Kollektív Szerződés Budapest, január

Kollektív Szerződés

Budapest, 2009. január

Tartalomjegyzék I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 4 A Kollektív Szerződés célja, hatálya, érvényességi ideje 1.§ 4 II. fejezet MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 5 A munkáltató és a szakszervezetek kapcsolata 5 A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése 2.§ 5 Az együttműködés jogi és szervezeti alapjai 3.§ 5 Főiskolai Érdekegyeztető Tanács 4.§ 8 A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása 5.§ 8 A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem 6.§ 8 A tisztségviselők munkaidő-kedvezménye 7.§ 9 A felek titoktartási nyilatkozata 8.§ 9 III. fejezet KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY, MUNKAVÉGZÉS, ILLETMÉNYRENDSZER, JUTTATÁSOK 10 A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása 10 A közalkalmazotti jogviszony alapjai és feltételei 9.§ 10 A kinevezés 10.§ 11 Próbaidő 11.§ 12 Gyakornoki idő 12.§ 12 Vezetői állások és megbízások 13. § 12 A közalkalmazotti jogviszony módosítása 14. § 13 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése 13 A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének módjai 15.§ 13 Áthelyezés 16. § 14 Lemondás 17.§ 15 Rendkívüli lemondás 18.§ 15 Felmentés 19.§ 16 Felmentési védelem 20.§ 18 Felmentési idő 21.§ 19 Felmentés csoportos létszámcsökkentés esetén 22.§ 20 Közalkalmazott munkajogi sérelmeinek orvoslása 23.§ 20 Igazolások a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén 24. § 21 Végkielégítés és mértéke 25. § 22 Nyugdíjazás 26.§ 23 A munkavégzés szabályai 24 A munkáltató kötelességei 27.§ 24 A közalkalmazott kötelességei 28.§ 24 Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés 29.§ 24 Címek adományozása 30.§ 25 Minősítés 31.§ 25 Tanulmányi szerződés 32.§ 26 Fegyelmi felelősség és eljárás 33.§ 27 Munkaidő, pihenőidő, szabadság, szabadságolási terv, betegszabadság 27 Munkaidő 34.§ 27 A munkaidő beosztása 35.§ 28 Általános munkaidő-beosztás 36.§ 29 Az általánostól eltérő munkaidő-beosztás 37.§ 29 Rugalmas munkaidő-beosztás 38.§ 29 Jelenlét és annak igazolása 39.§ 30 Pihenőidő 40.§ 30 Rendkívüli munkavégzés, készenlét 41.§ 32

1

A túlmunka felső határa 42. § 33 A túlmunka elismerése 43. § 33 A szabadság megállapítása 44.§ 35 Alkotói szabadság 45.§ 36 Szabadság továbbképzés esetén 46.§ 36 A szabadság kiadása 47.§ 36 Betegszabadság 48.§ 38 Egyéb munkaidő-kedvezmények 49.§ 38 A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere 40 Illetmény 50.§ 40 A közalkalmazottak illetményrendszere 51.§ 40 A tanárokra és az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó rendelkezések 52.§ 41 További szakképesítések elismerése 53.§ 42 Az oktatók előmeneteli rendszere 54.§ 43 13. havi illetmény 55.§ 43 Illetménypótlék 56.§ 43 Idegennyelv-tudási pótlék 57.§ 44 Főiskola által adományozható kitüntetések, kitüntető címek, díjak 58.§ 44 Jutalmazás, jubileumi jutalom 59.§ 45 Átirányítás, helyettesítés és díjazása 60.§ 45 Kiküldetés 61.§ 46 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés 62. § 47 Külföldi munkavállalás 63.§ 48 Az illetmények kifizetése 64.§ 48 Illetményelőleg 65. § 48 Állásidő, átlagkereset, távolléti díj 66.§ 49 Szociális és egyéb juttatások 67.§ 50 Munkahelyi étkeztetés 68. § 50 Szociális segély 69. § 51 Lakáskölcsön 70.§ 51 Üdülési támogatás 71.§ 51 Munkaruha juttatás 72.§ 51 Munkaegészségügyi ellátás 73.§ 53 Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 74.§ 53 A főiskola tulajdonában lévő eszközök kölcsönadása 75.§ 53 A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége 76.§ 53 Sztrájk esetén a személy- és vagyonvédelem 77.§ 53 IV. fejezet MUNKAÜGYI VITA 54 Kollektív munkaügyi vita 78.§ 54 Közvetítés 79.§ 54 Döntőbíráskodás 80.§ 54 Munkaügyi jogvita 81.§ 55 V. fejezet ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 82.§ 55

2

Mellékletek: 1. melléklet 2. melléklet

3. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet 8. melléklet 9. melléklet

A közalkalmazotti jogviszony idejének számítása A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi öszszege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2006. április 1-jétől Illetménypótlékok, illetménykiegészítések A Főiskola dolgozóinak nyújtott nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás Kiküldetés díjai. A munkábajárással kapcsolatos utazási költség Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye (számítási modell) Munkaruha vásárlás A munkaruhára jogosító munkakörök, az egyes ruhafajták és a kihordási idők

56 57

58 59 60 61 62 63 64

I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Kollektív Szerződés célja, hatálya, érvényességi ideje 1.§ 3

(1) A Kollektív Szerződés célja, hogy a főiskolán foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó részletes szabályokat meghatározza, figyelembe véve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (továbbiakban: Mt.), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (továbbiakban: Kjt.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) , a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.), valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR) rendelkezéseit. Ezen kívül azon lehetőségek és juttatások meghatározása, melyek mind a munkavállalók, mind a munkáltató érdekeinek megfelelnek és egyben javítják a Budapesti Műszaki Főiskola munkavállalóinak munka- és életkörülményeit. A hivatkozás nélküli szövegrészek a felek megállapodásán alapulnak. A szabályzatban szereplő közalkalmazott, munkavállaló, illetve dolgozó fogalmak egymás szinonimái. Az üzemi tanács alatt közalkalmazotti tanácsot kell érteni. (2) A Kollektív Szerződés szabályozza a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét és a szerződő felek közötti kapcsolatrendszert [Mt. 30.§]. (3) A Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti Szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis [Kjt. 2. § (2)]. (4) A Kollektív Szerződés hatálya kiterjed a szerződést megkötő felekre, illetve a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban állókra, beleértve azokat is, akik nem szakszervezeti tagok [Mt. 36.§ (4)]. (5) A Kollektív Szerződést a munkáltató részéről a rektor, a közalkalmazottak részéről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete főiskolai alapszervezetének elnöke írja alá. (6) A Kollektív Szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy bármelyik fél kezdeményezésére tárgyalásokat folytatnak a módosítási javaslatokról és álláspontjukat a másik félnek írásban eljuttatják. (7) Az (1) bekezdésben felsorolt törvények és rendeletek módosítása után a felek a Kollektív Szerződést érintő részeket szükség szerint módosítják. (8) A felek a szerződés rendelkezéseinek végrehajtását kötelesek évente értékelni és a jogszabályok változtatása vagy egyéb ok miatti módosításokat szükség szerint végrehajtani. A módosításokat legkésőbb a következő év január 31-ig kell tételesen átvezetni. (9) A Kollektív Szerződést bármelyik fél megfelelő indoklással felmondhatja: - A felmondási idő 3 hónap, azonban a hatálybalépéstől (módosítástól) számított 6 hónapon belül a felmondási jog nem gyakorolható. - A felek megállapodnak abban, hogy a felmondást követő két héten belül egyeztető bizottságot hoznak létre a felmondás okainak megvizsgálása és az új szerződés előkészítésének biztosítása érdekében. Az egyeztető bizottság tagjai is részt vesznek a Kollektív Szerződés aláíróinak e célok eléréséért folyó tárgyalásain. - A felek megállapodnak, hogy a felmondási jog - az első bekezdés szerinti korlátozással – a Kollektív Szerződés egyes pontjaira külön is gyakorolható. (10) A Kollektív Szerződés felmondása esetén az új szerződést 3 hónapon belül meg kell kötni, addig a régi szerződés az irányadó. II. fejezet

4

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK A munkáltató és a szakszervezetek kapcsolata A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése 2.§ (1) Munkáltató: rektor, dékán, központ főigazgató, kancellár, gazdasági főigazgató, kollégiumi igazgató, könyvtárigazgató. (2) Szakszervezet képviselője: elnök, elnökhelyettes, titkár, főbizalmi, bizalmi; ha nincs ilyen, akkor az FDSZ főiskolai képviselője. (3) A szakszervezet kijelenti, hogy a Munka Törvénykönyvében biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolja, azaz a dolgozók érdekében kifejtett tevékenység nem irányulhat a munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására, csakis az érdekérvényesítésre. (4) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni [Mt. 3. § (1)]. (5) A munkáltató és a szakszervezetek vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a fontosabb intézkedéseikről, amelyek a II. fejezetben meghatározott tevékenységeket befolyásolhatják. Az együttműködés jogi és szervezeti alapjai 3.§ (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni [Mt. 21.§ (1)]. (2) A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket [Mt. 21.§ (2)]. (3) A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a Mt. 66. § irányadó azzal, hogy a tizenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez való érkezésétől kell számítani [Mt. 21.§ (3)]. (4) Az üzemi tanács a munkáltató tervezett intézkedésével [Mt. 65. § (1)-(3) bekezdés] kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene [Mt. 66. § (1)]. (5) A tizenöt napos határidőt a tervezetnek az elnökhöz, illetve az üzemi tanács ügyrendjében megjelölt személyhez való érkezésétől kell számítani [Mt. 66. § (2)]. (6) Mindkét félnek ezekben a kérdésekben az együttműködési és rendeltetésszerű joggyakorlási kötelezettségüket alapul véve kell eljárni. Arra kell figyelemmel lenni, hogy csak akkor rendeltetésszerű a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének teljesítése, ha a szakszervezet az intézkedésről időben értesül. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni az intézkedés megismerésére, értékelésére, hiszen enélkül a tájékoztatási kötelezettség teljesen formális. A szakszervezet – amennyiben a munkáltatói állásponttal, vagy indoklással nem ért egyet – érdekegyeztető tárgyalást kezdeményezhet.

5

(7) A munkáltató az ellentétes álláspontokat konzultáció keretében is tisztázhatja a szakszervezettel. Ez lehetőséget biztosít a munkáltatói álláspont részletesebb kifejtésére, alaposabb indoklására és szükség szerint módosítására. (8) A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indoklását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni [Mt. 22.§.(1)]. (9) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet: a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint b) a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, d) legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről [Mt. 22.§ (2)]. (10) A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani [Mt. 22.§.(3)]. (11) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles [Mt. 22.§.(4)]. (12) Az Mt. 21.§ (1) és Mt. 22.§ (1) bekezdésében szabályozott szakszervezeti véleményezési, észrevételezési, javaslattételi és álláspontközlési jogok gyakorlásának szervezeti keretei a munkáltató által kezdeményezett testületi ülések (Szenátus, Kari Tanács, Intézeti Tanács, Rektori Tanács, stb.) a szakszervezet által kezdeményezett konzultációk és a munkáltató vagy a szakszervezet által kezdeményezett érdekegyeztetés. (13) A munkáltató, illetőleg a képviseletében eljáró vezető vagy a szakszervezeti tisztségviselő az előterjesztésről az álláspontjukat kifejthetik és az eltérő álláspontokat érdemben megindokolják. Írásbeli előterjesztés esetén a választ és az indoklást is írásba kell foglalni. (14) Az Mt. 21.§ (2) bekezdésében szabályozott tájékoztatási kötelezettséget (a szakszervezet intézményi és munkahelyi képviselőjének) a munkáltató akkor is teljesíti, ha a tervezett intézkedése a munkáltató valamely egységének, önálló részlegének munkavállalóit érinti. (15) A munkáltató maradéktalanul eleget tesz az Mt. 21.§ (1) bekezdésében szabályozott információátadási, hozzáférési, tájékoztatási és az Mt. 22.§ (1) bekezdésben rögzített tájékoztatási és ezzel összefüggő indoklási kötelezettségének, a szakszervezet pedig vállalja, hogy a gazdasági (üzleti) titkokat és a személyiségi jogi védelem alá eső adatok titkosságát megőrzi. (16) A munkavállalók egyéni érdekvédelmi ügyeiben megbízás alapján a szakszervezeti tisztségviselő (elnök, elnökhelyettes, titkár, főbizalmi, bizalmi) jár el partnere, a munkavállaló irányításával megbízott, intézkedésre jogosult vezető. Együttműködésük, illetőleg egyetértésük hiánya esetén a rektor egyeztet a szakszervezet intézményi szervezetének elnökével.

