BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Alapította: PÉCH ANTAL 1868-ban
Hungarian Journal of Mining and Metallurgy OIL AND GAS Ungarische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen ERDÖL UND ERDGAS Címlap: Az olaj- és gázipar áldozatainak emlékhelye (MOIM, Zalegerszeg) Hátsó borító: Olajkibúvás (Peklenica/Bányavár) Fotó: Szép András
A kiadvány a MOL Rt. támogatásával jelenik meg.
Kõolaj és Földgáz 2005/5-6. szám
TARTALOM ID. ÕSZ ÁRPÁD: Fúrólyukak függõlegességének (egyenességének) biztosítása repedezett karbonátos kõzetekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 DR. RÁCZ LÁSZLÓ: Szén-dioxidkvóta-kereskedelem Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . .14 CSATH BÉLA: 75 évvel ezelõtt fejezõdtek be a Hajdószoboszló-II. és a Karcag-II. sz. kincstári fúrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 Köszöntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Egyesületi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Hazai hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20
Kiadó: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Dr. Tolnay Lajos, az OMBKE elnöke
Múzeumi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 Könyvismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 Könyvbemutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 Külföldi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13, 27, BIII
Felelõs szerkesztõ: Dallos Ferencné A lap a
MONTAN-PRESS Rendezvényszervezõ, Tanácsadó és Kiadó Kft. gondozásában jelenik meg. 1027 Budapest, Csalogány u. 3/B Postacím: 1255 Budapest 15, Pf. 18 Telefon/fax: (1) 201-8948 E-mail:
[email protected] Belsõ tájékoztatásra készül! HU ISSN 0572-6034
Szerkesztõ: CSERI Tivadar
Szerkesztõbizottság: dr. BODOKY TAMÁS, dr. CSÁKÓ DÉNES, dr. FERENCZY LÁSZLÓ, HOZNEK ISTVÁN, KELEMEN JÓZSEF, dr. MEIDL ANTAL, dr. NAGYPATAKI GYULA, dr. NÉMETH EDE, id. ÕSZ ÁRPÁD, PACZUK LÁSZLÓ, dr. PÁPAY JÓZSEF, dr. SZARKA LÁSZLÓ, dr. TAKÁCS GÁBOR, dr. TÓTH JÁNOS, TURKOVICH GYÖRGY, UDVARDI GÉZA, VERÕ LÁSZLÓ
Fúrólyukak függõlegességének (egyenességének) biztosítása repedezett karbonátos kõzetekben
ID. ÕSZ ÁRPÁD okleveles olajmérnök, okleveles menedzser szakmérnök, MOL Rt.-szakértõ, OMBKE- és SPE-tag.
ETO: 622.231.1 + 622.245.6 Az utóbbi években a kõolaj- és földgázkutak mélyítésénél a maximális talpi eltérést vagy a fúrás célterületét – célkör, illetve koordinátákkal megadott, csúcspontokkal meghatározott sokszög – írják elõ. Így a fúrólyukak függõlegességének vagy egyenességének megtartása, biztosítása egyre fontosabb feladat. A mezozoós (triász, jura) korú karbonátos, karsztosodott, repedezett, néhol üreges kõzetek fúrásánál a függõlegességet vagy az egyenességet – a kõzet tulajdonságai miatt – nehéz megtartani. A fúrólyukak függõlegességéhez vagy egyenességéhez szükséges módszerek, technikák és technológiák bemutatásával a Tápióbicske-1. jelû kutatófúrásban elvégzett kísérlet eredményérõl számol be a cikk.
A
kõolaj- és földgázkutak mélyítésénél többségében függõleges fúrásokra törekednek. Cél a tároló függõleges átharántolása a fúrólyuk dõlésének (ferdeségének) és dõlésirányának (irányának) minimális korrekciójával, kiigazításával (1. ábra). A korábban szokásos 3–5°-os maximális lyukelferdülési (dõlés-) szög helyett újabban a maximális talpi eltérést vagy a fúrás célterületét – célkör, illetve koordinátákkal megadott, csúcspontokkal meghatározott sok-
szög – írják elõ. Például a 2. ábrán látható célterület a tároló 712 méter függõleges mélységében a megengedett vízszintes eltérés a legkedvezõtlenebb Toronyalap irányban 41 méter, amely 3,29°-os félkúpszöget jelent. A 3. ábra egy 2390 métertõl 2870 méterig várt tároló célterületét mutatja, ahol a fúrás EOV X 18 5/8"-es béléscsõ3. ábra: Célterület – sokszög saru alatti szakasza
Fúrási célterület Határoló tartomány Toronyalap
EOV Y
Bevezetés
4°-os kúpszögön belül mélyítendõ, a megadott legnagyobb ferdeség 6° [1]. A maximális talpi eltérésen belül a fokozatosan növekvõ, akár 8–10°ot is elérõ fúrólyukdõlés is megengedhetõ, csak a hirtelen irányválto-
Határoló tartomány
Fúrási célterület
Kitûzött pont Elvi pont
Tároló 1
Tároló 1
Tároló 2
EOV Y
Az eltérés sugara 41 m
EOV X
Tároló 2
1. ábra: Elferdült és függõleges fúrás Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
2. ábra: Célterület – célkör és sokszög
1
Nedvesedõ rétegek
Kimosott szakasz
Eredeti fúrólyuk
Omlással elzárt fúrólyuk
Eltért fúrólyuk
6a) ábra: Lyukmélyítés alatti üregképzõdés nedvesedõ rétegek esetén
c)
b)
4. ábra: Megengedett lyukelferdülések a) elõírt talpi eltéréssel, amely megfelel az átlagos 5°-os lyukelhajlásnak b) fokozatosan növekvõ lyukelferdülés akkor sem káros, ha 8°-ra is növekszik c) kis dõlésszög (3°), ha hirtelen változik, mindenképpen káros.
Le
Repedezett rétegek
csú rés szott z
Eltérést létrehozó szakasz
a)
zások, az úgynevezett kutyalábak (lyukkönyökök) kerülendõk. Azaz, ha például 3° ugyan a fúrólyuk dõlése, de 180°-os irányváltozással (kb. 50 méteren belül) 6°-os könyököt okoz (4. ábra). Általában 2°/30 méter a megengedett maximális dõlésváltozás [2]. 1. Földtani környezet Az utóbbi idõben egyre több fúrás 6" (6 1/8")-es szakaszában mezozoós (triász, jura) korú karbonátos, karsztosodott, repedezett, néhol üreges rétegsort harántoltak, illetve még harántolni fognak. A kalciteres-dolomitos mészkõben változó nagyságú repedések, üregek találhatók, a 0,1 métertõl akár 5 méterig is (5. ábra). A részleges, de fõleg a teljes öblítõfolyadék-veszteség nagymértékben nehezíti 5. ábra: Mezozoós karbonátos repedezett az elõrehaladást. kõzet
Eredeti fúrólyuk
Omlással elzárt fúrólyuk
Eltért fúrólyuk
6b) ábra: Lyukmélyítés alatti üregképzõdés repedezett kõzetek esetén
üreg a lyukmélyítés alatt különféle módokon alakul(hat) ki a nedvesedõ rétegek (6a) ábra) és a repedezett rétegek (5b) ábra) esetén. A végeredmény azonban mindkettõ esetben ugyanaz – a fúrólyuk eltér(het) az eredeti, függõleges iránytól. Az említett fúrásokban a repedezett kõzetekre jellemzõ folyamat játszódhat, játszódik le. Egy-egy repedésnél, lazább kötõanyagú résznél a fúrólyuk falából kõzetrészek vál(hat)nak le, ezt az alkalmazott fúró kõzetbontási mechanizmusa is elõsegítheti. E leváló részek lehetnek egyedi darabok is (7a) ábra), de teljes megbomlási folyamat is elindulhat, amelynek végeredménye üreg, kaverna, barlang kialakulása lehet. A kisebb méretû leszakadt, behullott kõzet a fúrás folyamán feldarabolódik és kiöblítõdik, azonban nagymérvû megbomlási folyamat a fúrószerszám megszorulását is okozhatja. Találkoz(hat)nak a fúrás mélyítése során már stabilizálódott eredeti üregLyukfal Lyukfal Fúrólyuk
Fúrólyuk
2. Üregképzõdés lehetõségei fúrás alatt A kõzetek, rétegek átharántolása folyamán megbontják az évmilliók alatt kialakult egyensúlyt. Az 2
Egyetlen rész leszakadása
7a) ábra: Repedezett kõzetek üregképzõdése, kõzetrészek leválása Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
Fúrólyuk Eredeti üreg, barlang, kaverna
Stabilizálódott repedezett kõzet
7b) ábra: Repedezett kõzetek üregképzõdése, eredeti stabilizálódott üreg
gel, kavernával, barlanggal is. (7b) ábra) [3]. Mindkét esetben a kialakult pad(ok) a fúrás, a fúrószár mozgatása során (rövid kiépítés, fúrócsere, magfúrás, kényszerû ki- és beépítés stb.) a fúrólyuk irányának, függõlegességének eltérítéséhez vezet(het)nek. 3. Fúrólyukak elferdülése Ha egy súlyosbítóoszlop egyenes, helyesebben függõleges – gyakorlatilag sohasem függõleges – fúrólyukban hajlik ki, akkor az alsó vége már kitér a függõlegestõl. Anizotrop kõzetekben az elferdülést öt tényezõ: a fúróterhelés, a lyukátmérõ, a súlyosbítóátmérõ, a rétegdõlés és az anizotrópia foka befolyásolja (8. ábra).
Érintkezési pont
Fúró
izotróp kõzetben
Fúrás iránya
ek teg
dõl
t ré
Fú
rás
ese
irá
tén
nya
A fúróra ható erõ iránya
8. ábra: Fúrólyuk elhajlását befolyásoló tényezõk (erõk) anizotrop kõzetekben Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
Az öt tényezõ együttes hatása okozza a fúrólyuk elferdülését. A repedezett karbonátos rétegzett kõzeteknél mind a kõzetbe történõ belépésnél (9a) ábra), mind a kõzet fúrásakor (9b) ábra), mind pedig a kõzetbõl történõ kilépésnél (9c) ábra) fellép az elferdülés lehetõsége. Ugyanis az egyenes fúrás technikája (a függõlegestõl 3–5°-os megengedett eltéréssel) az anizotrop kõzetekben és különféle rétegdõlési viszonyok közt, az egyensúlyi viszonyok figyelembevételével csak bizonyos fúrási paramétereket enged meg kõzettípusonként. A kõzetek rétegezettsége, fúrhatósága és keménysége egyaránt befolyásolja a fúró haladási irányát. Viszonylag kis dõlésszögû (40°-ig), sûrûn rétegezett és repedezett kõzetben a fúró mindig a rétegre merõlegesen igyekszik haladni, mert amikor a fúró az összefüggõ réteg teljes átfúrása elõtt elér oda, ahol a kõzet már nem tud a függõleges terhelésnek ellenállni, a réteg emelkedõ oldalán képzõdõ „kõzet-ék” könynyebben eltávolítható, mint az ellenkezõ oldalon, ahol viszont egy olyan „kõzet-ék” marad a helyén, amely a fúrót irányától eltéríti (9b) ábra).
9a) ábra: Fúrólyuk elferdülése repedezett, rétegzett karbonátos kõzetekben repedezett kõzetbe történõ belépésnél
9b) ábra: Fúrólyuk elferdülése repedezett, rétegzett karbonátos kõzetekben repedezett kõzet fúrásakor
9c) ábra: Fúrólyuk elferdülése repedezett, rétegzett karbonátos kõzetekben repedezett kõzetbõl történõ kilépésnél
3
4. Fúrólyukak függõlegességének biztosítása A repedezett kõzetek fúrásakor a fúrólyuk függõlegességének biztosítása • felszíni hajtású (forgatóasztalos vagy felsõ meghajtás); • talpi hajtású – automatizált vagy – korrekciós módszerrel lehetséges. 4.1. Függõlegesség biztosítása felszíni hajtással
A repedezett kõzetek fúrásakor a fúrólyuk függõlegességének biztosítása felszíni hajtás esetén a következõ tényezõktõl függ: • fúrókiválasztás; • a fúrószár alsó szakaszának stabilizálása (súlyosbítók); • fúrási paraméterek; • kilépés az üregekbõl. 4.1.1. Fúrókiválasztás
A szerkezeti kivitelétõl függetlenül minden fúrónak a lyuk talpán két alapvetõ feladatot kell ellátnia: • be kell hatolnia a kõzet ép anyagába és • a behatolás mértékében a kõzetet meg kell bontania. A kõzetek bontása lehet vágás, hasítás, koptatás, aprítás, kifáradás, mechanikus ütés és mindezek kombinációja. Görgõs fúró
A görgõs fúrók mûködõ, kõzetbontó elemei a görgõk fogai, illetve élfelületei. A görgõkiképzés alapvetõ követelménye, hogy minden fúrófog a fúrólyuk körfelületén minél eredményesebben fúrja a kõzetet, és megfelelõ külsõ fogsorral mérettartóan képezze ki a lyuk falát. A méretadó külsõ görgõsor sarkát a középvonal-
Külpontosság
Csaptengely
Fúrótengely Csap
Csapszög
10. ábra: A fúrógörgõ legfontosabb geometriája a) görgõcsapszög, b) külpontosság
4
tól annál távolabb kell kivinni, minél túlméretesebb a görgõ; viszont minél túlméretesebb a görgõ, annál többet kell utánfúrnia a méretadó görgõsornak. Ha a görgõk normális méretûek, a méretadó görgõsornak csak egy keskeny szélességû gyûrût kell utánfúrnia, ha túlméretesek, az utánfúrandó gyûrû szélesebb. A fúrógörgõ geometriáját meghatározó két legfontosabb tényezõ: a görgõcsap szöge, azaz a görgõtengelyekre merõleges egyenesnek 11. ábra: Görgõtengelyek külpontossága a fúrótengellyel bezárt szöge (10a) ábra) és a görgõtengelyek külpontossága, azaz a görgõtengelyeken átfektetett függõleges sík távolsága a fúrótengelytõl. (10b) ábra) A külpontos görgõtenElméleti gelyû fúrók nem méfúrólyukátmérõ retes lyukat fúrnak, Fúrt hanem a fúró bolygása fúrólyukátmérõ miatt az elméleti fúrólyukátmérõnél nagyobElméleti +1/16”-tól 1/8”-ig bat (11. és 12. ábra). A repedezett, vál- 12. ábra: Fúrólyuk keresztszelvénye takozó keménységû, a középkemény karbonátos kõzet és a lazább (puhább) kötõanyag (repedést esetleg kitöltõ anyag) fúrásakor a görgõs fúró kõzetbontása vágás, hasítás és aprítás kombinációja. A középkemény kõzet hasítása a fúrónak ismétlõdõ, de nem ütemes kölcsönhatását feltételezi, vagyis azt, hogy a kõzetbontó elem (a fúróél, a görgõfog) behatol a kõzetbe. Azonban a kõzetbe hatolt elem a behatolás pillanatában még nem kezdi meg a hasítás jellegû darabolást, ugyanis a kõzet ellenállása miatt a fúró forgó mozgása a megállásig lefékezõdik. Ezalatt a rugalmas fúrószár bizonyos szöggel tovább fordul a folyamatos forgatónyomaték hatására. A fúrószár nyomott részén azután olyan energia gyûlik össze, amelynek nagysága végül is meghaladja a kõzet szilárdságát és összetartó erejét. Ekkor következik be a hasítás. A kõzet szilárdsága, összetartó ereje azonban nem állandó, ezért a kõzet visszatartásának ideje sem lesz állandó. Így a fúró a kõzetet nem egyenlõ idõköBányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
zönként hasítja. Lágy, puha kõzetekben a megfelelõ fogú, külpontos tengelyrendszerû görgõs fúró egy-egy fogsora meghosszabbított élû fogazott vágó élnek (hullámos élû késnek) is felfogható. A hosszú görgõfog a terhelés hatására szinte tövig behatol a képlékeny lyuktalpba, s abból csúszással kivágja, kihasítja, elfordulással pedig kiemeli az elõtte álló kõzetdarabot. Az aprítás lényege a keményebb kõzetekben a görgõs fúró és a kõzet közötti ismétlõdõ, ütemes kölcsönhatás. Ha ennek során a fúróterhelésbõl és a felütési sebességbõl eredõ energia meghaladja a kõzetaprítás küszöbenergiáját, a legördülõ görgõfog behatol a kemény lyuktalpba, és ott elõbb tömöríti a kõzetet, majd oldalirányú repedések útján kõzetkrátert képez. A középkemény kõzetek fúrására alkalmas görgõs fúrók kiképzése (IADC 437–447–517) (13. ábra): • közepes tengelykülpontosság (3-6 milliméter);
13a) ábra: Karbonátos kõzetek fúrására alkalmas görgõs fúró IADC 437
13b) ábra: Karbonátos kõzetek fúrására alkalmas görgõs fúró IADC 447
• közepes csapszög; • egy vagy többféle kúposságú görgõk; • közepes fogprofilváltozatok; • közepes hosszúságú fogak; • közepes élszögû fogak; • közepes fogelhelyezés; • közepes fogazássorok. A görgõs fúrók elõbbiekben leírt kiképzésén és kõzetbontási mechanizmuA fúrólyuk talpával (falával) sán kívül további probléérintkezõ fogak ma, hogy a repedések, üregek, kavernák, barlangok, 14. ábra: Görgõs fúrók érintkezési illetve a puhább kötõfelülete Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
anyagból vagy az üregeket esetleg kitöltõ kalciterekbõl az összefüggõ kõzetbe történõ átmenetnél a görgõs fúró egy-egy fogsorán belül csak néhány fúrófog érintkezik a fúrólyuk talpával (14. ábra). Ez, valamint a közepes külpontosság és csapszög, a legördülés és a fúró bolygása együttesen eltérít(het)i a fúró irányát a függõlegestõl. Gyémántfúró
A gyémántfúró olyan, sok kõzetbontó elemmel kiképzett fúró, amelynek terhelésekor a gyémántszemek a kõzet keménységétõl függõen többé-kevésbé behatolnak a kõzetbe, és a fúró elforgatásakor a forgatónyomaték hatására kõzetforgácsot, kõzetszilánkot vágnak, hasítanak ki a kõzetbõl. A kõzetek vágása középkemény kõzetekben a fúró vágóelemeinek és a kõzetnek olyan kölcsönhatása, amelynek során a vágóél a fúróterhelés és forgatónyomaték hatására folyamatosan, csavarfelület mentén halad elõre, miközben – elvileg – öszszefüggõ kõzetszeletet fejt le a lyuktalpról. A gyémántfúró vágómunkája: a szögletes, forgásirányba esõ éllel rendelkezõ gyémántszem viszonylag gyorsan halad a felületen, és a kõzetaprítás mechanizmusa lényegében nyírásos törés. A gyémántfúróknál fellép kõzetbontás közben 13c) ábra: Karbonátos kõzetek a koptatás is. A ma alkalfúrására alkalmas görgõs fúró mazott gyémántfúrók önIADC 517 stabilizált, kiegyensúlyozott, bolygásmentes kivitelben készülnek, azaz a fúró nem bolyong a fúrólyukban. A repedések, üregek, kavernák, barlangok, illetve a puhább kötõanyagból vagy az üregeket kitöltõ kalciterekbõl az összefüggõ kõzetbe történõ átmenetnél a gyémántfúrók már egy nagyobb körgyûrû mentén érintkeznek a fúrólyuk talpával A fúrólyuk talpával (falával) érintkezõ felület
Vályútípus
Tömör típus
15. ábra: Gyémántfúrók érintkezési felülete
5
Alkalmazási sorrend
16a) ábra: Karbonátos kõzetek fúrására alkalmas gyémántfúró IADC D613
16b) ábra: Karbonátos kõzetek fúrására alkalmas gyémántfúró IADC D813
(15. ábra). Ez, valamint a gyémántfúró profilja (16. ábra), alakja, az állandó érintkezés a kõzettel és a bolygásmentesség együttesen elõsegít(het)i a függõlegesség megtartását. Mesterséges gyémántfúró (PDC)
A mesterséges gyémántfúrók is olyan fúrótípusok, amelyeken a mûködõ élek forgástengelye egybeesik a fúrószár forgástengelyével, azaz a mûködõ élek a fúró testéhez mereven vannak rögzítve. A fúrótest mozgása szabatosan meghatározza a vágóélek helyzetét, pályáját. Ezek a fúrók is a mûködõ elemek sztatikus terhelésével, a fúróval közölt forgatónyomatékkal vágják, hasítják a kõzetet. Kõzetbontási mechanizmusuk és jellemzõ tulajdonságaik hasonlóak, illetve megegyeznek a gyémántfúróknál leírtakkal (17. ábra). A karbonátos
Figyelembe véve a függõlegesség megtartásán – mint elsõdleges kritériumon – kívül a megfelelõ elõhaladást is, az elõzõekben elmondottak alapján a javasolt alkalmazási sorrend: • mesterséges gyémántfúró (PDC); • görgõs fúró; • gyémántfúró. 4.1.2. A fúrószár alsó szakaszának stabilizálása
A fúrószár alsó szakaszának stabilizálása (súlyosbítóoszlop) a „Smith Drilling & Completions, Drilco – Grant Drilling Handbook” [4] alapján ajánlott. Figyelembevéve a függõlegesség biztosítását, a szigorúan tömött lyuk elvét kell követni úgy, hogy lehetõség szerint maximális érintkezés legyen a stabilizáló szerszám és a lyukfal között. A fúró fölé közvetlenül beépített 3 darab stabilizátor biztosítja a fúrószerszám aljának merevségét és megvezetését (18. ábra). Csak a fúrószárral együtt forgó stabilizátorok beépítése ajánlott (19. ábra). BH RWP
Stg. RWP
Zone 3
Stg. rig replaceable
BH I.B. BH rig replaceable
Stg. I.B.
