Konifo Kft. Munkavédelem. Tûzvédelem. Tanfolyamszervezés, oktatás

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle

2009. 2005.XVI. XII. évfolyam 1. 4. szám

1 4

Tûzvédelem • Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. • Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. • Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. • Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. • Elektromos – és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. • Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. • Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. • Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. • Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése.

Munkavédelem • Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. • Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. • Munkabiztonsági szaktevékenység végzése – veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, – súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása – egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. • Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. • Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. • Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. • Munkavédelmi kockázatértékelés

Konifo Kft.

Tanfolyamszervezés, oktatás • A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése, rendezvényszervezése. • Egyéb képesítést adó tanfolyamok: – könnyûgépkezelõi, – nehézgépkezelõi, – ADR, – alapfokú közegészségügyi, – fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. • A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. • Egyedi szakanyagok elkészítése.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929 E-mail: [email protected] www.konifo.hu

t

2008. 16. évf. 1. szám Szerkesztõbizottság: Csuba Bendegúz Dr. Cziva Oszkár Diriczi Miklós Kivágó Tamás Kristóf István Heizler György Tarnaváry Zoltán Dr. Vass Gyula Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611 Fax: 1/469-2969, BM: 10-568 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató

a

r

t

a

l

o

m

Fókuszban Gáztócsa – a robbanásveszély kialakulása, sajátosságai és elhárítása...........................6 Gázfelhő - a robbanásveszély kialakulása és sajátosságai . ..........................................8 Vegyi-helyzet felderítés TVS-3 ML mikro-meteorológiai állomással .......................13 informatika ESRI FlexAPI alapú bevetés irányítási rendszer.........................................................15 tanulmány A lángérzékelők üzembe helyezése, karbantartása......................................................17 kutatás Épülettűz kísérlet Prága mellett...................................................................................20 Gondolatok a Mokrsko-i tűzteszten tapasztaltakról....................................................21 technika Az új Rosenbauer műszaki mentőszerek.....................................................................23 HEROS Mini Rescue könnyű kategóriájú műszaki mentő . .......................................25 szabályozás Egészségügyi létesítmények kiürítése az új OTSZ szerint..........................................27 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata....................................30 Milyen vizsgálatot kell végezni a villamos berendezésen a használatba vétel előtt? .31 szakirodalom Könyvajánló: Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezése . ...............................................32 képzés Hibrid rendszerű járművek hajtásmódjának felépítése és veszélyforrásai..................33 Hogyan válasszunk gázkoncentráció mérőt? (II.).......................................................35 fórum Térinformatikai támogatás a tűzoltóságok munkájához..............................................37 megelőzés Könnyű, gyors recept csarnoképületek természetes hő- és füstelvezetésének méretezéséhez..........................................................................................................................................39 Gépi és gravitációs hő- és füstelvezetés elemzése számítógépes tűzmodell segítségével..........................................................................41 Trimoterm panelek – ásványgyapottal .......................................................................45 Lapostetők tűzvédelme – Miért a rendszer követelmény?................................................46 munkabiztonság Az új tűzoltósisak szabvány biztonsági követelményei .............................................48 PPV tűzoltási kísérletsorozat Hatvanban.....................................................................50

Címlpon:

Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 3600 Ft (áfával) VÉDELEM 2009. 1. szám ■ TARTALOM

5

f

ó

k

u

s

z

b

a

n

Skobrák Róbert, Pólik Gyula

Gáztócsa – a robbanásveszély kialakulása, sajátosságai és elhárítása Cseppfolyós gáztócsa alakulhat ki a nyomás alatt cseppfolyósított gázok szabadba kerülésekor nyomáson, illetve mélyhűtéssel cseppfolyósított gázt tartalmazó tartály sérülése esetén is. A végeredmény azonban ugyanaz: mélyhűtött cseppfolyós gáztócsa marad a helyszínen. Melyek a beavatkozás szempontjai?

závetőlegesen. A hőmérséklet-különbség adja azt a százalékos mennyiséget, amely a szabadba kerülés pillanatában elpárolog, gázneművé válik. Példaszámítás: • Cseppfolyós propán kerül a szabadba. • A propán forrponti hőmérséklete: - 42 °C. • A levegő hőmérséklete: 20 °C. • Hőmérsékletkülönbség: 58 °C. • Kb. 60 %-a válik azonnal gázfelhővé, 40 % marad meg tócsaként. A példa szerint cseppfolyós etilén 0 °C feletti külső hőmérséklet esetén elvileg nem kerülhet cseppfolyós állapotban a szabadba, mivel az etilén forrpontja és a külső hőmérséklet közötti különbség több, mint 100 °C. Hirtelen nagy mennyiségű cseppfolyós etilén szabadba kerülése során azonban a nagy mennyiségű gáz elpárolgása akkora hőelvonással járhat, hogy kialakulhat a cseppfolyós tócsa. A szabadba kerülő etilén többnyire igen alacsony hőmérsékletű ködként terül szét a talajszinten. Tulajdonságai hasonlóak a cseppfolyós halmazállapotéhoz, de sűrűsége, tehetetlensége kisebb, a légáramlatok jobban befolyásolják terjedését. Cseppfolyós gáztócsa nem csak a nyomás alatt cseppfolyósított gázok szabadba kerülése nyomáson, hanem mélyhűtéssel cseppfolyósított gázt tartalmazó tartály, szállítóedény stb. sérülése esetén is kialakulhat. A végeredmény azonban ugyanaz: mélyhűtött cseppfolyós gáztócsa marad a helyszínen. A cseppfolyós halmazállapotú gáz más folyadékokhoz hasonlóan az alacsonyabban fekvő területek felé terjed. A cseppfolyós gáztároló terek, tartályok környezete ennek megfelelően, védőgödörrel, kármentő csatornákkal van kialakítva.

Cseppfolyósgáz-tócsa A gáztócsa elhárítása Ha a kiömlött nagy mennyiségű, nyomás alatt cseppfolyósított gáz a szabadba kerülés után azonnal nem gyullad meg, akkor nagyobb része elpárolog, kisebb része pedig a párolgás okozta hőelvonás következtében erősen lehűlt, más szóval mélyhűtött tócsaként maradhat meg. Az elpárolgó gáz mennyisége az adott cseppfolyós gáz forrásponti hőmérsékletének és a környezeti levegő hőmérsékletének különbségéből határozható meg hoz-

A folyadékfázisú gáztócsa elleni védekezésnél elsődleges teendő a terjedés megakadályozása. Amennyiben a cseppfolyós gáz kármentővel, felfogótérrel el nem látott területen kerül a szabadba, úgy a továbbterjedése, elfolyása ellen az alacsonyabban fekvő területek földsánccal történő elszeparálásával, a csatornaszemek lefedésével védekezhetünk.

1. ábra. A veszélyhelyzetek kialakulásának folyamata 6

FÓKUSZBAN ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Jegesedés - kristályképződés

Nem gyulladt meg – gáztócsa lesz? Hőszigetelés kialakítása A kiömlött gáztócsa párolgását a környezetből elvont hőmen�nyiség okozza. A gáztócsát alulról a talaj, felülről a levegő, illetve a napsugárzás melegíti. A talaj felől történő hőbevitelt megakadályozni sajnos semmiképp nem áll módunkban. A levegővel való érintkezést, a napsugárzás okozta fűtést azonban hőszigetelés alkalmazásával megakadályozhatjuk, csökkenthetjük. Hőszigetelés kialakítására a legjobb – és a tűzoltóknál rendszerint kéznél levő – eszköz a habtakaró alkalmazása. Ez azonban kétélű fegyver. Ha nehézhabot alkalmazunk, abból 15 – 20 perc alatt a benne lévő habképzőanyag-oldat fele kiválik (lásd: félvízkiválási idő!). A víz fajhője azonban magas, sőt, a természetben ismert anyagok közül a legmagasabb. A tűzcsapból nyert víz hőmérséklete kb. 12 – 14 °C, egy mélyhűtött propán-tócsáé viszont -42 °C. A nehézhabból kivált víz minden literje (kilogrammja) 1°C-nyi lehűlés közben 1 kcal, azaz 4,1868 kJoule hőmennyiséget ad át a cseppfolyós gáznak. Miközben tehát a habból kivált víz +12 °C-ról a gáztócsa hőfokára, azaz -42 °C-ra hűl, eközben 54 fokkal csökken a hőmérséklete, vagyis 54×4,1868 = 226 kJoule hőmennyiséggel segíti elő a cseppfolyós gáz párolgását. És akkor még nem vettük figyelembe a kivált víz megfagyása, vagyis a halmazállapot-változás közben felszabaduló úgynevezett rejtett hőt, ami az előzőekben számítottnak hozzávetőleg a háromszorosa! Mindent összevetve, nehézhab alkalmazása esetén könnyen abba a hibába eshetünk, hogy hőszigetelés ürügyén több hőt viszünk be a hidegen megőrizni kívánt gáztócsába, mint amennyivel a legerősebb napsugárzás melegíthette volna. Az elmondottakból következik, hogy sokkal jobb eredményt érhetnénk el az alacsony víztartalmú könnyűhab, mint hőszigetelés alkalmazásával. Ez esetben azonban problémát jelent, hogy a könnyűhab túl könnyű, s szabadtéri alkalmazását lehetetlenné teszi, hogy már viszonylag gyenge szellő is képes a habtakarót felszaggatni, magával sodorni. Ezért kompromisszumos megoldásként csak a középhabbal való letakarást alkalmazhatjuk, azt is csak annak állandó szem előtt tartásával, hogy a lehető legkevesebb, s a lehető legnagyobb kiadósságú hab alkalmazására kerüljön sor. (Középhabnak a 20 – 200 közötti kiadósságú habokat nevezzük. Ezen belül a széles körben elterjedt kézi habsziták 50 – 75 közötti kiadósságú habot állítanak elő. Ismertek azonban olyan eszközök is, amelyek 150 körüli kiadósságú középhabot képesek előállítani. Aki a gáztócsa

Széles körben elterjedt tévhit, hogy a mélyhűtött gáztócsa felületére juttatott habból kiváló víz a gáztócsa felszínén megfagyva összefüggő jégréteget képez, és a párolgást ezáltal, mint egy mechanikai záró réteg, akadályozza. Sajnos, ezt a tévhitet el kell oszlatnunk. A habból kiváló csekély mennyiségű víz a cseppfolyós gáz igen alacsony hőmérsékletén rendkívül gyorsan hűl le, s eközben nem összefüggő jégréteggé, hanem a hópehelyhez hasonló jégkristályokká fagy meg. (Aki látott már hőszigetelés nélküli, mélyhűtött gázt tartalmazó vezetéket, az tudja, hogy az ilyen cső felszíne nem egyszerűen jegesedik, hanem deresedik, vagyis nem jégkéreg, hanem jégkristályok képződnek rajta.) A képződő jég sűrűsége kb. 0,9 kg/dm3; ezért van az, hogy a jéghegy ugyan úszik a tengerben, de csak a csúcsa látszik ki a vízből. Az iparban elterjedten használt cseppfolyós gázok sűrűsége azonban – a víz 1 kg/dm3-es sűrűségével szemben – csak 0,5 kg/dm3 körül van, abban tehát a képződő jég nemhogy nem úszik, de azonnal elsüllyed! A jégkristályok így nem a gáztócsa felszínén, hanem annak alján gyűlnek össze. De még ha nem így lenne, s a jégkristályok a tócsa felszínén úsznának, akkor sem alkotnának összefüggő jégkérget. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arról, hogy a szabadba került, mélyhűtött gáztócsa állandó forrásban van, ezért annak felszínén folyamatosan gázbuborékok jelennek meg. Mindenki látott már tányérba kimert húslevest, amelynek felszínén a zsír vékony, de összefüggő réteget alkot. De vajon láthatunk-e ilyen összefüggő réteget a fazékban, a forrásban lévő leves felületén?

letakarására jóelőre és tudatosan készül, pl. mert cseppfolyósgáztartályok védelmét látja el, annak célszerű ilyen nagyobb kiadósságú eszközöket még időben beszereznie és készenlétben tartania.) A szigetelés eredményessége A cseppfolyós gáztócsa párolgását egy jól kialakított habtakaróval mérsékelni tudjuk ugyan, de teljesen megakadályozni nem vagyunk képesek. Az így képződő gázfázis a tócsa közelében kisebb-nagyobb felhőt alkot. Ennek a gázfelhőnek a tulajdonságairól a következő cikkben ejtünk szót. Alapvető tulajdonságainak tárgyalása után a hígításáról, körülhatárolásáról későbbi cikkben számolunk be. Most csak annyit szükséges feltétlenül megjegyezni, hogy a gázfelhő oszlatására alkalmas eszközök vízzel működnek. Ezeket az eszközöket úgy kell telepíteni, hogy a felhasznált víz véletlenül se kerülhessen a gáztócsába, nehogy annak fokozott párolgását okozza.

Skobrák Róbert, igazgató, Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft., Tiszaújváros Pólik Gyula tű. hdgy., szolgálatparancsnok h. Tűzoltó-parancsnokság, Tiszaújváros VÉDELEM 2009. 1. szám ■ FÓKUSZBAN

7

Skobrák Róbert, Pólik Gyula

A gázfelhő terjedése

Gázfelhő - a robbanásveszély kialakulása és sajátosságai

Míg egy gázszivárgás esetén az ARH feletti koncentrációjú elegy csak a kilépés közvetlen közelében alakul ki, addig egy intenzív gázömlés során több száz m2 kiterjedésű robbanóképes gázfelhő is létrejöhet. A gázfelhő kialakulása esetén az egyik problémát a felhő terjedése jelenti. A gázfelhő terjedése, mozgása több összetevőtől függ. Ismert, hogy a gázok kitöltik a rendelkezésre álló teret, elvileg minden irányban egyformán terjednek. Ezt azonban nagyban befolyásolják a következő tényezők: • a gáz fajsúlya • a kifúvás helye, iránya • a meteorológiai viszonyok • a környező objektumok, tereptárgyak Ezeknek a tényezőknek a különböző módon való egybeesése befolyásolhatja a gázfelhő terjedését, kialakulásának valószínűségét. A fenti felsorolás sorrendje nem véletlenszerű. Alapvetően abból kell kiindulnunk, hogy a szabadba lépő gáz a levegőnél könnyebb vagy nehezebb. A levegőnél könnyebb gázok a fajsúlyukkal fordított arányú intenzitással fognak fölfelé emelkedni. A magasabb légrétegek felé áramló gázoknak effektíve kisebb esélyük van a robbanásra. Egy kültéri üzemből, tartályból kilépő gáz szinte akadálytalanul áramolhat fölfelé, folyamatosan keveredve a levegővel. Ezáltal a robbanóképes gázkeverék egyre hígul. Ebben a közegben az esetleges gyújtóforrások előfordulásának esélye is lényegesen kisebb. A levegőnél nehezebb gázok lefelé süllyednek és a föld közelében párnaszerűen terülnek el. (Mivel a cseppfolyós ipari gázok nagy része ebbe a kategóriába tartozik, ezért a továbbiakban főként ezekkel foglalkozunk.) Ebben a zónában nagyobb a valószínűsége annak, hogy a terjedő gázfelhő gyújtóforrással találkozik, tehát ebből a szempontból a levegőnél nehezebb gázok nagyobb veszélyt jelentenek környezetükre. A levegőnél nehezebb gázfelhő követi a talaj egyenetlenségeit, az alacsonyabban fekvő területek felé áramlik, kitölti az árkokat, aknákat, talajszint alatti helyiségeket. A levegőnél könnyebb cseppfolyós gázok szabadba kerülése nyomán kialakuló hideg köd hasonlóan viselkedik, de a környezetből felvett hő hatására felmelegedve felfelé kezd áramlani. A gázok a levegővel keveredve felhígulnak, ezért a gázkoncentráció alakulását a kilépés helye is befolyásolja. Pl. egy magasban lévő kifúvás esetén a levegőnél nehezebb gáz a talajszintig süllyedve áthalad az alatta elhelyezkedő tiszta levegőrétegen, ennek következtében a föld felszínét már bizonyos mértékig felhígulva éri el. A horizontális irányú terjedés során pedig tovább hígul, különösen akkor, ha a vízszintes irányú mozgását a szél is segíti.

A szabadba kerülő gázok által okozott veszélyhelyzetek legnehezebben kezelhető, de leggyakrabban előforduló típusa a robbanóképes gázfelhő. Gázfelhő kialakulásával szinte mindegyik esetben számolnunk kell. A robbanóképes gázfelhő meggyulladása vezet az UVCE típusú térrobbanás bekövetkezéséhez.

A gázfelhő Gázfelhő nem csak a cseppfolyós gáztócsa párolgása, hanem a gázfázis hosszabb ideig tartó, folyamatos szabadba áramlása során is kialakulhat. A kiáramlás intenzitása és mérete alapján különböző fokozatokat különböztethetünk meg. Erre többek között azért van szükség, hogy a káresetekkel kapcsolatos vis�szajelzésekben, esetleírásokban pontosabban le tudjuk írni a veszélyhelyzet nagyságát. A gázkiáramlás intenzitása A kategóriák felállítása az időegység alatt szabadba került gáz mennyiségén alapul. A szakirodalmakban találkozhatunk a térfogatáram és tömegáram fogalmával, amelynek a mérésére m3/h, ill. a kg/s mértékegységek használtak. Ezektől eltérően a kg/min mértékegységet alkalmazzuk. Az időegység percben való meghatározását az indokolja, hogy a veszélyhelyzet elhárítás részmozzanatai (észlelés, riasztás, vonulás, felderítés, beavatkozás stb.) között eltelt időt a szükséges pontossággal percben mérni a legcélszerűbb. A mennyiség mérésére pedig azért célszerű a tömeget alkalmazni, mert a gázok halmazállapot-változása során a térfogatuk megváltozik, de a tömegük állandó marad. A különböző kategóriák felállítása szubjektív módon történt, de a kategorizálásnál mindig kell venni egy bizonyos viszonyítási alapot, amiből kiindulhatunk. A kiindulási alapot jelen esetben a cseppfolyós gáz tárolásának legszélesebb körben elterjedt módja és mennyisége, a 11 kg-os PB gázpalack szolgáltatta. A PB gázpalack alkalmazása során gyakran előfordulnak gázszivárgások, amelyek azonban csekély intenzitású, időben elhúzódó jelenségek. Ha azonban egy PB gázpalack (11 kg) egy percen belül leürül, akkor ott már gázkifúvásról beszélünk. Az ipari környezetben történt gázkiáramlások során, a kiáramlás ideje alatt szabadba került gáz mennyisége alapján a percenként több száz kg gáz szabadba kerülését már gázömlésnek nevezzük. A katasztrófaleírások hozzávetőleges adatai alapján szükséges meghatározni egy olyan kategóriát, amelynél a kiáramlás intenzitásának mértéke olyan nagy, hogy az eredményes beavatkozás lehetősége szinte kizárt, a katasztrófa többnyire elkerülhetetlen. Tehát a gázmennyiség időegységre vonatkozatott kiáramlása alapján a következő intenzitási fokozatokat határozhatjuk meg: • gázszivárgás: 0-10 kg/min • gázkifúvás: 10-100 kg/min • gázömlés: 100-1000 kg/min • katasztrofális méretű gázömlés: 1000 < kg/min 8

FÓKUSZBAN ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Laminárs vagy turbulens áramlás? A gázkiáramlás a fáklyatűzhöz hasonlóan lehet lamináris vagy turbulens. Lamináris kiáramlás esetén a gáz kevésbé keveredik a levegővel, földközelben marad. Az így kialakult gázfelhő jellemző égése a deflagráció, az ellobbanás. Turbulens kiáramlás esetén a gáz jobban elkeveredik a levegővel, a gázfelhő nagyobb része alakul át robbanóképes eleggyé. Az ily módon elkeveredett gáz-levegő elegy meggyulladása esetén nagyobb valószínűséggel alakul ki detonáció. (UVCE)

PB gáz szivárgás – 0,25 mW energiától meggyullad

Szélcsendes időben a gázfelhő az ún. „palacsinta-modell” szerint, tehát a kiömlés helyétől kiindulva sugárirányban, kör alakban terjed. A kör középpontjában, a kiömlés helyén a legmagasabb a gázkoncentráció, ami a kör széle felé haladva egyre csökken. Amennyiben valamilyen irányú szél is fúj, a gázfelhő értelemszerűen a széllel megegyező irányban, egy parabolához hasonló alakban fog terjedni. A szélerősség növekedésével a parabola egyre nyújtottabb alakot vesz fel. Egy határértéknél erősebb szél esetén azonban a parabola rövidülni kezd, mert a viharos szél hatására a gáz már a kilépési hely közelében az ARH alá hígul. A szélerősség és szélirány alapján meghatározható a gázfelhő mozgásának iránya és kiterjedésének várható határa. A szélerősséget a Beaufort-skála szerint, ill. m/s-ban is meghatározhatjuk; az utóbbi módszer az elterjedtebb. A szélerősség ismerete azért fontos, mert a levegőnél nehezebb gáztömeg a tehetetlenségéből adódóan bizonyos mértékben a széllel szemben is képes terjedni. A határ kb. 2 m/s szélsebességnél van, e fölött széllel szembeni terjedésre nem kell számítani. A szélirány meghatározására segítséget jelent a szélzsák. A szélzsák jelzése azonban nem minden esetben megbízható. Befolyásolhatják a környező objektumok által gerjesztett turbulens légáramlatok, a helyi hőmérsékleti viszonyok. A szélzsák elhelyezésénél erre figyelmet kell fordítani. A petrolkémiai technológiák sajátosságaiból adódóan az üzemi blokkok között jelentős hőmérsékletkülönbség alakulhat ki. A különböző hőmérsékletű, azaz magasabb és alacsonyabb légnyomású területek között helyi légáramlatok is kialakulhatnak, befolyásolva az aktuális szélirányt. (Az Olefin-II veszélyhelyzet alkalmával a déli szélben észak felé terjedő gázfelhő áramlása – az üzem nyugati szélén fekvő hűtőtornyok alacsonyabb hőmérsékletű zónájának szívóhatására – északnyugati irányba módosult, részben megkerülve ezzel az északi oldalon fekvő kemencesort.) A meteorológiai helyzet egyik meghatározó tényezője a légköri stabilitás. Ez a fogalom a talajmenti és a magasabb légrétegek közötti áramlási viszonyokat jelöli. Az alsó és felső légrétegek közötti áramlást a légrétegek közötti hőmérsékletkülönbség határozza meg. A talajközeli melegebb, magasabb nyomású levegő a magasabban fekvő, alacsonyabb hőmérsékletű és nyomású légrétegek felé áramlik. A napsugárzás hatására felmelegedett levegő feláramlását termikus-feláramlásnak nevezzük. A termikus tevékenység annál aktívabb, minél nagyobb a légrétegek közötti hőmérsékletkülönbség. A feláramló meleg levegő helyére hidegebb levegő áramlik, létrehozva ezzel egy, a termikus aktivitástól függő ciklikus légáramlást. A feláramló meleg levegő felszaggatja az összefüggő gázfelhőt, a légáramlatok pedig elkeverik a levegővel. Anticiklon esetén a beáramló magaslégköri meleg levegő miatt a hőmérsékletkülönbség lecsökken, a feláramlás mérséklődik. Kialakulhat egy viszonylag szélcsendes talajmenti légpárna, ami elősegíti a gázfelhő vízszintes irányú terjedését, de gátolja a levegővel való keveredését. A levegő stabilitásának meghatározására a Pasquil-féle stabilitási index szolgál.

