Könyvismertetés Frank Kropp-Zoltán Rozsnyay (1998): Niedersáchsischi : forstliche Biographie. Ein Quellenband. - Aus dem Walde Heft 51. Mitteilungen aus der Niedersáchsischsen Landesforstverwaltung. Fischer Druck+ Verlag, p. 628. Az alsó-szászországi erdészet- és erdőgazdálkodás törté netéről már eddig is számos kitűnő szakkönyv jelent meg. A nemrég napvilágra került erdészeti bibliográfia a maga nemé ben rendhagyó; az Alsó-Százországban tevékenykedett erdé szeti szakembereket (többek között Ernst Assmann, Alfréd Dengler, Theodor Hartig, Paul Wilhelm Richárd Weise, August Heinrich Rudolf Grisebach) mutatja be a könyv. A kötet első részében 218 (!) erdésznek a tartományhoz fűződő kapcsola tairól, életpályájáról olvashatunk. A szerzők nagy gondot for dítottak arra, hogy összeállítsák minden egyes személy publi kációs listáját, valamint összegyűjtsék a róluk szóló memoárok jegyzékét. A második részben részletesen ismertetik Johann Georg von Langen (1699-1776), Heinrich Dávid Wilckens A nyarak
értéknövelő
nyesése
A nyarak értéknövelő nyeséséhez ad fontos gyakorlati útmutatásokat a franciaországi Bois et Foréts de PoitouCharentes elnevezésű regionális kiadvány 1998. évi 2. és 3. száma. (A kiadvány a középnyugat-franciaországi Poitou-Charentes régióbeli erdőbirtokok központi szervezeté nek - C.R.P.F. - információs közlönye.) Abból indul ki, hogy a hámozó ipar alapvető minőségi követelménye a le hető legszabályosabban hengeres, göcsmentes hámozási rönk előállítása. Ugyanakkor ez a piac a nyárfatermesztők számára is a leginkább jövedelmező. (Ez magyarázza, hogy a Poitou-Charentes régióban a kitermelt nyárfa 60%-a há mozási rönk, de Franciaország egészére is 40% az aránya.) Nem elhanyagolható előny az sem, hogy a megfelelő nye séssel előállított hámozási rönk értékelése a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása esetén is mindig biztonságos. Az oldalágakat 6-8 m magasságig kívánatos eltávolítani. 6 m magasságig a nyesést megfelelő nyeles eszközökkel a földön állva végzik, e fölött traktorra szerelt emelőkosárból (vagy létráról) nyesnek. A nyesést korán kell kezdeni: ami kor a mellmagassági kerület 30-40 cm-t (10-12 cm átmérőt) elér; az ágak pedig legfeljebb 3-4 cm vastagok. A végleges nyesési magasságot 2-3 lépésben érik el; az egyes nyesések közötti intervallum 2-3 év. A végleges nyesési magasság ne legyen több a teljes famagasság 1/3-1/2 részénél, mert a kielégítő növekedéshez megfelelő lombtömeg szükséges. A nyesési sebnek legkésőbb a következő évben be kell hegednie. Ezért sem lehetnek 3-4 cm-nél vastagabbak a nyesendő oldalágak. További követelmény, hogy a nyesési felület sima legyen, az ágpárna ne sérüljön (vagyis nem szabad közvetlenül a kéreg szintjén nyesni, hanem az ág-
CSERJÉS ANTAL:
A tölgy éneke című verseskötete az EMBER AZ ERDŐÉRT ALAPÍTVÁNY és szakmabeli szponzorok támogatásával újból kiadásra került. A példányszám lehetővé leszi, hogy az ezredforduló évében valétáló erdő-, faipari- és üzemmérnök-hallgatók - köztük az unokám - „vándortarisznyájába" egy-egy kötél útravalóul be lekerülhessen. Továbbá tiszteletpéldányokat küldhessek az Er
(1763-1832), Heinrich Christian Burckhardt (1811-1879) és Friedrich August Christian Erdmann (1859-1943) életútját, szakmai tevékenységét, a harmadik részben a clausthali, majd mündeni erdészeti szakiskolák, valamint a göttingeni GeorgAugust Egyetem erdészeti fakultásának történetéről kaphatnak az olvasók minden részletre kiterjedő ismertetést. A kötet be vezetőjében, a köszönetnyilvánítások között jó volt látni a Sop roni Erdészeti és Faipari Egyetem, illetve annak könyvtára ne vét. Azoknak ajánlom e kiváló munkát, akik jobban meg akar ják ismerni elődeink munkáját, életpályáját, illetve bepillantást szeretnének nyerni a göttingeni egyetem erdészeti oktatásának történetébe. Ref.: Frank Norbert tőpárna kidudorodása visszamaradjon). De ágcsonkot sem szabad hagyni az ágtőpárna felett, mert ez korhadás kiin dulása lehet, és a hámozott lemezen kieső fekete göcsöt eredményez. Ugyanezért mindig még élő állapotban kell le nyesni az oldalágakat, lehetőleg nem szabad megvárni az ágak elszáradását. A magyarországi nyárfanyesési gyakorlattól lényegesen különböző ajánlás a nyesés javasolt időpontja: július végétől szeptember közepéig. Ilyenkor a sebek hegedése azonnal megindul, és a vízhajtások előtörése is mérsékeltebb lesz, akár teljesen el is maradhat. Ezenkívül a nyesés végezhető még télen, fagymentes időben is. (Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy Franciaországban, különösen pedig az Atlanti-zónában a Dothichiza jóval kisebb jelentőségű, mint Magyarországon!) A nyesés elősegíti a törzs hengerességét, mérsékli a sudarlósságot; következésképpen javul a feldolgozási kihozatal. A nyesett fa anyaga homogénebb, tetszetősebb. Figye lemre méltó, hogy a hámozó ipar manapság kevésbé vastag rönköt igényel a korábbiakhoz képest. Emiatt rövidül a vá gásérettségi kor, ami a minőség érdekében gondosabb, kellő időben végzett nyeséseket igényel. Franciaországban a 8 m magasságig végzett háromszori nyesés teljes költsége 35 frank/fa; ez egy hektáron - az ott általános 200 db/ha törzsszámot véve alapul - 7000 frank3 3 nak felel meg. 20 éves korban 1,5 m / f a , azaz 300 m / h a famennyiséggel számolnak. Az átlagos értékesítési ár a nye sett nyáraknái 280 frank/m , a nyesetleneké csak 240 frank/m3; a nyeséssel kapott többletérték tehát 12 000 frank/ha, a tiszta jövedelemtöbblet 5000 frank/ha. 3
Ref. Dr. Tóth Béla dőgazdasági Rt.-knek, a szakmai rokonintézményeknek és a sajnos mindinkább fogyatkozó volt középiskolai és az 1941-es „erdész"-évfolyamtársaknak. A szétküldés objektív nehézségek miatt folyamatosan történik és előreláthatólag a jelen ismertetés megjelenését követő hónap végén fejeződik be. Várhatóan korlátozott számban fennmarad né hány kötet, amelyekből írásos megrendelésre 550,- Ft/kötet önkölt ségi áron - amíg a készlet tart - tudok majd küldeni. (Az ár pos taköltséggel együtt értendő.) Fizetés postautalványon a kötet kéz hezvétele után. Cserjés Antal, 2510 Dorog, Táncsics M. u. 8/A. Tel.: 33/331-618.