sleeve
sleeve
Zone 2
Or
Or
Or
Or
Zone 1
Mild
Med.
Sev.
Zone 1-A
Zone 1-B & C Zone 2 Zone 3
19. ábra: Tömött lyuk stabilizálása 17a) ábra: Karbonátos kõzetek fúrására alkalmas mesterséges gyémántfúró (PDC) IADC M432
17b) ábra: Karbonátos kõzetek fúrására alkalmas mesterséges gyémántfúró (PDC) IADC M442
repedezett, karsztosodott, üreges kõzetekben történõ alkalmazásuk feltétele, hogy a harántolandó rétegsor ne tartalmazzon kvarc, kova betelepüléseket vagy durva törmelékes részeket.
18. ábra: Fúrószerszám aljának merevségét biztosító 3 darab stabilizátor
6
Az elferdült fúrások mélyítése folyamán célszerûen alkalmazható a felszíni hajtásos fúrási módszer enyhe ferdeségcsökkentés céljából is. A kihajlás okozta támaszkodás, illetve a stabilizálással elért kitámasztás útján szabályozott ingahatás segítségével – a fúrási paraméterek megváltoztatásával együtt – a függõleges irányba lehet (ingahatás növelése) eltéríteni a fúrólyukat. Fúrószerszám-összeállítás központosítók nélküli – úgynevezett „sima” szerszám – alkalmazása általában a lyukferdeség csökkenését eredményezi, a természetes ferdeségcsökkenés adott területre és rétegsorra jellemzõ üteme szerint (20a) ábra). Másik fúrószerszám-öszszeállítás a fúrótól távoli, egy központosítóval az elõzõnél némileg intenzívebb, általában megfelelõ ütemû ferdeségcsökkentést eredményez (20b) ábra) [5]. A lyukfal és a súlyosbító érintkezési távolságát és az alatta lévõ súlyosbítóoszlop súlypontját (tömegét), illetve az ebbõl adódó ingahatást növelni lehet a központosítókkal vagy a súlyosbító átmérõjének növelésével, Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
illetve mindkettõvel, mert ezekkel egyaránt növekedik a fajlagos súlyosbítósúly (a súlyosbítóoszlop függõleges irányú öszszetevõ ereje) és – a súrlódás és forgatás hatását elhanyagolva – a fúrónak a kõzetre a függõlegeshez szöggel hajló ereje (21. ábra). 20. ábra: Szabályozott ingahatás: a) központosítók nélkül, b) központosítókkal
4.1.3.1. Összefüggõ kõzetek fúrása
Az összefüggõ kõzet fúrását a kiválasztott 6" (6 1/8")-es méretû fúróra megadott, állandó értéken tartott paraméterekkel kell végezni. Ezek görgõs fúró esetén: terhelés 60–110 kN; fordulat 70–120 fordulat/min; öblítés 600–750 liter/min; 120–150 bar. gyémánt- és mesterséges gyémántfúró (PDC) esetén: terhelés 45–70 kN; fordulat 60–70 fordulat/min; öblítés 750–850 liter/min; 120–150 bar. A vékonyabb (kisebb) repedéseknél is tartani kell a kialakult elõhaladást, nem szabad a fúró megszaladását megengedni. 4.1.3.2. Repedéseket kitöltõ anyagok fúrása
Stabilizátor
ó
A repedezett karbonátos kõzeteknél az eddig szerzett tapasztalatok alapján a nagyobb repedéseket kitölt(het)õ anyag az összefüggõ kõzeteknél általában puhább, így az elõhaladás megnõ(het) benne. Azonban ahhoz, hogy a függõlegesség megtartható legyen, olyan paraméterekkel kell átfúrni ezeket a szakaszokat, hogy tovább is az összefüggõ kõzetben kialakult elõhaladást biztosítsák. Ez elsõsorban a terhelés mértékének csökkentését jelenti.
21. ábra: Az ingahatás [a)] növelése központosítóval [b)], a súlyosbító átmérõ növelésével [c)] vagy mindkettõvel [d)]
4.1.3.3. Belépés nagyobb repedésekbõl, üregekbõl, puhább szakaszból az összefüggõ kõzetbe
Stabilizátor
ére
lm
Tú súl
ó
bít
yos
súl
bít
tes
yos
ére
ító
osb
ító
osb
úly
úly
ss
ss
áli
áli
rm
rm
lm
tes
Tú
No
No
4.1.3. Fúrási paraméterek
A repedezett kõzetek fúrásakor, illetve ebben a függõlegesség biztosításához meghatározó jelentõsége van a fúrási paramétereknek. Különös figyelmet kell arra fordítani, hogy a fúrási mûveletet végzõk a legkisebb változásokat is azonnal észrevegyék, és azonnal reagálni is tudjanak rá. Nem elegendõ a hagyományos terhelésmérõ és nyomatékmérõ alkalmazása, ezért feltétlenül biztosítani kell a fúrási mûszerkabin ismétlõ képernyõjének elhelyezését a fúrómesteri állásban. Továbbá, a fúrási mûveletet végzõ szakember(ek)nek teljesen tisztában kell lenniük ezek meghatározó szerepével, a lejátszódó folyamatokkal és a teendõkkel. A fúrási paraméterek alkalmazását – terhelés, forgatás, öblítés – meg kell különböztetni a repedezett, üreges kõzetek fúrásánál: • összefüggõ kõzetek fúrása; • repedéseket kitöltõ anyagok fúrása és • nagyobb repedésbõl, üregbõl, puhább szakaszból belépés az összefüggõ kõzetbe. Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
A nagyobb repedést, üreget, kavernát a fúrószerszám zuhanásából lehet észrevenni, ha azt nem tölti ki semmiféle anyag. A puhább, lazább kitöltésekrõl az elõzõ részben már volt szó. Mindegyikre a „Time drilling” technológia alkalmazása szükséges az összefüggõ kõzetbe történõ belépéskor, azaz • a terhelés csökkentése: 10–20 kN; • a fordulat csökkentése: 30–40 fordulat/min; • öblítés: változatlanul hagyni; • ezzel a csökkentett paraméterekkel addig kell fúrni, amíg a kiválasztott fúró vágóelemei kidolgozzák a profiljuknak megfelelõ geometriát a kõzetben és az elõfúrt rész hossza már meghaladja a fúró teljes hoszszát (ezt a beépítés elõtt le kell mérni); • ezután folytatni kell a fúrást a kiválasztott fúróra megadott, állandó értéken tartott paraméterekkel. 4.1.4. Üregekbõl való kilépés
A fúrás közben kialakult vagy az eredeti üregbõl, kavernából, barlangból való kilépés két módon történhet (22. ábra): 7
• az üreg talpának elérése után azonnal visszahúzzák a fúrószerszámot (22a) ábra); • az üreg talpának elérése után röviden elõfúrnak (22b) ábra).
megkezdik az elõfúrást. Figyelembe véve a függõlegesség megtartását és a megszorulás elkerülését, ez utóbbi módszer alkalmazása javasolható. 4.1.5. Kockázatvizsgálat
Fúrás
Felhúzás, az üreg feltöltõdik réteggel
Kiöblítés
Fúrás
22a) ábra: Kilépés üregbõl, az üreg talpának elérése után azonnal visszahúzzák a fúrószerszámot
Felhúzás, az üreg feltöltõdik réteggel
Kiöblítés és rövid fúrás (2-3 m)
Az üreg teljes kiöblítése
Fúrás
22b) ábra: Kilépés üregbõl, az üreg talpának elérése után röviden elõfúrnak
4.1.4.1. Az üreg talpának elérése után azonnal visszahúzzák a fúrószerszámot
Ebben az esetben az üreg talpának elérése után azonnal az üreg fölé visszahúzzák a fúrószerszámot, ott csökkentett öblítéssel és idõnkénti csökkentett forgatással megvárják, hogy az üreg fala stabilizálódjon vagy esetleg feltöltõdjön a behulló kõzettel, furadékkal. Ezután megnövelt öblítéssel, csökkentett fordulattal, minimális terheléssel teljesen kitisztítják az üreget, és azt követõen az 4.1.1.3. szerint járnak el. 4.1.4.2. Az üreg talpának elérése után röviden elõfúrnak
Ebben az esetben is az üreg talpának elérése után azonnal visszahúzzák az üreg fölé a fúrószerszámot, ott csökkentett öblítéssel és idõnkénti csökkentett forgatással megvárják, hogy az üreg fala stabilizálódjon vagy esetleg feltöltõdjön a behulló kõzettel, furadékkal. Ezután csökkentett öblítéssel, csökkentett fordulatszámmal, minimális terheléssel átfúrják az esetlegesen behullott anyagot, és a 4.1.3.3. szerint 2–3 métert elõfúrnak. Majd ismét felhúzzák a fúrószerszámot, ugyanúgy várakoznak, mint elsõként. Ezt követõen megnövelt öblítéssel, csökkentett fordulattal, minimális terheléssel teljesen kitisztítják az üreget, óvatosan megkeresik az elõfúrt szakaszt és a 4.1.3.3. szerint 8
A felszíni hajtású (forgatóasztalos vagy felsõ meghajtású) technológia betartásával nagy valószínûséggel elérhetõ a fúrólyuk függõlegességének (egyenességének) megtartása. Azonban ebben a technológiában is rejlenek kockázatok: • alkalmazásával csökken(het) az elõhaladás; • a szigorúan tömött lyuk elvét követõ, a fúró fölé közvetlenül beépített 3 darab stabilizátor növel(het)i a megszorulás veszélyét; • a fellép(het)õ részleges – és/vagy teljes öblítõfolyadék-veszteség miatti elégtelen fúradék és behullott kõzetkihordás tovább növel(het)i a megszorulás valószínûségét; • a fúrási mûveletet végzõ szakember(ek) helytelenül ítélik meg a fúrás közbeni jelenségeket, és rosszul reagálnak rájuk. A fúrószerszám állandó mozgásával, forgatásával, öblítéssel, a technológia betartásával és a szakemberek megfelelõ felkészítésével a kockázat csökkenthetõ. 4.2. Függõlegesség biztosítása talpi hajtású automatizált módszerrel
A függõlegességet automatikusan biztosító rendszert széleskörûen alkalmazzák világszerte a sódómoknál lévõ Stabilizátor vetõk és az erõsen repedezett kõzetek átfúrására [6–17]. A MWD-mûködtetõ rendszer elektronikával vezérelt hidraulikusan mûködõ papucsokból (bordákból), lyuktalpi motorból és fúrás alatt mérõ Lyuktalpi motor mûszercsaládból (MWD) áll (23. ábra). A fúrószár a hidraulikus papucsokkal (bordákkal) együtt nem forog, a fúró forgatását a lyuktalpi motor a forgó hajtó tengelyen keresztül biztosítja (24a) ábra). A 120°-os szögben elhelyezkedõ papucsokat (bordákat) az elhajlás-érzékelõk mérése alapján a szabáHidraulikus irányító lyozó elektronika vezérli (24b) papucsok ábra). Az elhajlás (kitérés) irányába kimozduló papucs (borda) hatóereje a fúrószár alját Fúró visszatéríti az eredeti függõleges irányba (24c) ábra). A fúrás 23. ábra: Automatizált irányítórendszer alatti mérés az igénynek megfeBányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
Hidraulikus szabályozó szelep
Forgó hajtó tengely
Szabályozó elektronika és elhajlásérzékelõk
Nem forgó köpeny
Irányító papucsok (bordák)
24a) ábra: Automatizált irányítás, irányító eszközök Nem forgó köpeny
Hosszú oldal Hosszú oldal
Irányítás Fúró oldali erõ
25a) ábra: Speciális PDC-fúró, Baker Hughes Christensen, Genesis HCR
25b) ábra: Speciális PDC-fúró, Halliburton Security DBS, FM 3000
Abszolút érték
Forgó hajtó tengely
24b) ábra: Automatizált irányítás, az irányítás módja
Papucs hatóerõ
25c) ábra: Speciális PDC-fúró, Smith Bits GeoDiamond, RotoSteer
Visszatérítés
24c) ábra: Automatizált irányítás, visszatérítés függõlegesbe
lelõen állítható össze (mûszaki – technikai és földtani – petrofizikai szempontból), azonban feltétlenül fontos a fúrólyuk ferdeségét és irányát ellenõrizni. Alkalmazásának elõnyei: • növeli a fúrólyuk stabilitását (csökkenti az igénybevételt a béléscsövezésig); • kevesebb a fúrási idõ; • elkerüli a hirtelen irányváltozások kialakulását; • csökkenti az elferdülést; • csökkenti a nyomatékot és a súrlódást; • elkerüli a megszorulást; • csökkenti a fúrószár és a béléscsõ kopását; • csökkenti a fúrólyuk mért hosszát; • csökkent(het)i a teljes fúrási költséget; • növeli az elõhaladás sebességét; • jobb a ferdeség ellenõrzése; • csökkent(het)i a béléscsõoszlopok számát. Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
25d) ábra: Speciális PDC-fúró, Varel
Alkalmazásának hátrányai: • bonyolult a lyuktalpi fúrószerszám összeállítása; • speciálisan erre a technológiára kifejlesztett PDCfúrók alkalmazása szükséges (25. ábra) [18]; • túlságosan drága a rendszer szervizben történõ használata; • nagyobb méretû repedések, üregek, kavernák, barlangok jelenléte esetén alkalmazása hatástalan. 4.3. Függõlegesség biztosítása talpi hajtású korrekciós módszerrel
A talpi hajtású korrekciós módszer teljesen megegyezik az irányított ferde- és vízszintes fúrások mélyítésénél alkalmazott technológiával [5], ahol a ferdítõ (visszaferdítõ) eszköz szerszám-összeállítását – fúró, lyuktalpi motor, ferdeátmenet vagy ferdítõ közdarab helye és mértéke, nem mágnesezhetõ súlyosbító, MWD, fúrószár stb. – , a fúrási paramétereket és a fúrási módot (csak lyuktalpi motorral végzik a fúrást vagy azonkívül az egész fúrószárat is lassan forgatják) minden esetben az adott feladat (a kialakult ferdeség és irány) megoldása határozza meg. Mivel ezt a módszert rendszeresen használják a hazai fúrási gyakorlatban, ezért most nem ismertetem. 9
5. Esetleírás: Tápióbicske-1. fúrás mélyítése 5.1 Tervezés
A Paleogén-medence kutatása során került sor a Tápióbicske-1. jelû fúrás triász karbonátos, karsztos, repedezett – teljes iszapveszteséggel is jelentkezett (az összes veszteség 950 m3) –, hidrosztatikus nyomású rétegsorának megfúrására (26. ábra). A fúrólyuk mélyítését irányított ferdefúrással úgy tervezték, hogy az 2200 méter függõleges mélységben visszatérjen a függõlegeshez. A további 6"-es szakasz – 2470–2800 méter – függõlegességét felszíni forgatóasztalos hajtással tervezték biztosítani, azaz megfelelõ fúrókiválasztással (fix vágóélû, PDC-fúróval), stabilizálással, szerszámforgatással és terheléssel. A tervezett fúrószár-összeállítást és fúrási paramétereket az 1. táblázat tartalmazza. 5.2. Kivitelezés
A fúrás 12 1"-es méretben 1486 méterig függõlegesen mélyült, innen irányított ferdefúrással mind a
26. ábra: Tápióbicske-1 triász karbonátos rétegsor
12 1"-es szakaszban 1907 méterig, mint pedig a 8 1"-es szakaszban 2463 méterig, a maximális ferdeség 12,7° volt. A 7"-es béléscsövezés és cementezés után került sor a 6"-es szakasz fúrására. 6"-es XR15TP (IADC 447X) típusú görgõs fúróval és stabilizált szerszámmal fúrták ki a cementezõ dugókat, a cementet és a bélés-
Tervezett fúrószár-összeállítás és fúrási paraméterek
Db
Megnevezés Alsó kapcsoló/Felsõ kapcsoló
1 6”-es görgõs fúró 3 1/2” REG apa 1 Fúró fölötti stabilizátor 3 1/2” IF anya – 3 1/2” REG anya 1 4 3/4” x 21/4” rövid DC 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 1 String stabilizátor 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 1 4 3/4” x 2 1/4” rövid DC 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 1 String stabilizátor 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 1 4 3/4” x 2 1/4” DC 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 1 String stabilizátor 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 20 4 3/4” x 2 1/4” DC 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 1 Fúrási ütõolló 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 3 4 3/4” x 2 1/4” DC 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 36 3 1/2” x 13,3 x E Class II DP 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 63 3 1/2” x 13,3 x E Premium DP 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 105 3 1/2” x 13,3 G Class II DP 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya 81 3 1/2” x 13,3 x G Premium DP 3 1/2” IF apa – 3 1/2” IF anya
1. táblázat
Átmérõ külsõ/belsõ, mm
Fajlagos tömeg, kg/m
152,4 57,1 151,8 57,1 120,6 57,1 151,8 57,1 120,6 57,1 151,8 57,1 120,6 57,1 151,8 57,1 120,6 57,1 120,6 57,1 120,6 57,1 97,1 66,1 97,1 66,1 101,6 63,5 101,6 63,5
70,00 91,00 69,60 91,00 69,60 91,00 69,60 91,00 69,60 65,40 69,60 20,76 20,76 21,89 21,89
Össztömeg Szakaszhossz/ iszapban/Húzási Teljes hossz, m tartalék, t 0,0 0,28 0,3 0,1 1,24 1,5 0,3 2,80 4,3 0,4 1,60 5,9 0,7 4,90 10,8 0,8 1,60 12,4 1,4 9,35 21,8 1,5 1,60 23,4 12,7 185,8 209,2 13,3 9,3 218,5 15,0 27,9 246,3 21,0 334,1 55,1 580 31,5 584,6 55,5 1 165 50,1 980,7 56,5 2 146 64,5 756,5 57,2 2 902
Fúróterhelés: 80–110 kN, Asztalfordulat: 70–120 1/min, Iszap: 1,04 kg/l, Mélység: 2470-2800 m, B = 0,868.
