Komplex környezetmérnöki tervezés I. Környezetmérnöki BSc szakos hallgatók részére Kocsis Dénes tanársegéd
Tervezés tárgy (Pénzügyi tervezés) • Heti 3 óra gyakorlat • Évközi jegy: 2 db zárthelyi dolgozat • Elérhetőség: • • • • • •
E-mail:
[email protected] Honlap: eng.undeb.hu/kocsisdenes Szoba: DE MK 310 Fogadóórák (2015 tavasz, szorgalmi időszak) Csütörtök 10-12 ?
Vállalati stratégia és pénzügyi tervezés • Vállalati döntések időtáv alapján: • Operatív döntések (rövid táv) • Stratégiai döntések
• Vállalati stratégia • Tevékenységek, cselekvések sorozata • Vállalat alapvető céljainak elérésére irányul • A vállalti célok és azok elérésének módjai
Vállalatok céljai • Nem pénzügyiek • Például: • • • •
Dolgozói elégedettség, motiváció Felelősség a fogyasztók felé Környezeti értékek védelme Megfelelő színvonal biztosítása
• Pénzügyiek • Például: • • • •
Árbevétel, nyereség növelése Külső eladósodottság csökkentése Árfolyamkockázat mérséklése Tulajdonosok vagyonának maximalizálása (elsődleges cél, hosszú táv)
Pénzügyi tervezés • Pénzügyi terv: A vállalkozás jövőre vonatkozó beruházási, finanszírozási döntéseit, illetve ezek pénzügyi hatásait tartalmazza • Pénzügyi terv része: • Tőkeköltségvetés • Jövőben megvalósuló beruházások, azok tőkeszükségletei • Várható pénzáramlások • Kockázatuk becslése
• Finanszírozási terv • Beruházásokhoz szükséges: források, finanszírozás • Osztalékpolitika (újra befektetés, kifizetés)
A pénzügyi tervezés feladatai • Tervezés funkciói: • Beruházási és finanszírozási döntések összehangolása • Informáló-orientáló funkció • Ellenőrzési funkció
• A tervezés időtávja: • Hosszú távú (min 3-5 év) • Közép távú (1-3 max 5 év) • Rövid távú
A pénzügyi tervezés folyamata • Szakaszai: • • • •
Információgyűjtés Bázisvizsgálat, tervvariánsok összehasonlítása Végleges terv készítése Monitoring
• 1. Információgyűjtés: • Információ típusok: • Makrogazdasági prognózisok • Iparági prognózisok • Vállalati szintű prognózisok
1. Információgyűjtés • Makrogazdasági prognózisok: • Fő gazdasági indikátorok (régió, nemzetgazdaság) • Pl: infláció, hazai valuta árfolyama, jegybanki alapkamat, üzemanyagárak • A vállalat csak felhasználója ezeknek az információknak (felhasználja, nincs rájuk befolyása)
• Iparági előrejelzések • Pl: iparág méretének, jövedelmezőségének várható alakulása • Vállalatnak is fel kell mérnie: versenytársak, várható piaci részesedés
• Adott vállalatra vonatkozó • Pénzügyi kimutatásokból (előző évek)
2. Tervvariánsok • Bázisvizsgálat: • tervezés kiindulópontjának vizsgálata
• A tervezésnek nem csupán a legvalószínűbb jövőbeli kimenetelre vonatkozó akciótervet kell tartalmaznia! • Legalább 3 különböző eset: • Legvalószínűbb • Pesszimista terv • Optimista terv
• A több terv nagyobb rugalmasságot biztosít
3. Végleges terv készítése • Követelmények a pénzügyi tervvel szemben • Nem szabad csak előrejelzésnek lennie • Cselekvést, akciótervet is tartalmazzon → reakció
• Nem célja az üzleti kockázat minimalizálása • Elfogadható kockázati szint meghatározása, kockázati profil
• Megfelelő visszacsatolást biztosítson • Folyamatos ellenőrzési lehetőség • Tervtől való eltérések okainak ismerete
• Megfelelően részletezett legyen • Komplexitás és kezelhetőség egyensúlya
• Ne csak számviteli szemléletű legyen
4. Monitoring • Beavatkozási lehetőségek, terv módosítása • Ellenőrzési funkció • Vállalkozás teljesítményének mérése
