ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS. kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához

2015

ELŐSZÓ

Tisztelt Gazdálkodó! A nyár folyamán elfogadásra került Vidékfejlesztési Program (VP) első pályázati felhívásai az október 7-én meghirdetésre került Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, az ökológiai gazdálkodás fenntartása (VP-ÖKO) és az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (VP-AKG) támogatások voltak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban az AKG-ról már jelentetett meg kézkönyvet, jelen kiadványban pedig az ÖKO támogatási lehetőségről kívánunk átfogó tájékoztatást adni. Az előző támogatási ciklusban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) az ÖKO támogatás még az AKG szerves része volt, a VP-ben azonban már különálló támogatássá vált. Mindkét támogatásnak alapvető célja az agrár-környezet védelme. A két támogatás esetében a kötelezettségek egy része és a vonatkozó határidők is átfedésben vannak egymással, 5 éves időtartamra szólnak, 2016. január 1-től 2020. december 31-ig. A korábbi időszakokhoz képest újdonság, hogy az ÖKO pályázat szintén 5 éves kötelezettség vállalással 2017-ben is meghirdetésre kerül majd, főként azon gazdálkodók számára, akik 2015-ben még nem tudtak támogatási kérelmeket benyújtani. A VP-ÖKO támogatás jelentősen

átalakult, előírásrendszere egyszerűsödött. A pályázati felhívás az ökológiai gazdálkodást szabályozó uniós rendeletek betartásának követelményén túl nem tartalmaz egyéb többletkötelezettségeket, a biogazdáknak a támogatásért cserébe ezentúl kizárólag az egész unióban alkalmazott, egységes előírásokat kell betartaniuk. A VP-ÖKO támogatásnak külön forráskerete van, amelynek összege a korábbinak mintegy háromszorosa. Az ökogazdálkodásra való áttérésnek számos előnye van. Az ökogazdálkodók többek között mentesülnek a zöldítés kötelezettsége alól, valamint előnyt élveznek egyes támogatásokra való pályázáskor is. Mindezen intézkedések remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás fejlesztése érdekében készített nemzeti akciótervben megfogalmazott céloknak megfelelően az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya jelentősen emelkedjen. A Miniszterelnökség, a Földművelésügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Biokultúra Szövetség, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei által készített kézikönyv célja, hogy megkönnyítse a pályázati felhívás szabályainak értelmezését és segítségül szolgáljon a támogatási kérelmek beadásához. Eredményes gazdálkodást kívánunk!

Győrffy Balázs elnök Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter

Dr. Gyuricza Csaba elnök, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Dr. Oravecz Márton elnök Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Czeller Gábor elnök Magyar Biokultúra Szövetség

2

1

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSÁRÓL Az ökológiai gazdálkodás, vagy más néven biogazdálkodás az ökológiai rendszerek működésére épít, azokkal összhangban igyekszik gazdálkodni.

Az ökológiai gazdálkodás olyan gazdálkodási és élelmiszer előállító rendszer, amely tiltja, illetve korlátozza a szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák, valamint a mesterséges hozamfokozók használatát. Kiemelten kezeli a korszerű állatjóléti elvárásokat, a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. Ezeket az elveket, szabályokat fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a  termeléstől a  feldolgozáson A gazdálkodási típus meg- keresztül a kereskedelemig. nevezése hivatalosan ökológiai gazdálkodás, illetve A környezet megóvása, a termelők és fogyasztók egészségének védelme érdekében az ökológiai gazdálkodás támogatás célja a biológiai sokféleség fenntartása és növea termék megnevezése ökológiai gazdálkodásból lése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen származó termék. A biotápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése és az gazdálkodás, biotermék élelmiszerbiztonság garantálása. kifejezés nem hivatalos ugyan, de szintén használMagyarországon – a világ más országaihoz hasonlóan – az elmúlt 20 évben dinamiható. kusan nőtt az ökológiai művelésbe vont ellenőrzött terület és az ökológiai gazdálkodást folytató szervezetek, gazdaságok száma is. Míg 1995-ben alig több mint 100 üzemben és 8.000 hektáron termeltünk biotermékeket, addig 2009-ben, az ökológiai gazdálkodásba bevont terület 147.095 hektárra emelkedett. Az egyes támogatások jelentős hatással voltak a biogazdálkodás elterjedésére, a Vidékfejlesztési Program (VP) Ökológiai gazdálkodás támogatás (VP ÖKO) tervezésekor is az egyik elsődleges Felhívjuk a figyelmet arra, cél a további növekedés elérése volt. hogy a pályázati felhívás és a kézikönyvben foglaltak közötti eltérés esetén minden esetben a felhívás szövege az irányadó.

3

Korábbi ÖKO támogatások Magyarországon Magyarországon az Agrár-környezetvédelmi intézkedéseket a  kormány 2253/1999. (X. 7.) számú határozatával vezettek be. A 2002-ben induló, területalapú támogatást biztosító Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Program (NAKP) – az 1997-től életben lévő nemzeti támogatástól eltérően – már nem csak az átállás alatti, hanem az átállt ökológiai gazdálkodást is támogatta, amely 2003-ban is folytatódott. Európai uniós csatlakozásunkat követően 2004 – 2009 között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) belül, majd 2009 – 2014 között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében nyílt lehetőség az ökológiai gazdálkodást folytató gazdálkodók támogatására az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) intézkedésen belül. Az NAKP eszmeiségét folytatta az NVT AKG (150/2004. (X. 12.) FVM rendelet) és az ÚMVP AKG (61/2009. (V. 14.) FVM rendelet) is. Az intézkedéseken belül a gazdálkodók három, művelési módonként más-más célprogramba kapcsolódhattak be attól függően, hogy szántón, gyepen vagy ültetvényen szerettek volna ökológiai termelést folytatni: az Ökológiai szántóföldi növénytermesztés, az Ökológiai gyepgazdálkodás és az Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogramokba. A támogatási összeg nagysága szempontjából szántó és ültetvény esetén az átállási időszakban lévő és a már átállt területekhez különböző támogatási összegek tartoztak. Az ÚMVP AKGban a támogatást az ügyfelek olyan előírások betartásáért kaphatták meg, amelyek az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó Európai Közösségi rendeletekből fakadó kötelezettségeken túlmutattak, azokhoz képest plusz előírásokat tartalmaztak. Az alábbi táblázat a  korábbi AKG intézkedések ökológiai gazdálkodáshoz kötődő célprogramok statisztikai adatait mutatja be. 2002 2003 2004–2009 (NAKP) (NAKP) (NVT) Igénylők száma (db) 1 043 1 136 1 303 Igényelt terület nagysága (ha) 75 353 59 657 71 738 Támogatottak száma (db) 570 586 816 Támogatott terület nagysága (ha) 58 000 26 559 63 392

A VP ÖKO támogatás A korábbi támogatási programok a Vidékfejlesztési Program keretén belül is folytatásra kerülnek. A VP ÖKO támogatás egyrészt a konvencionális területek ökológiai művelés alá vonását kívánja ösztönözni, másrészt az ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását célozza. Az ökológiai gazdálkodás támogatás olyan önkéntes alapon működő kifizetési rendszer, amelyben a résztvevők az ökológiai gazdálkodási célok elérésének érdekében a gazdálkodásuk során többlet tevékenységek elvégzését vállalják.

2009–2014 (ÚMVP) 1 703 85 855 1 357 84 421

4 A TÁMOGATÁS CÉLJA Az ökológiai gazdálkodás kettős célt szolgál: ►► a környezetre gyakorolt kedvező hatása kapcsán a biodiverzitás megőrzése, az alacsonyabb környezetterhelés révén a talajok kímélete és a vízbázisok védelme, valamint ►► az ökológiai gazdálkodás előírásainak betartása mellett készült termékeknek magasabb a beltartalmi értéke, ezért teljesebb értékűek, tápanyagban gazdagabbak. A kíméletes szerek használatának köszönhetően a növényvédő szer maradékok a bio élelmiszerekben számottevően alacsonyabbak.

A támogatás meghirdetése és a kötelezettségvállalási időszak Az Ökológiai gazdálkodás támogatás meghirdetésére 2015 őszén került sor, a  pályázati felhívás 2015. október 7–én jelent meg a www.szechenyi2020.hu honlapon (VP-4-11.1.-11.2.-15 kódszámmal). A támogatási kérelmek benyújtására 2015. november 31. és 2015. december 31. között van lehetőség. A támogatási kérelmeket 5 éves időtartamra lehet benyújtani. Sikeres pályázás esetén a kötelezettségvállalás időszaka: 2016. január 1-től 2020. december 31-ig tart. A megelőző ciklusban a  kötelezettségvállalási időszak számításának alapja a  gazdálkodási év volt. A gazdálkodók adminisztrációs terheinek egyszerűsítése miatt az egyes támogatások időszakai az egységes terület alapú támogatás (SAPS) rendszeréhez igazodva egységesítésre kerülnek: a terület alapon igényelhető vidékfejlesztési támogatások az Ökológiai gazdálkodás támogatás mellett, mint a VP-AKG, a Natura 2000 gyep illetve a Természeti Hátránnyal Érintett Területek (THÉT, korábbi KAT) is, 2016-tól naptári évre vonatkoznak majd.

A VP ÖKO új rendszere: előírások helyett az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeket kell betartani A VP keretén belül az ökológiai gazdálkodás támogatása az ÚMVP rendszerétől eltérően már nem része az AKG-nak, az ÖKO támogatás a VP-ben külön intézkedésként jelent meg. A VP-ben két alintézkedés vonatkozik az Ökológiai gazdálkodás támogatására: ►► 11.1. Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és ►► 11.2. Ökológiai gazdálkodás fenntartása alintézkedések. A támogatás két alintézkedésre történő bontására azért volt szükség, mert az ökogazdálkodásban megkülönböztetünk átállás alatt lévő és már az ökogazdálkodásra teljesen átállt területeket. Az átállási időszakban már be kell tartani minden biogazdálkodásra vonatkozó előírást, azonban ekkor még nem minősíthetők a termékek ökológiai gazdálkodásból származó terméknek.

5

Az átállási időszak maximális hossza (a támogatás szempontjából)*: Földhasználati kategória Az átállási időszak hossza gyep

legfeljebb

szántó

legfeljebb

ültetvény

legfeljebb

2 2 3

év év év

* az átállási időszak hosszát a 889/2008/EK rendelet 36. cikk (1) bekezdése szabályozza Az átállási időszakban tehát már jelentkeznek az ökológiai gazdálkodás gyakorlatából eredő többletköltségek, a termék azonban még nem értékesíthető biotermékként. A támogatási összeg ezért, valamint az ökológiai gazdálkodásba vont területek növekedésének ösztönzése miatt az átállás időszaka alatt magasabb, mint a fenntartás ideje alatt. A támogatási összegeket a következő alfejezet tartalmazza. Az öt éves kötelezettségvállalási időszak, amennyiben átállási időszakkal kezdődik, az átállás idejének lejárta után az 5. év végéig a fenntartási támogatással folytatható, azaz a két alintézkedés kötelezettségvállalási időszaka együttesen 5 év.



A VP ÖKO támogatásra vonatkozó legalapvetőbb változás, hogy míg az ÚMVP AKG részét képező ökológiai célprogramok esetében a tanúsítás követelményein túlmutató előírások után járt csak kifizetés, addig a  VP ÖKO támogatás esetében erre nincs szükség. A támogatáshoz a gazdálkodóknak alapvetően az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásainak kell megfelelni, azaz alapvetően a vonatkozó 834/2007/EK Tanácsi rendelet, valamint a 889/2008/EK Bizottsági rendeletekben, illetve a 34/2013. VM rendeletben foglaltakat kell betartani. A tanúsítást végző szervezet az ellenőrzés alatt álló területekről minden évben igazolást állít ki. A tanúsított területekről a tanúsító szervezetek az MVH felé adatokat szolgáltatnak. Ezek az adatok képezik majd a kifizetés alapját.

A támogatás típusa, összege A VP ökológiai gazdálkodás intézkedésére, 2020-ig összesen 207  589 705 eurónak megfelelő forintösszeg áll rendelkezésre, ez az összeg körülbelül 64,4 milliárd forintot tesz ki. A pontos összeg forintban azonban nem megadható, az függ az euró árfolyamtól. A 2016-tól induló ÖKO támogatásra a 64,4 milliárd forint 80%-a használható fel, ami körülbelül 51,5 milliárd Ft.

6 A támogatási intenzitás minden esetben 100%, degresszió a VP ÖKO esetében nem kerül alkalmazásra. A támogatás összege továbbra is öt éven keresztül, évente, az egységes kérelem keretein belüli kifizetési kérelemben igényelhető. A sikeres támogatási kérelem (pályázat) benyújtását követően kézhez kapott támogatói okirat nem jelenti automatikusan a támogatás kifizetését, csupán a támogatásban való részvételre jogosít fel. Kifizetési kérelmet az nyújthat be, aki támogatói okirattal rendelkezik vagy támogatási kérelmet vagy kötelezettség-átvételi kérelmet nyújtott be, de jogerős támogatási döntéssel még nem rendelkezik (pl: nem elbírált támogatási kérelemmel és kötelezettség-átvételi kérelemmel rendelkezők, kifogás alatti döntések). Utóbbi két esetben is a valóságnak megfelelően kell a kifizetési kérelmet benyújtani. Az egységes kérelemben a  kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül kell táblásítani és az adott évi hasznosításokat megadni. A támogatási összeg a kifizetési kérelem ellenőrzését követően kerül odaítélésre, területalapú, vissza nem térítendő támogatás formájában. A támogatás a minőségi rendszer előírásainak teljesítésével összefüggő többlet költségeket és elmaradt bevétel ellentételezését szolgálja. A támogatás igénybevételéhez a tanúsítási rendszer követelményeit be kell tartani, kifizetésre csak az ellenőrzések és a gazdálkodási napló egyes adatait tartalmazó webGN beérkezése után kerül sor. A támogatási összegek kalkulációjakor a tanúsítási rendszerben való részvétel díja beszámításra került, arra külön támogatást igényelni nem lehet. A támogatással érintett terület státusza a kötelezettségvállalás ideje alatt minden évben január 1-i állapot szerint kerül megállapításra és ez alapján kerül a támogatási összeg (átállási/ fenntartási) meghatározásra. Amennyiben a támogatást igénylő a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vonatkozóan átállási időszak lerövidítése iránti kérelmet nyújtott be az illetékes ökológiai tanúsító szervezethez és azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal jóváhagyta, a  támogatási összeg az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület ökológiai státuszváltozása kezdetét követő évétől módosul. A támogatás összege a  kézikönyvben euró alapon kerül feltüntetésre. A  támogatás természetesen forintban kerül majd kifizetésre. Az átváltási arány a  kifizetési kérelem benyújtás évének az Európai Központi Bank, január 1-én aktuális középárfolyama szerint kerül majd meghatározásra, ezért jelenleg nem tudunk forintosított összegeket megadni.

7

Szántóföld Zöldség Almafélék Szőlő Egyéb gyümölcs Gyepgazdálkodás - kaszálás Gyepgazdálkodás - legeltetés min 0,3 ÁE/ha

Ökológiai gazdálkodásra történő átállás esetén a támogatás összege a következőképpen alakul (euró/ha/év)  242  516  1 040  873  734  84  147

Ökológiai gazdálkodás fenntartása esetén a támogatás összege a következőképpen alakul (euró/ha/év) 172 366 802 674 568 84 147

A kifizetési összeg kalkulációjának szempontjából fontos tudni, hogy a kötelezettségvállalás időszaka alatt a támogatást igénylőnek lehetősége van arra, hogy adott tábla esetében az egyik évben a szántóföldi növénytermesztés, a másik évben pedig a zöldségtermesztés támogatási összegét igényelje a termesztett növény figyelembevételével. Ugyan ez a lehetőség adott a gyep földhasználati kategóriába eső terület esetében is: kaszálással, míg a  másik évben legeltetéssel is hasznosítható a terület és a hasznosításnak megfelelően igényelhető a támogatási összeg. Ültetvényeknél azonban a kivágást követő újratelepítés esetén: amennyiben az új telepítésű ültetvény után magasabb hektáronkénti támogatási összeg igényelhető, mint a kivágott növényfajra, úgy a támogatást igénylő részére az újratelepített területre csak az alacsonyabb támogatási összeg igényelhető.

