Kockázati Jelentés. Erste Bank Hungary Zrt

Kockázati Jelentés Erste Bank Hungary Zrt. A közzétett adatok 2014.12.31-i állapotot tükröznek Tartalomjegyzék I. EBH Általános témakörök .................................................................................................... 3 I.1 Általános információk ...................................................................................................... 3 I.1.1. Helytállási nyilatkozat .............................................................................................. 4 I.1.2. Vállalatirányítási rendszer ........................................................................................ 4 I.1.3. Kockázatkezelési rendszer megfelelősége ................................................................ 5 I.1.4. Javadalmazási Politika .............................................................................................. 5 II. Jogi és szabályozási vonatkozások ...................................................................................... 5 II.1 CRR szabályozás ............................................................................................................ 5 II.2. A Bankra ható jogi változások ....................................................................................... 5 III. Kockázat Releváns Információk ........................................................................................ 6 III.1.Kockázatkezelés és szervezeti felépítés ........................................................................ 6 III.2. Partnerkockázat ............................................................................................................ 9 III.2.1. A kockázatkezelés fő elvei, alkalmazott módszerek, kockázatok azonosítása és kezelése ................................................................................................................. 9 III.2.2. Kereskedési könyvben rögzített kitettségek ........................................................... 9 III.2.3. Partnerkockázati fedezetek ..................................................................................... 9 III.2.4 Leminősítés addicionális hatása ............................................................................ 10 III.2.5. Egyéb .................................................................................................................... 10 III.3. A hitelintézmény tőkemegfelelősége (hitel és felhígulási kockázat) ......................... 11 III.3.1. Tőke ...................................................................................................................... 11 III.3.2. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre ................................... 16 III.3.3. A Belső tőkemegfelelési (ICAAP) értékelés alapjai és stratégiai folyamata ....... 16 III.3.4. A hitelezési kockázatok kezelésének alapelvei .................................................... 18 III.3.5. A „késedelem” és „hitelminőség-romlás” meghatározása ................................... 18 III.3.6. Az értékvesztés és céltartalék-képzés fő elvei és módszerei................................ 19 III.4 Piaci Kockázat ............................................................................................................. 21 III.4.1. Banki könyvben szereplő pozíciók ...................................................................... 21 III.4.2. Kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok ................................................ 22 III.5. Működési kockázat ..................................................................................................... 23 III.5.1. A kockázatkezelés fő elvei, alkalmazott módszerek, kockázatok azonosítása és kezelése ............................................................................................................... 23 III.6. Értékpapírosítás .......................................................................................................... 24 III.7 Eszközök és eljárások .................................................................................................. 25 III.7.1. Minősítési rendszerek ........................................................................................... 25 III.7.2. A minősítési rendszerek leírása ............................................................................ 25 III.7.3. A minősítési rendszerek megbízhatóságának ellenőrzésére szolgáló eljárások ... 26 III.7.4. A minősítési folyamat leírása ............................................................................... 26 III.7.5. Az egyes kockázati paraméterek definíciója, meghatározásának módszere, becsült és valós adatai az egyes kockázati szegmensekben ................................ 27 III.7.6 Hitelkockázat mérséklése ...................................................................................... 29 1

IV. Releváns CRR pontokra vonatkozó adatok ..................................................................... 31 IV.1. Hitel- és partnerkockázatra vonatkozó táblázatok HAS egyedi adatok alapján(2014.12.31) ................................................................................................... 31 1. táblázat: Kitettségek módszer és kockázati típus szerint ............................................. 31 2. táblázat: Speciális hitelezési kitettségek lejárat szerint – CRR 438 ............................. 31 3. táblázat: Hitelkockázati érintettségű kitettségek földrajzi megoszlása – CRR 442 ..... 31 4. táblázat: Kitettségek partner típusonkénti megbontása – CRR 442 ............................. 31 5. táblázat: Kitettségek hátralévő futamidő szerinti megbontása – CRR 442 .................. 32 6. táblázat: Késedelmes és értékvesztett kitettségek partner típus szerinti megbontása– CRR 442.............................................................................................................. 32 7. táblázat: Késedelmes és értékvesztett kitettségek földrajzi megbontása – CRR 442... 32 8. táblázat: Külső hitelminősítés szerinti kitettségi osztálybontás (STD portfolió) – CRR 444....................................................................................................................... 32 9. táblázat: IRB portfolió kitettségi osztályonkénti megbontása – CRR 452................... 33 10. táblázat: Lakossági szegmensen kívüli, mérlegen kívüli és belüli kitettségek kitettségi osztályonkénti megbontása (IRB portfolió) – CRR 452 ..................... 33 11. táblázat: Kockázati súlyok és kockázattal súlyozott eszközök kitettségi osztályonként – CRR 452........................................................................................................... 33 12. táblázat: Kitettségek várható veszteség kategóriánkként és kitettségi típusonként – CRR 452.............................................................................................................. 33 13. táblázat: Átlagos PD és LGD értékek kitettséggel súlyozott földrajzi megbontása – CRR 452.............................................................................................................. 34 14. táblázat: Kapott garancia kitettségi osztályonként – CRR 453 .................................. 34 IV.2. Hitel- és partnerkockázatra vonatkozó táblázatok IFRS konszolidált adatok alapján (2014.12.31) ............................................................................................................... 35 15. táblázat: Kitettségek módszer és kockázati típus szerint ........................................... 35 16. táblázat: Speciális hitelezési kitettségek lejárat szerint – CRR 438 ........................... 35 17. táblázat: Hitelkockázati érintettségű kitettségek földrajzi megoszlása – CRR 442 ... 35 18. táblázat: Kitettségek partner típusonkénti megbontása – CRR 442 ........................... 35 19. táblázat: Kitettségek hátralévő futamidő szerinti megbontása – CRR 442 ................ 36 20. táblázat: Késedelmes és értékvesztett kitettségek partner típus szerinti megbontása– CRR 442.............................................................................................................. 36 21. táblázat: Késedelmes és értékvesztett kitettségek földrajzi megbontása – CRR 442 36 22. táblázat: IRB portfolió kitettségi osztályonkénti megbontása – CRR 452................. 36 23. táblázat: Lakossági szegmensen kívüli, mérlegen kívüli és belüli kitettségek kitettségi osztályonkénti megbontása (IRB portfolió) – CRR 452 ..................... 37 24. táblázat: Kockázati súlyok és kockázattal súlyozott eszközök kitettségi osztályonként – CRR 452........................................................................................................... 37 25. táblázat: Kitettségek várható veszteség kategóriánkként és kitettségi típusonként – CRR 452.............................................................................................................. 37 26. táblázat: Becsült és tényleges veszteségek alakulása a 2009-2013-as időszak adatai alapján* – CRR 452 ............................................................................................ 38 27. táblázat: Átlagos PD és LGD értékek kitettséggel súlyozott földrajzi megbontása – CRR 452.............................................................................................................. 38 IV.3. Piaci kockázat és tőkemegfelelőség egyedi és konszolidált adatok alapján (2014.12.31) ............................................................................................................... 39 28. táblázat: Kereskedési könyvhöz tartozó tőkekövetelmény kockázat típus szerinti .... 39 29. táblázat: Kereskedési könyvi kitettségek (HUF) ........................................................ 40 V. Melléklet ........................................................................................................................... 43 Szavatoló tőke az éves Pénzügyi Jelentés alapján ........................................................... 43

2

I. EBH Általános témakörök I.1 Általános információk Szervezeti ábra:

Az Erste Bank Hungary közvetlen vagy közvetett részesedése százalékban Társaság neve

2013

2014

Alaptevékenység

Erste Befektetési Zrt.

100%

100%

brókeri szolgáltatások

Portfolió Szolgáltató Kft.

100%

100%

nincs tevékenység, felszámolás alatt

Erste Leasing Bérlet Szolgáltató Kft.

100%

100%

egyéb eszközök operatív lízingje

Erste Lakáslízing Zrt.

100%

100%

ingatlanok pénzügyi lízingje

Erste Ingatlan Kft.

100%

100%

ingatlangazdálkodás

Sió Ingatlan Invest Kft.

100%

100%

ingatlanfejlesztés

Erste Lakástakarék Zrt.

100%

100%

lakástakarék-pénztár

Erste IN-FORG Kft.

100%

100%

ingatlankezelés

-

100%

ingatlankezelés

Collat-Reál Kft.

A közzétételről Az Erste Bank Hungary Zrt. (a továbbiakban: a Bank) jelen közzététellel megfelel a 3. Pillér követelményeinek, ahogy azt az Európai Unió 575/2013/EU számú rendelete, valamint a Magyar szabályozás, a Hitelintézetekről és a Pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban Hpt.) meghatározzák. A fenti rendelkezéseket kiegészítve a Bank nyilvánosságra hozza jogi és szervezeti struktúráját, javadalmazási politikáját valamint vállalatirányítási rendszerét. Jelen nyilvánosságra hozatallal a Bank növeli működésének átláthatóságát és bizalmat teremt a piaci szereplők között. A közzététel kvalitatív és kvantitatív részre osztott. Az információk egyedi banki szinten és amennyiben releváns konszolidált szinten is publikáltak.

3

A Hpt. 123. § alapján, a Bank nyilvánosságra hozza a következő információkat:

Hpt. 123. § alapján a) Név a) Tevékenység jellege a) Földrajzi tagozódás b) Árbevétel (millió forint) c) Teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma (fő) d) Adózás előtti eredmény (millió forint) e) Eredményt terhelő adók (millió forint) f) Kapott állami támogatás (millió forint) Eszközarányos jövedelmezőségi mutató (adózott eredmény/mérlegfőösszeg)

2014.12.31 Erste Bank Hungary Zrt Egyéb monetáris közvetítés Magyarország 289 847 2 609 -92 353 0 0 -4.76

I.1.1. Helytállási nyilatkozat A Bank kijelenti, hogy nincs akadálya a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének mindazokban a hitelintézetekben, pénzügyi vállalkozásokban, befektetési vállalkozásokban, befektetési alapkezelő társaságokban és járulékos vállalkozásokban, amelyekben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

I.1.2. Vállalatirányítási rendszer I.1.2.1. Vezető testület tagjainak kiválasztása A Bank Igazgatósága 4 belső és 2 külső tagból áll. A Banki szabályzat határozza meg a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok, valamint a kulcspozíciót betöltő vezetőkre előírt szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeket: Megbízhatósági követelmények  büntetlen előélet  pénzügyi szervezetekre vonatkozó jogszabályok megsértésének hiánya Alkalmassági követelmények  iskolai végzettség és szakmai tapasztalat Irányítás és függetlenség  lehetséges összeférhetetlenségi helyzetek vizsgálata  a meglévő igazgatóság vagy felügyelőbizottság összetétele és ehhez kapcsolódóan a szükséges kollektív tudás és szakmai tapasztalat megléte  a pozícióból fakadó feladatok és felelősségek befolyástól mentes, független ellátása A társaság Javadalmazási és Jelölő Bizottsága a Hpt. 112. §-ban foglaltaknak megfelelően 2014-ben meghatározta az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességeket és feladatokat, és értékelte a feladatok ellátásához szükséges időráfordítást.

I.1.2.2. Diverzitási politika A Javadalmazási és Jelölő Bizottság 2014. novemberi ülésén az alábbi célt határozta meg a nemek arányára a vezető testületekben és felsővezetői pozíciókban: a nők aránya 2019-re el kell, hogy érje a

4

35%-ot. Ennek érdekében a Bank a vezetői utánpótlás és karrier menedzsment programokat és egyéb belső programokat a diverzitási célokra tekintettel szervezi.

I.1.3. Kockázatkezelési rendszer megfelelősége A Bank igazgatósága havi rendszerességgel áttekinti és elfogadja a Bank kockázati pozíciójáról és a belső tőkemegfelelőségről szóló beszámolót. A Kockázat Irányítási Tanács rendszeresen vizsgálja az alábbi témákat:  a kockázatkezelési keretrendszer fő változásai  átfogó kockázatkezelési jelentés  a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatra és annak keretrendszerére vonatkozó információk Az ülések munkaterve az említett témákat rendszeres (havi, illetve negyedéves) napirendi pontként tartalmazza.

I.1.4. Javadalmazási Politika A Bank és az összevont felügyelet alá tartozó leányvállalatainak javadalmazási adatait a Mellékletek 48. oldala tartalmazza.

II. Jogi és szabályozási vonatkozások II.1 CRR szabályozás A CRR 435-455 és 492 cikkelyei tartalmazzák azokat a pontokat, amelyek relevánsak a jelen nyilvánosságra hozatal szempontjából.

II.2. A Bankra ható jogi változások Az FX elszámolási törvény alapján a Banknak províziót kellett képeznie a visszafizetések fedezésére, ami az árfolyamrés és egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkeztek. A forintosítási törvény megköveteli, hogy a külföldi valutában felvett jelzálogkölcsönök – a törvényben meghatározott releváns ügylet típusok esetén - átkonvertálásra kerüljenek HUF-ra a törvény által meghatározott árfolyamon.

5

III. Kockázat Releváns Információk III.1.Kockázatkezelés és szervezeti felépítés A Felügyelő Bizottság tájékoztatást kap a kockázatkezelést érintő információkról. Felügyeli a kockázatkezelés, ideértve az ICAAP keretrendszerét is. Szükség esetén megteszi a jogszabályok, felügyeleti elvárások szerinti intézkedéseket.

Felügyelő Bizottság

Kockázat Irányítási Bizottság

Csoport-Irányítási Bizottságok

CRO-Board

Igazgatóság

Csoport szintű Integrált Kockázatkezelési Bizottságban

Ügyvezetőség

Holding Model Bizottság

Csoportszintű Működési Kockázatkezelési B.

EBH Bizottságok

Helyi Vezetői Információs B.

EszközForrás B.

Lakossági Kockázatkezelési B.

Vállalati Kockázatkezelési B.

Működési Kockázatkezelési B.

A Kockázat Irányítási Bizottság tájékoztatást kap a kockázatkezeléshez kapcsolódó kérdésekről, megvizsgálja az EBH kockázati portfóliójával kapcsolatos jelentéseket, a kockázatkezelés keretrendszerét és a kockázatkezelési folyamatokat, valamint folyamatosan felügyeli az EBH szolvencia helyzetét, illetve a jogszabályoknak és az Erste Csoport-szintű standardoknak való megfelelést. A bizottságot a Bank az új, 2014. január 1-jétől életbe lépő magyar Hitelintézeti törvénnyel összhangban állította fel, a Felügyelő Bizottságtól független szervként.

Az Igazgatóság (BoD), mint az EBH ügyvezető szerve, felel a jogszabályokkal összhangban lévő, a kockázatkezelési követelményeknek való megfelelés biztosításáért. A Kockázatkezelési Vezérigazgató-helyettes (CRO), egyben igazgatósági tag is, a kockázatkezelés vezetői feladatkörében felel a kockázatkezelés struktúrájáért. Mindazonáltal, az operatív szintű működés biztosítása érdekében a CRO alatt kialakított kockázatkezelési területek továbbá a kockázatkezelési témakörök megvitatásért és menedzsmentjéért létrehozott bizottságok felelnek a kockázatkezelésért. Az EBH Ügyvezetősége (Managing Board, MB), az EBH operatív irányítását végző, a mindennapi működéshez szükséges döntéseket, elveket megfogalmazó szervezet. Az Ügyvezetőség felelős a Kockázati Stratégia Keretrendszerének megfogalmazásáért és a kockázati stratégia keretrendszer elemeinek érvényesüléséért. Az EBH Ügyvezetősége felülvizsgálja, előzetesen megtárgyalja és jóváhagyásra az EBH Igazgatósága elé terjeszti a kockázatkezelés keretrendszerét illetve az EBH Kockázatvállalási hajlandóság nyilatkozatát (Risk Appetite Statement, RAS). Az EBH Ügyvezetősége biztosítja, hogy az EBH-ban a kockázatkezelés megfelelő függetlenséggel és jogosultságokkal rendelkezzen a hatékonyan működés érdekében, továbbá, hogy rendszeres monitorozás és ellenőrzés tárgyát képezze.