A vállalati befektetések • A befektetés olyan gazdasági tevékenység amelynek haszna a jövőben folyik be, és nem közvetlenül fizetődik ki • Befektetés módozatai: • Beruházás (invesztíció): forrásokból materiális és immateriális vagyontárgyak vásárlása • Pénzügyi befektetés: 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapír és tartós részesedés vásárlása • Immateriális beruházás
BEFEKTETÉSEK Beruházás • Tárgyi eszközök • Forgó eszközök
Pénzügyi befektetés • Részesedések • Követelések
Immateriális beruházás • • • •
K+F Reklám Képzés Szociális beruházás
• Mindhárom befektetési módozatnál a kiadások számszerűsíthetőek • Immateriális beruházásokból származó megtérülés nem (vagy nehezen) számszerűsíthető
A beruházások típusai • Pótlás: • Meglévő kapacitás fenntartása érdekében elhasználódott berendezés cseréje
• Kapacitásbővítés (expanziós beruházás) • Mennyiségi bővítés
• Diverzifikáció (termelési profil szélesedik) • Új termék, új tevékenység
• Egyéb beruházás • Környezetvédelmi követelmények, K+F feladatok, munkáltatói-munkavállalói követelmények, kormányzati követelményeknek megfelelés
Beruházási projektek közötti kapcsolat • Egymást kölcsönösen kizárók • Egyidejű megvalósításuk technikailag kivitelezhetetlen
• Egymást kiegészítők (komplementerek) • Egyik beruházás révén növekszik a másik eredményessége
• Egymást helyettesítők • Egyik elfogadása csökkenti a másik jövedelmezőségét
• Egymástól függetlenek • Semmilyen kapcsolat nincs
Beruházások • Pénzügyi szempontból beruházásnak tekintjük azokat az egy éven túli befektetéseket, amelyek reáleszközökbe, azaz nem pénzügyi vagyontárgyakba irányulnak • A reáleszközök piaca nem hatékony, alacsony hatékonyság következményei: • Az elérhető beruházási lehetőségek nagysága korlátozott, és/vagy • A pénzeszközök mennyisége szintén korlátozott, amelyeket a beruházás finanszírozására lehet fordítani, és/vagy • A finanszírozási források lejárata korlátozott, és/vagy • A beruházások nem darabolhatóak, csak meghatározott összegben hajthatóak végre, és/vagy • Bizonyos beruházások megvalósulásának lehet előfeltétele egy másik beruházás megvalósulása, és/vagy • Nem csak pénzügyi szempontok alapján történhet beruházás, és/vagy • A beruházások kockázata és ezzel összefüggésben az elvárt hozam csak nehezen becsülhető
Beruházás értékelési módszerek • Statikus értékelési módszerek • nem veszik figyelembe a pénz időértékét • a különböző időpontokban érkező pénzáramokat közvetlenül hasonlítják össze
• Dinamikus beruházás-értékelési (diszkontáló) • a különböző időpontokban érkező pénzáramoknak kiszámolják a jelenértékét, vagyis diszkontálnak
• Pénzáramok alapján a beruházásokat két csoportja • Konvencionális beruházás (normál beruházás): ekkor a kezdő, jellemezően negatív pénzáramot a továbbiakban pozitív nettó működési pénzáram követi • Nem konvencionális beruházás: a beruházás várható élettartama alatt a kezdő negatív, megvalósítást szolgáló pénzáram után különböző előjelű pénzáramok következnek
Beruházás-értékelés folyamata • 1. A projekt pénzáramlásának meghatározása • 2. A pénz időértékének megfelelő kezelése • 3. A döntési szabály kiválasztása • Beruházás-értékelés eredménye: • Érdemes-e a vizsgált projektet elfogadni? • Mennyivel fogja növelni a vállalkozás értékét? • Mi a beruházási alternatívák sorrendje?
