A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet
Kockázati Stratégiája a 2013-2014-2015 évekre Középtávú üzleti terv melléklete
Az Igazgatóság 3/2013.03.05. számú Határozatával jóváhagyva
Sohajda Jánosné elnök-ügyvezető
1. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, bemutatja a GyöngyösMátra Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, összhangban az üzleti stratégiával. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és a következő témakörökre terjedhet ki: – – – –
Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés felépítése, szervezeten belüli elhelyezkedése
2. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek alkalmazása a Takarékszövetkezet egészére egységes és kötelező. Ezek az elvek a következők: - a prudens kockázatvállalás elve, - az elfogadott legjobb piaci gyakorlat alkalmazásának elve, - az összeférhetetlenség kezelésére és elkerülésére kialakított elv, valamint - az új tevékenységek, üzletágak, termékek indításakor kockázatkezelési szempontjainak figyelembe vétele. Kockázatkezelési alapelvek 1.) A Takarékszövetkezet úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A biztonságos működés elve alapján megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a jogszabályokban meghatározott minimális tőkekövetelményen felül. 2.) A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy a kockázatkezelésért felelős személy(ek) ne végezhessenek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel összefüggnek. 3.) A Takarékszövetkezet a kockázatokat a belső szabályzatokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 4.) A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, jelentést készít róla. A kockázatokat – ahol az lehetséges – limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. 5.) A Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 6.) A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. 7.) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 2
8.) A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelési módszereit. 9.) A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. 10.) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amely alapján a tőkemegfelelési mutató a jogszabályban meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok 1.) A Takarékszövetkezet, mint kis intézmény, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit ilyen irányban törekszik fejleszteni. 2.) A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, a termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 3.) A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, elemzi az egyes kockázati típusokra vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 90,0%-os limitterhelésnél jelez az ügyvezetésnek, illetve az üzleti területeknek a limitek betartása, illetve biztosítása érdekében. 4.) A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatokra vonatkozóan – a felügyeleti jelentésekkel összhangban - készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak.
3. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet csupán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett tevékenységeket végzi. A Takarékszövetkezet által vállalt kockázatok mértékénél ügyel arra, hogy az ne veszélyeztesse a jogszabályokban – elsősorban a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott – korlátok betartását. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen típusú és milyen mértékű kockázatot képes felvállalni, - a felvállalt kockázatból milyen mértékű megtérülés várható, - rendelkezik-e valamely területen komparatív előnnyel, továbbá - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76.§ (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillér), 100%-a, amennyiben a Hpt. 76. § (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; b) Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (2. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, 3
c) Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege, d) Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat az ügyfelekkel és partnerekkel szemben fennálló követelések nemteljesítéséből fakadó kockázat, amikor az ügyfél vagy a partner nem vagy nem pontosan a szerződés feltételei szerint teljesíti kötelezettségeit. A hitelkockázat kezelésére vonatkozó általános szabályok: 1.) A hitelnyújtásnak megbízható és jól meghatározott kritériumokon kell alapulnia. A Takarékszövetkezet belső szabályzataiban egyértelműen kell rögzíteni a hitelek jóváhagyásával, módosításával, megújításával kapcsolatos eljárásokat. 2.) A különböző hitelkockázatot hordozó kitettségeket és portfoliókat folyamatosan figyelni és ellenőrizni kell. A hitelek utógondozása folyamatában kiemelten kell kezelni a problémássá vált hiteleket, a szabályzatokban foglaltak megfelelően kell elvégezni a hitelek minősítését, a szükséges értékvesztés megképzését. 3.) A Takarékszövetkezet hiteltermékeit úgy kell kialakítani, hogy a kockázatok minimalizálhatók legyenek, ugyanakkor megfelelően beilleszkedjenek a Takarékszövetkezet célpiacaihoz és átfogó hitelstratégiájához. A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat külön belső utasítások szabályozzák. A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelésminősítés, stb.) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet méretei, üzleti volumenei egyelőre nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A sztenderd módszer szerinti minimális tőkekövetelmény számítást és a kockázatmérséklés hatásának legegyszerűbb módszerekkel történő számítását a belső utasítások tartalmazzák. A hitelezési kockázat belső tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja, néhány eltéréssel: Ezek a következők: -
Figyelembe véve, hogy a Tagintézmény tevékenységét a magyar piacon folytatja, és a kitettségek egésze belföldi, függetlenül a sztenderd módszer szerint alkalmazható irányadó minősítéstől, a belső tőkeszükséglet számítás céljaira Magyarország nemEU tagállam devizájában denominált adósságának irányadó minősítését a Hkr szerinti 2. hitelminősítési besorolásúnak tekintheti, és a táblázatban szereplő esetekben a más kitettségi osztályban szereplő kitettségek kockázati súlyozását is ennek alapján módosíthatja. 4
-
A Hkr. nem tesz említést az állami egyszerű kezességvállalásról, holott állami egyszerű kezességvállalás esetén a hitelintézetet végső veszteség nem éri. Ezért a Magyar Állam egyszerű kezességvállalását is nulla százalékos kockázati súllyal vesszük figyelembe.
