A Komárom-Esztergom Megyei Integrált Szociális Intézmény Zöld Fenyő Időskorúak Otthona HÁZIRENDJE - 2013 ápoló – gondozó otthoni ellátás igénybevétele esetén
A Házirend a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.07.) SzCsM rendelet, alapján készült.
Készítette: Bognár Gyöngyi mb. telephely igazgató
TARTALOMJEGYZÉK I. 1. 2. 3. 4. 5.
Általános szabályok Az ellátás igénybevétele A házirend célja A házirend hatálya Alapelvek A házirend nyilvánossága
II. Az együttélés szabályai 1. Az együttélés szabályaival kapcsolatos jogok, kötelezettségek 1.1. Az együttélés alapelvei 1.2. Az együttélés során a lakók jogaival kapcsolatos szabályok 1.3. A vélemény-nyilvánítási jog és annak gyakorlása 1.4. Az Időskorúak Otthona eszközeinek, létesítményeinek használati rendje 1.5. A lakószobák használati rendje 1.6. Alkohol, kábító- és bódító szerek fogyasztására, tárolására vonatkozó szabályok 1.7. Tűz- és balesetvédelmi szabályok Dohányzás 1.8. Lakógyűlés 1.9. Az ellátott kötelezettségei 2. Az Időskorúak Otthona napirendje 3. Egészségügyi ellátás 4. Foglalkoztatás, mentális gondozás III.
Az Otthonból való eltávozás és az Otthonba való visszaérkezés rendje 1. Általános szabályok 2. A kimenőre és szabadságra vonatkozó közös szabályok IV. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai 1. Az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai 2. A lakók és hozzátartozóik, látogatóik kapcsolattartásának szabályai 2.1. A látogatás 2.2. Kapcsolattartás telefonon V. Az Otthonba bevihető személyes használati tárgyak VI. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai, pénz- és értékkezelés VII. A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje 1. A ruházat és a ruházattal való ellátás 2. Textília és a textíliával való ellátás 3. Személyi és környezeti tisztaság, higiénia 4. A ruházat és textília tisztításának és javításának rendje
2
VIII. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai IX. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok X. Az Otthon alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások XI. Az Otthon dolgozóira vonatkozó speciális szabályok XII. Az ellátást igénybe vevők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 1. Az ellátottak jogai 2. Ellátottjogi képviselő 3. Érdek-képviseleti fórum XIII. Záró rendelkezések
3
HÁZIREND I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Az ellátás igénybevétele Az otthon személyes gondoskodásának igénybevétele önkéntes, az ellátott személyesen benyújtott kérelme alapján történik. Ha az ellátott igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy /ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta/ önállóan terjesztheti elő. Ideiglenes gondnok esetében az illetékes gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Az otthonban érvényes beutaló határozattal, illetve megállapodással rendelkező jogosult lakhat. A kérelem, illetve a megállapodás határozatlan időre szólhat. Felvételkor az Otthon tájékoztatást nyújt a jogosult és hozzátartozója számára - az ellátás tartalmáról, feltételeiről, - a nyilvántartásokról, - a kapcsolattartás /különösen a látogatás, a távozás és visszatérés/ rendjéről, - panaszjoguk gyakorlásának módjáról, - az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, - az otthon házirendjéről, - a fizetendő térítési díjról, a teljesítés feltételeiről, a mulasztás következményeiről, - a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervekről. 2. A házirend célja A házirend célja, hogy meghatározza az Otthon belső rendjét, és tájékoztatást nyújtson az alapvető szabályokról. Ennek érdekében megállapítja: - az együttélés szabályait, - az Otthonból való eltávozás és az Otthonba való visszatérés rendjét, - az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait, - az Otthonba bevihető személyes használati tárgyak körét, - az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait, - a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és a textília tisztításának és javításának rendjét, - az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, - az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, - az Intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját, - továbbá egyéb, jogszabály által a házirend szabályozási körébe tartozó témaköröket. 3. A házirend hatálya A házirend személyi hatálya kiterjed az Időskorúak Otthonában: - lakókra, - foglalkoztatott alkalmazottakra, 4
- munkát végző külső szervek dolgozóira, - tartózkodó látogatókra és valamennyi, az Otthonban megforduló személyre. A házirend - az ellátottak és hozzátartozóik vonatkozásában az intézményi jogviszony, - a munkavállalók esetében a munkaviszony kezdetekor, - az Otthonnal nem munkaviszonyban lévő dolgozók vonatkozásában az Otthon területére való belépéskor, - a látogatók esetében az Otthonba lépéskor lép hatályba. A házirend területi hatálya: A házirend előírásait az Otthon területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek az Otthonon kívül is – az Otthon által szervezett programok, foglalkozások esetében – az Otthon területén kívül is alkalmazni kell. 4. Alapelvek Az Otthon a feladatait úgy végzi, hogy az ellátást igénybe vevők számára biztosítsa az őket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartását, különösen - az élethez, az emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi és lelki egészséghez való jogot. 5. A házirend nyilvánossága A házirendet nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal módjai: a házirendet: - ki kell függeszteni a faliújságra, - egy példányát az ellátott részére át kell adni. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni a fentiek szerint. II. AZ EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI 1. Az együttélés szabályaival kapcsolatos jogok, kötelezettségek 1.1. Az együttélés alapelvei A lakó a házirendben meghatározott jogait úgy gyakorolhatja, ha - azzal mások érdekeit nem sérti, - azzal nem veszélyezteti saját és társai, illetve az Otthon dolgozóinak egészségét, testi épségét, valamint - mást nem akadályoz jogai gyakorlásában. A házirend a fentiek érvényesülése érdekében tartalmaz korlátozásokat az egyes jogok gyakorlására vonatkozóan. Az Otthon lakóinak, valamint alkalmazottainak egymáshoz való viszonya a személyes tiszteletre épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és ésszerű határokig a tolerancia.