Időjárási tényezők a terjedésben

Időjárási tényezők és az égés sebessége

Az aktuális meteorológiai viszonyok is meghatározóak lehetnek a gázfelhő terjedését illetően. Ebből a szempontból a legfontosabb meteorológiai összetevők: • a szél sebessége, iránya • a környezeti hőmérséklet • a légköri stabilitás

A meteorológiai helyzet befolyással lehet a gázfelhő égési sebességének alakulására. Anticiklon esetén a mérsékelt termikus aktivitás miatt kialakult talajközeli légpárna növeli a levegő szennyezettségét. A megszűnt feláramlások, vagyis a légcsere hiánya miatt a por, szmog, vízpára felhalmozódik az alacsonyan meghúzódó levegőrétegben. Ősszel és télen gyakran alakul ki ködös,

Formalin: gőzei a levegővel robbanásveszélyes elegyet alkothatnak

Gázkifúvás, 20-30 kg áramlik ki percenként

VÉDELEM 2009. 1. szám ■ FÓKUSZBAN

9

párás levegő. Az ilyen talajközeli, poros, ködös levegőrétegben kialakuló gázfelhő éghetőségét számottevő mértékben csökkentik a levegőben található szennyeződések, ezáltal az esetlegesen meggyulladt gázfelhő égése mérsékelt sebességgel megy végbe. Fokozottabb termikus aktivitás esetén, általában hidegfront elvonulása után, a tiszta levegőben létrejövő gázfelhő égési sebessége nagyobb valószínűséggel éri el a detonációs sebességet. A szabadba került gázfelhő terjedése és a levegővel való keveredése a felsorolt tényezőktől függően különböző mértékben veszélyeztetheti a környezetet. Ha a veszélyelhárítás szempontjából legkedvezőtlenebb helyzetet akarjuk modellezni, akkor azt többféleképpen, a befolyásoló tényezők különböző módon való egybevetése alapján tehetjük meg. A gázfelhő terjedését elősegítő ideális feltételek: • levegőnél nehezebb gáz lamináris kiáramlása • talajközeli kiáramlás • szélcsend vagy gyenge (1-3 m/s) szélmozgás • anticiklon, gyenge termikus tevékenység A robbanóképes gázkoncentráció rövid idő alatt való kialakulását elősegítő ideális feltételek: • levegőnél nehezebb gáz turbulens kiáramlása • élénkebb (3-5 m/s) szélmozgás • fokozott termikus tevékenység A robbanóképes gázfelhő és gyújtóforrás találkozásának gyakorisága:1 „Annak ellenére, hogy azok a területek, ahol éghető gázokkal, folyadékokkal dolgozunk, RB-s területek, a berendezések (villanymotorok, kapcsolók, műszerek stb.) bizonylatoltan szikramentesek, gyújtóforrás előfordulásával számolni kell. Lehetnek meghibásodott villamos készülékek, fegyelmezetlen (engedély nélkül tűzveszélyes munkát végző, szabálytalanul műszálas ruhát viselő, vagy akár cigarettázó) dolgozók, különösen kiszámíthatatlanok az elektrosztatikus feltöltődés okozta szikrák. Ezek a bizonytalanságok nehezen vizsgálhatók, de az tény, hogy a tüzeket, robbanásokat okozó hibalánc döntő eleme a gyújtóforrás. A bizonytalanságra jellemző néhány megtörtént eset: a gázfelhő átvonult egy gázjelzőkkel védett területen anélkül, hogy a műszerek jelezték volna (mert a felhő elkerülte azokat) vagy pl. egy földgázfelhőt a kazán nyomóventillátora beszippantotta és erről csak úgy szereztek tudomást, hogy a kéményen egy nagy koromfelhő jött ki (mert a felhőben a FRH 100 %-ánál nagyobb volt a földgáz koncentrációja). Vannak vélemények, mely szerint ha elszabadul egy éghető anyagot tartalmazó gázfelhő, pár percen belül biztosan talál magának gyújtóforrást.” A nagy nyomással szabadba áramló gázfelhő sok esetben képes önmagát felrobbantani, minden külső gyújtóforrás nélkül. Ez az elektrosztatikusan feltöltődött gázfelhő kisülése miatt következik be. A nagy nyomású kiáramlás miatt létrejövő súrlódás következtében a gázfelhő elektrosztatikusan töltődni kezd a kiáramlás közelében. A felhalmozódó feszültség nem képes kisülni, mivel a gázfelhő maga nem vezető, más szóval dielektrikum. Az egyre fokozódó töltöttségi állapot egyszer elér egy olyan szintet, amikor a feszültség áthúz valamilyen vezető (talaj, vasszerkezet stb.) felé. Ha az elektromos kisülés energiája eléri a gáz gyulladási energiáját, a gázfelhő meggyulladhat.

1 TVK Rt. Biztonsági jelentés, Tiszaújváros, 2002. szeptember 25.

Az egyes gázok meggyulladásához szükséges minimális gyújtási energiákat és gyulladási hőmérsékleteket a 2. táblázat tartalmazza.

A petrolkémiában nagy mennyiségben tárolt gázok gyulladásához szükséges energia

Gyulladási hőmérséklet



- metán

0,28 mW

537 °C



- etán

0,25 mW

472 °C



- etilén

0,12 mW

490 °C



- propán

0,25 mW

450 °C



- propilén

0,26 mW

460 °C

(Forrás: MSZ 379-82. MUNKAVÉDELEM. Tűz- és robbanásveszélyes vegyi anyagok jellemzői)

A közvetlen környezetemben legalább két olyan eset ismert, amikor a nagy nyomással kiáramló gázsugár sztatikusan feltöltődött, és – az ott tartózkodó személyek szeme láttára – minden külső hatás nélkül meggyulladt. Ezek közül az egyik a muhi PB-tartálynál bekövetkezett gázkifúvás volt. A másik eset a TVK vasúti töltő-lefejtő állomásán történt. Egy vasúti tartálykocsit benzollal töltöttek fel. A kocsi zárt gázterében túlnyomás alakult ki. A dómfedél tömítése meghibásodott, s a hibás tömítésen keresztül benzolgőz kezdett a szabadba áramlani. Az örvénylő, nagy sebességű gőzsugár sztatikusan feltöltődött, s a síneken keresztül leföldelt tartálykocsi és a gőzfelhő között jelentős potenciálkülönbség alakult ki. Ennek eredményeként, a kocsi közelében tartózkodó vasutasok szeme láttára, a gőzsugár belobbant, és erősen kormozó lánggal égni kezdett. A tűzoltóságot riasztották ugyan, de a tüzet végül maguk a vasutasok – egy kézi porraloltó készülékkel – oltották el. Az eset arra enged következtetni, hogy a gázsugár feltöltődéséhez a kifúvásnak nem is kell különösebben intenzívnek lennie, a gyújtáshoz szükséges energia viszonylag csekély kifúvás esetén is felhalmozódhat. A gázfelhő sajátosságaiból, valamint a gyújtóforrások előfordulási valószínűségéből és a gyújtáshoz szükséges viszonylag alacsony energiákból kiindulva megállapítható, hogy a petrolkémia területén a szabadba került robbanásveszélyes gáz esetén potenciális robbanásveszéllyel kell számolnunk. A robbanás megakadályozása, ill. a bekövetkező robbanás hatásainak csökkentése csak gyors és szakszerű beavatkozással érhető el.

Skobrák Róbert, igazgató, Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft., Tiszaújváros Pólik Gyula tű. hdgy., szolgálatparancsnok h. Tűzoltó-parancsnokság, Tiszaújváros VÉDELEM 2009. 1. szám ■ FÓKUSZBAN

11

Németh Zsolt

Vegyi-helyzet felderítés TVS-3 ML mikro-meteorológiai állomással Egy gázfelhő lehetséges mozgásának felderítésében az időjárásnak és az ebből fakadó terjedés előrejelzésnek fontos szerepe van. Milyen információkat kaphat a kárelhárítás vezetője a mikro-meteorológiai adatokból?

Mit tud a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport? TVS meteorológiai állomás állványra szerelve A mikro-meteorológiai adatokon túl ma már sokoldalú elemzés is végezhető a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (VFCS) járművére telepített műszerekkel. A rendszer működésének alapfeltétele azonban a kezelőszemélyzet felkészültsége és a tűzoltók kiképzettsége részben a rendszer működéséről általában illetve a tűzoltói felderítési feladatokra részletesen. A rendelkezésre álló technika: a TVS-3-ML mikro-meteorológiai állomás, az AM-5 adatgyűjtő berendezés, a GTI-4 gáztávadó, a BNS-98 dózisteljesítmény távadó valamint az AmarMet megjelenítő szoftver. A terjedés szempontjából legfontosabb meteorológiai alapadatok, a levegő hőmérséklete 0,5 és 2 méteren; szélirány és szélsebesség, valamint a relatív páratartalom. A TVS-3 ML mikro-meteorológiai állomás a meteorológiai jellemzők ismeretében alkalmas nemcsak ezek mérésére, hanem a baleseti helyszínek monitorozására, a beállított határérték túllépésnél riasztás generálására, a vegyi és radioaktív sugárzás terjedésének meghatározására is. Lehetőség van URH rendszeren keresztüli adatgyűjtésre is, ami akkor válik szükségessé, amikor a mintavevő szondáktól nagyobb távolságra lehet csak a VFCS gépkocsival (ebben található az AM-5 mérésadatgyűjtő berendezés) leállni.

Mit is kell felderíteni? Meteorológiai adatok (VFCS): • a szélirány • a szélsebesség • a hőmérséklet • a levegő függőleges stabilitása • a páratartalom • az időjárási viszonyok – (derült,borús,napsütéses) • a környezet beépítettsége – (erdő, város, sík, dombos) Tartály és anyag adatok (Tűzoltásvezető) • a veszélyes anyag • a tartály alakja és méretei • az anyag mennyisége (töltöttsége) és halmazállapota • a nyomás és hőmérséklet mérő műszerek adatai • a sérülés (lék) alakja, mérete, elhelyezkedése a tartályon (a talajhoz viszonyítva)

Menet közbeni monitorozásra is képes Detektálható gázok és dózisteljesítmények

SO2 CO

A leggyakrabban előforduló gázokat valamint a röntgen- és gamma-sugárzásból származó dózisteljesítményeket is képes mérni és riasztási jelzést leadni azok beállított riasztási szintjei alapján.

GTI-4/2 H2S 10 ppm Cl2 0,5 ppm NH3 20 ppm LEL 20 % LEL = 1 % metánra

GTI-4/1 NO NO2

25 ppm 5 ppm

GTI-4/3 HCl H2 COCl2 HF

2 ppm 30 ppm

5 ppm 2000 ppm 0,1 ppm 3 ppm

Mire képes a BNS-98 dózisteljesítmény távadó? Képes a röntgen- és gamma-sugárzásból származó környezeti közölt dózisteljesítmény folyamatos mérésére Gy/h mértékegységben. A mérési adatok (dózisteljesítmény pillanatnyi és átlagértékei) átmeneti tárolására és továbbítására a központi (AM-5) adatgyűjtő VÉDELEM 2009. 1. szám ■ FÓKUSZBAN

13

felé. A beprogramozott küszöbszint átlépése (figyelési- és vészszint), valamint szignifikáns növekedés esetén a számítógépes adattovábbításban riasztás jelzésére. Effektív mérési tartománya: 50 nGy/h……….500 mGy/h Adatok a döntéshez A rendszer lelkeként az AmarMet adatgyűjtő-, megjelenítőés feldolgozó program kommunikál az adatgyűjtőn keresztül a TVS-3 ML állomás meteorológiai távadóival, a GTI-4 gáz-táv-

adókkal és a BNS-98 dózisteljesítmény távadóval. Folyamatosan ellenőrzi azok működését, a mérési eredményeket lekérdezi és eltárolja. Sőt a program a mérési eredmények megjelenítésén túl további – számított - meteorológiai paraméterek meghatározására is alkalmas. Ezek segítségével a kárhely-parancsnok a VFCS szolgálattól olyan információkhoz juthat, amelyek megkönnyítik számára a beavatkozás tervezését és végrehajtását, illetve megfelelő javaslatot tud tenni a bevezetendő lakosságvédelmi intézkedésekhez. Ezeket az információkat az „utolsó mérések” című panelról olvashatja le a VFCS személyzete:

Milyen információkat kaphatunk? 1. szélmérő (alsó nagy) ablak: Az itt található értékek az esetlegesen kialakuló veszélyes anyagfelhő terjedési mélységére utalnak. (Mekkora területen történhet szennyeződés az adott meteorológiai viszonyok között?). A szélrózsa a szélirány pillanatnyi értékének megjelenítésére szolgál, 10°-ra kerekítve. A szélrózsa szélén a széllengés látható. Az ablak bal alsó sarkában a szélsebesség átlagértéke olvasható le (m/s), jobb sarkában a széllökés értéke (m/s). 1.2 panel levegő stabilitás (felső kis) ablak: Az itt található értékek az esetlegesen kialakuló veszélyes anyag felhő stabilitására utalnak. (Az adott területen meddig kell számolni a szennyeződés jelenlétével az adott meteorológiai viszonyok között?). Számszerűen a stabilitásszámításhoz használt levegő hőmérséklet különbség (0,5m-es hőmérséklet és a 2 m-es hőmérséklet különbsége) és a számított stabilitás látható. A stabilitásnak négyféle állapotát különböztetjük meg: – leszálló légmozgás (∆T/v2<-0,1, inverzió = erős stabilitás), – nincs függőleges légmozgás (-0,1<∆T/v2<0,1 izotermia = stabil állapot), – felszálló légmozgás ((∆T/v2>0,1 konvekció), – erős felszálló légmozgás ((∆T/v>0,35 erős konvekció = a letapadt gázok felszállnak). 2. terjedés (alsó nagy) ablak: Az itt található értékek az esetlegesen kialakuló veszélyes anyag felhő terjedési irányára utalnak. (Melyik irányba halad a veszélyes anyag felhő az adott meteorológiai viszo-

nyok között?) A szélrózsa azt az irányt mutatja, amerre a bekapcsolás időpontjától a szennyezettség a legnagyobb utat tette meg. A terjedés iránya és távolsága számszerűen a szélrózsa alatt olvasható le. 2.2 Dózisteljesítmény (felső kis) ablak: Az itt található értékek a radioaktív szennyezettségre utalnak. A röntgen- és gamma-sugárzásból származó környezeti dózisteljesítmény pillanatnyi értékét mutatja. Amennyiben a beállított küszöb szintet meghaladja az aktuális érték, úgy riasztási jelet küld (pirosan villog az érték). 3. hőmérsékletek (alsó nagy) ablak: – Levegő hőmérséklet 2 m-en mért értéke (T). – Relatív páratartalom mért értéke (RH) (relative humidity). – Harmatpont számított értéke (Td). Harmatpont-különbség számított értéke, megmutatja, hogy mennyit kell esnie a 2m-es hőmérsékletnek, hogy köd képződjön (ködre utal ha =0) (∆Td). – Komfort hőmérséklet (a hőérzet számított értéke)(Tc). 3. 2 Idő (felső kis) ablak: Pontos idő megjelenítése. 4. 5. és 6. gázkoncentráció (alsó nagy) ablakok: A levegőben lévő mérgező gázok jelenlétére és mennyiségére utal. Az ablakokban grafikusan is és számszerűen is meg vannak jelenítve a gázkoncentrációk. Határérték túllépés esetén a kék gráf pirosra vált. A további ablakokban GPS koordináták és az akkumulátor töltöttség jelző találhatóak. A veszélyes anyag balesetek elhárításánál alapvető cél a veszélyeztetett emberek életének és egészségének védelme, valamint a környezet megóvása. A beavatkozás minden fázisában ezeket az alapelveket kell szem előtt tartani, nem megfeledkezve a beavatkozásban résztvevő személyek biztonságáról. Az eredményesség döntően a felkészültségen és az együttműködésen múlik.

Felkészültség és együttműködés 14

FÓKUSZBAN ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Németh Zsolt pv. őrgy. Somogy megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Kaposvár

i n f o r m a t i k a

Tér + informatika - Fogalomtár Mi a GIS? A GIS (Geographical Information System - Földrajzi Információs Rendszer) a térinformatika eszköze, amellyel a földrajzi helyhez köthető adatokat tartalmazó adatbázisból információk vezethetők le. Technikáját tekintve a GIS egy olyan számítógépes rendszer, melyet egy földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. A GIS lehetőséget ad nagyszámú helyzeti és leíró adat gyors, együttes, integrált áttekintésére és elemzésére.

Oláh Attila

ESRI FlexAPI alapú bevetés irányítási rendszer A bonyolult helyzetek megkövetelik a modern bevetés irányítást! Ez, pedig ma már szinte elképzelhetetlen az együttműködő szervezetek és azok egységeinek pontos helymeghatározáson alapuló irányítása, valamint a megfelelő téradatbázisok azonnali rendelkezésre állása nélkül.

Valami amerika A veszélyhelyzetekben minden összefüggés fontos lehet. A helyzetelemzésekhez nagyon sok adatra lehet szükség, s ezeknél a legjobb, ha azok a szervezetek kezelik őket, amelyek naponta használják. Veszélyhelyzetben viszont ezek az adatok legyenek azonnal elérhetők a döntéshozók számára. Erre a viszonylag könnyen belátható, de nehezen megvalósítható – az államigazgatási szervezetek közötti együttműködési - elvre épülve készült az ESRI cég bevetés irányítási rendszere. A kulcs szó az interoperabilitás. Az említett szervezetek az ESRI ArcGIS 9.3-as termékcsaládjával az interoperabilitást web 2.0-ás környezetben, szolgáltatásokon keresztül valósíthatják meg úgy, hogy az ábrán található szervezetek külön-külön rendelkeznek egy téradatbázissal. Ebben a saját felelősségi körükhöz tartozó adatokat tárolják, illetve különböző

A GIS szerepe a problémák megoldásában A térbeli döntési problémákban rendszerint nagyszámú döntési alternatívából kell választanunk, melyek térbelileg változók. Az alternatívákat többszörös kritériumok alapján értékelik ki, néhány kritérium mennyiségi, mások minőségiek. A munkát tipikusan több döntéshozó végzi. Interoperabilitás Az interoperabilitás definíció szerint együttműködési képességet, kölcsönös átjárhatóságot jelent. A mi esetünkben a közreműködők szervezeti és az együttműködés technikai képességét értjük.

formában (pl. közvetlenül xml formátumban, elemzések eredményeként stb.) publikálják. Az együttműködő szervezetek pedig, jelszavas hozzáféréssel, lehívhatják a szükséges adatokat. Az Adobe FlexAPI erre kialakított speciális technológiát alkalmazva került kialakításra a felhasználói felület, ami ez által még szemléletesebb és egyszerűen használható. Bekapcsolhatóak különböző térképi rétegek, melyek online módon generáltathatók lokális vagy web szolgáltatásokon érkező adatokra épülve. Minden rétegen különböző keresések, elemzések hajthatók végre, a címadatbázison például geokódolás, vagy inverz geokódolás formájában. A felületen megtalálhatók az alapvető térképi funkciók is: – Nagyítás, pásztázás, információlekérdezés egyes rétegekről egy kattintással – Úthálózat illetve légifotó megjelenítése (ezeket méretaránytól függően is megjeleníthetjük) Bevetés irányítás támogatása – országos és helyi szinten Az Egyesült Államokban már gyakorlatban használt rendszerben számos katasztrófahelyzetben van lehetőség az országos szinten való együttműködésre. Bizonyos helyzetekben például a meteorológiai szolgálat másodperces frissítéssel szolgáltat kiértékelt meteorológiai adatokat. Ugyanakkor a katasztrófa pontos helyszínére nagyítva számos a bevetés irányítás gyors döntéshozatala szempontjából fontos adat jeleníthető meg:

1. ábra. Térképi alapfunkciók és rétegkezelő

– Rendvédelmi szervek járműveinek helye és mozgása (rendőrség, tűzoltóság, mentők stb…) – Közlekedési kamerák helye és aktuális képe VÉDELEM 2009. 1. szám ■ informatika

15

2. ábra. Aktuális szélerősség, és szélirány 3. ábra. Bevetés irányítás rendszer felülete helyi szinten – Pl.: egy veszélyes anyag szállító tartálykocsi szivárgásának helye és kiáramlott veszélyes anyag hatásterülete, a tervezett útlezárások, befogadóhelyek, ajánlott szállítási - kimenekítési útvonalak – A bevetett ill. bevetéshez tartó tűzoltóautók pillanatnyi helyzete – A vegyi anyag által szennyezett terület (meteorológiai adatok is figyelembe véve) – Evakuálni kívánt terület

Az EDR rendszer bevezetésével a szervezetek rádiókommunikációja belépett a digitális korszakba. A bevetés irányítás új, XXI. századi megközelítését a térinformatikai alapú bevetés irányítás jelenti, amelynek a legmodernebb változata a web felületen keresztül elérhető információkkal szolgálja ki a döntéshozókat.

Oláh Attila ügyvezető igazgató ESRI Magyarország Kft.

ISO 901:2000 Nyilvántartási szám: 503/0804

Tûzvédelmi Szolgáltató Kft. ● tûzvédelmi szolgáltatást,

(feszítõvágók stb.) és pneumatikus emelõpárnákat,

✘ Az EWS német tûzoltó védõcsizmákat, ✘ A TUBEX angol habgenerátorokat, ✘ A PULVEX ABC EURO tûzoltóport, ✘ A PROCOVES tûzoltó-és munkavédelmi kesztyûket. ✘ Ziegler tûzoltójármûvek és felszerelések teljes skálája

● tûzvédõ anyagokat, ● bevonatokat, ● tûzoltó készülékeket, ● tûzvédelmi eszközöket, ● felszereléseket, ● tûzoló készülékek, felszerelések

ellenõrzését, javítását,

egy helyrõl

✘ A FINIFLAM német tûzoltó habképzõ anyagokat, ✘ A Holmatró holland hidraulikus mentõszerszámokat

● faanyagvédõ szereket, ● tûzgátló ajtókat

PIRO-VÉD Kft. 1071 Budapest Hernád u. 40. Telefon: (1) 461-0109 Rádiótelefon: (30)952-9352 E-mail: [email protected]

16

INFORMATIKA ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

15 év

1102 Budapest, Szent László tér 20. Tel./fax: 260-9163 Telefon: 433-2475 E-mail: [email protected] Web oldal: www.piro-ved.hu

Piro-véd a tûztõl véd!

t a n u l m á n y

zelhetetlen. (Néhány gyártó vagy a gyártó képviselete, kedvező áron kölcsönbe is adja ezeket az eszközöket. Érdemes tehát előre tájékozódni a lehetőségekről.)

