Könyvelői Klub
KÖNYVELŐI KLUB - 2013. május 14. - DBERECEN Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló
2013. MÁJUS 31-ÉIG ESEDÉKES BEVALLÁS – VÁLTOZÁSOK 2012.ÉVHEZ KÉPEST; GYAKORLATI PROBLÉMÁK, KÜLÖNÖS ESETEK, ADÓKÍMÉLŐ TANÁCSOK
A bevallások elkészítésekor az adózási és számviteli változásokat is nyomon kell követni, amely kapcsán érdekesség, hogy a számviteli törvény 540-szer változott 2000-2013 között, de nem volt benne gyökeres változás. A devizák, elhatárolás, értékvesztés, értékhelyesbítés stb. estek át kisebb mértékű módosításokon, de alapvető változás nem történt a törvényben. 2016-ig nagyobb horderejű változás nem is várható.
2014. január elsejétől konszolidált beszámolót csak az a könyvelő készítheti, akinek IFRS minősítése van. Ez a könyvvizsgálókra is vonatkozik, tehát csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló járhat el érdemben.
Zárási feladatok 2012. január elsejétől él az a szabály, hogy nem kötelező évente fizikai leltárt készíteni annak a cégnek, aki értékben és mennyiségben is nyilvántartja a készleteit. Ez viszont az egyeztetést nem zárja ki, tehát az analitikát a főkönyvvel egyeztetni kell ebben az esetben is. Ha nem vezet év közben mennyiségi és értékbeli nyilvántartást, vagy nagyobb értékű lopás, betörés, elemi csapás által okozott kár keletkezett a készleteiben, akkor el kell készíteni a leltárt, hiszen meg kell állapítani, hogy mekkora hiány vagy kár keletkezett a készletekben. Kapcsolt vállalkozások esetében, ha a folyószámlán szereplő érték nem egyezik meg a főkönyvben lévő adatokkal, azt le kell egyeztetni, illetve a vevőket és szállítókat is le kell egyeztetni. Szeptembertől kezdve – vagy egy háromnegyed évnél, vagy december 31-ére határt húzva – minden vevőt célszerű megkeresni folyószámla egyeztetés céljából. 1
Könyvelői Klub
Ha az egyenlegközlő levelek nem érkeznek vissza, utána kell járni, hogy miért nem jöttek vissza a folyószámla egyeztető levelek. Egyáltalán él-e még a cég, ténylegesen miért nem küldte vissza, elismerte vagy nem ismerte el az egyenleget, a cég nem fellelhető, mert átalakult, más lett a neve, mások a tulajdonosok stb. Ha a levelek ki lettek küldve, és megfelelően utána lett járva a követelésnek, illetve a cégnek, hogy létezik-e még, akkor azt jegyzőkönyvezni kell. Ha kisebb összegről van szó, ki kell számolni, hogy mennyibe kerül egy végrehajtó megbízása, bírósági útra való terelés stb., így meg lehet állapítani, hogy a követelés nincs arányban a ráfordított pénzmennyiséggel, ennek alapján értékvesztést lehet elszámolni rá. A befektetés értéke és igazolása esetében a kapcsolt vállalkozásoknál fordul elő kérdésként, hogy a másik cégben valakinek befektetése, tulajdonosi részesedése áll fenn. Így az a részesedés, amely a másik vállalkozásban létezik, az ténylegesen mennyit ér, a mérlegadatokból lehet látni. Előfordul azonban, hogy észre sem veszi az adott személy, hogy a befektetésének az értéke nagymértékben lecsökkent, és számol azzal, hogy hozadékot, osztalékot vagy egyéb juttatást fog kézhez kapni. Ezért is fontos, hogy december 31-ével igazolást kérjen arról, hogy a befektetése mennyit ér. Amennyiben nem éri el azt az összeget, amely a befektetés bekerülési értéke volt, értékvesztésként a különbözetet el kell számolni. Kölcsönök utáni kamatok elszámolásának gyakori esete, amikor a tulajdonos kölcsön ad a társaságnak. Általánosságban a magánszemély adhat kamatmentesen kölcsönt, nem kötelező kamattal együtt adnia a társaságnak, de adhatja kamattal is. Ha a kölcsönszerződésben van kamatbeli meghatározás, s ez alapján minden évben a kamatot elszámolják, akkor a