5
Az Otthon lakóinak jogait az Otthon alkalmazottai és a lakók egymás között is kötelesek tiszteletben tartani. A lakók és az alkalmazottak kötelesek kiemelt figyelmet fordítani a személyi tulajdon védelmére. 1.2. Az együttélés során a lakók jogaival kapcsolatos szabályok Az Otthon köteles tiszteletben tartani az ellátottak - személyiségi jogait, - szabad vallásgyakorláshoz való jogát, valamint - jogát az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez. Az Otthon köteles biztosítani a jogok érvényesítéséhez szükséges feltételeket. Az Otthon vezetője, illetve az Otthon dolgozói nem hozhatnak olyan döntéseket, intézkedéseket, amelyek sértik az ellátottak jogszabályban, illetve e házirendben meghatározott jogait. Az ellátottakat megilleti személyi adataik védelme, valamint a magánéletükkel kapcsolatos titokvédelem. A telephelyvezető az ellátottak ezen jogai érvényesülése érdekében fokozott figyelmet követel az ellátott - személyi adatainak kezelésével, - egészségügyi állapotával, - személyes körülményeivel, - jövedelmi viszonyaival, kapcsolatban. Az Otthon dolgozóinak kötelessége, hogy elkövessenek mindent annak érdekében, hogy az ellátottak személyiségi jogai érvényesüljenek. Az Otthonnak az ellátottak személyes, valamint egészségügyi állapotára vonatkozó adatait úgy kell nyilvántartania, hogy azokról arra illetéktelen személyek ne szerezhessenek tudomást. Az érintettek számára azonban meg kell adni a szükséges tájékoztatást. Az Otthon - az ellátott önrendelkezési jogának érvényre juttatása érdekében- nem kötelezheti az ellátottat arra, hogy éljen a jogszabályokban, illetve a házirendben biztosított jogával. (Ennek érdekében nem kötelezheti arra, hogy részt vegyen az Otthon rendezvényein, programjain). Az ellátott családi élethez való joga védelmében tilos az ellátott családi életével, családi körülményeivel kapcsolatos mindennemű negatív megnyilvánulás, megkülönböztetés. Az Otthon köteles az ellátottat állapotának, személyes adottságának megfelelő ellátásban részesíteni. Az ellátott joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatás érdekében minden ellátott és dolgozó számára elérhető helyen elhelyezésre kerülnek az Otthon nyilvános dokumentumai:
6
- az SZMSZ és - a szakmai program. Az ellátott joga, hogy részt vegyen az Otthon által szervezett programokon. Az ellátottak a személyes tulajdonukat képező tárgyakat, használati tárgyaikat általában szabadon – de a házirendben meghatározott korlátozásokkal – használhatják. A személyes tárgyakat az ellátottak csak úgy használhatják, hogy azok másokra veszélyt ne jelentsenek. A mindennapi használati tárgyakat az ellátottak korlátozás nélkül használhatják. (A veszélyeztető tárgyak körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését az Otthonba bevihető személyes használati tárgyak rész tartalmazza). Az ellátottak az érdekvédelmi jogukat az érdekvédelmi fórum működésének szabályai szerint gyakorolhatják. 1.3. A vélemény-nyilvánítási jog és annak gyakorlása Az Otthon biztosítja az ellátottak számára az érdekvédelemhez, valamint a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Az ellátott a véleménynyilvánítási jogával úgy élhet, hogy azzal nem sértheti - az Otthon alkalmazottainak, valamint - a többi ellátottnak a személyiségi jogait, emberi méltóságát. Az ellátott joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson, tájékoztatást kapjon, javaslatot tegyen, kérdést intézzen az Otthon vezetőihez, dolgozóihoz, fórumaihoz. Az ellátott joga, hogy a fentiek alapján véleményt nyilvánítson - a gondozását végző ápoló munkájáról, - az Otthon működéséről, valamint ezekkel kapcsolatban javaslatot tegyen. 1.4. Az Időskorúak Otthona eszközeinek, létesítményeinek használati rendje Az Otthon biztosítja az ellátott részére azt, hogy igénybe vegye az Otthonban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket. Napközben minden lakó igénye szerint pihenhet szobájában, használhatja a közös helyiségeket, társalgót, kerti pihenőt stb. Minden nap 13-15 óra között csendes pihenőt tartunk, mely idő alatt kérjük kerülni a hangos beszédet, zajt. A televíziót, rádiót is csökkentett hangerővel kérjük használni, vita esetén le kell kapcsolni. A társalgóban való tartózkodás, televízió nézés 22 óráig történhet. Fokozott figyelmet kell fordítaniuk az ellátottaknak az elektromos, illetve tűzveszélyes eszközök használatára. Az udvart a lakók egész nap szabadon használhatják. A közösségi helyiségekben dohányozni tilos! Dohányozni csak a kijelölt helyen lehet! 1.5. A lakószobák használati rendje
7
A lakószobában a mennyezeti világítást 22 óráig kell lekapcsolni, kivéve, ha a szobatársak egybehangzóan más időpontban egyeznek meg. Az esti lepihenés után a lakószobában lévő televízió és/vagy rádió használata a szobatársak egyértelmű, közös beleegyezésével történhet. Vita esetén ki kell kapcsolni a készüléket. A korábban fekvők nyugalma érdekében azok, akik később fekszenek le, ágyaikat lefekvéshez készítsék elő. Az Otthon lakója más lakók által használt lakószobában csak az ott lakók együttes beleegyezésével tartózkodhat. A lakószobákban, betegszobákban dohányozni tilos! 1.6. Alkohol, kábító- és bódító szerek fogyasztására, tárolására vonatkozó szabályok Az Időskorúak Otthonában alkohol árusítása tilos. Az Otthonban az ellátottak kismértékű, kulturált és alkalomszerű alkoholfogyasztása nem tiltott. Az alkoholfogyasztás az Otthon rendjének, a lakók nyugalmának érdekében a háziorvosunkkal történt egyeztetés után lehetséges. Minden lakó csak saját maga részére hozhat be italt az Otthonba. Így elkerülhető, hogy a vásárlást itallal jutalmazzák. A szociális nővér az ágyhoz kötött betegnek is vásárolhat italt a fentiek szerint. Az ittasság miatt esetlegesen felmerülő mentőszállítási /Detoxikáló/ költségek az otthon lakóját terhelik. Az Otthon dolgozói számára az Otthon területén, valamint az Otthon által szervezett Otthonon kívüli programok alkalmával tilos az alkoholfogyasztás. Az Otthon dolgozói és ellátottai számára tilos az Otthonban, illetve az Otthonon kívüli szervezett programokon kábító- és bódító szerek fogyasztása, illetve az Otthonban az ilyen állapotban való megjelenés és tartózkodás, valamint az ilyen szerek Otthonba való bevitele. 1.7. Tűz- és balesetvédelmi szabályok A telephelyvezető gondoskodik arról, hogy az Otthon dolgozói és ellátottjai megismerjék a tűz- és balesetvédelmi szabályokat. Ennek során az Otthon megszervezi a rendszeres oktatást, az oktatás tényét naplóban rögzíti. Az új belépőkkel az intézményi jogviszony, illetve a munkaviszony kezdetekor meg kell ismertetni a vonatkozó szabályokat. Az egyes helyiségekben kifüggesztésre kerülnek az oda vonatkozó speciális tűz- és balesetvédelmi előírások. Dohányzás A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény értelmében: A 2.§ (2)bekezdés a) pontban foglaltaknak megfelelően: nem jelölhető ki dohányzóhely közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben. A 4.§ (1) bekezdése értelmében, dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki. A kijelölt helyeket a nemdohányzók védelméről szóló belső szabályzat tartalmazza. A dohányzás káros az egészségre! Ezzel az intelemmel az ellátottak és az Otthon dolgozói, valamint az Otthonban tartózkodó további személyek számára dohányozni csak az arra kije-
8
