Kollégiumi foglalkozások tervezése - Kompetenciaalapú fejlesztés a kollégiumi foglalkozásokon Bevezetı A nevelı-fejlesztı munka alapja a pedagógiai program, mely a kollégiumi alapprogramban meghatározott nevelési feladatokat is figyelembe véve készül. E dokumentum tartalma a közeljövıben változni fog, többek között olyan irányban is, hogy szerepet kap benne a kompetenciaalapú fejlesztés. A pedagógiai programban meghatározott nevelési célok elérésére, egy-egy nevelési feladat megoldására számos lehetıség kínálkozik. A nevelıtanári éves munka tervezésekor döntendı el, hogy adott fejlesztési célt hogyan tudok elérni, egy nevelési feladatot milyen tevékenységformában tudunk legsikeresebben megoldani. Ilyenkor tekintettel kell lenni például a diákok elıképzettségére, de a kivitelezhetıségre is. A kollégiumi alapprogramban a témakörönként meghatározott kötelezı csoportfoglalkozás - amely kollégiumi pedagógiai programban leírt nevelési területekhez vagy feladatokhoz kapcsolódik - a tevékenységrendszerben a sok közül csupán egy tevékenységforma. A pedagógus felkészülése (a foglalkozások megtervezése, menetének végiggondolása) ezekre a foglalkozásokra azért fontos, hogy a tudásközvetítés, a nevelés valóban eredményes és hatékony legyen. A tervezés a tevékenység tudatos átgondolása: mit szeretnénk elérni, mit, miért, hogyan csinálunk. Ha nem rögzítjük, milyen tudástartalmakat kívánunk közvetíteni, milyen kompetenciákat, képességeket, attitődöket kívánunk fejleszteni, a nevelés céljainak megfogalmazása nehézségekbe ütközik. Ennek hiányában nem lesz egyszerő a tanulók számára követelményeket felállítani, ami a fejlesztımunka, a foglalkozás eredményességét (motiváció, produktum stb.) kétségessé teszi. Az alábbiakban, a tervezés metódusára tett javaslatokat a pedagógiailag irányított foglalkozások mindegyikére vonatkoztatjuk. 1. A kompetenciaalapú fejlesztés A tételes tudás átadása (közvetítése) mellett a kompetenciaalapú fejlesztésre (oktatásra és nevelésre) helyezıdik a hangsúly. A „kulcskompetencia” fogalma az oktatás és nevelés európai szintő fejlesztésben, az EU tagországok számára készült elıterjesztésben jelent meg: megállapodás alapján az alapkészségek elnevezést helyettesíti. A Nemzeti alaptanterv 9 kulcskompetenciát definiál.
Kulcskompetenciák: azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldogulásához, a fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, és a munkához (l. NAT). Hogyan jelennek meg a kulcskompetenciák az alapprogram tervezetében? Ezt foglalja össze az alábbi táblázat (zárójelbe tettem a kötelezı foglalkozások új elnevezését).
1
Összefoglaló táblázat
Kollégiumi nevelési (fejlesztési) Kapcsolódó alapprogram témakör feladat az „új” alapprogramban Énkép, önismeret, Önismeret. szociális képességek fejlesztése (Énkép, önismeret. Pályaorientáció.) A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése
Tanulásmódszertan. (Tanulás.)
Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése
Pályaválasztás.
Kulturált viselkedésre nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése
Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság. Egyén és közösség. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek. Mővészet és információs kultúra
(Énkép, önismeret. Pályaorientáció.)
A fejlesztési területen megjeleníthetı kulcskompetencia Szociális és állampolgári kompetencia
A hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Esztétikai-mővészeti tudatosság, kifejezıkészség A hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság, kifejezıkészség Szociális és állampolgári kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció Digitális kompetencia
(Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra. Hon- és népismeret.)
2
Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakulásának segítése
Életmód, életvitel, háztartási ismeretek. Környezeti nevelés
Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia
(Testi és lelki egészség. Környezettudatosság.)
Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése
Életmód, életvitel, háztartási ismeretek. Egyén és közösség
Szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Kezdeményezıkészség és vállalkozói kompetencia
(Felkészülés a felnıtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.)
