Komposztálunk! Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról,

Komposztálunk! Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról, 2009-2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A pályázati projekt címe:

A komposztálás népszerûsítése a fenntartható életmód szellemében Deszken

KEOP-6.2.0/A-2008-0013

Összeállította: Kotogán Róbert

Megvalósítja: Deszki Település-Üzemeltetési Nonprofit Kft.

2009

Tartalomjegyzék I. Bevezetés.................................................................................................................5 II. A projekt elzôményei, háttere....................................................................................5 III. A deszki komposztálási mintaprogram célja . ............................................................5 IV. A program elemei...................................................................................................6 V. A kommunikációs tevékenység célja és formája..........................................................8 VI. Kihez fordulhatnak kérdéseikkel?.............................................................................9 VII. A szerveshulladékra vonatkozó hazai szabályok, uniós törekvések..............................9 VIII. Komposztálás kiemelt fontossága, szükségessége – környezetvédelem.....................10 IX. A komposztálás helye a hulladékgazdálkodásban....................................................12 X. Komposzt jótékony hatása......................................................................................13 XI. A komposzt felhasználási területei...........................................................................14 XII. Komposztálódás a természetben............................................................................15 XIII. Komposztálás régen............................................................................................15 XIV. A legegyszerûbb otthoni komposztálás formák.......................................................16 „Hagyd el a gereblyét!”.....................................................................................16 Az ôsszel lehulló lomb.......................................................................................16 Levágott fû........................................................................................................17 „Magára hagyva”..............................................................................................17 XV. Házi komposztálás – telepi komposztálás összehasonlítása, és helye.........................17 Módszerek és helyszínek....................................................................................17 XVI. Mit nyer a lakosság a komposztálással..................................................................19 XVII. A lakosság szerepvállalása..................................................................................20 XVIII. Komposztáló típusok..........................................................................................21 Lombkomposztáló rács......................................................................................22 Komposztláda ..................................................................................................22 Komposztsiló.....................................................................................................23 XIX. Vásároljak vagy készítsek?....................................................................................23 XX. A komposztálás módja, folyamata.........................................................................24 Mi kerülhet a komposztba?................................................................................24 Mi nem kerülhet a komposztba?.........................................................................26 Mit tegyünk a beteg növényekkel?......................................................................26 Mi legyen az ételmaradékkal?............................................................................26 Gyûjtés.............................................................................................................26 Aprítás.............................................................................................................26 XXI. A komposztáló feltöltése......................................................................................27

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról Rétegezés.........................................................................................................27 Oxigénellátás...................................................................................................27 Megfelelô tápanyagtartalom (C/N arány)............................................................28 Az aerob lebomlás ...........................................................................................29 Fûkomposztálás................................................................................................30 Feljavítás..........................................................................................................31 Nedvességtartalom............................................................................................31 Forgatás, keverés és átrakás:..............................................................................31 A giliszta a barátunk..........................................................................................32 Takaróanyagok.................................................................................................33 Meszezés..........................................................................................................33

4

Növények a komposzton....................................................................................33 XXII. Lombkomposztálás.............................................................................................33 XXIII. Komposztálás lehetséges kockázatai és problémái

. ..........................................35

XXIV. A komposzthalomban leggyakrabban megfigyelhetô rendellenességek, azok okai és kezelésük..................................................................................................................36 XXV. A komposzt felhasználási módja...........................................................................37 Mikor érett a komposzt? ...................................................................................37 XVI. A közösségi komposztáló mûködési szabálya.........................................................38 XVII. Projekt folytatása, hosszútávú mûködése...............................................................39

Felhasznált irodalom: SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület: www.szike.zpok.hu Hulladék Munkaszövetség: www.humusz.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: www.kvvm.hu

A komposztálás népszerűsítése a fenntartható életmód szellemében Deszken

I. Bevezetés

4

Kiadványunkkal szeretnénk teljeskörûen bemutatni a Deszk község területén indított komposztálási kezdeményezést. Ennek kapcsán teljeskörûen feltárni magának a tevékenységnek a miértjét és módját. Mindezt a komposztálás megértése, elfogadása, és alkalmazásának gyakorlati képességének érdekében. Reméljük, sikerül minden kérdést körbejárnunk, amire az Olvasó mégsem kap választ, abban is állunk rendelkezésére a megadott elérhetôségeken. Jelenleg még nem kötelezô a szerves hulladék elkülönítése és újrahasznosítása a lakosság számára, azonban a jövô szabályozásait elôrevetítve, már most ajánljuk, segítjük ennek a rendkívül fontos és hasznos módszernek a szokás szintû elsajátítását. Reméljük, ennek felismerése sikeres lesz erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt.

II. A projekt elzôményei, háttere Magát a programot fôként Európai Uniós pályázati támogatásból valósítja meg a Deszki Településüzemeltetési Nonprofit Kft. A pályázatot az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében a „Fenntartható életmódot és fogyasztási lehetôségeket népszerûsítõ, terjedésüket elõsegítõ mintaprojektek” beindítására írták ki. Ezen cél egyik megvalósítási formájaként a „Komposztálás népszerûsítése a fenntartható életmód szellemében Deszken” programot támogathatónak ítélték meg. Az a kérdés merülhet itt fel, miért támogat az EU éppen komposztálást? A magyarázatok választ adnak arra is, hogy miért tartotta fontosnak az Önkormányzat és a Kft ezt a közhasznú programot.

III. A deszki komposztálási mintaprogram célja A komposztálás korunk egy szükséges és elvárt hulladékkezelési módszere, amelyben az önkormányzatoknak és a lakosoknak is felelôs szerepet kell egyre inkább vállalni. Szerencsére ez olyan szerep, amely mindenki számára csakis elônyökkel jár! A biohulladék kezelésben a legjobb eszköz a szelektívgyûjtést követõ helyi komposztálás. Tehát az Önkormányzat és a Kft egy egyébként is fokozatosan szigorodó környezetvédelemi–hulladékgazdálkodási szabályozásnak való megfeleléshez szerzett támogatást, csökkentve a lakosság késõbbi terheit. Célja: • A hatékony, térségi szintû hulladékgazdálkodási rendszerek támogatásával biztosítani az uniós elõírások által meghatározott országos célkitû zések megvalósulását;

5

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról

6

• • • • • • • • • • • •

Szemléletformálás: a község tagjai megismerjék, végezzék, átadják-közvetítsék a szûkebb környezetüknek; Csökkentse a szerves hulladék, azaz az értékes zöldjavak mennyiségét a kommunális hulladékban a szelektív hulladékgyûjtés rendszer részeként; Megelõzze a lerakók felesleges és káros megtöltését értékes anyagokkal; Az itt keletkezõ zöldjavak helyben tartása; Jó minõségû humusz “elõállítása” a kerti és konyhai zöldjavakból; Az itt található talaj javítása környezetbarát módszerrel; A szállítás okozta környezetterhelés csökkentése; A levegõt szennyezõ avar- és nyesedék égetésének megszüntetése; A lakók életminõségének javítása; Csökkentse a költségeket; Hulladékgazdálkodás fejlesztése: hulladékok keletkezésének megelõzése, hulladék mennyiségének csökkentése, majd ezután a szelektív hulladékgyûjtés bevezetése, népszerûsítése; Kerti- és zöldhulladék (elsõsorban gally) aprítékoló, forgató berendezések beszerzése;

Bízunk benne, hogy a program hatására a településen folyamatosan alkalmazásra kerül a komposztálás régi hagyományokra visszanyúló módszere, lehetôsége. Tesszük ezt az EU normákkal szigorodó összhangban. Hamarosan eljutva oda, hogy az értékes zöldjavaknak kommunális szemétként kezelése tiltott lesz, viszont mire a helyi komposztálás kötelezõ lesz, addigra Deszk lakossága számára ez már természetes és bejáratot gyakorlattá válik, példát mutatva a többi településnek a környezettudatosságban és költségkímélõ hulladékgazdálkodásban.

IV. A program elemei A program több elembõl áll, aminek elsõ szakaszában elkezdõdött egy települési komposztáló mintatelep létrehozása, a szabadidõparkban. Majd lakossági kompromisszum eredményeként további egységek kerülnek felállításra közintézmények-, egy társasház területén, és közterületen. Ezek a létesítmények már a közösségi komposztálás kategóriájába tartoznak. Melyek azontúl, hogy a helyben keletkezõ zöld hulladék komposztálását tudják ellátni, fõként oktatási-, bemutató mintajelleggel a közösség használja. A program további fõ eleme a lakosság segítése az értékes zöld hulladék otthoni újrahasznosításában, azaz a házi komposztálás széleskörû beindításának támogatása. Ennek formája önkormányzati, óvodai – iskolai – lakossági elõadások, programok szervezése; internetes oldal vezetése; folyamatos lakossági tanácsadás, személyes segítés a komposztálás elkezdésében, folyamatában. Ehhez a kialakításra kerülõ komposztálók nyújtanak gyakorlati mintát, oktatási lehetõségeket a komposztáló eszközök kialakításának, az elõkészítés, és komposztálás folyamatának szemléltetõ bemutatásával.


Az alábbi területeken létesülnek komposztálóládák: •

Felszabadulás utca 70., a Szabadidõpark területén kialakított komposztálóban a környék lakóinak zöldhulladékát és a Park közvetlen területén keletkezõ zöldhulladék feldolgozását, csökkentését látja el, valamint bemutató helyszínként a tevékenység népszerûsítésére, és a lakosság tájékoztatására is lehetõséget ad. Igazán nagy mennyiségû zöldhulladék esetén ide kell szállítani. Az itt keletkezõ komposztot a Kft a közterületek ápolására használja fel.

• •

A temetõben kizárólag a közvetlen területén keletkezû zöldhulladék feldolgozását, csökkentését szolgálná. A Móra u. 2., az iskolai területen lévõ komposztáló ládában, az iskolánál, az óvoda területén és a közelében lakóknál keletkezett zöldhulladékot dolgozza fel, valamint bemutató, környezeti nevelés tárgyát is jelenti.

• A Semmelweis u. 12/A alatti társasház, ahol az ott lakók és a környék lakóinak zöld hulladéka gyűjtendő, feldolgozandó. • A Tempfli tér 8., a Faluház területén keletkezett és a környéken lakók zöldhulladéka gyűjtendő, feldolgozandó. • Végül a Tempfli tér 7.-ben a Polgármesteri Hivatal területén felállított egységben a hivatal, és a környék lakóinál keletkezett zöldhulladék gyûjtendõ, feldolgozandó. A fenti komposztálók a település több pontján kialakítva egy kezdõlépést, kezdõlökést jelentenek a település szintû komposztálás elindításához. Segítenek a lakosság számára is könnyebben elérhetõ formában, megismerni, kipróbálni, majd a saját területükön is alkalmazni. Reméljük, ezek a szemléletformálás fontos helyszínei is. Ezeken a területeken felállított egységek használatában, a komposztálás munkálataiban folyamatosan szakmai segítséget kapnak. Mivel a kerti, zöld területi hulladékok között sok fás rész (ágak, gallyak) is van, a komposztáláshoz, vagy mulcskészítéshez fel kell aprítani. Minimális mennyiségben kézzel, nagyobb mennyiségben célszerûbb aprítógéppel darabolni. Közepes mennyiséget, és kisebb keresztmetszetû anyagokat kis teljesítményû aprító berendezéssel a lakóháznál is lehet aprítani. Azonban nagy mennyiségénél, nagyobb keresztmetszetû (ágak, egész cserjék) nagy teljesítményû aprítógéppel lehetséges csak. A Deszki Településüzemeltetési Nonprofit Kft. ennek érdekében pályázott egy aprítógépre. A lakossági- intézményi és közterületi fás hulladéknak aprítására háromféle lehetõsége is adott: a) Kiviszik, és ingyen lerakják a Szabadidôparkba az ott található komposztáló körbezárt területére nyitvatartás szerint. Amint felgyülemlik egy nagyobb mennyiség, a Kft az aprítógéppel felaprítja, és felhasználja komposztálásra vagy mulcsozásra a közterületeken.

