Könyvismertetés. „A köutak fenntartásáról. Az útfenntartás különböző m ó d j a i n a k , a fenntartási költse'g tényezőinek, s ezek megszerzésének ismertetése. Főleg franczia kútfők után irta Hieronymi Károly, osztálytanácsos a közlekedési minisztériumban. K é t kőnyomatú táblával. Pest, E m i c h Gusztávnál 1868.
A k ö u t a k kiváló fontosságáról, és jelentőségéről naponként_ jobban m e g g y ő z ö d n e k még azok is, kik eddig csak egyedül a vaspályák által vélték h a z á n k anyagi érdekeit előmozdíthatni, s e czélból minden más vállalat háttérbe szorításával, k i z á r ó l a g csupán ez ügynek szegődtek b a j n o k a i v á . Hogy egyébiránt a vasutak k ö r ü l kifejlett élénk mozgalom, h a z á n k b a n is felverte s eddig szokatlan t e v é k e n y s é g r e ösztönözte, a mostoha politikai viszonyok közt csaknem lethargiába sülyedt erőket, a n n a k csak ö r ü l h e t ü n k ; sőt még azt is, hogy e mozgalom — úgyszólván — lázas ingerültségbe hozta a kedélyeket, könnyii felfogni: ha egyrészről visszagondolunk e téreni hátr a m a r a d á s u n k r a , másrészről pedig tekintetbe vesszük a m a lendületet, mely a vasutak kiépítését, — mint a közlekedési eszközök legtökéletesebbjét, — az ipar, s kereskedelem terén k i m a r a d h a t l a n u l követni szokta. Nagy mérvben növelte különben a vaspályák iránti érdeklődést talán még ama csábító inger is a nyereményre, mely valószínűleg s o k a k a t , egy vasúti concessio kieszközlése, vagy egy ilynemű vállalat elnyerhetése által kecsegtetett; mit aztán, a mult évben annyira lábra k a p o t t börze speculatió, fájdalom csaknem a szédelgésig fokozott. Nem csoda tehát, hogy a közfigyelem, az ö n é r d e k ingerlő ösztönével párosulva — egészen a vasutak felé f o r d u l t ; és h o g y nemcsak tekintélyesebb birtokosaink, hanem hogy, úgy egyes községek, mint m e g y é k is, e g y m á s elleni versenyre keltek — egy-egy vaspálya elnyeréseert. E n n e k tulajdonítható t o v á b b á : hogy a megyei bizottmányok tagjai tömegesen, mondhatni monstreküldöttségek által törekedtek kierőszakolni az egyedül boldogítónak hitt, és rég óhajtott vaspálya-engedélyt. D e ezen k ü l ö n b e n csak dicséretes buzgalom mellett, némileg elszomorító, a z : hagy a verseny nemes hevében, az illetők v é g k é p elhanyagolták azon, m á r most is r e n d e l k e z é s ü n k r e álló, közlekedési eszközt, t. i. a különben is h a n y a t l á s n a k indult megyei kő út fenntartását, mely nélkül pedig, a n a g y ügy gyei-bajjal kieszközölt s még c s a k majdan létesítendő vaspályához sem fognak eljuthatni. A láz azonban szűnni k e z d ; s a j ó z a n a b b a k figyelme m i n d i n k á b b a köutak felé is irányul, sőt a közvélemény m á r úgy a s a j t ó útján, mint az országgyűlési teremben is, hangosan követeli a jó k ő u t a k n a k mielőbbi helyreállitá
48 s á t ; mi egyébként n a g y o n is t e r m é s z e t e s : mert n e m c s a k az európai civilisáltabb államok példája, h a n e m saját tapasztalásunk is naponként határozottabb meggyőződésre érleli a z t : hogy h a z á n k n a k kiválóan agriculturalis viszonyai közt — a vaspályák mellett, jó k ö z u t a k r a még s o k k a l nagyobb s z ü k s é g e van, mint oly országoknak, melyek már kifejlettebb iparral birnak ; hol — ép ez oknál fogva — a választandó helyiségre n é z v e inkább s z a b a d tetszéstől függő, és így mindenütt a vaspályák mentében is k ö n n y e n létesíthető — concentrált gyártelepek, mintegy összpontosított r a k t á r a i t képezik az elszállítandó áruczikk e k n e k — míg h a z á n k n a k helyhez kötött nyersterményei haszonnal csak