6

Az EBH bizottságokat hozott létre a hatékony döntéshozatali folyamat támogatása érdekében, valamint a kockázatkezelés, kapcsolódó irányelvek, eredmények feletti több funkciós (különböző szakterületet tömörítő) felügyelete érdekében. Több bizottság lett kialakítva melyek olyan speciális szerepet betöltve, többek között, mint a Kockázati stratégia kialakításában való közreműködés, a Kockázati és Üzleti stratégia összehangolása, továbbá a kockázat tudatosságot és kockázati kultúrát erősítése. A bizottságok fő célkitűzései közé tartozik a Kockázatvállalási nyilatkozat beépítése az operatív döntéshozatalba a vállalati és lakossági hitelezési tevékenységek terén, valamint a belső irányítási funkciók között a kölcsönös megértés és összehangoltság erősítése. Az EBH Helyi Vezetői Információs Bizottság (Local Steering Group, a továbbiakban LSG) biztosítja az összehangoltságot az EBH irányítási funkciói ellátásához szükséges feladatokat végző területek között, miáltal a módszertanok és szabványok magasabb szintű koherenciája, azok fokozatos megvalósításának koordinálása, valamint a pénzintézetre gyakorolt hatás biztosítható, ideértve az olyan főbb irányítási folyamatok összehangolását, mint a tervezés és előrejelzés, valamint a belső tőkeértékelési folyamat. Az LSG a vezetői információs rendszerekért felelős terültelek vezetőinek a közös fórumát jelenti, mint a kontrolling, stratégiai kockázatkezelés, eszköz- és forrásmenedzsment, valamint számvitel. Az Eszköz-Forrás Bizottság (ALCO) végső felelősséggel tartozik a kereskedelmi- és banki könyvekben lévő piaci kockázatok (ideértve a kamatkockázatot is) és a likviditáskezelés tekintetében, továbbá előkészíti az Ügyvezetőség/Igazgatóság számára az EBH tőkehelyzetével kapcsolatos döntéseket. A Lakossági Kockázatkezelési Bizottság (a továbbiakban az RRC) felelős az EBH lakossági kockázatvállalási szabályainak, limitjeinek és kockázati paramétereinek a folyamatos felülvizsgálatáért és a kapcsolódó döntések meghozataláért. Az RRC tájékoztatást kap az EBH Kockázatvállalási nyilatkozatáról, továbbá felelős az EBH kockázati toleranciájával összhangban álló lakossági kockázatkezelési stratégia kidolgozásáért és jóváhagyásáért. Az RRC közreműködik az EBH tőkemegfelelés belső értékelési folyamatában, ami részletezve van az ICAAP fejezetében (III.3.3). A Vállalati Kockázatkezelési Bizottság (a továbbiakban a CRC) felelős az EBH vállalati kockázatvállalási szabályainak, limitjeinek és kockázati paramétereinek a folyamatos felügyeletéért és a kapcsolódó döntésekért. A CRC tájékoztatást kap az EBH Kockázatvállalási nyilatkozatáról, továbbá felelős az EBH kockázati toleranciájával összhangban álló a vállalati kockázati stratégia kidolgozásáért és jóváhagyásáért. A CRC közreműködik az EBH tőkemegfelelés belső értékelési folyamatában, ami részletezve van az ICAAP fejezetében (III.3.3). A CRC olyan egyeztető és döntéshozó fórumként működik, ahol új üzleti kezdeményezéseket, új eszközök alkalmazását, az üzleti és kockázatkezelést érintő rendszereket vagy eljárásokat vitatnak meg, illetve hoznak azokról döntést, rendszeresen beszámolnak a kiemelt jelentőségű üzleti és kockázati projektekről a vállalati banki szolgáltatások területén. A Működési Kockázatkezelési Bizottság (ORC) jóváhagyja, és nyomon követi a működési kockázatkezelés kockázatcsökkentő intézkedéseit. A helyi bizottságokon felül, az EBH kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes, illetve a stratégiai kockázatkezelési igazgató rendszeresen részt vesz az Erste-csoport szintű bizottságaiban az ún. CRO-Board-on illetve a Csoport szintű Integrált Kockázatkezelési Bizottságban. CRO-Board és a Csoport szintű Integrált Kockázatkezelési Bizottságban felelős a megfelelő szintű koordináció illetve a kockázatkezelési tevékenységek implementálásának biztosításáért az Erste-csoporton belül. A CRO-Board tagjai az Erste-csoport kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesei, a bizottság elnöke a Group CRO (Erste-csoport kockázatkezelési vezérigazgató helyettese). A CRO-Board biztosítja az egységes kockázatkezelési standardokat az Erste-csoporton belül. A Csoport szintű Integrált Kockázatkezelési Biztottságban tagjai az Erste-csoport leányvállalatainak a stratégiai kockázatkezelési funkciókért felelős igazgatói és döntés előkészítő fórumként funkcionálnak a kockázatkezelést érintő kérdésekben a CRO-Board számára.

7

További csoport szintű, kockázatkezelési kontroll funkciót gyakorló bizottság a Holding Modell Bizottság melynek feladata a modell fejlesztések koordinálása illetve azok jóváhagyása a csoporton belül. Az EBH-t a Holding Modell Bizottságban a stratégiai kockázatkezelési igazgatóság képviseli, mint állandó tag.

8

III.2. Partnerkockázat III.2.1. A kockázatkezelés fő elvei, alkalmazott módszerek, kockázatok azonosítása és kezelése A partnerkockázat a partnerekkel történő pénzügyi piaci és OTC üzletkötések sajátos kockázata, mely az ügyletek teljesülésével, a mögöttes termékek szavatosságával áll kapcsolatban. A partnerkockázat kezelésére a Bank a vonatkozó Kormányrendelet rendelkezéseit alkalmazza. Az egy ügyféllel szemben fennálló partnerkockázatot a Bank ügyletenként állapítja meg. Egy ügylethez kapcsolódva fedezetet akkor vesz figyelembe, ha erre az ügyféllel kötött szerződés vagy az üzletszabályzat lehetőséget ad. A Bank mind a kereskedési könyvben nyilvántartott, mind a banki könyven nyilvántartott partnerkockázat tőkekövetelményét a piaci árazás módszerével ahol lehetséges a belső minősítésen (IRB) alapuló módszerrel számítja ki, az IRB mentesség alatti, vagy nem minősített portfólióknál pedig sztenderd módszerrel kalkulálja. A partnerkockázat tőkekövetelmény-számítása a Bank által használt kockázati rendszerekben történik. A számítási algoritmusa az alábbi esetekre került specifikálásra: 

Nyitva szállítás;



Elszámolási kockázat;



Kereskedési könyvbe tartozó partnerkockázatok



Banki könyvbe tartozó partnerkockázatok

A Bank partnerkockázati tőkekövetelménye banki (nem összevont) és összevont szinten kerül megállapításra.

III.2.2. Kereskedési könyvben rögzített kitettségek Az egyedi ügyfelek szintjére lebontott limitek igénylésére és jóváhagyására a normál jóváhagyási szabályok érvényesek, azokat a Holding központilag, egy erre fenntartott limit kezelőrendszerben tartja nyilván.

III.2.3. Partnerkockázati fedezetek A partnerekkel kötött kétoldalú megállapodások alapján a Banknak lehetősége van a kockázatok csökkentésére nettósítással vagy elfogadott biztosítékok bevonásával. A Bank kizárólag pozitív nettó piaci érték fennállása esetén vállal fel kockázatot. Mivel az érintett piacok volatilitása magas a piaci kockázati paraméterek (deviza- és tőzsde-árfolyamok, kamatlábak, stb.) fluktuációja miatt, ezért az elfogadott fedezeteket folyamatosan újra kell értékelni. A Bank mindazonáltal csak korlátozottan fogad el fedezeteket: készpénz-óvadék vagy magyar állampapír. Az állampapír fedezetek újraértékelése hetente, a devizában elhelyezett óvadékoké naponta történik. A Banknak jellemzően két típusú partnere van: 

Banki partner, akivel limit-alapon üzletel;



Vállalati partner, akivel vagy treasury-limitre szerződik vagy óvadéki fedezet mellett.

9

III.2.4 Leminősítés addicionális hatása A jelen szerződéses feltételek mellett a Bank leminősítésének nincs addicionális hatása a biztosíték mértékére.

III.2.5. Egyéb A szerződéses nettósítás és hatása a tőkekövetelményre: A Bank nem él nettósítással, mint kockázat csökkentő technikával a tőkekövetelmény számításakor. A hitelderivatíva portfolió elemzése: Hitelderivatíva portfoliója nincs a Banknak. α becsült értéke: A Bank nem alkalmaz becsült α értéket.

10

III.3. A hitelintézmény tőkemegfelelősége (hitel és felhígulási kockázat) III.3.1. Tőke III.3.1.1 Tőkekövetelmény A Bank a 2008.04.01-ei Joint Decision értelmében IRB bankként számítja tőkekövetelményét, a Bank hitelkockázati modelljeit a jogszabályi előírásoknak megfelelően évente validálja a vonatkozó szabályoknak megfelelően. A Bank az un „Basel 3” előírásoknak azaz CRD IV/CRR-ben illetve Hpt-ben rögzítetteknek megfelelően számítja ki a tőkekövetelményét 2014.01.01-től. A Bank tőkehelyzete stabil, tőkeszerkezetében megfelel a CRR-ben rögzített minimum elvárások teljesítésének, konszolidált szolvencia mutatója Q3 2014-ben 21,3% volt, mely jóval meghaladta a felügyeleti minimumot. III.3.1.2 Tőkeáttétel A Bank a CRR 499. cikk (2) bekezdése alapján a CRR 499. cikk (1) bekezdésének a) pontjának megfelelően, az alapvető tőke átmeneti fogalmát alapul véve jelenti a tőkeáttételi mutatót. A Bank engedélyt kapott az MNB-től a tőkeáttétel mutató CRR 499. cikk (3) bekezdésének megfelelő számítására. A Bank a CRR 451. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján nyilvánosságra hozza a konszolidált tőkeáttételi mutató értékét. A Bank negyedévente jelenti a felső vezetés felé a konszolidált tőkeáttételi mutató alakulását. A Bank – megelőzve a kötelező szabályozói megfelelés hatályba lépését – 2014-ben limitet állított fel a kockázati étvágy keretrendszerén belül a tőkeáttételi mutatóra vonatkozóan, mely limit magasabb, mint a szabályozó limit várható szintje. Az EBH tőkeáttételi arány minimumértékének meghatározása, a jelenleg bevezetés alatt álló, a bankszektor tőkeáttételének felhalmozódását korlátozó, szabályozói követelményeknek megfelelően történik. Az EBH Csoport a Bázel III végleges tőkeáttételére vonatkozó szabályozói előírásánál (jelenleg 3%) magasabb megfelelési szintet céloz meg (4%-os célarány). Az aktuális fejlemények szerint a tőkeáttételi arány számításának végleges szabályozása még nem történt meg, a meghatározás és a kalibrálás véglegesítése 2017-ben várható. A Bank mindemellett 2015. január 1től eleget tesz a rendszeres közzétételi kötelezettségnek. A Bank jelentős emelést hajtott végre alapvető tőkéjében 2014 augusztusában, ami kiegészülve a 2014 során tapasztalt mérlegfőösszeg csökkenéssel, biztosította a tőkeáttétel mutató tartósan magas, mind a szabályozói minimum mind a belső cél feletti szintjét.

11

Pillar II – ICAAP (tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának eredménye) Kockázat típus

Mrd HUF

Hitelkockázat

104

Piaci Kockázat

21

Működési Kockázat

16

High-Risk Portfólió

3

Árfolyamvolatilitásból eredő hitelkockázati addon

3

Üzleti Kockázat

8

Tőkeáttételi mutató (HUF) Összesz Eszköz korrekciók után

2 076 850 437 739

Értékpapír-finanszírozási ügyleteknek a CRR 220. cikke szerinti kitettsége

7 426 102 094

Értékpapír-finanszírozási ügyleteknek a CRR 222. cikke szerinti kitettsége

-

Származtatott ügyletek: Piaci érték

43 930 153 339

Származtatott ügyletek: A piaci árazás szerinti módszer többlete

42 649 861 961

Származtatott ügyletek: Az eredeti kitettség szerinti módszerrel

-

Bármikor feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, le nem hívott hitelkeretek

5 715 925 154

Kereskedelemhez kapcsolódó közepes/ alacsony kockázatú mérlegen kívüli tételek

5 638 480 372

Kereskedelemhez kapcsolódó közepes kockázatú mérlegen kívüli tételek és hivatalosan támogatott exportfinanszírozáshoz kapcsolódó közepes kockázatú mérlegen kívüli tételek

10 872 954 333

Egyéb mérlegen kívüli tételek

6 542 819 225

Egyéb eszközök

1 954 074 141 261

Alapvető tőke - átmeneti fogalom

156 178 648 769

Kiigazítások

-

27 508 792 638

Szabályozói kiigazítások - alapvető tőke - teljes mértékben bevezetett fogalom; ebből

-

27 373 690 781

A saját hitelkockázatra vonatkozó szabályozói kiigazítások

-

Tőkeáttételi mutató - az alapvető tőke átmeneti fogalmának alkalmazása

135 101 857 7,620%

12

Tőkeelemek 1

Kibocsátó

Erste Bank Hungary Zrt



2

Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy zártkörű kihelyezés Bloomberg-azonosítója)

HU0000343470

HU0000343777

HU0000354493

MM00000000133

MM00000000136

MM00000000201

MM00000000223

MM00000005428

MM00000007650

MM00000006689

Az instrumentum irányadó joga(i)

2006. évi IV. törvény

2001. évi CXX. Törvény a tőkepiacról



2013. évi CCXXXVII. Törvény (Hpt)







Elsődleges Alapvető tőkeinstrumentum Elsődleges Alapvető tőkeinstrumentum Egyedi és (szub)konszolidált

Járulékos tőkeinstrumentum Járulékos tőkeinstrumentum Egyedi és (szub)konszolidált










3

4 5

Szabályozási intézkedések A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) átmeneti szabályai A CRR átmeneti időszakot követő szabáylai

Egyéni és/vagy szubkonszolidált alapon figyelembe vehető Az instrumentum típusa (az egyes joghatóságok szerint 7 meghatározandó típusok) A szabályozói tőkében megjelenített összeg (pénznem 8 millióban, a legutóbbi adatszolgáltatás időpontjában) Kibocsátás devizaneme 9 Az instrumentum névleges összege 9a Kibocsátási ár 9b Visszaváltási ár 6

10 Számviteli besorolás 11 A kibocsátás eredeti időpontja 12 Lejárat nélküli vagy lejáratra szóló 13 Eredeti lejárati idő A kibocsátó vételi (call) opciója előzetes felügyeleti 14 jóváhagyáshoz kötött Opcionális vételi időpont, függő vételi időpontot és 15 visszaváltási összeg 16 Adott esetben további vételi időpontok Kam atszelvények / osztalékok Rögzített vagy változó összegű osztalék / 17 kamatszelvény 18 Kamat és kapcsolódó index 19

Osztalékfizetést felfüggesztő rendelkezés (dividend stopper) fennállása

Teljes mértékben diszkrecionális, részben 20a diszkrecionális vagy kötelező (az időzítés tekintetében) 20b 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

35 36 37

Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (azösszeg tekintetében) Feljebb lépési vagy visszaváltási ösztönző Nem halmozódó vagy halmozódó Átalakítható vagy nem átalakítható Ha átalakítható, az átváltási küszöb(ök) Ha átalakítható, teljesen vagy részben Ha átalakítható, az átalakítási arányszám Ha átalakítható, kötelező vagy opcionális az átalakítás Ha átalakítható, határozza meg az instrumentumtípust, amire átalakítható Ha átalakítható, határozza meg annak az intrumnetumnak a kibocsátóját, amire átalakítható Leírás jellemzői Ha leírható, a leírási küszöb(ök) Ha leírható, teljesen vagy részben Ha leírható, akkor tartósan vagy ideiglenesen Ideiglenes leírás esetén a felértékelési mechanizmus leírása A felszámolási alárendeltségi hierarchiáben elfoglalt pozíció (határozza meg az instrumentumot közvetlenül megelőző instrumentum típusát) Nem megfelelő áttérő jellemzők Ha igen, nevezze meg a nem megfelelő jellemzőket