lölt helyen, illetve helyiségben szabad. A kijelölt helyeken hamutálcák, a mozgássérültek részére álló hamutartók biztosítják a kulturált dohányzás lehetőségét. Kérjük, hogy minden dohányzó legyen figyelemmel a nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. A nemdohányzók védelmének helyi szabályai a dolgozói, illetve a lakói faliújságra kifüggesztésre került. A lakóhelyiségekben, közösségi terekben füstjelző készülékek kerültek elhelyezésre. Tűz / füst érzékelése esetén azonnal riasztja a tűzoltóságot. Ezért fokozottan ügyeljenek arra, hogy ne történjen téves riasztás azon oknál fogva, hogy nem a kijelölt helyen dohányoznak, mert a kiszállás díja a Házirendet megsértő személyt terheli! 1.8. Lakógyűlés Az Időskorúak Otthona igazgatója évente legalább két alkalommal lakógyűlést tart, melyen tájékoztatást ad a lakók részére az Otthon működéséről (életéről, eseményeiről és a terveiről). A lakógyűlésen az Időskorúak Otthonának lakói szabadon elmondhatják véleményüket és javaslataikat. 1.9. Az ellátott kötelezettségei Az ellátott kötelessége, hogy: 1. betartsa a házirendben foglaltakat, különös tekintettel arra, hogy többi lakótársa jogait ne sértse; 2. egészségügyi állapotához igazodva – közreműködjön saját lakókörnyezetének, lakószobájának, valamint az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, az egyes programok, foglalkozások előkészítésében, lezárásában; 3. az Otthonhoz tartozó területek használati rendjét betartsa; 4. óvja saját és lakótársai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészséget és biztonságot védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse az ápolói feladatokat ellátó személynek, ha magát, lakótársait, az Otthon alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet, rosszullétet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi– ha megsérült; rosszul van, 5. óvja az Otthon létesítményeit, felszereléseit, 6. az Otthon eszközeit, berendezéseit, közösségi helyiségeit rendeltetésszerűen használja. A lakó köteles a szándékos károkozásból eredő –biztosítónál nem érvényesíthető– intézményi kárigényt megtéríteni. Az ellátott takarítási, tisztántartási feladatai: 1. lakórészének rendben tartása, és az intézményi takarítások közti időszakban a szükséges takarítási feladatok ellátása. 2. az éjjeli szekrényben tisztasági eszközök és apróbb személyes tárgyak, nem romlandó élelmiszerek tárolhatók /romlandó élelmiszert hűtőszekrényben kell tárolni/. 3. az ebédlőből élelmiszert, evőeszközt, edényeket a lakószobába vinni tilos. 4. a lakó és betegszobák rendjének ellenőrzésekor együttműködésre van szükség a szekrények, polcok stb. szemlére bocsátásában. Az Otthon végzi a következő takarítási, tisztántartási feladatokat: - lakószobák takarítása naponta, - szeméttároló edények ürítése naponta,
9
- közös helyiségek takarítása naponta, - a tisztálkodási helyiségek takarítása naponta két alkalommal: a reggeli és az esti tisztálkodás után. 2. Az Időskorúak Otthona napirendje Az otthon napirendje –a közösségekben elkerülhetetlenül szükséges kisebb megkötöttségektől eltekintve– kötetlen. Az Otthonban a felkelés időpontja korlátozás alá nem kerül. A felkelés javasolt időpontja 7 óra. Az ennél korábban kelőknek úgy kell viselkedniük, közlekedniük, a lakószobát, illetve a közösségi helyiséget használniuk, hogy azzal a még pihenő lakókat ne zavarják. A javasolt felkelési időpontot követően a lakóknak szabadon, az elvárható toleranciával kell alkalmazkodniuk a még pihenő lakókhoz. A felkelést követően a lakók gondoskodnak az ágyneműjük szellőztetéséről, a beágyazásról, elvégzik a reggeli tisztálkodást, és felöltöznek. Étkezések: Az otthon napi háromszori főétkezést biztosít /orvosi utasításra diétás étrendet/. - reggeli: 08.00 - 09.00 óráig - ebéd: 12.00 - 13.00 óráig - vacsora:16.30 - 17.30 óráig. Az étkezési időpontokat minden lakó – lehetőleg – tartsa be. Aki az étkezéseken nem tud megjelenni, ezt jelentse be a főnővérnek. A felszolgált ételt /fekvőbeteg kivételével/ az ebédlőben kell elfogyasztani. Meleg ételt a HACCP előírásai alapján nem áll módunkban félretenni, az ebédlőből az ételt kivinni tilos. A gyógyszerosztás étkezésekkor, illetve az orvos előírása szerint történik. Az otthon biztosítja az étkezéshez szükséges eszközöket, melynek tisztántartásáról gondoskodik. Az élelmiszerek tárolásánál ügyelni kell a rendre és a tisztaságra, különös tekintettel a romlandó élelmiszerekre. Az ágy körül, ablakpárkányon, vagy a szekrényben a lakók élelmiszereket ne tároljanak! Erre a célra a lakószobákban hűtőszekrény van elhelyezve, a betegszobákban közös hűtőszekrényt használhatnak a lakók. Az ételhulladékot az erre a célra rendszeresített edénybe kérjük elhelyezni. A kávézás a kávézóban kifüggesztett rend szerint történik. A járóképtelen, fekvő betegek számára az étkezést a lakószobában kell lehetővé tenni, valamint az Otthonban gondoskodni kell arról, hogy az étkezéshez a lakó a szükséges segítséget megkapja. Az Otthonban a lepihenés időpontja korlátozás alá nem kerül. A lepihenés javasolt időpontja 22 óra. Az ennél később fekvőknek úgy kell viselkedniük, hogy azzal a már pihenő lakókat ne zavarják. A lakók napirendjüket saját igényeiknek megfelelően alakítják, de figyelembe kell venniük a házirendben meghatározottakat.
10
3. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás keretében az otthon köteles gondoskodni az igénybe vevő: - egészség-megőrzését szolgáló felvilágosításáról, - rendszeres orvosi felügyeletéről, - szükség szerinti ápolásáról, - szakorvosi ellátásához való hozzájutásáról, - kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, - gyógyszerellátásáról: a lakó részére az otthon térítésmentesen biztosítja az intézményi alaplistán szereplő gyógyszereket /1.sz. melléklet/. Az ezen a listán nem szereplő egyéni gyógyszerek költségeit a lakónak kell megfizetnie, azzal a kikötéssel, hogy részére legalább a tárgyév január l–én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a költőpénzként megmaradjon a jövedelméből. - a gyógyászati segédeszközzel való ellátása: az otthon feladata a test távoli eszközök térítésmentes biztosítása, a testközeli eszközök után fizetendő költséget is az egyéni gyógyszerköltség megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Fennjáró lakóink részére az orvosi vizsgálat az otthon rendelőjében történik. Rendelési idő: Hétfőn: 09.00 – 11.00 óráig, csütörtökön: 13.00 – 15.00 óráig, az orvos szükség szerint más időpontban is hívható. Gyógyszer az orvos mérlegelése és elrendelése alapján vehető igénybe. Gyógyszert a lakók a háziorvos megkérdezése nélkül nem szedhetnek, nem tarthatnak maguknál. Alkalmi gyógyszert csak saját részre a vezető ápoló illetve az orvos jóváhagyásával vehetnek ellátottaink. Lakótársnak gyógyszert vásárolni szigorúan tilos! 4. Foglalkoztatás, mentális gondozás A jól megérdemelt pihenés mellett a megfelelő elfoglaltság, a napi rendszeres tevékenység a személyiség megőrzését segíti, ezért kérjük, hogy a közösség minden tagja képességéhez mérten tartsa rendben ágyát, szekrényét, lássa el magát. Lehetőség szerint érdeklődésének és egészségügyi állapotának megfelelően vegyen részt az otthon által szervezett foglalkozásokon, az otthon belső életével kapcsolatos munkákban / pl.: takarítás, tálalás, udvari vagy kerti munka, kézimunkázás, varrás, portaszolgálat/. Az egészség és a testi épség fenntartása érdekében a séta és a testmozgás is fontos. A lelki egészség fenntartása érdekében a mentálhigiénés csoport vezetőjével egyéni esetmegbeszélés vehető igénybe. Munkajutalom: az otthon lakói a fizikai foglalkoztatás keretében részt vehetnek az otthon körüli házi és kerti munkákban. Az otthon működési körén belül szervezett foglalkoztatásért munkajutalom adható, melynek összege alkalmanként 3.000.-Ft. A jutalmazás gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, alkalmankénti összegéről az otthon vezetője dönt.
11
III. AZ OTTHONBÓL VALÓ ELTÁVOZÁS ÉS VISSZAÉRKEZÉS RENDJE 1. Általános szabályok A lakók személyes szabadsága nincs korlátozva, de az áttekinthető intézményi működés érdekében a lakóknak be kell tartaniuk az alábbi szabályokat: A lakók az Otthonból:
- „kimenő”-re, illetve - tartós távollétre mehetnek.
