hővédő ruha Feszítő-vágó berendezés 20

527868 125124 120415 65216 42647 19368 19203 7768 3984 3225 2900 2384 1490 1484 1032 898 893 870 802 657 554

TÉNYKÉP ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Db/tűz (215 372) 2,45 0,58 0,56 0,30 0,20 0,09 0,09 0,036 0,018 0,015 0,013 0,011 0,007 0,0069 0,0048 0,0042 0,0041 0,0040 0,0037 0,0030 0,0026

Egy tűzesetnél átlagosan 4,41 db. eszközt alkalmaztak a beavatkozás során, ebből 2,45 kéziszerszám volt, 0,56 világító eszköz, 0,58 D sugár, a maradék 0,72 eszköz jut az összes többire. A tűzesetnél alkalmazott eszközök arányait vizsgálva visszaigazolódnak a fentiek. Ugyanis - 56 % kéziszerszám - 13 % világító eszköz - 13 % D sugár - 7 % C sugár - 4 % légzőkészülék - 2 % dugólétra - 2 % légzőpalack Ez a hét eszköz adja a felhasznált eszközök 97 %-át. Következtetések A tűzesetek 95 %-a I-es, illetve I-es kiemelt, a műszaki mentések 99 %-a I-es, illetve I-es kiemelt fokozatú. Ezen belül az egyes fokozatúak 75-80 %-a I-es light, ami azt Tűzeset (db) jelenti, hogy 1 gépjárműfecskendőről néhány eszköz felhasználásával felszámolták a tűz1,72 illetve káresetet. 1,79 Adatelemzésünk azt mutatja, hogy egy tűznél 3,30 átlagosan 4,41 db, műszaki mentésnél 2,01 db esz5,05 közt használtak a káresetek felszámolása során. 11,12 A tűzesetek 86 %-a szabadban, otthon jel11,21 legű létesítményben és közúton keletkezett. A 27,72 szabadban keletkezett tüzek 74 %-a (avar, gaz, 54,06 szemét, nádas, boglya, mező, erdő) egyértelműen 66,78 a mezőgazdasághoz köthető. Az itt felhasznált 74,27 hét eszköz adja az összesen bevetett felszerelés 90,34 97 %-át, ezen belül a kéziszerszámok és vilá144,54 gítóeszközök 69 %-át. 148,74 Mindezek alapján kirajzolódnak a tipikusan 208,69 használt eszközök és oltóanyag mennyiségek. 239,84 Ennek ellenére jelenleg több tonna vizet (ol241,18 tóanyagot) és felszerelést tartunk tengelyen. 247,55 268,54 A kérdés a beavatkozás szerkezet ismereté382,6 ben milyen az ideális első beavatkozó szer 388,76 hazánkban?

t a n u l m á n y

Miskey Tamás

Egy új kiürítés-támogató rendszer, az irányhangjelző

Az irányhangjelző mennyezetre szerelése…

Számos halállal végződő tűzesetnél az alaprajz ismeretének és a kiürítési útvonalak biztosításának hiánya tehető felelőssé. Különösen bonyolult belső struktúrájú épületeknél segíthet, az un. irányhangjelző.

Az irányhangjelzők és alkalmazásuk Az irányhang és az ehhez tartozó technológia mára nemzetközileg elfogadottá vált, mint kiegészítő módszer az épületek kiürítéséhez. A tűzjelző rendszer részeként működő irányhangjelzők, a jelenleg használt, kiürítési irányok jelzésére szolgáló táblák kiegészítéseként további hanginformációval segítik a legközelebbi kijáratok, a legjobb kiürítési útvonal megtalálását, illetve nagy segítséget nyújthatnak a beavatkozó állománynak is. Az irányhangjelzők működése nem befolyásolja a hagyományos, tűzriasztásra szolgáló hangjelzők (csengők, kürtök stb.) hallhatóságát, de nem is váltja ki azokat. A tűzriasztásra szolgáló hangjelzők célja, hogy felhívja a bent tartózkodók figyelmét a vészhelyzetre, míg az irányhangjelzők a veszélyzónákból hivatottak kivezetni az embereket a lehető legrövidebb és legbiztonságosabb módon.[3]

… és elhelyzése egyszárnyú ajtó esetén

Az irányhangjelzők működése Az emberek azon képessége, mellyel képesek egy hangforrás irányát meghatározni alapvetően a hangok fizikai jellemzőin és az emberi hallás mechanizmusán múlik. A „jó fülű” emberek csak a 20 Hz-20 kHz közötti tartományban levő hangokat hallják. A legnagyobb intenzitással az 1 és 3 kHz közötti hangokat halljuk, más szóval ebben a tartományban legérzékenyebb a fülünk. Pontosan ezt a tényt vették figyelembe a tűzriasztásra szolgáló hangjelzők tervezésekor is, melyek mindegyike ezen a tartományon belüli frekvencián, vagy egy keskeny frekvencia sávban dolgozik. Sajnos az ebbe a tartományba eső hangok a forrás irányára vonatkozóan kevés információt szolgáltatnak. Egy hangforrás térbeli helyzetének ismeretéhez mind vízszintes, mind ún. mediális síkban meg kell tudnunk határoznunk pozícióját.[4]

A tűzoltói irányhangjelzők elhelyezése bevetés során VÉDELEM 2009. 3. szám ■ TANULMÁNY

21

Visszhangot csak abban az esetben érzünk, ha a hangok beérkezése közötti időkülönbség meghaladja ezt az időt. Interaural Intensity Differences3: Magasabb frekvenciákon a hangforrástól távolabbi fülnél egyre erőteljesebben érvényesül a fej árnyékoló hatása. A távolabbi fül tehát egyre kisebb intenzitású, hangosságú hangot hall csak. A hatás 3000 Hz feletti frekvenciákon a legerőteljesebb.

A kiürítési útvonal a legtávolabbi pontokról indul és a biztonságba vezető kijáratoknál végződik

A természet irányhangja Az irányhallás tanulmányozásának legegyszerűbb és legkellemesebb módja, ha nyáron kisétálunk egy rétre, és meghallgatjuk a tücskök vagy kabócák ciripelését. Ha csak egy rovar „énekel”, könnyen rátalálhatunk, hiszen hangja alapján „centire” meg tudjuk állapítani, hol lapul. Ha egy mikrofonnal felvesszük hangját, majd otthon megvizsgáljuk hangjának spektrumát is, azt láthatjuk, hogy a ciripelésben a teljes általunk hallható frekvencia tartományban (sőt néha még az ultrahang tartományban is) találunk összetevőket. A ciripelés tehát egy olyan szélessávú hangminta, mely ideális a hangforrás irányának meghatározásához.

Frekvencia tartomány

Biztonsági felvonó előterében kialakított átmeneti menekülési terület Interaurális időkülönbség: Ezt a hatást alapvetően a füleink közötti távolság okozza. A hangforráshoz közelebb levő fülünk ugyanazt a hangot korábban, míg a távolabbi csak némi idő (fázis) késéssel érzékeli. Az ITD1 leginkább a nagyobb hullámhosszúságú, alacsony frekvenciájú (kb. 1000 Hz alatti) „csattanó, lecsengő hangok” esetén érvényesül a legjobban. Precedence effect2: Épületeken belül, vagy bármely visszhangos helyen a falakról, mennyezetről, berendezési tárgyakról visszaverődő és fülünkbe jutó hangok megnehezítik a hangforrás helyének behatárolását. Szerencsére fülünk és agyunk résen van, és képes felismerni a közvetlen a hangforrásból érkező hangot, és megkülönböztetni azt a később fülbe érkező reflektált hangoktól. Az elsőként észlelt hang után beérkező reflektált hangokat fülünk és agyunk kb. 40-50 msec ideig elnyomja, nem veszi figyelembe őket. 1 ITD: Interaural Time Differences – füleink közötti távolság miatt kialakuló időkülönbség 2 Megelőzési hatás

22

TANULMÁNY ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

A hangminták alacsony frekvenciás része és rövid, lecsengő volta lehetővé teszi az interaurális időkülönbségek, a közepes frekvenciájú összetevők az interaurális intenzitás különbségek észlelését. Az 5000 Hz feletti komponensek az irány mediális síkon belüli felismerésében segítenek. Az ilyen széles-sávú, a teljes hallható tartományban közel azonos intenzitású hangot fehér zaj-nak nevezzük. Beállítástól függően az eszközök 4 különböző sebességgel ismétlődő széles-sávú hangminta csomag kibocsátására képesek. [5] Ha az irányhangjelzőket úgy helyezzük el, hogy a kiürítési útvonalakon a hangminta csomagok ismétlődési sebessége a kijáratok (vagy az átmeneti menekítési területek) felé gyorsuljon (LASSÚ - KÖZ-2 - KÖZ-1 - GYORS hangminta), akkor az épületben tartózkodók - csupán csak a hang segítségével - könnyen a szabadba, vagy biztonságos területre menekíthetők. Lényeges, hogy a kijáratoknál mindig a legnagyobb ismétlődési sebességgel működő irányhangjelzők legyenek elhelyezve. Mivel a gyengén halló emberek nagy része csak egy szűkebb általában a beszédsáv - tartományban érzékel rosszabbul, ezért a széles-sávban sugárzó irányhangjelzőt általában ők is meghallják, és megfelelő módon képesek reagálni a jelzéseire. Az irányhangjelzők elhelyezési pontjai Az irányhangjelzőkkel alapvetően a kiürítési útvonalak végén található, a szabadba vagy egyéb átmeneti menekítési területre vezető kijáratokat jelezhetjük. Az ennek megfelelő telepítést „alap telepítésnek” nevezzük. Az irányjelző táblákkal is jelzett kijáratok a következők lehetnek: • Kijárati ajtók, melyek közvetlenül a szabadba vezetnek, • Ajtók, melyek védett átjárón keresztül vezetnek a szabadba, • Megfelelő tűzállóságú szerkezetekkel határolt belső lépcsőházak. 3 Iteraurális intenzitás különbség

Irányhangjelzővel hatékonyan jelölhetünk füstmentes lépcsőházakat, túlnyomásos lépcsőházakat, az épület belső részeitől tűzgátló szerkezetekkel elválasztott külső lépcsőházakat. Tűzgátló szerkezetekkel határolt átjárók, szomszédos épületbe vezető vízszintes átjárók, és tűzálló szerkezetekkel határolt biztonsági felvonók szintén könnyebben elérhetővé válnak irányhangjelző alkalmazásával. A mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek esetén gyakran nincs arra mód, hogy vészhelyzet esetén azonnal véglegesen biztonságos területre menekítsék őket. Számukra tehát olyan ideiglenes menekítési területeket kell kialakítani, melyek a füsttől és a tűztől adott ideig védelmet nyújtanak. Építészetileg a védelem külön tűzszakaszt, legalább 30 perces tűzállóságú épület szerkezetekkel és ajtókkal történő leválasztást igényel. Az NFPA 72 szerint ideiglenes menekítési terület lehet: 1. az épület sprinklerrel védett olyan szintje, mely legalább két, egymástól füstmentesen elválasztott helyiséget tartalmaz, vagy 2. a kiürítési útvonalon elhelyezkedő helyiség, mely az épület többi részétől tűzgátló módon el van választva. A menekítési területeket általában a kiürítési útvonalakra szolgáló lépcsőházak részeként vagy azok közvetlen közelében szokták kialakítani. Ebben az esetben a lépcsőház bejárati pontjánál elhelyezett irányhangjelzőnek az átmeneti menekítési területet kell jeleznie. Ilyenkor a felvonó előterét jelző irányhangjelzőknek egyértelműen kell jelezniük az ideiglenes menekítési terület helyét (itt elegendő a LASSÚ hangminta és a menekítési területet jelző speciális hangminta!), míg a „normál” kiürítésre szolgáló lépcsőházak ajtói előtt elhelyezett irányhangjelzőknek a kijáratnak megfelelő GYORS hangmintát kell sugározniuk. Főleg toronyépületek esetében az is előfordulhat, hogy egyedül csak a felvonón keresztül lehet elhagyni a helyszínt, azaz a kiürítési útvonal a felvonón keresztül vezet. Ebben az esetben természetesen a felvonók helyét jelző hangjelzőknek a kijáratoknak megfelelő „gyors ismétlődésű” hangmintát kell sugározniuk. [6] Az irányhangjelzők telepítése Az irányhangjelzőket úgy kell elhelyezni, hogy a hangminták ismétlődési sebessége a kijáratok felé közeledve gyorsuljon, és a kijáratok közelében legyen a legnagyobb. A periodikusan ismétlődő hangminták közé ún. speciális hangminták is kiválaszthatók. E speciális hangmintákkal jelezhetjük, hogy a kiürítési útvonal lépcsőházhoz közeledik, ahol felfelé vagy lefelé folytatódik, illetve egy harmadik típusú speciális hangmintával jelezhetjük egy átmeneti menekítési terület közelségét. Az irányhangjelzők megfelelő elhelyezéséhez ismerni kell az épület kiürítésével kapcsolatos alapvető fogalmakat (vészkijárat, kiürítési útvonal, átmeneti menekítési terület, zsák-folyosó, közös kiürítési szakasz stb.) és az ezekkel kapcsolatos rendeletek előírásait. A különböző épületeknél gyakran találkozhatunk menekülésre szolgáló ablakokkal, létrákkal, melyek alapvetően nem a bent tartózkodók közvetlen menekülésére, hanem a mentést végző tűzoltók számára lettek kialakítva. Ezeknek a helyeknek a jelzésére soha ne szereljünk irányhangjelzőt.

A megfelelő elhelyezéssel a hangjelző nem csak a kijáratot, hanem az ajtón levő zárszerkezet pozícióját is jelezni tudja. Amennyiben a helyszín nem teszi lehetővé a fali szerelést, akkor az irányhangjelzők mennyezetre is szerelhetőek. Tűzoltói irányhangjelzők Kísérleti célból 1-1 irányhangjelzőt hordozható dobozokra szereltek, melyek saját akkumulátorokkal (2x 12V/1,2Aó) rendelkeznek. Feltöltött akkumulátorokkal a maximális hangerőre állított egyes irányhangjelzők 3-4 órás önálló üzemre képesek. A dobozon található forgókapcsolókon lehet beállítani az adott irányhangjelző hangmintájának ismétlődési sebességét, hangerejét és kiválasztani a speciális hangmintát. Az akkumulátorokkal együtt a hordozható egység súlya kb. 2 kg. Amennyiben a tűz oltását, a bent rekedtek felderítését vagy, bármilyen más vészhelyzet elhárítást a bevetésen résztvevők számára ismeretlen, bonyolult belső elrendezésű épületben, vagy akár füsttel telített környezetben kell végrehajtani, akkor a hordozható tűzoltói irányhangjelző nagy segítséget jelenthet. A bevetésen résztvevők - legfeljebb 4 fő - egy-egy hordozható egységet magukhoz véve, elkezdhetik a helyszín felderítését. A biztonságos, még ismert vagy füsttel még nem telített helyet elhagyva elhelyeznek egy irányhangjelzőt a leggyorsabb ismétlődési sebességre állítva. Ez a hangjelző fogja mutatni a biztonságba vezető „kijáratot”. Továbbfolytatva a felderítést, az első hangjelzőtől 1520m távolságban, vagy tájékozódási szempontból döntési pontnak tekinthető helyen (pl. folyosók kereszteződésében, lépcsőház kezdetén, ajtóval elválasztott rész előtt) kell elhelyezni a további, egyre lassabb ismétlődési sebességre beállított hangjelzőket. Az ily módon elhelyezett irányhangjelzők és az általuk kibocsátott, a biztonságos terület felé gyorsuló hangminták segítségével kön�nyen vissza lehet találni a kiindulási ponthoz, sőt adott esetben egy segítségre szoruló kolléga tartózkodási helye is könnyebben felderíthető. Több bevetési csapat szimultán munkája és biztonságos menekítése is megoldható több készlet irányhangjelzővel, csak arra kell vigyázni, hogy a csapatok szétválási pontjai után a korábban elhelyezett hangjelző ismétlődési sebességénél mindig csak lassabb legyen beállítva. Kisebb területeken esetleg a helyszínre történő belépési pontnál elhelyezett 1 db irányhangjelző is elegendő lehet a biztonságos visszataláláshoz. [2] Komoly lehetőségeket látok a tűzoltói irányhangjelzők használatában. Úgy vélem, hogy bonyolult belső struktúrájú, tömegtartózkodásra szolgáló magas épületekben, káresetek felszámolása közben is nagy segítséget nyújthat az irányhangok ez irányú felhasználása. Irodalomjegyzék [1] Csepregi Csaba: A szállodák tűzkockázata.

Flórián Press, 11. évf. (2002. május) 5. sz. 284-285.

[2] Szűts Jenő: Tűzoltói irányhangjelzők.

Védelem, XIII. évf. (2006) 6. sz. 37-39.

[3] Szűts Jenő: Hangjelzők menekülési irányok jelzésére.

Védelem, VI. évf. (1999) 5. sz. 34-35.

[4] DEBORAH J. WITHINGTON, University of Leeds Extract from Human

Factors in Auditory Warnings – Edited by Neville A Stanton & Judy. Edworthy Published by Ashgate Publishing Ltd 1999 ISBN 0-291-39849-9, 3-5.