ú g y értékesíthetők : h a azokat nemcsak a v a s u t o n , hanem a v a s ú t i g i s olcsón, és biztosan t u d j u k elszállítani. De másoldalról, m a g u k a vasutak is, csupán a k k o r f o g n a k — nézetem szerint — valóban megfelelni czél juknak, s csak ú g y válandnak az egész o r s z á g r a nézve gyümölcsöző t ő k é v é : ha j ó közutak által egy-egy nagyobb vidék részére megközelíthetőkké tétetnek, nem úgy mint most: midőn azokat az év bizonyos szakában, m é g a legközelebbi vidék sem használhatja, — m i r e pedig főleg szüksége volna, — teherszállításra. Semmi kétséget n e m szenved t e h á t : hogy v a s p á l y a v o n a l a i n k n a k kiépítése után, a k ő u t a k r a h a z á n k b a n m é g sokkal föntosabb szerep vár, mint a minővel azok ezelőtt b í r t a k . Sőt, minthogy ép a vaspályák teendik lehetségessé a k ő u t a k helyreállí tását még ott is, hol a r r a eddig józanul alig g o n d o l h a t t u n k : azt hiszem, hogy a k ő u t a k kiépítésének, és okszerű fenntartásának megállapítása, u g y nemzetgazdászati szempontból, mint állami h á z t a r t á s u n k r a nézve is, a megoldandó k é r d é s e k egyik legérdekesbikét f o g j a , rövid idő m ú l v a , képezni. Ugyanazért, n e m c s a k időszerűnek tartottam, hanem s z a k t á r s a i m n a k is kedves szolgálatot véltem tenni a k k o r , midőn a fentebbi czím a l a t t megjelent m u n k a ismertetésére vállalkoztam. Hieronymi K á r o l y egyletünk buzgó t i t k á r á n a k fentebb idézett jeles m u n k á j a , szakirodalmunk egén leginkább egy feltűnt meteorhoz hasonlítható, — úgy az általa előadott t á r g y n a k beható felfogása, és az útfenntartás eddigi hiányos rendszerének megvilágítása á l t a l , mind azon éles elmével taglalt k r i t i k á j á n á l fogva, melylyel az útfenntartás körül külföldi szakférfiak kísérleteit ismerteti, és m e g b í r á l j a . Mi azonban e munkát főleg jellemzi, a z : h o g y szerző eltérve más, különösen német í r ó k eddigi példájától, nem száraz előadására szorítkozik azon, különben is c s e k é l y m u n k á k , végrehajtási m ó d j á n a k , melyek egy j ó köut fenntartására s z ü k s é g e s e k ; hanem inkább azon mélyebben fekvő o k o k kifürkészésére fordította figyelmét, m e l y e k káros hatással v a n n a k az út f e n n t a r t á s á r a ; s ezen okok elhárítására szolgáló utasításai által, k i v á n j a az okozatot is megszüntetni. D e legfőbb é r d e m e e m u n k á n a k minden bizonynyal abból á l l : hogy különösen a fedanyag évi szükségletét, az eddigi empiricus mód helyett, észszerű
I
49
alapelvek szerint meghatározni t ö r e k s z i k ; s a közigazgatás ezen a n n y i r a fontos ágát, t. i. az útfenntartás költségeinek számítását, — az elméleti térre viszi á t ; s ezen n a g y horderejű k é r d é s megoldását, tudományos szempontból t á r g y a l v á n , a f e d a n y a g szükséglete, és azon tényezők közötti viszonyt illetőleg, melyektől a költségek f ü g g n e k , egy — a müitészet szigorúbb követ e l m é n y e i n e k is megfelelő — rendszert állít fel. Az idézett m u n k a egyébiránt k é t főrészre oszlik; az első az útfenntartás mütani, a második u g y a n a n n a k financialis részét taglalván. S ezek u t á n szerző, — az általa előadott elméletekből levonható tanúságok a l a p j á n , — azon reformokat sorolja elő : melyeknek azonnali életbeléptetését k í v á n a t o s n a k t a l á l j a : végre p e d i g a jövőre nézve szükséges intézkedésekről m o n d j a el röviden nézeteit. A mütani rész első fejezetében, — mely a kőűt testének szerkezetéről és a s z e k é r k e r e k e k n e k erre