7

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról b) A nyitott közösségi komposztálok mellé is elhelyezheti. A terület komposztáló mestere jelzi a Kftnek, hogy egy nagyobb mennyiség gyûlt már össze, ekkor a gépet kivontatva, helyszínen ledarálásra kerül és a közösségi komposztálóba keverik. c) A Kft aprítékolási szolgáltatást is biztosít: nagyobb mennyiség esetén elôre szervezetten egyedileg,vagy általánosan kiajánlott idôpontban ki lehet tenni a kapu elé az anyagot, amit a gép kivontatásával helyben ledarálnak. Az aprított fás anyag a lakosnál marad saját felhasználásra, kivéve, ha erre nem tart igény, ebben az esetben a Kft komposztálásra vagy mulcsozásra használja fel, a községi zöldterületeken.

8 V. A kommunikációs tevékenység célja és formája Ezen a területen a cél, hogy Deszk lakossága minél inkább megismerje ezt a hasznos és környezetbarát hulladék-újrahasznosítási formát. Megértsék a háztartási komposztálás célját, fontosságát, elônyeit és elsajátítsák módját. A komposztálás több oldalát, szükségességét azért is fontos megmutatni, hogy megérthessük a szigorodó uniós szabályozások, miért kívánják meg a szerveshulladék kommunális hulladékba helyezés helyett a komposztálást. A megértés azért is fontos, mert sokkal könnyebb úgy résztvenni valamiben, változtatni az eddig megoldásainkon, hogy a nnak látjuk értelmét, tudjuk miértjét, okát.


VI. Kihez fordulhatnak kérdéseikkel? Amennyiben a programmal kapcsolatban bármilyen kérdése van, az alábbi elérhetôségeken állok rendelkezésére a projekt szakmai és kommunikációs munkatársaként: Kotogán Róbert: Mobil: 70/315-9793; e-mail: [email protected] A szabadidôparkban való zöldhulladék elhelyezése és gépi aprítékolás igénylése ügyében keresendô: Deszki Településüzemeltetési Nonprofit Kft. 6772 Deszk, Móra u. 2. Telefon: 62/271-852; [email protected]

9 VII. A szerveshulladékra vonatkozó hazai szabályok, uniós törekvések A komposztálás során a szerves, növényi eredetû anyagok, biológiai lebomlását segítjük elô. Ennek legegyszerûbb elônye, hogy a keletkezô érett komposzt értékes talajjavító anyag, és a komposztálással csökkenthetjük az általunk megtermelt hulladéknak a szállításával és ártalmatlanításával járó környezeti terheket és költségeket. Használhatjuk esetükben a „zöldjavak” fogalmat: Keletkezésük helyét tekintve alapvetôen konyhai és mezôgazdasági-kertészeti zöldjavakat különböztethetünk meg. A megnevezés jól kifejezi, hogy megfelelôen kezelve értékes anyag a szerves hulladék, és NEM SZEMÉT! Egy átlagos háztartásban a szilárd hulladéknak akár 20-50%-a is ilyen szerves eredetû, házilag komposztálható alapanyag lehet. Fontos tény, hogy az EU hulladékgazdálkodási stratégiája a környezetkárosító kommunális lerakás helyett, a komposztálás! A hulladéklerakásról szóló direktívája szerint fokozatosan a minimálisra kell csökkenteni a lerakásra kerülô települési hulladékban lévô biológiailag lebomló értékes anyagokat, azaz a zöldjavakat. A biohulladék kezelést szabályzó uniós jogszabályok célja, a biológiailag lebomló hulladékok hulladéklerakóban való lerakásának teljes tiltása. Hazánkra is vonatkoznak ilyen direktívák, a következô évtizedben gyakorlatilag nekünk is meg kell oldanunk a hazánkban képzôdô biohulladék környezetkímélô komposztálását, azaz a természetes körfolyamotok fenntartható kialakítását.


VIII. Komposztálás kiemelt fontossága, szükségessége – környezetvédelem

10

Bármilyen megdöbbentô is, de a háztartási hulladék harmada-fele olyan természetes eredetû szervesanyag, amely megfelelô körülmények között, egy természetes folyamat során a növényvilág számára nélkülözhetetlen tápanyagforrássá alakul. A folyamat a talajban lakó megszámlálhatatlan apróbb, nagyobb élôlény, például baktérium, gomba, rovar, giliszta közreműködésével– évmilliók óta zajlik, ha éppen – mint manapság – nem akadályozzuk meg. Márpedig a lomb, a faágak elégetésével, vagy a konyhában, és egyéb helyeken keletkezô biológiailag lebomló anyagok kukába gyömöszölésével, hulladéklerakóba számûzésével éppen a humusz keletkezése elé görgetünk áthághatatlan akadályokat. A komposztálás tulajdonképpen a legôsibb hulladék-újrahasznosító eljárás, melynek során a lebomló szerves hulladék értékes talajjavító anyaggá alakul a mikroorganizmusok, gombák és más talajlakó élôlények tevékenységének hatására. A zöldjavak megnevezés jól kifejezi, hogy megfelelôen kezelve hasznos anyag a szerves hulladék, és nem szemét. Ezért az uniós szabályozás tiltja a biológiailag lebomló hulladékok lerakását. Komposztálás, egyenlô megelôzés: Az elmondottak alapján könnyen belátható, hogy a keletkezés helyén történô komposztálás a legelônyösebb, megelôzési tevékenységnek minôsül, hiszen itt nincs szó valódi hulladékokról. A természetben ugyanis nem létezik szemét vagy hulladék - a dolog emberi értelmében bizonyosan nem. Hulladék csak akkor lesz ezekbôl az anyagokból, ha a többi, valóban kezelésre szoruló, a természetbe vissza nem fordítható hulladékokkal összekeveredve, a hulladékgazdálkodási rendszer “karmai” közé kerülnek. A szerves anyagok a hulladékégetôkben, de leginkább a lerakókon végzik, ahol értéküket vesztik, pedig humusszá alakulva a földjeinket gazdagíthatnák. A komposztálás elôtérbe helyezésének EU stratégiája más alapvetô környezet-megóvási stratégiára alapszik, és ugyanígy a deszki komposztálási programnak ez a közvetlen és közvetett célja: 1.) A levegôtisztaság- és a globális klíma védelme: • Az avar- és nyesedékégetés rendkívül légszennyezô, és egészségkárosító, ezért tiltott!


• •

Szervesanyagok a hulladéklerakókba kerülve, levegôtôl elzárva metánképzôdés mellett bomlanak csak le, amely a széndioxidnál is jelentôsebb üvegházhatást, avagy klímaváltozást okozó gáz. A helyben használható anyagok elszállítása szintén energia pazarlást és légszennyezést jelent.

2.) Talajvédelem, talajerô gazdálkodás: A huszadik században olyannyira elterjedt mûtrágyázással a talajoknak fokozatosan leromlott a termôképessége, nem csoda, hiszen vészesen lecsökkent a szervesanyagtartalmuk. Ezért az ilyen ‘föld lassan olyanná vált, mint a beton, a szél és víz eróziónak kevésbé tud ellenállni. Ráadásul mindazok a tápanyagok, amelyeket a növények gyökerei nem tudtak rövid idô alatt felvenni, a lehulló csapadékkal bemosódtak a talaj mélyebb rétegeibe és a felszíni vizekbe. Mivel a nagyüzemi és a háztáji állattartás hanyatlóban van, istállótrágya híján a „házi humuszosítás“ és talajerô-visszapótlás szerepe felértékelôdött: a növénytermesztés és a konyhakertek szokásos „frissítésére“ a gazdák a sok szempontból káros mûtrágyákhoz nyúlnak. • Jó minôségû humusz helyi elôállítása; • Humuszanyagok pótlása; • Talajok (fel)javítása; • Természetes eredetû tápanyag utánpótlás; • Erózióvédelem; • Ökológiai szempont (szén körforgás fenntartása); 3.) Megújuló energiaforrások arányának növelése A célját tekintve ezért a komposztálás is egy megújuló, újrahasznosítható anyag és erôforrásnak tekinthetô, ezért ez is a kommunális hulladékból kivéve szelektíven gyûjtendô, sôt helyileg fel is dolgozandó, felhasználható. Ezért kell úgymond „eltéríteni” a hulladéklerakóktól a szerves hulladékot is, mert ott kihasználatlanul megreked az értékes anyag, és energia. Része az egyes anyagok lerakótól történô eltérítésének (gumi, csomagolási hulladék, folyékony hulladékok, biohulladék). 4.) Állati eredetû melléktermékek szakszerû kezelése Mindezen keresztül a fenntartható fejlôdés nemzetközi célját szolgálja. A fenntarthatóság nemzetközi terminusa azt jelenti nagyon egyszerûen fogalmazva, hogy úgy használjuk jelen erôforrásait, hogy azzal ne veszélyeztessük azok elérhetôségét az utánunk jövô generációk számára.

11

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról 5. ) Komposztálás helye a hulladékgazdálkodásban A hulladékok esetében már ismert a prioritási piramis, amely egy talpán álló háromszögben ábrázolja, hogy a probléma megoldására használt módszerek környezeti- és egyben gazdaságossági fenntarthatóság szempontjából mennyire elônyösek vagy hátrányosak. A piramis alján szerepel a fenti szempontok alapján a legkedvezôbbnek ítélt megelôzés, utána az újrahasználat, majd az újrahasznosítás, a csúcson pedig a legkevésbé elfogadható ártalmatlanítás, vagyis lerakás.