6

(17) A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani [Mt. 23. § (1)]. (18) A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétől számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani [Mt. 23. § (2)]. (19) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettől eltérően, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult kifogás benyújtására [Mt. 23. § (3)]. (20) Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésének van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül dönt [Mt. 23. § (4)]. (21) A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni [Mt. 23. § (5)]. (22) A kifogásolási jog csak több törvényi feltétel fennállása esetén gyakorolható, nevezetesen: a közalkalmazottat, illetve a szakszervezetet közvetlenül érintő és jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) esetén, s csak abban az esetben, ha az ellen egyéni jogvitára nincs lehetőség. Bármely feltétel (közvetlenség, jogellenesség, egyéni jogvita nem kezdeményezhető) hiánya nem ad jogszerű alapot a kifogás benyújtására. A törvény szigorú jogvesztő határidőket állapít meg. A feltételek és a határidő ilyen szabályozása összhangban van a kifogásolási (vétó) joghoz fűzött jogkövetkezménnyel, azzal, hogy a kifogásolt intézkedés végrehajtására a kifogásnak halasztó hatálya van. (23) A szakszervezet tájékoztatja a munkáltatót átalakulásáról vagy megszűnéséről, továbbá az eljárásra jogosított képviselőit megnevezi, a munkáltató pedig a szakszervezet rendelkezésére bocsátja az együttműködő vezetők hatásköri jegyzékét. (24) Az együttműködés szervezeti alapjai • főiskolai szinten: -a munkáltató részéről a rektor, -az FDSZ részéről a Szakszervezeti Bizottság nevében az FDSZ elnöke, • önállóan gazdálkodó egység (kar, központ, GMF, RH, kollégium, könyvtár) szintjén: -a munkáltató részéről a dékán, központ főigazgató, vagy a szervezeti egység munkáltatói joggal rendelkező vezetője, -az FDSZ részéről a szakszervezeti titkár, főbizalmi, bizalmi; ha nincs ilyen, akkor az FDSZ főiskolai képviselője. Főiskolai Érdekegyeztető Tanács 4.§ (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal, a közalkalmazottak élet- és munkakörülményével összefüggő kérdések eldöntésére a rektor és az FDSZ Főiskolai Érdekegyeztető Tanácsot (FÉT) hoznak létre, melynek működését és összetételét a BMF SZMSZ 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. Függelék BMF ÉT Szervezeti és működési rendje tartalmazza. A FÉT döntéseit konszenzussal hozza.

7

(2) Az FÉT ülésein - tanácskozási joggal - a felek által meghívott szakértők is részt vehetnek. (3) Az FÉT összehívását bármelyik fél kezdeményezheti. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása 5.§ (1) Az Mt. 24.§ alapján a munkáltató biztosítja megállapodás szerint a szakszervezet működéséhez szükséges alábbi feltételeket: - helyiséget bérleti díj és költségtérítés nélkül: a tisztségviselők tevékenységéhez és a szakszervezeti rendezvények megtartásához; - a tájékoztatók sokszorosítását a felek igénye szerint szükséges mértékben; - a gépírás, jegyzőkönyvvezetés tárgyi feltételeit; - a tisztségviselők érdekvédelmi tevékenységükkel összefüggő utazásának költségeit és lehetőségeit; - a szakszervezeti közlemények, információk, tájékoztatók, felhívások, tevékenységével kapcsolatos adatok kifüggesztésének lehetőségét és a helyben szokásos tájékoztatás lehetőségét. (2) A munkáltató biztosítja a szakszervezetek számára a működéshez szükséges szervezeti és gazdasági információkat, továbbá a munkaszervezeti belső szabályzatokat. Megküldi a szakszervezet vezetőinek a Szenátus és a Kari Tanácsok üléseiről készült emlékeztetőket és a hozott határozatokat, valamint azokat a főiskola honlapján is nyilvánosságra hozza és hozzáférhetővé teszi. (3) A munkáltató betekintést engedélyez a főhatósági leiratokba, amelyek a szakszervezeti érdekképviseleti vitában a munkáltató álláspontját általa elismerten befolyásolták. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem 6.§ (1) A szakszervezet tisztségviselőinek munkajogi védelmét illetően a munkáltató kijelenti, hogy a tisztségviselőkkel szemben e tevékenységük miatt semmiféle hátrányos jogkövetkezményt nem alkalmaz. A szakszervezet pedig kijelenti, hogy az ezzel összefüggő jogosultságait a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően gyakorolja. A felek megállapodnak abban, hogy a tisztségviselői védelemmel kapcsolatos kérdéseket kölcsönösen együttműködve kísérlik meg rendezni. Vita esetén a felek által felkért egyeztető bizottság igénybe vétele kötelező, melynek összetételéről a vita jellegétől függően a felek állapodnak meg. (2) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a Mt. 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve az Mt. 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell [Mt. 28. § (1)]. A tisztségviselők munkaidő-kedvezménye 7.§ (1) A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani [Mt. 25. § (1)]. (2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag

8

után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni [Mt. 25. § (2)]. A szakszervezet tisztségviselők számára biztosítandó munkaidőkedvezmény számítási modelljét a Kollektív Szerződés 7. melléklete tartalmazza. (3) A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg [Mt. 25. § (3)]. (4) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell [Mt. 25. § (4)]. (5) A szakszervezet kérésére a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel [Mt. 25. § (5)]. (6) A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményeinek és a képzés céljára biztosított rendkívüli fizetett szabadságnak megállapításához a szakszervezet köteles a hiteles adatokat és azok változását - az eddig kialakult szokásokat figyelembe véve - a munkáltató rendelkezésére bocsátani. Ennek hiányában a munkáltató nem köteles a munkaidő-kedvezményt biztosítani. Az adatok közlése azonban az alkotmányos jogok és az Mt. 27.§-a szerint jogosultságok sérelmére nem vezethet. A felek titoktartási nyilatkozata 8.§ (1) A felek kinyilvánítják, hogy a másik féltől kapott információkat, tájékoztatásokat, adatokat, stb., valamint az egyeztetés során tudomásukra jutott ismereteket a hivatali titoktartás és a személyi jogok védelme általános szabályai szerint kezelik. (2) A szakszervezet nevében, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben [Mt. 22/A. §. (1)]. (3) A szakszervezet, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra [Mt. 22/A. § (2)]. (4) Az (2)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettség a szakszervezet érdekében eljáró személyt megbízatása, illetőleg munkaviszonya megszűnése után az Mt. 3. § (6) bekezdésében foglalt megállapodás nélkül is határozatlan időre terheli [Mt. 22/A. § (3)]. (5) A felek tevékenysége egyébként nem sértheti a másik fél jogos érdekeit, s nem vezethet az általuk képviseltek alkotmányos jogainak sérelmére. III. fejezet KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY, MUNKAVÉGZÉS, ILLETMÉNYRENDSZER, JUTTATÁSOK

9

A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása A közalkalmazotti jogviszony alapjai és feltételei 9.§ (1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt [Kjt. 20/A. § (1)]. (2) A közalkalmazotti jogviszony alanyai: - munkáltató, - közalkalmazott. (3) A közalkalmazott alkalmazásához 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány szükséges. (4) A főiskolán az Ftv. 86. §-ának szellemében a következő oktatói munkakörök létesíthetők: a) tanársegéd, b) adjunktus, c) főiskolai, illetve egyetemi docens, d) főiskolai, illetve egyetemi tanár. (5) A főiskolán az Ftv. 93. §-ának figyelembe vételével az alábbi kutatói munkakörök létesíthetők: a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs, c) tudományos főmunkatárs, d) tudományos tanácsadó, e) kutatóprofesszor. (6) A főiskolán az Ftv. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében különösen a következő tanári munkakörök létesíthetők: a) nyelvtanár, b) testnevelő tanár, c) mestertanár, d) művész tanár, e) gyakorlati oktató, f) kollégiumi tanár, g) mérnöktanár h) műszaki tanár. (7) A főiskola segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottait az alábbiak szerint lehet besorolni: a) oktatói, kutatói munkát segítő munkakörök: - ügyvivő-szakértő, - főmérnök, - intézeti mérnök. b) egyéb munkakörök: - ügyintéző, (gazdasági, műszaki, igazgatási) - ügyviteli, - szakmai szolgáltató, - könyvtáros, - műszaki szolgáltató (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, technikus laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott.)[ R melléklete].

10

(8) A közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozó részletes szabályokat a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer és függelékei tartalmazzák. A kinevezés 10.§ (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni [Kjt. 21.§ (1)]. (2) A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja [Mt.78.§ (1)]. A munkába lépés napját a felek munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani [Mt. 78.§ (2)]. (3) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Mt. 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul [Kjt. 21. §. (2)]. (4) Helyettesítésen a távollévő (pl. külföldön, fizetés nélküli szabadságon, betegállományban, GYES-en lévő) közalkalmazott helyettesítésére történő kinevezést kell érteni, ami kizárólag határozott időre vagy a helyettesített közalkalmazott feladatának ellátására vonatkozóan érvényes. (5) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható [Kjt. 21. §. (3)]. (6) Közalkalmazotti jogviszony - mind határozott, mind pedig határozatlan időre - létesíthető részmunkaidős foglalkoztatás esetén is. Ennek tényét és a havonta ledolgozandó órák számát a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell. (7) A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv, vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti [Mt. 74.§ (1)]. (8) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetőleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára [Mt. 74.§ (2)]. Próbaidő 11.§ (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő megállapítása kötelező[Kjt. 21/A. § (1)]. (2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet [Kjt. 21/A. § (2)]. (3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti [Kjt. 21/A. § (3)]. (4) Áthelyezés, illetve meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Azonos felek közötti újabb kinevezés esetén nem lehet próbaidőt megállapítani. Ettől eltérően, próbaidőt kell megállapítani, ha 11

a) a közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 22. § (12) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező, vagy b) a kinevezést megelőző közalkalmazotti, közszolgálati, ügyészségi, illetve bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonya fegyelmi büntetéssel vagy - ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot - tartós alkalmatlanság, illetve nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel került megszüntetésre [Kjt. 21/A. § (4)]. (5) A miniszter megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani [Kjt. 21/A. § (5)]. Gyakornoki idő 12.§ (1) A felsőoktatási intézmények alaptevékenységének ellátásával összefüggő, a Kormányrendelet mellékletében meghatározott tanári munkakörök esetében határozatlan időre történő kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal [Kjt. 22.§.(1), R. 1/B. §]. (2) A gyakornoki időre vonatkozó további rendelkezéseket a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 1. függeléke BMF oktatói, kutatói és tanári követelmény-és minősítési rendszere, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje című szabályzat, valamint a Kjt. tartalmazzák. Vezetői állások és megbízások 13. § (1) A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. (2) A megbízás visszavonását - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézhezvételétől számított három napon belül, írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további három napon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni [Kjt. 23.§.(4)]. (3) A határozott idő letelte, illetve a megbízás visszavonása valamint a megbízásról való lemondás után a közalkalmazott eredeti vagy legalább végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben kell tovább foglalkoztatni [Kjt. 23.§ (7)]. (4) A magasabb vezetői, vezetői beosztásokra vonatkozó további rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. mellékletének 3. függeléke a BMF vezetői és magasabb vezetői beosztásokhoz kapcsolódó követelményrendszere, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje című szabályzat, valamint a Kjt. vonatkozó rendelkezései tartalmazzák. A közalkalmazotti jogviszony módosítása 14. § (1) A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja [Mt. 82.§ (1)]. (2) A közalkalmazott ideiglenes jelleggel a kinevezésben megjelölttől eltérő munkakörben is foglalkoztatható a felek megállapodása és közös megegyezése alapján. Az eltérő munkakör ellátásának időtartamát minden esetben meg kell határozni, mely után a kinevezésben foglalt munkakörében kell tovább

12

foglalkoztatni a közalkalmazottat. A közalkalmazotti jogviszony módosítását írásba kell foglalni, mely csak akkor érvényes, ha a közalkalmazott is kinyilvánítja ebbeli szándékát, s ennek megfelelően ezt dokumentálják. (3) A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges [Mt. 85.§ (1)]. (4) Az (3) bekezdés alapján ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani [Mt. 85.§ (2)]. (5) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni [Mt. 85.§ (3)]. (6) A munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (Mt. 139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó [Mt. 84. §.]. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének módjai 15.§ (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a Kjt. 22. § (12) bekezdésében és a Kjt. 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint. (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel; b) áthelyezéssel, Kjt. 26.§] 1. az e törvény, valamint 2. e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, 3. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatók között; c) lemondással; [Kjt. 27.-28.§] d) rendkívüli lemondással; [Kjt. 29.§] e) felmentéssel; [Kjt. 30-33.§] f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, valamint g) elbocsátással, továbbá h) rendkívüli felmentéssel [Kjt. 33/A.§] a gyakornoki idő alatt [Kjt. 25. § (1)- (2)].