CRR. 28. cikk

CRR. 62. cikk

CRR. 62. cikk

CRR. 62. cikk

CRR. 62. cikk

CRR. 62. cikk

CRR. 62. cikk

CRR. 62. cikk

CRR. 62. cikk

CRR. 62. cikk

CRR. 62. cikk

385327366187 HUF

389330000 HUF

410176857 HUF

1673073792 HUF

10076480000 HUF

21412520000 HUF

19838070000 HUF

16689170000 HUF

9446700000 HUF

40935700000 HUF

11021150000 HUF

HUF 102000000000 HUF Saját tőke

Lejárat nélküli nincs lejárati idő

HUF HUF HUF EUR EUR EUR EUR EUR EUR 389330000 HUF 473740000 HUF 3351510000 HUF 32000000 EUR 68000000 EUR 63000000 EUR 53000000 EUR 30000000 EUR 130000000 EUR 100.00 100.00 49.92 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 Kötelezettség Kötelezettség Kötelezettség Kötelezettség Kötelezettség Kötelezettség Kötelezettség Kötelezettség Kötelezettség amortizált bekerülési amortizált bekerülési amortizált bekerülési amortizált bekerülési amortizált bekerülési amortizált bekerülési amortizált bekerülési amortizált bekerülési amortizált bekerülési érték érték érték érték érték érték érték érték érték 2008.12.01 2009.04.30 2014.03.28 2008.12.30 2009.03.27 2012.03.14 2012.12.20 2014.03.28 2014.09.30 Lejáratra szóló Lejáratra szóló Lejáratra szóló Lejáratra szóló Lejáratra szóló Lejáratra szóló Lejáratra szóló Lejáratra szóló Lejáratra szóló 2020.12.01 2019.04.30 2024.03.28 2021.09.30 2021.09.30 2021.09.30 2021.09.30 2021.03.26 2021.09.30

EUR 35000000 EUR 100.00 100.00 Hátrasorolt kötelezettség 2014.06.30 Lejáratra szóló 2021.06.30

-

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Rögzített

Rögzített

Rögzített

Változó

Változó

Változó

Változó

Változó

Változó

Változó

-

6.88%

8.19%

0.90%

EUR3MT + 198 spread

EUR3MT + 198 spread

EUR3MT + 198 spread

EUR3MT + 198 spread

EUR3MT + 255 spread

EUR3MT + 198 spread

EUR3MT + 250 spread

-

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

-

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

-

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

Kötelező

-

Nem Nem halmozódó Nem átalakítható -










-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

Nem -

13

Tőkekövetelmény Hierarchia

1.

Megnevezés

2014.12.31 HUF Konszolidált

Egyedi

1.1.1.1.01. 1.1.1.1.02. 1.1.1.1.03. 1.1.1.1.04. 1.1.1.1.05. 1.1.1.1.06. 1.1.1.1.07. 1.1.1.1.08.

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK 8%-a 110 576 727 562 Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) 0 bekezdése, valamint 98. cikke szerint Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) 0 bekezdése, valamint 97. cikke szerint HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA 98 159 527 035 SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK Sztenderd módszer (SA) 11 779 386 074 Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok 11 779 386 074 értékpapírosítási pozíciók nélkül Központi kormányzatok vagy központi bankok 0 Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok 263 610 Közszektorbeli intézmények 0 Multilaterális fejlesztési bankok 0 Nemzetközi szervezetek 0 Intézmények 489 209 566 Vállalkozások 3 744 528 297 Lakosság 0

1.1.1.1.09.

Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek

166 988 841

127 284 179

1.1.1.1.10. 1.1.1.1.11. 1.1.1.1.12.

Nemteljesítő kitettségek Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek Fedezett kötvények Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatokkal szembeni követelések Kollektív befektetési formák (KBF) Részvényjellegű kitettségek Egyéb tételek Értékpapírosítási pozíciók (SA) Ebből: újra-értékpapírosítás Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitelegyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor Központi kormányzatok és központi bankok Intézmények Vállalkozások - kkv Vállalkozások - speciális hitelezés Vállalkozások - egyéb IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitelegyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor Központi kormányzatok és központi bankok Intézmények Vállalkozások - kkv Vállalkozások - speciális hitelezés Vállalkozások - egyéb Lakosság - ingatlannal fedezett (kkv) Lakosság - ingatlannal fedezett (nem kkv) Lakosság - a rulírozó állományba beszámítható Lakosság - egyéb kkv Lakosság - egyéb nem kkv Részvényjellegű kitettségek (IRB) Értékpapírosítási pozíciók (IRB) Ebből: újra-értékpapírosítás Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke

326 677 291 0 0

343 945 899 0 0

0

0

1.* 1.**

1.1. 1.1.1. 1.1.1.1.

1.1.1.1.13. 1.1.1.1.14. 1.1.1.1.15. 1.1.1.1.16. 1.1.1.2. 1.1.1.2.* 1.1.2. 1.1.2.1. 1.1.2.1.01. 1.1.2.1.02. 1.1.2.1.03. 1.1.2.1.04. 1.1.2.1.05. 1.1.2.2. 1.1.2.2.01. 1.1.2.2.02. 1.1.2.2.03. 1.1.2.2.04. 1.1.2.2.05. 1.1.2.2.06. 1.1.2.2.07. 1.1.2.2.08. 1.1.2.2.09. 1.1.2.2.10. 1.1.2.3. 1.1.2.4. 1.1.2.4.* 1.1.2.5. 1.1.3.

105 685 515 095 0 0

90 213 566 574 10 571 120 121 10 571 120 121 0 199 910 0 0 0 1 184 617 695 3 959 951 454 286 571 567

0 0 4 314 262 004 110 834 216 2 737 456 466 4 557 715 202 0 0 0 0 86 380 140 960 79 642 446 453 22 766 703 379 22 391 624 945 0 0 824 432 157 900 587 978 66 66 10 059 944 280 9 916 637 739 11 882 326 876 11 574 399 162 63 613 437 581 57 250 821 508 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 53 217 303 625 47 343 481 530 0 0 0 0 10 396 133 956 9 907 339 978 0 0 0 0 0 0 0

0

0

0

14

Tőkekövetelmény Hierarchia

1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.3.

1.3.1. 1.3.1.1. 1.3.1.2. 1.3.1.3. 1.3.1.4. 1.3.2. 1.4. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.5. 1.6. 1.6.1. 1.6.2. 1.6.3. 1.7. 1.8. 1.8.2. 1.8.2.*

1.8.2.**

1.8.2.*** 1.8.3. 1.8.4.

Megnevezés

ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke Tőzsdén forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvény Deviza Áru Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belső módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (STA) / alternatív sztenderd módszer (ASA) Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Fejlett módszer Sztenderd módszer Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

2014.12.31 HUF Konszolidált

Egyedi

0

0

0

0

0

0

637 102 210

779 090 037

637 102 210

779 090 037

630 026 090

737 433 477

0 7 076 120 0

29 736 154 11 920 406 0

0

0

11 656 479 764 14 513 624 764 0

2 857 145 000

0

0

11 656 479 764 11 656 479 764 0

0

123 618 553

179 233 720

0 123 618 553 0

0 179 233 720 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15

III.3.1.3 Tőkepufferek A Bank nem képez anticiklikus tőkepuffert. III.3.1.4 Tőkekivonás megakadályozása Jelenleg a Banknak nincs olyan vállalkozása, amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, és a vállalkozás szavatoló tőkéje nem éri el a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti tőkekövetelményt.

III.3.2. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A Bank a kockázati pozíciójáról rendszeres jelentéseket készít az Igazgatóság illetve egyéb döntéshozói bizottságok számára. A Bankban működő jelentéstételi rendszer többek között az alábbi riportokat foglalja magába:  portfólió minőség  tőkehelyzet  specifikus kockázatok monitoringja  minősítési rendszerek  likviditási és piaci kockázati profilra vonatkozó elemzések, kimutatások A Bank Igazgatósága tehát rendszeresen tájékozódik a Bank portfóliójának alakulásáról, alkalmazott minősítési rendszerek megbízhatóságáról, továbbá az EBH csoport kockázatviselő képességről, mely alapján dönt a megfelelő intézkedések meghozataláról. A fent említett jelentési rendszerek mellett a Bank a kockázattípusonként meghatározott limitek (például hitel-, nagykockázati, iparági, illetőleg likviditási koncentrációs kockázat) alapján is rendszeresen visszaméri és értékeli a kockázati kitettségének mértékét és javaslatokat fogalmaz meg a szükséges intézkedések meghozatalára. A Bank kockázatkezeléséért felelős területei szervezetileg elkülönülnek az üzleti terültektől. Ezen szakterülete együttműködése és a vezetői jelentési rendszerbe szolgáltatott információk biztosítja a menedzsment, hogy mindenkor átfogó képet kapjon a Bank kockázati pozíciójáról.

III.3.3. A Belső tőkemegfelelési (ICAAP) értékelés alapjai és stratégiai folyamata Az ICAAP célja felmérni azt, hogy az intézmény saját számításai alapján mekkora összegű tőkekövetelményt tart szükségesnek az általa vállalt és felmerülő kockázatok fedezésére. Az ICAAP (Internal Capital Adequacy Assessment Process) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy a Bank: 

megfelelően azonosítja, méri, összesíti és monitorozza a kockázatait,



az lényeges kockázatainak fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezettel rendelkezik,



megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti az azonosított kockázati faktorok tekintetében.

A Bank rendelkezik olyan belső eljárással, amely során értékeli a kockázati profiljához igazodó 1 tőkemegfelelését. Az ICAAP koncepció az Erste Holding módszertanával összhangban kerül kialakításra, figyelembe véve a hazai jogszabályi és Felügyeleti követelményeket.

1

Erste Group Bank AG (Holding) az Erste Bank Hungary Zrt. anyavállalata.

16

A Bank alapvető célja a stratégiai célkitűzéseinek megvalósítása prudens és kockázattudatos működés mellett. A Bank kockázati alapelveink és étvágyának jóváhagyása az Igazgatóság hatáskörébe tarozik, mindazonáltal a belső irányítás részeként működtetett ICAAP Governance biztosítja, hogy a Bank kockázati hajlandósági nyilatkozatában megfogalmazott követelmények az operatív működésben is érvényre jussanak, illetve a kockázati étvágy, a portfólió alakulásának rendszeres nyomon követése és visszacsatolása az Igazgatóság számára megtörténjen. A Bankban a Stratégiai Kockázatkezelési Igazgatóság felel az ICAAP keretrendszer üzemeltetéséért. A belső tőkemegfelelés értékelésének rendszeres eszköze a Bank kockázatviselési képességének (RCC – Risk Bearing Capacity) számítása. A belső tőkekövetelmény meghatározására a Bank a kockázatok pontosabb számbavétele érdekében az 1. Pillérben használtaktól eltérő paramétereket alkalmaz. A Bank tőkeigényének alakulása és a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőke rendszeres nyomon követése biztosítja az átfogó kockázatkezelés és tőkemenedzsment eszköztárát. Mindez lehetővé teszi a menedzsment számára, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a szüksége intézkedések meghozatalára és időben beavatkozzon a kockázatok mérséklésére, ez által biztosítva a csoport prudens működését. Az ICAAP keretrendszeren belül kezelt kockázatokat, valamint a Bank 1. és 2. pillér szerinti tőkehelyzetének múltbéli és várható alakulását az ICAAP működtetéséért felelős terület negyedéves gyakorisággal beszámol a Bank ügydöntő (Ügyvezetősége illetve Igazgatósága) bizottságainak, valamint a Kockázatkezelési és Kockázatvállalási Bizottságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Vállalati Kockázatkezelési Bizottság (CRC) feladatai az ICAAP vonatkozásában:  A külső és belső kockázati szabályozások változásainak nyomon követése, ideértve az ICAAP követelményeket, azoknak a bank üzleti tevékenységére, tőke- és szabályozási megfelelésére gyakorolt hatásának meghatározását;  Döntés a nem retail PD, LGD és CCF modellekről és paraméterekről;  Döntés a kockázati marzsról, melyet az árazás során figyelembe kell venni;  Hozzájárul az ICAAP-hez kapcsolódó feladatok teljesítéséhez, különösen a vállalati portfólióra vonatkozó kérdések tekintetében, biztosítva a szükséges inputokat, jelentéseket, javaslatokat, észrevételeket, különösen az alább feladatokat érintően: o Hozzájárul a bank kockázatértékelésének (azaz kockázat lényegességének megállapításáról készült elemezés kiértékelésének) és koncentrációs kockázatok elemzés eredményeink megvitatásához; o Részt vesz a stressz teszt szcenáriók kiválasztásában; o Részt vesz a kockázat alapú tervezésben és előrejelzésben a vállalati portfólió illetően, továbbá tájékoztatva van a Bank kockázat alapú tervszámairól (Budget); o Hozzájárul a portfólió szintű kockázati limitek és célszámok meghatározásához, melyek a kockázati stratégiából kerülnek alábontásra; Lakossági Kockázatkezelési Bizottság (RRC) feladatai az ICAAP vonatkozásában:  Döntéshozatal a retail PD, LGD és CF modellekről és paraméterekről;  Döntéshozatal meglévő pontozókártyák (scorecardok) cut-off szintjének módosításáról;  Döntéshozatal a kockázati marzsról, melyet a termékekben (al-termékekben) az árazás során figyelembe kell venni;  Hozzájárul az ICAAP-hez kapcsolódó feladatok teljesítéséhez, különösen a lakossági portfólióra vonatkozó kérdések tekintetében, biztosítva a szükséges inputokat, jelentéseket, javaslatokat, észrevételeket, különösen az alább feladatokat érintően: o Hozzájárul a bank kockázatértékelésének (azaz kockázat lényegességének megállapításáról készült elemezés kiértékelésének) és koncentrációs kockázatok elemzés eredményeink megvitatásához; o Részt vesz a stressz teszt szcenáriók kiválasztásában; o Részt vesz a kockázat alapú te rvezésben és előrejelzésben a lakossági portfólió illetően, továbbá tájékoztatva van a Bank kockázat alapú tervszámairól (Budget);

17

o

Hozzájárul a portfólió szintű kockázati limitek és célszámok meghatározásához, melyek a kockázati stratégiából kerülnek alábontásra;

III.3.4. A hitelezési kockázatok kezelésének alapelvei A hitelezési kockázatok kezelésének alapelvei: A Bank üzleti profiljából, tevékenységéből adódóan kockázatot vállal, mely kockázatok azonosítását, értékelését, kezelését és mérését az üzleti terültektől elkülönülten a kockázatkezelési terültek végzik. A kockázatkezelési területek fő feladata és felelőssége a Bank prudens működésének és a hatékony kockázatkezelésének biztosítása meghatározott alapelvek mentén. 

A Bank kockázatvállalása az ügyfél pénzügyi helyzetének, jövedelemtermelő képességének, üzleti környezetének vizsgálatán, továbbá a Bank által kínált termékekben rejlő kockázatok felmérésén alapul.



A kockázati szempontból összetartozó adósokat a Bank együttesen kezeli, és az ügyfelek/ügyfélcsoportok kitettségét az EBH Bankcsoport szintjén, együttesen értékeli.



Amennyiben az adott ügyféllel szembeni kockázatvállalást harmadik személy által kibocsátott garancia vagy készfizető kezesség biztosítja, a minősítést a harmadik személyre vonatkozóan is elvégezi.



A kockázatvállalási döntési jogkörök döntési szintekhez rendeltek, melyet az üzletág, ügyfélcsoporthoz tartozás, ügyfél-minősítés, fedezettségi szint és összkötelezettség együttesen határoz meg.



Minden kockázatvállalási döntés az általánosan alkalmazandó „négy szem elv”-nek kell, hogy megfeleljen, azaz minden döntést a megfelelő kompetenciával rendelkező legalább két felelős döntéshozónak kell meghoznia.