[5] Withington, D.J.and Paterson, S.E. (1998) ’Safer Sirens’

Fire Engineers Journal, 46-48,

Az irányhangjelzők szerelési módjai Az irányhangjelzőket a biztonságba vagy az átmeneti menekítési területekre vezető ajtók közvetlen közelében kell felszerelni.

[6] Withington, D.J. and Chapman, A.C. (1996) ’Where’s that siren?’

Science and Public Affairs, Summer, 59-61.

[7] Szűts Jenő – Decsi György: Biztosan kijutni.

Flórián Press, 15. évf. (2006. november) 11. sz. 632 - 636.

Miskey Tamás tűzoltó őrnagy, [email protected] VÉDELEM 2009. 3. szám ■ TANULMÁNY

23

Szűts Jenő

Kiegészítő eszközök a lángérzékelőkhöz A lángérzékelőkről szóló tanulmányunk újabb részeként, azok telepítése, karbantartása során használható eszközöket mutatja be szerzőnk. Ezek a berendezések a lángérzékelők hatékony beállítását, biztonságos működést segítik elő, ezért ezek ismerete fontos információ nem csak a telepítőknek, hanem a cégek, hatóságok szakembereinek is. Felerősítő szerelvény Forgatható rögzítő szerelvény A mind vízszintes, mind függőleges irányban forgatható, rozsdamentes acélból készült rögzítő szerelvények segítségével a lángérzékelők az adott helyszínnek megfelelő pozícióba állíthatók, és biztosan rögzíthetők. Használatukkal biztosíthatjuk az optimális védelmet, azaz a zavartalan rálátást a védendő területre, s egyben lassíthatjuk az érzékelők ablakának elszennyeződését. Nagy-távolságú tűz-szimulátorok A nyomásálló tokozatban elhelyezett, saját akkumulátoros táplálású tűz-szimulátorok lehetővé teszik a robbanásveszélyes környezetben felszerelt lángérzékelők működőképességének valós stimulussal történő ellenőrzését, karbantartását. A tűz-szimulátorok az adott érékelő észlelési sávjaiban sugározva egy valós tűz által keltett sugárzást szimulálják, így nincs szükség nyílt láng használatára az érzékelők ellenőrzéséhez. (Robbanásveszélyes terülten nyílt láng használata eleve dőreség lenne!) Az ellenőrzés 4-9 m távolságból is elvégezhető az ún. sugárgyűjtő feltét használatával, ha nehézséget okoz az érzékelő megközelítése. A Spectrex kínálatában külön tűz-szimulátor létezik a tripla-IR (20/20-310), az UV és UV/IR (20/20-311), a szimpla-IR (20/20312) és a hidrogén érzékelőkhöz (20/20-313). Mindezekhez egyformán használható a nagyobb távolságú ellenőrzést lehetővé tevő sugárgyűjtő feltét (20/20-190). A külföldi előírások szerint az érzékelők karbantartásakor elvégzett üzemképesség vizsgálatok során nem elegendő az érzékelőkbe esetleg beépített ellenőrzési módszert használni, mivel ekkor már azt is ellenőrizni kell, hogy az adott tűzjellemző (jelen esetben a láng illetve az általa keltett elektromágneses sugárzás) képes-e eljutni az érzékelőhöz. Ezt a vizsgálatot csak tűz-szimulátorral lehet meggyőzően és biztonságosan elvégezni. Lézermutató Az érzékelőkre szerelhető lézermutató (20/20 sorozathoz: 780909, Mini sorozathoz: 780969) segítségével könnyen és gyorsan ellenőrizhetjük a telepítés során a lángérzékelőnk által védett terület kiterjedését. A lézermutatót ideiglenesen felszerel24

TANULMÁNY ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

A tűz-szimulátor a sugárgyűjtő feltéttel

Lézer mutató a látómező meghatározására ve bármelyik SharpEye érzékelőre, majd az adott érzékelőnek megfelelő látószöget (mely általában 90o) beállítva és a mutatót körbetekerve vizuálisan felmérhetjük az érzékelő által aktuálisan védett terület nagyságát, azaz a teljes látómezőt. Így könnyen meggyőződhetünk arról is, hogy van-e a látómezőn belül az észlelést zavaró vagy lehetetlenné tevő tárgy, szerkezeti elem, illetve olyan berendezés vagy sugárforrás, amely az adott érzékelőnél téves jelzést válthatna ki.

Levegő-pajzs Az érzékelők ablaka előtt elhelyezett levegő-pajzs a létesítmény sűrített levegős hálózatára csatlakoztatható. Az érzékelő ablaka előtt létrehozott folyamatos légárammal megakadályozhatjuk az érzékelők optikai felületeinek korai elszennyeződését. A levegőpajzs használata mindenhol ajánlott, ahol lebegő szennyeződéseket, olajos, zsíros gőzöket, vízpárát tartalmaz a környezeti levegő. Mivel a sűrített levegő megléte, azaz a tisztítás folyamatossága nem ellenőrizhető a tűzjelző központ oldaláról, ezért e megoldás használata mind a rendszer üzemeltetője, mind a karbantartója részéről nagyobb odafigyelést igényel. A Spectrex kínálatban az UV illetve a kombinált UV/IR érzékelőkhöz a 20/20-930, a tripla-IR érzékelőkhöz a 20/20-920, míg a Mini sorozat érzékelőihez a 20/20-787 típusú levegőpajzs használható.

Korrózió stop

betonacél

beton

PVC tüzek után a vas korrodál, ennek során a klórhidrogén

mészkő

sósav

mészkő

sósav

kálciumklorid

klór-ionok

–

klór-ionok

+ kalcium-ionok

+

+

– –

+ –

+

A tűz után fennálló állapot

+

kálciumklorid

+

– –

alumínium

A tűzeseteket követő tűzkármentesítés során a betonfelületeken lévő kloridokat általában nagynyomású vízzel távolítják el. Az elektrokémiai folyamatok pontos elemzése révén egy új eljárást dolgoztak ki a német IfS intézetben.

felszabadulása után vasklorid keletkezik. Az oldható kloridok a betonban képződnek, annak mésztartalmából és a PVC égés során felszabaduló klórhidrogénből. (A mészkő (CaO) és sósav (2 HCI) kalciumkloridot (CaCL2+ H2O) képeznek.) A kalcium kioldja a hidrogént a sósavból. A kalciumklorid nedvesség (elektrolit) hatására negatív töltésű klórionokra (anionok) és pozitív töltésű kalcium ionokra (kationok) hasad. Az anionok az anódhoz (pozitív pólus), a kationok a katódhoz (negatív pólus) vándorolnak. Egyszerűsítve: A klór anionok a pozitív vashoz vándorolnak, és ezzel korrodálják. Az eljárás lényege, hogy ezt a folyamatot – az elektromos polaritást megváltoztató egyenáram és egy felhordott alumínium felület segítségével – az eljárás megfordítja!

betonacél

Klorid eltávolítás elektrokémiai eljárással

Szűts Jenő műszaki vezető Promat Elektronika, Budapest

beton

Levegő-pajzs az optika tisztán tartására

+

kalcium-ionok

–

+ +

–

– –

Egyenáramú kezelés után VÉDELEM 2009. 3. szám ■ TANULMÁNY

25

K t

v i s s z h a n g

primer valóság

– az esemény nagysága – idő

szekunder valóság

Kozák Mónika

A válsághelyzeti kommunikáció sajátosságai A válságkezelés szerves része a válságkommunikáció, amely arra hivatott, hogy a nehezen befolyásolható, vagy nem kontrollálható helyzetek megoldását segítse a kommunikáció eszközeivel. Milyen mankókat kaphatunk a mindennapi gyakorlathoz? Mi a válság? Szinte a csapból is ez a szó folyik! Most mégis a válság általános fogalmából indulunk ki. A válság, ugyanis lehet az egyén, egy csoport, vagy a társadalom életében megnyilvánuló súlyos zavar, nehéz helyzet, amelynek kimenetele jó is (megnyugvás, siker), rossz is (katasztrófa) lehet. Válsághelyzetről olyan szituációban beszélnek, ahol, és amikor a válság negatív kimenetelének, a veszély érvényre jutásának, illetve a katasztrófa bekövetkezésének az átlagosnál (50 %-nál) nagyobb a valószínűsége. Önmagában ez nem okoz katasztrófát, de jelent valamilyen rendellenesség, ami súlyos zavar következménye. A válság pszichológiai jellemzői a kommunikáció szemszögéből • • • •

érzelmekkel telített az információs igény fokozott a megszokott kommunikációs stílusok nem megfelelőek az információ kaotikus, csak részinformációk állnak rendelkezésre és ezek többnyire érzelmi jellegűek, amit a válsággal érintett személy olyan egésszé alakít, mely megalapozatlan információvá válhat • a létrehozott információk gyorsan változnak, ezért követhetetlenek • az „ellenőrizhetetlen” információk gyakran érzelem, tudás kielégítő jellegük miatt hitelesebbnek tűnnek, mint a hivatalos információk, ezért meggyőző erejük magasabb • fokozott a bűnös-keresés és a felelősségre vonás igénye Ilyen helyzetekben sok függ a közlő és a befogadó kapcsolatától, de talán még fontosabb, hogy az üzenetet képszerűen és világosan fogalmazzák meg. A mégoly szakszerű, szaknyelvi okfejtés hatástalan marad. Az egyszerű hallgató nem tudja kódolni. A szaknyelv számára nem érthető! Nagyon fontos a közlő 26

VISZHANG ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

A veszélyhelyzeti kommunikáció kritikus tere személy hitelessége és a nem verbális kommunikáció jelentősége felerősödik ilyen helyzetekben. Az ellenőrizhetetlen információk miatt a kommunikációban lévő „zajok” felerősödnek. Ebből következően az üzenettovábbítás korlátai gyakoribbak. Melyek a válságkommunikáció sajátosságai? Minden szervezetben előfordulnak rossz hírek. A legrosszabb, amit tehetünk ezek elhallgatása. Régi szabály: „Minél előbb és minél részletesebben számolsz be egy rossz hírről, annál jobb” Alapvető hiba, hogy értetlenül fogadjuk, ha a közvéleményből, a sajtóból nem a mi interpretációnkat halljuk vissza. Itt két fogalommal kell megismerkednünk: 1. Ahogy a válsággal érintett személyek a tényleges válsághelyzetet érzékelik, és azt értékelik, primer valóságnak nevezzük. 2. Szekunder valóság alatt a válság kommunikációs tükrét értjük, ami a közvélemény reagálása, a válság nyilvánosság általi értékelése. A primer és a szekunder valóság főként a válság kezdetén, illetve annak nem megfelelő kezelése esetén jelentősen eltér, amit kritikus térnek neveznek. Ebből következően a válságkommunikáció célja a kritikus tér szűkítése, a két valóság közötti különbség csökkentése. Ezt kell sikerként értékelni! Ennek érdekében a válságkommunikáció alapvető feladata, hogy gyors, pontos, hiteles és megbízható információt adjunk. Ennek a folyamatnak részeként a működési zavar leküzdését szolgáló híreket, üzeneteket, információkat, azaz a „kommünikéket” továbbítjuk. A folyamat lépései: 1. A válságstáb (kibocsátó, informátor, kommunikátor, szóvivő) szándékosan kialakított információját (üzenetét) kódolja. 2. Ezt megfelelő csatornán, közvetítő (médium) útján eljuttatja a célközönségnek. 3. Célközönség dekódolja (megérti) az üzenetet. 4. Majd válaszol. (visszacsatolás, „feed-back”). Sikeres válságkommunikáció pszichikai lépcsőfokai – az AIDA modell A – Attention - a figyelem felkeltése I – Interest - az érdeklődés kialakítása D – Desire - a cselekvési szándék A – Action - az elvárt cselekvés

A célközönség meghatározása Katasztrófa szempontból két célközönséget ki kell emelni: a különleges célcsoportokat (a legidősebb és a legfiatalabb korosztályt), és a véleményvezéreket. A véleményvezéreket érdemes megkülönböztetett információval ellátni, s ezáltal partnerekké válnak, ami nemcsak a célközönség információ ellátottságában hoz eredményt, hanem a csoport kezelésében is. Ökölszabályként kezelik, hogy a válságkommunikáció eredményességét a „20-60-20” tényező befolyásolja! Mit is jelent ez? • 20 %: - csak a negatívumokra összpontosít, ezáltal kommunikációs ellenfélnek tekintendő. • 60 %: - semleges. • 20 %: - feltétlen támogató. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy ne az averziót tápláló réteg meggyőzésére helyeződjön a hangsúly, mert a befektetett energia kis hatásfokkal térül meg. A feltétlen támogatókat kell olyan információval ellátni, hogy pozitív véleményük erősödjön, és véleményvezérekké váljanak. A semlegeseket pedig arra kell ösztönözni, hogy egy részük a támogatók csoportjába kerülhessen. Mit tegyen a tájékoztatást adó, a szót vivő? • • •

A tájékoztatásnak mindig hitelesnek és megnyugtatónak kell lenni, de a megnyugtatás nem a tények elhallgatását jelenti. Figyelni arra, hogy mit mondunk, hogyan mondjuk. A testbeszédünk támassza alá az elhangzottakat! A hatást illetően a közlő megítélése sorsdöntő. A hitelesség benyomása két tényezőből adódik össze: a hozzáértésből és a megbízhatóságból. Ennek ellenére a közlő kerülje még a meggyőzni akarás látszatát is, mert ellenkező hatást vált ki.

•

• • • • • •

A közlés megfogalmazását a tárgyilagos stílus jellemezze, mivel az objektív hangvétel ellensúlyozza leginkább a kialakult bizonytalanságot. (pld. „tragikus” jelző helyett a tárgyilagosabb hangzású „súlyos” jelző használata.) Legyen konkrét, ne beszéljen általánosságban és kerülje a bonyolult mondatokat. A mondanivalót mérlegelje, használjon egyértelmű kifejezéseket. A pontatlanság, félreérthetőség kedvezőtlen hatást eredményez. Az információközlésben a konkrét feladatok meghatározása, a gyakorlati utasítások, a mentésre, ellátásra, kitelepítésre vonatkozó felhívások domináljanak. A veszteségek közlése, az események okainak elemzése kisebb súllyal szerepeljen. A túlélőkben, a lakosságban egyaránt pozitív hatásokat kell erősíteni (remény, jövőkép) „A rémhír az igazi hír halála”. Gyorsan terjed és feszültséget kelt az emberben. A rémhíreket nem szabad figyelmen kívül hagyni! Hitelesen cáfolni kell azokat.

Célszerű lenne, ha a tájékoztató szövegének összeállításakor szakemberek alkalmazására is sor kerülne (pszichiáter, pszichológus), akik az információk legmegfelelőbb megfogalmazásában közreműködnek, segítenek megválasztani a közlemények legmegnyugtatóbb formáit. Kozák Mónika tű. alezredes, okleveles pszichológus JNSZ MKI személyügyi osztályvezető Felhasznált irodalom: Válság (katasztrófa) kommunikáció – Tanulmányok és szemelvények, PETIT REÁL Könyvkiadó, Budapest, 1996. Erős Ferenc: A válság szociálpszichológiája T-Twins Kiadó Budapest, 1993.

Új fejlesztésű mérősugárcső A CSZ Csolnoki Szerelvénygyártó Kft kifejlesztette az 1”-os tűzcsaprendszerek, illetve az 1”-os vízforrások vízhozamának mérésére szolgáló mérősugárcsövet. A készlet a mérősugárcsövön kívül tartalmaz egy 5-db-ból álló lövőke sorozatot és egy 2-m-es tömlőt a rácsatlakozáshoz. A vízhozamot egy mellékelt diagramról lehet leolvasni.

CSZ Csolnoki Szerelvénygyártó Kft 2521 Csolnok Szénbányászok útja 32. www.csz .hu VÉDELEM 2009. 3. szám ■ VISZHANG

27

Brandschutztechnik Müller Szervizberendezések Kiváló minőségű, hosszú élettartalmú megbízható német gyártmányú gépek. 4 Portöltő berendezések tűzoltó készülékekhez 4 Nyomáspróbázó gépek készülékekhez és légzőkészülék palackokhoz 4 Tűzcsapvizsgáló berendezések 4 Átfolyásmérő 4 CO2 töltő berendezések 4 N2 töltő berendezések 4 Egyéb szervizeléshez szükséges kiegészítők, szerszámok, töltőfejek, nyomásmérő órák, mérlegek, stb. látogasson el holapunkra a további információkért!

m ó d s z e r

Fentor László

A tűzvizsgálat gyakorlata a fővárosban

Tűzvizsgáló gépjármű és felszerelései

Ismét reflektorfénybe került a tűzvizsgálat, amelyet szétaprózottan, kis esetszámmal végeznek vidéken. Mi a helyzet a fővárosban? Hogyan alakul a gyakorlat? Melyek a továbbfejlesztés lehetőségei?

