Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzés Levelező tagozat Német szakirány
ÖKOLOGISCHE UTOPIEN, A FENNTARTHATÓ VÁROS
Készítette: Aratóné Könyv Ágnes Zsófia
Budapest, 2011
1. TARTALOMJEGYZÉK
1.
TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 2
2.
BEVEZETÉS ................................................................................................................... 3
3.
FORDÍTÁS NÉMETRŐL MAGYAR NYELVRE ......................................................... 4 3.1. Német nyelvű forrásszöveg ........................................................................................... 4 3.2. Magyar nyelvű célszöveg ............................................................................................. 9
4.
FORDÍTÁS MAGYAR RÓL NÉMET NYELVRE ...................................................... 14 4.1. Magyar nyelvű forrásszöveg ....................................................................................... 14 4.2. Német nyelvű célszöveg ............................................................................................. 17
5.
ÁTVÁLTÁSI SAJÁTOSSÁGOK ................................................................................. 20 5.1. Átváltási sajátosságok az Ökologische Utopien - Die Stadt erscheint im Anthropozän c. cikk fordításában ............................................................................................................ 20 5.1.1. Példák a lexikai átváltási műveletekre ................................................................. 20 5.1.2. Példák a grammatikai átváltási műveletekre ........................................................ 24 5.2. Átváltási sajátosságok a Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire c. cikk fordításában ........................................................................................................................ 26 5.2.1. Példák a lexikai átváltási műveletekre ................................................................. 26 5.2.2. Példák a grammatikai átváltási műveletekre ........................................................ 31
6.
SZÓJEGYZÉK .............................................................................................................. 33 6.1. Szójegyzék az „Ökologische Utopien - Die Stadt erscheint im Anthropozän“ c. cikkhez ............................................................................................................................... 33 6.2. Szójegyzék a „Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire” c. cikkhez .............. 34
7.
FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................................... 35
2
2. BEVEZETÉS Szakdolgozatom témaköréül aktuális, jelenleg is alakuló kérdést választotta. Mindkét cikk a jövő, és ezen belül a városok sorsát elemzi. Sorrendben az első szövegem a Joachim Müller-Jung tollából származó, 2010. november 25.-én a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes oldalán „Ökologische Utopien - Die Stadt erscheint im Anthropozän” (Ökológiai utópiák - A város az antropocénben jelenik meg) cím alatt publikált német forrásnyelvű cikk. Kiinduló pontja a Jövő Városa, ahonnan virtuóz újságírói fordulatokkal a klímapolitikán, a társadalom civilizációs átszervezésén és a Vatikán szerepén keresztül az új gondolkodók elméleteit és a modern technika eszközeit felsorakoztatva, a Siemens AG nevét különösen kiemelve végül egyfajta keserédes optimizmussal zárul. A lendületes, igen képies szöveget a magyar nyelvű forrásszöveg követi, mely a gazdasag.hu internetes oldalon jelent meg 2011. június 16.-án „Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire” címmel. A cikk épp egy Siemens konferenciáról számol be, és a jelen munkámban elé szerkesztett nagy ívű gondolatokat követően jóval realisztikusabb, kézzel fogható pillanatát ragadja meg annak a folyamatnak, mely az utópisták, a kutatók, a politikusok, városfejlesztők és üzletemberek reményei szerint és munkája támogatásával egyaránt a Jövő Városa megszületésével zárulhat majd. Bár a két cikk születése között közel hét hónap telt el, mégis olyan, mintha közvetlenül egymás kiegészítése képpen íródtak volna. Hiánypótlónak számítanak terminológiájukban és tematikájukban is. Terminológiájukban, mivel munkájukban az írók, de különösen a német cikk írója nem csak a zsurnalisztikai stílussal szemben támasztott elvárásoknak, a közérthető, csattanós, fordulatokban és képekben gazdag csodavilág megteremtésének, hanem nyelvművelő és nyelvújító feladatuknak is eleget tesz. A szövegek a modern szakkifejezések mellett újfajta, izgalmas grammatikai és lexikális fordulatokat tartalmaznak, melyek egytől egyik megfűszerezik a fordító munkáját, az átváltási műveletek során pedig értékes tapasztalatokkal gazdagítanak. Hiánypótlók tematikájukban is a laikus olvasó számára, aki eddig munkája vagy érdeklődési köre révén nem tájékozódott a jelenkor ökopolitikai és ökotechnológiai folyamatairól, és most átfogó, összetett képet kaphat professzionális fogyasztóként betölthető szerepéről, illetve arról a fenntartható városról, amelynek talán ő is hamarosan a lakójává válik. 3
3. FORDÍTÁS NÉMETRŐL MAGYAR NYELVRE
3.1. Német nyelvű forrásszöveg
Ökologische Utopien - Die Stadt erscheint im Anthropozän1 Es gibt sie wieder, die ökologischen Utopien: Mitten in der Krise der Klimapolitik propagieren Wissenschaftler das gemeinschaftliche Handeln auf überschaubarem Terrain. Das nachhaltige, kohlenstoffneutrale Leben wird ein urbanes sein. Von Joachim Müller-Jung 25.11.2010 2010-11-25T15:07:24+0100 1. Abkehr vom apokalyptischen Denken: Das Masdar Institute of Science and Technology in Abu Dhabi © dapd
„Morgenstadt“ – so heißt die deutsche Antwort auf den globalen Klimawandel. Eine sehr grüne und zugleich technophile Vision. Die Geschichte beginnt im Originalton so: „Die Emissionsuhr am Rathaus von Morgenstadt zeigt seit bald 30 Jahren an, welchen Ausstoß an Kohlendioxid jeder Einwohner im Jahr statistisch betrachtet zu verantworten hat. Auf ihrer Homepage zeichnet die Stadt seit mehr als einer Generation ihren ökologischen Fußabdruck detailgetreu nach.“ So lauten die ersten beiden Sätze einer Erzählung über die durchschnittliche kohlendioxidneutrale, energieeffiziente und klimaangepasste „Bestandsstadt“ irgendwann zwischen 2030 und 2050 (siehe Eine Antwort auf den Klimawandel: Morgenstadt). Ein grüner Traum – geträumt und aufgeschrieben in einem Land, in dem das ökologische Weltgewissen schon seit geraumer Zeit einen sicheren Hafen gefunden hat und in dem grüne Lebensentwürfe nun plötzlich sogar mehrheitsfähig zu werden versprechen. 1
Forrás: http://www.faz.net/aktuell/feuilleton/debatten/oekologische-utopien-die-stadt-erscheint-im-
anthropozaen-1641406.html
4
Wir lesen in dieser Erzählung aus der Zukunft von Bewohnern, die in Nullenergiehäusern leben und zu „Prosumern“ geworden sind, das heißt längst nicht mehr nur Energie konsumieren, sondern im großen Maßstab selbst produzieren. Eine Stadt von ökologischen Superhelden. Seitenlang geht das so in dieser utopischen Erzählung. Das Besondere daran ist nicht etwa die grüne Hightech-Phantasie. Eher schon die bemerkenswert jargonarme, gelegentlich sogar literarische Prosa. Denn die Geschichte stammt direkt aus dem Bundesforschungsministerium. Bundesministerin Schavan hat die Erzählung zusammen mit Fraunhofer-Präsident Bullinger in Auftrag gegeben; formuliert und erdacht wurde sie von neunzehn deutschen Ingenieuren und Techniktheoretikern. 2. Abkehr vom apokalyptischen Denken: Das Masdar Institute of Science and Technology in Abu Dhabi © AP
Klimapolitik ist Wirtschaftspolitik Ein altes hochkomplexes Thema, verpackt in einer ungewohnten unterkomplexen Sprache. Kurz vor dem Klimagipfel von Cancun holt das Ministerium die Utopie jetzt aus seinen Schubladen. Kaum etwas ist in den vergangenen Monaten so grau geworden wie die grüne Weltinnenpolitik, die sich noch vor Jahresfrist die Kontrolle des globalen Klimas auf ihre Fahnen geschrieben hatte. Die grüne Galionsfigur des Klimagipfels von Kopenhagen, Connie Hedegard, die dort von Chinas und Amerikas Delegierten an der Nase herumgeführt wurde, versucht heute als Klimakommissarin in Brüssel zu retten, was auf großer Bühne noch zu retten ist. Und sie tut es immer wieder mit einem Satz, der zu einem Mantra der Weltrettungsdiplomatie geworden ist: „Ändert die Story. Erzählt positive Geschichten.“ Also werden auf den einschlägigen Veranstaltungen immer seltener der Weltuntergang und finanzielle Ökoopfer beschworen, werden lieber Entwürfe für eine moderne zukunftsfähige Welt ausgemalt. „Leben in einer kohlenstoffarmen Gesellschaft“ hieß so eine Konferenz in Brüssel, auf der vor wenigen Tagen auch der Klimaberater der Bundesregierung und des EU-Kommissionspräsidenten, Hans Joachim Schellnhuber, nach „konstruktiven Geschichten“ suchte.