3
1.1 A kompetencia fogalma
A kompetencia alapvetıen értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne az emocionális tényezık és a motivációs elemek. Jelentıs benne a környezet megismerésének motívuma, az explorációs (kutatási) hajlam, készség. Lényegi mozzanata az önállóság. Mindezekbıl következik, hogy a kompetencia fejlıdésében a gyermekkori nevelésnek jelentıs szerepe van.
A kompetens személy leírására álljon itt két meghatározás. - Valaki kompetens, ha megfelelı képességekkel rendelkezik, és megfelelıen motivált. Tehát meghatározott személyiségállapothoz köthetı.
- A kompetencia a képességen, a tudáson, a kvalifikáción túl a konkrét személyiség önszervezı képessége, amelynek birtokában a környezetre hatást tud gyakorolni az egyén, melynek eredményeképpen megfelelı teljesítmény születik.
4
1.2 A fejlesztés egy lehetséges modellje
A kompetencia: ismeretek (tudás), képességek, attitődök „összessége”.
Feladat
Diák számára Meg kell tanulnia, mi az… (tudást, ismeretet kell szereznie). Meg kell tanulnia alkalmazni. Képességek elsajátítása, motiváció, attitőd (nézetek, beállítódás) pozitív irányú változása.*
Ismeretek, átadása.
Pedagógus számára tudás
Tanulási folyamat Bemutatás és megszervezése. Tevékenységközpontú fejlesztés: gyakoroltatás, irányítás, bevonás stb. képességfejlesztés, motiválás, pozitív attitőd létrehozása.
*A „pozitív attitőd” meghatározását a NAT a kulcskompetenciák leírásánál adja.
5
1.3 A kompetenciafejlesztést a középpontba helyezı foglalkozás: - ismeret- (tudás)közvetítı, - képességfejlesztı, - egyben motiváló és orientáló: a tanuló attitődjét (nézetét, beállítódását) pozitív irányba tereli. Ennek megfelelıen szolgálja a kollégiumi foglalkozás: • • • • • • • • • • •
a megismerés igényének fejlesztését a mőveltségi szint emelését, a tudásgyarapítást az önálló ismeretszerzésre való képességet a begyőjtött információk rögzítésére, rendszerezésére, értelmezésére és elemzésére irányuló képesség fejlesztését a döntésképesség fejlesztését (pl. fontos és kevésbé fontos információk szétválasztása) a szóbeli és írásbeli szövegalkotás képességét a könyvtári szolgáltatások iránti igény felkeltését a kritikai érzék fejlesztését a megfelelı forrás (szakkönyv, folyóirat, videó, internet stb.) kiválasztásának képességét az önálló és csoportos alkotómunkára való ösztönzést az együttmőködési készség fejlesztését.
2. A foglalkozások megtervezése A foglalkozások tervezése írásban történik. Tartalmazza • a témakörön belül a tartalom („tananyag”) meghatározását • a fejlesztési célok meghatározását • a fogalmak felsorolását • az eljárások, munkaformák, módszerek (tanár/diák) megtervezését • az alkalmazott (felhasznált) eszközök megnevezését • az elvárt teljesítmény, végeredmény, produktum leírását. A következıkben a vázlatpontok „kitöltésére” a példát az alapprogram „Énkép-önismeret. Pályaorientáció” témakörébıl hozom; ezen keresztül mutatom be a tervezés egyes fázisait, valamint azt, mire célszerő odafigyelni. Közbevetıleg megjegyzem, a 2.1, 2.2, 2.4 és 3. pontok leírása programszintő, bár nem törekedtem a teljességre. Érdemes végiggondolni, hogy a pedagógiai program mely területein van szükség ehhez hasonlóan a mélyebb kidolgozásra, hiszen ez a dokumentum az alapja a kollégiumban folyó nevelı-oktató tevékenységnek, függetlenül annak formáitól. Egy megfelelıen részletes program jelentısen megkönnyítheti a kötelezı, vagy a pedagógiailag irányított foglalkozást vezetı pedagógus számára is a munkát.
6
Ha az intézményben egy-egy témára programfelelıst neveznek ki, az ı feladata lehet a témakörök kellı mélységő feldolgozása, megtervezése, valamint akár több témavariáns elkészítése. Bár az alapprogram is differenciál, igazán a csoport ismeretében tudjuk a tartalmat a tanulók fejlettségi szintjéhez, igényeihez, elvárásaihoz igazítani, ami alapkövetelmény.
