1
Komiszár Dénes el adása – 2008. március 1. Tisztelt Lomnici Elnök Úr, Bírósági Elnök Urak, Megyery- és Benedek-család, Polgármester Urak, F tisztelend Urak, kedves vendégeink! „Egy a régiek közül… Nagyobb a többinél… Méltó az emlékezetre…” Ezek a sorok jutnak eszembe, amikor Megyery Gézára gondolok. Bónis Sámuel, Graefl Károly, Megyery Géza. Három név az igazságszolgáltatás, a bíráskodás területér l. Közös bennük, hogy Szabolcs megyéb l indultak el az országos hírnév felé. Ünnepnap ez a mai. Egy nagy tekintély , köztiszteletben és közszeretetben állott bíróra emlékezünk. Sajnos, nem szokásos ez mai világunkban. A kemecsei nemesi családok (Kemechey, Krasznay, Kriston, Mikecz és Répásy) – akik egymással rokonságban álltak – történetének feldolgozása, publikálása a közelmúltban szinte teljes egészében megtörtént; egy család kivételével: a vasmegyeri Megyery-család históriájának jelenkori publikálásával még adósok a kutatók, a szakemberek. Ezt a hiányosságot most részben pótolandó elevenítjük fel a Megyery-család Kemecséhez köt d tagjainak életét, tetteit. A rendelkezésemre álló id rövidsége miatt csak Megyery Géza családi ágazatát tudom bemutatni Önöknek, pedig szívesen beszélnék a többi családtagról is. A Megyery-família több ágon is virágzik; van dunántúli, ugocsai és szabolcsi ágazatuk. A családi legendárium szerint Szabolcs vármegye területén ütötték fel ezel tt több mint 1000 esztend vel sátrukat a Megyeryek. Az egész Európát lovon beszáguldozó honfoglaló magyarok között a család sei is segítették a magyar történelmet alakítani. Bár okiratilag nem igazolható, a családi emlékezet úgy tartja, hogy a Megyeryek a honfoglaló Megyer-törzsb l erednek, abból a magyar törzsb l, amelyb l az Árpád-ház is származott. A várjobbágyi eredet sokkal inkább valószín síthet . Innen emelkedtek fel hamarosan és váltak a magyar történelem fontos szerepl ivé. Az els okleveles említésük 1294-b l való. Egyik sük, Mihály 1394-ben egy oklevél szerint Megyer birtokosa. 1441-ben Hene, 1466-ban Jéke birtokában találjuk. A család Kis- és Nagymegyer, valamint Kék községekben bírt földesúri joggal. Évszázadokon át Vasmegyeren volt a fészkük. A történelem sok Megyery nevét jegyezte föl, akik mind igen fontos szerepet töltöttek be. Közülük kiemelkedik Imre, az 1608-ban m ködött egyházi bizottság tagja és Tamás szabolcsi alispán (1696). Megyery Ferenc Báthory Zsófiának, egy másik Megyery Zrínyi Ilonának volt titkára; Megyery Ferenc II. Rákóczi György erdélyi fejedelem nejének hatására rekatolizált. Megint egy másik Megyery II. Rákóczi Ferenc fejedelem bizalmasa, mezei hadainak ezredes kapitánya volt. Répásy Mihály honvédtábornok édesanyja is Megyery-leány volt.
