KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDİR-FİKAPITÁNYSÁG Vezetıje Gorgosilits Fábián r.dandártábornok rendırségi fıtanácsos 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Telefon.:34/517-703; IRM: 21/20-67 Fax: 34/517-768; IRM 21/22-77 E-mail: [email protected]

Szám:

192/2 /2010. ált

BESZÁMOLÓ a közrend és a közbiztonság helyzetérıl Tatabánya, 2010. április 29.

Beszámoló a közrend és a közbiztonság helyzetérıl

2

BEVEZETÉS Magyarország 2009-ben is jelentıs társadalmi, politikai és gazdasági változásokon ment keresztül, s ezek teljes vertikumában érintették a rendırség szervezetét. Rendıri szerveink 2009-ben is egyszerre szembesültek a biztonságos élethez főzıdı fokozott állampolgári elvárásokkal, a

bőnözés visszaszorításának kötelezettségével, s az emberi jogok mindenkori tiszteletben tartásának igényével. Munkánk során nagy hangsúlyt fektettünk a bőnözés struktúrájában és dinamikájában bekövetkezett változások figyelembe vételére. Komárom-Esztergom Megye rendırsége 2009-ben az említett elvárások tükrében végezte munkáját, s jelentıs eredményeket ért el a közrend és közbiztonság fenntartásában és a bőnözés

kezelésében.

Munkavégzésünkre a fegyelem, a tudatosság, a jogszabályok betartása és

betartatása melletti elkötelezettség jellemzı. A 2009-es év a „Közterületi biztonság” éve volt. Ezért elsısorban ehhez a szakterülethez, pontosabban a közrendvédelmi szolgálati ághoz kapcsolódóan jelentkeztek olyan új feladatok, kerültek kiadásra feladatszabások, amik alapvetıen meghatározták tevékenységünket. Jelentésünkben egyrészt áttekintjük az elmúlt évi feladataink végrehajtását, másrészt reális célokat,

cselekvési sávokat jelölünk ki 2010. évre, ezekhez pedig olyan feladatokat fogalmazunk meg, amelyek hatásos eszközt jelentenek, s lehetıvé teszik rugalmas reagálásunkat az újabb változásokra.

A VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS HELYZETE Az elmúlt évben a vezetıi beosztásokban ismét jelentıs változások történtek. 2009. április 1-jével a Bőnügyi Igazgató megkezdte felmentési idejét, a Bőnügyi Igazgatóság új vezetıje május 16-ával került kinevezésre. A fıkapitányság állományából szintén nyugállományba vonult a Bőnügyi és az Elemzı-Értékelı Osztály vezetıje. Az új vezetık kinevezésére ill. megbízására május 16-án és július 15-én került sor. Új osztályvezetı került kinevezésre az Ügyeleti Osztályon is. A városi rendırkapitányságokon is több osztályvezetı váltásra került sor: az Esztergomi Rendırkapitányság Határrendészeti és Közrendvédelmi Osztályán két alkalommal történt vezetıváltás, az Oroszlányi és a Tatai Rendırkapitányságon új bőnügyi osztályvezetı került megbízásra, a Komáromi Rendırkapitányság Határrendészeti és Közrendvédelmi Osztálya pedig megszőnt. Bár a vezetıi beosztásokban a változások száma az elızı évhez képest a felére csökkent, azonban ez a szám továbbra is jelentıs, 2009. évben összesen 8 vezetıi beosztásban történt változás.


3

A BŐNÜGYI HELYZET ÉRTÉKELÉSE1 A bőnügyi helyzet értékelését részben az IRM illetékességi terület szerinti valamint eljáró

szervek szerinti Enyübs’09 statisztikai adatai alapján végeztük el, az ötéves trendek bemutatásával pedig törekedtünk az eredmények minél szélesebb körő megismertetésére, a változások plasztikusabb érzékeltetésére, a statisztikai torzulások elkerülésére. Megyénkben az elkövetési hely alapján a regisztrált bőncselekmények trendje csökkenı, az elızı évhez képest azonban 2009-ben 29,4 %-kal több deliktum vált ismertté (9.788-ról 12.665-re). Ennek elsıdleges oka a jelentısen megemelkedett ún. járulékos bőncselekmények (a két bőncselekmény-kategóriában együttesen 3800 bőncselekményt regisztráltunk.). Ezzel együtt sajnos számottevıen – 12,7 %-kal – emelkedett az állampolgárok bőnözés-érintettségét jellemzı mutató; a 100 ezer lakosra jutó bőncselekmények száma (3.117-rıl 4,028-ra).

2009. évben a visszaélés okirattal és a visszaélés készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel külön jelölve.

Megyénkben az elkövetett bőncselekmények „súlya” az elmúlt évben mérséklıdött, a

bőntettek száma 4.017-rıl 3.647-re, 9,2 %-kal csökkent, a vétségek száma pedig 5.771-rıl 8.469-re, 46,8 %-kal nıtt. Településeink biztonságosabbak lettek, mivel a közterületen

elkövetett deliktumok száma 12,6 %-kal csökkent (3.175-rıl 2.774-re). Pozitívum, hogy az ún. erıszakos, garázda jellegő bőncselekmények száma 950-rıl 783-re, -17,6 %-kal csökkent. A következı táblázat bemutatja, hogy Btk. fıcsoportonként hogyan változott megyénkben a

bőnözés dinamikája, ill. struktúrája: 1

Forrás: crimestat.b-m.hu (IRM adattáblák) valamint IRM által megadott adatbázis felhasználásával, KomáromEsztergom megye illetékességi területén elkövetett bőncselekmények


4

Btk. fıcsop.