2.1
Az alapprogram/pedagógiai program által kijelölt témakörökön belül a fejlesztés tartalmának, a „tananyagnak” a meghatározása
A két témakör („Énkép-Önismeret”, valamint „Pályaorientáció”) tartalmilag szétválasztható, ugyanakkor fedi is egymást. Nem véletlenül kerültek egymás mellé, hiszen az önismeretnek többek között komoly szerepe van az életút alakításában, így a pályaválasztásban is.
Énkép-önismeret • önkép, heterokép kialakítása • személyiségjegyek, személyes tulajdonságok • problémamegoldás, konfliktuskezelés • lelki egészség megóvása • az eredményes pályaválasztás pszichés összetevıinek (motivációk, érdeklıdési területek, érzelmi viszonyulások stb.) feltárása, tudatosítása • fizikai, szellemi teljesítıképesség (teljesítményszint), képességek, adottságok feltárása, tudatosítása • társas kapcsolatok kultúrája (mások viselkedési motívumainak megértése, alkalmazkodás stb.) • pozitív életszemlélet szerinti életvitel • önérvényesítés, önmegvalósítás • életstratégia felállítása Reális jövıkép kialakítása • társadalmi ismeretek: politikai és társadalmi folyamatok, gazdasági helyzet, tendenciák megismerése (munkaerıpiac, munkanélküliség stb.) Tudatos felkészülés a munkára, választott pályára, hivatásra • társadalmi szerepek a középiskola után • a munka világa • pályák, szakmák ismerete • a pályaválasztás • saját lehetıségek feltárása, kiaknázása • szociokulturális környezet, szülıi és tanulói szándékok • a választott pálya és a személyiség megfelelésének feltárása, tudatosítása • az értelmiségi életmód, az értelmiségi hivatás, az értelmiségi szerep • bepillantás a felsıfokú tanintézmények világába • pályaválasztási dokumentumok ismerete, használata
7
Tájékozódás a munkaerıpiacon, munkahelykeresés • források, információhordozók felkutatása, használata • az elhelyezkedés lehetıségei, mire figyeljünk • az álláskeresés technikái, szabályai; viselkedési szabályok Sikeres beilleszkedés a munka világába, beilleszkedés a munkahelyen • a korszerő munkavállalói karakter legfontosabb összetevıi - gondolkodási képesség (kultúra) - a kommunikációs képességek (beszéd, olvasás, írás) - kreativitás - innovációs készség - megfelelı munkavállalói magatartás és munkakultúra - együttmőködési készség, megfelelı rugalmasság - alkalmazkodóképesség - mobilitás Munkajogi ismeretek • a munkavállaló jogai, kötelességei • alapvetı munkaügyi dokumentumok Pályakorrekció • felkészülés az esetleges pályamódosításra • a tovább-és átképzések lehetıségei: az ezzel foglalkozó intézmények, a tanulható szakmák stb. bemutatása • második, harmadik szakma tanulása • az élethosszig tartó tanulás Munkanélküliség • a munkanélküliség mint állapot • a munkanélkülieket segítı intézmények, szolgáltatásaik igénybevétele 2.2
A fejlesztési célok meghatározása
Rendkívül fontos, hogy helyesen fogalmazzuk meg a fejlesztés célját: milyen készségeket, kompetenciákat kívánunk kialakítani, fejleszteni a tanulóknál. A célt tehát a tanulókra vonatkoztatjuk. A cél egy jövıbeni állapot, egy vízió arra nézve, hogy az adott területen mikor tekinthetjük eredményesnek a nevelımunkát, honnan hová szeretnénk eljutni. Kézzelfogható, ellenırizhetı (esetleg mérhetı) kell, hogy legyen. A fejlıdés diákjaink magatartásában, attitődjeiben, tudásában, képességeiben, kompetenciákban, személyiségváltozásában jelenik meg, érhetı tetten. A diákok felé mindezek követelmény formájában fogalmazódnak meg. A pedagógiai dokumentumok tanúsága szerint gyakori hiba, hogy a stratégiai célok (a kollégium vagy a pedagógusok céljai) és a nevelési célok felcserélıdnek vagy összemosódnak. Nem nevezik meg, milyen eredményt akarnak elérni a fejlesztés során a
8
tanulóknál, rosszabb esetben a nevelési feladatokat sorolják fel. A célok sokszor nem elég konkrétak, nem határoznak meg idıintervallumot, ezáltal az elırehaladás nem ellenırizhetı (mérhetı). A célok pontatlan megfogalmazása miatt nem lehet azokat operacionalizálni, azaz feladatokat, tevékenységet rendelni, mérést, ellenırzést kapcsolni hozzájuk. Elıfordul, hogy a célok nagyon távoliak, irreálisak (nem teljesíthetıek), mert nem veszik figyelembe a tanulók elıképzettségét, vagy a feltételeket.