A támogatás kapcsolata a zöldítéssel, AKG-val Az ökológiai gazdálkodás alá vont területek Magyarországon is automatikusan jogosultak a zöldítési támogatásra. Ezeken a területeken a követelmények betartása nélkül kifizethető a zöldítés támogatási összege (1307/2013/EU rendelet 43. cikk (11) bekezdése értelmében). Habár az AKG és az ÖKO támogatás két teljesen különálló támogatássá vált, alapvető céljuk azonban megegyezik: fenntartható gazdálkodás környezetünk erőforrásaival. Ugyanazt a célt a két rendszer azonban különböző eszközökkel igyekszik elérni. A két támogatás azonos célkitűzése miatt az európai uniós szabályok alapján nem adható ugyanarra a területre mindkét fajta kifizetés. Egy gazdaságon belül ugyanakkor lehetőség van arra, hogy egyes területeken az VP-AKG-s, míg a többi területen a  VP-ÖKO-s kifizetéseket vegyenek igénybe. Fontos, hogy ugyanazon, GPS koordinátákkal felmért kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vagy csak AKG, vagy csak Ökológiai gazdálkodás támogatás vehető igénybe, tehát egy időben egyazon területre nem igénylehető mindkét támogatás. Ugyan ez vonatkozik az ÚMVP AKG részét képező, 10 éves környezetvédelmi gyeptelepítés célprogram területeire is, azok nem fedhetnek át sem a mostani ÖKO-s, sem a mostani AKG-s területekkel.

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

2015

AZ AKG TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATBAN a jelen kézkönyvhöz hasonló kiadvány jelent meg, amely elektronikus formában a www.nak.hu honlapon, illetve nyomtatott formában a falugazdász irodákban is elérhető.

8

2

A VP ÖKO TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ÚJ ELJÁRÁSREND

2020

A pályázati felhívások a  www.szechenyi2020.hu (www.palyazat.gov.hu) honlapon kerülnek meghirdetésre.

A Vidékfejlesztési Programban lévő valamennyi támogatás esetében újdonság, hogy a támogatások igénylésének menete megváltozik: míg korábban az eljárási szabályokat a 2007. évi XVII. törvény és a közigazgatási hatósági eljárási szabályairól szóló törvény (Ket.) határozta meg, addig mostantól ezek a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet hatálya alá fognak tartozni, amely alapján a támogatási jogviszonyra a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai alkalmazandók. Ez a változás elsődlegesen azt jelenti, hogy a támogatási feltételek nem jogszabályokban, hanem pályázati felhívásban kerülnek meghirdetésre, azokra pályázatot (támogatási kérelmet) kell majd benyújtani. A benyújtásra az eddigiekhez hasonlóan az MVH elektronikus felületén lesz majd lehetőség. A támogatások odaítélésére a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet eljárási szabályai alapján, az ÖKO támogatás esetében támogatói okirat kibocsátásával kerül sor. Összefoglaló táblázat a változó eljárási szabályokról: ÚMVP AKG VP ÖKO támogatás az eljárás alapja Ket. 272/2014. Korm. rendelet a támogatás támogatás, jogcím támogatás, pályázat megnevezése a támogatás jogcímrendeletben, Magyar pályázati felhívásban, meghirdetése Közlöny www.szechenyi2020.hu támogatási kérelem (pályáa támogatási támogatási kérelem, MVH igény benyújtása elektronikus felületén, ügyfél- zat), MVH elektronikus felületén kapun keresztül Támogatói okirat, elektroniértesítés a támo- MVH határozat, postázásra kus úton (ügyfélkapu) gatási döntésről került, illetve ügyfélkapura megküldött kifizetési kérelem, MVH elekt- kifizetési igénylés, MVH elekta megítélt táronikus felületén (Egységes mogatási összeg ronikus felületén (Egységes kérelem) kérelem) kérelmezése

9 AZ EGYSZERŰSÍTETT KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS Az ÖKO támogatás vonatkozásában az egyszerűsített kiválasztási eljárás kerül alkalmazásra. Ez az eljárás típus objektív, számszerűsíthető szempontok vizsgálatára épül, és terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetében alkalmazzák. Az ÖKO támogatás mellett a következő műveletek tartoznak még az egyszerűsített eljárás-típushoz: • VP-Agár-környezetgazdálkodás kifizetés (VP-AKG) • THÉT kifizetések (korábban KAT) • NATURA 2000 kompenzációs kifizetések • erdő-környezetvédelmi kifizetések • génmegőrzés támogatása • tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti kifizetések • egyes erdészeti és nem termelő beruházások támogatása

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER FŐBB SZEREPLŐI Az alábbi táblázatban az ÖKO támogatás végrehajtásában közreműködő legfontosabb agrár-közigazgatási szereplők és feladataik kerülnek ismertetésre. Miniszterelnökség (ME)

szerep

irányító hatóság

Földművelésügyi Minisztérium (FM)

illetékes hatóság/ szakmai támogató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) együttműködő szervezet

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., Hungária Öko Garancia Kft. tanúsító szervezetek

kifizető ügynökség, közbenső szerv • tanúsítás Minő• támogatási és • részvétel az feladatok • VP összeállítása • a kifizető ügysítő Tanúsítvány ellenőrzésben kifizetési kénökség akkredi• felhívások közkiállításával relmek ellenőr- • gazdálkodási tációja zététele napló elektro- • ellenőrzés zése • szakmai köz• támogatói nikus benyújtá• kifizetések és reműködés az döntés meghosának biztosíazok könyveléintézkedések, zatala tása se, nyilvántarfelhívások kiala• program szintű • hatásindikátor tása kításában mutatószámok monitoring • egyéb IH-t tágyűjtése, értérendszer üzemogató funkcikelése meltetése ók ellátása • a tanúsító szervezetek akkreditációja, ellenőrzése • egyes engedélyezési eljárások (pl. átállási idő lerövidítése) lefolytatása

10

3

TANÚSÍTÁS, ELLENŐRZÉS Az intézményrendszer szereplői közül az ÖKO támogatás esetében a NÉBIH és a tanúsító szervezetek szerepe kiemelkedő, ezért tevékenységük az alábbiakban részletesen kifejtésre kerül.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerepe A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), illetve jogelődjei 2009 óta látják el az ökológiai gazdálkodás területén az illetékes hatóság feladatkörét, mint kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Magyarországon nem az illetékes hatóság végzi a tanúsítási tevékenységet, hanem az általa kijelölt ellenőrző szervek, amelyeket tanúsító szervezeteknek nevezünk. A NÉBIH átruházta a tanúsítási tevékenység végzését a tanúsító szervezetekre, de a jogszabályok szerint a tanúsító szerveztek jóváhagyása és ellenőrzése a NÉBIH feladata. Annak megállapítására, hogy a tanúsító szervezet az előírásoknak megfelelően végzi-e az ellenőrzési és tanúsítási tevékenységét, a NÉBIH évente auditokat folytat le mindkét tanúsító szervezetnél. Ezáltal biztosítható, hogy a tanúsító szervezetek működése az előírásoknak megfelelő módon történjék. A  NÉBIH a  tanúsító szervezetek működésének vizsgálata során a magyar és az EU-s öko jogszabályokban foglalt szakmai feltételeknek való megfelelést vizsgálja. Emellett a NÉBIH, mint illetékes hatóság az ökológiai gazdálkodás területén jogosult egyes, az öko rendeletek alapján kérelmezhető engedélyezési eljárások (pl. átállási idő lerövidítése) lefolytatására.

Tanúsító szervezetek Magyarországon Magyarországon az illetékes hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek végzik a tanúsítási tevékenységet, vagyis ellátják a vonatkozó EK rendelet szerinti ellenőrzési és tanúsítási feladatokat. Magyarországon jelenleg két tanúsító szervezet van:

11 Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. kódszáma: HU-ÖKO-01 Elérhetőségei: Iroda címe: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 800 E-mail: [email protected] Telefon: (+36 1) 336 11 66, (30) 393 90 90 A szervezet jelenleg 112 285 ha terület ellenőrzését látja el.

Hungária Öko Garancia Kft. kódszáma: HU-ÖKO-02 Elérhetőségei: Honlap: www.okogarancia.hu Székhely, levélcím: H-1033 Budapest, Miklós tér 1. E-mail: [email protected] Telefon: +36-1/336-0533 A szervezet jelenleg 12 556 ha terület ellenőrzését látja el. A két szervezet működése között az ellenőrzés és tanúsítás szempontjából lényeges különbség nincs, mindkettő megfelel a jogszabályi követelményeknek.

ELLENŐRZÉS: A tanúsító szervezet, a vonatkozó jogszabályok értelmében köteles valamennyi általa tanúsított gazdasági szereplőt évente legalább egyszer az EK rendelet rendelkezéseinek való megfelelés szempontjából a tevékenység végzésének helyszínén teljes körűen ellenőrizni. Emellett a rendelet értelmében a tanúsító szervezet köteles soron kívüli ellenőrzést végezni, ha a gazdasági szereplőnél felmerül a rendelkezések be nem tartásának gyanúja.

TANÚSÍTÁS: A tanúsító szervezet a követelményeknek való megfelelés esetén szigorú számadású Minősítő Tanúsítványt ad ki termékekre (adott szállítmányra), illetve termelési folyamatra (pl. előállítás, forgalmazás). A Minősítő Tanúsítvány kiadásával a tanúsító azt tanúsítja, hogy a gazdasági szereplő tevékenysége megfelel az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó EU-s jogszabályi előírásoknak. Fontos tudni, hogy a tanúsító szervezetek nem egyes területeket, kultúrákat tanúsítanak, hanem az ökogazdaság egészét.

BEJELENTKEZÉS A TANÚSÍTÁSI RENDSZERBE Magyarországon a NÉBIH által elismert és felügyelt tanúsító szervezetek jogosultak és kötelesek fogadni mindazon gazdasági szereplők bejelentkezését az ellenőrzési rendszerbe, akik ökológiai termelésbe, termék előállításba kívánnak kezdeni. A tanúsító szervezettel kötött ellenőrzési/tanúsítási szerződésben rögzített időponttól köteles a gazda betartani az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, legkorábban ettől az időponttól kezdődhet az átállás, és innentől tekinthető a gazda ellenőrzött ökológiai gazdálkodónak, vagy más néven biogazdálkodónak.

12 MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG A Magyar Biokultúra Szövetség összefogja a regionális és szakmai alapon szerveződő egyesületek tevékenységét. Célja az ökológiai gazdálkodók érdekeinek képviselete és az ökológiai gazdálkodás elterjesztése. Ennek jegyében civil partnerként működik közre a minisztériumokkal, más kormányzati és civil szervezetekkel, illetve tartja kapcsolatot a  médiával. Népszerűsíti az ökológiai termékeket, valamint rendezvényekkel és kiadványokkal hozzájárul az ökogazdálkodás népszerűsítéséhez. Ökopiac működtetésével értékesítési lehetőséget biztosít számos biogazdaságnak és feldolgozónak. A Magyar Biokultúra Szövetség a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. kizárólagos tulajdonosa, ezért a Szövetség tagszervezeteinek tagjai kedvezményesen vehetik igénybe a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szolgáltatását. Amennyiben az ökogazdálkodás előírásaival kapcsolatban kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Magyar Biokultúra Szövetség tagegyesületeihez. Magyar Biokultúra Szövetség 1132 Budapest, Visegrádi u. 53. III/1. Telefon: 1/214-7005; Fax: 1/214-7006 E-mail: [email protected] Honlap: www.biokultura.org A Magyar Biokultúra Szövetség tagegyesületei: Tagegyesület Biodinamikus Közhasznú Egyesület Biokultúra Középmagyarországi Egyesülete Dél-alföldi Biokultúra Egyesület Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület Észak-magyarországi Biokultúra Egyesület

Név Mezei Mihály, elnök Obreczán László, elnök dr. Szántosi Antalné, elnök Czeller Gábor, elnök Orbán Péter, elnök

Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesület

Gencsi Zoltán, elnök Ware Borbála, elnök Gencsi Zoltán, elnök dr. Roszík Péter, elnök dr. Márai Géza, elnök

Elérhetőség [email protected] +36 30 9514915 [email protected] +36 66 514151 [email protected] +36 30 5723898 [email protected] (külföldi elfoglaltsága miatt a KözépMagyarországi és a KeletMagyarországi Biokultúra Egyesületek megkeresését ajánljuk) +36 52589147 [email protected] +36 87715819 [email protected] +36 302069770 [email protected] +36 309560777 [email protected] +36 706110816 [email protected]

13

4

A VP ÖKO ÁLTALÁNOS ÉS ALAPKÖVETELMÉNYEI

Általános követelmények (kötelezettségvállalások és követelmények) • A kötelezettségvállalás 2016. január 1-től 2020. december 31-ig tart. • A támogatást igénylőnek a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a támogatási időszak öt éves időtartama alatt be kell tartania az ökológiai gazdálkodás előírásait. • A támogatást igénylő a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a támogatási időszak öt éves időtartama alatt vállalja, hogy az adott év minden napjára vonatkozóan jogszerű földhasználó. • Szántóföldi földhasználati kategória esetében a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre, lágyszárú gyümölcsökre, rizsre és zöldugarra igényelhető, az energiafű, a nád, a parlagon hagyott terület, a pihentetett terület, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével. Az aromás, gyógy- és fűszernövények a zöldségnövények után járó támogatási összegre jogosultak. • Amennyiben az adott évben legeltetéses hasznosítás kerül a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül kialakított táblán megjelölésre, akkor az összes ezzel érintett területen átlagosan minimum 0,3 ÁE/ha legeltetési sűrűséget kell biztosítani. Az ideiglenes gyep hasznosítási kód csak gyepgazdálkodási földhasználati kategória esetében támogatható. A legeltetésre vonatkozó további információk a 11. fejezetben találhatók. • Az ültetvény földhasználati kategóriában a faiskola és csemetekert kivételével minden, a 39. oldalon lévő táblázat szerinti gyümölcsfaj támogatásra jogosult. Az ültetvény földhasználati kategória keretében csak azon területek támogathatók,

14 melyeken a támogatási kérelem beadásakor már eltelepített ültetvény található. A támogatási kérelem benyújtásakor még nem termő ültetvény is támogatható. Az ültetvényekre vonatkozó további részletszabályok a 11. fejezetben olvashatók. • A gazdálkodó gazdálkodási naplót köteles vezetni. A gazdálkodási naplót adott év január 1-től adott év december 31-ig tartó időszakokra kell vezetni, azt a kötelezettségvállalási időszak utolsó évét követő 10. év végéig (azaz 2030. december 31.-ig) meg kell őrizni. A napló adatainak egy részét - azaz a pályázati felhívás 5. számú mellékletében meghatározott adattartalmát - az adott évet követő év január 1. és március 1. között be kell nyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatalhoz. A benyújtás az adott időszakban aktuális elektronikus formanyomtatványon tehető meg. A gazdálkodási naplóra vonatkozó információkról bővebben a 11. fejezetben olvashat. • A szántó és ültetvény földhasználati kategória esetében a tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A tervet évente szükséges elkészíteni, vagy talajvizsgálati eredmények és amennyiben releváns levélanalízis alapján, vagy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigény figyelembevételével. A tápanyag-gazdálkodási terv készítésére vonatkozó további követelményeket a 11. fejezetben ismertetjük. • Évente monitoring adatszolgáltatás beküldése kötelező, és amennyiben a gazdálkodó kiválasztásra kerül a hatásindikátor monitorozó rendszerbe, akkor ahhoz adatot kell szolgáltatni. • Az áttérési támogatásban részt vevő kedvezményezetteknek 2016. december 31ig ökológiai gazdálkodási képzésen kell részt venniük (a fenntartási támogatásban részt vevőkre ez a kötelezettség nem vonatkozik). A képzésre vonatkozó egyéb tudnivalók: • A képzésen a támogatást igénylőnek kell részt vennie. Amennyiben a támogatást igénylő nem természetes személy, a képzésen a vezető tisztségviselőnek, képzésre kijelölt alkalmazottnak vagy tagnak kell részt vennie. Családi gazdaság esetében a képzésen a családi gazdaság vezetőjének vagy a családi gazdaság tagjának kell részt vennie. • Amennyiben a kötelezettségvállaló személyében változás történik a támogatási időszak alatt, az áttérési támogatásra vonatkozó támogatási időszak alatt kötelezettség átvevőjének a kötelezettség átvételét követő egy éven belül képzésen kell részt vennie, kivéve, ha már az 1. pontban meghatározott képzésen részt vett. • Az a támogatást igénylő, akinek az intézkedésbe vont területe részben vagy egészben fenntartási támogatásban részesül, a kötelező képzésen való részvétel kötelezettsége alól mentesül.