10
Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
csõsarukat, majd lyuktalptisztítás után elõfúrtak 2482 méterig, ahol elõször részleges, majd teljes iszapveszteség lépett fel. Az 1. számú magfúrás után építettek be 6"-es PDC-fúróval, és elõfúrtak 2492 méterig teljes iszapveszteség közepette. A 2. és 3. számú magfúrást követõen felfújható tömítõvel rétegvizsgálat következett, majd folytatták az elõfúrást 2605 métertõl 2705 méterig – a végmélységig –, továbbra is teljes iszapveszteséggel. 2622 méteres talpmélységnél fúrócsõrátoldás közben a fúrószerszám megszorult, sem felfelé, sem pedig lefelé nem mozgott, az öblítést nem lehetett meghozni. Többszöri kísérlet után 140 bar nyomáson a fúrószerszám megszabadult. Majd 2635 méterben 10 m3 nagy viszkozitású dugót öblítettek be a furadék el- és felhordása érdekében, s ezt több alkalommal is megismételték [20]. A triász karbonátos rétegsorra kiválasztott fúró IADC M423 kódszámú REEDHycalog gyártmányú, 6"-es DS66GJN típusú, mátrixbefoglalásos mesterséges gyémántfúró (PDC) volt; 9 vágóélû, közepesen csúcsos – mélyen kúpos profilú, 32 darab 13 milliméteres méretû mesterséges gyémántlapokból 26 darab végezte a kõzetbontást, és 6 darab biztosította az átmérõt, a fúrót 3 darab 12/32"-es méretû fúvókával látták el (27. ábra).
27. ábra: REEDHycalog 6" DS66GJN PDC-fúró Tényleges fúrószár-összeállítás és fúrási paraméterek
Db
Megnevezés
2. táblázat
Szakasz- Teljes hossz, m hossz, m 1 6” DS66GJN PDC fúró 0,24 0,24 1 5 30/32” Fúró fölötti stabilizátor 1,78 2,02 1 5 30/32” String stabilizátor 1,77 3,79 1 5 30/32” String stabilizátor 1,49 5,28 1 4 3/4” x 2 1/4” Rövid súlyosbító 2,51 7,79 1 5 30/32” String stabilizátor 1,79 9,58 1 4 3/4” x 2 1/4” Rövid súlyosbító 4,15 13,73 1 5 30/32” String stabilizátor 1,79 15,52 1 4 3/4” x 2 1/4” Súlyosbító 8,69 24,21 1 5 30/32” String stabilizátor 1,79 26,00 19 4 3/4” x 2 1/4” Súlyosbító 170,09 196,09 1 4 3/4” Fúrási ütõolló 9,16 205,25 4 4 3/4” x 2 1/4” Súlyosbító 35,08 240,33 X 3 1/2” x 13,3 lb/ft Fúrócsõ 2464,67 2705,00
Fúróterhelés: 40–50 kN, Asztalfordulat: 70 1/min Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
A fúrószár alsó szakaszának (súlyosbítóoszlop) stabilizálására tervezett 4, illetve a Drilco–Grant által Ferdeségadatok
3. táblázat
Mért hossz, m Ferdeség, ° 2200 2210 2220 2230 2240 2250 2260 2270 2280 2290 2300 2310 2320 2330 2340 2350 2360 2370 2380 2390 2400 2410 2420 2430 2440 2450 2460 2470 2480 2490 2500 2510 2520 2530 2540 2550 2560 2570 2580 2590 2600 2610 2620 2630 2640 2650 2660 2670 2680 2690 2700 2705
3,5 3,6 3,3 2,4 1,7 0,8 0,6 0,8 0,7 0,9 1,2 1,1 1,1 1,1 1,5 1,3 1,2 1,5 1,6 0,1 0,1 0,0 0,7 0,8 1,3 1,4 1,8 1,9 2,0 1,8 1,5 0,8 1,4 1,9 2,0 2,2 2,4 2,7 3,0 3,2 3,4 3,2 3,5 3,5 3,7 3,8 4,0 4,1 4,1 4,1 4,2 4,3
Azimut, ° 201,5 232,3 267,1 257,5 239,0 253,2 321,9 0,5 44,9 39,5 87,0 107,4 107,7 116,6 144,8 168,1 176,2 182,7 184,1 288,9 240,3 266,7 110,8 185,3 251,5 147,6 329,7 117,4 301,0 300,0 292,5 292,2 297,3 306,1 303,8 302,5 297,8 296,3 295,6 295,1 295,2 296,5 297,5 299,3 299,3 298,1 296,7 297,7 298,6 299,0 299,8 297,9
Függõleges mélység, m 2188,11 2198,09 2208,07 2218,05 2228,05 2238,04 2248,04 2258,04 2268,04 2278,04 2288,04 2298,04 2308,04 2318,03 2328,03 2338,03 2348,03 2358,02 2368,02 2378,02 2388,02 2398,02 2408,02 2418,02 2428,01 2438,01 2448,01 2458,00 2468,00 2477,99 2487,99 2497,98 2507,98 2517,98 2527,97 2537,97 2547,96 2557,95 2567,93 2577,92 2587,90 2597,89 2607,87 2617,85 2627,83 2637,81 2647,79 2657,76 2667,74 2677,71 2687,68 2692,67
11
ajánlott szigorúan tömött lyuk szerinti 5 darab stabilizátor helyett 6 darabot alkalmaztak, amely még merevebbé tette a fúrószerszám alját (2. táblázat). A fúrást követõ befejezõ geofizikai szelvényezés során elvégzett ferdeségmérés alapján a következõket lehet elmondani (3. táblázat és 28. ábra) [20]: Vízszintes eltérés, m 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
110
500 600 700 800 900 1000 1100
Függõleges mélység, m
1200 1300 1400 1500 1600 1700
Lyuk te
ngely
szelvény fúrása során, hogy az teljes mértékben megvezette a fúrószerszámot úgy, hogy a ferdeség 1,8°-ról 4,3°-ra nõtt, miközben a fúrólyuk iránya (azimut) szinte változatlan maradt (minimum 292,2°, maximum 306,1°); • a 2705 méteres mért hossz – végleges talpmélység – mellett a függõleges mélység 2692,67 méter, azaz a mélységcsökkenés 12,33 méter, a ferdeség 4,3°, a 120 vízszintes kitérés pedig 113,38 méter. A triász karbonátos, karsztosodott, repedezett, üreges, kavernás, teljes iszapveszteséges rétegben felhasznált 6"-es mesterséges gyémántfúró (PDC) fúrási sebessége összehasonlítva a Paleogén–medencében lévõ közeli fúrásokban felhasznált görgõs fúrókéval – megállapítható, hogy a PDC-fúróval azonos körülmények között és azonos rétegben 1,28–3,85-szeres fúrási sebességnövekedést lehet elérni (4. táblázat) [20].
1800
5.3. Megállapítások és javaslatok
1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600
28. ábra: Tápióbicske-1. lyukferdeség
A 8 1/2"-es szakaszban: • a függõlegeshez történõ visszatérés 2200 méter helyett 2260 méterben következett be (ferdeség 0,6°), illetve ismételt ferdeségemelkedés és csökkenés után 2410 méterben (ferdeség 0,0°), megint ferdeségemelkedés jött létre 2460 méterig (0,0°-ról 1,8°-ra); • hirtelen irányváltozás (azimutváltozás) is bekövetkezett mind 2260 méterben (azimut 321,9°-ról 0,5°-ra), mind pedig 2410 méterben (azimut 266,7°-ról 110,8°-ra); • 2463 méterben beépített béléscsõoszlop ferdesége és iránya meghatározóvá vált a továbbfúrás során. A 6"-es szakaszban: • a 2463 méterben beépített 7"-es béléscsõoszlop ferdesége és iránya annyira meghatározóvá vált a 6"-es
A fúrólyukak függõlegességének (egyenességének) biztosítására repedezett karbonátos kõzetekben felszíni forgatóasztalos hajtással végzett üzemi kísérlet alapján a következõ megállapítások és javaslatok tehetõk: • az elvégzett üzemi kísérlet sikeres volt, azonban a módszer általános bevezetéséhez még több üzemi kísérletre van szükség; • repedezett karbonátos kõzetekben függõleges fúrásra vagy az egyenesség megtartására ez a módszer alkalmas; • a függõlegesség vagy az egyenesség megtartásában meghatározó szerepe van az elõzõ béléscsõoszlop függõlegességének, ferdeségének, illetve irányának; • ha az elõzõ béléscsõoszlop megvezetése révén a függõlegesség vagy az egyenesség nem biztosítható, úgy a másik két módszer közül elsõsorban a talpi hajtású korrekciós módszert kell alkalmazni; • tekintettel a fúrószár alsó szakaszának (súlyosbítóoszlop) túlstabilizált (szigorúan tömött lyuk) voltára és a részleges vagy teljes öblítõfolyadék- veszteség jelenlétére, a fúrócsõtoldások és a fúrószárkiépítések elõtt a furadék vagy a behullott kõzetdarabok teljes eltávolítá-
6"-es görgõs fúrók és PDC-fúró teljesítményének összehasonlítása
Fúrás Fúrójele méret ” típus Tbics-1. 6 DS66GJN Nkáta-3. 6 STX-20 Nkáta-3/A. 6 XR15TP Nkáta-3/A. 6 STX-20 Nkáta-3/B. 6 STX-09 Gomba-1. 6 XR10T
12
IADCkód M432 517 447X 517 437 437X
Fúrás méter méter 2492 2591 2222 2415 2201 2325 2334 2412 2204 2587 2464 3535
4. táblázat
Fúrt Fúrási idõ, h Fúrási méter sebesség, m/h 99 11,00 9,00 193 82,50 2,34 124 30,00 4,13 78 19,00 4,11 383 93,00 4,12 71 10,10 7,03
A hajtás módja Forgatóasztal Forgatóasztal Forgatóasztal Forgatóasztal Forgatóasztal Forgatóasztal
Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
sa, el- és felhordása, illetve az öblítõfolyadékban történõ megtartása és visszahullásának megakadályozása érdekében hosszabban kell öblíteni vagy nagy viszkozítású dugót kell beöblíteni; • a mesterséges gyémántfúróval (PDC) nagyobb fúrási sebesség érhetõ el, mint a görgõs fúrókkal; • az esetleges többletköltséget – több stabilizátor, PDC-fúró, öblítési idõ, nagy viszkozítású dugó(k) – a nagyobb fúrási sebesség kompenzálja. Irodalom [1] Mélyfúrások kiviteli tervei. MOL Rt. 2000–2004. [2] Dr. Alliquander, Ö.: Rotari fúrás. Budapest, Mûszaki Könyvkiadó, 1968. [3] Short, „Jim” J. A.: Drilling and Casing Operations. PennWell Publishing Company, 1982. [4] Smith Drilling & Completions, Drilco – Grant Drilling Handbook, 1977, 1982, 1987, 1988, 1990, 1992, 1997. Smith International, Inc. [5] Technológiai utasítás irányított ferdefúrások és vízszintes fúrások mélyítésére. MOL Rt., 2004. [6] Grosspietsch, R. – Dominik, K.: Automated Vertical Drilling – the best way to reduce costs, save drilling time, and to stay within narrrow targets. OMBKE KFVSZ XXV. Nemzetközi Olajipari Konferencia, Balatonfüred, 2002. október 10–12., K 17. [7] Baker Hughes Inteq – The VertiTrak System, 2005. [8] Evans, N.: New drilling technology improves ROP and lowers drilling costs. WO, October 2001, p. 38–40 . [9] Hartley, F.: Automated vertical drilling unit targets downhole mechanical failures. Offshore, October 2001, p. 155–156.