1. A projekt pénzáramlásának meghatározása • Pénzáramláskor figyelembe veendő három elv: • Tényleges pénzáramlások elve • Csak pénzügyileg is realizálódó bevételek és kiadások
• Növekményi elv • Kizárólag a projektnek köszönhető elemek
• Az infláció következetes kezelése • Nominális pénzáramlás (jövőbeli pénzben) • Várható inflációval növelt bevételek és kiadások
• Reálpénzáramlás (jelenbeli pénzben)
Növekményi elv legfontosabb alkalmazási területei: • Származékos hatások kezelése • A vállalkozás más részeire gyakorolt
• Általános költségek felosztása
• Fizetések, közüzemi díjak, stb → csak a többletet kell figyelembe venni
• Elsüllyedt költségek kezelése • Kifizetésre került a döntés előtt (néha nem kell figyelembe venni: nincs alternatív hasznosítás)
• Tőke alternatívköltségének figyelembe vétele • Az a jövetelelem, amelyet a projekt megvalósításához szükséges erőforrások más jellegű felhasználása révén realizálhatunk
• Nettó forgótőke-igény
Nettó forgótőke igény • Kezdeti beruházási kiadás • Beszerzési költség, például: • Üzembe helyezésig felmerült összes költség • Régi eszközök értékesítéséből befolyt összeg
• Működésből származó pénzáram (cash-flow) • Használati idő alatt, pl: • Működési költség • Növekményi amortizáció • Változás a forgótőkében
• Végső pénzáram (cash-flow) • Eszközök értékesítése után
2. Pénz időértékének kezelése • Korábbi pénzösszegek nagyobb értéket képviselnek (újra befektetés lehetősége) • A pénz jelenértéke (PV: present value) =
1+
Ahol: Ct: a t-edik időpontban esedékes össze (vagy CFt); PV: az összeg jelenértéke; r: diszkontráta
2. Pénz időértékének kezelése • A pénz jövőértéke (FV: future value) • Ct ismeretlen • Egy évre: 1
=
0
∗ (1 + )
• Feladat: 7 millió forintot helyezünk el betétbe egy évre, évi 5%-os hozamra. Mekkora lesz a betétösszegünk értéke egy év múlva? 1
=
0
∗ 1+
=7
*1,05=7,35 MFt
Jelenérték számítás • Feladat: Meg tudunk vásárolni egy olyan követelést, mely egy év múlva 4 MFt-ot fizet. Mekkora értéket fizessünk most érte, ha egy év alatt hasonló befektetésekkel 8%-os hozamot tudunk elérni? 4 = = = 3,7 1+ 1 + 0,08
%
• A piacon más (hasonló kockázatú , futamidejű, likviditású, stb.) befektetésekkel elérhető hozam: piaci hozam
Diszkontráta • Diszkontráta: • Nominális • inflációs várakozások beépültek, közvetlenül megfigyelhető a piacon
• Reáldiszkontráta • Inflációs hatások kiszűrés után adódó diszkontráta (1 + *+,-*á)-.) = −1 &'á) (1 + /) • Megj.: Nominális diszkontráta alkalmazása elterjedtebb, ezért a következőekben azzal dolgozunk
Kamatszámítási módszerek • Egyszerű kamatszámítás • Megkapott kamatok után nem kap új kamatot (tőke az idő lineáris függvénye) = 1 + 1 ∗ 2 ∗ % = 1 ∗ (1 + 2 ∗ %) Ahol k: névleges kamatláb Feladat: 3 MFt-ot helyezünk el egy betétbe, melynek éves névleges kamatlába 10%. Mekkora lesz betétünk értéke fél év, illetve öt év múlva? = 3 ∗ 1 + 0,1 ∗ 0,5 = 3 ∗ 1,05 = 3,15 % ∗ 1 + 0,1 ∗ 5 = 3 ∗ 1,5 = 4,5 % 3 =3 Megjegyzés: gyakorlatban egy éven túl nem alkalmazzák az egyszerű kamatszámítást 1,3
Kamatszámítási módszerek • Kamatos kamatszámítás • A megkapott kamatot a befektetők újra befektetik • A tőke az idő exponenciális függvénye
• Kamatozási periódus: az az időszak amelyben a pénzek újra befektetését értelmezzük • Általában 1 év
=
1
∗ (1 + )
Feladat: Mekkora lesz a 3 MFt-os befektetésünk értéke fél év, illetve öt év múlva, ha kamatos kamatszámítást alkalmazunk, és az éves kamatláb 10%? (3,14 MFt; 4,83 MFt)
3. Döntési szabály kiválasztása • Megtérülési idő szabály (statikus beruházás-értékelés) • A projektet akkor fogadjuk el ha egy megadott időn belül megtérül • Megadott idő: megengedett megtérülési idő • Megtérülési idő: ami alatt az adott projekt megtérül
• Elfogadjuk ha a megtérülési idő rövidebb vagy éppen megegyezik a megengedett megtérülési idővel
Megtérülési idő • Feladat: Három befektetés pénzáramai (MFt): Projekt
0
1
2
3
A
-100
50
65
15
B
-150
60
60
80
C
-80
10
20
40
• Határozza meg mindhárom projekt megtérülési idejét! • Melyik alternatíva valósítható meg a megtérülési szabály alapján, amennyiben a megengedett megtérülési idő 1 év? • Melyik alternatíva valósítható meg a megtérülési szabály alapján, amennyiben a megengedett megtérülési idő 2 év?