13

(3) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető [Kjt. 43. §.(1)]. (4) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető [Kjt. 43. §.(2)]. (5) Az oktató - függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot - az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató - írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe [Ftv.84. § (5)]. (6) A (3)-(5) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően mérlegelési jogkörében eljárva, a főiskola stratégiai céljainak figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlója- a Kjt. 30. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással - kezdeményezheti annak az oktatónak, kutatónak a közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetését, aki nyilatkozata szerint más felsőoktatási intézmény teljes munkaidős alkalmazottja első helyen. Erre a körülményre az érintett figyelmét a nyilatkozat megtételekor külön fel kell hívni. Áthelyezés 16. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia [Kjt. 26. § (1)]. (2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában [Kjt. 26. § (2)]. (3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el [Kjt. 26. § (3)]. (4) A munkáltató fenntartója - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai - különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel - munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők [Kjt. 26. § (4)]. (5) Amennyiben az áthelyezés munkaszerződés (kinevezés) módosítással jár, úgy azt a közalkalmazottal egyetértésben legalább az áthelyezést megelőző 2 hónappal írásban kell közölni. (6) Amennyiben az áthelyezés nem von maga után munkaszerződés (kinevezés) módosítást, úgy annak tényét a közalkalmazottal az időpont előtt 1 hónappal írásban kell közölni. Lemondás 17.§ (1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg [Kjt. 27. § (1)]. (2) A Kjt. 27. § (2) bekezdésének értelmében a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok (felmentés egyes esetei) alapján a munkáltató - a Kjt.

14

25. § (2) bekezdésétől (a közalkalmazotti jogviszony megszüntethetőségének esetei) eltérően - azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. (3) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti [Kjt. 28. § (1)]. (4) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól [Kjt. 28. § (2)]. Rendkívüli lemondás 18.§ (1) Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Kjt. 29. § (1)]. (2) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni [Kjt. 29. § (2)]. (3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is [Kjt. 29. § (3)]. (4) Rendkívüli lemondás esetén - e törvényben előírt kivételektől eltekintve - a lemondás szabályai nem alkalmazhatók [Kjt. 29. § (4)]. Felmentés 19.§ (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a Kjt. 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; továbbá d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §) [Kjt. 30. § (1)]. Ezen közalkalmazottak esetében lehetőség van arra, hogy a főiskola és a közalkalmazott közös megegyezéssel a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt (kinevezést) részfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyra módosítsák. Közös megegyezés hiányában a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre kerül. (2) Ezen közös megegyezéssel létrejövő megállapodás a következő munkaidővel arányos illetménnyel valósul meg a) tanársegéd, adjunktus, tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében: életkor/év munkaidő max. óra/nap heti munkaidő 15

61 8 40 62 6 30 63 4 20 64 2 10 65 0 0 b) főiskolai és egyetemi docensek esetében: életkor/év munkaidő max. óra/nap heti munkaidő 64 8 40 65 7 35 66 6 30 67 5 25 68 4 20 69 2 10 70 0 0 c) főiskolai és egyetemi tanárok esetében: életkor/év munkaidő max. óra/nap heti munkaidő 69 8 40 70 0 0 (3) A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság minden év november 30-áig kimutatást készít azon közalkalmazottakról, akik 62. életévüket elérték és megküldi a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek. A munkáltatói jogkört gyakorló vezető az érintett közalkalmazott jogviszonyát mérlegelést követően – az ellátandó feladatok figyelembe vételével – felmentéssel megszünteti, vagy közös megegyezéssel módosítja. A felmentési idő mértékét a Bér- és Munkaügyi Osztály a felmentést megelőző év november 30áig megállapítja, és erről az érintett vezetőt értesíti. (4) Kivételes esetekben, amennyiben a feladat ellátása indokolja a rektor az érintett szervezeti egység vezetőjének részletes indoklása és javaslata alapján engedélyezheti a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony létesítését. (5) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kjt. 30. § (2)]. (6) Ha az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el [Kjt. 30. § (3)]. (7) A Kjt. 30. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja a) a munkáltatón belül, b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmat-

16

lanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá [Kjt. 30/A. § (1)]. (8) Ha a közalkalmazott az (7) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg az (7) bekezdés b) pontjában említett munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak a Kjt. 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II-VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza [Kjt. 30/A. § (2)]. (9) A munkáltató fenntartója a Kjt. 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók. Másik munkáltatónál betöltetlen munkakörről csak e munkáltató vezetőjének egyetértésével adható tájékoztatás [Kjt. 30/A. § (3)]. (10) A Kjt. 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének olyan tartalmú módosítását, hogy munkaidejük együttes mértéke ne haladja meg a tervezett felmentéssel esetlegesen érintett közalkalmazotti létszámhoz kapcsolódó, a kérelem benyújtásakor érvényes munkaidő mértékének a felét. A kérelmet valamennyi érintett közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét [Kjt. 30/B. § (1)]. (11) A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét - a felek közalkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában - a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani [Kjt. 30/B. § (2)]. (12) A munkáltató a Kjt. 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a) a Kjt. 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről) vagy a pályázat lehetőségéről, továbbá b) a Kjt. 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, valamint munkakörük megnevezéséről, továbbá a Kjt. 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezés módosítással megállapítható munkaidő mértékének felső határáról [Kjt. 30/C. § (1)]. (13) A (12) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt napon belül a) a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról, illetve b) a Kjt. 30/B. § (1) bekezdés szerinti kérelmet a munkáltatóval közölni kell [Kjt. 30/C. § (2)]. (14) A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A (10) bekezdés szerinti nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni [Kjt. 30/C. § (3)]. (15) A Kjt. 30/A. §-ban foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni. A nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elutasításának kell tekinteni [Kjt. 30/C. § (4)]. (16) A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet a) a munkáltató, továbbá 17

b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó betöltetlen munkaköreiről [Kjt. 30/E. §(1)]. (17) A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör a) megnevezéséről, továbbá b) a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről [Kjt. 30/E. §(2)]. Felmentési védelem 20.§ (1) A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő harminc nap alatt: a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka; b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság; c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés ideje [Kjt. 31. §]. (2) A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően a) a Kjt. 30/A. § (1) bekezdésében foglalt munkakör-felajánlási lehetőség, illetve b) a Kjt. 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezés módosítási lehetőség esetén az erről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében [Kjt. 31/A. §] (3) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van; b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig [Kjt. 32. § (1)]. (4) Ha a Kjt. 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (3) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a Kjt. 30. § (1) bekezdésének c)-d) pontján alapul. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a Kjt. 30/A. § és a Kjt. 30/C. § szerint köteles eljárni [Kjt. 32. § (2)]. Felmentési idő 21.§ (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg [Kjt. 33. § (1)]. (2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik [Kjt. 33. § (2)].

18

(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni [Kjt. 33. § (3)]. (4) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult [Mt. 93.§ (3)]. (5) Ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít [Mt. 93.§ (4)]. (6) A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni [Mt. 94.§]. Felmentés csoportos létszámcsökkentés esetén 22.§ (1) Az Mt. 94/A. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a működésével összefüggő ok miatt a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsz fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fő, b) húsznál több és száznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő, c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak tíz százaléka, d) háromszáz vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát kívánja harmincnapos időszakon [Mt. 94/C. §] belül megszüntetni [Kjt. 38/A. § (1)]. (2) Az Mt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) rendes felmondáson felmentést, illetve az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésen a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján kerül sor, b) az Mt. 94/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató intézkedik a Kjt. 30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítése érdekében, c) az Mt. 94/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelőzően a munkáltató intézkedik a Kjt. 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében [Kjt. 38/A. § (2)]. (3) A felmentés indoklásában a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az adott esetben fenn áll a különös indokoltság esete (intézmény átszervezése, valamely részleg megszüntetése miatt nem marad olyan munkakör, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatni lehetne). Közalkalmazott munkajogi sérelmeinek orvoslása 23.§ (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazott abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha

19

a) a munkáltató általi felmentés, elbocsátás vagy próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszonymegszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [Mt. 4. §], az egyenlő bánásmód követelményébe [Mt. 5. §], illetve felmentési védelembe [Kjt. 31. §, valamint Mt. 90. §-ának (1) bekezdése] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [Kjt. 30/A30/D. §; 32. § (2) bekezdése], vagy b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve a közalkalmazotti tanács tagjának (elnökének) közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 45-53. és az 54/A. §-okba, illetőleg a Mt. 28. §-ába ütköző módon szüntette meg [Kjt. 34. § (1)]. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a közalkalmazott elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is [Kjt. 34. § (2)]. (3) Ha a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a közalkalmazott az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri, a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor - a (2) bekezdésben foglaltakon felül a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a közalkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi [Kjt. 34. § (3)]. (4) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a közalkalmazotti jogviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat időpontjában megszűnik, de a közalkalmazott részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább tizenkét, legfeljebb huszonnégy havi átlagkeresetét meg kell fizetni [Kjt. 34. § (4)]. (5) A (2) bekezdésben foglalt esetben nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a közalkalmazott az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve a közalkalmazotti kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg [Kjt. 34. § (5)]. (6) A közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg - a (2)-(5) bekezdésben foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is [Kjt. 34. § (6)]. (7) Ha a közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 22. § (12) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva megszűnt, és a bíróság megállapította a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítésének jogellenességét, a) ha a munkáltató eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat, b) az a) pontba nem tartozó esetben a (4) és (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni [Kjt. 34. § (7)]. Igazolások a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén 24. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni illetményét és egyéb járandóságait [Mt. 97.§], valamint a közalkalmazotti igazolást ki kell adni részére [Kjt. 36.§ (1)].

20

(2) A közalkalmazotti igazolásnak - a Munka Törvénykönyve 98. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában és (3) bekezdésében foglaltaknak és a Kjt 36.§ (2) bekezdésének megfelelően - tartalmaznia kell - munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap); - a munkavállaló TAJ számát; -a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát; - a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját; illetve azt, ha a munkavállalót tartozás nem terheli [Mt. 98. § (3)]. - a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát; -a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését [Mt. 98. § (2) bekezdésének a)-e)pontja]. - a közalkalmazott munkakörét, - a Kjt. 22. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát, - minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült, - a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, - a közalkalmazott Kjt. 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell [Kjt. 36.§ (2)]. (3) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét [Mt. 98. § (4)]. Végkielégítés és mértéke 25. § (1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha a közalkalmazotti jogviszony - felmentés, - rendkívüli lemondás vagy - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg [Kjt. 37.§ (1)]. (2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §) [Kjt. 37.§ (2)]. (3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató egymást követően több esetben létesít határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt a miniszter vagy a rektor felmentés esetén végkielégítésre való jogosultságot írhat elő [Kjt. 37.§ (3)]. (4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a Kjt. 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát [Kjt. 37.§ (4)].

21

(5) A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni a) jogutódlás esetén a jogelődnél, b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is (Mt. 86/C. § (5) bekezdés, 25/B. § (6) bekezdés) [Kjt. 37.§ (5)]. (6) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott legalább az alábbiakban meghatározott közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen, ekkor: - 3 év esetén 1 havi, - 5 év esetén 2 havi, - 8 év esetén 3 havi, - 10 év esetén 4 havi, - 13 év esetén 5 havi, - 16 év esetén 6 havi - 20 év esetén 8 havi átlagkeresetének megfelelő összeg illeti meg [Kjt. 37.§ (6)]. (7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. § (1) bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült [Kjt. 37.§ (7)]. (8) A végkielégítés mértéke az (6)-(7) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg [Kjt. 37.§ (8)]. (9) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére azért került sor, mert kérelme alapján a munkáltató által felajánlott, a Kjt. 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna, c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte. Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű [Kjt. 37.§ (9)]. (10) A végkielégítésre vonatkozó további rendelkezéseket a Kjt. 37. § (10)-(12) bekezdései tartalmazzák. Nyugdíjazás 26.§ (1) A nyugdíjkorhatárt elérő közalkalmazottak listáját minden évben úgy kell elkészíteni, hogy a korhatár elérését megelőzően a közalkalmazottal a munkáltatói jogokat gyakorló vezető a nyugdíjazás körülményeit időben megbeszélhesse. (2) A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság minden év november 30-áig kimutatást készít azon közalkalmazottakról, akik 62. életévüket elérték és megküldi a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek. A 22

munkáltatói jogkört gyakorló vezető az érintett közalkalmazott jogviszonyát mérlegelést követően – az ellátandó feladatok figyelembe vételével – felmentéssel megszünteti, vagy közös megegyezéssel módosítja. A felmentési idő mértékét a Bér- és Munkaügyi Osztály a felmentést megelőző év november 30áig megállapítja, és erről az érintett vezetőt értesíti. (3) Az öregségi nyugdíjkorhatárra és a kivételekre vonatkozóan mindenkor a nyugellátásra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók. (4) A közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül [Kjt. 37/B.§ (1)]. (5) A közalkalmazott akkor részesül az (4) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították [Kjt. 37/B.§ (2)]. (6) A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik[Kjt. 37/B.§ (3)]. (7) A munkáltató a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerződésben köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen ütemezésben kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a figyelmet az e bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekre. Főiskolai tanári, egyetemi tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörökben az oktató, illetve a kutató közalkalmazotti jogviszonyban a hatvanötödik életéve után is foglalkoztatható, legfeljebb a hetvenedik életévének a betöltéséig [Ftv. 91. § (1)]. A 70. életév betöltésével a főiskolai tanári, egyetemi tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörben az oktató, illetve kutató további foglalkoztatásának lehetősége a törvény erejénél fogva megszűnik, de a cím tovább viselhető. A munkavégzés szabályai A munkáltató kötelességei 27.§ (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 102. § (1)]. (2) A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni [Mt. 102. § (4)]. (3) A munkáltatónak a munkavégzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelességeit a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer tartalmazza. A közalkalmazott kötelességei 28.§ (1) A Munkavédelmi Szabályzat egyes munkakörökben és munkahelyeken időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatot ír elő alkalmazási feltételként.