5
In der Klimapolitik, so geht die Moral dieser Geschichten, geht es nicht nur um den alles bedrohenden Klimawandel. Nein, Klimapolitikwandel bedeute auch nachhaltiges Wachstum, Schutz der Ressourcen, Innovation, eine saubere Zukunft, Energiesicherheit, Jobs – kein rhetorisches Werkzeug aus den Großwerkstätten der politischen Wahlkämpfer bleibt ungenutzt, um die Vorstellung von einer heilen Welt am Leben zu erhalten. Einer der führenden Köpfe im Weltklimarat und einer von Schellnhubers engsten Vertrauten, der Potsdamer Ökonom Otmar Edenhofer, hat diese Entwicklung in einem Interview mit der „Neuen Zürcher Zeitung am Sonntag“ auf einen Punkt gebracht. Klimapolitik habe mittlerweile nichts mehr mit Umweltschutz zu tun, da gehe es um harte Wirtschaftspolitik: „Man muss klar sagen: Wir verteilen durch die Klimapolitik de facto das Weltvermögen um.“ Wenn solche Sätze fallen und Begriffe wie industrielle „Transformation“, „Dekarbonisierung der Wirtschaft“ und gesellschaftlicher „Umbau“, sind die schärfsten Kritiker schnell zur Stelle, um die grünen Visionen als geostrategische Verschwörung und als Begründung für eine globale Enteignungswelle zu attackieren. Eine grünalternative Runderneuerung Dabei wird auch in konservativen Kreisen längst kein Hehl mehr daraus gemacht, dass es genau darum geht: um eine zivilisatorische Neuausrichtung der Gesellschaft mit allem ökopolitischen Drum und Dran. Das Bundesforschungsministerium hat in einem Begleitkommentar zur „Morgenstadt“-Utopie die wünschenswerte „Herausbildung nachhaltiger Lebensformen“ mit einem neudeutschen Begriff verklausuliert: „Selbst wenn der zunehmend populäre Lifestyle of Health and Sustainability (LOHAS) eitel erscheinen mag und momentan nur bestimmten Einkommensgruppen in vorwiegend bürgerlichen Kulturen und Subkulturen zugänglich ist, so verstärkt er über einen Schaufenstereffekt doch das ohnehin wachsende Umweltbewusstsein der Gesamtbevölkerung.“ Hier ist er wieder, der ökologische Positivismus, der momentan die Runde macht. Kämpferisch auf die Spitze getrieben wird diese idealisierte Perspektive in der Schrift des Berliner Journalisten Christian Schwägerl. Sein Buch mit dem Titel „Menschenzeit“ (Riemann Verlag) greift eine These des italienischen Geologen Antonio Stoppani aus dem neunzehnten Jahrhundert auf, der schon damals die Menschheit als „neue irdische Kraft“ bezeichnete und von einer „anthropozooischen Zeit“ gesprochen hatte. Das Anthropozän, übersetzt und von Schwägerl am Ende weniger 6
apokalyptisch gedeutet denn als die Epoche der längst fälligen Generalrenovierung unserer sündhaften Konsumentenseelen, erscheint plötzlich als die Chance für den großen gesellschaftlichen Aufbruch: „Nicht nur unsinnig ist es, sondern gefährlich, die Erde vom Weltuntergang her zu denken“, schreibt Schwägerl. Sein „Weltaufgang“ hat erst begonnen. Damit interpretiert er die jüngste Geschichte des Nobelpreisträgers Paul J. Crutzen ganz neu, der seit einigen Jahren die geologische Epoche des Anthropozäns in der wissenschaftlichen Moderne zu etablieren versucht und damit vor allem die krisenhaften Veränderungen des Klimas und der Chemie- und Geosphäre im Blick hat. Schwägerl entwickelt daraus eine atemberaubende planetare Vision – ein grünes, gerechtes Utopia, in dem die Überfischung, der Artenschwund, die Verwüstung, die Hungersnöte, ja einfach alles Selbstverschuldete und Sündhafte aus Menschenhand durch den schieren Willen vor allem der jungen Generation abgeschafft wird. Der ökoselige Vordenker Robert Jungk hätte seine Freude an solchen Münchhausen-Phantasien gehabt. Den einen oder anderen wissenschaftlichen oder umweltpolitischen Geniestreich brauchen wir allerdings noch, um uns am eigenen Schopf aus dem Sumpf zu ziehen. Wo die Großtat noch fehlt, wird sie von Schwägerl erdacht. Doch für die grünalternative Runderneuerung kommt es nicht allein auf die Ingenieure an. Wenn es bei der Ausgestaltung des Anthropozäns um einen „kulturellen Code“ gehe, so Schwägerl, „dann steht in den christlichen Weltreligionen die tiefgreifendste Erneuerung an“. Der katholisch erzogene „Spiegel“-Redakteur und frühere Feuilletonredakteur dieser Zeitung ist keineswegs ein Kirchengegner. In der Bioethikdebatte hat er vehement um katholische Standpunkte gerungen. Wo aber, fragt er nun, war der Papst in Kopenhagen, „als die Chance bestand, einer Verätzung, Erhitzung und Verarmung der Schöpfung vorzubeugen?“ Sein frommer Wunsch: Der erste grüne Papst, der „eine würdige Kleidung aus Goretex und ultraleichte rote päpstliche Wanderschuhe in Auftrag gibt und sich auf eine vieljährige Wanderung um die Welt begibt“ – keinen Meter selbstverständlich im Papamobil, sondern vierzigtausend Kilometer von Krisenregion zu Krisenregion, von Rodungsfläche zu Rodungsfläche, von Industriegebiet zu Industriegebiet, von Finanzmetropole zu Finanzmetropole. „Was für eine Genugtuung, was für eine Erleichterung wäre es da, wenn der nächste Papst ein junger, urchristlicher Südamerikaner wäre, einer der Bischöfe der Regenwalddiözesen, die sich dort schon heute gegen den Raubbau einsetzen.“
7
Ein einziger Kampf Der höchste umweltpolitische Repräsentant der Vereinten Nationen, Unep-Chef Achim Steiner, hat Schwägerls Visionen bei der offiziellen Buchvorstellung im Berliner Naturkundemuseum als geradezu paradigmatisch für eine neue Kultur des umweltpolitischen Schreibens und Erzählens gelobt. Kein Versagen der Politik wird beklagt, sondern es geht um Ideen für eine lebensfreundlichere Zukunft, in der am Ende auch die vielfach verschmähten Hochtechnologien, angefangen von der grünen Gentechnik bis zur Kohlenstoffspeicherung im Untergrund, ihren umweltstrategischen Platz finden sollen. Die neuen Umweltdenker sehen überall neue Inseln des Aufbruchs entstehen. Wenn etwa die starke Frau im Siemens-Vorstand, Barbara Kux, in Brüssel vom Aufbau eines „Google-Systems für grüne Technologien“ spricht, das die globale Verteilung umweltfreundlicher Techniken beschleunigen soll, schlagen die Utopisten-Herzen höher. Allein in diesem Jahr wird der deutsche Konzern schon achtundzwanzig Milliarden Euro und damit ein Drittel seines Umsatzes mit Umwelttechniken erwirtschaften. Der ökologische Gegenwert: Fast ein Drittel der Kohlendioxidmengen, die vergangenes Jahr in ganz Deutschland verursacht wurden, sind quasi allein mit Siemens-Produkten vermieden worden. Doch die umweltpolitische Realität ist ein einziger Kampf geblieben – viel härter jedenfalls, als es jede einzelne Erfolgsstory ahnen lässt. China ist im „grünen Wettlauf“ längst auf der Überholspur, wird in zehn Jahren die Ausgaben für erneuerbare Energien verzehnfachen, wo Europa stagniert. Der Artenschwund ist ungebremst, die Kohlendioxidemissionen sind in den vergangenen zwanzig Jahren trotz Klimapolitik nicht zurückgegangen, sondern um fast vierzig Prozent gestiegen und steuern in diesem Jahr auf ein neues Rekordniveau zu. Vier Jahrzehnte grüne Politik und zweihundert internationale Umweltverträge später ist Ökotopia leider immer noch eine Stadt der Zukunft.