kamatot el kell határolni. Viszont, ha a szerződésben az szerepel, hogy akkor lesz a kölcsön a kamattal együtt visszafizetve, amikor a társaságnak lesz erre pénze, akkor nem lehet elhatárolni. Ha meg van határozva egy konkrét időszak, hogy például öt év múlva lesz visszafizetve a kölcsön, akkor nem kell előrehozni a kamat kifizetését, és elhatárolni, mert az utolsó időszakban fog felmerülni a kamat megfizetése a tőkével együtt. A kölcsönöket el is lehet engedni. Ha a magánszemély elengedi a tagi kölcsönét, akkor rendkívüli bevétel lesz, a cégnek ez ajándék, így ajándékozási illetéket kell a cégnek fizetnie utána. Ha a kölcsönt mégsem elengedésként érvényesítik, akkor tőkeemelés is szóba kerülhet, tehát a tagi kölcsönből lesz tőkeemelés. Ebben az esetben sem adó, sem illeték nem kapcsolódik hozzá. 2
Könyvelői Klub
Ha cég ad kölcsön egy másik cégnek, akkor kötelező a kamatot elszámolni akkor is, ha kamat nélkül adná, tehát ha például egy vállalkozás nem kamattal adja a kölcsönt a másik cégnek, a kamatot akkor is fel kell számítani, és le kell adózni. Legalább a jegybanki alapkamatot kell felszámítani, de az elvárás az lenne – amelyet meg lehet vétózni -, hogy a jegybanki alapkamat plusz öt százalékpont. Csak a jegybanki alapkamat használatát el kell fogadnia az adóhivatalnak is. Akiknek a bevallásában szerepel tagi kölcsön, azokat a hatóság vagyonosodási vizsgálat alá fogja vonni. Azoknak, akiknek megvan a forrása a tagi kölcsönhöz, semmi gondja nem lesz a vagyonosodási vizsgálattal, mert ha például 20 millió forint osztalékot felvett valaki a cégéből, és ebből ad 2 millió forintot a cégének, akkor megvan a forrás. De ha a minimálbéréből adja a 2 millió forintot, akkor a vagyonosodási vizsgálat joggal merülhet fel. Ha a forrását be tudja mutatni első körben az illetékes, akkor nem vizsgálódnak tovább. Ha valakinek a veszteségre pótlást kell tenni, akkor a tagi kölcsön helyett a pótbefizetés is szóba kerülhet, mert ugyanúgy pénzátadás a vállalkozás részére, de ennek vannak kötöttségei. Először is a társasági szerződésben szerepelnie kell a pótbefizetés lehetőségének, illetve annak, hogy ezt mekkora összegben lehet megtenni. A pótbefizetést a pénzbefizetéssel egyidejűleg kell megvalósítani, és amikor lehetősége van a társaságnak, akkor ezt adófizetési és ajándékozási illeték nélkül vissza fogja fizetni. Nem jelenik meg kötelezettségként, illetve nem jelenik meg tagi kölcsönként a beszámolóban. Ha december 31-én a saját tőke alámegy a jegyzett tőkének, és ez tartósnak minősül, akkor ezt rendezni kell egy 2012. évi számviteli szabály szerint. Ha két éven keresztül alatta áll, akkor a bíróság felszólítja a céget arra, hogy rendezze a saját tőkét. Ilyenkor le lehet szállítani a jegyzett tőkét, ha erre lehetőség van, vagy át is lehet alakulni egy alacsonyabb társasági formává, például kft-ből bt-vé. Ha a mérlegkészítés napjáig rendezi a cégbíróság felé a vállalkozás, akkor a kiegészítő mellékletben ezt meg kell jelölni, ezt is meg lehet tenni akár pótbefizetéssel is. Adófolyószámla egyeztetésekor is előfordulhatnak eltérések. Ha nem ugyanaz a könyvelő készíti folyamatosan egy cég anyagát, akkor az eltéréseket nagyon nehéz megkeresni. Átvezetéseknél általánosságban előfordul, hogy annak a lekönyvelése elmarad, így eltérés adódik. Ezt akár záráskor is a helyére lehet tenni. Ha a cégnek tartozása van, az adóhivatal letiltásként leemel egy adott összeget a vállalkozás számlájáról, s azt utólag szétszórja a különböző adónemekre. Ilyenkor érdemes egy technikai számlát készíteni, és amikor a hivatal az összeget leemeli, azt a technikai számlára rátenni, 3