2008. év

2009. év

Változás

Állam és emberiség elleni bcs. Személy elleni bcs. Közlekedési bcs. Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bcs. Állig.igszolg.közélet tisztasága elleni bcs. Közrend elleni bcs. Gazdasági bcs. Vagyon elleni bcs. Honvédelmi kötelezettség elleni bcs. Összesen

0 696 921 253

0 739 852 225

6,2% -7,5% -11,1%

Orsz. rangsor 13 7 13

174 1662 333 5749 0 9788

130 4069 1005 5640 5 12.665

-25,3% 244,8% 201,8% -2,7% 29,4%

18 5 4 16 18 13

Az adatok alapján megállapítható, hogy a bőnözés szerkezete megyénkben a bázisévhez képest a

közrend és a gazdasági bőncselekmények kivételével alapvetıen nem változott. Az összbőnözésen belül továbbra is 10 % feletti és meghatározó a vagyon elleni (44,5 %), ill. a

közrend elleni bőncselekmények (32,1%) száma és aránya. E két kategória teszi ki az összes ismertté vált deliktum 76,6 %-át. Egyenként 10 százalékpont alatti értéket képvisel az összes többi kategória (közlekedési-, személy elleni-, gazdasági-, házasság, család, ifjúság és nem erkölcs elleni, valamint az államigazgatás és igszolg. elleni bőncselekmények), ezek teszik ki az összbőnözés 23,4 %-át. A bőnözés dinamikája tekintetében fentebb jeleztük, hogy 2009-ben a bőncselekmények számában bázisévhez képest jelentıs, 29,4 százalékpontos növekedést

regisztráltunk. A bőncselekmények területi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az Oroszlányi és a Kisbéri Rendırkapitányság kivételével mindenhol emelkedett a bőncselekmények száma, ennek azonban elsıdleges oka a megemelkedett járulékos bőncselekmények (Btk. 277 §. és Btk. 313/C. §.) száma. Ezen járulékos bőncselekményeket nem számítva – a Tatabányai, Oroszlányi, Tatai,

Kisbéri Rendırkapitányságok illetékességi területén csökkent, a Dorogi, Komáromi, Esztergomi Rendırkapitányságok területén emelkedett a regisztrált bőncselekmények száma. A legtöbb jogsértés a Tatabányai Rendırkapitányság illetékességi területén vált ismertté, a sorban következik az Esztergomi, Komáromi, Dorogi, Tata, Oroszlányi Rendırkapitányság, bőnügyileg legkevésbé fertızött a Kisbéri Rendırkapitányság illetékességi területe.


5

A járulékos bőncselekmények okozta bőncselekményszám emelkedés A Komárom-Esztergom Megyei Fıügyészség utasítása alapján – az országban egyedülálló módon – megyénkben külön visszaélés okirattal ill. készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel

bőncselekmények kerülnek rögzítésre a lopás bőncselekmények során eltulajdonított okiratokra ill. bankkártyákra, amennyiben azok a nyomozás lezárásáig nem kerülnek meg. Ezen bőncselekményeknél az okiratok eltulajdonítása azért történik, mert azok a pénztárcában, autóstáskában vannak. Többször elıfordult, hogy az iratok a nyomozás lezárása után visszajutottak a tulajdonoshoz – ezt azonban nem is mindig jelentik be a sértettek -, de a statisztikában ekkor már szerepel a bőncselekmény – holott az meg sem történt, s ez már utólag sem korrigálható. Míg 2008. évben ezek a deliktumok az összes bőncselekményszám 7,1 %-át jelentették, addig az új szemlélettel 2009. évben a bőncselekmények 30 %-át ez a két bőncselekmény-

kategória jelentette (megyénkben összesen 3800 db bőncselekmény).

A „kiemelt” kategóriába sorolt bőncselekmények alakulása A bőnügyi operatív helyzet elemzése és értékelése során évek óta – területi és országos szinten egyaránt – hangsúlyt kap az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét leginkább

befolyásoló, ún.

„kiemelt” bőncselekmények alakulása. Megyénk tekintetében a

„kiemelt” bőncselekmények száma az elızı évhez viszonyítva érdemben nem változott (5.240-rıl 5.261-re). Az emberölések száma nem változott (mindkét évben 15 deliktumot regisztráltunk). A statisztika azonban némi idıeltolással tartalmaz adatokat. 2009. évben megyénkben ténylegesen 9 emberölés miatt történt elrendelés, amelybıl 3 vádemeléssel, 3 megszőntetéssel, mert nem történt bőncselekmény, 1 az elkövetı halála miatti megszőntetéssel fejezıdött be, 2 ügy még folyamatban van. Az emberölés kísérletek száma 10 volt, mindegyik nyomozás eredményesen került befejezésre. A testi sértések számában jelentıs csökkenést értünk el: a könnyő testi sértések száma 137-rıl 100-ra, 27 %-kal, a súlyos testi sértések száma pedig 334-rıl 210-re, 37,1 %-kal csökkent megyénkben.


6

A garázdaság bőncselekmények száma érdemben nem változott (186-ról 187-re). A garázda jellegő bőncselekmények visszaszorításában (testi sértések, garázdaság, rongálás) jelentıs szerepet játszott a közterületi állomány célirányos, a bőnügyi helyzetnek megfelelı szolgálatvezénylése, valamint a Készenléti Rendırség egységeinek jelenléte közterületeinken.

A visszaélés kábítószerrel bőncselekmények száma ugyan 4,7 %-kal emelkedett, ez azonban nem a fertızöttség növekedésének, hanem a felderítı szerveink aktivitásának tudható be, hiszen ez a típusú bőncselekmény csak a felderítések révén válik ismertté. A vagyon elleni bőncselekmények alakulása már vegyesebb képet mutat: a lopások száma 4 %kal emelkedett 2008. évhez képest, és ugyancsak emelkedett a betöréses lopások száma is, 4,9 %-kal. A lopás és betöréses lopás bőncselekmények alakulását negatívan befolyásolta megyénk romló gazdasági helyzete, a munkanélküliségi ráta az aktív korúak körében év végére elérte a 11,1%-ot, 2009. december 20-án 16.174 fı munkanélkülit tartottak nyilván2. Ez az érték 2008-ban 5,2 % volt3. A lopás, betöréses lopás bőncselekmények elkövetésekor az eltulajdonított tárgyakat vizsgálva megállapítható, hogy egyre nagyobb számban vannak jelen a megélhetést biztosító értékek (készpénz, élelmiszer).