A Bank a követelések megtérülésének biztonsága érdekében alapesetben biztosíték mellett vállal kockázatot. A Bank a kockázatvállalási döntés előtt meggyőződik a fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről, valamint a kockázatvállalás időtartama alatt folyamatosan monitorozza ezeket.



Minden egyes ügyletet határozott időtartamra és lejáratra kell jóváhagyni. Amennyiben a Bank ajánlatot tesz egy ügyfélnek, vagy hitelígérvényt ad ki, az erre vonatkozó kötöttség időtartamát minden esetben meg kell határozni.

III.3.5. A „késedelem” és „hitelminőség-romlás” meghatározása Az Erste-csoport 5 nemfizetési kategóriát különböztet meg és gyűjt. Az egyes kategóriák meghatározása a következő:  R1: A korai figyelmeztetőjelek alapján a teljes visszafizetés nem valószínűsíthető 2  R2: 90 napon túli 25.000 Forint összeget elérő késedelem  R3: Nem teljesítő átütemezés  R4: Részlegesen elszámolt veszteség  R5: Jogi eljárás (csőd, felszámolás, végelszámolás, végrehajtás) A „késedelmes tételek” és „Hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek” állományának és rájuk képzett céltartalékoknak alakulását a 7. illetve a 20. táblázatok tartalmazzák.

2

Adott esetekben

18

III.3.5.1. A hitelminőség-romlás belső szabályzatban történő megközelítése A Bank Ügyfélminősítési valamint Kockázatvállalási szabályzata rendelkezik az ügyfélminősítés illetve a hitelminőség - romlás nyomon követésének alapelveiről. A Bank a vállalati ügyfeleit a belső minősítési rendszerében minősíti. Az ügyfélminősítés pénzügyi, szakértői és külső információk feldolgozása alapján kerül meghatározásra a minősítő rendszerben. A Bank releváns ügyviteli szabályzatai rendelkeznek az ügyfél monitoringról, illetve az ügyfélminősítés felülvizsgálatának rendjéről. A rendszeres ügyfél minősítés felülvizsgálat illetve monitoring keretében az ügyfél pozíciójában bekövetkezett változásoknak megfelelően az ügyfelek újraminősítésre kerülnek, így a minősítési rendszer a fent említett információk értékelésével megbízhatóan tükrözi az ügyfél hitelminőségét. A Bank a lakossági ügyfeleinek minősítését is belső minősítési rendszerben végzi. Az ügyfelek hitelminőség – romlásának nyomon követése az ún. viselkedési pontozókártyák alapján történik, mely viselkedési scorecard-ok az ügyfél törlesztési szokásaira vonatkozó megfigyelések (karakterisztikák) alapján havonta újra minősítik a lakossági ügyfeleket. A Bank a Validációs szabályzatának megfelelően az ügyfél-minősítési rendszereit legalább évente egyszer felülvizsgálja, illetve a validációt - a jogszabályi követelményeknek megfelelően - a Holding Validációs csoportja, mint független külső szakértő végzi. A portfolió minőségének változása elsődlegesen az értékvesztés, illetve céltartalék változásában jelenik meg. A Bank aktív portfolió menedzsmentjének köszönhetően 2014-ban a portfolió minősége összességében kissé már javult.

III.3.6. Az értékvesztés és céltartalék-képzés fő elvei és módszerei A Bank az értékvesztés-elszámolást és visszaírást valamint a céltartalékok képzését és felhasználását egyrészt a magyar számviteli szabályok (HAS) másrészt a nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) szerinti végzi. A magyar számviteli szabályok (HAS) szerinti megközelítések és módszerek: 

A követelések értékvesztésének megállapítása az adott ügylet minősítésén alapul. Mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a megképzett céltartalékot meghatározza a mérlegen belülivé válás valószínűsége.



Amennyiben adott ügyféllel szemben a Bank összes kitettsége az 50 millió forintot meghaladja, úgy a követelés minősítése egyedileg történik. Nem teljesítő ügyfelekkel szembeni követelések esetében a várható megtérülések jelenértéke alapján számított várható veszteségnek megfelelő értékvesztés kerül elszámolásra. Nem problémamentes, de csak kisebb késedelmet mutató adós (illetve ügyfélcsoportja) esetében 10% (illetve 1%) értékvesztés kerül elszámolásra.



Amennyiben adott ügyféllel szemben a Bank összes kitettsége az 50 millió forintot nem haladja meg, úgy a nem problémamentes követelés minősítése a fennálló késedelmen, az esetleges nem teljesítés tényén illetve a kockázati paramétereken alapuló algoritmussal kerül meghatározásra. A kockázati paramétereket a követelés típusa és az ügyfélminősítés mentén becsüli a Bank. Ezek a következők: a nem teljesítés valószínűsége, várható veszteség nem teljesítés esetén.

Tőkésített kamatok tekintetében a Bank a 250/2000-es kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében írtakat alkalmazza. Átstrukturált hitelek tekintetében a Bank a 250/2000-es kormányrendelet 7. számú mellékletének VII. fejezete szerint jár el. Egyes különleges kockázatot jelentő tételek tekintetében a Bank magasabb értékvesztést számol el illetve több céltartalékot képez.

19

A nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerinti megközelítések és módszerek: A Bank bekövetkezett veszteség modellt használ a pénzügyi eszközök veszteségeinek értékelésére. Ez azt jelenti, hogy veszteség csak abban az esetben merül fel, amennyiben egyedi veszteség esemény megfigyelésre került. A folyamat magában foglalja a nem-teljesítés és értékvesztettség figyelését és az értékelés (egyedi, kollektív) típusát. A kitettség jellemzői, valamint a figyelembe vehető pénzáramok (pl. fedezetek) alapján a kitettségek egy része nem értékvesztett. A Bank az alábbi kategóriákat különbözteti meg:  Egyedi értékvesztés a nem-teljesítő értékvesztett állományra  Csoportos értékvesztés a teljesítő állományra (bekövetkezett, de nem jelentett veszteség mértékében) vagy a nem értékvesztett nem-teljesítő állományra. Az egyedi értékvesztés számítása diszkontált pénzáramok (DCF) módszere alapján történik. Ez azt jelenti, hogy könyv szerinti érték és a várható pénzáramok jelenértéke közötti különbség értékvesztést eredményez, ami megképzésre kerül. A jövőbeni pénzáramok esetében a tőke és kamatfizetések, valamint fedezettből való térülés (a költségek levonása után) kerül figyelembe vételre. A jelenérték meghatározásakor effektív kamatlábbal diszkontál a Bank. Az egyedi értékvesztés meghatározása vagy egyedi alapon vagy csoportos (szabály alapon) történik. A jelentős ügyfelek esetében az pénzáramok egyedileg kerülnek meghatározásra. Egy ügyfelet akkor tekintünk jelentősnek, amennyiben a Bankkal szembeni kitettsége meghaladja az 50 millió forintot. Egyéb esetben az ügyfelet nem tekintjük jelentősnek és szabály alapú számítást használunk az egyedi értékvesztés meghatározásához. Ez a kitettség és LGD szorzatát jelenti. Csoportos értékvesztést számolunk a teljesítő mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételekre, ahol veszteség esemény még nem következett be vagy nem jelentették. A csoportos értékvesztés mértéke a könyv szerinti érték, a bedőlési valószínűség (PD), a bedőléskori veszteségráta (LGD), mérlegen kívüli tételek esetében a hitel egyenértékesítési tényező (CCF), valamint veszteség érzékelési időszak (LIP) függvénye. A LIP az veszteség bekövetkezése és észlelése közötti átlagos időszak, mely 4 hónaptól 12 hónapig terjedhet. Az LGD a jövőbeni pénzáramok diszkontált jelenértéke. Csoportos értékvesztés számítást alkalmazunk azon nem-teljesítő ügyleteknél is, amelyek nem értékvesztettek. Az ügyfelekre egyedi értékvesztést nem képzünk.

20

III.4 Piaci Kockázat III.4.1. Banki könyvben szereplő pozíciók III.4.1.1. A kockázat jellege, mérésének módja A banki könyv kamatlábkockázata általánosan a következő módon definiálható: a Bank pénzügyi helyzetének, a kamatlábak nem várt, kedvezőtlen irányú elmozdulásából származó romlása, illetve az ilyen negatív következményeknek való kitettség. A pénzügyi helyzet romlása alapvetően két területen jelentkezhet: egyrészt a jövedelmezőséget, másrészt a Bank gazdasági (üzleti) értékét érintheti. A kamatláb változások típusai és a kockázatnak kitett pozíciók jellege alapján a kockázatok hagyományosan négy kategóriába sorolhatók: 

átárazási kockázat;



báziskockázat;



hozamgörbe-kockázat;



opciós kockázat;

A banki könyvben nyilvántartott pozíciókra vonatkozóan a fentiek közül általában az átárazási (vagy újraárazási) kockázat jelenti a kamatlábkockázat leggyakoribb és hatását tekintve legjelentősebb forrását. Az opciós kockázatokat jelenleg a Bank nem számszerűsíti, de a belső transzferár rendszerében veszi figyelembe és megfelelő árazással kezeli ezt a kockázatot. A banki könyv kamatláb-kockázatának mérésére a Bank módszertanilag a fejlettebb megoldások közé tartozó szimulációs eljárást alkalmazza. A Bank figyelembe veszi a kamatláb-kockázati kitettség különböző aspektusait, vagyis a szimuláció során mindkét, az eszköz-forrás menedzsment által hagyományosan alkalmazott megközelítéssel számol, azaz: 

nettó kamat-bevétel szimulációt (jövedelmi perspektíva) és



cash flow értékelést vagy gazdasági-érték szimulációt (gazdasági perspektíva) alkalmaz.

III.4.1.2. Banki könyvi kamatkockázat kezelésének szervezeti háttere A Bank rendelkezik Eszköz Forrás Gazdálkodási Bizottsággal, mely az eszköz-forrás gazdálkodás és azon belül a kamatkockázat-kezelés legfontosabb stratégiai döntéshozó szerve. Feladataival összhangban rendszeresen áttekinti a Bank kamatkockázati helyzetét, illetve pozícióinak alakulását. A pozíció figyelemmel kísérése mellett jogosult értékelni és minősíteni a Bank kamatkockázati pozícióját. Hatásköre kiterjed a vonatkozó belső szabályozás jóváhagyására és változtatására, különös tekintettel az érvényes limitek, feltételezések, eljárások és módszerek módosítására. III.4.1.3. Kamatlábkockázat monitoring és jelentés A Bank vezetősége rendszeresen jelentést kap a banki könyvi kamatláb kockázati kitettség alakulásáról. Ezek a jelentések lehetővé teszik, hogy a vezetés: 

kiértékelje a Bank összesített kamatláb kockázati kitettségének szintjét és trendjét;



ellenőrizze a meghatározott kockázat-tűrési szintekkel való megfelelést;



azonosítsa a politikában meghatározott szintet meghaladó, esetleges túlzott kockázat vállalást;



meghatározza, hogy a Bank elegendő tőkével rendelkezik-e az adott nagyságú kamatláb kockázat vállalásához;



a kamatkockázatot érintő döntéseket hozzon.

21

III.4.2. Kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok A Bank kereskedési könyvét a Treasury vezeti. A pozíciók nyilvántartására és piaci értéken való értékelésére a Bank olyan rendszert alkalmaz, amelyben a kereskedési könyvbe tartozó ügyletek körét a felállított portfolió/folder-struktúrának köszönhetően egyértelműen elkülöníti: az egyes folderek portfoliókba vannak rendezve, és minden egyes portfolió be van sorolva a banki vagy a kereskedési könyvbe. A kereskedési könyv minden munkanapon aktualizálásra kerül a folyamatosan vezetett üzletkötések alapján. A pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményét, a szintén itt nyilvántartott nagykockázatokkal együtt sztenderd módszer szerint számítja ki. A felsorolt kockázatok tőkekövetelményét a 28. táblázat tartalmazza. Kereskedési könyvben nem szereplő részvényekkel a Bank nem rendelkezik.

22

III.5. Működési kockázat III.5.1. A kockázatkezelés fő elvei, alkalmazott módszerek, kockázatok azonosítása és kezelése A Bank a 2014. évre vonatkozó jogszabály által meghatározott tőkekövetelmény-számítási módszerek közül – egyedi szinten a fejlett mérési módszert (Advanced Measurement Approach, AMA), konszolidált szinten pedig a fejlett mérési módszer (Advanced Measurement Approach, AMA) és az alapmutató módszer (Basic Indicator Approach, BIA) kombinációját alkalmazza a működési kockázatok fedezetéül szolgáló tőkekövetelmény nagyságának meghatározására. A Bank leányvállalatai az alapmutató módszert (Basic Indicator Approach, BIA) használják. 2014. december 31-re vonatkozóan az Erste Bank Hungary Zrt. fejlett mérési módszerrel meghatározott egyedi működési kockázati tőkekövetelménye 11 656,479 millió Forint, konszolidált szinten 14 513,624 millió Forint, melyből az alapmutató módszerrel meghatározott rész 2 857,145 millió Forint. A fejlett mérési módszer szerinti tőke kalkulációja központilag, az Erste Group Bank AG által üzemeltetett tőkeszámítási modell segítségével történik. A csoportszintű tőkekövetelmény előre meghatározott méret- és veszteségindikátor alapján kerül allokálásra a fejlett mérési módszert alkalmazó Erste csoport intézményei között beleértve az Erste Bank Hungary Zrt-t. Az Erste Group Bank AG a központi tőkekövetelmény számítása során veszteség-eloszlás alapú megközelítést alkalmaz, melyhez inputként az Erste Holding tagintézményeitől származó belső veszteségadatokat és forgatókönyveket; illetve az ORX nemzetközi adatbázis veszteségeseményeit, mint külső adatokat használja. A külső környezet és belső kontrollfaktorok közvetett módon, a szcenárióelemzésen keresztül kerülnek számszerűsítésre. Az Erste Bank Hungary Zrt. dedikáltan 2004-től foglalkozik a működési kockázatok kezelésével. A Bank 2009. június 1-től alkalmazza – Felügyeleti engedély alapján a fejlett mérési módszert, mely megfelel a vonatkozó jogszabályi, felügyeleti és csoportszintű elvárásoknak. Eszerint a működési kockázatok mérésére szolgáló kvantitatív technikák, illetve a kockázatok kezelésére szolgáló kvalitatív technikák is alkalmazásra kerülnek a Bankban. A csoportszintű kockázatirányítási elveknek megfelelően a Bank leányvállalatai a kockázati profiljuknak megfelelően implementálják a működési kockázatkezelési keretrendszer egyes elemeit. A Bankban alkalmazott, a működési kockázatok mérésére szolgáló kvantitatív technikák a következők: 

egységes szabályok és elvek alapján történő, teljes Bankra kiterjedő, decentralizált belső veszteségadat-gyűjtés,



éves gyakorisággal elvégzett szcenárióelemzés, amely a veszteségadat-gyűjtés során még nem azonosított, de a jövőben potenciálisan bekövetkező veszteségesemények számszerűsítésére szolgál,



holdingszintű, veszteségeloszlás-alapú (Loss Distribution Approach, LDA) megközelítésen nyugvó tőkekövetelmény-számítás.

A Bankban alkalmazott, a működési kockázatok azonosítására és csökkentésére szolgáló kvalitatív technikák a következők: 

rendszeresen végrehajtott kockázati önértékelések, melyek maradványkockázatú tevékenységeinek feltárása és a kockázatcsökkentő intézkedések megfogalmazása,



a kockázat szintjének változását mutató kulcskockázati indikátorok definiálása, gyűjtése és monitoringja,



a kiszervezett tevékenységek kockázatainak azonosítására szolgáló kockázatelemzés.

célja a Bank magas hozzájuk kapcsolódó

23

Anyavállalatunk, az Erste Group Bank AG tagja a nemzetközi ORX veszteségadat-konzorciumnak, Bankunk pedig a Magyar Működési Veszteség Adatbázisnak (HunOR). A nagy összegű működési kockázati veszteségek fedezése érdekében Bankunk működési kockázati biztosítást kötött az Erste Reinsurance biztosítóval. A biztosítás az alábbi fedezeti körökre terjed ki: Nem bank-specifikus kockázatok: 

Vagyoni kár és üzemszünet



Értékes vagyontárgyak kockázata



Általános felelősségbiztosítás

Bank-specifikus kockázatok: 

Belső csalás



Külső csalás



Polgári jogi felelősségbiztosítás



Technológiai kockázatok

A Bank tőkekövetelménye az Erste Group Bank AG által számított csoportszintű tőkekövetelmény allokációjaként került meghatározásra. A tőkeszámításhoz használt belső adatokat a leányvállalatok szolgáltatják. 2011. július 1-től – Felügyeleti engedély alapján – a működési kockázati biztosítási program, mint kockázatcsökkentő eszköz, figyelembe vételre kerül a tőkeszámításban.

