NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZėGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
Precíziós növénytermesztési módszerek Doktori Iskola Doktori Iskola vezetĘ: Dr. Kuroli Géza egyetemi tanár, az MTA doktora A precíziós növénykezelési módszerekkel termesztett növények üzemgazdasági kérdései alprogram Alprogram- és témavezetĘ: Dr. Salamon Lajos egyetemi tanár, a mezĘgazdaságtudomány kandidátusa
KOCKÁZATELEMZÉS A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Készítette:
LėRINCZ ZSUZSANNA
Mosonmagyaróvár 2007
1. BEVEZETÉS, A KUTATÁS CÉLKITĥZÉSEI
A kockázat fogalma a mindennapi életben gyakran felmerül, ha valamilyen helyzet kapcsán döntéseket kell hozni. A döntési szituációkat alapvetĘen az jellemzi, hogy a jelenben döntünk, a múltban szerzett tapasztalatok, ismeretek alapján, a jövĘre vonatkozóan. A praxeológiának, a döntéshozatal tudományának egyik fontos területe a kockázatelemzés, mely a kitĦzött céloktól való lehetséges eltérés okait, nagyságait és valószínĦségeit vizsgálja. Kockázatelemzéssel számos alap, elméleti és alkalmazott tudományágban, kutatásban és gyakorlatban foglalkoznak. Így például az egészségügyben, a táplálkozástudományban, a munkavédelemben, a biztonságtechnikában, a nemzetvédelemben, a belsĘ ellenĘrzésekben, a sor hosszan folytatható. Az eltérĘ
szakterületek
miatt
elĘször
értelmezni
szükséges,
hogy
a
növénytermesztésben hogyan jelentkezik, és mit jelent a kockázat és elemzése, milyen feladatok jelölhetĘk ki a mezĘgazdaság ezen területével foglalkozó szakemberek számára. A kutatási területben rejlĘ kihívások miatt választottam a dolgozat témájául a kockázatelemzést. A növénytermesztés versenyképessége és a minĘségi termelés kapcsán gyakran kerülnek elĘtérbe a termelĘ tevékenységre ható és annak következtében fellépĘ kockázatok és bizonytalansági tényezĘk. A növénytermesztésre, mint termelĘ tevékenységre ható kockázati források alapvetĘen meghatározzák a termesztés szerkezetét, technológiáját és az értékesítési folyamatokat. MásrészrĘl a kockázatelemzés megközelíthetĘ a növénytermesztĘ tevékenység eredményeképpen keletkezĘ kockázatok szempontjából. Az externális hatások befolyásolhatják a természeti környezet állapotát (környezetszennyezésen keresztül) és a lakosság egészségi
állapotát
(génmódosított 2
növények,
élelmiszer-elĘállítás
biztonsága).
A
disszertációban
a
kockázatelemzés
tárgya
a
növénytermesztési tevékenységre ható kockázati tényezĘk vizsgálata, amelyek a jövedelemszerzĘ tevékenységet, és az elérhetĘ jövedelem nagyságát befolyásolják. Egy vállalkozás jövedelmét a termésmennyiségek, az értékesítési árak és a költségek határozzák meg. A kutatás célja, hogy objektív és szubjektív eljárások és vizsgálati módszerek alkalmazásával ezek változékonyságát, kockázatosságát elemezzem. A kutatómunka célkitĦzései
1. A kutatómunka elsĘ célkitĦzése a termésátlagok változékonyságának elemzése volt. A Nyugat-Dunántúli régiót alkotó három megyében és országos szinten vizsgáltam, hogyan alakult a termésátlag 1960 és 2004 között négy – elsĘsorban az élelmiszerellátásban betöltött közvetlen vagy közvetett szerepe miatt fontos – szántóföldi növény: a búza, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya vonatkozásában. Az elemzés célja annak kimutatása, hogy elkülöníthetĘ-e olyan idĘszak a vizsgált 45 év alatt, amikor a termelési körülmények a legideálisabbak voltak, és így a tervezett terméshozamok elérésének biztonsága a legmagasabb volt. 2. A kutatás második céljaként a négy növény értékesítési árának, a termelési költségeknek és a jövedelemnek az elemzését határoztam meg. 3. A kutatás harmadik célkitĦzése, hogy egy kérdĘíves adatgyĦjtésen keresztül felmérjem a gazdálkodók véleményét a növénytermesztés kockázatairól és az alkalmazott kockázatkezelési eljárásokról. A vizsgálat során