8
3.2. Magyar nyelvű célszöveg
Ökológiai utópiák - A város az antropocénben jelenik meg Újra megjelentek az ökológiai utópiák: A tudósok a klímapolitikai válság kellős közepén a kezelhető területen történő közösségi fellépés mellett érvelnek. A fenntartható, szén-semleges élet városi formában fog megvalósulni. Szerző: Joachim Müller-Jung 25.11.2010 2010-11-25T15:07:24+0100 1. Az apokaliptikus gondolkodás elutasítása: A
Masdar
Institute
of
Science
and
Technology épülete Abu Dhabiban © dapd
„Holnapváros”
(Morgenstadt)
a
német válasz a globális klímaváltozásra. A vízió éppoly zöld, mint amennyire technofil. A történet az eredeti narrációval így kezdődik: „Az emissziós óra Holnapváros városházán lassan már 30 éve mutatja, hogy statisztikailag a lakosok fejenként mennyi széndioxid kibocsátásért felelnek az adott évben. Honlapján a város már több mint egy generáció óta részlethűen követi saját ökológiai lábnyomát.” Így hangzik az átlagos, széndioxid-semleges, energia hatékony és az éghajlathoz igazodó, valamikor 2030 és 2050 közé tehető „Fennmaradó városról” (Bestandstadt) szóló történet első két mondata (Lásd: Válasz az éghajlatváltozásra: Holnapváros ─ Eine Antwort auf den Klimawandel: Morgenstadt). Zöld álom, amit olyan országban álmodtak meg és jegyeztek fel, ahol a világ ökológiai lelkiismerete már régóta biztos menedékre talált, és amelyben most úgy tűnik, hogy a zöld szemlélet hirtelen akár a többség életmódjának alapjává is válhat. A jövőben játszódó történet városlakói zéró energia házakban élnek, és professzionális fogyasztóvá, u.n. „prozumerré2” váltak, vagyis már régóta nem csupán energiafogyasztók, hanem maguk is nagymértékben energiatermelők. Az ökológiai szuperhősök városa. Még hosszú oldalakon keresztül folytatódik így ez az utópisztikus elbe-
2
Az angol “professional consumer”, azaz professzionális fogyasztó kifejezés összevonásából képzett szó
9
szélés. A történetben nem a zöld high-tech fantázia a legfigyelemreméltóbb dolog, sokkal inkább a rendkívül zsargonszegény, sőt alkalmanként irodalmi próza. Hiszen a történet közvetlenül a német Szövetségi Kutatási Minisztériumból származik. Megírására Schavan német szövetségi miniszter a Fraunhofer Társaság elnökével, Bullinger professzorral közösen adott megbízást, és tizenkilenc német mérnök és elméleti műszaki szakember gondolta el és fogalmazta meg. 2. Az apokaliptikus gondolkodás elutasítása: A Masdar Institute of Science and Technology épülete Abu Dhabiban © AP
A klímapolitika gazdaságpolitika Régi, rendkívül összetett téma szokatlan, igen egyszerű köntösbe bújtatva. A minisztérium az utópiát most röviddel a cancuni klímacsúcs előtt veszi elő a fiókból. Kevés dolog szürkült be az elmúlt hónapokban annyira, mint a zöld világ-belpolitika, amely még az éves határidő előtt a globális éghajlat ellenőrzését tűzte ki zászlajára. A koppenhágai klímacsúcs zöld vezéralakja, Connie Hedegard, aki akkoriban hagyta, hogy a kínai és amerikai küldöttek az orránál fogva vezessék, ma klímaügyi biztosként Brüsszelben igyekszik menteni, ami a nemzetközi színtéren még menthető. Mindezt annak a mondatnak az ismételgetésével, ami a világ megmentését célzó diplomácia mantrájává vált: „Változtassatok a sztorin, halljunk pozitív történeteket.” A témát érintő rendezvényeken tehát egyre ritkábban a világvégét és a környezetvédelembe fektetett pénzügyi áldozatokat tárgyalják, hanem egyre inkább a modern, fenntartható világ terveit részletezik. „Élet a szénszegény társadalomban” (Leben in einer kohlenstoffarmen Gesellschaft) volt egy Brüsszelben rendezett konferencia címe, ahol néhány napja a német szövetségi kormány és az Európai Bizottság elnökének klímatanácsadója, Hans Joachim Schellnhuber is „konstruktív történetek" után kutatott. A történetek tanulsága szerint pedig a klímapolitika nem csupán a mindent fenyegető klímaváltozásról szól. Nem, a klímapolitika változása egyben a fenntartható növekedést, az erőforrások védelmét, az innovációt, a tisztább jövőt, az energiabiztonságot és a munkahelyeket is jelenti ─ a politikai kampányszónokok teljes retorikai eszköz10
tárát felvonultatják, hogy a tökéletes világ képzetét életben tartsák. A fejlődést Otmar Edenhofer potsdami közgazdász, az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Munkacsoport egyik vezéralakja és Schellnhuber egyik legközelebbi bizalmasa a „Neue Züricher Zeitung am Sonntag”-nak adott interjújában foglalta öszsze. A klímapolitikának manapság már semmi köze sincs a környezetvédelemhez, hanem már kőkemény gazdaságpolitika: „Világossá kell tenni: A klímapolitikával gyakorlatilag a világ vagyonát osztjuk újra el.” Ha ilyen mondatok és olyan kifejezések hangzanak el, mint például ipari „átalakítás”, „a gazdaság szénmentesítése” és társadalmi „átszervezés”, hamar megjelennek a legélesebb nyelvű kritikusok, és támadást indítanak a szerintük a geostratégiai összeesküvés és a globális kisajátítási hullám alapjául szolgáló zöld víziók ellen. A zöldek alternatív, teljes körű megújulása Már régóta nem titkolják konzervatív körökben sem, hogy pontosan erről van szó, vagyis a társadalom civilizációs átszervezéséről annak minden ökopolitikai velejárójával együtt. A német Szövetségi Kutatási Minisztérium a „Holnapváros”-utópiához fűzött kommentárjában a „fenntartható életmód kialakításának” kívánatos képét újnémet kifejezéssel élve a következő záradékkal látta el: „Még ha az egyre népszerűbb Lifestyle of Health and Sustainability (LOHAS) hivalkodónak is tűnhet, és jelenleg csak bizonyos, elsősorban középosztálybeli kultúrákban és szubkultúrákban megtalálható jövedelmi csoportok számára elérhető, a kirakateffektuson keresztül mégis erősíti a teljes lakosság egyébként is egyre erősödő környezettudatosságát.” Ismét a manapság felkapott ökológiai pozitivizmussal találkozunk. Az idealizált perspektívát írásában a berlini újságíró, Christian Schwägerl harciasan egészen a szélsőségekig viszi. „Emberkor” (Menschenzeit ─ Riemann Verlag) című könyvében a tizenkilencedik századi olasz geológus, Antonio Stoppani elméletét követi, aki az emberiséget már akkor „új földi erőnek” nevezte, és „antropozooikus korszakról” beszélt. Az antropocén fordításban, és Schwägerl végül jóval kevésbé apokaliptikus értelmezésében, mintha bűnös fogyasztói lelkünk régóta esedékes generál-felújításáról beszélnénk, egyszerre a nagy társadalmi feltörés lehetőségeként tűnik fel: Schwägerl azt írja, hogy „nemcsak értelmetlen, hanem egyenesen veszélyes a Földre a világvége vonatkozásában gondolni”. Szerinte a „világ felemelkedése" még csak most kezdődött. Ezzel egészen újraértelmezi a Nobel-díjas Paul J. Crutzen munkásságának legújabb fejezetét, aki már néhány éve arra törekszik, hogy 11
főként a Föld éghajlatának, kémiájának és geológiájának kritikus változásaira koncentrálva a modern tudományban létrehozza az antropocén geológiai korszakot. Az elméletet alapul véve Schwägerl lenyűgöző planetáris víziót alakít ki ─ egy zöld és igazságos utópiát, amelyben első sorban a fiatal generáció puszta akaratával megszünteti a túlhalászást, a fajok eltűnését, az elsivatagosodást, az éhínségeket és egyáltalán minden ember okozta hibát és bűnt. Az ökológiai lelkületű, úttörő gondolkodó, Robert Jungk bizonyára örömét lelte volna az ilyen münchhauseni fantáziákban. Ahhoz viszont, hogy a saját hajunknál fogva húzzuk ki magunkat a mocsárból, még szükségünk lesz néhány zseniális tudományos vagy környezetpolitikai csínyre. Ahol a nagy tettek még megvalósításra várnak, ott Schwägerl odaképzeli őket. A zöldalternatív teljes körű megújulás azonban nem csak a mérnökökön múlik. Ha az antropocén tervezése csak egy „kulturális kódról” szól, akkor Schwägerl szerint „a keresztény világvallásokban a legmélyrehatóbb megújulás előtt állunk”. A „Spiegel“ című német hetilap katolikus neveltetésű szerkesztője és korábbi tárcaszerkesztője semmiképp sem egyházellenes. A bioetikai vitában vehemensen kiállt a katolikus nézetek mellett. De hol volt a pápa Koppenhágában, kérdi ő, „amikor lehetőség nyílott arra, hogy megelőzzék a teremtés eredményeinek elsavasodását, felmelegedését és elszegényedését?” Jámbor óhaja: Az első zöld pápa, aki „Gore-Texből3 készült egyházi viseletet és ultra-könnyű piros pápai túracipőt rendel, és sokéves világkörüli vándorútra indul” ─ persze egy métert sem a pápamobilban ─ és negyvenezer kilométert tesz meg válságrégiótól válságrégióig, irtásterületről irtásterületre, iparvidékről iparvidékre, pénzügyi metropolisztól pénzügyi metropoliszig. „Micsoda elégtétel, micsoda megkönnyebbülés lenne, ha a következő pápa egy fiatal, őskeresztény felfogású dél-amerikai lenne, az esőerdők egyházmegyéinek egyik püspöke, akik ott már ma fellépnek a rablógazdálkodás ellen.” Állandó küzdelem Az Egyesült Nemzetek legnagyobb környezetpolitikai képviselője, az UNEP ügyvezető igazgatója, Achim Steiner a berlini Természettudományi Múzeumban tartott hivatalos könyvbemutatón méltatta Schwägerl látomását, ami paradigmaértékű lehet a környezetvédelmi írás és előadásmód új kultúrája számára. Schwägerl nem a politika kudarcán sajnálkozik, hanem ötleteket ad egy életbarát jövő megteremtéséhez, amelyben végül a sokszorosan lenézett csúcstechnológiák ─ a zöld géntechnológiá3
Könnyű, vízálló, de légáteresztő szövet, melyből első sorban szabadtéri tevékenységekhez, sportokhoz készítenek felsőruházatot és lábbelit.