-
Az egyszerű módszer mellett a magyar tőzsdei cégek minősítése miatt a BUX-ban szereplő részvények nem kockázatmérséklők. A belső tőkeszámítás céljára 50%-os értéken beszámíthatók ezek a részvények, tekintettel magas fokú likviditásukra.
A Hkr. második részében leírt sztenderd módszer kockázati súlyozásától való eltéréseket a következő táblázat tartalmazza: Kitettség Magyar állammal szembeni deviza kitettségek Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások kockázati súlyozása – 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén – HUF kitettségek Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások kockázati súlyozása – 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén - deviza kitettségek Magyar önkormányzatok 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén ÁKK, Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
ICAAP súly 20% 20%
50%
50% 0%
Kockázatcsökkentő tételek kockázati súlyozása (óvadékok egyszerű módszerét feltételezve) Forintban denominált magyar állampapír fedezet Ft kitettség mögé 10%- 0% os diszkont alkalmazása a 20% helyett Devizában denominált magyar állampapír fedezet (változatlan) 20% Kitettség és az óvadék devizaneme eltérő, az óvadékkal fedezett 0% kitettségrész súlyozása az óvadék értékének 10%-os csökkentése mellett. Csak EU devizákra vonatkozóan és kizárólag akkor, ha a Tagintézmény fedezetértékelési szabályzatban szerepel, hogy árfolyamváltozás esetén az adós pótfedezetet bevonására kötelezhető; illetve ennek hiányában a Tagintézmény az óvadékból elégítheti ki követelését. Ennek hiányában nem alkalmazható a kedvezményes kockázati súly. Állampapír alapok befektetési jegyei piaci érték 10%-os csökkentése 0% mellett Magyar hitelintézettől kapott bankgarancia, bankkezesség - 3 hónapon túl 20% HUF – kitettséggel azonos devizanem Magyar hitelintézettől kapott deviza-bankgarancia, bankkezesség – 3 50% hónapon túl – kitettséggel azonos devizanem HG Zrt, AVHGA készfizető kezességvállalásának saját kockázatra vállalt 20% része A kockázati súlyok meghatározásakor a Takarékszövetkezet minden esetben figyelembe veszi a Felügyelet által közzétett kiemelten kockázatosnak tekintett termékekre és portfóliókra vonatkozó ajánlását és ezen portfóliókra vonatkozóan többlet tőkeszükségletet határoz meg a felügyeleti útmutatóban foglaltaknak megfelelően. 5
Minden egyéb, a táblázatban fel nem sorolt tétel az 1. pillér alatt felhasznált, a Hkr. által meghatározott kockázati súlyokat kapja meg. A kitettség érték számítása kockázatmérséklés előtt a belső tőkeszükséglet szempontjából megegyezik a Hkr. második részében meghatározott sztenderd módszer szerinti számított kitettség értékkel. A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint kell elvégezni. Ily módon a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető. A belső tőkeszükségletet a Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak minimálisan a hitelezési kockázat kezelésének és tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló ügyviteli utasításban foglaltak szerinti szerkezetben és tartalommal jelenti. Működési kockázat A működési kockázat a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezhet. A működési kockázat lehet: külső és belső csalás, ügyfelekkel, munkavállalókkal, termékekkel kapcsolatos helytelen üzleti gyakorlat, rendszerek hibájából adódó, üzletmenet megszakadását kiváltó, tárgyi eszközök fizikai károsodását előidéző káresemények. A Takarékszövetkezet a kockázatok minimalizálása érdekében kiemelt figyelmet fordít: – munkatársak megfelelő kiválasztására; – a