ROVATVEZETŐ: ORMOS BALÁZS •
.
Emlékeztető az Erdészeti Lapok 1999. szeptember 14-i szerkesztőbizottsági üléséről
Helyszín: Budapest, Fő u. 68. OEE ta nácsterem. Az ülésen nem tudott részt venni: dr. Bartha Dénes, dr. Bondor Antal, Gencsi Zoltán, Pintér Ottó, dr. Somogyi Zol tán. Program: 1. Ormos Balázs főtitkár tájékoztatója az elmúlt hónapok egyesületi eseményeiről és az EL-kal kapcsolatos ügyekről: • a pályázatok életünk részei lesznek. Az OEE 3,5 millió Ft-os közcélú pályázatot nyújtott be az Erdészeti Hiva talon keresztül a lap támogatására, • a „technikus cikkek" meghatározása pontosodik: olyan cikkek (is) kellenek, melyek a tő melletti embereknek szólnak, de magas szinten, igényesen, • az előző ponthoz kapcsolódóan rögzíthetjük, hogy az őszi technikus találkozó szervezése folyik (Pápai Gábor - Répászky Miklós), • régióértekezleten felmerült, hogy jó lenne indítani egy „Továbbképzési" rovatot a lapban, • a WOOD-TECH-en az EL is képviseltette magát az OEE sátorban, • felvállalta az OEE a jövő évi szakszervezeti sportnapok rendezését - ez az EL-ra is feladatot ró, • az Erdők Hete nyitása szeptember 27-én 20 órakor az MTA-ban lesz, • a 2000. évi Vándorgyűlés + Erdészek Világtalálkozója 2000. június 23-24-én lesz Székesfehérváron,
• az Erdő és az ember videofilm második része elkészült, • december 2-án lesz az első bírósági tárgyalás az. OEE volt székházáról, • október 14-én a Soproni Egyetem Erdészeti Múzeumá ban megnyílik a „133 éves az Országos Erdészeti Egye sület" című időszaki kiállítás, • javasolta, hogy az erdészeti újságírókat hívjuk meg az EL szerkesztőbizottsági üléseire (alkalmanként és néhány főt). 2. Az SZB elnöke a fentieken túl néhány témában további tájékoztatást adott: • Ez év június 30-án Káldy József, Ormos Balázs, Pápai Gábor és dr. Szikra Dezső értékelte a szerkesztés eddigi munkáját és a megbeszélt feladatok teljesítését (techni kus találkozó, fotókiállítás 2000-ben, Erdő és az ember videofilm stb.). Vélemény: „a lapban már jönnek a visszajelzések a megbeszéltekről, a júniusi lapszám a fél év legjobb száma". Újabb igények: legyen egy-két elsődleges faiparral, illet ve vadgazdálkodással foglalkozó cikk az EL-ben. Hív junk meg támogatókat a szerk. biz. ülésre, illetve jelen tessünk meg bemutató jellegű írásokat a támogatókról. Az. elmozdulást érzékeli és értékeli a tagság. • Dr. Szikra Dezső felhívta a főtitkár figyelmét, hogy az „Erdészek a magyar nyelvért" mozgalom keretében cél szerű lenne, ha az OEE jelképes összeggel támogatná azt. Elsősorban azért, hogy a támogatók között az OEE neve szerepeljen. A toborzást az ősz folyamán lezárjuk és megindul a ki adás tényleges folyamata. • Elmarasztaló vélemény érkezett Glatz Ferenc úrnak az OEE tagsága nevében írt gratuláló levél ügyében, vala mint a vezérigazgató-változások miatt.
A Soproni Egyetem Erdészeti Múzeuma 30 éves az önálló vadászati felsőoktatás egyetemünkön című időszakos kiállítást rendezett. Megnyitotta dr. Kőhalmy Tamás intézeti igazgató.
3. A főszerkesztő témái: • Számos fontos és érdekes rendezvényre későn vagy nem kap a Szerkesztőség meghívót, ami a lap szempontjából nagyon hátrányos. • Július 15-én a Magyar Rádió, TV2, Elet és Tudomány, Természetbúvár, HÍRFA médiák részvételével egy nyitó beszélgetést tartottunk az Egyesületnél (dr. Sárvári János, Pápai Gábor, dr. Szikra Dezső) az erdészek, erdészeti tevékenységek médiabeli szerepléséről, a kedvező irányú változtatás lehetőségéről. Ki-ki elsősorban a saját korlá tairól beszélt, semmint a lehetőségeiről. A legnagyobb gond a napilapok teljes érdektelenségről tettek bizonyos ságot. Legnagyobb eredmény, hogy a párbeszéd fennma rad és októberben újra leülünk. 4. Egyéb témák: • az utóbbi lapokban található jelentősebb hibák (Oláh Ti bor), • címlapfotók ügye (tervezése - Szikra, bírálata -Király, Szakács), • lapmenedzselés (Szakács) a vadászok bevonásával, • Leipold Árpád cikkének bántó volta (Márkus L.-ra gon dolva Király P.). Megállapodtunk, hogy a következő ülés témája az eddigi lapszámok elemzése, értékelése lesz, valamint ki-ki össze foglalja, hogy milyennek szeretné látni a lapot, mit módo sítana, mit szeretne elérni a lappal kapcsolatban stb. Az utóbbi témát (hogy az ülés gördülékenyebb és irá nyíthatóbb legyen) mindenki írásba foglalja és megküldi dr. Szikra Dezsőnek, aki egy summázatot állít össze ezekből. A megbeszélést, vitát ezen összefoglaló alapján szeretnénk megtartani. Összeállította: dr. Szikra Dezső', az EL SZB elnöke
• Az Országos Erdészeti Egyesület 1999. szeptember 7én az OEE budapesti klubtermében ülést tartott, amelynek egyetlen napirendi pontján az Országos Erdészeti Egyesü lettől kérhető segéllyel (Szociális Szabályzat 2. pont) kap csolatban beérkezett kérelmek elbírálása szerepelt. A Bizottság tagjai korábban kézhez kapták a beérkezett segélykérelmek listáját, ami két határidőn túl érkezett kére lemmel bővült. A Bizottság így összesen 44 kérelmet bírált el. A jelenlévők valamennyi beérkezett anyagot egyénen ként vitattak meg az illetékes régiókcpviselő véleményének figyelembevételével. A Bizottság döntése alapján segélyben részesül 28 fő, nemleges döntés született 16 kérelemmel kapcsolatban. A Bizottság úgy határozott, hogy a döntésről valamennyi kérelmet benyújtó Helyi Csoportot értesítik kérve, hogy tá jékoztassák a segélyt elnyerőket arról, hogy az Országos Erdészeti Egyesület intézkedik az odaítélt összegek folyó sításáról az érvényes pénzügyi és számviteli (adózási) elő írásoknak megfelelően. Egyidejűleg, a Szociális Szabályzat ban leírtakkal összhangban, a Szociális Bizottság értesíti az elutasított kérelmekel benyújtókat az elutasítás tényéről és annak okáról. Dr. Szász Tibor, a Szociális Bizottság
•
elnöke