IX. A komposztálás helye a hulladékgazdálkodásban

12

Mit is jelent a komposztálás a HULLADÉKGAZDÁLKODÁSban? A hulladék keletkezésének megelôzését és az anyagában történô hasznosítást, a termelésbe történô visszavezetés, biológiailag lebomló hulladékok lerakásának tilalma. Az uniós elôírásoknak megfelelôen itthon is drasztikusan csökkenteni kell a lerakókra kerülô szerves anyag mennyiségét, ezért a szolgáltatóknak is rövidtávú érdeke a zöld hulladék külön gyûjtése. Hazánk számára az EU meghatározta a szerves hulladéknak komposztálással kezelendôarányát. Azonban, ezt már az elsô vállalt határidôre sem tudtuk teljesíteni, ezért szankciókra számíthatunk. Ezért is alapvetô, hogy a lakosság is szerepet vállaljon ebben a halaszthatatlan környezetvédelmi célban. Lerakóktól történô eltérítés igen komoly kihívás. Csak érzékeltetésül: Otthonainkban évente fejenként 300 kg hulladék képzôdik, miközben munkahelyünkön és a közintézményekben további 150 kg hulladékot termelünk, összességében 1 1/4 kg-ot naponta. Ennek 80%-a kerül a hulladéklerakókba. Ennek több mint 60%-a jól hasznosítható anyag – papír, fém, mûanyag, üveg, zöld hulladék. A keletkezô hulladékmennyiség kb. 60 %-a


a lakosságtól származik, itt a legfontosabb a lakosság környezettudatossága. Települési szilárd hulladék évente Magyarországon 4,7 millió tonna amelynek csupán 12%-át gyûjtjük össze szelektíven, illetve hasznosítjuk anyagában. A 4,7 millió tonna települési szilárd hulladékból biológiailag lebomló rész: közel 2,4 millió tonna (papír, konyhai szerves hulladék, zöldhulladék, természetes alapanyagú textil, egyéb szerves). 2009-re – fokozatos fejlesztéssel – évente legalább 1,4 millió tonna biohulladék 2016-ra évente legalább 2,1 millió tonna biohulladék (az 1995-ös érték 50%át, 2016-tól 65%-át kell eltéríteni, 220 ezer tonna) kezelését (elôkezelését vagy elkülönítését és feldolgozását) kell megoldani. Együttesen a szelektív hulladékgyûjtéssel és a lakossági komposztálással a kommunális hulladék mennyisége minimálisra csökkenthetô. Az eddigi szelektív hulladékgyûjtés elemeként elhelyezhették a mûanyagot, papírt, italos kartondobozt, fém, csomagoló anyagokat (üveget csak a szelektív szigeteken), a változás leglényegesebb pontja, hogy a biohulladékot is külön leválasztjuk és legyûjtjük. Zöldjavak: A kukába kerülô települési, háztartási és munkahelyi hulladéknak az egyharmada, biológiailag lebomló része olyan alapanyag, amelybôl minden különösebb fáradtság nélkül tápanyag, komposzt készíthetô. Ezekbôl a talajban lakó milliárdnyi apróbbnagyobb élôlény szorgos munkával „állítja elô” a humuszt vagy más szóval komposztot, ha hagyjuk. Szeletíven gyûjthetô ki a kommunális hulladékból a mûanyag, papír, italos kartondoboz, fém, üveget, és a rendszer leglényegesebb pontja az lesz, hogy a biohulladékot is külön leválasztjuk és legyûjtjük. Ezzel elérhetô lehet az, hogy a kommunális hulladék (megmaradó szemét) mennyisége a jelenleginek 25-30 %-ára csökkenjen.

X. Komposzt jótékony hatása A csodálatos komposzt: Ma, a mindent uraló technika világában jóformán fogalmunk sincs arról, hogy miféle, semmivel sem pótolható kincs van, vagyis lehetne a birtokunkban, ha a hulladék jelentôs részét a természet gondjaira bízva lehetôvé tennénk a komposztképzôdést. A jó minôségû komposzt a talajélet legfôbb kialakítója és fenntartója is. Egy kiváló kerti földhöz viszonyítva hétszer annyi nitrogént (amely növény fejlôdéséhez, növekedéséhez szükséges), - háromszor annyi káliumot (amely a növény vízháztartásához, gyökérképzôdéséhez és fagytûréséhez szükséges), - kétszer annyi foszfort (amely a generatív részek, tehát virág, termés és termôrügy

13


14

képzdéshez szükségesek), szintén kétszer annyi meszet (amely a talaj kolloidképzôdéséhez ezáltal morzsalékosságához szükséges), - és hatszor annyi magnéziumot (a zöldszintest képzôdéshez - fotoszintézishez fontos) tartalmaz. A komposztban lévô érett humusz nem bomlik el, nem változik, részecskéinek kolloid viselkedése miatt a tápanyagokat megkötik és azok nem mosódnak ki a talajból. A gyorsan kioldódó mûtrágyával szemben lehetôvé teszi a különbözô tápanyagok folyamatos felvételét. A talaj tápanyag-tároló képessége növekszik. Ez az óriási elônyük a mûtrágyákkal szemben, amelyek csak addig elérhetôek a növények számára, ameddig egy kiadós esô be nem mossa ôket a talaj mélyebb rétegeibe (gondoljunk csak a felszín alatti vízbázisaink, folyóink, tavaink elnitrátosodására). Biztosítja, hogy a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek a növények számára felvehetôvé váljanak. Az újonnan képzôdött humusz makro- és mikroelemei (pl.: réz, mangán, cink stb.), a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagai megfelelô arányban, könnyen felvehetô formában vannak jelen. Továbbá, javítja a talaj szerkezetét, ami segíti levegôzését, morzsalékos szerkezetû „talajt“ készítenek, ami a talaj vízháztartását javítja. Sötét színe segíti a talaj felmelegedését (tavasszal g yorsabb csírázás). Vízmegkötô képessége miatt javul a talaj v ízháztartása. Elôsegíti a talajban lakó élôlények aktivitását. A komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növények növekedését. Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége. Növekszik a növények betegségekkel, kártevôkkel szembeni ellenálló képessége. A talajban esetleg elôforduló méreganyagokat megköti.

XI. A komposzt felhasználási területei Az eddigiekbôl már kiderülhetett, hogy a komposzt vagy humusz a növények számára pótolhatatlan tápanyagforrás. Ezek szerint a komposzt mindenképpen kedvezô hatású növényekre, kertünkre, mezôgazdasági területekre! Összepárosítható a szerves trágyázással, ugyanis az felgyorsítja, és tápanyaggal gazdagítja a komposztálódást, már a talajban.


XII. Komposztálódás a természetben „A természet mindig kéznél van.” A természetben nap, mint nap a mi beavatkozásunk nélkül körforgásszerûen folyik a komposztálódás, azaz a szervesanyagok lebomlása és a humusz keletkezése. Ott nincs is más feladatunk, mint megcsodálni a természet egyensúlyszerû mûködését. Meglepô, de egy maréknyi földben több az élôlény, mint ember a földön. A komposztálás lényegében semmiben sem különbözik a természetben lezajló humuszképzôdési folyamattól. Gondoljunk az ôsszel lehulló falevelekre, amelyek a különbözô élôlények számára téli búvóhelyet biztosító, puha szônyeget vonnak az erdôk talajára. A következô lombhulláskor keletkezô lombszônyeg azután már a többé-kevésbé humusszá alakult elôzô évi levélrétegre kerül. Így folyik ez már évmilliók óta. A komposztálás olyan ritka tevékenység, amikor az ember nem dobja sutba a természet törvényeit, hanem segítséget nyújt annak minél zavartalanabb érvényesüléséhez. Komposztáláskor tehát nem teszünk mást, minthogy minél kedvezôbb feltételeket teremtünk a talajban lakó milliárdnyi kisebb-nagyobb élôlénynek áldásos tevékenysége folytatásához. Ezek az élôlények a számunkra hulladéknak tûnô szerves alapanyagokból komposztot, azaz valójában a növények számára nélkülözhetetlen éltetôerôt biztosító humuszt készítenek. Itt tehát a “technológiát” maga a természet biztosítja, számunkra egyetlen feladat marad; tisztelettudóan háttérbe vonulni. Az elmondottak is megmagyarázzák, miért is nevezzük a továbbiakban ezeket az alapanyagokat hulladék helyett zöldjavaknak.

XIII. Komposztálás régen A legtöbben emlékeznek, és sokaknak a mai napig természetes, hogy a növényi- állati eredetû hulladékot összegyûjtve, az lebomlik talajszerû humusszá és jótékonyan visszaforgatható a termôföldbe. A legtöbben emlékeznek is, ahogy szüleink, nagyszüleink az udvar hátsó sarkában összegyûjtötték a szerves hulladékot, majd megérve kihordták a kertbe, vagy a szántóföldekre. Sokat emlegetik ma már, hogy régen nem volt olyan fogalom, hogy használhatatlan szemét, mert mindent fel lehetett használni, mindennek volt egy természetes és kreatív körforgása. Annak a gondolkodásnak volt a természetes része, hogy mindennek értéke van, mindennek helye van, semmi sem felesleges, semmi nem szemét. Ma át kell gondolnunk újra ezeket a dolgokat, mert önpusztító zsákutcába vezetett a régi gyakorlat szemétbe dobása. Újból vissza kell térnünk a régiek tudására, tehát nem egy új hóbortról van szó.

15


XIV. A legegyszerûbb otthoni komposztálás formák

16

A természet mintájára és segítségével mi is egyszerûen megoldhatunk sok feladatot házunktáján. A saját vagy közös kertben nekünk kell megteremtenünk a minél jobb minôségû komposztképzôdés feltételeit feldolgozva a helyben termelôdött szerves hulladékot. Legegyszerûbb módszer az lenne, ha egyáltalán nem foglalkoznánk a lehulló levelekkel, hiszen – hasonlóan a természetben zajló folyamattal – a kertünk talajára hullva tavaszig jelentôs mértékben átalakulnának, komposztálódnának. A füvet, az aljnövényzetet semmiféle károsodás nem érné, hiszen azok úgyis téli nyugovóra térnek. Tavaszra jelentôs mértékben átalakuló falevelek, pótolnák a talajból az elôzô évben felhasznált tápanyagokat, friss életerôt biztosítva kertünk növényei számára. Másik módszer a mulcsozás, azaz talajtakarás. Ennek az ugyancsak ôsi módszernek az alkalmazása során az összegyûjtött faleveleket, nyesedékeket fáink, bokraink alá hordhatjuk, ahol talajtakaróként mûködve a bomlási folyamat alatt megvédik a talajt a kiszáradástól, megakadályozhatják a számunkra nemkívánatos növények kicsírázását. A tél beállta elôtt azután téli szállást keresve ide költözhetnek a katicabogarak, sündisznók és más élôlények. Persze a komposztálás mellett is dönthetünk. „Hagyd el a gereblyét!” Ez a meglepô felhívás arra utal, hogy nem kell mindig összegyûjtenünk a levágott füvet, a lehulló falevelet. A fû növekedéséhez, a falevél kifejlôdéséhez szükséges tápanyagokat a növények gyökereiken keresztül a talajból veszik fel. Amikor tehát a füvet a kukába gyömöszöljük, az ôszi falevelet hatalmas füstfellegek kíséretében elégetjük, nem teszünk mást, mint megsemmisítjük ezeket a rendkívül hasznos szerves tápanyagokat. Bölcsebben cselekszünk, ha ezeket a zöldjavakat hagyjuk elkomposztálódni. Az ôsszel lehulló lomb Ugyanígy felesleges az ôszi faleveleket eltávolítanunk fáink, bokraink tövébôl. A fûre hullott falevelek is tavaszra nagyrészt elbomlanak és nemsokára friss tápanyagot biztosítanak növényeink számára. Persze fáinkat, bokrainkat telepíthetjük eleve olyan csoportokba, amelyek természetes komposztáló terepet jelentenek a lehulló faleveleknek. Tehát aki szereti a természetközeli megoldásokat, ne gyûjtse össze minden áron az ôszi faleveleket, azok tavaszra nagyrészt elbomlanak, és ott biztosítanak tápanyagot, ahol arra a legnagyobb szükség van. A leveleket mulcsozásra is használhatjuk, bokraink, más növényeink alá szórva megakadályozzák a talaj kiszáradását és a gyomosodást.


Levágott fû Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán a lenyírt füvet összegyjteni. Ha elég gyakran nyírjuk - nem hagyjuk felmagasodni - akkor érdemes inkább ott hagyni, ahol keletkezett, így helyben lebomlik, és szerves anyagként táplálja a talajt. Nem kell mûtrágyát, tápoldatokat használni. A lenyírt fû nagyszerûen felhasználható talajtakarásra is: bokrok, fák alatt vagy ágyásokon növények közt szétterítve visszaszorítja a gyomosodást, csökkenti a talaj nedvességtartalmának párolgását, lebomolva pedig pótolja a talaj tápanyagait. Az így kialakított fûtakaró ne legyen 3-4 cm-nél vastagabb, különben rohadni kezd, illetve elzárja a levegôt a gyökerek elôl. „Magára hagyva” A szerves anyagok átalakulása, a humifikálódási folyamat magától akkor is végbemegy, ha a kertünkben keletkezett szerves anyagokat egyszerûen csak egy kupacba hordjuk, és magára hagyjuk. Két-három év alatt így is jó minôségû komposztot kapunk. A komposztálással mi csak gyorsítjuk a természetes folyamatokat.

