Komplex szigorlat az osztatlan tanárképzésben résztvevők számára 2017 Kedves Hallgatók! A komplex tételekben található témakörök mind olyan ismeretek, amelyeket a különböző pedagógiai (Pedagógiatörténet, Neveléselmélet, Oktatáselmélet, Nevelés és társadalom) és pszichológiai (A személyiség működése, Fejlődéslélektan, Családpszichológia, Szociálpszichológia, Pedagógiai pszichológia) kurzusok keretében már tanulták. A komplex szigorlatra való sikeres felkészüléshez az szükséges, hogy az egyes tételekhez tartozó pedagógiai és pszichológiai tudásanyagot egymáshoz kapcsolva, az összefüggéseket meglátva és kiemelve építsék fel. E komplex látásmódhoz úgy jutnak el, ha maguk számára dolgozzák ki és gondolják át az egyes tételeket, és nem másoktól vesznek át készen kapott vázlatokat. Nem cél az egyes tételeknél szereplő tematika részletekbe menő, mechanikus visszaadása, sokkal inkább az, hogy a megadott témákból a lényegesnek tartott tudáselemeket a szakirodalomból kiválogatva építsék fel a tételt. IRODALOM: MÉSZÁROS ISTVÁN - NÉMETH ANDRÁS - PUKÁNSZKY BÉLA: Neveléstörténet – Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Felsőoktatási tankönyv. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. és későbbi kiadások. BÁBOSIK ISTVÁN: Neveléselmélet kézikönyv és Neveléselméleti báziskötet. Felsőoktatási tankönyv. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. és későbbi kiadások. CZIKE BERNADETT (szerk.): Bevezetés a pedagógiába. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996. BÁBOSIK ISTVÁN (szerk.): Pedagógia és személyiségfejlesztés, Budapest, Okker Kiadó, 2007. SZIVÁK JUDIT: Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. FALUS IVÁN (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Felsőoktatási Tankönyv. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. és későbbi kiadások. PAUL ROEDERS – GEFFERTH ÉVA: A hatékony tanulás titka, Trefort Kiadó 2007. NAHALKA ISTVÁN: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. ANDORKA RUDOLF: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2006; KOZMA TAMÁS: Bevezetés a nevelésszociológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001; PUSZTAI GABRIELLA: Iskola és közösség Gondolat Kiadó 2004. SZÉKELY LEVENTE (szerk.) Magyar Ifjúság 2012, SZÉKELY LEVENTE –SZABÓ ANDREA (szerk.) Magyar Ifjúság 2016 SOMOGYINÉ P.K.: Családpszichológia jegyzet (aktuálisan letölthető verzió) SOMOGYINÉ P.K.: Személyiség és személyiségfejlődés (aktuálisan letölthető verzió) ELEKES SZENDE: Pedagógiai pszichológia ELEKES SZENDE: Tanulás és fejlődés ELEKES SZENDE: Szociálpszichológia
SOMOGYINÉ P.K.: Az erkölcsi fejlődés és nevelés lélektana HORVÁTH - SZABÓ KATALIN – KÉZDY ANIKÓ – S. PETIK KRISZTINA (HSZK-KÉZDY-SPK): Család és fejlődés, 2007. GORDON, T.: A tanári hatékonyság fejlesztése. A TET módszer, Gondolat, Budapest, 1989. + az aktuális tematikákban szereplő kötelező irodalmak.
1. A gyermek mint szabad individuum A gyermek szabadságra és önkéntes felelősségvállalásra nevelése a cselekvő tanulást és az alkotó tevékenységet
támogató
pedagógiai
módszereken
keresztül.