A Debreceni Helyi Csoport májusban a debreceni Er dős-pusztán szakmai rendezvényt tartott. Szabó Béla, a Nyírerdő Rt. Halápi Erdészetének vezetője ismertette az erdészeti egységet. Az erdős-sztyepp klímában és humuszos homoktalajon helyezkedik el a 7760 ha-nyi területet kezelő Halápi Erdészet. Az erdővel borított terület nem éri el a 7100 ha-t, amelynek élőfa-készlete több mint 750 000 m . Az Erdészet területéből 2720 ha védett. Az erdőkezelési tevékenység vállalkozásban történik, így az erdészet létszáma nem éri el a 20 főt. Ezt követően Gyarmathy István (HNP) mutatta be a Haj dúsági Tájvédelmi Körzetet. Az 1982 óta védett területen a Hajdúság, Nyírség és az Észak-Bihari táj elemei találhatók több mint hét és félezer hektáron. A tájvédelmi körzethez tartozó védett területek Álmosd, Bagamér, Debrecen, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Ujléta, Vámospércs községhatárokban helyezkednek el. A kör nyezeti feltételek megváltozásával és a gazdálkodás módjá nak átalakulásával a táj ősi képe megváltozott, a homok puszták, láprétek, fűzlápok, keményfás ligetek, pusztai és gyöngyvirágos tölgyesek csak szigetszerű maradványfolto kon maradtak meg. Ennek ellenére a táj az erdők, legelők, rétek és szántók egykori változatos hangulatából napjainkig sokat megőrzött. A helyi elnevezések sokat elárulnak a megmaradt termé szeti értékekről és a magyar nyelv fellelhető szépségéről: Daruláp, Daruhegy, Bánk, Haláp, Pac, Nagycsere, Fancsika, Pipóhegy, Ludas Csárda, Mézes-hegy, Dombos-tanya, Par lag, Nagynyomás, Kerek-fenék, Kócsik-lapos, Csík-gát, Pályi-ér, Káposztás-lapos, Gút, Buzita-tanya, Jónás-rét, Vil longó. Gyarmathy István előadása végén leszögezte, hogy a ter mészetvédők és erdőgazdálkodók közös érdeke a természet pusztulásának, a biológiai sokféleség csökkenésének, tája ink sivárosodásának megállítása. Uj típusú környezetbarát gazdálkodással és életmóddal, a természet általános védel mével a védett területeken és azon kívül közösen sokat te hetünk. Dudás Miklós természetvédelmi felügyelő (HNP) a táj védelmi körzet madárvilágáról (szalakóta, kishéja, hazai vö csökfajok, kormos és fattyú szerkő, dankasirály, vörösgém, pocgém, bölömbika, kis- és nagykócsag, fehér és fekete gó lya, guvat, szárcsa, récék, vadlibák, darvak, cankók, rigók, poszáták, cinegék, vörös vércse, egerészölyv, gatyásölyv, darázsölyv, kabasólyom, macskabagoly, gyöngybagoly, er dei fülesbagoly, nyaktekercs, parti fecske, gyurgyalag, ví zirigó, keresztcsőrű stb.) és más állatfajairól (réti csík, ká rász, veresszárnyú koncér, szivárványos ökle, fenékjáró kül lő, vágócsík, csuka, gőték, mocsári béka, barna varangy, homoki gyík, zöld gyík, fürge gyík, elevenszülő gyík, mo csári teknős, vízisikló, sün, vakond, cickányok, ürge, mó kus, földikutya, pockok, róka, borz, menyét, hermelin, nyuszt, vadmacska stb.) tartott ismertetőt. A terepi bemutató során, az első megállóhelyünkön fehérnyáras erdőtelepítést tekintetlünk meg, Veres Zsolt kerü letvezető erdész munkáját. Ezen a mélyebb fekvésű terüle3
ten a természetvédelmi hatóság (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága) már nem talált olyan természeti értéket, mely nek jelenléte az erdősítés lehetőségét kizárná. Ezek a buc kaközök alkalmasak ligeterdők létesítésére (tág hálózatban), a szárazodó környezet mikroklímájának megváltoztatására. A hazai nyár lehetővé teszi a későbbiek során, hogy a fel újítás természetkímélő módon sarjaztatással történjen. Ezt követően az idős pusztai és gyöngyvirágos tölgyesek kezelési problémáival ismerkedhettek meg a résztvevők. A védett tölgyesekben a talajvízszint süllyedésének és a száraz időjárás periódus kiteljesedésének következtében gyorsuló pusztulási folyamatoknak lehetünk tanúi. Az erdő záródá sának csökkenése azonban nem a homoki gyepekkel tarkí tott tisztások kialakulásához, hanem az adventív fafajok (akác, zöldjuhar, bálványfa stb.) behúzódásához vezet. Ma már nagyon kevés az olyan idős tölgyes, melyekbe nem találhatunk akácelegyet. Először egy befejezetlen erdősítést tekintettünk meg Tomosi Lajos kerületvezető erdész munkáját - , ahol a vég használat augusztusban kezdődött, és a vágástakarítást, a tuskók visszavágását, a pásztás talaj-előkészítést követően ősszel a makk földbe került. Az évi többszöri ápolásnak köszönhetően az erdősítés szép fejlődést mutatott. A sorkö zökben a talaj nem kerül bolygatásra, ezért ott megtalálha tók az elegyfafajok sarjai, magoncai mellett a homoki töl gyesek jellemző lágy szárú növényzetének egyedei is. A faállomány gyors záródásával reménykedhetünk az erdei életközösség mihamarabbi regenerációjában. Pénzügyi szempontból a tuskózás első évben fellépő magas költségei elmaradnak, azonban a következő évek ápolási ráfordításai jelentősen növekednek. A továbbiakban új technológiával ismerkedtünk meg, ahol a véghasználatot és a vágástakarítást követően az akáctuskókat kiemelik, és az erdőrészlet szélére rendezik. A részleges talaj-előkészítést eredményező műveletek mellett az idős tölgyek tuskói és a körülöttük lévő néhány négy zetméteres gyepterület érintetlenül visszamarad, ezzel a ro varvilágnak és az értékes lágy szárú növényzetnek mene dékhelyet nyújthat. Ezt követően az erdőfelújítást kocsá nyostölgy-makkal vagy csemetével végzik. Popovics Mihály és Virág László erdészetvezetők felve tették a védett területeken a sikeres tölgyfelújítások érdeké ben az akácsarj visszaszorításánál és az erdősítés ápolásánál a vegyszerhasználat szükségességét. Másrészről aggályos nak tartották az akáctuskók kiemelését követően a humu szos erdei feltalaj letolását, mivel így az erdőtenyészet szá mára kedvezőtlenebb feltételek alakulnak ki, és az erdő hosszabb idő alatt regenerálódik. A halápi tölgyfelújítások megtekintése után áttévedtünk a Debreceni Erdészet területére is. Itt a tuskózás nélküli, pásztás talaj-előkészítéses erdőfelújításnak hagyományai vannak. Az erdőspusztai felújítások közül néztünk meg egyet, és tapasztaltuk, hogy sikerességben nem marad el a nagyerdei erdősítések mögött. A jő növekedésű állomány Szó'lló'si István és Kádár László kerületvezető erdészeknek köszönhető.