Kimenő: az alkalmanként 24 órát el nem érő Otthonon kívüli tartózkodás. Tartós távollét: az alkalmanként 24 órát elérő vagy azt meghaladó Otthonon kívül tartózkodás. 2. A kimenőre és szabadságra vonatkozó közös szabályok A lakók bármikor szabadon elhagyhatják az Otthont. Az eltávozás csak akkor tagadható meg, / a „Korlátozó intézkedés elrendelésének szabályai” betartásával / ha a kezelőorvos - az ellátott egészségi állapota miatt - az eltávozást nem javasolja. Az Otthon lakóinak nyugalma érdekében az Otthon 7 óra és 19 óra között hagyható el. Ezen időintervallumon kívül csak nagyon indokolt esetben hagyható el az Otthon az igazgató, illetve szakmai helyettese a vezető ápoló engedélyével. A lakó köteles eltávozási szándékát, azaz azt, hogy nem kívánja igénybe venni az intézményi ellátást, valamint annak várható időtartamát előre bejelenteni. A bejelentést a mindenkori műszakvezető nővér felé kell megtenni. Távozáskor tájékoztatnia kell az elvitt ingóságokról is. Amennyiben az Otthon lakója távolléte során nem tud, vagy nem akar az előre megbeszélt időpontra visszatérni, köteles az Otthon vezetőjét, vagy az általa megbízott személyt erről tájékoztatni. Indokolatlan távolmaradásnak minősül az előzetesen be nem jelentett távolmaradás, illetőleg ha a lakó visszaérkezésének akadályát 24 órán belül nem jelenti be. Engedély nélküli eltávozás esetén az otthon a lakóért felelősséget nem vállal. Ha az indokolatlan távolmaradás ismétlődik, a lakó intézményi jogviszonyát megszüntetjük. Nem minősül indokolatlan távolmaradásnak, ha a lakó neki fel nem róható okból marad igazolatlanul távol. A kimenőre távozott lakó köteles az előre bejelentett távolléti idő lejártáig visszaérkezni az Otthonba. Visszaérkezéséről tájékoztatnia kell a műszakvezető nővért. Kérjük a tartós távollétet az otthon vezetőjével egyeztetni. Az éves szinten két hónapot meg nem haladó távollét idejére a megállapított napi személyi térítési díj 20 %-a fizetendő. A két hónapot meghaladó távollét idejére: a) egészségügyi intézményben történő kezelésnek tartamára a megállapított személyi térítési díj 40%-át,
12
b) az a) pont alá nem tartozó esetben a személyi térítési díj 60 %-át fizeti. A távollét az általános szabályokon túl akkor engedélyezhető a lakó számára, ha biztosított - a megfelelő lakhatási háttér (lakás, család stb.), - az ápolási feladatok ellátása is, amennyiben a beteg ápolásra szorul. Az eltávozás tényét a szolgálatban lévő műszakvezető nővér bejegyzi az „eseménynaplóba”. Az eltávozott lakónak az előzetesen bejelentett időpontban vagy az előtt, a lakótársak zavarása nélkül kell visszatérnie. A lakó a visszaérkezését köteles bejelenteni az Otthon vezetője által megbízott személynek vagy annak távolléte esetén a szolgálatban lévő nővérnek, aki a visszaérkezés tényét a „távollétek nyilvántartása” füzetbe bejegyzi. IV. AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK EGYMÁS KÖZTI KAPCSOLATA, VALAMINT A HOZZÁTARTOZÓIKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai Az ellátásban részesülők egymás - különösen a házirendben is meghatározott - jogainak, valamint, az általános etikai - és viselkedési normák tiszteletben tartása mellett, lényeges korlátozások nélkül, szabadon tarthatják a kapcsolatot lakótársaikkal. Az egymás közötti kapcsolattartás során azonban be kell tartani a „II. Az együttélés szabályai” című részben leírtakat. 2. A lakók és hozzátartozóik, látogatóik kapcsolattartásának szabályai Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. 2.1. A látogatás A lakókat a hozzátartozóik és egyéb látogatóik a látogatási időben látogathatják. A látogatási idő:
téli időszakban nyári időszakban
9 órától - 17 óráig, 9 órától - 19 óráig.
A lakók a látogatókat a látogatási idő alatt az alábbi helyeken fogadhatnak: - fekvő lakó a szobájában, - fennjáró lakó a „kávézóban”illetve a társalgókban, jó idő esetén az udvaron. A látogatók a látogatás kezdetekor kötelesek érkezésüket a portaszolgálatnál jelezni. Látogatási időn kívül látogató csak a telephely igazgató előzetes engedélyével, illetve nagyon indokolt esetben fogadható. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az Otthonban élő más személyek nyugalmára.
13
Éjszaka az épületben idegen nem tartózkodhat, az Otthonban dolgozó ápoló joga és kötelessége, hogy a vendégeket felkérje a távozásra. A telephely igazgató a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben a következő intézkedést teheti: - felkéri az érintetett a távozásra, - meghatározott időtartamra eltilthatja az Otthonba való belépéstől. Az Otthon látogatási rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személy az, aki a másodszori tájékoztatás és figyelmeztetés ellenére sem tartja be a látogatási időt, illetve, aki viselkedésével (hangoskodásával stb.) zavarja a többi látogatót, a lakók nyugalmát, napirendjét. A látogatók a látogatási időn kívül is - előre meghirdetett alkalmakkor - kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. Ilyen alkalmak jellemzően a következők: - az Otthon rendezvényein, valamint - az Otthon működésével kapcsolatos fórumok stb. Kérjük a látogatókat, hogy az étkezési időket és a csendes pihenő idejét tartsák tiszteletben. 2.2. Kapcsolattartás telefonon A lakó az Otthon vezetékes telefonjának igénybevételével, a mindenkori díjszabás szerint telefonálhat. A lakóknak lehetőségük van arra, hogy mobiltelefon segítségével kapcsolatot tartsanak az Otthonon belül és kívül. A mobiltelefonon történő beszélgetéskor ügyelni kell a készülék kulturált, mások zavarása nélküli használatára, illetve a szívritmus szabályozó /pacemaker/ készüléket használókra. V. AZ OTTHONBA BEVIHETŐ SZEMÉLYES HASZNÁLATI TÁRGYAK Az ellátottak az Otthonba az elhelyezési, raktározási nehézségek miatt csak korlátozott menynyiségben hozhatnak magukkal személyes tárgyakat, valamint használati tárgyakat. Az Otthonba az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgyak, motoros tolókocsi, tolókocsi, járókeret, és egyéb gyógyászati segédeszközök korlátozás nélkül vihetők be, ha annak használata az ellátott számára szükséges. Az otthon minden lakó részére 1 db fekhelyet, 1 db éjjeli szekrényt és 1 db egyajtós szekrényt tud biztosítani. A beköltözők annyi személyes tárgyat, ruhaneműt hozhatnak be magukkal, amennyit a szekrényben el tudnak helyezni. Előzetes egyeztetéssel /igazgató, szobatárs/ személyes használati tárgy is /televízió, rádió, hűtőszekrény/ helyigénytől függően behozható. Ezek a tárgyak az „egyéni ingó nyilvántartási lap”–on kerülnek feltüntetésre. Kizárólag személyes használatot szolgáló tárgyak /könyvek, edények, evőeszközök/szintén behozhatók, melyek a személyi leltáron kerülnek feltüntetésre. Egyéb ingóságokat nem tudunk elhelyezni, mert korlátozott a tároló kapacitásunk. A behozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az Otthon vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít. A lakók kötelessége a személyi tulajdonok védelme, őrzése, tiszteletben tartása.
