Komárom-Esztergom megye ár- és belvíz helyzete, művek állapota az éves bejárások tükrében
Előterjesztő: ÉDUKÖVIZIG 1. Jogszabályi háttér: A 2010. évben alkotott vagy módosított fontosabb jogszabályok az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatosan: 11/2010 KVVM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjéről 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről 2. Vízkárelhárítási létesítmények ismertetése 2.1. Árvízvédelmi művek Komárom-Esztergom megye területén két árvédelmi öblözet (a Komárom-Almásfüzitői és a Tát-Esztergomi) található. A mértékadó árvízszinthez tartozó veszélyeztetett területe összesen 44 km2. A Komárom-almásfüzitői és Esztergomi védvonalak összes hossza 22,5 km. A védvonalak között magas parti szakaszok vannak, magasságuk legalább a mértékadó árvízszint felett van. A megyében 73 település valamilyen mértékben érintett az árvízvédekezés, belvízvédekezés vagy helyi vízkárelhárítás kapcsán. 01.01. Esztergomi árvízvédelmi szakasz Duna jobb parti védvonal egyrészt Esztergom belvárosát védi melynek hossza 3.363 fm (Esztergomi gátőrjárás), másrészt a megépült Tokod-Tát elkerülő úthoz tartozó 4.974 fm (Táti gátőrjárás), összesen 8.134 fm A védvonalon kívül érintett települések: Nyergesújfalu, Tokod, Pilismarót, Dömös, valamint Esztergom Prímás sziget. Az árvédelmi töltés magasságilag biztonsággal megfelelő, de keresztmetszeti és altalajhiányos szakaszai vannak. Árvízvédelmi szempontból megfelelő az Esztergomi gátőrjáráson 1.346 m hosszú vegyes szerkezetű védvonal, a 2017 m hosszú töltésben keresztmetszeti és altalaj hiányok vannak. A táti védvonal I. ütemben elkészült szakasza az előírás szerint kiépített, de a patakok visszatöltésezésének hiányában, jelenleg még ideiglenes védművek építésére is szükség van. A védvonalak megépítése KEOP projekt keretében fog megvalósulni. 01.02. Komárom-Almásfüzitői árvízvédelmi szakasz A megye másik árvízvédelmi vonala Almásfüzitő keleti oldalán indul és Komáromban a koppánymonostori magas partig tart, 14 283 m hosszban, melyből árvízvédelmi földtöltés 6494 m, árvízvédelmi fal 479 m, magas part 2680 m és vasúti töltés 4630 m.
A védvonal tulajdonjogilag, kiépítettségét tekintve és szerkezetileg is vegyes képet mutat (árvédelmi fal, töltés, magas part, vegyes szerkezet). A legkritikusabb szakasz a 7+520 – 12+150 tkm közötti vasúti védvonal, mely magasságilag sem kiépített. Árvízvédelmi szempontból a védvonalból 4231 m megfelelő. A III. fokú árvízvédelmi készültségi szintnél a töltés olyan terhelést kap, hogy várható a vasúti közlekedés korlátozása. 2.2. Belvízvédelmi művek 01.02. Szőny – Füzitői belvízvédelmi szakasz Komárom-Esztergom megye területén a domborzati jelleg miatt egy belvízvédelmi szakasz található a 01.02. számú, amely a Szőny-Füzitői csatorna völgyelete kb. 2000 ha kiterjedésben. A belvízvédelmi szakaszhoz tartozik 15,7 km hosszú belvízcsatorna, 4 db szivattyúállás 1 db műtárgy. A Szőny-Füzitői belvízcsatorna teljes hossza 13,08 km, az alsó 11,9 km kezelője az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a fennmaradó felső szakasza (1,18 km) kezelője a Komárom Polgármesteri Hivatal. A szakaszhoz tartozik még a Dunaalmási belvízcsatorna, mely teljes (3,8 km) hosszban Igazgatóságunk kezelésében van. A belvízcsatorna felújítása a BNV munkálatainak befejezésével, illetve a rehabilitációs keretek megszűnésével elmaradt, felújítása a „Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitáció” című projektben fog megvalósulni. A belvízvédelmi szakaszon tározó nincs, így vízvisszatartásra csak a meder szolgál. A SzőnyFüzitői és a 10 sz. főközlekedési út találkozásánál árvízvédelmi zsilip és szivattyúállás épült (1961-ben) a Duna visszaduzzasztó hatásának kivédésére és a belvizek átemelésére. Együttes ár-és belvízvédekezésnél a vizek átemelése erről és másik 3 db szivattyúállásról történik mobil szivattyúegységgel. A szivattyúállások és műtárgyak állapota megfelelő, funkciójukat ellátják. Dombvidéki vízfolyások A megye többi részein a vízkárokat nem a belvíz, hanem a dombvidéki vízfolyások nagyvizei, vagy a vízfolyásokon visszaható Dunai nagyvizek okozzák. Komárom-Esztergom megyében 143,4 km kizárólagos állami tulajdonú és 35,8 km nem kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás, 28 db műtárgy és 3 db mederőr telep van Igazgatóságunk vagyonkezelésében. A többi vízfolyás ún. közcélú társulati, Megyei FVM. illetve önkormányzati kezelésű meder. A megye területén a Komáromi és a Gerecse-Pilis Vízi Társulat működik, amelyek lefedik a teljes vízgyűjtőt. 3. Árvíz-, belvíz- és preventív védekezés, valamint helyi vízkárelhárítás 2010. évben 3.1. Árvízvédekezés Ebben az évben a Komárom-Almásfüzitői és Tát-Esztergomi védvonalakon júniusban vonult le III. fokú készültség elrendelését igénylő árhullám. Az esztergomi védvonalon a fontosabb beavatkozások a műtárgyak lezárása, és a Kis-Duna sétány platánfasor gyökereinél jelentkező szivárgások ellen homokzsákos kazetták építésére került sor.