A Hortobágyi Nemzeti Park képviselője, Gyarmathy Ist ván a látottakat úgy összegezte, hogy az idős tölgyesek fel újítása során a Nyírerdő Rt. olyan technológiával rendelke zik, amely most már üzemi méretekben is sikerrel alkal mazható. Tekintettel arra, hogy a homoki tölgyesek egész ségi állapota rohamosan romlik, mind több erdészetnél szükséges a megismert értékőrző módszer alkalmazása. A terepi élményeket közös ebéd és beszélgetés követte. Köszönet a szervezőknek! Mindezeket barátsággal lejegyezte: Gencsi Zoltán
• Erdélyi szakmai tanulmányút Az OEE Nagykanizsai Helyi Csoportjából 30 fő szakmai tanulmányúton vett részt Erdélyben. A tanulmányút célja volt a romániai erdőgazdálkodás és természetvédelem megismerése, valamint az útba ejthető kulturális emlékek megtekintése. Erdély felé haladva megnéztük Nagyvárad történelmi ré szeit, a Királyhágóról körbetekintettünk a környező hegy ségekre és Kalotaszegen rövid pihenőt tartottunk. Kolozsvár főtere és környezete mindig megragadja az odalátogatót, Maros vásárhely főterén sétálva úgyszintén sok történelmi emlékkel találkoztunk. Rövid szovátai és korondi látogatás után átkeltünk a Görgényi-havasokon, a Bucsin tetőn keresztül és begurultunk Gyergyószentmiklósba. Utunkat folytattuk a Gyergyói-havasokba. A Pongrác-tetőről körbetekintve még most is szo morú látvány az 1995-ös nagy (2 millió m3) széldöntések ott látható maradványa. A kidőlt faanyag hasznosítása még most is folyamatban van, egyes területeken pedig ott kell hagyni a megközelíthetetlenség miatt. Utunk egyik legszebb pontjához értünk, amikor leereszkedtünk a Gyilkos-tóhoz, majd pedig a Békás-szorosba. Mint a törpék az óriások völ gyében, úgy éreztük magunkat. A Marosvásárhelyi Erdőgazdaságnál kapott tájékoz tatásban megismerhettük az állami erdőgazdaságok legú jabb szervezeti felépítését, a gazdálkodás helyi sajátossága it. Puchianu Román erdőmérnök kísérőnk ismertette a ko párfásításokkal kapcsolatos korábbi feladataikat, aminek eredményeként 6500 ha-on sikeres telepítéseket hajtottak végre. Vármezőn tanulmányoztuk a bükkgazdálkodást. Jó volt hallani, hogy 600 m tengerszint feletti magasságban a ter mészetes felújításokat 5 éven belül végre tudják hajtani, ami a szinte évenkénti makktermésnek köszönhető. A fakiter meléseket vállalkozók végzik, de a sok probléma miatt el kezdték saját kitermelő brigádok szervezését. Meglepő volt, hogy a mellékhaszonvételeknek milyen fontos szerepe van az erdőgazdaságoknál. A legfontosabbak az erdei gomba gyűjtése és a pisztrángtenyésztés. Vármezőn megnéztünk egy pisztránglenyészetet, amit a Lokodi család gondoz. Az erdőgazdaság vadászati területekkel is rendel kezik. A vadászati lehetőségek 30%-át értékesíthetik kül földieknek.
Utunk Segesvár felé folytatódott és Fehéregyházán meg álltunk a csata emlékére emelt emlékműnél. A Dévai Erdőgazdaság Malomvízi Erdészeténél egy iz galmas program elé néztünk. Crisan Ion vezérigazgató és Toniutti Guidó erdészeti igazgató tájékoztatott minket a gazdálkodásról. Stanciu Erika erdőmérnök bemutatta a Retyezát Nemzeti Parkot, amelynek az irányításában ő is fon tos szerepet kapott. A park területe 12 000 ha, 1935-ben hozták létre. Korábban a gróf Kendeffy család birtokában volt, csak vadászati céllal használták. Ennek köszönhetően eredeti szépségében megmaradt és a szakszerű vadgazdál kodás eredményeként biológiai egyensúly áll fenn a vadál lományban. Olyan fejlesztéseken dolgozik most egy 7 fős csapat, hogy a Nemzeti Park megfeleljen a nemzetközi elő írásoknak. A nap fénypontja volt, amikor Stanciu Erika ve zetésével, csoportunk vállalkozó tagjai mintegy 5 órás prog ram keretében 1600 m magasságról indulva a 2040 m ma gasságban lévő 4 tengerszemig megmásztak a hegyet. Az 5 napos program zárásaként megnéztük Vajdahunyad várát. A tanulmányutat szervezte és végig koordinálta Palotai Imre, fáradhatatlan idegenvezetőnk volt Kászoni Zoltán, akinek köszönetünket fejezzük ki. Tihanyi Gyula
• Barthos Gyula emlékülés Budafán A Budafai Vadászház nagytermében a Balatonfelvidéki Nemzeti Park, az Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi I g a z g a t ó s á g a és a Zalai E r d é s z e t i és F a i p a r i Rész vénytársaság szakembereinek részvételével az Országos Er dészeti Egyesület Nagykanizsai Helyi Csoportja és a Bala tonfelvidéki Nemzeti Park közös szervezésében a Madarak és Fák Napja alkalmából Barthos Gyula emlékülésre került sor. Az ünnepelt szakmai életútját Szakács László erdész kol léga, az OEE Erdészettörténeti Szakosztályának tagja mu tatta be. Szakmai munkásságának azon részleteire tért ki elsősorban, amiből kitűnik, hogy a napi munka mellett nyi tott szemmel vizsgálta az erdei környezet élővilágát, a kü lönleges jelenségeket. Az eltűntek mellett munkásságáról még most is gazdag publikáció áll rendelkezésre, aminek részletes feldolgozására a későbbiekben kerül sorra. Barthos Gyula ornitológiai munkásságáról Horváth Jenő, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Zalaegerszegi Osztályának vezetője tartott élményszerű beszámolót. Az Aquilában megjelent cikkeiből idézett érdekes írásokat. Madártani megfigyelésekről, jelenségekről hallgathattunk előadásában. Barthos Gyula személyéhez kerülhettünk közelebb dr. Baráth László és Hopp Tamás kollégák személyes kapcso latukat felidéző visszaemlékezésük nyomán. Az emléküléssel fel kívántuk eleveníteni személyét, az utókor figyelmét felhívni munkásságára. Tihanyi Gyula
•