2 3

Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatása KSH munkaerı felmérése alapján


7

A lakásbetörések számában szintén emelkedést tapasztalunk (9,6 %), örvendetes viszont, hogy a víkend- és üdülıház betörések száma 2,3 %-kal mérséklıdött. A gépjármő-bőnözés területén a gépjármőfeltörések visszaszorításában értünk el jelentıs

eredményeket, számuk 35,2 %-kal csökkent. E bőncselekmény-kategória vizsgálatánál mindenképpen meg kell említeni a Bőnmegelızési Osztály kezdeményezését, amelynek során 56 darab figyelemfelhívó tábla került ki megyénk legforgalmasabb parkolóiba. A táblák az állampolgári visszajelzések alapján hasznosak, céljukat – hogy tulajdonosaik ne hagyjanak értéket az autókban – elérték.

Illetékességi területünkön csökkent a rablások (-6,2 %) és a zsarolások (-2,6 %) száma is:


8

Pozitívumként értékeljük, hogy a kiemelt bőncselekmények számának trendje megyénkben a két bőncselekmény kivételével csökkenı. Sajnos a betöréses lopások és ezen belül a lakásbetörések száma és trendje az elmúlt években emelkedett. 2010. évben kiemelt célként kezeljük e bőncselekménykategóriában a bőncselekmények számának csökkentését valamint a nyomozáseredményességimutató javítását.

A bőnügyi helyzet értékelésénél említést érdemel a bőncselekményekkel okozott kár és a

kármegtérülési mutató alakulása. 2009-ben megyénkben a bőncselekményekkel okozott kár 3.317.905.424 Ft volt, az elızı évhez képest 7,7 %-kal csökkent (3.596.253.100 Ft-ról). A

megtérült kár 244.108.252 Ft volt, ez 39 %-kal kevesebb, mint a bázisévben (402.425.400 Ftról). Az általános kármegtérülési mutatónk 11,19 % -ról 7,36 %-ra mérséklıdött. A vagyon elleni deliktumoknál az okozott kár 9,7 %-kal csökkent, azonban csökkent a megtérült kár is, 40 %-kal. Ennek oka lehet, hogy az elkövetık nagy része az eltulajdonított értékeket gyorsan „feléli”. Megyénkben 2009-ben összességében 330-cal több állampolgár vált bőncselekmény

áldozatává, a sértett természetes személyek száma ugyanis 5.322-rıl 5.652-re , 6,2 %-kal nıtt, a 100 ezer lakosra jutó sértettek száma pedig 1.642-rıl 1.797-re, 9,4 %-kal emelkedett. A gyermekkorú sértettek száma 84-rıl 150-re (78,6 %-kal) emelkedett. A külföldi sértettek száma 280-ról 203-ra (27,5 %-kal) emelkedett. Örvendetes, hogy mind az erıszakos, garázda jellegő bőncselekmények sértettjeinek száma (856-ról 670-re, 21,7 %-kal), mind a közterületen elkövett bőncselekmények sértettjeinek száma (1940-rıl 1693-ra, 12,7 %-kal) csökkent. A regisztrált elkövetık száma megyénkben 3.909-rıl 3.581-re, 8,4 %-kal csökkent (ez az országban ismertté vált elkövetık 3 %-a), ezzel együtt a 100 ezer lakosra jutó elkövetık száma

4,8 %-kal csökkent (1.197-ról 1.139-re). A regisztrált gyermekkorú elkövetık száma érdemben nem változott (90-rıl 89-re), örvendetes viszont, hogy a fiatalkorú elkövetık száma

27,7 %-kal csökkent (372-rıl 281-re). A külföldi elkövetık száma 11 %-kal (108-ról 120-ra) emelkedett. Gyermekkorú elkövetı Fiatalkorú elkövetı Külföldi elkövetı

2008.év

2009.év

Változás %

90 372 108

89 281 120

-1,0 -27,7 -11,0

Figyelmeztetı, hogy a kábítószer hatása alatt elkövetett deliktumok száma 89-rıl 129-re emelkedett, a kábító hatású anyagtól befolyásolt állapotban elkövetett jogsértések száma 21-


9

rıl 14-re mérséklıdött. A kábítószer és kábító hatású anyag együttes használata 35

esetben vált ismertté. A kábítószer valamint a kábító hatású anyag befolyása alatt állt elkövetık szinte valamennyi esetben saját kezdeményezéső ügyekben váltak ismertté. Pozitív változás, hogy az alkohol hatása alatt elkövetett bőncselekmények száma 1017-rıl 934-

re csökkent. A bőnügyi szervek munkájának eredményességét egészen 2008-ig (45 évig!) alapvetıen két eredményességi mérıszámmal, a felderítési és a nyomozás-eredményességi mutatóval értékeltük. Az új ENYÜBS statisztikában 2009-tıl azonban már nem szerepel a felderítési

mutató, így ettıl az évtıl csak a nyomozáseredményességi mutató mentén értékeljük az eredményességet. A nyomozás-eredményességi mutatónk a regisztrált bőncselekmény (54,7 %-ról 35,6 %-ra), ill. a kiemelten kezelt deliktumok tekintetében is csökkent (41 %-ról 31,3 %-ra). 2009. évben jelentıs mértékben negatív befolyást gyakoroltak nyomozás-eredményességi mutatónkra a visszaélés okirattal és a visszaélés készpénzhelyettesítı fizetési eszközzel bőncselekmények miatt indított ügyek. Hiszen ezen bőncselekmények jelentıs része – mint azt már korábban is ismertettük – olyan eset, amelyben valamilyen lopás bőncselekmény (gépjármő-feltörés, táska lopás, stb.) során, az eltulajdonított tárgyak között szerepelt okirat és bankkártya is, amelyek a nyomozás ideje alatt nem kerültek megtalálásra.