A tűzvizsgálat szakmai irányítása, vezetése A fővárosban 2000 óta önálló szakágként működik a tűzvizsgálat. Az FTP-n belül a Tűzvizsgálati és Beavatkozáselemzési Főosztály (TVBFO) koordinálja, felügyeli a tűzoltási és mentési parancsnokságok tűzvizsgálati, és adatszolgáltatási tevékenységét. • Az egyszerű, kevesebb adminisztrációval járó eseteket a 24/48-as időrendben dolgozó szolgálatparancsnokok, helyetteseik vizsgálják. Ebből a beosztási körből azonban nem mindenki rendelkezik a szükséges végzettséggel, így mást kell kijelölni a vizsgálat elvégzésére. Ezekben az esetekben általában a tűzőrség parancsnokok folytatják le az eljárást. • A TVBFO végzi a tűzvizsgálatokat jelentős kárértékű, bűncselekmény gyanús ügyekben. A tűzvizsgálatot nem csak halál esetén kezdjük meg, hanem olyan esetekben is amikor súlyosan sérült személyt találunk a helyszínen. A II-es vagy magasabb fokozatú, az egyéb okból, illetve a szakmai szempontból vizsgálni indokolt esetek is a TVBFO-hoz tartoznak. Tapasztalataink szerint a jogszabályban meghatározott II-es fokozatú esetek vizsgálata szakmai szempontból nem indokolt, feleslegesen terheli a tűzvizsgálatot, sokszor egy I-es tűz vizsgálata sokkal tanulságosabb lehet. A 2007-es év második félévétől a tűzvizsgálatok száma a jogszabályváltozás miatt a vártnál is jobban lecsökkent. Személyi feltételek Jelenleg a fővárosban kb. 50 fő rendelkezik az előírt tanfolyami végzettséggel. A főosztály keretein belül működik a Tűzvizsgáló

A minőségi tűzvizsgálat feltétele a specializálódás és a megfelelő esetszám Készenléti Szolgálat (TKSz), amelynek 5 tűzvizsgálója, és 5 tűzvizsgáló technikusa 24/48-as munkarendben végzi tűzvizsgálatokat. A tűzvizsgáló technikusoknak a középfokú szakmai képesítésük mellett meg kell szerezni a bűnügyi helyszínelői végzettséget is. Ezzel jelenleg hárman rendelkeznek. A feladat jellegéből adódóan előre nem tervezhető, hogy egy-egy 24 órás szolgálat alatt mennyi tűzvizsgálatot kell megkezdeni. Tapasztalataink szerint egy 3-6 órás helyszínelés jelentős fizikai és mentális megterhelést jelent a lelkiismeretesen dolgozó tűzvizsgáló részére. A helyszínen tapasztaltak értékelése, rögzítése, a személyek meghallgatása nagy odafigyelést, koncentrációt igényel. A vezető részéről nagy odafigyelést kíván, hogy az egyes tűzvizsgálók a reálisan elvégezhető esetszámmal dolgozzanak, mert csak a szükséges idő biztosításával érhető el az elvárt színvonal. Az elmúlt év vizsgált tűzeseteit tekintve a TKSz egy tűzvizsgálójára kb. 20 tűzeset vizsgálata jutott. Ez így elsőre nem tűnik soknak, de figyelembe kell venni, hogy évente hány szolgálatot teljesít egy vonulós tűzoltó, és a TKSz a bonyolult esetek vizsgálatát végzi, illetve egyéb szolgálati feladatainak is eleget kell tenni. Számos nehézséget okoz a tűzvizsgálat megszervezése a 24/48-as munkarendben. A gondokat nem a tűzvizsgálat megkezdése, hanem az ezután következő adminisztrációs feladatok, VÉDELEM 2009. 3. szám ■ MÓDSZER

29

illetve az eljárás folytatása jelenti. Hétvégeken, ünnepnapokon gondot jelent az iratokkal kapcsolatos ügykezelés megoldása, a kiadmányozás. A hétköznapra eső szabadnapok miatt szintén megakadhat az ügymenet. Másik probléma, amikor a tűzvizsgáló a szolgálata alatt úgy kezd meg eljárást, hogy az már a hivatali munkaidőn kívülre esik. Ekkor a halaszthatatlan eljárási cselekményeket (pl.: ügyfélértesítés, szakértő kirendelés, további meghallgatások, adminisztratív teendők megoldása) a következő hivatali munkanapon lehet megoldani. A főosztály hivatali munkarendben dolgozó beosztottai szükség szerint besegítenek ezekbe a feladatokba. Tárgyi feltételek A TKSz egy megkülönböztetett jelzésekkel ellátott VW Transporterrel vonul. A jármű a méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a tűzvizsgálókat, és a szükséges eszközöket befogadja, és a helyszínre szállítsa. A tűzvizsgálat eredményes elvégzéséhez számos eszköz, felszerelés áll rendelkezésünkre, például: digitális fényképezőgép és kamera, diktafon, nyomrögzítéshez szükséges eszközök és tároló edények, kézi és állványos világító eszközök, kéziszerszámok, szakfelszerelések, létra, mérőeszközök, és az egyéni védőeszközök. A bizonyítás, és a határozathozatal A helyszíni körülmények rögzítésénél diktafont használunk. A hangfelvétel alapján készül a helyszíni szemle jegyzőkönyv irodai körülmények között. A helyszín képi rögzítéséhez digitális fényképezőgép és DV kamera áll rendelkezésünkre. A személyek meghallgatása nagy koncentrációt igénylő, gyors reakciót kívánó feladat, amely általában a helyszínen történik, de néha a felmerült kérdések, ellentmondások feloldása érdekében újabb meghallgatásra is szükség lehet. A bizonyítás további fontos eszköze a szakértői vélemény. Az összegyűjtött bizonyítékokra alapozva készül az összefoglaló jelentés. Fontos, hogy az összefoglaló jelentés kellő időben elkészüljön, hogy a tűzvizsgálatot záró határozat elkészítésére is maradjon idő. Ez az összefoglaló jelentés képezi alapját a tűzvizsgálati jelentésnek, amely az elsőfokú eljárást lezáró határozatnak felel meg. A tűzvizsgálati jelentések a főosztályon készülnek az összefoglaló jelentések alapján, így lehetőség van a tűzoltási és mentési parancsnokságok munkájának ellenőrzésére is. Kapcsolataink Az FTP-n belül elsőként meg kell említeni a tűzmegelőzési szakágat. A szakág kijelölt munkatársa végzi a kárt szenvedett létesítmény, építmény tűzvédelmi helyzetének értékelését. Tevékenysége egyrészt helyszín megtekintéséből, a rendelkezésre álló iratok tanulmányozásából, és szükség szerint a tűzvizsgálóval történő konzultációból tevődik össze. Az elkészült helyzetértékelést a tűzvizsgáló az összefoglaló jelentésbe illeszti. A Mentőkutyás Szolgálat a tűzfészek kereső kutyákkal az égésgyorsító anyagok keresésében vesz részt. Másik feladatuk az utólagosan bejelentett tűzesetekkel kapcsolatos halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények elvégzése. 30

MÓDSZER ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

A Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezeteivel kiemelkedően jó munkakapcsolatot alakítottunk ki, amely együttműködésen, és egymás tájékoztatásán alapul. A rendőrség helyszínelői a mi tűzvizsgálóinkkal párhuzamosan dolgoznak együtt. A BRFK munkatársaitól segítséget kapunk a helyszín biztosításához, a nyomok rögzítéséhez, valamint a tűzeset helyszínén az ügyfelek, tanúk felkutatásában, azonosításában. A bűnügyi, a közigazgatási eljárásokhoz részünkről megalapozott iratanyaggal, illetve szakértői véleménnyel, szaktanáccsal szolgálunk. A tűzvizsgálati eljárásoknál a bizonyítást segíti, ha szakértőket rendelünk ki. Leggyakrabban a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet vegyészeit rendeljük ki. A labor leterhelése miatt szinte minden esetben az általunk megadott időt túlhaladva küldik meg véleményüket, és sajnos egyre drágábban. Az elmúlt hónapokban a költségek kb. háromszorosára emelkedtek. Egy-egy üvegnyi égésmaradvány vizsgálata eléri a 30.000 forintot. Más területről a leggyakrabban elektromos szakértésre van szükségünk. Hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos ügyintézés A halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények során egy, az erre a feladatra rendszeresített iraton, a tűzeseti adatlapon rögzítjük a jogszabály által meghatározott adatokat. A hatósági bizonyítvány kiadása az ügyfél kérelmére, külön eljárás keretén belül történik a tűzeseti adatlap alapján. A kérelem benyújtásának helyétől függően a TVBFO, és a tűzoltási, és mentési parancsnokságok készítik el a hatósági bizonyítványt. Az ügyfelek a kérésüknek megfelelően vehetik át személyesen, vagy küldjük meg számukra nyolc napon belül az iratot. A tűzvizsgálat fejlesztésének lehetősége A folyamatot elemezve az eljárás két részfolyamatra bontható. Az elsőbe a helyszínelés, a halaszthatatlan tűzvizsgálati tevékenységek tartoznak. A másik részbe pedig a vizsgálathoz tartozó eljárási cselekmények. Amíg a helyszínelés megvalósítása folyamatos szolgálat ellátást kíván, addig a vizsgálat hivatali munkarendben végezhető. Ez a megoldás a munkatársak további specializálódását jelenti. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a TKSZ 24/48 órás munkarendben helyszínelőként tevékenykedne, majd az üggyel kapcsolatos további feladatokat átadná a vizsgálónak. A vizsgáló az átadott adatokat, iratokat feldolgozná, értékelné. Szükség esetén további eljárási cselekményeket elvégezne, majd ezek alapján elkészítené az összefoglaló és tűzvizsgálati jelentést. A terv megvalósításával a tűzoltási és mentési parancsnokságaink mentesülnének a nem szakágukhoz kapcsolódó feladatvégzés alól. A tűzvizsgálat fővárosban megvalósuló gyakorlata egyedi, amelyet az tesz megvalósíthatóvá, hogy a szervezet jellegéből adódóan lehetőség nyílik egy adott feladatra specializálódni.

Fentor László tű. őrnagy, osztályvezető FTP Tűzvizsgálati és Beavatkozáselemzési Főosztály

s z a b á l y o z á s

Fentor László

Jogszabály változások hatása a tűzvizsgálatra A tűzvizsgálati eljárások alapvetően új alapokra kerültek a 2007. május 01-én hatályba lépett, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) kormány rendelettel, valamint a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelettel. Melyek a főbb változások, és milyen hatásaik érzékelhetők?

A tanfolyam nem elég: gyakorlatot és elmélyült ismeretet igényel •

II-es és vagy ennél magasabb fokozatra minősített az esemény. A rendelet lehetőséget biztosít a HÖT parancsnokának egyedi mérlegelésre szakmai, vagy egyéb okkal indokolva a tűzvizsgálat megindítását. Célszerű lenne, hogy a II-es tüzek vizsgálatának elrendelése a parancsnok mérlegelési körébe tartozzon, mert így elkerülhető lenne az érdemleges tapasztalatokat nélkülöző tüzek vizsgálata. Rutin és tapasztalat hiány

Mi a vizsgálat célja? •

Megváltozott a tűzvizsgálat célja. A tűzvizsgálat során olyan szakmai tapasztalatok megszerzésére kell törekednünk, amelyeket a tűzmegelőzési, a tűzoltási szakág hasznosítani tud. A célmeghatározás ésszerű, van reális alapja. A megvalósítása azonban nem egyszerű. A jogszabályban foglaltak teljesítését meghatározza a rendelkezésükre álló dokumentumok megléte. Lehet, hogy a károsodott építménnyel kapcsolatban nincs hatósági, vagy szakhatósági jogköre a tűzoltóságnak, így ilyen irataink nincsenek, vagy már nincs az irattárban olyan irat, amely alapján a létesítéskori helyzet megállapítható lenne. • Továbbra is alapvető feladat a tűz keletkezési helyének, idejének, okának meghatározása, azonban mindezt a keletkezés, terjedés ok-okozati összefüggéseinek kifejtésével kell meghatározni. A jogszabály szerint, ha ezt nem sikerül bizonyítani, akkor ismeretlenként kell a tűz okát meghatározni. A gyakorlatban azonban ez nem olyan egyszerű. Az eljárás során a maradványok, a részben, vagy egészben megsemmisült helyszín értékelése alapján teszünk megállapításokat. Gyakran hiányoznak „láncszemek” a sorból, de a bizonyítékok alapján a keletkezést kiváltó ok jól meghatározható. Szakmailag visszalépésnek tartom, ha ilyenkor ismeretlenként jelöljük meg a tűz okát. A jogszabályi pont precízebb megfogalmazása segítséget jelentene. A tűzvizsgálati eljárás kérelemre nem, kizárólag hivatalból folytatható le: • bűncselekmény gyanúja esetén, • ha a tűzesettel összefüggő a haláleset,

Lényeges változtatás a hatósági eljárást lefolytatók felkészítésére, szakmai felkészültségére vonatkozó előírások meghatározása. Így a tűzvizsgálók köre leszűkült ugyan, de az eljárások jelentősen lecsökkent száma nem is igényel több személyt. Mivel hatósági eljárást folytatunk le ezért fontos, hogy azokat jól felkészült szakember végezze. Véleményem szerint a rutin megszerzése, megtartása, fejlesztése egyes HÖT-ök esetében az évi néhány tűzvizsgálattal nehezen biztosítható. A probléma sürgős megoldást igényel. Formai és tartalmi követelmények •

•

A rendelet meghatározza az eljárási cselekmények végrehajtásának módját, és külön kiemeli az összefoglaló jelentés és a tűzvizsgálati jelentés tartalmi és formai előírásait is. Lényegesnek tartom, hogy a használt iratminták összhangban legyenek egymással. Mivel a tűzvizsgálati jelentés formai és tartalmi követelménye adott, így az összefoglaló jelentés iratmintáját, tartalmát kell úgy meghatározni, hogy illeszkedjen a határozathoz. Gyakorlatban az összefoglaló jelentést követi a tűzvizsgálati jelentés. A két irat tartalmának összehangolása időnyereséget eredményez a munkánkban. A tűzoltóság az adott eset vizsgálatát a rendőrségi eljárással párhuzamosan, a saját szakmai előírásai szerint folytatja le. A rendőrség már a helyszíni szemle során olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre általában az eljárás végén tudunk válaszolni. A leggyakoribb kérdésük, hogy volt-e a közveszély. Ez egy olyan kérdés, amelyre nincs hatáskörünk válaszolni. A választ általában hosszas bírósági eljárást követően mondja ki az ítéletet hozó bíró. Ha válaszolni akarunk, akkor azt személyek, anyagi javak, épített és a természeti környezetet érintő közvetlen, és közvetett veszéVÉDELEM 2009. 3. szám ■ SZABÁLYOZÁS

31

lyeztetettségre vonatkozóan tegyük meg. Számítanunk kell arra, hogy a rendőrség igyekszik az eljárásuk megindításával kapcsolatos esetleges hibákat ránk hárítani. A jogszabályi változásokat természetesen követni kellett a helyi szabályozással is. Ennek értelmében az FTP illetékességi területén a tűzvizsgálat lefolytatását parancsnoki intézkedés szabályozza a fővárosi sajátosságok figyelembevételével. Az intézkedés a jogszabályokból adódó feladatokat szervezeti egységre, személyre vonatkozóan szabályozza, és meghatározza az egységesség érdekében a használandó iratmintákat.

Hatósági igazolás

lehetőség adódik: vagy a Tűzeseti / Műszaki mentési jelentésben rögzített adatokat használjuk fel, vagy egy külön nyomtatványt rendszeresítünk az adatgyűjtésre. A főváros esetében ezt a második lehetőséget alkalmazzuk és a Tűzeseti adatlapon összegezzük az ügyfél által kérelmezett hatósági bizonyítvány kiállításához szükséges adatokat. A hatósági bizonyítvány kiadásának jelenleg alkalmazott formája szinte teljes mértékben kielégíti a károsultak igényeit. Nagyon ügyfélbarát ez az eljárás, a tűzesetet követően azonnal kiadható a hatósági bizonyítvány. Esetenként előfordul, hogy a hatósági bizonyítvány adattartalma nem elég a károsultnak, és a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseinek feltárását várják tőlünk. Erre megoldás a tűzvizsgáló szakértők igénybevétele, amelyet a károsultak az anyagi vonzat miatt általában nem kívánnak vállalni.