15

VP ÖKO alapkövetelmények (referenciaelemek) Az ÖKO alapkövetelmények a SAPS támogatáshoz is teljesítendő követelményekből és az ÖKO minimumkövetelményből állnak. Az alapkövetelmények betartásáért külön támogatás nem adható, ugyanakkor ezek a követelmények minden ÖKO intézkedésbe belépő gazdálkodó számára kötelezőek, kifizetés csak ezen követelmények betartása mellett adható. A VP ÖKO ALAPKÖVETELMÉNYEI a KÖVETKEZŐK: A kedvezményezettnek a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania az alábbi követelményeket:

1. Kölcsönös Megfeleltetés előírásai és követelményei (JFGK + HMKÁ) 2. 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. §-a szerinti minimumkövetelmények (zöldítési rendeletben szereplő minimumkövetelmények) 3. ÖKO minimumkövetelmények: növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelmények. A terület alapon igényelhető támogatások rendszere: zonális

SAPS

ZÖLDÍTÉS

ÖKO

• ÖKO minimumkövetelmények

AKG

• Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY, nitrátrendelet) • Integrált Növényvédelmi Irányelv (IPM)

(

THÉT

korábban

KAT

(

NATURA 2000 GYEP

–

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS (HMKÁ, JFGK) + ZÖLDÍTÉS RENDELET SZERINTI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

–

16 Az ábra az előírások hierarchikus egymásra épülését mutatja be:

öko ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályok

ÖKO alapkövetelmények (referenciaelemek) a SAPS támogatás­ hoz teljesítendő követelmények

3 2 1

• ÖKO minimumkövetelmények

Kölcsönös megfeleltetés (HMKÁ, JFGK) + Zöldítés rendelet szerinti minimumkövetelmények

A Kölcsönös Megfeleltetés és a zöldítés rendeletben foglalt minimumkövetelmények betartása a SAPS és számos egyéb közvetlen támogatás igényléséhez is szükséges. 1. KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS A Kölcsönös megfeleltetés alapvetően két részből áll: - a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből (JFGK), - valamint a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásaiból. JFGK-nak nevezzük azt a 13 közösségi jogszabályt, amelyet a 1306/2013/EU rendelet tartalmaz. A HMKÁ előírások keretrendszerét szintén a 1306/2013/EU rendelet fogalmazza meg. A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények az adott szakterületen már több éve hatályos jogszabályokat tartalmaznak. Új követelményt a Kölcsönös megfeleltetés rendszere nem határoz meg. A rendszer lényege abban rejlik, hogy az összegyűjtött eddig is létező jogszabályi előírások betartása már az EU-s támogatások teljes mértékű eléréséhez is kötődik.

17 Földterülettel Nitrátrendel- érzékezem keny területen folytatok gazdálkodást HMKÁ

X

JFGK 1. A vizek mező­gaz­ dasági ere­­de­tű nitrát­ szennyezéssel szembeni védelméről

X

Felhasználok szennyvíziszapot

X

Tartok Tartok Tartok Natura sertést szarjuhot/ 2000vasmar- kecskét es tehafélét rületen folytatok gazdálkodást X

X

JFGK 2. A vadon élő madarak védelme

X

JFGK 3. A vadon élő állatok és növények védelméről

X

JFGK 4.

Élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások

JFGK 5. A hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ßagonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról JFGK 6. A sertések azonosítása és nyilvántartása

Tartok Tartok Tartok lovat, mézelő prémes nyulat, méhet állatot baromfit

Növénytermesztéssel foglakozom

X

X*

X*

X*

X*

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X**

X

JFGK 7. A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása

X

JFGK 8. A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása

X

JFGK 9. Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre

X

JFGK 10.

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról

JFGK 11.

A borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények

JFGK 12.

A sertések vé­del­mére vo­nat­kozó minimumkövetelmények

X

JFGK 13.

tenyésztés céljából tartott állatok védelméről

X

X

X

X

X

X

X

*Állattartó telep méretétől függően érintett lehet ** Élelmiszernek szánt növény termesztésével és/vagy takarmánytermesztéssel.

X

X

X

18 2. A ZÖLDÍTÉS RENDELETBEN SZEREPLŐ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK A zöldítés rendelet, azaz a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § szerinti minimumkövetelményeket tartalmazó részét a Kölcsönös Megfeleltetés rendszere mellett többek között minden SAPS támogatást és területhez köthető közvetlen támogatást igénylő gazdálkodónak be kell tartani a gazdasága egészén. Ezen minimumkövetelmények csaknem azonos tartalommal korábban a HMKÁ részeként a KM előírások között szerepeltek. A zöldítési rendelet szerinti minimumkövetelmények a következők: - szántóterületen, állandó gyepterületen, vagy állandó kultúrával fedett területen a különböző gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben meg kell akadályozni a gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében nem kerülhet veszélybe, - szántóterületen, állandó gyepterületen, vagy állandó kultúrával fedett területen a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények irtásáról gondoskodni kell, - az állandó gyepterületen rendszeres legeltetés hiányában tárgyév augusztus 31éig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végrehajtani, valamint - tilos az állandó gyepterületeket túllegeltetni. 3. ÖKO MINIMUMKÖVETELMÉNY: Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről (pl.: növényvédőszer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható). A növényvédőszeres göngyölegeket jól látható felirattal ellátott, elkülönített helységben (esetleg szekrényben) kell tárolni.

19

5

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírások az egyes tevékenységre vonatkozóan részletes követelményeket fogalmaznak meg, például a növénytermesztés, az állattartás vagy feldolgozás esetén. Az ökológiai gazdálkodás támogatás terület alapú támogatás, növénytermesztési tevékenység kapcsán igényelhető. Ezért a támogatás szempontjából az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos tevékenységek közül csak a növénytermesztést érintő követelmények kerülnek elsősorban figyelembe vételre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ha egy gazdasági szereplő bármely ökológiai gazdálkodási tevékenysége (állattartás, feldolgozás stb.) vonatkozásában az ökológiai gazdálkodás előírásainak megsértése miatt az ökológiai gazdálkodás rendszeréből kizárásra kerül, a  növénytermesztési tevékenységet sem folytathatja tovább a kizárás időtartamának leteltéig, így az ÖKO támogatást, kifizetést sem igényelhet, a támogatásból is kizárásra kerül. A fejezet a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által használt, „Az Ökológiai gazdálkodás Alap-feltételrendszere” alapján készült. Bizonyos esetekben az egyes előírások a  jogszabályokhoz képest az Alap-feltételrendszerben pontosításra kerültek. Ahol ezek az előírás-pontosítások nem egyeznek a másik tanúsító szervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. által használt előíráslistával, ott ezeket a különbözőségeket jelezzük. Míg a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. „Az Ökológiai gazdálkodás Alap-feltételrendszere” című dokumentumban összegzi az ellenőrzés kritériumait, addig a Hungária Öko Garancia Kft. A vonatkozó rendeletek követelményeiről a szervezet honlapján tájékoztatja az érdeklődőket.

Az ökológiai gazdálkodás előírásainak jogszabályi háttere Az ökológiai gazdálkodás egy olyan jogszabályokon nyugvó gazdálkodási rendszer, amelynek végeredményeként a gazdálkodásból származó termék az ökológiai (öko, bio) termék megnevezést viselheti.

20 Ezen jogszabályok előírásai a világ számos országában, az IFOAM (a biogazdálkodók világszövetsége) munkájának köszönhetően egymással összeegyeztethetők, így például az Európai Unióból származó termék az USA-ban is bioterméknek számít. Magyarországon az ökológiai gazdálkodás alapjait Európai uniós szabályozások határozzák meg és nemzeti jogszabályok egészítik ki. Európai uniós jogszabályok: • A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK Rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a  2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről, • A Bizottság 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK Rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról és • A Bizottság 1235/2008/EK Rendelete (2008. december 8.) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról. Nemzeti jogszabályok: • a 2008. évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, • a 34/2013. (V. 14.) VM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről. Az ökológiai gazdálkodóknak a  konvencionális termelésre vonatkozó valamennyi EU-s és hazai jogszabályt, előírást maradéktalanul be kell tartaniuk. A fenti jogszabályok hatálya alá az alábbi termékek tartoznak (a 834/2007/EK 1. cikk (2) szerint): • élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek (termesztett/gyűjtött növény vagy gomba, élőállat; DE halászott hal és elejtett vad nem!) • feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termék (állati és növényi eredetű élelmiszerek és élesztők is) • takarmányok (élesztők is) • vegetatív szaporító anyagok és vetőmagok A szakmai szabályokon túl az említett jogszabályok a címkézésre, az áruk ökológiai eredetének nyomon követésére és a megfelelést igazoló minősítő tanúsítvány tartalmára vonatkozóan külön követelményeket fogalmaznak meg.

AMIBEN NEM, VAGY ALIG MÁS A BIOGAZDÁLKODÁS GYAKORLATA Az ökológiai gazdálkodás az IFOAM szerint négy nagy alapelven nyugszik:

1. KÖRNYEZET MEGÓVÁSA 2. MÉLTÁNYOSSÁG 3. GONDOSSÁG 4. EGÉSZSÉG SZOLGÁLATA Azon  gazdálkodási elemek tekintetében, amelyek nem veszélyeztetik az ökológiai gazdálkodás alapelvének érvényre jutását, nincs eltérés a szokványos és a biogaz-

21 dálkodás gyakorlata között. Ennek megfelelően a legtöbb terület átállítható, a meglévő, vagy korábban igénybe vett erő- és munkagéppark, raktár, magtár továbbra is felhasználható (esetleg speciális gépek pl. gyomfésű beszerzése válhat majd szükségessé). Nincs előírt különbség a talaj-előkészítésben, tápanyag kijuttatás gépeiben, vetésben, mechanikai ápolásban, permetezőgép használatban, öntözésben, betakarításban, szárításban, tárolásban. Nincs akadálya továbbá alvállalkozó fogadásának, bérmunka igénybevételének sem. Természetesen minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a biotermék „bio” minősége ne sérüljön, így ne keveredjen nem biotermékkel (tiszták legyenek a vetőgépek, permetezőgépek, betakarítógépek… stb.).

AMIBEN MERŐBEN MÁS A BIOGAZDÁLKODÁS 1. ÁTÁLLÁSI IDŐSZAK Minden olyan esetben, amikor a termőterület, állatállomány a korábbi időszakból származó anyagokat (műtrágya, növényvédőszer, talajjavítószer stb.) tartalmazhat, akkor egy biztonsági időszakot illesztenek a  biogazdálkodás kezdetére, ezt hívják átállási időszaknak. Ebben az időszakban az ökológiai gazdálkodás előírásait maradéktalanul be kell tartani, de az ez alatt betakarított termék még nem forgalmazható ökológiai gazdálkodásból származó termékként. Ez az időszak jelentős terhet ró a gazdákra, mert már jelentkeznek a biogazdálkodás többletkiadásai (pl. A kézimunka ráfordítás, a „vegyszeres” biztosításhoz képes némileg nő a gazdálkodás kockázata, csökkenhet a hozam, ugyanakkor csökken a műtrágya- és a vegyszer-költség), a termék értékesítési ára viszont még – lévén nem biotermék – nem emelkedik. Többek között ezzel indokolható, hogy az Unióban alkalmazott ökológiai gazdálkodási támogatási rendszerekben, így Magyarországon is ez az időszak kiemelt támogatásban részesül. Egy terület átállási ideje legkorábban azzal a nappal indul, amikor a gazda a területeivel együtt bejelentkezett az ellenőrzési rendszerbe, vagy attól a naptól, amikor egy régi biogazda az új területet bejelentette a tanúsító szervezetnek. Minden esetben az előírások maradéktalan betartása a feltétele az átállásnak. A támogatás szempontjából az alábbi táblázat szerint adható átállási támogatás: Kultúra Szántóföldi kultúrák (beleértve az egy éves és az évelő kultúrákat is) Gyepek Ültetvény

Az öko jogszabályok szerint az átállási idő hosszának megállapítására az alábbiak vontakoznak. Egy éves kultúrák esetében a terület akkor lesz átállt, azaz ökológiai státuszú, és a termés akkor lesz először jelölhető ökológiai termelésre utaló (öko/bio) kifejezéssel, ha az adott növény vetése, vagy ültetése előtt legalább 24 hónap eltelt a terület tanúsító szervezethez történt bejelentése óta. Például: az új biogazda 2016. január 1-jén területeit pontosan megadva bejelentkezik az ellenőrzési rendszerbe, vagy a régi biogazda ezen a napon új területet jelent be (ez az átállás kezdete). Ha 2017 októberében őszi árpát vet, akkor az még nem értékesíthető ökológiai termékként (nem telt le a vetés előtt a két év), ellenben, ha 2018-ban

Átállási támogatás maximális időtartama

2 2 3

év év év

22

tavaszán vet árpát (a két év letelt) ekkor ennek a termése már biotermék lesz. Évelő kultúrák és ültetvények esetében a gyep és évelő takarmánytermő területek kivételével – a terület akkor lesz átállt, azaz ökológiai státuszú, és a termés akkor lesz először jelölhető ökológiai termelésre utaló (öko/bio) kifejezéssel, ha betakarítása előtt már legalább 36 hónap letelt a terület tanúsító szervezethez történt bejelentése óta és az előírásokat ez alatt maradéktalanul betartották. Például: a szőlész, borász gazda 2015. szeptember 18-án jelentette be szőlő területét az ellenőrzési rendszerbe (ez az átállás kezdete). Ha 2018. szeptember elején szüreteli a szőlőt, akkor az még nem lesz ökológiai termék (nem telt le a három év), de a 2018. szeptember 18. után szüretelt már bio szőlő lesz és készülhet belőle ökológiai gazdálkodásból származó bor. Gyepek és évelő takarmánytermő területek esetében a terület akkor lesz átállt, azaz ökológiai státuszú és a termés akkor lesz először jelölhető ökológiai termelésre utaló (öko/bio) kifejezéssel, ha hasznosítása (legeltetés, kaszálás) előtt legalább 24 hónap eltelt a terület tanúsító szervezethez történt bejelentése óta. Teljesen azonos a helyzet, mint az évelő növényeknél, csak itt két év az idő, nem három. Így például a 2016. január 1-jén bejelentett területről 2018-ban hasznosított gyep vagy évelő pillangós szénája lesz először ökológiai. Meg kell jegyeznünk, hogy a  támogatásra vonatkozó átállás idő nincs teljes átfedésben az öko jogszabályok átállási időre vonatkozó részeivel: a szántóföldi évelő kultúrák esetében a  bio rendeletek szerint 3 év átállási idő vonatkozik, az átállási támogatási összeg azonban ettől függetlenül csak 2 évig adható. Az átállási idő lerövidítése: A  NÉBIH a  területen történt korábbi kezelésének ismeretében, a  gazda kérésére olyan időszakot is elismerhet az átállási időszak részeként, amely megelőzte a tanúsító szervezethez történő bejelentkezés időpontját. Az átállás kezdetének időpontja semmiképpen nem lehet korábban, mint bármely, a biogazdálkodásban nem használható anyag, készítmény kijuttatásának időpontja. Az engedély megadásának kérelmezéséhez a gazdának hitelt érdemlően kell igazolnia, hogy a kérelmezett időszakban nem használt az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett anyagokat. Ilyen igazoló dokumentum lehet például a gazdálkodási és/ vagy permetezési napló. Amennyiben a növényvédelmi hatóság katasztrófahelyzet, vagy új károsítók megjelenése esetén kötelező növényvédelmi kezelést ír elő, és emiatt új átállási időszakot kellene beiktatni, a gazdálkodó kérheti az átállási időszak lerövidítését. A hatóság ebben az esetben olyan átállási időt fog meghatározni, ami garantálja, hogy a szóban forgó termék az átállási idő végére lebomlik a területen. Átállási termék: Az EU bio rendeletek lehetővé teszik, hogy a növénytermesztésből származó termékeket és az egy összetevőből álló növényi eredetű élelmiszereket „az ökológiai gazdálkodásra történő átállásból” származó termékként jelöljék. Ennek feltétele, hogy

23 a betakarításig legalább egy esztendő elteljen az átállásból. A szabályozás az ökológiai állattartásban meghatározott arányú (30–100%) átállási takarmány etetését engedélyezi és van némi fogyasztói igény a zöldségek és a gyümölcsök esetében is. Ajánlások az átállási időszak alatt a növények sorrendjének tervezése: 1. év:

legyen a fő feladat a legnagyobb növénytermesztési gond megoldása pl. gyomos területen gyomelnyomó kultúra (füveshere, rozs, csalamádé, sűrű zöldtrágya növény), N hiányos területen pillangós vetése stb.