2
Ugyancsak meg kell emlékeznünk a család egy másik ágazatából származó dr. Megyery István cs. és kir. kamarás, ügyész, jogi író, királyi f ügyészhelyettesr l. El bb vidéken ügyész, majd 1898-tól az Igazságügyminisztérium törvényel készít osztályán teljesített szolgálatot, ahol a büntet eljárást hatályba léptet jogszabályok, utóbb egyes börtönügyi jogszabályok tervezetén dolgozott. Feleségét l, Kornis Saroltától három leánya született: Ella újságíró, író, szerkeszt ; Irma és Sári filmszínészn , író, költ ; Én is voltam jávorfácska c. önéletírásával (Párizs, 1975, Bp., 1979) és Játékszerelem c. emlékeket és portrékat tartalmazó kötetével (Bp., 1984) idehaza ismét közismert lett. (1. kép) Címerük: vörös pajzsban nyíllal átl tt, kardot tartó jobb kar. A címerpajzs fölött ötgyöngyös nemesi koronával ékesített pántos sisak, melyen a címerben lév páncélos kar látható. A címert mindkét oldalról vörös-arany szín foszlányok takarják. A család szabolcsi ágának története er sen összeforrott a megye történelmével. A nyilazó, majd kés bb kardforgató sök hazai erényei átörökl dtek a kés i unokákban, de a modern kor megkívánta vonatkozásokban is; szinte alig volt olyan családtag, aki ne került volna közelebbi-távolabbi kapcsolatba a jogi pályával. Így Megyery Gézát, a magyar igazságszolgáltatás sz és nagy katonáját évtizedek látták bírói székéb l az igazságot osztani.(2. kép) Megyery Géza nagyapja Megyery Pál volt. Megyery Pál halála után a vasmegyeri birtokot súlyos jelzálog terhelte. A család úgy döntött, hogy az atyai részt 1875-ben elárvereztetik. Idézem: „Árverési hirdetés. Néhai Megyery Pál hagyatéki cs dtömegéhez tartozó v.-megyeri összes ingatlanok s királyi kisebb haszonvételeknek köz árverés utjáni eladatása, minthogy f. évi aug. hó 30-án a nevezett ingatlanokért becsáron felül nem igértetett; a szept. 30-ra jelzett 2-dik határ id pedig az izraeliták ünnepére esik, folyó évi október 7-kének reggeli 10 órájára a helyszinére v.-megyerre a község házához az elébbi árverési feltételek mellett, aként tüzetik ki, hogy ezen árverésen a kikiáltási becsáron alól is eszközöltetni fog. – Az árverési feltételek Megyery Gábor tömeggondnoknál N.-Kállóban és Krasznay Gábor választmányi tagnál megtekinthet k lesznek. Kelt. Nyiregyházán, 1875. szept. 14. Megyery Gábor tömeggondnok.” Úgy látszik, a családtagok nem bíztak semmit a véletlenre az eladás során. Ugyanis az „izraelitákra” való odafigyelés meghozta az üzletet. Így hangzik a hirdetés: „A néhai Megyery Pál-féle birtokot Vasmegyeren az e hó 7-én tartott árverésen, ottani lakos Klein Mózes vásárolta meg 12,350 forinton.” A birtokot a Megyery-család – anyagi körülményeik rendezése után – visszavásárolták és 1944-ig meg is tartották. (3. kép) Megyery Gábor – Répásy Mihály tábornok unokaöccse, akinek nagybátyja volt az esküv i tanúja –, Szabolcs vármegye f pénztárnoka, a Tiszavölgyi Társulat tagjának és Kriston Mária, Kriston András és Répásy Rozália leányának házasságából születtek: dr. Megyery Géza (*Kemecse, 1846. szeptember 20. †Budapest, 1930. május 13., temették: Kemecse, római katolikus temet , 1930. május 16.) a Lipót Rend lovagja, fels házi tag, kúriai bíró, a nyíregyházi kir. törvényszék és esküdtbíróság évtizedeken át elnöke, a szegényeket támogató Országos Nemzeti Szövetség helyi
3