XV. Házi komposztálás – telepi komposztálás összehasonlítása, és helye Módszerek és helyszínek A komposztálási tevékenység annak helyszínét tekintve alapvetôen két módszerrel folyhat: helyi és központosított módon. A helyi a keletkezés helyén vagy annak közelében, a központosított pedig attól kisebb vagy leginkább nagyobb távolságra történik. • A helyi vagy más szóval decentralizált lehet kerti, avagy családi illetve lakóközösségi. • A központosított vagy más szóval centralizált pedig önkormányzati vagy regionális. A komposztálási módszerek összehasonlításánál döntô szempont a komposztálás helyszínének és a keletkezés helyének távolsága. Mindez a komposztálás módján túl a környezetre gyakorolt hatásokra is kihat. A keletkezés helyén vagy közvetlen közelében leginkább kis méretekben, lényegében manuális módszerekkel komposztál egy vagy több család. Az utóbbi esetben már lakóközösségrôl beszélhetünk. Ezekben az esetekben lényegében csupán komposztáló edényekre van szükség. A központosított rendszereknél viszont már a nagyobb területrôl összegyûjtött, odaszállított zöldjavak iparszerû komposztálása folyik. Ebbôl következôen ez a módszer jelentôs beruházási költségeket igényel és a mûködtetése is komoly összegeket emészt fel, ugyanakkor a környezetet is újabb szennyezô hatásokkal terheli. Tehát ha a különbözô komposztálási helyszínek alapján elkészítjük a minôsítési

17


18

iramist, vagyis a hulladékgazdálkodásnál megismert szempontok alapján értékeljük a különp bözô komposztálási formákat, a következô képet kapjuk: legalulra a két helyi komposztálási modell közül a házi kerül, majd a lakóközösségi, lényegében az elôzôvel egyenértékûként, utána felfelé haladva következik az önkormányzati és legfelül a regionális. A legolcsóbb és a legkevesebb környezetterheléssel járó megoldás az, amelyiknél nem kell az anyagot elszállítani, hanem helyben, a kiskertben, udvaron komposztálunk. A központosított rendszerek kiszolgálása; a bomlási folyamatok megindulása miatt szükségessé váló heti többszöri szállítás, a komposztáló telepeken üzemelô rakodó, aprító, forgató gépek mûködtetése jelentôs negatív környezeti hatásokkal jár. A komposztprizmák levegôztetésérôl, takarásáról és a kész komposzt elhelyezési gondjairól nem is beszélve. A központosított komposztálási formáknál éppen ezért, a jelentôs környezetterhelés miatt már nem beszélhetünk megelôzési tevékenységrôl. Amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon, azaz: amit nyerünk a komposztálható alapanyagok természetbe történô visszaforgatásával, annyit vagy inkább többet el is veszítünk az eljárás során okozott környezeti károk következtében. A házi komposztálás további elônyei a komposzttelepen történô feldolgozással szemben pl. a kisebb környezetterhelés és olcsóbb kivitelezés (nincs szükség beruházás- és energiaigényes telep és begyûjtô rendszer kialakítására, mûködtetésére; nincs szállítással járó légszennyezés; nincs háztartásokra terhelt díj, stb.). Felelôs kezelés a háztartáson belül, csak tiszta anyagok kerülnek a komposztba (a komposztálás saját ellenôrzése, felügyelete). Házi komposztálás – nemcsak kezelés, egyfajta életmód is. Helyben történô felhasználás: nincs szállítás, nincs további manipulálás, szerves összetevôk helyben hasznosulnak. Ezek költségigénye alacsonyabb, illetve az elért eredmény és a környezetterhelés kedvezôbb, mint a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek nagy szállítási és energiaigényû komposztáló telepinél.


XVI. Mit nyer a lakosság a komposztálással Nem kell ôsszel a leveleket és gallyakat elégetni, amely nemcsak környezetszennyezô, hanem a sûrûn beépített lakóterületeken kifejezetten zavaró is. Az avarégetés füstje jelentôsen rontja, szennyezi a település levegôjét. Hosszútávú cél, hogy a biológiai hulladék házi feldolgozásával, vagy a szelektív gyûjtésével lehetség nyíljon a kisebb gyûjtôedényre, amivel csökkenteni lehet a közeljövôben jelentôsen dráguló szemétdíjat is. A zsebünkre is megy: Van még egy, a helyi komposztálás mellett szóló fontos érv: a hulladékgazdálkodási törvény és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint fokozatosan a minimálisra kell csökkentenünk a háztartási hulladékba kerülô szervesanyagok mennyiségét. Ha nem vállaljuk, hogy saját kertünkben komposztáljunk, könnyen lehet, hogy a közeljövôben a szemétdíj mellé megkapjuk majd a biohulladék-elszállítási díjról szóló s zámlát is. Nem kell többé virágföldet, mûtrágyát és tápoldatokat beszerezni, kertünk, és köz(ös) területeink talaját javíthatjuk a komposzttal, mint humusszal. Nem kell külön szemétszállító zsákokat vásárolni, vagy a kerti hulladék elszállításával bajlódni. A komposztálás érdekesség, tanulás, a természetes folyamatok egyéni megtapasztalása is egyben: hogyan lesz a változatos anyagokból földszerû hasznos anyag. Kiváló lehetôség gyermekeink természetismeret tanítására is. Az elszállítandó hulladék mennyiségének csökkenése, a szállítással járó káros hatásokat (zaj, légszennyezés, költségek) is csökkenti. Ezek olyan érdekek, aminek konkrétan és közvetlenül van hatása saját magunkra. Azonban nem csak közvetlen vagy ennyire egyszerûen és fizikailag jelentkezô érdekek, és értékek vannak. A környezeti tudatosság, amelyet ma oly sokszor hallunk megalapozottan, okkal. Az éltetô szûkebb és tágabb környezetünket óvó, arra odafigyelô, egyensúlykeresô viselkedés egyrészt tudáson alapul, másrészt erkölcsi viszonyuláson, alapon létezik. Saját magunk, kortársaink, vagy az utánunk jöv generációknak az életfeltételeit, egészségét, vagy épp környezeti szépségeit, saját magunk kicsinyes érdekében károsítani sem nem bölcs, sem nem etikus gondolkodás és viselkedés. Érdekes módon a környezettudatos gondolkodás és viselkedés, mint minden más felelôs viselkedés olyan, amit gyermekeink nevelése során elvárandónak tartunk, miközben a felnôtt világ magára vonatkozóan ezt nem tartja fontosnak (megjegyzem, ebbôl kifolyólag gyermekeink sem fogják ezt tôlünk eltanulni). És ha már a jellemünk fejlôdése szóba került, megtapaszthatóan jobb érzést, közérzetet, lelkiállapotot jelent olyan dolgokat cselekedni, amellyel felelôsen saját egészségünkért, környezetünk értékeinek megóvásáért és gyermekeinkért pozitívan cselekszünk. Az eddigiekbôl kiderült, hogy az egyén, a lakos a saját döntéseivel, választásaival, kezdeményezéseivel, milyen pótolhatatlanul része a problémák megoldásának, vagy épp súlyosbításának. Ezek alapján és a fenti információk alapján, tényleg komolyan, és nem csak

19

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról rutinos sablonokat hajtogatva gondoljuk végig, hogy mit jelent (számunka is) a környezettudatosság, és annak egyik megnyilvánulása a komposztálás! Ha ezt megtesszük, akkor az alábbi szokásos reakcióinkról kiderülhet, hogy csak kifogások, hárítások, és végig gondolva értelmetlensége, vagy épp ostobasága miatt vetjük el ôket. Nem tartom itt szükségesnek, hogy mindegyiket megcáfoljam a fentiek alapján, vagy mélyebb átgondoltság alapján, szerintem ezt az Olvasó is bölcsen meg tudja tenni. Melyek ezek a nem környezettudatos reakciók, ami miatt minden fontos kezdeményezés kudarcot vall egy településen: „Nem rajtam múlik!; Az én cselekedetem nem számít!; Nem fontos!; Nem nekem kell változtatnom!; Marhaság!; Eddig se így kellett! Az miért nem jó, ahogy eddig volt?; Ez csak egy új hóbort!; Nem érdekel!; Más se csinálja!; Nem kötelezô!; Nem vagyok lusta, de…!; Nekem erre nincs idôm!!; Nem vagyok felelôtlen, de…!; Hagyjál már ezzel a marhasággal!”

XVII. A lakosság szerepvállalása 20

A szerepvállalás itt azt kell, hogy jelentse, hogy abban az esetben, ha a deszki emberek nem ismerik fel a komposztálás előnyeit és szükségességét, akkor Deszken csak az önkormányzat fogja ezt végezni a közterületek, és az intézmények szerves hulladékával, ami nem egy korszerű közgondolkodásról tanuskodna. Az is lehet, hogy már ma is nagyon sokan, nagyon régóta komposztálnak, pályázati projekt nélkül is. A lényeg, hogy ne essünk abba a hibába, hogy több ötletünk legyen a magyarázatra, többet gondolkodjunk azon, hogy miért is nem tudunk ebben szerepet vállalni, miért nem kapcsolódunk a programhoz, vagy miért nem tudunk változtatni magatartásunkon, mint arra, hogy milyen elônyünk is származna belôle, vagy hogyan is fogjunk hozzá. A komposztáláshoz nem kell más, csak néhány négyzetméternyi zöldfelület, és egy ember (a családban, a társasházban, a lakóközösségben), aki odafigyel a komposztra, azaz egy-két lelkes komposztgazda, kellenek hozzá jó szándékú lakók, és néhány komposztkeret. Komposztálni lehet családi- és társasházban, közintézményekben és közparkokban is. Az elôbbinél a pozitív példa is („Ha szomszéd csinálja, én is!”) motiválja az embereket, utóbbiaknál a „jó példa ragadós” elven, a rendszer nagyszerûen alkalmas az arra járók és a környéken lakók környezettudatosságának erôsítésére. Ha családi házban élünk, hobbikertünk van, akkor a háztartásban, és a kertben, vagy házi állatoknál keletkezô biohulladék komposztálása megoldható, a jó minôségû komposzt talajjavítóként használható. Kisebb közösségek számára (pl. társasházlakók, vagy nagyobb közintézményeknél) az un. közösségi komposztálás a járható út. Amely történhet a közös udvaron vagy a közterületen felállított komposztálókban. (Errôl lentebb bôvebben.) Ha életkörülményeink nem teszik lehetôvé, hogy magunk komposztáljunk, akkor a közszolgáltatás keretében biztosítottan gyûjthetjük a konyhai biohulladékot, hogy egy központi komposzttelepen kezeljék azt. Nos, úgy tûnik, hogy Deszken mindenki számára adott a lehetôség, minden szerves


hulladék felelôs külön gyûjtésére és komposztálásra. Reméljük, ebben tudunk segíteni a programmal.