Szakmai nap a tölgy- és szelídgesztenye-pusztulásról A Nagykanizsai Helyi Csoport szakmai nap keretében meghívott előadóktól kapott tájékoztatást a tölgy és szelíd gesztenye fafajok pusztulásának jelenlegi helyzetéről. A szelídgesztenyét Lőrincné Izsányi Gizella és Sótonyi János, a Zala Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás munkatársai mutatták be gazdagon illusztrálva szemléltető anyagokkal és diaképekkel. Az előadók kutatásaik eredményeként hiteles képet adtak a pusztulás elterjedéséről és mértékéről, elsősorban magyar országi viszonylatban, de utalásokat tettek külföldi példákra is (Olaszország, Szlovénia), ahol szintén komoly problémák vannak. Részletesen foglalkoztak a Cryphonectria parasitica gomba ivaros és ivartalan megjelenési formáival, fertőzési folyamataival. Diaképek sorozatán keresztül mutatták be a károsítások megjelenési formáit az egyedeken. Biztató, hogy a kutatók az ellenálló egyedek vizsgálata kor kiderítették, olyan hipovirulens gombatörzsek találhatók bennük, amelyekben ez az erős romboló hatás biológiai úton blokkolva van. Ez lehet az egyik alapja a továbblé pésnek. Ezzel a gombával beoltva a beteg egyedeket, azok meggyógyulnak. Ilyen módon elsősorban a nagy ültetvé nyekben van értelme a beavatkozásnak. Erdészeti alkalma záshoz meg kell várni az ellenálló egyedek tömeges elter jedését. A kutatások felgyorsítására várhatóan nemzetközi össze fogásra lesz szükség. Körvonalazódik egy olasz, szlovén, magyar együttműködés, aminek finanszírozását EU pénzek megpályázásával lehet biztosítani. Második előadásként dr. Berki Imre, a Soproni.Egyetem Környezettudományi Intézetének munkatársa ismertette a magyarországi tölgypusztulás kutatásainak tapasztalatait. Előadásának kezdetén a pusztulás megjelenési formáit, te rületi elterjedtségét vázolta. Ismertette a kutatásokra alakult csoportok hipotéziseit. Foglalkozott a kutatások eredménye inek ellentmondásosságával és ebből adódóan a neves ku tatók szellemi összecsapásaival. A kutatások és az előadás konklúziójaként megállapítha tó volt, hogy az alapvető problémát a 15 évig tartó száraz periódus okozta. A másodlagos károsítok megjelenése pedig csak fokozta a károsítás mértékét. Az erdőgazdálkodóknak az évekig tartó folyamat érzé keny károkat okozott. Nagyon sok értékes idős állomány károsodott. A kényszerből kitermelt faanyagot csak áron alul lehetett értékesíteni. Tihanyi Gyula
• Elhunyt Galambos László erdőmérnök (egyetemre irat kozott 1949-ben, diplomát szerzett 1953-ban), aki életút jának javát szakmán kívüli munkahelyen töltötte, az ALUTERV munkatársaként dolgozott. Nagyszámú évfolyamtár sa vett tőle búcsút Budapesten, Kelenföldön. Emlékét szí vünkben őrizzük. Dr. Szodfridt István
Az OEE Erdőművelési és Erdőhasználati Szakosztálya h a g y o m á nyos éves közös rendezvényére ezúttal a Szombathelyi Erdészeti Rt. területén került sor.
Szakosztályrendezvény
i—
r-5
! E^~3f
te a vendégeket és röviden bemutatta az rt.-t és Vas megyét. Ezt követően dr. Gergácz József ál lomásigazgató adott tömör tájékoz tatást a Kísérleti Állomáson folyó négy kutatási területről.
A téma a természetszerű erdőgaz dálkodás helyi tapasztalatainak be mutatása volt.
A szakosztályok tagjai és a vendé gek az ERTI Sárvári Kísérleti Állomá sára érkeztek. Az állomás új építésű, napfényes ta n á c s k o z ó t e r m é b e n az rt. vezér igazgatója, dr. Pethő József köszöntöt-
A résztvevők az épületben folyó gombákkal kapcsolatos kutatásokról a laborban szerezhettek ismereteket, majd a dísznövény-kertben és a famatuzsálemeket sem nélkülöző parkban tehettek sétál. A program a sárvári Farkas-erdőn az erdésztársadalom által jól ismert „Bányaiaknál" folytatódott. Dr. Pethő
Az új, rakodógépes Rába terepjáró tehergépkocsinál az erdei utak teherbírása és a Rába, valamint a vevői gépkocsik tengelynyomása közötti ellentmondás is szóba került. A bemutatóhelyeken a sárvári igazgatóság vezetője. Bor bély László, valamint Monostori Miklós, Zsuppán Ernő' és Kóbor István műszaki vezetők és Szép Tibor központi cso portvezető kalauzolta a vendégeket. A szombathelyi szállás elfoglalása után, a csónakázó tó nál található vendéglőben került sor a vacsorára, majd az éjszakába nyúló baráti, szakmai beszélgetésekre. A második nap, reggeli után az rt. mikro-szaporító labo ratóriumát nézhettük meg. Ezt követte a Kőszeg-hegyben a Millecentenáriumra erdészeti segítséggel - újjáépített Óházi-kilátó megmászása. A kilátóban Bakó Csaba vezérigazgató-helyettes a cse metetermesztés és vadászat helyzetét elemezte, Kronekker József méltatta az eltelt évszázadban itt kialakult gyertyá József erdészeti igazgató a helyi erdészeti sajátosságokkal nelegyes tölgyes erdők létrehozásában jeleskedő, immár ismertette meg a résztvevőket. négy erdészgeneráció érdemeit. Egy-egy kiemelkedő alakját A Stájer-házi erdészeti múzeum, majd egy magtermő név szerint is kiemelte. bükkösállomány megtekintése, bejárása következett. Ezt követően az extrazonális bükkös és egy minta értékű A tájvédelmi körzetként és natúrparkként is számon tar gyertyános-szlavón tölgyes bejárása következett. Elénk tott Kőszegi-hegyben a természetvédelem és az erdőgazdál szakmai vita alakult ki a gyertyán átok vagy áldás téma kodás lehetséges és szükséges összhangjáról dr. Markovits körben, valamint a bükkös természetes felújításáról. Tibor igazgatóhelyettes vetett fel értékes gondolatokat. A következő 15 éves cseres-tölgyes-gyertyános bemuta A fahasználat nyári korlátozott, de a gyérített bükkösál tóhelyen a vadkár és a felújítás lehetősége, a cser és gyer lomány védelmét biztosító ismert megoldására láthattak ezt tyán tölgy javára történő visszaszorításának tapasztalatai, a követően