Könyvelői Klub
majd amikor megjelenik a folyószámlán, akkor szétdarabolni, és oda átkönyvelni, ahol a folyószámlán megjelent. Ha ez a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, le lehet könyvelni. Ha például februárban van a mérlegkészítés napja, és januárban már bekönyveli a folyószámlára, akkor helyére lehet tenni, s a folyószámlával egyezni fog. Ha nem történik meg a mérlegkészítés napjáig a folyószámlára könyvelés, akkor marad a követelések között egyéb követelésként, majd a következő évben kerül a helyére. Az adófolyószámlának bármikor le lehet kérni az egyenlegét az ügyfélkapunk keresztül, így könnyen lehet követni a változásait. Az elhatárolásoknak több esete létezik. Támogatások elhatárolásánál először is arra kell figyelni, hogy mi szerepel a támogatási szerződésben. Ha költségfedezetre szól a támogatás, akkor ahogyan a költségek felmerülnek, úgy kell feloldani a támogatási összeget az elhatárolásból. Ha eszközbeszerzésre szól a támogatás, és ezt az eszközbeszerzés alapján értékcsökkenés elszámolásával lehet feloldani, akkor fontos arra odafigyelni, hogy a támogatáshoz önerő is kapcsolódik-e. Ha kapcsolódik hozzá, el kell számolni az éves értékcsökkenést, és meg kell nézni, hogy az önerő és a kapott támogatás milyen százalékos kulcsban jelenik meg, és az elszámolt értékcsökkenésnek a támogatásra eső részét lehet feloldani. Például kapott a cég 5 millió forintos támogatást, amelyhez három millió forint önerőt kellett hozzátennie. Megvásárolta az eszközt 8 millió forintért, elszámolta az értékcsökkenést 20%ba, és 1,6 millió forintot feloldott. Ez nem helyes, mert ebben az esetben a 20%-nak az 5 millióra eső részét lehet feloldani, hiszen nem határolta el az önerőt, csak a kapott támogatást. Ezt egyszer kell csak helyesen kiszámolni, ez lesz a bizonylat, és a nyilvántartás alapján lehet megtenni nagyon egyszerűen minden évben a feloldást. Közüzemi számlákat mindig ahhoz az időszakhoz kell lekönyvelni, amely időszakhoz kapcsolódnak. Ha például januárban érkezik meg a számla, a decemberi számla, függetlenül attól, hogy a kifizetési dátum január lesz, a költségek között még 2012-ben jelentkezik. Áfa és teljesítés szempontjából viszont januárban kell majd figyelembe venni. A bevételekre is igaz ez a tétel, tehát a teljesítési időre kell figyelni, hiszen ilyenkor az is megfordul.
4
Könyvelői Klub
Előfordulhat, hogy bent ragadnak az elhatárolások. Például, ha valaki megrendel egy folyóiratot júniustól júniusig, akkor nyilván nem kell a decembert megvárni, június hónapban elhatárolásként lekönyvelésre kerülhet. Az elhatárolásoknak csak azt az időszakot kell érinteniük, amely az adott évhez kapcsolódik, a többit tovább kell vinni. Önellenőrzés befejeztével a helyesbítő elszámolásokat el kell végezni. A 15 nap már nem él, a törvény úgy szól, hogy amikor felmerül az önellenőrzési probléma, akkor készíteni kell egy önellenőrzési naplót, és annak a befejezésekor kell javítani. Ha az adóhivatal kiértesíti a céget az ellenőrzésről, onnantól kezdve hiába, hogy még nem telt el a 15 nap, nem lehet befejezni az önellenőrzést. Év közbeni ellenőrzések esetében a helyesbítő elszámolásokat kell azzal az időponttal elvégezni, amikor a hiba feltárásra került, és megtörtént az önellenőrzés. Ha az önellenőrzés a mérleg fordulónapját követően, de a mérlegkészítés időpontját megelőzően fejeződött be, akkor az év végi dátummal kell elszámolni, tehát a helyére kell tenni a december 31-ei állapotnak megfelelően. Adóellenőrzésekkor fontos, hogy az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja. Ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérleg fordulónapja után, de a mérlegkészítés időpontjáig jogerőre emelkedik, akkor 2012-re be lehet könyvelni, és annak megfelelően, hogy milyen előjelű, követelésként vagy kötelezettségként be lehet állítani. Ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérleg fordulónapjáig még nem emelkedik jogerőre, akkor nem kell elkészíteni 2012-re ezt a könyvelést, hiszen nincs jogerős ítélet, tehát ebben az esetben nem kell lekönyvelni, viszont az adóhatósági megállapítás, ami a jövőben felmerül a vizsgálat kapcsán, arra céltartalékot kell képezni. Ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor külön könyvelési feladat az ellenőrzéshez kapcsolódóan nincs, és ilyenkor nem kell külön céltartalékot sem képezni. Záráshoz szükséges dokumentációk Minden olyan alátámasztó dokumentumot, szerződést meg kell vizsgálni, le kell egyeztetni, amely kapcsolódik a záráshoz, például, hitel, lízing, beruházás, kölcsön stb. A nyilatkozatok is lényegesek, a könyvelő saját érdekében is, mivel ha elkészül a nyers mérleg, ezután érdemes az ügyféllel leülni, és megbeszélni vele, hogy mi szerepel a 5
Könyvelői Klub
beszámolóban, ugyanis előfordulhat, hogy nem adott le minden szükséges papírt, így eltérés is előfordulhat. Ha például van egy cégnek két darab személygépkocsija, amire a könyvelő folyamatosan elszámolja az értékcsökkenést. A beszámoló készítésénél kiderül, hogy a vállalkozásnak csak egy autója van, mert bevitte a régit a márkaszervizbe, kapott érte egy újat, és a nettó összeget kiszámlázták. Ha a könyvelő nem kap erről információt, akkor nem tudja a könyvekből kivezetni, hogy a vállalkozásnak már tavaly óta nincs meg ez a gépkocsi. A márkaszervizet is be kellett vonni a megoldásba, amely szerint neki bruttó módon kell a másik gépkocsit eladni, összekompenzálhatja a fizetést, de az összeget nem. A régi autóról nem volt számla, az új autó kevesebb összegen szerepelt, mert nettó módon a két autó különbözetét számlázta ki. Tehát ami a könyvekben szerepel, érdemes nyilatkoztatni az ügyfelet a hasonló helyzetek elkerülése érdekében. Nyilatkoztatni kell az ügyfelet arról is, hogy van-e kapcsolt vállalkozása, illetve milyen vevői követelések vannak. Ha például vevői követeléseknél váltót kapott és ez a bankban szerepel, akkor arról is külön értesíteni kellene a könyvelőt, amely általában nem történik meg, viszont tudnia kell ezekről a könyvelőnek, így fontos nyilatkoztatni az ügyfelet erről is. A tagi kölcsönöknél nagyon lényeges, hogy magához a tagi kölcsön adásához taggyűlési határozatra van szükség, illetve ennek van egy írásos formája. Tehát nem csak beírják, hogy a pénzt átadták, ehhez pontos adminisztrációra is szükség van. A visszafizetéshez is tagi határozatra van szükség, hogy visszafizethető adott időpontban egy adott összeg. Ha például minden hónapban ad valaki tagi kölcsönt, akkor éves szinten kell készíteni egy keretszerződést, és amikor a tagi kölcsönt adja, akkor helyes a bevételi pénztárbizonylat használata, de ehhez egy keretszerződésre van szükség, amely csak írásban történhet meg. A pénzmosás elleni beazonosító nyilatkozat is fontos szerepet tölt be. 2003-tól előírás, hogy ügyfélnyilvántartást kell vezetni. Lehet hozzá formanyomtatványt készíteni, amelyet minden cégre kitölt a könyvelő. Szerepeljen rajta: a cég azonosításához szükséges adatok, cégnév, székhely, KSH száma, a tulajdonosok neve, részaránya, illetve az, hogy mikor lett a szerződés megkötve az adott ügyféllel. Erre a nyilvántartásra is érvényes az elévülési idő, tehát csak ezután lehet selejtezni. Ellenőrzéskor is be kell tudni mutatni ezt a nyilvántartást. 2003-ban kellett elkészíteni a pénzmosás elleni szabályzatot, és azt leadni az ORFK-nak, amelyhez azóta minden évben csatolni kell egy lapot, hogy aktualizálva lett, felül lett bírálva, vagy történt-e benne valamilyen változtatás. Az adóhivatal szerint nemcsak az a pénzmosásra utaló jel, hogy valaki sokat fizet készpénzben, vagy sok pénzt vesz ki a bankból, 6