A hatósági jogkörből adódóan eleget kell tennünk az adatok igazolására vonatkozó szabálynak. Ehhez szükséges, hogy adatokat gyűjtsünk a tűzesetekkel kapcsolatban. Ennek megvalósítására két

Fentor László tű. őrnagy, osztályvezető FTP Tűzvizsgálati és Beavatkozáselemzési Főosztály

•

Nikicser Ildikó

Viharkárok felszámolása – képzési követelmények A tűzoltók egyre növekvő számban vesznek részt műszaki mentésekben, s ezen belül viharkárok felszámolásában. A megdőlt fák eltávolítása fakitermelői végzettséghez kötött, a belterületen lévő veszélyes fákon való munkavégzés pedig további vizsgaköteles tanfolyammal jár. Milyen követelményeket támasztanak a jogszabályok? Ilyen beavatkozáshoz képzett tűzoltóra van szükség Milyen képzés kell a tűzoltónak? A viharban megdőlt fáknál történő beavatkozás nem veszélytelen feladat. A technikai feltételek (motoros fűrészek) rendelkezésre állnak. A munkavégzéshez szükséges védőeszközök többségével is rendelkeznek, ami tapasztalataim szerint a legkevésbé adott az a személyi feltételekben, azon belül is a képzettségben keresendő. Különösen igaz ez mivel az elmúlt időszakban egy generációváltás zajlott a tűzoltóságokon. Márpedig egy sajnálatos munkabalesetnél az egyéni védőeszközök, és a megfelelő képzettség hiánya komoly szankciókkal jár. A képzéssel kapcsolatban különféle véleményeket hallani. Nézzük meg, hogy a jogszabályok milyen követelményeket támasztanak? Ki, milyen feltételekkel végezhet motorfűrésszel munkát? Az első képzési forma, amit néhány helyen alkalmaznak a gal�lyazás, darabolás nevű képzés, amellyel erdőben, erdősávokban, fasorokban - lakott területen kívül – kidöntött fák gallyazását, és darabolását végezheti, aki azt elvégezte. Ez nem ad OKJ-s képzettséget, de nem ez a baj vele, hanem, hogy a tűzoltó ritkán találkozik szépen kidöntött, földön fekvő fával, amely még ráadásul lakott területen kívül fekszik. Vagyis ez a képzés inkább csak alibinek jó. A motorfűrész kezelő (OKJ 31 623 01 0100 21 03) ill. fakitermelő (OKJ 316230101003103) képzettséggel már fakitermelés végezhető. Ez a 6 cm mellmagassági átmérőnél, és 5 m-nél kisebb fákra vonatkozik akár egyedül álló fák, fasorok, erdősávok, facsoportok, 32

SZABÁLYOZÁS ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

erdőrészek esetében. A jogszabály szerint a fák tőtől való elválasztása, (döntése) gallyazása, választékolása, a szükséges felkészítése (kérgezés, hasítás) és készletezése (sarangolás, máglyázás), valamint a kitermelt faanyag számbavétele végezhető vele. A tanfolyam megkezdése alapfokú iskolai előképzettséget és egészségügyi alkalmasságot igényel. Gyakorlatilag ez a felkészítés a tűzoltói beavatkozások jelentős részét lefedi, kivéve a lakott területen jelentkező un. veszélyes fáknál történő beavatkozást. Az erre való felkészítés a lakott területi fakitermelő (OKJ 31 623 01 0001 33 01) tanfolyammal szerezhető meg, amely már előképzettséget, például a fakitermelő tanfolyam elvégzését és 5 éven belül tényleges, (gépkezelői jogosítvánnyal rendelkező) fakitermelési szakmában eltöltött 1 év gyakorlatot követel meg a hallgatótól. Balesetnél vagy munkavédelmi ellenőrzéskor a gyakorlatban a munkáltató felelősségét vizsgálva kérik: a dolgozó OKJ-s bizonyítványát, érvényes orvosi vizsgálatát, egyéni védőeszközeit, a használt gép érvényes időszakos felülvizsgálatát. Nikicser Ildikó ügyvezető, Konifo Kft., Budapest Email: [email protected]

t ű z -

é s

k á r e s e t e k

Olexandr Alexandrov – Nagy Rudolf

Gázrobbanás az ukrajnai Jevpatorija városában

Mentés a romok alól

2008. december 24. Ukrajna Krím-félszigeten fekvő Jevpatorija városában egy lakóépületben bekövetkezett robbanás 27 fő halálát okozta. A romba dőlt épületrész alatt fekvők megsegítsére a Krími Autonóm Kötársaság rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős Főigazgatósága nagy erőkkel vonult fel. A mentés részeteit mutatják be szerzőink.

Két lépcsőház romba dőlt

Az ellátás logisztikai biztosításáért felelős csoport

December 24-én 22 óra 1 perckor az Ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának Krími Autonóm Köztársaság béli Főigazgatóságának Központjába robbanásról szóló közlés futott be. Az információk szerint Jevpatorija városában a Nyekraszova utca 67 szám alatti épület két lépcsőháza romba dőlt. A lakóház előre gyártott elemekből készült 1965-ben. Az elsődleges értékelés szerint – az épület összeomlásához vezető robbanást az egyik alagsori helyiség nem rendeltetésszerű használata okozta. A tragédia szemtanúinak állítása szerint a Városi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói néhány ismeretlen folyadékot/gázt tartalmazó palackot vittek a pincehelyiségbe a vízóra bekötéshez. Az 5 emeletes 95 lakásos lakóházban robbanás következtében 33 lakás (első és második lépcsőház) lépcsőháza teljesen összeomlott.

Egy túlélő kiemelése

A lakóház előre gyártott elemekből készült 1965-ben

Megvizsgálták az épület statikai állapotát VÉDELEM 2009. 3. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

33

Pszichés hatások Az elsődleges megfigyelések alapján megállapítható volt, hogy a romok alatt rekedtek hozzátartozóinak csoportjaiban rendkívül nagy volt a belső feszültség, egyeseken neurotikus viselkedés és az idegösszeomlás jelei mutatkoztak. A sérültek között általános pszichomotoros zavarok, a trauma miatti elkeseredettség, heves emóciók köztük: a veszteség miatti fájdalom, félelem, nyugtalanság, agresszió, izgatottság, kilátástalanság, stb. jelentkeztek. Egyes embereken jól látható volt a csüggedés és lehangoltság. Ez minden a körülöttük zajló eseménnyel szembeni teljes érdektelenségben és monoton sírásban is visszatükröződött. A szakmeberek az elhunytak rokonai részére is pszichológiai segítséget nyújtottak.

Sok emberen a neurotikus viselkedés és az idegösszeomlás jeleit mutatkoztak Hány ember rekedt a romok alatt? Meddig tartanak ki a romok felett függő lakások maradványai? Ezek a kérdések ekkor még megválaszolatlanok voltak. Ugyanakkor világos: - egy percig sem tétovázva menteni kell azokat, akik a szerencsétlenséget túlélve halálos veszélyben fekszenek az épületszerkezet több tonnányi romja alatt. Beavatkozás a helyszínen A helyzet érékelésére, a teendők, a bevonásra kerülő erők és eszközök alkalmazásának koordinálására, az információgyűjtés szervezésére a Főigazgatóság és a Krími Kormány operatív csoportjai a katasztrófa helyszínének közvetlen közelébe kitelepülve kezdték meg munkájukat. A beavatkozó erők és eszközök növelése érdekében intézkedtek a műszaki-mentés, és kárelhárítás feladataiba bevonható tartalékok felállítására. A keletkezett törmeléket egy a falak, a tetőszerkezet, a válaszfalak, az épületgépészeti elemek, a lakók bútorai, személyes tárgyai, stb. kisebb-nagyobb darabjainak kaotikus halmaza képezte. A Főigazgatóság vezetőjének döntése alapján 22 óra 15 perckor a mentőcsapatok megerősítésére a Szaszk-i, a Bahcsiszaraj-i, a Dzsankojszk-i, a Fekete-tengeri körzeti igazgatóságok, valamint a 3. műszaki-mentő, kárelhárító osztag és a speciális tengeri osztag személyi állománya vonult a helyszínre. A beérkező erők mentvonalának hossza 50-től 300 km-ig terjedt. 22 órakor az esemény helyszínén már 9 orvosi mentőegység és 2 katasztrófa-egészségügyi egység dolgozott. A munkálatok kezdetén 10 felnőtt és két kiskorú ideiglenes elhelyezéséről kellett gondoskodni. A hatalmas robbanás üveg, fa és betontörmelékkel terítette be a romba dőlt épület környékét. A műszaki-mentő, kárelhárító munkálatokat a Főigazgatóság vezetője irányította, aki a romok jellegéből kiindulva a műszaki mentő erők taktikai alkalmazását a következőkben határozta meg: – A műszaki-mentő tűzoltó egységek speciális eszközök segítségével mentették az embereket az épület maradványai alól; – A 3. műszaki-mentő, kárelhárító osztag állománya a logisztikai ellátó pontot telepítette; 34

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

– A Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának egységei a speciális szolgálatokkal közösen kézi erővel bontották a romokat a sérültek feltételezett előtalálási helyén. Vezetési Törzs A műszaki-mentő, kárelhárító és kutató-mentő munkálatok irányításának szervezésére a kárhelyszínen Törzset hoztak létre, amelynek állományába tartozott: • A helyzetértékelő, adatgyűjtő-feldolgozó és műveletirányító csoport; • A romeltakarítás munkálatait szervező csoport; • A sérültek ápolását végző csoport; • A műszaki-mentés, kárelhárítás és a sérültek ellátásának logisztikai biztosításáért felelős csoport. A katasztrófa következményeinek felszámolását irányító vezető intézkedésére a szerencsétlenség helyszínére küldték a „KrimNIIprojekt” Építőipar Tervező Intézet szakembereit, azzal a céllal, hogy meghatározzák a kárhely statikai állapotát és a további omlások veszélyéjét. Sérültek kutatása és helyszínbiztosítás A ház romjai alatt rekedt sérültek felkutatásába bevonták az Ukrán RHM kineologiai szolgálatának tagjait is. Minden félórában a mentési munkát irányító vezető öt perc teljes csendet rendelt el, hogy meghallhassák az esetlegesen még élők romok alól kiszűrődő hangjait. E módszer eredményeként több, a betontömbök és törmelék alatt lévő túlélőt sikerült megtalálni. December 25-én 1óra 10 perckor a katasztrófa helyszínére érkezett a Főigazgatóság kivizsgáló csoportja a Főigazgató vezetésével, aki meghatározta a munkálatok rendjét, rendőri biztosítás áteresztő pontjainak felállítási helyeit a kárterület zárása, a forgalomszabályozás, a szállítmányok ki- és beléptetésének biztosítása érdekében. A kijelölt erők megkezdték a kárterület nyombiztosítását. A mentési munkálatok helyszínének külső határait az Ukrán Fegyveres Erők állománya, míg a belső zónahatárokat a rendőrség állománya felügyelte, amely a későbbiekben éjjelnappal biztosította a biztonsági zóna őrzés-védelmét. Ezzel is megakadályozva a lakosság veszélyes területre való bejutását,

garantálva a sérültek lezárt területen maradt tulajdonának védelmét. Egészségügyi és pszichológiai ellátás A sérülteknek nyújtandó egészségügyi és mentálhigiénés ellátásra és a mentési munkálatok egészségügyi biztosítására kárhely közelében mobil egészségügyi és sűrgősségi pszichológiai gondozó állomást állítottak fel. Az érintett lakosokkal pszichológusok foglalkoztak. Az összedőlt épületrészekben életben maradottak lakónyílvántartások alapján történő pontosítását az Ingatlankezelő Válalat munkatársai végzték el a polgári védelem parancsnokának utasítására. Az elhunytakról, az orvosi kezelés alatt állókról és az eltűntnek nyilvánítottakról a hozzátartozókat a Jevpatoriai „Fimida” szanatóriumban kifüggesztett névsorok alapján tájékoztatták. Készenlétbe helyeztek 4 műtőtermet. Az orvosi kezelések lefolytatására 46 orvos került bevonásra. A sérülek kórházi gyógyezelésére 70 kórházi ágyat (köztük 12 reanimációs) biztosítottak. Kutatás és temetés A tragédia helyszínének szemléjét követően a Bizottság határozata értelmében • folytatták a túlélők felkutatását és mentését; • biztosították a munkák üzemanyag és élelmezési szükségleteit; • jelentést állítottak össze a kárenyhítés finanszírozásához és az érintett állampolgárok segélyezéséhez szükséges források költségvetési tartalékokból történő biztosítása érdekében. 2008. december 26-án 18.00-kor a kutató-mentő feladatok befejeződtek. A romokat teljesen eltakarították, az elhunytak holttesteit igazságügyi orvostani vizsgálatnak vetették alá, illetve megkezdték azonosításukat. 2008. december 27-én este nyolc órára 27 elhunyt (3 gyermek, 3 férfi, 16 nő). földi maradványait adták át családjaiknak. A KAK Vallásügyi Bizottsága és a Krími egyházi szervezetek, az Ukrán Pravoszláv Egyház, valamint a Hadsereg Szimferopolszki Kutató-Mentő Hadtestjének Egyházi Szolgálata nyújtott segítséget a temetési szertartások megtartásában. A sérültek és elhunytak családjainak a költségvetés terhére történő megsegítését kezdeményezték az Ukrán Kormánynál. Az érintett családok megsegítését szolgáló jótékonysági adományok fogadása céljából bankszámlát nyitottak. Valamennyi tervezett esemény végrehajtására a kárfelszámolást irányító törzs folyamatos ellenőrzése mellett került sor.

Olexandr Alexandrov vezérőrnagy Ukrajna Budapesti Nagykövetsége, Védelmi Attasé Nagy Rudolf mk. pv. alezredes OKF, Veszélyhelyzet-kezelési főosztályvezető-helyettes

Tűzvizsgálat – gyakorlat teszi a mestert! A 12/2007. ÖTM rendelet alapján a tűzvizsgálónak szakmai felsőfokú végzettséggel, 3 év gyakorlattal, továbbá tűzvizsgálati tanfolyami végzettséggel kell rendelkeznie. Hogyan sikerült teljesíteni 2007. áprilisában megjelent és 2008. január 1.-től hatályos rendelkezéseket?

Célok és eredmények A jogszabály változtatás célja az volt, hogy a kevesebb vizsgálatot kevesebb tűzvizsgáló végezze, így a tapasztalat koncentrálásával növekedjen a vizsgálat szakmai színvonala. A vizsgált tűzesetek száma valóban drasztikusan csökkent: a korábbi évi 10 – 15 ezer eset helyett 2008-ben 1067 db-ra tűzvizsgálatra került sor. Ez a 112 tűzoltóságra vetítve 2008-ban tűzoltóságonként 9,5 db/év (vidéken 8,1) vizsgálatot jelentet. Árnyaltabb a kép, ha a szélső értékeket is ismerjük: az FTP 166, Kecskemét HÖT 54 db tüzet; a tűzoltóságok fele kevesebb, mint évi 5 db tűzesetet vizsgált; sőt 13 tűzoltóság egyáltalán nem végzett tűzvizsgálatot. A kiképzett tűzvizsgálók száma tűzoltóságokon átlagosan 2,8 fő. Ez azt jelenti, hogy egy főre egy évben átlagosan 3,4 vizsgálat jut. Eddig 384 fő végzett tűzvizsgáló tanfolyamot, s 155 fő tett eredményes vizsgát az előírt időn belül, 143 főnek pedig ez nem sikerült! Jelenleg vizsga előtt áll 56 fő. Jelenleg az előírt követelménynek 202 fő felel meg (tűzoltóságonként átlagosan 1,8 fő). Van ahol 7 fő tűzvizsgáló van, ezzel szemben 38 HÖT-ön 1, 16 HÖT-ön pedig egy sem. Ahol nincs tűzvizsgáló Miután jelenleg 16 helyen nincs, 38 helyen csak egy tűzvizsgáló van, itt nehezen teljesíthetők a minimum követelmények. A 12/2007. ÖTM rendelet alapján ugyanis tűzvizsgálati feladatra csak az illetékes hatóság állományából jelölhető ki szakember. Vagyis ezeken a helyeken nem végezhetnek tűzvizsgálati tevékenységet, csak a tűzesetekkel kapcsolatos kötelező adatgyűjtést. Ideiglenes megoldás lehet a KET 58. § (1) bekezdés alapján szakértő bevonása az eljárásba, miután a hatóságnak nincs megfelelő szakképzettséggel rendelkező tagja. Szépséghibája, hogy a szakértővel kapcsolatos költségek a tűzoltóságot terhelik. A jogszabály részben elérte célját, csökkent a vizsgált esetek száma. A tapasztalat koncentrálására vonatkozó célját azonban nem tudta maradéktalanul elérni. A 112 helyen végzett vizsgálattal a gyakorlat megszerzéséhez megfelelő esetszám nem tud kialakulni. A képzési követelmények megfogalmazása a minőség javulásának szükséges, de nem elégséges feltétele.

VÉDELEM 2009. 3. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

35

f ó r u m

Légtechnikai rendszerek tisztítása

Robot kamera méri fel a terepet

A modern épületekbe szerelt légtechnikai vezetékek üzemelésük során többnyire lerakódó éghető anyagokkal szennyeződnek. Számos nagy épülettűznél ezeken keresztül terjedt a tűz, ezért különösen fontos ezek szakszerű tisztítása. Egy erre vonatkozó komplex technológiát fedeztünk fel.