XVIII. Komposztáló típusok A komposztálás helyének kiválasztása fontos feladat. A komposztáló edényeket a kertben félreesô, jól megközelíthetô, árnyékos helyre kell tennünk, és mindenképpen biztosítanunk kell a csapadék elleni védelem idôszakos lehetôségét, mert ellenkezô esetben a víz a pórusokból az oxigént kiszorítva a komposztunk kedvezôtlen rothadását idézi elô. (Ne csorogjon oda csapadék, ne legyen mélyedésben.) Többféle házi komposztáló létezik, vannak gyárilag elôállítottak, de saját magunk is készíthetünk ilyet, készítésük és üzemeltetésük minimális anyag- és idôráfordítást igényel. Prizma Megoldható a komposztálás olyan módon is, hogy semmilyen eszközt nem használunk a biohulladék kezeléséhez, csak egyszerûen halomba rakjuk a hulladékot, de ez a megoldás nem szép a kertben és könnyebben ki is szárad a kupac, nehezebb jó minôségû komposztot „gyártani”. A komposztprizmák elônye, hogy könnyen hozzáférhetôek, ezáltal könnyebb az anyag átforgatása, és az edények beszerzési költségei megtakaríthatók. Hátrányuk a nagyobb helyigény, nehezebb rendben tartani a környéküket, és a kertek egy részében nem feltétlen nyújt esztétikus látványt. (Sövénnyel azonban jól eltakarható.) Ha szempont az esztétikum, akkor számos keret közül válogathatunk. Meg kell jegyezni, hogy az ember szerepe a folyamatban igen kevés, leginkább a természet végzi a hulladék lebontását. Az edényeknek (komposztládák, tartályok, keretek stb.) számtalan formája van már kereskedelmi forgalomban, de házilag is könnyen elkészíthetôk. Vásárláskor, illetve saját készítés esetén arra kell odafigyelni, hogy a levegôellátás biztosítható legyen (pl. alul perforált edény), és a várható hulladéknak megfelelô legyen az edény mérete. Az edények elônye, hogy kicsi a helyigényük, esztétikusak, és környékük könnyen rendben tartható. Hátrányuk, hogy az anyag átforgatása, keverése körülményes, sokszor nehézkes. A naponta keletkezô hulladékokkal folyamatosan, a rétegezésre ügyelve kell feltölteni. A tapasztalat azt mutatja, hogy minimum két komposztálóládára vagy -dombra van szük-

21

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról ség. A két komposztáló azért elônyösebb, mert ha az egyik megtelt, megkeverés után hagyhatjuk a benne lévô anyagokat tovább komposztálódni. Ilyenkor kerülhet sorra a másik. Ha nem túl nagy a család, mire ez is megtelik, az elsôben éretté válik a komposzt. Azután minden kezdôdhet elölrôl. Tavasztól ôszig, amikor a legmegfelelôbbek a körülmények, akár 5-6 hónap alatt virágföld minôségû komposztunk keletkezik.

Lombkomposztáló rács

22

Anyaga: horganyzott kerítésháló. Kerti zöldjavak (nyesedékek, apróbb gallyak és a lehullott lomb) komposztálására ajánlott. Ha szemügyre vesszük a komposztálót, küllemébôl magunk is rájöhetünk néhány fontos szempontra, illetve arra, hogy melyek a komposztálódás feltételei. A legtöbb problémát a kereteknél a szellôzés elégtelensége okozza, figyeljünk erre vásárláskor.

Komposztláda Lécek egymásba helyezve keretben, vagy fémkerete helyezve. Lehet zárt, de általában rést érdemes hagyni a lécek között a szellôzés biztosítása érdekében. Minden típusú zöldjavak feldolgozására alkalmazható. Az egyik oldalának leszerelhetônek vagy, nyithatónak kell lennie, hogy ha szeretnénk a keverést könnyen elvégezni.


Komposztsiló Háztartási zöldjavak komposztálására ajánlott. Optimális körülményeket teremtenek a komposztálódási folyamatokhoz: Alapanyaga újrafeldolgozott mûanyag: könnyen kezelhetô, tartós. Felfelé keskenyedô hasáb vagy tartályforma, tetôvel ellátott: egyszer felemelni, ezért a komposztálódó alapanyagok idôközönként könnyen megkeverhetôk és a kész komposzt is gond nélkül kitermelhetô. A tartály alul, a talaj felé nyitott: szorgos termelômunkásaink a talajban lakó élôlények; gombák, baktériumok, giliszták könnyen hozzáférhetnek az alapanyagokhoz. Légzônyílások a paláston: az élôlényeknek mûködésükhöz levegre van szükségük (oxigén, nitrogén). Zárt oldalak, tetô: A komposztásáshoz megfelelô nedvességtartalomra is szükség van, tehát jó, ha a komposztálóba kerülô alapanyagok nedvesek maradnak, ugyanakkor például a túl nagy mennyiségû esô káros rothadási folyamatokat indíthat el. A zárt tér - különösen a hideg hónapokban - segíti fenntartani a folyamatokhoz szükséges hômérsékletet. Mindegyik változatnak megvannak a maga sajátosságai elônyeivel, hátrányaival, a felhasználóra van bízva, hogy a hely és a komposztálandó hulladéktartalomhoz melyik formát választja.

XIX. Vásároljak vagy készítsek? Mindkét esetben nem árt néhány dolgot figyelembe vennünk: A fából készült tároló kevésbé tartós, mivel a fa köztudomásúlag korhadó anyag. A favédô szerben lévô vegyi anyagok szennyezhetik a komposztot, ezáltal felhasználáskor veszélyeztetik növényeink és esetleg saját magunk egészségét (használjon, környezetbarát anyagot). A komposztot az érési idô alatt ajánlatos idônként megkeverni, a kész komposztot is ki kell tudnunk a tárolóból “termelni”. A mûanyag komposztáló edény elônye tartóssága mellett az, hogy egyszerû felemelni. Meggyorsítja a komposztálódási folyamatot, ha az edénynek jó a hôtartása (termokomposztálók) Komposztálót készíthetünk akár használt mûanyag- vagy fémhordóból is. Ezekbôl viszont - szabályos hengerformájuk miatt – meglehetôsen nehéz a komposztot kivennünk. Ugyanez a helyzet a keveréssel is. Vidéken látni vesszôbôl font komposztálót is. Készülhet még téglából, vagy akár dróthálóból. Az utóbbi esetben azonban például átlyuggatott mûanyagfóliával vagy hullámpapírral meg kell védenünk a felületét a kiszáradástól. Ennek a sok szempontnak megfelelôen mi a mûanyag komposztálókat ajánljuk, ha netalán még újrahasznosított mûanyagból is készül, örömünk felhôtlen lehet.

23


XX. A komposztálás módja, folyamata Attól függôen, hogy milyen típusú biológiai anyag kerül bele arányában m egkülönböztethetünk:

Vegyeskomposztálás: Amikor heterogén módon sokféle szerves hulladék kerül bele: háztartási és kerti zöldjavakról beszélhetünk. A házi komposztálásánál ezt a formát mutatom be. Lombkomposztálás: Mivel falevelek, vesszôk a többi szerveshulladéknál lassabban bomlanak le, ezért nagyobb mennyiségben külön kezelik. Segédeszközeink: gyûjtôedény, komposztáló, rosta, aprító szerszámok, locsoló

24

Mi kerülhet a komposztba? Konyhai/háztartási/kerti zöldjavak A zöldségtisztítás hulladékai, zöldség- és gyümölcs maradványok; kávézacc és teafû; tojáshéj; elhasznált virágföld, növényevô kisállatok ürüléke az alommal együtt; toll, szôr, natúr, festetlen papír, (kis mennyiségben selyempapír, tojásdoboz jól feldarabolva, de újságpapír nem!); festetlen gyapjú, pamut vagy lenvászon, festett biotextília (szintén kis mennyiségben és jól feldarabolva); levágott fû, kerti gyomok, elszáradt vagy felesleges növények; falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, (gallyak közül a kisebbeket kézzel, a nagyobbakat ágaprítóval ajánlott feldarabolni körülbelül 5 centiméteres darabokra); lehullott gyümölcsök; faforgács; fûrészpor. A konyhában kis mennyiségben képzôdött használt étolaj. Falevelek közül az örökzöldek bizonyos fajtáinak friss lombjában a lebontó baktériumokat károsító anyagok vannak, az ilyen lombot szárítva használjuk fel. A közhiedelem szerint a diólevelet meg kell semmisíteni. Az igazság az, hogy a dió és a vadgesztenye levele is komposztálható! Bár a diólevelekben valóban találhatók csírázás és növekedés-gátló anyagok, ezek a komposztálódás során lebomlanak, átalakulnak, így az érett komposztban ezek a hatások már nem jelentkeznek. Vadgesztenye levelet csak akkor komposztáljunk, ha nem fertôzte meg a knázómoly! Fahamu Vegyszerrel nem kezelt fa illetve beteg növények égetésénél visszamaradt hamu értékes anyagokat (pl.: kálium, foszfor, kalcium) tartalmaz. Ez felhasználható kis mennyiségben, sószerûen adagolva (2-3 kg/m3).


25

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról Mi nem kerülhet a komposztba? Fôtt ételmaradék, hús, csont (bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertôzést terjesztô legyek miatt); húsevô állatok alól származó alom – szintén a fertôzés veszélye miatt; fertôzött, beteg növények; szintetikus, illetve nem lebomló anyagok: (üveg, mûanyag, fém, cserép) pelenka; porzsák tartalma; vegy szer; festék; fáradt olaj; azaz semmiféle veszélyes anyag; lakk-, zsírmaradék; nagyobb üzemi menyiségben képzôdött használt étolaj; veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok. Mindezeket egyéni elbírálás alapján a megfelelô helyre: a kommunális kukába, szelektív gyûjtôbe, vagy a hulladékudvarba!

26

Mit tegyünk a beteg növényekkel? Azzal kapcsolatban, hogy a beteg növényi részek betehetôk-e a komposztálóba vagy sem, megoszlanak a vélemények, az tény viszont, hogy a komposztálódás bizonyos fázi sában igen nagy hô szabadul fel és ez nagy valószínûséggel elpusztítja a kártevôket és a kórokozókat. Ezt a magas hômérsékletet azonban házi körülmények között nem biztos, hogy el tudjuk érni. A folyamat ugyanakkor más szempontból is kedvezôtlen a növényi kórokozóknak: az átalakulás során antibiotikumok is keletkeznek, amelyek késôbb a komposzt felhasználása után is kifejtik jótékony hatásukat. A beteg növényi részek, égetéséhez tehát csak indokolt esetben, növényvédelmi szakember tanácsára folyamodjunk. Mi legyen az ételmaradékkal? Ebben a kérdésben is van némi vita a szakemberek között. Az javasolható, hogy csak nyers állapotban használjunk fel növényi alapú élelmiszereket.

Gyûjtés Csak külön gyûjtött szerves hulladékot komposztáljunk! A konyhában egy tálban, vagy más alkalmas edényben gyûjthetjük a szerves hulladékot, használjunk megfelelô nagyságú tárolóedényt lehetôleg fedôvel, ezt nyáron ajánlatos naponta, télen elegendô hetente a komposztálóba üríteni. A komposztkeretbe már csak gyûjteni kell a hulladékot. Aprítás Ha minél gyorsabban szeretnénk a természet munkájának gyümölcsét élvezni, a folyama-


tok meggyorsítása érdekében a komposztálóba kerülô alapanyagokat aprítsuk össze 5 cm-nél kisebb darabokra. Ezzel elôsegítjük, hogy az élôlények nagyobb felületen férhessenek a zöldjavakhoz. A megnövekedett felületû anyagokhoz könnyebben hozzá tudnak férni a mikroorga nizmusok, így felgyorsulnak a bomlási folyamatok. Az aprítást a tárolóba kerülés elôtt vagy késôbb a komposztálóba öntéskor is elvégezhetjük. A puhább konyhai hulladékokat egy konyhakéssel vághatjuk össze. Apríthatunk kézzel vagy géppel. A fás anyagokat valamilyen éles szerszámmal; fejszével, metszôollóval is felapríthatjuk, de létezik olyan lemezvágó ollóhoz hasonló egyik szárával egy asztalhoz vagy valamilyen állványhoz rögzített célszerszám is, amellyel akár ujjnyi vastagságú faágakat is összevághatunk. Faágakat kisteljesítményûaprítógéppel lehet nagyobb mennyiségben felaprítani. Az összegyûjtött leveleket is a lebomlási folyamat felgyorsításának érdekében ledarálhatjuk.