KÜLFÖLDI HÍREK Az alaszkai földgáz szerepe Észak-Amerika gázellátásában
A
szakemberek egyetértenek abban, hogy Alaszka kulcsszerepet fog játszani Észak-Amerika növekvõ földgáz-szükségletének ellátásában. A vélemények csak abban térnek el egymástól, hogy mikor fog a „North Slope” földgázmezõ belépni a gázpiacra. Calgary-ban 2004. november elején tartott „Ziff Energy” konferencián kialakult egyhangú vélemények szerint az alaszkai gáz (a Mackkenzie-Delta területének földgáza vagy az LNG, valamint egyéb források, mint pl. a szénmedencék metángáza) lényeges Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
[10] Calderoni, A.–Ligrone, A. – Cesarosni, R. – Cercato, M.: Leaner profile drilling system may help lower deepwater costs. Offshore, September 2001, p. 44–46. [11] Calderoni, A. – Savini, A. – Treviranus, J. – Oppelt, J.: Economic advantages of a new straight-hole drilling device. JPT, December 1999, p. 26–35. [12] Vertical Drilling, JPT, July 2001, p. 23. [13] VertiTrak System and Hughes Christensen Bits Set Records on Deep, Lean Profile Russian Well. JPT, November 2003, p. 17. [14] Calderoni, A. – Savini, A. – Treviranus, J. – Oppelt, J.: Outstanding Economic Advantages Based on New Straight-Hole Drilling Device Proven in Various Oilfield Locations. SPE 56444, 1999 SPE Annual Technical Conference and Exhibition, Houston, 3-6. October 1999, p. 67–79. [15] Drilling Advances. Bit technology, drilling dynamics drive costs down. Hart’s E&P, November 1999, p. 130. [16] Answers While Drilling. What’s the best way to get straight to the point, Baker Hughes Inteq. Hart’s E&P, 2004. [17] New version of closed-loop-control drilling system. WO, November 2004, p. 83. [18] Steerable System Technology Advances. A Suppliment to Hart’s E&P, March 2005. [19] Tápióbicske-1. (Tbics-1.) sz. fúrás kiviteli terve. MOL Rt., 2003. [20] Fúrási befejezõ jelentések a Tábióbicske-1 jelû kutatófúrásról. MOL Rt., 2003.
szerepet játszik az USA becsült gázszükségletének fedezésében. Arra vonatkozóan azonban, hogy mikor indulhat meg a gázellátás Alaszkából, 2012-tõl 2014-ig terjedõ idõszakot becsülnek. A Trans Canada Pipelines Ltd. elnöke szerint az északi terület a következõ 10 évben 170 Mrd m3 gázmennyiséget tud biztosítani. Az ún. „Alaska Highway Project” – a kanadai törvénykezés szerinti engedélyezéssel – 2012-ig elkészülhet (a korábbi engedélyezési dokumentáció a Trans Canada Pipelines Ltd. birtokában van). Ha a beruházás-elõkészítést 2005-ben el tudják végezni, a távvezeték 2012-re megvalósulhat. Az Alaszka-Kanada Gáztávvezeték elnökhelyettesének véleménye ettõl eltér. Szerinte a döntést követõ 9 év múlva –tehát legjobb esetben 2014-tõl – szállíthatnak gázt a
vezetéken. Más vélemények (pl. az Enbridge Inc. elnökhelyettese) szerint sürgetõ az Alaszka-projekt mielõbbi elindítása, mivel az ország szükségletének kielégítésében a következõ 10 évben mutatkozó mintegy 425 Mrd m3 hiány csaknem egyharmadát Alaszka tudná biztosítani. Oil and Gas Journal
Újabb olajmezõ áll termelésbe Nyugat-Szibériában
A
Shell és az Evikhon közös vállalkozásban új olajkezelõ üzemet épít a Nyugat-Salym mezõben, a SibKomplektMontazh részére. A 2005 végén induló létesítmény kezdõ kapacitása 6 Mt/év, ez tovább bõvíthetõ 9 Mt/év mértékig. Petroleum Economist
13
Szén-dioxidkvóta-kereskedelem Magyarországon ETO: 330.5 + 551.588 + 502
DR. RÁCZ LÁSZLÓ okl. vegyészmérnök mûszaki titkár MOL Rt., Budapest ETE- és MKE-tag.
2005. január elsejétõl a MOL-csoport több mint egy tucat létesítménye (finomítóink, a KTD négy telephelye, a komáromi telep, a Földgázszállító Rt. öt kompresszorállomása, valamint a TVK Rt.) arra kényszerül, hogy mûködését szén-dioxidkvótákhoz (1 kvóta = 1 tonna szén-dioxid) kötötten végezze. E telephelyek a 2004 novemberében benyújtott kérelmek alapján meghatározott számú kvótában részesülnek 2005 február végéig, a teljes 2005. évi kibocsátásnak megfelelõ mennyiségû kvótát 2006. március 31-ig validáltatva. A kvótával nem fedezett kibocsátást kettõs büntetéssel sújtják: egyrészt kvótánként 40 euró büntetést kell fizetni, másrészt a hiányzó mennyiségû kvótát pótlólag be kell szolgáltatni. A kvótákkal kereskedni lehet, így az érintett MOL-egységekben a szén-dioxid gazdálkodási tényezõvé válik.
A háttér
A
z Európai Unió emissziókereskedelmi irányelvét (2003/87/EK) az EU-tagországok Kiotói Jegyzõkönyvben vállalt kötelezettségei teljesítésére adták ki, és ez az idõközben taggá vált Magyarországra is kiterjed. A Kiotói Jegyzõkönyvben az érintett országok azt vállalták, hogy 2008–2012-re (az öt év átlagában) üvegházigáz-kibocsátásukat meghatározott bázisévi szintrõl meghatározott értékre állítják be. Üvegházi gázként hat gázféleséget jelölnek meg, ezek a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid és a metán, valamint további három fluortartalmú gáz. Az elsõ három érinti leginkább mûködésünket, szakmánkat. Bázisévi szintként az Európai Unióban az 1990. évi üvegházi gázkibocsátást fogadták el, míg Magyarországon az 1985–1987. évi átlagkibocsátást (mint történelmi csúcsot). Az EU-15 egységesen 8%-os, Magyarország pedig 6%-os kibocsátáscsökkentést vállalt a célidõszakra a bázisidõszaki szinthez képest. A kiotói vállalások teljesítésének segítésére a Kiotói Jegyzõkönyv rugalmassági mechanizmusokat fo14
galmaz meg, ezek egyike az emiszsziókereskedelem, ezt az EU a korábban említett irányelvben szabályozta. Az irányelv a 2005–2007-es idõszakra csak a szén-dioxidra és csak a legnagyobb kibocsátókra terjed ki. A legnagyobb kibocsátók közé sorolják egyebek között a 20 MW feletti teljesítményû égetõmûveket (néhány kivétellel) és a kõolaj-finomítókat is. Az égetõmû kategóriát tágan értelmezik, nem csupán a hõés villamosenergia-termelõ létesítmények, hanem a mechanikai energiát szolgáltató földgázhajtású kompresszorok is ide sorolandók. A 20 MW teljesítményhatárt az adott telephelyre kumuláltan kell érteni, vagyis ha az adott telephelyen egyetlen égetõmû egyedi teljesítménye sem haladja meg a 20 MWot, ám összesített teljesítményük annál nagyobb, akkor a telephely az emissziókereskedelmi irányelv hatálya alá tartozónak minõsül. A hazai jogalkotás A kibocsátáskereskedelmi törvény a tárgyi, személyi háttérrel, az engedélyezéssel, a monitoringgal, jelentéssel és hitelesítéssel, a kiosz-
tással és a kvóták érvényességével, valamint a kereskedés alapvetõ szabályaival foglalkozik. Ugyancsak tartalmazza a projektalapú mechanizmusok (együttes megvalósítás és tiszta fejlesztési mechanizmus) rendjét, az ezekbõl származó kvóták átváltását, a hatósági engedélyezési, kiosztási és kvótaforgalmi jegyzék elõírásait, továbbá a felhatalmazásokat. A törvény közigazgatási/társadalmi egyeztetése és az Országgyûlés elé terjesztése az elmúlt évben megtörtént. 2004 szeptemberében jelent meg az „Egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezésérõl, nyomon követésérõl és jelentésérõl” szóló kormányrendelet, amelynek tárgya a kibocsátási engedélyezés, a nemzeti kiosztási terv, az allokációs adatgyûjtés, valamint a nyomon követés és jelentés (monitoring és reporting) alapvetõ szabályozása. Az engedélykérelemmel a monitoringképességet is kell igazolni. Az engedélyezõ hatóság az OKTVF, a másodfokú hatóság a hírek szerint a KvVM. Az üzemeltetõ feladatai: engedélykérelem, kibocsátásmonitorozás, éves hitelesített jelentés benyújtása (tárgyév márc. 31-ig) és a kvóták visszaadása (tárgyév ápr. 30-ig). Az engedélykérelem elmulasztása meglevõ létesítmények esetén bírsággal és csökkentett alloBányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
kációval jár. A jelentéstétel, az engedélyszerû mûködés- és a változás-bejelentési kötelezettség nem teljesítése pedig bírság, ismételt esetben tevékenységkorlátozás, felfüggesztés, engedély-visszavonás jogkövetkezményekkel jár. A kibocsátáskereskedelmi rendszer szabályozását néhány miniszteri rendelet egészíti majd ki, ezek a hitelesítési szabályokról (KvVM), a felügyeleti és egyéb díjakról (KvVM–PM) és az árverés szabályozásáról (PM–KvVM) rendelkeznek.
ához jutnak hozzá ingyenesen, és további 2,5%-ot aukción vásárolhatnak. Nincs úgynevezett banking, vagyis a 2007-ben megmaradó kvóta nem vihetõ át a 2008–2012-es következõ kereskedési idõszakra. A tárgyév február 28-áig allokálják (a releváns üzemeltetõi számlára) a 2007-ig kiosztott összes mennyiség 1/3-át. Ezért – egyes vélemények szerint – 2006–2007-ben a beszolgáltatáshoz felhasználható az adott évre kapott kvóta is. Kvótát vásárlással, örökléssel a leálló létesítményektõl és az új belépõk tartalékából lehet szerezni.
A nemzeti kiosztási terv (NKT) A 2004. október elején véglegesedett nemzeti kvótakiosztási terv az érintett vállalatok zömére is fájdalmas terheket ró majd, minthogy várhatóan kevesebb kvótára számíthatnak, mint amennyire szükségük lenne. A kvótakiosztási elképzeléseket és a szabályozási elképzeléseket a hazai jogalkotók, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium „társadalmi vitára” bocsátották. A magyarországi konzultáció számos résztvevõje szerint a megküldött szakmai észrevételeket a jogalkotók nem vezették át, és nem is reflektáltak azokra, holott az EU-irányelv elõírásai szerint legalábbis a nemzeti kiosztási tervhez küldött észrevételeket a tagországok pontosan kötelesek számba venni („taking due account of comments from the public”). A kiadott elképzelések szerint az allokált értékek 2%-át tartalékként visszatartják egy központi alapban, ebbõl az új belépõk részesedhetnek az üzembe helyezés sorrendjében. Új belépõnek minõsül a névleges kapacitás 10%-ot meghaladó bõvítése, továbbá bizonyos esetben a 10%-ot meghaladó kibocsátásnövekmény okozója. További 0,6%-ot a korai akciók elismerésére fordítanak. A létesítmények az allokált volumenek 7,5%-
KÖNYVISMERTETÉS Dr. Vajda György: Energiaellátás ma és holnap
A
z MTA Társadalomkutató Központ (Budapest) kiadásában 2004ben megjelent könyv 384 oldalon, hat fejezetben – mint a szerzõ írja – „a jelen munka az energiahordozók szerepének megítéléséhez és köztük történõ választáshoz kíván segítséget nyújtani”. Az „Energiahordozók” fejezet általánosságban elemzi azokat az anyagokat, amelyekbõl a társadalom számára szükséges energia biztosítható. Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
A regiszterszabályozás EU-szinten központi tranzakciós tár, nemzeti szinten nemzeti regiszter (jegyzékfelelõssel, az illetékes hatóság megnevezésével) lesz. A kvóta egyértelmûen meghatározható elektronikus egység, egyedi sorozatazonosító kóddal. A regiszter rögzíti a kvóta mozgását, ellenõrzi a tranzakciók megfelelõségét, és információt szolgáltat. Minden tagállam azonos szerkezetû és formátumú regiszterrel fog rendelkezni. A felhasználók webes felületen keresztül, felhasználói név és jelszó beírása után jutnak hozzá saját adatbázisukhoz (és esetleg korlátozottan másokéhoz). Az adatokat 15 évig archiválják. A más rugalmassági (fejlesztési) mechanizmusokból származó kvóta csak megfelelési céllal használható, vagyis kereskedési céllal nem (ez azonban áthidalható korlátozás). 2005-tõl lehet használni a tiszta fejlesztési mechanizmusból származó kvótát: ez esetben a magyar vagy szlovák cég egy fejlõdõ országban (pl. Pakisztánban) szén-dioxid-kibocsátást csökkentõ projektet finanszíroz, és a megtakarításként jelentkezõ szén-dioxid egy részét állami kötelezettségvállalás mellett megkapja, és saját kvótaleadási kötelezettségeként elszámolhatja.
A „Tüzelõanyagok” fejezet szakmánk szempontjából kiemelkedõen fontos fejezete a könyvnek. A „Megújuló energiaforrások” fejezet a Kiotói Egyezmény miatt is nagy érdeklõdésre számíthat. Örömmel olvashatjuk a magyar vízenergia-hasznosítással kapcsolatos szakmai véleményt. A „Nukleáris energia” fejezetben Vajda György akadémikus elfogulatlanul elemzi a nukleáris energia körül kialakult helyzetet, részletesen bemutatva a nukleáris energia elõnyeit. Szakszerûen mutatja be a 2003-ban a Paksi Atomerõmûben, a fûtõelemek tisztítása közben bekövetkezett üzemzavart, amely „szerencsére” csak gazdasági kárt okozott.
A „Hõhordozók” fejezetben az egyes technológiák elemzéséhez kaphatunk fontos ismeretanyagot. A „Villamos energia” fejezetben a rendszer mûködtetésérõl és az ellátás biztonságáról olvashatunk, mely magas fokú irányítási és gazdaságossági ismereteket igényel. A könyv értékét emeli, hogy az igen magas színvonalú elemzés mellett a közérthetõség sem szenved csorbát, ezáltal a könyvet nem csak energetikai szakemberek figyelmébe ajánlom. A könyv megrendelhetõ a következõ telefonszámon: (1) 224 6791. Ára: 2450 Ft. (dr. Horn János)
15
75 évvel ezelõtt fejezõdtek be a Hajdúszoboszló-II. és a KarcagII. sz. kincstári fúrások ETO: 622.24
CSATH BÉLA aranydiplomás bányamérnök, ipartörténész, az OMBKE tiszteleti tagja.
Az elsõ világháború után a szûkre szabott keretek és lehetõségek alapján a Nagyalföldön az Államkincstár kezdte meg a hazai szénhidrogén-kutatásokat. A szénhidrogének szempontjából meddõ kutakat víztermelésre képezték ki. Ezek közé tartozott a 75 évvel ezelõtt lemélyített Hajdúszoboszló-II. és Karcag-II. jelû kutatófúrás is.