megállapíthatóvá
válik,
hogy
tudatosan
foglalkoznak-e
a
növénytermesztĘ gazdálkodók a termelési tevékenységük következtében jelentkezĘ és az arra ható kockázatokkal. 3
2. ANYAG ÉS MÓDSZER
A kutatás során szekunder és primer adatgyĦjtés egyaránt történt. A szakirodalmi feldolgozáson túl szekunder források alapján folytak a vizsgálatok a Nyugat-Dunántúli régió növénytermesztése és a jövedelmet meghatározó terméshozam, értékesítési ár és költségek vonatkozásában. A termésátlagok és az értékesítési árak változékonyságának vizsgálata a búzánál, a kukoricánál, a cukorrépánál és a burgonyánál az 1960 és 2004 évek közötti idĘszakra vonatkozóan történt, a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai alapján. Az elemzések során grafikus ábrázolások, ciklus és véletlen hatás számítások, sztochasztikus dominancia és várható érték – variációs koefficiens hatásossági kritérium került alkalmazásra. Elemzésre került a termésmennyiség és az értékesítési ár változása közötti kapcsolat is. A termelési költség és a jövedelem változékonyságának vizsgálatát a társas vállalkozásokra végeztem el, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján, 1990 és 2004 közötti idĘszakra vonatkozóan. A kockázati források és a bizonytalansági tényezĘk kezelésének felmérésére a primer kutatási módszerek közül a kérdĘívkészítés kínálta a legjobb lehetĘséget. 2005 nyarán postai úton 1000 db kérdĘív került kiküldésre GyĘr-Moson-Sopron,
Vas
és
Zala
megye
növénytermesztĘ
vállalkozásainak, melybĘl 261 db kiértékelhetĘ érkezett vissza. A kérdĘíven zárt és szelektív kérdések szerepeltek. A válaszadók a kockázati forrásokat és kockázatkezelési eljárásokat Likert-skálán (az iskolai osztályozásnak megfelelĘen 1-5-ig) értékelték. A kockázati tényezĘk forrásait a szakirodalmak alapján hat csoportba soroltam: termelési, piaci, pénzügyi, technológiai, jogi és emberi erĘforrás okozta kockázatok.
4
A vizsgálat során összehasonlító viszonyszámokkal elemeztem a válaszadók statisztikai jellemzĘit, majd a Likert-skála átlagértékei alapján elemeztem a kockázati tényezĘk jelentĘségét a gazdálkodási tevékenységben, valamint vizsgáltam az alkalmazott kockázatkezelési módszereket. Kidolgoztam
a
tudatos
kockázatkezelés
portfolióját,
mely
a
kockázatértékelés függvényében ábrázolja a kockázatkezelés jelentĘségét az adott növénytermesztĘ gazdálkodás tevékenységében. A portfolióból leolvasható, hogy egy adott gazdálkodó tudatosan végzi-e a kockázatok és bizonytalansági tényezĘk kezelését.
3. ÚJ ÉS ÚJSZERĥ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
1. Négy – élelmiszeripari, takarmányozási és egyéb ipari szempontból fontos – növény: a búza, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya termésátlagának sztochasztikus dominancia és várható érték – variációs koefficiens hatásossági kritériummal történĘ vizsgálatából megállapításra került, hogy az 1960 és 2004 közötti idĘszakot felölelĘ 45 év során, a Nyugat-Dunántúli régióban és országos szinten az elérhetĘ termésátlagok szempontjából a legkedvezĘbb periódus x a búzánál és a cukorrépánál az 1980 és 1994 közötti, x a kukoricánál és a burgonyánál az 1975 és 1989 közötti idĘszak volt. A négy szántóföldi növény tekintetében egyértelmĦen megállapítható, hogy a termésátlagok az 1990 és 2004 közötti idĘszakban voltak a legváltozékonyabbak, így ez az idĘszak tekinthetĘ a legkockázatosabbnak.