14
Az Otthon felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel. A vagyonvédelmi szempontok érvényesülése érdekében javasolt, hogy az ellátottak csak a személyes szükségletüknek megfelelő mértékben tartsanak maguknál pénzt, értéktárgyakat. Az ellátottak a személyes használatukban lévő tárgyaikat nem helyezhetik ki a közös helyiségekbe, ugyanakkor a közös helyiségek berendezéseiből sem lehet a saját szobákba tárgyakat bevinni. Elektromos berendezéseket az ellátottak csak az igazgató beleegyezésével tarthatnak maguknál. Az ellátottnak gondoskodnia kell arról, hogy elektromos berendezései mindig jó műszaki állapotban legyenek, s azokat rendeltetésszerűen használja. Az Otthon igazgatója évente több alkalommal ellenőriztetheti az elektronikus eszközök műszaki állapotát. Amennyiben az ellenőrzéskor, illetve egyéb körülmények alapján nyilvánvalóvá válik, hogy az eszköz tűzveszélyes, illetve érintésvédelmi szempontból nem megfelelő, az ellátott a használati tárgyat nem tarthatja magánál. Veszélyeztető tárgyak köre, használata, tárolása Veszélyeztető tárgynak minősül: Nem étkezési célt szolgáló vágó, szúró eszközök. (rugós kés, vadász tőr) Kérjük, hogy behozatalukat mellőzni szíveskedjenek. Étkezéshez használatos kés, borotvapenge, olló, tisztító- és egyéb vegyszerek. Ezen tárgyak esetében kérjük ellátottainkat, hogy azokat közösségi terekben felügyelet nélkül ne hagyják. Az intenzív részlegben a felsorolt tárgyak tárolását, használatát a szakdolgozók felügyelik. Kézi és kerti szerszámok. (kalapács, fűrész, kasza, kapa, ásó, stb.) Ezek a tárgyak igazgatói engedéllyel hozhatók be. Tárolásuk az intézmény által biztosított közös raktárhelyiségben történik. A behozott személyes használatban tartott holmik, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít, az ellátottakat is erre ösztönzi, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő holmikért elsősorban tulajdonosuk felel. Kérünk minden ellátottat, hogy csak személyes szükségletüknek megfelelő mennyiségű értéktárgyat tartsanak maguknál. Az otthonba behozott személyes használati tárgyakról személyi leltár készül, a változásokat folyamatosan nyomon követjük, ezért mindenki jelezze a leletárból kikerülendő, illetve felveendő tárgyak, eszközök körét. Az ellátottnak nyilatkoznia kell arról, hogy a behozott és majd feleslegessé váló személyes tárgyai hova kerüljenek. Azok raktározására az intézménynek nincs lehetősége. Amennyiben a leltárban rögzített módon, az esedékességet követő 30 napon belül a személyes használati tárgyak elszállításáról a jogosult nem gondoskodik, és az ezt követő felszólításra nyolc napon
15
belül sem jelentkezik, úgy további igényt nem támaszthat, azokat az intézmény igazgatója a lakók között szétosztja vagy kénytelen megsemmisíteni. VI. AZ ÉRTÉK – ÉS VAGYONMEGŐRZÉSRE ÁTVETT TÁRGYAK ÁTVÉTELÉNEK ÉS KIADÁSÁNAK SZABÁLYAI, PÉNZ – ÉS ÉRTÉKKEZELÉS Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az Otthon szociális ügyintézője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről a szociális ügyintéző gondoskodik. A megőrzésre átvett készpénzről nyugtát kell adni. Az ellátott készpénzének kezelése - saját, vagy törvényes képviselője írásbeli meghatalmazása szerint - név szerinti nyilvántartással történik. A költőpénzkezelő pénztárban elhelyezett készpénzt a szociális ügyintéző kezeli és elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. A költőpénz kezelése az ellátottak pénzkezelési szabályzatában foglaltak szerint történik, az így kezelt készpénz a költőpénzkezelő pénztárban hó végi záráskor nem haladhatja meg az 500.000 Ft-ot. Egy ellátottnak a költőpénzkezelő pénztárban és a költőpénzkezelő számlán összesen 50.000 Ft-ját kezelheti az Otthon. Túllépés esetén az összeget név szerinti takarékbetétben kell elhelyezni. Ha az ellátottnak a költőpénzkezelő számlán illetve a takarékbetétkönyvben lévő nagyobb összegre van szüksége, akkor azt kérjük, hogy időben jelezze. Az összeg felvétele a számláról közvetett úton történik – nem közvetlenül a szociális ügyintéző veszi fel a számláról – ez több napot vesz igénybe. A költőpénzt kezelő szociális ügyintéző a lakóktól átvett értékeket kívánságra bármikor kiadja a tulajdonosának. A megőrzésre át nem adott készpénzért, értéktárgyakért az Otthon felelősséget nem vállal, azok elvesztése esetén az Otthonnal szemben kárigény nem érvényesíthető. VII.
A RUHÁZATTAL, TEXTÍLIÁVAL, TISZTÁLKODÓ SZEREKKEL VALÓ ELLÁTÁS, VALAMINT A RUHÁZAT ÉS TEXTÍLIA TISZTÍTÁSÁNAK ÉS JAVÍTÁSÁNAK RENDJE
1. A ruházat és a ruházattal való ellátás Az Otthon ellátottjainak megfelelő minőségű és az évszakhoz, az időjáráshoz igazodó, ápolt, tiszta öltözettel kell rendelkezniük. Az ellátottak kulturált öltözködését az ellátásban közvetlenül közreműködő dolgozók kötelesek segíteni. Az ellátott az Otthonban a saját ruházatát használja, de elhasználódása esetén kártérítést nem támaszthat. Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő saját ruházattal, akkor az Otthon biztosítja számára a következő ruházatot:
16
- legalább három váltás fehérnemű és hálóruha, - az évszaknak megfelelő, legalább két váltás felsőruházat és utcai cipő – szükség szerint más lábbeli. Az ellátott nem kötelezhető arra, hogy az Otthon által biztosított ruházatot használja. Az Otthon által juttatott ruházat összetételéről, mennyiségéről az igazgató dönt. Az igazgató a döntése meghozatala előtt konzultál az érintett személy ellátásában közreműködőkkel, meghallgathatja az érintett személy véleményét, igényét. A ruházat cseréje, pótlása: - fehérnemű és hálóruha esetében szükség szerint, azok elhasználódásának figyelembe vételével történik úgy, hogy a minimális mennyiség az ellátott részére mindig rendelkezésre álljon, - a felsőruházat és cipő, valamint a sportruházat vonatkozásában beszerzésre, pótlásra az évszaknak megfelelően, valamint a meglévő ruházat elhasználódása szerint kerül sor. Az Otthon által biztosított ruházat az Otthon tulajdonát képezi. Az ellátott a ruhát csak használni, viselni jogosult. A ruházatot el nem idegenítheti. A saját illetve az Otthon által biztosított ruházat nyilvántartása /külön-külön/ az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kerül rögzítésre. A személyi ruhaleltár elkészítése felvételkor, karbantartása évente történik. 2. Textília és a textíliával való ellátás Az ellátottaknak megfelelő minőségű és mennyiségű textíliával kell rendelkezniük. Az Otthonban közvetlenül az ellátottakkal foglalkozó személyek kötelesek közreműködni a textíliával kapcsolatos ellátási feladatok végrehajtásában, a megfelelően tiszta, kulturált, higiénikus környezet megtartásában. Az ellátott az Otthonban a saját textíliáját használja. Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő saját textíliával, akkor az Otthon biztosítja számára a következő textíliákat: - legalább 3 váltás ágynemű, - a tisztálkodást segítő három váltás textília. Az Otthon által juttatott textília összetételéről, mennyiségéről az igazgató dönt. Az igazgató döntése meghozatala előtt konzultál az érintett személy ellátásában közreműködőkkel, meghallgathatja az érintett személy véleményét, igényét. Az Otthon által biztosított textília az Otthon tulajdonát képezi. 3. Személyi és környezeti tisztaság, higiénia A tisztálkodási szerekkel való ellátás célja, hogy az ellátottak számára folyamatosan biztosítva legyen a tisztálkodás lehetősége. Az ellátott a saját tisztálkodó szereit, eszközeit használja. A tisztálkodás, a testápolás mindenkire nézve elengedhetetlen. A személyi higiénia biztosítása és a fertőzésveszély elkerülése érdekében kérjük, hogy a rendszeres napi mosakodás mellett soha ne feledkezzenek meg az ét-
17