23

(2) A munkavállalónak a munkavégzésre vonatkozó kötelezettségeit a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer tartalmazza. Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés 29.§ (1) Mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól: a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti; b) közeli hozzátartozója [Mt.139. § (2) bekezdés] halálakor, esetenként legalább két munkanapon át; c) ha keresőképtelen beteg; d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára; e) amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége; f) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára; g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján; i) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára [Mt. 107.§]. Címek adományozása 30.§ (1) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén a) a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi, b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi címet adományozhat [Kjt. 39.§ (3)]. (2) A címpótlék mértéke: főtanácsosi cím esetén főmunkatársi cím esetén tanácsosi cím esetén munkatársi cím esetén

pótlékalap 100% 75% 50% 25%

(3) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére vezetői pótlék jár [Kjt. 71.§ (2) és (4)] kizárólag. (4) A „B”,” C”, „D” fizetési osztályban elért munkatársi, főmunkatársi pótlékot a közalkalmazott magasabb fizetési osztályba sorolásakor be kell építeni az alapilletményébe. (5) A címek adományozásának rendjét BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 5. függelék Adományozható kitüntetések, kitüntető címek, díjak alapításának és adományozásának szabályzata rögzíti. Minősítés 31.§ (1) A közalkalmazott kérésére, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, a munkáltató köteles minősítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább egy évig fennállt [Kjt. 40.§ (2)]. (2) A minősítést a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatának meghallgatása után a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el [Kjt. 40.§ (3)].

24

(3) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat [Kjt. 40.§ (4)]. (4) A közalkalmazottal minősítését annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is [Kjt. 40.§ (5)]. (5) A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni [Kjt. 40.§ (6)]. (6) A minősítésre vonatkozó további rendelkezéseket a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer és függelékei tartalmazzák. Tanulmányi szerződés 32.§ (1) A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja [Mt. 110. § (1)]. (2) A munkavállaló munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni [Mt. 110. § (2)]. (3) Nem köthető tanulmányi szerződés a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 111. §]. (4) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni [Mt. 112. § (1)]. (5) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá - a támogatás mértékével arányosan - a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet [Mt. 112. § (2)]. A munkából való távollét időtartamára csak abban az esetben jár munkabér, továbbá csak abban az esetben jár a közalkalmazottnak munkaidő-kedvezmény, ha ezt a tanulmányi szerződés tartalmazza. (6) A munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába - a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában - nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkavállalót szabadság nem illeti meg [Mt. 112. § (3)]. (7) Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti [Mt. 113. § (1)]. (8) Ha a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos [Mt. 113. § (2)]. (9) A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült vitát - kivéve a nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben való részvételre kötött szerződést - a munkaügyi jogviták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni [Mt.114. §].

25

(10) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani [Mt. 115. § (1)]. (11) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg [Mt. 115. § (2)]. (12) A (11) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül [Mt. 115. § (3)]. (13) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani [Mt. 115. § (4)]. (14) A főiskola nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja [Mt. 115. § (5)]. (15) A (12)-(13) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani [Mt. 115. § (6)]. (16) Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg [Mt. 116. §]. (17) A közalkalmazott -legfeljebb 1-3 havi időtartamú képzésben való részvétele esetén legalább 1 évi, -legfeljebb 4-6 havi időtartamú képzésben való részvétele esetén legalább 2 évi, -a 6 havi időtartamot meghaladó képzésben való részvétel esetén pedig legalább 3 évi, - 3 évet meghaladó képzés esetén a közalkalmazotti jogviszonyban töltendő idő a képzés időtartamával megegyező közalkalmazotti jogviszony fenntartására kötelezi magát a képzés elvégzését követően, amennyiben az ezen időre biztosított munkaidő - kedvezményt és térítési támogatást igénybe vette. Fegyelmi felelősség és eljárás 33.§ (1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi [Kjt. 45. § (1)]. (2) Lényeges kötelezettségszegésnek minősül különösen: a) munkaköri leírásban felsorolt feladatok el nem végzése, b) a munkáltatónak a munka végzésére vonatkozó utasításának megtagadása, c) a rendszeres késés a munkahelyről, d) a rendszeres hanyag munkavégzés, e) igazolatlan hiányzás, f) ittasság. (3) A fegyelmi felelősség és eljárás szabályait a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 9. függelék BMF Közalkalmazotti fegyelmi és kártérítési szabályzata, valamint a Kjt. vonatkozó rendelkezései tartalmazzák. Munkaidő, pihenőidő, szabadság, szabadságolási terv, betegszabadság Munkaidő

26

34.§ (1) A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra [Mt.117/B. § (1)]. (2) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb teljes munkaidőt is előírhat [Mt.117/B. § (2)]. (3) Az Mt.117/B. § (2) bekezdésének értelmében a .teljes munkaidő mértéke - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. (4) A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak esetén a kinevezésben foglaltak szerint arányosan kevesebb lehet a napi munkaidő mértéke. (5) A munkaidőre vonatkozó további rendelkezéseket az Mt. 117/B.§-118/A. §-ai tartalmazzák. (6) Az oktatók munkaidejére vonatkozó rendelkezéseket a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 1. függeléke BMF oktatói, kutatói és tanári követelmény-és minősítési rendszere, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje című szabályzat tartalmazza. A munkaidő beosztása 35.§ (1) A Főiskolán kötetlen munkaidő-beosztásban dolgoznak a havi munkaidőkeret figyelembevételével: • az oktató, kutató besorolású dolgozók, (a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 1. függeléke BMF oktatói, kutatói és tanári követelmény-és minősítési rendszere, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje c. szabályzat 7.§-a tartalmazza) • a tanári besorolású dolgozók, (a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Fog lalkoztatási követelményrendszer 1. függeléke BMF oktatói, kutatói és tanári követelmény-és minősítési rendszere, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje c. szabályzat 13-14.§-ai tartalmazzák) •

vezetői és magasabb vezetői beosztásban lévő közalkalmazottak - rektor - rektorhelyettes - a gazdasági főigazgató, - a kancellár, - gazdasági főigazgató-helyettes, - oktatási igazgató, - könyvtár igazgató, - kollégium igazgató, - dékán, központ főigazgató, - dékáni hivatalvezető -dékánhelyettes, központ főigazgató-helyettes ( a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 3. függeléke BMF vezetői és magasabb vezetői beosztásokhoz kapcsolódó követelményrendszere, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje című szabályzat szerint) (2) Kötött munkaidő-beosztásban dolgozik az előbb felsoroltakon kívül minden más beosztású dolgozó, azaz: - a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság dolgozói, - a Rektori Hivatal dolgozói,

27

- az oktatásszervezeti egységek azon dolgozói, akik nincsenek felsorolva a kötetlen munkaidőben dolgozók között, - a telephelyi könyvtár vezető, a könyvtár dolgozói, - a kollégiumok dolgozói, - portás, - telefonközpont kezelő, - ruhatáros. Általános munkaidő-beosztás 36.§ (1) Az általánostól eltérő esetek kivételével főiskolánkon a közalkalmazottak a heti 5 napos munkarend szerint (heti 40 órás munkaidő figyelembevételével) egyműszakos osztatlan munkaidő-beosztásban dolgoznak az alábbiak szerint: Hétfőtől - csütörtökig napi 8,5 óra, mely ledolgozható 7.00 - 15.30-ig vagy 7.30 - 16.00-ig vagy 7.45 - 16.15-ig vagy 8.00 - 16.30-ig. Pénteken 6 óra, mely ledolgozható 7.00 - 13.00-ig vagy 7.30 - 13.30-ig vagy 7.45 – 13.45-ig vagy 8.00 - 14.00-ig. Takarítói munkakörben (teljes) részmunkaidőben dolgozók:

hétfőtől - péntekig hétfőtől - péntekig hétfőtől - péntekig

napi 8 óra: 5.30 - 13.30-ig. napi 6 óra: 5.30 - 11.30-ig. napi 6 óra: 12.30 - 18.30-ig.

(2) Ha a gazdasági, szakmai feladatok jobb ellátása indokolja, a munkanap kezdő, illetve befejező időpontját a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltató jogkörrel felruházott vezető az általános munkarendben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztás 37.§ (1) Gépkocsivezetői munkakörben a napi munkabeosztás az igénybevételtől függően egyenlőtlen és osztott is lehet. Ilyen esetben a napi munkaidő 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet. (2) A főiskolán készenléti jellegű munkakörben dolgoznak a portások. Munkaidő beosztásuk: - a kétműszakos portaszolgálat 5,30 – 14-00, illetve 13,30 – 22,00 óráig, - a megszakítás nélküli portaszolgálat: 12-24, illetve 12-48 órás szolgálat. (3) A tömbfűtőmű dolgozói megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. (4) A munkaidő-beosztást a szervezeti egységnek kell elkészítenie, s legalább egy héttel előbb és legalább egy hétre köteles a szervezeti egység vezetője közölni a közalkalmazottal. Rugalmas munkaidő-beosztás 38.§

28

(1) A rugalmas munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkörrel felruházott szervezeti egység vezetője engedélyezhet: - a napi teljes munkaidőt a közalkalmazott 6.00 - 22.00-ig terjedő időben dolgozhatja le, - a törzsidőt 9.00 - 14.00 óra között a munkahelyen kell ledolgozni, - a havi 174 óra munkaidőt a tárgyhónapon belül kell biztosítani. (2) A szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni, hogy a rugalmas munkaidő ellenére, munkanapokon hétfőtől csütörtökig 730-tól 16 óráig, pénteken 730-tól 1330 óráig biztosítva legyen a szervezeti egységben a felek fogadása és szükség esetén információk adása. A rugalmasan igénybevett, le nem dolgozott munkaidőt a következő héten, de legkésőbb a tárgyhó végéig pótolni kell. Az oktatási szervezeti egységi dolgozóknál – amennyiben az oktatás ezt megkívánja – a szervezeti egység vezetője a törzsidőt módosíthatja, erről az érintetteket írásban kell értesíteni. A rugalmas munkaidő beosztásban dolgozók naprakész jelenléti ívet kötelesek vezetni, amelyen feltüntetik naponta az érkezés és távozás idejét és a ledolgozott órák számát. (3) Amennyiben a feladata megkívánja, éjszaka és szombaton külön – rektori - engedéllyel lehet munkavégzés céljából a munkahelyen tartózkodni. (4) Az oktatók, kutatók és tanárok a szervezeti egységvezetőjük által meghatározott - kizárólag munkahelyen végzendő - feladatok ellátásához szükséges időt kötelesek a főiskolán tölteni. (5) A főiskolán ellátandó feladatok időpontját és időtartamát az órarendi beosztást, a számonkérések és a konzultációk időpontját, a laboratóriumi, könyvtári, számítógép kapacitást és egyéb szolgáltatásokat figyelembe véve a szervezeti egység vezetője határozza meg. A szervezeti egységben ellátandó feladatnak kell tekinteni az intézeti értekezletet, a munkamegbeszéléseket, valamint a rektor, dékán, központ főigazgatók és helyetteseik, illetve a szervezeti egység vezetője által meghatározott feladatok teljesítését is. Jelenlét és annak igazolása 39.§ (1) A főiskolán minden szervezeti egységnél – kötetlen munkaidő-beosztásban dolgozó közalkalmazottak kivételével - az állományba tartozó fő- és részfoglalkozású közalkalmazott munkahelyen való megjelenésének és a munkahelyről történő eltávozásának időpontját a jelenléti íven kell vezetni, melyet a szervezeti egység vezetője legalább havonta egyszer aláírásával igazol. A jelenléti ívet az egységnél 5 évig meg kell őrizni. (2) A jelenléti ív naprakész vezetéséért és ellenőrzéséért a szervezeti egységek vezetői felelősek. (3) A szervezeti egységek vezetői a létszámjelentésen közlik havonta a Gazdasági és Műszaki Főigazgatósággal a személyenként ledolgozott munkaidőt, a hiányzásokat és a le nem dolgozott munkaidő okait. Pihenőidő 40.§ (1) Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg [Mt. 122.§]. A munkaközi szünet munkaidőn belül is kiadható, így az ebédidőt (minimum 20 perc, de maximum 30 perc) a fentiek szerint meghatározott munkaidő-beosztás keretében lehet igénybe venni. (2) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 123.§ (1)].