Lerakódások és hatásaik Az épületek átadásakor a légtechnikai rendszer teljes teljesítménnyel képes működni, az idők folyamán azonban a lerakódott szennyeződés lerontják a hatásfokot (a szállított levegő mennyiségét) valamint üzemeltetési, energia, egészségügyi és tűzvédelmi problémákat okoznak. Ha a szennyeződések által okozott problémákat számba vesszük, láthatóvá válik a probléma összetettsége: • A keresztmetszet csökkenésével nő a sebesség állandó térfogatáramot feltételezve. • Sebesség növekedésével négyzetesen nő az ellenállásból származó nyomásesés. • A növekedés miatt eltolódik a csővezeték és ventilátor jelleggörbéjének munkapontja • Az ellenállás növekedésével csökken a szállított légtérfogat. (20 %-os keresztmetszet csökkenés több mint 20 %-kal csökkenti a befújt térfogatáramot, ez nagymértékben többszöröződik a lerakódások növekedésével.) • Nő a ventilátor üzemóra száma és fordulatszáma. Ezzel nő az energiafogyasztás, (A ventilátor fordulatszáma és a szállított térfogatáram egyenes arányban állnak. A fordulatszám és a felvett teljesítmény köbös viszonyban állnak. Ha például a fordulatszámot kétszeresére növeljük, a felvett villamos teljesítmény a nyolcszorosára nő.) nő a motor és csapágy terhelése. • A szennyezett légtechnikai rendszerekben megbetegedést okozó baktériumok telepedhetnek meg, melyek veszélyt jelenthetnek az ott dolgozókra. Tűzvédelmi szempontból számunkra az jelenti a fő veszélyt, hogy a lerakódó éghető anyagok porai és az elszívó rendszerek gőzei éghető szilárd kéreggé állnak össze, amelyeken a tűz terjedése rendkívül gyors. A tűzesetek tapasztalatai szerint a keletkezés helyétől nagy távolságokra tört ki a láng a légtechnikai rendszer segítségével.

Nagynyomású tisztítóberendezés Követelmények és a valóság A hatályos OTSZ szerint a szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek és tűzszakaszok között, az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé, a mechanikus szellőzőberendezések csatornáit pedig a tűzszakaszok határán hőre vagy füstgázra automatikusan záródó szerkezettel kell kialakítani. (V. számú melléklet 4.11.6. és 4.11.6.1. pont.) Sőt a 14.1 pont a hő- és füstelvezető rendszer karbantartási kötelezettséget is előír. A létesítmények (lakóházak, közintézmények, irodaházak, kisés nagy kereskedelmi épületek stb). működését biztosító rendszerek üzemeltetésénél és karbantartásánál ma már az Európai Uniós előírások irányadóak. Hazánkban azonban e feladatok közül a légtechnikai rendszerek tisztításával az elmúlt évtizedben csak a legutóbbi épülettüzeket követően kezdtek foglalkozni. Az eddig általunk megismert rendszerek a feladat egy-egy részelemét célozták meg. Finnül és komplex módon A Lifa air névre keresztelt finn technológia alapján a hazai rendszert a SILCO szakemberei dolgozták ki, amely az MSZ EN 140001:2005  környezetirányítási rendszerben meghatározottak szerint komplex megoldásra törekszik és a folyamat minden elemét dokumentálja. Ez utóbbi különösen fontos mivel a tisztítást megrendelő – egyéb ellenőrzési lehetőség hiányában – csak így lehet biztos az elvégzett tisztítás minőségében. VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓRUM

37

Nagyteljesítményű ipari porszívó

Speciális feszítő elem stabilizálja a tisztítófejet a csőben

A munkafolyamat lépései: • A munkavégzés megkezdése előtt kis önjáró videokamerával felvétel készül a légtechnikai rendszer állapotáról. • Speciális technológia szerinti gépekkel, eszközökkel elvégzik a rendszer részeinek tisztítását. • Gondoskodnak a keletkezett hulladék szakszerű kezeléséről, veszélyes hulladéktárolóba történő dokumentált leadásáról. • Munkavégzés után videokamerás felvételt készítenek a légtechnikai rendszer tisztítás utáni állapotáról. • Dokumentálják az elvégzett munkát. A légtechnikai rendszerek tisztítására kidolgozott speciális technológia a vezetékrendszer 30 méteres szakaszokra bontásával kezdi a tisztítást. Az ehhez kidolgozott gépsor fő eleme a különféle cserélhető kefékkel ellátható magasnyomású mozgó tisztító berendezés és a letisztított hulladékot elszívó nagyteljesítményű ipari porszívó. A csőben előrehaladó flexibilis vezetékvégen

lévő tisztítófej mozgását egy speciálisan az adott cső méretére beállítható feszítő elem stabilizálja. Maga a tisztítás a felmért szennyezettségtől függően száraz vagy nedves technológiával történhet. A munkavégzéshez további elszívó csöveket, kamerákat, emelőgépeket és egyéb segédszerkezeteket, alkalmaznak. A felújítási, fenntartási, karbantartási munkái során tapasztalt problémákra válaszul – a világ több országában elfogadott és bevált finn Lifa air tisztítási technológiát – hazánkban 2009-től alkalmazza a Silco Építőipari és Szolgáltató Kft. Annyi bizonyos, hogy a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő légtechnikai rendszerek csak akkor tudják hosszabb időn át a biztonságot szolgálni, ha az elhanyagoltság helyébe a tervszerű tisztítás lép. Ezzel az épületekben jelentős veszélyhelyzetek kerülhetők el.

Összehasonlító égési vizsgálat a TREVIRA CS és a hagyományos textíliák között

Honti Szilvia

Nehezen éghető textíliák szerepe a tűzbiztonságban A tűzesetekben életüket vesztők 80%-a nem a lángok, hanem a felszabaduló mérges gázok miatt hal meg. Az épületekben, különösen a szállodákban, idősotthonokban és kórházakban használt textíliák égése rejt nagy veszélyeket. Milyen megoldások ismertek?

Füst a fő veszély A tűzből felszabaduló mérges gázok miatt nő a halálos áldozatok száma, amelyet a keletkező hidrogén-cianid, sósavgáz, klórgáz és foszgén okoz. Ezek a gázok a berendezésekben is komoly, sokszor csak jelentős költséggel felszámolható károkat okoznak. Ma már a hatályos hazai szabályozás is foglalkozik a füstfejlesztéssel, amikor az építő anyagokat három füstfejlesztési kategóriába sorolja. A legnagyobb veszélyt azonban a textíliák jelentik. Ezt felismerve például a repülőgépeken szigorú szabályokkal törekednek e téren is a biztonságra. Az ABD 0031 számú Airbus Irányelv az égés és a parázslás során felszabaduló füst határértékeit is maghatározza. A különféle textíliák égése során mért értékek összehasonlítása tanulságos lehet. Az összehasonlításból ugyanis kiderül, hogy a Trevira CS e tekintetben kiemelkedő teljesítményt nyújt. Ez nem véletlen, hisz a TREVIRA CS egy termékben nyújt biztonságot, minőséget és formagazdagságot – a Trevira szálak összes előnyével együtt.

1/20 mp elteltével mind a két helységben felcsapnak az első lángok a papírkosárból

Mérgező anyagtartalom és a füst intenzitás 4 perc után, ppm-ben (ABD 0031 szerint) HCN

CO

NOx

SO2

HCl

HF

DSt2

Gyapjú, LSZ

g

20

40

0

0

0

0

56

Modakril

g

58

15

11

3

388

0

87

Trevira CS

g

0

0

0

0

0

0

2

Airbus határérték

g

150

1000

100

100

150

100

150

Gyapjú, LSZ

b

53

222

0

7

0

0

78

Modakril

b

125

230

23

1

250

0

190

Trevira CS

b

0

40

0

0

0

0

14

Airbus határérték

b

150

1000

100

100

150

100

200

2/55 mp elteltével a hagyományos textíliával berendezett szoba dekorációs anyaga nagy lánggal ég – a lángok átterjednek a falburkolatra és az ablaktáblák berepednek

g = parázslás, b= égések, DSt2= füst intenzitásmutató

Textiles megoldás a szobák tűzbiztonságára TREVIRA CS anyagok felhasználásával a belsőépítészek és a lakberendezők például olyan szállodai szobát rendezhetnek be, amely valamennyi textiltartalmú összetevőjével megfelel az európai tűzvédelmi normáknak. Lángmentes termékeket szövők, gyártók és forgalmazók TREVIRA CS

A TREVIRA CS textíliákkal berendezet szobában csak a papírkosár ég. VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓRUM

39

kollekcióikban, mind azon termékek megtalálhatók, melyek az ágyat körülveszik, és amit a szállodák és vendéglátóhelyek belsőépítészeti textiligényeihez szükségesek. Ide tartoznak függönyök, dekorációs anyagok és bútorszövetek, falburkolatok, matracok, tűzött paplanok, párnák valamint ágy- és asztalneműk. Mindezek a termékek alkalmazása egy átfogó rendszert alkot, mely a szállodai szobákat lángmentessé teheti. TREVIRA CS anyagokban egy termékben jelenik meg a hagyományos poliészter szálak és a nehezen éghetőség tulajdonsága. Az alapanyag vegyi módosítása révén a lángterjedését gátló tulajdonság a szálakba szervesen beépül, és ezáltal válnak a textíliák tartósan nehezen éghetővé. Ez azt jelenti, hogy ezeket a tulajdonságokat sem mosás, sem fény hatására, sem kopás és elhasználódás révén sem veszítik el. Ez jelentős előnyt jelent az utólagosan impregnált textíliákkal szemben, amely textíliák felszínére felvitt kikészítés a használat során (pl. vegyi tisztítás), lekopik és az optimális tűzvédelmet, már nem tudja biztosítani. A mindennapi használat során a TREVIRA CS termékek könnyen kezelhetőek. Mivel a TREVIRA CS szinte a poliészter valamennyi tulajdonságával rendelkezik: így könnyen kezelhető, strapabíró, mérettartó, melyhez olyan járulékos előnyök is társulnak, mint a nehezen éghetőség, ahol nem szükséges a textíliák használati tulajdonsága terén kompromisszumokat kötni.

✘ A FINIFLAM német tûzoltó habképzõ anyagokat, ✘ A Holmatró holland hidraulikus mentõszerszámokat (feszítõvágók stb.) és pneumatikus emelõpárnákat,

✘ Az EWS német tûzoltó védõcsizmákat, ✘ A TUBEX angol habgenerátorokat, ✘ A PULVEX ABC EURO tûzoltóport, ✘ A PROCOVES tûzoltó-és munkavédelmi kesztyûket. ✘ Ziegler tûzoltójármûvek és felszerelések teljes skálája

1071 Budapest Hernád u. 40. Telefon: (1) 461-0109 Rádiótelefon: (30)952-9352 E-mail: [email protected]

40

FÓRUM ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Bioaktívitás + tűzvédelem Időközben a nehezen éghető Trevira CS szálakból és fonalakból megszületett a mikrobaellenes TREVIRA CS Bioaktiv anyag. A lakástextíliák és a közületi felhasználás területén a higiénia és a tisztaság egyre nagyobb hangsúlyt kap. Erre válaszként fejlesztették a nehezen éghető bioaktív szálakat és cérnákat, amelyek a textilanyagokban csökkentik a baktériumok elszaporodását és a szagképződést. Ezt a tulajdonságot ezüst adalékokkal érik el, amely a nyersszálba épül be. Világszerte neves gyártók és forgalmazók több mint 1000 különböző TREVIRA CS mintakollekcióval rendelkeznek és ezek között a bioaktív változat is megtalálható. Az Interneten található www.treviracs-net.com honlapon bepillantást kaphatunk a világszerte rendelkezésre álló nehezen éghető mintagyűjteményekbe.

Honti Szilvia Textil Műszaki Iroda 2000 Kft. 1183 Budapest, Akácfa u. 13.

Offra Gábor

Tűzoltórendszer a nagyfeszültségű berendezésekben A feszültség alatt lévő berendezések, kapcsolószekrények egy üzem működése szempontjából kiemelkedő fontosságúak. Ezek tűzoltása bonyolult feladat és a tűzoltói beavatkozás késedelme komoly anyagi és későbbi üzemszüneti kockázatokat rejt. Milyen egyszerű megoldás létezik a problémára?

Tűzoltás feszültség alatt A feszültség alatt lévő berendezések tűzoltása komoly problémákat vet fel mind a berendezések üzemeltetői, mind az esetleges tűzesemények oltása során résztvevő szakemberek számára. A villamos berendezések feszültség alatti tűzoltásának szabályait a 1/2003. (I. 9.) BM rendelet határozza meg. Ez megkülönbözteti az 1000 V alatti – kisfeszültségű - valamint az 1000 V feletti - nagyfeszültségű - berendezéseken, feszültség alatt végzett tűzoltást. Nagyfeszültségű berendezés esetében a feszültség-mentesítést csak a helyi körülményeket ismerő szakszemélyzet végezheti el. A feszültségmentesítés elvégzéséről a tűzoltásvezetőnek a kezelő szakszemélytől írásbeli nyilatkozatot kell kérni. Életveszély elhárításának, valamint a tűz továbbterjedésének megakadályozása érdekében a feszültség alatti berendezés tüze porlasztott vízsugárral vagy oltóhabbal meghatározott távolságról oltható. Belátható azonban, hogy egy tűzesetben e feltételek teljesülése esetén a tűzben megsemmisült berendezések értéke és az oltás során keletkezett károk óriásiak. Aeroszolos beépített tűzoltórendszer Erre megoldás az aeroszolos generátorok alkalmazása, amelyek aktiválásakor szilárd vegyületük aeroszollá alakul át, mely főként káliumsókat tartalmaz. Ezek a részecskék könnyen eloszlanak az égéstérben, a mikron ill. nano méretű káliumsó részecskék inert gázban szuszpendálva különösen nagy felszínt adnak a tömeges reakciókhoz. A generátorok alkalmasak teljes elárasztásra, ilyenkor a teljes védett teret kitölti az oltóanyag és az oltás után is még minimum fél órán keresztül biztosítja, hogy ne gyulladhasson újra az egyszer már kioltott tűz. A belső védelemnél elsősorban zárt berendezés belsejét tölti ki az oltóanyag. Kiemelkedő értékű vagy fontosságú készülékek kritikus pontjainak védelme is megoldható, ilyenkor csak a védett berendezés körül alakul ki az oltáshoz szükséges koncentráció. Az aeroszolos oltórendszer szükséges oltóanyag koncentrációja az M = V x D képlet alapján számítható, ahol: M = minimum szükséges oltóanyag mennyiség grammban [g], V = védendő térfogat köbméterben, [m3], D = hatásos oltóanyag mennyiség (minimum tűzoltási tényező x biztonsági tényező) [g/m3] Az NFPA 2010 CEN/TC191WI00191148 nemzetközi szabványok szerint a biztonsági tényező 30 %. A minimálisan szükséges oltóanyag beleértve a biztonsági tényezőt: • A tűzosztálynál: 99.32 g/m3 • B tűzosztálynál: 72.02 g/m3 • C tűzosztálynál: 64.74 g/m3

A FirePro® generátorok e tulajdonságaik alapján gazdaságosan és nagy biztonsággal alkalmazhatóak az erősáramú elektromos berendezések üzemeltetése során. Pl.: villamos alállomások, elosztószekrények, transzformátorok, aggregátorok, villanymotorok, gyártó gépek, kábelalagutak. Előnye, hogy oltja az éghető szilárd anyagok, folyadékok, gázok és főzési zsiradékok tüzeit is. Az oltórendszer előnyei • • • • • • • • • • • • •

automatikus és autonóm működés, hatékonyan oltja a feszültség alatt lévő (akár 24.000 V) berendezésekben keletkezett tüzeket, aktiválás után nem károsítja a berendezéseket, telepítése egyszerű és gyors, oltóanyaga nem toxikus, az egészségre nem káros, karbantartási igénye alacsony, nem igényel csőrendszert, pumpákat és külön tartályokat, nem túlnyomásos, beépített üzembiztos aktiváló rendszer, élettartama 15 év, hatékonyan összeegyeztethető más tűzoltó rendszerekkel, igen gazdaságos, - 55 oC - +150 oC-os működési hőmérséklet,

Karbantartás, szerelés, tulajdonságok A rendszer szinte karbantartástól mentes, szerelése rendkívül egyszerű, nem igényel speciális szerszámokat, vagy egyéb szaktudást. Az aeroszolos oltógenerátorok szemben más oltórendszerekkel nem mérgezőek, környezetromboló hatásuk nincs, berendezésekben kárt nem tesznek, igen kis helyigényűek, rendkívül hatékonyak, akár önállóan is működnek, nyomás alatti alkatrésszel nem rendelkeznek, az oltandó térbe közvetlenül beépíthetők. Az aeroszolos oltógenerátorokkal megakadályozható, hogy az elektromos tűz komolyabb kárt okozzon az épületben. Ezek a gazdaságos, és egyszerű berendezések a villamos berendezések védelme mellett a feszültség alatti oltás problémáját is megoldják. Offra Gábor [email protected], www.d-eurocenter.com VÉDELEM 2009. 3. szám ■ FÓRUM

41

Műszaki mentés: Amikor minden perc számít…

Élővízi beavatkozás

A műszaki mentés egyike azoknak a feladatoknak, ahol az idő kivételes jelentőséggel bír. A következményekre az van a legnagyobb hatással, hogy mennyi idő telik el a beavatkozásig.