példát a résztvevők. természetes felújítás lehetősége és lehetetlensége került fel Az. LKT egységcsomagos technológiát vállalkozó faki színre. A hidegkúti vadászházban elfogyasztott ebédet követően termelők végezték. a tölgy természetes és mesterséges felújításával kapcsolat Tompa Miklós műszaki vezető ismertette a részleteket és ban az Avasi erdőtömbben 1995-ben beállított ERTI kísér válaszolt a felmerült kérdésekre. letek tapasztalatairól számolt be Béky Bertalan kollégánk. A terepi szakmai program az írottkői gerincen húzódó A területek az ültetési hálózat, a vegyszeres és mechanikus lucfenyőállomány árnyékában zárult. A bükkös természetes ápolások, a makkal és csemetével történő indítás, valamint felújítás több korú és fejlettségi állapotú erdőfoltját egy a természetes felújítás több variációját mutatják. helyről nézhették meg a résztvevők. Szó esett a széldöntés Ezt egészítette ki a téli-tavaszi tarvágást követő tölgy hatása mellett, a felújítás ajánlott elegyarányán túl, a vad mesterséges felújítás és a vadkárelhárító paneles és azt ki kárról is. egészítő elektromos (napelemes) kerítés bemutatása. A szakosztálygyűlés zárására, kiértékelésére Kőszegen A fahasználat a késő délutáni órákra maradt. került sor. A Szombathelyen 20 éves hagyománnyal rendelkező Bús Mária és dr. Pethő József szakosztályvezetők adtak Valmet vezérgépes technológiát egy fenyves tarvágásban értékelést a két nap programja alapján. nézhették meg a résztvevők. Gulyás Imre
• OEE 14. sz. Mátrafüredi Csoportjának 1999. I. félévi programja - Az OEE Mátrafüredi Helyi Csoportja január 19-én tar totta évzáró taggyűlését. Elkészült az 1999. évi munkaterv és e g y e b e k k ö z ö t t szó e s e t t a t a g d í j f i z e t é s rend szerességének javításáról is. A taggyűlés után Gasztonyi Éva, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság geológiai osztályvezetője tartott előadást „Geo lógiai érdekességek a Mátra hegységben" címmel. A tagok és érdeklődők száma 40. - Március 23-án „Vadaskertek a Mátrában a XVIII. szá zadtól" címmel tartott előadást Pálosné Nagy Rózsa, a Mát ra Múzeum muzeológusa. - Május 21-én a helyi csoport nyugdíjasai egynapos szakmai bemutatókkal egybekötött - kiránduláson vettek részt. Elsőként Hajdú Ráfis János Aranykalászos Kisgazda Mezőgazdasági Gépmúzeumát tekintették meg, ahol közel 100 év mezőgazdasági gépei, a kisparaszti gazdálkodás esz közei, díszes kovácsmunkák láthatók. A múzeumot Euró pa-szerte elismerik és számontartják. Továbbiakban megismerkedtek egy mezőgazdasági nagyüzem szépen kivitelezett fásításával, majd a Bükk hegység természeti szépségeit, Cserépváralján az ún. Kap tárköveket, Hór-völgyet az Odor várral és a Subalyuk bar langot csodálták meg. Szintén érdekes látnivalókkal szolgált a Bükki Nemzeti Park Oszlai Tájházának néprajzi gyűjte ménye. Az élménydús napot egy hangulatos, faragott kőszobrokkal díszített pincében fejezték be. A kirándulás támogatá sáért és szervezéséért köszönet illeti meg tagtársunkat, Mik lósi Lajost és Cserépfalu polgármesterét, Kósik Istvánt. - Fenti rendezvények mellett „jeles napjaink" közül em lítésre méltó a Madarak, Fák Napja alkalmából 1999. május 10-én a MADÁRVÉDELMI BEMUTATÓ ERDŐ felújítá sának megnyitása. A mintegy 10 ha-os területen ismertető táblák, különböző típusú etetők (dúcetető, etetőkunyhó, ma dárodúk, kérgezett és kérgezetlen fatönkodú, deszkaodú) kerültek felújításra pályázat útján és helyi szervezetek tá mogatásával. Szuromi László H. Cs. titkára
• A Debreceni Helyi Csoport július 29-én a Nyírerdő Rt. Gúthi Erdészetével közösen akácsarj-gazdálkodási ta pasztalatcserére invitálta a térség erdőgazdálkodóit. Tóth József titkár köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, majd a házigazda erdészetet mutatta be Bartucz Péter erdészeti igazgató. A több mint nyolcezer hektáros erdészet kezeli a magyar Alföld egyik legnagyobb kiterjedésű (öt és félezer hektáros)
erdőtömbjét. Az erdőtervi adatok szerint akácosok 49%-os, tölgyesek 25%-os, fenyő 13%-OS, vöröstölgy és más ke ménylomb 4%-os, nyár és egyéb lágy lomb 9%-os területi aránnyal találhatók az erdészet területén. Az évi 130 hektárt meghaladó véghasználati terület 35 ezer bruttó köbméter faanyag kitermelését teszi lehetővé. Az erdészet által mű ködtetett dám génmegőrzése céljából különleges rendelte tésű vadászterület meghaladja a 10 ezer hektárt és az éves bevétele 30 millió forint körül mozog. A terepi bemutató során huszonhat erdőrészlet megtekin tésével megismerkedhettünk a helyi akácsarj-gazdálkodás húszéves gyakorlatával. Több alkalmazott technológia ke rült bemutatásra: - sorközművelés szárzúzóval pásztásan - tuskófúrás után egyedi válogatással - gyökérszaggatás után hagyományosan, egyedi váloga tással - gyökérszaggatás nélkül egyedi válogatással. A szakszerűen elvégzett sarjaztatással jó és értékes akác állományokban gyönyörködhettünk. A technológiákat rész letesen Kathy Sándor, Dufla Ferenc főerdész és Surányi Attila ERTI kutatók ismertették. Nagy Antal kolléga az üllői és nyírségi klónokból álló 17 éves erdőrészletnél a vastagsági növekedés elősegítésére a szükséges gyérítés elvégzésére hívta fel a figyelmet. Megcsodálhattuk a sarj eredetű 57 éves szelektált mag termő állományt, melynek hektáronkénti fatérfogata meg haladja a 400 bruttó köbmétert. Itt dr. Szemerédy Miklós megjegyezte, hogy számos nemzetközileg is jegyzett „akác tudós" látta ezt az erdőrészietet, és mindannyian a nyírségi akác templomaként emlegetik azóta is. Napközben folyamatosan tanúi lehettünk az erdő- és vad gazdálkodás