A Hajdúszoboszló-II. (Kincstári-IV. sz.) fúrás
M
iközben az I. sz. hõforrásnak városi tulajdonba való átengedésével foglalkozott a képviselõ-testület, 1925. november 25-i közgyûlésén elõterjesztette igényét, miszerint a város „további fúrás telepítését is örömmel látja”. A pénzügyminisztérium 1926 márciusában elhatározta, hogy Hajdúszoboszlón még egy kincstári fúrást mélyít le, azzal a céllal, hogy a már feltárt víz és gáz szintje alatt lévõ talajrétegeket megvizsgálják. A döntést követõen Pávai Vajna Ferenc kitûzte a Hajdúszoboszló-II. sz. (Kincstár-IV. sz.) mélyfúrás he-
1. kép: Feller Gusztáv, bányamérnök, fúrásvezetõ
2. kép: A fúrótelep
lyét (1. ábra). Az új fúrási ponton felszerelt fúróberendezés munkáit Faller Gusztáv bányamérnök (1. kép) irányította. Az 1600–1700 m-re tervezett fúrást 1926. április 21-én kezdték el az I. sz. fúrásról átszállított „Fauck Express” A hajduszoboszlói III–IV. sz. kincstári gázos kút bányatelkének fektetési térképe fúróberendezéssel (2. kép). M = 1:2880 A fúrás folyamán sok bajt okoztak a rendkívül omlékony, helyenként duzzadó rétegek, olyannyira, hogy az Ferenc bányatelek elsõ három béléscsõrakatot sem a tervben elõírt mélyKeleti legelõ ségbe tudták beépíteni. 405 m-nél az átharántolt Ref. temetõ Északi közlegelõ homokrétegbõl elsõ gázIV. sz. fúrás nyommal 34 °C-os 1400 l/min felszálló vízhozamot Állami kertészet nyertek. A Bányászati és Kohászati Lapok 1926. augusztusi száma szerint a 1. ábra: Hajdúszoboszló II. sz. fúrás augusztus hó-
16
napban már „600 méter mélység felé közeledik”. A továbbfúrás során a kezdeti balszerencse tovább kísérte a munkálatokat. 853,5 és 923 m-ben gáz- és olajnyomok jelentkeztek, majd az ezt követõ fúrószerszám-szakadás mentéséhez szükséges mentõszerszámra 10 hónapot kellett várni. A sikeres mentésnek nem sokáig örülhetett a fúrás mûszaki vezetõsége, mert egy újabb fúrócsõtörés következtében a kiépítéskor a fúrócsõoszlop „a csövezetlen lyukban többszörös hurokban több egymásba ékelõ darabokra töredezett” a napi jelentés szerint. A mentési munka 1927. december 22tõl 1928 májusáig tartott. A további munkálatok felváltva elõfúrással és újabb mentésekkel tarkítva folytak, mígnem 1040 mben lyukferdítést határoztak el. A 169 mm átmérõjû béléscsõrakatot Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
A harántolt rétegsor dr. Schmidt E. Róbert vizsgála1131,9 m-ig építették be. 1200 m-ben a talphõmérséklet 82 °C volt, míg 1400 m-ben 102 °C hõmérsékletet tainak eredményeként a következõképpen tagolható: mértek, majd beépítették a 137 mm átmérõjû béléscsõ0,00–0,68 m-ig holocén rakatot 1442,65 m-ben. Továbbfúrásra, majd újabb 0,68–126,60 m-ig pleisztocén mentésre került sor. Az 1929 decemberi napijelentés 126,60–1111,50 m-ig felsõpannóniai szerint „…kevés gázt észleltek (1706 m körül), és az 1111,50–1432,72 m-ig alsópannóniai öblögetõ vízzel kevés fekete olajos hab jött fel”, majd 1432,72–1447,10 m-ig (?) szarmata 1710 m-ben 111,8 °C-ot mértek.” 1447,10–2032,00 m-ig kérdéses. A napijelentések szerint: „1770 m-ben vízhozzáfolyást észleltünk. A víz erõsen sós, 18–20 l/min-es hõ- A karcag-II. sz. fúrás ismertetése a mérséklete 32 °C-ról 5 nap alatt 38 °C-ra emelkedett. A „Karcagi Hírlap” tudósítójának értesítése vízzel feljövõ gáz meggyújtva 80–100 cm hosszú láng- alapján gal ég. Az 1981 m-ben mért hõmérséklet 117,3 °C volt.” 1930. június hónap vége felé Faller Gusztáv fõmér- 1929. szeptember 7. „Megkezdték a bereki torony leszerelését. A fúróbenök a következõket mondotta, miközben a fúrás elérte a 2000 m-es mélységet: „A tanulmányi fúrás gyönyörû rendezést Debrecenbe viszik.” A fúrótornyot, gépberendezést, kazánházat stb. mieredményt ért el. Kétezer méteres mélység nem mindennapi a mélyfúrások történetében. Két kilométert a nisztériumi parancsra leszerelték, és kiszállították az föld alatt még csak egyetlen esetben ért el Európában útszélre, hogy újabb rendeltetési helyére vigyék. mélyfúrás. A geológiai tudomány szempontjából ez az eredmény gyönyörû. Természetesen a fúrás továbbmegy, ma már közeledünk a 2010 méterhez, mert pár nap alatt gyorsan haladtunk.” Az interjú a Karcagi Hírlap 1931. július 1-jei számában jelent meg. (Az említett fúrás 1908–1909-ben, a Felsõ-Sziléziai Czuhow-II. sz., gyémántmagfúrással mélyített 2240 m-es kõszénkutató fúrás volt.) 1930. július 7-én 2030,93 m-ben a fúrást beszüntették, „de mivel épp ott homokkõbe, illetve homokba” jutottak, ennek pótlólagos megvizsgálását határozták el. Az említett réteg 2030,9–2031,4 m-ig tartott, mikor ismét fedõkõzet következett. A fúrást 1930. július 22-én 2032 m-es talpmélységnél (2. ábra) végleg befejezték, ugyanezen a napon 2000 m-ben (3 hõmérõvel) végzett hõmérsékletmérés eredménye 127,5 °C volt. Itt az állékony kemény kõzetben már szükségtelen volt a béléscsövezés. A továbbiakban a fúrásnak kúttá való kiképzési munkáira került sor, a beépített béléscsõrakatok felsõ szakaszának kivágása után a rétegvizsgálatok (csõhasítások, hozammérések stb.) után 1931. szeptember 1-jén a kút teljesítménye 1250 l/min 78 °C-os sós víz és napi 3300 m3 gáz volt. A víz 15 m-re szökött fel a terepszinten kialakított kútfejbõl. A hévízkút kiképzését a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra: Kútkiképzés Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
17
1929. október 8.
1930. március 13.
„A Berekben maradt a fúrótorony és egész felszerelése. Lefúrnak tavasszal ismét 640 m-ig?” Hogy a fúrótorony és felszerelése miért marad Karcagon, errõl egyenlõre senki nem tud semmit, mert a pénzügy-minisztériumtól a sürgönyön kívül semmi értesítés nem jött. Így az a vélemény alakult ki, hogy tavasszal talán a minisztérium lefurat 640 m-ig.
„Erõs gázszag csap fel a második fúrólyukból. Négyszáznyolcvan méter mélyen jár már a fúró.” A második gázoskút furatási munkálatai gyorsan haladnak elõre. Ma már 480 m-ben jár a fúró, és a fúrólyukból erõs gázszag áramlik fel. Hogy azonban az elsõ gázkút fúrásánál bekövetkezett hatalmas kitörésnek elejét vegyék, a munkálat a legnagyobb elõvigyázattal folyik, s a lefúrt csöveket cementtel veszik körül.
1929. október 17.
„Megfúrják a második gázkutat is a Berekben. Wekerle pénzügyminiszter elvben már hozzájárult az újabb karcagi fúráshoz.” Nem ok nélkül maradt a fúrótorony és a felszerelés Berekben. Wekerle Sándor pénzügyminiszter Pávai Vajna Ferenc elõterjesztésére elvben hozzájárult, csupán a munkálat pénzügyi összegérõl kért még információt. 1929. november 23.
„Újabb munka indul a Berekben. Pávai Vajna Ferenc fõgeológus a napokban Karcagra jön, hogy a második gázkút furatási helyét kijelölje”. A kijelölés után új munka indul meg a Berekben. Felállítják a fúrótornyot (3. kép), s aztán ismét nekiindulnak a föld mélyének.
1930. március 27.
„Száraz gáz feltörése várható a bereki második gázkútnál.” Ma már a fúró 548 m-ben jár. A munkálatok ellenõrzésére és felügyeletére Karcagra érkezett Pávai Vajna Ferenc fõgeológus, aki minden földréteget beható vizsgálat alá vesz. Pávai reméli, hogy a kút fúrásánál száraz gázra találnak, de ha vízzel együtt tör elõ, a fõgeológus akkor is hatalmas gázmennyiségre számít. A legjobb reményekkel eltelve várhatjuk a gázkút feltárását, a tervezett centrálé üzem megindítását Karcag város jólétére és szebb jövõjére. 1930. április 3.
„Pávai Vajna és Faludy a Berekben.” A gázkút fúrási munkálata befejezéshez közeledik. Most vannak a kritikus pontnál, az 594-ik méternél, és nagy óvatossággal halad a fúrás. A befejezõ munkálatoknál jelen vannak dr. Pávai Vajna Ferenc fõgeológus és Faludy Béla bányafõmérnök, miniszteri tanácsos. A fúrás vezetõsége minden várható meglepetésre elõ van készülve. 1930. május 8.
3. kép: A fúrótorony belseje (Bútor András fúrómester, dr. Schmidt E. Róbert geológus
1930. február 1.
„Az új gázkút fúrása, február 1jén, szombaton kezdik fúrni a második gázkutat.” Berekben ismét belevág a fúró a földbe, hogy fokról-fokra haladva felszínre hozza a föld gyomrának rejtett kincseit. Az új fúrási munkálatokat is Ilia (Iharos) Miklós vezeti (4. kép), a Pávai Vajna Ferenc által kijelölt ponton. (A fúrás4. kép: Ilia (Iharos) Miklós, fúrásvezetõ kor a béléscsõterv is módosult.) 18
„Még egy tufás réteget megnyitnak a Berekben. A második gázkút munkálatai befejezés elõtt.” Karcagon járt dr. Kerékgyártó György kereskedelemügyi miniszteri tanácsos, aki dr. Hajnal István polgármester és Fésüs igazgató fõmérnök kíséretében megtekintette a bereki gázkutat, ahol dr. Pávai V. Ferenc fõgeológus és Ilia Miklós fúrásvezetõ kalauzolták a gázkút iránt érdeklõdõ miniszteri tanácsost. 1930. július 26.
„Nyolcszáz méter mélyrõl feltört a gáz és a melegvíz a második bereki kútnál” A július 23-ról 24-re virradó éjszaka újabb fordulatot hozott a karcag-bereki gázkútfúrás történetében, amikor is a fúró 800 m-hez ért, feltört a gáz és a meleg hévíz. A gáz mennyisége 24 óra alatt 800–1000 m3, a víz pedig percenként 500 liter, a hõfoka 53 °C. A jelentõsnek mondható gáz- és hévízmennyiség feltörése természetesen nagy örömet keltett. Ma már tehát Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
nagyobb reménykedéssel nézhetünk a második kút fúrásának sikere elé. Csütörtökön már a nagy betonmedencében a második kút felszökött melegvizében fürödtek. A második kútból feltört hévíz gyógyhatásában szervesebb összetételû, mint az elsõ kút vize. De úgy halljuk – írja a tudósító – hogy ezen eredmény után nem állnak meg, hanem tovább fúrnak.
Ny
I. fúrólyuk
K
II. fúrólyuk
0
0
50
50
100
100
150
150
200
200
250
250
300
300
1930. július 31.
„Véget ért a mélyfúrási munka a Berekben. A második kutat nem fúrják tovább.” A pénzügyminiszter intézkedése folytán véget ért a furatási munka a Berekben. A második kutat tovább nem fúrják, mert a gáz mennyisége elegendõ a létesítendõ centrálé céljára. A kút biztosítására, kiképzés után – már pár nap múlva – a fúrógarnitúrát Tiszaõrsre viszik át, ahol újabb mélyfúrási munkálatokat kezdenek. 1930. augusztus 2.
350 350 „Megkezdték a fúrótorony lebontását.” Augusztus 1-jén Berekben a második gázkút kitisztítása, kiképzése még tart, de 400 már megkezdték a fúrótorony lebontását. 400 Legelõször a 25 mázsa súlyú tetõt szerelték le, amit az elsõ kút nagy erupciója mint 450 könnyû pelyhet dobott le. 450 A második fúrású gázkút gáz- és vízbõsége a múlt heti kitörés óta erõsödött. Most 500 naponta 1000 köbméter gáz tör föl, míg az 500 53 fokos hévízbõl percenként 600 liter hagyja el a csövet, de várható, hogy ezek mennyisége gyarapodni fog. 550 550 A fúrással harántolt rétegsor korbeosztását dr. Schmidt E. Róbert határozta meg: 0,000–0,55 m holocén, humuszos, kissé 600 600 homokos agyag 0,55–180,00 m pleisztocén: homok, agyag és átmeneti tagok, helyenként me650 650 szesek. 180,00–801,70 m közelebbrõl meg nem Jelmagyarázat határozható pleisztocén: mint fent, csak tufás betelepülésekkel, lignitnyommal és homokos agyagos szinttájak szinttájak apró kaviccsal. A két karcagi fúrólyukon átfektetett geológiai szelvényt a 3. ábra mutatja az I. 3. ábra: A karcagi I. és II. fúrólyukon átfektetett geológiai szelvény számú fúrás 650 méteres mélységéig. A két bereki kút kihasználásra sok-sok ígéret és ha- mond foglalta össze az „Est” címû újság 1932. mártározat hangzott el a közgyûléseken, azonban 1932 ta- ciusi számában: „Ömlik az arany a Karcagi pusztán” vaszáig ami nem lett megvalósítva, azt Móricz Zsig- címû írásában. Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
19
KÖSZÖNTÉS
Az OMBKE szakmai konferen- elnök-vezérigazgatója számolt be a ciája az INDUSTRIA kiállításon MOL Panoráma idei 10. számában. (Budapest, 2005. május 26.)
Születésnapja alkalmából tisztelettel köszöntjük
a 75 éves
Ferenczy Imre okleveles aranydiplomás olajmérnököt. Kívánunk Neki további erõt, egészséget és Jó szerencsét!
A
z egyesület az idén is megrendezte az INDUSTRIA kiállításhoz kapcsolódó szakmai konferenciáját. A 13. Nemzetközi ipari szakkiállítás alkalmával tartott „Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás a bányászatban és a kohászatban” címû konferencián elhangzott elõadások: • Radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló kutatások (dr. Szûcs István) • Nagy tömegû bányászati és kohászati hulladékok hasznosítása (dr. Csõke Barnabás) • Környezetbarát öntödei segédanyagok (Szombatfalfy Rudolf) • A fémhulladékok újrahasznosítása és változó szerepe a magyar gazdaságban (Hajnal János). (dé.)
(a Szerkesztõség)
HAZAI HÍREK EGYESÜLETI HÍREK OMBKE BSZO Budapesti Helyi Szervezetének szakmai napja (Budapest, 2005. május 3.)
S
zabó Benjamin elõadása: „Hogyan épült a Paksi Atomerõmû” (helyszín: az OMBKE központi székháza)
Megemlékezés Sóltz Vilmosról (Budapest, 2005. május 12.)
A
z OMBKE Fémkohászati Szakosztályának Budapesti Helyi Szervezete a több éves hagyományoknak megfelelõen az egyesület 94. Küldöttgyûlése elõtt koszorúzási ünnepségen emlékezett meg az alapító Sóltz Vilmosról a budapesti Fiumei úti Sírkertben.
Ifjú geofizikusok tanácskozása (Sarlóspuszta, 2005. április 1-2.)
A
Magyar Geofizikusok Egyesülete által rendezett ankéton a szakma fiatal mûvelõi áttekintették a legújabb geofizikai módszereket, köztük a szénhidrogén-kutatásban alkalmazott új eljárásokat is.
20
– A kora nyári idõszak zord idõjárása miatt súlyos károkat szenvedett Mátrakeresztes lakóinak megsegítésére a MOL-csoport 15 millió forintot ajánlott fel és a töltõállomásain megkezdte az egyéni támogató matricák árusítását. – MOL segítség a súlyosan beteg gyermekek gyógyításához a „Segíthetek? MOL Gyermekgyógyító Program” életre hívásával. A programot, melynek keretében a MOL-csoport több tízmillió Ft hozzájárulással segíti a tartós kórházi ellátásra szoruló vagy súlyosan beteg gyerekek gyógyításában közremûködõ alapítványok, társadalmi, egyházi szervezetek és egészségügyi intézmények munkáját, Mosonyi György vezérigazgató indította útjára május 29-én, a gyermeknapon. – Megújul a MOL budapesti központi székháza, korszerûsödik a kulcskezelési rendszer, elkezdõdött a székház elektronikus személyi és gépkocsi beléptetõ rendszerének telepítése.
• MOL-hírek – Újabb Innovációs elismerést kapott a MOL Rt. A XII. Magyar Innovációs Pályázaton kiemelt elismerésben részesült a MOL Rt. A Logisztika és a CASON Rt. közös fejlesztésében megvalósított új rendszer, mellyel a MOL Rt. kezelésében lévõ teljes magyarországi kõolajés kõolajtermék-vezeték hálózatának minden eddiginél gyorsabb és költséghatékonyabb üzemeltetése, figyelése, ellenerõzése valósítható meg. Az új technológia sikerrel alkalmazható a gazdaság más területein is. – A MOL Rt. jelentõs üzleti eredményei 2005 elsõ negyedévében: a MOL Rt. nagy mértékû fellendülést (az üzleti eredmény 48%-kal, 91,6 Mrd Ft-ra, a nettó eredmény 37%-kal, 71 Mrd Ft-ra növekedett) ért el minden üzleti szegmensben. A kutatás-termelési szegmens 16,9 Mrd Ft-os eredményéhez jelentõsen hozzájárult a ZMB-mezõ növekvõ kõolajtermelése és a külsõ gazdasági környezet kedvezõ irányú változása, mérsékelte a tavalyi év azonos idõszakához képest magasabb bányajáradék-fizetési kötelezettség. Az eredményekrõl Hernádi Zsolt, a MOL Rt.
• Jelentõs fejlesztések a természetvédelem területén A környezetvédelmi tárca szerint ez évben – a nemzetközi pályázatokon elnyert forrásokkal együtt – minden korábbinál nagyobb összegeket fordíthatnak a természetvédelemre. Hazánk területének mintegy 20,6%-a védett valamilyen formában. Magyarországon jelenleg 10 nemzeti park, 36 tájvédelmi körzet, 142 természetvédelmi terület, több mint 900 ezer hektár védett terület és 3700 barlang található. 96 tanösvény, 36 múzeum és 24 látogatóközpont szolgálja a természeti értékek megismerését, megismertetését. Az uniós tagsággal Magyarország csatlakozott a Natura 2000 elnevezésû európai ökológiai hálózathoz.
• Vízügyi fejlesztések Az elkövetkezõ évtizedben 1500 milliárd Ft összegû vízügyi fejlesztést kell Magyarországon végrehajtani az Eu-irányelveknek megfelelõen. Az idén a Vásárhelyi-terv 22 projektjének megvalósítása veszi kezdetét. (dé.) Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
Dr. Lake elõadását az EOR- és IORKonferencia a megújuló ener- gyarországi Áramszolgáltató Rt. is. A fogalmak tisztázásával kezdte, majd zöldmezõs beruházás során megépült – giáról (Budapest, 2005. április. 19.)