Szűts Jenő

A lángérzékelők üzembe helyezése, karbantartása A következőkben megpróbáljuk összefoglalni a lángérzékelők üzemképesség és érzékenység ellenőrzésének legelterjedtebb módszereit, berendezéseit, végül az eszközök üzembe helyezésekor és karbantartásakor elvégzendő feladatokat ismertetjük. Üzemképesség ellenőrzése A feladatok mindkét esetben nagyjából azonosak, azzal a különbséggel, hogy üzembe helyezéskor még biztosan tiszták a lángérzékelők optikai felületei (ablak, lencse), és érzékenységük is a gyári beállításoknak és adatoknak megfelelő. Ugyanez már nem tételezhető fel természetesen, akár egy fél évvel később elvégzett felülvizsgálat, karbantartás során sem. Ebből következően a tűzjelző rendszerek érzékelőinek ellenőrzésével foglalkozó külföldi irányelvek azt írják elő, hogy az érzékelőkbe beépített működőképesség ellenőrzési lehetőségek csak a rendszer üzembe helyezésekor alkalmazhatók, hiszen ekkor az érzékelők és optikájuk tiszta, érzékenységük a gyári beállításoknak megfelelő. A későbbi karbantartások során már azt is ellenőrizni kell, hogy az adott tűzjellemző (vagy annak hatása) képes-e egyáltalán eljutni az érzékelőhöz, és kívülről jelzésbe hozni azt. Ez a feltétel egy olyan eszközzel képzelhető el, mely képes kívülről, az adott tűzjellemzőhöz hasonló stimulust létrehozni. E feltételnek megfelelő üzemképesség ellenőrző eszköz: 1. füstérzékelők esetében: pl. egy hordozható mesterséges füstvagy aeroszol generátor (pl. NoClimb Solo330+SoloA3: univerzális füstérzékelő ellenőrző fej és aeroszol), 2. hőérzékelők esetében: pl. egy - lehetőség szerint hordozható és akkumulátoros táplálású - kellően magas hőmérsékletet létrehozó egység (pl. Solo461: univerzális akkumulátoros hőérzékelő ellenőrző fej), míg 3. lángérzékelők esetében egy olyan egység, mely az adott lángérzékelőnek megfelelő hullámhosszakon kellő intenzitású és megfelelő periodicitású (ld. lobogás) sugárzással képes az érzékelőt jelzésbe hozni. Ez az ellenőrző eszköz általában gyártó és típusfüggő, hiszen mind az észlelési hullámhosszak, mind az adott szűrők kimeneti jeleire vonatkozó komparálási szintek, valamint az érzékelők belső kiértékelő algoritmusai egyediek (pl. Spectrex 20/20-31x). A lángérzékelők működőképességének ellenőrzésére szolgáló egységek azon túl, hogy gyártó és típusfüggőek, nem is olcsók, az érzékelők árának 2-3-szorosával kell kalkulálnunk. Ennek oka egyrészt egyediségükből, másrészt abból adódik, hogy magát az ellenőrző egységet is robbanásbiztos kivitelben kell elkészíteni, hiszen a lángérzékelők döntő többsége ilyen viszonyok között kell, hogy üzemeljen. Ezzel tehát már a tervezéskor illetve a rendszer telepítésére vonatkozó ajánlat adásakor is számolnia kell a tűzjelző rendszer telepítőjének, hiszen teljes értékű üzembe helyezés vagy karbantartás korrekt ellenőrző egység nélkül elkép-

Beépített ellenőrzési lehetőség (bit: built-in-test) A legtöbb lángérzékelő gyártó palettáján találhatók olyan érzékelők, melyek beépített üzemképesség ellenőrzési lehetőséggel is rendelkeznek. Érdemes az érzékelők adatlapját vagy kézikönyvét tüzetesen megvizsgálni, hiszen gyakran csak ezekből derül ki, hogy pontosan mit is takar ez a funkció. • Sajnos a legtöbb esetben az automatikus vagy külső jellel indítható ellenőrzés csak az érzékelő elektronikáját és/vagy optikai felületének tisztaságát képes ellenőrizni. Ez természetesen nem tekinthető teljes üzemképesség ellenőrzésnek. • Léteznek azonban drágább érzékelők, melyek beépített sugárforrásuk (vagy több érzékelő elemet magába foglaló érzékelők estén, sugárforrásaik, azaz megfelelő hullámhosszúságon sugárzó LED-jük vagy LED-jeik) segítségével képesek az érzékelő elemeik működőképességét saját maguk is ellenőrizni. Ez már egy korrektebb ellenőrzési módszer, de ha nem párosul az optikai felületek tisztaságának ellenőrzésével, akkor nem sokat ér, hiszen arra nem ad választ, hogy az érzékelő ugyanilyen külső hatásra is képes lesz-e majd jelezni. • A beépített működőképesség ellenőrzés egy újabb formája, amikor az érzékelő nem automatikusan, és nem is külső jel hatására lép teszt állapotba, hanem felismerve a hozzá tartozó külső ellenőrző egység által kisugárzott speciális hullámhossz-intenzitás-periodicitás mintát. Ebben az esetben az ellenőrzés teljes értékű, hiszen az érzékelőt egy külső, a valós lánghoz hasonló stimulussal hozzuk jelzésbe, ezáltal ellenőrizve az optikai felületek tisztaságát, sugárzás érzékelőjét vagy érzékelőit és elektronikáját. Ez a módszer nem csak a tűzjelző rendszer üzembe helyezésekor, hanem a karbantartások során is alkalmazható. A Spectrex SharpEye család érzékelőinél a beépített ellenőrzési lehetőség (vagy BIT) a 20/20xB típusjelű eszközöknél található meg. Az érzékelő beállításától függően kiválaszthatjuk, hogy az ellenőrzés automatikusan, kb. 60 percenként (automatikus teszt), vagy csak egy külső, hardver jel hatására történjen meg (kézi teszt). Ez a beépített ellenőrzési módszer teszteli az érzékelő elektronikáját, a beépített sugárzás érzékelők jóságát és az érzékelő ablakának tisztaságát. Szintén DIP kapcsolón vagy programozottan kiválasztott beállításokkal határozhatjuk meg, hogy az üzemképesség ellenőrzés eredménye, azaz, hogy az érzékelő működőképes vagy hibás, milyen módon jelenjen meg a kimenetein. • Az automatikusan végrehajtott ellenőrzések esetén az érzékelő csak akkor vált állapotot és jelez hibát, ha valamilyen rendellenességet talált az önellenőrzés során. • A külső jel hatására indított kézi ellenőrzés esetén választhatunk, hogy az érzékelő kimenetei kövessék az ellenőrzés eredményét, azaz sikeres ellenőrzés esetén riasztási állapotot mutassanak, vagy csak az érzékelő hibáját jelezzék a kimeneteken, ha az ellenőrzés sikertelen volt. Az előbbi beállítás esetén ügyelni kell arra, hogy ha a lángérzékelőnk jelzése valamilyen kritikus beavatkozó egységet vagy oltórendszert indít, akkor csak azután indítsuk az ellenőrzést, miután a megfelelő kimenete(ke)t lekötöttük vagy letiltottuk. VÉDELEM 2009. 1. szám ■ TANULMÁNY

17

A SharpEye család érzékelőinél a beépített ellenőrzési lehetőség csak a rendszer üzembe helyezésekor használható, hiszen azt nem képes teljes bizonyossággal ellenőrizni - bár az optikai felület tisztaságát is teszteli -, hogy a tűzből származó sugárzás eljut-e az érzékelőig. Arra mindenesetre jól használható, hogy szennyezett, ipari környezetben azonnal jelezze, ha az optikán lerakódó szennyeződések miatt az érzékelő már túl érzéketlenné válik. A tűzjelző rendszer karbantartásakor tehát valamilyen más módszerre van szükségünk a lángérzékelők üzemképességének ellenőrzéséhez. A lángérzékelők üzemképességének ellenőrzése A lángérzékelők korrekt és a karbantartások során is alkalmazható üzemképesség ellenőrzéséhez tehát egy olyan berendezés kell, mellyel egy olyan, a valós lánghoz hasonló és az adott érzékelő észlelési algoritmusához igazodó sugárzás mintát tudunk produkálni, melynek hatására az érzékelő riasztásba kerül. A berendezés használatával a lángérzékelők a tűz kockázata nélkül ellenőrizhetők. Az ilyen ellenőrző berendezés, mint azt már korábban is említettük, gyártó és típusfüggő, ebből következően nem egy olcsó eszköz. Érdemes tehát már a tervezési illetve az ajánlat adási fázisban ennek bekerülési vagy bérleti árával kalkulálni, hiszen teljes értékű üzemképesség ellenőrzést csak ezzel lehet elvégezni. A Spectrex többfajta ún. tűz-szimulátor egységet ajánl a SharpEye család eszközeihez. A tűz-szimulátorok beépített akkumulátorokkal és megfelelő nyomásálló tokozattal rendelkeznek, így robbanásveszélyes területeken is alkalmazhatók. Az akkumulátorok és az akkutöltő egység a tűz-szimulátorok tartozékai. A tűz-szimulátor használata 1. Célozzuk meg az optikai irányzóval az érzékelő felső élének közepén levő célkeresztet. 2. Tartsuk a tűz-szimulátort a lángérzékelőtől legalább 50 cm távolságba (megengedett max. távolság ld. 9. és 10. táblázat). 3. Nyomjuk meg a működtető gombot egyszer. A tűz-szimuláció kb. 20 másodpercig tart. Ez alatt az idő alatt a lángérzékelőnek Tűzjelzés állapotba kell kerülnie. 4. A következő érzékelő ellenőrzése előtt tartsunk legalább 20 másodperc szünetet. Figyelem: Robbanás veszélyes területen soha ne nyissuk ki a tűz-szimulátort, még akkumulátor csere miatt sem! Ha érzékelőnk a megadott időn belül nem kerül tűzjelzésbe a tűz-szimulátor jelének hatására, akkor áramtalanítsuk az érzékelőt, ezután oldószeres majd tiszta vízzel tisztítsuk meg az ablakát. Ha az ablakon nedves por vagy piszok rakódott le, akkor először törüljük le nedves oldószeres ruhával, majd öblítsük le tiszta vízzel. Végül ellenőrizzük újra a működését a tűz-szimulátorral. A lángérzékelők érzékenységének ellenőrzése Bizonyos típusú lángérzékelőknél lehetőség van aktuális érzékenységük megjelenítésére, kiolvasására. Általában persze 18

TANULMÁNY ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

nem konkrét érzékenység értékekről van szó, hanem a gyárilag beállított értékhez viszonyított relatív eltérésről, melyet az érzékelő LED-jein vagy számítógépre beolvasva lehet megjeleníteni speciális kezelés után. Gyakoribb azonban, hogy erre az érzékelők maguk illetve gyártóik nem adnak semmilyen lehetőséget, így a karbantartónak kell kitalálnia valamit. Az egyik lehetséges, bár nem hivatalos és nem hiteles módszer, ha erre a célra az érzékelőhöz alkalmazandó tűz-szimulátort használjuk, és összehasonlító ellenőrzéseket végzünk mind az üzembe helyezéskor, mind a későbbi karbantartások során. 1. Ellenőrizzük a lángérzékelőt a hozzá rendszeresített tűzszimulátorral a tűzjelző rendszer üzembe helyezésekor. Jegyezzük fel, mi volt az a maximális távolság, ahonnan még be tudtuk jeleztetni az érzékelőt. 2. Ellenőrizzük a lángérzékelőt a hozzá rendszeresített tűzszimulátorral a tűzjelző rendszer későbbi karbantartásai során. Jegyezzük fel, mi volt az a maximális távolság, ahonnan még be tudtuk jeleztetni az érzékelőt. 3. Hasonlítsuk össze az üzembe helyezéskor (illetve a korábbi karbantartáskor) és a jelenlegi karbantartáskor kapott távolság értékeket. Ha az eltérés meghaladja a 20%-ot, mindenképpen tisztítsuk meg az érzékelő ablakát a gyártó utasításainak megfelelően. Figyelem: • Az érzékelők tisztítását mindig kikapcsolt, feszültség mentesített állapotban végezzük el! • Robbanásveszélyes területen kerüljük el a sztatikus feltöltődés lehetőségét. Az ellenőrzéseket lehetőleg • teljesen feltöltött állapotban levő akkumulátorokkal (tűzszimulátor), • mindig ugyanazzal a tűz-szimulátor egységgel és • azonos körülmények között végezzük (azonos fény-, zavartsági illetve szennyezettségi viszonyok között). Az elvégzendő feladatok összefoglalása Általánosan betartandó biztonsági óvintézkedések a karbantartás során: • A lángérzékelők karbantartását csak megfelelően szakképzett, a tűzjelző berendezések telepítésére és karbantartására jogosító szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező személy vagy szervezet végezheti. • Mindig kövessük a kézikönyv utasításait, és a gyártó által megadott specifikációknak és rajzoknak megfelelően járjunk el! • Ne tegyük ki az érzékelőt semmilyen káros sugárzásnak, kivéve, ha ezt ellenőrzési célból tesszük! • Ne nyissuk ki (ne szedjük szét) az érzékelőt vagy a tűzszimulátort működés közben, főleg ne tegyük ezt robbanás veszélyes területen! • A beállító DIP kapcsolókon kívül ne nyúljunk az érzékelők belső elektronikai részéhez! • A karbantartási munkák előtt kössük le vagy tiltsuk le a lángérzékelőnk által vezérelt eszközöket (pl. oltó vagy más, kritikus beavatkozást ellátó kimenetet)! Szűts Jenő, műszaki vezető Promat Elektronika, Budapest

Elvégzendő feladatok listája a lángérzékelők üzembe helyezésekor és karbantartásakor Üzembe helyezés

Felülvizsgálat - karbantartás

1.

Ha a lángérzékelő egy kritikus beavatkozó eszközt vagy automatikus oltórendszert is indít, akkor gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrzés miatti jelzés a kimenetet ne indíthassa (pl. ideiglenes lekötés, tiltás, műterheléssel történő lezárás).

2.

Ellenőrizni kell, hogy az érzékelő látómezőjén belül nincs-e zavaró tárgy, ami egy kialakuló tűz jelzését meggátolhatná. Ha igen, értesíteni kell az üzemeltetőt, hogy a zavaró tárgyat, berendezést távolíttassa el.

3.

Ellenőrizni kell, hogy az érzékelő látómezőjén belül nincs-e Ellenőrizni kell, hogy az érzékelő látómezőjén belülre nem került-e zavaró sugárforrás, ami az érzékelőt tévesen bejeleztethetné. Ha olyan zavaró sugárforrás, ami az érzékelőt tévesen bejeleztethetné. igen, értesíteni kell az üzemeltetőt, hogy szüntesse ezt meg. Ha igen, értesíteni kell az üzemeltetőt, hogy szüntesse ezt meg.

4.

Ellenőrizni kell, hogy az érzékelő stabilan van-e felszerelve, a hozzámenő kábelek nem sérültek-e.

5.

Ellenőrizni kell, hogy az érzékelő látómezőjén belülre nem került-e olyan zavaró tárgy, ami egy kialakuló tűz jelzését meggátolhatná. Ha igen, értesíteni kell az üzemeltetőt, hogy a zavaró tárgyat, berendezést távolíttassa el.

Üzemképesség ellenőrzés a. Beépített működőképesség ellenőrzéssel: Csak abban az esetben, ha az érzékelő rendelkezik olyan beépített ellenőrzési lehetőséggel, mely az optikáját és elektronikáját teljes körűen ellenőrzi. (Ehhez tüzetesen meg kell vizsgálnia az érzékelő kézikönyvét!)

- (Karbantartáskor a beépített működőképesség ellenőrzési lehetőség nem elegendő!)

b. Külső ellenőrző eszközzel, mely az adott érzékelő riasztásjelzéséhez szükséges stimulus (hullámhossz, intenzitás, periodicitás, időtartam stb.) létrehozására képes. c. Valós (vizsgálati) tűzzel: Csak abban az esetben alkalmazható, és akkor is csak kellő gondossággal, ha a védendő terület nem robbanás veszélyes. A tűz típusa és mérete lehetőleg feleljen meg az adott területen várható tűznek. 6.

Az érzékenység ellenőrzés – (Általában nem szükséges, ha az érzékelő beállításai megfelelnek a tűzjelző tervben specifikált értékeknek. De érdemes elvégezni egy külső ellenőrző eszközzel, mely az adott érzékelő riasztásjelzéséhez szükséges stimulus (hullámhossz, intenzitás, periodicitás, időtartam stb.) létrehozására képes. Fel kell jegyezni, hogy az érzékelőt milyen max. távolságból lehetett jelzésbe hozni.)

7.

Külső ellenőrző eszközzel, mely az adott érzékelő riasztásjelzéséhez szükséges stimulus (hullámhossz, intenzitás, periodicitás, időtartam stb.) létrehozására képes. A most kapott (távolság, azaz érzékenység) értéket össze kell hasonlítani az üzembe helyezéskor illetve az előző karbantartáskor kapott távolság értékkel. Már kisebb eltérés esetén is érdemes megtisztítani az érzékelő optikai felületeit a gyártó utasításainak megfelelően, majd újra el kell végezni a fenti ellenőrzést.

Helyreállítás Rögzíteni kell az elvégzett ellenőrzéseket és tapasztalatokat az üzembe helyezési dokumentumban, majd vissza kell állítani az esetleges lekötéseket, tiltásokat, el kell távolítani a műterheléseket.

Rögzíteni kell az elvégzett ellenőrzéseket és tapasztalatokat a karbantartási naplóban, majd vissza kell állítani az esetleges lekötéseket, tiltásokat, el kell távolítani a műterheléseket. A Karbantartási napló bejegyzéseinek tartalmazniuk kell: • az érzékelők típusát, a telepítés dátumát, a telepítő szervezet

adatait, valamint minden egyes ellenőrzésnél • az elvégzett művelet (pl. ellenőrzés, tisztítás, javítás, csere stb.)

leírását, dátumát, és a karbantartó azonosítóját.

VÉDELEM 2009. 1. szám ■ TANULMÁNY

19

k u t a t á s

Mit mértek? •

Heizler György

Épülettűz kísérlet Prága mellett A Prágai Műszaki Egyetem szervezésében és több építőanyag gyártó cég közreműködésével -2008 szeptember 18-án - egy 18x12x4 méteres épületben végeztek égetési kísérletet a Prága melletti Mokrsko-ban. A tűzteszt fő célja a hőmérséklet és a tűzállóképesség közötti kapcsolatot vizsgálata volt. Ennek érdekében a nem éghető anyagú szerkezetekből épített objektumot szabványos tűzhatásnak tettek ki és közben mérték a szerkezetek viselkedését.

A panelok borításának állóképességét, a hőszállítást a trapéz lemezekből és szendvics panelokból álló falakon. • Az anyag viselkedését a hűtő fázisban és a tűz után. • A hőmérsékletet, a páratartalmat és a tűzterjedés esetén meglévő nyomást/feszültséget. • 136 termoelemet szereltek be az épületbe, ahol gázok (12), szerkezeti kapcsolódások (31), másodlagos tartók (13), falak (9), lemezek (14) és körülzárt hely (56) hőmérsékletét mérték. • A deformációkat 10 ponton mérték egy lelátóról, és geodéziai méréseket végeztek egy toronyból 6 ponton. • 5 video és 3 hőkamera vette fel a szerkezet viselkedését és a hőmérséklet változását. Az épületterhelését úgy állapították meg, hogy a mechanikai nyomás túlmutat az általános közigazgatási épületekre tervezetteken. A 3,0 kN/m2 változó nyomást 70 db, darabonként 900 kg súlyú kőzuzalékos zsákkal imitálták. A tűzterhelés 620 MJ/ m2, ez túllépi az általános közigazgatási épületek tűzterhelését. (420 MJ/m2) Az épület szellőzése a hasonló épületek nyílászáróit követi, az ablakoknak 1 m-s párkányuk volt, magasságuk 2,54 m, hosszuk 8 m. Üveget nem raktak be. A tervezett maximális gáz hőmérséklet 1057 oC volt. Mi történt?

A kísérleti épület kialakítása A tűzteszt fő célja volt, hogy a hőmérséklet és a tűzállóképesség közti kapcsolatot vizsgálják. Ennek érdekében felépítettek egy 18 m hosszú, 12 m széles és 4 m magas épületet, amelyet emeletes irodaépületként szimuláltak és ennek megfelelő terhelést raktak a födémre. Az épületbe különböző védelemmel ill. védelem nélküli tartószerkezeteket építettek be. A védelemmel ellátott tartószerkezetek döntően Promat lapos védelmet kaptak. • A tűzvédett oszlopok HEB 180 szelvényből álltak. • Az IPE védelemmel ellátott acél I gerenda 6 ill. 9 méteres volt, a falak tetején áthidalóként, valamint az épület középpontjában álló tartó gerenda és a külső falak között. • A rajzon jelölt AS gerenda, egy könnyített acél I gerenda, az 1 – 3 – B – 1B pontok által határolt tér áthidalói. • A CS jelű, alul bordázott beton gerenda a 2B – B – C – 1B pontok közötti tér áthidalói. • Az S21 – S5 jelű részt a 9000x1200 mm méretű üreges beton áthidaló panelek (Spiroll) fedték. A falak anyagát is többféle szerkezet közül választották ki. • W1 – Rockwool szendvicspanel fal, amely acéllemezek között ásványgyapot szigetelést tartalmaz. • W2 - Kingspan falpanel. • W3 – betonfal. A cél az volt, hogy a normatív tűzterhelésnek kitett épületben vizsgálják az egyes épületszerkezetek viselkedését és ezek egymásra hatását. A panelok borításának állóképességét, a hőszállítást a tarpéz lemezekből és szendvics panelokból álló falakon, az integrált tűzvédelmi tervezés fejlesztéseit, beleértve a hűtést és az anyag viselkedését a hűtő fázisban és a tűz után. A betonos és bevakolt falon megmérték a hőmérsékletet, a páratartalmat és a természetes tűzterjedés esetén meglévő nyomást/feszültséget. 20

KUTATÁS ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Láthatóan hosszabb időt vett igénybe a teljes égés kialakulása és bizonyos ingadozások is voltak az égés intenzitásában. Ezek döntően a kétoldali gyújtás sikerességétől függtek. • 14. perc, 550 °C - az egész faanyag intenzíven ég. • 22. perc, 675 °C - a könnyített, védelem nélküli acélgerendák(belsők) kezdenek ereszkedni. • 24. perc, 780 °C - a baloldali részen a „betontakarás” pattogva elkezd leválni, látszik a vasalat. • 30. perc, 798 °C – a könnyített acélgerendák 20 cm-t behajolnak. • 35. perc, 820 °C – látható, intenzív betonpattogzás, repkednek a levált részek. • 36. perc, 796 °C – hallatszik a felső acéllemezek pattogása. • 48. perc, 912 °C – a tető mentén, a burkolt szerkezetek hézagainál intenzív füstfejlődés. • 52. perc, 922 °C – a láng intenzitása csökkent, acélgerendák behajolva . • Az 57. percben elérte az 1375 °C fokot és a • 68. percben elromlott a mérőműszer, a • 61. percben beomlott 1 – 3 – B – 1B pontok által határolt teret tartó könnyített acél I gerenda, ezután, • a szélső tartóoszlop elveszítette tartóképességét és • az AS jelű gerendák által tartott födém leszakadása magával rántotta az S21 – S5 jelű részt a 9000x1200 mm-es üreges beton áthidaló paneleket, oly módon, hogy a panelek másik vége fent maradt a tartófalon. • A tartószerkezetek leomlása magával rántotta a szerelt falakat, amelyek azonban láthatóan képesek voltak a tűznek ellenállni, nem égtek. • A vasbeton falak állva maradtak, azonban a magas hőmérséklettől az acél betontakarása megszűnt, felülete levált.

Érces Ferenc A hőmérséklet alakulása a valóságban

Gondolatok a Mokrsko-i tűzteszten tapasztaltakról A tűzteszt egyik célja az egyes épületszerkezetek viselkedésének és egymásra hatásának vizsgálata. A szimulált irodaépület alkotói ezért arra törekedtek, hogy a napi gyakorlatban előforduló épületszerkezetek és szerkezeti csomópontok közül minél többet alkalmazzanak. A kísérlet eredményességét nagyban befolyásolta, hogy igyekezetük sikerrel járt.

Miből épült fel a kísérleti „emeletszint”? A függőleges teherhordó szerkezeteket védelemmel ellátott acéltartók, illetve vasbeton szerkezetek alkották. A pillérek Rockwool szigetelőanyag és Promat lap kombinált védelmet kaptak, míg a teherhordó falszakaszok monolit vasbetonból készültek látszóbeton, vakolatlan felülettel. A pillérek merevítő elemei szintén kombinált védelemben részesültek. A vízszintes teherhordó szerkezetek az alábbiak szerint alakultak: A vízszintes főtartók, ún. mestergerendák, amelyek a háromféle födémtípust tartották, burkolt védelemmel ellátott acélgerendákból készültek, 6,0 és 9,0 méteres fesztávban. A háromféle födémtípus közül kettő alulbordás, I acélgerenda tartószerkezetű egy, pedig előre gyártott vasbeton panel szerkezetű kialakítást kapott. Az I acélgerendák közül az egyik mezőben könnyített, védelem nélküli tartógerendákat, míg a másik mezőben bordázott, védelem nélküli (valószínűleg) túlméretezett gerendákat építettek be. A gerendás födémszakaszok rétegrendjei hagyományosnak mondhatók, gerendákon trapézlemez, majd ezen hossz-fővassal és hegesztett acélhálóval megerősített monolit beton helyezkedett el. (2. kép) A szakipari szerkezetek között különböző szendvicspaneleket találhattunk, így Rockwool szendvicspanelt, illetve Kingspan falpanelt. A falakban levő kőzetgyapot hőszigetelő anyag szinte sértetlen

Az összeomlást követően az Ytong falazat és a kőzetgyapot falpanelek szinte sértetlenek maradtak, a túlméretezett védelem nélküli acéltartók is kevés elváltozást mutattak. A Rockwool szigetelő és Promat lemez együttes acélvédelmével ellátott tartókon ugyancsak nem látszottak sérülések. Heizler György tű. ezds. Bővebben - Védelem Online: http://www.vedelem.hu/files/UserFiles/File/konf2008/dobogoko/ tuzteszt.ppt http://www.vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek &hirazon=414

Több épületszerkezetet és szerkezeti csomópontot alkalmaztak VÉDELEM 2009. 1. szám ■ kutatás

21

Hogyan viselkedtek a különböző szerkezetek?