29

(3) Kollektív szerződés - a Mt. 127. § (6) bekezdése c) pontjában meghatározott munkavállaló kivételével - az (2) bekezdéstől eltérően legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő biztosítását írhatja elő a) a készenléti jellegű munkakörben: az olyan munkakör, amelyben a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. b) a megszakítás nélküli, illetve c) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében [Mt. 123.§ (2)]. (4) A pihenőidő mértéke a (3) bekezdésben meghatározott esetben legalább egybefüggő hét óra, ha a nyári időszámítás kezdetének időpontja annak tartamára esik [Mt. 123.§ (4)]. (5) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie [Mt. 124.§ (1)]. (6) Az (5) bekezdéstől eltérően a munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőbeosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie [Mt. 124.§ (2)]. (7) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (6) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, b) a készenléti jellegű munkakörben, c) a megszakítás nélküli, illetve d) a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint e) az idénymunkát végző munkavállaló esetében, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie [Mt. 124.§ (3)]. (8) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (6) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie [Mt. 124.§ (4)]. (9) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap a) kéthetente, illetve b) kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta c) idénymunka esetén, a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta - részben vagy egészben összevontan is kiadható [Mt. 124.§ (5)]. (10) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a) a készenléti jellegű munkakörben, b) a megszakítás nélküli, illetve c) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidőkeret tartama alatt - részben vagy egészben - összevontan is kiadható [Mt. 124.§ (6)].

30

(11) Az (9)-(10) bekezdésben foglaltak esetén a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet [Mt. 124.§ (7)]. (12) A Mt. 127. § (6) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló (a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor) esetében a heti pihenőnap nem vonható össze [Mt. 124.§ (8)]. A Mt. 127. § (6) bekezdés a)-b) pontja szerinti munkavállaló esetében (a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig) a heti pihenőnap összevonására csak hozzájárulásával kerülhet sor [Mt. 124.§ (9)]. (13) Az (6)-(9) bekezdéstől eltérően, az Mt.124/A. § (4) bekezdése szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatható részmunkaidős munkavállaló heti pihenőnapjának nem kell vasárnapra esnie [Mt. 124.§ (10)]. (14) A pihenőidőre vonatkozó további rendelkezéseket a Kjt. 55.-59. §, valamint az Mt. 122.- 125. §-ai tartalmazzák. (15) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26 [Mt. 125.§ (3)]. (16) A munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását a miniszter évenként szabályozza. E változtatás során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá [Mt. 125.§ (5)]. Rendkívüli munkavégzés, készenlét 41.§ (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam [Mt.126. § (1)]. (2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza [Mt.126. § (2)]. (3) Túlmunkának csak a teljes munkaidőt meghaladó idő minősül, akkor is, ha a dolgozó munkahelyen kötelezően töltendő ideje ennél kevesebb. (4) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el [Mt. 127.§ (1)]. (5) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet [Mt. 127.§ (2)].

31

(6) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni [Mt. 127.§ (3)]. (7) Rendkívüli munkára nem vehető igénybe a) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint c) a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor. Ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 127.§ (6)]. (8) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára [Mt. 127.§ (7)]. (9) Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés - a (6) bekezdés kivételével -, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor [Mt. 128. § (1)]. A túlmunka felső határa 42. § (1) A munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni [Mt. 129.§ (4)]. (2) Nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített [Mt. 129.§ (5)]. (3) Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató - különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni. Az ügyelet és a készenlét elrendelésének szabályait a kollektív szerződés az e bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja [Mt. 129.§ (6)]. (4) Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés – az Mt. 127. § (6) bekezdése kivételével -, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor [Mt. 128.§ (1)]. (5) Az elrendelhető túlmunka felső határa két egymást követő napon összesen 4 óra (a munkaszüneti és pihenőnapon végzett túlmunka kivételével).Az elrendelhető túlmunka felső határa éves szinten 280 óra [Kjt. 55/A. §]. A túlmunka elismerése 43. § (1) Az Mt. 147.§ (2) bekezdése alapján a teljesített túlmunkáért - pótlék helyett - elsősorban szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. (2) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (3)-(5) bekezdés szerint ellenérték illeti meg [Mt. 147. §. (1)]. (3) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék [Mt. 147. §. (2) bekezdés első mondata]. (4) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap [Mt. 147. §.(3)]. 32

(5) A (1) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (4) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni [Mt. 147. §. (4)]. (6) A (4)-(5) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható [Mt. 147. §. (5)]. (7) Eltérő megállapodás hiányában az (2)-(4) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg [Mt. 147. §. (6)]. (8) Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár [Mt. 148. §. (1)]. (9) Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés időtartamára a 147. § (2)-(3), (5) bekezdése szerint jogosult ellenértékre. A munkáltató jogosult az (1) bekezdés szerinti díjazást és a 147. § (2)-(3) bekezdése szerinti ellenértéket egyaránt magában foglaló átalánydíjazást is megállapítani [Mt. 148. §. (2)]. (10) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére illeti meg [Mt. 149. §. (1)]. (11) Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - az (1) bekezdés alapján járó munkabéren felül – az Mt. 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti [Mt. 149. §. (2)]. (12) Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy az Mt. 124. § (5)-(6) bekezdése alapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor [Mt. 149/A. § (1)]. (13) Az (1) bekezdésben foglalt esetben sem jogosult vasárnapi pótlékra a) a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, b) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, c) a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint d) az idénymunkát végző munkavállaló [Mt. 149/A. § ]. (14) Nem jár a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottnak [Kjt. 76.§ (1)]. (15) Éjszakai munkavégzés esetén (22 órától 6 óráig végzett munka) a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti [Mt.146. § (1)]. (16) A délutáni műszakban történő munkavégzés (14 órától 22 óráig végzett munka) esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [Mt. 117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után to-

33

vábbi tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor az Mt. 145. § rendelkezése megfelelően irányadó [Mt.146. § (3)]. A szabadság megállapítása 44.§

(1) A közalkalmazottakat - az "A", "B", "C", "D" fizetési osztályban évi 20 munkanap, - az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban évi 21 munkanap - az oktatókat 21 munkanap alapszabadság illeti meg [Kjt. 56.§]. (2) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg [Kjt. 57.§ (1)]. (3) A magasabb vezető állású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg [Kjt. 57.§ (2)]. (4) Az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a főiskola oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg [Kjt. 57.§ (3)]. (5) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a tudományos munkatársnak - ideértve a közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő közalkalmazottait - és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a tudományos munkatársak körét a miniszter állapítja meg [Kjt. 57.§ (4)]. (6) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti [Mt. 132.§ (1)]. (7) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 132.§ (2)]. (8) A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 132.§ (3)]. (9) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (10) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti ( pótszabadságok összeszámolása) [Kjt. 58.§ (1)]. (10) A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. A munkakör és a beosztás [alapján járó pótszabadságot évi tizenöt munkanap mértékéig össze kell számítani [Kjt. 58.§ (2)-(3)]. (11) Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a félnapot elérő töredék egész munkanapnak számít [Mt. 133.§]. (12) A további rendelkezéseket a Kjt. 55-59. §, valamint az Mt. 130.- 133. §-ai tartalmazzák. Alkotói szabadság 34

45.§ (1) Az egyetemi és a főiskolai docens, valamint az egyetemi és a főiskolai tanár a tudományos kutatás, illetve művészi alkotótevékenység végzéséhez, egyéni tudományos továbbképzéshez - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint - hétévenként alkotói szabadságra jogosult. Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet. A szabadság ideje alatt távolléti díj jár [Ftv. 85. § (1)]. (2) Ha az alkotói szabadságot tudományos kutatás, művészi alkotótevékenység céljára biztosították, a munkáltatónak és az oktatónak megállapodásban kell rögzíteniük az elérendő célt és a mulasztás jogkövetkezményeit [Ftv. 85. § (2)]. (3) Az alkotói szabadságra vonatkozó rendelkezések a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 1. függeléke BMF oktatói, kutatói és tanári követelmény-és minősítési rendszere, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje című szabályzat tartalmazza. (4) A felsőoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások, továbbá egyéni tudományos továbbképzésük elősegítése érdekében - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint, legfeljebb azonban 1 évi időtartamra - ötévenként oktatásmentes kutatási, alkotó időszak engedélyezhető (5) Az oktató a kutatási alkotóidőszak lejáratával - az intézményi szabályzatban meghatározottak szerint - kutatási eredményeit köteles bemutatni. Szabadság továbbképzés esetén 46.§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője oktatói és kutatói munkakörökben továbbképzési céllal, illetve tudományos fokozat megszerzése, tankönyv, jegyzet, egyéb mű írása és más meghatározott kutatási feladat ellátása céljából maximálisan 3 hónap időtartamra mentesítheti a közalkalmazottat a főiskolán folytatott munkavégzés alól, amely időtartamot a dékán, központ főigazgató további 3 hónappal meghosszabbíthat. (2) A továbbképzés esetére a tanulmányi szerződésben foglaltak az irányadók. A szabadság kiadása 47.§ (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg [Mt. 134.§.(1)]. (2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles [Mt. 134.§.(2)]. (3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató

35

a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év június 30-ig, b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 134.§.(3)]. (4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni [Mt. 134.§.(4)]. (5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni [Mt. 134.§.(5)]. (6) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni [Mt. 134.§.(6)]. (7) A (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásakor legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követően kiadni. A (2) bekezdésben foglalt szabadságot ekkor is a tárgyévben kell kiadni [Mt. 134.§.(7)]. (8) A téli és nyári bezárás időpontját a főiskola félévenként az időbeosztásban határozza meg, beleértve a tartalékolandó szabadságnapok számát is. A fennmaradó és a közalkalmazott rendelkezésére álló (lásd alapszabadság egynegyede) szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Amenynyiben a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, azt a tavaszi vagy téli szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben az oktatási év többi részében kell kiadni. (9) A szabadság kiadásának részletkérdéseit a szervezeti egység vezetője szabadságolási tervben rögzítheti. (10) Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. (11) A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: - a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; - a szülési szabadság tartamára; - a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [Mt.138. § (5) bekezdés] első évére; - a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára és - minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkeresetfizetésben részesül [Mt. 130.§ (2)]. (12) A főiskolánkon dolgozó közalkalmazottaknak a szabadság időtartamára távolléti díj jár [Mt. 151.§ (2) e)]. Betegszabadság 48.§ (1) A közalkalmazottat a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1)].

36

(2) A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja [Mt. 137. § (2)]. (3) A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár [Mt. 137. § (3)]. (4) Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része [Mt. 137. § (4)]. (5) A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később (következő évben) nem igényelhető [Mt. 137. § (5)] semmiféle indok alapján. (6) A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni [Mt. 137. § (6)]. (7) A betegszabadság idejére kifizetett pénzbeli ellátás nem minősül keresetnek, ezért nem illetményként, hanem személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni (ez az összeg nem része a bruttó keresetnek, így munkavállalói járulék nem terheli, adózás szempontjából viszont jövedelemnek számít). Egyéb munkaidő-kedvezmények 49.§ (1) A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen [Mt. 138. § (1)]. (2) A szülési szabadság megszűnik: a) a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével; b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon; c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon [Mt. 138. § (2)]. (3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt esetben a szülési szabadság időtartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet [Mt. 138. § (3)]. (4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni [Mt. 138. § (4)]. (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében [Mt. 138. § (5)]. (6) A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár [Mt. 138. § (6)].

37

(7) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár [Mt. 138/A. §. (1)]. A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal [Mt. 138/A. §. (2)]. (8) Az (7) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni [Mt. 138/A. §. (3)]. (9) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére kormányrendelet alapján történik[Mt. 138/A. §. (4)]. (10) A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja [Mt. 139. § (1)]. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs [Mt. 139. § (2)]. (11) A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti [Mt. 140. § (1)]. A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt - legalább egy hónappal előzetesen közölt - időpontban kell kiadni [Mt. 140. § (2)]. Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia [Mt.140. § (3)]. (12) A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat [Mt. 140/A. § (1)]. (13) Az (12) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni [Mt. 140/A. § (2)]. (14) Az (12) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának [Mt. 140/A. § (3)]. (15) A munkáltatói jogkört gyakorló vezetők közalkalmazottaik részére fizetés nélküli szabadságot legfeljebb 1 hónapig terjedő időszakra engedélyezhetnek, ezt meghaladó időtartamra a rektor jogosult az engedély megadására. (16) Külföldi intézmény meghívása esetén a kint töltött időtartamra a közalkalmazott részére a dékán, központ főigazgató fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. Ennek mértékéről a BMF bel és külföldi kiküldetésének szabályzata rendelkezik. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere Illetmény 50.§ (1) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály - munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, 13. havi illetményt, kereset kiegészítést és jutalmat;

38

- személyi alapbért említ, azon illetményt - bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot is érteni kell [Kjt. 85. § (7) h)-j)]. (2) A közalkalmazott javadalmazása a fentiekből állhat annak függvényében, hogy a közalkalmazott milyen közalkalmazotti osztályba, melyik fizetési osztályba és melyik fizetési fokozatba nyer besorolást, milyen illetménypótlék (vezetői, nyelv-, műszakpótlék, stb.) illeti meg és ezekhez milyen kiegészítések tartozhatnak s mekkora jutalmat kap. (3) A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen [Mt. 141. §]. (4) A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg [Mt. 142. §]. (5) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani [Mt.142/A. § (1)]. (6) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni [Mt.142/A. § (2)]. (7) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás[Mt.142/A. § (3)]. (8) A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az az egyenlő bánásmód követelményének (5. §) megfeleljen [Mt.142/A. § (4)]. A közalkalmazottak illetményrendszere 51.§ (1) A Kjt. 61. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer és függelékeiben meghatározott fizetési osztályokba tagozódnak. (2) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a Kollektív Szerződés 3. melléklete határozza meg [Kjt. 66. § (1)]. (3) Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár, ettől eltérni érvényesen nem lehet. [Mt. 144.§ (1)]. (4) Az oktatókra, kutatókra vonatkozó illetményrendszert a Kollektív Szerződés 2. melléklete tartalmazza. A tanárokra és az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó rendelkezések 52.§ (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a Kjt. 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, il-