XXI. A komposztáló feltöltése Rétegezés Fontos, hogy: • Biztosítsunk jó oxigénellátást; • Optimális nedvességtartalom; • Megfelelô tápanyagtartalom (szén/nitrogén (C/N) arány); Minél többféle alapanyagot használunk, annál jobb minôségû humuszt nyerünk. Oxigénellátás A komposztálásnál mindent el kell követnünk a jó oxigénellátás biztosítása érdekében. Ha a nyersanyag levegôtlenné válik, nemkívánatos anaerob baktériumok szaporodnak el benne, melyek tevékenysége folytán a komposzt bûzlô, rothadó masszává alakul. Ezért fontos a levegôs tárolóhely biztosítása és a fellazító anyagok (szalma, ágnyesedék) hozzáadása. A komposzthalmot sohasem szabad gödörbe rakni, és biztosítani kell a jó vízelvezetést! A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegôzést alulról biztosítsuk. Amikor megtelt a komposztáló, összekeverjük, és beállítjuk a nedvességtartalmat. Ekkor kezdôdik az igazi lebomlás, 5-6 hétig nem kell hozzányúlni, hogy a lebomlás során keletkezôhô ne távozzon el (ebben a fázisban a legmagasabb a hômérséklet). Többszöri összekeverés: lebontás (ásványosodás) és átalakulás (humuszanyagok képzôdése) folyamata, fokozatosan csökken a hômérséklet, és a talajban élô, lebontást végzô élôlényekkel (ászka, százlábú, ezerlábú stb., és végül a morzsás, stabil szerkezetet kialakító földigiliszta) népesül be a halom. Friss komposzt: még nem fejezôdött be teljesen az ásványosodás és a humuszképzôdés, itt leginkább a giliszták dolgoznak.

27

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról Megfelelô tápanyagtartalom (C/N arány)

28

Az átalakulás sebessége függ attól, hogy a szerves anyag maradványai mennyi szenet (C) és nitrogént (N) tartalmaznak. Azért ez a két elem a meghatározó, mert ezek a fô építôkövei mind az élô szervezeteknek, mind pedig a talaj értékes szerves anyagainak, a humuszanyagoknak. Tehát nem mindegy, milyen arányban van jelen ez a két fontos makroelem. Nitrogén szükséges azoknak a baktériumoknak a szaporodásához is, amelyek a bontást végzik. Ezért a kis N tartalmú anyagok nagyon lassan, a sok N-t tartalmazók gyorsabban bomlanak le. Ez N-veszteséggel is járhat, mert az elem ammónia gáz formájában elillan. Ilyenkor elôfordulhat, hogy a kész komposztban a növények számára nem lesz elegendô tápanyag. A szén azért is fontos, mert a lebomlás során szén-dioxid gáz keletkezik, miközben hô is fejlôdik. A melegedés azért hasznos, mert a kártevôk és korokozók többsége elpusztul. Az elhalt, nyers szerves anyagok jelentôs mennyiségben tartalmaznak C-t és N-t, de változó arányban. A megfelelô C/N arány kialakítására már a komposzthalom összerakásakor gondolni kell. Nem szabad csak nagy széntartalmú, vagy csak nagy nitrogén tartalmú szerves anyagot a komposztálandó anyagok közé helyezni. Általában igaz az, hogy a kemény és barna színû szerves anyagok (szôlôvenyige, faapríték, fûrészpor, kukoricatarló) sok szenet, a zöldek és puhák (fû, tipikus konyhai hulladék: krumplihéj, gyümölcsmaradvány, zöldség hámozott héja) pedig sok nitrogént tartalmaznak. Sokszor gondot okoz, ha egyféle szerves hulladék keletkezik nagy mennyiségben. A komposztálás során ugyanis a folyamatok akkor zajlanak a leggyorsabban, ha többféle anyag keverve kerül a halomba, ahogy arra a komposztálás kifejezés utal is. A latin eredetû„compositus” szó annyit jelent, mint összetett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, minél


több alkotóból áll össze a komposzthalom, minél változatosabb az alapanyag, annál jobb minôségû „földet“ fogunk nyerni, és annál gyorsabban megy végbe az átalakulás. Nincs általános recept, mert minden ház körül más hulladék keletkezik. Az ideális a 25-30:1 arány. Tehát 25-30-szor több szénre van szükségük, mint nitrogénre. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. Felváltva rétegezzen zöldhulladékot és erôsebb szerkezetû fás növényeket! A megfelelô arány a levegôzöttség miatt is fontos. Például a kemény, fás részek aprításával, vagyis a felület növelésével (mert nem tud összetömörödni, levegôsebb marad), külön forgatással, majd újra nedvesítéssel (locsolással) segíthetjük a folyamatokat. Ha nagyon sok a nitrogén, akkor a nitrogént tartalmazó fehérjék bomlása miatt sok illékony vegyület keletkezik, amelyek kellemetlen, rothadó szagúak. Ha a szén dominál, akkor a relatíve kevés nitrogén miatt nem tudnak azok a mikroorganizmusok elszaporodni, amelyek a széntartalmú vegyületeket bontják. Valamilyen élôlény tömeges megjelenése azt jelenti, hogy amivel táplálkoznak, a nagyobb mennyiségben került a halomba. A táplálék, az adott szerves anyag csökkenésével az azt fogyasztó állatok száma is csökken, késõbb teljesen eltûnnek, és átadják a helyüket más szervezeteknek. Rosszat jelent azonban a muslicák elszaporodása, vagy a túlzott penészesedés, ez ugyanis savas erjedésre utal (ami ún. anerob folyamat, oxigén hiányában megy végbe). Ilyen esetben sürgôsen átkeverni, levegôztetni kell az anyagot. Segít az is, ha valamilyen ásványi anyagot, például agyagot, jó kerti földet adunk a komposzthoz. A szerves anyagok biológiai lebontásának két lehetséges formája van: Levegô jelenlétében az aerob fajok szaporodnak el és levegôs lebomlásról, korhadásról, ill. oxidációs folyamatról beszélünk, - oxigén (levegô) hiányában, az anaerob fajok szaporodnak el és levegô nélküli lebomlásról, rothadásról, fermentációról, ill. redukciós folyamatról beszélünk. Az aerob lebomlás Szerves anyag aerob lebomlása során jelentôs mennyiségû hô keletkezik, a komposztálódó anyag 65-70 °C -ra is felmelegszik. A hô a mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége kapcsán termelôdik. A komposzthalomban sok a penész- és sugárgomba, s az érési folyamat végén rendszerint sok a giliszta is. A szerves anyag aerob oxidációja szagtalan (ez a természetben is általánosan érvényesülô lebomlási folyamat). Az anaerob folyamat során a szerves vegyületekbôl nagy részben metán és egyéb alacsony szénatom-számú szénhidrogének és hidrogén keletkezik. Rothadásnál a felszabaduló ammónia, kénhidrogén és bizonyos szerves savak okozzák a jellegzetes bûzös szagot. A komposzthalomban illetve a halom alatt lévô föld kékesszürkévé válik, kellemetlen szagú lesz, és az egész elsavanyodik. A folyamatban tehát a redukció az uralkodó, ezért nem szabadul fel annyi hô, mint az aerob bomlásban, a hômérséklet csak 30-35 °C. A természetben

29

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról a redukciós folyamatok ritkábbak, általában lápos, vizenyôs talajok levegôtôl elzárt, alsó rétegében tapasztalhatók. A keletkezô metán a levegôvel érintkezve meggyulladhat, ez okozza a lidércfény jelenségét. Komposztálásnál természetesen mindkét folyamat lejátszódhat és különbözô mértékben le is játszódik. A komposzthalom külsô rétegében az aerob, míg a belsô magban, néha csomókban az anaerob folyamatok válnak uralkodóvá. Az aerob körülmények túlsúlyának biztosítása a mi feladatunk. A komposzthalomban lejátszódó korhadási folya matok idôbeli lefolyásukat tekintve négy fázisra bonthatók: 1. A kezdeti fázis már a gyûjtôedényben megfigyelhetô, ennek során megindul a könnyen lebomló szerves anyagok feltáródása. Ez egy rövid hôtermelô, mezofil fázis, a hômérséklet általában 40 °C -ig emelkedik.

30

2. A második fázis a lebomlás, amikor az összekeverés után a hőmérséklet tovább emelkedik, 50 °C körüli hőmérsékleten a termofil gombák és sugárgombák, 65 °C körül a spórás baktériumok végzik a bontást. Itt már a nehezebben bomló anyagok, így a cellulóz bontása is megkezdôdik. Ezen a hômérsékleten csak a baktériumok aktívak, a biokémiai folyamatok hatására történô további hômérsékletemelkedés miatt a további mikrobiológiai aktivitás megszûnik. Ez körülbelül egy hétig tart. 3. Ez az átalakulás fázisa, ami ismét a mezofil aktivitásnak kedvez, a hômérséklet 45 °C körüli. Itt a könnyen bomló szénhidrátok és proteinek mellett a nehezebben bomló cellulóz és részben a lignin bontása is megtörténik. A humuszszerû anyagok kialakulása is megkezdôdik. A világos gombamicéliumok ebben a 2-5 hetes fázisban jól felismerhetôek. 4. A negyedik az érés fázisa, mely lehûléssel, a hômérséklet csökkenésével jár együtt, a humifikáció befejezôdik. A halom benépesül talajlakó élôlényekkel. Fûkomposztálás Ha túl nagy mennyiségben teszünk egyszerre füvet a komposztra, akkor a fû magas nedvességtartalma miatt kellemetlen szagot árasztva rohadásnak indul, bepenészedik. Ez elkerülhetô, ha: • egyszerre mindig csak egy kis adag lenyírt füvet keverünk a komposztba; • a maradékot kissé kiszárítjuk a napon (némileg szétterítve vagy gyakran forgatva), hogy veszítsen nedvességtartalmából, és csak ezt követôen keverjük a komposzthoz. A száraz fûbôl egyébként érdemes mindig tartalékolni is néhány kupacnyit, hogy a nyári hónapokban a komposztra kerülô gyümölcsöt és zöldséget be tudjuk takarni egy-egy maréknyival - ezzel elkerülhetôvé válik a muslicák tömeges megjelenése; • a fûnyesedéket nem csak magában dobjuk a komposztra, hanem száraz anyaggal keverve (fanyesedék; ágdarálék; szalma; törek; ôsszel félretett száraz avar;