A gerendás födémszakaszok rétegrendje

A hő hatására a betontakarás lepattogzott

Az épület (szint) összeomlása 60 perc után következett be a könnyített, védelem nélküli I acéltartók ekkor „megadták” magukat. A szerkezeti csomópontok kialakítása következtében ezek a tartók egyrészt magukkal rántották a rájuk merőlegesen álló és velük, csavaros kötéssel összekötött mestergerendákat, amelynek eredményeként az ezeken rögzítés nélkül támaszkodó vasbeton födémpanelek is lezuhantak. Másrészt magukkal rántották az épület külső függőleges védett acél tartópilléreit és az ezeken lévő falpaneleket. Megfigyelhető volt, hogy a könnyített acélgerendák csak a beton födémet is tartó mestergerendákat szakították le, a mellette lévő, szintén alulbordás, acélgerendás födémet tartó gerendát nem. Ennek oka a csomóponti kialakításban keresendő, míg a vasbeton panelek rögzítés nélküli kapcsolata „engedte” a mestergerendának a kifordulást, addig a túlméretezett acél I tartógerendák befogott beépítésük következtében azt meggátolták. Általánosságban elmondható, hogy a kombinált védelemmel ellátott valamennyi tartó és merevítő szerkezet sérülés nélkül bírta/állta a tűzterhelést, a tűz hatását! Tanulságos volt a tűz lefolyása, hullámzó intenzitása, a két nagy nyílás okozta légáramlások hatása. A viszonylag nyugodt, szélcsendes időjárási viszonyok ellenére a nagyméretű nyílásokon be- illetve kiáramló levegőmennyiség csekély, alig érzékelhető mozgása jelentős hatást gyakorolt a tűz alakulására, folyamatosan változó intenzitására. Jól érzékelhettük a sokak által „erősnek” tartott, vakolat és egyéb védelem nélküli vasbeton falszerkezet gyengeségét, a tűzzel szembeni viselkedését, amit az égés folyamán pattogó hangok egyre erősödő, sűrűsödő száma is jelzett, majd a beomlást követően már látható erős felületi károsodás is mutatott. A szerkezet tűzzel érintkező felületén a hő hatására a betontakarás lepattogzott, a vasszerelés is megjelent. (3.kép) Nagyon jól vizsgáztak a szakipari szerkezetek, a szendvicspanelek. A teszt teljes lefolyásáig, károsodástól mentesen ellenálltak a tűz, a hő hatásának. Érdekes tapasztalat a túlméretezett, védelem nélküli bordázott acéltartó I tartók tűzzel szembeni ellenállása. A 60 percen keresztül tartó tűzterhelés után, néhány centiméteres lehajláson kívül a mestergerenda kifordulási próbálkozása által okozott alakváltozáson kívül más károsodás szemmel nem látható. (4. kép) A tűzteszt azon célját elérte, hogy tanulmányozhattuk/tanulmányozhatjuk az egyes épületszerkezetek viselkedését és egymásra hatását. Prága mellett, gyönyörű környezetben is beigazolódott, hogy az épületek tervezése során a tűzvédelem nem csupán műszaki leírás készítéséből kell, hogy álljon. Egy épület tervezésénél, kivitelezésénél jogos elvárás, hogy annak minden eleme a szükséges és megfelelő tűzvédelmi paraméterekkel bírjon, a tartószerkezetek kapcsolata ne csak az adott csomópontra, hanem a teljes épületre vonatkozóan átgondolt kialakítású legyen.

A túlméretezett, védelem nélküli bordázott acél I tartók a tűz után 22

KUTATÁS ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Érces Ferenc tű. ezredes, főosztályvezető Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, Budapest

t e c h n i k a

Szabó Imre

Az új Rosenbauer műszaki mentőszerek

Palfinger daru: 1180 kg, de elbírom

Közbeszerzési eljárás eredményeképpen a Rosenbauer gyár 3 db középkategóriájú műszaki mentőgépjármű szállítására kapott lehetőséget. A járművek utolsó ellenőrző vizsgálatára december első napjaiban került sor a gyártó leondingi telephelyén és a közelében lévő tesztpályán.

Középkategóriájú műszaki mentőszer A Mercedes 1329 AF / 4x4 típusú, összkerékhajtású alvázra épített középkategóriájú műszaki mentőszer 1+1 fő szállítására alkalmas. A 210 kW teljesítményű, 1120 Nm nyomatékú EURO IV motor megfelelő dinamikát biztosít a gépkocsi számára, melynek végsebessége 100 km/h. A járműveken hátsó beépítésű, Palfinger PK 11001 C típusú hidraulikus rakodódaru, beépített 30 kVA-es generátor, állandó vonóerejű ROTZLER Treibmatic TR 030 típusú csörlő, valamint fényárbóc van. A beépített generátor a csörlővel és a rakodódaruval egyszerre is működtethető. Érdekességük, hogy a rögzítő fék nem csak a hátsó tengelyen lévő, hanem valamennyi kerékre hat.

Oldaldőlés vizsgálata: 31,5 fok

Terhelés vizsgálatok A vizsgálatok alapvetően a tenderben, illetve a szabványokban rögzített paraméterek ellenőrzésére irányultak. Ellenőrizték a jármű főbb méreteit, terepszögeit, fordulókörét, valamint tömegadatait. A mérések azt mutatták, hogy a mentőszer paraméterei csak kedvező irányban térnek el a vállaltaktól. A funkciópróba során a jármű, a beépített rendszerek, a málhatér kialakítás és a málházott felszerelések kerültek górcső alá. A megállapítás: a málhafelszerelések csoportosítva, jól áttekinthető módon kerültek elhelyezésre, biztonságosan rögzítettek, s a lehetőségekhez képest könnyen kivehetők-betehetők. A magasabban lévő felszerelések esetén ehhez segítséget nyújtanak a megfelelően elhelyezett fellépők is. A beépített rendszerek teljesítménymérése közül a csörlő és a hidraulikus rakodódaru vizsgálata érdemel figyelmet. A csörlő mérőhely lelke egy 20 tonna méréshatárú elektronikus dinamométer, mely nagy pontossággal képes erőmérésre. A

31,5 fok - hátulról is félelmetes, de biztonságos mentőszer csörlőjének húzóereje a tenderben szereplő 5,9 tonnával szemben 6,4 tonna húzóerővel bírt. A leállított motor mellett a húzóerő megtartása is megfelelő volt. Összességében a csörlőberendezés jól vizsgázott! A daru esetében csak egy gyors funkciópróbára, valamint emelőnyomaték ellenőrzésre került sor, mivel a teljes értékű vizsgálata és minősítése megfelelő vizsgálóintézeti körülményeket igényel. A funkciópróba VÉDELEM 2009. 1. szám ■ TECHNIKA

23

tartható. Ez idő alatt káros lengések nem jelentkezhetnek. A gyári próbamesternek köszönhetően ez a vizsgálat nagyon látványossá vált. A körözés során ugyanis olyan sebességet ért el, hogy a mentőszer motorhangjával az oldalcsúszásban lévő gumiabroncsok hangja gyakorlatilag versenyben volt. Egy előre nem tervezett apró incidens miatt lehetőségünk volt azt is nyugtázni, hogy a határsebességgel körpályán való haladásból egyenes irányú haladásra váltó mentőszer nem veszti el a stabilitását akkor sem, ha hirtelen újabb irányváltoztatásra és fékezésre kényszerítik. (Természetesen ez azért nem csak jármű, hanem gépkocsivezető függő is!) Szarvas-teszt A málhatér jól áttekinthető érdekessége annak ellenőrzése volt, hogy a daru képes-e a felső kezelőállásban tartózkodó kezelőt a darugémmel elérni, s neki esetleg súlyos sérülést okozni. Természetesen a mentőszerre épített Palfinger rakodódaru biztonsági berendezései érzékelik azt, hogy a felső kezelőállásban tartózkodik valaki, s nem engedélyeznek olyan gémmozgást, amely ezen személy sérülését okozná. Az átfogó daruminősítés a Magyarországra szállítást követően, a TÜV Nord–KTI-nél lesz végrehajtva. Oldaldőlés vizsgálata A telephelyen elvégezhető mérések csúcspontja a statikus oldaldőlés vizsgálata. Ennél a vizsgálatnál a gépkocsi egy billenthető rámpára áll, a billentés irányával ellentétes oldalon lévő kerekei alá terhelésmérők kerülnek, majd elkezdődik a rámpa billentése. A tender követelményeinek megfelelően a billentés mindaddig folytatódik, amíg a legkisebb kerékterhelés 500 kg-ra csökken. Ekkor a rámpán mért dőlésszög nem lehet kevesebb, mint 25o. A mentőszernek ezen a fronton sincs szégyenkezni valója! A tenderben megkövetelt 25o-kal szemben 28,5o-ot mutatott a döntőrámpán elhelyezett műszer. Ekkor maga a jármű 31,5o-os állásban volt, de a stabilitásvesztéshez még közel 2o-ot kellene dönteni a járművön. Irány a próbapálya A hagyományos vizsgálatok és ellenőrző mérések után, elindultunk a St. Valentinban található gépjármű próbapályára. Ez az út egyben alkalmat teremtett arra is, hogy a műszaki mentőszer járműves tulajdonságait közúton teszteljük. A St. Valentini próbapályán megtalálható minden kiépített és természetes akadály és vizsgálóhely, amely csak szükséges lehet az autó meggyötréséhez. A terület biztosította a lehetőséget az úgynevezett dinamikus próbákhoz. Kezdetnek a végsebesség és a gyorsulás mérése történt meg, melyet a fékezés alatti stabilitásvizsgálat követett. A „bemelegítő” tesztek után a körpálya vizsgálat következett. A vizsgálat lényege, hogy meghatározott átmérőjű körpályán egyre nagyobb sebességgel vezetik a járművet. A sebességnövelés mindaddig folytatódik, amíg az autó a pályán 24

TECHNIKA ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

A tervezett tesztek a váltakozva érdes és kevésbé érdes útszakaszokon való nagysebességű, folyamatosan balra és jobbra történő sávváltás alatti járműviselkedés vizsgálatával folytatódtak, melyek szintén nagyon kedvező képet mutattak. Ezt követte a kettős sávváltási teszt, melyet szarvas-tesztnek is neveznek. Lényege, hogy egy meghatározott pályán mindkét irányban egyre emelkedő sebességgel végighajtanak. A vizsgálat célja két határsebesség megállapítása, nevezetesen, melyik az a maximális sebesség, mellyel még kormánykorrekció nélkül leküzdhető a pálya, valamint melyik az a sebesség, amellyel – szükség esetén erős kormánykorrekcióval – de még leküzdhető a pálya. A 75 km/órás elért sebesség itt is jónak mondható. Természetesen érdeklődésre tarthat az is számot, hogy miként viselkedik a jármű, ha nem egy gyári próbamester, hanem „hétköznapi” tűzoltó ül a volán mellett. Az ellenőrző csoportnak tagja volt egy tűzoltó gépjárművezető is, akinek szolgálati helyére kerül a járművek egyike. A magyar gépkocsivezető végrehajtotta a kettős sávváltási tesztet is mindkét irányból. Nyugodtan elmondható, hogy a jármű, és a gépkocsivezető is nagyon jól teljesített. Záróakkordként a hullámos felületű útszakasz került sorra. Ezen a betonból készült szakaszon néhány centiméteres hullámok követik sűrűn egymást. Igazi tortúra ez az autó rúgózása és lengéscsillapítói számára, de járművünk ezt az akadályt is megfelelően vette. Összességében megállapítható volt, hogy a kiszállítás előtti ellenőrző vizsgálatok során nem került a felszínre olyan hiba, amely a Rosenbauer gyártmányú, középkategóriájú műszaki mentő gépjárművek Magyarországra történő szállításának akadályát képezte volna. Természetesen ezek a megpróbáltatások csak részben fedik le a vizsgálatok teljes körét, melyeket a tűzoltó járművek szolgálatba állítása előtt el kell végezni, illetve végeztetni. A műszaki mentőszer esetén is további vizsgálatokra kerül még sor Magyarországon.

Szabó Imre ügyvezető igazgató SziFire Kft., Budapest

Greffer József

HEROS Mini Rescue könnyű kategóriájú műszaki mentő 19 darab kis hazai közúti gyorsbeavatkozó készült a HEROSnál, olyan, amely a közúti baleseteknél nagyon hasznos segítőtárs lehet a sérült járművekből a gyors és szakszerű élet- és vagyonmentés végrehajtására.

A hordozójármű A Mercedes-Benz Sprinter 518 CDI/36 összkerékhajtású zárt gépkocsi adja az alapot, amelyet 4 tonna vonóerejű rejtetten szerelt kötélcsörlővel is elláttak. A hordozójármű 5 t teherbírású kapcsolható összkerékhajtású hátul duplakerekes kivitelű. A motor EURO IV előírásoknak megfelelő V 6-os turbó diesel levegő visszahűtéses közvetlen befecskendezéses 2987 cm3 –es 184 LE diesel erőforrás. Csendes járású és dinamikus, kéklámpával 100 km/h sebességnél is személygépkocsihoz hasonlító gyorsulást biztosít a felmálházott járműnek. Tapasztalataim alapján a sebességhatároló automatika normál üzemben 94 km/h sebességnél leszabályoz, de a kéklámpa felkapcsolását követően a végsebesség 150 km/h, ami a magyar mellékutak állapotát tekintve veszélyes is lehet. Bár az autó futóműve - elől független felfüggesztés, hátul merev hátsóhíd - nagyon jól kezeli az aszfalt felgyűrődések és nyomvályúk okozta egyenetlenségeket. A gépkocsivezető tevékenységét segítik az ABS, az ASR és ESP rendszerek. A fékrendszer is nagyon hatékony és megbízható. Elől-hátul tárcsafék rendszer ad biztonságot. A vezető biztonságát és kényelmét szolgálja az övfeszítéssel, överőhatárolóval ellátott automata biztonsági öv, vezető oldali légzsák, a fejtámasz, az elektromos ablakemelők, távirányítású centrálzár, vezetőülés magasságállítás, ajtó nyitásra is működő belsőtér megvilágítás, a fényszóró magasságállítás, a nagylátószögű aszférikus osztott külső visszapillantó tükrök és a fogasléces hidraulikus rásegítésű kormánymű. A málhatér hozzáférését biztosítja a jobb és bal oldali tolóajtó és a hátulsó kétszárnyas 260° -ra nyitható ajtó. A motor nyomatékát egy 6 sebességes szinkronizált sebességváltó továbbítja a kerekekhez. Kapcsolható összkerékhajtással és differenciálzárral, valamint terepfokozattal rendelkező erőátvitel révén a kapaszkodóképessége 76% max össztömeggel. A jármű fel van szerelve 2000 kg-os gömb vonófejjel amely utánfutó vontatását teszi lehetővé. Meg kell említeni, hogy a hordozójármű több részletében is pozitív irányban tér el felszereltségében az ugyanilyen típusú autószalonban kapható szériajárműtől azzal, hogy a tűzoltói sajátosságokra lett specifikálva. Ismerve az eddig átadott műszaki mentőszereket, kategóriájában a menetdinamikai tulajdonságai terén ezzel a járművel kapcsolatban pozitívak a tapasztalataim. Egy jó hordozójármű került a tűzoltóság használatába. Szépre sikerült Tudjuk, hogy egy hordozójármű az önmagában csak egy piros színű tehergépkocsi, ami attól lesz tűzoltó gépjármű, hogy kiala-

Egy szép és korszerű, új hazai jármű

Járműtechnikai jellemzők Motorteljesítménye akkora, hogy a terhelt össztömeg minden 1000 kg-ra 28,42 kW motorteljesítmény jut. Ennek megfelelően tiszteletet parancsoló a jármű gyorsulása (0-65 km/h -11,8 sec) és az utazósebessége (110 km/h) is. Végsebessége 154 km/h, amit megkülönböztető jelzés használata nélkül 90 km/h-ra korlátoznak. A hajtómotor diesel üzemű V6 hengeres járműmotor, turbófeltöltéssel, töltőlevegő-visszahűtéssel, CDI common rail befecskendezés szabályozással. (EURO IV). Kapcsolható, össszkerékhajtás kétfokozatú (terep) osztóművel. Differenciálzár: az első és hátsó tengelyen ASR elektronikus úton vezérelt fékdifferenciál, osztómű nyomatékelosztás 35-65% . Valamennyi futómű rugózott. A rugózás képes az állandó tengely terhelés elviselésére, és segédenergiát nem igényel. Kanyar-stabilizátorral, lengéscsillapítással rendelkezik. A gépjármű fel van szerelve 1 db, EDR mobil rádió adó-vevő készülékkel (Beépített mobil EDR terminál két kezelővel, GPS vevővel, gateway és választható átjátszó funkcióval. Tip. SRG3500 GPS (Sepura) Hossza: 5910 mm, Szélessége: 1993 mm, Magassága: 2710 mm, terhelt össztömege: 4750 kg

kítják az arra utaló tartozékokat. Felkerülnek rá a kéklámpák, a megkülönböztető hangjelzést adó berendezések, a terelőfény, a tájékoztató feliratok és díszítő elemek (lásd: gépjármű teteje). Bár tudom, hogy minden egyéni vélemény szubjektív, de ki merem jelenteni, hogy gépjárműves szemmel ez a műszaki mentő mint tűzoltó autó nagyon szépre sikerült. Mi van a belsejében? A málhafelszerelés összetételét a közbeszerzés határozza meg, itt a gyártónak maximum a típus kialakításban és az elhelyezésben van mozgástere. Az elhelyezés terén van, ami adja magát: pl. nehéz eszközöket alsó, könnyűeket felső polcokra, aggregátor, folyamatos oltásra képes magasnyomású vízköddel oltó, hidraulikus mentőszerszám tápegység stb. Van, amit a műszaki mentés technológiai folyamata diktálta logika alapján célszerű elhelyezni: VÉDELEM 2009. 1. szám ■ TECHNIKA

25

A kihúzható műszaki mentőkészletben minden kézre áll

vágó stb.) Ezeket az elveket a málhaelhelyezés során sikerült teljesíteni. Meg kell említeni, hogy a gyártó a prototípus elkészítése során a hátulsó málharekesz kialakításával kapcsolatos észrevételeinket figyelembe vette és módosította a műszaki megoldást. A felszerelések kiválasztása jól sikerült! A kor műszaki színvonalának megfelelő kialakítású eszközök kerültek a járműre. A műszaki mentési alapfeladatokhoz szükséges feszítő-vágó berendezéseken kívül, speciálisabb eszközök is bekerültek a málhába. Pl. pedálvágó, ajtónyitó készlet, emelő-feszítő henger stb., melyek az elsőként 2002-ben átadott szerekből még hiányoztak. Kiemelném a kézi csörlőt, – ami szintén újdonság - mint málhafelszerelést, ami 3,5 tonna teherbírású 20 méteres kötéllel. A gyakorlatban már halastó partján elmerülő félben lévő lánctalpas markológépet sikerült kimenteni ezzel az eszközzel – fához kikötve - olyan helyen, ami normál tűzoltógépjárművel megközelíthetetlen volt, csak gyalogosan lehetett bevinni a felszerelést az un. kézi vonókészüléket. Tehát a málházat terén is abszolút pozitív elmozdulás tapasztalható a korábbiakhoz képest. Észrevételek

Praktikusan elhelyezett felszerelések

A pozitívumok mellett azonban meg kell említeni néhány észrevételt is. • A hátulsó középső málhatérnél a Holmatro vágószerszám hordfogantyúja eléri a felette lévő tálca alját, kicsi a távolság. • A hidraulikus feszítő-vágó szerszámoknál praktikusabb, ha összeszerelt állapotban málházhatók. • A fa ékek és padlók puhafából készültek, a kemény rétegelt ragasztott padlók praktikusabbak. • Az UHPS-t a Marcali Tűzoltóparancsnokságon 2002 óta még egyszer sem használtuk. Biztos, hogy szükséges a műszaki mentőre, plusz 2 db víztartállyal? (Székesfehérváron sem használták még, a tartályt már ki is szerelték) • Alacsony nyomású emelőpárnára viszont, már a Balatonberényi körforgalomnál bekövetkezett lengyel buszbalesetnél nagy szükség lett volna, ami most sem szerepel a málházat kiírásában. • Dugólétra készlet valamennyi gépjárműfecskendőn van. Viszont a kamionmentéseknél szükséges állványlétra nincs, így célszerűbb lenne azt málházni helyette. Természetesen mindenki igényének és területi sajátosságainak teljes mértékben megfelelő málházatot nehéz összeállítani ill. nem is lehet. Így biztos, hogy lesznek tűzoltóságok, amelyek változtatnak rajta, de összességében elmondható, hogy egy szép és korszerű, új hazai termék került a rendszerbe, melynek praktikussága a gyakorlatban vizsgázik.

A rádiós kezelőegység az utastérben, könnyen kezelhető elektromos berendezések az aggregátor közelébe, a hidraulikus mentőszerszámok a tápegység környékére, az oltóvíz tartályok az UHPS közelébe. Az egyéb gyakran használt eszközöket a maradék lehetőségből választva könnyű, gyors kivehetőség érdekében jól hozzáférhető helyre tenni. (pl. láncfűrész, szélvédőüveg törő/ 26

TECHNIKA ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Greffer József tű. alez., tűzoltóparancsnok Tűzoltó-parancsnokság, Marcali, a HÖTOSZ Műszaki Bizottság tagja

s z a b á l y o z á s

Egészségügyi létesítmények kiürítése az új OTSZ szerint Állapot

A Védelem 2008/6-os számában (40-41. oldal) bemutatott újdonság – a menekülő lépcsőház – kapcsán érdemes megvizsgálni mi változott a szabályozásban? Az OTSZ 5. rész I/7. fejezete szabályozza a mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek épületből való kiürítésének követelményeit. A szabályozás sajátos módon az orvosi felügyelettől teszi függővé a követelményeket. K

övetelmény

1. Állandó orvosi felügyelet Egyszintes épület

- általános követelmény

Helyhez kötött betegek

- tűzgátló épületszerkezettel határolt tér - önműködő csukószerkezettel ellátott., 0,5 th. ajtó

Korlátozottan mozgásképes, mozgatható betegek

- szintenként tűzgátló épületszerkezettel védett tér (befogadóképesség, a szint teljes létszáma, gurulóággyal számolva)

Mozgásképes, vagy szállítható betegek

- biztonsági felvonó vagy füstmentes lépcsőház

Intenzív részleg

- külön tűzszakaszként kialakítani

2. Nincs állandó orvosi felügyelet 2.1. Egyszintes épület

- két ellentétes irányú menekülési lehetőség biztosítása, szabadba

2.2. Kétszintes épület 2.2.1. max. 30 m homlokzati hossz.

- egy lépcsőház - szintenként két védett tér, (átjárással, max. létszámra méretezve)

2.2.2. 30 m homlokzati hossz felett

- kétirányú kiürítés biztosítása

2.3. 2-10 szintig 2.3.1. max. 30 m homlokzati hossz

- egy lépcsőház - szintenként két védett rész (átjárással, max. létszámra méretezve) + füstmentes lépcsőház

2.3.2. homlokzat hossza nagyobb 30 m

- kétirányú kiürítés biztosítása + szintenként két védett tér (átjárással, max. létszámra méretezve)

2.4. középmagas épület

- kétirányú kiürítés biztosítása - egy füstmentes lépcsőház biztonsági felvonóval - szintenként két védett tér (átjárással, max. létszámra méretezve)

A feltételek teljesülésének igazolása érdekében a tűzvédelmi tervdokumentációhoz orvostechnológiai leírást is mellékelni kell. VÉDELEM 2009. 1. szám ■ SZABÁLYOZÁS

27

Olasz Lajos

Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata Az új, hatályos OTSZ 3. rész IV. fejezete hiánypótló rendelkezés. Szabályozza az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálatának menetét, a felülvizsgálat feltételeit.