III.6. Értékpapírosítás A Bankban jelenleg nem történik értékpapírosítás.

24

III.7 Eszközök és eljárások III.7.1. Minősítési rendszerek III.7.1.1. A belső minősítési rendszer struktúrája, valamint a belső és külső minősítések közötti kapcsolat A Bank ügyféltípustól és terméktől függően ügyfél és termékadatokat alkalmazó elektronikus rendszereket használ a minősítés megállapítására. Ahol ilyen nem áll rendelkezésre, ott a minősítés külön szabályzatban rögzített eljárás alapján történik. Az Erste-csoportba tartozó leányvállalatok közül az Erste Leasing Bérlet Szolgáltató Kft., valamint a 2013 óta a Bank részeként működő az Erste Leasing Autófinanszírozás és az Erste Leasing Eszközfinanszírozó esetében 2009. július 1-től kezdődően bevezette az IRB módszert. A Bank által alkalmazott minősítési rendszerek az Erste Holding leányvállalataira vonatkozó sztenderdek alapján, a magyar előírásokkal összhangban kerültek kialakításra. A Bank minősítési rendszereit a jogszabályban előírt éves gyakorisággal validálja az Erste Holding validációs egysége, amely vizsgálatokról a Bank menedzsmentje rendszeres tájékoztatást kap. Amennyiben a validációs vizsgálat hiányosságokat tár fel a Bank minősítési rendszereivel, illetve a kapcsolódó banki folyamatokkal kapcsolatban, a Bank megfelelő kockázatkezelési területein kötelezettség keletkezik kockázatmérséklő intézkedéssel meghozatalára és végrehajtására. A külső hitelminősítő ügynökségek által adott minősítések minden ügynökség esetén meg vannak feleltetve a belső minősítési rendszer által adott minősítéseknek. A Bank külső minősítést vállalati, intézményi továbbá nem a magyar államhoz kötődő szuverén kitettségekre használ fel a Bank által alkalmazott megfeleltetés után. A külső hitelintézetek igénybevételéhez kapcsolódó adatokat a 8. táblázat tartalmazza. III.7.1.2 A belső becsléseknek a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásán kívüli alkalmazása A belső modellek keretében meghatározott kockázati paramétereket a Bank minden olyan területen következetesen alkalmazza, ahol a becsült kockázatok relevánsak. Ilyen kiemelten a döntési kompetenciák és az árazás területe. Árazáskor a Bank célja olyan ár kialakítása, amely minden esetben fedezetet nyújt a kötelezettségvállalás teljes várt költségére. A Bank minden esetben megvizsgálja az ügyfeleit, és ennek alapján állapítja meg, hogy az adott kötelezettségvállalás milyen kockázatokat és költségeket jelent a Bank számára. Árait ennek megfelelően alakítja ki. Az árazás mindig a teljes ügyfél / ügyfélcsoport jövedelmezőségét vizsgálja, kiterjed minden banki szolgáltatás bevételeinek és költségeinek vizsgálatára. A Bank vállalati ügyfelek esetében egyedileg határozza meg az árat, míg lakossági ügyfelek esetében al-termékenként (homogén csoportok) kerül kialakításra az ár. Az árazásban vizsgált időszak a hitel teljes futamideje. A kockázatok beillesztése az árazásba az a kockázati feláron (expected risk margin – ERM) keresztül történik.

III.7.2. A minősítési rendszerek leírása Az ügyfélminősítés célja az ügyfelekben rejlő kockázatok minél pontosabb becslése, vagyis annak megállapítása, hogy mekkora az ügyfél egy éven belüli nemfizetésének valószínűsége (Probability of Default, PD). A kockázatmérés alapját elsődlegesen az ügyfél minősítése képezi, de az egyes hitelkockázatokra vonatkozó döntések nem kizárólag azon, hanem a kockázati faktorok teljes körű számbavételén alapulnak. Ennek keretében a vizsgálat tárgyát képezi az ügyfél- és ügyletkockázatokon túl az ügyletben esetlegesen szereplő harmadik fél és bizonyos esetekben a biztosítéki rendszer is.

25

III.7.3. A minősítési rendszerek megbízhatóságának ellenőrzésére szolgáló eljárások A minősítési rendszerek felülvizsgálatára évente egyszer vagy rendkívüli esemény bekövetkezésekor, az Erste Holding Kompetencia Központjaiban egységes EB Group sztenderdek alapján kerül sor. A lakossági portfolió esetében mind az igénylési, mind a viselkedési pontozókártyák (scorecard) ellenőrzése megtörténik. A visszaméréseknél a Bank (a Kompetencia Központokkal közösen) vizsgálja többek között a rating eloszlást, a kalibrációt és a diszkrimináló erőt. Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, sor kerül a modellek kiigazítására, vagy újrafejlesztésére. A vállalati hitelportfólió esetében ügyfélratinget használunk, melynek felülvizsgálata a lakossági portfólióéhoz hasonló módon történik.

III.7.4. A minősítési folyamat leírása III.7.4.1. Általános leírás A Bank eltérő minősítési rendszereket alkalmaz a központi kormányzatokra és jegybankokra, a hitelintézetekre, az önkormányzatokra, a lízingcégekre, a biztosítókra, a vállalatokra, a projekttársaságokra, a lakossági ügyfelekre és az egyéb szervezetekre. A Bank az ügyfelek minősítésekor objektív, számszerűsíthető és szubjektív, nem számszerűsíthető szempontokat vesz figyelembe. A Bank portfolió-vizsgálat segítségével folyamatosan visszaméri a minősítési folyamatból származó információit. A Bank évente felülvizsgálja IRB minősítési rendszereit, a szabályozói elvárásokkal összhangban. A visszamérés és felülvizsgálat kiterjed a lakossági ügyfélszintű minősítési rendszerre, a lakossági termékszintű minősítési modellekre, valamint a vállalati és projekttársaságokra alkalmazott ügyfélszintű minősítési rendszerre, valamint ezen minősítési rendszerek pénzügyi és szakértői minősítő almoduljaira. III.7.4.2 Belső minősítési rendszerek: a belső és külső minősítések közötti kapcsolat A Bank az ügyfeleit belső minősítési rendszerében minősíti és e minősítési eredményeket alkalmazza a döntési folyamataiban, tőkeszámításában. Ugyanakkor Csoport szinten meghatározásra kerül a belső minősítési kategóriái megfeleltetése a külső hitelminősítők minősítési kategóriáival, mely megfeleltetés irányadó az Erste csoport számára a csoportszintű minősítési keretszabályzat alapján. E megfeleltetések rendszeres felülvizsgálata a Holding hatáskörében történik. III.7.4.3 Központi kormány vagy központi bank minősítése A központi kormányok és központi (jegy)bankok minősítésére Erste Holding-szinten kerül sor egy 1993-ban bevezetett és rendszeresen felülvizsgált speciális minősítési rendszer felhasználásával. A minősítés kiemelten kezeli a devizában történő rövid-, közép- és hosszú távú eladósodási kockázatot. Az országkockázatot egyenlőnek tekintjük a központi kormány kockázatával, mely magában foglalja a kormányt, a központi (jegy)bankot valamint azokat az intézményeket, melyek mögött a kormány készfizető kezessége áll. A minősítés aktualizálása negyedévente történik, annak érdekében, hogy csökkenjen a gyorsan változó környezet torzító hatása. A kockázati modell két fajta országot különböztet meg: iparit és fejlődő (feljövőben lévő) piacokat.

26

III.7.4.4. Hitelintézetek és befektetési vállalkozások minősítése A hitelintézetek és befektetési vállalkozások minősítésére az Erste Holding saját fejlesztésű modellt használ. A minősítő rendszer a kvantitatív, kvalitatív és ország kockázati kritériumok kombinációján alapuló szakértői modell. III.7.4.5. Vállalkozások minősítése A Bank a vállalatok minősítésekor kötelezően vizsgálja a tőkeellátottságot, tőkeszerkezetet, likviditást, jövedelmezőséget és adósságszolgálatot. A mérlegelemzési rendszer a fentieken túl egyéb, az elemzéshez használt mutatókat is kiszámít. A múltra vonatkozó adatokon túl a minősítés során a Bank figyelembe veszi a jövőre vonatkozó elvárásokat is. Kötelezően vizsgált szubjektív szempontok: tulajdonosi struktúra, menedzsment szakmai megítélése, piaci helyzet és várható alakulása, rendelésállomány összetétele, ágazatra vonatkozó információk, jövőbeni kilátások értékelése, tervezés minősége. A Bank a vállalkozásokra. 13+R szintű adósminősítési rendszert alkalmaz: 1 – Gyakorlatilag kockázatmentes; 2 – Minimális kockázat; 3 – Alacsony kockázat; 4a, 4b, 4c – Átlag alatti kockázat; 5a,5b, 5c– Átlagos kockázat; 6a – 6b Átlag fölötti kockázat; 7 – Kockázatvállalás határa; 8 – Korai felismerés; R1-5 – Nemteljesítés. III.7.4.6. Lakossági ügyfelek minősítése A Bank lakossági portfoliójában a kitettségek minősítésének meghatározására termék-specifikus pontozókártyák (scorecard-ok) szolgálnak. A termékszintű pontozókártyák egy ügyfél szintű minősítési rendszerbe vannak aggregálva. A minősítési módszer alapvetően számlaszintű. Amennyiben egy ügyfél új terméket igényel, az adott ügyfél a megfelelő termék-specifikus igénylési pontozókártya használatával kerül minősítésre. A lakossági magánszemélyek esetében alkalmazott (és a tőkeszámításban is megjelenő) minősítési skála 8+R fokozatú. A mikrovállalati ügyfelek minősítése a vállalati ügyfelekével azonos elemszámú, 13+R-fokozatú skálán történik. III.7.4.7. Participations A Bank negyedévente minősíti a befektetéseit. A befektetésekhez tartozó minősítési kategóriákat és értékvesztés hányadokat azok banki könyvszerinti értéke és forgalmi értéke (piaci érték) viszonyában állapítja meg. A befektetés minősítésekor figyelembe vételre kerül, hogy a társaság gazdálkodása az előző évekkel összehasonlítva milyen tendenciát mutat, ill. gazdálkodásában milyen változásokra lehet számítani rövid-és középtávon. Üzleti célú részesedés-szerzési tevékenységet a Bank nem folytat.

III.7.5. Az egyes kockázati paraméterek definíciója, meghatározásának módszere, becsült és valós adatai az egyes kockázati szegmensekben Valamennyi kockázati paraméter számításának alapja a nemteljesítés definíciója melyet a Bank a CRR (capital requirements regulation) vonatkozó paragrafusaival összhangban állapított meg. A lényegességi küszöb vonatkozásában a Bank élt a fenti szabályozás adata lehetőséggel és az Erste Holding sztenderd értékéhez való igazodás követelményét kielégítve a lényegességi küszöböt mind a vállalati mind a lakossági kitettségek esetében 25 000 forintban állapította meg. Ebben a döntésében tőkekövetelmény-csökkentési törekvés nem motiválta. A lakossági szegmens magánszemély ügyfeleivel szembeni kitettségek esetében a Bank él az ügyfél-szintű default detekcióval. A vállalati szegmensben alkalmazott nemteljesítési definícióban hangsúlyosan érvényre jutnak a

27

CRR megfelelő paragrafusainak elvárásai. A Bank a nemteljesítési esemény definícióját évente felülvizsgálja, abból a célból, hogy a mulasztási esemény megtörténte ténylegesen megfigyelhető veszteséggel is járjon, csökkentve a mulasztási eseményből való visszatérés valószínűségét. A Bank a becsült kockázati paraméterek tekintetében eleget tesz az IRB validációs szempontoknak való általános megfelelés követelményeinek is. III.7.5.1. Nemteljesítési valószínűség (PD) A PD-vel annak valószínűségét becsüljük, hogy adott ügyfél 12 hónapon belül defaultba kerül. A becsléshez az ún. Lando-Skodeberg-féle módszert használjuk, mely intenzitás mátrixokon alapul. A modell használatával a Bank ügyfeleinek migrációját méri fel a minősítési osztályok között. A PD becslések kvantitatív validálásához a Bank az Erste Holding leányvállalataira meghatározott sztenderdeket alkalmazza, amely magában foglalja a Lando-Skodeberg-féle módszer kiinduló feltételeinek a teljesülésének a vizsgálatát és a becslések érvényességének vizsgálatát. A validációt éves gyakorisággal a Holding Validációs egysége, mint független szakértői csapat végzi. A validáció magában folgalja mind a portfolió szintű, mind a minősítési kategóriánként becsült hosszú távú PD visszamérését és összevetését a portfolió szintű, illetőleg a minősítési kategóriánkénti hosszú- és rövid távú default ráta tapasztalattal. A felügyelő hatóság által jóvhagyott módszertan alapján, amennyiben a validációs vizsgálat alulbecslést detektál, újrabecslési kötelezettség keletkezik. A 2013.évi validáció eredményei következményeként, a Bank a 2014.év során újrabecsülte lakossági PD paramétereit. III.7.5.2. Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) Az LGD-vel annak a veszteségnek a nagyságát becsüljük, melyet a Bank egy nemteljesítővé vált ügyletén átlagosan elszenved, figyelembe véve a követelés-behajtáshoz kapcsolódó költségeit és a pénz időértékét is. A veszteség abszolút nagyságát a mulasztás (default) pillanatában az adott ügylethez kapcsolódóan fennálló teljes követelés (=nemteljesítéskori kitettség~EAD) értékére vetítjük. A Bank saját szegmensben.

nemteljesítéskori

veszteségráta

(LGD)

becsléseket

alkalmaz

a

lakossági

Az LGD validációját éves gyakorisággal a Holding Validációs egysége, mint független szakértői csapat végzi. Ez alapvetően a poolok finomítási lehetőségeinek elemzését, a workout-folyamatok változásainak áttekintését, az újonnan rendelkezésre álló tényadatok korábbi becslésekkel való összevetését és a becslések makro-korrekciójának felülvizsgálatát jelenti, így tehát mind kvantitatív, mind kvalitatív elemeket tartalmaz. Amennyiben a validációs visszamérés alapján az aktuális tényadatok tükrében a becsült LGD paraméterek nem bizonyulnak kellően konzervatívnak, menedzsment beavatkozási és újrabecslési kötelezettég keletkezik. A Bank az LGD becsléshez termékszintű megtérülési adatokat használ fel, a becslés során teljes mértékben saját belső adatbázisára támaszkodik. A Bank az ICAAP keretein belül saját becslésű, ügyfél szintű vállalati LGD értékeket alkalmaz. III.7.5.3. Hitelegyenértékesítési tényező (CCF) A CCF azt mutatja meg, hogy az ügyfél a referencia-időpontban meglévő kihasználatlan hitelkeretének várhatóan mekkora arányát hívja még le a default időpontjáig. Ezt az összeget a tőkeszámításban hozzá kell adni a már lehívott keret nagyságához, így jutunk a nemteljesítéskori kitettség (EAD) becsült értékéhez. A Bank hitelegyenértékesítési tényező (CCF) becslést a lakossági szegmens rulírozó jellegű termékeire (folyószámla-hitelre és hitelkártyára) készít. A választott módszer 2009-től az ún. „változó időhorizont módszer” (az ún. „fix időhorizont módszer”-

28

t váltotta fel), mely figyelembe veszi, hogy a default esemény a tőkeszámítást követő 12 hónapon belül bármikor bekövetkezhet (nem pont 12 hónap múlva). A CCF validációja éves gyakorisággal a Holding Validációs egysége, mint független szakértői csapat végzi. Ez alapvetően a pool-ok felülvizsgálatát, a releváns banki folyamatok (pl. folyószámlamonitoring) változásainak áttekintését, az újonnan rendelkezésre álló tényadatok korábbi becslésekkel való összevetését, a makro-korrekció szükségességének elemzését jelenti, így mind kvantitatív, mind kvalitatív elemeket tartalmaz.