N
emcsak Magyarországon, hanem Németországban is igen komoly feladatot jelent, hogy az energiatermelésben teljesítsék a Kiotói Egyezményben vállaltakat. Németországban az áramtermelés 8%-át megújuló energiaforrások biztosítják, 2010-re ezt 12,5%-ra kell emelni. Ennek a célnak az elérése érdekében fontos szerepet szánnak a geotermikus energiának is. Ez a kérdés hazánkban is igen nagy érdeklõdésre számít, amit bizonyít, hogy több mint száz szakember vett részt a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara által 2005. április 19én szervezett „Geotermikus energia” címû konferencián, melynek levezetõ elnöke dr. Dieter Kreikenbaum úr, a Német Ipari és kereskedelmi Kamarák Szövetségének vezetõ energiapolitikai referense volt. A konferencián német szakemberek elõadásában szinkrontolmácsolással a következõ elõadások hangzottak el: • Megújuló energiák Németországból: innováció, áramellátási biztonság és klímavédelem. • A geotermia fejlõdése az elmúlt években. • Az unterhachingi projekt gazdasági, törvényi és megvalósíthatósági tapasztalatai, valamint az engedélyezési eljárások bemutatása. • Német vállalatok technológiai prezentációi. Két magyar elõadás is elhangzott (A Magyar Geotermális Egyesület tevékenységének bemutatása, valamint A termálvíz kertészeti felhasználása). A konferencia befejezésekor közölték, hogy az elõadások anyaga a www.duink.hu honlapon lesz olvasható. (dr. Horn János)
Erõmûavatás Tiszaújvárosban
K
óka János gazdasági és közlekedési miniszter május 12-én adta át a TVK Rt. Ipartelepén megépített kombinált ciklusú, gáztüzelésû erõmûvet. Az erõmû megvalósításában közremûködött a TVK Rt. stratégiai partnere, a régió áramszolgáltatója, az Észak-ma-
Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
34 MW villamosenergia, illetve 250 t/h gõz teljesítményû – erõmû elsõsorban a Petrolkémiai Fejlesztési Projekt új gyárainak hõigényét elégíti ki.
Külföldi koncesszorok hazánkban végzett szénhidrogén-kutatásairól
A
Kossuth Rádió május 31-ei reggeli adásában dr. Szabó György olajmérnök a külföldi kis- és középvállalkozók által végzett hazai olajkutatásokról, a várható kilátásokról, valamint a szénhidrogén-termelés szempontjából nem pozitív kutak más célú (pl. geotermikus) hasznosítási lehetõségeirõl beszélt. Elmondta, hogy a 35 évre szóló koncessziós engedélyek alapján kezdett munkálatok (pozitív vagy negatív) eredményei csak 4–5 év után (várhatóan jövõre) mutatkoznak meg.
Közép-Európai Gázkonferencia (Budapest, 2005. június 6–8.)
T
íz év után ismét Budapesten rendezték meg a Közép-Európai Gázkonferenciát, melynek sikeréhez társrendezõként a MOL Rt. is hozzájárult. A rangos rendezvényt dr. Hatvani György, a GKM helyettes államtitkára nyitotta meg. A konferencián a gázipar szakemberei, kutatóintézetek, tanácsadó vállalatok és kormányzati szervek képviselõi tanácskoztak a régió újonnan kialakult gázpiaci helyzetérõl.
ezen tevékenységek jelentõségét mutatta be. Egyedül az USA-ban az összes termelt kõolaj 10%-a származik ilyen projektek eredményébõl. A továbbiakban a BTB tagjai és az igen nagy számban megjelent egyéb érdeklõdõk elõtt az elõadó számos konkrét eset bemutatásával illusztrálta a fokozott olajtermelési eljárások múltját, jelenét és jövõjét. Az elõadás után igen aktív vita alakult ki, amelyben felszólaltak: dr. Bódi Tibor, dr. Lakatos István, dr. Tóth József és dr. Tihanyi László. A tomszki (Oroszország) olajipari kémiai intézetbõl dr. Altunina adta elõ a Szibériában üzemszerûen az olajkutak elvizesedésének csökkentésére alkalmazott eljárásokat. Bemutatta, hogy a különbözõ vegyszerekbõl megalkotott gélek hogyan csökkentik a kutak termelvényének víztartalmát. Végül ismertette a permafroszt területeken használható kriogélek alkalmazását. A résztvevõk által kedvezõen fogadott elõadás után az elõadónak számos kérdést tettek fel, többek között dr. Bódi Tibor, dr. Tihanyi László. Az Egyebek témakörban Lakatos István elnök adott tájékoztatást az MTA legújabb híreirõl. Kiemelte az Akadémiai Hét jelentõségét, valamint a tisztújítással kapcsolatos teendõket is. Röviden kitért az MTA-t érintõ anyagi megszorítások várható hatásaira is.
Papp Simon Napok rendezvényei
Az MTA Bányászati Tudomá- (Gellénháza–Zalaegerszeg, május 2–6.) nyos Bizottságának ülése (Miskolc-Egyetemváros, 2005. április 28.)
A
tudományos bizottság állandó tagjai és a meghívottak az egyetem alkalmazott Kémiai Kutatóintézetében a következõ napirend szerint tanácskoztak: – Az EOR- és az IOR-kihozatalnövelõ eljárások helyzete és jövõje (Prof. Larry W. Lake, Texas, USA) – Az olajkutak elvizesedésének csökkentésére alkalmazott módszerek (Prof. L. K. Altunina – Dr. V. Kuvshinov, Tomszk, Oroszország) – Egyebek
2005.
A
gellénházi Dr. Papp Simon Általános Iskola az idén a hagyományos Papp Simon Napok rendezvénysorozat keretében több napos EU-vetélkedõt, tanulmányi versenyt és nyílt napot szervezett. Az iskola tanulói május 5én kerékpártúrát szerveztek a Magyar Olajipari Múzeumba, ahol a múzeumlátogatás végén megkoszorúzták dr. Papp Simon szobrát a múzeumi szoborparkban. A Papp Simon Napok gellénházi eseményei szintén koszorúzási ünnepséggel zárultak, mely során a tanárok és diákok képviselõi koszorút helyeztek el az iskola névadójának szobránál.
21
A Nagykanizsai Olajos Szeniorok Hagyományápoló Köre rendezvényei • 2005. március 17. (Nagykanizsa, MOL Irodaház) Holoda Attila, a KTD termelési igazgatója tartott elõadást: „A magyar kõolaj- és földgáztermelés idõszerû mûszaki, gazdasági és szervezeti kérdései” címmel.
Szívszorongatóan megható volt Pollok László rövid megemlékezése, aki a sok szép munkakapcsolat mellett, egy szomorú emléket idézett fel, mikor 1957 tavaszán kettõjük kezét egymáshoz bilincselve kísérték õket a Nyugati pályaudvaron át Szolnokra, bírósági tárgyalásra. Ebéd után az egyetem fõépülete elõtt közös fénykép készült (2. kép), majd elénekeltük az erdész himnuszt. Az egyetem bejáratánál elhelyezett hõsi halottak emléktábláját Molnár László mutatta be, majd itt elénekeltük a Szózatot. Brennbergbányán megtekin-
• 2005. április 30. (Sopron-Brennbergbánya) Buda Ernõ Emléktúra Az emléktúra résztvevõi (33 fõ) Sopronban a Központi Bányászati Múzeumban találkoztak, ahol Molnár László aranydiplomás bányamérnök, a múzeum nyugalmazott igazgatója köszöntötte az érkezõket, és röviden vázolta az általa helyben szervezett programot, majd végiglátogattuk a mú- 2. kép: Egyetemnél csoportkép zeum termeit, megtettük a rendkívül szép fatemplomot, tekintettük kiállításait. melynek történetérõl Molnár László Ezután az egyetem éttermébe men- beszélt. Udvardi Géza megmutatta azt a tünk, ahol az ebéd elõtt többen szeretet- padot, ahol Ernõ bátyánk ült fiatal tel emlékeztek Buda Ernõ bátyánkra. korában édesanyja mellett. MeghaMolnár László elhozta Ernõ bácsi kö- tódva, rájuk emlékezve távoztunk a zépiskolai évkönyvének másolatát, templomból. A brennbergbányai kis melybõl kitûnt, hogy már diákkorában Bányamúzeumban Molnár Lászlótól is milyen kiváló volt, komolyan vette a kaptunk kiegészítõ információkat, aki a tanulást. Beszámolt arról, hogy Brenn- bánya bezárása elõtt még dolgozott itt a bergbányán meg van még az a ház, bányában. Innen a temetõbe mentünk, melyben Buda Ernõ született (1. kép). ahol virágot helyeztünk el a bányaszerencsétlenség áldozatainak sírjainál, tiszteletükre elénekeltük a bányászhimnuszt. Végül megtekintettük Buda Ernõ egykori szülõházát, amelyben ma is laknak. A társaság nagyobbik része autóbusszal indult hazafelé, az úton szép selmeci nótákat énekelve folytatva az emlé1. kép: Buda Ernõ lakóháza kezést. Jómagam
22
vonatra ültem. Külön köszönöm Kiss Lászlónak, (elsõ fõnökömnek) és Udvardi Gézának gondoskodásukat, melylyel egész úton körülvettek. (Turkovich Gy.)
• 2005. május 4. (Nagykanizsa, Halis István Városi Könyvtár) Az Országos Erdészeti Egyesület Nagykanizsai Szervezetével közös könyvbemutató. A Gyökerek és Lombok könyvsorozat 4. tagját Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok fõszerkesztõje mutatta be. • 2005. június 21. (Nagykanizsa, MOL Irodaház) Beszélgetés Litter Nándorral, Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármesterével, Nagykanizsa középtávú fejlesztési programjáról.
MÚZEUMI HÍREK „Az olaj- és gázipar áldozatai” emlékhely avatása „Ásványolajtermékek és kereskedelmük a XIX–XX. században” címû kiállítás megnyitása (Zalaegerszeg, 2005. április 21.)
R
agyogó napsütéses, kissé szeles délelõttön ünnepélyes keretek között avatták fel az olajipari emlékhelyet. Tóth János igazgató köszöntötte a csaknem 150 fõs közönséget. Bevezetõképpen Molnár Árpád elõadómûvész Keresztúry Dezsõ: Arkangyal és Magyari Lajos: Ballada címû versét szavalta el. A múzeum szabadtéri részén kialakított emlékhelyet Mosonyi György, a MOL Rt. vezérigazgatója avatta fel (1. kép). Beszédébõl idézünk: „A harmincas évektõl napjainkig a magyar olajiparban több mint kétszáz munkatársunk halt meg üzemi balesetben az ágazat különbözõ helyein. Rájuk emlékezünk ma. Két különösen nagy, sok áldozatot követelõ balesetet tartunk számon, melyre sokan emlékezhetnek a jelenlévõk közül is. A hatvanas évek végén súlyos baleset történt a százhalombattai finomítóban, nyolc embert vesztettünk el akkor, és alig egy évre rá Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
2. kép: Tóth János, a MOIM igazgatója köszönti a megjelenteket
a répcelaki Szénsavtermelõ Vállalatnál történõ tartályrobbanás ezúttal kilenc ember életét oltotta ki. Ezek voltak a magyar olajipar történetének legszomorúbb napjai, eseményei. És ha azt szeretnénk – márpedig azt szeretnénk –, hogy többé ne fordulhasson elõ ehhez hasonló eset, emlékeznünk kell rájuk. A Répcelakon felrobbant tartály darabjaiból kialakított emlékhely tehát múltunkat köti össze a jövõnkkel. Arra figyelmeztet: tegyünk meg mindent egymásért, mert a valódi érték nem az olaj, hanem az emberi élet. Egymásért pedig, egymás életéért felelõsséggel tartozunk”. Tóth János szólt az emlékmû létrehozásáról és annak támogatóiról. Hangsúlyozta, hogy ez a hely lehetõséget teremt arra, hogy halottak napján, a bányásznap tájékán rendszeresen megemlékezzünk az áldozatokról. Az avatószalag elvágásakor a tragikusan elhunyt elõdök tiszteletére lobbant fel a gázfáklya. A MOL Rt. nevében Mosonyi György vezérigazgató és dr. Holoda Attila igazgató, a MOIM nevében Tóth János igazgató és Srágli Lajos igazgatóhelyettes koszorúzta meg az emlékmûvet. Ezt követõen az olajipart és az önkormányzatokat képviselõ vendégeknek Tóth János igazgató mutatta be az olaj- és gázipar 11 nevezetes személyiségének szobrát, életútjuk rövid ismertetésével (2. kép). Ezután a kiállítási csarnokba vonult a közönség, ahol „Az ásványtermékek és kereskedelmük a XIX.–XX. században Magyarországon” címû kiállítás megnyitóján Tóth János ismertetõjében az ásványolajtermékekrõl, szerepükrõl, felhasználásukBányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
3. kép: A kiállítás megnyitója
ról beszélt, majd ismertette a hazai olajés gázfeldolgozás történetét a XIX. század közepétõl. Elõször a Galíciából behozott nyersolajat dolgozták fel, majd a hazai kõolaj-feldolgozóipar fejlõdésének és az olajtermékek kereskedelmének XIX–XX. századi magyarországi történetét mutatta be. Ezt követõen Mosonyi György vezérigazgató megnyitotta a kiállítást és az érdeklõdõk figyelmébe ajánlotta. (3. kép). A fejlõdést szemléltetõ számadatokat, fotókat a kiállítás gerincét képezõ
1. kép: Mosonyi György, a MOL Rt. vezérigazgatója felavatja az emlékhelyet
12 tabló mutatta be. A dokumentumokat, kisebb tárgyakat üveges tárolókban, míg a tárgyak többségét posztamenseken tárják a látogatók elé. A kiállított anyag nagy része a MOIM gyûjte-
ményébõl származik, archív fotók érkeztek az INA cég rijekai finomítójából, néhány tárgyat a Magyar Vegyészeti Múzeumból kaptak kölcsön. A kiállítást a MOIM szakembergárdája hozta létre Srágli Lajos irányításával. A kiállítás megnyitójára elkészült Srágli Lajos által írt és szerkesztett, közel 40 oldal terjedelmû kiadvány, mely segítheti az érdeklõdõket a téma jobb és bõvebb megismerésében. A kiállítás megtekintése után adott fogadáson Ferencz I. Szabolcs igazgató pohárköszöntõjében gr. Széchenyi Istvánt idézve többek között a következõket mondta: „…aki tudta, hogy az ipar, a termelõmunka és annak fejlesztése nagy, nagyobb tiszteletet érdemel” és aki „…az ipar fejlesztése területén is nagy munkát végzett”, azt is tudta, hogy a munka balesetekkel jár, járhat, hiszen a Lánchíd építése közben történt baleset több halálos áldozatot követelt. „Biztosan helyeselné tehát mai összejövetelünk célját, és reméljük, úgy érezné, most megérdemelten emeljük a poharat, hogy ezzel is köszöntsük mindazokat, akik tevékenyen hozzájárultak az emlékmû létrehozásához” fejezte be pohárköszöntõjét Ferencz I. Szabolcs igazgató. A MOIM ezen eseményei a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., a Linde Gáz Magyarország Rt., a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Rotary Rt. és a Brill Transz Rt. támogatásának köszönhetõen valósultak meg. (Csath Béla)
23
A Magyar Olajipari Múzeum Miniatûrkönyv-gyûjteménye
A
gyûjtemény jelentõs részét a Tóth Pál okleveles bányamérnöktõl 1990–1998 között megvásárolt anyag képezi. A csaknem 1400 darabból álló gyûjteményt 2005 áprilisában végzett felmérés alapján készült katalógus tartja nyilván a következõ témakörök szerint: • Ipartörténet (Bányászat – Pénzverés – Érem) • Egyéb ipartörténet (Alumínium-, vasés acélgyártás – Könyv- és lapkiadás, nyomda – Kultúrtörténet) • Hagyományápolás (Egyetem – Múzeum – OMBKE) • Életrajzok • Irodalom (Magyar és külföldi irodalom – Minikönyvek kiadása) • Mûvészet (Festészet, szobrászat, grafika – Egyéb mûvészeti ágak – Népmûvészet – Iparmûvészet) • Városok (Bányavárosok – Egyéb városok) • Történelem • Vallás A könyvek megoszlása témakörök szerint (db)
Témakör
Könyvek száma 77 69 72
Bányászat I. Bányászat II. Ipartörténet I. Ipartörténetnyomdászat 64 OMBKE-pénzverésérem 73 Hagyományápolás 105 Életrajz–Bányász I. 44 Életrajz–Bányász II. 54 Életrajz–Egyéb 72 Minikönyvkiadás 47 Irodalom 190 Mûvészet 76 Népmûvészetiparmûvészet 39 Mûvészet – Egyéb 42 Történelem 44 Városok – Bányavárosok 38 Városok – Egyéb 81 Politika 72 Szakszervezet 42 Sport 39 Zsidómûvészet, vallás 18 Ritkaságok 28
24
Kiadványszám 8 13 36 43 10 14 2 11 55 18 133 48 20 27 36 10 49 52 18 17 8 20
A könyvek megoszlása kiadási évek szerint (db)
Év 1902 1929 1955 1957 1964 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972
Könyvek száma 1 1 1 4 1 4 3 4 5 4 2 9
Kiad. száma 1 1 1 3 1 3 1 4 3 4 2 9
1973 1974
15 26
10 16
Év Könyvek száma 1975 33 1976 25 1977 27 1978 20 1979 40 1980 50 1981 70 1982 79 1983 135 1984 154 1985 153 1986 87 1987 1988
Kiad. száma 24 18 17 16 25 27 28 40 39 60 54 32
83 71
• Sport • Politika • Szakszervezet • A zsidóság kultúrtörténete, irodalma, vallása • Könyvritkaságok (Különlegesen kis méretû vagy különleges kivitelû miniatûrkönyvek). A könyvek mérete: általában 50 x 40 mm, de találhatók közöttük 1,5 x 1,5 mm (!), 20 x 20 mm, vagy 70 x 80 mm méretûek is. A könyvek megjelentetéséhez a Borsodi Szénbányák Vállalat, a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem (annak Bányamérnöki Kara és Központi Könyvtára), a Dorogi Szénbányák Vállalat, a Veszprémi Szénbányák Vállalat, az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat, a mecseki Ércbányászati Vállalat, a rudabányai Országos Érc-és Ásványbányászati Múzeum, a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, az Országos Faipari Egyesület, az Alumíniumipari Tröszt, az LKM, a Nagyalföldi Kõolaj- és Földgáztermelõ Vállalat, a répcelaki Szénsavtermelõ Vállalat, a Vízkutató és Fúró Vállalat, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és magánszemélyek (mint pl. Drahos László, Mészáros T. László, Tóth Pál) nyújtottak segítséget. A gyûjtemény közel 620 miniatûrkönyvbõl áll. Szakmánkat és egyesületi tevékenységünket érintõ témákat dolgoz fel a minikönyvek több, mint egyharmada. Ezek a „Péch Antal” Miniatûrkönyv
Év Könyvek Kiad. száma száma 1989 35 14 1990 26 11 1991 21 9 1992 23 12 1993 16 6 1994 11 5 1995 9 5 1996 4 3 1997 6 3 1999 3 1 2000 1 1 isme123 73 retlen
33 27 Klub gondozásában jelentek meg. A klub 1977. február 3-án alakult Tóth Pál okleveles bányamérnök (1976. évi) kezdeményezésére Miskolcon és 1996 áprilisáig mûködött. A könyvek írásában, szerkesztésében és megjelentetésében kiemelkedõ szerepet játszott Tóth Pál és dr. Zsámboki László. (dé.)