Hiánypótló előírások A korábbi szabályozásban a rendszeres felülvizsgálati kötelezettség csak a villamos és a villámvédelmi berendezésekre terjedt ki. Sőt, nem csak az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata nem volt előírva, hanem az üzembe helyezés előtti ellenőrzés sem. Egy halvány utalás volt a régi OTSZ-ben, hogy megfelelő védelemről kell gondoskodni [40. § (4) bek.], illetve a padozat és lábazat burkolatát úgy kell kialakítani, hogy az bármilyen más anyaggal, illetve tárggyal történő érintkezése során ne okozzon tüzet vagy robbanást [21. §], de az ellenőrzésről nem esett benne szó. Az MSZ 16040-ben van egy pont, amely előírja, hogy a padlóburkolatot lefektetés után méréssel kell ellenőrizni, de a szabvány nem kötelező. Ilyen előzmények után a május 22-én hatályba lépett új OTSZ egyértelműen szabályoz. Felmerül viszont a kérdés, hogy miért e szabályzás. A kérdést ketté kell választani: – Miért kell felülvizsgálatot végezni? – Miért az végezheti a felülvizsgálatot, akit a jogszabály megnevez? (villamosmérnök szakértő) A felülvizsgálat célja Az elektrosztatikai védelmet szolgáló megoldások, eszközök felülvizsgálatának szükségessége egyértelmű. Ugyanúgy, mint a villamos berendezések, ezek az eszközök is meghibásodhatnak, romolhat a hatékonyságuk, öregedhetnek. Miért kellene különbséget tenni a villamos berendezések és az elektrosztatikai védelmi eszközök között, hiszen csak megfelelő műszaki állapotban tudják biztosítani az üzemszerű működést, a biztonságot. Ugyanez vonatkozik az elektrosztatikai földelésekre is. A villamos kötéseket, a földelést eddig is felül kellett vizsgálni, legfeljebb a földelési ellenállás értéke lehet más nagyságrendű, mint amit az érintésvédelmi földelésnél megszoktunk (104-106 Ω nagyságrend) A burkolatok esetében a helyzet bonyolultabb. Akár a fal-, akár a padlóburkolatokat egy technológiai előírás szerint kell lefektetni, felhordani. A gyártó hiába garantálja a burkoló anyag elektrosztatikai tulajdonságait, ha a beépítést ember végzi. Az ember közreműködése miatt be van építve a hiba lehetősége. A burkolat szerkezete: burkolandó felület, kiegyenlítő réteg, egyenpotenciált biztosító vezetőképes réteg, fedőréteg. Ezt még ki lehet egészíteni más összetevőkkel (köztes réteg, nagy kopásállóságú vékony fedőréteg, stb.), de alapjaiban ebből áll a burkolat szerkezete. A földelést, a felhalmozódott töltések elvezetését biztosító „rézhálót” a vezetőképes rétegre kell letenni, a fektetési technológia szerinti távolságra egymástól. Falburkolatként 30

SZABÁLYOZÁS ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Töltések felhalmozódása fémhengeren legördített szigetelőfólián alkalmazott vezetőképes festékek esetén a festékréteg alá kell elhelyezni a földelő rézcsíkokat. Az elkövethető hibák: - Hiányzik a vezetőképes alsó réteg, vagy nem vezetőképes réteget fektetnek le. - A rézháló nincs végig lefektetve - A borító, vagy fedőréteg nem „antisztatikus”, hanem jó villamos szigetelő vagy a helyiségben előforduló robbanásveszélyes anyaghoz nem megfelelő a villamos tulajdonsága. Ezeket a hibákat a használatba vétel előtti méréssel ki lehet szűrni, és ez a megbízó, beruházó elemi érdeke is. Találkozik a tűzvédelem és a beruházó, üzemeltető érdeke. A burkolat a használat során szennyeződhet, és az idők folyamán olyan szennyezésréteg alakulhat ki rajta, ami elrontja az eredeti elektrosztatikai tulajdonságát (megnő a levezetési ellenállás). A burkolat öregedhet, a helyiségben olyan agresszív anyagokat dolgozhatnak fel, tárolhatnak, ami megtámadja a burkolat anyagát, megváltoztathatja a tulajdonságait. A folyamatos használat okozta károsodást figyelni kell, ezt a célt szolgálja a rendszeres felülvizsgálat, ugyanúgy, mint a villamos és villámvédelmi berendezéseknél. A hibásan lerakott burkolat, elöregedett, elszennyeződött felület, a rosszul működő védelem nagyobb veszélyt okozhat, mint a védelem hiánya, mert hamis biztonságérzetet ad, és ennél nincs nagyobb veszély. A rendszeres felülvizsgálattal lehet biztosítani a biztonságos üzemmenetet. A felülvizsgálat végzői A felülvizsgálat során számos, helyben felmerülő problémával kell számolni, de én most csak azt a problémát szeretném felvetni, hogy milyen mérési elrendezést lehet alkalmazni, és hogyan kell, lehet kiértékelni a mérési eredményeket. Az OTSZ, nagyon helyesen, műszaki részletekkel nem foglalkozik. A mérnök felelőssége, hogyan jut el a jogszabály által felállított célig. A mérési eredmény és a mérési elrendezés szoros összefüggésben van egymással. A burkolat specifikációjában hiába van leírva, hogy mekkora levezetési vagy földelési ellenállást garantál a gyártó, ha nincs rögzítve a mérési elrendezés. A szabványok előírásai sem igazítják el az elektrosztatikában nem jártas szakembert. Az MSZ 16041/2 szabványban leírt mérési

elrendezéshez a kiértékelést, a maximális elfogadható levezetési ellenállás értékét az MSZ 16040/3 szabványban lehet megtalálni. Az európai EN 61340-4-1:2004 szabványt a Magyar Szabványügyi Testület jóváhagyó közleménnyel magyar nemzeti szabvánnyá nyilvánította MSZ EN 61340-4-1 szabványszámmal (angol nyelven). Ebben a szabványban egészen más mérési elrendezés szerepel, de a mérés kiértékelése, az elfogadható határérték nincs benne, és utalás sincs, hogy hol található. Esetleg gyári műszaki leírásban, bizonyítványban található határérték, de az akkor használható, ha utal a szabványra a mérési elrendezés tekintetében. Az európai szabvány megjelenése előtti angol és német szabvány az MSZ 16040 és MSZ 16041 szabványhoz hasonlóan határozta meg a mérést és a kiértékelést. Bonyolítja a helyzetet, ha az elektrosztatikai védelem, a földelés tervezése során a tárgyak földkapacitását is figyelembe veszi a tervező. A kisülési időállandó (R*C) nagyságát határnak tekintve, az említett szabványok maximális levezetési ellenállás értékénél nagyobb ellenállás értékek is megengedhetőek. A térségben veszélyt okozó robbanásveszélyes anyag szikraérzékenységét figyelembe véve a feltöltött vagy feltöltődhető

test földkapacitása szintén befolyásolja a maximális földelési ellenállást. Negatív példaként említem azt az esetet, amikor rossz szabványra hivatkozva vizsgálták a padlóburkolat levezetési ellenállását. Egy veszélyes anyag logisztikai központ (felső küszöbértékű) „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségeinek padlóburkolatát az MSZ EN 50014:2001 szabvány (Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Általános előírások) szerinti mérési elrendezés alapján felületi ellenállást mérték egy akkreditált vizsgáló intézet szakemberei, és ez alapján készítették a használatba vétel előtti felülvizsgálati jegyzőkönyvet.

Milyen vizsgálatot kell végezni a villamos berendezésen a használatba vétel előtt?

Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat

Eltérő vélemények vannak a tűzoltó kollégák között ebben a kérdésben. Mi lehet az oka az eltérő értelmezésnek?

Villamos berendezések felülvizsgálata Az OTSZ 3. rész I. fejezetének lábjegyzete szerint nem tárgya a jogszabálynak az új berendezések üzembe helyezése előtti vizsgálat eljárásainak ismertetése. Az I. fejezet 1.5 pontja is csak új rendeltetéshez elvégzett engedélyköteles átalakítás után ír elő az engedélyezési eljáráshoz kötötten felülvizsgálatot. Egy használatba vett, és utána egyből telepengedélyt vagy működési engedélyt kérő ügyfél esetében nem írja elő az OTSZ a felülvizsgálatot. Az MSZ 2364 szerint vizsgálatot viszont el kell végezni, és erről a vizsgálatot végző szakembernek jegyzőkönyvet, ill. minősítő iratot kell készíteni, amelyben kijelenti, hogy a vizsgálatot elvégezte, és a villamos berendezések, eszközök megfelelőek. Két fogalomról beszélhetünk ebben a témakörben, amelyek viszont részben átfedik egymást.

Mindezek alapján úgy gondolom, érthető, hogy miért csak szakértő villamosmérnök végezheti el az elektrosztatikai felülvizsgálatot.

Olasz Lajos tű. alez. okl. villamosmérnök, tűzvédelmi szakértő

A használatban lévő épületeknél, szabadtereknél a felülvizsgálatok menetét és szükségességét, valamint a felülvizsgálatok végzésének gyakoriságát a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat határozza meg. Eszerint a villamos berendezést: • az ,,A’’ és ,,B’’ tűzveszélyességű helyiségben, szabadtéren legalább 3 évenként, • a ,,C’’ tűzveszélyességű helyiségben, szabadtéren legalább 6 évenként, • a ,,D’’ és ,,E’’ tűzveszélyességű helyiségben, szabadtéren legalább 6 évenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni. A helyszíni mérés és felülvizsgálat után a jegyzőkönyv az MSZ 2364 sz. szabvány [Msz 1600.sz. szabványsorozat], valamint a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet rendelet előírásai szerint készül. Szabványossági (beüzemelési, első) felülvizsgálat Minden új, vagy beüzemelés előtt álló létesítményben a villamos berendezés átadásához szükség van szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvre. A helyszíni mérés és felülvizsgálat után a jegyzőkönyv az MSZ 2364 sz. szabvány és  a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet előírásai szerint készül. A felülvizsgálatok szükségességét az MSZ 2364-610 sz. szabvány írja elő. Olasz Lajos tű. alez. okl. villamosmérnök, tűzvédelmi szakértő

www.vedelem.hu VÉDELEM O n l i n e – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása VÉDELEM 2009. 1. szám ■ SZABÁLYOZÁS

31

s z a k i r o d a l o m

Könyvajánló: Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezése Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb műszaki tevékenysége az úgynevezett Tartószerkezeti Eurocode-ok kidolgozása volt. E szabványsorozat előkészítése, összeállítása és a bennük foglalt előírások megismertetése rendkívül nagy feladat, hiszen igen különböző mérnöki módszereket, eljárásokat és szokásokat kell harmonizálni. Jármai Károly – Iványi Miklós, Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezése című könyve bevezetés az acélszerkezetekkel kapcsolatos európai szabványokba és alkalmazásukba.

Tervezési alapmű A könyv az acélszerkezetek tűzteherre történő méretezésével foglalkozik. A dolog természetéből adódóan teljes körű ismertetést nem vállal, hanem arra törekszik, hogy az alapelveket megismertesse, a részletek vonatkozásában eligazítást adjon és egyszerű számpéldákkal bemutassa a követendő eljárásokat. A 19 fejezetből álló könyv feldolgozza a tűzteherrel és hatásával foglalkozó európai szabványokat. Részletesen az Eurocode 1 és Eurocode 3 szabványokkal foglakozik.

32

SZAKIRODALOM ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

A stabilitási viselkedés elemzése a Lemezhorpadás és a keresztmetszetek osztályozása, a Húzott elemek, az Oszlopok, az Oldalirányban megtámasztott és nem megtámasztott gerendák, a Nyomott-hajlított rudak fejezetekben találhatók. Külön foglalkozik az acélszerkezetek kapcsolataival. Az Acélszerkezetek viselkedése tűzteherre, a Szerkezeti elemek tervezése tűzteherre az Eurocode szerint, az Acélszerkezeti elemek tűzteherre való tervezésének számpéldája fejezetek a tűzvédelmi számításokat foglalják magukban. Külön fejezet foglalkozik az optimális méretezés újabb módszereivel, a költségszámításokkal és függvény-közelítésekkel. Számpélda mutatja be az optimálás és a tűzvédelmi tervezés összekapcsolását tartály alátámasztó acélkeret és épület acélkereténél. Végül a tűzvédő bevonatok, borítások alkalmazása kerül bemutatásra. A könyv a segít tájékozódni az Eurocode 3 szövevényes rendszerében. Reális modelleken bemutatott szempontokkal segítheti a tervezőket, kutatókat, gyártókat és hallgatókat jobb, optimális, versenyképes szerkezet-megoldások kifejlesztésében. A könyvet hasznosan forgathatják a gyakorló szakemberek, mérnökök és az egyetemi hallgatók egyaránt. Jármai,K.,Iványi,M.: Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezése, Bevezetés az acélszerkezetekkel kapcsolatos európai szabványokba és alkalmazásukba. Gazdász-Elasztik Kft. Miskolc, 259 old. 2008. ISBN 978-963-87738-4-5 Megvásárolható a következő címen: Két Könyvész Kft. 3515 Miskolc, Egyetemváros, tel/fax. +46-361564, [email protected] (4.600.-Ft + postaköltség)

k é p z é s

Nagy Zoltán

Hibrid rendszerű járművek hajtásmódjának felépítése és veszélyforrásai

A csomagtartóban lévő nagyfeszültségű akkumulátor narancssárga áramtalanító retesze (Előtte a csomagtartó borítását ki kell venni!)

Az egyre terjedő környezetkímélő hibrid járművek nagyfeszültségű elektromotorjai és akkumulátorai a műszaki mentésnél speciális figyelmet igényelnek. Milyen veszélyek leselkednek a sérültekre és a beavatkozókra?

Magas feszültségű akkumulátor Minden hibrid jármű motorterében egy benzin-, vagy dízelmotort találunk, ami villanymotorral van egybeépítve. Ez a villanymotor a magasfeszültségű tároló akkumulátorral van összekötve, amelyet a csomagtartóban a hátsó ülés mögött, vagy az alatt találhatunk. A motorteret és a csomagtartót egy speciális kábelalagút köti össze. Ebben futnak a nagyfeszültségű kábelek. Ezen kívül az általános elektromos hálózat működtetéséhez kapcsolódik egy szokásos 12 Voltos rendszer is. A hajtásrendszer fő veszélyforrása a szokásos 12 Voltos feszültség mellett a magasfeszültségű akkudoboz és az összekötő kábelek.

A nagyfeszültségű akku sorba kötött modulokból épül fel A tároló akkumulátorok feszültsége 150-300 Volt. A NiMH HV akkumulátorban pl: 28 db sorba kötött 7,2 Voltos modul található egy fém házban elhelyezve. Soha ne távolítsák el a fedelet! Ekkor ugyanis komoly elektromos égés, sokk, vagy áramütés veszélye áll fenn. A NiMH elektrolitja gél formájában az elektródák között helyezkedik el és olyan maróanyag (pH 13,5), amely roncsolja az emberi szövetet. Ha mégis megtörtént a baj, bórsavval, vagy ecetsavval is közömbösíthető a kifröccsent NiMH akkusav. A közömbösítő keverék: 800 g bórsav + 20 l víz. Piros lakmuszpapírral ellenőrizhető! A magasfeszültségű áramkábel maximális feszültségbírása típustól függően - 158-650 Volt. Szükség esetén mindkét rendszert külön-külön le kell áramtalanítani. Ennél a munkafolyamatnál különös figyelmet kell fordítani az egyéni védőfelszerelések viselésére, úgymint sisakrostély, vagy védőszemüveg és saválló gumikesztyű a fröccsenések ellen. Mikor áll a motor?

Toyota Prius: Benzinmotor, teljesítményszabályozó (inverter), alatta elektromos motor és generátor, jobbra biztosítékdoboz

A kiérkező mentőegységeknek, beavatkozásuk előtt fel kell ismerniük, hogy egy hibrid járművel állnak szemben. Az első és VÉDELEM 2009. 1. szám ■ KÉPZÉS

33

legfontosabb teendő, hogy az esetlegesen járó motort leállítsák. Ez első hallásra egyszerűnek tűnik, de van néhány buktatója is a dolognak. Annak ellenére, hogy nem halljuk a motor hangját, még nem lehetünk biztosak abban, hogy le van véve a gyújtás. A villanymotor ugyanis készenléti állapotban lehet, amit a műszerfalon lévő READY=A MOTOR JÁRHAT felirat jelezhet. Soha ne gondolják, hogy a jármű ki van kapcsolva csak azért, mert csendben van. Legtöbb esetben ezek a modellek már elektronikus gyújtáskulccsal vannak ellátva, és ezért ennek megfelelően kell a gyújtást megszüntetni. A 12 Voltos akkumulátor áramtalanításának folyamata nem tér el semmiben a megszokott modellekétől. Az akkudoboz kiiktatására általában két, egymástól független módszer áll rendelkezésre. 1. Az egyik megoldás a fém HV akkumulátor oldalán található áramtalanító retesz, amit a retesz kihúzásával lehet hatástalanítani. A retesz műanyagból készült és mindig NARANCSSÁRGA színű. Minden komponens, ami az áramtalanítással és a magasfeszültséggel kapcsolatban van, beleértve a kábelalagutat is, narancssárga színnel van jelölve! 2. A másik megoldás a motortérben lévő FŐBIZTOSÍTÉK kiszerelése, ez azonban behatóbb ismeretet igényel az adott modellről. A biztosíték, relé eltávolítása a jármű hajtásának leállítását is eredményezi. Amennyiben nem lehet hozzáférni a műszerfalhoz, és így a járművet leállítani, akkor a HV biztosíték kiszerelését kell választani.

Honda Accord Hibrid 2005 elektromos rendszere és vágási zónái

Mire kell ügyelni? Tudnunk kell, hogy az áramtalanítást követően a 12 Voltos rendszer teljes lemerülése 1,5 percig, míg a NiMH akkumulátor még 5 percig eltart. Ez idő alatt aktiválódhatnak a még ki nem nyílt légzsákok és pirotechnikai övfeszítők is. Ezért leválasztás előtt meg kell fontolni, hogy az akkumulátor teljesítményével leereszthetők az elektromosan működő ablakok, kinyithatjuk az ajtókat és/vagy belső alkatrészeket hozhatunk működésbe, ahol ez praktikus lehet. A teljes lemerülést megelőzően TILOS a narancssárga színű vezetékek vágása a hagyományos, eddig használt eszközökkel. Vannak már olyan hatékony, speciális hidraulikus vágószerszámok, amelyekkel feszültség alatt is lehet dolgozni az ilyen járműveknél. Beavatkozás során a hibrid járműveknél ügyelni kell az alábbiakra: • a jármű megfelelő stabilizálása, alátámasztása során ne helyezzék az emelő berendezéseket nagyfeszültségű kábelek (kábelcsatorna) alá, • lehetőség szerint használják a gyári alátámasztási pontokat, • tűz esetén nagy mennyiségű víz, vagy ABC tűzoltó készülék használata ajánlott, • a HV akkumulátor tűz esetén bőséges vízzel kell elárasztani az akkut, • normális körülmények között nincsen mérgező gázkibocsátás, de tűz esetén az égés mérgező gázokat termelhet, • a sérültnek oxigént kell adni, • kifröccsent gél lenyelése estén ne erőltessék a sérültek hányatását, hagyni kell inni. 34

KÉPZÉS ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Egy érdekes újdonság kezd elterjedni bizonyos prémium modelleknél. A gyalogos ütközések sérüléseinek csökkentése érdekében a motorháztető hátsó pereme a csukló konzolnál felemelkedik kb. 130 mm-rel, amit két magában álló légzsákkal érnek el. A rendszer csakis akkor aktív, amikor a jármű 20 km/h és 45 km/h közötti sebességgel halad. Jól érzékelhető, hogy egy ilyen járművet ért baleset során a beavatkozó tűzoltókra és mentősökre sokkal több veszély leselkedik, mint egy átlagos közúti járműnél. Nagy Zoltán ügyvezető NardoTech Kft., Budapest E-mail: [email protected] Bővebben lásd: Védelem Online

Adorján Attila

Hogyan válasszunk gázkoncentráció mérőt? (II.) Az első cikkben (Védelem 2008. 6 – 22. oldal) áttekintést kaptunk a kiválasztás engedélyezési (ATEX robbanásbiztos kivitel és méréstani) valamint műszaki-technikai (reakció idő, pontosság, drift, élettartam, IP 67 védelem) oldaláról. Ebben a részben gyakorlati-technikai oldalról közelítjük meg a személyi és hordozható mérőműszerek felhasználhatóságát.

Hol használjuk? A gázok detektálásánál tudnunk kell, hogy melyik gáz kön�nyebb a levegőnél (éghető gáz: H2, CH4, C2H2, C2H4, toxikus: NH3, HF, HCN, CO, zárt térben felülről lefelé telítődik). Ennek függvényében kell lent a padlóhoz közel, az akna alján vagy fent a mennyezet közelében megkezdeni a mérést. Bonyolultabb a helyzet ismeretlen gáz esetén, amikor ugyancsak a lentről felfelé mérés elvét kell alkalmazni, hisz többnyire lent vannak a fő veszélyforrások. A mérőeszköz választásnál fontos szempont, hogy hol és mire kívánjuk használni. Nyílt területen Közúti balestnél vagy üzemi haváriánál, személyi védelemre (PAM), a legfontosabb szempontok: • Könnyen hordható, kis méret, tömeg max. 250 g, jó rögzítési lehetőség • Egyszerűen kezelhető, 1-2 nyomógomb, ami tűzoltó kesztyűben is használható • Üzemidő legalább 12 óra • Megbízható riasztás (hang, fény, rezgő) • Por és víz elleni védelem: IP 67 (1 méterig vízálló) • Robusztus, gummírozott ház • Átlag koncentráció kalkulálás A Dräger X-am 2000 és Dräger X-am 5000 műszer ideális, erre a feladatra. Zárt térben Aknában vagy tartályba való beszálláshoz (CSE) (MSZ-0957.0033-1990) kicsit más szempontok válnak fontosakká: • Tartozékok (antisztikus tömlő, úszószonda) a szűk helyen történő mérőpontokhoz • Megbízható érzékelő (a műszer lelke, a Dräger saját maga fejleszti, gyártja szenzorait) • Megbízható átfolyás riasztás a pumpán (X-am2/5000 pumpa egység, X-am 7000 belső pumpa) • Megbízható riasztás (hang, fény) • Jól leolvasható kijelző • Tömlő hossz 2-20 méter (X-am2/5000 max 20 m, X-am7000 max. 45 m tömlő) A Dräger X-am 2000 és Dräger X-am 5000 műszer X-am2/5000 külső pumpával, az X-am 7000 belső pumpával ideális, erre a feladatra.

Személyi védelemre Dräger X-am 2000 és Dräger X-am 5000 Zárt tér felügyelete Megint mást igényel a zárt tér felügyelete (CSM). Üzemi környezetben a terület (pl üzemcsarnok, munkagödör) felügyelete folyamatos mérést és automatikus riasztást feltételez. Aktív keresés A veszélyes anyag aktív keresése (AS) (pl: ilyenek a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport, a VFCS feladatai) ismeretlen anyag vagy ismert anyag ismeretlen térbeli eloszlásának detektálására irányul. Melyek itt a kiválasztás fő szempontjai? • Egyszerűen horható • Megbízható érzékelő (ez a műszer lelke, a Dräger saját maga fejleszti, gyártja szenzorait) PID (foto ionizációs detektor): VOC mérés, szerves gázok/gőzök ppm tartományban történő detektálása IR (infravörös) detektor: Éghető gázok/gőzök detektálása inert gázban, biogázban CH4 és CO2 mérés 100 vol%-ig • Figyelni az egyes szenzorok keresztérzékenységére és a befolyásoló tényezőkre. Minden szenzorhoz technikai adatlap tartozik, amin a befolyásoló tényezők (hőmérséklet, nyomás, páratartalom, drift, légsebesség, keresztérzékenység) szerepel. • Jól leolvasható kijelző • Üzemidő legaláb10 óra • Gyors reakció idő • Használható mintavevőkkel legyen felszerelve • Csendes üzem, szivárgás kereső mód legyen a készü-léken • Átfolyásriasztás A Dräger X-am 7000 belső pumpával ideális, erre a feladatra. A bevetések egyre többször történnek veszélyes anyag jelenlétében. A jól megválasztott készülékek ezt a veszélyt érzékelik és jelzik. A Fővárosi Tűzoltóparacsnokság a beavatkozások biztonsága érdekében 2008-ban 50 db tűzoltófecskendőt látott el Dräger X-am 2000 (Éghető gáz, oxigén, kénhidrogén, szénmonoxid) személyi légtérelemzővel. Adorján Attila, Dräger Safety Hungária Kft., Budapest Tel +36 (06) 1 452 20 20 Fax +36 (06) 1 452 20 30 Mobile +36 (06) 30 99 68 604 [email protected], www.draeger.hu Dräger Technology for Life ® (X) VÉDELEM 2009. 1. szám ■ KÉPZÉS

35

f ó r u m

Oláh Richárd A felhasználó is létrehozhat saját rétegeket

Térinformatikai támogatás a tűzoltóságok munkájához Napjainkban a segítségnyújtás egyik legfontosabb eleme a naprakész és gyorsan elérhető információ, amely a tűzoltóságok esetében a térkép és a hozzájuk kapcsolható adatok. A híradó és a szerek, valamint a parancsnokságok közötti egységes térképen és azonos adatokon alapuló kommunikáció meggyorsíthatja a segítségnyújtást és növelheti annak hatékonyságát.