Megtérülési idő • Előnye: • Könnyű elvégezni • Nem igényel komoly matematikai számítást
• Hátránya • Nem minden esetben eredményez megfelelő döntést (gyors megtérüléshosszútávú eredményesség) • Nem veszi figyelembe a pénz időértékét • Későbbi pénzáramlási tagoknak aránytalanul nagy szerepe van
Diszkontált megtérülési idő • Pénz időértékét is figyelembe vesz (dinamikus) • Pénzáramlási tagok jelenértékét használjuk • Feladat: Három befektetés pénzáramai (MFt): Projekt
0
1
2
3
A
-100
50
65
15
B
-150
60
60
80
C
-80
10
20
40
• Határozza meg mindhárom projekt diszkontált megtérülési idejét, amennyiben a diszkontráta 10%! • Melyik alternatíva valósítható meg a diszkontált megtérülési idő-szabály alapján, amennyiben a megengedett megtérülési idő 2 év? • Melyik alternatíva valósítható meg a diszkontált megtérülési idő-szabály alapján, amennyiben a megengedett megtérülési idő 3 év?
• Megoldás • Jelenértékek MFt-ban Projekt
0
1
2
3
A
-100
45,45
53,72
11,27
B
-150
54,55
49,59
60,11
C
-80
9,09
16,53
30,05
• A projekt megtérülési ideje 3 év; B 3 év; C végtelen • Egyik projekt sem (2 év) • A és B projekt (3 év)
Feladat (diszkontált megtérülési idő) • Három befektetés pénzáramai (MFt): Beruházás
0
1
2
3
4
5
A
-200
50
-30
100
50
70
B
-180
75
25
15
50
50
C
-120
40
-20
-20
120
100
• Határozza meg mindhárom projekt diszkontált megtérülési idejét, amennyiben a diszkontráta 3; 5; illetve 10%!
Nettó jelenérték-szabály • Nettó jelenérték (NPV: Net Present Value): 5
=6
789é%8:82 − 6
• Másképpen: 5
2/;<á=>2
*
=6 ?1
1+
• Döntés NPV<0 elutasítás, egyébként elfogad(hat)ja
Nettó jelenérték számítás • Feladat: Projekt várható pénzáramai (MFt-ban) Év
0
1
2
3
Pénzáramlás
-200
150
-20
270
• Megvalósítható-e a projekt a nettó jelenérték szabály alapján, ha a diszkontráta 12%? (Igen)
• Feladat: A vállalatától 5 MFt-os egyéves kedvezményes hitelt kap, melynek kamatlába 6%. A piacon csak 10%-os kamatlábbal jutna hitelhez. Mekkora a hitelfelvétel NPV-je? • Megoldás: 1 év múlva fizetendő összeg: 5*1,06=5,3 MFt • 5
=5
−
3,@A ,
= +0,18
%
Feladat (NPV) • Számítsa ki a következő projektek nettó jelenértékét r=4;6;8% mellett! Beruházás
0
1
2
3
4
5
A
-200
50
-30
100
50
70
B
-180
75
25
15
50
50
C
-120
40
-20
-20
120
100
• A különböző esetekben mely beruházások megvalósítását javasolná?
u2
Feladat • A vállalata el akarja adni ingatlanát. Három vevő jelentkezik, az egyik 100 MFt-ot ígér azonnali fizetésre, a másik 120 MFt-ot, de két év múlva tud csak fizetni, míg a harmadik vevő három részletben fizetné a következő összegeket: most 50, egy év múlva szintén 50, a második év végén 20 MFt-ot. • Melyik ajánlatot fogadja el, ha az éves betéti kamat 9% minden lejáratra, a jövőbeni pénzáramok bekövetkezése biztosak, kockázatmentesnek tekinthető? Milyen döntést hoz, ha jelen- és jövőérték számítással alapozza meg választását?
37. dia u2
SzM-PÉ 43. o Mo:3. ajánlat user, 2/23/2014
Belső megtérülési ráta-szabály • Belső megtérülési ráta (IRR: internal rate of return): a projekt megvalósítása által realizálható (éves átlagos) hozam nagyságát mutatja • Az IRR szabály alapján: • ha belső megtérülési ráta>diszkontráta elfogadás, ellenkező esetben elutasítás IRR szabály
Döntés
NPV-szabály
IRR
Elutasítás
NPV<0
IRR=r
Semleges döntés
NPV=0
IRR>r
Elfogadás
NPV>0
Belső megtérülési ráta • Az a speciális diszkontráta amely használata esetén a projekt nettó jelenértéke pontosan 0 5
=
1
+
(1 + BCC)
+
(1
D
+ BCC)D
+
(1
@
+. . . = @ + BCC)
• IRR csak közvetett módon számítható • Előfordulhat, hogy csak közelítéses módszerrel határozható meg
0
Belső megtérülési ráta • Feladat: • Elfogadjuk-e a következő beruházást? Év
Pénzáram [MFt]
0.
-1,6
1.
10,0
2.