12
tól a szénkészlet felszín alatti tárolásáig ─ megtalálják a helyüket a környezeti stratégiában. Az új környezetvédelmi gondolkodók mindenütt a megújulás szigeteinek születését látják. Ha például a Siemens igazgatótanácsának tekintélyes asszonya, Barbara Kux a „Zöld technológiák Google rendszerének” kiépítéséről beszél, amely arra hivatott, hogy felgyorsítsa a környezetbarát technológiák globális elosztását, máris hevesebben vernek az utópista szívek. A német konszern csak ebben az évben már huszonnyolc milliárd eurót, vagyis a forgalma harmadát környezetvédelmi technológiákból fogja kigazdálkodni. Az ökológiai nyereség: idén szinte kizárólag Siemens termékekkel sikerült Németország előző évi teljes széndioxid-kibocsátásának közel egy harmadát kiküszöbölni. Ám a környezetpolitikai valóság állandó küzdelem maradt – minden esetre sokkal nehezebb, mint azt a sikertörténetek alapján gondolnánk. Kína a "zöld versenyfutásban" már régóta beelőz. Ahol Európa stagnál, ott Kína tíz éven belül meg fogja tízszerezni a megújuló energiára fordított kiadásokat. A fajok kihalásának üteme továbbra sem lassul, a szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt húsz évben a klímapolitika ellenére sem csökkent, hanem közel negyven százalékkal nőtt, és idén várhatóan új rekordszintet fog elérni. Ökotópia négy évtizednyi zöld politika és kétszáz nemzetközi környezetvédelmi szerződés után sajnos még mindig csak a Jövő Városa.
13
4. FORDÍTÁS MAGYAR RÓL NÉMET NYELVRE
4.1. Magyar nyelvű forrásszöveg
Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire4 Gazdaság.hu | 2011. június 16. csütörtök, 15:19 A városok fontosak - ezzel az első látásra meghökkentően kézenfekvő megállapítással nyitotta előadását Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója a társaság a „Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire" című konferenciát, amelynek középpontjában a városok ökológiai lehetőségeinek feltárása, a köz- a magán- és a civil szféra törekvéseinek bemutatása, a fenntartható és környezetbarát megoldások megismertetése állt. Az egész napos rendezvényen a résztvevők megismerhették a köz- a magán- és a civil szféra olyan stratégiáit, programjait és gyakorlatait, amelyek segítenek a városoknak megfelelni a XXI. századi modernizáció, az urbanizáció és a demográfiai változások kihívásainak. Világszerte minden második ember városban él, Európában már csaknem az emberek háromnegyede városlakó. A városokban formálódik a jövő, a városokban a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos témák alapvető realitások, amelyek hatással vannak az egészségre, a gazdaság működésére, a közösségek szerveződésére, fejlődésére. A városok ezért nagyon is fontosak és a demográfiai, valamint az urbanizációs trendeket figyelembe véve egyre fontosabbak lesznek. A Siemens ezt felismerve októbertől Infrastruktúra és városok elnevezésű új elemmel bővíti portfólióját. Ezzel tovább nő a társaság zöld portfóliója által "megtakarított" károsanyag kibocsátás és a 2008-as 158, a 2009-es 214, valamint a 2010-es 267 millió tonna után 2011-ben várhatóan már több mint 300 millió tonnával mérsékli globálisan a kibocsátott károsanyag mennyiségét a vállalat zöld termékeinek alkalmazása. A városok lakosságának gyors növekedése, az urbanizáció térhódítása miatt a városfejlesztés globális szinten is alapkihívás. "A városok fenntartható működésének négy 4
Forrás:
http://www.gazdasag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=632:fenntarthato-varosvalaszok-a-joev-kerdeseire&catid=2:hirek&Itemid=57
14
kulcskérdése van, ezek a városgazdálkodás, a városi közlekedés, a várostervezés és építés, közöttük nagyon szoros a korreláció" - mondta előadásában Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. E kulcskérdéseken belül is első az egyenlők között a városi közlekedés, amelynek fejlesztése során előnyben kell(ene) részesíteni a tömegközlekedést, a nem motorizált közlekedés infrastruktúráját, célszerű integrált tömegközlekedési rendszert kifejleszteni és csillapítani a belső városrészek forgalmát, valamint ösztönözni az alacsony kibocsátású járművek használatát. Intelligens közlekedési rendszer kialakítása és működtetése sokat enyhíthet a dugók elkerülésében. 5
Budapest a tízedik helyen szerepel
a közlekedés szempontjából a Siemens és a European Intelligence Unit közös, Green City Index felmérésében - ismertette a vizsgálat eredményeit James Watson, a European Intelligence Unit felelős szerkesztője. Az összetett rangsorban a 17. helyet szerezte meg a magyar főváros, a
1. Budapest, Nyugati pályaudvar
lista elején a skandináv fővárosok állnak. Az indexet komplex, több paraméter mentén végzett felmérés alapján alakították ki. A figyelembe vett szempontok a széndioxid kibocsátás, az energiafelhasználás, az épített környezet, a közlekedés és szállítás, a hulladékkezelés, a levegő minősége és a környezetvédelmi kormányzás voltak,. A vizsgálat a környezeti teljesítmény és környezetpolitika tekintetében hasonlít össze 30 európai fővárost. A magyar főváros az energia felhasználás hatékonysága terén érte el a legrosszabb pozíciót, ebből a szempontból a 25. helyen áll, a legjobb részeredmény a közlekedésben érte el. „Célunk az, hogy városokról ne csak, mint környezetvédelmi katasztrófákról lehessen beszélni, és a vizsgálatokból az derül ki, hogy helyzet annak ellenére sem reménytelen, hogy sok még a tennivaló" – mondta előadásában James Watson. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója ugyancsak a közlekedés kiemelt szerepét hangsúlyozta: "A közlekedés a várospolitika egyik legfontosabb eszköze". A vezérigazgató a főváros előtt álló közlekedési fejlesztések sorában elkerülhetetlennek tartotta a járműpark fejlesztését, összesen 600.800 milliárd forint 5
Forrás: http://www.reservation.hu/reservation_gallery/214_city_hotel_ring.html
15
értékű beszerzésre lenne szükség, ebből az azonnal szükségesek értéke hozzávetőleg 230 milliárd forint. György István, Budapest városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese a budapesti közlekedés intézményrendszerének átszervezésének terveit ismertette, az átszervezés során a londoni intézményrendszert tekintik példának. A tervek szerint például különválasztják a kötött pályás és az autóbusz közlekedést. Gerhard Sessing, a Siemens AG Mobility Divíziójának tanácsadó partnere a városokkal kapcsolatos aktuális környezetvédelmi, városfejlesztési, közlekedési, és energiagazdálkodási kérdéseket járta körül, a városok előtt álló kihívásokat és az ezek kezelésére alkalmas politikákat elemezte. Szerinte is kulcskérdés a közlekedés, de emellett legalább ilyen fontos az energiatermelés és -felhasználás. A konferencián bemutatták a Sitraffic
Epos-P
elektromos
töltőállomás-rendszert,
amely
egy parkolóórát, egy elektromos töltőállomást és egy információs rendszert egyesít magában. A résztvevők
kipróbálhatták
a
Mobility Interactive Lab közlekedési szimulációs rendszert is, 2. Az eRUF Roadster Siemens elektromos sportautó
6
amely dubaji premierje után
Európában volt először látható, Magyarországon debütált. Látható volt az eRUF Roadster Siemens elektromos sportautó, amelyet a Hannoveri Vásáron láthattak az érdeklődők először idén áprilisban A délutáni előadások során a Siemens AG szakértői és elismert magyar szakértők mutattak be konkrét példákat a közlekedés, a megújuló energiák, az energiahatékonyság, az energiatudatos építkezés, a társadalmi összefogás tárgykörében.