III.7.6 Hitelkockázat mérséklése III.7.6.1. Biztosítékok értékelése és kezelése A Bank törekszik minél likvidebb, azaz minél gyorsabban pénzzé tehető biztosítékok kikötésére A biztosítékok hitelfedezeti értéke az ún. kiindulási érték (piaci érték, ingatlanok esetében Hitelbiztosítéki érték) és a fedezeti típusonként eltérő ún. fedezeti szorzó szorzataként adódik, levonva az idegen, megelőző terheléseket és korrekciókat A fedezetek értékének megállapításakor az aktuális piaci értéket kell meghatározni, arra az időpontra, amikor a vonatkozó szerződés megköttetik. A fedezet értékelésekor a reális piaci érték megállapítására kell törekedeni, az ún. "audit" elvet kell alkalmazni, amely szerint a biztosíték kiindulási értékét mindig a legalacsonyabb összeget jelző információ alapján kell meghatározni. Az ingatlanok és ingóságok értékbecslését minden esetben a Bank által elfogadott, erre szakmai jogosítvánnyal és referenciával rendelkező céggel, szakértővel készítteti. Az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó kockázatvállalás esetében (a magánszemélyek lakásvásárlása/építése/bővítése/korszerűsítése/felújítása nem tartozik ebbe a körbe) a biztosíték figyelembevétele során a jövőbeni várható hozam vagy a jövőben megváltozó érték nem vehető figyelembe. Az ingatlan építése során (lakó és nem lakóingatlan esetében is) dokumentálni és ellenőrizni kell az építkezés készültségi fokát. A felépítmény értéke kizárólag abban az esetben vehető figyelembe, ha az rendelkezik jogerős (végleges) használatbavételi engedéllyel és az ingatlan-nyilvántartás szerint jogilag rendezett, valamint külső értékbecslés meghatározza a kész ingatlan (telek és felépítmény együttesen meghatározható) értékét. Az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó hitel folyósítása kizárólag a Banknak bemutatott és ellenőrzött számlák alapján történhet. A fedezetek értékelését végző személy a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vehet részt. A fedezetek értékében bekövetkezett változásokat a Bank az ügylet lejártáig folyamatosan figyelemmel kíséri és monitorozza a vonatkozó szabályzatok rendelkezései szerint. III.7.6.2. Az elismert biztosítékok fő típusai A vonatkozó hivatkozás a tőkeszámítás során a fedezetek tőkekövetelmény-csökkentő tételként csak akkor vehetőek figyelembe, ha: 

jogilag érvényes és ésszerű időn belül érvényesíthető (szerződések megfelelőek, bejegyzésre került pl. a jelzálogjog, közokiratba foglalt a szerződés, stb.);



értékelésük megfelelő, a fedezeti értékek karbantartottak (piaci értékük megfelelően alátámasztott - pl. független értékbecslő által meghatározott, - rendszeresen monitorált);



nyilvántartásuk és a kapcsolódó folyamatok ügyletek szintjén biztosítják a teljes körű, megfelelő és naprakész információkat a tőkeszámítás számára („flagelés”);



ingatlanfedezetek esetén ezen felül érvényes vagyonbiztosítás tartozik hozzájuk.

Mindezek alapján elismert – tőkecsökkentő tételként figyelembe vehető – biztosítéki körbe tartoznak:

29



a pénzügyi biztosítékok (készpénz óvadék, betéti okirat, állampapírok, bizonyos egyéb értékpapírok, stb.),



az ingatlanok (a csökkent forgalom képességű szociális épületek, a speciális ipari ingatlanok és az ingatlanprojektek kivételével),



az állami, banki és bizonyos egyéb garanciavállalások.

A Bank fenti feltételek teljesülése és fedezet típusok esetén veszi figyelembe a befogadott biztosítékokat a tőkekövetelmény számításakor, mint hitelkockázat mérséklő eszköz. III.7.6.3. A garanciával és hitelderivatívával fedezett kitettségek értéke, a partnerek hitelminősége A Bank az előre nem rendelkezésre bocsátatott fedezetek befogadása előtt a jogszabályi előírásoknak megfelelően belső szabályzataiban rögzítettek szerint minősíti a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat Egyes ügyfél típusok által fedezett kitettségek részletes bontását a kvantitatív jelentés tartalmazza. III.7.6.4. A kockázati koncentráció mérséklése a hitelezési kockázat mérséklésével A hitelkockázatok koncentrációja az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni követelés eloszlását jelenti, amikor az ügyfelek hasonló csoportjának közös faktorokra visszavezethető nem-teljesítése veszélyezteti a Bank üzletszerű működését. A koncentráció szűkebb értelemben a nagykockázati kitettségeket jelenti, de értelmezése ennél bővebb is lehet, beszélhetünk pl. ágazati, földrajzi, adott devizanemben fennálló, illetve a kockázatcsökkentő eszköz fajtája, kibocsátója szerinti koncentrációról is. A Bank által a portfolió túlnyomó részére alkalmazott IRB módszer jellegéből adódóan nem tökéletesen granuláris portfoliók esetében alulbecsli a tőkekövetelményt, ezért a Bank évenként megvizsgálja a nem tökéletes granularitásból származó esetleges addicionális tőkekövetelmény igényt, mely elemzés eredményét a Felügyelet évenként megvizsgálja. Mivel a Bank hitelkockázati kitettségeinek döntő része lakossági szegmensben található, ezért a Banknak sem 2013-ban, sem 2014-ben nem kellett az elégtelen granularitás miatt többlet-tőkekövetelményt képeznie. A Bank rendszeresen nyomon követi a portfolió koncentrációjának alakulását a fenti kategóriák mentén, és negyedévenként jelenti őket a felsővezetés felé. A koncentrációs kockázatok kezelésére a Bank egyedi kitettségekre, valamint iparágakra vonatkozóan limiteket alkalmaz, melyek kihasználtságát rendszeresen jelenti a felsővezetés felé. A vállalati szegmens portfoliójának földrajzi, lejárati szempontok szerinti koncentrációját a 3,5,7,13,17,19,21,27 táblázat tartalmazza.

30

IV. Releváns CRR pontokra vonatkozó adatok IV.1. Hitel- és partnerkockázatra vonatkozó táblázatok HAS egyedi adatok alapján(2014.12.31) 1. táblázat: Kitettségek módszer és kockázati típus szerint Mió HUF MÓDSZER AIRB FIRB FIRB_SPECIÁLIS HITELEZÉS STD ÖSSZESEN

BANKI KÖNYVI KOCKÁZAT ÖSSZESEN Partnerkockázati kitettségek Hitelkockázati kitettségek 1 050 356 1 050 356 17 175 244 689 261 864 178 097 178 097 24 730 729 291 754 021 41 905 2 202 433 2 244 338

2. táblázat: Speciális hitelezési kitettségek lejárat szerint – CRR 438 LEJÁRAT <= 2,5 ÉV

>2,5 ÉV

Mió HUF SLOTTING 2 3 4 5 1 2 3 4 5

ÖSSZESEN

ÖSSZESEN 1 722 2 136 876 47 637 1 412 43 196 41 085 14 324 25 708 178 097

3. táblázat: Hitelkockázati érintettségű kitettségek földrajzi megoszlása – CRR 442 KITETTSÉGI OSZTÁLY Központi Kormányzat és FÖLDRAJZI MEGBONTÁS Intézmény Vállalat Lakosság ÖSSZESEN Központi Bank Elsodleges piac - Magyarország 512 594 14 322 610 358 1 041 381 2 178 655 Egyéb EU 0 3 430 917 6 226 10 573 Egyéb EU-n kívül 4 659 132 5 666 2 749 13 206 ÖSSZESEN 517 253 17 884 616 940 1 050 356 2 202 433 Mió HUF

4. táblázat: Kitettségek partner típusonkénti megbontása – CRR 442 KITETTSÉGI OSZTÁLY

Mió HUF PARTNER TYPE Központi Bank Központi kormányzat Vállalat Vállalat (KKV) Intézmény Regionális kormányzat, helyi hatóság MDB* Lakosság ÖSSZESEN

Központi kormányzat és Központi Bank 234 463 277 060 0 0 0 1 070 4 659 0 517 253

Intézmény 0 0 0 0 17 884 0 0 0 17 884

Vállalat 0 0 547 826 69 114 0 0 0 0 616 940

Lakosság 0 0 0 0 0 0 0 1 050 356 1 050 356

ÖSSZESEN 234 463 277 060 547 826 69 114 17 884 1 070 4 659 1 050 356 2 202 433

*MDB: Multilaterális Fejlesztési Bank

31

5. táblázat: Kitettségek hátralévő futamidő szerinti megbontása – CRR 442 KITETTSÉGI OSZTÁLY

Mió HUF HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ

Központi Kormányzat és Központi Bank

< 3 hónap

Intézmény

Vállalat

Lakosság ÖSSZESEN

276 133

12 729

170 810

165 080

624 752

32 797

3 695

62 372

13 694

112 558

1 év <= X < 2,5 év

117 957

224

79 905

24 794

222 879

2,5 év <= X < 5 év

50 173

676

47 901

68 523

167 273

3 hónap <= X < 1év

5 év <= X < 10 év

924

250

69 509

118 357

189 040

10 év <= X < 15 év

39 168

311

134 274

323 127

496 879

15 év <= X < 20 év 20 év <= X ÖSSZESEN

8 93 517 253

0 0 17 884

39 197 163 324 12 972 173 458 616 940 1 050 356

202 529 186 523 2 202 433

6. táblázat: Késedelmes és értékvesztett kitettségek partner típus szerinti megbontása– CRR 442 Mió HUF PARTNER TÍPUS Központi kormányzat Intézmény Regionális kormányzat, helyi hatóság Vállalat Vállalat (KKV) Lakosság ÖSSZESEN

Késedelmes kitettségek 106 2 097 381 77 234 5 330 366 867 452 014

Mió HUF PARTNER TÍPUS Központi kormányzat Intézmény Regionális kormányzat, helyi hatóság Vállalat Vállalat (KKV) Lakosság ÖSSZESEN

Értékvesztett kitettségek 3 137 3 666 379 201 214 9 462 307 766 525 624

7. táblázat: Késedelmes és értékvesztett kitettségek földrajzi megbontása – CRR 442 Mió HUF FÖLDRAJZI MEGBONTÁS Elsodleges piac - Magyarország Egyéb EU Egyéb EU-n kívül ÖSSZESEN

Késedelmes kitettségek 447 805 2 956 1 253 452 014

Mió HUF FÖLDRAJZI MEGBONTÁS Elsodleges piac - Magyarország Egyéb EU Egyéb EU-n kívül ÖSSZESEN

Értékvesztett kitettségek 521 042 2 729 1 852 525 624

8. táblázat: Külső hitelminősítés szerinti kitettségi osztálybontás (STD portfolió) – CRR 444 Mió HUF KITETTSÉGI OSZTÁLY a) központi kormányzattal vagy központi bankkal szembeni kitettségek b) regionális kormányzattal vagy helyi hatósággal szembeni kitettségek d) MDB kitettségek f) intézménnyel szembeni kitettségek g) vállalattal szembeni kitettségek i) ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségek j) nemteljesítő kitettségek p) részvényjellegű kitettségek ÖSSZESEN

CQS* Nincs CQS

4 524 353

17 7 890 3 383 73 490 4 503 16 747 53 928 159 958 524 353

Kitettség 524 353 17 7 890 3 383 73 490 4 503 16 747 53 928 684 311

Az egyéb kitettségi osztályban lévő állomány 69 710 millió HUF , amiből közvetlenül 11 600 millió HUF van fedezve szavatoló tőkéből. *CQS: Hitelminősítési osztály

32

9. táblázat: IRB portfolió kitettségi osztályonkénti megbontása – CRR 452 Mió HUF KITETTSÉGI OSZTÁLY Központi Kormányzat és Központi Bank Intézmény Vállalat Lakosság ÖSSZESEN

AIRB 0 0 0 1 050 356 1 050 356

MÓDSZER ÖSSZESEN FIRB FIRB_SPECIÁLIS HITELEZÉS 1 054 0 1 054 27 326 0 27 326 233 484 178 097 411 581 0 0 1 050 356 261 864 178 097 1 490 317

10. táblázat: Lakossági szegmensen kívüli, mérlegen kívüli és belüli kitettségek kitettségi osztályonkénti megbontása (IRB portfolió) – CRR 452 Mió HUF KITETTSÉGI TÍPUS

KITETTSÉGI OSZTÁLY

Központi Kormányzat és Központi Bank Vállalat Intézmény Központi Kormányzat és Központi Bank Mérlegen kívüli tétel Vállalat Intézmény ÖSSZESEN Mérlegtétel

NEM FIZETÉSKÉPTELEN ÖSSZESEN FIZETÉSKÉPTELEN 674 236 772 27 015 0 71 187 244 335 893

379 102 728 66 0 893 0 104 068

1 054 339 501 27 082 0 72 080 244 439 961

11. táblázat: Kockázati súlyok és kockázattal súlyozott eszközök kitettségi osztályonként – CRR 452 HUF KITETTSÉGI OSZTÁLY Központi Kormányzat és Központi Bank* Intézmény Vállalat

ÁTLAG RW 52% 27% 113%

ÁTLAG RWA 581 255 29 291 622 5 025 164

*Tartalmazza az MDB, valamint regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségeket.

12. táblázat: Kitettségek várható veszteség kategóriánkként és kitettségi típusonként – CRR 452 Mió HUF EL KATEGÓRIA LAKOSSÁG_A1 LAKOSSÁG_A2 LAKOSSÁG_B1 LAKOSSÁG_B2 LAKOSSÁG_C1 LAKOSSÁG_C2 LAKOSSÁG_D1 LAKOSSÁG_D2 LAKOSSÁG_R ÖSSZESEN

LAKOSSÁGI KITETTSÉGEK JELZÁLOGHITEL HITELKERET EGYÉB HITEL 85 056 4 424 1 197 192 628 7 740 5 030 145 137 8 325 31 085 62 615 4 644 14 616 51 268 1 935 12 997 39 577 902 13 240 36 812 265 8 624 26 979 172 3 439 259 800 464 31 387 899 872 28 871 121 614

ÖSSZESEN 90 677 205 398 184 546 81 875 66 199 53 718 45 701 30 590 291 652 1 050 356

33

13. táblázat: Átlagos PD és LGD értékek kitettséggel súlyozott földrajzi megbontása3 – CRR 452 KITETTSÉGI OSZTÁLY ORSZÁG Központi Kormányzatok és Központi Bankok Magyarország Vállalat Magyarország Vállalat Olaszország Vállalat Románia Intézmény* Amerikai Egyesült Államok Lakosság Arménia Lakosság Kína Lakosság Németország Lakosság Franciaország Lakosság Egyedült Királyság Lakosság Horvátország Lakosság Magyarország Lakosság Írország Lakosság Irán Lakosság Olaszország Lakosság Jordánia Lakosság Mongólia Lakosság Hollandia Lakosság Lengyelország Lakosság Románia Lakosság Szerbia Lakosság Oroszország Lakosság Svédország Lakosság Szlovákia Lakosság Szíria Lakosság Törökország Lakosság Ukrajna Lakosság Amerikai Egyesült Államok

ÁTLAG PD 37.5% 9.7% 3.8% 2.5% 100.0% 19.1% 42.1% 33.9% 29.6% 64.7% 48.0% 32.7% 84.7% 35.9% 18.4% 20.5% 27.5% 59.3% 19.3% 41.5% 25.1% 63.2% 10.2% 14.1% 73.0% 31.3% 34.9% 33.3%

ÁTLAG LGD 27.8% 44.2% 45.0% 45.0% 45.0% 37.2% 32.6% 39.0% 38.3% 43.5% 35.8% 41.3% 43.6% 49.0% 36.7% 35.5% 44.0% 44.7% 33.9% 43.2% 45.0% 57.8% 30.7% 39.0% 41.2% 45.8% 40.6% 39.4%

* Lehman Brothers Inc. kitettséget tartalmazva.