-10,0
10 10 − 1 + BCC 1 + BCC IRR1=400% IRR2=25%
D
= 1,6
G
,D
−7 ± 7D − 4;I = 2;
Feladat (IRR) • Három befektetési lehetőség pénzáramai [MFt]: Projekt
0
1
2
A
-100
115
B
-100
69
52,9
C
-150
9,4
63,85
3
28,86
• Határozza meg a beruházások megtérülési rátáját! (15%, 15%, 13%) • Melyik alternatívát érdemes megvalósítani, ha a tőkeköltség 14%?
Gyakorlati feladatok • Fényforrások korszerűsítése • Kazáncsere • Napelem
Érzékenységvizsgálat • Segítségével meghatározható, hogy a projekt értéke milyen mértékben függ az egyes projektváltozók értékétől • Projektváltozó: hatással vannak a projekt értékére pl.: termék egységára, előállítási költsége • Projekt értéke és a projektváltozók közötti kapcsolat meghatározása: • Több jövőbeli kimenetel alapján • Várható kimenet • Optimista kimenet • Pesszimista kimenet
• Projektváltozók parciális hatásának meghatározása
• Az összes projektváltozóra el kell végezni • Legjelentősebb pozitív változás: kulcsváltozók • Legjelentősebb negatív változás: veszélyforrások
Érzékenységvizsgálat példa Tegyük fel, hogy vállalkozásunk egy számára új, de a piacon már forgalmazott termék előállítását fontolgatja. Az adott termék piacának mérete az elkövetkező években várhatóan 800 ezer darabot fog kitenni éves szinten, a piacon vállalkozásunk 20%-os piaci részesedés elérését valószínűsíti. Termékünket várhatóan 16 Ft-os egységáron lehet majd értékesíteni. A várható előállítási költségeket vizsgálva a változó egységköltség 11 Ft lesz és 360 ezer Ft-os fix költséggel kell számolnunk. A projekt megvalósításához szükséges beruházás élettartama 10 évre becsülhető, beruházás kezdetén 1 MFt-os tőkebefektetést igényel. A projekt pénzáramlása annak működési ideje alatt állandónak tekinthető. Az adott üzleti tevékenység és a finanszírozás kockázati tényezőit mérlegelve a projekt tőkeköltsége 18%. Az értékcsökkenés elszámolása lineáris kulcs szerint történik. A társasági adókulcs 16%. A projekt működésének jobb megértése céljából végezzen érzékenységvizsgálatot az adott beruházási alternatívára!
Példa megoldása • Paraméterek • • • • • • • • •
Eladási egységár Piac mérete Piaci részesedés Egységnyi változó költség Fix költség Társasági adókulcs Vállalati tőkeköltség Beruházás nagysága Beruházás élettartama
p=16 Ft m=800 edb ms=0,2 vc=11 Ft fc=360 eFt T=0,16 r=0,18 C0=-1000 eFt n=10 év
(price) (market) (market share) (variable cost) (fix cost) (tax)
Várható kimenet (megadott paraméterek) Várható bevétel=p*m*ms=16*800*0,2=2560 eFt/év Változó költség=vc*m*ms=11*800*0,2=1760 eFt/év Értékcsökkenési leírás=C0/n=1000/10=100 eFt/év
• Adózás előtti eredmény, társasági adó (16%) és az adózás utáni eredmény Pénzáramlás tételek [eFt] Bevétel
2560
Változó költség
-1760
Fix költség
-360
Értékcsökkenési leírás
-100
Adózás előtti eredmény
340
Társasági adó
-54,4
Adózott eredmény
285,6
• Pénzáramlás éves értéke Pénzáramlás tételek [eFt] Adózott eredmény
285,6
+Értékcsökkenési leírás
100
Pénzáramlás (Ct)
385,6
1 = 385,6 ∗ (1 + 0,18)
1 1 + …+ D (1 + 0,18) (1 + 0,18)
1
=1732,92 eFt
Megjegyzés: az annuitás képletével is kiszámítható: ,M = ∗L 1 1 = 385,6 ∗ ∗ 1− =1732,92 eFt 1 0,18 (1 + 0,18) 5 = 1+ = −1000 + 1732,92 = 732,92 8 % NPV>0 érdemes megvalósítani → Érzékenységvizsgálat
• Projektváltozók meghatározása: Piac mérete
m
Piaci részesedés nagysága
ms
Eladási egységár
p
Egységnyi változó költség
vc
Fix költség
fc
• Várható, Pesszimista, Optimista kimenetel Projektváltozók
Várható
Pesszimista
Optimista
800
770
820
20,0%
19,1%
20,6%
16
15,5
16,6
Egységnyi változó költség [Ft]
11,0
11,2
10,5
Fix költség [eFt]
360
440
325
Piac mérete [edb] Piaci részesedés nagysága Eladási egységár [Ft]
• Érzékenységvizsgálat piac mérete projektváltozóra • Piac mérete pesszimista változatban, többi változó várhatóban • Piac mérete optimista változatban, többi változó várhatóban Érzékenységvizsgálat (piac mérete) – Pesszimista változat Projektváltozók Piac mérete [edb] Piaci részesedés nagysága
Érték 770 20,0%
Eladási egységár [Ft]
16
Egységnyi változó költség [Ft]
11
Fix költség [eFt]
360
• Meg kell határozni a pénzáramokat és a nettó jelenértéket • (Ct=360,4 eFt illetve NPV=619,67 eFt)
Érzékenységvizsgálat (piac mérete) – Pesszimista változat Projektváltozók Piac mérete [edb] Piaci részesedés nagysága
Érték 820 20,0%
Eladási egységár [Ft]
16
Egységnyi változó költség [Ft]
11
Fix költség [eFt]
360
• Meg kell határozni a pénzáramokat és a nettó jelenértéket • (Ct=402,4 eFt illetve NPV=808,42 eFt)
• Ezt követően az összes projektváltozóra el kell végezni!