Mi a DSM-10? A GeoX105 a DSM-10 digitális térképekre alapozottan teszi lehetővé a térképi keresést és megjelenítést, a térképi rétegek kezelését, valamint a felhasználó számára fontos helyeket tartalmazó adatbázis (POI adatbázis) létrehozását és szerkesztését. A program speciális funkciói segítik a tűzoltóságokat különböző feladataik ellátásában úgy a riasztásnál, mint az RST készítése során, vagy akár egyszerűbb elemzések, jelentések készítésekor. A DSM-10 a FÖMI, a HM Térképészeti Kht. és a GeoX Kft. közös terméke, amely az ország teljes területére tartalmazza a közigazgatási és fekvéshatárokat, az út- és vasúthálózatot és a vízrajzot. Az alapadatokat az egész országot lefedő 1:10.000 méretaránynak megfelelő digitális ortofotók alapján pontosítjuk. Az új beépítésű területeket és az új utakat minden esetben differenciális GPS technológiával rögzítjük, és személyes helyszínelés alapján korrigáljuk. Külterületen lévő tanyák, majorok – ahol elérhetők – egyedi beszúrási ponttal szerepelnek a térképen. Mire jó a Geox105 program? A DSM-10 térképek megjelenítésére különböző funkcionalitású és árú térinformatikai alapszoftverek és fejlesztői környezetek állnak rendelkezésre. A GeoX105 a GeoX Kft. saját fejlesztésű szoftvere, amely a speciális felhasználói igényeket figyelembe véve, egyedileg alakítható, fejleszthető. A GeoX105 felülete és funkcionalitása a tűzoltósági feladatoknak megfelelően került kialakításra. A program egyszerű, áttekinthető, a tűzoltósági feladatok (híradó, RST-készítés, bevetésirányítás) elvégzéséhez szükséges információkat, adatokat és funkciókat tartalmazza. A GeoX105 alkalmazást az ország

A gépjárművek nyomon követése lehet utólagos (off-line) vagy valósidejű (on-line)

A jövő: háromdimenziós térképek több tűzoltó-parancsnoksága már folyamatosan használja, illetve jelenleg teszteli1. A szoros együttműködés lehetővé teszi a program folyamatos finomítását és alakítását, ezáltal a felhasználók igényeiket mind jobban kielégítő alkalmazást használhatnak. 1Fővárosi, Esztergomi, Siófoki, Szentendrei, Tótkomlósi, Badacsonytomaji,

Bácsalmási, Nyergesújfalui Tűzoltó-parancsnokság használja, illetve a Szekszárdi, Paksi, Balatonboglári, Marcali, Sátoraljaújhelyi, Pápai, Siklósi, Ajkai, Győri, Pomázi, Hatvani Tűzoltó-parancsnokságon tesztelés alatt van. VÉDELEM 2009. 1. szám ■ FÓRUM

37

Digitális RST A DSM-10 térkép a Riasztási és Segítségnyújtási Terv készítéséről szóló 57/2005. (XI.30) BM rendelet 2. mellékletében megfogalmazott alaptérkép biztosításához megfelel. Ha a jogszabályban meghatározott RST térképi tartalma bármilyen változáson megy keresztül, akkor – a DSM-10 térképi rétegeltségéből adódóan – a GeoX105 programon belül a megjelenítés, feliratozás megváltoztatható. A frissítéseknek köszönhetően mindig naprakész térkép áll rendelkezésre. Keresés és mérés Lehetőség van címkeresésre, illetve koordináták keresésére EOV vagy WGS84 formátumban. Végezhetünk távolságmérést, mely megkönnyítheti az esetleges káreset, illetve a kijelölt terület felmérését, valamint pl. a kiemelt, veszélyeztetett objektumok távolságának meghatározását. Káreset felvételi lap A program lehetőséget biztosít hiteles, sorszámozott káreset felvételi lap rögzítésére, mely később visszanézhető, nyomtatható és megadott paraméterek alapján szűrhető. A GeoX 105 lehetővé teszi, hogy a rögzített káresetfelvételi lapot és a káreset helyszínét tartalmazó térképet megadott e-mail címre automatikusan elküldjük. Térképi rétegek és POI adatbázis A programban külön kezelhetők a DSM-10 térképi alaprétegei, de ezek szerkesztésére nincs lehetőség, csak láthatóságuk és feliratozottságuk módosítható. Ide tartoznak a belterületek, településhatárok, zöldfelületek, zártkerti részek, vízrajzi elemek (tavak, csatornák, folyók, patakok, víztározók), vasúthálózat és -állomások, valamint az úthálózat (főutak, mellékutak, talajutak, mezei utak) rétegei. Külön rétegként elérhetők a védett terület határvonalai és az országos úthálózat kilométer-szelvényei. Ezek mellett a felhasználó is létrehozhat saját rétegeket, amelyek pontszerű objektumokat tartalmaznak. A leggyakoribb POI réteg a tűzcsapok rétege, de számos esetben tájékozódási pontok (templomok, iskolák, benzinkutak, ipari épületek) is tárolásra kerülnek ilyen rétegben. Gépjárműkövetés Gépjárművek nyomon követése lehet utólagos (off-line) vagy valósidejű (on-line). Az első változat utólagos gépjárműkövetés elemzésekhez, kiértékelésekhez adhat segítséget. Ehhez csak a GPS-egységből lementett koordinátákra van szükség, amelyet beolvasás után megjeleníthetünk és értékelhetünk a térképen. Második lehetőség az on-line nyomkövetés, amelynek két változatát is támogatja az alkalmazás. Ha a szeren saját pozíciónkat kívánjuk látni a térképen, akkor egy, a Geox105 programot futtatni tudó számítógépre van szükség, amelyre a legpraktikusabb egy EEE-PC. Mérete fele akkora, mint egy szabványos laptopnak, mozgó alkatrészek hiányában kevésbé sérülékeny. Ehhez Bluetoothon vagy közvetlen kábelkapcsolaton kell csatlakoztatni egy külső GPS-vevőt. 38

FÓRUM ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Eszközigények A PDA beépített GPS-vevővel terepi adatgyűjtéshez, helyszíni adatrögzítéshez megfelelő eszköz. Az újabb és drágább eszközök rendelkeznek internet kommunikációra képes beépített GSM modemmel. Ebben az esetben használhatók fedélzeti egységként, amely megjeleníti a térképet, illetve rögzíti és továbbítja a GPS koordinátákat. Hátránya a kisebb kijelző, illetve az, hogy operációs rendszer miatt a GeoX105 programot nem tudja futtatni. Az EEE-PC előnye a könnyebb kezelhetőség mellett a nagyobb kijelző, amely áttekinthetőbb térképet, és így könnyebb navigálást nyújt a felhasználónak. Az asztali számítógépekkel azonos operációs rendszert használ, így a GeoX105 alkalmazás és létesítményekhez kapcsolat dokumentumok megjelenítéséhez szükséges szoftverek futtatásra alkalmas. Érdemes fixen a szerbe beépíteni/elhelyezni az egyszerűbb navigálás érdekében. Hátránya hogy nem rendelkezik beépített GPS-vevővel, de ez Bluetooth kapcsolaton vagy kábellel csatlakoztatható.

Ha a szereket vagy a parancsnoki járművet szereljük fel GPS-vevővel, és biztosítunk egy hálózatot, amelyen időnként elküldi a pozíciót, akkor a híradóban lehetőség van a szer pillanatnyi pozíciójának megjelenítésére a GeoX105 segítségével. A hálózaton keresztüli nyomkövetéshez, az ún. flottakövetéshez a GPS-egységeknek szükségük van egy olyan hálózatra, amelyen továbbítani tudják a koordinátájukat a központi szerverhez. Ez a hálózat a mobilszolgáltatók által biztosított internet-kapcsolat. A kapcsolat sebessége a mobiltelefontól és a hálózati lefedettségtől függően lehet GPRS, 3G vagy UMTS, de GPRS kapcsolat gyakorlatilag mindenhol elérhető, ahol van hálózati lefedettség. A beérkezett koordináták a térképen megjeleníthetők, így lehetőség nyílik – jogosultságtól függően – egy vagy több jármű egyidejű követésére. Kialakítható olyan megoldás is, amelyben a szerek aktuális pozíciói nemcsak a híradóban jelennek meg, hanem egyidejűleg a többi szeren és a parancsnoki járműben is, így mindenki láthatja, hogy a többiek hol járnak, és milyen távol vannak a káresettől. Tervezett fejlesztések Az előzőekben leírt funkciók közül számosat az előző évben valósítottunk meg a felhasználók igényei alapján. A következő fejlesztési elképzeléseket ugyancsak a felhasználó igények befolyásolják. A POI rétegben található objektumokhoz/létesítményekhez nemcsak leíró adatok (pl. átmérő, létszám) köthetők hozzá, hanem dokumentumok is, például tűzoltási és műszaki mentési terv. Ez lehetővé teszi, hogy egy objektum/POI kiválasztása után elérhetővé váljanak a rá vonatkozó – digitális formában elérhető – dokumentumok, táblázatok, térképek, fényképek. Minden olyan formátum használható, amelyet a GeoX105 alkalmazást futtató számítógép képes megnyitni. A területmérés funkció segítséget jelent a káreset területének meghatározásánál. Ez történhet a térképen történő rajzolással, illetve terepen az érintett területrész körbejárásával, és a mért GPS koordináták alapján történő terület meghatározással. Hosszabb távú fejlesztési elképzelés a térképek háromdimenziós megjelenítése. Ez a modul is a GeoX105 része lenne, futtatásához semmilyen más programra nem lenne szükség. Az elképzelések között szerepel egy általános funkció a tematikus térképek készítésére, illetve az ALOHA esetleges beépítése. Oláh Richárd [email protected], www.geox.hu/105

m e g e l ő z é s

• •

Kupolák közötti minimum távolság: a nagyobbik oldal kétszerese (pl. 2 m x 3 m-es kupolák esetében min. 6 m) A kupolák közötti és a tető szélétől mért maximum távolságok: 20 m.

A méretezés folyamata lépésről lépésre

Nagy Katalin

Könnyű, gyors recept csarnoképületek természetes hő- és füstelvezetésének méretezéséhez Számos változás történt a hő-és füstelvezetésben, miközben vannak, akik a tervezési részletekben „nagyvonalúak”, pedig a recept egyszerűnek tűnik „Végy egy közepes, vagy nagy csarnokot, aprítsd 800-1.600 m2-es darabokra ….”. Szakhatóságok receptkönyvébe is ajánljuk.

Mi változott? Az új OTSZ a csarnoképületek természetes hő- és füstelvezetésének méretezésébe is hozott új elemeket. Ezek a következők: • Új létesítmény besorolási táblázat, amely újabb 10 létesítménytípust tartalmaz. (Lsd. 1-es táblázat) • 800 és 1.600 m2 között az M1, M2 és M3 méretezési táblázatokat kell használni. • Arányosítani nem szabad, azaz minden füstszakaszra (a 800 m2–nél kisebb töredék szakaszokra is) a méretezési táblázat szerint kalkulált hatásos nyílásfelületet biztosító kupola mennyiséget kell beépíteni. • Viszont a füstszakasz maximális mérete – meghatározott követelmények betartása mellett – 2.000 m2 is lehet. Ezzel a 800 m2–nél kisebb füstszakaszok elkerülhetők. • Közösségi létesítményben 200, míg egyéb létesítményekben 300 m2-enként minimum egy füstelvezetőt kell beépíteni. • Ma már csak CE jelöléses termékek építhetőek be. 2004. január 1-én megjelent az MSZ EN 12101-2. Ennek következményeként a régi ÉME-ket 2005. január 1-ei határnappal vissza kellett volna vonni. Az MSZ EN 12101-2 néhány műszaki követelményét az új OTSZ is előírja. A továbbiakban a régi, esetleg még le nem járt ÉME-k gyakorlatilag használhatatlanok, azok az új műszaki követelményekre vonatkozó információkat nem tartalmazzák. Ami nem változott •

A füstszakasz egyik oldala sem lehet hosszabb 60 m-nél.

1. A csarnoképület füstszakaszokra bontása. 2. A füstkötényfalak belógásának rögzítése a méretezési feltételek figyelembe vételével. 3. Az adott füstszakaszok hatásos áteresztő felületeinek meghatározása. 4. A füstszakaszokba beépítendő kupolák számának és méretének meghatározása. 5. A csarnokba beépítendő kupolák számának összesítése. 6. Frisslevegő utánpótlás mértékének meghatározása a mértékadó füstszakasz alapján. 7. Ellenőrzés: Füstszakasz kialakítás megfelelő-e? Kupolák darabszáma kielégíti-e a füstszakaszonkénti minimális mennyiségi előírást? Kupola darabszámának és hatásos áteresztő felületének szorzata kielégíti-e a füstszakasz hatásos áteresztő felület igényét? Kupolák közötti minimális/maximális védőtávolság megtartásával elhelyezhetőek-e a tetőn? Feladat meghatározás 1. A csarnoképületet a technológiák és a funkciók alapján füstszakaszokra kell osztani. Legoptimálisabb az 1.600 m2 körüli szakaszok kialakítása. 2. Az adott füstszakaszokra kell a szükséges hatásos nyílásfelületet meghatározni. Ehhez elvégzendő: • az épület méretezési csoportba sorolása: Ez a rendeltetés (M1-es táblázat), illetve a tárolt anyagok, vagy termékek (M2-es táblázat) figyelembe vételével történik. Besorolási nehézségek esetén a méretezési csoportot az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság határozza meg. • az épület számítási belmagasságának meghatározása (H): Ez a csarnok vállmagasságának és gerincmagasságának számtani átlaga. • a füstmentes levegőréteg meghatározása (h): Praktikusan: ameddig a füstkötényfal belóg, ill. ameddig a raktározási magasság terjed. Számokban kifejezve ez minimum a számítási belmagasság fele, de 6 m-ig legalább 3 m, maximum a számítási belmagasság mínusz 1 m. • E két nagy lépéssel a feladat meghatározása – mekkora hatásos áteresztő felületre van szükség az adott füstszakaszban – meg is történt, már „csak” a megoldása maradt hátra. Megoldás 3. A létesítmény közösségi, nem közösségi funkciójának és a füstszakasz méretének ismeretében meghatározható az adott szakaszra minimálisan szükséges kupolák száma. 4. A füstszakaszokba beépítendő kupolák számának és méretének meghatározása. Ezt a feladatot legkönnyebben termékismeret birtokában lehet elvégezni. Ekkor ugyanis elegendő a füstszakasz hatásos áteresztő felületét osztani a minimálisan megkövetelt VÉDELEM 2009. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

39

kupolaszámmal. Ezzel megkapjuk, hogy egy kupolának mekkora hatásos áteresztő felületet kell „tudnia”. Ehhez kell utána a kívánt geometriát hozzárendelni, majd ellenőrizni, hogy az adott kupolák elférnek-e a tetőn, ill. nincsenek-e túl ritkán. Ha a füstszakasz mérete nagyobb 1.600 m2-nél, minden megkezdett plusz 100 m2 után az 1.600 m2 –re kalkulált kupolamennyiség geometriai felületét kell 10-10 %-kal megnövelni és a korrigált kupola mennyiséget meghatározni. Majd a védőtávolságokat ellenőrizni és a folyamatot addig folytatni, míg az optimális megoldást meg nem találjuk. Mivel ez egy iterációs folyamat is lehet a különböző szempontok figyelembe vétele miatt, célszerű tervezési segédlettel végezni a feladatot. Konkrét termékismeret hiányában nehezebb a feladat. A hatásos nyílásfelületből a geometriai nyílásfelületet az átfolyási tényező segítségével a következő módon kell meghatározni: geometriai nyílásfelület (Ag), m2 =

hatásos nyílásfelület, m2 (Aw) átfolyási tényező (cv)

Az átfolyási tényező általánosan teljesíthető, laborvizsgálati értéke viszonylag nagy – 0,58-0,75-ös – tartományban mozog, ezért nehézkes a méretezés és a konkrét oldalméretek meghatározása is. Milyen hibák fordulnak elő? Geometriai és hatásos nyílásfelület fogalmának keverése Geometriai nyílásfelület a kupola névleges mérete, azaz amekkora felületen a kupola a tető síkjával érintkezik. A hatásos áteresztő felület a kupola geometriai felületének és cv értékének szorzata. Mindig kisebb a geometriai felületnél. A méretezés központi kérdése a hatásos áteresztő felület meghatározása. A geometriai felület származtatott adat, mely nem elhanyagolható. Fontos a frisslevegő utánpótlás meghatározásakor, illetve fontos lehet beépítési szempontból. Acélszerkezetes csarnoknál célszerű olyan kupolát választani, ami megfelelő oldalméretével illeszkedik a csarnok szelemen kiosztásához. Cv érték meghatározása Cv érték meghatározására használható az OTSZ M 4-es melléklete. Ez abban az esetben megfelelő megoldás, ha a termék szabvány szerint vizsgálandó 11 kritériumai közül épp a cv értékre nincs laborvizsgálati eredmény. CE jelöléses termékeknél ez meglehetősen ritkán fordul elő, gyakorlatilag laborvizsgálat alapján a cv érték gyártói adat. Cv érték misztifikálása. Gyakran hangoztatott vélemény, hogy a minél magasabb cv értékű kupola a jó kupola. Valójában a cv értéket nem érdemes túlmisztifikálni, pusztán kapcsolatot teremt a kupola hatásos áteresztő felülete és geometriai felülete között. Ezért valójában csak arról van szó, hogy alacsonyabb cv érétkű kupolából többet, vagy nagyobbat kell beépíteni a füstszakasz szükséges hatásos áteresztő felület igényének kielégítésére, míg magasabb cv értékűből kevesebbet, illetve kisebbet. Kupolák darabszámának helytelen meghatározása A kupolák minimális darabszámát a létesítmény besorolásakor (közösségi/ egyéb) a füstszakasz nagyságának ismeretében gyorsan ki tudjuk számolni. Fontos, hogy ezt a minimális darabszámot a méretezés folyamata során ne tévesszük szem elől. Hiszen ez a méretezési szabály az eddigi „inkább több kisebb, mint kevesebb nagyobb” előírást hivatott konkrét formába önteni. Nem CE minősített termékek betervezése Ha egyedi gyártású, és nem CE minősítéssel rendelkező hő- és füstelvezető betervezést fogadnánk el, akkor az új OTSZ-ben és a vonatkozó szabványban előírt követelményekről nem lennének hiteles információink. Nem lenne hiteles adatunk pl. a szél- és hóterhelésről, a megbízhatóságról, stb.

40

MEGELÕZÉS ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Célszerű tervezési segédlettel végezni a feladatot A létesítmény megnevezése Koncert termek, konferencia termek, gyűléstermek, egyesületi termek, kultúrtermek, vetítőtermek, színháztermek elszigetelhető színpaddal Oktatási intézmények Vallási intézmények Egészségügyi intézmények Hivatalok, bankok, irodák Fedett sportlétesítmények Színháztermek teremben lévő színpaddal, díszletekkel Bál vagy tánctermek Üzletek, bevásárlóközpontok és hipermarketjeik Könyvtárak, dokumentációs központok és levéltárak

Méretezési csoport 2 2 2 2 2 2 3 2 3 2

1. táblázat: Az új létesítménytípusok besorolása 5. Következő lépésként az egyes füstszakaszokba beépítendő kupolák összeszámolásával meghatározható a csarnokba beépítendő kupolák száma, azok hatásos és geometriai áteresztő felülete. 6. Hatodik feladat az irányadó füstszakasz kiválasztása. Ez az, amelyikben a füstelvezetők geometriai felülete a legnagyobb. Ennek a geometriai felületnek a kétszeresét kell frisslevegő bevezetésként biztosítani. 7. Végső feladat egy jó recept elkészítésekor a tálalás lehet. Ezt itt a tűzvédelmi műleírásba foglalás és egyúttal az ellenőrző lépések elvégzése helyettesíti. Összegzés Összegzésként elmondható, hogy a méretezést hatásos áteresztő felületre és darabszámra kell elvégezni. Ehhez kell a megfelelő termékkel egy választott geometriai felületet hozzárendelni. Az adott oldalméretek ismeretében ellenőrizhetőek a minimális és maximális védőtávok, ill. a füstszakasz méretének növeléséből fakadó pótlólagos kupola igény meghatározása, majd elkészíthető a tűzvédelmi műleírás. A feladat gyakorlati megoldásához pedig CE jelöléses termék szükséges. Ezzel a néhány lépéssel a csarnoképület természetes hő- és füstelvezetésének méretezése el is készült. Megoldandó feladat marad még a megfelelő frisslevegő utánpótlás és a füstkötényfal belógás ellenőrzése, valamint távműködtető rendszer megtervezése. Nagy Katalin Ludor Kft. Hő- és füstelvezetés, szellőztetés, felülvilágítás 1082 Budapest, Baross utca 98. Tel: 210-93 11, Fax: 210-38-34, E-mail: [email protected]

Szilágyi Csaba

Gépi és gravitációs hő- és füstelvezetés elemzése számítógépes tűzmodell segítségével

Gravitációs szellőzés esetén a füst terjedése a 240s-ban

A számítógépes tűzmodellek, áramlástani modellek segítségével költségkímélő, esetleg olcsóbb megoldásokkal biztonságosabb épületeket tervezhetünk. Ezen túl a gépi és a természetes hő- és füstelvezetés összehasonlításába is betekinthetünk.

Szemléletes tűzmodellek A modellek segítségünkre lehetnek, hogy a jogszabályok értelmezése során ne feledkezzünk meg a tűzet leginkább irányító fizikai és kémiai törvényszerűségekről. A felhasznált tűzmodell CFD (Computational Fluid Dynamics) elvű tűzmodell, a NIST Fire Dynamics Simulator (FDS) szoftvere. Szintén ehhez a programhoz készült a NIST Smokeview megjelenítő szoftvere. A modell matematikai eredményei alapján a Smokeview egy háromdimenziós ábrát hoz létre, mely az előre meghatározott időlépcsőnek megfelelően képkockákon szemlélteti a különböző megjeleníteni kívánt eseményeket, értékeket. Ilyenek lehetnek többek között a tűz, a füst terjedése, a hőmérsékletek, a különböző gázok koncentrációja, az áramlási sebességek, irányok és az égési sebesség. Az ábrák alján szerepel az időpont másodpercben, a jobb oldalán az érték, és annak skálája, amelyet megjelenít az ábra. A vizsgálatban szereplő ábrák ezzel a megjelenítő programmal készültek. A szereplő ábrákon természetesen csak a lényegesebb időpontokat, fordulópontokat jelenítettem meg. Egy csarnok jellegű épületen keresztül hasonlítottam össze a hő- és füstelvezetés két sarokpontját a tisztán gravitációs és a tisztán gépi rendszert. Az épület 20mX40m azaz 800 m2 alapterületű, belmagassága 5m, a tetőfödém kialakítás pedig vízszintes. A 9/2008 ÖTM. rendelet (továbbiakban: rendelet) szerinti követelményeket alkalmaztam mindkét esetben. Természetes és mesterséges A gravitációs kialakításnál a tetőfödémen lesznek a hő- és füstelvezető nyílások. A levegő utánpótlást pedig a négy sarokban nyíló ajtók biztosítják. A nyílások méretét a rendelet alapján számítottam. Méretezési csoportnak a 3. csoportot választottam. Az 5 méteres belmagasságot és a minimális 3 m füstmentes levegőréteget figyelembe

Gravitációs szellőzés esetén a füst terjedése az 540s-ban

Gravitációs szellőzés esetén az extinkció a raktár hossztengelyében a 240s-ban véve a 3. táblázat alapján a szükséges hatásos nyílás felület 7,3 m2. A pótlevegő nyílásoknak dupla méretűnek kell lenniük, tehát 14,6 m2 szabad nyílásfelületre van szükségünk. Figyelembe véve az elhelyezési követelményeket 3 nyílás került kialakításra az épület hossztengelyében arányosan és egymástól egyenlő távolságra. A modell felbontásához igazodva az elvezető nyílások 1,6mX1,6m nagyságúak. Összesen tehát 7,68 m2-t biztosítanak. A négy ajtónyílás egyenként 2mX2m, így összesen 16 m2 -en áramlik a térbe a friss levegő. A másik lehetőség a gépi elvezetés és betáplálás. Ebben az esetben a rendelet alapján gravitációs elvezetés esetén szükséges elvezető felület minden négyzetmétere után 2m3/s levegő mennyiséget kell elszívni és betáplálni a térbe. Az elszívás és befúvás teljesítménye 15m3/s. Esetünkben 3 bevezető és 3 elszívó nyílás egyenként 0,64 m2 felülettel kerül kialakításra. A szükséges 15 m3/s levegő mennyiséget a 3 nyíláson áramoltatva az áramlási sebesség 7,8 m/s lesz. Ez a sebesség a kiegyenlített rendszerek esetében a rendelet szerint megfelelő, azonban a depresszív rendszerek esetében a levegő sebessége a bevezetőnyílásokon nem lehet nagyobb 5 m/s -nál. Füst és látótávolság

Gravitációs szellőzés esetén a füst terjedése a 120s-ban

A hő- és füstelvezetés esetén a füst és a hő hatásainak csökkentéséről beszélünk. A füst káros hatásait hamarabb érzékeljük. A füst csökkenteni fogja a látótávolságot, így nehezíti a kiürítést és a menekülést, majd a későbbiekben a beavatkozást. Természetesen VÉDELEM 2009. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

41

Gravitációs szellőzés esetén az extinkció a raktár hossztengelyében az 540s-ban

Gépi szellőzés esetén a füst a 240s-ban

Gravitációs szellőzés esetén a hőmérséklet a raktár hossztengelyében az 540s-ban

Gépi szellőzés esetén a füst az 540s-ban

Gravitációs szellőzés esetén a sebesség vektorok a raktár keresztmetszetében a 200s-ban a hőnek is van hatása a bent tartózkodó személyekre, (ez általában később jelentkezik) de mi rendszerint az épületszerkezetekre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Az áramlási irányok és sebességek vizsgálata pedig nagyon nehézkes és bonyolult feladat. Azonban a kialakuló áramlások nagyobb figyelmet érdemelnének, hiszen ezek szállítják a füstöt és a hő egy részét, így tudhatjuk meg, hogy hova és milyen sebességgel terjednek. A hőmérséklet meghatározása nem bonyolult, az áramlásokat pedig vektorokkal jellemezhetjük. Egy vektort két adattal a nagyságával és irányával adunk meg. A füst jellemzése már egy kicsit összetettebb feladat. A füstöt rendszerint a sűrűségével, vagy az extinkciójával, a környezetet is figyelembe véve, pedig a látótávolsággal jellemzünk. Az ember szempontjából a menekülés és a beavatkozás során talán a legfontosabb a látás. A modellben lehetőség van a látótávolság meghatározására is. 42

MEGELÕZÉS ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Gépi szellőzés esetén az extinkció a raktár hossztengelyében a 240s-ban

Gépi szellőzés esetén az extinkció a raktár hossztengelyében az 540s-ban

Gépi szellőzés esetén a hőmérséklet a raktár hossztengelyében az 540s-ban

Kis sebességű gépi szellőzés esetén a sebesség vektorok a raktár keresztmetszetében a 200s-ban A látótávolság a különböző tárgyak felismerési távolsága. A tárgyak láthatóságát a füst extinkciós koefficiensből számíthatjuk, figyelembe véve, hogy fényelnyelő vagy fénysugárzó anyagokról van szó [6] S= Gépi szellőzés esetén a sebesség vektorok a raktár keresztmetszetében a 200s-ban

KS K

S: láthatóság [m] KS: fényelnyelő KS=3; fénysugárzó KS=8 K: extinkciós koefficiens [1/m] Ez alapján meghatározhatók az extinkciós értékek figyelembevételével a láthatósági távolságok.