6
Forrás: http://www.itbusiness.hu/hetilap/hirhatter/Csak_fenntarthatoan.html
16
4.2. Német nyelvű célszöveg
Die nachhaltige Stadt - Antworten auf die Fragen der Zukunft Gazdaság.hu | 16. Juni 2011, Donnerstag, 15.19 Städte sind wichtig - mit dieser auf den ersten Blick überraschend offensichtlicher Aussage öffnete Siemens AGs Vorstandsvorsitzender Dale A. Martin seine Präsentation auf der Konferenz „Die nachhaltige Stadt -Antworten auf die Fragen der Zukunft“ der Aktiengesellschaft, in deren Fokus die Erkundung der ökologischen Möglichkeiten der Stadt, die Vorstellung der Bemühungen der öffentlichen und privaten Sphäre sowie der Zivilgesellschaft bzw. die Darlegung nachhaltiger und umweltfreundlicher Lösungen standen. Im Laufe der ganztägigen Veranstaltung konnten die Teilnehmer die öffentlichen, privaten und zivilgesellschaftlichen Strategien, Programme und Verfahrensweisen kennenlernen, welche die Städte dazu verhelfen, den Herausforderungen der Modernisierung, Urbanisierung und demographischer Veränderung des 21. Jahrhunderts gerecht zu werden. Weltweit lebt jeder zweite Mensch in der Stadt, in Europa sind fast drei Viertel der Menschen Stadtbewohner. In den Städten wird die Zukunft gestaltet, in den Städten sind die Fragen der Umwelt und Nachhaltigkeit grundlegende Realitäten, wobei sie die auf die Gesundheit, auf den wirtschaftlichen Mechanismus und auf die Organisation und Entwicklung der Gemeinschaften auswirken. Die Städte sind daher sehr wohl wichtig, und werden angesichts der demographischen und Urbanisationstrends immer wichtiger. Das Problem erfasst hat die Firma Siemens ihr Portfolio ab Oktober mit dem neuen Element Infrastruktur und Städte erweitert. Dadurch erhöht sich die Menge der durch das Grünportfolio der Gesellschaft „ersparten" Emissionen, und die globale Emissionsmenge wird durch die Anwendung der grünen Produkte des Unternehmens nach den 158 Millionen Tonnen im Jahr 2008, 214 im Jahr 2009 bzw. 267 Millionen Tonnen im Jahr 2010 im Jahr 2011 voraussichtlich um mehr als 300 Millionen Tonnen weiter reduziert. Aufgrund des rasanten städtischen Bevölkerungswachstums sowie des Vormarsches der Urbanisierung ist die Stadtentwicklung auch auf globaler Ebene eine grundlegende Herausforderung. „Der nachhaltige Betrieb der Städte hat vier Grundsatzfragen. Diese sind die Stadtverwaltung, der Stadtverkehr, die Stadtplanung und -Bau, unter denen eine sehr hohe Korrelation besteht“ - sagte der stellvertretende Sekretär 17
des Ministeriums für ländliche Entwicklung Rácz András in seinem Vortrag. Von diesen grundlegenden Fragen ist die Erste unter den Gleichen die Frage des Stadtverkehrs, bei dessen Entwicklung der öffentliche Verkehr bzw. die Infrastruktur des Nichtmotorisierten Verkehrs bevorzugt werden soll(te). Man sollte zweckmäßig ein integriertes öffentliches Verkehrssystem entwickeln, den Verkehr der inneren Stadtteile mäßigen und den Einsatz von Fahrzeugen mit niedriger Emission fördern. Die Entwicklung und der Betrieb von intelligenten Verkehrssystemen können zur Vermeidung der Verkehrsstaue wesentlich beitragen. 7
Hinsichtlich des Verkehrs steht
Budapest auf Platz Zehn in der von Siemens
und
der
European
Intelligence Unit gemeinsam durchgeführten Umfrage Green City Index - präsentierte die Ergebnisse der Untersuchung James Watson, verantwortlicher Redakteur der European Intelligence Unit. In der Gesamtrang-
1. Budapest, Westbahnhof
liste erreichte die ungarische Hauptstadt Platz 17, ganz oben auf der Liste stehen die skandinavischen Hauptstädte. Der Index wurde anhand einer komplexen, mit zahlreichen Parametern durchgeführten Messung erstellt. Die berücksichtigten Kriterien waren die Kohlendioxid-Emission, der Energieverbrauch, die architektonische Umgebung, der Verkehr und Transport, die Abfallentsorgung, die Luftqualität und die umweltbezogene Stadtverwaltung. Die Studie vergleicht 30 europäische Hauptstädte im Hinblick auf die Umweltleistungen und Umweltpolitik. Die ungarische Hauptstadt erlangte die schlechteste Wertung im Bereich der Energieeffizienz, in dieser Kategorie stand sie nämlich auf Platz 25. Das beste Teilergebnis erzielte sie im Bereich Verkehr. „Unser Ziel ist, dass man über Städte nicht mehr nur als Umweltkatastrophen spricht, und obwohl da noch reichlich viel zu tun gibt, ist die Lage den Studienergebnissen nach nicht hoffnungslos“ - erklärte James Watson in seinem Vortrag. Vitézy Dávid, Vorstandsvorsitzende vom Budapester Verkehrszentrum (Budapesti Közlekedési Központ) hob ebenfalls die Schlüsselrolle des Verkehrs hervor: „Verkehr ist eines der wichtigsten Instrumente der Stadtpolitik“. Der Vorstandsvorsitzen7
Forrás: http://www.reservation.hu/reservation_gallery/214_city_hotel_ring.html
18
de hielt in der Reihe der vor der Hauptstadt bevorstehenden Verkehrsentwicklungen die Entwicklung des Fahrzeugparks für unausweichlich, insgesamt seien Beschaffungen im Wert von 600 bis 800 Milliarden Forint benötigt, davon seien schätzungsweise 230 Milliarden Forint unverzüglich erforderlich. György István, Stellvertretender Oberbürgermeister von Budapest, verantwortlich für den Stadtbetrieb, gab die Pläne der Organisationsumstrukturierung des Budapester Verkehrs bekannt, wobei das institutionelle System von London zum Vorbild genommen wird. Den Plänen nach werden beispielsweise schienengebundener Verkehr und Autobusverkehr getrennt. Gerhard Sessing, Beratungspartner der Siemens AG Mobility Division befasste sich mit den aktuellen Fragen des Umweltschutzes, der Stadtentwicklung, des Verkehrs und des Energiehaushaltes der Städte, er erörterte die urbanen Herausforderungen, und die passenden Bewältigungsstrategien. Auch er hielt den Verkehr für eine zentrale Frage, jedoch seien auch Energieerzeugung und -Nutzung mindestens ebenso wichtig. 8
Auf der Konferenz wurde auch
die Sitraffic Epos-P elektrisches Zapfsäulensystem vorgestellt, das eine Parkuhr, eine Zapfsäule und ein Informationssystem integriert. Die Teilnehmer konnten auch das Mobility Interactive Lab Verkehrssimulationssystem testen, das nach seiner Premiere in Dubai das erste
2. Der Siemens eRUF Roadster Elektro-Sportwagen
Mal in Europa ausgestellt wurde und sein Debüt in Ungarn machte. Ausgestellt war auch der Siemens eRUF Roadster Elektro-Sportwagen, den die Besucher das erste Mal im April dieses Jahres auf der Hannover Messe besichtigen konnten. Im Laufe der Nachmittagspräsentationen stellten Siemens-Experten und anerkannte ungarische Experten konkrete Beispiele in den Bereichen Verkehr, erneuerbare Energien, Energieeffizienz, energiebewusstes Bauen und Bürgerinitiativen vor.
8
Forrás: http://www.itbusiness.hu/hetilap/hirhatter/Csak_fenntarthatoan.html
19
5. ÁTVÁLTÁSI SAJÁTOSSÁGOK
5.1. Átváltási sajátosságok az Ökologische Utopien - Die Stadt erscheint im Anthropozän c. cikk fordításában
5.1.1. Példák a lexikai átváltási műveletekre
Teljes átrendezés: az eredeti narrációval
im Originalton
Legszűkebb értelmezésben az „Originalton“ szó eredeti jelentése: nem átjátszott, nem manipulált hangfelvétel. Kontextusában vizsgálva a kifejezés egy írott idézetet előz meg, azaz az eddig tárgyalt szöveg szó szerinti írásbeli visszaadását jelzi. Ebből következik, hogy az író az ide illő „Originaltext”, „eredeti szöveg” helyett használja a szót. A „Ton” második jelentésével, azaz a „hangnemmel” eltávolodik az idézett szöveg stílusától, egyben (kritikusan) fel is hívja rá a figyelmet. Ezek tükrében a narráció kifejezést választottam, mivel ez hangzásvilággal és önálló stílussal is rendelkezik, sikerül megtartani a forrásszó stiláris és tartalmi sajátosságait. Ein altes hochkomplexes Thema,
Régi, rendkívül összetett téma
verpackt in einer ungewohnten
szokatlan, igen egyszerű köntösbe
unterkomplexen Sprache.
bújtatva.