Érzékenységvizsgálati példa végeredménye Pesszimista NPV [eFt]
Optimista NPV [eFt]
Eltérés [%]
Eltérés [%]
Piac mérete
619,7
808,4
-15,45
10,30
Piaci részesedés nagysága
597,0
823,5
-18,54
12,36
Eladási egységár
430,9
1095,3
-41,21
49,45
Egységnyi változó költség
612,1
1034,9
-16,48
41,21
Fix költség
430,9
865,0
-41,21
18,03
Projektváltozók
Projekt legérzékenyebb az eladási egységár és az egységnyi változó költség és a fix költség értékeinek változására Potenciális veszélyforrás: az eladási egységár és az egységnyi változó költség Kulcsváltozók: az eladási egységár és az egységnyi változó költség
Érzékenységvizsgálat korlátai • 1. egyes kimenetek meghatározásának problémája • Milyen értéket rendeljünk a pesszimista-optimista változatokhoz?
• 2. a projektváltozók közötti kölcsönhatások kezelése • Eltekintettünk a változók közötti esetleges kölcsönhatásoktól • Egyszerre csak az egyik változó értékét változtattuk meg (eladási ár valószínűleg az eladható mennyiséget is befolyásolja)
• Érzékenységvizsgálat nem alkalmas a változók közötti kölcsönhatások kezelésére
Nyereségküszöb-elemzés • Érzékenységvizsgálatnál szubjektív a pesszimista és optimista kimenetelhez rendelt érték • Milyen jövőbeli érték esetén válik a projekt nyereségesség, illetve veszteségessé? (NPV alapján) • NPV=0 keresése • Nyereségküszöb: a projektváltozónak az az értéke, amely mellett a beruházás NPV-je 0
Nyereségküszöb meghatározása • Minden projektváltozóra a nyereségküszöb értékét meg kell határozni • Parciális hatás: a többi projektváltozó értéke itt is a várható lesz • Példa: Végezze el a nyereségküszöb-elemzést az előző beruházással kapcsolatban!
Nyereségküszöb-elemzés eladási egységár • Várható bevétel=p*m*ms=p*160 Pénzáramlás tételek [eFt] Bevétel
P*160
Változó költség
-1760
Fix költség
-360
Értékcsökkenési leírás
-100
• Adózás előtti eredmény: p*160-1760-360-10=p*160-2220
• Társasági adó az eredmény 16%-a 0,16(p*160-2220)=p*25,6-355,2
• Adózott eredmény a kettő különbsége P*134,4-1864,8
• Adózott eredmény + értékcsökkenési leírás (projekt éves pénzárama) Pénzáramlás tételek [eFt] Adózás előtti eredmény
p*160-2220
Társasági adó
p*25,6-355,2
Adózott eredmény
p*134,4-1864,8
+ Értékcsökkenési leírás Pénzáramlás
=
∗L
100 p*134,4-1764,8
,M
1 1 ∗ 1− = O ∗ 134,4 − 1746,8 ∗ 0,18 1 + 0,18 = O ∗ 603,994 − 7931,1011
1
=
5
= −1000 + O ∗ 603,994 − 7931,011
Nyereségküszöb: 5
= O ∗ 603,994 − 8931,011 = 0 P = QR, STS UV
Ennél magasabb: nyereség alacsonyabb: veszteség Végezzük el az összes többi projektváltozóra!