gyakorolni szokott hatásáról szól, — előadja szerző a jó kőút tulajdonait, s kiemeli a m a c a d a m - u t a k előnyét, és építési m ó d j á t . Igen érdekesen taglalja továbbá, a jó kőút legfőbb k e l l é k é n e k elengedhetetlen feltételét, t. i. a kavicsréteg kötöttségének, valamint az erre nélkülözhetetlenül m e g k í v á n t a t ó zúzalék, vagy kőpor (detribus) s z ü k s é g é t , k i m u t a t v á n egyszersmind ezen k ő p o r n a k arányát, az út szilárd alkatrészeihez, mely zúzalék, mint az úttömörülés k ö t a n y a g a , a k a v i c s n a k egy részéből képződik, s j ó k a r b a n tartott u t a k n á l is 4 5 % -kát teszi az úttestnek. Előtünteti ezek u t á n szerző, az útpálya tisztántartásának b e f o l y á s á t : s a por, és sár eltávolítására különös súlyt fektet. E r r e vonatkozólag szó szerint idézi szerző a franczia közlekedési miniszternek egy körrendeletét, melynek igen találó azon kifejezése, hogy a sár, az uton tapasztalható mindennemű rendetlenségnek k ú t f o r r á s a ; miért is a czélszerü útfenntartási mód csak két munkából á l l h a t : 1-ször folytonos eltávolításából a mindennapi kopás e r e d m é n y é n e k . * ) 2 szor Oly mennyiségű f e d a n y a g felhasználásából, hogy a kopás általa . pótoltassék. A mütani rész Il dik fejezetében a f e d a n y a g felhasználásának k ü l ö n f é l e módjai t á r g y a l t a t n a k ; s ezek közül kiváló figyelmet fordít szerző a h e n g e r e zett terítésekre. E l ő a d j a a jelenleg divatozó idökoronkénti nem hengerezett á l t a l á n o s terítések h á t r á n y a i t ; melyeknél a v é k o n y a n leterített f e d a n y a g , m i n d e n haszon nélkül őröltetik p o r r á ; s n a g y o n találóan jegyzi meg erre vonatkozólag szerző, hogy nem az útra hányt kötetlen laza kövek mennyiségének arán y á b a n fog az út javulni, hanem azon kőmennyiség arányában, mely az úttestben megköttetett. *) Erre nézve nem hagyhatjuk érintetlenül: hogy nálunk a sár nemcsak az útkopás által képződik , hanem még tán nagyobb mérvben fel is hordatik az, a csaknem mindenütt közvetlen mellékutakról; mit csupán ezen mellékutak beszakadásainak kikövezése által lehetne megakadályozni. .^"""SaT^N^ A magy. mérn.-egyl. közlönye. V. köt. 4
\
Ezen időszaki egyszerű terítések ellenében kiemeli a folytonos útfennt a r t á s előnyösségét s franczia m é r n ö k ö k tapasztalásainak elősorolásával igaz o l j a ezen állítását. Érdekesen i r j a le ezek u t á n , és r a j z o k b a n is elötünteti szerző, a különféle hengerek szerkezetét, s a z o k n a k kezelését, vagyis magát a hengerezés m ű t é t e i é t ; és részletezi az arra szükséges költségeket is. Kiemeli t o v á b b á a hengerczott terítések czélszerüségét, és az általok eszközölhető megtakarítást. A hengerezésnek nemcsak elméletileg kimutatott czélszerüsége, h a n e m különösen F r a n c z i a o r s z á g b a n g y a k o r l a t i l a g is észlelt kedvező eredményei után, — valóban meglepő és csodálatos: h o g y a hengerezett terítések alkalmazása, — m i n d a z o n előnyök, és megtakarítások daczára, melyek általa elérhetők — m i n d e z i d e i g nem n y e r t nagyobb kiterjedést. Ennek o k á t szerző igen helyesen a dolgok ferde felfogásában, s k o r u n k félszeg gazdálkodási rendszerében véli feltalálhatni. Érdekes e r r e vonatkozó m e g j e g y z é s e : „ H a az utat hengerezni a k a r j ü k , azonnal 100 f t o t kell ennek költségeire számba v e n n i ; ha elleuben a leterített a n y a g csupán a k e r e k e k h a t á s á r a bizatik, ezen fenntartás d r á g á b b ugyan, de az innen eredő költség-többlet a z é r t nem oly