39

letve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik [Kjt. 63. § (1)]. (2) A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak [Kjt. 62. §]. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani [Kjt. 64. § (1)]. (4) A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni (5) Közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni: a) a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, c) a szolgálati jogviszony időtartamát, d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt. e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban, f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt [Kjt. 87/A. § (1)]. (6) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a Kjt. 87/A. § (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni [Kjt. 64. § (2)]. (7) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a Kjt. 65. § (3)-(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni [Kjt. 64.§ (3)]. (8) A fizetési fokozatba történő besoroláshoz a közalkalmazott munkaviszonyának 1992. július 1-je előtti teljes időtartamát figyelembe kell venni. (9) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a 3 éves várakozási idő újra kezdődik [Kjt. 65.§. (1)]. (10) Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a Kollektív Szerződés 3. melléklete az előző besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámokat állapít meg. (11) Az első besorolás után (1992. július 1-jei hatályú) a következő fizetési fokozatba lépéshez figyelembe kell venni az első besorolás után megmaradt időt. (12) A Kjt. 65.§. (3)-(4) bekezdése értelmében a 3 éves várakozási idő tartósan magas színvonalú munkát végző vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtó közalkalmazottnál csökkenthető. A csökkenés mértéke nem haladhatja meg (fizetési fokozatonként) az 1 évet [ (13) A felsőoktatási intézményben foglalkoztatott közalkalmazott fizetési fokozatok közötti várakozási idejét 1 évvel csökkenteni kell, ha állami kitüntetésben részesült. (14) A közalkalmazotti jogviszony elbírálása szempontjából háromféle eljárást kell alkalmazni:

40

- felmentési időhöz, jubileumi jutalomhoz, - végkielégítéshez, - fizetési fokozat megállapításához. Közalkalmazotti jogviszony idejének számítása című táblázat a Kollektív Szerződés 1. mellékletét képezi. További szakképesítések elismerése 53.§ (1) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja [Kjt. 66. § (2)]. (2) A (1) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10% [Kjt. 66. § (3)]. (3) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg [Kjt. 66. § (4) első mondata]. (4) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni. A képzettségi szintek a következők: a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés; b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés; c) felső képzettségi szint az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség [Kjt. 66. § (5)-(6)]. (5) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani [Kjt. 66. § (10)]. (6) A (1)-(2) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet [Kjt. 66. § (11)]. Az oktatók előmeneteli rendszere 54. § (1) Az oktatói munkakört betöltő közalkalmazott magasabb fizetési fokozatba az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött a) egyetemi tanár, főiskolai tanár esetén öt évet követően, b) egyetemi docens, főiskolai docens, továbbá határozatlan időre kinevezett adjunktus esetén tíz évet követően lép. (2) A második és harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen a munkakörére vonatkozó követelménynek. 13. havi illetmény 55.§

41

(1) A hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően a közalkalmazott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményére jogosult. Illetménypótlék 56.§ (1) A törvény szerinti illetménypótlék számítási alapját (pótlékalap) a Kjt. és az éves költségvetési törvény határozza meg. (2) A magasabb vezető, valamint vezető állású közalkalmazottat a 4. melléklet szerinti vezetői pótlék illeti meg [Kjt. 70.§ (1)]. (3) A címpótlékra vonatkozó szabályokat a Kollektív Szerződés 30. §-a szabályozza. (4) Gépjárművezetési pótlékra a nem gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott jogosult, ha rendszeresen gépjárművezetést is ellát és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatását feleslegessé teszi. A pótlék mértéke a pótlékalap 25%-a. (5) A túlmunka elismerésére illetménypótlék (bérpótlék) szolgál, melynek feltételeit és mértékét a 4143.§-ok tartalmazzák. (6) Pénzkezelési pótlék (mankópénz) főpénztárosi munkakörökben dolgozó közalkalmazottaknak jár, a pótlék mértéke a pótlékalap 50%-a. (7) A riasztórendszer kezelésért a portaszolgálat dolgozói részére a pótlékalap 10%-a jár.

Idegennyelv-tudási pótlék 57. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegennyelv rendszeres használata indokolt [Kjt. 74.§ (1)]. (2) Főiskolánkon az alábbi világnyelveket ismerjük el: - angol, - német, - francia, - orosz, - spanyol - olasz (3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék [Kjt. 74.§ (3)]. (4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján [Kjt. 74.§ (4)]. (5) A pótlék mértéke a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka, b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka [Kjt. 74.§ (5)]. (6) Nyelvpótlékban csak a főfoglalkozású (teljes, illetve részmunkaidős) közalkalmazottak részesíthetők.

42

(7) 1993. december 15. után szerzett nyelvvizsga esetén a főiskola csak a "C" típusú nyelvvizsgát, 2000. január 1-je után csak az államilag elismert komplex nyelvvizsgát fogadja el. (8) 1997. július 1-jétől a nyelvtanár esetében is fizethető nyelvpótlék az alap diplomában nem szereplő, további nyelvvizsga alapján abban az esetben, ha azt a közalkalmazott munkája során rendszeresen használja. (9) Aki nyelvpótlékban részesül, nyelvhasználatot igénybe vevő munkakörön kívüli feladatok esetén további díjazásban nem részesülhet. (10) A pótlék mértéke nem emelkedik további nyelvtudás esetén (pl. két világnyelv ismerete esetén is csak egy nyelvpótlékot fizet a főiskola, egy közép- és egy felsőfokú világnyelv esetén a felsőfokú nyelvvizsgára jutó pótlék illeti meg a közalkalmazottat). (11) Az egyéb nyelvek esetén, valamint az egyéb nem oktatói munkakörökben külön (esetleg időszakos) megállapodás az irányadó. (12) Az oktatói követelmény rendszerben meghatározott és 2000. január 1-je utáni dátummal ellátott nyelvvizsga tanúsítvány bemutatásakor a dékán, központ főigazgató céljutalmat állapíthat meg. Főiskola által adományozható kitüntetések, kitüntető címek, díjak 58.§ (1) A Főiskolán adományozható díjakat és elismeréseket a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 5. függelék Adományozható kitüntetések, kitüntető címek, díjak alapításának és adományozásának szabályzata tartalmazza. Jutalmazás, jubileumi jutalom 59.§ (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének illetve átmeneti többletfeladatok-ide nem értve az átirányítást- teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti [Kjt. 77. § (1)]. (2) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti [Kjt. 77. § (3)]. (3) A 25., 30., illetve 40. évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár [Kjt. 78. § (1). (4) A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg [Kjt. 78. § (2)]. (5) Ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni [Kjt. 78. § (3)]. (6) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és - legkésőbb a megszűnés időpontjában - nyugdíjasnak minősül [Kjt. 37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni [Kjt. 78. § (4)].

43

(7) A (6) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg [Kjt. 78. § (5)]. Átirányítás, helyettesítés és díjazása 60.§ (1) Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével öszszefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás) [Mt. 83/A. § (1)]. (2) Átirányítás, helyettesítés esetén a közalkalmazott ideiglenesen a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, illetve eredeti munkaköre ellátása mellett más munkakörbe tartozó feladatokat köteles ellátni. Helyettesítés csak akkor valósul meg, ha a munkavállaló más munkakörbe (nem a saját munkakörébe) tartozó feladatokat végez. Ha a közalkalmazott a vele azonos munkakörbe besorolt, távollévő munkatársának feladatát végzi, az nem helyettesítés. Ha a munkavállaló teljes munkaidejét a munkakörébe tartozó feladatainak ellátása szokásosan nem tölti ki, a munkáltató – helyettesítés felmerülése nélkül is – utasíthatja a munkavállalót a munkakörébe tartozó további feladatok ellátására. (3) A munkavállaló részére munkakörébe nem tartozó munka elrendelése csak írásban történhet. (4) Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat [Mt. 83/A. § (2)]. (5) Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani [Mt. 83/A. § (3)]. (6) Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a munkáltató Mt. 105-106. §-okon (kiküldetés és kirendelés), illetve a Mt. 150. § (1) bekezdésén alapuló intézkedésének időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama a száztíz munkanapot nem haladhatja meg [Mt. 83/A. § (4)]. (7) Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél [Mt. 83/A. § (5)]. (8) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az (6) bekezdés szerinti díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg [Mt. 83/A. § (6)]. (9) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani [Mt. 83/A. § (7)]. Kiküldetés 61.§ (1) A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek,

44

ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi [Mt. 105. § (1)]. (2) Alaptevékenység vagy alaptevékenységen kívüli saját bevételhez tartozó szervező-előkészítő tevékenység végzése esetén a közalkalmazott jogosult a telephelyén kívüli - munkájával kapcsolatos - feladatok teljesítése során a kiküldetési kedvezmények igénybevételére, beleértve a tanulmányi utakat is. (3) Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi [Mt. 105. § (2)]. (4) Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is [Mt. 105. § (3)]. (5) Kiküldetés esetén a Mt. 83/A. § (2)-(3) bekezdésének (átirányítás) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell [Mt. 105. § (4)]. (6) Kiküldetés esetén - a felek eltérő megállapodása, illetve e törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg. Ha a munkavállaló a kiküldetés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót megillető munkabér megállapítása tekintetében a Mt. 83/A. § (5)-(7) bekezdésének (átirányítás) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell [Mt. 105. § (5)]. (7) Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót az Mt. 105. § (6) bekezdése alapján személyi alapbére negyven százaléka illeti meg. (8) A (7) bekezdés alkalmazása során utazási időnek minősül a) személygépkocsival történő utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig eltelt idő; b) tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig tartó, valamint az átszállással töltött idő; c) a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétől a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt idő [Kjt. 105. § (7)]. (9) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket [Kjt. 105. § (8)]. (10) A kiküldetést a munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője rendelheti el a kiküldetési keretet kezelő főiskolai vezető ellenjegyzésével: - belföldi kiküldetés esetén az elutazás előtt 48 órával, - külföldi kiküldetés esetén az illetékes vezető előzetes engedélyével az elutazás előtt 8 nappal. - A rektor esetében a BMF Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. (11) A kiküldetés szabályait a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 1. melléklet Szervezeti és Működési rend 19. függelék BMF Bel- és külföldi kiküldetései szabályzat tartalmazza. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés 62. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;

45

b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik [78/1993. (V. 12.) Korm. rend.(továbbiakban: MR) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 3. § (1)]. (2) Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás [MR 2. § a) pont]. (3) Napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása [MR 2. § b) pont]. (4) Hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása [MR 2. § c)]. (5) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni [MR 3. § (2)]. (6) A munkáltató a MR. 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti [MR 4. §]. (7) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés adatait a Kiküldetés díjai című 6. melléklet tartalmazza. Külföldi munkavállalás 63.§ (1) Munkavállalás céljából az egy alkalommal adható leghosszabb fizetés nélküli szabadság egy év, melynek meghosszabbításáról a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a rektor dönt. Ennek elteltével, amennyiben a közalkalmazott a főiskolán a munkát nem veszi fel, közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni. (2) Az oktatók, kutatók külföldi munkavállalásának szabályait a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 1. függeléke BMF oktatói, kutatói és tanári követelmény-és minősítési rendszere, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje című szabályzat tartalmazza. Az illetmények kifizetése 64.§ (1) A közalkalmazottak illetményének, illetménypótlékának, jutalmának számfejtése (ideértve a társadalombiztosítási juttatásokat is) számítógépprogram felhasználásával történik. (2) A Kjt. 79/A. § (1) bekezdése alapján a kifizetés - a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással, - indokolt esetben, bankszámla hiányában postai úton (lakcímre) történik. (3) Az illetmény bankszámlára történő utalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő illetmény kifizetés a közalkalmazott részére többletköltséget nem okozhat [Kjt. 79/A. §. (2)].