2. év:

Átállásiként hasznosítható növény, pl. Abraktakarmány termelése.

3. év:

A bionövény ütemezése.

HASZNOS TANÁCSOK: ►► Fontos tudni, hogy az átállás alatt lévő/átállt státuszt, a  tanúsító szervezeteknél minden év január 1-én rendelkezésre álló adatok figyelembe vételével határozza meg az MVH, így kifizetések az adott év minden napjára vonatkozóan az adott év január 1-én megkapott státusz adat szerint történnek majd meg. ►► Vetési időpont jó megválasztása: úgy vetni, ültetni, illetve olyan növényt választani, amely a bejelentkezést követő két év után lekerül a területről és utána új növény vethető. ►► Érdemes figyelni a  bejelentkezés időpontjára ültetvények esetében is: az öko-ban nem engedélyezett utolsó kezelés után érdemes bejelentkezni, hiszen az utolsó konvencionális szüret előtti várakozási idő biztosíthatja azt, hogyha a  szüret nem csúszik, akkor három év eltelte is szüret előtti időpontra fog esni, tehát ez által biztosított lesz az, hogy a leszüretelt termés már ökotermék lehessen.

2. VETÉSFORGÓ ALKALMAZÁSA Az ökológiai gazdálkodásban a  talaj termőképességének fenntartásában a  vetésforgó alkalmazásának kulcsszerepe van. A  vonatkozó rendeletek előírásszerűen viszont csak a HMKÁ vetésváltás szabályait követelik meg (50/2008. FVM rendelet 1. Melléklete). A  bio rendeletek megfogalmazzák, hogy vetésforgó beépítésre kerüljön a  gazdálkodásba, de pontos szabályokat erre nem írnak elő.

24 Szántóföldi növények A Biokontroll Nonprofit Kft. az alábbi táblázat szerint vizsgálja a vetésforgó megvalósulását. A ter­mesztett növények és a vetésforgóra hasonló hatású növények visszakerülési ideje:

Zöldségek

Növény Év Növény Árpa 3 Bimbóskel Bab 4 Brokkoli Baltacím 4 Cékla Bíborhere 3 Cukkini Borsó 4 Fejes káposzta Burgonya 4 Fejes saláta Búza 2 Fokhagyma Cikória 4 Görögdinnye Cirokfélék 2 Gumós zeller Csicseriborsó 4 Halványító zeller Csillagfürt 4 Karfiol Cukorrépa 4 Kelkáposzta Földimogyoró 3 Korai burgonya Homoki bab 3 Laskatök, sütőtök Kender 3 Paprika Köles 2 Paradicsom Kukorica 2 Pasztinák Lencse 4 Patisszon Lóbab 4 Petrezselyem Lucerna 4 Retek Mák 3 Sárgadinnye Mustár 3 Sárgarépa Napraforgó 5 Spárga Nyúlszapuka 3 Spárgatök Olajlen 6 Tojásgyümölcs Olajretek 3 Uborka Olajtök 3 Vajrépa Pohánka 3 Vöröshagyma Repce 4 Ricinus 4 Rizs 2 Rostlen 4 Rozs 2 Seprőcirok 4 Szarvaskerep 4 Szegletes lednek 4 Szója 4 Takarmány káposzta 5 Takarmány kelkáposzta 5 Takarmány répa 4 Takarmány tök 3 Tarlórépa 4 Tavaszi takarmány repce 3 Tritikálé 2 Vöröshere 4 Zab 2

Gyógy- és fűszernövények Év 4 4 4 4 4 3 4 4 5 4 4 4 3 3 4 4 4 4 5 3 5 4 4 3 3 4 3 4

Növény Év Borsfű 2 Borsos menta 4 Citromfű 4 Fekete mályvarózsa 3 Izsóp 4 Kerti kakukkfű 4 Kerti körömvirág 2 Kerti majoranna 2 Koriander 4 Kömény 4 Közönséges édeskömény 3 Lestyán 4 Máriatövis 2 Mórmályva 3 Muskotályzsálya 3 Orvosi angyalgyökér 3 Orvosi macskagyökér 3 Piros gyűszűvirág 2 Sáfrányos szeklice 2 Szekliceimola 4 Szöszös ökörfarkkóró 3 Vöröslő ligetszépe 3

25 Pillangósokat, zöldtrágyát tartalmazó többéves vetésforgót kell kialakítani (ebből következik, hogy ugyanazon növény újravetése önmaga után nem történhet), arra azonban nincsenek pontos követelmények, hogy például mennyi idő eltelte után kerülhet vissza ugyanaz a növény, illetve melyek a vetésforgóra hasonló hatású növények. Itt a növénytermesztési szakirodalom vonatkozó előírásait tartják általában elfogadhatónak. A Hungária Öko Garancia Kft. Az alábbi alapelv érvényesülését ellenőrzi a vetésforgó kapcsán. Jelentős talajvédelmi eredmények érhetők el, amennyiben: • a téli félévben a  gazdaság területének legalább felén a  talajtakarás biztosított valamilyen takarónövény alkalmazásával (például: őszi vetésű gabonák, repce, évelő takarmánynövények), • ha legalább a területek 15-20 %-án pillangós növényeket termesztenek, • ha a területek maximum 30 %-án fordulnak csak elő a kapás növények.

HASZNOS TANÁCSOK: ►► A sekélyen és mélyen gyökerező, illetve a talajgyarapító és talajzsaroló növényeket váltogatva termesszük. ►► A másodvetésű zöldtrágya növények termesztése a vetésforgóban teljes egy évnek számíthat. Az ilyen növények vetésével a gazdasági hasznot hozó növények gyakrabban visszakerülhetnek az adott területre, mint nélkülük. ►► Arra vigyázzunk, hogy „értékesebb” növények vetését ne lehetetlenítse el egy korábban vetett, kisebb értékű, de a vetésforgóra hasonló hatású növény (pl. őszi káposztarepce és brokkoli esetén) termesztése. ►► Bár előírások ezt nem korlátozzák, a fuzárium elkerülése érdekében a későn lekerülő kukoricát ne kövesse őszi vetésű gabona.

3. VETŐMAG ÉS SZAPORÍTÓANYAG HASZNÁLAT A BIOGAZDÁLKODÁSBAN A hatályos ökológiai gazdálkodásra vonatkozó rendeletek ma még lehetővé teszik a  konvencionális növénytermesztésben használható összes fajta, hibrid termesztését az ökológiai gazdálkodásban is. Előírás azonban, hogy a vetőmag nem lehet kezelt (csávázott) az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett anyagokkal, valamint hogy nem lehet GMO, vagy GMO-k felhasználásával előállított termék. Alapelőírás továbbá, hogy kötelező az ökológiai gazdálkodásból származó (bio) szaporítóanyag felhasználása. Az egyéveseknél egy generációt, az évelőknél legalább két vegetációs időszakot kell az anyanövényeknek az ökológiai gazdálkodásban eltölteniük ahhoz, hogy a magot ökológiai szaporítóanyagnak lehessen tekinteni. Az ökológiai szaporítóanyag alkalmazási kötelezettségtől eltérni akkor lehet, ha nem szerezhető be ökológiai eredetű szaporító anyag. Ilyenkor a  gazdálkodó kérésére, a tanúsító szervezet a vetést megelőzően hozzájárulást adhat átállásból származó, vagy konvencionális szaporítóanyag felhasználására. A bio – szaporítóanyag kínálatról a  NÉBIH honlapján elérhető listából lehet tájékozódni, amely a  vetőmagok és a  vetőburgonya vonatkozásában mérvadó (http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/oko-vetomag-adatbazis). Az adatbázisba az ökológiai vetőmag előállítója, forgalmazója tetetheti fel kínálatát. A tanúsító szervezetek is ez alapján a  lista alapján adják ki a  nem bio vetőmagok vetéséhez történő hozzájárulását. A listán feltüntetett fajtából nem bio szaporítóanyagra hozzájárulás nem adható.

26

Négy esetben adhat hozzájárulást a  tanúsító szervezet a  nem bio szaporítóanyag felhasználására:

1 2 3 4

a termelni kívánt fajnak egyetlen fajtája sem szerepel az adatbázisban (például nincs egyetlen burgonyafajta sem a kínálatban); a korábban megrendelt vetőmag szállítása meghiúsult és nincs, aki teljesítse a megrendelést; a termelni kívánt fajta nincs az adatbázisban, és a termelő igazolni tudja, hogy a felkínált fajták nem alkalmasak a termesztési cél eléréséhez (például van kukorica a kínálatban, de csemegekukorica nincs, amit a gazda termelni szeretne); a NÉBIH-hel egyeztetett kutatási programokhoz, kisparcellás kísérletekhez, bemutatáshoz és/vagy fajtamegőrzési célokhoz történő felhasználás esetében.

Palántanevelésben a vetőmag használatra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az ökológiai növénytermesztés egyéb területére, ahogyan a palánta nevelése során valamennyi vonatkozó előírást is be kell tartani. Az egyéb szaporítóanyagok (dugványok, csemeték, magoncok stb.) esetében a bio szaporítóanyag kínálat értékelése nincs a listához kötve. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a felhasznált szaporítóanyag az öko rendeletekben nem engedélyezett hatóanyaggal csávázott, az lehetséges, hogy a jövőben az érintett terület átállásának újraindulását vonja maga után.

HASZNOS TANÁCSOK: ►► Ha nincs bio szaporító anyag a  piacon, előzetesen kérjünk hozzájárulást a nem bio alkalmazásához a tanúsító szervezettől. ►► Ültetvények esetében (a gyorsan termőre forduló szamócát leszámítva) kedvező lehet, hogy nem bio szaporítóanyag alkalmazása esetén a szükséges átállási idő letelhet mire az ültetvény termőre fordul. ►► A növényeket leginkább veszélyeztető károsítókra rezisztens, vagy toleráns, esetleg környezeti hatásokat jobban tűrő fajtákat válasszunk. ►► Rendszerint a  választott fajta optimális tőszámtartományának alsó értéke a leginkább megfelelő a szerényebb tápanyagellátás miatt.

27 4. A NÖVÉNYEK VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN Az ökológiai gazdálkodásban olyan készítmény használható fel növényvédő szerként, melynek hatóanyaga szerepel a  889/2008 EK rendelet II. mellékletében, és rendelkezik Magyarországon forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel. Nem létezik uniós szinten elfogadott, közös készítmény lista, ezért a tagállamokban eltérő gyakorlat alakult ki a felhasználható készítmények kapcsán. Magyarországon mindkét tanúsító rendelkezik saját készítménylistával, melyeket a  hazai növényvédő szer és termésnövelő-anyag engedélyező hatóság rendszeres időközönként felülvizsgál.

Mindazonáltal létezik egy a hatóság és a tanúsítást végző szervezetek által is elfogadott, közös ökológiai szerlista is mind növényvédő szerek, mind termésnövelő anyagok tekintetében. A szerlisták a NÉBIH honlapján elérhetőek a Szakterületek > Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság > Közérdekű adatok > Ökológiai gazdálkodás útvonalon. (https:// www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ ig/kozerdeku_adatok/lejart_novved_szerek_jegyzeke/Oko_lista.html)

A biogazdálkodás növényvédelme alapvetően más, mint a  konvencionális gazdálkodásban. Míg hatékony rovar-, atka-, gombaölő és baktérium elleni szerek állnak a  biogazdák rendelkezésére, addig egyetlen gyomirtó szer sem használható fel, egyéb eszközökhöz kell folyamodni. Például: jó növényi sorrend gyomelnyomó kultúrákkal, gyomelnyomó fajok, fajták választása, kelés előtt és állományban gyomfésűzés, gyomkefézés, fogasolás, (kamera vagy GPS vezérelt) sorközművelés, sortöltögetés, hamis magágy készítés, lánggal, hővel, gőzzel perzselés, mulccsal takarás, növénytelepítés sorközben az ültetvényekben, kapálás. A biogazdálkodásban legnehezebben kezelhető növényvédelmi problémák az alábbiak: • Gyomirtás: évelő gyomok, az első helyen az aszat, azután az évelő fűfélék közül a fenyércirok, a tarackbúza, valamint az apró szulák, a parlagfű, a selyemmályva, az árvakelő napraforgó. • Kórokozók: a gyümölcsfák moníliája, a szürkepenész, a tűzelhalás, a vírus okozta megbetegedések. • Kártevők: a levélbolhák, a káposztalégy, a fúrólegyek, a poloskaszagú darazsak, a fénybogarak, a bundásbogár, a bimbólikasztó bogár, a liszteskék, a polifág talajlakó kártevők és a raktári kártevők. Amennyiben a gazdálkodó az ökológiai termelésben megengedett növényvédőszereket is használ, a permetezési napló vezetése és várakozási idők nyomon követése elengedhetetlen. A Kölcsönös Megfeleltetés Szabályai szerint csak olyan növényvédőszert lehet felhasználni, amely Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik és hazai kereskedőtől vásárolták.

A MEGELŐZÉS MÓDSZEREI: A legfontosabb növényvédelmi feladat az ökológiai gazdálkodásban a megelőzés. Ezt szolgálja a teljesség igénye nélkül az agrotechnika, a fitotechnika (pl. zöldmunkák), a jó vetésforgó, a helyes termőhely megválasztása, a harmonikus tápanyagellátás, a növénytársítás, a megfelelő tőszám, a művelési mód, ellenálló fajták választása, a fertőzött növények, növényi részek eltávolítása a  károsítás megállítása érdekében, a károsítót továbbvivő (vektor) szervezetek kiiktatása, talaj- és növénytakarás.

28 A megelőzés eszköztárát igénybevevő biogazda jó eséllyel veheti fel a  küzdelmet a mégis fellépő károsítókkal szemben, ilyen esetben kellő hatékonyságúak tudnak lenni a biogazdálkodásban is használható szerek, de ezek csak a megelőzés módszereivel együtt lehetnek hatékonyak.

HASZNOS TANÁCSOK: ►► Minden lehetséges eszközzel arra törekedjünk, hogy minél szélesebb körben alkalmazzuk a  megelőzés technikáit. Gyakran ezek az eszközök egyenként alig hatnak, ugyanakkor együttes alkalmazásuk megsokszorozhatja a hatást. ►► Ültetvényeknél a kén, olaj, réz alkalmazásával a lemosó permetezéseket sose hagyjuk el. ►► A gyomok irtásáról mielőbb körültekintően gondoskodjunk. ►► Nagy értékű kultúráknál a növénytakarást is választhatjuk az ízeltlábúak kártétele ellen. ►► Ahol alkalmazható, csapdázáson, meteorológiai adatokon alapuló előrejelzésre induljon a permetezés. ►► A károsító megjelenése esetén mielőbb következzen a kezelés. ►► Ültetvényekben (pl. gyümölcsmoly, almamoly károsítása esetén) feromonos légtértelítést alkalmazzunk, ahol erre megfelelő a táblaméret és van rá készítmény. ►► Kerüljük az olyan szerek alkalmazását, amelyek a  hasznos szervezeteket is pusztítják. ►► Minden segítséget adjunk meg a minket segítő (hasznos) szervezeteknek. ►► A hiánybetegséget mutató növény kezelése halaszthatatlan feladat legyen, minden elem hiányának kezelésére van legális megoldás. ►► A biogazdálkodásban engedélyezett hatóanyagok (a hivatkozott EU jogszabály melléklete tartalmazza) figyelembevételével a gazda választhat készítményt.

5. TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN Tápanyag-utánpótlás során csak olyan készítmény használható fel, melynek hatóanyaga szerepel a  889/2008 EK rendelet I. mellékletében és rendelkezik Magyarországon forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel. A növényvédőszerekhez hasonlóan itt sem létezik uniós szinten elfogadott, közös készítmény lista, az tagállami szinten változó lehet. Magyarországon mindkét tanúsító rendelkezik saját tápanyag-utánpótlásra használható készítménylistával, melyeket a hazai növényvédő szer és termésnövelő-anyag engedélyező hatóság rendszeres időközönként felülvizsgál. A  szerlisták mindkét tanúsító szervezet honlapján megtalálhatók. A  növényvédelmi célú készítmények listája mellett a  termésnövelő anyagok listája is megtalálható a  NÉBIH honlapján a Szakterületek > Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság > Közérdekű adatok > Ökológiai gazdálkodás útvonalon. (https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/kozerdeku_adatok/lejart_novved_szerek_jegyzeke/Oko_lista.html) A NÉBIH honlapján található ökológiai termelésben felhasználható termésnövelő anyagokat és növényvédőszerek szerlistája nem tartalmazza a bejelentett, de az EU műtrágya rendelet hatálya alá tartozó úgynevezett EK műtrágyákat, amelyek közül számos foszfor, kálium, mezo és mikroelem tartalmú termék használható. Az ökológiai gazdálkodásban a megtermelt növények fajlagos tápanyagigénye azonos a szokványos gazdálkodásban termelt növényekével. Fontos feladat a növények megfelelő tápanyagellátásának biztosítása, csak más módszerekkel, mint a szokványos gazdálkodásban. A tápanyag-gazdálkodásban alkalmazható anyagok csak olya-

29 nok lehetnek, amelyek serkentik a talajéletet és nem gátolják a jellemző talajfizikai, talajkémiai folyamatok lezajlását. Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a tápanyag-gazdálkodási terv készítése az AKG támogatáshoz hasonlóan az Ökológiai gazdálkodás támogatásához is elvárt. Célszerű a tápanyag-gazdálkodási tervet talajmintavételre, illetve ahol releváns levél-analízis eredményeire alapozottan elkészíteni. A talajmintavétel és a levélanalízis elvégzése azonban már nem kötelező, ugyanakkor ajánlott. A terv elkészítéséhez az egyszerűsített mérlegszámítási módszer is használható, a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigény meghatározásával. A tápanyag-utánpótlásban alkalmazható anyagokat, eljárásokat az alábbiakban is mertetjük. (Terjedelmi okokból a magyarországi gyakorlatban általánosan elterjedt anyagokat mutatjuk be.) ► ► Szervestrágya A trágya az ökológiai gazdálkodásban megbecsült tápanyagforrás. Használatának egyik célja az élő talaj biztosítása. Ez azért is fontos, mert gyakran a növények által közvetett módon felvehető formában lehet csak a  tápanyagot kijuttatni, és azok a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerén keresztül válnak elérhetővé. Fontos szabály, hogy a  talajba juttatott istállótrágyával (és trágya eredetű tápanyagpótlókból) bevitt N hatóanyag mennyisége hektáronként évente nem haladhatja meg a 170 kg-ot. Legjobb az ökológiai állattartásból származó trágya, de felhasználható a nem bio állattartásból származó almos trágya, hígtrágya is, ha nem iparszerű állattartásból származik. Felhívjuk a figyelmet, hogy hígtrágya alkalmazása bejelentés-köteles tevékenység (megyei kormányhivatalok talajvédelmi hatóságai felé). Mivel az iparszerű állattartás definíciója az EU bio rendeletben nincs meghatározva, iparszerűnek tekinthető a kötött és ketreces állattartás minden formája, valamint, ha nem kapcsolódik az állattartáshoz megfelelő nagyságú földterület és ha az állatoknak nincsen hozzáférésük kifutóterülethez, vagy legelőhöz. Istállótrágya vagy hígtrágya vásárlás előtt minden esetben érdemes konzultálni a tanúsító szervezettel a felhasználni kívánt trágya megfelelőségéről. Mivel az öko termelők több szervestrágyát használnak, különösen a  friss fogyasztásra kerülő termékek esetén érdemes átgondolni a szerves anyagok kijuttatásának módját, időpontját, valamint a kijuttatáshoz felhasznált víz, az öntözővíz minőségét. A termelési higiénia megköveteli, hogy a mikrobiológiai szennyeződéseket közvetítő anyagokat a kockázatok mérséklését szem előtt tartva használják fel. ► ► Tápanyag-utánpótlás biztosítása növényi sorrend megtervezésével A tápanyag-gazdálkodás fontos eleme a helyes növényi sorrend, a növényi sorrend tervezésével kapcsolatos tudnivalók a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó alfejezetben kerültek kifejtésre. ► ► Növényi eredetű tápanyagok Felhasználhatók a bio és nem bio növényi eredetű termékek és melléktermékek, ilyenek a  gyökér- és szármaradványok, cefrefélék, vinasz, melasz, biogáz fermentációs maradék. A különféle nem mezőgazdasági eredetű anyagok termőföldön történő felhasználása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet. A biogáz üzemi fermentum, a cefremaradék nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladéknak minősül, így felhasználásukhoz a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.

30 ► ► Bányászatból származó ásványi anyagok Alkalmazhatók a különböző bányászott anyagok, mint a mészkő, dolomit, zeolit, riolittufa, alginit stb., amennyiben vagy termésnövelő anyagként történő forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkeznek, vagy meszezőanyagként forgalmazhatók. A mészkő, a dolomit és az egyéb mésztartalmú anyagok 2 t/ha-t meghaladó dózis esetén talajjavítási engedély beszerzése után használhatóak fel termőföldön. Fontos megjegyeznünk, hogy a  műtrágyaként alkalmazható nyomelemek felhasználása lehetséges az ökológiai gazdálkodásban, ha azok szervetlen kötésben (továbbá kelát kötésben, vagy komplex formában) vannak.

KIEMELTEN AZ NPK- GAZDÁLKODÁSRÓL A fentiekben részletezett anyagok, eljárások jellemzően széles spektrumú tápanyag-ellátásra képesek, így a  tápanyag-mérleg kiszámításakor azok makroelem tartalmát is figyelembe kell venni. A nitrogén, a foszfor és a kálium tekintetében az alábbiakban foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

N

7

Nitrogén

Nitrogén A szükséges nitrogén (N) biztosításában van a legnagyobb különbség a szokványosés a biogazdálkodás körülményei között, ugyanis minden N tartalmú műtrágya, sőt a természetes eredetű, bányászott N (pl. csillei salétrom) használata is tiltott az ökológiai gazdálkodásban. A pillangós virágú növények gyökerén, velük szimbiózisban lévő és a nem gyökérkapcsolt N gyűjtő baktériumok, más szervezetek képesek a levegő N-jét felvehető formába hozni. Ezt szolgálja a pillangósok vetésforgóba, sortakaró növényállományba illesztése és a mikrobiológiai trágyák nagy része. A N pótlás formái: • N gyűjtő növények termesztése zöldtrágyának; • mikrobiológiai trágyázószerek; • bio vagy nem iparszerűen tartott állatok trágyája (a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket is); • ezek komposztjai (a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket); • gilisztahumusz (bioban engedélyezett alapanyagokból, a  N mellett tartalmaz foszfort, káliumot, mezo- és mikroelemeket); • guano (a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket); • alginit (gércei vagy vázsonyi, a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket); • növényi melléktermékek, pl. törkölykomposzt, seprő, biogáz gyártás fenékterméke (szennyvíziszapból, állati hullából nem készülhet), cefrék, vinasz stb. (a N mellett tartalmaznak P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket, vannak engedélyezett készítmények hazánkban, vagy talajvédelmi hatósági engedéllyel használhatók) • állati melléktermékek: így a vérliszt (a N mellett tartalmaznak P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);

15

P

Foszfor

19

K

Kálium

Foszfor A nitrogénnel szemben a foszfor (P) körforgása lassú, ezért emberi beavatkozás nélkül a mezőgazdasági művelés alatt álló termőtalajaink P tartalékai kimerülnének. Így a fenntarthatóság követelményeit a biogazdálkodás csak akkor tudja kielégíteni, ha lehetővé teszik, sőt el is várják a talajból kivont P pótlását. A többféle elem pótlását biztosító anyagok közül több jelentős P pótló is (részleteztük a nitrogénnél), de ezeken túl kizárólagos P pótló trágyázó szerek is léteznek: ezek a bányászott nyers foszfátok. Belőle készült, műtrágyaként forgalmazott készítmények Magyarországon is kaphatók. Kálium A N-nel szemben a kálium (K) körforgása lassú, emberi beavatkozás nélkül a mezőgazdasági művelés alatt álló termőtalajaink K tartalékai kimerülnének. Ezért a fenntarthatóság követelményeit a biogazdálkodás csak akkor tudja kielégíteni, ha a talajból kivont K pótlása megvalósul. A foszforhoz hasonlóan a többféle elem pótlását

31 biztosító anyagok közül több jelentős K pótló is egyben (részleteztük a nitrogénnél), de ezeken túl kizárólagos, vagy túlnyomóan K pótló trágyázó szerek is léteznek, amelyek a szokványos gazdálkodás K pótlásának zömét is biztosítják. Ilyenek: • természetes kálisók; • kálium-klorid (szilvinit); • kálium-szulfát (Patentkali, Kálium-szulfát por vagy granulátum, Magnesia-Kainit); Ezeken túl a riolittufa és a zeolit ásványok is jelentős K források. A felsorolt anyagokból készült, műtrágyaként, talajjavítóként forgalmazott készítmények Magyarországon is kaphatók. A termésnövelő anyagok kijuttatása termőföldre csak a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. FVM rendeletben és az Európai Parlament és a  Tanács 2003/2003 rendeletében foglaltak betartása mellett lehetséges.

HASZNOS TANÁCSOK: ►► Talajvizsgálat elvégzése javasolt, legalább 5 évenként, és ha kell, növényanalízis szolgáljon a tápanyag-gazdálkodás tervezésének alapjául. ►► Szántón ne egyes növények tápanyagigényét próbáljuk kiszámolni és kielégíteni, hanem a teljes vetésforgóét. ►► Pillangós növények a vetésforgóban, sorközben – főként zöldtrágyának hasznosítva – és a mikrobiológiai trágyák legyenek a legfőbb N források. ►► Istállótrágya a nagy tápanyag-igényű növények elé kerüljön. ►► A hiánybetegséget mutató növény kezelése halaszthatatlan feladat legyen, minden elem hiányának kezelésére van megoldás. ►► A biogazdálkodásban engedélyezett hatóanyagok (a hivatkozott EU jogszabály melléklete tartalmazza) figyelembevételével a gazda választhat készítményt. Tájékozódni a NÉBIH vagy a tanúsító szervezetek által közzétett felhasználható szerek listájából lehet.

6. A GYEPGAZDÁLKODÁS SPECIÁLIS SZABÁLYAI AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN A növénytermesztésen belül, a gyepgazdálkodásban van a legkisebb különbség az ökológiai, illetve a  szokványos gazdálkodás között. Nagyon egyszerűen fogalmazva, ha egy gyep területet – legyen az legelő vagy kaszáló – nem műtrágyázunk, és nem alkalmazunk növényvédőszeres kezelést sem, az már megfelel az ökológiai gyep szakmai előírásainak. Az ökológiaivá való átminősítés teljesen független attól, hogy ősgyepről, vagy éppen telepített, intenzív gyepről van szó, valamint attól, hogy a gyepalkotó növények csak fűfélékből, vagy esetleg pillangóst is tartalmazó keverékekből állnak-e, esetleg, hogy öntözik-e, vagy sem. A hasznosítás is lehet bármilyen, így például lehet legeltetés, szénakészítés, szenázskészítés, magfogás is. A legeltetésre sincsenek speciális előírások, lehet az akár szakaszoló vagy pásztoroló, azzal a megszorítással, hogy a túllegeltetést el kell kerülni. Az ökológiai gazdálkodás növénytermesztésében engedélyezett tápanyagpótló szerek és hazai engedélyokiratoknak megfelelően a növényvédőszerek az ökológiai gyepgazdálkodásban is alkalmazhatók. Az ökológiai gyepterületeken tarthatók nem ökológiai minősítésű állatok is anélkül, hogy annak ökológiai állapotát érintenék. Ugyanis a nem ökológiai minősítésű állatok trágyája (az iparszerű állattartásból származót kivéve) felhasználható általánosságban is az ökológiai növénytermesztésben, és ebbe értelemszerűen beletartozik a nem bio állatok legelés közben, vagy karámban elpotyogtatott trágyája is. A  tápanyag-gazdálkodásról szóló alfejezetben foglaltak a  gyepek esetében is betartandók, azaz legelőn hagyott trágyával együtt számolva a trágyával, trágyalé-

32 vel kijuttatott N hatóanyag mennyisége a szokványos gazdaságban is elfogadottal azonos módon, legfeljebb 170 kg/ha/év lehet. A gyepgazdálkodást, – a mezőgazdasághoz és élelmiszergazdasághoz hasonlóan – az EU és hazai bio rendeletek értelmében akkor lehet ökológiainak tekinteni, ha a gazdálkodás ellenőrzött keretek között történik. Ennek megfelelően legkorábban a tanúsító szervezettel kötött ellenőrzési szerződés napjától kezdődően kerül a gyepterület az ökológiai gazdálkodásba, innen indul az átállás. Az átállás időtartama két év, ez alatt az idő alatt az előírásokat ugyanúgy be kell tartani, mint a későbbiek során. A két év leteltével lesz először a gyep hozadéka – legyen az réti széna, vagy legelő fű – ökológiai gazdálkodásból származónak tekinthető, öko/bio jelöléssel forgalmazható. Az egy év átállási idő után hasznosított gyep terméket „átállásiként” lehet hasznosítani, amely takarmány az ökológiai állattartásban már jól hasznosítható. Például, ha valamelyik gyepterület az átállása 2015. március 1-én kezdődött el, akkor 2016. március 1-től lesz átállási, 2017. március 1-től átállt az adott terület hozama. Néhány speciális előírás vonatkozik azokra az esetekre, amikor a gazdaságon belül van bio és nem bio gyepterület is, ezt a helyzetet nevezzük párhuzamos gazdálkodásnak (bővebben lásd a  következő alfejezetet). A  legelőként történő hasznosítás esetén a szokványos és ökológiai gazdálkodás egyidejű fenntartása nem ütközik az előírásokba, ugyanakkor az egyéb hasznosítások esetében (jellemzően széna) a gazdaság minden legelő hasznosításon kívüli gyepterületét be kell vonni az ökológiai gazdálkodásba. A  hazai gyakorlatban, ha ez nem történik meg akkor az ökológiai módon kezelt, ellenőrzött területek átállása elindulhat, az ökológiai státusza létrejöhet, hozamát mégsem lehet ökológiainak tekinteni, és nem tanúsítható, attól függetlenül, hogy az előírásokat egyébként betartották. Összefoglalóan elmondható, hogy az ökológiai gazdálkodás területei közül a gyepgazdálkodás kívánja a legkisebb változtatást a szokványos gazdálkodás gyakorlatához képest.

7. PÁRHUZAMOS GAZDÁLKODÁS Az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint a tanúsítás szempontjából egy gazdaságon belül alapvetően nem termelhető ugyan azon termény az egyes területeken öko, másokon konvencionális technológiákkal is, mert amennyiben nem különböztethető meg egyértelműen a két termék, úgy nem adható az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint előállított termékre öko minősítés. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a párhuzamos gazdálkodás szabályainak betartása a VP-ÖKO támogatás szempontjából nem releváns, hiszen a támogatás feltétele nem a területekről származó termékek öko minősítése, hanem csak a területeken folytatott ökológiai gazdálkodás megvalósítása. Amennyiben a gazdaságban cél az ökológiai gazdálkodásból származó termékek minősítése, az alábbiakban leírt szabályok betartására oda kell figyelni. Az EU bio rendeletek bizonyos feltételek teljesítése esetén lehetőséget adnak párhuzamos gazdálkodás folytatására, mely az egy gazdaságon belüli egyidejű ökológiai és konvencionális egyidejű termelést jelenti. A két gazdálkodási egység elválasztását fizikai szinten (területek, raktárak) és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósítani. A jelenlegi előírások értelmében véglegesen is fennmaradhat a párhuzamosság, tehát nem kell előbb-utóbb minden területnek bio-nak lennie. Természetesen a bio területeket, táblákat, parcellákat ki kell jelölni, azok nem cserélgethetők. Az átállás alatt lévő területekre már nem vonatkoznak a párhuzamos gazdálkodás szabályai, mert ott már a bio jogszabályok hatálya alatt zajlik a termelés. A legfontosabb előírások adminisztratív jellegűek, de ezt szolgálják a fajok és fajták megválasztására vonatkozó jogszabályi előírások is. Ennek lényege, hogy azonos és/ vagy „nem könnyen megkülönböztethető” fajtákat nem szabad termeszteni a bio és a szokványos gazdaságrészben. Az azonos fajta egyértelmű, a „nem könnyen megkülönböztethető” fajták azonban már vita tárgyát képezhetik. Az európai gyakorlat

33 szerint a betakarításkori állapotában, szabad szemmel elkülöníthetőnek kell lennie a termésnek. Olyan növények esetében, ahol ez nem megoldható (ilyenek például a búzafajták), ott vagy a bio-ban lehet vetni, vagy a szokványosban, ellenkező esetben az ökológiai gazdálkodásból származó terméket sem lehet bio-ként forgalmazni. Természetesen ilyen esetekben a terület ökológiai státusza megmarad. Olyan növényeknél, ahol a fajta jól elkülöníthető (például fekete napraforgó, szemben a csíkossal), párhuzamos termelés probléma nélkül folytatható. Az ültetvényeknél akkor van lehetőség van a „nem könnyen megkülönböztethető” növények termesztésére, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek és a  NÉBIH azt jóváhagyta. Az érintett terület utolsó részének ökológiai termelésre történő átállítása a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb öt éven belül meg kell kezdeni. A  gazdálkodónak a  nem bio területek bio-ba vonásának ütemezésére egy átállási tervet kell készítenie, melyet az illetékes hatósággal (NÉBIH) jóvá kell hagyatnia és ezt évente meg kell erősítenie. Ebben az időszakban szigorított adatszolgáltatási kötelezettsége van a gazdának és többlet ellenőrzési feladata a tanúsító szervezetnek.