A két bőncselekmény nyomozáseredményességében történt visszaesés fıkapitányságunk nyomozás-eredményességi mutatóját összességében – az elızı év adatait figyelembe véve a két bőncselekmény-kategóriában – 11,7 %-kal csökkentette. A „kiemelt” bőncselekményeket vizsgálva megállapítható, hogy a személy elleni kiemelt bőncselekmények tekintetében (emberölés, emberölés kísérlet, súlyos testi sértés, könnyő testi sértés) fıkapitányságunk jól teljesített, hiszen nyomozáseredményességi-mutatóink országos szinten is jónak mondhatók. Az emberölés bőncselekményeknél a 2009. évre regisztrált két eredménytelen nyomozás mindegyik esetben 2008-ban megszüntetett ügy volt, amelyek 2009-ben kerültek statisztikailag is lezárásra, a megszüntetés oka mindkét esetben „nem állapítható meg a bőncselekmény elkövetése” volt. A kiemelt közrend elleni deliktumok nyomozás-eredményességét vizsgálva (visszaélés kábítószerrel 93,2 %, garázdaság 86,6%) megállapítható, hogy mindkét bőncselekmény-kategóriában javítottunk elızı évi nyomozás eredményességünkön. A visszaélés kábítószerrel bőncselekmény kategóriában az


10

elmúlt öt év legjobb eredményét értük el, de a garázdaság bőncselekmények tekintetében is csak 2006-ban volt magasabb a nyomozáseredményességi-mutató.

A vagyon elleni bőncselekmények nyomozás eredményességében sajnos elmaradtunk tavalyi eredményeinktıl, bőncselekmény-kategóriánként 1,3-14,3 %-os csökkenést regisztráltunk. Ennek elsıdleges oka, hogy a bőnügyi területen belül itt a legnagyobb a fluktuáció, az állomány fiatal, bőnügyi tapasztalattal nem rendelkezik. Jövı évi célkitőzéseink között szerepel ezen bőncselekmények nyomozás eredményességének javítása. A következıkben – anélkül, hogy magunkat ismételten más megyékhez méregetnénk – rámutatunk néhány olyan adatra, amely a kiemelt bőncselekmények eredményességét országos körben értékelı statisztikából származik. Mindezt tesszük azért, hogy érzékeltessük: KomáromEsztergom megye rendıri szervei az országos megmérettetésben is megállják helyüket. E „kitekintésben” egyértelmően pozitív értékelést érdemel, hogy az országos nyomozáseredményességi rangsorban számos kategóriában az él-, ill. középmezınyben végeztünk, nyomozáseredményességi-mutatónk az országos átlag felett volt, pl.: emberölés kísérlete 1. hely, garázdaság 1. hely, könnyő testi sértés 6. hely, visszaélés kábítószerrel 5. hely, lakásbetörés 9. hely, zsarolás 10. hely. Néhány bőncselekmény-kategóriában azonban - ahol az országos átlagtól elmaradtunk – még javítanunk kell eredményeinken, pl. rablás 17. hely, lopás 17. hely, gépjármő-feltörés 18. hely. Megyénkben évrıl-évre országos viszonylatban is példaértékő prevenciós munka folyik. A jelentés terjedelmi korlátai miatt az egyes szakvonalak tekintetében – a teljesség igénye nélkül – csak a legjelentısebb megállapításokat összegezzük. Mivel a bőnmegelızés legfontosabb eszköze a kommunikáció, a sajtóval a már korábban kialakított szorosabb kapcsolatot a továbbiakban is fenn tudtuk tartani, és nagyon jó együttmőködést folytatunk. A napi híreken túl rendszeresen jelentettünk meg bőnmegelızési témájú cikkeket,

nyilatkozatokat, illetve felhívásokat a médiában, mindig az aktuális jelenségekhez, a legnagyobb problémát jelentı jogsértésekhez igazodva. Az elmúlt évben 560 sajtóhírt jelentettünk meg. Továbbra is részt veszünk a tatabányai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum, a tatabányai Bőnmegelızési és Közbiztonsági Bizottság munkájában. Folyamatosan együttmőködünk a bőnmegelızés terén érintett szervezetekkel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, az Áldozatsegítı Szolgálattal, az Igazságügyi Hivatallal. Tényleges együttmőködéssé alakítottuk át a romákkal való kapcsolattartást, az együtt gondolkodást.


11

2009 februárjában aláírásra került a Komárom-Esztergom Megyei Rendır-fıkapitányság és a Tatabányai Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıi által az együttmőködési megállapodás, amely keretet ad a közös munkának, a közös programoknak. Az együttmőködés keretén belül kidolgozásra került a RPIRP (Rendvédelmi Pályára Irányító Roma Program), aminek lényege, hogy a megyében kiválasztásra került néhány középiskolás roma fiatal, akik kedvet éreznek a rendvédelmi pályához, és a középiskolás éveik alatt folyamatosan kapcsolatban vannak a fıkapitánysággal. A RPIRP égisze alatt szerveztük meg a programban résztvevı roma fiataloknak a roma rendvédelmi napot. Kiemelt figyelmet fordítunk a kiskorú bőnelkövetıvé válás megelızésére. Ennek érdekében számos oktatási intézményt, lakóotthont keresünk fel és vagyunk velük folyamatosan kapcsolatban. 2009-ben igen jó kapcsolat alakult ki a Gyermekek Átmeneti Otthonával, illetve a Családok Átmeneti Otthonával. Az ı felvilágosításuk, a felmerülı problémák kezelése egyik fı prioritásunk. Eseti elıadásaink iránt hatalmas az igény, a legtöbb elıadást az általános iskola felsı tagozatos tanulóinak ill. középiskolásoknak tarjuk, de nagy igény van e témákban szülıi értekezletek, tantestületi értekezletek megtartására is. 2009-ben kb. 4000 embert értünk el. A korábbi években kidolgozott bemutatóink 2009-ben „A környezet- és állatvédelem” valamint a „Biztonságos internet használat” témakörökkel bıvültek.