Kis sebességű gépi szellőzés esetén a füst terjedés az 540s-ban

K extinkciós koeff. [1/m] 0,1

S láthatóság [m] 30

0,12

25

0,15

20

0,17

17,6

0,2

15

0,25

12

0,3

10

1. táblázat. Fényelnyelő anyagoknál különböző extinkciós koefficiensek esetén a láthatósági távolságok Az FDS modell alapadatai

Kis sebességű gépi szellőzés esetén az extinkció a raktár hossztengelyében az 540s-ban

A tűzeset szimulációjához (40cmX40cmX40cm) felbontású teret használtam melyeket egy 40mX20mX5m-es térben helyeztem el. Egyenletes felbontást alkalmaztam a teljes térben. A feltételezett éghető anyag egymásra rakott fahasábokból álló 2 kocka formájú farakás. Méretük 1,2mX1,2mX1,2m. A hőfelszabadulás maximuma 7300 kW. A hőfelszabadulás adott hőfejlődési görbe mentén változik[4]. Hiszen a tűznek van egy (általában hasonló) „élet” görbéje. A termelt hő eleinte kevés, de az időben növekszik, eléri a maximumát, majd csökken és megszűnik. VÉDELEM 2009. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

43

A hő fejlődés mellett jellemző adat a füstfejlesztő képesség is. A füstfejlesztő képesség az összes égéstermék és a füst arányát adja meg. A modellünkben használt fának a füst fejlesztő képessége 0,01 [5]. A tűz lefolyását a továbbiakban jelentősen befolyásolja a szellőzés is. Modellünkben a szellőzést a gravitációs esetben a hő- és füstelvezető nyílások, a nyíló ajtók, a gépi rendszer esetében, pedig az elszívó és befúvó nyílások adják. A valóságban valószínűleg mind a két esetben a tűzjelző berendezés jelére aktivizálódna az elvezető rendszer, de a vizsgálat során nem modelleztem a nyitási időt. Mind a két variációban 60 s-ot tekintettem a jelzés késedelemének. Így a hő- és füstelvezető nyílások nyitásának ideje mind a két modellben 60 s volt.

füst jobban elkeveredik a térben. A másik modellben, ugyanazt a levegő mennyiséget nagyobb felületen és így kisebb áramlási sebességgel juttattam a térbe. Az első esetben a gépi rendszer 0,8mX0,8m-es nyílásain 7,8 m/s sebességgel áramlott a levegő. A második gépi rendszer esetén a nyílások méretét 2mX1,6m-re növeltem, ezen a felületen ugyanaz a levegő mennyiség már csak 1,5 m/s sebességgel áramlott. A 17 ábrán látható, hogy ebben az esetben már az egész térben jóval kisebb áramlási sebességek alakultak ki, és jóval kevesebb a turbulencia is. A kisebb áramlási sebességek esetén az 540s-ban a 15-ös és 16-os füst és extinkciós ábrákon nagyobb látótávolságot tapasztalhatunk, tehát a nagy áramlási sebességek károsan befolyásolják a hő- és füstelvezetés hatékonyságát. A turbulens áramlások hatására a füst jobban elkeveredik a térben, így lassabban távolítható el.

Mit mutatnak az ábrák? Szigorúbb értékek kellenek? A 2-8 ábrákon a gravitációs, a 9-14 ábrákon pedig a gépi rendszer működését láthatjuk. Az ábrák között 4 félét láthatunk. A füstöt három dimenzióban (nem egy sík mentén), az extinkciót, a hőmérsékletet hosszanti metszet síkon láthatjuk. A sebességet pedig vektoros ábrákon keresztmetszeti síkban szemlélhetjük meg. A füstöt megjelenítő ábra talán könnyebben érthető, látványosabb, de az extinkciós ábrán látható információk, egzaktabbak. Amíg a füstábrán nem tudjuk a tér egy pontját jellemezni, - csak úgy hogy van vagy nincs füst -, addig az extinkciós ábra alapján egy adott ponton a színskáláról leolvashatjuk a pontos extinkciót. Az extinkcióból pedig megtudjuk határozni a látótávolság nagyságát is. Az 5-ös és 11-es extinkciós ábrákon a 120 s-ban a két elv között még szinte alig látható különbség, az 540 s-ban azonban már igen jelentős eltérés figyelhető meg (6-os és 12-es ábrák). A kiürítés és beavatkozás szempontjából az alsó 2 méteren lévő látótávolságnak van igazán jelentősége. A 12 ábrán az 540s-ban a gépi rendszernél a padló szinten az extinkciós érték már 0.12 felett van, (a 0.12-es érték 25 méteres látótávolságot jelent nem világító tárgyak esetén.) míg ugyanebben az időben a 6-os ábrán a gravitációs rendszernél csak 1,6 méter magasságban alakul ki ugyanez az érték. Tehát a gépi rendszer esetén a menekülés az 540s-ra jelentősebben korlátozódik, míg a gravitációs szellőzés esetén nem. A hőmérsékleti ábrák (7-es és 13-ábra) összehasonlításakor nem tapasztalunk jelentős differenciát. A tetőfödém alatt csak a tűz feletti térben emelkedik a hőmérséklet 300 Celsius fok közelébe, a többi területen pedig 140 Celsius fok hőmérsékletre lehet számítani. Egyik esetben sem alakul ki az épület szerkezeteket jelentősen károsító hőmérséklet, így a hőmérséklet vizsgálatára jelen esetben nem fordítottam több figyelmet. A gravitációs jobb!? Mind a két variációban a rendelet előírásait alkalmaztam, de mégis a gravitációs jobb megoldásnak bizonyult a gépinél. A különbség magyarázatához további modellt dolgoztam ki. Ha megvizsgáljuk, hogy a gravitációs rendszer esetében a hő- és füstelvezető nyílásoknál mekkora sebességgel áramlik ki a levegő (8. ábra), akkor 1,5 m/s körüli értéket tapasztalunk. Számítás után megállapítható, hogy az összesen 7,68 m2 nyíláson 11,52 m3/s levegő áramlik ki. A gépi szellőzés esetén az átáramoltatott levegő mennyisége 15 m3/s. Érdekes kérdés, hogy vajon a nagyobb légmozgáshoz miért tartozik rosszabb levegő minőség. A választ a 8-as és a 14-es ábrák összehasonlításkor találhatjuk meg. A gépi szellőzés esetében az áramlási vektorok jóval nagyobbak, így a 44

MEGELÕZÉS ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

A rendelet csak depresszív rendszerek esetén írja elő az 5m/s alatti áramlási sebességet. Véleményem szerint nem probléma, ha ugyanezt az értéket alkalmazzuk kiegyenlített rendszerek esetében is. Természetesen ellenérvet is lehet felsorakoztatni. Ha a hőmérséklettel van a nagyobb problémánk a nagy sebességű átszellőztetéssel lassíthatjuk a felmelegedés sebességét. A nagy áramlási sebességek hatására ugyanis a hő nehezebben fog akkumulálódni. Valószínűleg nem lehet olyan jogszabályt alkotni, amelyik alapján minden egyes esetben egyszerre gazdaságos és biztonságos épületeket tervezhetünk. Elemzésünk alapján is megállapítható azonban, hogy az egyébként sok esetben határozott rendelettől szigorúbb értéket kellett alkalmazni a gépi szellőzés esetében, hogy a gravitációs szellőzéssel egyenértékű legyen. A leírt tapasztalatok is bizonyítják, hogy az egyre bonyolultabbá váló tűzvédelmet önálló területként kell kezelni. Összetettsége ugyanis egyre növekszik, és ha elhanyagoljuk az összefüggések elemzését feleslegesen drága és nem feltétlenül biztonságos épületeket építhetünk. Irodalom jegyzék [1]: Kevin McGrattan, Simo Hostikka, Jason Floyd, Howard Baum, Ronald Rehm Fire Dynamics Simulator (Version 5) Technical Reference Guide. Nist Technology Administration U.S. Department Of Commerce 2007. [2]: Kevin McGrattan, Simo Hostikka, Jason Floyd, Howard Baum, Ronald Rehm Fire Dynamics Simulator (Version 5) User Guide. Nist Technology Administration U.S. Department Of Commerce 2007. [3]: Database4.data file of NIST Fire Dynamics Simulator. U.S. Department Of Commerce 2006. [4]: Vytenis Babrauskas Heat Release Rate, The SFPE Handbook Of Fire Protection Engineering, . National Fire Protection Association,Quincy, Massachusetts, 3rd edition, 2002. 3-24. [5]: George W. Mulholland, National Fire Protection Association, Quincy, Massachusetts, 3rd edition, 2002. 2-259.] [6]: Tadahisa Jin Visibility and Human Behavior in Fire Smoke The SFPE Handbook Of Fire Protection Engineering, . National Fire Protection Association,Quincy, Massachusetts, 3rd edition, 2002. 2-42 – 2-53. Szilágyi Csaba tűzvédelmi mérnök Szolnok M.J.V.Ö. Hivatásos Tűzoltósága

Trimoterm panelek – ásványgyapottal A tűzvédelemben az éghetőség és a tűzzel szembeni ellenállás, építészeti szempontból az esztétikus és újszerű megjelenés, a kiváló műszaki paraméterek fontosak. Az ásványgyapottal szerelt Trimoterm panelek rendelkeznek ezekkel a jó tulajdonságokkal: jó hő- és hangszigetelők, ellenállnak a tűznek, víznek és levegőnek. Hol és hogyan használhatók?

Szabványos vizsgálat - megfelelősség A mindkét oldalon fém fegyverzettel rendelkező szendvics panelekre az EN 14509 számú európai szabvány vonatkozik, amely előírja a szabvány teljesítéséhez szükséges tesztelési eljárás teljes folyamatát. A szabvány által előírt tesztelési jellemzőket, mint mechanikai jellemzők, tűz és gyúlékonysági ellenállás, hővezető képesség, hangszigetelés, víz- és légzárás, hang elnyelő képesség, viselkedés külső tűz esetén. Ezeknek a vizsgálatoknak a Trimoterm paneleket alávetették, és a tesztek igazolták kiemelkedő biztonsági képességeiket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy használatuk emberi életeket és vagyoni értékeket menthet, ugyanis tűz esetén a Trimoterm panelek akár 180 percig is képesek ellenállni a tűznek, és így a biztonságos kimenekítést biztosítani. Ennek megfelelően a Trimoterm panelek használhatók homlokzati elemként, tetőként, elválasztó falként és mennyezetként is. Sőt a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően napelem modulokkal kiegészítve még elektromos áram termelésére is használhatóak az így kialakított panelek. Miután a világ sok országában alkalmazzák a paneleket az EN szabvány mellett FM Approval és LPCB megfelelőségi bizonyítvánnyal is rendelkeznek paneleink. Trimoterm panelek tűzpróbái Gyakran mondjuk, hogy a szabványos tesztek és az élet mást követel. Nos az elmúlt években paneleink többször voltak épülettüzek részesei és bizonyították alkalmasságukat ezeknél a valós tűzeseteknél. Az egyik ilyen tűzeset 2006-ban Bulgáriában következett be, ahol egy poliuretán hab hőszigetelésű raktárcsarnokban, ahol félkész termékeket tároltak, tűz keletkezett. A csarnok porig égett, mivel a tartószerkezet összeroppant, ám a vele összeépített Trimoterm falakból épített csarnokrész falai állva maradtak, így védve meg a teljes gyártósort. Egy másik épületben, ahol az épület egy részét Poliuretán panelokkal burkolták és az is raktárhelyiségként funkcionált, szintén tűz keletkezett. Itt az ásványgyapot töltésű Trimoterm panelek megállították a tűz továbbterjedését és megakadályozták az egész épület tűzbeborulását. Környezetbarát technológia – Trimo naperőművek Akkor, amikor csak a mindennapok katasztrofális időjárása emlékeztet minket az ember és a természet kölcsönhatására, a

A Trimoterm panelek megállították a tűz továbbterjedését

A Trimoterm falak sértetlenek maradtak, megvédték a teljes gyártósort Trimonál fokozottan ügyelünk, hogy termékeink környezetbarát technológiával készüljenek, így adva esélyt az emberiségnek egy jobb holnapra, élhetőbb világra. Ez volt a fő kiindulópontja elhatározásunknak, mikor eldöntöttük, hogy részt veszünk a világ első CO2 neutrális épületének építésén a Planet Positive társaság szervezésében. A világ első zéró széndioxid kibocsájtású épülete Angliában, Pinehamban Trimo panelekből készült, melyhez 3000 négyzetméternyi homlokzati panelt szállítottunk. A kivitelezésben olyan beszállítók vettek részt, akik termékeik előállítása során, környezetbarát módon, nagyon alacsony széndioxid kibocsájtási mutatóval rendelkeznek. A projektet a dcarbon8 elnevezésű zöld szervezet kezdeményezte, a főkivitelező a Prologis volt. A Trimo törekvése a környezetbarát technológiák felé egyre erőteljesebb, így egyik új termékünkkel, a Trimo EcoSolar PV tetőpanellel a panelre installált napelemek segítségével elektromos áramot tudunk termelni. Ez idáig már 120 kWp-nyi naperőművet telepítettünk, melyek körülbelül 115 ezer kWh elektromos áramot termelnek egy évben. Egy átlagos családi ház fogyasztását tekintve az előbb említett mennyiség 30 háztartás elektromos ellátását biztosíthatja egész évre, amely révén 57 tonnával kevesebb széndioxidot bocsájtunk a légkörbe. Joggal mondhatjuk el, hogy a Trimo falpanelek hatékony tűzvédelmet biztosítanak. Nem csak a teszteken, de a valóságban is bizonyítottak. Szakszerű és pontos kivitelezéssel magas fokú tűzzel szembeni ellenállást tanúsítanak, s levegő- és vízállóak. Mindemellett rendkívül jó hőszigetelő és hang gátló tulajdonságokkal is rendelkeznek. Az új és fejlett technológiáknak köszönhetően a paneljeink társ alkotói a legújabb trendeknek és mind emellett környezetbarátak. Trimo Magyarország Kereskedelemi Képviselet H-1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. T.: +36 1 382 61 41, +36 1 382 21 30, F.: +36 1 382 21 31 E: [email protected], I: www.trimo.hu (X) VÉDELEM 2009. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

45

Lestyán Mária

Lapostetők tűzvédelme – Miért a rendszer követelmény? Az új OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot jelent, ha a rendszerben bevizsgált szisztémától az alkalmazás, beépítés során eltérnek. Az erre vonatkozó vizsgálatok tapasztalatait adjuk közre.

Összehasonlító vizsgálatok lapostetőkre A homlokzati hőszigetelő rendszereknél már jelentős ismeretünk van a rendszertől - az alkalmazás, beépítés során - való eltérés tűzvédelmi kockázataitól. A lapostetőknél azonban nem rendelkezünk elegendő számú rendszerben bevizsgált adattal – pedig ez különösen fontos lenne a 60 kg/m2 felülettömeg alattiaknál – a tűzállósági határértékekről, ezért nem kellően ismeretek az eltérő rétegrendű tetők tűzvédelmi kockázatai. A szlovákiai Rockwool összehasonlító vizsgálatokat készíttetett független tanúsító intézettel. Ezek a vizsgálatok meglepően jól mutatják az eltérő hőszigetelési rétegrendű trapézlemezes lapostetők viselkedését tűzben. Az EN 1365-2 szabvány szerint elvégzett 4 vizsgálat során a szerkezeti kialakítás és járulékos terhelés, valamint minden feltétel azonos volt, kizárólag az alkalmazott hőszigetelésekben volt eltérés. A vizsgálati modellek megépítésére e szakterületen tapasztalatokkal rendelkező szakembereket kértek fel akik a független tanúsító intézettel közösen építették meg a különböző kialakításokat. A vizsgálati folyamatokat a TÜV SÜD felügyelte. A főbb szerkezeti adatok: trapézlemez 153/260/0,75, hóterhelés 109 kg/m2, fesztáv 4,5, 1 rétegű bitumenes vízszigetelés.

EPS hőszigetelés, 10 perc és lángol a tető

Kőzetgyapot és EPS vegyesen alkalmazva, 13 perc

Lapostetők tűzben A lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg: R – teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül. E – integritás: az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen vagy, a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának. I – szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre. 46

MEGELÕZÉS ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

PIR hab hőszigetelés, 5 percig bírta Amennyiben a vizsgálat során bármelyik tűzállósági teljesítményjellemző eléri a szabványban rögzített határértéket az lesz a rendszerre vonatkozó tűzállósági határérték (percben) annyi eltéréssel, hogy figyelembe kell venni az osztályozási lehetőségeket szerkezet típusonként:

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy tévhit azt feltételezni, hogy ha a trapézlemez fölé kis vastagságú nem éghető hőszigetelést helyezünk - az éghető EPS hőszigetelés alá-, azzal nagymértékben növelhetjük a szerkezet tűzállósági határértékét. Ez csak hamis biztonságérzetet kelt, de nem tudta kielégíteni a megadható minimum EI20 vagy REI15 tűzállósági teljesítményjellemzőt. A vizsgálat másik érdekessége, hogy a tűzzel szembeni viselkedése alapján az EPS-nél jobbnak várt PIR hab, igen rossz teszteredményeket mutatott. A kőzetgyapotos tetőnél a vizsgálat azt mutatta, hogy a trapézlemez tűz hatására bekövetkezett deformációjából adódóan – a trapézlemez minőségétől függően – a tűz hozzáférhet a nem éghető hőszigetelőanyag felett elhelyezett vízszigeteléshez. Mindent egybevéve a vizsgálati eredmények megmutatták, hogy azonos minőségű trapézlemez és tűzhatás mellett, a tetőszerkezet tűzzel szembeni viselkedése nagymértékben függ az alkalmazott hőszigetelés anyagától, és hogy egy nem megfelelően megválasztott hőszigetelés esetén a csupasz acélszerkezet tűzzel szembeni teljesítményéhez képest jelentősen rosszabb értékek is születhetnek.

Kőzetgyapot hőszigetelés, 27 perc Teherhordó szerkezetek térelhatároló funkcióval (födémek, tetők) Teljesítmény jelölése RE REI

Osztályozási időtartam változatok 15

20 20

30 30

45

60 60

90 90

120 120

180 180

240 240

Természetesen a rendszerre vonatkozóan ezt követően még meg kell határozni az épületszerkezet tűzvédelmi osztályba sorolását A1-F, (lásd Építmények tűzvédelmi követelményei Építmények tűzvédelme I/2. fejezet 5. pont alatt.) A vizsgálatok során az érvényben lévő hőtechnikai követelményeknek megfelelő hőszigetelési vastagságok az alábbiak voltak. • 1 vizsg. 16 cm EPS (expandált polisztirol hab), • 2. vizsg. 4 cm RW (Rockwool kőzetgyapot) és 12 cm EPS, • 3 vizsg. 10 cm PIR (poliizocianurát), • 4 vizsg. 16 cm RW (Rockwool kőzetgyapot). A vizsgálatok eredményei Mintatetők hőszigetelése

EPS 16 cm (2 rtg. 8+8 cm)

RW 4 cm + EPS 12 cm

PIR 10 cm

RW 16 cm

Integritás

10 perc

13 perc

5 perc

27 perc

Teherhordó képesség

Nem érik el a teszt során.

Nem érik el a teszt során.

Nem érik el a teszt során.

34 perc

Szigetelés

6 perc

13 perc

5 perc

27 perc

A vizsgálati eredmények - azonos minőségű trapézlemez alkalmazásával – meglepően eltérő eredményeket mutatnak! A korábbi 2/2002 BM rendelet követelményértéket csak a födémre fogalmazott meg, pl. nem éghető TH 0,2 óra, amelyet a vizsgálatok során 2 rendszer meg sem közelített mivel a szigetelési érték az EPS szerkezetnél 6 perc a PIR szerkezetnél 5 perc volt. Az acél trapézlemez kis vastagságát és nagyon jó hővezetési tényezőjét alapul véve arra következtethetünk, hogy felmelegedése, mely a tűznek kitett tér másik oldalán elhelyezkedő éghető anyag meggyulladásához vezethet – a vizsgálattól eltérő méretű lemezek alkalmazása esetén is hasonló lehet.

Kinek a felelősége? Sajnos hazánkban az építőanyagok legmagasabb fokú műszaki tartalma az ár. E miatt az építőipar piaci résztvevői körében nagy harc folyik az „ócsósítás” érdekében. Hiába a tervezői felelősség és a betervezett nem éghető hőszigetelő anyag! Pl. Egy bevásárlóközpont 16.000 m2-es trapézlemezes lapostetőjén, ha a legkisebb esély van az olcsóbb anyaggal történő kiváltásra, a kivitelező addig motorozik a tűzoltónál, míg keresztül nem viszi az elképzeléseit, EPS, vagy EPS és kőzetgyapottal kombinált szerkezetekkel. Az eredményt láttuk! Ez a szakhatóságok és tervezők felelőssége! A megbízók szakszerű tájékoztatása minden olyan esetben, amikor egy szerkezet kiváltása tűzvédelmi szempontból jelentős mértékben eltér a tervekben jóváhagyottaktól. Mérésekkel igazolható: a lapostetők tűzzel szembeni ellenállását csökkenti, ha kombináltan alkalmazunk nem éghető és éghető alapanyagú hőszigeteléseket (pl. lejtésképzés) lapostetőknél, ezért a Rockwool nem vállal tűzvédelmi garanciát azokon a tetőkön ahol, akár csak a lejtésképzés is éghető hab alapanyagú hőszigetelésből készül. Mint ahogy a tesztek során is láthattuk, a tűz hatására eldeformálódik a trapézlemez és hiába van nem éghető hőszigetelés az éghető alatt, a tűz mégis hozzá tud férni, és a vélt biztonság elveszett. A vonatkozó jogszabályok értelmében a Szállító Megfelelőségi Nyilatkozat a gyártó alkalmazástechnikai útmutatójával együtt érvényes, ezért amennyiben a tetőszerkezet (rendszerben) nem rendelkezik TMI-vel, csak a kizárólag kőzetgyapottal kialakított tetőszerkezetekre tartjuk érvényesnek. Amennyiben tervező tűzvédelmi szempontból biztos megoldást keres egy lapostető vagy csarnoképület tervezése során, a Rockwool A1 nem éghető hőszigetelései képesek biztosítani az épületek hosszú távú tűzvédelmét! A kísérletek, pedig igazolják a jogszabályi elvárást, hogy a követelményértékek komplett „rendszerre” legyenek meghatározva. Lestyán Mária szakmai kapcsolatok manager Rockwool Hungary Kft., www.rockwool.hu VÉDELEM 2009. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

47

m u n k a b i z t o n s á g

Feicht Ferenc

Az új tűzoltósisak szabvány biztonsági követelményei A bevetések során jelentkező megnövekedett igénybevételek - pl. extrém hőterhelés, megnövekedett mechanikai hatások, elektromos áram - a tűzoltósisakok védőképességi követelményeit megfogalmazó EN 443:1997 szabvány újra fogalmazását is szükségessé tették. Mi változott?