kezés előtti és a WC használat utáni kézmosásról. A legalább heti egyszeri fürdéstől nem tekinthetünk el, ez a heti fürdetési rend alapján történik. Kádban fürdés megkezdése előtt, kérjük, szóljon a nővérnek a balesetek elkerülése miatt. Folyamatos az alsó- és felsőruházat csere, de a fürdés napján feltétlenül ajánlott. Szükség esetén fehérneműt bármikor lehet kérni a nővértől, egyéb ruhaneműk kedden és csütörtökön délelőtt igényelhetők. A fekvő lakóink tisztálkodásáról a nővéreink gondoskodnak, mindamellett valamennyi lakó személyi higiéniájáért felelősek a nővérek. Az otthon lakói részére szükség szerint biztosítjuk az ágyneműt, tisztálkodást segítő textíliákat, sampont, habfürdőt, és egészségügyi papírt. Az Otthonba kéthetente, illetve szükség szerint kerül sor az ágynemű cserére, hetente törölköző cserére. A lakóknak és a dolgozóknak törekedniük kell a tisztaság és a rend megőrzésére. Az intézmény működéséhez szükséges textíliával való ellátottságot a többször módosított 1/ 2000. ( I. 7.) SzCsM. számú rendeletben foglalt szabályok szerint biztosítjuk. 4. A ruházat és textília tisztításának és javításának rendje Az Otthonban az ellátottaknak tiszta, megfelelő minőségű ruházattal és textíliával kell rendelkezniük. (Lásd ezen fejezet 1-3. pontját.) Az Otthon gondoskodik az ellátottak saját, illetve Otthon által biztosított ruházatának, textíliájának tisztításáról, javításáról. A ruhaneműket a mosodában térítésmentesen mossuk, vasaljuk. A szennyes ruhát minden hétfőn a mosodai személyzet szedi össze, pénteken kapják tisztán vissza. Szükség esetén – rendkívüli esetben – személyesen is le lehet adni. A varroda szolgáltatásait ezen feltételek szerint vehetőek igénybe. Az Otthon feladata, hogy a mosásra, tisztításra átvett ruhákon, textíliákon a mosást, tisztítást követően a szükséges javítási feladatokat elvégezze. Az Otthon a mosási, tisztítási, javítási és vasalási feladatokat saját szervezésben végzi el. A csak vegyileg tisztítható ruhanemű tisztíttatásáról külső szolgáltató igénybevételével gondoskodnak /ennek költségeit a lakónak kell megfizetnie/. VIII. AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Az intézményi jogviszony megszűnik a) az Otthon jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az igazgató az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetekben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az igazgató az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult
18
a) másik Intézménybe történő elhelyezése indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti, c) intézményi elhelyezése nem indokolt. Az Otthon igazgatója az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Otthon fenntartójához fordulhat. Ilyen esetekben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Az intézményi jogviszony megszüntetésére 3 hónapos felmondási idő figyelembe vételével kerülhet sor. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az Otthon igazgatója értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét: - a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak átvételének határidejéről, feltételeiről /amennyiben a személyes használati tárgyakat a jogosult nem veszi át, és az ezt követő 8 napon belül tett felszólításra sem jelentkezik, úgy további igényt nem támaszthat, azokat az Otthon vezetője szétoszthatja a lakók között, illetve megsemmisítéséről gondoskodhat/. - az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről, ennek elmulasztása esetén a jogi következményekről. - az Otthonnak a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényéről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. A Házirend súlyos megsértésének minősül: • • • • • • •
a mértéktelen alkoholfogyasztás a tettleges bántalmazás a lakótársak és az intézményi dolgozók veréssel, megöléssel történő fenyegetése, más eszközökkel történő félelemben tartása, zaklatása a jó erkölcsbe ütköző magatartás, a minősíthetetlen hangnem (trágár szavak, gúnyolódó megjegyzések) használata a lakótársakkal és az intézmény dolgozóival szemben a többi ellátott nyugalmát zavaró, egészségét veszélyeztető, valamint összeférhetetlen magatartás bejelentés nélküli sorozatos eltávozás az otthon területén elkövetett Büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény.
IX. AZ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI VALLÁSGYAKORLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Otthonban lakók vallásukat szabadon gyakorolhatják, ennek érvényre jutását az Otthon minden eszközzel elősegíti. Az Otthon lehetőséget biztosít a különféle vallási felekezetek papjainak, képviselőinek, lelkészeinek a lakókkal való eseti, és rendszeres találkozására, valamint a folyamatos kapcsolattartásra.
19
A lakók az Otthon közösségi helyiségeiben /fekvő lakók a szobájukban/ szabadon fogadhatják a felekezetek képviselőit, egyéni vallási-lelki szükségletekhez (pl.: gyónás) a zavartalan körülményeket az Otthon lehetőségeihez mérten biztosítja. Az egyházi ünnepekre a „foglalkoztató” helyiségben istentiszteletet szervezünk, melyen a nehezen mozgó lakók is részt vehetnek. Minden hónap első péntekjén katolikus szentmise van szintén a „foglalkoztató” helyiségben. A református istentiszteletre kéthetente, illetve nagyobb ünnepekkor „Úr vacsorá”-ra kerül sor. Az Otthonban kötelező a lakók vallási hovatartozásának tiszteletben tartása, vallásgyakorlásának elősegítése. A végtisztesség, szent kenet feladására a lakó vagy hozzátartozója kérésére papot hívunk. X. AZ OTTHON ALAPFELADATÁT MAGHALADÓ PROGRAMOK, SZOLGÁLTATÁSOK A lakók és hozzátartozóik az Otthon keretein belül szervezett kulturális programokon, rendezvényeken ingyenesen vehetnek részt. Nyaralás, kirándulás, színház és múzeum látogatás stb. költségeit részben a lakók, részben az Otthon alapítványa viseli. Az Otthon az alábbi alapfeladatokon túli szolgáltatásokat nyújtja: Férfi fodrász: kéthavonta hajvágás Női fodrász: heti egyszer, igény szerint Pedikűr: igény szerint A szolgáltatások díját a Házirend Melléklete tartalmazza. Ezen szolgáltatásokat a lakóknak kell megfizetni. Az Otthon az alapfeladatához nem tartozó szolgáltatásokért, programokért az adott szolgáltatás vagy program önköltségének megfelelő összegű térítést kérhet az ellátást igénybe vevőktől. A programok és szolgáltatások igénybevételi lehetőségéről, a fizetendő térítési díjakról az Otthon rendszeres szóbeli, illetve - a közösségi helyiségek hirdető tábláin- írásbeli tájékoztatást nyújt. Az „Alkony” Szociális Otthoni Alapítványt anyagi hozzájárulásukkal is támogathatják a lakók és a hozzátartozóik. XI. AZ OTTHON DOLGOZÓIRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK Az Otthon vezetője /vezető ápolója, hétvégén, illetve az éjszakai műszakban a műszakvezető nővér / köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a lakót és az általa megjelölt hozzátartozóját: - a lakó állapotáról, annak lényeges változásáról, - a lakó egészségügyi intézménybe való beutalásáról,
20
- az intézményi ellátásban felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, - a lakó másik szobába történő áthelyezésének kezdeményezéséről. Az Otthon dolgozója, valamint a dolgozó közeli hozzátartozója a lakóval nem köthet a lakó intézményi jogviszonyának fennállása alatt, illetve annak megszűnést követő 1 évig - eltartási szerződést, - életjáradéki és öröklési szerződést. Az Otthon dolgozója nem fogadhat el a lakóktól külön ellenszolgáltatást az általa ellátott feladatokért, s kötelessége minden lakó részére ellátni a lakó állapotának megfelelő ápolási, gondozási feladatokat. Az Otthon dolgozója köteles a lakókkal kapcsolatban tudomására jutott adatokat titokban tartani, valamint a lakók személyiségi és a házirendben meghatározott egyéb jogait tiszteletben tartani. A dolgozó nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az intézmény jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti. XII.
AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
1. Az ellátottak jogai: Az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az ellátottnak a szociális szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő bánásmódhoz. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az otthon működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez, melyet az otthon gazdálkodásáról szóló tájékoztatóban találhat meg, illetve szóban is kaphat felvilágosítást. Az ellátást igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatásokban figyelemmel kell lenni az alkotmányos jogok /különösen az élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, testi-lelki egészséghez/ maradéktalan és teljes körű biztosítására. Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az ellátott személyes tulajdonát képező mindennapi használati tárgyai behozatalának korlátozása helyhiány miatt került beiktatásra, erről a felvételi beszélgetés során minden esetben tájékoztatjuk az igénybe vevőt. Az ellátottnak joga van az Otthonon belüli és kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és a társai nyugalmára, biztonságára. Az Otthonon kívüli és belüli mozgások rendjét e házirend írja le, ezekről szintén a felvételi beszélgetés során adunk tájékoztatást.
21
Itt kívánjuk felhívni az ellátást igénybevevő illetve hozzátartozója / törvényes képviselője / figyelmét, hogy a lakó testi épségének megvédése érdekében alkalmanként felhelyezett ágyrács és a karosszékhez, illetve kerekesszékhez való rögzítés nem minősül korlátozó intézkedésnek. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az Otthon igazgatója segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátottjogi képviselőt. A telephely igazgató gondoskodik az Otthonon belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, egyéni gondozás biztosításáról. 2. Ellátottjogi képviselő Tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában. Segít az igénybe vevőnek panaszai megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását a telephely vezetőnél, fenntartónál, vagy az arra illetékes hatóságoknál. Ezen eljárások során képviselheti is /írásos felhatalmazás alapján/ a lakót illetve törvényes képviselőjét. Kivétel ez alól az intézményi jogviszony keletkezése, megszűnése és az áthelyezési eljárás. Intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében. További részletes szabályozás az 1993. évi III. törvény 94/K. §-ban olvasható. Az ellátottjogi képviselő neve, elérhetősége és fogadóórájának időpontja az intézményben jól látható helyen kifüggesztésre került. 3. Érdek-képviseleti fórum Az otthonban az ellátottak érdekvédelmét az Érdekképviseleti Fórum látja el. Érdekképviseleti Fórum feladata: • előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, • megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve az intézményi jogviszony keletkezésével, megszűnésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez a telephelyvezető felé, • tájékoztatást kérhet a telephelyvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, • intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. A Fórum tagjainak névsorát és elérhetőségét az otthon egyes részlegeiben jól látható helyen ki kell függeszteni. Panasszal fordulhat az ellátott (vagy törvényes képviselő), illetve hozzátartozója 1. az otthon vezetőjéhez, 2. a KEM ISZI főigazgatójához, 3. az Érdekképviseleti Fórumhoz, 4. Ellátottjogi képviselőhöz, ha: • személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri, 22
• •
az intézmény dolgozói megszegik szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeiket, az ellátás körülményeit érintő kifogása van.
Az Érdekképviseleti Fórum a panaszt megtárgyalja és javaslatait, észrevételeit továbbítja a telephelyvezető felé. A telephelyvezető ennek készhez vételétől számított 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. Az ellátott (vagy törvényes képviselő), illetve hozzátartozója panasszal fordulhat a fenntartóhoz: 5. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltség vezetőjéhez, amennyiben az otthon telephelyvezetője 15 napon belül nem intézkedik, vagy az ellátott az intézkedéssel nem ért egyet. Az Érdekképviseleti Fórum is kezdeményezhet intézkedéseket az intézmény fenntartójánál. A panaszfelvétel módja: a) szóban, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni b) írásban Az Érdekképviseleti Fórum működése Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: Választás alapján az intézményi ellátást igénylők közül 2 fő Választás alapján az ellátottak törvényes képviselői közül 1 fő Választás alapján az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő Kijelölés alapján az intézményt fenntartó szervezet képviseletében 1 fő Összesen: 5 fő. Az Érdekképviseleti Fórum határozathozatalakor legalább egy ellátottnak, vagy törvényes képviselőnek jelen kell lennie. Az Érdekképviseleti Fórum tagjait lakógyűlésen választják meg legalább 50% + 1 fő jelenlétében, egyszerű szavazati többséggel. A megválasztottak írásban nyilatkoznak tisztségük elfogadásáról. A fenntartó képviselőjét a fenntartó jelöli ki. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai maguk közül elnököt és elnökhelyettest választanak az első ülésen. Az Érdekképviseleti Fórum határozatképes, ha ülésein a tagok több mint fele jelen van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Azonos szavazat esetén az ülést levezető elnök/elnökhelyettes dönt. Az Érdekképviseleti Fórum üléseiről emlékeztetőt kell készíteni (az emlékeztetőnek tartalmaznia kell: az eljáró szerv megnevezését, készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, és végül a jelenlévők és a jegyzőkönyvvezető aláírását), melynek egy-egy példányát az érin-
23
tettnek, a tagoknak és a telephelyvezetőjének meg kell küldeni. Az Érdekképviseleti Fórum tagjait határozatlan időre választják. Ügyrendjét saját maga határozza meg. Üléseit negyedévenként, illetve szükség szerint tartja. Az Érdekképviseleti Fórum elnökének feladata: • • • •
a napirend összeállítása és a tagok részére történő kiadása, az Érdekképviseleti Fórum üléseinek levezetése, gondoskodik az Érdekképviseleti Fórum üléseiről jegyzőkönyv készítéséről, az Érdekképviseleti Fórum képviselete az előzetesen kapott felhatalmazások alapján a tagok munkájának segítése.
A tagok feladata: • •
az Érdekképviseleti Fórum ülésein való aktív részvétel a lakók panaszainak összegyűjtése és szükség szerinti előadása.
Az Érdekképviseleti Fórum tagság megszűnik: • • • •
az intézményi jogviszony, törvényes képviseleti jogosultság megszűnésével lemondással visszahívással elhalálozással.