„Egyszerű nyelvezetbe csomagolva” helyett magyar idiómát használtam a germanizmus kiküszöbölése érdekében, illetve hogy a célnyelvben is erősítsem a szöveg képies jellegét. gallion figura, zászlós hajó, vezér-
Galionsfigur
alak A gallion figura a hajók orrdísze. Tartalmilag átvitt értelemben egy ügy élén járó, figyelemfelkeltő fogalom, személy vagy tárgy, ami a magyar és német nyelvben is a zászlós hajó szinonimájaként szerepelhet. A célnyelvben azonban nem használtam sem az „orrdísz”, sem a „gallion figura” kifejezéseket, mivel ezek kultúrkörünkben vagy félreérthetők, vagy alig ismertek. A „zászlós hajó“-val a hajózás képvilágát meg tudtam volna tartani, ám a cikkben említett személy kontextusban betöltött sze-
20
repét nem a hajózás, hanem a vezető jelleg határozza meg, így végül a „vezéralak” célnyelvi szó mellett döntöttem. auf der großen Bühne
nemzetközi színtéren
A szó szerinti fordítás ebben az esetben sem lett volna optimális. A magyar nyelvben a „nagy színpadon“ kifejezés nem rendelkezik a forrásnyelvivel azonos jelentéstartalommal. Amikor a forrásnyelvben, világpolitikai kontextusban a „nagy színpadról“ beszélnek, ez alatt a „nemzetközi nagypolitikát“ értik. Így választottam a „nemzetközi színtéren“ célnyelvi kifejezést, amivel a forrásnyelv képiessége és tartalma is visszaadható. die Runde macht
felkapott
A cikk írója köznyelvi kifejezéssel élt, amit tartalmilag hasonló szóhasználattal nem tudtam hűen visszaadni (pl.: „körbe jár”), így egy azonos jelentéstartalmú, hasonlóan elterjedt, célnyelvi köznyelvi kifejezést használtam a felmerülő alternatívák (mindenütt találkozunk vele, hangadó, felkapott) közül. Chemie- und Geosphäre
A Föld … kémiájának és geológiájának
Míg a „Geosphäre“ ekvivalense, a geoszféra kifejezés a magyar nyelvben éppoly ismert és használatos, mint a németben, a „Chemiesphäre“ ekvivalense (pl.: „kémiai/vegyi szféra“) a geoszféra mintájára nem képezhető. Az ekvivalens hiányát áthidalandó a két kifejezést birtokos szerkezetté alakítottam, amelyben a birtokos a „Föld” lett. Állandó küzdelem
Ein einziger Kampf
A forrásszöveg fent kiemelt része egyben a cikk egyik alfejezetének a címe. Az alfejezet tartalmának ismeretében nem célravezető az alcímet „Egyetlen harcnak” vagy „Egyetlen küzdelemnek” fordítani, mivel a cikk szerzője itt az ökopolitikai szereplők folyamatos küzdelmét és a sorozatosan felmerülő akadályokat taglalja. A folyamatosság kiemelése érdekében az átváltás során az „egyetlen” ekvivalenséül az „állandót” választottam. Analitikus átrendezés, betoldás: Amennyiben a közlés a forrásnyelvben tömören, egy szóban vagy rövid, esetleg hiányos kifejezésben jelenik meg, az a célnyelvben (magyarázó) betoldással tehető érthetővé, fejthető ki. 21
Die Emissionsuhr
emissziós óra
das ökologische Weltgewissen
a világ ökológiai lelkiismerete
Techniktheoretikern
elméleti műszaki szakemberek
Weltrettungsdiplomatie
a világ megmentését célzó diplomácia
Klimapolitikwandel
a klímapolitika változása
Weltvermögen
a világ vagyonát
Regenwalddiözese
esőerdők egyházmegyéi
Ökoopfer
környezetvédelembe fektetett áldozatok
Runderneuerung
teljes körű megújulás
Der ökoselige Vordenker
az ökológiai lelkületű, úttörő gondolkodó
A fenti példákban a forrásnyelvi összetett kifejezések a célnyelvben azonos formájú ekvivalenssel nem rendelkeznek, azonban jelzős, birtokos vagy célhatározói szerkezettel visszaadható a jelentéstartalmuk. „Prosumern”
professzionális fogyasztókká, u.n. „prozumerré“
Mint azt az érintett oldalon lábjegyzetként is feltűntettem, a forrásnyelvi „Prosumer” szó az angol „professional consumer” kifejezés összevonásából keletkezett. Jelentése nem kézenfekvő a célnyelvi olvasó számára, ezért amellett, hogy a célnyelvben a kiejtés szerinti helyesírással visszaadtam a forrásnyelvi szót, annak rövid magyarázatát betoldottam a szövegtörzsbe is. mit dem Fraunhofer-Präsident
a Fraunhofer Társaság elnökével,
Bullinger
Bullinger professzorral
A Fraunhofer Társaság a célnyelvi kultúrában nem általánosan elterjedt, ismert fogalom, így az érthetőség kedvéért, illetve magyarázat képpen szükségesnek tartottam az egyszavas tulajdonnevet, illetve a Társaság elnökének vezetéknevét a titulusával kiegészíteni a célnyelvben. die jüngste Geschichte des No-
a Nobel-díjas … munkásságának
belpreisträgers
legújabb fejezetét
Mivel a szerző egy Nobel-díjas professzor munkásságát tárgyalja, a „jüngste Geschichte“ forrásnyelvi kifejezés kézenfekvő „legújabb történet“ célnyelvi megfelelőjét nem tartottam stílusában alkalmazhatónak, így az átváltást a professzor teljes 22
munkássága felől megközelítve, annak legfrissebb fejezetére szűkítettem a forrásnyelvi kifejezés célnyelvi ekvivalensét. Der „Spiegel“-Redakteur
A „Spiegel“ című német hetilap … szerkesztője
Bár a „Spiegel” Németország vezető hetilapja, a lap ismerete a magyar kultúrában nem általánosan elvárható. Így szükségesnek éreztem a néhány szavas magyarázat betoldását. Holnapváros (Morgenstadt)
Morgenstadt
“Morgenstadt” a minisztériumi beszámolóban szereplő, utópisztikus város neve. Tulajdonnév, melyet a fordításban is fel kívántam tűntetni, hiszen az újságcikk műfaja tulajdonnév esetében a teljes átrendezés helyett és a hitelesség megőrzése mellett az eredeti megnevezés feltűntetését is megkívánja. Azonos okból tűntettem fel a magyar ekvivalens mögött zárójelben a kifejezés forrásnyelvi megfelelőjét a következő két esetben is: „Bestandstadt”
fennmaradó város (Bestandstadt)
Leben in einer kohlenstoffarmen
„Élet a szénszegény társadalom-
Gesellschaft
ban” (Leben in einer kohlenstoffarmen Gesellschaft)
Jelentés konkretizálás: grüne Lebensentwürfe nun plötz-
a zöld szemlélet hirtelen akár a
lich sogar mehrheitsfähig zu wer-
többség életmódjának alapjává is
den versprechen.
válhat.
A forrásnyelvi „Lebensentwurf“ jelentése a Duden szerint „életterv”, „elképzelés a (tipikus) élet lefolyásáról”. A „mehrheitsfähig“ jelentése „többségre képes“. Mivel esetünkben a cikk írója egy adott hozzáállásról, szemléletmódról értekezik, mely egy életen át végigkísérheti a többséget, így az életterv helyett „életmódot” alkalmaztam, melynek alapja a zöld szemlélet. Vagyis a célnyelvben két fogalomra bontottam a forrásnyelvi kifejezést. a tökéletes világ képzetét
die Vorstellung von einer heilen Welt
23
A szöveg kontextusából kiolvasható, hogy a klímapolitika vet be minden eszközt annak érdekében, hogy a „tökéletes”, „egészséges”, „ideális” vagy „biztonságos” világ képzetét életben tartsa. Az imént felsorolt jelzők közül a „tökéletes”-t választottam, mivel ez fedi le a legáltalánosabban a politika által érintett szerteágazó területek állapotának meghatározhatóságát. Verätzung
elsavasodás
A „Verätzung“ szó jelentése marás, mart seb. A kontextusból kiolvasható, hogy a cikk szerzője a Földön végbemenő általános savasodás jelenségéről ír. Ha nem egy egyéb globális problémákat is felsoroló mondatban szerepelne („Verätzung, Erhitzung, Verarmung“, stb.), alkalmazhattam volna akár a „Földön mart sebek“ kifejezést is. Az adott szövegkörnyezetben azonban rövid, szemléletes szót kellett találnom, ami jelentésében ekvivalens, ha a célnyelvben első sorban nem is globális folyamatokat jelölnek vele. Kihagyás Denn die Geschichte stammt di-
Hiszen a történet közvetlenül a
rekt aus dem Bundesforschungs-
német Szövetségi Kutatási Mi-
ministerium.
Bundesministerin
nisztériumból származik. Megírá-
Schavan hat die Erzählung zu-
sára Schavan német szövetségi
sammen mit Fraunhofer-Präsident
miniszter a Fraunhofer Társaság
Bullinger in Auftrag gegeben…
elnökével, Bullinger professzorral közösen adott megbízást…
A fenti forrásnyelvi idézet két egymást követő mondatában a szerző szinonimaként történetről, elbeszélésről ír. Ez a már ismert információ (téma) magyar nyelvben (is) stílusosan visszaadható egy egyszerű visszautalással, mely a célnyelvi olvasó számára megkönnyíti a későbbi új információk (réma) értelmezését.
5.1.2. Példák a grammatikai átváltási műveletekre Grammatikai áthelyezés: Szófajváltás alles Selbstverschuldete
minden ember okozta hibát és
und
Sündhafte aus Menschenhand
bűnt
24
A forrásszöveg igényes stiláris eszközét, a melléknévből képzett főneveket a célnyelvben csak közvetlen interferencia mellett lehetett volna azonos formában visszaadni (pl.: „önhibásságot és bűnösséget”). Így a célnyelvi szövegben az egyszerűbb, de nyelvileg helyes főnevek használatát választottam. Megszakítások áthelyezése: „Ändert die Story. Erzählt positi-
Változtassatok a sztorin, halljunk
ve Geschichten.“
pozitív történeteket.
A forrásszöveg egyetlen mondat ismételgetésére utal, azonban az idézett forrásnyelvi szöveg valójában két mondatból áll. A célnyelvi szövegben ez az ellentmondás tartalmi eltérés és nyelvi nehézségek nélkül feloldható volt. Mondatszerkezet átstrukturálása: China ist im „grünen Wettlauf“
Kína a "zöld versenyfutásban"
längst auf der Überholspur, wird
már régóta beelőz. Ahol Európa
in zehn Jahren die Ausgaben für
stagnál, ott Kína tíz éven belül
erneuerbare Energien verzehnfa-
megtízszerezi a megújuló energiá-
chen, wo Europa stagniert.
ra fordított kiadásokat.