14. táblázat: Kapott garancia kitettségi osztályonként – CRR 453 Mió HUF KITETTSÉGI OSZTÁLY Központi Kormányzat és Központi Bank Intézmény Vállalat Lakosság ÖSSZESEN

3

KAPOTT GARANCIA 3 024 87 632 7 375 98 031

A táblázat az 50 millió HUF feletti kitettségeket tartalmazza, illetve az 1%-nál nagybb PD súlyokat

34

IV.2. Hitel- és partnerkockázatra vonatkozó táblázatok IFRS konszolidált adatok alapján (2014.12.31) 15. táblázat: Kitettségek módszer és kockázati típus szerint Mió HUF MÓDSZER AIRB FIRB FIRB_SPECIÁLIS HITELEZÉS STD ÖSSZESEN

BANKI KÖNYVI KOCKÁZAT ÖSSZESEN Partnerkockázati kitettségek Hitelkockázati kitettségek 959 240 959 240 17 175 241 592 258 767 175 298 175 298 24 730 741 072 765 802 41 905 2 117 202 2 159 107

16. táblázat: Speciális hitelezési kitettségek lejárat szerint – CRR 438 Mió HUF SLOTTING 2 3 4 5 1 2 3 4 5

LEJÁRAT <= 2,5 ÉV

>2,5 ÉV

ÖSSZESEN

ÖSSZESEN 1 722 2 132 878 47 278 1 412 42 071 40 581 14 231 24 994 175 298

17. táblázat: Hitelkockázati érintettségű kitettségek földrajzi megoszlása – CRR 442 KITETTSÉGI OSZTÁLY Központi Kormányzat és FÖLDRAJZI MEGBONTÁS Intézmény Vállalat Lakosság ÖSSZESEN Központi Bank Elsodleges piac - Magyarország 559 522 15 654 523 950 956 383 2 055 508 Egyéb EU 29 007 7 176 1 769 10 846 48 798 Egyéb EU-n kívül 4 659 132 5 672 2 433 12 895 ÖSSZESEN 593 188 22 961 531 391 969 662 2 117 202 Mió HUF

18. táblázat: Kitettségek partner típusonkénti megbontása – CRR 442 KITETTSÉGI OSZTÁLY

Mió HUF PARTNER TÍPUS Központi Bank Központi kormányzat Intézmény Regionális kormányzat, helyi hatóság MDB Központi Partner Vállalat Vállalat (KKV) Lakosság ÖSSZESEN


Intézmény

Vállalat

Lakosság ÖSSZESEN

234 355 321 561 22 961 1 074 4 659 31 539 461 493 69 897 593 188

22 961

531 391

969 662 969 662

234 355 321 561 22 961 1 074 4 659 31 539 461 493 69 897 969 662 2 117 202

35

19. táblázat: Kitettségek hátralévő futamidő szerinti megbontása – CRR 442 KITETTSÉGI OSZTÁLY

Mió HUF HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ


< 3 hónap

Intézmény

Vállalat

Lakosság ÖSSZESEN

330 178

17 933

148 221

158 415

654 747

34 699

3 716

62 310

11 732

112 457

1 év <= X < 2,5 év

126 947

224

79 097

19 900

226 168

2,5 év <= X < 5 év

60 284

616

46 651

63 649

171 200

3 hónap <= X < 1év

5 év <= X < 10 év

885

247

65 262

109 072

175 467

10 év <= X < 15 év

40 094

225

79 731

291 972

412 022

15 év <= X < 20 év 20 év <= X ÖSSZESEN

8 93 593 188

0 22 961

39 512 10 607 531 391

153 416 161 506 969 662

192 935 172 206 2 117 202

20. táblázat: Késedelmes és értékvesztett kitettségek partner típus szerinti megbontása– CRR 442 Mió HUF PARTNER TÍPUS Központi kormányzat Intézmény Regionális kormányzat, helyi hatóság Vállalat Vállalat (KKV) Lakosság ÖSSZESEN

Késedelmes kitettségek 106 1 894 385 76 725 5 404 333 246 417 761

Mió HUF PARTNER TÍPUS Központi kormányzat Intézmény Regionális kormányzat, helyi hatóság Vállalat Vállalat (KKV) Lakosság ÖSSZESEN

Értékvesztett kitettségek 3 139 3 493 384 194 283 9 756 285 292 496 347

21. táblázat: Késedelmes és értékvesztett kitettségek földrajzi megbontása – CRR 442 Mió HUF FÖLDRAJZI MEGBONTÁS Elsodleges piac - Magyarország Egyéb EU Egyéb EU-n kívül ÖSSZESEN

Késedelmes kitettségek 413 926 2 705 1 131 417 761

Mió HUF FÖLDRAJZI MEGBONTÁS Elsodleges piac - Magyarország Egyéb EU Egyéb EU-n kívül ÖSSZESEN

Értékvesztett kitettségek 492 040 2 541 1 766 496 347

22. táblázat: IRB portfolió kitettségi osztályonkénti megbontása – CRR 452 Mió HUF KITETTSÉGI OSZTÁLY Központi Kormányzat és Központi Bank Intézmény Vállalat Lakosság ÖSSZESEN

AIRB 0 0 0 959 240 959 240

MÓDSZER ÖSSZESEN FIRB FIRB_SPECIÁLIS HITELEZÉS 1 043 0 1 043 28 120 0 28 120 229 604 175 298 404 902 0 0 959 240 258 767 175 298 1 393 305

36

23. táblázat: Lakossági szegmensen kívüli, mérlegen kívüli és belüli kitettségek kitettségi osztályonkénti megbontása (IRB portfolió) – CRR 452 Mió HUF NEM FIZETÉSKÉPTELEN ÖSSZESEN FIZETÉSKÉPTELEN KITETTSÉGI OSZTÁLY Központi Kormányzat és Központi Bank 659 384 1 043 Mérlegtétel Vállalat 231 518 101 291 332 809 Intézmény 27 810 66 27 877 Központi Kormányzat és Központi Bank 0 0 0 Mérlegen kívüli tétel Vállalat 71 200 893 72 093 Intézmény 243 0 243 ÖSSZESEN 331 431 102 634 434 065

KITETTSÉGI TÍPUS

24. táblázat: Kockázati súlyok és kockázattal súlyozott eszközök kitettségi osztályonként – CRR 452 HUF KITETTSÉGI OSZTÁLY Központi Kormányzat és Központi Bank* Intézmény Vállalat

ÁTLAG RW 51% 27% 113%

ÁTLAG RWA 546 524 29 372 910 4 904 894

* Tartalmazza az MDB, valamint regionális kormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni kitettségeket.

25. táblázat: Kitettségek várható veszteség kategóriánkként és kitettségi típusonként – CRR 452 Mió HUF EL KATEGÓRIA LAKOSSÁG_A1 LAKOSSÁG_A2 LAKOSSÁG_B1 LAKOSSÁG_B2 LAKOSSÁG_C1 LAKOSSÁG_C2 LAKOSSÁG_D1 LAKOSSÁG_D2 LAKOSSÁG_R ÖSSZESEN

LAKOSSÁGI KITETTSÉGEK JELZÁLOGHITEL HITELKERET EGYÉB HITEL 79 264 4 425 1 174 175 075 7 742 4 927 130 719 8 325 27 908 56 149 4 644 13 975 46 221 1 935 12 350 35 637 902 12 245 33 032 265 7 986 24 077 172 3 251 237 856 465 28 520 818 030 28 876 112 335

ÖSSZESEN 84 863 187 744 166 951 74 768 60 506 48 784 41 283 27 500 266 841 959 240

37

26. táblázat: Becsült és tényleges veszteségek alakulása a 2009-2013-as időszak adatai alapján* – CRR 452 LGD tartomány

Tényleges veszteség

Folyószámlahitel Hitelkártya Lízing Jelzálog (magas LTV) Egyéb jelzálog (CHF) Egyéb jelzálog (EUR) Egyéb jelzálog (HUF) Jelzálog (Államilag támogatott) Személyi hitel

Becsült LGD

68,78% 51,69% 49,55% 60,73% 26,63% 9,97% 10,90% 18,12% 79,44%

78,57% 62,77% 40,95% 48,98% 37,08% 25,10% 18,83% 19,26% 77,67%

*A táblázat azokat az ügyleteket tartalmazza, amelyek leírásra, eladásra vagy visszafizetésre kerültek a lakossági szegmensben. Az adatok alapján a Bank becslési modellezése konzervatívnak tekinthető.

27. táblázat: Átlagos PD és LGD értékek kitettséggel súlyozott földrajzi megbontása4 – CRR 452 KITETTSÉGI OSZTÁLY ORSZÁG Központi Kormányzatok és Központi Bankok Magyarország Vállalat Magyarország Vállalat Olaszország Vállalat Románia Intézmény* Amerikai Egyesült Államok Lakosság Arménia Lakosság Kína Lakosság Németország Lakosság Franciaország Lakosság Egyedült Királyság Lakosság Horvátország Lakosság Magyarország Lakosság Írország Lakosság Irán Lakosság Olaszország Lakosság Jordánia Lakosság Mongólia Lakosság Hollandia Lakosság Lengyelország Lakosság Románia Lakosság Szerbia Lakosság Oroszország Lakosság Svédország Lakosság Szlovákia Lakosság Szíria Lakosság Törökország Lakosság Ukrajna Lakosság Amerikai Egyesült Államok

ÁTLAG PD 38.3% 9.7% 3.8% 2.5% 100.0% 20.9% 43.5% 34.1% 31.5% 66.3% 47.1% 32.7% 84.9% 37.0% 19.0% 22.0% 28.3% 58.9% 19.4% 41.7% 24.6% 63.6% 9.9% 14.5% 76.3% 30.6% 35.7% 35.2%

ÁTLAG LGD 27.6% 42.8% 45.0% 45.0% 45.0% 37.2% 32.5% 39.3% 38.4% 44.6% 35.6% 41.4% 44.2% 49.0% 36.6% 35.2% 44.0% 44.1% 33.4% 43.2% 45.1% 58.7% 30.4% 39.0% 41.8% 45.8% 40.8% 40.5%

* Lehman Brothers Inc. kitettséget tartalmazva.

4

A táblázat az 50 millió HUF feletti kitettségeket tartalmazza, illetve az 1%-nál nagybb PD súlyokat.

38

IV.3. Piaci kockázat és tőkemegfelelőség egyedi és konszolidált adatok alapján (2014.12.31) 28. táblázat: Kereskedési könyvhöz tartozó tőkekövetelmény kockázat típus szerinti Kereskedési könyv kockázat típusa

Konszolidált

Egyedi %-os megoszlás

Ft

%-os megoszlás

Ft

Pozíciókockázat

630 026 090

37.0%

737 433 476

22.1%

Partnerkockázat

943 088 430

55.4% 2 413 837 247

72.2%

CVA* kockázat

123 618 553

7.3%

179 233 720

5.4%

0

0.0%

0

0.0%

0.4%

11 920 406

0.4%

100.0% 3 342 424 849

100.0%

Nagykockázat Árfolyam kockázat Összesen

7 076 120 1 703 809 193

*CVA: Hitelértékelési kiigazítás

39

29. táblázat: Kereskedési könyvi kitettségek (HUF) Megnevezés Hierarchia 1. TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 95. cikkének (2) bekezdése, valamint 98. cikke 1.* szerint Ebből: befektetési vállalkozások a CRR 96. cikkének (2) bekezdése, valamint 97. cikke 1.** szerint HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL 1.1. SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK 1.1.1. Sztenderd módszer (SA) Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi 1.1.1.1. osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül 1.1.1.1.01. Központi kormányzatok vagy központi bankok

Egyedi 21 285 627 598

Konszolidált 42 161 757 853

0

0

0

0

11 776 618 065 8 234 894 533

30 165 699 654 25 724 520 056

8 234 894 533

25 724 520 056

0

0

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Intézmények Vállalkozások Lakosság Ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett 1.1.1.1.09. kitettségek 1.1.1.1.10. Nemteljesítő kitettségek

0 0 0 0 4 309 446 894 3 925 447 639 0

0 0 0 0 7 830 615 984 17 632 189 170 261 714 902

0 0

0 0

1.1.1.1.11. Kiemelkedően magas kockázatú kitettségek 1.1.1.1.12. Fedezett kötvények Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatokkal szembeni 1.1.1.1.13. követelések 1.1.1.1.14. Kollektív befektetési formák (KBF) 1.1.1.1.15. Részvényjellegű kitettségek 1.1.1.1.16. Egyéb tételek 1.1.1.2. Értékpapírosítási pozíciók (SA) 1.1.1.2.* Ebből: újra-értékpapírosítás 1.1.2. Belső minősítésen alapuló módszer (IRB) IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) 1.1.2.1. mellőzésekor

0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 3 541 723 532

0 0 0 0 0 0 4 441 179 598

3 541 723 532

4 441 179 598

1.1.2.1.01. 1.1.2.1.02. 1.1.2.1.03. 1.1.2.1.04. 1.1.2.1.05.

0 2 541 799 938 0 0 999 923 594

0 3 433 878 219 0 0 1 007 301 379

1.1.1.1.02. 1.1.1.1.03. 1.1.1.1.04. 1.1.1.1.05. 1.1.1.1.06. 1.1.1.1.07. 1.1.1.1.08.

Központi kormányzatok és központi bankok Intézmények Vállalkozások - kkv Vállalkozások - speciális hitelezés Vállalkozások - egyéb

40

1.1.2.2.

Megnevezés IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) alkalmazásakor

1.1.2.2.01. 1.1.2.2.02. 1.1.2.2.03. 1.1.2.2.04. 1.1.2.2.05. 1.1.2.2.06. 1.1.2.2.07. 1.1.2.2.08. 1.1.2.2.09. 1.1.2.2.10. 1.1.2.3. 1.1.2.4. 1.1.2.4.*

Hierarchia

1.1.2.5.

1.1.3. 1.2. 1.2.1. 1.2.2.

Egyedi

Konszolidált

0

0

Központi kormányzatok és központi bankok Intézmények Vállalkozások - kkv Vállalkozások - speciális hitelezés Vállalkozások - egyéb Lakosság - ingatlannal fedezett (kkv) Lakosság - ingatlannal fedezett (nem kkv)

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

Lakosság - a rulírozó állományba beszámítható Lakosság - egyéb kkv Lakosság - egyéb nem kkv Részvényjellegű kitettségek (IRB) Értékpapírosítási pozíciók (IRB) Ebből: újra-értékpapírosítás Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök Központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulások kockázati kitettségértéke ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

41

Hierarchia

1.3.

1.3.1. 1.3.1.1. 1.3.1.2. 1.3.1.3. 1.3.1.4.

1.3.2. 1.4. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.5. 1.6. 1.6.1. 1.6.2. 1.6.3.

1.7. 1.8. 1.8.2. 1.8.2.*

1.8.2.** 1.8.2.*** 1.8.3. 1.8.4.