A
személyiség
kibontakoztatásához és szabad cselekvéséhez szükséges feltételek (pl. érzelmi biztonság, támogatás), és ezek megteremtése. A gyermektanulmányi mozgalom, reformpedagógiák, alternatív pedagógiák. Indirekt nevelési módszerek, a gyermek szabadsága a nevelési szituációkban, kreativitás és felelősség. A szabad cselekvés pedagógiája, a kognitív forradalom, a tanulás, mint konstrukció. Személyiségmodellek
(Wong,
Burke-Miranti,
McAdams),
az
érett
személyiség,
Erikson
személyiségfejlődési elmélete, a motivációk, az önmeghatározás elmélet. A magyar ifjúság sajátosságait feltáró vizsgálatok célja, kérdéskörei, módszertani háttere
2. A gyermek mint az értékek forrása A gyermek mint „pompás örök kincs” értékteremtő individuális fejlesztése a társadalom és a kultúra javára. Értékalapú pedagógiák a nevelés történetében, népnevelési törekvések. A tehetséges gyermek. Hitfejlődés. Erkölcsi fejlődés. A nevelés mint értékteremtő tevékenység, tehetséggondozás, minőségfejlesztés, hozzáadott érték. Az oktatás funkciói, esélyegyenlőség, a szelektív és a komprehenzív, befogadó iskolarendszer. Hit és vallásgyakorlat a fiatalok körében az empirikus vizsgálatok alapján.
3. A gyermek mint önalkotó személy A gyermek önfejlesztő képességeinek pedagógiai támogatása tevékenységalapú oktatási és nevelési koncepciók segítségével. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának és társadalmi integrációjának támogatása. Piaget gondolkodás-fejlődés elmélete. Érzelmek. Motiváció. Önismeret, énkép. Az önfejlesztésen alapuló pedagógiai koncepciók neveléstörténeti háttere. Az önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák kialakítása, megerősítése.
Az önépítést támogató oktatási folyamat-elképzelések, stratégiák és módszerek. A fiatalok jövőképe, karriertervei az empirikus vizsgálatok alapján
4. A gyermek mint támogatásra szoruló lény Az egyéni bánásmód fontossága, a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő pszichológiaipedagógiai attitűd. A tanulási nehézségek, valamint a részképesség- és a magatartászavarok pedagógiai és pszichológiai kezelése. Segítő együttműködésen alapuló pedagógiai koncepciók a nevelés történetében. Az anya-gyermek kapcsolat: bizalom, kötődés. A tanulás fogalma, formái, tanulási stílusok. Az SNI gyerekek. A tehetséges gyermek. Speciális nevelési problémák és kezelésük, gyermekvédelem, inkluzív pedagógia. A különleges bánásmódot igénylő tanulók és csoportok oktatása, adaptív szemlélet. A fiatalok kockázati magatartása az empirikus vizsgálatok alapján.
5. A gyermek mint társas együttműködő A társas együttműködés fejlesztése kooperatív jellegű pedagógiai módszerek alkalmazásával. A társas kapcsolatok,
együttműködés jelentősége, a
közösség
szerepe a gyermek
személyiségének kibontakozásában. Az interperszonális kapcsolatok fajtái és fejlődése. Kommunikáció. Konfliktusok: konfliktusforrások és konfliktuskezelési stílusok. Csoportok jelentősége az egyén életében, a csoportfejlődés fázisai. Versengés-kooperáció A közösségi tanulói tevékenységre épülő pedagógiai koncepciók és módszerek. Társas kapcsolatok fejlesztése az iskolában, empátia, együttműködés, bizalom. Együttműködésen alapuló oktatási módszerek: vita, kooperáció, projekt, mestercsoport. A fiatalok közösségi aktivitása, médiahasználati szokásai az empirikus vizsgálatok alapján.
6. A gyermek mint a társadalom jövője Az egyén és a társadalom harmonikus együttműködésének megalapozására törekvő iskola, mint a modern európai ember oktatásának és nevelésének méltó színtere. A szocializáció: ökológiai modell, elsődleges és másodlagos, szintjei és mechanizmusai A társadalom és a kultúra fejlesztésére irányuló pedagógiai koncepciók. A nevelési feladatok társadalmi dimenziói: közösségi, erkölcsi, vallási nevelés. Az oktatás társadalmi meghatározottsága, a társadalmi egyenlőtlenségek és az oktatás. A magyar oktatási rendszer sajátosságai. Az iskola, mint a szocializáció egyik színtere.