szembeszökő, m e r t a rendes kiadásokba van beolvasztva. Ezen számítás annyira ingerlő, hogy sokszor a jobb meggyőződés ellen é r e is e l f o g a d t a t i k . Mi a valóságos meggazdálkodást illeti: erre nem is gondolnak, mert az az előszárnla r o v a t á b a n fel n e m tüntethető. T ö b b n y i r e ugyanis, ha 4"-nyi ú j terítés k í v á n t a t i k , csak azon kőmennyiség számíttatik, mely lazán terítve a d j a ki ezen magasságot, s így látszólagosan ez esetben sem költünk el többet. E s ez kétségbevonhatlan a j e l e n r e nézve, de máskép áll a dolog a jövőre. 2 '/ 2 "-nyi tömör testtel gazdagítottuk az utat 4 " - n y i h e l y e t t ; oly vékony utat csináltunk, hogy esős időben valamennyire é l é n k e b b forgalom azt azonnal keresztül metszi, h a csak 3 — 4 n a p r a h a n y a g o l t a t n a k is el a f e n n t a r t á s r a szüksé- . ges rendszabályok. A k k o r a z t á n eljött a s z á m a d á s ideje, és a múltban eszközölt jelentéktelen m e g t a k a r í t á s o k nehéz áldozatokat fognak kívánni." T a g a d h a t a t l a n szerzőnek m é g azon állítása is: „hogy az iit felszíne nem döntő arra nézve, vájjon elegendő mennyiségű fedanyag használtatik-e fel é v e n k é n t ; és h o g y a kellő f e d a n y a g hiánya, az út belső alkatrészeinek változására is l é n y e g e s befolyással van ; mert e n n e k folytán, n e m c s a k a kőréteg vastagsága c s ö k k e n , hanem az út alkatrészeinek a r á n y a is v á l t o z i k ; még ped i g : a kőpor, a szilárd a n y a g o k mennyiségének rovására." Szerzőnek ezen állításait fényesen igazolja a tapasztalás. Á l l a m u t a i n k minden oldalról annyira hangsúlyozott h a n y a t l á s á n a k o k á t ugyanis, nem a n n y i r a az u t ó b b i évek alatti ú t f e n t a r t á s h i á n y a i b a n kell keresnünk, mint i n k á b b már a provisorium alatt megkezdett, s azóta, fájdalom, folytonosan k ö v e t e t t gazdálkodási rendszerben ; sőt l e g n a g y o b b része van ab-
51 ban a volt bécsi központi k o r m á n y n a k , m e l y n e k mostolia e l j á r á s a i r á n y u n k ban n e m c s a k abból tűnik k i : h o g y az egész monarchiában — a r á n y l a g legkevesebb államutat tartott fenn M a g y a r o r s z á g területén — h a n e m hogy k ü l ö nösen az 3 8G 1-dik évtől fogva, a normális szükségletnél, m a j d mindig kevesebb f e d a n y a g o t is engedélyezett az itteni á l l a m u t a k r a . A szükségletnek ily módon eszközölt leszállítása, n e m c s a k közvetlenül az utak állapotára volt romboló hatással, h a n e m tán még i n k á b b az által g y a korolt k á r o s befolyást közlekedési ü g y ü n k r e , h o g y úgyszólván a későbbi előirányzatok a l a p j á t hamisította meg ; miután — mint közönségesen tudva v a n — az állami költségek megállapításánál t ö b b n y i r e a mult é v e k e r e d m é n y e i szolgálnak mérvadóul. A f e d a n y a g ezen h i á n y á n a k káros h a t á s a azonban, r ö g t ö n nem tiint fel, mert az út felszine még egy ideig j ó maradt, de az út belső alkatrészei a r á n y á nak kedvezőtlen megváltozása következtében, államutaink — mint sajnosan tapasztaljuk — lassanként csakugyan az enyészetnek indultak. A visszás rendszer következményei t e h á t — mint szerző erre vonatkozólag oly találóan m e g j e g y z i — egész ridegségükben csak az évek hosszabb sora folytán, azaz most m u t a t k o z n a k . E n n é l m é g sokkal érdekesebb azonban, a m u n k a második, vagyis financzialis r é s z e , melyben mindenekelőtt k i m u t a t j a szerző, hogy az eddigi rendszer semmi biztos alapot sem n y ú j t az ú t f e n n t a r t á s költségei