szabályozói rendszer folyamatos karbantartására, oktatására, számonkérésére; – az ügyintézést kiszolgáló tárgyi eszközök (kiemelten is az informatikai eszközökre) megfelelő biztosítására, pótlására, folyamatos karbantartásra; – a Takarékszövetkezetnél alkalmazott szerződések, okmányok, illetve a működéssel összefüggő egyéb szerződések folyamatos karbantartására; – a reklám- és marketingtevékenység erősítésén túl a piacelemzésre, a kirendeltségek megfelelő szintű, mértékű és gyakoriságú tájékoztatására; – a Takarékszövetkezet tagjainak megfelelő tájékoztatására. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat A kamatlábkockázat azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat négy fő típusa (újraárazási kockázat, bázis kockázat, hozamgörbe kockázat, opciós kockázat) közül a Takarékszövetkezet számára csak az újraárazási kockázat tekinthető lényeges kockázatnak, ezért jelen módszertan keretében az azzal kapcsolatos kockázatokra tekintettel kerül közvetlenül meghatározásra tőkeszükséglet. A másik három típus által képviselt kockázat fedezésére az általános tőkepuffer szolgál. Az újraárazási kockázat a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérésből ered, vagyis annak a kamatozó források és eszközök újraárazódási 6
periódusai közötti eltérés által a rövid távú jövedelmezőségre ható veszélyforrásként jelenik meg. Kereskedési könyvi kamatkockázat A Takarékszövetkezet a kamatkockázat tőkekövetelményének kiszámítására – amennyiben az ügyletek jellege azt szükségessé teszi - a lejárati alapú megközelítést alkalmazza. Piaci kockázat Piaci kockázat alatt általánosan azt a kockázatot értjük, ami a kereskedési könyvbe sorolandó eszközök (kötvények, értékpapírok, áruk, devizák) árfolyamának megváltozásából adódik. A Takarékszövetkezet esetében piaci kockázatnak minősülő kitettség akkor keletkezik, amikor a devizahitelezéshez kapcsolódóan nyitott pozíció keletkezik bármely idegen devizanemben. A piaci kockázat körében lényeges fenyegető tényező az idegen deviza forinttal szembeni árfolyamának megváltozása, illetve általánosan a forint – mint deviza – kitettsége az idegen devizákhoz képesti árfolyam-ingadozásra. A piaci kockázat kezelésének elsődleges eszköze az egyes idegen devizákban megengedhető nyitott pozíciók maximális mértékét meghatározó limitrendszer. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet folyamatos fizetőképességének fenntartása érdekében - folyamatosan figyelemmel kíséri a betétesi koncentrációt és a túlzott mértékű kialakulása esetében azonnal beavatkozik, - a rövid és hosszú távú likviditási tervet készít, - a lejárati összhang alakulásáról rendszeres elemzés készül, és a levont következtetések hasznosításra kerülnek a likviditási egyensúly tervezésekor, - a váratlan, és rendkívüli mértékű likviditási stressz előfordulására cselekvési tervet készít. Devizaárfolyam kockázat A Bank a devizapozícióit a Kkr. 8. §-ában foglaltak szerint értékeli és a devizaárfolyam kockázatát a Kkr. 39.-41.§. bekezdésében foglaltak szerint méri, azzal, hogy a 40.§. (2) bekezdésében meghatározott nettó jelenérték számítást a devizapozíciókra nem alkalmazza. A Bank a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményét és a devizaárfolyam kockázat belső tőkeszükségletét ugyanazon, a szabályozásban meghatározott módszerrel számítja. A devizaárfolyam kockázat kezeléséről, a deviza nyitott pozíciós limitek megállapításáról és figyeléséről, a devizaárfolyam kockázatokkal kapcsolatos jelentésekről és a kapcsolódó felelősségi körökről külön szabályzat rendelkezik.