A fenti példa a mondatszerkezet átstrukturálása mellett a megszakítások áthelyezésére és a betoldásra is példa lehet. A hosszú, összetett mondatban több új információ (réma) szerepel, melyek között az alanyok változása nem elhanyagolható kohéziós interferenciát okoz. A mondat megbontásával, illetve az alany (Kína) ismétlésével kialakítható volt az új információk tagoltsága, és a második alany, Európa elkülönítése. Kihagyás Es gibt sie wieder, die ökologi-
Újra megjelentek az ökológiai
schen Utopien
utópiák
Jellemző germanizmus a névmással előre utalás, a tárgy ismétlése, ezáltali késleltetése. Ennek közvetlen átváltása közvetett interferenciához vezetne a célnyelvben, sőt, komikusan teátrálissá válna: „És újra itt vannak ők, az ökológiai utópiák”. Amenynyiben a forrásnyelv stílusa és célja nem éppen ezt a célt szolgálja, a fordító számára elkerülendő a tükörfordítás, így az ismétlés kihagyásával egységes és érthető célnyelvi szöveget hozhat létre.
25
5.2. Átváltási sajátosságok a Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire c. cikk fordításában
A magyar forrásnyelvű cikk és fordítása a fordítóval szemben támasztott követelmények gazdag tárházát sorakoztatja fel. A forrásszöveg tartalmát és stílusát megtartva olyan célszöveg előállítása a cél, ami a célnyelvi olvasó számára nem hangzik idegenül, nem kvázi-helyes fordítás. Emellett elvárás a nyelvi és stiláris helyesség, pontosság abban az esetben is, ha ez a forrásszövegben nem minden esetben garantált. A tagoltság és ritmus szintén elvi elvárás egy igényes fordítóval szemben. 5.2.1. Példák a lexikai átváltási műveletekre
Teljes átrendezés: a lista elején
ganz oben auf der Liste
A „Ganz vorne auf der Liste“ megfogalmazás esetén hamis barátot választottam volna. a legrosszabb pozíciót
die schlechteste Wertung
ebből a szempontból
in dieser Kategorie
A „Position” helyett a „Wertung” szót választottam, a „Hinsicht” helyett pedig a „Kategorie”-t, mivel a szöveg ezen része már, illetve még nem listáról, hanem öszszehasonlított értékekről szól. Európában volt először látható
das erste Mal in Europa ausgestellt wurde
Beszűkítettem az ige jelentését, mivel a forrásszöveg tükörfordításával nem tenném egyértelművé, hogy alkalmazott formában vagy kiállításon, esetleg egyéb közegben volt látható az alany. Analitikus átrendezés, betoldás: ezzel tovább nő a … károsanyag
dadurch erhöht sich die Menge der
kibocsátás
… Emissionen
Maga a kibocsátás nem nőhet, csak annak értéke, mennyisége. Bár a forrásnyelvi szöveg írója ezt nem vette figyelembe, a célnyelvi szöveg nyelvi helyessége érdekében szükséges a betoldás. 26
A Siemens ezt felismerve
Das Problem erfasst hat die Firma Siemens
A határozói igenévi szerkezet átváltását követően a célszövegben rövid, kemény hangzású szakaszok keletkeztek. Hogy az első szakasz ritmusában könnyedebben illeszkedjék a második szakaszhoz, betoldottam a „Firma“ szót. a 2008-as 158, a 2009-es 214,
nach den 158 Millionen Tonnen in
valamint a 2010-es 267 millió
2008, 214 in 2009 bzw. 267 Mil-
tonna után 2011-ben várhatóan
lionen Tonnen in 2010 im Jahr
már több mint 300 millió tonná-
2011 voraussichtlich um weiteren
val mérsékli
mehr als 300 Millionen Tonnen reduziert
A célszövegben a számok mögé betoldottam a vonatkozó mértékegységet. Ennek hiányában a két különböző számadat, vagyis a mennyiségek és évszámok halmozása kategóriájuk megnevezése nélkül gyengítette volna a szöveg érthetőségét és közvetett interferenciát okozott volna a fordításban. alapkihívás
grundlegende Herausforderung
Bár a „Grundherausforderung” tükörfordítása német nyelvben létezik és használatos, ha nem is túlzottan elterjedten, hangzásában és érthetőségében mégis könnyedebb kifejezést használtam az átváltásnál, melynek során az összetett szót jelzős szerkezetté alakítottam. első az egyenlők között a városi
ist die Erste unter den Gleichen
közlekedés
die Frage des Stadtverkehrs
A „Frage“ szó és a birtokos szerkezet betoldása a szót megelőző „Erste unter den Gleichen“ kettős ritmusa miatt vált stilisztikailag szükségessé. Így sikerült lendületessé és ritmikussá, illetőleg könnyebben értelmezhető alakítani a mondatot. a Siemens és a European
in der von Siemens und der Euro-
Intelligence Unit közös, Green
pean Intelligence Unit gemeinsam
City Index felmérésében
durchgeführten Umfrage Green City Index
A European Intelligence Unit a Siemenshez viszonyított hosszú neve és a mondatrészben szereplő idegen szavak torlódása miatt a “durchgeführt“ betoldásával könynyebben értelmezhető, lazább szerkezetűvé válik a mondat. környezetvédelmi kormányzás
umweltbezogene Stadtverwaltung 27
A forrásnyelvi „kormányzás“ szó nem érezteti egyértelműen a szöveg témájába illeszkedő városi kormányzás fogalmát, így a fordításban ezt korrigáltam. a Budapesti Közlekedési Központ
Vorstandsvorsitzende vom Buda-
vezérigazgatója
pester Verkehrszentrum (Budapesti Közlekedési Központ)
A Budapesti Közlekedési Központ egy magyar intézmény megnevezése, így az egyértelműség kedvéért a célnyelvi fordítás mögé beillesztettem az eredeti intézménynevet is. összesen 600.800 milliárd forint
Beschaffungen im Wert von 600
értékű beszerzésre
bis 800 Milliarden Forint
A forrásnyelvi szövegben elütés található, feltehetőleg kötőjelet szántak a két szám között szereplő pont helyére. Ezt egyéb, internetes forrásokban is ellenőriztem, majd miután megbizonyosodtam a feltevésem helyességéről, a fordításban értelemszerűen „korrigáltam“ a hibát. Szintetikus átrendezés: A forrásnyelvben összetett szerkezetben kifejezett fogalom a célnyelvben egy kifejezéssel visszaadható, sőt stiláris és nyelvhelyességi okokból az összevont szerkezet több esetben ajánlatos. Ez a felsorolás minden pontjára igaz, így nem tűntetek fel az egyes kifejezések után külön indoklást. urbanizációs trendeket
Urbanisationstrends
zöld portfólió
Grünportfolio
károsanyag kibocsátás
Emissionen
kibocsátott károsanyag mennyi-
Emissionsmenge
ségét A városok lakosságának gyors
Aufgrund des rasanten städtischen
növekedése
Bevölkerungswachstums
összetett rangsorban
in der Gesamtrangliste
a levegő minősége
Luftqualität
a közlekedés kiemelt szerepét
Schlüsselrolle des Verkehrs
a budapesti közlekedés intéz-
die Pläne der Organisationsum-
ményrendszerének átszervezésé-
strukturierung des Budapester
nek terveit
Verkehrs
tanácsadó partner
Beratungspartner 28
a városok előtt álló kihívásokat…
urbane Herausforderungen
az ezek kezelésére alkalmas poli-
die passenden Bewältigungsstra-
tikákat
tegien
közlekedési szimulációs rendszer
Verkehrssimulationssystem
délutáni előadások
Nachmittagspräsentationen
Kihagyás: Infrastruktúra és városok elneve-
mit dem neuen Element Infra-
zésű új elemmel bővíti portfólió-
struktur und Städte erweitert
ját A forrásnyelvi „elnevezésű“ jelző a célnyelvben pusztán a szórenddel és ritmussal visszaadható, a redundancia átváltása nehézkessé, „fordítás ízűvé“ tenné a célnyelvi szöveget. ebből az azonnal szükségesek
davon seien schätzungsweise 230
értéke hozzávetőleg 230 milliárd
Milliarden Forint unverzüglich
forint
erforderlich
Ezt a redundanciát az átváltás során mellőztem, hiszen csak interferenciához vezetne és nem a könnyebb megértést szolgálja. … a budapesti közlekedés intéz-
… gab die Pläne der Organisati-
ményrendszerének átszervezésé-
onsumstrukturierung des Buda-
nek terveit ismertette, az átszer-
pester Verkehrs bekannt, wobei
vezés során a londoni intézmény-
das institutionelle System von
rendszert tekintik példának.
London zum Vorbild genommen wird.