46

(4) Banki átutalás esetén a pénzfelvétel időpontja a tárgyhót követő hónap ötödik napja. (5) Az illetményről a közalkalmazott részletes, írásbeli elszámolást kap. Illetményelőleg 65. § (1) A fizetési előleg éves kerete a mindenkori éves béralap 0,5 %-a. A fizetési előlegkerettel a Közalkalmazotti Tanács gazdálkodik. A Szociális Bizottság a közalkalmazott indokolt kérésére illetményelőleget engedélyezhet. A fizetési előleg mértéke a dolgozó havi bruttó bére, de maximum a minimálbér ötszöröse. A törlesztést a folyósítást követő hónap illetményéből kell megkezdeni és a törlesztő részletek száma 6 hónapnál több nem lehet. (2) Amennyiben az illetményelőlegben részesült közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a visszafizetés előtt megszűnik, az előlegtartozást egy összegben köteles visszatéríteni (a határozott idejű szerződés lejárta esetén is). (3) Illetményelőleg annak a közalkalmazottnak folyósítható, akinek határozatlan időre szóló főiskolai jogviszonya az egy évet meghaladta és nincs illetményelőleg tartozása. Állásidő, átlagkereset, távolléti díj 66.§ (1) A munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét - működési körében felmerült ok miatt - átmenetileg nem tudja teljesíteni. A másik munkáltatónál történő munkavégzésre az Mt. 106. § (3)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni [Mt. 150. § (1)]. (2) Ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, a munkavállalót a kiesett munkaidőre - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére illeti meg [Mt. 150. § (2)]. (3) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül [Mt. 151. § (1)]. (4) A munkavállaló részére távolléti díj jár - állampolgári kötelezettség teljesítése idejére, - közeli hozzátartozója halálakor két munkanapra, - kötelező orvosi vizsgálat teljes idejére (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is), - a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára - munkaszüneti napon, - szabadság időtartamára, - szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére, - munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára [Mt. 151. § (2)]. (5) Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [Mt. 107. § h) pontja], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás [Mt. 151. § (3)].

47

(6) A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)]. (7) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint az Mt. 151/A. § (4) bekezdés szerinti - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár [Mt. 151/A. § (1)]. (8) A távolléti díj számítására vonatkozó további rendelkezéseket az Mt. 151/A.§ (2)-(12) bekezdései tartalmazzák. (9) Az Mt. 152. § (1) bekezdése alapján ha a közalkalmazottnak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár [Mt. 152. § (1)]. Az átlagszámításnál a munkabér esedékességétől eltérő időben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni [Mt. 152. § (2)]. Ennek megfelelően az átlagkereset számításánál az átlagkereset esedékességének időpontjában érvényes alapilletmény és az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett illetményjellegű kifizetés (határozott idejű béremelés, mozgó bér, helyettesítési díj), illetménypótlék, illetménykiegészítés és jutalom összegét kell alapul venni. (10) Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni [Mt. 152. § (3)]. (11) Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4)]. (12) Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni [Mt. 152. § (5)]. Ennek értelmében ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya nem éri el a négy naptári negyedévet, akkor az átlagszámítást megelőző negyedév adatai alapján kell számolni; ha a közalkalmazotti jogviszony még ennél is rövidebb, akkor az átlagszámítást megelőző időszak alapján kell számolni úgy, hogy a számítás alapja 1, 2 vagy 3 hónapra eső kereset legyen. (13) Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő [Mt. 152. § (7)]. (14) Az Mt. 152.§ (8) bekezdése alapján ha töredéknapra, egy órára kell átlagkeresetet fizetni, akkor a fent írtak alapján számított időszakban kifizetett illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés és jutalom együttes összegét osztani kell a munkában töltött, valamint a fizetett, de nem munkában töltött órák illetve munkanapok (együtt: osztószám) számával. (15) Az átlagkeresetre vonatkozó további rendelkezéseket az Mt. 152. §.(6) és (9)-(10) bekezdései szabályozzák. (16) Nem kell távolléti díjat számolni abban az esetben, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a közalkalmazott munkavégzése esetén részesülne. Szociális és egyéb juttatások 67.§ (1) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés hatá48

rozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat [Mt. 165.§ (1) első mondata]. (2) A Közalkalmazotti Tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében [Kjt. 16.§]. Munkahelyi étkeztetés 68. § (1) A főiskola a közalkalmazottak részére munkanapokon előfizetéses, illetve a la cart étkezésre biztosít lehetőséget. (2) Étkezési támogatást kap minden főfoglalkozású, (teljes munkaidőben vagy legalább havi 87 órás részmunkaidőben foglalkoztatott) közalkalmazott étkezési utalvány formájában, melynek havi összegét a Szenátus a hatályos adótörvények előírásai szerint, a szakszervezettel egyetértésben évente határoz meg a költségvetésben. 2007-ben a melegétel utalvány havi összege 10.000 Ft, a hidegétel utalvány összege 5.000 Ft. A 30 napon túli fizetés nélküli szabadságon, gyes-en lévő vagy munkavégzés alól tartósan felmentett (pl. külföldi munkavállalás, ösztöndíj stb.) közalkalmazott részére étkezési hozzájárulás nem jár. A rendes szabadság és a betegszabadság időtartamára jár az étkezési támogatás. Étkezési támogatást az az új belépő kaphat, aki az adott hónapban legalább 15 munkanapot ledolgozott, ugyanez vonatkozik az adott hónapban kilépő közalkalmazottra is. Szociális segély 69. § (1) A közalkalmazott részére szociális segély adható. A segély folyósításáért a főiskola Szociális Bizottságához kell fordulni, melynek működését, ügyrendjét és a szociális juttatások elveit a BMF Szociális Bizottsága működése, ügyrendje, a szociális juttatások elvei című megállapodás tartalmazza. (2) A segély éves keretét a költségvetés elfogadásakor a Szenátus a szakszervezettel (FDSZ) egyetértésben határozza meg. Lakáskölcsön 70.§ (1) A főiskola a főállású közalkalmazottai részére lakásépítés, vásárlás, csere céljára kölcsön formájában támogatást nyújthat. A kölcsön a főiskola lakásépítési alapja terhére folyósítható. A folyósítás feltételeit a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 7. függelék A közalkalmazottak lakásépítésének munkáltatói támogatása a BMF-en című szabályzat tartalmazza. (2) A felhasználható éves keretet a költségvetés elfogadásakor a Szenátus a Közalkalmazotti Tanáccsal egyetértésben határozza meg. A részletes szabályozást a Kjt. 78/A (1)-(12 bekezdései tartalmazzák. Üdülési támogatás 71. § (1) A Szenátus a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével az éves költségvetés elfogadásakor, a szakszervezet véleményének meghallgatása után meghatározza a közalkalmazottak üdülési támogatásának és a főiskolai dolgozók kedvezményes üdülési lehetőségének kérdéseit. (2) A Szociális Bizottság a szakszervezettel (FDSZ) egyetértésben javaslatot tesz a támogatás felosztására. Munkaruha juttatás 72. §

49

(1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezővé is teheti [Kjt. 79.§.(1)] (2) A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg [Kjt. 79.§.(2)]. (3) A juttatási idő eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében [Kjt. 79.§.(3)]. (4) A főiskolán a közalkalmazott akkor válik munkaruhára jogosulttá, amikor olyan munkakörbe lép, amelyben őt a munkaruhajegyzék alapján munkaruha illeti meg. (5) A munkaruha kihordási ideje akkor kezdődik, amikor a közalkalmazott a munkaruhára jogosulttá válik, illetve annak beszerzése az előírt határidőn belül megtörtént. A főiskola a munkaruhára való jogosultság tényéről a közalkalmazottat írásban értesíti. (6) A kihordási időt egész hónapban kell számítani oly módon, ha a jogosultság, beszerzési idő a tárgyhó 1-15 napja közé esik, a tárgyhó első napját, ha a tárgyhó 15-e után, akkor a következő hónap első napját kell figyelembe venni. (7) Ha a munkaruha vásárlás jogosultságáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül a munkaruhát a közalkalmazott nem szerzi be, akkor a kihordási idő kezdete a munkaruha bevételezési napjától számít. A munkaruha juttatást pénzben megváltani nem lehet. (8) Munkaruha vásárláshoz a főiskola az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben évente megállapított térítési összeggel járul hozzá. Az összegről az éves költségvetés jóváhagyásakor a Szenátus dönt. A térítési összegeket a Kollektív Szerződés 8. melléklete tartalmazza. (9) A kihordási időbe nem számítható be az egy hónapot meghaladó gyes, betegállomány, tanfolyam, fizetés nélküli vagy egyéb rendkívüli szabadságon eltöltött idő. Ezzel a kihordási időt meg kell hosszabbítani. (10) A kihordási idő lejárta előtt a közalkalmazott részére másik munkaruha csak akkor adható, ha az üzemi baleset vagy tűzeset, illetőleg más elemi kár következtében a közalkalmazott hibáján kívül használhatatlanná válik. (11) Amennyiben a közalkalmazott és a főiskola közötti munkaszerződésben próbaidőt írtak elő, ezalatt a közalkalmazott munkaruha juttatásban nem részesülhet. A próbaidő letelte után - amennyiben a munkaszerződése határozatlan időre változik - a munkaruha kihordási idejét a belépés napjától kell számítani. (12) Munkaruhát csak főállású, főfoglalkozású és a havi 130 órát meghaladó részmunkaidős közalkalmazott kaphat, a nyugdíjast is beleértve. Megbízásos munkaviszonyban a közalkalmazott munkaruhaellátásban nem részesülhet. (13) A közalkalmazotti jogviszony megszűnte esetén a munkaruha a tulajdonába megy át a kihordási idő hátralévő részének időarányos elszámolásával.

50

(14) A közalkalmazott köteles a munkaruhát megőrizni és a rongálástól megóvni. A munkaruha mosása, esetleges javítása a közalkalmazott kötelessége. Munkaruháját a közalkalmazott csak munkahelyén használhatja, azt mosás, tisztítás céljából viheti haza. (15) A munkaruha nem azonos az egyes (a munkaruha jegyzékben meghatározott) munkakörökre előírt "védőruhával és védőfelszereléssel". Utóbbiak használatát, kiadását, pótlását a BMF Szervezeti és Működési Szabályzat 1. melléklet Szervezeti és Működési rend 28. Függelék Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. (16) Védőruha és védőfelszerelés esetén kihordási idő nem kerül megállapításra, így az nem kerülhet a közalkalmazott tulajdonába. A munkaviszony megszűnésével a központi raktárak részére vissza kell szolgáltatni, hiányok esetén a dolgozó teljes anyagi kártérítéssel tartozik. (17) A főiskola dolgozóinak munkaruha, illetve védőruha-nyilvántartását a telephelyenként megbízott szervezeti egység, illetve dolgozó végzi. (18) A munkaruhára jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat és a kihordási időket a 9. melléklet táblázata tartalmazza. Munkaegészségügyi ellátás 73.§ (1) A főiskola a munkaegészségügyi ellátást óbudai és józsefvárosi telephelyein biztosítja. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 74. § (1) A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás) [Mt. 165/A. § (1)]. (2) A főiskola az Mt. 165/A. § (2) bekezdése alapján az önkéntes nyugdíjpénztárba belépő közalkalmazott részére munkáltatói hozzájárulást ad, melynek mértékét az 5. melléklet tartalmazza. (3) A munkáltatói hozzájárulás fizetésének részletes szabályait az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény tartalmazza [Mt. 165/A. § (3)]. (4) A munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos igények érvényesítésére a munkaügyi jogvita szabályai irányadók)[Mt. 165/A. § (4)]. A főiskola tulajdonában lévő eszközök kölcsönadása 75.§ (1) A közalkalmazott írásbeli kérelmére a szervezeti egység munkáltatói jogkörrel felruházott vezetője a gazdasági főigazgató által kijelölt szervezeti egység ellenjegyzésével engedélyezheti a leltárba tartozó szerszámok és más eszközök kölcsönadását. (2) A kölcsönvett tárgyakat haladéktalanul vissza kell szolgáltatni a kölcsönzési idő lejártakor és akkor is, ha erre a szervezeti egység vezetője a kölcsönbe vevőt felszólítja. (3) A közalkalmazott a kölcsönvett eszközön bekövetkezett kár esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége 76.§ (1) A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat a Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrend-

51

szer 9. függelék BMF Közalkalmazotti fegyelmi és kártérítési szabályzata, valamint a Kjt. vonatkozó rendelkezései tartalmazzák. Sztrájk esetén a személy- és vagyonvédelem 77.§ (1) A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltató és a közalkalmazottak kötelesek együttműködve biztosítani a személy- és vagyonbiztonságot. (2) A sztrájk megkezdését megelőzően az érdekképviseleti szervek tájékoztatni kötelesek a főiskola rektorát a munkabeszüntetés kezdetének időpontjáról, várható időtartamáról. (3) A szervezeti egységek munkáltatói jogkört gyakorló vezetői és a gazdasági főigazgató útján a munkáltató köteles gondoskodni az épületek őrzéséről. Erre a feladatra kijelölt közalkalmazottak a munkavégzést a sztrájkra való hivatkozással nem tagadhatják meg. Egyébként a sztrájk ideje alatt munkavégzést elrendelni nem lehet. (4) A sztrájkra vonatkozó részletes szabályokat a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény rendelkezései tartalmazzák. IV. fejezet MUNKAÜGYI VITA Kollektív munkaügyi vita 78. § (1) Az Mt. 194. § (1) bekezdése alapján a munkáltató és a közalkalmazotti tanács, illetőleg a munkáltató és a szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő munkaviszonnyal összefüggő vitában (kollektív munkaügyi vita) az érintett felek között egyeztető tárgyalásnak van helye. (2) Az egyeztetés a tárgyalást kezdeményező fél írásba foglalt álláspontjának a másik fél részére történő átadásával indul [Mt. 194. § (2)]. (3) Az egyeztetés időtartama alatt, de legfeljebb hét napig a vita alapjául szolgáló intézkedést végrehajtani nem lehet, továbbá a feleknek tartózkodniuk kell minden olyan cselekedettől, ami a megállapodást veszélyeztetheti [Mt. 194. § (3)]. Közvetítés 79. § (1) A felek a konfliktus rendezése érdekében tőlük független, a konfliktusban nem érintett személy közvetítését vehetik igénybe. A közvetítőt a felek közösen kérik fel közreműködésre [Mt.195. §.(1)]. (2) Az egyeztetés időtartama alatt a közvetítő a felektől - az általa szükségesnek tartott mértékben tájékoztatást, illetve adatszolgáltatást kérhet. Ebben az esetben az Mt. 194. § (3) bekezdésében meghatározott határidő a tájékoztatás megadására, illetve az adatszolgáltatásra előírt határidővel, legfeljebb azonban öt nappal meghosszabbodik [Mt.195. §.(2)]. (3) Az egyeztetés befejezésekor a közvetítő köteles az egyeztetés eredményét, illetve a felek álláspontját írásba foglalni és a felek részére átadni [Mt.195. §.(3)]. Döntőbíráskodás 80.§ (1) A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez a felek - megállapodásuk alapján - döntőbírót vehetnek igénybe. A döntőbíró döntése, ha ennek a felek előzetesen írásbeli nyilatkozattal alávetették magukat, kötelező [Mt.196. § (1)].