v egyi anyagokkal ill. festékkel nem kezelt fa forgácsa; esetleg száraz komposzt), ezzel csökkentve a nedvességtartalmat. Feljavítás Ha már korábban készítettünk komposztot – rakjunk egy keveset, a folyamat gyorsabb beindításához. Egy-egy rétegbe tehetünk nitrogénben gazdag lótrágyát vagy más istállótrágyát is. A rétegek közé adalékanyagokat szórhatunk, melyek javítják a komposzt minôségét. Adalékanyagként használhatunk földet, alginitet, vagy agyagásványokat (bentonit, montmorillonit), kôzetlisztet, vagy szilikátásványokat (zeolitok, riolittufa). Melyek javítják a komposzt minôségét, továbbá megkötik a helytelen kezelés miatt keletkezô kellemetlen szagú gázokat is. Savanyú talajoknál jó talajjavító a mészkô, a márga és a dolomit ôrölt formában. Gipszet használhatunk szikes talajoknál, mert semlegesítik a lúgosságot. A komposztálás nem igényel külön serkentô anyagot, mert földdel, vagy nem teljesen érett komposzttal ugyanolyan jól beindíthatjuk a folyamatot. Ne felejtsük az alapszabályt: minél több összetevôbôl állítjuk elő, annál jobb minôségû lesz a komposztunk! Készíthetünk különbözô gyógynövényekbôl is serkentô fôzetet. Nedvességtartalom Ügyeljünk arra, hogy a halom nedvességtartalma egyensúlyban maradjon, amit például fűrészpor segítségével vagy locsolással szabályozhatunk. A víz igen érzékenyen befolyásolja a szerves anyagok lebomlását. Ha kevés a nedvesség, a mikroorganizmusok szaporodása leáll, a lebomlás nem indul be vagy abbamarad. Ha túl sok a víz, akkor kiszorítja a részecskék közötti térbôl a levegôt, és nem lesz elegendô oxigén a rendszerben. A szerves anyagok bomlása rothadássá alakul, ezt kellemetlen szag jelzi. A komposztálás során megfelelô nedvességtartalomra kell törekedni, azaz se túl száraz, se túl nedves ne legyen az anyag. A nedvességtartalmat marokpróbával tudjuk ellenôrizni: • ha a komposztot összenyomva vizet tudunk belôle kipréselni, túl nedves • ha összetapad, optimális • ha viszont az anyag szétesik, akkor túl száraz Forgatás, keverés és átrakás: A frissen a halom tetejére tett zöldhulladék jelentôsen összeroskad. Tulajdonképpen külsôsegítségre se lenne szükség, a természetes, egymás után következô törvényszerû folyamatok maguktól végbemennek. Azonban, ha gyorsítani és egyenletesen jó minôségûvé akarjuk tenni a folyamatot, a komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás! Már az elején lehetséges rétegekben hagyni, vagy jól összekeverni a nyersanyagokat. Amikor megtelt a

31

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról k omposztgyûjtônk, jól összekeverjük, és beállítjuk a nedvességtartalmat. Majd takarja le a halmot (fóliával, hullámpapírral, faágakkal, stb.) Ekkor beindul a lebontási fázis, melyben 50 °C körül gombák, sugárgombák, 65 °C fölött spórás baktériumok végzik a cukrok, fehérjék és a keményítô lebontását. A bomlási folyamat els szakaszának végén (5-6. hét) ismét keverjük jól össze a komposztunkat. A gyorsabb érés érdekében és, hogy jobb minôségû komposztot kapjunk rendszeresen, legalább 5-8 hetente forgassa át a komposztot, ellenôrizze a nedvességet és a hômérsékletét! A keverések alkalmával tudjuk ellenôrizni, és szükség esetén beállítani a nedvességtartalmat. A friss komposzt még egy érési fázison esik át, ami hômérséklet-csökkenéssel jár. Az emelkedés után a komposztban a hômérséklet folyamatosan csökken és az anyag benépesül talajlakókkal (férgek, ezerlábúak, ugróvillások, ászkák, atkák), lassan megsötétedik. Ebben a szakaszban a földigiliszták lazítják, keverik, morzsás szerkezetûvé alakítják a komposztot. A humuszképzôdés és a mineralizálódás befejezôdik, kialakul az érett komposzt

32

A giliszta a barátunk Az óriás vörösgiliszta, rendkívül nagyméretû és ellenálló fajta, egy igazi szupergiliszta, ezért is egyre népszerûbb a komposztálók körében. A horgászatban is közkedvelt fajta kerti gilisztaként a talajjavításban játszik nagy szerepet. Átszellôzteti a talajt, lebontja a nehézfémeket, és értékes gilisztahumuszt hoz létre. Nincs még egy állat, ami olyan jól le tudná bontani a szerves hulladékot, mint a giliszta. A földigiliszták elhalt növényekkel és ásványi anyagokkal táplálkoznak. Emésztôszervük egy tökéletesen felszerelt kémiai laboratóriumhoz hasonló: az általuk „termelt” morzsalékos föld a legtermékenyebb földfajta. A gilisztának nincs fogazata, nem kártékony, csak lebomló szerves anyagokkal táplálkozik (mindegy, hogy savas vagy lúgos), melyekbôl gilisztahumuszt állít elô. A giliszták által „készített” humusz kiváló feltételeket biztosít a növénytermesztéshez. A humusszal kevert földben nagyobbak és dúsabbak lesznek a növények: hosszabb ideig teremnek és kevésbé betegszenek meg. A csak 1-10%-ban humusszal kevert föld is már sokkal hatékonyabb a növénytermesztésben. A giliszta-komposztálás a kiindulási alapanyag térfogatát 15%-ra csökkenti le, míg a normál komposztálás kb. 35%-ra. Ezen kívül meggyorsítja a komposztálódási folyamatot is, és jelentôsen növeli a komposzt minôségét. A giliszták rendkívül gyorsan szaporodnak, és kiválóan beilleszkednek bármelyik komposztálási rendszerbe. Aki a gilisztakomposztálást választja, annak ügyelnie kell arra, hogy a komposzt ne legyen túlságosan forró. A giliszták ugyanis a 25° C körüli hômérsékleten érzik magukat a legjobban, de a 0°C és 45°C közötti hômérsékletet is elviselik. Viszont, ha ennél melegebb van, egyszerûen elmenekülnek. Ezért kell nagyon odafigyelni például a friss fû komposztálásánál, ott ugyanis extrém meleg alakulhat ki. Ugyanakkor a gilisztakomposztnak mindig nedvesnek kell lennie. Az ideális nedvességtartalom azt jelenti, hogy a markunkban összenyomott földbôl néhány csepp folyadékot ki tudunk préselni. A kiszáradást megelôzendô érdemes a komposzthalmot lefedni. A legmegfelelôbb erre a hullámpapír, amit aztán a giliszták el is


fogyasztanak. Jó tudni még, hogy a gilisztáknak oxigénre van szükségük, ezért mindig biztosítsunk számukra aerob (oxigéndús) körülményeket. Ez azért is fontos, mert levegô nélkül nem komposztálás, hanem rothadási folyamat indul be. Az ideális PH-érték 6-7 között van, de a giliszták más PH értékek mellett is megélnek. Takaróanyagok A képzôdött hô visszatartására, a kiszáradás és a nitrogénveszteség megelôzésére használják ôket. Takaróanyagként természetes anyagok is használhatók, például szalma, lomb, vékony földréteg, de jó a kimustrált szônyeg, a zsákvászon is. Meszezés Ha a kiindulási anyagunk savanyú (pl. magas csersavtartalmú falevél), vagy ha savanyú talajnál használjuk a komposztunkat, akkor célszerû meszezni a komposzthalmot. Meszezésre akkor is sor kerülhet, ha a komposztba túl nagy mennyiség zöld anyag, például fûnyesedék kerül, és a levegôztetést nem sikerül kielégítôen biztosítani. Ilyenkor mészkôtartalmú (CaCO3) anyagásványt, márgát vagy dolomitot használhatunk ôrölt formában.

Növények a komposzton Ha a komposztálóláda oldalán rések is vannak, oda magokat ültethetünk, amelyek kihajtanak és segítenek a halom nedvesen tartásában árnyékukkal, ami kedvezô a komposztálódás szempontjából. A díszbab és a tök hasznos is, míg ha hajnalkát vagy dísztököt ültetünk, díszként szolgálnak, alig észrevehetô, hogy mit takarnak.

XXII. Lombkomposztálás Ha másból nem is, a településeink felett egyre sûrûbben gomolygó füstfellegekbôl csalhatatlanul megállapítható, hogy ismét beköszöntött az ôsz. A levélégetés napjainkra modern „népszokássá” váló, ugyanakkor egészségkárosító és környezetszennyezô szertartása sokaknak okoz bosszúságot. Pedig lenne más megoldás is. Egy természetes folyamat segítségével az eddig haszontalan hulladéknak tekintett szervesanyagok komposzttá, vagyis humusszá alakulhatnak. Mivel a falevelek, vesszôk a többi szerveshulladéknál lassabban bomlanak le, ezért nagyobb mennyiségben külön kezelik. Ha van vegyes komposzthalmunk, rendszeresen adagolhatunk bele avart is. Praktikus ôsszel egy kupacnyi lombot félretenni a nyári idôszakra: keverhetjük friss fûnyesedékhez, így csökken annak magas nedvességtartalma, és nem indul rothadásnak, penészedésnek, vagy takarhatjuk vele a komposztra dobott gyümölcsöt, hogy

33


34

elkerüljük a muslicák tömeges megjelenését. Míg a vegyes komposztálásban fôként a baktériumok játszanak szerepet, addig a lomb gombák segítségével bomlik le, melyek a baktériumoknál több fényt és kevesebb levegôt igényelnek. Ezért a lombkomposztálót a kert olyan árnyasabb sarkába állítsuk fel, ahol az avar hosszabb ideig zavartalanul korhadhat. Az ôsszel keletkezô nagymennyiségû levél, ág nyesedék komposztálásához legalkalmasabb egy rácsos szerkezetû, az ezeket az anyagokat leginkább lebontó gombák számára elegendô fényt biztosító komposztáló. Építhetünk lombkomposztáló hálót is. A lomb-komposztálás nagyon egyszerû, nem munkaigényes folyamat (az egyszer összehordott kupaccal már nem kell tovább foglalkozni), nem jár kellemetlen szagokkal, és a háló elkészítése sem igényel jelentôs anyagi ráfordítást. A lombkomposztáló kialakításához az udvar egyik félreesôbb helyén verjünk le cölöpöket téglalap vagy kör alakban. A cölöpök köré, derék magasságban, szögek segítségével feszítsünk egyszerû – pl. kerítésdrót – hálót, mintha járókát készítenénk. A háló egyik része ki/ leakasztható legyen valamelyik oszlopról, hogy tavasszal az érett komposztot egyszerûbb legyen kiemelni. A komposztáló méretét attól tegyük függôvé, hogy mennyi avar keletkezik a kertben. Esetleg felállíthatunk rögtön kettôt is, mert a lomb korhadása magas széntartalma miatt bizonyos esetekben hosszabb ideig tarthat (egyes levélfajtáknál 0,5-1,5 másoknál átlag 2-4 évig), mint a vegyes „zöld javaké”; így megeshet, hogy két egymás utáni évben külön – tehát váltásban használt – keretekre lesz szükségünk. Minél többféle levelet keverjünk össze. Fontos megjegyezni, hogy minden levél komposztálható, csak a különféle fajok lebomlási ideje eltér egymástól. A lassan lebomló típusokat (pl. dió, tölgy, vadgesztenye, platán, egyes nyárfajok) érdemes külön komposzthálóba