Megnevezés POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAMKOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke Tőzsdén forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvény Deviza Áru Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belső módszer (IM) szerinti kockázati kitettségértéke MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (STA) / alternatív sztenderd módszer (ASA) Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA) FIX MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEKBŐL EREDŐ PÓTLÓLAGOS KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Fejlett módszer Sztenderd módszer Eredeti kitettség szerinti módszer (OEM) KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 458. cikk alapján Ebből: nagykockázat-vállalással kapcsolatos követelmények Ebből: a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyok módosításából eredő követelmények Ebből: a pénzügyi szektoron belüli kitettségekből eredő követelmények Ebből: kiegészítő szigorúbb prudenciális követelmények a 459. cikk alapján Ebből: a CRR 3. cikkéből eredő pótlólagos kockázati kitettségérték

Egyedi

Konszolidált

7 963 777 625

9 755 636 703

7 963 777 625

9 755 636 703

7 875 326 125 0 88 451 500 0

9 217 918 465 388 713 163 149 005 075 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 545 231 908 0 1 545 231 908 0

2 240 421 497 0 2 240 421 497 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

42

V. Melléklet Szavatoló tőke az éves Pénzügyi Jelentés alapján

Elsődleges alapvető tőke: instrumentumok és tartalékok

(A) ÖSSZEG A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL IDŐPONTJÁBAN (2014.12.31 HUF) Konszolidált

Egyedi Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések 1 (ázsió) ebből: 1. instrumentumtípus ebből: 2. instrumentumtípus ebből: 3. instrumentumtípus 2 Eredménytartalék Halmozott egyéb átfogó ¡övedelem (és egyéb tartalékok, beleértve az 3 alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti nem realizált nyereséget és veszteséget) 3а. Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok A 484. cikk (3) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a 4 kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében 5 engedélyezett összeg) Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher 5а. vagy osztalék levonása után 6 Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően

385 327 366 187

385 327 366 187

102 000 000 000 283 327 366 187 0 -107 481 207 816

102 000 000 000 283 327 366 187 0 -104 602 697 063

-2 243 560 009

-2 219 821 317

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

275 602 598 362

278 504 847 807

43



Egyedi Elsődleges alapvető tőke: szabályozói kiigazítások 7 Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg) Immaterlálls javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) 8 (negatív összeg).

-30 684 791

-38 337 712

-11 600 285 905

-13 222 803 788

0

0

0

0

2 299 999 874

2 300 332 535

-10 116 589 005

-15 084 438 860

0

0

-135 101 857

-135 101 857

0

0

0

0

Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha 17 ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az Intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg)

0

0

Az Intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az 18 Intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

0

0

Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha 19 az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

0

0

9 Üres halmaz az EU-ban. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a 10 kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) 11

Cash flow fedezeti ügyletekből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelésből származó tartalékok

12 A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek 13 14 15 16

Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből származik (negatív összeg) Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza Meghatározott juttatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg) Egy Intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokból (negatív összeg)

20 Üres halmaz az EU-ban. Az 1250%-os kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja ebből: befolyásoló részesedés a pénzügyi ágazaton kívül (negatív 20b. összeg)

0

0

0

0

0

0

20c. ebből: értékpapírosítás! pozíciók (negatív összeg)

0

0

20d. ebből: nyitva szállítás (negatív összeg)

0

0

0

0

22 A 15%-os küszöbértéket meghaladó összeg (negatív összeg) ebből: az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbell szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha 23 az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben

0

0

0

0

24 Üres halmaz az EU-ban.

0

0

25 ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések

0

0

-92 352 699 115

-101 383 109 023

0

0

91 199 219 355

103 671 770 119

0

0

0 0 -56 439 865 0

0 0 -80 511 218 0

91 255 659 220

103 752 281 337

0

0

20a.

Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10%os küszöbérték feletti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása 21 után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)

25a. A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg) Az elsődleges alapvető tőkeelemekhez kapcsolódó adóterhek (negatív 25b. összeg) Az elsődleges alapvető tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti 26 kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében Nem realizált nyereségre és veszteségre vonatkozó szabályozói 26a. kiigazítások a 467. és 468. cikkek szerint Ebből: ... szűrő a nem realizált 1. veszteségre Ebből: ... szűrő a nem realizált 2. veszteségre Ebből: ... szűrő a nem realizált 1. nyereségre

26b.

Ebből: ... szűrő a nem realizált 2. nyereségre Az elsődleges alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra

Ebből: ... A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó elemek összege, amely 27 meghaladja az intézmény kiegészítő alapvető tőkéjét (negatív összeg) 28 Az elsődleges alapvető tőke összes szabályozói kiigazítása 29 Elsődleges alapvető tőke

-87 209 023 618

-97 718 505 793

-107 945 165 062 167 657 433 300

-121 610 194 379 156 894 653 428

44



Egyedi Kiegészítő alapvető tőke: instrumentumok 30 31 32 33

34

35

Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti saját tőkének minősül ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti kötelezettségeknek minősül A 484. cikk (4) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a kiegészítő alapvető tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig. A konszolidált kiegészítő alapvető tőkében foglalt figyelembe vehető elsődleges alapvető tőke (beleértve az 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok

36 Kiegészítő alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0

0

0 0

0 0

167 657 433 300

156 894 653 428

Kiegészítő alapvető tőke: szabályozói kiigazítások 37

Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokból (negatív összeg)

Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha 38 ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménynyel, amelynek célja az Intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az 39 intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető tőke-Instrumentumaiban, ha az 40 Intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) A kiegészítő alapvető tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és az 575/2013/EU rendeletben 41 előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei) A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel 41a. az 575/2013/EU rendelet 472. cikke szerinti átmeneti időszak alatt az elsődleges alapvető tőkéből történő levonásra Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. jelentős mértékű nettó évközi veszteség, immateriális javak, a várható veszteségekre vonatkozó rendelkezések hiánya stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel 41b. az 575/2013/EU rendelet 475. cikke szerinti átmeneti időszak alatt a járulékos tőkéből történő levonásra Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. a járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó 41c. összeg, tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra Ebből: ... nem realizált veszteségek lehetséges szűrője Ebből: ... nem realizált nyereségek lehetséges szűrője Ebből: ... A járulékos tőkéből levonandó elemek összege, amely meghaladja az 42 Intézmény járulékos tőkéjét (negatív összeg) 43 A kiegészítő alapvető tőke összes szabályozói kiigazítása 44 Kiegészítő alapvető tőke Alapvető tőke (Alapvető tőke = elsődleges alapvető tőke + kiegészítő 45 alapvető tőke)

45



Egyedi Járulékos tőke: instrumentumok és tartalékok Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) A 484. cikk (5) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a 47 kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig. A konszolidált járulékos tőkében foglalt figyelembe vehető szavatolótőke-instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. 48 sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő 49 instrumentumok

131 892 370 649

131 892 370 649

0

0

0

0

0

0

0

0

0 131 892 370 649

0 131 892 370 649

Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a saját járulékos tőkeinstrumentumokból és alárendelt kölcsönökből (negatív összeg)

0

0

Az Intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök 53 állománya, ha ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az Intézménnyel, amelynek célja az Intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg)

0

0

Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkeinstrumentumaiban és alárendelt 54 kölcsöneiben, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

0

0

0

0

0

0

0

0

-4 046 635 602

-6 033 775 544

-4 046 635 602

-6 033 775 544

-4 046 635 602

-6 033 775 544

0

0

0

0

0

0

0 0 0 -4 046 635 602 127 845 735 047 295 503 168 347

0 0 0 -6 033 775 544 125 858 595 105 282 753 248 533

0

0

0

0

0

0

0

0

46

50 Hitelkockázati kiigazítások 51 Járulékos tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően Járulékos tőke: szabályozói kiigazítások 52

54a. Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt nem álló új részesedések Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt álló, 2013. január 1-je előtt fennálló részesedések Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkeinstrumentumaiban és alárendelt 55 kölcsöneiben, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

54b.

A járulékos tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya 56 alá eső összegek tekintetében és az 575/2013/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei)

A járulékos tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 56a. 575/2013/EU rendelet 472. cikke szerinti átmeneti időszak alatt az elsődleges alapvető tőkéből történő levonásra. Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. jelentős mértékű nettó évközi veszteség, immaterlálls javak, a várható veszteségekre képzett céltartalékok hiánya stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel 56b. az 575/2013/EU rendelet 475. cikke szerinti átmeneti Időszak alatt a járulékos tőkéből történő levonásra. Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb. A járulékos tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, 56c. tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra Ebből: ... nem realizált veszteségek lehetséges szűrője Ebből: ... nem realizált nyereségek lehetséges szűrője Ebből: ... 57 A járulékos tőke összes szabályozói kiigazítása 58 Járulékos tőke 59 Tőke összesen (tőke összesen = alapvető tőke + járulékos tőke) Kockázattal súlyozott eszközérték a CRR előtti kezelés hatálya alá eső 59a. összegek tekintetében és az 575/2013/ EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei) Ebből: ... az elsődleges alapvető tőkéből le nem vont tételek (575/2013/EU rendelet maradványösszegei) (soronként részletezendő tételek, pl. jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után, közvetett részesedések saját elsődleges alapvető tőkében stb.) Ebből ... a kiegészítő alapvető tőkeelemekből le nem vont tételek (575/2013/EU rendelet maradványösszegei) (soronként részletezendő tételek pl. a járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb.) A járulékos tőkeelemekből le nem vont tételek (575/2013/ EU rendelet maradványösszegei) (soronként részletezendő tételek pl. saját járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló közvetett részesedések, közvetett részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, közvetett részesedés más pénzügyi szektorbeli szervezetek tőkéjében fennálló jelentős részesedésekben, stb.) 60 Kockázattal súlyozott eszközérték összesen

1 382 209 094 520 1 321 068 938 687

46


(A) ÖSSZEG A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL IDŐPONTJÁBAN (2014.12.31 HUF) Egyedi Konszolidált

Tőkemegfelelési mutatók és pufferek Elsődleges alapvető tőke (a kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve)

12.14

12.19

62 Alapvető tőke (a kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve)

12.14

12.19

63 Tőke összesen (a kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) Intézményspecifikus pufferkövetelmény (elsődleges alapvető tőkekövetelmény a 92. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, plusz a tőkefenntartási és antlciklikus puffer, valamint 64 a rendszerkockázati tőkepuffer és a rendszerszinten jelentős intézmények puffere (globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények), a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve)

21.80

21.96

0

0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

784 200 000

784 200 000

0

0

0

0

308 746 207

400 454 124

1 840 529 074

1 651 737 519

5 144 958 293

0

6 478 510 572

5 973 183 484

61

65 ebből: tőkefenntartási pufferkövetelmény 66 ebből: anticiklikus pufferkövetelmény 67 ebből: rendszerkockázati tőkepufferkövetelmény ebből: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb 67a. rendszerszinten jelentős intézmények puffere Pufferek rendelkezésére álló elsődleges alapvető tőke (a teljes 68 kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) 69 [nem releváns az EU-szabályozásban] 70 [nem releváns az EU-szabályozásban] 71 [nem releváns az EU-szabályozásban] Tőkemegfelelési mutatók és pufferek Az Intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében, ha az intézmény nem rendelkezik 72 jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, 73 ha az Intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) 74 Üres halmaz az EU-ban. Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10%-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség 75 levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) A céltartalékok járulékos tőkébe történő bevonására vonatkozó felső korlátok A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a sztenderd 76 módszer alá eső kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt) A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe sztenderd 77 módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlátok A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a belső 78 minősítésen alapuló módszer alá eső kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt) A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső 79 minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlát

Kivezetésre kerülő tőkeinstrumentumok (csak 2013. Január 1. és 2022. Január 1. között alkalmazható) Kivezetésre kerülő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokra 80 0 vonatkozó jelenlegi felső korlát Az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok között a felső korlát 81 miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a 0 visszaváltások és a lejáratok után) Kivezetésre kerülő kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra 82 0 vonatkozó jelenlegi felső korlát A kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt 83 figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a 0 visszaváltások és a lejáratok után) Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó 84 0 jelenlegi felső korlát A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt 85 figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a 0 visszaváltások és a lejáratok után)

0 0 0 0 0 0

47

Az Ertse Bank Hungary Zrt.-nek és az összevont felügyelet alá tartozó leányvállalatainak 2014. üzleti évre vonatkozó javadalmazási adatainak közzététele Az Erste Bank Hungary Zrt. az 575/2013 EU rendelet Nyolcadik részének 450. cikkely (1) bekezdése alapján az alábbiakban teljesíti a 2014. üzleti évre vonatkozó javadalmazási adatainak közzétételi kötelezettségét a bankra és összevont felügyelete alá tartozó leányvállalataira együttesen. Az Erste Bank Hungary Zrt. honlapján teszi közzé a munkavállalóira vonatkozó javadalmazási politikáját, amely magában foglalja a Hpt. 117. § (2) bekezdéssel érintett személyekre érvényes javadalmazási politikát is. Az 575/2013 EU rendelet Nyolcadik részének 450. cikkely (1) bekezdésben meghatározott alábbi témakörökben a Bank a közzétételi kötelezettségét a honlapon közzétett javadalmazási politikával teljesíti (www.erstebank.hu; www.erstebroker.hu): a javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozói folyamat, a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzői (beleértve a teljesítmény-mérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a halasztási politikára, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkat), a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információk, javadalmazás rögzített és változó összetevője közötti arányok, a teljesítményjavadalmazás és bármely más nem készpénzben kapott juttatás jellemzői és feltételei és a teljesítménnyel kapcsolatos azon ismérvek, amelyeken a részvényekre, a javadalmazás változó részére és az opciókra való jogosultság alapul, a változó összetevőt is tartalmazó javadalmazás és az egyéb, nem pénzbeli juttatások fő paraméterei és logikai alapja mind megtalálhatóak a közzétett javadalmazási politikába. Az Erste Bank Hungary Zrt-ben a javadalmazás felügyeletét biztosító fő testület a Javadalmazási és Jelölő Bizottság. A Bizottság az Igazgatóság 2 külső tagjából valamint a Felügyelő Bizottság által delegált további 3 tagból áll. 2014-es üzleti évben 2 ülést tartott Az 575/2013 EU rendelet Nyolcadik részének 450. cikkely (1) bekezdés g)-i) pontjaiban foglal javadalmazás összesített mennyiségi adatait a 2014-es év vonatkozásában az alábbi táblázat tartalmazza 2014-as üzleti évre vonatkozó kifizetések (Ft-ban) Kiemelt személyek szerinti bontásban

Vezető állású személyek

Érintett személyek száma

Kockázatvállalási funkciót betöltő személyek

kontroll funkciót betöltő területek vezetői

Összesen

10

55

5

70

Összes állandó javadalmazás 2014

443 497 942

1 005 077 930

113 423 562

1 561 999 434

Teljes bónusz jogosultság 2014-ra vonatkozóan

122 650 000

259 222 304

24 300 000

406 172 304

Azonnali k ifizetés 2014-ra vonatk ozóan

64 221 000

243 806 554

24 300 000

332 327 554

Halasztva k ifizetendő rész 2014-as jogosult összegből

58 429 000

15 415 750

0

73 844 750

Halasztott, de már megszerzett (fantom részvény)

24 086 000

0

0

24 086 000

Halasztott, még meg nem szerzett (fantom részvény + k észpénz)

34 343 000

15 415 750

0

49 758 750

2014-as jogosultságból k észpénz

82 505 000

259 222 304

24 300 000

366 027 304

2014-as jogosutlságból fantom részvény

40 145 000

0

0

40 145 000

Korábbi éve(ek)ről halasztott bónusz kifizetés 2015-ben

55 489 652

42 165 351

0

97 655 003

Teljesítmény k orrek ció

0

0

0

0

Jogosultságvesztés előző évről halasztott k ifizetésre

0

0

0

0

Új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések

0

0

0

0

Új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetéssel érintettek száma

0

0

0

0

Végkielégítések száma

0

0

0

0

Végkielégítésben részesültek száma

0

0

0

Legmagasabb végkielégítésre kifizetett összeg 1 millió EUR összegű vagy annál nagyobb javadalmazásban részesülő személyek száma 2014-as üzleti évre vonatkozó kifizetések (Ft-ban) Üzleti egységek szerinti bontásban Összes állandó javadalmazás 2014 Összes bónuszjogosultság 2014

n/a

n/a

n/a

0 Támogató területek (Elnök-vezérigazgatói terület, Kockázatkezelési terület, IT és Operáció) 832 879 522 205 181 000

0 Üzleti területek (Vállalati üzletág, Lakossági üzletág)

0 n/a

0 Leányvállalatok

0 Összesen

433 485 848

295 634 064

1 561 999 434

83 956 887

117 034 417

406 172 304

48

Kockázati Jelentés. Erste Bank Hungary Zrt

Recommend Documents