Folyadékokat szállító járművek balesete Az úton egy szabálytalanul közlekedő személyautó miatt baleset történt - egy folyadékot szállító tartálykocsi keresztbefordult az úton és felborult. A tartály láthatóan megsérült, folyik belőle a folyadék. Mit tehet ilyen esetben a jól felkészült műszaki mentőcsapat? Első lépésként a kifolyás alá mobil kármentő medencét helyez, hogy a folyadékot felfogja. A mobil kármentő medence összehajtva alig egy táskányi, helyet foglal el, míg kinyitva akár 600 liter folyadékot is képes felfogni. Vegyszerálló, bármilyen folyadék esetén használható, a munka végeztével kitisztítva, összehajtva várhatja az újabb bevetést. Ha víznyelő van a közelben, a lágypoliuretánból készült csatornaőrrel megelőzhető a folyadék csatornába jutása. A csatornaőr egyenetlen, akár kavicsos felületen is folyadéktömören zár, tisztítás után számtalanszor újra használható. Feltekerve tárolható, helyigénye minimális. Szinte minden vegyszernek ellenáll. Gát változatával a folyadék körülhatárolható, terjedése megakadályozható. A tartály sérülése tömítőgyurmával betapasztható. A tömítőgyurma rendkívül jól formálható, előkészítés nélkül, bármilyen poros, piszkos felületre bátran felsimítható. Jól tapad akkor is, ha a nyíláson éppen folyik ki a folyadék. 2,4 m vízoszlopnyomásig, akár 1-2 napon át is jó tömítést biztosít. A javított felület szállítás esetén ellenáll a rázkódásnak is. Vegyszerálló, az agresszív savak kivételével bármilyen folyadék esetén használható. Az útfelületen szétterült folyadékot szórható felitatóanyaggal lehet feltakarítani. A könnyen kezelhető, zsákos kiszerelésű granulátumot a felületre ki kell szórni, majd néhány perc eltelte után, ha már szemmel láthatóan telítődött, össze lehet söpörni. 10 liternyi folyadék felitatásához 1 mázsa homok helyett csupán 4 kg felitatóanyagot kell átmozgatniuk. A granulátum ezen felül garantáltan csúszásmentesíti is az útburkolatot. Ha mindeközben esik az eső, akkor az olajszelektív felitató granulátum használata a célszerű, amely vízzel nem, csak olajos karakterű folyadékokkal nedvesedik, így az esővíz nem köti le feleslegesen a kapacitását. Ha a szennyezőanyag elérte a közeli vízfolyást, akkor a vízfelszínen kihúzott úszó gátakkal lehet beavatkozni. A gátak karabinerekkel kapcsolhatók egymáshoz, így a szükséges hossz gyorsan kialakítható. Az olajszelektív felitató anyaggal töltött úszó gát nem csak visszatartja a víztől elkülönülő, felszínen úszó folyadékot, hanem anyagában meg is köti: a méretétől függően folyóméterenként 12-24 litert is. A visszatartott, felvastagodott olajréteg, olajszelektív felitató lapokkal sokkal gyorsabban és kevesebb kézi munkával letermelhető, mintha a régről ismert, alacsony felitató kapacitású perlitet használnánk. Ha este vagy ködös időben kell a műszaki mentést végezni jó szolgálatot tehetnek a hidegfények. A fény fotokémiai reakció eredménye, a műanyag tokban lévő üvegkapszulát a műanyag tok hajlításával megroppantva a kétféle folyadék összekeveredésével jön létre. Fénye erős, a jelzett világítási időtartam alatt 42

FÓRUM ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Hidegfény – Bármilyen körülmények között alkalmazható – amely akár 12 óra is lehet – egyenletes fényerővel világít, fénye 1,6 km távolságról is látható. Használható a mentesítés helyszínének megvilágítására, jelzésére, forgalombiztosításra, de a mentőszemélyzet megjelölésére is. Megbízhatóan helyettesíti az akkumulátoros lámpákat. Búvárok is sikeresen használják víz alatti feladatok elvégzésekor. Mindent összevetve megállapítható: a korszerű eszközökkel a műszaki mentések beavatkozási ideje jelentősen lecsökkenthető. A szennyezés gyors lokalizálásával, a forrásnál történő beavatkozással, a terjedés megakadályozásával a káros hatások – ezzel együtt a kármentesítés költségei is – minimalizálhatók. Soósné Bárczy Eszter, Bárczy Kft. www.barczy.hu

(X)

t e c h n i k a

A kiegészítő információk kézzel is rögzíthetők

Telemetrikus tűzoltó felügyelet A nagyobb bevetéseknél a tűzoltók biztonságát szavatoló tűzoltás irányítási szervezetre és ennek megfelelő, az automatikus kétirányú információáramlást lehetővé tévő technikai megoldásra van szükség. Egy ilyen komplex rendszert mutatunk be.

A névtáblát a Merlin táblába kell csúsztatni

Tűzoltásvezető – biztonsági tiszt szeme A tűzoltás szervezetében a bonyolult bevetéseknél figyelemmel kell kísérni a légzőkészülékben beavatkozók számát, a bevetések időintervallumait, az állomány rotációját. Veszély esetén azonnal intézkedni kell! Ehhez azonnali információra van szükség. Kapcsolatra a tűzoltó és a parancsnoka között. Erről a megfelelő rádiótechnika gondoskodik. A DrägerMan Bodyguard® elektronikus állapot és veszélyjelző készülékek segítségével nem csak a légzőkészülék palackjában lévő nyomásértéket tudjuk figyelemmel kísérni, hanem többek között a hátralévő bevetési időt, valamint az adott helyszínen lévő hőmérsékletet is. A bevetésen dolgozó tűzoltó egy gombnyomással jelezni tudja, ha veszélyhelyzetbe került. A DrägerMan Bodyguard® egyetlen elektronikus eszközbe integrálja a nyomásmérőt, a vészsíp-egységet valamint a vész-, illetve riasztásjelző rendszert. Erről mobil rádió-adóvevő továbbítja az infravörös kapcsolaton érkező adatokat a bevetés helyszínén kívül elhelyezett irányítópultnak, a DrägerMan PSS® Merlin készüléknek. Merlin bevetés felügyeleti tábla A biztonság egyszerűen megteremthető, mindössze annyi a teendő, hogy a bevetés megkezdésekor a tűzoltók Bodyguardjaik elektronikus kulcsát belehelyezik a Merlin tábla megfelelő nyílásába. Ekkor megtörténik a tűzoltó azonosítása, s 20 másodpercenként információt szolgáltat. A lekérdezhető információk: 1. Hátralévő bevetési idő - az egységnyi idő alatt elfogyasztott levegő mennyiségből számolva 20 másodpercenként frissítve kijelzi a hátralévő bevetési időt. 2. Palacknyomás - légzőkészülékek palacknyomás értékét mutatja. 3. A Bodyguard hőmérséklete - a beavatkozó tűzoltó tartóz-

kodási helyszínének hőmérsékletéről tájékoztat. (Mekkora a hő terhelés? Védőfelszerelések megfelelősége?) A hordozható egységektől érkező további riasztási állapotjelzések: 1. Automatikus életveszély-jelző egység – mozgásérzékelő – ha a tűzoltó 22 másodperce mozdulatlan, akkor a Bodyguard 8 másodpercen keresztül folyamatosan erősödő hangjelzést ad, majd ha továbbra is mozdulatlan marad teljes hang-és fényjelzést aktivál. 2. Kézi életveszély-jelzés – pánikgomb. 3. Önkéntes visszavonulás – ha valaki a beavatkozást nem tudja folytatni, akkor jelzésére intézkedhetnek a biztonságos kijuttatásáról. Ezek a jelek a Bevetés felügyeleti táblán külön megvilágított ikonokkal vannak megkülönböztetve és azonosítva. A tűzoltás vezető vagy a biztonsági tiszt is tud jelet küldeni: • Az önkéntes visszavonás jelét nyugtázza. • Szelektív evakuálást rendelhet el egy egység számára. • Evakuálási jelet küldhet, amellyel minden egységet vis�szarendel. A táblán akár filccel is rögzíthető minden olyan adat, amely a tűzoltásban résztvevő személlyel kapcsolatos, pl. a viselő helye, a csapat helye, stb. Az irányítópult legfeljebb 12 fő egyidejű figyelemmel kísérését, irányítását teszi lehetővé. A rendszert a vonalhibára is felkészítették, érzékeli a rádiókapcsolat megszakadását, és ha ez előfordul, akkor ezt hang- és vizuális jelzéssel jelzi. A kapcsolat helyreállásakor a jelzések kikapcsolódnak. Ma már 1000 rendszer szolgálja a tűzoltók biztonságát világszerte. Adorján Attila, Dräger Safety Hungária Kft., Budapest Tel.: (06)1 452 2020, Fax: (06) 1 452 2030 Mobil: 30 9968 604 [email protected] (X) VÉDELEM 2009. 3. szám ■ TECHNIKA

43

m e g e l ő z é s

Király András

Szállodák tűzkockázatának kezelése biztosítási módszerekkel Egy sajátos szempontból, a biztosítási kockázatkezelés nézőpontjából próbál javaslatokat kínálni a szállodai tűzbiztonság növelése céljából szerzőnk.

Tűzkockázatok Melyek elsősorban a szállodákra jellemző tűzkockázatok? • Több fajta tevékenységet folytatnak egyidejűleg, ill. változó időben • A vendégek kellő helyismeretének a hiánya, a menekülési lehetőségeket nem ismerik • Előfordul a szobák nem engedélyezett módon való használata • Az épületek és helyiségei sok éghető anyagot és ös�szefüggő légtechnikát tartalmaznak, ami a gyors tűz- és füstkiterjedést segíti • A szállodák fokozottabb mértékben lehetnek célpontjai gyújtogatóknak • Különösen az éjszakai műszakban benntartózkodó személyzet száma és felkészültsége egy tűz esetén az elsődleges segítséghez rendszerint nem elegendő Természetesen még számos, általában máshol is meglévő kockázati elemekkel kell számolnunk. Árnyalja a képet, hogy a szállodák vendégköre, dolgozóinak felkészültsége, tűzvédelmi adottságai nagyon nagy szórást mutatnak. A tűzkockázatok kezelésének szakaszai A kockázatok kezelése jól elkülöníthető helyzetekben eltérő megoldásokat igényel, amely más-más feladatot jelent: • Az épület tervezésekor • A kivitelezés során • Átadáskor • Üzemeltetés során • Karbantartások, felújítások miatt • Részleges vagy teljes átépítéskor 44

MEGELÕZÉS ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Az épület tervezésekor a jogszabályi és hatósági előírásokon túl a későbbi üzemeltető biztonsági igényeit, lehetőségeit is figyelembe kell venni. Helytelen gyakorlat, hogy a hatósági egyeztetéseken a tervezőket magukra hagyják a megbízók, különalkuk döntik el egy adott kérdés sorsát, amit később az üzemeltető már készen kap, és csak nehezen tud rajta változtatni. A kivitelezés során a beépítés előre haladtával egyre nő a tűzkockázat. Jellemző, hogy az átadást megelőzően már minden éghető anyag az épületben van, egy része még beépítés előtti állapotban, könnyen éghető formában. A védelmi rendszerek ugyanakkor még akkor sincsenek beüzemelve, ha már a beépítésük megtörtént (pl. tűzgátló ajtók, csappantyúk, tűzjelzők és oltórendszerek). Ha ilyenkor keletkezik egy tűz, nagy eséllyel okozhatja az egész épület teljes pusztulását, függetlenül attól, hogy hány tűzszakaszra volt bontva vagy akár sprinkler is védte. Az átadáskor bizonyítani kell, hogy minden a tervek szerint valósult meg és működőképes. A hatósági igényeknek való megfelelés érdekében nem ritka, hogy a beépített anyagok, szerkezetek dokumentumai nem egyeznek a valósággal, ezek kiszűrése szinte megoldhatatlan feladat. A tűzvédelmi berendezések kezelésére jellemzően még az építőcég biztonsági szolgálatát oktatják ki, akik ezt követően átadják helyüket az üzemeltető embereinek. Ritka kivétel, hogy az üzemeltető az épület használatához használati leírást kapna, amely segítené, hogy pl. a megfelelő karbantartásokat elvégeztethesse, a rendszerek együtthatását átláthassa. Az üzemeltetés során már a vendégek okozta többletkockázatokat is kezelni szükséges. A szállodák sajátossága, hogy a biztonsági előírásokat szinte alig tudják megkövetelni azoktól, akik csak rövid időt töltenek az épületben. Ugyanakkor maga a szállodai tevékenység is sok kockázattal jár, ilyen pl. a konyhaüzem, a mosó és szárító tevékenység, a takarítás, a rendezvények okozta nagy létszám kezelése, esetleg pirotechnikai eszközök használata. Sajnos nem ritka a gyújtogatás, különféle motivációkból. Karbantartások, felújítások a szállodákban a más épületekhez képest gyakrabban fordulnak elő. Ilyenkor a megszokott belső munkatársak mellett sok idegen vállalkozó is munkát végez. Kellő helyismeret hiányában megnő a tűz okozás kockázata is. További gond, hogy sok esetben a munkák miatt időlegesen a védelmi berendezéseket is kikapcsolják, így a keletkező kisebb kár nagyobb eséllyel okoz katasztrófát. Mivel a legtöbb esetben a munkák idején is fogad vendégeket a szálloda, így az Ő veszélyeztetésük is fokozott. Részleges vagy teljes átépítéskor ugyan a vendégek jelenlétével már nem kell számolnunk, azonban a kockázat az építés végső szakaszának jellemzőivel megegyező. Az ilyenkor szükségessé váló bontási munkák rendszerint alacsony képzettségű és veszélyérzetű dolgozókkal valósul meg, az előírt biztonsági szabályok tömeges megsértése mellett. A tűz keletkezése és nem várt kiterjedése jelentős kockázatot jelent. A tűzkockázatok kezelésének lehetőségei A kockázatok számbavétele után meghatározhatjuk a védelem helyes irányát, módját. A kockázatok kezelésének főbb lehetőségei • Kötelező előírások betartása (mint minimum) • Épületek több tűz-és füstszakaszra történő bontása • Jelző- riasztó- és oltórendszerek alkalmazása • Éghető és füstképző anyagok korlátozása

• •

Kellő számú és jól felkészített munkatárs alkalmazása Átfogó risk-managementi problémakezelés, külső és belső kontroll A kötelező előírások (jogszabályok, hatósági kötelezések) és az ajánlott szabványok ismerete és betartása szükséges, de nem elegendő feltétele a károk kialakulásának, ill. hatásainak mérséklésére. Helytelen és gyakori szemlélet, hogy ha az ellenőrzésen a tűzoltó mindent rendben talált, akkor már nincs mit tovább javítani a tűzvédelmen. Akár új építésről, akár egy már meglévő épületről legyen szó, célszerű az alábbi javító intézkedéseket megfontolni és lehetőség szerint alkalmazni. Minél több tűz és azon belül is füstszakaszra bontott egy épület, annál kevesebb embert veszélyeztet egy kialakuló tűz. Kevesebb egyidejűleg mentendő emberhez talán elegendő lehet a dolgozói létszám, a tűzoltók is hamarabb tudnak az életmentés után az oltáshoz fogni. A tűzjelző rendszerek teljesebb körű kiépítése korábbi jelzést tesz lehetővé, a korszerű rendszerek helymeghatározó funkciója gyorsabb beavatkozást eredményez, jobb hibaszelektáló funkcióval a téves jelzések száma, így a rendszerbe vetett bizalom is megnő. A tűzriasztók korábban általában egységes tűzriadót váltottak ki, így a menekítés sokszor pont a tűz által érintett területeken vált nehezebbé. Szelektív és többnyelvű riasztással, menekülést segítő irányhangjelzéssel a kiürítés ideje gyorsítható és kevesebb bennrekedt személlyel kell számolnunk. Az oltórendszerek, elsősorban a hagyományos és vízköd sprinklerek nemcsak a közvetlen tűzoltást, hanem a füsttel telítődő közlekedők használatát is jelentősen segítik. A szállodák jellemzője a sok belsőépítészeti éghető anyag alkalmazása. Ezek nemcsak a szobákban, hanem a közlekedőkben is jellemzőek. A be nem épített anyagok használatára ugyanakkor még korlátozások sincsenek. A tűz kialakulásának ill. terjedésének megakadályozására alkalmas a csökkent éghetőségű anyagok használata, ill. az éghető anyagok ésszerű korlátozása. Minden beépített védelem mellett talán a legnagyobb biztonságot a jól felkészült, elegendő számú szállodai személyzet adhatja. Az iskolában felkészített dolgozók ismeretét folyamatosan bővítve, a tanultakat rendszeresen gyakoroltatva kialakítható az a közösség, amely tűz vagy egyéb vészhelyzetben sem veszti el a fejét és még a tűzoltók kiérkezése előtt jó eséllyel megfékezi a tüzet és kimenekíti a vendégeket. Ugyanakkor bármilyen felkészültek is a dolgozók, a létszámot úgy célszerű meghatározni, hogy az a várható veszélyhelyzetek kezelésére is elegendő legyen. Itt érdemes megemlíteni, hogy a tűzvédelmi szakemberek kiszervezettsége általános jelenség, az általuk nyújtott szolgáltatás az eseti jelleg miatt nem nyújt elegendő biztonságot, a napi feladatok ellenőrzése így a munkahelyi vezetőkre hárul. A kockázatkezelési, más néven risk-management tevékenység lehetőséget ad arra, hogy a szálloda felelős vezetői időben feltárhassák a kockázatokat, azokra megfelelő választ adhassanak. Megfelelő szakmai koordinátorral számba vehetik a teendőket a legfontosabbaktól a kevésbé fontosak felé, így a rendelkezésre álló erőforrásokat mindig a legoptimálisabban használhatják fel. Mivel a tűzvédelem jósága számos összetevőn múlik, a feladatokat feltárni, rendszerezni kell ahhoz, hogy kezelni lehessen. Vannak, amik folyamatos törődést igényelnek, vannak, amik csak alkalmakhoz köthetők vagy csak idővel válnak szükségessé. Egy tűz utáni teendőkre való előzetes felkészülés pl. tipikusan ilyen feladat.