megitélhetésére. Előtünteti a z é r t az útfenntartási költségek osztályozásának szükségét, s kimerítően ismerteti azon tényezőket, melyektől a költségek f ü g g n e k . Ilyenek főleg : a forgalom nagysága, a f e d a n y a g minősége, és az útfenntartási r e n d s z e r ; s ezek folytán kijelöli szerző megközelítőleg azon határokat, m e l y e k között egy útvonal fenntartására, szükséges költségek változhatnak. Minthogy pedig a fenntebb említett tényezők, a különböző v i d é k e k , és különféle viszonyok szerint — az útkopásra legnagyobb befolyást g y a k o r o l n a k : a z o k n a k ismerete adhat egyedül felvilágosítást a r r a nézve, vájjon az észlelt ú t k o p á s n a g y s á g a , a k ö r ü l m é n y e k által okadatolva van-e ? Miért is szerző azon t é n y e z ő k n e k megfigyelését, s az u t a k fenntartása körüli folytonos kísérletet múlhatatlanul szükségesnek tartván, azt a legmelegebben a j á n l j a . „Mindezen kérdések — úgymond — m e l y e k n e k megfejtését tüztük k i e m u n k a feladatául, illetőleg m e l y e k r e a t u d o m á n y jelen állásában adható feleletek ösmertetését a k a r j u k adni, kis mértékben, mesterségesen eszközölt kísérletek eredményei által el nem dönthetők. A fenntartási m u n k á l a t o k n a k kell a k k é p vezettetniük a mérnökök által, hogy minden egyes útvonal fenntartása, egy n a g y mérvben tett okadatolt kísérletül szolgálhasson." A financzialis rész I-ső fejezetében szerző, az útkopásról, s a n n a k megméréséről, v a l a m i n t az úttest szerkezetéhez való viszonyáról é r t e k e z i k , előadván egyszersmind az ú t k o p á s m e g h a t á r o z á s á n a k több franczia mérnök által 4*
52 alkalmazott módjait, s azok k u t a t á s a i n a k e r e d m é n y e i t ; melyekből azon k ö v e t ' keztetés v o n h a t ó l e : hogy az útkopás a szerint változik, a mint az út belszerkezete különféle ; és „hogy minél nagyobb a forgalom, a n n á l nagyobb a r á n y ban nő az ú t k o p á s , és a z ú z a l é k közötti viszony." A I l - d i k fejezetben az útkopásnak a forgalomhoz való arányát fejtegeti szerző, s a forgalom számítására vonatkozólag a franczia k o r m á n y által k i a d o t t szabály-rendeleteket ismerteti. Kritikai éllel taglalja ú g y az említett körrendeletet, mint Graeffnek e t é ren tett kísérleteit, s összehasonlító táblázatokban, a tett kísérletek eredményeiről, a legérdekesebb a d a t o k a t sorolja e l ő ; s képletet állít fel, az útkopás és a forgalom változásának m é r t a n i görbe általi kifejezésére. A felsorolt tapasztalati adatokból levonható következtetések közt, legérdekesebb szerző azon megjegyzése : „ h o g y az útszélesség az útkopás n a g y s á g á r a — legalább bizonyos határokig — C3ak igen m á s o d r e n d ű befolyást g y a k o r o l ; és hogy minden k ü l ö n minőségű f e d a n y a g r a van e g y bizonyos h a t á r a a forgalomnak, melyen belől a fedanyag-szükséglet a forgalommal, közel egyenes a r á n y b a n növekszik ; de ezen h a t á r o n túl az ú t k o p á s sebesebben nő mint a forgalom." A I I I - d i k fejezet szól az útfenntartásra szükséges kézi-munka költségeiről, és az ú t f e n n t a r t á s r a adományozott pénzösszeg felosztásáról; melyben szerző a szükséges m u n k á k osztályozása után, — a z o k n a k inegitélhetésére mathematicai képletet állít f e l ; s e l ő a d j a úgy az út fenntartására szükséges összes kézi-munka k ö l t s é g é n e k , m i n t az ú t k a p a r ó i állomás hosszának kiszámításait. Meghatározza t o v á b b á az ú t f e n n t a r t á s r a szükséges pénzadomány minimumát, s az évenkénti p é n z a d o m á n y n a k czélszerü felosztását. A IV.