Sikeres volt A Biztonság szigete címő programunk is, amelynek keretében Tatán, valamint Tatabányán az 1-1 napos rendezvényt tartottunk, ahová hátrányos helyzető általános iskolásokat vártunk. A gyerekek közlekedési, biztonságra nevelı, környezetvédelmi témákban kaptak tájékoztatókat, valamint egészséges életmódra nevelı, sport, illetve kreatív szabadidıs programokon vehettek részt. A tavalyi évben forráshiány miatt saját tábort nem tudtunk szervezni, de több nyári táborba ellátogattunk (pl. pilismaróti kommandós, a bakonybánki családsegítıs, valamint a tatabányai nyári napközibe). Továbbra is kiemelt figyelmet fordítottunk városaink biztonságosabbá tételére: 2008 decemberében és 2009 januárjában készültek el pályázati pénzbıl azok a parkoló táblák, amelyek a gépjármő feltörések számának visszaszorítását célozták meg Tatabánya forgalmasabb parkolóiban. A táblák hatásának köszönhetıen 2009. évben 35,2 %-kal esett vissza a gépjármő feltörések száma az elızı év adataihoz képest. A kormány 10 pontos közbiztonsági tervében meghatározottak szerint megkezdtük a „Bőnmegelızési tanácsadói iroda” berendezését fıkapitányságunkon, az iroda mőködésével kapcsolatban a megyei vagyonvédelmi cégek és biztosító társaságok részvételével értekezletet tartottunk.


12

2009. évben is folytattuk pályázati tevékenységünket. Az „Életet az éveknek” megyei nyugdíjas szervezet partnereként pályázaton támogatást nyertünk nyugdíjas kortársképzésre, valamint együttmőködıként részt vettünk a Megyei Igazságügyi Hivatal pályázatán a KÉK-FEHÉR

Információs és Szolgáltató Házban.

A KÖZBIZTONSÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI TEVÉKENYSÉG Mivel a 2009. év a „Közbiztonság éve” volt, fıkapitányságunk is jelentıs erıfeszítéseket tett, hogy a közterületen minél nagyobb számban és az aktuális bőnügyi fertızöttségnek megfelelıen a valósuljon meg a rendıri jelenlét. A közterületi szolgálatra vezényelhetı állomány létszámát hátrányosan befolyásolta a 2007. év végén megnövekedett, és azóta folyamatosan jelenlévı nyugdíjba vonulási hullám. A nagy tapasztalattal rendelkezı kollégák nyugállományba vonulását követıen tovább fiatalodott a közterületen szolgálatot teljesítı állomány. A tapasztalatlan állomány oktatása, nevelése érdekében a parancsnokok a szolgálatellátásaik egy részét a közterületen teljesítették. Az elsısorban a járıri állományban meglévı jelentıs hiányon enyhített a május 16-án szolgálatba álló

42 fı végzıs szakközépiskolás. Sajnos, az év végére az újonnan érkezettek jelentıs része kérte áthelyezését más megyébe, lakóhelyéhez közelebbi beosztásba. Ma már csupán 10 fı szolgál megyénkben. Nehézségeink ellenére, a rendıri állomány folyamatosan jelen volt megyénk közterületein. A

„Közbiztonsági Háló” elnevezéső programban, majd az ezt követı két Intézkedési Tervben meghatározott feladatok érvényre jutása érdekében heti három alkalommal fokozott ellenırzések végrehajtására került sor, elsısorban a késı délutáni és éjszakai órákban. A beérkezı lakossági

visszajelzések, az önkormányzatok értékelése alapján a jogkövetı állampolgárok szubjektív biztonságérzetét nagymértékben javította a rendszeres, demonstratív közterületi rendıri jelenlét. A polgárırséggel való és a korábbinál még közvetlenebb, mindennapi kapcsolattartáson és közös munkán alapuló együttmőködés, valamint a nagyobb jelenlét miatti reagálóképesség javulás mindenképpen pozitív hatást gyakorol a rendırség helyi megítélésére. A bőncselekmény elkövetésén tetten ért, illetve a körözés miatt elfogott személyek száma az év folyamán az elızı évhez viszonyítva csökkent, azonban az egyéb jogszabályi ok miatt elfogott

személyek száma jelentısen, több mint háromszorosára nıtt. Ez elsısorban a Komáromi Rendırkapitányság beosztottai által elfogott 127 fınek köszönhetı. Jelentısen, közel 21%-kal

növekedett az év folyamán foganatosított biztonsági intézkedések száma (651-rıl 785-re). Az


13

elıállítások száma gyakorlatilag stagnált, 35 fıvel (-1,3%) kevesebb személy személyes szabadsága került korlátozásra 2009-ben, mint az elızı év során. Az intézkedı állomány 2008-hoz képest hatékonyabban alkalmazta az ittas jármővezetık felfedése során az alkoholszondákat, az alkalmazások száma jelentısen, több mint egyharmadával csökkent (59.260-rıl 37.643-ra), ennek ellenére az eredményesség 1,8%-kal növekedett. Alkoholszonda alkalmazás Eredményes alkalmazás %-ban

2008. 2,49

2009. 4,31

Eltérés 1,82

A rendıri állomány helyszínre küldését igénylı bejelentések száma nagymértékben, 27,5%-kal

nıtt, ami tovább rontotta a közterületi állomány leterheltségét. A helyszíni bírságolás tekintetében minimális csökkenés (20.695 fırıl 19.935 fıre) állapítható meg, azonban ez a 2009. augusztus 1-jei jogszabály-módosítások tükrében – ami a korábban kiszabott bírságok egyharmadát vonta ki a szabálysértési törvény hatálya alól – kedvezı adat. A szabálysértési

feljelentések tekintetében 18,2%-os (18.248-ról 21.576-ra) növekedés tapasztalható, azonban ez már tartalmazza a megindított közigazgatási eljárásokat is. A helyszíni bírságokat és feljelentéseket összességében szemlélve megállapítható, hogy az idei évben 2.568 fıvel nıtt azon személyek száma, akikkel szemben szabálysértési vagy közigazgatási eljárást kezdeményezett az állomány. A büntetı feljelentések tekintetében kismértékő növekedés tapasztalható, 5,9%-kal, azaz 74 fıvel több személyt jelentett fel az állomány (1.247-rıl 1.321-re). A Bevetési Szolgálat hajtotta végre a megyénk illetékességi területén tartózkodó, azon átutazó külföldi személyek vonatkozásában a mélységi migrációs háló mőködtetésével kapcsolatos feladatokat Az érvényben lévı 8 hatóságot érintı Együttmőködési Megállapodásban foglaltak alapján közösen (APEH, VPOP, NFH, OMMF, ÁNTSZ, FVM Élelmiszerláncot Ellenırzı Hatóságai és Szervei, Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, ORFK) hajtott végre ellenırzéseket. A munkaügyi ellenırzések során 75 fı illegálisan (engedély nélkül) foglalkoztatott személyt fedtek fel.