szakszerű összehangolása eredményeinek, ezt csak fokozta a barcogó területen a világrekorder dámlapát másolatának bemutatása. A szakmai bemutató zárásaként Kovács Gábor vezér igazgató összegezte a látottakat. Kiemelte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai igazolták a szakmai irodalomban fellel hető százéves vélelmeket. Fontosnak ítélte az akácgazdál kodást, mint a közcélú feladatok elvégzéséhez fonást te remtő területet. A széles technológiai paletta bőséges ta pasztalati hozadéka - megítélése szerint - lehetővé teszi a leghasználhatóbb módszerek kiválasztását. Végezetül ifj. Szemerédy Miklós, az ÁESZ Debreceni Igazgatóságának helyettes vezetője ismertette az erdősítések éves szakhatósági felülvizsgálatára vonatkozó aktuális tud nivalókat. Tömören tájékoztatta a jelenlevőket az erdészeti rendeletek változásairól. Helyi vadhúsból készült pörkölt mellett beszélgettünk a nap élményeiről. Persze az idén három fiókát repítő feke tególya-pár hírét nemigen tudtuk megkontrázni... Barátsággal lejegyezte Gencsi Zoltán
•
Sopron-környéki tanulmányút Az Országos Erdészeti Egyesület Kiskunsági Csoportja szervezésében, a KEFAG Rt. komoly támogatásával 35 fő ként nyugdíjas és néhány aktív tag vett részt 4 napos soproni-őrvidéki (Burgenland) tanulmányúton augusztus elején. A rajkai raklapgyártó üzemben Mézes Lajos és Pramm Imre kollégák adtak tájékoztatást. Az üzemet fél éve vette meg a KEFAG, kb. 3 év alatt kitermelheti a vételárat. Im ponáló a szervezettség. Automata és félautomata gépek fo kozzák a termelékenységet. Évente mintegy 60 ezer m3 fa anyagot dolgoznak fel, főleg nyarat, de fenyőt, csert és más fafajokat is, kivéve az akácot. A kihozatal 56% körüli. Az alapanyag 15%-át Szlovákiából importálják. A különleges célra készülő félkész raklapok a KEFAG jánoshalmi üze mébe kerülnek továbbfeldolgozásra. A termékek java részét exportálják. Az ország raklap-termeléséből a KEFAG így jelentős részt vállal.
A második napon Esterházy herceg Lakompaki (Lackenbachi) Erdőgondnokságának erdeivel ismerkedtünk Auszt riában. Ez az erdőgondnokság szomszédos a soproni Tanul mányi Erdőgazdasággal. Itt Nemestóti Miklós erdőgondnok és Perlaky Ferenc ny. igazgató adott ismertetést. Az egész Esterházy-birtok különféle okokból jelenleg már csak 28 ezer hektár, ez az erdőgondnokság pedig 8100 ha. Sarjerdő mindössze 5%. Az erdők 40%-a erdei- és feketefenyő, 28%a luc-, vörös- és jegenyefenyő, 17%-a bükk, a többi tölgy és gyertyán. A korosztály-megoszlás eléggé szabályos. Évi 40-45 ezer xe? a fakitermelés, aminek 40%-a előhasználat. A fakitermelés felét kisvásárlók végzik saját részükre, má sik felét az erdőgondnokság saját munkásaival, parasztbri gádokkal és vállalkozói alapon. Nagy és drága döntőgallyazó-daraboló gépet láthattunk munkában, vállalkozói tulajdonban, 80-90 éves vegyes fenyőállományban. Az er dők feltártsága: 39 fm/ha kiépített út. Az erdőművelési mun kákat saját dolgozókkal végzik 6 kerületben. A pénzügyi nyereség nagyjából a vadászat (gímszarvas, őz, vaddisznó) és a kavicsbányák hozamából adódik. A vadászatot bérbe adták, de az erdészeti személyzet felügyeli. A külső bejárás után valóban hercegi uzsonnát kaptunk. Mindkét fél kíván sága: a baráti kapcsolat tartós legyen.
A következő napon a Soproni Egyetemen dr. Bartha Dé nes professzor kalauzolta a résztvevőket. Jelenleg mintegy 2000 hallgató van, de ez távlatban 400()-re is bővülhet, ami kor már csak 6-7% körüli lesz az erdészek száma. Az egye tem neve is valószínűleg Nyugat-Magyarországi Egyetem lesz. Megnéztük a szép vadászati gyűjteményt, a hatalmas könyvtárat és bejártuk a botanikus kertet. Délután a Tanul mányi Erdőgazdaság hegyvidéki erdészetét kerestük fel. Itt Köveskuti Zoltán erdőmérnök kolléga kalauzolt minket. Er dészeti utakon autóbusszal és gyalog elég jó ízelítőt kaptunk az erdészet munkájáról, terveiről; érintettük a kelta-illir sáncmaradványokat, sírleleteket és az egyik határközeli ki látót is. Az előző napi programmal összehasonlítva megál lapíthattuk, hogy erdészet terén nem kell szégyenkeznünk, de nálunk olyan drága, nagy gépek használata az erdőkben nem célszerű. Ezután az erdészeti múzeumban dr. Ráczné dr. Schneider Ildikó kolléganőnk mondta el bevezetőjét, majd bejártuk a négy szobából álló, folyamatosan bővülő kiállításokat és ismerkedtünk elődeink munkájával. Az utolsó napon Fersch Attila erdőmérnök vezette cso portunkat a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén. Az or szág nagykócsag-állományának jelentős része itt található, de a túzokállomány sajnos nagyon lecsökkent. A Fertő tavat és az ottani madárvilág egy részét rövid hajóút során is megismerhettük. Ezután a Nemzeti Park sarródi székházát is részletesen bejártuk, majd a Hanságban tettünk egy utat Osli környékén. A szakszerű vezetésnek köszönhetően a szakmai tudnivalókon kívül sok történelmi, társadalmi vo natkozást is megtudhattunk erről a különleges tájról. A ven déglátó Nemzeti Park rendezte ebédnél külön említést ér demel a tájhoz illő „Hany Istók göngyölt". Az út szakmai részét gazdag kulturális programok egé szítették ki. A nagycenki Széchenyi-kastélyt és benne emlékkiállítást a „legnagyobb magyar"-ról közülünk sokan most láthatták először. Ausztriai utunkon Bécsben dr. Wilfing László sop roni kollégánk volt kísérőnk, aki hivatásos idegenvezetőket meghaladó ismerettel és tájékoztatással mutatta be nekünk a történelmi és műemléki nevezetességeket, a sehőnbrunni csodálatos kastélyt és parkot, majd gyalogsétával a Hofburgot és a belvárost, egészen Hundertwasser ultramodern mű-