vezéregyénisége, a magyar jog és az igazságszolgáltatás külföldön is elismert szaktekintélye; Megyery Jolán, akit Török Alajos vett n ül; Megyery Gábor és Megyery Borbála, akinek kiskunhalasi Benedek János huszár rnagy volt a férje. (4. kép) A nemességet 1914. február 7-én nyerte el a királytól. A Benedek-címer sisakdíszeként látható behajlított, kardot tartó jobb kar nagy hasonlóságot mutat a Megyery-címerben is szerepl karral; annyi különbséggel, hogy az nem páncélos, hanem kék szín ruhát visel. Három fiuk született: Benedek Géza, Zoltán és Ferenc. Megyery Borbála korai halála után n vére, Jolán gondoskodott a három fiúról. A legkisebb fiú, vitéz Benedek Ferenc (1894-1941) sohasem volt birtokos, az els világháborúban harcolt, egyik lábát elveszítette a fronton. Kemény huszártiszt volt, nem tört meg. Horti Máriával kötött házasságából két fia született: Ferenc és Gábor. A fiuk követték édesapjukat a pályán, az akkor még m köd hadapródiskolát végezték el mindketten. Benedek Ferenc Pécsre járt, Gábor Marosvásárhelyre. A szül k eljöttek Tiszafüredr l Pestre, ahol édesapjuk, mint hadirokkant, trafikot nyithatott. A józsefvárosi Kálvária téren volt az üzletük, ami sokáig m ködött is. A Benedek-család lesz a Megyery-kúria utolsó tulajdonosa annak lebontásáig. Benedek Ferenc (*Tiszafüred, 1926. február 5.) öttusázó, edz , szakíró, Balczó András és Németh Ferenc olimpiai bajnokok mestere. Szép versekben örökítette meg kemecsei emlékeit. Az 1956. évi olimpián a magyar öttusacsapat vezet jeként vett részt. Az 1960. évi római olimpiára – ahol két tanítványa is aranyérmet nyert – kiutazását politikai okokból nem engedélyezték. Harmincöt éves edz i pályafutás után vonult nyugalomba. Tevékenysége elismeréseként 2003-ban Bay Béla-díjjal tüntették ki. Tiszafüred díszpolgára. Fia, ifj. Benedek Ferenc, felesége Békési Ilona. Leányai: Dóra és Eszter. Benedek Gábor (*Tiszafüred, 1927. március 23.) olimpiai bajnok öttusázó, vívó, edz . A fiúk követték édesapjukat a pályán, az akkor még m köd hadapródiskolát végezték el mindketten. Benedek Ferenc Pécsre járt, Gábor Marosvásárhelyre. Majd a lengyel frontra került, ott volt szükség a huszárokra. Ott aztán hadifogságba esett, Dániában kötött ki végül. Amikor vége lett a háborúnak, szabadon engedték, ám nagyon sokáig tanakodott rajta, megéri-e hazajönni, vagy lehet: jobban jár, ha kinn marad. 1947-ben Dániából átcsónakázott Svédországba. Majdnem belehalt a kalandba. Egy kis csónakon tette meg éjjel az utat, mert eltévedt. Végtelen hosszú volt az út, míg megérkezett. Ekkor, ez az esemény, valami megmagyarázhatatlan reakciót indított el benne. Azt, hogy jönnie kell. Pedig nem élt rosszul kint, megpróbált „ügyeskedni”. Az az érzés fogta el, hogy itthon is meg lehet halni, felesleges ezért kint maradni. Benedek Gábor az 1952. évi helsinki olimpián csapatban arany-, egyéniben ezüstérmet szerzett. Az öttusázó a nemzet bálványa volt, de mivel nem fogott kezet az 1956-os melbourne-i olimpián szovjet riválisaival, politikai okokra hivatkozva örökre eltiltották. Akinek a barátságáért sorban álltak, aki az olimpiai eskü szövegét elmondhatta, egyszerre kegyvesztett lett, csak titokban találkozhattak vele klubtársai. 1969-ben külföldre távozott, a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le. Részt vett a bonni öttusaközpont szervezésében, majd 1992-ben történt nyugalomba vonulásáig Warrendorfban vívómesterként tevékenykedett. 1990 után Tiszafüred
4
díszpolgárává választották. Felesége Heim Éva, Heim Pál gyermekgyógyász, egyetemi tanár unokája. Benedek Gábor leánya, Éva (1954-1969) és fia, Gábor. Ifj. Benedek Gábornak egy leánya és egy fia van. (5. kép) A Megyery-kúriát Megyery Gábor építtette. Az 1896-os millenniumi ünnepségen a néprajzi kiállításon szerepelt a közép-szabolcsi kisnemesi kúria legszebb példányaként a Megyery-kúria fényképe. Ez a Móricz Zsigmond utca 31-41. számú házak telkén állt. Az úttól 6-8 m távolságra háttal, arccal nyugatnak, 3 oldalról téglából épült, vakolt, fehér szín oszlopokkal, széles tornáccal körül, rajta a Megyery-család m k b l való címerével. Különleges fákkal és bokrokkal ültetett kert vette körül. Az egész telek parkosítva volt, a déli mezsgyén melléképületek. Az udvar közepén kör alakú hatalmas virágágy, hogy a kocsik a körül forduljanak. A háromtornácos kúriában Móricz Zsigmond író is járt. Ezt a kúriát és melléképületeit 1950-ben lebontották, anyagából a kemecsei és nagyhalászi Pet fi tsz tyúk- és kacsaólakat épített. Megyery Gábor haláláról és temetésér l részletesen beszámolt a Szabolcs megyei hivatalos lap, a Nyírvidék: „… Megyery Gábor kihült tetemeit T.