Példák a fejlesztési (nevelési) célok helyes meghatározására Igényükké válik… - saját személyiségük megismerése (képességek, tehetség, pszichés jellemzık stb.)
Fejlıdik… - önismeretük, jellemük, erkölcsiségük, realitásérzékük - problémamegoldó és konfliktuskezelı készségük
Ismereteket szereznek… - az emberi viselkedésrıl, megismerik az emberi viselkedés néhány fontos mozgatórugóját, pl. sztereotípiák, elıítélet, önigazolás, konformitás - a továbbtanulási lehetıségekrıl, a továbbtanulással kapcsolatos dokumentumokról, kitöltésükrıl - a munka világáról - a fontosabb álláskeresési technikákról - az önnevelı (önfejlesztı), személyiségfejlesztı módszerekrıl Képessé válnak… - helyzetüket tárgyilagosan szemlélni - megalapozott, reális döntést hozni leendı hivatásukról, életpályájukról
Megismerkednek… - az alapvetı munkavállalói jogokkal - a munkáltatói igényekkel, elvárásokkal (kompetenciák) - az átképzés intézményeivel, a képzési lehetıségekkel, a képzésben való részvétel módjával Jártasságot szereznek… - a pályaválasztással kapcsolatos információszerzésben
Használni tudják… - azokat az információhordozókat, amelyek révén tájékozódhatnak a munkaerıpiacon
9
A fejlesztési célokhoz kapcsoljuk azokat a pozitív attitődöket, amelyeket ki szeretnék alakítani, vagy meg szeretnék erısíteni neveltjeinkben. Például:
- a mások részérıl rólam kialakított kép közelebb visz önmagam megismeréséhez - a hétköznapi döntéseimért a felelısséget vállalnom kell - az emberi kapcsolatok alakítását, az embertársainkhoz való közeledést a mások iránti érdeklıdés és tisztelet hassa át - mások véleményére is oda kell figyelni - mindenkinek keményen meg kell dolgoznia a sikerért - hajlandó vagyok az önkritikára, korábbi álláspontom felülvizsgálatára - a tervezés a jövı tudatos felépítéséhez elengedhetetlen
2.3 Elsajátítandó fogalmak Tisztáznunk kell azoknak a tartalomból következı fogalmaknak a jelentését, értelmét, amelyeket a foglalkozás során használunk, amelyekkel dolgozunk, és elsajátításuk a témával kapcsolatosan „alapkövetelmény”. Szükség van erre azért is, hogy megtaláljuk a közös nyelvet, különben csak néhány diák vesz részt a dialógusban, ami lerontja a foglalkozás hatékonyságát. A fogalmak tisztázására szánt idıt fıként a téma újdonsága, a tanulók elızetes tapasztalatai és életkora befolyásolja.
2.4 Eljárások, munkaformák, módszerek (tanár, diák) Tanári: - szóróanyagok, PR füzetek, tájékoztatók bemutatása -kérdıívek kitöltése és feldolgozása (pl. érdeklıdés és képességek összehasonlítása) - tanulói csoportmunka megszervezése - szorongás- és stresszoldó technikák megtanítása - tájékozódás segítése: szakirodalom (könyvek, folyóiratok stb.), webhelyek ajánlása a témához - személyiségállapot, személyes tulajdonságok feltárására irányuló felmérés - a léleknevelés eszközeinek bemutatása - önismereti tréning - álláslehetıségek forrásainak bemutatása - álláskeresési technikák bemutatása Diák: -
kérdıívek, tesztek kitöltése önismereti kérdıív önértékelése
10
-
2.5
munkahelykeresı, vagy felvételi alaphelyzetek közös, játékos átgondolása, szituációs játékokban való részvétel internetes portálok böngészése kiselıadás megtartása
Alkalmazott (felhasznált) eszközök
Célszerő megtervezni és számba venni a foglalkozásokon felhasznált eszközök listáját. Pedagógiai jelentıségén túl ennek praktikus oka is van, hiszen elıfordul, hogy azok beszerzése idıt vesz igénybe, vagy anyagi szabályozási feltétele van (pl. tanév elején, vagy az elızı tanév végén kell megigényelni). 2.6
Teljesítmény, végeredmény, produktum
A tervezés azáltal válik teljessé, hogy megfogalmazzuk a foglalkozás „végtermékét”. Ilyenek lehetnek például a kitöltött kérdıívek, tanulói kigyőjtések az álláslehetıségek forrásairól, egy szituációs játék, vagy egy kiselıadás tapasztalatainak megbeszélése, következtetések levonása.