Könyvelői Klub
hanem az is, ha nagyon rendben van a cég, így azoknál a vállalkozásoknál, amelyek folyamatosan, meghatározott rendben dolgoznak, nagyon fontos odafigyelni arra, hogy az ellenőrzések a könyvelő részéről is megtörténjenek. Tehát nem változott-e a tulajdonos, szerkezet stb. Eredménydöntés és osztalékdöntés előkészítésénél először is a nyers mérleg elkészítése után az ügyfél nyilatkozzon, hogy kiveszi-e az osztalékot vagy sem, engedik-e osztalékot kivenni vagy sem. Ha például hitele van, és rá van terhelve a jelzálog a telekre, a székhelyre, akkor általában a bank ki szokta kötni, hogy amíg a jelzálog rajta van, addig nem enged osztalékot felvenni. Az ügyfél döntését ebben az esetben is nyilatkozatban, írásban kell rögzíteni. A mérleg szerinti eredményből és az eredménytartalékból is lehet osztalékot fizetni. Ha mindkettőből fizet osztalékot, akkor a mérleg szerinti eredmény csak nulla lehet. Először a teljes mérleg szerinti eredményt kell felhasználni, és a fennmaradó részre az eredménytartalékot. Csak akkor lehet eredménytartalékot felhasználni, ha a mérleg szerinti eredményt felhasználták. Ha veszteség van a mérleg szerinti eredményből, de mégis szeretne osztalékot felvenni az ügyfél, mert nagy az eredménytartalék, akkor megmarad a veszteség mint mérleg szerinti eredmény, és csak az eredménytartalék kerül felhasználásra. Ha értékhelyesbítés történik, akkor azt minden évben értékeltetni kell. Ha például három évvel egy ingatlan felértékelésre került, akkor az ingatlant minden évben fel kell értékeltetni, majd azt könyvvizsgáltatni akkor is, ha egyébként nem kötelezett a cég könyvvizsgálatra. De ebben az esetben csak ezt az értékelést kötelező könyvvizsgáltatni. A saját tőkének a rendezése csak akkor szükséges, ha a saját tőke a jegyzett tőke alá megy, de erről is alá kell íratni az ügyféllel a nyilatkozatot. SZJA-bevallás Nem kell bevallást készítenie a nyugdíjasoknak, gyeden lévőknek, ösztöndíjasoknak, ha nincs más forrásból szerzett jövedelmük. Ingóságok értékesítésénél, elsősorban az interneten értékesített ingóságok esetében, 2012 óta az a szabály, hogy akinek az ebből származó bevétele eléri a 600.000 forintot, annak kötelező bevallást készíteni. A 600.000 forint alatti jövedelmet nyilvántartással lehet bizonyítani. 7
Könyvelői Klub
Ha az ingóság értékesítéséből származó bevétel adója a 32.000 forintot nem haladja meg, tehát az általános 16%-os kulcs alapján 200.000 forint értékben történik az értékesítés, akkor nem kell bevallást készítenie, ha nincs más jövedelme. Ingatlan átruházásából vagy vagyonértékű jog gyakorlásának átengedéséből származóan, ha ebből nem keletkezik jövedelme, illetve, ha a kifizetőnek kötelező teljes mértékben levonni az adót (például pénznyereményeknél), akkor sem kell bevallást készíteni. Akkor sem kell a bevallást benyújtani, ha az adott adóévben kizárólag adómentes jogcímen szerzett valaki jövedelmet, vagy ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozott az adóalany, és ennek az összege nem éri el a 800.000 forintot. Ha mezőgazdasági őstermelőről van szó, és a bevétele nem haladja meg a 600.000 forintot, akkor nem kell bevallást készítenie. Fizetési kötelezettség esetén lehetőség van részletfizetésre, de ezt az adóbevallás első lapján közölni