7. A tanár mint pedagógiai gondolkodó A tanári szakmai (szaktárgyi, pedagógiai/pszichológiai és általános) műveltsége, mint a magas színvonalú és differenciált pedagógiai fejlesztőmunka alapja és kulcsa. Jelentős nevelésfilozófiai nézetek, az elméleti pedagógiai főbb irányzatai. A gyermek megismerésének módszerei. Torzítások a személyészlelésben. A tanár személyisége és szerepe. A tanulás fogalma. Tanuláselméletek, az oktatási folyamat különböző szempontú megközelítése, hagyományos és optimális elsajátítási stratégiák. A nevelés evolúciós és kulturális háttere, a reflektív tanári gondolkodás jelentősége. Az iskolarendszer formálódása, a szelektív és a komprehenzív hatásrendszer.
8. A tanár mint szervező és irányító A tanár tervező, szervező, irányító és értékelő tevékenysége, mint a nevelés/oktatási folyamatok célirányos szabályozásának legfontosabb tényezője. Vezetési stílusok. A különböző tanári vezetési stílusok jellegzetes szervező és irányító tevékenységei. Iskola és oktatási rendszer. A tanterv történeti fejlődése és szerepe a zárt és a nyílt oktatási koncepciókban. Az oktatás szervezeti keretei és formái. Szervezési módok és munkaformák. Aktiváció és teljesítmény. Motiváció. A versengés és együttműködés alkalmazása a tanórán. A tanár-diák konfliktus. Asszertív kommunikáció.
9. A tanár mint megértő és támogató A gyermekközpontú tanári szemlélet jellegzetességei és a fejlesztő szándékú tanári támogatás különböző útjai és lehetőségei. A gyermekközpontú pedagógiai gondolkodás története és célkitűzései. A tanár-diák kapcsolat. Kommunikációs gátak. Empátia. Konstruktív visszajelzések. A hátrányos helyzet kezelése, a segítő pedagógiák és a gyermekvédelem szerepe. Tanulási nehézségek, részképesség-zavarok, az alulteljesítés lehetséges okai. SNI. Szelekciós mechanizmusok az oktatásban. Az integráció különböző lehetőségei.
10. A tanár mint szakmai együttműködő Az iskolai munka szereplőinek (fenntartó, pedagógus, szülő, gyermek) és a tanári kar, mint szakmai közösség hatékony együttműködésének kérdései, problémái. A pedagógiai hivatástudat és a tanári mesterség követendő történeti példái. Konfliktusok fajtái és kezelésük. Nevelésetika és pedagógusetika. Szakmai kommunikáció és konfliktuskezelés. Az oktatási rendszer átfogó ismerete, szakmai együttműködés, minőségfejlesztés. Az iskola szervezete. Kompetenciahatárok, etikai dilemmák. Etikai Kódex pedagógusok számára.
11. A tanár mint nevelő és fejlesztő A nevelési és oktatási célok forrásai és szerepe, valamint a kitűzött pedagógiai célrendszerek tudatos és tervszerű megvalósításának tanári lehetőségei, útjai. A tanulás fogalma és fajtái. A hagyományos és a modern pedagógiai fejlesztés főbb modelljei. A nevelés céljai, hatásrendszerei és folyamatai. Az adaptív pedagógia alapelvei. A motiváció fogalma és elméletei. Jutalmazás-büntetés. A tanári értékelés. Diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés. A pedagógiai értékelés fejlesztő szerepe. A fegyelmezés kérdései. A tekintély. A fiatalok életmódja, szabadidős tevékenységei az empirikus vizsgálatok alapján.
12. A tanár mint az értékek közvetítője A tanári munka erkölcsi vetületei és felelőssége, úgy a pedagógusetika, mint a közvetített értékek vonatkozásában. A hit fejlődése. Hitre nevelés. A moralitás pszichológiája. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés kiemelkedő koncepciói a pedagógia történetében. Az iskola személyiségbeli és szociális értékteremtő céljai és feladatai. A tanár műveltsége, a tanári tudás jellegzetességei. A tanár mint példakép. Az iskola és a társadalom kapcsolata. Iskola és közösség.
