Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál Rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása
2010
Tartalomjegyzék Bevezetés
3
Társadalmi egyeztetések folyamata
4
Elektronikus kommunikáció
9
Projekt következő lépései
10
2
Bevezetés
A Rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása alcím alatt már a helyzetfelmérési munkafázis megtörtént. Ennek eredményeként felvázoltuk a rendeletalkotás folyamatát, menetét, az önkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat és azok gyakorlatban érvényesülő pontjait, az egyes bizottságok rendeletalkotással kapcsolatos feladatait, valamint a társadalmi egyeztetések lehetséges sarokpontjait, metodikáját. A projekt jelenlegi szakaszában rávilágítunk azon lehetséges megoldási lehetőségekre, amelyek segítségével a civil szféra szereplői bevonhatók a döntéshozatalba, hiszen a polgárközeli önkormányzás, a szolgáltató típusú önkormányzati modell megköveteli, hogy a helyi közösség aktívan részt vegyen saját környezetének alakításában, befolyásolni tudja a helyi társadalomra is kihatással lévő folyamatokat.
3
Társadalmi egyeztetések folyamata A képviselő-testület SZMSZ-ében szabályozta a lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célját és rendeltetését, melyek az alábbiak: a.tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, b.a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, c.a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, d.a kulturális és egyéb javak megóvása és fejlesztése. A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre. A lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő ügyekben a döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése, vagy a tájékozódás érdekében lakossági fórumot szervezhetnek: - a képviselők, - a polgármester, - a képviselő-testület bizottsága. Lakossági fórumot tart a képviselő-testület az alábbi témákban: a.településrendezési, fejlesztési tervek, b.a testület közép- hosszú távú programjai, c.a testület által a munkatervében meghatározott rendelet-tervezetek. 4
Társadalmi egyeztetések folyamata Részletszabályokba a képviselő-testület nem bocsátkozott, ezért a társadalmi egyeztetések folyamatára az alábbi javaslatot tesszük: Munkaterv A Képviselő-testület munkatervére javaslatot kell kérni: •a települési képviselőktől, •a bizottságoktól, •a jegyzőtől, •az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől. A munkatervre a fent felsoroltakon kívül javaslatot tehetnek: •a településen működő, illetékes bíróság által bejegyzett pártok, társadalmi szervezetek, közalapítványok, egyesületek vezetőitől, •a helyi szolgáltatásban és a közszolgáltatásban közreműködő vállalkozásoktól, gazdasági társaságoktól. A munkaterv elkészítésének határideje a tárgyévet megelőző év december 31. napja, mindebből az következik, hogy a Polgármesteri Hivatal november hónapban bekéri a javaslatokat az érintettektől. Ahhoz, hogy a civil szervezetek az SZMSZ foglalt jogaikkal élni tudjanak el kell, hogy jusson az információ feléjük. Ennek érdekében a Polgármesteri Hivatalnak 5 törekedni kell egy mind teljesebb nyilvántartás létrehozására.
Társadalmi egyeztetések folyamata
A hivatal részére már most is rendelkezésre áll egy adatbázis, melyet célszerű felülvizsgálni, valamint az érintettek részére egy felhívást kiküldeni a nyilvántartásba vétel érdekében. Rá kell világítani, hogy mindkét fél számára fontos, hogy megtalálják a lehetséges kommunikációs csatornákat és így elősegítsék a hatékony információ áramlást a felek között. Gyors, hatékony és költségkímélő megoldást jelent az elektronikus levelek útján történő információ csere. A munkaterv tartalmazza: •a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét, •a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét; •a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését, •az előterjesztés elkészítésének idejét, •előre tervezett közmeghallgatás idejét •a rendeletalkotási programot. A munkaterv összeállításakor az egyes napirendi pontokhoz célcsoportok mellérendelésére lenne szükség, így láthatóvá válna a döntéshozatallal érintett kör. A célcsoportok meghatározásával tervezetten és ütemezetten lehet egyeztető fórumokat tartani az adott témakörökben. 6
Társadalmi egyeztetések folyamata
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a munkaterv jelentős módosításokon esik át mire év végén a képviselő-testület az utolsó üléséhez elérkezik. A
munkaterv felülvizsgálatát jelenleg nem tartalmazza az SZMSZ, ezért a következőket
javasoljuk. A munkatervet célszerű folyamatosan felülvizsgálni az újonnan felmerült, halasztott napirendek, illetve a képviselő-testületi üléseken hozott határozatokban foglalt határidők figyelembe vételével a napirendek tárgyalását ütemezni, így képet kaphatunk a tervezésről, valamint az esetleges egyéb változásokról. A munkatervről, valamint a felülvizsgált munkatervről széleskörű tájékoztatás szükséges. A honlapon ne csak az ülések anyagai között elrejtőzve szerepeljen, hanem kerüljön előtérbe, valamint elektronikusan juttassuk el a nyilvántartásunkban szereplőknek. Vezetői feladatok közé tartozik, hogy az ügyintézőket is megnyerjük az átgondolt tervezés és ütemezés ügyének. A teljesítménykövetelmények meghatározásakor, illetve a munkaköri leírások módosításával az ügyintézők felelősségi körét kiszélesíthetjük és jobban számon kérhetővé válhat a feladat ellátása. Előterjesztések elkészítése Mint arról már korábban szó volt, a munkatervben tervezett napirendi pontokhoz képest képviselő-testületi ülés meghívója jóval bővebb, mivel vannak olyan napirendi pontok, amelyekkel előre nem lehetett kalkulálni, ezért az előterjesztések készítésekor is figyelemmel kell lenni a döntéshozatallal érintett célcsoport(ok)ra. 7
Társadalmi egyeztetések folyamata Az írásbeli előterjesztés jelenleg két részből áll, amelyből az első rész tartalmazza: •
a jogszabályi felhatalmazást,
•
az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
•
a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
•
több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,különösen azok gazdasági hatásait.
Az előterjesztés második része a határozati javaslat. Az előterjesztések első részében érdemes lenne kitérni a korábban említett célcsoport meghatározásra. Természetesen nem minden előterjesztés esetében releváns, hiszen önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés esetében szóba sem jöhet. Ennek ellenére definiálni lehet azon tárgyköröket, amelyek esetében relevanciája van egy ilyen meghatározásnak, hiszen az SZMSZ tartalmazza azon eseteket, amelyek esetében a képviselő-testület lakossági fórumot tart: a.
településrendezési, fejlesztési tervek,
b.
a testület közép- hosszú távú programjai,
c.
a testület által a munkatervében meghatározott rendelet-tervezetek.
A lakossági fórumnál szűkebb szakmai egyeztetések lefolytatása érdekében javasoljuk az egyes előterjesztések esetében a 8 célcsoportok kijelölését.
Elektronikus kommunikáció A projekt következő szakaszában kérdőíves felmérést fogunk végezni érintve az elektronikus kommunikáció témakörét, célcsoportként: a helyi vállalkozókat, civil szervezeteket és a ügyfeleket határoztuk meg. A felmérés kiértékelését követően fogunk javaslatot tenni, hogy mely kommunikációs eszközök alkalmazására nyílik lehetőség.
9
Projekt következő lépései
Rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása.
Tanulmány véglegesítése, zárójelentés : 2010. december 10.