HASZNOS TANÁCSOK: ►► Javasolt kétfelé venni a gazdaságot, egy bio és egy nem bio gazdaságra. ►► Érdemes más fajt termelni a két gazdaságrészben. ►► Betakarítás előtt is meg lehet szüntetni a  párhuzamosságot, pl. lesilózni a nem bio-t, vagy „zöldtrágyának” használni. ►► A megkülönböztethetőség igazolhatóságát minden esetben biztosítani kell.

34

6

A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmet (pályázatot) csak aktív mezőgazdasági termelők (lásd. Fogalomtár) nyújthatnak be. A támogatási kérelem (pályázat) az alábbi feltételek teljesítése mellett nyújtható be: Jogosultsági kritériumok

1 2 3 4 5 6

A támogatással érintett tábla minimális mérete 0,3 ha nagyságú. A támogatással érintett terület minden földhasználati kategória esetében minimum 1 ha. A terület legalább a  támogatási időszak alatt a  834/2007/EK Tanácsi rendelet szerint ellenőrzés alatt van. A támogatást igénylő a támogatásba vont területekre vonatkozóan a támogatási időszak öt éves időtartama alatt vállalja, hogy az adott év minden napjára vonatkozóan hazai akkreditációval rendelkező tanúsító szervezettel kötött érvényes szerződéssel rendelkezik. Az ökológiai gazdálkodás támogatásba bevont kötelezettségvállalással érintett terület egyúttal nem vonható be az agrár-környezetgazdálkodási támogatásba is. Az ökológiai gazdálkodás támogatásba bevont kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek szerepelnie kell valamely ökológiai tanúsító szervezet nyilvántartásában a teljes támogatási időszakban. A támogatási kérelmek elektronikus úton történő benyújtására 2015. november 7.től december 31.-ig lesz lehetőség. Ezt követően kérelmet beadni már nem lehet, a határidő elmulasztása erre az időszakra jogvesztő lesz.

35 A támogatási kérelmek ügyintézése egyszerűsített eljárásrend keretében, szakaszos elbírálás szerint történik. Támogatási kérelmet elektronikus felületen lehet benyújtani a pályázati felhívásban megadott időben, ügyfélkapun keresztül. A támogatási kérelem benyújtására MVH ügyfél azonosító szám (korábban regisztrációs szám) megléte esetén van lehetőség. Egy támogatást igénylő egy támogatási kérelmet nyújthat be. A  támogatási kérelemben a  benyújtási időszak alatt változtatások tehetők. A  támogatási kérelem a  benyújtási időszak alatt tett utolsó változtatás utáni adattartalom szerint kerül elbírálásra. Változtatás benyújtása esetén a támogatási kérelem benyújtási idejének az utolsó változtatás benyújtásának napja minősül. Egy támogatást igénylő egy támogatási kérelemben különböző kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek vonatkozásában igényelhet átállási és fenntartási támogatást is. Egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vagy átállási vagy fenntartási támogatás igényelhető. A támogatási kérelemben fizikai blokkonként kell feltüntetni az igényelt terület nagyságát. A támogatási kérelem elkészítésekor a következő mellékletet szükséges csatolni: • hazai akkreditációval rendelkező tanúsító szervezettel kötött szerződést. További mellékletek csatolása lehet szükséges, amennyiben azok a pontozásban érvényesíthetők: • szaktanácsadóval kötött szerződés • amennyiben a gazdálkodó maga is „A támogatási kérelem bírálása” (4) pontjának megfelelő szaktanácsadó, akkor a szaktanácsadói engedély • végzettséget igazoló oklevél/bizonyítvány • családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat • gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó alkalmazottjának munkaszerződése, kinevezése, amennyiben az alkalmazott végzettségét igazoló oklevél/bizonyítvány kerül benyújtásra • gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi, a  www.ecegjegyzek.hu oldalról letölthető cégkivonat, amennyiben a  gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, tagjának végzettségét igazoló oklevél/bizonyítvány kerül benyújtásra. A pontozáshoz csatolandó mellékletek nem hiánypótolhatók. A támogatási kérelem mellékleteit jpg vagy pdf formátumban, elektronikus úton kell benyújtani a támogatási kérelem részeként. Az 5 évre szóló földhasználat megléte előnyt jelent, erre vonatkozóan azonban dokumentum csatolása nem szükséges, mert az MVH kizárólag a földhasználati, vagy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat veszi figyelembe. A támogatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követően hiánypótlásra kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a támogatási kérelem túligénylési vizsgálatának lezárásához az MVH hiánypótlásra szólítja fel a támogatást igénylőket. A támogatást igénylő köteles meghatározni a támogatásba bevinni kívánt földterület nagyságát. A földterület beazonosítását a támogatást igénylőnek a támogatási kérelem beadásával együtt el kell végeznie (bővebben lásd. Területmérés fejezet). A terület beazonosítását a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területetekre legalább 3 méter pontossággal beazonosító EOV koordinátákat alfanumerikusan,

36 vagy shape file feltöltésével a támogatási kérelem benyújtási időszakának végéig. Az ÚMVP AKG támogatásban részesült gazdálkodók esetében az ott felmért és támogatott poligonok kiválasztására is lehetőség van, amennyiben a jelenlegi állapotnak is megfelel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület. A mérések pontosságát alátámasztó, a mérést végző által aláírt mérési jegyzőkönyv eredeti példányát a támogatási időszak alatt és a kötelezettségvállalási időszakot követő 10 évig meg kell őrizni. A támogatható és nem támogatható területekre változásvezetési kérelem benyújtására is van lehetőség, amennyiben a gazdálkodók a MePAR kialakítással nem értenek egyet. Ültetvény földhasználati kategória esetében a  kérelemben meg kell jelölni, hogy melyik ültetvénycsoportra és mekkora területnagyságra vonatkozik a kérelem. A támogatási kérelem MVH általi elektronikus befogadásának tényét a  központi elektronikus szolgáltató rendszerben a kérelmező tárhelyére történt feltöltés jelenti, beérkezésének időpontját pedig az ideiglenes tárhelyére kapott automatikus értesítés igazolja. A támogatási összegek kifizetésére külön kérelmet kell benyújtani évente, az eddigi gyakorlathoz hasonlóan. Tehát a kifizetési kérelmet évente, az egységes kérelemben kell igényelni, az aktuális évi egységes kérelemben megadott határidőben. A határidőn túli igénylés ebben az esetben sem lehetséges, azaz a határidő jogvesztő hatályú. Jogerős támogatói okirattal még nem rendelkező ügyfelek esetében is érvényes a kifizetési kérelem benyújtásának határideje. Ezekben az esetekben is a valóságnak megfelelően kell kifizetési kérelmet benyújtani. A  kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek táblásítását az egységes kérelemben kell elvégezni, az adott évi hasznosítási kódok megadásával.

37

7

TERÜLETMÉRÉS

A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek beazonosítása Az előző ciklustól eltérően, az idén már a támogatási kérelem (pályázat) benyújtásakor szükséges csatolni az ÖKO-ba bevinni kívánt területek határainak GPS-el lemért koordinátáit. Az ÖKO támogatással érintett területek – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek méreteit, elhelyezkedését a mérésekkel pontosan meg kell határozni. Az előírásokat a támogatás 5 éve alatt ezekre a kijelölt területekre kell betartani, azon változtatni az intézkedés folyamán nem lehet. A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek felmérése során a terület töréspontjainak X és Y (EOV) koordinátáit meg kell adni. A koordináták megadása történhet az elektronikus beadófelületen alfanumerikusan vagy shape file feltöltésével, továbbá az előző EMVA AKG támogatási időszakban már felmért poligon kiválasztásával. Amennyiben a korábbi ÚMVP AKG-ban támogatott ügyfél ugyanazokra a területeire szeretne támogatási kérelmet beadni, amely területekre a pályázati beadási időszak kezdetekor rendelkezett jóváhagyó területazonosítási támogatási döntéssel, és továbbra is teljesíthető a terület egészére a földhasználattal kapcsolatos előírás, akkor ebben az esetben nem feltételen szükséges a területek újra mérése, de mindenképp szükséges a területek méretének, elhelyezkedésének felülvizsgálata. A korábban támogatott területekre a beadó felületen a korábbi EMVA-AKG kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek poligonjai betöltődnek, kiválaszthatóak. A támogatás időszaka alatt csak a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belüli tábla/táblák területe, elhelyezkedése változhat. A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület nem változhat sem méretében, sem elhelyezkedésében a támogatási időszak teljes időtartama alatt.

38 A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület és a tábla viszonya:

Búza tábla

Legelő

MePAR fizikai blokk Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, horizontális gyep, tematikus előíráscsoport

Kukorica tábla

Paprika tábla

Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, horizontális szántó,

tábla

A JOGOSULT TERÜLET MEGHATÁROZÁSA A jogosan igényelhető földterületnek a MEPAR-ban lehatárolt fizikai blokkon belül kell elhelyezkednie, a terület annak határain nem nyúlhat át. Kimérése során nem lehet figyelembe venni a meg nem művelt területeket (tanyák, állattartó épületek, telepek, bozótos területek, tájképi elemként le nem határolt facsoportok, amelyek alatt művelést nem folytatnak, utakat, stb.). Az ÖKO-ba bevinni kívánt területre jogszerű földhasználattal kell rendelkezni, tehát a mérést csak a jogszerű földhasználattal rendelkező táblák esetében kell megtenni. A kérelmezett területek nem fedhetnek rá az előző ÚMVP AKG támogatási időszakban a 10 éves kötelezettségvállalással rendelkező környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogrammal érintett területekre. Amennyiben a kérelmező AKG és Ökológiai gazdálkodás támogatás keretében is támogatási kérelmet nyújt be, akkor egyazon területre csak az egyik intézkedés keretében kérelmezhet támogatást. Az adott földhasználati kategóriába eső területeket az ökológiai státuszuk (átállt vagy átállás alatti) alapján, az átállás alatti területeket pedig még az átállási időszak kezdete alapján külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. Szántóföldi kultúrák és gyepterületek esetén a területen lévő tájképi elemként le nem határolt fák, facsoportok kizárólag abban az esetben vehetők figyelembe a támogatás alapjául szolgáló mezőgazdasági terület vonatkozásában, ha az azok alatti területen az előírásoknak megfelelő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás) valósítható meg. Gyepgazdálkodás esetében a kaszálót és a legelőt egybe, egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. Az állatok által használt állandó terelő, illetve felhajtó utak nem számíthatók bele a támogatható területbe. Ültetvény esetében az egyes ültetvénycsoportok területeit külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni.

39 Ültetvénycsoportok: „Almatermésűek”

Alma Körte Birs Naspolya

„Egyéb ültetvény” „Csonthéjas és „Bogyós” héjas” Cseresznye Ribiszke Meggy Kajszibarack Őszibarack Nektarin Szilva Dió Mogyoró Mandula Szelídgesztenye Vegyes gyümölcsös

„Szőlő”

Borszőlő és egyéb szőlőültetvények

Josta (Rikő) Piszke/egres Málna Szeder Termesztett bodza Homoktövis

Ültetvények esetében:  Az ültetvény terület határainak megállapítása során: • amennyiben az ültetvényt művelő utak veszik közre, (pl.: gépek forgására biztosított területek) akár két oldalról akár négy oldalról a  lombkorona középpontjától mérve a  sortávolság fele és   a művelő utak legfeljebb 3,5 méteres területe beszámítható; • amennyiben nincsen művelő út az ültetvény körül, a lombkorona középpontjától mért, legfeljebb a sortávolság felének megfelelő terület számítható be; • amennyiben az ültetvény körbekerített és határai rögzítettek (pl.: kerítéssel), a  kerítésig tartó terület, de legfeljebb, a  lombkorona középpontjától mérve a sortávolság fele és  a művelő utak legfeljebb 3,5 méteres területe beszámítható; • az adott régió bevált mezőgazdasági gyakorlatának hagyományosan részét képező, legfeljebb 4 méter széles elemek (pl. teraszfalak, öntözőárkok) a terület részének tekintendők. A) Két szomszédos kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület elkülönítése: Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület szomszédos egy másik kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területtel, akkor a két kötelezettségvállalással érintett területnek jól láthatóan és egyértelműen elkülöníthetőnek kell lennie (az egybeművelt terület nem támogatható). Az elkülönítés elfogadható módjai: • Eltérő növényi kultúra (eltérő hasznosítási kód), • Eltérő növényfejlettségi állapot, • Gyepek esetében egy sarokponton/törésponton természetes anyagú jelölő tárgy (pl. T-ülőfa) elhelyezése, • Szántóföldi kultúra esetén 50-60 cm széles sáv a  két kötelezettségvállalással érintett terület között.

40

B) Egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belüli mezőgazdasági parcellák elkülönítése: Amennyiben a  kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül több szomszédos táblán ugyanazon kultúra található, akkor a táblák csak akkor fogadhatóak el, ha a táblák jól elkülöníthetőek, azaz közöttük legalább egy 0,25 ha bármely más növénykultúrával (hasznosítási kóddal) fedett terület helyezkedik el. A területmérés elvégzéséhez szükséges tudnivalók A jogosult földterület beazonosítása során a mezőgazdaságilag ténylegesen művelt, kultúrával fedett és a  támogatást igénylőre vonatkozóan földhasználati jogosultsággal is rendelkező terület határait kell rögzíteni. A támogatásra jogosult terület a művelt terület MePAR alapján támogatható terület, egy adott fizikai blokkon belül. A fenti módon beazonosított, támogatható terület eltérhet az ingatlan nyilvántartásban és a földhasználati nyilvántartásban szereplő területi adatoktól, ezért kell a ténylegesen művelt, a kérelmezőre vonatkozó földhasználati jogosultsággal is rendelkező terület beazonosítását elvégezni. A mérés során: • a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület határán kell haladni; • amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek által teljesen körülvett, 0,01 hektárt meghaladó kivett terület van (összefüggő nádas, le nem határolt fa- és bokorcsoport, épületek, tanya, stb.), úgy mindegyik teljes területét ki kell mérni, mert ezek a területek nem jogosultak támogatásra; • minden egyes terület lemérése során a rögzített koordinátáknak legalább 3 méteres pontosságúnak, 3 méteres koordináta élességűnek kell lennie a valós helyzethez képest; • a lemért földterület 1 darab sarokpontját/töréspontját jól láthatóan meg kell jelölni a terepen, hogy az a támogatási időszak teljes időtartama alatt jól azonosítható legyen. A sarokpont megjelölését tájba illeszkedő módon, természetes anyag felhasználásával kell elvégezni.

41 A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni az alábbi tartalommal: I. Általános adatok Mérést végző neve: Mérés kezdete (év, hó, nap, óra, perc): Mérés vége (év, hó, nap, óra, perc): Mérőműszer megnevezése, típusa: Támogatást igénylő neve: Támogatást igénylő ügyfél-azonosítója: Támogatást igénylő lakcíme/székhelye: Mért területhez tartozó helység: Mért terület fizikai blokkazonosítója: Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egyedi azonosítója (az elektronikus benyújtó felület által generált egyedi azonosító): Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egyedi elnevezése (a pályázó által adott a támogatási kérelmében egyedi elnevezés): Ökológiai státusz megnevezése: Földhasználat megnevezése: Támogatható területnagyság (hektár, két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés szabályai szerint, körbemért terület és a kivett terület(ek) különbsége): Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kerülete: II. Pontszámos területszámítási vázrajz (shape fájl) a mellékelt adathordozón III. Területszámítási jegyzőkönyv, EOV koordináták A mérések pontosságát alátámasztó, a mérést végző által aláírt mérési jegyzőkönyv eredeti példányát a támogatási időszak alatt és az azt követő 10 évig meg kell őrizni, megléte a helyszíni ellenőrzések során ellenőrizhető.