kell. Az adó nem haladhatja meg a 150.000 forintot. A részletfizetést hat hónapra lehet megkérni. Ha egy hónapban nem fizeti meg a részletet, akkor szankcióként a hátralévő kötelezettséget egy összegben kell lerónia. Összevonandó jövedelmekhez a különadózói jövedelmen kívül szinte mindent be lehet sorolni, ami a vállalkozással, illetve a magánszemély bevételével kapcsolatban felmerül. A 78%-os szabályt annak kell figyelembe venni, akinek olyan jövedelme van, amely után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, de nem tudja költségként elszámolni. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem a munkaviszony, hallgatói munkadíj, tehát mindaz, amely gyakorlatilag munka ellenében kapott ellenérték. Külföldről származó egyezmény alapján, illetve anélkül teljes mértékben adóztatható jövedelmek, külszolgálat, közfoglalkoztatási jogviszony, üzemanyag-megtakarítás, munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítések stb. Külföldi kiküldetésnél a jövedelem 30%-a, maximum 15 euró, kamionosoknál 40 euró. A bevallásban a teljes összeget is be kell írni, az igazolás nélkül elszámolható költségeket, a megmaradó rész kerül a szélső oszlopba, és az lesz az adóköteles jövedelem belőle. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által indított szolgáltatás adókötelezettségénél azok a nyugdíjpénztár által a következő várakozási időhöz kapcsolódó és nem nyugdíjszolgáltatásként kifizetett összegnek a felmerülésekor kerül ez előtérbe. Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy ez az időszak a várakozási időn kívül vagy belül van, és az adókötelezettség ilyen módon társul hozzá. Ahogy a kötelező várakozási idő eltelik, úgy kell csökkenteni 10-10%-kal. 8
Könyvelői Klub
Az önkéntes kölcsönös pénztártól megszerzett egyéb jövedelem után a magánszemélyeknek meg kell fizetni a 27%-os eho-t is. Összevont adóalapot terhelő családi kedvezmény mértéke: egy gyermek után 62.500 forint, két gyermek után 2x62.500 forint, három gyermek után 206.250 forint a figyelembe vehető összeg. Az a személy, akinek külföldön van családi pótlék jogosultsága, de Magyarországon szeretné igénybe venni a családi kedvezményt, egy igazolásra van szüksége arról, hogy a külföldi államban nem érvényesítette ezt a kedvezményt. Ha élettársi kapcsolat áll fenn két személy között, és a gyermekeik száma meghaladja a három főt, akkor a bejelentett élettársi viszony után összeszámítódik a gyermekek létszáma, így a 206.250 forint igénybe vehető. Az a rokkantellátásban részesülő, aki a családnál bejelentésre kerül, annak rokoni kapcsolatban kell lennie a családdal. Ha például egy családban az apa lerokkan, és rokkantsági ellátást kap, akkor jogosult a családi kedvezmény alapján adóalap-csökkentésre. Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéssel összefüggő adóalapra vonatkozó kedvezmény három évvel ezelőtt indult, amelybe bárki befizethet, amelyről igazolást kap, és ezzel adókedvezményre jogosult. Összevont adó alapját csökkenteni lehet adókedvezményekkel. A személyi kedvezmény azt jelenti, hogy, ha valakinek olyan betegsége van, amely a kedvezmény igénybevételére jogosítja, akkor azt a minimálbér 5%-áig tudja érvényesíteni. Az orvosi igazolást egyszer kell csak a munkáltatónak bemutatni. A többi kedvezmény kifutó kedvezmény, amelyeket 2015. december 31-ig lehet érvényesíteni, például a lakáscélú, a halasztott tandíj, a hiteltörlesztés kedvezménye. Három olyan adókedvezmény létezik, amelyek a társasági adónál jelentősebbek, de magánszemélyeknél is lehet érvényesíteni. Ilyen a látványcsapat-sportok, film és művészeti tevékenységek támogatása.