Nyereségküszöb-elemzés eredményei Projektváltozók
Várható
Nyereségküszöb
Piac mérete [edb]
800
605,85
Piaci részesedés
20%
15,15
Eladási egységár [Ft]
16,0
14,79
Egységnyi változó költség [Ft]
11,0
12,21
Fix költség [eFt]
360
554,15
Mindegyik esetében a várható magasabb Eladási egységár és egységnyi változó költség viszonylag „közel esik”
Nyereségküszöb-elemzés korlátai • Kiküszöböli a pesszimista és optimista kimenethez tartozó szubjektivitást • Továbbra sem vizsgálja a változók közötti kölcsönhatásokat
Monte-Carlo szimuláció • Projektváltozók közötti esetleges kölcsönhatásokat is kezeli • Eladási egységárát növeljük az valószínűleg hat az eladási mennyiségre
• Meghatározza a projekt értékének valószínűség-eloszlását • Véletlenül választott értékek: bemenő adatok • Név innen (Monte Carlo szerencsejáték) • Valószínűségi eloszlás előállítása
Monte-Carlo szimuláció • Projektváltozók közötti kapcsolatok mérése → projekt értékeinek valószínűség-eloszlása • Kulcsváltozó kiválasztása • Az lesz a független változó → projektváltozók: eredményváltozók (függő változók)
• Eredménye: adott NPV-t milyen valószínűséggel vesz fel • Csak kiemelt fontosságú projekteknél alkalmazzák (erőforrás és időigény)
Döntési fák módszere • Több jövőbeli kimenetellel is dolgozik • Elágazások beépítése
• Példa: Beruházás tőkeköltsége 100 MFt. Amennyiben a bevételek a várakozásnak megfelelően alakulnak, úgy a következő év végére 120 MFt bevétellel számolhatunk. Kedvező esetben ez akár 148 MFt-ra is emelkedhet, míg balszerencsés esetben 96 MFt-ra csökken. Az egyes kimenetek bekövetkezésének valószínűsége: várható 50 %; optimista 20%; pesszimista 30%. A projekt tőkeköltsége 12%. Értékeljük a beruházást döntési fák módszerével!
Feladat (döntési fa) Pesszimista
Normál
Optimista
1
2
3
Valószínűség
0,3
0,5
0,2
Pénzáram (1 év múlva) [MFt]
96
120
148
Index
Kezdeti pénzáram [MFt]
-100
Tőkeköltség
0,12
0. év Állj -100 MFt
Döntési lehetőség
Projekt várható pénzárama:
1. év 0,3
96 MFt
0,5
120 MFt
0,2
148 MFt
Elágazási pont
Kimenetek
= 6 O-
(-)
= 118,4
%
Nettó jelenértéke: 5
=
1
+
(1 + )
= 5,71 MFt
Növekedési lehetőségek értéke NPV (növekedési lehetőségek)=NPV (növekedéssel)- NPV (növekedés nélkül) Példa: Előző beruházás esetén, ha a termék iránti kereslet az optimista terv szerint alakul, akkor lehetőség nyílik kapacitás bővítésre. Az új gép beszerzési és működtetési költségeinek jelenértéke az 1. év végére vonatkozóan 80 MFt. Viszont így ugyanerre az időpontra a bevételek jelenértéke 260 MFt-ra nő. Mekkora a növekedési lehetőség értéke?
= 6 O- ∗
-
= 0,3 ∗ 96 + 0,5 ∗ 120 + 0,2 ∗ (260
− 80) = 124,8 0. év
1. év
5
120 MFt
= −100 +
%
124,8 = 11,43 1,12
Növekedés (ez a racionális) 260 MFt -80 MFt
Nincs növekedés 148 MFt NPV növ lehet = NPV növ − NPV növ nélkül = 11,43 − 5,71 = 5,72 MFt
%
Kiszállási lehetőségek értéke • NPV (kiszállási lehetőségek)=NPV (kiszállással)- NPV (kiszállás nélkül) • Példa: Előző beruházás esetén, ha a termék iránti kereslet a pesszimista forgatókönyv szerint alakul, akkor érdemes megfontolni az azonnali kiszállást, az eszközök értékesítésével. Az eszközök értékesítéséért járó bevétel 103 MFt. Mekkora a kiszállási lehetőség értéke?
Kiszállás 103 MFt 0. év
1. év Nincs kiszállás 96 MFt 120 MFt
148 MFt
C1=?; NPV=?; NPV(kiszállási lehetőségek)=?
