Komplex pedagógiai és pszichológiai témakörök szakoktató záróvizsgára 1. A nevelés célja és feladatrendszere. A nevelés célja és feladatrendszerének alapvető jellemzői a rendszerváltást követő két évtizedben. A nevelés, mint értékközvetítés. A nevelés, mint személyiségfejlesztés. Általános és szakmai nevelési célok napjaink középfokú szakképzési rendszerében. 2. Az iskola és a társadalom, a hazai iskolaszerkezet alakulása, a közoktatásügy aktuális problémái. Iskola társadalmi meghatározottsága. Az iskolarendszer átalakulása a rendszerváltást követő évtizedekben. (Egyházi iskolák, alapítványi-alternatív iskolák, az államosítás folyamata, a ’93-as Közoktatási tv. és a 2011-es Köznevelési tv. hatásai) A mai magyar iskolarendszer aktuális problémái. 3. A pedagógus, a tanuló, a tanár-diák viszony. A pedagógusszerep alakulása a rendszerváltás előtt és ma. A kezdő pedagógus sajátos helyzete, problémái. Diákszerep a mai magyar közoktatásban – a tanuló jogai és kötelességei. A tanulók megismerésének módszerei, eszközei. A tanár – diák viszony alapvető jellemzői és problémái.
4. A tanulás. A tanulásról alkotott nézetek alakulása. Tanulási stratégiák és stílusok. Tanulás megtanítása és megtanulása. A motiválás és az aktivizálás szerepe a tanításban és a tanulásban. 1
5. A tehetség értelmezése – tehetséggondozás. A tehetség definíciója A tehetség beazonosítása Tehetségmodellek A tehetséges tanulók jellemzői A kreativitás fejlesztésének lehetőségei. Tehetséggondozás (országos programok) 6. A pedagógiai értékelés. Az értékelés szerepe az oktatásban és a nevelésben. Értékelés módjai és ennek változatai a magyar közoktatás rendszerében. A jutalmazás szerepe, módszerei, problémái a nevelés folyamatában. A büntetés szerepe, módszerei, problémái a nevelés folyamatában. 7. A közösség szerepe a személyiségformálásban, a nevelési folyamatban. A közösség általános ismérvei. Tanulói mikroközösségek alakulása és szerepe. A közösséget fejlesztő tevékenységek. Az osztály és iskolaközösség belső szerkezete. A diákönkormányzat szerepe az iskolában 8. Hátrányos helyzetű gyerekek – felzárkóztatás – gyermekvédelem. Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség értelmezése, megjelenési formái. A felzárkóztatás eszközei, módszerei, lehetőségei és nehézségei. Az integráció lehetősége, szükségessége és a szegregáció okai és következményei a mai magyar iskolarendszerben. A gyermekvédelem szerepe az iskola életében. A nevelést segítő gyermekvédelmi intézmények 9. Az oktatás keretei, alapvető módszerei.
2
Óratípusok és ezek alkalmazási módjai. Tanításon kívüli munkaformák, szerepe az oktatásban. A korszerű oktatás eszközrendszere, ezek funkciója és alkalmazásának szempontjai. Az ismeretközlés és elsajátíttatás, a készségek és kompetenciák fejlesztésének szerepe az oktatásban. 10. A motiváció. Alapvető biológiai motívumok és a humánspecifikus motívumok. Extrinzik és intrinzik motiváció. A Maslow-piramis értékei. A jutalmazás és büntetés szerepe és helye, esetleges veszélyei a viselkedés formálásában. 11. Stressz az iskolában. A stressz és a stresszor fogalma, a stressz „jó” és „rossz” formái. A distressz testi és pszichés következményei. A stressz összefüggése a teljesítménnyel és más magasabb rendű kognitívpszichés funkciókkal. A stresszel való megküzdés lehetőségei. Az elhárító mechanizmusok. A tanári pálya sajátosságai a stressz szempontjából – a kiégés veszélye.
12. A szocializáció. A munkához, teljesítményhez való viszony alakulása. A szocializáció formái, típusai, színterei. A családi és az intézményesített szocializáció jelentősége. A
legkorábbi
évek
és
a
környezeti
hatások
szerepe
a
későbbi
személyiségfejlődésben. A munkához való szocializáció kitüntetett szerepe gyermek- és serdülőkorban. A teljesítményhez való viszony kialakulása a családi és iskolai szocializáció folyamatában: a sikerkereső és a kudarckerülő személyiség, a kudarcidentitás kialakulása.