MSZ EN 443:2008 A 2008 végén - hazánkban is - hatályba lépett szabvány a hazai szakemberek számára még csak angol vagy német nyelven áll rendelkezésre. Ezért az abban megfogalmazott új követelmények megismerését támogatandó elsősorban a felhasználó tűzoltóságok számára fontos szemszögből kívánjuk ismertetni. A szabvány pontos címe: Tűzoltósisakok épületekben és más építményekben végzett tűzoltáshoz. Az MSZ EN 443:1997 szabványhoz képest az új szabvány lényeges változásai: a.) A fej felületén megadott védendő területet - védőzónát - öt részre osztva határozza meg; b.) A sisakokat a sisakhéj által védett tartományoktól függően két típusba (A és B) sorolja; c.) A meglévő meghatározásokat ill. megnevezéseket részben egységesebben összefoglalja, továbbá új meghatározásokkal kiegészíti; d.) A minősítő vizsgálatokat a különböző védelmi zónák szerint osztja fel; e.) A követelményeket és a vizsgálati eljárásokat az új anyagjellemzők ismeretében valamint a veszélyeztetettség elemzése és a gyakorlatban szerzett tapasztalati értékek alapján átdolgozta; f.) A lefedett tartományra vonatkozóan követelményeket és vizsgálati módszert fogalmaz meg; g.) Lángterheléses vizsgálat (úgynevezett „Flame-Engulfment Test“) egy Flash-Over jelenség okozta veszélyek elleni védelem biztosítására, amely kismértékben tér csak el az MSZ EN 137:2007-01, 7.4.1.3 pontjában a légzésvédő készülékekre vonatkozó lángterheléses vizsgálattól; h.) A sugárzó hő okozta terhelés vizsgálata átdolgozva. Az új előírás szerint a sisakokat egy 14 kW/m2 nagyságú hősugárzással terhelik 8 perc ± 5 sec. időtartamig, és ezután vetik 48

MUNKABIZTONSÁG ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Példa egy az EN 443:2008 szerint „B” típusúnak tanúsított sisakra

1. ábra. 1a és 1b védőzónák. Az ábrán látható jelölések: 1 – referencia sík, 2 – bázis sík, 3 – központi függőleges tengely

alá az ütéselnyelési és a hegyes tárggyal végzett áthatolási vizsgálatoknak; i.) Az áthatolási vizsgálat átdolgozva. A sisakra ejtett éles, laposvágó formájú, próbatest súlya jelentősen megnövekedett, mivel 400 g helyett 1000 ± 15 g lett; j.) A normatív utalások vizsgálati szabványokra hivatkoznak; k.) A sisaknak a fejen maradást biztosító tartórendszer megfelelő funkcióját is vizsgálni kell; l.) A sisakhéj védőképességét olvadt fémek és forró részecskék behatása ellen is vizsgálni kell; m.) A sisakhoz tartozó arcvédő (ha van ilyen) vizsgálatát az EN 14458 szerint kell elvégezni; n.) A szabvány „A“ melléklete a CEN/TC 162/JWG 1/FFPPE/N 52 „Risk assessment guidelines for choosing the PPE for firefighter“ (Irányelvek a tűzoltósági egyéni védőfelszerelések kiválasztásához végzendő kockázatelemzéshez) alapján összeállított listát tartalmazza; o.) A szabvány „B“ mellékletében a kondicionálásra (előkészítésre) vonatkozó vizsgálati program van megadva; Felhasználói szempontból fontos tudni még, hogy a sisakok kiválasztásához ajánlott szempontokat, illetve a próbahordással kapcsolatos tudnivalókat a szabvány „C“ melléklete ismerteti. A védőzóna és a sisakok típusba-sorolása A védőzóna öt részét és ezek alapján az „A“ és a „B“ típusba sorolt sisakok közötti lényeges különbségeket a szabvány 1. sz. ábrája mutatja Felhasználói szempontból fontos fogalmak Védőzóna: A próbafej azon speciális része, amelyet a sisaknak védeni kell. A szabvány öt zónát különböztet meg • 1a zóna: Az ábrán az ‚AA’ sík felett elhelyezkedő rész. • 1b zóna: Az ábrán az ‚AA’ sík és a CDEF pontok között látható rész. 1. 2-es zóna: Legalább az EN 14458 szabványban a szemvédők részére meghatározott méretű zóna • 3a zóna: A nyakvédőn a sisak alsó peremétől a nyakvédő alsó széléig és vissza a függőleges keresztsíkig vagy annak egy részéig terjedő rész. • 3b zóna: Legalább a 2. ábrán a CDHG pontok által meghatározott rész.

„A” típusú sisak: Legalább az 1a zónát védi. „B” típusú sisak: Legalább az 1a és az 1b zónát védi. Tartozékok: A sisak gyártója által jóváhagyott (engedélyezett) kiegészítő felszerelések, amelyek a sisakra felhelyezhetők, és azokat a használó személy leveheti, de nincs a használó védelmét szolgáló funkciójuk. Pl.: lámpatartó, személyi azonosító jelzés vagy reflexcsík. Nyakvédő: A sisak azon tartozéka, amely a nyakat (3-as zóna) folyadékok, forró anyagok, sugárzó hő és láng hatása ellen védi. Arcvédő: Az arcnak a 2-es zónában meghatározott részét védi. Jelölések Valamennyi a szabványnak megfelelő sisakon egy jól látható, jól olvasható egyértelmű, és tartós jelölésnek kell lenni, amely az alábbi adatokat illetve információt tartalmazza. a.) A szabvány számát és kiadásának évét (EN 4423:2008); b.) A gyártó nevét vagy cégjelét; c.) A gyártás évét; d.) A sisak típusát e.) „A” vagy „B”, f.) „A” 3b vagy „B” 3b amennyiben ezeknek e követelményeknek megfelel, g.) A sisak modelljelzését (gyártói típusjelzés) h.) Méretnagyság vagy mérettartomány (cm-ben) i.) Az alacsony hőmérsékletnek megfelelő besorolás • * azokra a sisakokra, amelyek a megfelelő követelményeket -10 °C-on teljesítik • ** azokra a sisakokra, amelyek a megfelelő követelményeket -12 °C-on teljesítik • *** azokra a sisakokra, amelyek a megfelelő követelményeket -30°C-on teljesítik • **** azokra a sisakokra, amelyek a megfelelő követelményeket -40°C-on teljesítik A sisak azon részegységeit (fődarabjait) amelyek a biztonság szempontjából fokozott jelentőséggel bírnak jelölni kell, azért, hogy azonosíthatóak legyenek. Ha a biztonság szempontjából fontos alkatrészek túl kicsik ahhoz, hogy jelöléssel lássák el őket, akkor a szükséges információkat a gyártói adatlapon kell megadni. Opcionális jelölések Valamennyi sisakot, amelyik a szabványban opcionálisan megadott követelményeknek is megfelel, a sisakhéjon egy látható, olvasható és egyértelmű, tartós jelzésekkel ellátni, vagy az adott jelzést tartósan fent maradó öntapadós fóliából készült címkével kell megjelölni. A követelményeknek való megfelelést az alábbiak szerint kell jelölni: h.) Az elektromos tulajdonságainak osztályozása (ha ezeknek való megfelelés követelmény) 1. E2 azokra a sisakokra, amelyek a szabvány 4.12.2.pontjában előírt követelményeket teljesítik 2. E3 azokra a sisakokra, amelyek a szabvány 4.12.3.pontjában előírt követelményeket teljesítik i.) Folyékony vegyi anyagokkal szembeni ellenállóképességgel (ha ez követelmény) rendelkező sisakokat egy nagy „C” betűvel kell megjelölni.

A g) pontban és az opcionális követelményeket jelölő h) és i) pontokban leírt jelöléseknek egymás után írva kell állni, pl. E2C*** A jelölésnek a használó számára jól láthatónak kell lenni, anélkül, hogy a sisakot ehhez szét kelljen szerelni, vagy egy tartozékot le kelljen venni róla. Kiválasztás Azt, hogy egy adott tűzoltóságnak melyik sisaktípus felel meg legjobban, sok általános és egyéni szempont döntheti el. A szabvány „C” melléklete a kiválasztáshoz és az azt megelőző próbahordáshoz ad támpontokat. Ezek szerint a szabványnak megfelelő sisakokat más - nem épületekben és építményekben végzett - beavatkozásokhoz megfelelő kockázatelemzés figyelembevételével lehet alkalmazni. A próbahordás során a sisakokat a kiválasztott személyzet minden esetben a gyártó által kiadott használati útmutatóban leírtak szerint állítsa be, vegye fel, pozícionálja, rögzítse és használja. A próbahordást felügyelő vezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a sisakot viselő személy megértette és elsajátította a sisak helyes viselésének a szabványnak megfelelő módját. Célszerű a sisakok hordásával kapcsolatos vizsgálatokat az alapkiképzés során elvégezetni. Melyek azok az okok, amelyek egyértelműen jelzik azt, hogy az adott sisak nem megfelelő? a.) A sisak rögzítése kiold, vagy a sisak nem marad meg a fejen; b.) Egy életfontosságú funkció, pl. a látás, korlátozva van; c.) A sisak hordása közben egyszerű műveletek végzése nem lehetséges; d.) A sisakot az azt viselő személy fájdalom vagy kényelmetlenség miatt leveszi, vagy ezek miatt nem képes a próbahordás folytatására; e.) A sisak akadályozza más fontos felszerelés hordását. Az eddig leírtakat áttekintve, látható, hogy az új szabvány az eddigiekhez képest sok szempontból szigorúbb követelményeket szab, és nagyobb terheléssel elvégzett vizsgálatokat ír elő. Ezért az új szabványnak megfelelő tűzoltó sisakok az eddigieknél nagyobb védelmet biztosítanak a tűzoltók számára, ami egyértelműen a sisakokat viselő személyek még jobb védelmét szolgálja. Az új szabvány hatálybalépése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a már használatban lévő, a régi szabvány szerint minősített sisakok használatát be kell tiltani. Azok használata továbbra is engedélyezett mindaddig, amíg teljesítik a régi szabványban megfogalmazott követelményeket és a gyártók által előírt ellenőrzések és felülvizsgálatok során nem bizonyulnak alkalmatlannak. Az új szabványt csak hatálybalépése után kell alkalmazni, és az új beszerzéseknél kell figyelembe venni.

Feicht Ferenc ügyvezető MSA Hungária Biztonságtechnika Kft., Budapest http://www.msa.hu VÉDELEM 2009. 1. szám ■ MUNKABIZTONSÁG

49

Cseffó Károly

PPV tűzoltási kísérletsorozat Hatvanban Több szerv részvételével a túlnyomásos tűzoltás hatásainak megfigyelése, mérése, dokumentálása érdekében kutatási gyakorlatot tartottak 2008. október 21-én a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Hatvan-Nagygombosi gyakorlópályáján.

Mit jelent a pozitív nyomású tűzoltás?

A ventilátor beállítása

A zárttéri tüzek esetében a hő mellett a füst jelenti a legnagyobb veszélyt a bent tartózkodókra, akiknek a mozgását, tájékozódását gátolja a nagy mennyiségű égéstermék. A tűzoltás célja a hőmérséklet gyulladáspont alá csökkentése mellett a füst eltávolítása is. Ezt az igényt gyorsan és hatékonyan ventillátorok alkalmazásával, pozitív nyomás létrehozásával lehet kielégíteni. Az épület bejáratához telepített ventillátorok az épületben magasabb nyomást hoznak létre, mint a külső atmoszférikus nyomás. A nyomások közti különbség arra kényszeríti a forró levegőt, a gázokat és más égéstermékeket, hogy egy általunk meghatározott kivezető nyíláson keresztül hagyják el az épületet. A forró levegő, a füst és a gázok friss, hűvös levegővel pótlódnak. A túlnyomással a tűz során keletkezett nagymennyiségű szén-monoxid, szén-dioxid és más mérgező, karcinogén gázok eltávoznak. Ez a tűzoltók egészségére, biztonságára valamint a menekülési útvonalak járhatóságára és a tűz helyszínének megkereséséra jó hatással van.

Szabványos egységtűz

A pozitív nyomású tűzoltás megjelenése hazánkban A pozitív nyomású tűzoltást az 1980-as évek vége felé mutatták be, de egyéb ventillációs technikákat már ez idő előtt is széles körben használtak a világban. Ilyen volt a függőleges ventilláció, amikor a tetőszellőzők nyitásával a füst és a forró égéstermék kifelé, a talajszinten lévő nyílászárókon pedig befelé áramolhatott a hideg, tiszta levegő. Sajnos a levegőáramlás sok esetben segítette a tűz terjedését is. A másik módszer a negatív nyomású tűzoltás volt, ahol elszívó ventillátorokat működtetve füst- és hőeltávolításra kerülhetett sor. Sajnos a műszaki mentőszerekre málházott elektromos ventillátorok nehézkesek, kisteljesítményűek voltak.

A gyakorlaton résztvevő szervek • A Magyar Honvédség Havária Laborjának munkatársai, • a Hatvani Tűzoltóság tűzoltói, • a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság szakemberei, • a KOK 2 tanára (Cseffó Károly tű. őrnagy és Kirov Attila tű. főhadnagy). • a KOK Tűzoltó technikus szak hallgatói

50

MUNKABIZTONSÁG ■ 2009. 1. szám VÉDELEM

Ezeket a technikákat leginkább a tűzoltás végén, vagy utána lehetett alkalmazni. A füstelvezetők esetében a légáramlás viszonylag lassú volt, és elég sok ideig tartott, mire kiszellőztette az épületet. Az elektromos ventillátorok pedig generátorhoz voltak kötve, kábeleket kellett szerelni. Hazánkban ma még gyerekcipőben jár a nagyteljesítményű légventillátorok alkalmazása zárttéti tüzek oltására. A kísérletek feltételei A gyakorlóépületben 4 kísérleti pozitív ventillációs oltást hajtottak végre. Ezek minden adatát rögzítették, melyet a gyakorlat vezetője, Zólyomi Géza tű. alezredes Úr a tudományos munkájában (PhD) teszi közzé. A kísérlet végrehajtásához, az adatok pontos rögzítéséhez szükséges eszközöket, felszereléseket a résztvevő szervezetek biztosították: • a Honvédség laborja hőmérsékletmérőket, oxigén, széndioxid, szén-monoxid és metánérzékelőket, • a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság speciális hőmérsékletdetektorokat, • a Hatvani Tűzoltóság vízátfolyásmérőt és a turbóventillátort. A tűz helyszíne a KOK Hatvan-Nagygombosi pályán levő gyakorlóépület földszintjén elhelyezkedő 20 m2-es, 2 ajtóval és

Intenzív füstkiáramlás

A harmadik kísérlet körülményei hasonlóak voltak. A tűzgyújtást és előégetést követően, a gyakorlatvezető utasítására kívülről kinyitották a helyiségen levő ablakot, a bejárati ajtót és beindították a ventillátort. 5 másodperccel később elkezdődött az oltás. A látási viszonyok a szellőztetés hatására javultak, a füst és a hő az ablakon kifelé áramolt. A sugárvezető azonnal megtalálta a tűz fészkét és megkezdte a tűz körülhatárolását, oltását. A mérőműszerek szerint a helyiség hőmérséklete a ventilátor indítása után drasztikusan, több száz Celsius fokkal (450 oC-ról 200 oC alá) csökkent. A tűzoltást 5 másodperccel rövidebb (25 s) időtartam alatt sikerült végrehajtani. A jobb tájékozódási körülmények, a füstmentes zárttér sokkal könnyebbé, biztosságosabbá tette a beavatkozást. A negyedik kísérletnél a tűz előtt, a helyiségen levő szomszédos szobába nyíló ajtó hermetikusan le lett zárva. A tűzgyújtást követően nyitották az ablakot, bejárati ajtót, indították a ventillátort és megkezdődött (5 s később) a tűzoltás. A turbóventillátor által keltett légáramlat a helyiségből sokkal intenzívebben távolította el a füstöt (mint a 3. esetben). A sugárvezető azonnal észlelte a tűz fészkét, melyet a nagysebességgel áramló levegő már elkezdett hűteni. A lángok szemmel láthatóan az ablak irányába hajoltak, a tűz intenzitása csökkent. A sugárral 15 másodperc alatt eloltották tüzet. Ez fele időtartam, mint a 2. esetben volt. A kísérletek tapasztalatai

Mindent mértek, dokumentáltak 1 ablakkal rendelkező helyiség volt. Az alkalmazott ventillátor MT260 típusú, 60000 m3/h levegőszállítású. A tűzoltásban a KOK Tűzoltó technikus szak hallgatói vettek részt. A kísérletek menete Az első kísérletnél füstgenerátorral készített hideg füsttel töltötték fel a helyiséget. A gyakorlatvezető utasítására nyíltak ki a helyiség ablakai, a bejárati ajtó és lett elindítva a ventillátor. A helyiségen levő ajtók nyitott állapotban voltak. A PPV ventillátor (60.000 m3/h) kevesebb, mint 1 perc alatt kiszellőztette a helyiséget. A füst az ablakon keresztül a szabadba távozott. A többi kísérletnél a füst és a hő egységtűz gyújtásával lett előállítva. A második kísérletnél a tűz a kísérleti helyiséget gyorsan telitette füsttel. A maximális hőmérséklet 2 perces előégetést követően 2 m magasságban elérte a 450 oC-t. Ennél a kísérletnél a ventilátort nem alkalmaztak. Utasításra nyíltak az ablakok és 5 másodperccel később elkezdett működni az oltósugár. A tűzoltás 30 másodperc alatt megtörtént, de a füst a nyitott ablak ellenére sem távozott. A látási viszonyok a füst és a keletkezett gőz miatt minimálisra (1, 5 méterről 0,5 méterre) csökkentek. A helyiségből a füst csak nagyon lassan kezdett oszlani, a gyorsabb füstmentesítés érdekében az eltávolítás a nyitott ablakon keresztül oltósugárral történt. Ez több mint 10 percet vett igénybe.

Előnyök: • A ventillátor alkalmazása esetén a tűzoltást nagymértékben segítette a füstmentes, illetve a csökkentett füsttartalmú zárttér. • A levegőáramlat eltávolította az égésterméken túl a keletkezett hőt is és elkezdte „oltani” a tűzet. • A beáramló friss levegő hűtötte a zártteret, a bent tartózkodókat. • Sokkal jobb látási viszonyok alakultak ki. Jobban lehetett tájékozódni. • A tűzoltók könnyebben megtalálták a tűz fészkét, megkezdhették a tűz oltását. • A tűzoltás időtartama jelentősen csökkent, irányított légáramlatnál (4. kísérlet) a felére. • Biztonságosabbá vált a munkavégzés. • Gyorsabban biztosíthat kiürítést, sérültmentést. Hátrányok: • A ventillátor beindítása előtt feltétlenül biztosítani kell a befúvott levegő útját és tovább áramlását, kijutását az épületből. • Az ablakon kiáramló meleg füst és levegő veszélyeztette a környezetet és a tűz feletti szintet. Itt védősugarat célszerű működtetni. A PPV tűzoltás előnyei és hátrányai A PPV eljárásnak - ha helyesen alkalmazzák - két fő előnye van: javítja a látási viszonyokat, és jelentősen csökkenti a zárttér hőmérsékletét. További előnyei: fontos szerepet játszik a lángok terjedésének megakadályozásában, valamint a mentési idő csökkentésében. VÉDELEM 2009. 1. szám ■ MUNKABIZTONSÁG

51

A pozitív nyomású tűzoltást érő kritikák: a ventillátor működése közben a levegőáramlásba keverhet szilárd részecskéket, a szabadon, rögzítetlen tárgyakat magával sodorhatja. Egyesek szerint a befúvott levegő táplálja az égést, a tűz terjedését a zárttérben felgyorsíthatja, a kivezető nyílásoknál függőlegesen előidézheti. A motor vibrációja miatt a ventillátor „elsétálhat”, és emiatt alkalmazása bizonytalanná válhat. A berendezés súlya és mérete veszélyeztetheti a személyek biztonságát, alkalmazásához külön képzés lenne szükséges. Személyek kerülhetnek veszélybe, ha a tűz és a kivezető nyílás között tartózkodnak. A külföldi gyakorlat a felvetett aggodalmakat cáfolta. A legújabb ventillátorok megjelenése óta a méret-, a súlyproblémák, valamint a stabilitás is megoldódott. Ugyanez mondható el azokról az aggodalmakról is, melyek szerint a forró füst újragyulladhat, ahogy a betáplált oxigéndús levegővel keveredik, vagy zárttérben a tűz gyorsabban terjedhet. Megfelelő védősugarak alkalmazásával a kivezető nyílásnál a tűzterjedés megakadályozható. A legújabb tanulmányok mindegyike kimutatta, hogy a veszélyeket, melyeket a PPV jelenthet a bent lévő emberekre, nagyban ellensúlyozza az épületen belüli feltételek javítása és a sokkal hatékonyabb tűzoltás. A tűzoltóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a legmegfelelőbb ventillátorokat használják, figyelembe véve annak levegőszállítását, málházási lehetőségeit, üzembenntartását, kezelését és zajszintjét. A pozitív nyomásos tűzoltás (PPV) alkalmazásakor a tűz helyszínén figyelembe kell venni a ventilálandó helyiség méretét, a tűz elhelyezkedését, sebesültek vagy áldozatok lehetséges helyzetét,

valamint a back draft vagy flash over kialakulásának lehetőségét. További szempontok a szélirány, a kivezető nyílás helyzetének meghatározása és a védő sugarak elhelyezése a kivezető nyílás és a környező épületek védelmére. A pozitív nyomásos ventillátor nem alkalmas olyan helyzetekben, mikor fennáll a back draft vagy a flash over kialakulásának veszélye. Nem ajánlott olyan esetekben, amikor a szélerősség vagy szélirány hatástalanítja a ventillátorok működését. Hogyan használjuk? A PPV sikeres használata függ még a ventillátorok számától és elhelyezésétől. Ha egy ventillátort használnak, azt úgy kell elhelyezni, hogy a levegőáram a nyílás közepe felé irányuljon, a túlnyomásos levegőtölcsér éppen fedje a nyílást. Gyakran emlegetett szabály, hogy a ventillátort ugyanolyan távolságban kell elhelyezni a nyílástól, mint a nyílás magassága. Fontos, hogy a bejárati nyílást megfelelően elzárják, mert másként a forró gázok és a füst a tűzoltók felé áramolhatnak. Ha több ventillátort használnak, azok akkor a leghatékonyabbak, ha sorozatosan vannak elhelyezve, egyik a másik után, inkább, mint egymás mellett. A nagyobb ventillátor legyen közelebb az épülethez, kb. 1 méterre a nyílástól; a kisebb ventillátor pedig közvetlenül ezután, elzárva a nyílást. Nagyobb nyílásoknál szükséges lehet a ventillátorok egymás mellé helyezése, bár ez kevésbé hatékony, és jobb megoldás a nyílás méretének csökkentése, amennyiben az lehetséges. Természetesen a kivezető nyílást még a PPV alkalmazása előtt létre kell hozni. Ideális esetben ez a nyílás némileg kisebb kell, hogy legyen, mint a bevezető nyílás, mivel így jön létre a pozitív nyomás az épületben. Emiatt szükség lehet más nyílások - ablakok, ajtók - elzárására az épületben. A kivezető nyílásnál elhelyezett sugarat semmiképpen ne irányítsuk az épületbe, amíg folyik a ventilálás, mivel ez jelentős kockázatot jelentene az épületben lévő tűzoltókra. Persze olyan épületekben is keletkeznek tüzek, melyeknek több helyisége vagy szintje van. Ilyen esetekben a megfelelő eljárás az ún. sorozatos megközelítés. Ez azt jelenti, hogy maximális nyomású levegővel szellőztetnek felváltva minden helyiséget. Ilyenkor elkerülhetetlen, hogy a PPV felszerelést kézi erővel szállítsák folyosókon keresztül, vagy lépcsőkön fel és le. Ha más esetben nem is, itt igen fontos a felszerelés súlya és mozgékonysága. A Hatvanban végzett kutatási gyakorlat olyan tűzoltási módszert vizsgált, amely Magyarországon még gyerekcipőben jár, viszont alkalmazása a tűzoltásban dolgozók életét mentheti meg. A tapasztalatok (előnyök, hátrányok) pontos összesítése, a konzekvenciák levonása után a kiforrott, jól bevált módszereket kell építeni a tűzoltók képzésének oktatási anyagába.

Cseffó Károly tű. őrnagy, PhD hallgató Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 52

MUNKABIZTONSÁG ■ 2009. 1. szám VÉDELEM