veszeti alkotásainak utcájáig. Egy megjegyzés: kár, hogy a régi Collegium Hungaricumot eladták; az. új nem illik bele a városképbe és külsőleg sem éri el a régi szépségét. A soproni sétán az Erdészeti Múzeum látogatása után Szűcs-Szabó Sándor tanár kalauzolt bennünket a belváros ban. A program végén csoportunknak már csak kis része volt a városházánál, amikor észrevettük, hogy egy közép korú férfi az esőben előredőlve az épület falának esett és elterült. Gyorsan elsősegélyben kellett részesíteni és a föl dön ülőhelyzetbe hozni, közben telefonálni a mentőkért, akik hamarosan megérkeztek. Az illető osztrák állampolgár volt, és reméljük, meggyógyult. Segítő tagjaink nyugodtab ban térhettek erdészeti technikumi szállásunkra e kis várat lan epizód után. Az utolsó napon a fertőrákosi kőfejtőt jártuk be kívülről és a hatalmas termeket belülről, emlékezve a Lajta-mész kőből készült római- és középkori közelebbi és távolabbi (Sopron, Bécs stb.) épületekre. Hazafelé érintettük a pan nonhalmi bencés apátságot, melyet az út résztvevői közül többen már nem először láthattak, de mindig találnak ott valami újat, ami a magyar történelemmel kapcsolatos. Az egész út az eddigi legsikeresebbek közé sorolható. Köszönet az OEE Kiskunsági Csoportjának, dr. Molnár Sándor és dr. Rumpf János professzor uraknak a szervezé sért és a KEFAG Rt. vezetőségének a nagylelkű patronálásért! Kép és szöveg: Sipos Sándor ny. erdó'mérnök
• A H M Budapesti Erdőgazdaság Rt. 1999. augusztus 18-án vendégül látta a Süttői Erdészeti Igazgatóságánál a dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési mi niszter által Magyarországra meghívott és az OEE szerve zésében utazó 11 fős magas rangú thaiföldi erdészeti és vi dékfejlesztési delegációt. A vendégek kora délutáni érkezését követően Keresztes György vezérigazgató-helyettes egy rövid előadás keretében bemutatta az Erdőgazdaság felépítését, működését és hely zetét a magyar erdőgazdálkodásban, majd Perl József erdé szeti igazgató ismertette az Erdészet munkáját és eredmé nyeit. Egy gyors „early dinner" után a vendégek „fotosafarin" vettek részt, amelyen többségük megismerhette a magyar vadfaunára jellemző vadfajok nagy részét. A három fős cso portokra oszlott társaság magaslesről figyelhette meg a gím szarvasok, vaddisznók, muflonok és őzek kora esti mozgá sát, összesen mintegy 100 nagyvadat látva (ha a muflonjer két, őzgidát, vadmalackat is nagyvadnak tekintjük). A besötétedés után visszaérkező vendégek egy hosszan elnyúló „utóvacsora" mellett tehették fel - a főleg vadgaz dálkodásra vonatkozó - kérdéseiket, melyekre Marghescu Tamás elsősorban nyelvi segítségével Keresztes György vá laszolt. A vendégek az alsóvadácsi vadászházban eltöltött éjsza kai pihenés után tértek vissza Budapestre. Keresztes György
Erdei Iskola egész évben Zebegényben! JUHAR ZOLD ISKOLA Telefon: 06-27/373-145, 06-36/970-1080
• Két közelmúltban elhunyt erdészét is gyászolja az Egri Erdészet és Szarvaskő, ez a kicsiny bükki község, melynek temetőjében porhüvelyük örök nyugalomra lelt. Demeter Károly 1926. április 26-án látta meg a napvilá got Szarvaskőn, ahol édesapja az Egri Érsekség uradalmá nak erdőőre volt. Gyermekéveit is itt töltötte, és a '40-es évektől már az Érsekségnél gyakornokoskodott, rövid ideig a Görgényszentimrei Erdész Szakiskola tanulója is volt. 1944 őszén szörnyű tragédia következtében elvesztette szüleit, saját élete is csak egy hajszálon függött. A háború után beiratkozott a Királyhalmi Erdész Szak iskolába, ahol 1948-ban végzett. Ekkor helyezkedett el a Bélapátfalvi Erdőgondnokságnál, ahol először kerületvezető erdész, majd 1950 és 53 között vezetője. 1953-ban az Egri Erdészethez kerül, ahol először Egerbaktán főerdész, 1955-től műszaki vezető. 1954-56 között elvégzi a Debreceni Erdőgazdasági Technikumot. Szíve azonban visszahívja szűkebb pátriájába, 1964-ben visszahelyezik Bélapátfalvára fahasználati műszaki vezető nek. Az erdészetek 1977-es összevonása után az Egri Erdé szetnél műszaki adminisztrátor nyugalmazásáig. Víg kedélye csak az utolsó időben romlik meg, és 1999. április 11-én örökre lehunyja szemét.
• Nahóczki László 1999. július 7-én 36 évi szolgálat után, hirtelen távozott közülünk. Szarvaskőn született 1944. február 25-én. Már kora gyer mekkorától erdész édesapja mellett szívta magába az erdő szeretetét. Készült hivatására. A soproni technikum elvégzése után a Bélapátfalvái Erdészeinél, az Egri Erdészet jogelődjénél helyezkedett el. Tevékenykedett mint beosztott erdész, kerületvezető, szakosított fahasználó erdész, kerületvezető vadász, majd is mét mint kerületvezető erdész. E beosztásban érezte legjob ban magát, hiszen így lehetett igazán ura, de még inkább szolgálója a rá bízott erdőnek. Derűs egyénisége, jó kapcsolatteremtő képessége miatt kedvelték kollégái, beosztottak és vezetők egyaránt. Meghatározó egyénisége volt szülőfalujának is. Sajnos egészsége lassacskán megromlott. A bükki mere dekeken egyre gyakrabban kellett meg-megállnia, és azon a viharos estén a túlterhelt szív nem dobbant többé. Kollégák, hiányozni fogtok, hiányozni az itt máradtaknak és hiányozni a bükki erdőknek. Garamszegi István
iii
íjj ^íjí) "J7U üiJJJJ j
m m m .
^ M b i ^ Í l
^
fa
*
m
.
Műszaki adatok: Négyütemű moto r Lökettérfogat: 22, 2 c m Teljesítmény: 0, 6 kW/0,8 LE Súly: 6, 2 k g 3
Magassági allyazóvá
v
.:;r
STIHL HT Sövényvágóvá (0-90°)
S T I H L A világon az első. Andreas Stihl Kereskedelmi Kft., 1222 Budapest, Nagytétényi út 100-102. • Telefon: 227-7449, 228-6587 • Fax: 227-3654 • Raktár: Telefon: 227-7450 • Fax: 228-6597