Döntési fák korlátai • Mindig ugyanazt a diszkontrátát (r) használtuk • Áganként eltérő kockázat • Alkalmazható lenne más érték áganként, csak meglehetősen bonyolulttá teszi a számítást
Döntési fa feladat • Egy vállalatnak el kell döntenie, hogy végezzen-e piackutatást az egyik új terméke (kódneve M997) piacra dobása előtt. A piackutatás költsége 100000 euró, a régebbi tapasztalatok alapján a vállalat tudja, hogy a termékeknek csak 30% sikeres egy ilyen piackutatás esetén. Ha az M997 termék sikeresen helytáll a piackutatás során, akkor a vállalat el kell döntse, hogy a termékét milyen méretű telephelyeken állítja elő. Egy kicsi telephely kiépítése 150000 euróba kerül és évi 2000 darab M997-es termék előállítását teszi lehetővé. Ha nagy telephelyen állítanák elő a terméket akkor az 250000 euróba kerülne de évente 4000 darab M997 terméket állíthatnának elő. A vállalat 7 éven át tervezi gyártani a terméket. A marketing osztály becslései szerint 40% az esélye annak, hogy a konkurencia is előáll egy hasonló termékkel, és így az ár amit egy M997 termékért kérhetnek a következők szerint alakulhat: Nagy telep
Kis telep
Konkurencia közbelép
20 euró/db
35 euró/darab
Konkurencia nem reagál
50 euró/db
65 euró/darab
• A, Érdemes-e a cégnek piackutatást végeznie a M997 terméken? • B, Mennyi az a legnagyobb összeg, amit a cégnek érdemes kifizetni ezért a piackutatásért? • C, Mennyi az a legnagyobb összeg, amit a cégnek érdemes kifizetni azért, hogy megtudja a konkurencia belép vagy sem a piacra?
u3
A, kérdés
ÁG
LEVÉL
72. dia u3
user, 3/8/2014
B, kérdés Ha a piackutatás nem kerül semmibe (Várható érték mintainformációval EVWSI Expected Value with Sample Information):
Ha nem végez piackutatást (várható érték az eredeti információ alapján, EVWOI Expected Value with Original Information) EVWOI=0 Mintainformáció várható értéke (EVSI) EVSI=EVWSI-EVWOI EVSI= 244 200 Ft Ez a legnagyobb pénzösszeg amit a piackutatásból származó információért fizethet
C, kérdés Tökéletes információ meghatározása: a marketing osztály valamilyen külső információ alapján előre megmondja, hogy a konkurencia belép a piacra vagy sem (40% volt az esélye) Tökéletes információval kapott várható érték: EVWPI Expected Value with Perfect Information) Kiindulópont véletlen esemény, majd döntés (0 piackutatási költséggel) EVWPI=826000 Ft EVPI=EVWPI-EVWOI=826000 Ft
Feladat • Egy vállalat azt fontolgatja, hogy az általa gyártott termékkel megjelenik egy külföldi piacon. A számára új piacon történő megjelenés 100 MFt egyszeri kiadással jár. A vállalatnak el kell döntenie, hogy a termékkel változtatások nélkül jelenjen meg, vagy pedig igazítsa a terméket az adott ország igényeihez. Ha a termékkel változtatások nélkül jelenik meg, akkor 33% az esélye, hogy nagy kereslet, 33% hogy közepes és 33% hogy mérsékelt kereslet lesz a termék iránt. Ha a terméken változtatásokat végez akkor ez 50-35-15%-ra módosul. A változtatás költsége 50 MFt, szintén egyszeri kiadás. Nagy kereslet esetén a vállalat 5 éven keresztül évi 70 MFt bevételt realizálhat, míg közepes és mérsékelt esetben 40 MFt és 15 MFt. Érdemes-e belevágni a cégnek a termék új piacra történő bevezetésébe és ha igen érdemes-e változtatásokat eszközölnie a termékén ha a tőkeköltség 10%? • Hogyan változik a vállalat döntése ha az új piacon a változtatott termék megjelenéskor 20 MFt-os egyszeri kiadással reklámhadjáratot indít, melynek eredményeképpen mindegyik kimenetel esetén az éves bevétel 10 MFt-tal nő?
Felhasznált irodalom • Kovács Gábor: A vállalati pénzügyi tervezés elméleti alapjai • Dr. Katits Erika: Pénzügyi döntések a vállalat életciklusában • Paróczai Péterné dr.: Pénzügyi és vállalkozás-finanszírozási ismeretek • Szabó Márta, Pálinkó Éva: Vállalati pénzügyek, Tankönyv; Példatár és esettanulmányok • Fazekas Gergely, Gáspár Bence, Soós Renáta: Bevezetés a pénzügyi és vállalati pénzügyi számításokba • Bozsik Sándor, Süveges Gábor, Szemán Judit: Vállalati pénzügyek