A BÁNYÁSZAT EMLÉKEZETE Európa kulturális identitásában
A
KULTÚRA 2000 program keretében az Európai Unió és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rendezte meg a Központi Bányászati Múzeum (Sopron) a „Bányászat emlékezete Európa kulturális identitásában” címû kiállítást. Ezzel a kiállítással egyidõben Angliában, Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Luxemburgban, Olaszországban és Romániában hasonló poszterkiállítás nyílt. A kiállítás célja az elmúlt évszázadokban kialakult bányászati kulturális és társadalmi örökség megóvása, és a bányászat megszûnése miatt a korábban bányászattal foglalkozó régiók identitásvesztésének a megakadályozása. A Közép–Európai Kulturális Intézetben a 2005. május 9-ei megnyitón Bircher Erzsébet, a Központi Bányászati Múzeum igazgatója és Németh György, a Központi Bányászati Múzeum Alapítvány Felügyelõ Bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Koncz Erika, a Nemzeti KulBányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
turális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára – akinek édesapja borsodi bányász volt – nyitotta meg a kiállítást. A rendezvénysorozat a Magyar Tudományos Akadémián folytatódott 2005. május 11-én. A „Bányászat: múlt és jövõ” címû tudományos konferencia levezetõ elnöke Pantó György, az MTA r. tagja, az MTA X. osztály elnöke volt. A konferencián a következõ elõadások hangzottak el: Dr. Kapolyi László, az MTA r. tagja A bányászat, az energiapolitika és a globalizáció összefüggései Hatvani György, a GKM helyettes államtitkára A magyar energiapolitika aktuális kérdései Dr. Vajda György, az MTA r. tagja Kitekintés az energetikába Dr. Kovács Ferenc, az MTA r. tagja Világtendenciák az ásványi nyersanyag termelésében Dr. Földessy János, a Miskolci Egyetem tszv. egyetemi docense Ásványi kincseink és környezetünk. Konfliktusok és együttélés régiónkban Dr. Pápay József, az MTA r. tagja Kõolaj- és földgáztermelés a XXI. században Dr. Esztó Péter, a Magyar Bányászati Hivatal elnöke Kõolaj- és földgázbányászati kutatások liberalizációja az EU-csatlakozást követõen. A program folytatására és befejezésére 2005. május 13–án került sor a Közép-Európai Kulturális Intézetben „Az európai bányászat épített örökségének sorsa: az újrahasznosítás lehetséges formái” címû konferencia keretében. E konferencián elhangzott elõadások: Ian Cowbrun (Skócia ), az EU programkoordinátora A bányászat örökségének hasznosítása Nyugat-Európában. A sikeres megoldások és az elõforduló hibák áttekintése Váczi Piroska, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakreferense Mi köze lehet az örökségvédelemnek az ipari mûemlékekhez? Martényi Árpád, a SZÉSZEK vezetõ fõtanácsosa Az épített örökség védelme a szénBányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
bányászatban, a szerkezetátalakítás magyarországi tapasztalatai Gonda Tibor, Pécs megyei jogú város alpolgármestere A bányászati örökség helye és szerepe Pécs városfejlesztési elképzeléseiben Dr. Kereki Ferenc, a Pécsi Bányakapitányság vezetõje A bányászat épített emlékeinek megõrzésével kapcsolatos hatósági feladatok Drótos László programkoordinátor A bányászat és a kohászat mûemlékei az Európai Vaskultúra útján. Az elõadókhoz a megjelent szakmai hallgatóság több kérdést intézett, melyekre korrekt válaszok hangzottak el. A konferencia kísérõprogramjaként minden délután bányász tárgyú szakmai filmek vetítésére került sor. A 24 tematikus táblából álló kiállítás anyagát a késõbbiekben több nagyvárosban is bemutatják. A szervezõk keresik annak a lehetõségét, hogy az elõadások nyomtatásban is megjelenjenek. Külön elismerés és köszönet illeti meg a Központi Bányászati Múzeum dolgozóit a színvonalas kiállításért, a kiadott információs anyagokért és a szakmai programok zavartalan megrendezéséért. (Dr. Horn János)
KÖNYVBEMUTATÓ
teljesen megtelt az érdeklõdõ hallgatósággal. (2. kép) Sokan megjelentek az olaj- és gázipar területérõl: a szerzõ egykori kollégái, az orenburgi vezeték létesítményeinek építésénél résztvevõ munkatársak, egykori középiskolai diáktársak. Körünkben üdvözölhettük Zsengellér Istvánt, az OKGT ny. vezérigazgatóját és dr. Simon Pál ny. nehézipari minisztert. Tóth János, a MOIM igazgatójának bevezetõje után dr. Matskási István, a Természettudományi Múzeum fõigazgatója köszöntötte a megjelenteket (1. kép). Röviden beszámolt a múzeum fejlesztésérõl és a MOIM-mal kialakult szoros kapcsolatról, melynek során a közmûvelõdés területén is együttmûködnek. Beszámolt továbbá arról, hogy a Természettudományi Múzeum 1994 óta fokozatosan fejlõdik, és ma már nemcsak a Ludovika Akadémia lovardaépületét, hanem a fõépület egy részét is elfoglalhatták. A fõépületbe került a geológia és ásványtár részlege. A több mint 10 millió példányos gyûjtemény elhelyezéséhez hely kell, ebbõl a célból a föld alatt is kialakítottak 3 szintet. Matskási fõigazgató úr felhívta a figyelmet arra, hogy aki még nem látta, nézze meg a közelmúltban megnyílt „Káprázatos kövek” címû felejthetetlen élményt nyújtó kiállítást, melynek anyagát Spanyolországból kölcsönözték. Ezt követõen Zsengellér István, az OKGT ny. vezérigazgatója mutatta be Placskó József könyvét. Mint elmondta, aki fellapozza ezt a könyvet, minden oldalon talál érdekességet, mely megragadja. Õ ugyan személyesen nem irányította a munkálatokat, de aggódva és reménykedve figyelte, hogy határidõre
• Természettudományi Múzeum, (Budapest, 2005. április 27.) A budapesti Természettudományi Múzeum adott otthont Placskó József: „Volt egyszer egy Orenburg – Egy gázvezeték építésének eddig ismeretlen körülményei” címû könyve ünnepi bemutatójának. A könyv a Magyar Olajipari Múzeum kiadásában jelent meg. A múzeum föld- 1. kép: Matskási István fõigazgató, Tóth János igazgató, Zsengellér szinti elõadóterme István ny. vezérigazgató és Placskó József olajmérnök
25
2. kép: A könyvbemutató közönsége
elkészüljön a vezeték minden kapcsolódó létesítményével együtt. Itthon közben fel kellett készülni a növekvõ menynyiségû földgáz fogadására. A médiában az építés ideje alatt tárgyilagos cikkek nem jelentek meg, ezek fõleg kétkedések és pesszimisztikus megnyilvánulások voltak a vezetéképítés gazdaságosságát illetõen. Egyes kérdésekben viszont hosszan tartó hisztériakeltés volt tapasztalható. Errõl a szerzõ röviden ír a könyv végén. A vezetéképítés és az ebben való magyar részvétel szükségessége és gazdaságossága vitathatatlan, szerepe az ország energiaellátásában döntõ jelentõségû volt. Eredményeként 1990ben már 2 millió magyar háztartásban használtak földgázt, fõleg fûtésre. Ma már 2800 településre és csaknem 3 millió háztartásba jut el a földgáz. 1975-ben 0,8 Mrd m3 földgázt importáltunk, majd a munka ellentételezésére született egyezmény értelmében 2,8 Mrd m3 földgázt vettünk át 20 éven keresztül. A magyar fél szerelési munkáinak értéke kb. 1 Mrd USD volt. A Szovjetunió az építést földgázzal térítette meg, mely már a 80-as években megtérült, sõt nyereséget is hozott. Részben ez az építés alapozta meg az ország növekvõ gázigényének biztosítását. A könyvbõl megismerhetõk a vállalkozás elõkészületei, az egyezmény létrejötte, a különbözõ érvek, érdekviszony-ellentétek, a tervgazdaság furcsaságai és az, hogy miként dolgoztak a kint lévõk. Magyarázatot kapunk arra is, hogy az iparág szakembereinek véleményét figyelmen kívül hagyva, az OKGT miért nem építhetett csõvezetéket (csupán kompresszorállomásokat és egyéb építményeket), és miért kellett
26
átadni a vezetéképítést a PETROLBER-nek, illetve a VEGYÉPSZERnek. Kb. 7500 fõ dolgozott kint 4 évig, rövidebb-hosszabb idõtartamokban. Minden embert ismételt szigorú orvosi vizsgálatnak vetettek alá. A munkavállalók kb. háromszoros javadalmazást kaptak a hazaihoz képest. Az étkezést a hazai szokásoknak megfelelõen biztosították, az utazási lehetõség, az akkori viszonyok szerint, korlátozott volt. A könyvhöz Zsengellér István a következõ ajánlót írta: „Magyarország orenburgi vállalkozásáról sok kritizáló véleményt hallhattunk, olvashattunk korábban. A sajtó általában a negatív tartalmakat karolta fel, és mint szokása, az idõ múlásával sem tárt a közönség elé tárgyilagos összegzést. Ma már nyilvánvaló, hogy az Orenburgi Gázvezetékrendszer építésében való részvételünkkel vált lehetõvé gazdaságunk számára a leginkább környezetbarát és a leggazdaságosabban felhasználható energiahordozó nagy arányú igénybevétele. A földgázimport növelése pótolta a hazai szénhidrogén-termelés csökkenését, módot adott kõolaj-feldolgozó kapacitásaink korszerûsítésére, villamos erõmûveink fûtõolaj-felhasználásának visszaszorítására, a lakosság földgázellátásának látványos bõvítésére. A könyvet Placskó József írta, aki a magyar vállalkozás elsõ számú vezetõje volt. Munkája eredményeként egy hiánypótló, számos információt tartalmazó, személyes hangvételû, érdekes és értékes mû született. A könyv elolvasását nemcsak az energiaellátás iránt érdeklõdõknek, de minden földgázt fogyasztó honfitársunknak ajánlom.” A könyvbemutatón még a következõ kiegészítést tette az ajánláshoz: Világos volt, hogy Magyarországon az energiaforrások elõbb-utóbb kiapadóban lesznek és hogy a 2 Mt/év hazai kõolajtermelés nem növelhetõ. Az energiaszükséglet csak az orosz importból volt fedezhetõ. Az orosz ener-
giaszállítás Nyugat- és Kelet-Európa számára is meghatározó. Mindenki büszke lehet, aki ebben a munkában részt vett, de különösen Placskó József. Tóth János megköszönte Zsengellér Istvánnak a könyv méltatását és azt, hogy több olyan részletre is utalást tett, melyek nem voltak közismertek. Ezután a szerzõ, Placskó József köszöntötte a megjelenteket, volt munkatársait, kedves családját, de különösen a dunaföldvári volt iskolatársait. Meghatottan beszélt életpályájáról. Mint elmondta, õ nem író, nem írt kalandos elbeszélést, de leírt gondolatokat, melyeket fontosnak tartott, hogy valahol rögzítve legyenek az utókor számára is. Mikor elvállalta a vállalkozás építési munkáinak felelõs vezetését, úgy érezte, mélyvízbe ugrott. Amikor azonban megismerte a részletes feladatokat, azt gondolta – ha törik, ha szakad – ezt meg kell csinálni, de jól. Összehasonlításképpen: az orenburgi egyezmény hozadéka megfelel két Algyõ vagy két Hajdúszoboszló eredményének. A 2700 km hosszú vezetéket és a hozzá tartozó kompresszortelepeket és a kiszolgáló építményeket, a lakásokat 6 ország 5 szakaszban építette. A létesítményeket kulcsrakész állapotban kellett átadni. Ez volt a munka neheze, de ez volt benne a szép is. A munkában összesen 47 vállalat vett részt. A kinti munkát tovább nehezítette az irányítási munkák és a hozzátartozókkal való kapcsolattartás tekintetében az, hogy csak 2 telefonvonal volt. „Ha azt kérdezik, milyen nehéz volt ez a munka számomra, ill. számunkra? Azt mondhatom: az eleje nehéz, a közepe egy kicsit könnyebb, a vége már könnyebb volt. Most, a végzett munka tapasztalatain okulva, kicsit másképp csinálnám” mondta a szerzõ. Itt is megemlítette, és a könyvben is vázolta, hogy a hazai felsõbb szintû háttér mentalitása sok nehézséget okozott. A szerzõ könyvébe belevette Sóos Zoltán „Orenburgi szonettkoszorú” címû versét és még két verset, mely nagyon jól illett a témához, e nagy munka jellemzéséhez. Placskó József megemlítette, hogy Kóthy Judit és Topits Judit segítségével, helyszíni felvételekkel, videokazetta is készül a témáról, valamint azt, hogy a vecsési „Távvezetéki Múzeumban” Orenburg is helyet kap. Sajnos az Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
1990-es években a kinti munkával kapcsolatban számos elmarasztalás, támadás és hisztériakeltõ híradás, közlemény jelent meg, melyeket nem lehet megbocsátani. A bemutatóra meghívták az akkori média ilyen vonatkozású szereplõit is, akik közül Réz Kata volt jelen. Placskó József a könyvében idézett a kialakult egészségügyi hisztériában állítottakat megnyugtató módon teljesen megcáfoló – és csaknem 24 millió Ft költségû – jelentésbõl. A jelentés végkövetkeztetésébõl néhány sor: „Az elvégzett morbiditási és mortalitási (elhalálozási) vizsgálatok külön-külön és együttesen nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy az 1975–1979. években, Ukrajnában az orenburgi gázvezeték építésén foglalkoztatott dolgozókat különleges ártalom érte volna. …. Ezért a morbiditási és mortalitási vizsgálatok további kiterjesztése nem látszik indokoltnak.” Végül a szerzõ köszönetet mondott mindazoknak, akik a könyv megírásában, lektorálásában segítséget nyújtottak és támogatták megjelenését (itt elsõ-
KÜLFÖLDI HÍREK A norvég szénhidrogénipar tervei
A
2005. évi norvég költségvetés becslései a 2004. évi adatokhoz képest: A nyersolaj ára 38 USD/b értékrõl 34,96 USD/b-re csökken. A nyersolajtermelésre vonatkozóan (beleértve a folyékony gáztermékeket is) 3,3 Mb/d szintet becsültek. A földgáz értékesítésben 2010-re 120 Mrd m3-t terveznek (a 2004. évi bázisadat: 75 Mrd m3). A kõolajból származó tiszta állami bevételt 200,4 Mrd norvég Kr-ra becsülik (2004-re vonatkozó becslés 205,6 Mrd norvég Kr volt). Az olajra vonatkozó beruházások a 2004. évihez (70 Mrd norvég Kr) jelentõsen emelkednek 81 Mrd norvég Kr értékre, ennek jelentõs részét az Ormen Lange, a SnOhvit és a Kristin mezõkben realizálják. A Naturkraft folytatja a tervezett 400 MW teljesítményû gáztüzelésû erõmû Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
sorban Fejes Józsefet, a Drill Trans Rt. vezérigazgatóját említette kiemelten). Az ezután következõ parázs vitában felszólaltak: Réz Kata (aki az egyik bulvárlap említett cikksorozatának és az „Orenburg–Tengiz” címû kiadványnak a szerzõje), Bagdi Márton (aki a munka elejétõl a végéig kint volt Ukrajnában, õt is rendszeresen vizsgálták, szerinte az embereknek rendkívül jó munka- és életkörülményeket teremtettek, és nem volt megalapozva a megbetegedésekrõl szóló pletyka, az orvosi vizsgálatok következtetéseit manipulálták). Dr. Félix Ferenc (3 éven át volt az építmény orvosa, ez idõ alatt haláleset, fertõzés nem fordult elõ, sõt komoly, hosszan tartó betegállomány sem volt). Más felszólalók is elítélõen nyilatkoztak a negatív cikksorozatokról. Megjegyzés: Mint a fenti sorok írója megköszönöm, hogy részt vehettem a könyvbemutatón. Az ott hallottak és a remek könyv elolvasása, teljesen tiszta képet adott számomra az építés körülményeirõl. Azt mondtad magadról Jóska, hogy nem vagy író. Az lehet, hogy
úgy érzed, de remek könyvet írtál, amelyhez csak gratulálni tudok.