Közlekedésrendészeti tevékenység Az M1 autópálya megyénket érintı szakaszán az MRFK Közlekedésrendészeti Osztály Autópálya Alosztálya lát el a járırszolgálatot és balesethelyszínelési tevékenységet a nap 24 órájában. Az alosztály mőködési területén 5.800 saját kezdeményezéső intézkedést folytatott le. Az M1

autópálya megyei szakaszán 195 közlekedési balesetnél intézkedtünk, amibıl 3 volt halálos


14

kimenetelő (2008-ban: 3), 15 súlyos sérüléssel (2008-ban: 14), 18 könnyő sérüléssel (2008-ban: 25) járó és 159 anyagi kárral járó. 2009. évben 19 fı került elfogásra (3 fı bőncselekmény elkövetése miatt, 16 fı elfogató parancs alapján). Helyszínbírságolást 2258 fıvel szemben alkalmaztunk, összesen 24.830.000 Ft értékben.

Szabálysértési feljelentés megtételére 5252 esetben volt szükség. A feljelentések nagy része a lejárt okmányok, a szabálytalan sávváltás, elızési szabályok megsértése miatt készült. A jelentıs növekedés oka, hogy a gyorshajtókkal szembeni intézkedések – közigazgatási eljárás keretében – feljelentéssel zárulnak. 23 esetben kezdeményeztünk közigazgatási eljárást AETR hiányosságok miatt a területileg illetékes rendırkapitányságokon. Megyénk útjain a közlekedésbiztonsági helyzet javítása érdekében erıink koncentrálásával 23

alkalommal tartottunk fokozott közúti ellenırzést (pl: TISPOL, kerékpáros, gyalogos ellenırzések, ıszi-téli kampány, tanévkezdési kampány). A fokozott ellenırzések célja a közutak közlekedésbiztonsági jellemzıinek javítása, a közúti közlekedési balesetek számának, súlyossági fokának, valamint a meghalt és megsérült személyek számának csökkentése volt. A

legkiemelkedıbb baleseti ok a gyorshajtás, a nem a látási és útviszonyoknak megfelelı sebesség megválasztása. Az ADR-AETR ellenırzéseket az arra kiképzett állomány önállóan, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatósággal közösen végezte. Az értékelt idıszakban az AETR egyezmény hatálya alá tartozó fuvarozást végzı jármővek vezetıivel szemben 194 esetben volt szükség közigazgatási

eljárás kezdeményezésére valamint 86 fıvel szemben helyszíni bírság kiszabására. Az ADR hatálya alá tartozó, veszélyes anyagot szállító jármővek vezetıvel szemben 2 esetben kellett közigazgatási eljárást kezdeményezni. Illetékességi területünkön veszélyes áru fuvarozásával kapcsolatos baleset nem történt. A társzervekkel folyamatos a kapcsolattartás, a Nemzeti Közlekedési Hatóság KEM Igazgatóságával és a Veszélyes Áruszállítási Tanácsadók Országos Egyesületével, akik a Megyei Baleset-megelızési Bizottságban is képviselik magukat. Megyénk országos szintő közútjait érintı forgalomtechnikai felülvizsgálaton 86 helyszínen vettünk részt. Egyéb szabálysértések miatt 1.300 esetben kezdeményeztük közigazgatási bírság kiszabását. Ebbıl 1235 esetben megállási vagy várakozási tilalom, 59 esetben behajtási tilalom vagy kötelezı haladási irány megsértése, 6 esetben védett természeti terület megsértése miatt került sor intézkedésre.


15

A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek számában -11 %-os, a megsérült személyek számában valamivel magasabb mértékő, -15 %-os csökkenés következett be. A balesetek kimenetelét tekintve legnagyobb mértékben a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma csökkent, viszont a balesetek során elhunyt személyek száma sajnálatos módon, a december hónapban bekövetkezett 6 halálos kimenetelő baleset eredményeként emelkedett.

Közúti balesetek száma 2009. 2008. Eltérés %

Halálos 38 37 2,7%

Súlyos 195 217 -10,1%

Megsérült személyek (fı) Halálos Súlyos 2009. 42 213 2008. 39 258 Eltérés % 7,6% -17,4%

Könnyő 355 409 -13,2%

Összesen 588 663 -11,3%

Könnyő 523 625 -16,3%

Összesen 778 922 -15,6%

Az ittasan okozott balesetek számában csökkenést tapasztaltunk (105-rıl 81-re). Az ittasan okozott

baleseteknek az összes balesethez mért aránya 2008. évben 15,83 %, 2009. évben 13,77%. Mindezek alapján a „Zéró tolerancia” bevezetésével kedvezı eredményt sikerült elérni.