Be kell számítani a jövedelembe a megszerzett összevont adóalap adóköteles részébe valamennyi jövedelmet, ezt lehet csökkenteni az adóalap-kedvezménnyel ha van, és ezután lehet levonni az adót, amikor az adókedvezmény érvényesítésre kerül. Amikor megállapítják 9
Könyvelői Klub
az összevont jövedelmet, akkor nem kell levonni a családi adóalap kedvezményt a jövedelem megállapításánál, mivel az csak az adóra vonatkozik, tehát maga a jövedelem teljes mértékben az összevont jövedelemből keletkezik. Az 53C lapon adóelőleg-fizetési különbözet jelenik meg az adóelőlegnek a levonásakor és a ténylegesen megállapított adó között, ha 10.000 forintot meghaladó eltérés van, akkor 12% különbözeti adót kell fizetni. Ha a munkáltató a dolgozó nyilatkozata alapján rosszul vonta le az adóelőleget, és a tényleges adó megállapításakor a 10.000 forintos fizetési kötelezettség fennáll, akkor a dolgozót terheli a 12%-os adó. De ha a dolgozó jól nyilatkozott, de a munkáltató rosszul vonta le, akkor a vállalkozásnak kell befizetnie a 12%-ot. Ha a dolgozó a családi kedvezmény miatt nem ad nyilatkozatot, mert nem tudja, hogy ki fogja érvényesíteni, akkor emiatt nincs 12%-os bírságfizetési kötelezettség. A főlapon több választási lehetőséget is meg lehet jelölni, például itt kell a részletfizetési igényt is megjelölni. Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba való befizetésről is itt kell rendelkezni, illetve a termőföldből átminősített ingatlan értékesítésével kapcsolatban van-e bármilyen teendője az adózónak. Rendelkezni kell az adóról is, először is egy kedvezményezett szervezet javára, illetve valamilyen egyháznak lehet felajánlani az összeget. Nyilatkozni kell az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján arról, hogy az összeget hová tegyék. Tehát először is, hogy van ilyen összeg, és ezt szeretné az adózó érvényesíteni. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagi kifizetés 20%-a kerülhet továbbutalásra, amelyre szintén oda kell figyelni. Vannak olyan jövedelmek, amelyek vállalkozásból származnak, és ezek már februárban bevallásra kerültek, de előfordul olyan, hogy valaki szüneteltette a tevékenységét, így május 20-ra kell az adóbevallását leadni arra az időre, amíg a szünetelés ideje van, hiszen az itt szerzett jövedelme magánszemély jövedelmeként került meghatározásra.
Vagyonátruházásból származó jövedelemnél azt kell megnézni, hogy mekkora az ebből származó bevétel, amiből le lettek vonva a vételnek és a vele kapcsolatban felmerült, számlával igazolt költségek, és a különbözet lesz a jövedelem. Termőföldre vonatkozik, amely 10
Könyvelői Klub
lehet akár ajándékozás is. Ha 2012-ben értékesítették és lett belőle jövedelem, akkor kell az adóbevallásban szerepeltetni. A termőföldnél a bevétel és kiadások összegét 10-10%-kal csökkenteni lehet, 15 év eltelte után már nem terheli semmilyen adófizetési kötelezettség. Először meg kell határozni, hogy mennyi a szokásos hozama, tehát 0,3%-kal és azoknak a számával be kell szorozni, ahány napig a tulajdonos birtokában állt, ez lesz a szokásos hozam, amely 16%-kal adózik, és ami efelett van, 3x16%-kal adózik. Például, ha 5 millió forintért került továbbértékesítésre az ingatlan, de 750.000 forint volt az az összeg, amelyért előzőleg megvásárlásra került. Az átírási és felmerülési költség 250.000 forint volt. Így összesen a kiadás egymillió forint. A különbözet 4 millió forint. A továbbértékesítőnél 450 napig volt birtokban a föld, tehát a 0,3%-kal be kell szorozni az egymillió forintot és a 450 napot, így a szokásos hozam 1.350.000 forint, és ez lesz 16%-kal megadóztatva. A felette lévő összeg magasabb, 3x16%-kal adózik. Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelemhez, ha ebből származik bevétel, akkor 27%-os eho is kapcsolódik hozzá. Ha az ingó vagyontárgy értékesítéséért szerződéskötés időpontjában érvényes piaci árnál nagyobb vételárról van szó, akkor a piaci árat meghaladó bevétel lesz az összevonandó jövedelem, és ezt kell a bevallás 12. sorába beírni, ez lesz az adóköteles jövedelem. A fémkereskedés engedélyköteles átruházásával kapcsolatos jövedelemnél a ténylegesen ebből származó bevétel 25%-a lesz a jövedelem, ami után a magánszemélynek meg kell fizetni a 16%-os adót. Külföldről származó különadózó jövedelmek az 5. lapon szerepelnek, amelyeknél figyelembe kell venni, hogy a teljes összeget kell beírni. Az EKHO szerint adózók bevételei után meg kell határozni az adófizetési kötelezettséget a 8. lapon. Idetartoznak azok, akiknek van munkaviszonyuk, valamilyen egyéb, más jogviszony alapján szerzett jövedelmük, és a FEOR-szám alapján be vannak sorolva a feltüntetett tevékenységi körbe, elsődlegesen művészek és sportolók. A művészek 50 millió forintig, a sportolók 100 millió forintig érvényesíthetik az EKHO-s jövedelmet.
11