2
Tát község védelmére kiépített ideiglenes védvonalak fóliázását, szükséges helyeken bordás megtámasztását végeztük el, valamint felmérés szerinti helyeken további ideiglenes védművek és áttöltések kerültek kiépítésre. A nagymértékű csapadékból származó háttérvizek elvezetésére mind a Mogyorósbányai és Tokodaltárói zsilipeknél, mind a 117 sz. út és árvízvédelmi töltés talpárkánál mobil szivattyúk működtetése vált szükségessé. Az árhullám elöntötte a Tát-esztergomi közutat, amelyet a kezelő lezárt, valamint megközelítette az Esztergom-dorogi közutat. A Komárom-Almásfüzitői védvonalon a zsilipek zárására került sor. A nagymennyiségű csapadék hatására a Szőny-füzitői csatorna zsilipjénél szivattatyúzás vált szükségessé. A Duna tetőző vízszintjére vonatkozó előrejelzés szükségessé tette a komárom-szőny közötti vasúti szakasz töltésének homokzsákos nyúlgáttal történő magasítását, amely kiépítéséhez ~200 fő honvédségi erő igénybevételére is szükség volt. A komáromi pályaudvaron az árvíz alatt a mentett oldali csapadékvíz hálózattal kapcsolatban zavarosodást és talajroskadás jelentkezett, illetve a teherpályaudvarnál az árhullámot követően nagyméretű üregek feltárására került sor. Mindkét szakaszon természetesen értesítettük az érintett külső szervezeteket, önkormányzatokat, igény esetén műszaki segítséget nyújtottunk. Az Által- éren a torkolati műtárgy felett a jobb parton a depónia építésére került sor vízoldali fóliaterítéssel. Ugyanitt a bal parti, meglévő depónia magasítása kétsoros homokzsákkal készült el. Megépült a Süttő-Neszmély között a 10 sz. fk. úton a homokzsákos bevédés. A Közútkezelő Közhasznú társaság a 10-es számú főközlekedési úton félpályás lezárást és jelzőlámpás forgalomirányítást épített ki. A Fényes árvízkapu homokzsákos magasítását kellett végrehajtani. 3.2. Belvízvédelem A 01.02. sz. Szőny-Füzitői belvízvédelmi szakaszon 2010-ben háromszor került sor belvízvédekezésre. A belvízhelyzet kialakulásának okai: 2010. május 15-18, majd május 31. és június 4. között két, rendkívül sok csapadékot adó mérsékeltövi ciklon tartózkodott Magyarország felett. A statisztikák szerint körülbelül 10 évente egyszer fordul elő ilyen jellegű időjárási képződmény hazánk térségében, ezek a ciklonok viszont mindössze két héttel egymást követően érkeztek térségünk fölé. Mindkét légköri képződmény jelentős mennyiségű csapadékhullással járt, a második előzményeként pedig május utolsó hetében nedves, labilis légtömeg tartózkodott térségünk felett és heves, hosszú ideig fennmaradó, nagykiterjedésű zivatarokat okozva, amelyek ugyancsak sok csapadékot eredményeztek. A második ciklon csapadékrendszere két hullámban érkezett, az első csapadékos periódus május 31 és június 2 között zajlott le, majd a második hullám június 3-4 napokon érte el térségünket, ez utóbbi azonban inkább már csak az északkeleti vízgyűjtőkön adott további nagy mennyiségű csapadékot.