-Füredr l Kemecsére szállitották s ott temették el, a családi sirkertben e hó 28-dikán délután. A temetésen a gyászoló család tagjain s a nagy résztvev közönségen kivül Szabolcsvármegye tisztikara, Mikecz János alispán vezetése alatt testületileg vett részt. Nyiregyháza város közönsége képviseletében Bencs László polgármester és Májerszky Béla f jegyz jelentek meg a temetésen.” (6. kép) Megyery Gézának feleségét l, geleji Katona Amáliától egy lánya született, Celeszta (*Nagykálló, 1873. október 18. †?), akit el ször dr. fels mérai Horváth József kemecsei körorvos vett n ül. A helyi Kossuth mellszobor felállítását kezdeményezte. Második férje Sáry István volt. Megyery Géza unokái: Horváth András besztereci földbirtokos, neje egyházasbásti Básthy Etelka; Horváth László; Horváth Mária, marczinfalvi Dobos László kemecsei földbirtokos neje; és Horváth Anna; dédunokái: Horváth László, András és József. Megyery Géza b kez en támogatta a szegényeket, az iskolákat, a kultúrát, a sportot és az egyházat, mert vallotta, hogy csak egészséges test és lelk fiatalok tehetik naggyá Magyarországot. A gyerekek rajongva vették körül. Ha Megyery Gézát kérték fel egy iskolai ünnepély megnyitására, vagy a leventék zászlóavatására, nagy megtiszteltetésnek számított. Aki segítséget kért t le, sohasem kapott elutasító választ. Kemény, egyenes tartású ember volt. Fejedelmi alkat. Már fiatal korában felt nt nagy tudásával, fáradhatatlan szorgalmával, el zékeny, kedves, megnyer modorával. Nemcsak magasságával t nt ki kortársai közül. Az adott szó becsülete nála mindennél többet ért. Csillogó szeme szeretetet, jóságot sugárzott. Magyarságérzete nem rátartiságot takart, hanem a tenni akarást. Nem csoda, ha ezek a kiváló tulajdonságok, melyek mellett még ott ragyogott családja több évszázados tradíciója is, magára vonták feletteseinek figyelmét és a 39 éves bírót az elnöki székbe emelték. A magyar bírói kar doyenje középiskoláit Debrecenben, Kassán és Nagyváradon végezte. Az 1865-ös országgy lésen mint országgy lési gyakornok – kiskövet – vett részt. Matura után jogász lett. 1869-ben tett ügyvédi vizsgát. Ügyvédi pályán rövid ideig dolgozott és engedve szíve sugallatának, az igazságszolgáltatás szolgálatába lépett. 1872-ben már Nagykállóban szolgál, mint aljárásbíró. 1876-ban Nyíregyházán nevezték ki kir. törvényszéki bíróvá. (7. kép)
5
Az országgy lés 1871 tavaszán kelt döntése értelmében az egyik m. kir. törvényszék székhelye Nyíregyháza lett. Egy évvel kés bb a törvényszék, a járásbíróság, az ügyészség és a telekkönyv hivatalnokai elfoglalták az emeletesre magasított városháza épületét. Az önálló törvényszék épületét a Barzó-Vojtovits helybeli építész és vállalkozó páros építette 1890/91-ben. A Bocskai utcában található épület földszintjén helyezkedett el a járásbíróság és a telekkönyv, az emeleten a törvényszék elnöke és bírái, illetve az ügyészség és a kapcsolódó irodák. Tehát az apparátus Megyery Géza elnöksége idején vette birtokba a jelenleg is használt épületet, amelyet 1928/29-ben kib vítettek és még egy emeletet építettek rá. Kiváló judíciuma, széleskör és alapos képzettsége (latin, német és francia nyelv kiváló ismerete), gyors felfogó- és áttekint képessége, erélyes, mindig a törvényes korlátok között mozgó cselekedeteiben mély emberszeretet nyilvánult meg. Soha nem üldözött senkit, ellenben mindenkin igyekezett segíteni az igazság sérelme nélkül. Óriási szuggesztív erejével sokszor vitt eredményre kátyúba jutott b nügyeket; egy példa: Láng Zsigmondot, egy kisvárdai gazdálkodót agyonütötte a cselédje. Bizonyíték nem volt, a terhelt tagadott. Amikor Megyery Géza elé került az ügy, rábeszél képességével elérte, hogy a cseléd töredelmesen bevallott mindent. 