2. Az értékesítési ár változékonysága 1990 és 2004 között a legnagyobb. Az elemzések során kimutatásra került a termésátlag illetve a termésmennyiség és a felvásárlási ár változása közötti ellentétes irányú mozgás. A 15 év alatt 5
a termésátlag és a felvásárlási ár esetében búzánál 80%, kukoricánál 67%, cukorrépánál és burgonyánál az esetek 60%-ában ellentétesen változott a két tényezĘ. A termésmennyiség és felvásárlási ár esetén az arány búzánál és kukoricánál 73%, cukorrépánál 60% és burgonyánál 53%.
3. A primer kutatás alapján megállapítható, hogy a növénytermesztĘ gazdálkodók a fĘtermék árának változását, a támogatások kifizetésének késedelmét, az állami agrárpolitikát, az erĘforrások árának változását és az éves csapadék ingadozó mennyiségét ítélik meg a jövedelemszerzĘ tevékenységükre
ható
jelentĘsebb
kockázati
forrásoknak.
A
növénytermesztĘ gazdálkodók által alkalmazott jellemzĘ kockázatkezelési módszerek: a piaci információk beszerzése, a pénztartalékolás, a szerzĘdéses terményértékesítés és a több növényfaj termesztése.
4. A tudatos kockázatkezelés portfoliója alkalmas arra, hogy négy szegmens egyikébe
sorolható
legyen
egy
növénytermesztĘ
gazdálkodó,
és
megállapítást nyerjen, hogy tudatosan kezeli-e a jövedelemszerzĘ tevékenységére ható kockázati tényezĘket.
4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
A növénytermesztĘ tevékenységbĘl származó jövedelmet befolyásoló tényezĘk és a kockázati források és kockázatkezelési módszerek vizsgálatából az alábbi következtetések vonhatók le. A kutatás elsĘ szakaszában elemzésre került a búza, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya termésátlaga 1960 és 2004 között a Nyugat-Dunántúli régióban és országos szinten, a termésátlagok változékonyságának kimutatása céljából. A grafikus ábrázolással és a lineáris trendtĘl tisztított 6
ciklus-hatás
meghatározásával
minden
vizsgált
növény
esetében
megállapítható, hogy az idĘszak egy csökkenĘ szakasszal indul. Ez a csökkenés a mezĘgazdaság nagyüzemi átszervezését követĘen kezdĘdik, és egészen a hatvanas évek közepéig tart, ekkor éri el a mélypontját. A hatvanas évek második felében fellendülés indul meg a termesztésben. A látványos fejlĘdés az 1960-as évek közepétĘl az új gazdaságirányítási rendszer
bevezetése
után
és
a
mezĘgazdaság
erĘteljes
mĦszaki
fejlesztésének eredményeként az 1970-es évek elsĘ felében indult meg és a termelés az 1980-as években magas színvonalon stabilizálódott. Az 1990-es évek elején végbement társadalmi-gazdasági rendszerváltás következtében egy újabb hullámvölgybe kerültek a vizsgált növények terméshozamai. A csökkenés oka a növénytermesztĘ vállalkozások rossz jövedelmezĘségi viszonyai, az erĘforrások felhasználásának visszafogása (pl. mĦtrágya és növényvédĘ-szerek). Azonban az is megállapítható, hogy a technika fejlĘdése ellenére a mezĘgazdaság egyértelmĦen idĘjárásfüggĘ, az idĘjárási tényezĘknek és a természeti adottságoknak közvetlen termés-befolyásoló szerepük van a növénytermelésben, melyek hatásai a gazdasági feltételektĘl függetlenül jelentkeznek az évenkénti terméshozamok ingadozásában, ezt támasztja alá a véletlen hatás görbéje. A sztochasztikus dominancia és a várható érték – variációs koefficiens hatásossági kritérium eredményeit összesítve minden növény esetében elkülöníthetĘvé vált olyan idĘszak, amely a legkedvezĘbb és a legkedvezĘtlenebb volt az elérni kívánt termésátlagok esélye szempontjából. A legnagyobb és legbiztonságosabb termésátlagokat a búzánál és a cukorrépánál 1980 és 1994, a kukoricánál és a burgonyánál 1975 és 1989 között lehetett elérni. Mind a négy szántóföldi növény tekintetében egyértelmĦen megállapítható, hogy a termésátlagok az 1990 és 2004 közötti
7