52

(2) A döntőbíró egyeztetőbizottságot hozhat létre, amelybe a felek azonos számú képviselőt küldenek [Mt.196. § (2)]. (3) A döntőbíró eljárása kötelező a) az Mt. 24. §-sal; b) az Mt. 63. §-sal, a mérték tekintetében; c) az Mt. 65. § (1) bekezdésével, egyet nem értés esetén összefüggésben felmerült viták tekintetében [Mt.197.§]. (4) Az egyeztetés során (Mt. 194-195. §) létrejött megállapodás, illetve a döntőbíró döntése (Mt. 196197. §) kollektív szerződéses megállapodásnak minősül [Mt.198. § (1)]. (5) Az egyeztetés, valamint a döntőbíráskodás során – a felekkel egyetértésben – szakértőt, illetve tanút lehet igénybe venni [Mt.198. § (2)]. (6) Az egyeztető, illetve a döntőbírói eljárással kapcsolatban felmerült indokolt és szükséges költségek – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltatót terhelik [Mt.198.§ (3)]. Munkaügyi jogvita 81. § (1) Az Mt. 199. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve a közalkalmazott tanács a Kjt.-ből, illetőleg kollektív szerződésből vagy megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében e törvény rendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. (2) A munkáltató - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet [Mt. 199. § (2)]. (3) A munkaügyi jogvitában bíróság jár el [Mt. 199. § (3)]. (4) A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben munkaügyi jogvita abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértett [Mt. 199. § (4)]. (5) A munkaügyi jogvitára vonatkozó további szabályokról az Mt. 199/A-202. §-ai rendelkeznek. V. fejezet ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 82.§ (1) A Kollektív Szerződést az aláíró felek a szerződést áttekintették, az időközbeni jogszabályi változások, valamint a beérkezett javaslatok figyelembevételével közös megegyezéssel módosították, a változásokat a szerződésben átvezették. (2) A kollektív szerződés aláírásának napjától számítva határozatlan időre lép hatályba. Budapest, 2009. január 26. A BMF Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete nevében:

A Budapesti Műszaki Főiskola nevében:

53

Dr. Szenes Ildikó elnök

Prof. Dr. Rudas Imre rektor 1.melléklet

Közalkalmazotti jogviszony idejének számítása Kjt. 87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban, f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt. (2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt. (4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül. (5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

54

2. melléklet A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok Arányszám Munkakör Fizetési fokozat (%) Egyetemi tanár 3. 106 Egyetemi tanár 2. 103 Egyetemi tanár 1. 100 Egyetemi docens 3. 76 Egyetemi docens 2. 73 Egyetemi docens 1. 70 Egyetemi adjunktus 3. 53 Egyetemi adjunktus 2. 50 Egyetemi adjunktus 1. 50 Egyetemi tanársegéd 2. 40 Egyetemi tanársegéd (gyakornok) 1. 37 Főiskolai tanár 3. 81 Főiskolai tanár 2. 78 Főiskolai tanár 1. 75 Főiskolai docens 3. 61 Főiskolai docens 2. 58 Főiskolai docens 1. 55 Adjunktus 2. 48 Adjunktus 1. 45 Adjunktus 45 Tanársegéd 40 Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó 3. 106 Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó 2. 103 Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó 1. 100 Tudományos főmunkatárs 3. 76 Tudományos főmunkatárs 2. 73 Tudományos főmunkatárs 1. 70 Tudományos munkatárs 50 Tudományos segédmunkatárs 40

55

3.melléklet A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2006. április 1-jétől Fizetési Fizetési osztályok fokozatok A B C D E F G H I J 1. 62 500 66 300 68 500 70 800 82 300114 600120 400 123 200 137 500 151 800 2. 1,025 1,0375 1,0375 1,0375 1,0375 1,04 1,04 1,06 1,06 1,06 3. 1,050 1,0750 1,0750 1,0750 1,0750 1,08 1,08 1,12 1,12 1,12 4. 1,075 1,1125 1,1125 1,1125 1,1125 1,12 1,12 1,18 1,18 1,18 5. 1,100 1,1500 1,1500 1,1500 1,1500 1,17 1,17 1,24 1,24 1,24 6. 1,125 1,1875 1,1875 1,1875 1,1875 1,22 1,22 1,30 1,30 1,30 7. 1,150 1,2250 1,2250 1,2250 1,2250 1,27 1,27 1,36 1,36 1,36 8. 1,175 1,2625 1,2625 1,2625 1,2625 1,32 1,32 1,42 1,42 1,42 9. 1,200 1,3000 1,3000 1,3000 1,3000 1,37 1,37 1,48 1,48 1,48 10. 1,225 1,3375 1,3375 1,3375 1,3375 1,42 1,42 1,54 1,54 1,54 11. 1,250 1,3750 1,3750 1,3750 1,3750 1,47 1,47 1,60 1,60 1,60 12. 1,275 1,4125 1,4125 1,4125 1,4125 1,52 1,52 1,66 1,66 1,66 13. 1,300 1,4500 1,4500 1,4500 1,4500 1,57 1,57 1,73 1,73 1,73 14. 1,325 1,4875 1,4875 1,4875 1,4875 1,62 1,62 1,80 1,80 1,80

56

4. melléklet Illetménypótlékok Vezetők illetménypótléka Illetménypótlék BMF szintű vezetés - rektorhelyettesek 600 % - gazdasági főigazgató 900 % - kancellár 700 % - oktatási igazgató 400 % - kollégiumigazgató 400 % - könyvtárigazgató 400 % - gazdasági főigazgató-helyettes 500 % - osztályvezető 300 % Kari szintű vezetés - dékán, központ főigazgató 600 % - dékánhelyettes, központ főigazgató350 % helyettes, - dékáni hivatalvezető 350 % - intézetigazgató 300 % Egyéb oktatói besorolású dolgozók illetménypótléka Illetménypótlék vezető nyelvtanár PhD fokozattal 100 % vezető nyelvtanár 100 % nyelvtanár 75 % mestertanár 100 % művész tanár 75 % testnevelő tanár 75 % mérnöktanár 75 % műszaki/gazdasági/ tanár 75 % kollégiumi nevelőtanár 75 %

57

5. melléklet A Főiskola dolgozóinak nyújtott nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás Nyugdíjpénztári hozzájárulásban részesül az a nyugdíjpénztári tag dolgozó, aki legalább 6 hónapja a főiskola alkalmazásában áll. Főiskola hozzájárulása: - mértéke a tárgyévet megelőző év december hónapi alapilletményének 3 %-a, de legalább 1.500.- Ft., évközi főiskolai belépés esetén a belépést követő hó alapilletményének 3 %-a. - ha a saját vállalás legalább az alapilletmény 3%-a illetve 1500.-Ft, - folyósítása a nyugdíjpénztárba történő belépést követő hó első napjától történik, - GYES-ről visszatérő dolgozónál a folyósítása a munkavállalást követő hó első napjától történik. A 30 napot meghaladó tartós távollét (GYES, fizetés nélküli szabadság, ösztöndíj) időtartamára a támogatás folyósítása szünetel. Ugyancsak szünetel, ha a dolgozó a tagdíj fizetésben szünetelést kér. A nyugdíjpénztári támogatás a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő hó 1-jével megszűnik. A saját tagdíjat a főiskola vonja le és a munkáltatói hozzájárulással együtt utalja át a nyugdíjpénztárnak.

58

6. melléklet Kiküldetés díjai

A teljes napidíj minimum összege: 110 Ft/nap

Munkába járással kapcsolatos utazási költség utazási költség

- országos közforgalmi vasút - helyi érdekű vasút, távolsági autóbusz - saját gépkocsi használat

86% 80% 3 Ft/km,

59

7. melléklet Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye (Számítási modell) A

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

munkaidő kedtaglétvezmény szászám mítása BMF FDSZ tag189 létszám 126 taglétszám/3*2 BMF FDSZ elnök 12 BGK csoport 13 KGK csoport 67 KVK csoport 11 NIK csoport 28 RKK csoport 23 ROIK csoport 7 TMPK csoport Műszaki cso28 port Gazdasági csop. 189 Összesen

B munkaidő kedvezmény

C

D

óra/hét kedvezmény

óra/hét kedvezmény

C1/13,5

korrigált

126

9,3

8,0 8,7 44,7 7,3 18,7 15,3 4,7

0,6 0,6 3,3 0,5 1,4 1,1 0,3

8,0 1,5 0,5 0,5 2,8 0,5 1,2 1,0 0,3

18,7

1,4

1,2

126,0

9,3

9,3 7,8

E munkaidő kedvezmény korrigált

15,7

Fenti táblázat alapján a BMF kancellára és az FDSZ elnöke a munkaidő kedvezményt félévente számolja el.

60

8. melléklet

Munkaruha vásárlás Munkaruha vásárláshoz a főiskola utalványt biztosít a dolgozó részére, melyet a szerződött UNINETT Kft. munkaruházati boltjaiban lehet annak értékében munkaruhára váltani. Amennyiben erre nincs mód, akkor a kollektív szerződésben szereplő munkaruha megvásárlásáról szóló számlát – a megállapított értékhatáron belül – a főiskola kifizeti. A számlát a főiskola nevére és címére kell kiállítani. Cím: 1034 Budapest Bécsi út 96/b. Az utalvány összege:

Munkaköpeny: Két részes munkaruha: Cipő, bakancs:

5.000 Ft 10.000 Ft 8.000 Ft

Testnevelő tanárok részére edzőruha, edzőcipő

8.000 Ft

Kézbesítő, anyagbeszerző, házgondnok részére kabát: táska (kézbesítő): cipő:

15.000 Ft 6.000 Ft 8.000 Ft

61

9. melléklet

A munkaruhára jogosító munkakörök, az egyes ruhafajták és a kihordási idők Munkakör Oktatók, kutatók, tanárok Testnevelő tanárok Hivatalvezetők Osztályvezetők Csoportvezetők, főelőadók, előadók, könyvtáros, érdemi ügyintézők, mérnökök, technikusok, műszaki ügyintézők Irodavezetők, könyvelők, adminisztrátorok, pénztárosok, gyors- és gépírók, telefonkezelők és számítástechnikai területen dolgozó gépkezelők, adatrögzítők, egyéb adminisztratív munkakörökben dolgozók Műhelyvezetők Laboránsok, vegyi laborban oktatók, gép mellett gyakorlatot tartók portás, takarítók

Ruhaféleség munkaköpeny edzőruha, edző cipő munkaköpeny munkaköpeny

Kihordási idő 36 hó 36 hó 36 hó 36 hó

munkaköpeny

36 hó

munkaköpeny

36 hó 36 hó

Műszaki ügyintéző

munkaköpeny munkaköpeny vagy kétrészes munkaruha munkaköpeny munkaköpeny vagy kétrészes munkaruha kétrészes munkaruha vagy munkaköpeny, kabát, táska, cipő kétrészes munkaruha, bőrtalpú bakancs vagy gumicsizma kétrészes munkaruha, bőrtalpú bakancs kétrészes munkaruha, gumitalpú bakancs Kétrészes munkaruha, bőrtalpú bakancs munkaköpeny vagy kétrészes munkaruha, női/férfi bakancs munkaköpeny

Munkavédelmi felelős Házgondnok

anorák anorák,bakancs

Mechanikus, illetve intézeti szakmunkás Gépkocsivezetők Anyagbeszerző, kézbesítő Fűtő (főállású) TMK szakmunkás, forgácsoló szakoktató Villanyszerelő Segédmunkás Sokszorosító üzem szakmunkás és betanított munkás

18 hó 24 hó 18 hó 18 hó 18 hó 18 hó 18 hó 24 hó 24 hó 18 hó 24 hó 24 hó 12 hó 24 hó 12 hó 24 hó 12 hó 24 hó 18 hó 18 hó 24 hó 36 hó 24 hó védőöltözet 24 hó

62