37 éves volt, amikor az igazságügyi miniszter igen fontos vizsgálati cselekménnyel bízta meg a tiszaeszlári vérvádperben – Barry József vizsgálóbíróval szemben, aki kés bb a nagyváradi törvényszék elnöke lett –, akkora bizalommal voltak rendkívüli képességei iránt. A tiszaeszlári per f tárgyalási elnöke Kornis Ferenc törvényszéki elnök után Megyery lett a nyíregyházi törvényszék elnöke 1885-ben. Tulajdonképpen neki és Graefl József f ispán helyzetfelismerésének köszönhet , hogy a megyében nem követtek el atrocitásokat a zsidó lakosok ellen. M ködése alatt minden nagyobb igazságügyi intézmény és nyitás bevezetése az nevéhez f z dik. Így 1893-ban vezette be a szóbeli sommás eljárást, és elnökölt a fellebbviteli sommás perekben is. Az esküdtszéki intézmény bevezetése is hozzá kapcsolódik. Ugyancsak elnökölt minden nagyobb esküdtszéki per f tárgyalásán. A ’90-es évek elején a hírhedt Várkonyi-féle agrárszocialista perekben is vezette a tárgyalásokat. A magyar bírók mintaképe volt. Agilis, sokoldalú ember, aki a közügyekben is aktívan részt vett; hat évtizeden át tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának. A megyegy léseken gyakran hallatta szavát, amely mindig nagy súllyal bírt. A közügyek terén kifejtett munkásságára és az azok iránt tanúsított érdekl désére volt jellemz , hogy nyolcvanon túl is megjelent a megye törvényhatósági bizottsági ülésein sz fejével, példát adva fiatal képvisel társainak. 1894-ben megkapta az uralkodótól a kúriai bírói címet és jelleget. 1897-ben kemecsei birtokáról hozott be két darab „függélyes hornyolatokkal díszített” grafit edényt a megyei múzeumba, amelyeket régi barátjának, dr. Jósa Andrásnak ajándékozott. (8. kép) Még ez évben Mikecz János alispánnal az élen, egy delegáció ment a szabolcsi földvárba az emlékoszlop felállításának helyét kijelölni; tagok: Megyery Géza, Lázár Kálmán királyi ügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Koczogh László kir. f mérnök, Zoltán Ödön megyei bizottsági tag. (9. kép)
6
1902-ben Mátyás király kolozsvári lovasszobrának leleplezésén báró Feilitzsch Berthold f ispánnal és id. gróf Pongrácz Jen bashalmi földbirtokossal együtt képviselte Szabolcs vármegyét. Megyery Géza magas kora dacára fiatalos energiával osztotta az igazságot, dacolt a korral. Hosszú és fáradságos hivatása azonban mégis diadalmaskodott a fáradságot ismerni nem akaró emberen, és 1908-ban a jól megérdemelt nyugalomba vonult; ez alkalomból tüntette ki I. Ferenc József király az Osztrák Császári Lipót Rend lovagkeresztjével. (10. kép) Az 1867-t l 1918-ig tartó dualista id szakban Szabolcs megye területér l – a polgári érdemekért, tehát nem hadikitüntetésként adományozott – Lipót Rend lovagkeresztjét mindösszesen négyen kapták meg Megyery Gézán kívül: Graefl József és báró Feilitzsch Berthold f ispánok, id. gróf Pongrácz Jen bashalmi földbirtokos, a Szabolcs megyei Gazdasági Egyesület elnöke és Popp György magyar királyi tanácsos, nyíregyházi pénzügyigazgató. A fels házi tagok 1927-es választásánál a vármegye három delegáltja közül az egyik – életm vének elismeréseként – Megyery Géza lett. (11. kép) A Fels -szabolcsi Tiszai Ármentesít Társulat alelnöke, a Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatóságának elnöke (annak megalapításától), a Szabolcs megyei Gazdasági Egyesületnek örökös tiszteletbeli elnöke volt. (12. kép) Minden újévkor köztisztvisel i delegáció tisztelgett a f ispánnál és az alispánnál. Még egy ember volt, aki a tisztelet jeleként kiérdemelte ezt: Megyery Géza volt az. Állandóan feljárt Budapestre az Országházba a fels házi ülésekre; azt mondhatjuk, hogy ennek a buzgalmának, hivatásának lett az áldozata: 1930. május 4én az Erzsébet körút 19. számú ház el tt