Továbbra is a gyorshajtás, nem az út-, látási-, idıjárási- és forgalmi viszonyoknak megfelelı sebesség megválasztása a legfıbb baleseti ok (összes baleset 39%-a), amelyet az elsıbbség szabályainak megsértése (19%), majd a kanyarodás szabályainak megsértése (15%) követ. Megyénk közútjain a 2009. évben is a legtöbb személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetet a személygépkocsi vezetık okozták (ık fordulnak elı közútjainkon a legnagyobb számban), ez a bekövetkezett balesetek 63 %-a. Az elızı évhez viszonyítva csökkenés következett be a személygépkocsi, tehergépkocsi, motorkerékpár vezetık, kerékpárosok és gyalogosok által okozott balesetek számában. Kismértékő az emelkedés az autóbuszvezetık által okozott baleseteknél. A baleset-megelızési tevékenységünk keretében leginkább közlekedésismereti versenyek

szervezésével, a gyermek és fiatalkorúak helyes közlekedésre való nevelésével és az iskolakezdéskor célzott közterületi jelenléttel törekedtünk a veszélyeztetettségük csökkentésére, baleseteik megelızésére. A felnıttek esetében az aktív és passzív biztonsági eszközök

népszerősítésére, valamint a biztonsági övet használók számának növelésére a sebességtúllépések és az ittas jármővezetés megelızésére helyeztünk hangsúlyt.


16

A médián keresztül olyan propaganda tevékenységet próbáltunk kifejteni, amely a lakosság minden rétegét tájékoztatta a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekrıl. Ezáltal próbáltuk tudatosíttatni, hogy a baleset-megelızési tevékenység társadalmi érdek, társadalmi összefogást igényel. A két megyei napilapunkban

rendszeresen

szerepeltek

aktuális

baleset-megelızési,

közlekedésbiztonsági

információkat és egyéb, közlekedéssel kapcsolatos hasznos riportokat és írásokat tartalmazó cikksorozatok. Ebbe a munkába bevontuk az elektronikus médiát is, ezáltal nagyságrendekkel több közlekedıhöz juthattak el a hasznos hírek és jó tanácsok.

HUMÁNERİFORRÁS GAZDÁLKODÁS Területi szinten 2009. január 01-jén a rendszeresített státuszaink száma 857 volt (5-tel kevesebb, mint 2008-ban). Helyi szinten 2009. január 1-jén a rendszeresített hivatásos létszám 611 fı, a meglévı 536 fı, míg 2009. december 31-én a 615 fı rendszeresített hivatásos helybıl a meglévı 561 fı volt.

Rendszeresített Meglevı Rendszeresített létszám létszám hivatásos létszám 2009.01.01 2009.12.31

857 fı 871 fı

801 fı 838 fı

725 fı 738 fı

Meglévı hivatásos létszám

Hivatásos létszámhiány

644 fı 675 fı

- 81 fı - 63 fı

Az állomány utánpótlása érdekében évek óta komoly erıfeszítéseket tettünk. Minden lehetséges fórumon közzé tetettük a rendészeti szakközépiskolák pályázati felhívását, azokat a megye összes középiskolájába megküldtük. Kiemelten kezeltük a rendvédelmi fakultációt folytató megyei szakközépiskolákból a rendıri pálya iránt érdeklıdı fiatalokat. Az oktatással foglalkozó tiszt ellátogatott a középiskolákba és ugyanezt megtették a kapitányságvezetık, az igazgatók és Fıkapitány Úr is. A Megyei Pályaválasztási Kiállításon toborzó és technikai anyagokkal segítettük a rendıri szakma népszerősítését. Felkértük a rendırkapitányságok vezetıit, hogy a hozzájuk forduló jelentkezıket az alapvetı ismeretek átadása után a Humánigazgatási Szolgálathoz irányítsák. Ezen kívül az idén is rendeztünk nyílt napot, amelyre egy idıben a városi kapitányságokkal, vártuk a rendıri szakma iránt érdeklıdı és pályaválasztás elıtt álló fiatalokat. Becsléseink szerint kb.: 550 érdeklıdı kereste meg kapitányságainkat és a fıkapitányságot. A rendészeti szakközépiskolákba jelentkezık és az oda felvételt nyertek száma évrıl-évre csökken a megyénkben. Ebbıl következıen a szakközépiskolákból érkezı utánpótlás nem pótolja az egyre


17

növekvı létszámhiányt, bár az idei évben rendhagyó módon 41 fı szakközépiskolát végzett

tiszthelyettest fogadhattunk, de nagy részük az év végével sajnos el is ment más megyébe. A tiszti állomány utánpótlására a Rendırtiszti Fıiskolán végzett hallgatókat fogadhatunk, valamint lehetıség nyílt 10 fı diplomás pályakezdı felvételére, akiket közalkalmazottként bőnügyi szakterületen foglalkoztatunk.

EGYÜTTMŐKÖDÉS A fıkapitányság és a vele együttmőködık a megállapodásokban vállalt feladataikat az elıírásoknak megfelelıen jó színvonalon teljesítették. A rendır-fıkapitányság szolgálati ágai közötti koordináció, szakmai együttmőködés jó színvonalú volt. Ugyanez mondható el a rendırfıkapitányság és a rendırkapitányságok együttmőködésérıl is. A technikai fejlesztések révén (Internet, elektronikus levelezés, mobil kommunikáció) tovább javult az adattovábbítás, kommunikáció hatékonysága, gyorsasága. Ez a szakmai szervezetek együttmőködésére is jó hatással volt. Napi szakmai feladataink teljesítése során a jogszabályokban, az IRM, ORFK normákban meghatározottak alapján együttmőködést folytattunk az alábbi szervezetekkel: ORFK szakirányítást végzı központi szervei, NNI, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzetbiztonsági Hivatal, Vám és Pénzügyırség Regionális Igazgatósága, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Önkormányzatok, közigazgatási szervezetek, Bíróságok, ügyészségek, Rendészeti és civil oktatási intézmények, civil szervezetek, Biztonságtechnikai vállalkozások, vállalatok, Kommunikációs, hírközlési, távközlési vállalatok, Vadásztársaságok, szakmai kamarák, Pénzintézetek, közalapítványok, Kisebbségi szervezetek, jogvédı szervezetek. Az együttmőködésre vonatkozóan kiemelt szerepet kapott az ügyészség, hiszen munkánk törvényességi felügyeletét látták el. Megyei szinten a kapcsolat jónak értékelhetı, a városi ügyészségek és kapitányságok között ugyancsak jó színvonalú együttmőködés valósult meg. A rendırségen belül mőködı érdekvédelmi szervezetekkel a jogszabályokban elıírtak szerinti, megfelelı színvonalú volt a kapcsolatunk. Kiemelendı a Polgárırséggel való szoros együttmőködés. A megye polgárır egyesületeinek tagjai rendıreinkkel rendszeresen láttak el


18

közös szolgálatot. Azokon a területeken, ahol a polgárır szervezet és a rendıri szervek között jó kapcsolat alakult ki, javult a közbiztonság.