idĘszakban voltak a legváltozékonyabbak, így ez az idĘszak tekinthetĘ a legkockázatosabbnak. A jövedelem szempontjából általában a terméskiesés okozza a legtöbb problémát, az elmaradt bevételek miatt, de a túl magas termésmennyiség is gondot okozhat, hiszen azt raktározni kell (jelentĘs költségekkel), valamint az értékesítési árakat a túlkínálat negatívan befolyásolja. Az ár bizonytalanságának hatása egyrészt a termékárakon, másrészt a ráfordítási árakon keresztül jelentkezik. A növénytermelési folyamatok jellege alapján általában a termékár és nem a ráfordítások ára bizonytalan. A rendszerváltás után, a piacok liberalizációjával az értékesítési árak változékonysága jelentĘsen megnĘtt, ami kiszolgáltatottá tette a termelĘket. Az
elemzések
során
kimutatásra
került
a
termésátlag
illetve
a
termésmennyiség és a felvásárlási ár változása közötti ellentétes irányú mozgás. 1990 és 2004 között a termésátlag és a felvásárlási ár esetében búzánál 80, kukoricánál 67, cukorrépánál és burgonyánál az esetek 60%ában ellentétesen változott a két tényezĘ. A termésmennyiség és felvásárlási ár esetén az arány búzánál és kukoricánál 73%, cukorrépánál 60% és burgonyánál 53%. Az Európai Uniós csatlakozást követĘen az egységes terület alapú támogatások és a nemzeti kiegészítés következtében a jogosult termelĘk jövedelmei jobban kalkulálhatóak, megbízhatóbbá teszik a termelési tevékenység tervezését. Az intervenciós felvásárlás során alkalmazott ár lehetĘséget nyújt arra, hogy a túlkínálat miatt fellépĘ alacsonyabb értékesítési árak helyett a biztosabb megoldást válassza a gazdálkodó, ha a feltételeknek megfelel. A primer kutatás során növénytermesztĘ gazdálkodók körében készült felmérés a jövedelemszerzĘ tevékenységükre ható kockázati források jelentĘségérĘl
és
az
alkalmazott
kockázatkezelési 8
eljárásokról.
A
növénytermesztĘ gazdálkodók a fĘtermék árának változását, a támogatások kifizetésének késedelmét, az állami agrárpolitikát, az erĘforrások árának változását és az éves csapadék ingadozó mennyiségét ítélik meg a jövedelemszerzĘ
tevékenységükre
ható
jelentĘsebb
kockázati
és
bizonytalansági forrásoknak. Kis jelentĘséget tulajdonítanak a vetĘanyag minĘségének, a környezetterhelésnek és a feltételezett klímaváltozásból eredĘ kockázatoknak. A kockázatkezelési módszerek közül a válaszadók 89%-a több növényfajt termeszt, és nagy szerepet tulajdonítanak az informálódásnak, így az idĘjárási elĘrejelzések figyelésének és a piaci információk beszerzésének. A kérdĘívek elemzése során elkészítésre került a tudatos kockázatkezelés portfoliója, melyben összevethetĘ egy adott gazdálkodó átlagos kockázat értékelése és kockázatkezelési eljárások jelentĘségének megítélése a jövedelemszerzĘ tevékenységben. Az elemzések alapján a hipotézis, mely szerint a gazdálkodási tevékenységben a kockázatkezelés akkor kap nagyobb hangsúlyt, ha a gazdálkodó a kockázati források befolyásoló szerepét
magasra
értékelte,
részben
igazolható.
Az
I.
(alacsony
kockázatértékelés és -kezelés) és IV. (magas kockázatértékelés és -kezelés) szegmensbe tartozik a válaszadók 62%-a, ami azt jelenti, hogy tudatosan, a kockázati források befolyásoló hatásának szubjektív megítéléséhez mérten kap szerepet gazdálkodási tevékenységükben a kockázatkezelés. A II. szegmens esetén a válaszadók magasra értékelték a kockázati források jelentĘségét, mégis alig alkalmaznak kockázatkezelési módszert. Ebben az esetben
egy
kockázatosabb
döntés
meghozatala
jóval
nagyobb
jövedelemnyerési illetve -vesztési lehetĘséggel párosul. A III. szegmensbe tartozók túlbiztosítják magukat. Szubjektív kockázatértékelésük alapján az átlagnál alacsonyabbnak ítélték meg a kockázati források szerepét, így a kockázatkezelési eljárások alkalmazását csökkenthetnék tevékenységükben, 9
hiszen ezek minden esetben költséggel vagy bevételkieséssel járnak, így gátolják a magasabb jövedelem elérését. A kockázatkezelési eljárások között a szaktanácsadói szolgáltatás igénybevétele az a módszer, amellyel a II. és III. szegmens hibái kiküszöbölhetĘek lennének.
5. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓK Lektorált cikkek
1. LĘrincz, Zs. – Kacz, K. – Kalmár, S.: Risk and risk management in the plant production, Gazdálkodás, 2006, L. évfolyam, 17. szám
2. Kacz, K. – LĘrincz, Zs.: Formation of land and farm structure at Hungary’s western gate, Gazdálkodás, 2006, L. évfolyam, 17. szám
3. LĘrincz, Zs. – Salamon, L.: A kukoricatermesztés jövedelmét befolyásoló
tényezĘk
változékonyság-vizsgálata,
Acta
Agronomica
Óvariensis, 2007, megjelenés alatt NépszerĦsítĘ cikkek
1. Radnics, Zs. – Kalmár, S. – Salamon, L.: Gazdálkodói vélemények a növénytermesztés kockázatairól, Agro Napló, 2006/5, 7-9. old. Nemzetközi konferencia
1. Kalmár, S. – Radnics, Zs. – Salamon, L.: A precíziós növénytermesztési technológia bevezetése Magyarországon – a gazdálkodók körében végzett 10
felmérések tükrében, Within the European Union Nemzetközi Konferencia, Mosonmagyaróvár, 2004. május 6-7., (elĘadás + absztrakt + CD kiadvány)
2. Radnics, Zs. – Kalmár, S. – Salamon, L.: Investigation of factors affecting the application of precision plant production technologies, Sustain Life Secure Survival II., Socially and Environmentally Responible Agribusiness, Prague, 22.-24. sept. 2004, (poster + abstract + CD)
3. Radnics, Zs.: Kockázatok a növénytermesztésben AVA 2 Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia, Debrecen, 2005. április 7-8. (elĘadás)
4. Pusztainé K., J. – Radnics, Zs.: Überblick der Agrarinformationssysteme als der Basis der Gemeinsamen Agrarpolitik, Európa-Napi Nemzetközi Konferencia, Mosonmagyaróvár, 2005. május 5-6. (elĘadás + abstract + CD kiadvány)
5. Radnics, Zs.: A növénytermesztés kockázatai, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Károly Róbert FĘiskola, Gyöngyös, 2006. márc. 30-31. (poszter + abstract + CD kiadvány)
6. Sinka, A. – Radnics, Zs.: Untersuchung der Wettbewerbsfähigkeit der Bos-Genetic Gmbh, Within the European Union Nemzetközi Konferencia, Mosonmagyaróvár, 2006. április 6-7., (elĘadás + absztrakt + CD kiadvány)
11
7. Radnics, Zs. – Sinka, A.: Die Bedeutung der Risikofaktoren der Pflanzenzucht in der Entscheidungsfindung, Within the European Union Nemzetközi Konferencia, Mosonmagyaróvár, 2004. május 6-7., (poszter + absztrakt + CD kiadvány) Magyar konferencia
1. Kalmár S. – Radnics Zs. – Salamon L.: A precíziós növénytermesztési technológia
bevezetése
a
humán
tényezĘk
függvényében,
Óvári
Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, 2004. október 7., elĘadás + absztrakt + CD kiadvány
2. Kalmár S. – Radnics Zs. – Salamon L.: A precíziós növénytermesztési technológia humán tényezĘi a fenntartható fejlĘdés szolgálatában, 14. Komáromi Napok, Fenntartható fejlĘdés, fenntartható társadalom és integráció Tudományos Konferencia, 2005. április 28. (teljes anyag nyomtatásban megjelent)
3. Radnics, Zs. – Kalmár, S. – Salamon, L.: A Nyugat-dunántúli régió gazdálkodóinak véleménye a növénytermesztés kockázatairól, XLVII. Georgikon Napok, Keszthely, 2005. szeptember 29-30. (elĘadás + absztrakt + CD kiadvány)
4. Radnics, Zs. – Hegyi, J.: A Nyugat-Dunántúli régió gazdálkodóinak jellemzése a növénytermesztés kockázatairól alkotott véleményük alapján, Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, 2006. október 5., elĘadás + absztrakt + CD kiadvány
12