építését remélve, hogy a létesítményt 2007-ben üzembe tudják helyezni. A Hydro cég megbízása alapján a Vetco Aibel cég egy 0,6 Mrd norvég Kr költségû monoetilén-glikol regeneráló üzemet épít, ennek termékét az Ormen Lange mezõben használják fel a hidrátképzõdés megakadályozására.
Új kihívásoknak megfelelõ fúrófejek
Petroleum Economist
Kazahsztán és Kína között olajtávvezeték épül
A
KazMuniaGaz és a kínai CNPC által épülõ – Atasu-tól Atashig húzódó – 1000 km hosszú távvezeték 10 Mt/év nyersolajat tud majd szállítani a kazah Dél-Turgai medence mezõibõl az ÉNy-Kínában levõ finomítókba. A mintegy 0,7 Mrd USD költségû vezeték üzembe helyezését 2006-ra tervezik. Ez az elsõ olyan távvezetéki összeköttetés Kína és Kazahsztán között, mely nem keresztezi Oroszország területét. A távvezeték segítségével nyugat-szibériai nyersolajat is szállíthatnak majd Kínába. Petroleum Economist
(Turkovich Gy.)
• Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Budapest, 2005. február 28.) Az MTA Kémiai Technológiai és Környezetvédelmi Munkabizottsága, a Fõvárosi Gázmûvek Rt. és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kémiai Technológiai Tanszéke által rendezett, filmvetítéssel színesített könyvbemutatón megjelent érdeklõdõket dr. Vasanits Dezsõ, a Fõvárosi Gázmûvek Rt. elnök-vezérigazgatója köszöntötte. Ezt követõen prof. Szebényi Imre egyetemi tanár bemutatta dr. Gulyásné Gömöri Anikó, dr. Balogh András és Vadas Ferenc szerzõk Az elsõ gázgyár, Fiókgázgyárak Budapesten és az Óbudai Gázgyár története könyveit. Az ünnepi könyvbemutató helyszíne az egyetem Oktatói Klubja volt. (A szerk.)
A
z évtizedes innovációk ellenére, a fúrófejkonstruktõrök és az ipar gyártói egy sor újabb terméket kínálnak A szakfolyóirat 9 gyártó cég – Baker Oil Tools, GeoDiamond/Smits Bits, Halliburton Security DB, Hughes Christensen, RBI-Gearhart, ReedHycalog, Smith Tool/Smith Bits, United Diamond, Varel International – újabb termékeit ismerteti. A fotókkal illusztrált anyag az interneten elérhetõ, itt csak példaként említjük meg a Baker és a Halliburton cégek újabb fúrófej-kialakításait. • A Baker „PathMAKER” különleges spirális kiképzésû ablakmaró fúrófejét a Hughes Christensen céggel együttmûködve fejlesztette ki. Ez az új – speciális polikristályos gyémánt-(PDC-) betétetes – ablakmaró egyaránt alkalmas mind fém, mind formáció marására, vésésére. Az új fejlesztés tökéletesíti a marás és a fúrás mûveletét is. A speciális tervezésû, spirálisan elhelyezett vágóbetétek csökkentik a vibrációt, a hosszabb vízöblítéses szakasz pedig a
27
(PDC) vágóbetétek hosszabb élettartamát biztosítja. Kemény formációkban egy ablak marása most egy menetben elvégezhetõ, jelentõs berendezésidõt és pénzt megtakarítva. A közlemény beszámol az alkalmazási tapasztalatokról is. • A közleménybõl a Halliburton cég két újabb fúrófejsorozata ismerhetõ meg. Az egyik a kiegyenlített fúrófejtechnológia, mely mind a térfogat, mind az erõ tekintetében megoldja a kúpgörgõs fúrófej kiegyenlítését. Így egyetlen kúp vagy csapágyrendszer sem kap a megengedettnél nagyobb feszültséget. A kiegyenlített fúrófejekbe szabadalmaztatott orientált fogak vagy vésõ alakú betétek helyezhetõk el a vágási-vésési irányra merõlegesen, a nagyobb mennyiségû kõzet eltávolítása érdekében. Az orientált fogak egyenletes igénybevételt nyújtanak, meggátolják nagy terhelés fellépését a betétek sarkainál, csökkentik a fogak törését és forgácsolódását, valamint mérsékelik a torziós erõket a betéteken. Az FM 3000 sorozat jellemzõje, hogy nagymértékben kopásálló, – Z 3 PDC – vágóél-technológiát alkalmaz, ezért kemény kõzetek fúrásához kiválóan alkalmas. Ezek a vágóélek nagyobb végsõ hatásfokot (pl. 22%-os lefúrt méter- és 41%-os behatolási-mérték-növekedést), valamint 13,5-szer nagyobb kopásállóságot biztosítanak, mint az iparban használatos szokásos fúrófejek és vágóélek. World Oil
Bio-motorhajtóanyagok felhasználása Ausztriában
Lengyelország fokozni fogja nyersolajtermelését
A
A
z osztrák kormány döntése értelmében a bio-motorhajtóanyagok bekeverésének aránya mind a dízel, mind a benzin üzemanyagoknál 2005ben 2,5%-os, 2008-ig 5,75%-os mértékû kell hogy legyen. A bio-motorhajtóanyagok használatának ösztönzésére árkedvezményt (egységesen literenként 0,50 centet) vezettek be. Az adalék használata nélküli tarifák: dízelnél 0,80 cent/liter, benzin esetében 1,3 cent/liter összeg. Ezen túlmenõen, a jövõben egy üzemanyagszûrõ beépítését is elõírják majd. (2005-ig ebben az esetben normális fogyasztás esetén 300 euróval kevesebbet kell fizetniük a fogyasztóknak). A türelmi idõ 2007. júniusig szól.
Erdöl, Erdgas, Kohle
nagy kõolajárak miatt Lengyelországban is folytatják a költségesebb szénhidrogén-kutatást és -termelést. A PGNiG és a Petrobaltic termelõvállalatok tovább akarnak kutatni a Balti-tengerben és a Kárpátokban. A jövõ termelési térségei a Kárpátok mélyebb horizontjai, valamint az ún. Danzingi-mélység lesznek. Mindkét esetben nagy ráfordítást igénylõ kutatásról és feltárásról van szó. A várakozás szerint – a források feltárásának köszönhetõen – a jövõben Lengyelország elérheti a 2–3 Mt/év nyersolaj-termelési szintet. A PGNiG szóvivõje szerint a lengyel olaj 20 USD/t nyersolajáron rentábilis lehetne. Erdöl, Erdgas, Kohle
A BP és a Roznyeft közös vállalkozása a Szahalin-szigeten Együttmûködés a Gazprom és egkezdte a Szahalin-5 jelû terület a kínai CNPC között
M
szénhidrogénkészletének felkutatását és kitermelését a Roznyeft (51%) és a BP (49% ) közös vállalkozása. Az elsõ fúrást a sziget északkeleti csúcsánál fekvõ területen mélyítették le, és – a tervek szerint – 2007-ig még további négy fúrást létesítenek a térségben. Remélik, hogy a Szahalin-5 licencterületen mintegy 0,6 Mrd tonna kõolaj- és 0,5 billió köbméter földgázkészletet találnak.
Petroleum Economist
P
utyin elnök pekingi hivatalos látogatása alkalmával elvi megállapodás született a Gazprom és a kínai CNPC között a Szibériából Kínába irányuló hosszú távú gázszállításról. Az idõpont, mennyiség és ár kérdésében azonban még nem történt részletes megállapodás. A Gazprom a Kína és Dél-Korea felé irányuló export céljára az Irkutszk környéki régióban lévõ mintegy 1,3 billió köbméter gázkészletet használná fel.
Növelik a CCP (Kaszpi TávvezePetroleum Economist ték Konzorcium) szállító veze- Iránban épül a világ legnagyobb krakkoló üzeme tékének kapacitását Ausztriában a földgáz marad a z Assaluyeh-ben épülõ folyadék- legkedveltebb tüzelõanyag részvényesek remélik, hogy jelen-
A
A
krakkoló tervezett kapacitása 1,9 Mt/év. Az üzem termelésének több mint felét a már mûködõ etilénvezetéken át az ország nyugati határa mentén fekvõ etilénderivátum-üzemekbe szállítják. A létesítmény etilénen kívül 0,85 Mt/év propilént, 0,85 Mt/év fûtõgázt, 1,2 Mt/év pirolízisbenzint, és 0,53 Mt/év butánt is fog gyártani. A krakkoló üzemet gázkondenzátummal a Dél–Pars mezõ (3 Mt/év), nehéztermékekkel az Assaluyeh aromás-üzemei (2,5 Mt/év) fogják táplálni.
z ausztriai statisztikai adatok szerint a 2003/2004-es fûtési szezonban a tüzelõanyagok részaránya a következõképpen alakult: földgáz 28,5%, fûtõolaj 28,2%, távfûtés 16,2%, fa 14,3%, elektromos fûtés 7,2%, szén, koksz vagy brikett 2%. Összehasonlításként néhány 1997. évi adat: a szilárd tüzelõanyag felhasználás 5,8%-os, az elektromos fûtés 9,8%-os, a távfûtés 12,4%-os, a földgáz 25,2%-os, a folyékony tüzelõanyagok felhasználása 28,5%-os volt.
Petroleum Economist
Petroleum Economist
Erdöl, Erdgas, Kohle
tõsen bõvíthetik (28 Mt/év-rõl 67 Mt/év-re) az olajtávvezeték kapacitását. Be kívánják kapcsolni ugyanis az olajellátó rendszerbe az Oroszország nyugati részén levõ lelõhelyeket és a Fekete-tenger partján fekvõ Novoroszijszk-ban várhatóan 2006 végéig megépülõ (6,5 Mt/év kapacitású) nyersolaj- és kõolajtermék-terminált. A távvezeték 50%-ban olajvállalatok, 50%-ban három ország: Oroszország, Kazahsztán és Oman tulajdona. Oroszország korábban vonakodott a távvezeték bõvítésétõl.
28
A
Bányászati és Kohászati Lapok 138. évfolyam 2005/5-6. szám
P. A. Fischer szerint a termelés mûA közlemény ismertet még több tenA Wintershall AG tevékenysége szaki és költségproblémáinak enyhítéger alatti komplett modulrendszert (pl. Líbiában
A
Wintershall AG eddig több mint 1,2 Mrd USD-t ruházott be Líbiában, ahol 120 fúrást mélyített le. 2005ben további 400 Mrd USD ráfordítást terveznek új elõfordulások kutatására és a meglévõ mezõk bõvítésére. A cég a Líbiai-sivatagban 2004 október végéig lemélyített öt fúrás mindegyikével olajat tárt fel, köztük két új olajmezõt. Az új mezõk kiépítésével, valamint a megfelelõ termelõüzemek építésével a vállalat a termelését 1990 óta 7,5-szeresére emelte. Erdöl, Erdgas, Kohle
Gyorsan fejlõdnek a tenger alatti termelõ rendszerek
A
World Oilban megjelent Perry A. Fischer szerkesztõ és J. A. Andersen cikkeibõl adunk rövid ismertetést. A tengeri kõolaj- és földgáztermelés növekedése folytatódik. Jelenleg a világon 2000 tenger alatti kút létesült, 2000 méterig terjedõ vízmélységekben. A norvég kontinentális selfen elhelyezkedõ mintegy 400 kút az ebben a térségben termelt kõolajnak és földgáznak csaknem a felét adja. A tenger alatti kutak üzembe állítása és karbantartása költséges, tradicionálisan kihorgonyzott, félig merülõ fúróberendezésekkel történik. Jelentõs költségkímélõ fejlesztés, ill. megoldás a hosszabbítócsõ (felszállócsõ) nélküli, könnyû kútkezelési, ill. beavatkozási technológia (RLWI = Riserless Light Well Intervention). Ennek alkalmazásával kisebb költséggel és sokkal eredményesebben végezhetõ a karbantartás, mivel itt dinamikusan pozícionált hajókat (lehorganyzás nélküli hajókat) alkalmaznak a nagy kihorgonyzott fúróárbocok helyett. Ez a rendszer lehetõvé teszi a mezõk üzemeltetõi számára a dróthuzalos (wireline) és kémiai kezelések alkalmazását a tenger alatti kutaknál, mintegy harmadára csökkentve a kezelési költségeket. J. A. Andersen megállapítja, hogy az RLWI-technológiával 1 Mrd barrel többletkõolaj termelhetõ ki a norvég tengerbõl. A közlemény ábrákkal és fotókkal illusztrálva, részletesen ismerteti a több modulból álló rendszert és a tapasztalatokat, valamint kitér a jövõben megvalósítandó fejlesztési irányokra is.
sére gyakran szükséges több fázisú termelvény együttes szivattyúzása (azaz a tengerfenékrõl a nyers kútáramot a felszínre hozzák, ahol azt könnyebben és olcsóbban kezelhetik). Erre a célra jól beváltak a csavartengelyû és az ikercsavarszivattyúk, melyek a nyomásfokozáson kívül biztosítják a kútáramok keverését, továbbítását és szabályozását is. Néhány esetben alkalmaznak elektromos búvárszivattyúkat is. Az Amerada Hess cég a Ceiba tengeri mezõn 6 darab speciális csavartengelyû szivatytyút üzemeltet mintegy 750 m mélységben, ezek több mint 6,4 km távolságból szivattyúznak a hajóra. A cikk ismerteti a „Framo” cég által gyártott szivattyú mûködési sémáját, és bemutat két többfázisú iker-csavarszivattyú típust is. A „WellAmps” típust a Petrobras Marlim mezejében mintegy 900 m mélységbe építik be 2005 közepén. A „Multi Booster” típust a brit Balmoral tengeri mezõben 135 m mélységben alkalmazzák. Két tenger alatti szeparálórendszert is bemutatnak. A Troll C mezõn (330 m mélységû vízben) 2000-tõl sikeresen üzemelõ, gravitációs elven mûködõ olaj/víz szeparátorból a leválasztott vizet mindjárt visszasajtolják. Ezt a rendszert kívánatos lenne nagyobb mélységre is alkalmazni, azonban a mélyebb vizekben való mûködés nagyobb falvastagságot igényel, ennek biztosítása gyártási, kezelési és beépítési problémákat okoz. A Petrobras vertikális, gyûrûsteres szeparáló- és szivattyúrendszerét a brazil Marimba tengeri mezõben alkalmazzák. A kétfázisú gáz/folyadék szeparátor elvi mûködését is bemutatja a közlemény. Az új tenger alatti szeparáló eszköz a „twister” (örvénycsõ, ill. sodrócsõ) egy harmatpontcsökkentõ, mellyel bizonyos mértékû vízleválasztás érhetõ el. Az eszköz, mely a szuperszonikus áramlási sebességeket (és az azt követõ igen kis hõmérsékleteket) nyomáscsökkentés révén hozza létre, 3 fõ eleme: expanderrész, ciklonszeparátor és kompreszszor. A belépõ dús gáz nyomása 100 bar, hõmérséklete 20 °C, a kilépõ száraz gáz nyomása 70 bar, hõmérséklete 10 °C, a kilépõ folyadékok nyomása 70 bar , hõmérséklete 0 °C.
kompresszor- és energiarendszereket) is. World Oil
A Shell Canada fokozza a kõolaj kinyerését az olajhomokokból
A
következõ öt évben a Shell Canada 3,2 Mrd USD ráfordítást tervez az Athabasca térségében levõ olajhomokokból kitermelt kõolaj mennyiségének növelésére. 2003. januárban érték el a tervezett 150 000 b/d termelési kapacitást, 2004. augusztusban 182 000 b/d csúcsot értek el. Az új fejlesztéstõl 87%-os termelés-növekedést (290 000 b/d értéket) várnak. A Shell hosszú távú célkitûzése a 0,5 Mb/d termelési szint elérése. Petroleum Economist
Beruházási partnereket keres a Petrobras
A
Petrobras petrolkémiai egysége, a Petroquisa partnereket keres petrolkémiai és olajfinomító iparban a következõ 6 évre tervezett, mintegy 5 Mrd USD összegû beruházások megvalósításához. A javasolt létesítmények között szerepel egy 3,5 Mrd USD értékû olajfinomító és petrolkémiai komplexum is. A létesítmény, melyet Brazília Rio de Janeiro tartományában, Itaguainál terveznek megépíteni, a Marlim-mezõben termelt nehézolajat dolgozná fel. Petroleum Economist
Jelentõs szénhidrogénkészletek a Falkland-szigeteken
A
z angol „Falkland Oil & Gas” társaság szeizmikus mérései 8 telepet mutattak ki a Falkland-(Malvin-) szigetek déli partjai mentén. A tárolók készleteinek nagyságát 211 és 626 Mbarrel közöttire becsülik, az összes elõfordulások készletei pedig elérhetik a 3,75 Mrd barrel mennyiséget. Az eddig végzett 2-D szeizmikus mérésekkel 7 vizsgált blokkban találtak szénhidrogéneket. A társaság 2005-ben 3-D szeizmikus mérésekkel fogja a telepeket pontosabban behatárolni. Petroleum Economist
(Turkovich György)