Peking, 2009. január 9. Egy befejezés előtt álló szálloda lángokban

A magasság 159 m, 44 emelet, kb. 500 millió font építési költség Biztosítási kockázatvállalás A biztosítók a szálloda saját kockázatkezelése és veszélyvállalása mellett mégis elkerülhetetlen tűzkárok enyhítésére nyújtanak segítséget, vagyis részleges kockázat-átvállalást. Részleges, mivel csak a pénzben kifejezhető veszteségekre terjed ki és a teljes veszteséget, mint pl. a piacvesztést nem tudja ellentételezni. A szerződés előkészítésétől a kár rendezéséig a főbb állomások a következők: • Általános mellett az egyedi igények megfogalmazása • Közös kockázatfelmérés, értékelés VÉDELEM 2009. 3. szám ■ MEGELÕZÉS

45

• • • • • • •

A lehető legtöbbet nyújtó szolgáltatás kiválasztása Hiányosságok esetén kockázatszűkítések Kockázatarányos díjazás Rendszeres, szerződés szerinti díjfizetés Káreseménykor azonnali kártérítési eljárás megindítása Szerződés szerinti kárösszeg megtérítése Szükség esetén kockázatjavító program összeállítása, ellenőrzése A szállodák tevékenységére jellemző sajátosságok, valamint az adott szálloda és cégvezetés egyedi igényeit is fel kell tárni és egyeztetni. Ha nem eléggé személyre szabott a biztosítási csomag, akkor legkésőbb egy kárnál derül ki, hogy nem azt és nem úgy tartalmazza a szolgáltatás, mint amire a szerződéses szándék irányult. Ahhoz, hogy mind a biztosító, mind a szálloda tisztában legyen azzal, hogy milyen kockázatokra kötnek szerződést, közös kockázatfelmérés és értékelés szükséges. Ebben a folyamatban a szálloda bemutatja a saját kockázatait és a biztosító is feltárja és ismerteti, hogy a biztosítási tapasztalatok szerint milyen veszélyhelyzeteket lát és a védelem valamint az adottságok milyen károkat eredményezhetnek. A szálloda érdeke, hogy mindazon azonosított kockázatokat, amelyek egy kár kialakulása miatt vagyoni veszteségként érhetik, lehetőleg biztosítási védelembe vonjon be. Bizonytalanság esetén célszerű lehet egy összkockázatú biztosítás, amelyben nevesítve vannak, hogy mire nem nyújt fedezetet, de ezen felül minden más kárra igen. A biztosító ugyanakkor a megismert és tartósan fennálló rossz kockázatok esetén kockázatszűkítést alkalmazhat, mint pl. egyes nagy kárveszéllyel járó helyzetek kizárása, magasabb önrész, limitált kártérítési szolgáltatás, határidőhöz kötött kockázatjavító intézkedés. A jól megismert kockázatok esetén elvárható, hogy olyan díjazásban állapodjanak meg a Felek, amely a tényleges kockázatokon alapul. Fontos, hogy kár bekövetkezésekor a biztosított haladéktalanul értesítse a biztosítót és tegye lehetővé, hogy a kárkori állapotot minél hitelesebben bemutathassa. Enélkül mind a kártérítés jogalapjának, mind összegszerűségének a megállapítása kérdésessé válhat. A biztosító a megfelelő kárbejelentés alapján dönt arról, hogy kíván-e szemlét tartani, vagy elegendő a megfelelő bizonylatok benyújtása a kártérítéshez. Nagyobb tűzkárnál a szemle feltétlenül szükséges, a helyszínt a szemléig változatlan formában kell megőrizni. A kárrendezés során a biztosító megvizsgálja és értékeli a kár körülményeit, a biztosított esetleges közrehatását a kár kialakulásában, mértékében. Amennyiben nem merül fel a szálloda részéről súlyos mulasztás, úgy a térítés a szerződés szerint alakulhat. Ugyanakkor gyakran tapasztalt gond, hogy a biztosított vagyontárgyak (épület, berendezések, készletek) értékét a biztosítottak nem tarják naprakészen, ezért idővel még az új építésű szállodáknál is alulbiztosítottság áll elő. Ilyenkor a biztosító csak olyan arányban téríti a kárt, amilyen arányban a tényleges értékhez képest a szerződéses összeget a biztosított meghatározta, a díjat fizette. Fontos, hogy minden évben és a beruházásoknál, nagyobb beszerzéseknél (de a csökkenésnél is) a biztosítási összegek módosítását kezdeményezze a biztosított. Amennyiben a közös kockázatértékelés során egyes kockázati elemek nem megfelelő minősítést kaptak, úgy a Felek kölcsönösen kockázatjavító programban állapodhatnak meg. 46

MEGELÕZÉS ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Peking, 2009. január 9. Egy befejezés előtt álló szálloda lángokban A tűz után… Fontos tudni, hogy a szállodák – főleg a magasabb komfortfokozatúak – vendégköre érzékeny a tűz okozta kockázatokra és a károkról szóló híradásokra. Néhány szempont, ami egy tűz után, annak hatásaként külön feladatot jelent a szálloda vezetésének • A füstszag miatt a vendégek a szennyezett területen nem helyezhetők el • Az összetett gépészeti, légtechnikai rendszerek miatt a helyreállítási terület jóval meghaladja az első felmérésben érzékelt károk kiterjedését • A szálloda biztonságába vetett hit megrendül, az aktuális vendégek és a jövőbenik egy része is más szállodát keres Ahogy a tüzet eloltották és kiszellőztettek, egyre nyilvánvalóbbá válhat a füst okozta következményi kár. A légtechnikai rendszerek szinte mindenhova elviszik az épületen belül a füstszagot, amíg azt nem tisztítják meg, addig a szobák kiadhatósága szinte megoldhatatlan. A tűzkockázat összehangolt kezelése A jelenlegi gyakorlat szerint: • a kötelezően előírt tűzvédelmi üzemeltetési feladatok nagy részét külső szakvállalkozások végzik a sajátosságok kellő ismerete nélkül • a sajátosságok kezelése a szállodai szakemberek, vezetők dolga. Az ebből adódó hiányosságok csökkentésére ajánlható módszer, hogy a szálloda tűzvédelmi felkészültségét egy független szakértői vizsgálat során értékeljék. Ez az eljárás szolgálhatja a hatósági minimumtól a valódi biztonságos szint felé történő elmozdulás alapját és egyben kontrollját. A kockázatjavító folyamat eredménye közvetlenül az utaztatók és a vendégek felé is jól kommunikálható, ami valódi versenyelőnyt jelenthet a többi szolgáltatás bemutatása mellett. Király András tűzvédelmi szakértő

Lestyán Mária

Panelos és többlakásos lakóépületek homlokzati hőszigetelési problémái Az előző számban ismertetettük azokat a rizikófaktorokat, amelyek gyengíthetik még egy megfelelő – éghető hőszigetelő maggal rendelkező - rendszer tűzzel szembeni ellenállását. Most a meglévő épületek sajátosságaiban megbújó problémákra kívánunk fókuszálni.

Az 5. szintes blokkos, konvektoros iparosított technológiával épült szerkezetekre, a nem középmagas épületekre vonatkozó tűzvédelmi szabályozás vonatkozik. Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát kialakítására a lépcsőházak közötti dilatációs vonalban van szükség. A két erkély között távolság csak 65 cm, ezért a 90 cm-es A1 - nem éghető anyagból – készült - vízszintes tűzterjedés elleni gátat a terasz vonalában minimum 15-15 cm-t folytatni szükséges! A lakótömb erkély nélküli oldalán, a dilatációs tűzszakasz határon, minimum 90 cm széles A1 - nem éghető anyagú - hőszigetelést kell kialakítani.

Mire kell figyelni a tervezésnél A tervezők, tűzvédelmi szakértők sok esetben csak az épület besorolását veszik figyelembe a hőszigetelő rendszerek kiválasztása során, viszont az épület egyéb adottságaira már nem fordítanak kellő figyelmet. Milyen problémákkal találkozhatunk? Nagy problémát jelent például, hogy nem tartalmaznak a kiírások, tervek konkrét megoldásokat az egymás melletti, feletti tűzszakaszok kialakításra, valamint ha az épület egyes adottságai nem felelnek meg (pl. nincs meg az 1,3 m a két egymás feletti nyílászáró között).

3. 5 szintes, blokkos, konvektoros A konvektorok szellőző nyílásainak környezetében minimum 20 cm-es sugarú körben A1 - nem éghető - hőszigetelést kell alkalmazni, hogy a konvektorból kivezetett égéstermékek ne jelenthessenek a hőszigetelő anyagra gyújtási veszélyt. Valamint ezen a képen is jól látható a két épület dilatációja, amely előtt ugyancsak nem éghető hőszigetelő anyagú függőleges sávot kellene elhelyezni.

1. Egymással szöget bezáró épületek – külön tűszakaszok – kialakítása

4. A francia erkélyt nem éghető szigeteléssel kell ellátni

2. A tűzszakasz határ vonalától 0,45 és 0,9 méterre ablakok találhatók. A korrekt kialakítás érdekében a két ablak közötti (0,9 + 0,25 hézag + 0,45 m) részt A1 – nem éghető – hőszigetelő anyaggal kellene szigetelni!

Franciaerkélyek kialakítása sok esetben nem megfelelő. Addig még eljut a tervező, hogy a beton szerkezetből készít egy tűzvédelmi gátat (kinyúlást) viszont a kivitelezés során már nem ügyelnek arra, hogy nem éghető szigeteléssel legyen hőszigetelve. Bár nincs rá szabályozás, de a panel épületek lapostetőjének szellőzői mentén is javasolt nem éghető hőszigetelő sáv kialakítása tűzvédelmi biztonság érdekében. VÉDELEM 2009. 3. szám ■ MEGELÕZÉS

47

Érvényes rendszerek listája

5. Amennyiben a lakások megközelítése a homlokzat felől történik (ezek nem erkélyek hanem „folyosók” de gondolhatunk egy függőfolyosós kialakításra is) -, figyelembe kell vennünk a menekülési útvonalak burkolatára vonatkozó előírásokra. A homlokzati gépészeti berendezések, reklámfeliratok elektromos vezetékeinek a hőszigetelő rendszeren történő átvezetése is aggodalomra adhat okot annál is inkább, hogy a kivezetetéseket a legegyszerűbb az ablak szemöldök és az ablak között elkészíteni, ami ugyancsak megkérdőjelezi a szemöldök előírás szerinti kialakításának helyességét. A szabálytalanul beépített loggiák helyes hőszigetelési módjainak megtalálása is nagy találékonyságot igényelhet, mivel a szerkezeti kialakítás ahány féle annyi fajta, s az 1,3 m egyik esetben sincs meg. A villámhárító rendszer felülvizsgálata, módosítása nem képezi a homlokzati hőszigetelések tervezési részét, ki hogy tudja, úgy oldja meg. Bejárásaim során 3 megoldással találkoztam. A leggyakoribb, amelynél egyszerűen a földelési részt elburkolják. Ennél még durvább, amikor elég vastag a szigetelés ahhoz, hogy a teljes vezeték a hőszigetelésen belül helyezkedjen el. S van, amikor ügyelnek arra, hogy a földelési részt előre hozzák a szigetelés elé. Sajnos szabályos kialakítással nem találkoztam, de az laikusként is elvárható lenne, hogy egy villámhárító rendszer rögzítése és vezetéke ne kerüljön éghető anyaggal kapcsolatba.

Az érvényes műszaki engedéllyel rendelkező rendszerek listája megtalálható az ÉMI honlapján: Elérhetőség – www.emi.hu – ÉMINFO – ÉMINFÓ adatbázisok – Érvényes építőipar műszaki engedélyek – szakrendi lista szerint – 2.7.7.1 Homlokzatburkolatok és 2.7.7.1.1. Vakolatok, vakolati rendszerek. Valamint, hogy mely anyagok, rendszerek rendelkeznek kiváló építési védjeggyel a www.KIVET.hu honlapon a védjegyregiszter menü pont alatt találhatjuk meg.

Ennél (6. kép) a 6 lépcsőházas 10 emeletes panelháznál, ahol a tervezőnek igencsak résen kell lennie, ha az összes felmerülő problémára megoldást szeretne találni. Beépített erkélyek, tárolás, dilatáció, műanyag hullámpala előtetők, az erkély korlátok kb, 10 cm réssel helyezkednek el az erkélylemezek előtt, stb. Mi a megoldás? A jelenleg érvényben lévő tűzvédelmi előírások betartása alól kizárólag az OKF adhat eltérési engedélyt. Sok esetben a tűzoltóságok mégis megpróbálják helyi szinten kezelni a felmerült problémákat, amelyek elsősorban nem is tűzvédelmi, hanem gazdasági problémákon alapulnak, hogy miként tudjuk kiváltani, elkerülni a drágább nem éghető hőszigetelő anyagok alkalmazását. A cél a kompromisszumos, a megkívánt tűzvédelmi paramétereket és biztonságot is figyelembe vevő és kielégítő megoldások megtalálása. A gyártói felelősségvállalás, megoldásnyújtás, K+F tevékenységek elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztonságos megoldások álljanak rendelkezésre minden olyan problémaköre, amely egy meglévő épület vonatkozásában felmerülhet. Ilyen – ajánlható – jó példa az előre mutató fejlesztésekre a Saint-Gobain Weber Terranova weber.therm 15 rendszere, amely kombinálja az EPS alapú hőszigetelést a nem éghető ablak körüli és feletti kőzetgyapot sávokkal. (Lásd: Védelem 2009/2- oldal) A bemutatott példák csak a leggyakrabban előforduló hibákra világítottak rá, de arra talán elegek voltak, hogy egy eseti eltérési engedély kérésénél a szakhatóságok ne csak a beruházók gazdasági érdekét, hanem a tűzvédelmi kérdéseket is nagyobb súllyal vegyék figyelembe. A Rockwool Hungary Kft. részéről, tűzvédelmi elkötelezettségünkből adódóan, szívesen nyújtunk szaktanácsadást, a „hőszigetelés és tűzbiztonság” kérdéskörben. Lestyán Mária építészmérnök, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató Rockwool Hungary Kft. [email protected] (Köszönet a cikkhez adott szakmai támogatásáért a Saint-Gobain Weber-Terranovától Gulyás István úrnak.)

6. Az állatorvosi ló 48

MEGELÕZÉS ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Több példával lásd: www.vedelem.hu

Wagner Károly, Takács Lajos

Átmeneti védett terek alkalmazása és kialakítása Rövid tanulmányunkban azt vizsgáltuk meg, hogy a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzatban is szereplő átmeneti védett terekkel a menekülés, mentés feltételei miként javíthatók, elsősorban az akadálymentes épület(rész)ek esetében. A felsorolt elvek természetesen a mozgásban, cselekvőképességben korlátozott személyek elhelyezésére, foglalkoztatására, stb. szolgáló speciális rendeltetések esetén is alkalmazhatóak.