3. A fejlesztımunka megvalósulásának fontosabb kritériumai A célok konkrét meghatározása azért lényeges, mert így tudunk teljesülési kritériumokat (sikerkritériumokat) felállítani, amelyek segítségével a nevelési területre vonatkozóan munkánk eredményességét, a teljesítményt ellenırizni, értékelni lehet. Jó, ha ezeket a pedagógiai programban rögzítjük. A fejlesztımunka eredménye példánk esetében korlátozottan ellenırizhetı, értékelhetı. Az, hogy a pályaorientációs munkánk mennyire volt sikeres, mennyiben és hogyan tudtunk növendékeinknek segíteni, hogyan alakult életútjuk, inkább hosszú távon értékelhetı. A hosszabb távra szóló hatásokat nyilvánvalóan egy követéses vizsgálattal lehetne pontosan kideríteni (pl. munkába állás körülményei, beilleszkedés a munkahelyen, életpálya alakulása). Erre a kollégiumban sajnos nincs lehetıség. Ámde az öregdiák találkozók élménybeszámolói, ha a „tudományos alapot” nélkülözik is, jó lehetıséget kínálnak egy ilyen visszacsatolásra, amelybıl az intézmény építkezni tud. A kollégiumban a személyiség fejlıdésének nyomon követésére, a viselkedés megfigyelésre nyílik inkább lehetıség.
Rövid-, illetve középtávon értékelhetı szempontok: - reális önismerettel, helyes énképpel rendelkezik - a lehetıségekkel összefüggésben kitőzött céljai reálisak - önkontroll szintjének emelkedése - magatartásformáit kontrollálja
11
- életkorának megfelelı az erkölcsi tudata, ítélıképessége (képes a jót a rossztól megkülönböztetni, az erkölcsöt romboló tényezıket, a devianciát felismerni) - érdekeit felismeri - reálisan gondolkodik - kellı önkritikával rendelkezik - céltudatosan készül a választott hivatására (jó tanulmányi teljesítményt nyújt, szakköri, önképzıköri munkában aktívan részt vesz, választott szakmájában keresi az elmélyülés lehetıségeit) - fokozott tájékozódási hajlamot mutat (a szakterülettel való megismerkedés fokozott igénye, érdeklıdés) - körültekintıen dönt a pályáját illetıen - a felvételi tájékoztató helyesen, önállóan tudja használni - tevılegesség a munkahelykeresésben - ismeri az álláskeresési technikákat - jól tájékozott a munkaerıpiaci vagy a munkavállalókkal szembeni elvárásokról
12
Egyszerő példa a foglalkozás vázlatának megtervezésére*
Téma, „tananyag”
Fejlesztési célok
Fogalmak
Eljárások, munkaformák, módszerek Tanár/diák
Alkalmazott (felhasznált) eszközök
Teljesítmény, végeredmény, produktum
Önismeret: önkép, énkép felállítása.
Igényükké válik saját személyiségük megismerése. Fejlıdik: önismeretük, önkontrolljuk, realitásérzékük.
- önismeret - önkép - heterokép - személyes tulajdonságok
Tanár: a kérdıív kitöltésének, használatának magyarázata Diák: „Tulajdonságskála” kérdıív kitöltése magáról és egy diáktársról. Közös munka: a tapasztalatok megbeszélése, tanulságok leszőrése.
„Tulajdonságskála” kérdıívek. „Témavázlatok…” kollégiumi kiadvány (42. oldal). Írásvetítı vagy projektor.
Önjellemzést és jellemzést tartalmazó kérdıívek, amely által a tanulók szembesülnek az önmagukról és a társak által kialakított kép közötti differenciákkal, hasonlóságokkal.
* Az áttekinthetıség kedvéért készült táblázatos formában.
13