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK Szerzıdés

Támogatás beérkezett (bank)

2009.03.03 2009.11.18

2 500 000 túlórák finanszírozása

2008.11.21

1 500 000 túlórák finanszírozása Nyergesújfalui Rendırırsnek digitális fényképezıgép tulajdonba adása 0 (91 777 Ft értékben) 7 db számítógép, 7 db monitor (142000 Ft 0 értékben) 10 db mobiltelefon adományozása 0 térítésmentesen 100 000 mőködési támogatás többletszolgálatok 200 000 finanszírozása többletszolgálatok 2 000 000 finanszírozása dologi kiadások, nem 3 000 000 rendszeres személyi kiadás 100 000 jutalmazásra 2100000 túlszolgálat finanszírozása bőnmeglızési tábor 70 000 költségeinek támogatására

2008.12.17

Tatabánya Közbiztonságáért Közalapítvány

2009.08.03

Tatabánya Közbiztonságáért Közalapítvány Tatabánya Közbiztonságáért Közalapítvány Esztergom Város Önkormányzata

Lábatlan Város Önkormányzata

2009.11.02

Esztergom és Térsége Közbiztonságáért Alapítvány

2009.11.03

Dorog Város Önkormányzata Naszály Község Önkormányzat Tata Város Önkormányzata Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

Célja

járırszolgálatok, többletszolgálatok 2 000 000 finanszírozása irodai eszközök, irodabútor és tv, videó, dvd, rádió 0 (999900 Ft értékben) számítástechniaki eszköz tulajdonba adása (468840,0 Ft értékben)

Tatabánya Közbiztonságáért Közalapítvány

Komárom Város Polgármesteri Hivatal Komárom Város Önkormányzat Kecskéd Község Önkormányzata Oroszlány Város Önkormányzata

Befolyt összeg (Ft)

2008.06.18 2009.10.12 2009.12.19 2009.12.31 2009.06.18 2009.06.19 2009.09.01 2009.06.17


19

ÖSSZEGZÉS A 2009. évben elért eredményeink, fontosabb változások 2009. a „Közterületi biztonság” éve volt. Így e szakterület még inkább fókuszba került. Ennek megfelelıen nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a meglévı erık, eszközök a lehetı legnagyobb hatékonysággal, a jogszabályi elıírásoknak és a lakosság elvárásainak megfelelve kerüljenek alkalmazásra. A munkánkat negatívan befolyásoló tényezık ellenére fıkapitányságunk az elıírt feladatait teljesítette. A bőnügyi területen több, ún. „kiemelt bőncselekmény” tekintetében sikerült jelentıs javulást elérni a bőncselekményszám csökkenésében. A 2009. év a bőnügyi szakterületen elsısorban a stagnálás éve volt, a 2007-ben elindult nyugdíjazási hullám és a magas fluktuáció miatt az állomány jelentıs részében kicserélıdött. Az új kollégák nem rendelkeztek átfogó bőnügyi ismeretekkel; az elmúlt év során bizonyos fokú tapasztalatra tettek szert, így a következı évben már várhatóan magasabb színvonalon tudják feladataikat ellátni.

A következı idıszakra vonatkozó célkitőzéseink, feladataink 2010. év a „Lakossági bizalom és biztonság erısítésének” éve.

Biztosítanunk kell szervezetünk mőködıképességét, fel kell oldanunk a létszámhiány okozta feszültségeket, gondoskodnunk kell a szakmai munka feltételrendszerének

biztosításáról anyagi-technikai és humán erıforrások tekintetében egyaránt. A gazdasági helyzetünkre tekintettel az alapfeladatok végrehajtása kap prioritást. Fokozott figyelmet fordítunk a szakirányítói tevékenységre, a Best Practice elv érvényre juttatására. Növeljük a közúti közlekedés biztonságát, a baleset-megelızést célzó közlekedésrendészeti intézkedések számát, valamint hatékonyságukat fokozzuk. A közterületi szolgálatot továbbra is a közbiztonsági, bőnügyi helyzetnek megfelelıen kívánjuk biztosítani. Lehetıség szerint növeljük a kiemelt bőncselekmények nyomozáseredményességi-

mutatóit, csökkentjük e deliktumok összbőnözésen belüli arányát. A bőncselekmények felderítésénél fokozott figyelmet fordítunk a kármegtérülési mutatók

javítására is.


20

A helyi rendıri szervek munkájában nagyobb hangsúlyt adunk a lakosság szolgálatának, a vele való együttmőködésnek.

Tovább javítjuk a társadalmi együttmőködésünket a szakmai és civil szervezetekkel, a polgárırséggel, településırökkel. Fontos feladat a szervezett bőnözés elleni fellépés, az illegális javak felderítése és jogszabályi keretek közötti megvonása, a titkos információgyőjtés humán erıforrásainak

fejlesztése helyi és területi szinten egyaránt. Tatabánya, 2010. április 7.

Dr. Gorgosilits Fábián r. dandártábornok rendırségi fıtanácsos megyei rendırfıkapitány

Készült: 1 eredeti példányban (1 példány 20 lap) Sokszorosítva:

4 példányban

Készítette:

Varga Bea r. szds

Felterjesztve:

1. sz. pld. Országos Rendırfıkapitány Úrnak

Kapja:

2. sz. pld. IRM Rendészeti Szakállamtitkárság Rendészeti Felügyeleti és Ellenırzési Fıosztály Vezetıje 3. sz. pld. Megyei Önkormányzat 4. sz. pld. MRFK Vezetıje 5. sz. pld. Irattár

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI

Recommend Documents