Jogszabályi háttér A jelenlegi építési jogszabályok nem vagy csak egyes esetekben vonatkoznak mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozottak kimenekíthetőségének igazolására. Alapvető probléma, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 31.§. (d) pontja szerint 1998. január 1. óta kötelező közhasználatú épületek esetében a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőség megteremtése, azonban a benntartózkodók közül a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott, de önálló menekülésre korlátozottan képes személyek számára a tűz esetén megfelelő kiürítési lehetőségek biztosítására nincs részletes jogszabály vagy nemzeti szabvány. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 2007. évi módosítása óta az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmában utal a kiürítés, menekítés fontosságára: h) egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő esél�-

lyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. Ebben az ellentmondásos helyzetben minimális változást hozott az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények módosításáról szóló 182/2008 (VII.14.) Kormány rendelet 36.§.: (6) Biztonsági felvonót akkor kell létesíteni, ha azt más jogszabály előírja, vagy ha az építmények kiürítésének, a mentésnek feltétele, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben, ha a mentési feltételei más módon nem biztosíthatók. A mozgásukban korlátozottak vízszintesen, illetve kis lejtésű rámpákon viszonylag könnyen mozognak, a fő nehézség a szintkülönbségek leküzdésében van; lépcsőn nem vagy csak lassan, nehezen tudnak közlekedni, a normál felvonók pedig tűz esetén nem használhatók, a biztonsági felvonók kialakítása pedig az önálló használatot nem teszik lehetővé. Az utóbbi probléma az OTSZ módosítása során a fogalmak közé már „meghirdetten” bekerülő menekülési felvonó jogszabályba emelésével megoldódhat (Védelem, 2009/2. szám 50-52. oldal). a) Földszintes épület esetén a kiürítés közvetlen a szabadba történhet, ezen épületek esetén csak a menekülési útvonalak akadálymentesítését kell az OTÉK 4 sz. melléklete alapján megoldani. b) Több építményszinttel rendelkező épület esetén a kiürítés egy szinten belül (sík közlekedési úton vagy legfeljebb az OTÉK 4 sz. mellékletben megengedett rámpán) védett térbe történjen: • szomszédos tűzszakaszba; • átmeneti védett térbe. Átmeneti védett terek kialakításának jellemzői

1. sz. kép. Füstmentes lépcsőház és biztonsági felvonó, mint átmeneti védett tér építészeti kialakítása

Az átmeneti védett terek építészeti – tűzvédelmi kialakítása az alábbiak figyelembe vételével tervezendő meg: • Az átmeneti védett tér tűzgátló szerkezetekkel legyen körülhatárolva, azaz határoló szerkezeteinek tűzvédelmi osztálya és tűzállósági határértéke feleljen meg az adott épület(rész) tűzállósági fokozata által meghatározott, tűzgátló szerkezetekre vonatkozó követelményértékeknek, amely viszont nem lehet kevesebb az átmeneti védett térben tartózkodó személyek szabadba juttatásához szükséges időnél. Ez alól az ajtók képeznek kivételt, ahol a könnyű nyithatóság érdekében tűzgátló ajtók helyett füstgátló ajtókat kell alkalmazni; VÉDELEM 2009. 3. szám ■ MEGELÕZÉS

49

(pl. terepszinten). A rendszer üzemképességét legalább 1 órán keresztül, de legalább az átmeneti védett térben tartózkodó személyek szabadba juttatásának időszükségletéig szavatolni kell. • Az átmeneti védett tér és az épület bejárata, portaszolgálata, biztonsági szolgálata, tűzoltósági vezetési pontja között kétirányú, tűzálló kábelezésű kommunikációs összeköttetést kell kiépíteni. • Az átmeneti védett tér rendeltetését jól látható módon jelölni kell, a mozgáskorlátozottaknak szóló irányfényeket megfelelően el kell helyezni. Az átmeneti védett terekből a további mentés, menekítés időigényét ki kell számolni, hiszen ez befolyásolja a védett tér szerkezeteire vonatkozó tűzállósági-üzemképességi követelményeket. A számítás során több tényezőt kell figyelembe venni: • a mentéshez szükséges személyek (kijelölt dolgozók, biztonsági szolgálat, tűzoltóság stb.) védett térhez jutásának időszükséglete (épületen belül az OTSZ szerinti kiürítés-számítás sebességértékei alkalmazhatóak); 2. sz. kép. Átmeneti védett tér biztonsági felvonókkal • ha a mentéshez segédeszközre is egy térben, de füstmentes lépcsőháztól függetlenül szükség van, azok védett térhez és kellő darabszámban történő juttatásának időszükséglete; • Az átmeneti védett tér befogadóképességét az oda me• a benntartózkodók mentésére szolgáló felvonó kapacitánekülők teljes létszámára kell méretezni úgy, hogy a sa, egy kiürítési menet időszükséglete (gyártói/tervezői benntartózkodók ne akadályozzák a mozgásukban nem adatszolgáltatást igényel); korlátozott személyek szabad menekülését; • a lépcsőn történő mentés haladási sebessége (ehhez további Meg kell akadályozni a tűz során keletkező hő és füst átmeneti kutatások, mérések szükségesek, szakirodalom: http://somogy. védett térbe jutását az alábbi módszerek bármelyikével: katasztrofavedelem.hu/publikaciok/tuzvedelem/menekites. • Épületgépészeti eszközökkel létrehozott, legalább 25, de htm), továbbá a lépcső átbocsátóképessége - figyelembe véve legfeljebb 75 Pa közötti túlnyomással, amely nyitott és a lépcsőkar szélességét. csukott ajtók esetén egyaránt biztosítandó; Az átmeneti védett terek fenti elveknek megfelelő alaprajzi • Az átmeneti védett tér jól átszellőző külső téren keresztül kialakítása az alábbiak szerint történhet: történő megközelíthetőségével. • Átmeneti védett térbe – füstmentes lépcsőházon vagy • Füstmentes lépcsőházzal egy légtérként kialakított bizbiztonsági felvonó aknáján kívül - csak jól átszellőző, tonsági felvonóval (lásd 1 sz. kép); szabad terű közlekedő (pl. függőfolyosó) vagy hatékony • Biztonsági felvonóval egy térben, de a füstmentes lépcsőháztól külön, de azzal összeköttetésben álló térként hő- és füstelvezetéssel ellátott zárt folyosó, illetve lép(lásd 2 sz. kép). csőház nyílhat. • Az átmeneti védett térhez mindig kapcsolódnia kell az akadálymentes közlekedési elvek alapján szerkesztett Nem ajánljuk az átmeneti védett terek kialakítását füstmentes lépcsőháznak és tűz esetén is működtethető felvonónak. lépcsőházzal összeköttetésben nem álló térként, még biztonsági • A vertikális közlekedésre szolgáló helyiségek szabadba felvonóval sem. Abban az esetben, ha a biztonsági felvonó vezető kijárattal rendelkezzenek, vagy füstmentesített, bármely okból elromlik, az átmeneti védett tér csapdává alakul, közvetlen a szabadba vezető közlekedővel, amelybe az oda menekülő személyt nem lehet megközelíteni, kimenteni. csak szabad terű közlekedő (pl. függőfolyosó) vagy ha- Ilyen átmeneti védett teret legfeljebb felújításoknál, különösen tékony hő- és füstelvezetéssel ellátott zárt folyosó, vagy műemléki felújításoknál lehet alkalmazni, egyéb megoldás tűzszakaszhatár-minőségű tűzgátló ajtóval csatlakozó hiányában. egyéb helyiség nyílhat. • Az átmeneti védett téren belül biztonsági világítást kell létesíteni. Wagner Károly tű. őrnagy • Az átmeneti védett tér túlnyomását tűz esetén is biztosító Fővárosi Tűzoltóparancsnokság légtechnikai rendszer beszívónyílását úgy kell kialakítani, Takács Lajos, tanársegéd hogy oda a tűz során keletkező hő és füst ne juthasson el Budapesti Műszaki Egyetem. Épületszerkezet Tanszék 50

MEGELÕZÉS ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Perlinger Ferenc

A „megelőzés” és a „védelem” módszerei és alkalmazásuk a potenciálisan robbanásveszélyes környezetekben A 2000-ben magyar nyelven is kiadott MSZ EN 1127-1 szabvány igen jól definiált, jól használható elméleti és módszertani alapokat adott úgy a gáz/gőz/köd, mint a por/szál által veszélyeztetett robbanásveszélyes területekre. Közben 2007-ben életbe lépett ennek átdolgozott változata, sajnos angol nyelven. Hogyan használjuk, ebben segít eligazodni szerzőnk.

MSZ EN 1127-1:2009 Az MSZ EN 1127-1:2009 szabvány használatát mindenképpen csak javasolni tudom a következők miatt: – Tartalmazza a 13 lehetséges gyújtóforrást – részletes leírásukkal és egyben a védekezés módjaival együtt. – Tartalmazza a kockázat felismerésének, értékelésének, kiküszöbölésének, vagy csökkentésének módszereit. – Tartalmazza a „megelőzés” és a „védelem” módszereit. Amennyiben egy technológiában a robbanóképes közeg és az effektív gyújtóforrás egyidejű jelenlétével kell számolni, akkor a robbanásvédelmet két alapelv alkalmazásával lehet és kell biztosítani: – A „megelőzés” módszereinek az alkalmazásával, de ez csak abban az esetben ad teljes védelmet, ha azok mindegyike 100%ban biztosítható! – A „védelem” módszereinek alkalmazásával – amennyiben a „megelőzés” módszerei közül bármelyik nem ad 100%-os biztonságot. Természetesen először és elsősorban a „megelőzés” módszereit kell alkalmazni, és ha a „védelem” módszerei is alkalmazásra kerülnek, a „megelőzés” akkor is alkalmazandó a lehetőségeinek maximális kihasználása mellett! A „védelem” módszereinek alkalmazásával a nem megelőzhető robbanás káros hatásainak a korlátozása, a robbanás okozta veszélyeztetés csökkentése a feladat. A „megelőzés” módszerei A robbanóképes közeg – az ARH és FRH közötti koncentráció – elkerülése A legegyszerűbb és leggyakrabban használt módszer a szellőztetés. A szellőztetéssel kapcsolatos kívánalmak: – Általános üzemi és vészszellőztetés méretezését koncentrációszámításokkal szükséges igazolni. – Zárt technológiai folyamatokban a szellőztetésnek különleges feltételei vannak! Itt a ventillátorok alkalmazhatóságát is vizsgálni kell, mert például 0-s zónából csak erre külön tanúsított, speciális kialakítású ventillátor szívhat el! 20-as zónára pedig nincs is tanúsítható ventillátor! – Igen sok esetben jól alkalmazható a természetes átszellőztetés.

Ez van – és ez is angolul A 2009. márciusi Szabványügyi Közlönyből arról értesülhettünk, hogy a fenti szabvány 2007-es átdolgozása életbe lépett angol nyelven MSZ EN 11271:2009 számon! Ismételten csak tiltakozni lehet ez ellen a 2004 óta folyamatos gyakorlat ellen, miután a „szakmai fordítás” pótolhatatlan! Gondoljunk csak egy esetleges jogvitára, ahol a fordítók és a jogászok fognak majd vitatkozni ahelyett, hogy a tényleges műszaki problémák kerülnének terítékre – esetleg még a fizika törvényeivel is összhangban levő döntés születhetne.

– Sok helyen célszerűbb elszívás helyett befúvással megvalósítani a kiszellőztetést. – A „vész” üzemmód az uniós szabványok szerint szünetmentes táplálást igényel. Az OHK (oxigén-határkoncentráció) alatti üzemelés – Ennek egyik módja az „inertizálás”, amikor a robbanóképes keverékben az oxigént (levegő) inert anyaggal helyettesítjük – így az égés feltétele megszűnik. (Inert anyag – nem éghető és az égést nem táplálja.) – A másik módszer, amikor a védőgáz is éghető, amivel az oxigént a keverékben helyettesítjük. Mindkét módszer esetében igen fontos a következő követelmények teljesülése: – A védett térben az O2 koncentráció 8 tf% alatt legyen! – A védőgáz vagy inertgáz ellátás a teljes folyamathoz + a vészbeavatkozásokhoz is rendelkezésre álljon! – E feltételeket automatikus rendszer figyelje és a beavatkozás is automatikus legyen! A módszer teljes követelményrendszerét tartalmazza az MSZ EN 746-1, -2, -3 szabványsorozat – méghozzá magyar nyelven! Az összes effektív gyújtóforrás kizárása Az MSZ EN 1127-1 szabvány 5.3. pontja részletesen felsorolja és a lehetséges előfordulásuk valószínűsége szerint csoportosítja is ezeket, így én most csak felsorolom őket: – Forró felületek – Lángok és forró gázok (részecskék) – Mechanikai eredetű szikrák – Villamos gyártmányok – Villamos kóboráramok, katódos korrózióvédelem – Statikus elektromosság – Villámcsapás – Rádiófrekvenciás hullámok (104 – 3*1012 Hz) – Elektromágneses hullámok (3*1011 – 3*1015 Hz) – Ionizáló sugárzások – Ultrahang – Adiabatikus kompresszió és lökéshullámok – Exoterm reakciók, beleértve a porok öngyulladását (A fentiek közül a villamos és a nem-villamos gyártmányok alkalmazási kérdéseivel kapcsolatos és az elektrosztatika témakörével foglalkozó cikkeimben több pontra már megpróbáltam megadni a megoldási lehetőségeket.) A „védelem” megoldásai Amikor a „védelem” megoldásait is alkalmazni kell, akkor a következő lehetőségek állnak rendelkezésre: VÉDELEM 2009. 3. szám ■ MEGELÕZÉS

51

Nem azonos a helyiségek nyomásleeresztésének módjával! Ugyanúgy az OTSZ-ben szereplő előírások sem alkalmazhatók berendezések védelmére! A témakörben megjelent szabványok (angol nyelven) tartalmazzák a nyomásleeresztő rendszerek követelményeit. A címeik senkit ne tévesszenek meg – sajnos szaklektorálás nélkül és valószínűleg nem azonos fordító tollából születtek. Segítségképpen zárójelben a magam fordítását is mellé írom. – MSZ EN 14797:2007 Robbanásvédelmi szellőztető eszközök (Robbanási nyomásleeresztő rendszerek. Általános előírások.) Megjegyzésem: „eszköz” nem tanúsítható, márpedig ezen rendszerek ATEX szerinti biztonsági rendszerként Ex GD alkalmazási jellel és Ex-tanúsítvánnyal kell, hogy rendelkezzenek! – MSZ EN 14994:2007 Gázrobbanás elleni szellőztetéses védelmi rendszerek (Gázrobbanások nyomásleeresztő rendszerei.) – MSZ EN 14491:2006 Szellőzőnyílásos porrobbanásvédelmi rendszerek (Porrobbanások nyomásleeresztő rendszerei.) 3. Robbanáselfojtás A robbanáselfojtó berendezések a kialakuló nyomáshullámot és/vagy a gyújtás fénysugárzását észlelik és nagynyomású oltóanyag bejuttatásával a redukált robbanási nyomás elérése előtt megállítják a robbanást. Ehhez a védendő berendezésnek két feltételt kell teljesítenie: – nem nyílhat ki a környezet felé, illetve nem lehet üzemszerűen nyitott nyílása, csak ha igen gyorsan lezárható; – a berendezés robbanásálló kivitelű legyen. Az alkalmazás és beépítés követelményeit az MSZ EN 14373:2006 szabvány tartalmazza. 4. A robbanásterjedés megakadályozása 1. Robbanásálló építési mód Olyan berendezés, amelynek a szerkezeti kialakítása biztosítja robbanás esetén a belső robbanás elviselését megnyílás nélkül. Kétféle kivitelben készülhetnek: – Robbanási nyomásnak ellenálló kivitel: a legnagyobb robbanási nyomásra méretezve. – Robbanási nyomáshullámnak ellenálló kivitel: a redukált robbanási nyomásra méretezve és összekapcsolva a nyomásleeresztés, vagy a robbanáselfojtás megoldásaival. 2. Robbanási nyomás lefúvatása Eszközei: hasadótárcsák és robbanóajtók. A méretezésük a megnyílási nyomásra történik. A redukált robbanási nyomás értékének számítása a berendezés nyomásállóságát figyelembe véve a megnyílási nyomásérték és a nyíló felület nagyságának ismerete alapján történik. Alkalmazásukkal kétféle cél valósítható meg: – A berendezések szükségtelen túlméretezése korlátozható a redukált robbanási nyomásig. – A lefúvatás iránya előre meghatározható. Figyelem! Ez a módszer berendezések védelmére alkalmazható! 52

MEGELÕZÉS ■ 2009. 3. szám VÉDELEM

Gázok, Gőzök, ködök eszközei: – lángzárak – egyszerű lángzárak – tartós tűz elleni lángzárak – detonáció zárak – lángvisszacsapás elleni eszközök – tűzoltó gátak (a nyomáshullámot nem állítják meg, ezt figyelembe kell venni) Porok eszközei: – tűzoltó gátak (a nyomáshullámot nem állítják meg, ezt figyelembe kell venni) – gyorszárású szelepek, csappantyúk – forgócellás adagolók – lefúvató csatorna (180°-os iránytörésű, vagy 90°-os iránytörésű különleges csőszakasz a lefúvatás egyidejű használatával) – kettős tolózárak – fojtások (anyaggal teli kihordócsiga) Hibrid keverékek eszközei: Elsősorban a poroknál alkalmazott megoldások jöhetnek számításba, azonban minden esetben egyedileg kell vizsgálni a gáz/gőz/köd összetevő sajátosságai miatt a választandó megoldás működőképességét. Perlinger Ferenc, ipari szakértő

Cl - C oMPaCtl Ine

látványos sokoldalúság

KLF hátsó málházás

• • • • •

Széles termékkínálat: a 3,5 tonnás MB Sprintertól az 5,3 – tonnásig, 4x2-es és 4x4-es hajtással. 3 változat, az Ön igényeihez illesztve. Flexline berendezési elemek. Biztonságos tárolás, ergonómiai szempontok szerint tervezett készülék kiemelés. Nagyvonalú, kényelmes legénységi tér.

KLF oldalsó málházás

ROSENBAUERWORld ClASS tEChNOlOgy KLF könnyűszerkezetes felépítmény Magyarországi képviselet:

INTERSCHUTZ D E RR O T EH A H N

Lipcse2010. június 7 - 12

Látogassanak meg a 4. csarnokban

T˝uzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft 2096 Üröm, Görgey u. 26/A Tel.: +36 (26) 350-746 +36 (26) 350-459 +36 (26) 351-042 Fax: +36 (26) 351-464 e-mail: [email protected] http://www.hesztia.hu

RosenbaueR InteRnatIonal aktiengesellschaft 4060 leonding, Paschinger str. 90, austRIa tel.: +43 (0)732 6794-0 Fax: +43 (0)732 6794-83 e-Mail: [email protected] http://www.rosenbauer.com