elyezni, mert csak 2-4 év múlva bomlanak h le teljesen, így az ezekbôl származó komposztot csak késôbb tudjuk felhasználni. Ha biztosítjuk a komposztálódó anyagok folyamatos nedvesen tartását, jelentôsen meggyorsíthatjuk a komposztképzôdés folyamatát. De vannak könnyebben bomlók is: ilyenek a gyümölcsfák, egyes nyárfajok vagy a nyírfa levelei. A tölgy, a kôris, a nyár, a dió és a vadgesztenye levele sok csersavat tartalmaz. Mész hozzáadásával csökkenthetjük ezt a savasságot, ami felgyorsítja a komposztálódást is. A közhiedelemmel ellentétben dió és a vadgesztenye levele is komposztálható! Bár a diólevelekben valóban találhatók csírázás és növekedés-gátló anyagok, ezek a komposztálódás során lebomlanak, átalakulnak, így az érett komposztban ezek a hatások már nem jelentkeznek. Vadgesztenye levelet csak akkor komposztáljunk, ha nem fertôzte meg aknázómoly! A hálóban elhelyezett lombot rétegenként nyomjuk, tömörítsük össze, mielôtt újabb adag kerülne rá. A rétegeket locsoljuk meg vízzel. Nagyon száraz nyarakon némi plusz vizet is igényel a lombtömeg, idônként tehát túrjunk bele (a felsô felületrôl lepereg a víz) és öntsünk a levelek közé néhány vödörnyi vizet. A kupacot lehet, de nem muszáj forgatni. Nyáron a fûnyesedéket a lombkomposztba keverhetjük, ezzel szintén gyorsítjuk a lebomlást. Tavaszra, nyár elejére szépen összeesik a lombkupac, de a kerti munkák beindulásának idején még esetleg megmaradt kisebb halmot a vegyes zöld javakat komposztáló keretünkbe adagolhatjuk. A lombkomposzt morzsalékos (később egészen porszerû) állagú, felhasználást megelôzôen rostálást általában nem igényel. A lombból készült komposzt nagyon értékes anyag! Beáshatjuk a talajba is, de ha szeretnénk jobban „kihasználni” tápanyagait, inkább palántázáshoz, cserepes balkonnövények ültetéséhez használjuk fel hígítva, azaz normál kerti talajjal keverve.

XXIII. Komposztálás lehetséges kockázatai és problémái A helyesen kivitelezett komposztálók nem bûzösek, nem szennyezik a környezetet. Nem ipari méretekben, és megfelelôen gondozva semmilyen káros hatása nincs, hiszen egy a környezetünkben közvetlenül is lezajló természetes, tiszta folyamatról van szó. A jó minôségû komposzt felhasználása során semmilyen kedvezôtlen hatással nem kell számolni. Nagyon ritka esetben technológiai hibák miatt elindulhatnak káros folyamatok, de ezek közegészségügyi kockázata elhanyagolható, az csak a komposztanyag minôségét rontja. A szükséges

35

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról rétegezés elhagyásakor, ha túl sok a szerkezet nélküli friss hulladék, vagy túlságosan nedves, vagy tömörített a tartalom, akkor az oxigént nem igénylô természetes folyamatok indulnak be, azaz rothadás. A tökéletlen érés során, pl. SO2, NH3, NO2, szerves savak, stb. szabadulhatnak fel. A probléma kezelése nagyon egyszerû, csak jól fel kell lazítani, összekeverni és átrakni. További “mentôövet” jelenthet rossz szagok ellen a komposzthalom gyakori átrakása, keverése, szellôztetése (komposzthalom közepébe függôlegesen elhelyezett, összekötött nádvagy gallynyaláb, esetleg kilyuggatott mûanyag csô).

XXIV. A komposzthalomban leggyakrabban megfigyelhetô rendellenességek, azok okai és kezelésük

36

A komposzthalom állapota:

Ennek oka:

Mit tehetünk:

Túl száraz: korhadás leáll, szürke gombásodás

A saját felmelegedés vagy a száraz idő miatt sok víz párolgott el. a mikroorganizmusok tevékenysége leállt.

Célszerű átrakni, átforgatni és benedvesíteni, esetleg friss nedves anyagot hozzákeverni.

Túl nedves: kellemetlen rothadó, szag barnásfekete szín, oxigénhiány

Hosszú esőzés, túl sok szerkezet nélküli anyag, (fűnyesedék, konyhai hulladék) illetve kevés szerkezet-stabil anyag

Át kell rakni, száraz anyagot (fanyesedéket, szalmát, száraz levelet) tegyünk bele. Ha lehetséges száraz komposztot keverjünk hozzá.

A korhadás elhúzódik: általában száraz, az ászkák fészekszerűen jelennek meg

A fás anyag aránya túl nagy a komposztban.

Át kell rakni, és fűnyesedéket, konyhai hulladékot hozzákeverni. A nagyobb darabokat fel kell aprítani.

Rothadó szag: túl nedves, ragadós

Túl sok a szerkezet oxigénhiány nélküli (nitrogénben gazdag) friss hulladék.

Jól fel kell lazítani, összekeverni és átrakni, illetve ugyanúgy kell eljárni, mint a túl nedves esetben.

Muslincák megjelenése

Nedves, cukortartalmú hulladék van a komposzt tetején (pl.: rohadt gyümölcs).

A friss hulladékot lazán bele kell keverni a halomba, és levegőztetésre van szükség. Kerti földdel vékonyan takarjuk be.


XXV. A komposzt felhasználási módja Búcsút inthetünk a virágüzleteknek, kertészeteknek, ahol eddig a virágföldet, vagy a kerti virágaink, örökzöldjeink, pázsitunk számára szükséges tápanyagokat beszereztük. Az otthon elôállított érett komposzt talajjavításon kívül termôtalajként” akár közvetlenül palántázásra, kerti és szobanövényeinkhez virágföldként használható. Balkon- és cserepes növényeink, illetve a veteményes kertünk számára érett komposztból, kerti földbôl és homokból készíthetünk földkeveréket. Mikor érett a komposzt? Szerencsésesetben 6-9 hónap alatt. Mivel ez sok tényezôtôl függ, a komposzt állapotát elsôsorban érzékszervi vizsgálattal dönthetjük el. Ha sötét; barna színû, földszerû, egynemû, tehát a különbözô alkotórészek már alig különböztethetôk meg benne, akkor nagy valószínûséggel megfelelô érettségû, felhasználásra kész a komposztunk. Ha nincs még elég gyakorlatunk, hogy szemrevételezéssel is megállapítsuk az érettségét, végezzünk csírázási próbát. Ehhez egy lapos tálkába rakjunk a komposztból, majd könnyen csírázó magot, mustárt vagy zsázsát vessünk bele. Ha a magok egyenletesen kelnek ki, megfelelô a komposztunk, ha csak foltokban (vagy más rendellenességet, például a levelek megégését tapasztaljuk) joggal gyanakodhatunk arra, hogy még nem érte el a megfelelô érettséget, akkor csak földkeverékben használjuk a komposztot. A komposztálódás utolsó fázisában, amikor még nem teljesen érett a komposztunk, ha “töményen” használjuk fel, kiégethetjük vele a növényeinket. Ez a friss komposzt, ami a növények gyökerei számára még nem elviselhetô. A friss komposzt 4-6 hónapos, magas tápanyagtartalmú és nagyon gyorsan hat, a talaj felszínén használható, pl. bogyósok, fák, cserjék, veteményesek ôszi betakarására. Pázsit, valamint földkeverék céljára alkalmatlan. Az érett komposzt 8-12 hónapos, lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik és földdel egyenletesen összekeverve a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének fontos alapanyaga. Rostálás után valamennyi növénykultúránál felhasználható. Felhasználás elôtt az érett komposztot érdemes átrostálni 1,5 cm-es lyukú rostán, hogy felaprózódva minél hamarabb kifejtse hatását. Ezután szitáljuk át egy rostán, és a visszamaradt virágföldhöz hasonló állagú és szagú humuszt már tehetjük is a virágcserepekbe vagy keverhetjük a kert földjébe.

37

Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról A fennmaradó részeket oltóanyagként használhatjuk az új halomban. Ugyanezzel a mozzanattal fontos, hogy átrostáláskor lehetôségünk van a pajorlárvákat kiszedni a komposztból, amelyek amennyire a komposztban hasznosak, ugyanannyira kártékonyak a kertben. Így megelôzhetjük a kertünkben a komposzttal való szétterjedésüket. Az a leghasznosabb, ha átrakjuk ôket az új halomba! A giliszták mindkét helyen hasznosak, igaz a komposztban a legaktívabbak, lévén itt van a legtöbb feladatuk és táplálékuk. A termény betakarítása után a sekélyen fellazított talajra ujjnyi vastagon elszórjuk, majd sekélyen bekeverjük, vagy rá talajréteget (5cm) szórunk. Gyümölcsfáknál, bokroknál a tányér területén 2-3cm vastagon is szórhatjuk.

XVI. A közösségi komposztáló mûködési szabálya

38

Nem csak a kertes családi házakban van erre lehetôség, már itthon is rengeteg példát lehet találni arra, hogy egyegy lakótelepi házban, társasházban, intézményeknél megszervezték a közös komposztálást, ami nemcsak közösségi élmény, hanem egy kis hasznos mozgás is a – mégoly apró – zöld területen, a friss levegôn. Olyan esetben beszélünk közösségi komposztálásról, amikor nem egy háztartás, hanem több család, egy kisebb közösség, (lakó) közösség, intézmény, vagy egy település rész közösen használhatja komposztálót. Amikor nincs lehetôség, vagy szükség külön egységekre. Maga a komposztálás minden tekintetben megegyezik a fentebb leírt folyamattal. A közterületen, vagy a társasház, vagy intézmény területén egy vagy több komposztáló kerül felállításra. A lakosok, vagy az intézmény tagjai a saját, illetve a területen képzôdô szelektíven gyûjtött szerves hulladékaikat ide helyezik, ugyanúgy mintha egy kertes házban tennék. A háztartásokban keletkezô szerves hulladékokat a lakosok 5-10 literes edényekbe gyûjthetik, majd elviszik a komposztáló szigetre, ahol a komposztáló ládába öntik. Ugyanide kerül a közös területen képzôdô kerti hulladék is. Ami itt rendkívül fontos, hogy kell egy kijelölt felelôs, egy ún. „komposztmester”, aki a komposztáló, és a komposztálás folyamatának felelôs „gondozója”. Azok a lakosok, akik a komposztálással kapcsolatos munkát megszervezik és elvégzik, tehát a rendszer koordinátorai. Célsze rû, hogy legyen egy fô felelôs, akinek vannak segí tôi, akik viszont bizonyos idôközönként válthatják egymást. A lakosok 10 %-ának aktív részvételével a rendszer hosszú távon már fenntartható. A közösség, vagy intézmény tagjai saját kertjeikben, gazdaságaikban felhasználják. Ennek igazságos és konfliktusmentes szervezését a komposztmester végzi.


XVII. Projekt folytatása, hosszútávú mûködése Szemléletformálás és a rendszer kiépülése, fenntartása, melynek célja, hogy Deszkrôl egyáltalán ne kerüljön ki szerves hulladék, és a komposzt helyileg, illetve a környéken használódjon fel!!! A lakosság támogatása információval és lehetôség esetén komposztáló keretekkel. A közösségi komposztálok karbantartása. Felmérés alapján meg kel vizsgálni, hogy valóban csökken-e a szerves hulladék kikerülésével a kommunális hulladék mennyisége, és ebben az esetben a csökkentett szemétszállítási díj elérése.

Kellemes és sikeres komposztálást kívánunk!

39

Komposztálunk! Tájékoztató a deszki komposztálási mintaprogramról,

Recommend Documents