7
4. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. Szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény – Ezer Ft Kockázati típus Év T-1 Tárgyév Év T+1 Év T+2 2011 2012 2013 2014 Hitelezési kockázat 474.665 414.548 485.000 490.000 Devizaárfolyam kockázat 0 0 10 10 Működési kockázat 122.712 119.244 125.000 125.000 Szükséges tőkepuffer - kockázati étvágynál meghatározott minimális 119.475 106.740 122.002 123.002 tőkeszinthez
Év T+3 2015 495.000 10 130.000 125.002
A Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény mérésére a sztenderd és az alapmutató módszert alkalmazza, vagyis - a hitelezési kockázat mérését a sztenderd, - a piaci kockázat – sztenderd módszer, - a működési kockázat mérését az alapmutató módszerrel végzi. A túlzott koncentrációk kialakulásának megelőzésére a Takarékszövetkezet - a nagykockázat vállalás mértékére, - egyes termékcsoportokkal szembeni kockázatvállalásnak a teljes állományon belüli arányára, - országkockázatot jelentő kockázatvállalás összegére, - devizanemenkénti vállalható nyitott pozíció mértékére, - kereskedési könyvi kockázatot jelentő portfolió mértékére limiteket határoz meg. A koncentrációs kockázatokra vonatkozó limitek a Takarékszövetkezet kockázati étvágyával, a kockázati étvágy szerint meghatározott minimális tőkeszinttel összhangban kerülnek kialakításra.
5. Kockázatkezelés felépítése, szervezeten belüli elhelyezkedése A Takarékszövetkezetnél a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére, a kockázatok előzetes kiszűrésében az illetékes döntési szinteken lévő személyek a felelősök. A kockázatkezelő hatáskörébe tartozik a nagyobb összegű kockázatvállalással kapcsolatos ügyiratoknak a kérelem befogadásától a hitel kifolyósításáig/bankgarancia vállalásáig részletes átvizsgálása, a döntéshozó által előírt feladatok megvalósulásának rendszeres ellenőrzése. 8
A kockázatkezelő a kockázat vállalásra vonatkozó dokumentumokba irat betekintési joggal rendelkezik. Munkája során a kockázatvállalásokban résztvevő dolgozók kötelesek az ellenőrzéshez szükséges minden adatot, dokumentumot és információt haladéktalanul a kockázatkezelő rendelkezésére bocsátani. A Takarékszövetkezetünknél a kockázatkezelést ellátó dolgozó az üzleti területtől független ügyvezető irányítása alá tartozik.
6. Lényeges kockázatok Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke – Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: - az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait (1. pillérben fedezett kockázatok); -
az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat (2. pillérben lefedett kockázatok);
-
az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők (Egyéb (lényeges) kockázatok);
-
a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon.
A lényeges kockázatokról a Takarékszövetkezet külön utasításokban részletesen rendelkezik. A jelen stratégia csak a belső tőkeszükséglet számításával kapcsolatos választott módszerre, illetve néhány az adott kockázat meghatározása szempontjából fontos kérdésre összpontosít.
7. Kockázati Stratégia felülvizsgálata A Stratégiát a Takarékszövetkezet legalább évente egyszer rendszeresen felülvizsgálja, és időhorizontját – gördülő módon – legalább egy évre kitolja. Amennyiben a Stratégiában foglaltakat érintően lényeges változás következik be, akkor a Takarékszövetkezet rendkívüli felülvizsgálat keretében javaslatot készít az Igazgatóság részére a Stratégia módosításáról. Kevéssé lényeges változások esetén - figyelembe véve a Stratégiában foglalt alapelveket, célkitűzéseket - a Takarékszövetkezet Ügyvezetése dönt a változtatásról. 9
Annak megítélése, hogy a változás lényeges-e vagy sem, az Ügyvezetés felelőssége. A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet 2013-2014-2015 Kockázati Stratégiáját a Takarékszövetkezet Igazgatósága a határozatával elfogadta, egyben az előző évi stratégia hatályát veszti.
évre vonatkozó 3/2013.03.05 sz.
GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet Igazgatósága
10
MELLÉKLETEK Limit meghatározások Likviditási kockázat kezelése -
-
A nettó finanszírozási pozíciós limit: kisebb vagy egyenlő nullával. A likviditási tartalékra és a nettó finanszírozási pozíció minimális szintjére vonatkozó limit mértéke a tartalékköteles források 10%-a. A likviditási tartalékra és a nettó finanszírozási pozíció egyetlen nap sem lehet negatív érték. A hitelek bruttó állományának aránya a betétekhez: maximum 70%. A 90 napos halmozott nettó bázis pozíció limit: a 31-90 napos lejárati összhanghiánynak (negatív halmozott bázispozíciónak (A)) abszolút értékben kisebbnek kell lenni, mint a II. fokú likvid eszközök állománya (B) és az (A)/(B) 75% alatt van. A legnagyobb negatív halmozott nettó bázispozícióra vonatkozó limit:
A legnagyobb negatív halmozott nettó bázispozíció abszolút értékben (A) nem lehet nagyobb, mint az ehhez a halmozott nettó bázispozícióhoz tartozó lejárati sáv után lejáró - (B) piacképes (eladható, elrepózható, fedezetbe adható) értékpapír állomány és, - (C) Takarékbanknál meglévő I és T betétre felvehető I+ betét, I++ betét, T+ betét összege és, - (D) felmondható vagy óvadékul adható betét összege és, - (E) szabad bankközi limit a Takarékbanktól. - A hitelek futamidejére vonatkozó limitek egyedi hitelügyletek eredeti futamidejének maximális mértéke: o forint hitel esetében: 35 év o deviza hitel esetében: EUR esetében: 30 év CHF esetében: 35 év
hitelportfolió hátralévő futamidejének maximális mértéke: o forint hitelportfolió esetében: 35 év o deviza hitelportfolió esetében: EUR esetében: 30 év CHF esetében: 35 év
- Nagy egyedi betétekről való függőség mutatójának limitje: a mutató elérendő minimális értéke 200%.
11
Nem kereskedési könyvi kamatkockázat kezelése Kamatozó értékpapírokra felállított állományi limitek A kamatozó értékpapírok könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Ügyvezetés által meghatározott könyv szerinti érték mindenkori összegét. A limit mértéke: - IG kompetenciában: 10 milliárd Ft. - Ügyvezetés kompetenciában: 5 milliárd Ft. A fix kamatozású értékpapírok könyv szerint értéke nem haladhatja meg az Ügyvezetés által meghatározott könyv szerinti érték mindenkori összegét. A limit mértéke: - IG kompetenciában: 10 milliárd Ft. - Ügyvezetés kompetenciában: 5 milliárd forint Ft. A változó kamatozású kamatozó értékpapírok könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Ügyvezetés által meghatározott könyv szerinti érték mindenkori összegét. A limit mértéke: - IG kompetenciában: 10 milliárd Ft. - Ügyvezetés kompetenciában: 5 milliárd forint Ft. Nem realizált veszteségre vonatkozó limit - IG kompetenciában: 50 millió Ft - Ügyvezetés kompetenciában: 20 millió Ft Veszteség plafon limit (realizált + nem realizált) - IG kompetenciában: 20 millió Ft - Ügyvezetés kompetenciában: 10 millió Ft Nem kereskedési könyv kamatkockázatára alkalmazott nem operatív limit Az egyszerű érzékenység stressz teszt eredménye nem haladhatja meg a Takarékszövetkezet mindenkori, a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység fedezetére szolgáló szavatoló tőke 20 %-át.
12
Koncentrációs kockázati limitek: Kialakításának elve, hogy ha a koncentráció miatt a kitettségek 10 %-a nem térül meg, a szavatoló tőke vesztése ne legyen nagyobb, mint 25 %. A limiteket a TKSZ évente fogadtatja el az Igazgatósággal. - Egy adóscsoportra vonatkozó belső limitek: Hpt. szerinti, a szavatoló tőke 25 %-ában meghatározott limit - Adósok portfolió szintű koncentrációja: - Hpt.-ben meghatározott összes nagykockázatra - A 20 legnagyobb adósra vonatkoztatva: a kitettségek összértéke nem haladhatja meg a szavatoló tőke 250 %-át - Ágazati koncentráció: egy ágazattal szemben a kitettségek összértéke nem haladhatja meg a szavatoló tőke 250 %-át. A Takarékszövetkezet a TEÁOR kódok szerinti megbontást alkalmazza. - Biztosítéki koncentráció: a közvetlen és közvetett kitettség mértékére vonatkozó limitet a szavatoló tőke 75 %-ában állapítottuk meg. - Területen kívüli koncentrációra a Takarékszövetkezet nem állapított meg limitet. - Termék, termékcsoport limitek: a termékszerkezetet az üzletpolitika határozza meg. Folyamatosan figyelemmel kíséri termékeit, termékcsoportjait. Ha valamely termékcsoportban a hitelkockázatot jelentő eszközök és mérlegen kívüli kötelezettségek teljes összegének legalább 10 százaléka összpontosul, akkor a Takarékszövetkezet limitek kialakításának szükségességéről dönt. Jelenleg nincs termék és termékcsoport limit meghatározva.
13