42

8

PONTOZÁSI RENDSZER A hazai ökogazdálkodási akciótervben meghatározott területnövekedés elérésének érdekében cél az intézkedésre pályázó minden kedvezményezett bevonása a programba. Amennyiben azonban a  jelentkezés mértéke meghaladja az intézkedésre szánt forrás mennyiségét, pontozási rendszert kell kialakítani. A pontozási rendszert az alábbi alapelvek figyelembevétele mellett került kialakításra: • területi érzékenység figyelembevétele – a Natura 2000, Kedvezőtlen adottságú terület (KAT), Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT), nitrátérzékeny terület, Vásárhelyi Terv-továbbfejlesztését célzó területek (VTT) • gazdálkodót minősítő egyéb szempontok, mint például szaktanácsadó alkalmazása, agrárvégzettség, a gazdaság területe, a támogatásba bevont területek aránya, • az intézkedésbe vont területek vonatkozásában legalább a kötelezettségvállalás teljes időtartamára fennálló földhasználat igazolása, az érintett területek arányától függően.

Értékelési szempontok

Értékelés / ellenőrzés módja

Áttérési Fenntartátámogatás si támogatás

Területi szempontok 1. NATURA 2000 terület

MePAR fedvény

5

5

2.

nitrátérzékeny terület

MePAR fedvény

10

10

3.

kedvezőtlen adottságú terület

MePAR fedvény

5

5

4.

MTÉT terület

MePAR fedvény

5

5

5.

VTT terület 

MePAR fedvény

4

4

43 Értékelési szempontok

Egyéb szempontok 6. a gazdaság teljes területe kevesebb, mint 300 ha 7. szaktanácsadóval kötött szerződés 8. agrár végzettség felsőfokú agrár végzettség középfokú agrárvégzettség

a gazdaság összterüle9. tének több mint 75%ával 50%-74,9 % közötti 25%-49,9 % közötti területet kíván bevinni a támogatás adott földhasználati kategóriájába 10. legalább 5 éves bejegyzett földhasználati jogosultság igazolása a bevinni kívánt összes terület több mint 90%-nál 70% - 89,9% között 50% - 69,9% között Összesen

Értékelés / ellenőrzés módja

Áttérési Fenntartátámogatás si támogatás

2015. évi egységes területalapú támogatási kérelem szerződés

10

10

7

5

oklevél/bizonyítvány másolata, családi gaz4 daság nyilvántartásba vételről szóló határozat 2

2015. évi egységes területalapú támogatási kérelem

4 2

20 18 16

20 18 16

20 18 16 90

20 18 16 88

ökológiai gazdálkodás támogatási kérelem

Egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület mérete akkor számolható el a  fenti fedvénnyel való érintettség tekintetében, ha területének nagyobb mint 50%-a az adott fedvényen helyezkedik. Szaktanácsadási szolgáltatói szerződéssel rendelkező támogatást igénylők esetében akkor adható többletpont, ha a támogatást igénylő az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről szóló külön jogszabály alapján engedéllyel rendelkező és névjegyzékben szereplő, nem felfüggesztett és szaktanácsadói tevékenységét nem szüneteltető agrár-szaktanácsadóval ökológiai gazdálkodási területen szaktanácsadási szolgáltatói szerződést a támogatási kérelem benyújtásának évében kötötte legalább 2018. december 31-ig tartó időszakra. Többletpont az esetben is adható, amennyiben a gazdálkodó maga is igazolhatóan az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről szóló külön jogszabály alapján engedéllyel rendelkező és névjegyzékben szereplő, nem felfüggesztett és szaktanácsadói tevékenységét nem szüneteltető agrár-szaktanácsadó ökológiai gazdálkodási területen. Ebben az esetben csatolni szükséges a szaktanácsadói engedélyt.

44 A legalább öt éves földhasználati jogosultság igazolásáért járó többletpont kizárólag akkor adható, amennyiben a támogatást igénylő a kötelezettségvállalási időszak teljes időtartalmára vonatkozóan a benyújtási időszak utolsó napján a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó vagy az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonos. A többletpontokra vonatkozó további részletszabályok megismerése érdekében kérjük, tekintse át a pályázati felhívás vonatkozó részét is.

45

9

A TÁMOGATÁS VÁRHATÓ ÜTEMEZÉSE, FONTOSABB HATÁRIDŐK

Ütemezés: 1. Pályázati felhívás megismerésére a közzétételt követően 30 nap áll rendelkezésre. 2. Támogatási kérelem beadására legalább 30 nap áll rendelkezésre, 2015. november 7-től – december 31-ig 3. Támogatási kérelmek elbírálása: a keresztellenőrzések lezárultát követő 30 nap 4. Kötelezettségvállalás kezdete: 2016. január 1. Fontosabb határidők:

Határidő

Előírás

2016 2016. március 1. 2016. évi egységes kérelem benyújtási ideje 2016. szeptember 30. 2016. december 31.

Tápanyag-gazdálkodási terv készítése Kifizetési kérelem beadása Tápanyag-gazdálkodási terv készítése Képzésen való részvétel

2017 2017. január 1. – március 1. 2017. évi egységes kérelem benyújtási ideje 2017. szeptember 30.

Gazdálkodási napló és tápanyag-gazdálkodási terv benyújtási ideje Kifizetési kérelem beadása Tápanyag-gazdálkodási terv készítése

46 Határidő

Előírás

2018 2018. január 1. – március 1. 2018. évi egységes kérelem benyújtási ideje 2018. szeptember 30.

Gazdálkodási napló és tápanyag-gazdálkodási terv benyújtási ideje Kifizetési kérelem beadása Tápanyag-gazdálkodási terv készítése

2019 2019. január 1. – március 1. 2019. évi egységes kérelem benyújtási ideje 2019. szeptember 30.

Gazdálkodási napló és tápanyag-gazdálkodási terv benyújtási ideje Kifizetési kérelem beadása Tápanyag-gazdálkodási terv készítése

2020 2020. január 1. – március 1. 2020. évi egységes kérelem benyújtási ideje

Gazdálkodási napló és tápanyag-gazdálkodási terv benyújtási ideje Kifizetési kérelem beadása

2021 2021. január 1. – március 1.

Gazdálkodási napló és tápanyag-gazdálkodási terv benyújtási ideje

2030 2030. december 31.

Gazdálkodási napló, tápanyag-gazdálkodási terv és területmérési jegyzőkönyv megőrzési ideje

10

47

SZANKCIÓK

Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos szankciókra jellemző, hogy az általános és alapkötelezettségeknek való meg nem felelésre, valamint egyes speciálisan a támogatáshoz kapcsolódó követelményekre vonatkozó meg nem felelésekhez különböző szankciók tartoznak. Az alapkövetelményekre vonatkozóan, ha az adott évi ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett adott táblán valamely alapkövetelményt (HMKÁ, JFGK, zöldítés rendelet minimumtevékenységeit, vagy az ÖKO minimumkövetelményeit) nem tartotta be, akkor a kedvezményezett az érintett tábla vonatkozásában az adott évi kifizetésre nem jogosult. Kiemelnénk ezek közül a trágyatárolók építésére vonatkozó követelményt. Amen�nyiben a  gazdaság nem rendelkezik trágyatárolóval, akkor az adott évi teljes kifizetési kérelem elutasításra kerül. Nem kell azonban minden gazdaságnak trágyatárolóval rendelkezni, csak azoknak, akikre a nitrát rendelet vonatkozik. Ezt az alapkövetelményt is a gazdaság teljes területére vonatkozóan kell betartani. Az általános követelmények közül a Gazdálkodási napló vezetési kötelezettségének elmulasztása ugyancsak a fentiekben leírt következményt vonja maga után. Ennél súlyosabb problémát jelenthet, ha a kedvezményezett valamely kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egészére nem tudja maradéktalanul igazolni a támogatási időszakból már eltelt évek és az aktuális évben az ellenőrzés időpontjáig eltelt teljes időtartamára a jogszerű földhasználatot. Ekkor az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kizárásra kerül és a területre vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a  jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni. Ha a kedvezményezett ökológiai gazdálkodásba vont területének ökológiai státuszát átálltból átállás alattira visszaminősítik, az átállási időszaka újraindul vagy kizárásra

48 kerül, akkor az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület az adott évre elutasításra és a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, valamint a területre vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlan igénybevett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni. Természetesen vannak ennél enyhébb szankciók is, mint pl. ha az átállási támogatást igénybe vevő kedvezményezett a  támogatási időszak alatt ökológiai gazdálkodási képzésen nem vesz részt, nem jogosult az első évre jutó támogatási összeg 25%-ára, továbbá, ha nem tesz eleget a gazdálkodási napló meghatározott adatainak benyújtására vonatkozó kötelezettségének, úgy az előző évre jutó támogatási összeg 15%ára nem jogosult. Általánosságban elmondható, hogy az adott meg nem feleléshez tartozó %-os értékkel csökken a támogatás mértéke, ha a gazdálkodás során nem sikerül maradéktalanul betartani az ökológiai gazdálkodás előírásait. Többek között pl. A tápanyag-utánpótlás, vagy a növényvédelem szabályainak megsértése esetén a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott évre eső támogatási ös�szeg első alkalommal 15%-kal, többszöri meg nem felelés esetén a támogatási összeg 30%-kal kerül csökkentésre. A sarokpont megjelölésével kapcsolatban az alábbi szankciók alkalmazhatók: amen�nyiben a kedvezményezett nem tesz eleget a terület helyszíni beazonosítását szolgáló sarokpont kijelölésére irányuló kötelezettségének, és • ez nem akadályozza az ellenőrzést, az objektív mérés végrehajtható, részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott évre jutó támogatási összeg 1%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre. • Amennyiben ez akadályozza az ellenőrzést, az objektív mérés nem végrehajtható, de a kötelezettség teljesítésre vonatkozó felszólítást követő 15 napon belül pótolja a sarokpont kijelölésére vonatkozó kötelezettségét, úgy részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott évre jutó támogatási összeg 5%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre. Ha a felszólítás ellenére a  sarokpont kijelölését nem pótolja, az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület az adott évben elutasításra kerül. Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a szankciók nem kerültek teljes körűen ismertetésre, kérjük ezekről tájékozódjon a pályázati felhívásban is.

49

11

AZ EGYES ELŐÍRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1. Gazdálkodási Napló vezetése Az Ökológiai gazdálkodás támogatást igénylő és az azt elnyerő gazdálkodóknak a gazdaságuk teljes területére vonatkozóan naptári évente a külön jogszabály szerinti naplót kell vezetniük. A  napló vezetése történhet elektronikus formában, vagy papír alapon is, vezetése naprakészen kell, hogy történjen. A gazdálkodási napló elektronikus formanyomtatványa a zöldítési rendelet részét fogja képezni, annak módosítása során fog megjelenni, a  kitöltési útmutató pedig az Irányító Hatósági közleményben 2015. december 31-ig fog közzétételre kerülni. Az útmutató határozza majd meg a gazdálkodási naplóban rögzítendő területek és adatok körét, valamint az adatrögzítés szabályait. A gazdálkodási napló formátuma előreláthatólag kismértékben el fog térni a korábbi naplótól, amely várhatóan egységesítésre kerül, s ezáltal minden nyilvántartásra kötelezett (nitrátérzékeny terület, Natura 2000, termeléshez kötött támogatás stb.) ugyanazon naplót vezetheti. Az ÖKO támogatás a korábbi támogatásokban már megszokott gazdálkodási év helyett (szeptember 1.- augusztus 31.), naptári évre vonatkozik majd, azaz január 1. és december 31. között tart az évenkénti kötelezettségvállalási időszak. Ennek megfelelően a gazdálkodási naplóba a naptári évre vonatkozó adatokat kell rögzíteni. A korábbi ÚMVP AKG támogatáshoz hasonlóan a gazdálkodási napló meghatározott adatait – webGN – elektronikus úton a naptári évet követő március 1-ig meg kell küldeni a NÉBIH felé. A gazdálkodási napló vezetésére mindenképpen érdemes gondot fordítani, mert vezetésének hiánya az adott évre vonatkozó kizárást, míg a webGN beküldése 15%-os szankciót eredményezhet adott évi kifizetés vonatkozásában. A fenti dokumentumoknak a helyszíni ellenőrzés időpontjában is rendelkezésre kell állnia, és be kell tudni mutatni a helyszíni ellenőrnek. A gazdálkodási napló eredeti példányát a támogatási időszak végét követő tíz év végéig (2030. december 31.-ig) meg kell őrizni.

50

2. Tápanyag-gazdálkodási terv készítése A tápanyag-gazdálkodási terv készítésére a tervezhető, célzott tápanyag-utánpótlás megvalósítása érdekében van szükség, szántó és ültetvény földhasználati kategóriák esetében. A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése során meg kell határozni a kijuttatható elemekre vonatkozó hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét. A tápanyagok mennyiségének meghatározása történhet egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigény figyelembevételével is. Nem kötelező, de ajánlott azonban a  tervet talajvizsgálati eredményekre, amennyiben releváns levélanalízis eredményeire alapozottan elkészíteni. Amen�nyiben az adott évben ugyanazon táblán több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. Az elkészített tervektől való eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell az eltérés indoklásával együtt és a támogatást igénylőnek a tápanyag-gazdálkodási tervet is módosítania kell az eltérésnek megfelelően. A tápanyag-gazdálkodási tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következő évre vonatkozóan. Amennyiben az adott növénykultúra betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, a következő növényre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási terveket a betakarítást követően 30 napon belül kell elkészíteni. A 2016. évre vonatkozóan a tervet 2016. március 1-ig kell elkészíteni. Az előző évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet az adott évet követő év január 1. és március 1. között, az adott évre vonatkozóan a webGN részeként, ügyfélkapun keresztül be kell nyújtani a NÉBIH-hez. A tápanyag-gazdálkodási tervek, a talajvizsgálattal és a levélanalízissel kapcsolatos valamennyi dokumentum eredeti példányát 2030. december 31-ig meg kell őrizni.

3. Legeltetésre vonatkozó speciális szabályok Gyepgazdálkodás esetén a támogatási kérelem benyújtásához nem szükséges rendelkezni állatállománnyal. Legeltetéses gyepgazdálkodás esetén azonban biztosítani kell a minimum 0,3 ÁE/ha legeltetési sűrűséget. A támogatást igénylő ezt teljesítheti az állat tartójaként saját állatok legeltetésével vagy bérlegeltetéssel is. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az adott gazdálkodónak AKG és ÖKO támogatott területei is vannak, akkor a minimális legeltetési sűrűség meghatározásához a két támo-

51 gatásba vont összes legelőterülethez viszonyítják az azokon legelő állatállományt. (Az AKG területek közé, amennyiben van ilyen, beszámításra kerülnek a legelőként hasznosított ÚMVP AKG környezetvédelmi célú gyeptelepítéssel létrehozott területek is, a 0,3 ÁE/ha-nak így is teljesülnie kell.) Tehát a  legeltetéses gyepgazdálkodás támogatásban egyrészt az a  támogatást igénylő részesülhet, aki a teljes támogatási időszak alatt a legeltethető állatokra vonatkozóan a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet alapján vezetett nyilvántartásban a  legeltethető állatállomány tartójaként folyamatosan szerepel, valamint eleget tesz: • a szarvasmarhafélékre vonatkozóan a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben, • a lófélékre vonatkozóan a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendeletben, • a juh- és kecskefajokra vonatkozóan a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben előírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek. A bérlegeltetett állatok a legeltetéses gyepgazdálkodás vonatkozásában az állategységhez kapcsolódó előírás teljesítésének helyszíni ellenőrzése során abban az esetben vehetők figyelembe, amennyiben a bérlegeltetett állatok az előző bekezdésben hivatkozott nyilvántartásokban a bérlegeltető nevén szerepelnek, és a bérlegeltetésről a bérlegeltetett állatállomány tekintetében a támogatást igénylő a bérlegeltetett állatállomány tartójával kötött írásbeli megállapodással rendelkezik. Az előírások teljesítésének helyszíni ellenőrzése során az állategység a gazdálkodási napló adatai alapján kerül meghatározásra.