3
13. A serdülőkori fejlődés sajátosságai. A serdülőkor biológiai és pszichológiai változásai. A serdülőkor jellegzetes normatív krízise, az identitáskrízis: az identitás fogalma, az identitáskrízis folyamata, tünetei, lehetséges kimenetelei. A serdülőkor egyéb lehetséges krízisei: teljesítménykrízis, autoritáskrízis, szociális gátlás, táplálkozási zavarok, drogfogyasztás, öngyilkossági kísérletek. A serdülőkori kortárskapcsolatok jelentősége, a párkapcsolatok kiemelt szerepe. Hogyan viszonyul(jon) a serdülők megjelenő szexualitáshoz az iskola és a pedagógus? A serdülőkori fejlődés vészjelei – mire ügyeljünk, mikor van baj a kamasszal?
14. A fiatal felnőttkor pszichológiai jellegzetességei. Az „intimitás” szükséglete felnőttkorban (Erikson modellje alapján). A fiatal felnőttkorban felmerülő jellegzetes problémák: leválás a származási családról, érett párkapcsolat kialakítása, pályaelköteleződés, az első munkába állás, a munkahelyi kihívásokkal való szembesülés, egzisztencia megteremtése.
15. Az érett felnőttkor kihívásai – különös tekintettel a tanári pályára. Az „alkotás” szükséglete felnőttkorban (Erikson modellje alapján). A nagy pszichés megterhelést jelentő, de nem túl magas társadalmi presztízsű szakmák és a kiégés kapcsolata. Hogyan lehet a kiégést megelőzni a tanári pályán? Szerepkonfliktusok a pedagóguspályán: a klasszikus életszerepek és a tanárszerep lehetséges ütközési pontjai. Véletlenszerű krízisek és kreatív megküzdési lehetőségek az életpályán: munkanélküliség, válás, betegség, pályaelhagyás vagy pályamódosítás. 16. Csoportlélektan. A csoportok és az egyén kölcsönhatásainak pszichológiája. 4
Az egyéni teljesítmény alakulása csoportban: a társas serkentés és gátlás, a versengés és kooperáció bemutatása, okai. A csoportok belső szerkezete, jellegzetes szerepek, a csoportok hierarchikus tagolódása. A vezetők típusai, főbb vezetési stílusok. A csoport fejlődésének fázisai. A csoportnormák szerepe és kialakulása, változása. A konformitás kedvező és esetleges kedvezőtlen következményei. 17. Sztereotípia, előítélet, diszkrimináció A sztereotípiák, mint speciális sémák. Az előítélet és a diszkrimináció fogalma. A sztereotípiák és előítéletek kialakulásának és fennmaradásának okai, ezek megszűntetésnek vagy csökkentésének lehetőségei. Hogyan viszonyul(jon) az iskola a jellegzetes sztereotípiákhoz és előítéletekhez, melyek esetlegesen megjelennek a falain belül? 18. Vélemény, véleményformálás, az attitűdök szerepe a nevelésben. Az attitűdök fogalma, megváltoztatásuk lehetőségei: a felszínes és a szisztémás meggyőzés, a kognitív disszonancia redukció alkalmazása. Miért nehéz az attitűdöket megváltoztatni? A kognitív konzervativizmus. 19. Konfliktusok és kezelésük. Főbb konfliktuskezelő stratégiák bemutatása és értékelése. Milyen jellegzetes konfliktusok fordulnak elő az oktatás szereplői között? A tanári szerep, a hatalom és a tekintély problémái és az ebből adódó konfliktusok. A kiegyensúlyozott tanár-diák viszony és ennek szélsőséges formái. Devianciák és ezekkel összefüggő pedagógiai – pszichológiai feladatok. 20. A humanisztikus lélektan emberképe és gyermekképe.
5
A humanisztikus pszichológia bemutatása, és a humanisztikus gondolkodás alkalmazási lehetőségei az iskolákban néhány gyakorlati példával illusztrálva. A humanisztikus lélektan alapfogalmainak értelmezése (szeretet, feltétel nélküli pozitív elfogadás, önmegvalósítás és önelfogadás, „érett” személyiség). Humanisztikus konfliktuskezelési alapelvek.
6