-dik fejezetben t á r g y a l j a szerző a f e d a n y a g minőségének befolyását a szükségletre, elősorolván az egyes k ő n e m e k n e k , mint f e d a n y a g n a k tulajdonait, s azon hatást, melyet a f o r g a l o m ezekre gyakorol. Szám szerint meghatározza a k ü l ö n n e m ü fedanyagok é r t é k é t , s ehez képest azon mennyiséget, mely folyó ölenkint 100 vonó marha után az út f e n n t a r t á s á r a szükséges. Az V-dik fejezetben előadja szerző a f e d a n y a g felhasználási m ó d j á n a k befolyását a szükségletre, s nemcsak elméleti számítással tünteti ki a f e d a n y a g ban eszközölhető azon m e g g a z d á l k o d á s t , melyet hengerezett terítések alkalmazása által n y e r h e t ü n k , h a n e m közli azon gyakorlati k i s é r l e t j k eredményeit is, melyek a hengerezett t e r í t é s e k olcsóságát bizonyítják. Ezen, Francziaországban Graeff főmérnök által tett kisérletek e r e d m é n y é n e k részletes leírását az 1865-dik é v i „Annales des ponts et chaussées"-ből idézvén szerző, összehason lító t á b l á z a t o k b a n m u t a t j a ki a felhasznált f e d a n y a g közötti különbséget — miből azon következtetés vonható l e : h o g y nagy f o r g a l m ú utakon az időkoronkénti hengerezett terítésekkel eszközölt útfenntartás által, a fedanyagok beszerzésében 3 0 40 % - n y i meggazdálkodás elérhető. E n n e k folytán általános számtani megfejtésébe bocsátkozik szerző azon k é r d é s n e k : mely esetekben
53 lehet hengerezett terítéseket alkalmazni ? s előadja a hengerezhetés további feltételeit. V é g r e a befejezésben szerző, k ü l ö n ö s e n a m u n k a második részében tárg y a l t a k n a k átnézetét m u t a t v á n fel, f ő b b vonásokban jelzi az eddigi rendszer visszásságát, s a felállított elveket, és általános szempontokat a j á n l v á n kiindulási pontul, — röviden elősorolja a z o n reformokat, m e l y e k n e k azonnali életbeléptetését tartja k í v á n a t o s n a k ; s e z e k közt különös súlyt fektat a h e n g e r e z e t t terítésekre, s hol ezek helyükön nincsenek, a folytonos útfenntartásra. A jövőre nézve szükséges intézkedések közt pedig kiemeli az útfenntartási költség számítására, és megállapítására szükséges a d a t o k n a k megszerzését, nevezetesen a forgalom számítását, s úgy az ez által okozott útkopás, mint az erre m e g k i v á n t a t ó f e d a n y a g o k viszonylagos értékének m e g h a t á r o z á sát. A z t hisszük : liogy ezen rövid összefoglalása a m u n k a t a r t a l m á n a k , elég t á j é k o z á s t nyújt a n n a k belértékéröl, melynek becsét m é g a benne szellőztetett irányeszmék korszerűségén kívül, ú g y a kidolgozás alapossága, m i n t az előadás irályának szabatossága is növeli. Midőn tehát szerzőnek a k o r színvonalán álló eme m u n k á j á t szaktársaink figyelmébe a legmelegebben a j á n l a n ó k , lehetetlen kifejezést nem adnazon ó h a j t á s u n k n a k : v a j h a ezen — h a z á n k a n y a g i érdekeire nézve oly foni tos, és n a g y horderejű kérdések megoldásával foglalkozó — mű szélesebb körben is elterjedést n y e r n e . Mert v a l ó b a n kivánatosnak t a r t j u k , h o g y e munkával mindazok m e g i s m e r k e d n é n e k , k i k részint a közigazgatás, részint pedig a törvényhozás terén a közutak fenntartásához nemcsak hozzászólani, és azzal gyakorlatilag foglalkozni, hanem főleg, kik — állami háztartásunk megállapításánál — ezen é v e n k i n t több millió költséget igénylő t á r g y b a n , sokszor, a megoldandó kérdéseket, véglegesen eldönteni is — hivatva v a n n a k . M. A.