elgázolta a villamos a 84 éves matuzsálemet. Beszállították a Rókus Kórházba. (13. kép) Két nap múlva dr. Bónis György orvos még táviratban értesítette a Nyírvidék szerkeszt ségét, hogy „Megyery Géza sérülései nem életveszélyesek. Agyrázkódás nincs. – Mérsékelt fájdalmai vannak. Öntudaton van. Látogatóival nyugodtan elbeszélget.” Megyery Gézát Erd hegyi Lajos f ispán meglátogatta, és meger sítette „a beteg állapotának javulásáról érkez híreket”. (14. kép) A vármegye közigazgatási bizottsága táviratban üdvözölte a fels házi tagot, de május 13-án a budapesti Pajor Szanatóriumban „rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Urban csendesen” elhunyt. (15. kép) Földi maradványait 1930. május 15-én szentelték be a Kerepesi úti temet halottasházában, majd másnap Kemecsén. Az ezüstveret , fekete ébenfa koporsót a római katolikus templomban ravatalozták fel, amely igencsak kicsinek bizonyult a gyászolók nagy száma miatt, hiszen „egy egész vármegye vett búcsút nagy halottjától.” A gyászmisét a rokon Kriston Endre egri püspök celebrálta Énekes János nyíregyházi pápai prelátus és Molnár Kálmán kemecsei esperes-plébános segédletével. A gyászszertartáson a fels ház képviseletében Lipthay Béla, f rendiházi tag, m. kir. gazdasági f tanácsos, a vármegye képviseletében Erd hegyi Lajos f ispán, Mikecz István alispán, Virányi Sándor f jegyz (kés bbi alispán) vett részt. (16. kép) Gyászbeszédben Lipthay Béla, Virányi Sándor, Bónis Ferenc és Mikecz Ödön búcsúzott „mindenki Géza bácsijá”-tól; „akinek halálával a magyar közélet egyik kipróbált, er s oszlopa d lt ki, akinek idealizmusát Széchenyi szelleme nevelte. A magyar bíró jellemét a Megyery Gézák szelleme acélozta meg.” (17. kép)
7
A temet ben az ég barna felh i néhány percre szétnyíltak, mintha kaput tárnának a halhatatlanság örök birodalmába egy szárnyaló léleknek, míg lent dübörögve omoltak a mély sírba a rögök. (18. kép) A Megyeryek sírkertje a régi római katolikus temet ben Répásy Mihály tábornok sírjától egy karnyújtásnyira van. A családi sírkertben nyugszanak: Megyery Gábor, neje Kriston Mária, fiuk, Megyery Géza, leányuk, Benedek Jánosné Megyery Borbála. A Megyery-kúriát a háború után lebontották, pedig meg lehetett volna menteni, még ha tsz-irodává is alakították volna át, így mentve meg a pusztulástól. Kemecse sokat tett történelmi múltjának megismertetésért, megszerettetésért. Kozma Sándor munkája nyomán monográfia készült, intézményt neveztek el történelmi h sükr l, Helytörténeti Gy jteményt alakítottak ki, konferenciákat szerveznek, Helytörténeti Krónikát jelentetnek meg negyedévente. Répásy Mihály honvédtábornok, valamint az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kemecsei h seinek tiszteletére obeliszket állítottak, Kegyeleti Parkot alakítottak ki. Mindezek alapján bizakodva javasoljuk egy Megyery Géza nevét visel elismerés (díj) alapítását, utcák, terek elnevezését e történelmi családokról. (19. kép) Szakmai el készítés után Kemecse város címere kiegészíthet lenne ezen si kemecsei nemesi családok címereinek valamely jellegzetes elemével. Hasonlóan az országos hagyományokhoz, számos település így alkotta meg címerét. Vasmegyer címerében is megtalálhatóak a Megyery-címer egyes elemei. Köszönöm, hogy meghallgattak! Képek jegyzéke: 1. kép: Megyery-címer 2. kép: birtokeladás 3. kép: Megyery Gábor 4. kép: Benedek-címer 5. kép: Megyery-kúria 6. kép: Megyery Géza 7. kép: a nyíregyházi törvényszék régi épülete 8. kép: a szabolcsi vár emlékoszlopa 9. kép: Mátyás király kolozsvári lovasszobra 10. kép: Lipót Rend lovagkeresztje 11. kép: Megyery Géza id skori fényképe 12. kép: Nyírvidék, súlyos baleset 13. kép: Nyírvidék, javulás 14. kép: Nyírvidék, vármegyei üdvözlet 15. kép: gyászjelentés 16. kép: Nyírvidék, halálozás 17. kép: Nyírvidék, temetés 18. kép: Megyery Géza sírja 19. kép: Vasmegyer címere