3
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csapadékmérő állomásain a két ciklonból, valamint a köztük kialakult zivataros periódusból hullott csapadékokat az 1. és 2. táblázat tartalmazza.
Tata Piliscsév Bajna B.szombathely
V.15. 51,5 57,0 48,0 69,5
V.16. 33,8 25,9 18,8 51,0
V.17. 10,5 9,4 4,7 29,6
V.24. 13,0 ----
V.25. 10,2 ----
V.26. 2,7 ----
V.27. 10,0 ----
V.28. 0,0 ----
Össz. 131,7 92,3 71,5 150,1
1. táblázat: Az Igazgatóság állomásain mért csapadék értékek az első ciklon időszakában,és az azt követő zivatarosidőszakban, mm-ben kifejezve.
Tata Piliscsév Bajna Bakonyszombathely
V.30. 4,3 --25,6
V.31. 21,0 22,0 17,5 18,6
VI.1. 45,0 41,4 25,2 32,1
VI.2. 10,2 ----
VI.3. 21,8 --20,9
VI.4. 0,5 ----
Összesen 102,8 63,4 42,7 97,2
2. táblázat: Az Igazgatóság állomásain mért csapadék értékek a második ciklon időszakban, mm-ben kifejezve. A csapadékos idő hatására jelentős árhullámok alakultak ki a Komárom-Esztergom megyei kisvízfolyásokon és a belvízcsatornák vízszintjei megemelkedtek. Az első védekezés 2010. június 02-án 08:00 órától 2010. június 02-án 18:00-ig I. fokú készültségi fokozatban, ezt követően II. fokú készültségi fokozatban 2010. június 14-én 18:00 óráig tartott. A Dunán kialakult árhullám hatásáraz első védekezésnél a Szőny-Füzitői belvízcsatorna kettős zsilipjét zárni kellett. A zsilip zárásának következtében a belvízcsatorna gravitációs vízkivezetésének lehetősége megszűnt, ezért a védekezés során a Szőny-Füzítői belvízcsatorna kettős zsilipjére 2 db körös 500-as mobil szivattyú került telepítésre és üzemeltetésre. A víz folyamatos után pótlódása a vízgyűjtő jelentősebb vízfolyásairól is érkezett ( Kocs-Mocsai vf., Naszály-Grébicsi vf., Szőny-Mocsai vf., Szila-völgyi vf.) mely megemelte a belvízcsatorna vízszintjét, s ennek következtében Komárom város csapadék vizeit nem tudta kellő mértékben fogadni.
4
A védelmi szakaszhoz tartozó Dunaalmási belvízcsatorna melletti területeken az üzemi csatornákról érkező vizet a belvízcsatorna magas vízállása miatt nem tudta fogadni, ezért a Fényes patak felöli végére 1 db MHB 300-as mobil szivattyút helyeztünk ki és üzemeltettünk a belvizek csökkentése érdekében. Ezt követően (második) a területen ismét lehullott csapadék hatására 2010. június 18-án 12:00 órától június 24-én 12:00 óráig II. fokú készültség volt érvényben. A védekezés során a Dunaalmási belvízcsatorna Fényes patak felöli részére újólag 1 db MHB 300-as mobil szivattyút helyeztünk ki és üzemeltettünk. A szivattyúzás folyamatossága és hatékonysága érdekében a Dunaalmási belvízcsatorna Fényes-pataki végén 15 m hosszban a meder iszapolására került sor. A harmadik védekezés 2010. október 20-án 8:00 órától október 25-én 14:00 óráig tartott, II. fokú készültség volt érvényben. A védekezés szintén a Dunaalmási belvízcsatornát érintette. 3.3. Helyi vízkárelhárítás A helyi vízkárhelyzet kialakulását a belvízvédekezésben részletesen taglalt hidrometeorológiai helyzet okozta. A rendkívüli nagycsapadékokból származó árhullámok veszélyeztették a megye településeit, kül- és belterületeit. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Tatai szakaszmérnökségének működési területén két alkalommal volt elrendelve helyi vízkárelhárítási készültség, 2010. május 16. – május 23. között, illetve 2010. május 30. – június 8. között az alábbiak szerint: Az első védekezésnél (május 16. – május 23. ) az alábbi védelmi fokozatok voltak elrendelve: -
2010. május 16. 6:00. I. fokú helyi vízkárelhárítási készültség elrendelése 2010. május 16. 18:00. II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség elrendelése 2010. május 17. 18:00. III. fokú helyi vízkárelhárítási készültség elrendelése az Általér vízgyűjtőjén 2010. május 21. 6:00. II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség I. fokúra mérséklése az Által-ér vízgyűjtő kivételével 2010. május 21. 18:00. I. fokú helyi vízkárelhárítási megszüntetése, az Által-ér vízgyűjtőn a III. fok II. fokra mérséklése 2010. május 23. 6:00. II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség I. fokúra mérséklése az Által-ér vízgyűjtőn. 2010. május 23. 18:00. I. fokú helyi vízkárelhárítási megszüntetése az Által-ér vízgyűjtőn
Az Igazgatóság az alábbi önkormányzatoknál nyújtott segítséget a védekezésben: Cuhai Bakony-éren: Bakonybánk, Bana Concó patakon: Nagyigmánd, Tárkány, Ács Által-éren: Bokod, Környe, Tatabánya és Tata Továbbá: Esztergom, Dömös, Pilismarót, Süttő, Leányvár
5
A második védekezésnél (május 30. – június 8.) az alábbi védelmi fokozatok voltak elrendelve: -
2010. május 30. 18:00 II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség elrendelése 2010. június 8. 06:00 II. fokú helyi vízkárelhárítási készültség megszüntetése
A védekezés során 2010. május 30-tól a lehullott csapadék miatt az érintett önkormányzatok kérték, hogy védekezési feladatainak ellátásához az Igazgatóság nyújtson szakmai segítséget. Bakonybánk, Bana, Nagyszentjános, Tárkány, Nagyigmánd, Ács, Tata, Tatabánya, Tát, Nyergesújfalu, Héreg, Tardos, Süttő, Leányvár településeken adtunk műszaki beavatkozásra javaslatot, ill. biztosítottunk műszaki irányítást. A fenti időszakban a vízfolyásokon levonult egymást követő árhullámok igen nagy kárt okoztak, a medrek partjait több helyen megbontotta, erodálta, megrongálta, s az iszapot a mederben lerakta. Igazgatóságunk a vagyonkezelésében lévő medreket helyreállítási forrásból kívánja visszaállítani a korábbi állapotba. 3.4. Vízminőségi kárelhárítás Komárom-Esztergom megye területén előforduló káresemények: Bejelentett és kivizsgált káresemények
2009
2010 ( nov.5-ig)
ÉDUKÖVIZIG összesen
77
81
Komárom-Esztergom megye
25
26
Elrendelt vízminőségi kárelhárítási fokozatok száma: - 1 alkalommal. Árvízi helyzet következtében fellépő vízminőségi veszélyeztetés miatt I. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség 2010.06.05- 06.09-ig. Az elrendelt készültség keretében fokozott figyelőszolgálat ellátása, nagyobb mennyiségű partra sodródott uszadék, szerves hulladék összegyűjtése és ártalmatlanítatása történt. Komárom -Esztergom megye területén bejelentett, kivizsgált káresemények a szennyezés jellege szerint: Dunát ért olajszennyezés (hajó olajos fenékvíz) 8 esetben Egyéb hajózási esemény, de szennyezés nem történt 4 esetben Kisvízfolyásokon olajszennyezés 2 esetben Illegális hulladéklerakás 1 esetben Habosodás, víz elszíneződése 3 esetben Levegőszennyezés 2 esetben Talaj olajszennyezése 2 esetben Árvízi helyzet miatt kialakult kedvezőtlen vízminőségi állapot 1 esetben Halpusztulás, halpipálás 2 esetben Baleset, de nincs vízszennyezés 1 esetben ----------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 26 eset
6
A 2010. október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap kiömlés kapcsán Komárom-Esztergom megyére nem lett elrendelve vízminőségi kárelhárítási készültség, de a szennyezés hatásainak vizsgálatára a Duna vízminőségének mérését végezte az ÉDUKTVF és a komáromi vízmű (VÍZ-ÁK) A Duna Komárom-Esztergom közötti szakaszán a szennyezés levonulásának időszakában minimális mennyiségű ( ~ 120 kg) apró haltetem összegyűjtése és ártalmatlanítása történt. A vörösiszap szennyezés hatásainak vizsgálata során – a komáromi mérési pontnál - összehasonlító adatelemzést végeztünk, amely során megállapítható, hogy a Duna pH érteke a szenynyezés levonulása során a 2005-2010 közötti időszak adataihoz képest mindössze 2 órás időtartamra ( 2010.10.08-án ) haladta meg az 5 éves maximum értéket (8,54). 4. A védművek és vízfolyások 2010. évi állapota, helyzetértékelése őszi felülvizsgálatok tükrében 4.1. Árvízvédelmi művek A védművek rendszeres őszi felülvizsgálatát 2010. október 20-án tartottuk a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően. A megyében lévő árvízvédelmi fővédvonalak egyben határmenti árvízvédelmi rendszerbe tartoznak, így a felülvizsgálaton a Szlovák Vízügyi szervezet képviselői is részt vettek. Jelen volt a felülvizsgálaton a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Megyei Védelmi Bizottság, Esztergom és Komárom város önkormányzatának munkatársai is. A megye területén lévő védművek állapota a 2010-ben végzett fenntartási munkák után kielégítő, kaszáltsága, töltéskorona karbantartottsága, járhatósága megfelelő. A füves területek fenntartásánál előnyként jelentkezik a kaszáló/legelő iránti kereslet újbóli megnövekedése, növekvő problémát jelent a forráshiány miatt a kőburkolatok fokozatos állapotromlása. További problémát jelent az árvízvédelmi műveknél tapasztalt lopások, rongálások. A töltésen a gyeptakaró kétszeri kaszálása megtörtént, a burkolt rézsű műszaki állapota megfelelő. A védvonalakban lévő műtárgyak felülvizsgálatát az Igazgatóság elvégezte. Vizsgálati eredmények értelmében: - Megszüntetendő a 0+347 tkm Malom utcai, 0+233 tkm Liszt Ferenc utcai gravitációs bevezetés (Esztergom), MÁV vízkivételi zsilip (Komárom), és a Dunaalmási zsilip (védvonalon kívül) - Megfigyelés alatt tartandó Lázár utcai csapadékvíz átvezetés (Esztergom) és a Timfölgyári vízkivétel (Almásfüzitő)
A 2010. évben az alábbi helyeken elvégzett helyreállítási munkák történtek: - Esztergomi védvonal, csapadékvíz vezeték aknájának betonfala alatti anyagbemosódás és a körülötte keletkezett kráter feltárása és helyreállítása - Esztergomi védvonal, vasbeton árvízvédelmi fal törése és elmozdulása, a védvonal vízoldalán lévő rézsűburkolat javítása - Esztergomi védvonal, vízoldalon lévő rézsűburkolat javítása - Szőny-Füzitői belvízcsatorna torkolati zsilip, zsilipkapu javítása, csurgás megszűntetése - Almásfüzítői szivattyúállás szivattyú szívó ill. nyomóvezetékhez csatlakozó gumigyűrűk cseréje - Komáromi ékelt kőburkolat kimosódásának javítása.
7
További helyreállítási feladatok több helyen a burkolatok kiüregelődéseinek javítása, lábazati kőszórás helyreállítása, valamint Esztergomban a burkolt vízoldali rézsűlábnál kilépő források drénezése forrásfoglalat készítése. A védvonalak nem mindenhol felelnek meg a kiépítettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezért fejlesztésük szükséges. A keletkezett rongálódások ill. a parti sávban észlelt káros jelenségek feltáratlansága veszélyeztetik a védművek állékonyságát, nehezítik a mentett oldali jelenségek pontos meghatározását és a káros jelenségek kivédését. 4.2. Vízrendezési művek 4.2.1. Belvízcsatornák A Szőny-Füzitői belvízcsatorna állami tulajdonú és kezelésű szakasza jó karba helyezésre került 1998-2001 között. A munkák finanszírozása a Bős-Nagymarosi vízlépcső elhagyása miatti rehabilitációs munkák keretében történt. Az állami kezelésű szakaszt Igazgatásunk a szinten tartás érdekében ez évben egyszer kaszálja. Ugyanakkor a Dunaalmási belvízcsatorna fenntartására a keretek nem adtak lehetőséget. 4.2.2. Vízfolyások 2010. évben Igazgatóságunk által kezelt 179 km dombvidéki vízfolyáshosszból 17,39 km-t tudott egyszer kaszálni, a kétszer kaszált hossz 17,13 km volt. 2010. évben Igazgatóságunk június-július hónapokban a közmunkaprogramban nyert támogatást. Ez javította a fenntartottsági állapotokat, mivel az elnyert összeggel plusz vízfolyás hoszszakat tudtunk kaszálni és cserjeirtást végezni. Megállapítható, hogy jelen helyzetben a rendelkezésünkre álló gazdasági, pénzügyi források elmaradnak a minimális fenntartáshoz szükséges igényszinttől. Az „Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja” című projekt keretében végzett munkák azonban nagy előrelépést fognak jelenteni a térség vízfolyásainak levezető képességében.
8