Az Érdekképviseleti Fórum tagja lemondását írásban továbbíthatja az Érdekképviseleti Fórum elnökének. A tag visszahívása a megválasztásra vonatkozó eljárás szabályai szerint, indoklással történik. A tagság megszűnése esetén az Érdekképviseleti Fórum elnöke kezdeményezi új tag megválasztását. Amennyiben az elnöki tisztet betöltő tagság szűnik meg, úgy a telephelyvezetője kezdeményezi az eljárás lefolytatását a választás szabályai szerint. Gondnokság alatt állók érdekvédelme Intézményünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gondnokság alatt álló személyek és gondnokaik között rendszeres együttműködés alakuljon ki. A lakók állapotáról, szükségleteiről rendszeres, személyre szabott tájékoztatást kapnak mind a gondnokok, mind a gondnokkirendelő hatóság felé. A gondnokság alatt álló ellátottak érdekeinek védelmében a telephelyvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését. A telephelyvezető köteles új gondnok kirendelését kezdeményezni, ha megítélése szerint a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek megfelelően végzi. Az ellátásra jogosultnak, törvényes képviselőjének a telephelyvezetőjénél, vagy az intézményben működő Érdekképviseleti Fórumnál tett eredménytelen panaszát, ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat a fenntartó bírálja el. XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24
Tájékoztatási kötelezettség E házirend ismertetéséről, a jóváhagyást illetve a tartalmi változtatást követően az telephelyvezető - a rá rótt tájékoztatási kötelezettség értelmében - köteles gondoskodni a beköltözők és beköltözni szándékozók, valamint a már az otthonban bent lakók esetében is, illetve köteles tájékoztatni a fentieket akkor is, ha a házirend által nem szabályozott, de számukra hozzáférhető más tájékoztatást kérnek. A tájékoztatás tudomásul vétele és hozzáférhetősége A házirend elolvasásáról és tudomásul vételéről a beköltöző személy, vagy törvényes képviselője a mentálhigiénés csoportvezetőnél lévő naplóban, köteles írásban nyilatkozni. A házirend egy-egy példánya az állandó hozzáférhetőség érdekében az intézmény következő helyein találhatók kifüggesztve: • az étkezőben • a nővérállomáson A házirendet az Érdekképviseleti Fórum megvitatta és elfogadta. Ez a házirend a kihirdetés napján lép életbe. Készült: Esztergom, 2013. november 14.
Szabó Attila mb. főigazgató
Bognár Gyöngyi mb. telephely igazgató
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom – Esztergom Megyei Kirendeltség képviseletében eljárva jóváhagyom a Házirendet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Tatabánya, 2013. november 15.
Süttő Erika igazgató
25
A HÁZIREND I. SZÁMÚ MELLÉKLETE Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: Remete Ibolya Basics-Palkovics Józsefné Ammer Józsefné Mike Ildikó Dr. Imre Eszter
elnök, ellátott tag, dolgozó tag, ellátott tag, hozzátartozó fenntartó képviselője
26
A HÁZIREND II. SZÁMÚ MELLÉKLETE Melléklet a térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások térítési díjáról Férfi fodrász:
kéthavonta hajvágás 1000.-Ft /alkalom.
Női fodrász:
heti egyszer, igény szerint vágás: 800.-Ft, berakás: 1.400.-Ft, dauer: 2.400.-Ft/.
Pedikűr:
igény szerint:1.300.-Ft.
27
A HÁZIREND III. SZÁMÚ MELLÉKLETE
Az intézményben az Ön területileg illetékes ellátottjogi képviselője:
FORGÁCS BÉLA Munkaidőben elérhető telefonszáma:
06/20/48-99- 529 Fogadóóra helye, időpontja: Pilismarót -Basaharc Minden második hónap, 2. csütörtök, 14-16 óráig. E-mail: forgacs.bela @obdk.hu A JOGVÉDELMI KÉPVISELŐ AZ ORSZÁGOS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI, GYERMEKJOGI ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT MUNKATÁRSA, AZ INTÉZMÉNYTŐL FÜGGETLEN SZEMÉLY A fenti elérhetőségek sikertelensége esetén az OBDK zöldszáma hívható: 06/80/620-055 On affairs of patients’ rights foreign language patients should contact the following phone number: +36/20/4899-614 Patienten vom Ausland können Informationen über Patientenrechte-Fragen an der Telephonnummer +36/20/4899-614 erhalten.
28
FENNTARTÓ ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM SZABÁLYZATA A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben érdekképviseleti fórumot kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum (a továbbiakban Fórum) az intézményi jogviszonyban állók és az ellátottak jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, amely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Érdekképviseleti Fórum feladata: • előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, • megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve az intézményi jogviszony keletkezésével, megszűnésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez a telephelyvezető felé, • tájékoztatást kérhet a telephelyvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, • intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó területileg illetékes kirendeltsége felé, valamint más hatáskörrel és illetékességgel szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. • a Fórum létrehozását a székhelyen, illetve telephelyenként is biztosítani kell. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: Választás alapján az intézményi ellátást igénylők közül 2 fő Választás alapján az ellátottak törvényes képviselői közül 1 fő Választás alapján az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő Kijelölés alapján az intézményt fenntartó szervezet képviseletében 1 fő Összesen: 5 fő. A fenntartó az intézményben működő Fórumba, egyedi döntéssel delegálja tagjait. A fenntartói delegáltak a területi kirendeltség kormánytisztviselői közül kerülnek ki, esetenként azonban a Főigazgatóság is delegálhat tagot. A delegálás a területi kirendeltség igazgatójának, illetve a Főigazgatónak a hatáskörébe tartozik. A fenntartó delegálásához a delegált személy írásbeli hozzájárulása szükséges. A fórum választott tagokból áll. A fenntartói képviseleten kívül a tagok választását az intézmény vezetője köteles megszervezni az alábbiak szerint: - az ellátást igénybevevők közül a választás lakógyűlésen, illetve otthongyűlésen történik, - a hozzátartozók, a törvényes képviselők, tagjukat az intézményvezető által összehívott értekezleten választják meg, a gyermekvédelmi gondoskodásban élők szülei, vagy más törvényes képviselői közül az intézményvezető
29
felkérése alapján történik a választás, - az alkalmazottak képviselőjüket munkatársi értekezleten választják. A Fórum tagjait a választásra jogosultak határozatlan időre, titkos szavazással választják. a választás akkor érvényes, ha azon a jogosultak legalább kétharmada részt vesz. Jelöltet a választást megelőző 5. napig írásban lehet állítani. Egy választásra jogosult legfeljebb 3 jelöltre tehet ajánlást. Jelölt az lesz, aki legalább 1 ajánlást kapott. a jelölést kapott személyek indulhatnak a választáson. Szavazategyenlőség esetén – amennyiben e szavazategyenlőség az eredményes választás gátja – az egyenlő szavazatot kapott jogosultak között ismételt választást kell tartani. A Fórum alakuló ülését a választásokat követő 15 napon belül meg kell tartani. az üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Ha a Fórum képviselőjének tagsági viszonya bármilyen okból megszűnik, helyére 60 napon belül új tagot kell választani. A Fórumban való tagság megszűnik: a) a tag lemondásával, halálával, intézményi jogviszonyának, közalkalmazotti jogviszonyának, illetve a fenntartónál a kormánytisztviselői jogviszonyának megszűnésével, b) a tag visszahívásával, c) annak az ellátottnak a halálával, vagy intézményi jogviszonyának megszűnésével, akire tekintettel az illető szülő (törvényes képviselő) a Fórum tagja volt. A tagot a választásra jogosultak visszahívhatják, amennyiben a Fórum ülésein, munkájában rendszeresen nem vesz részt, illetve, ha az őt megválasztók érdekeit nem megfelelően képviseli. A visszahívásra a választásra vonatkozó szabályok irányadóak. A Fórum tagjai nyílt szavazással önmaguk közül elnököt választanak. Az elnök a tagok egyharmadának írásbeli kezdeményezése, illetve a beterjesztett panasz esetén, a kezdeményezés, illetve a panasz kézhezvételét követő 5 napon belül a kézhezvételtől számított legalább 8. napra köteles a Fórum ülését összehívni. Az ülés a tagok kétharmadának jelenléte esetén határozatképes. A Fórum határozatait szavazás alapján, egyszerű többséggel hozza. Bármely tag indítványára kötelező a titkos szavazás elrendelése. A Fórum üléseit az intézmény székhelyén, vagy telephelyén tartja. Szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik. A Fórum tagjainak névsorát és elérhetőségét az intézményben jól látható helyen kell kifüggeszteni. Mind a szociális intézményekben, mind pedig a gyermekvédelmi intézményekben működő Fórum – ezen utasítás figyelembevételével – az ügyrendjét, működésének részletes szabályait maga határozza meg.
30