A „wobei” vonatkozó névmással elkerülhető volt az „átszervezés” szó ismétlése. Jelentés konkretizálás: térhódítás
Ausbreitung, Verbreitung, Vormarsch
A forrásnyelvi szókapcsolat pontosan: „az urbanizáció térhódítása“. Az először választott „Ausbreitung“ jelentése kiterjedés, terjedés, a „Verbreitung“ jelentése inkább elterjedés. Mindkét kifejezés passzív jellegű, lassú térnyerést tükröz. Nyerést, nem pedig hódítást. A térhódítás rokon értelmű szava az „előnyomulás“, ami megfelelő
29
aktivitást, agressziót, egyfajta militáris jelleget adhat a célnyelvi szókapcsolatnak, mely egyezik a forrásnyelvi stilisztikai céllal. Így választottam a „Vormarsch“ szót. kulcskérdés
Grundsatzfrage, Schlüsselfrage, zentrales Thema, Schlüsselthema, wichtige Frage, grundlegende Frage
Ez a szó egy bekezdésen belül két helyütt is szerepel. Mivel a „Schlüsselfrage“ egyébként használatos tükörfordítás kissé erőltetettnek tűnt a fordítás pillanatában, illetve mivel a gondolatmenet kiinduló pontját jelezte, a kiindulás állapotát leginkább tükröző „Grundsatzfrage” mellett döntöttem. Második említésekor a szóismétlődést elkerülendő, illetve a nyelvi lendületességet megtartandó a kibontott jelzős szerkezetet, vagyis a „grundlegende Frage“ megfogalmazást választottam. alacsony kibocsátású járművek
emissionsarme, emissionsreduzierte Fahrzeuge, Fahrzeuge mit niedriger Emission
Mint a fenti példák bizonyítják, a szintetikus átrendezés nagyban segít a célnyelvi szöveg interferenciáinak megelőzésében, azonban néhány esetben a jelző főnév mögé rendezése tagoltabbá, érthetőség és hangzás szempontjából előnyösebbé teheti a célnyelvi kifejezést. Így választottam az összetettebb „Fahrzeuge mit niedriger Emission“ megfogalmazást. kötött pályás és az autóbusz köz-
spurengebundener, schienenge-
lekedés
bundener Verkehr, Schienenverkehr
Mivel a cikk írója a „kötött pályás” kifejezést felsorolással kombinálja, a célnyelvi szöveg tagoltsága és könnyebb érthetősége szempontjából szükségesnek láttam megbontani a fordítást, így a „schienengebundener Verkehr” mellett döntöttem, ami a „spurengebunden" jelzőnél elterjedtebb és pontosabb kifejezés.
30
5.2.2. Példák a grammatikai átváltási műveletekre
Az ige formájának megváltoztatása: mérsékli
wird reduziert
A magyarról német célnyelvre fordítások során a nyelvi sajátosságokból következően általános jelenség a passzív szerkezetek képzése, ami a dolgozat szövegében is érvényesül, így ebből a műveletből csak egy példát emelek ki. Grammatikai áthelyezés: Szófajváltás a gazdaság működésére
auf den wirtschaftlichen Mechanismus
A kézenfekvő birtokos szerkezet helyett jelzős szerkezetet választottam, így a mondatban korábban szereplő szintagma szerkezete megismétlődhetett (alapvető realitások - grundlegende Realitäten). E célból a forrásnyelvi főnevet melléknévként szerepeltettem a célnyelvben. A városok lakosságának gyors
Aufgrund des rasanten städtischen
növekedése … miatt
Bevölkerungswachstums
A szintetikus átrendezés, illetve az „aufgrund“ elöljárószó genitív vonzata által egy hosszabb, nyelvtanilag összetettebb szó keletkezett. Az újabb kapcsolt birtokos szerkezet által a birtokos szerkezetek halmozódtak volna, mely a jelzős szerkezettel kiválthatóvá vált. E célból a forrásnyelvi főnevet melléknévként szerepeltettem a célnyelvben. Grammatikai áthelyezés: mondatrészek módosítása célszerű integrált tömegközleke-
Man sollte zweckmäßig ein inte-
dési rendszert kifejleszteni
griertes öffentliches Verkehrssystem entwickeln
Az állítmányt („célszerű“) a célnyelvben módbeli segédigés szerkezetté alakítottam. A segédige („sollte“) önmagában nem adja vissza a teljes tartalmat, így a forrásnyelvi szöveg állítmányát a célnyelvben határozóként alkalmaztam („zweckmäßig“). Megszakítások áthelyezése: A városok fenntartható működé-
Der nachhaltige Betrieb der Städte
sének négy kulcskérdése van,
hat vier Grundsatzfragen. Diese 31
ezek a városgazdálkodás, a városi
sind die Stadtverwaltung, der
közlekedés, a várostervezés és –
Stadtverkehr, die Stadtplanung
építés…
und –Bau…
ebből a szempontból a 25. helyen
in dieser Kategorie stand sie näm-
áll, a legjobb részeredmény a köz-
lich auf Platz 25. Das beste Teil-
lekedésben érte el.
ergebnis erzielte sie im Bereich Verkehr.
Mindkét példánál a forrásnyelvi mondatból a célnyelvi szövegben két mondatot alakítottam ki, így a szöveg tagoltabbá vált, a gondolati elemek jobban elkülönülnek. A forrásnyelvi szöveg soktagú rémája a célnyelvben megoszlik, ezzel követhetőbbé válik a szöveg. Mondatszerkezet átstrukturálása: „Célunk az, hogy városokról ne
„Unser Ziel ist, dass man über
csak, mint környezetvédelmi ka-
Städte nicht mehr allein als Um-
tasztrófákról lehessen beszélni, és
weltkatastrophen spricht, und ob-
a vizsgálatokból az derül ki, hogy
wohl da noch reichlich viel zu tun
helyzet annak ellenére sem re-
gibt, ist die Lage den Studiener-
ménytelen, hogy sok még a tenni-
gebnissen nach nicht hoffnungs-
való"
los“
A forrásnyelvi szövegben a vizsgálatokra hivatkozás központi szerepét a célnyelvi szövegben hátrébb soroltam, így helyet adva az értelmezés során tartalmilag lényegesebbnek talált közlésnek, miszerint sok még a tennivaló. Ez a fenti példákhoz hasonlóan a mondat érthetőségét, gördülékenységét támogatta.
32
6. SZÓJEGYZÉK 6.1. Szójegyzék az „Ökologische Utopien - Die Stadt erscheint im Anthropozän“ c. cikkhez Német
Magyar
5. r Techniktheoretiker 6. hochkomplex - unterkomplex 7. e Galionsfigur
antropocén, az ember korszaka (új földtörténeti kor) a világ ökológiai lelkiismerete többségre képes "professional consumer", professzionális fogyasztó elméleti műszaki szakember igen egyszerű - rendkívül összetett gallionfigura, orrdísz (hajón)
8. auf großer Bühne
nemzetközi színtéren, pl. a nagypolitikában
1. s Anthropozän 2. s ökologische Weltgewissen 3. mehrheitsfähig 4. r Prosumer
a világ megmentését célzó diplomácia környezetvédelembe fektetett pénzügyi áldo10. s finanzielle Ökoopfer zatok 11. r Klimapolitikwandel a klímapolitika változása 12. zivilisatorische Neuausrichtung civilizációs átszervezés záradékkal ellát, záradékokkal {kompli13. verklausulieren kál/áttekinthetetlenné tesz} 1. körbe jár, mindenütt ezzel találkozunk 2. 14. etw. Macht die Runde felkapott, hangadó 9. e Weltrettungsdiplomatie
15. etw. auf die Spitze treiben
a csúcsra küzd, a szélsőségekig visz vmt.
16. e Generalrenovierung 17. selbstverschuldet 18. e Verätzung
generálozás, generál felújítás, teljes felújítás önhibájából való 1. elsavasodás, 2. marás, mart seb pápamobil, a pápa által használt személygépkocsi válságrégió irtásterület pénzügyi metropolisz őskeresztény, tősgyökeres keresztény esőerdei egyházmegye megvet, lenéz, visszautasít előzősáv, gyorsítósáv fajok eltűnése, kihalása, a biodiverzitás csökkenése szén-dioxid-kibocsátás
19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
s Papamobil e Krisenregion e Rodungsfläche e Finanzmetropole urchristlich e Regenwalddiözese verschmähen e Überholspur
27. r Artenschwund 28. e Kohlendioxidemission 29. e Runderneuerung
teljes körű megújulás
33
6.2. Szójegyzék a „Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire” c. cikkhez Német
Magyar 1. a gazdaság működése a kibocsátott károsanyag meny2. nyisége 3. a lakosság növekedése 4. csillapítani a forgalmat 5. közlekedési dugó 6. összetett rangsor 7. a lista elején áll 8. Indexet kialakít 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
felmérést végez környezetvédelmi (városi) kormányzás környezeti teljesítmény az energia felhasználás hatékonysága Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a legfontosabb eszköz vmt példának tekint/vesz kötött pályás közlekedés a városok előtt álló kihívások vmi kezelésére alkalmas politika elektromos töltőállomás közlekedési szimulációs rendszer
r wirtschaftliche Mechanismus e Emissionsmenge s Bevölkerungswachstum den Verkehr mäßigen r Verkehrsstau e Gesamtrangliste oben auf der Liste stehen einen Index erstellen eine Erhebung/Datenerhebung, Studie , Messung durchführen e umweltbezogene Stadtverwaltung e Umweltleistung e Energieeffizienz s Budapester Verkehrszentrum s zentrale Instrument etw. zum Vorbild nehmen r schienengebundene Verkehr e urbane Herausforderungen e Bewältigungsstrategie e elektrische Zapfsäule s Verkehrssimulationssystem
34
7. FELHASZNÁLT IRODALOM
www.wikipedia.org www.duden.de GIB szótárak Halász: Német-Magyar, Magyar-Német Nagyszótár Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás elméletébe (Scholastica, 2009)
35