4. Ültetvényekre vonatkozó speciális szabályok A VP ÖKO általános és alapkövetelményeit bemutató fejezetben a követelmények között szerepelnek az alábbiak: • Az ültetvény földhasználati kategóriában a  faiskola és csemetekert kivételével minden a 39. oldalon lévő táblázat szerinti gyümölcsfaj támogatásra jogosult. • Az ültetvény földhasználati kategória keretében csak azon területek támogathatók, melyeken a  támogatási kérelem beadásakor már eltelepített ültetvény található. • A támogatási kérelem benyújtásakor még nem termő ültetvény is támogatható. Az ültetvények esetében lehetőség van a  támogatási időszakon belül az ültetvények kivágására és újratelepítésére. Erre számos részletszabály vonatkozik, melyeket a pályázati felhívás részletesen kifejt, a legfontosabbakat pedig az alábbiakban ismertetjük. • Ha a támogatást igénylő a támogatási jogosultsággal érintett ültetvényét kivágja, a kivágás tényét a kivágás befejezésétől számított 15 napon belül az MVH által rendszeresített formanyomtatványon elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül be kell jelentenie a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak. • Amennyiben a  kivágott ültetvény és a  telepíteni kívánt ültetvénycsoport eltér egymástól, ültetvény kivágása és újratelepítése kizárólag a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen lehetséges, amennyiben a támogatást igénylő az újratelepítést a kivágás befejezésétől számított 12 hónapon belül el-

52 végzi. Amennyiben a támogatást igénylő a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részét kívánja csak kivágni és újratelepíteni, azt abban az esetben teheti meg, ha a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület új telepítésű ültetvényrésze továbbra is ugyanazon ültetvénycsoportban marad. • A támogatást igénylőnek az újratelepítés befejezését a  megvalósulást követő 15 napon belül az MVH által rendszeresített formanyomtatványon elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül be kell jelentenie az MVH-nak. A támogatást igénylő kizárólag a bejelentés megtétele után nyújthat be olyan kifizetési kérelmet, amelyben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen lévő újratelepített ültetvény alapján a támogatási összeg kifizetését igényli. • A kivágás és újratelepítés bejelentésének határidőn túl nincs lehetőség, annak tekintetében hiánypótlásnak helye nincs. • Amennyiben az ültetvény újratelepítése vis maior esemény miatt 12 hónapon belül nem lehetséges, akkor a támogatást igénylőnek a kivágott terület nagyságához igazodó visszavonási kérelmet kell benyújtania az MVH-nak. A visszavonási kérelem benyújtásának elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a kivágás az újratelepítés szándékával történt, és a támogatást igénylő az újratelepítést a kivágás befejezésétől számított 12 hónapon belül elvégzi. • A támogatási időszak folyamán az ültetvény kivágás és telepítés bejelentésére vonatkozó kérelem beadásának a határideje az adott évi egységes kérelem benyújtásának határideje. Az egységes kérelem benyújtásának napja után benyújtott kérelmeket a MVH a következő gazdálkodási évre veszi figyelembe.

53

12

MIBEN SEGÍT A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy tagjait a támogatási lehetőségekről és az ebből adódó kötelezettségekről naprakész információkkal lássa el.

Amennyiben élni kíván ezen szolgáltatások bármelyikével, javasoljuk, hogy mielőbb keresse fel falugazdászát, szaktanácsadóját, hiszen a  2015 őszén meghirdetésre került Ökológiai gazdálkodás támogatása pályázati felhívás megismerése, és a szükséges gazdálkodói döntések meghozatala időigényes folyamat. Tekintettel arra, hogy a gazdálkodók az ÖKO támogatáshoz való csatlakozással 5 évre vállalnak kötelezettséget, az előírások körültekintő megismerése, a  támogatási kérelem (pályázat) pontos elkészítése különösen fontos.

A falugazdász-hálózat, valamint a  NAK szakmai koordinációja alá tartozó és a Kamara által kezelt névjegyzékben szereplő szaktanácsadók segítséget nyújtanak a támogatási kérelmek benyújtása kapcsán is. A  falugazdászok térítésmentesen tájékoztatást nyújtanak a támogatási feltételekről, a szükséges dokumentumok beszerzéséről, a pontozási szempontokról, valamint se- A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara www.nak.hu intergítenek a  támogatási kérelmek elkészítésében, illetve netes oldalán naponta frissülő hasznos információkat találhat. Ezen a honlapon tájékozódhat továbbá az Ön az elektronikus beadó felület elérésében. lakóhelyéhez legközelebb eső falugazdász iroda elérheAz Ökológiai gazdálkodás szaktanácsadására jogosult tőségéről (http://www.nak.hu/hu/kamara/ugyfelszolszaktanácsadók részletesebb, személyre szabott szolgál- galati-irodak), valamint a  névjegyzékben szereplő, az tatást tudnak nyújtani. Az Ökológiai gazdálkodás támo- Ökológiai gazdálkodás támogatása témakörben szaktagatási kérelmek benyújtása során kiemelt szerepe lehet nácsadási tevékenységre jogosult szaktanácsadók eléra szaktanácsadói javaslatoknak, hiszen a pontozás során hetőségeiről (www.szaktan.nak.hu) is. plusz pontok adhatók a szaktanácsadói közreműködésre.

54 MELLÉKLET:

FOGALOMJEGYZÉK 1. aktív mezőgazdasági termelő: a  mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően nem minősül kizárt mezőgazdasági termelőnek; 2. állategység: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] 5. számú melléklete alapján meghatározott, a  különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték; 3. állattartó: a  tartási helyek, a  tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint állattartónak minősülő gazdálkodó; 4. átállási időszak: a nem ökológiai (más néven konvencionális) gazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra való átállásra meghatározott átmeneti időszak, amelynek folyamán már az ökológiai gazdálkodásról szóló rendelkezések alkalmazására kerül sor; 5. bérlegeltető: az az állattartó, aki a bérlegeltetett állatállomány tartója, legeltethető állatait a  támogatást igénylő gyepterületein legelteti és írásbeli megállapodást köt a  támogatást igénylővel a bérlegeltetésről; 6. egybeművelt terület: olyan, több ügyfél által azonos növénykultúra termesztésére használt, azonos hasznosítású összefüggő földterület, amelyen belül az egyes mezőgazdasági termelők által hasznosított területek határai a fizikai ellenőrzés során nem különíthetőek el; 7. ENAR nyilvántartás: a szarvasmarhák, a sertések, a juhok és a kecskék Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszereiben foglalt adatok ös�szessége; 8. fizikai blokk: a  Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § a) pontjában meghatározott terület; 9. földhasználati kategória: szántó, gyep, ültetvény, nádas; 10. főnövény: az a  növény, amelyet az adott évben a földhasználó az adott évi egységes kérelmének benyújtásakor első növényként jelöl meg; 11. gazdálkodási napló: a  külön jogszabály szerinti dokumentum, amelyet a  kedvezményezett

12.

13. 14.

15. 16.

17. 18.

19.

a gazdasága a kitöltési útmutatóban meghatározott területére vonatkozóan adott évben elvégzett mezőgazdasági tevékenységeiről a támogatási időszak minden évére külön vezet; gazdaság: a támogatásra jogosult által mezőgazdasági tevékenység céljából hasznosított termőföld, állatállomány, továbbá a  mezőgazdasági termelő tevékenységéhez kapcsolódó mezőgazdasági vagyoni értékű jogok, gépek, épületek és készletek, és egyéb tárgyi eszközök összessége; gazdaság teljes területe: a 2015. évi egységes területalapú támogatási kérelmében szereplő összes szántó, gyep és ültetvény hasznosítási módú terület; gyep: lágyszárú növényekkel borított terület, amelynek növényállománya létrejöhet a  termőhely ökológiai adottságai alapján, a  gyepgazdálkodási eljárások hatására, természetes úton kialakult növénytársulásból, mint ősgyep vagy természetes gyep, valamint a  gyephasznosítási célnak megfelelő gyepalkotó fajok fajtáiból tervszerűen összeállított növénytársításból, mint a magról telepített gyep; hajtatásos termesztés: zárt légterű berendezésben (fóliasátor vagy üvegház) történő növénytermesztés; jogszerű földhasználó: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 44. § (4)–(7) bekezdése alapján jogszerű földhasználónak minősülő mezőgazdasági termelő; kaszáló: kizárólag kaszálással hasznosított gyepterület; kedvezőtlen adottságú terület: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a  kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatározott, a  MePAR fizikai blokk szinten lehatárolt terület; konvencionális gazdálkodás: más néven hagyományos gazdálkodás. Az elmúlt félszázad folyamán meghonosodott termelési eljárások elterjedt elnevezése.A konvencionális mezőgazdasági termelés célja a  maximális hozam elérése, amely érdekében a  kultúrnövény állatállományt gyom-, kártevő-, és kórokozó mentesen kell tartani. A  konvencionális gazdálkodás gyakorlatában a növényvédelem célja a kialakuló kár kiküszöbölésére irányul azáltal, hogy a  károsító szervezeteket elpusztítják. a  gyakorlatban az „ölő” (cid) (fungicid, baktericid, inszekticid) szerek alkalmazásával érik el a fenti céljukat.

55

20. kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület (a továbbiakban: KET): a támogatói okiratban jóváhagyott, egy egységként meghatározott, a Mező­ gazdasági Parcella Azonosító Rendszer egy fizikai blokkján belüli, az ügyfélhez köthető, térképileg egyértelműen lehatárolt összefüggő földterület; 21. legelő: olyan gyepterület, amelynek hasznosítása az őszi tisztító kaszáláson kívül legfeljebb évi egy kaszálás mellett az adott gyep földhasználati kategóriában legeltethető állatállomány legeltetésével történik; 22. legeltethető állatok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske; 23. lófélék: ló, szamár, öszvér; 24. Magas Természeti Értékű Területek (a továbbiakban: MTÉT): a  MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt mintaterületek; 25. másodvetés: az adott évre az egységes területalapú támogatási kérelemben bejelentett első növény betakarítása után a  következő év első növényének vetéséig betakarított, vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott növénykultúra; 26. MePAR: a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a MePAR rendeletben szabályozott rendszer; 27. Natura 2000 terület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának előírásai szerint a MePAR-ban fizikai blokkon belül folt szinten lehatárolt terület; 28. nitrátérzékeny terület: 43/2007.(VI.1) FVM rendelet szerint MePAR blokkszinten lehatárolt terület, továbbá a 27/2006 (II.7) Korm. rendelet 5. §-ban meghatározott felszín alatti vizek szempontjából érzékeny belterület kivéve, ha a felszín alatti víz nitráttartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és ahol állattartás folytatható, valamint a  bányatavak 300 méteres parti sávja; az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint azok trágyatárolóinak területe; a  nagy létszámú állattartó telepek, valamint azok trágyatárolóinak területe, valamint a trágyafeldolgozás területe. 29. ökológiai gazdálkodásba vont terület: a 889/2008/EK rendelet hatálya alatti terület; 30. ökológiai státuszú földterület: az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a  2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 834/2007/EK rendelet) alapján az ökológiai gazdálkodásra átállt terület;

31. parlagon hagyott terület: adott tárgyévre vonatkozóan az a  legalább 0,25 hektár nagyságú szántóterület, amelyen a pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be; 32. sarokpont: a lemért földterület töréspontja, amelyet jól láthatóan meg kell jelölni a terepen, hogy a  támogatási időszak teljes időtartama alatt jól azonosítható legyen; 33. szántó: az a terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják; 34. szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény; 35. tábla: a  mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a gyepeket, a takarmánykeverékeket és a vegyes gyümölcsösöket is; 36. táblaforgó: a táblán belül a műveleti fogások két végén kialakuló, a termőterület szerves részét képező, ideiglenes útjellegű, keresztfogásként külön munkával művelt, vetett vagy vetetlen üresjárati fordulósáv; 37. támogatási időszak: 2016. január 1. és 2020. december 31. közötti időszak; 38. támogatást igénylő: támogatási kérelmet / kifizetési kérelmet benyújtó földhasználó; 39. támogatási kérelem: a  felhívásban meghatározott alaki és formai követelményeknek megfelelő dokumentum, amely egy projekt támogatásban részesítésére irányul és amelynek részei a projektadatlap és a mellékletek; 40. támogatói okirat: az irányító hatóság támogatási jogviszony létrehozására irányuló akaratnyilatkozatát tartalmazó okirat; 41. támogatott terület: támogatói okiratban jóváhagyott, EOV koordináták alapján beazonosított kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület; 42. tápanyag-gazdálkodási terv: a talajvizsgálat, valamint ültetvények esetében a  levélanalízis eredményei alapján számított, ezek hiányában egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a  ter­ve­zett termésszinthez meghatározott táp­ anyagigényhez kialakított szervestrágyával, műtrágyával vagy egyéb, a  növénytáplálás céljából legfeljebb kijuttatandó hatóanyagok évenkénti mennyiségét meghatározó terv; 43. tartási hely: területileg elkülöníthető, földrajzilag azonosított, az állatok tartására állandó jelleggel kialakított állattartó egység, illetőleg azon állatfajták esetében ahol az ENAR rendszer kiépítésre került, az ott nyilvántartott tartási hely a megfelelő állattartó egység;

56

44. teljes támogatási kérelem visszavonás: a  támoga- 49. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének mintaterülete (a továbbiakban: VTT): a  Tisza-völgy árvízi biztásra jogosult kérelme alapján az intézkedésbe tonságának növelését, valamint az érintett térség bevitt földterület egészét érintő területcsökkenterület- és vidékfejlesztését szolgáló program kötés; zérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. 45. terménycsoport: a 640/2014/EU rendelet 17. cikk évi LXVII. törvény alapján külön jogszabályban (1) bekezdése szerint megkülönböztetett terülemeghatározott földrészleteknek a MePAR tematek; tikus rétegének megfelelően lehatárolt területei; 46. újratelepítés: az ültetvény egészének vagy egy részének kivágását követően az ültetvény csoport- 50. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a  veszélyeztetett területen még nak megfelelő fás szárú növények telepítése; nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el 47. ültetvény: olyan terület, ahol a telepített fás száés hatósági határozat alapján védekezést folytatrú növények legalább egy évnél hosszabb ideig nak ellene. talajhoz, helyhez kötötten a  termesztés alapját 51. zöldugar: legalább három egymást követő évig képezik; tartó zöld növényi borítottság, amelyet legalább 48. ültetvény csoport: az azonos ültetvény fajták álhárom őshonos fajból álló magkeverékkel, ebből tal alkotott csoport. Megkülönböztetünk: Almalegalább egy évelő pillangós faj alkalmazásával termésűek (alma, körte, birs, naspolya ültetvény alakítottak ki. fajták); Egyéb gyümölcs (cseresznye, meggy, kajszibarack, őszibarack, szilva, dió, mogyoró, mandula, szelídgesztenye, fekete ribiszke, ribiszke, josta(rikő), piszke/egres, málna, szeder, termesztett bodza, homoktövis ültetvény fajták); Szőlő (szőlőültetvények) ültetvény csoportokat.

JEGYZETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

JEGYZETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSÁRÓL

2

2. A VP ÖKO TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ÚJ ELJÁRÁSREND

8

3. TANÚSÍTÁS, ELLENŐRZÉS

10

4. A VP ÖKO ÁLTALÁNOS ÉS ALAPKÖVETELMÉNYEI

13

5. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

19

6. A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

34

7. TERÜLETMÉRÉS

37

8. PONTOZÁSI RENDSZER

42

9. A TÁMOGATÁS VÁRHATÓ ÜTEMEZÉSE, FONTOSABB HATÁRIDŐK

45

10. SZANKCIÓK

47

11. AZ EGYES ELŐÍRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

49

12. MIBEN SEGÍT A NAK?

53

MELLÉKLET: FOGALOMTÁR

54

IMPRESSZUM Szerkesztők: Rezneki Rita, Sztahura Erzsébet Lektor: Tóth Péter Szerzők: Agócs Bernadett, Choma Edina, Galambos Annamária, Hegymegi Péter, Juhász Ágnes, Jung Ivett, Kary Lóránt, Keszthelyi Krisztián, Dr. Kiss Andrea, Kovács Vera, Dr. Lucskai Attila, Rezneki Rita, Rónai Anna, Dr. Roszik Péter, Sztahura Erzsébet, Várszegi Gábor Tervezett megjelenési példányszám: 10.000 példány Kiadja: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1119 Budapest, Fehérvári út 89–95. +36 1 802 6100 www.nak.hu Felelős vezető: Győrffy Balázs, elnök Tipográfia, tervezés: Artista Labor Nyomda: Crew Kft. Első kiadás A kézikönyv 100%-ban újrahasznosított papírra készült. ISBN 978-615-5307-20-1 Kézirat lezárása 2015. november 23.

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE