KÖNYV SZEMLE. Erdélyi Magyar Adatbank

KÖNYV SZEMLE.

S z i n n y e i F e r e n c : A regény. (A belső v i l á g r a j z a a regényben.) B u d a p e s t , 1926. 8-r. 107 l. M. Tud. A k a d é m i a . Értekezések a nyelv- és s z é p t u d o m á n y o k köréből. X X I V . k. 9. sz. N e m régen jelent m e g S z i n n y e i F e r e n c két kötetes h a t a l m a s m o n o g r a f i á j a a m a g y a r r e g é n y - és n o v e l l a i r o d a l o m szabadságh a r c u n k i g n y ú l ó fejlődéséről, amely hetedfélszáz l a p terjedelemben öleli fel e m ű f a j első h á r o m évtizedének a legapróbb részletekbe is bevilágító történetét. ( N o v e l l a és regényirodalmunk a szabadságharcig. B u d a p e s t 1925—26. I—II. M. Tud. Akadémia.) S z i n n y e i e m u n k á j a m é l t á n sorakozik azon m o n o g r a f i á i n k közé, amelyek a m a g y a r szellem történetének egyes fejezeteit tudományos m ó d s z e r r e l rendszerezik s Császár E l e m é r regénytörténetével e g y ü t t (A magyar regény története. B u d a p e s t 1922. Pantheon.) hosszú időkre szóló a l a p v e t ő jelentőséggel p ó t o l j a a m a g y a r irod a l o m t ö r t é n e t í r á s egy r é g ó t a nélkülözött h i á n y o s s á g á t . De S z i n n y e i F e r e n c e t t a n u l m á n y a i b a n n e m c s a k a regény fejlődése érdekelte, h a n e m a m ű f a j n a k a belső m i v o l t a is. Oly kérdés ez, a m e l y r e az i r o d a l o m b a n csak s z ó r v á n y o s és h i á n y o s v á l a s z t k a p u n k . A r e g é n y elméletével foglalkozó önálló, széles elmélyedés azonban n e m c s a k a mi i r o d a l m u n k b a n r i t k a , h a n e m más u t t is meglehetős g y é r e n m u t a t k o z i k ilyen i r á n y u fejtegetés. Hosszabb-rövidebb p á r értekezés s n e h á n y m e g j e g y z é s mindössze, a m i t e k é r d é s r ő l m a g y a r u l o l v a s h a t u n k . A külföldi, különösen a n é m e t i r o d a l o m b a n m á r bővebben a k a d elméleti m u n k a : ezek közül a l e g i n k á b b olvasott Keiter és Keller D e r R o m a n c. terjedelmes k ö n y v e épen t u d o m á n y o s szempontból n e m kielégítő. Bizonyos, h o g y a r e g é n y e l m é l e t k l a s s z i k u s m ű v e m é g m i n d i g nincs megírva. Szinnyei Ferenc fenti m u n k á j a tehát m á r tárgyánál fogva is h i á n y p ó t l ó s egyetemes i r o d a l m i szempontból is figyelemreméltó. F e l a d a t á u l tűzte ki a r e g é n y f ő p r o b l e m á i n a k m e g v i l á g í t á sát. M u n k á j á n a k e részében a belső v a g y i s a lelki v i l á g r a j z á v a l foglalkozik s a r r a a k é r d é s r e felel meg, h o g y m i l y e n módon r a j z o l j á k a r e g é n y í r ó k a belső v i l á g o t v a g y i s m i l y e n a lélek- és j e l l e m r a j z t e c h n i k á j a . T a n u l m á n y a t e h á t két n a g y fejezetre oszlik: az elsőben a r e g é n y l é l e k r a j z á t , a m á s o d i k b a n a j e l l e m r a j z á t elemzi. L é l e k r a j z o n a lelki á l l a p o t o k n a k , j e l l e m r a j z o n a lelki t u l a j d o n s á g o k n a k a r a j z o l á s á t érti. A lelki élet egységénél f o g v a a kettő igen szoros k a p c s o l a t b a n v a n e g y m á s s a l s legfölebb csak a b b a n különböznek, h o g y a l é l e k r a j z o n a befejezetlenség, a jellemzésen p e d i g a befejezettség észlelhető. K é t f é l e l é l e k r a j z o t különböztet m e g : elbeszélő és d r á m a i lélekrajzot. Az előbbi az a mód, amikor az író m a g a beszéli el v a g y í r j a le a lelki történéseket. Ez lehet p u s z t á n gondolatok v a g y i s lelki f u n k c i ó k r a j z a , de lehet p u s z t á n é r z e l e m r a j z is. E kettőnél s o k k a l g y a k o r i b b módszer a gondolatok és érzelmek e g y ü t t e s r a j z a , a m e l y azt t á r j a fel, h o g y m i k é n t erednek a gondolatokból érzelmek, az érzelmekből gondolatok s á l t a l á ban ezek m i k é n t szövődnek össze. Az érzelmek és gondolatok r a j zát a testi jeleké egészíti ki (szemkifejezés, a r c j á t é k , t a g l e j t é s , — 372 —

Erdélyi Magyar Adatbank

hanglejtés). E jelek r a j z á n a k h á r o m f é l e m ó d j a v a n : egyszerüen megnevezik a testi jelenséggel k a p c s o l a t o s lelki működést, v a g y képes beszéddel jellemzik, v a g y a lelki m ű k ö d é s n e k c s u p á n testi, külső jeleit r a j z o l j á k . A lélekrajzot a z á l t a l teszik színessé és változatossá a regényírók, hogy f e l t ü n t e t i k a külső v i l á g h a t á s á t a lélekre. Ez az e l j á r á s szinte a végtelenségbe t o l j a ki a l é l e k r a j z h a t á r a i t . Minél élesebb a r e g é n y í r ó m e g f i g y e l é s e s m i n é l i n k á b b t u d j a éreztetni ezeket a n y e l v kifejező eszközeivel, a n n á l mélyebb, f i n o m a b b á r n y a l a t u és esztétikailag értékesebb l é l e k r a j z o t t u d adni. A lelki történéseket t o v á b b á tettek elbeszélésével is lehet rajzolni. A z ilyen l é l e k r a j z kétféle lehet: a k a r a t i a k t u s o k r a j z a v a g y i s a tettek m o t i v á l á s a és a k c i ó l e í r á s m o t i v á l á s nélkül. A lélekrajz m á s i k f o r m á j a a d r á m a i lélekrajz, m e l y a lelki történéseket d i a l o g u s b a n t á r j a fel. A d r á m a i l é l e k r a j z e g y e s í t h e t i m a g á b a n az elbeszélő lélekrajz összes módszereit. Itt igen f o n t o s szerepe v a n a nyelvbeli kifejezésnek. K ü l ö n foglalkozik ebben a fejezetben az emlékezet, a képzelet, álom és z a v a r o s lelki működések r a j z á v a l , amelyeknek f o r m á j a lehet elbeszélő is és d r á m a i is. E z t a fejezetet a lélekrajz t e r j e d e l m é n e k , előadási f o r m á i n a k és a n y e l v i kifejezés különböző m ó d j a i n a k v i z s g á l a t a rekeszti be s igen tanulságosan szemlélteti, hogy a r e n d k í v ü l bonyolult és elképzelhetetlenül f i n o m s t r u k t u r á j u l é l e k r a j z v a l ó b a n lelke a regénynek, mellőzhetetlen művészi eleme, m e l y ha h i á n y z i k belőle, erőtlen v a g y h a m i s lesz a mű és semmi esetre sem éri t ú l a k o r á t . A belső v i l á g r a j z á n a k a m á s i k f o n t o s eleme a jellemzés t e c h n i k á j a . Ez is kétféle lehet: elbeszélő jellemzés és d r á m a i jellemzés. Az előbbi lehet a lelki t u l a j d o n s á g o k r a j z a , az e m b e r i élet külső r a j z a , az életmód r a j z a s a m i n d e n e k n é l f o n t o s a b b tettek r a j z a . A d r á m a i jellemzésben a r e g é n y í r ó a lelki t u l a j d o n s á g o k a t a regényalakok beszédében közvetlenül t á r j a fel, a m i a l e g h a t á s o s a b b mód az illető jellem szemléletes k i d o m b o r í t á s á r a . E z t a fejezetet is a jellemzés t e r j e d e l m é n e k , f o r m á j á n a k s e l ő a d á s m ó d j á n a k v i z s g á l a t a rekeszti be. A jellemzés t e c h n i k á j á n a k á l t a l á b a n u g y a n o l y a n f o r m á i v a n n a k , m i n t a l é l e k r a j z n a k s a kettő e g y m á s sal érintkezik, sőt össze is olvad. E kettő e g y ü t t a d j a a belső v i l á g r a j z á t , v a g y i s az e m b e r belső á b r á z a t á t , a m i az ókortól n a p j a i n k i g legfőbb célja a r e g é n y n e k . M ó d j a i n a k fejlődése e g y s z e r s m i n d a regény tökéletesedése. Szinnyei itt i s m e r t e t e t t regényelmélete összefüggő és áttekinthető rendszerbe f o g l a l á s a a m a m e g á l l a p í t á s a i n a k , amelyeket a m a g y a r és a v i l á g i r o d a l o m k l a s s z i k u s r e g é n y e i n e k éles megfigyeléséből és gondos elemezéséből v o n t el. E n a g y o n összesűrített vázlat k o r á n t s e m szemlélteti m e g f i g y e l é s e i n e k g a z d a g s á g á t , de így is ráeszméltetheti az érdeklődőt a r r a , h o g y a teljesen eredeti szempontja, l o g i k u s a n v i l á g o s és rendszereses fejtegetése, kif o g á s t a l a n t u d o m á n y o s módszere é s n a g y t á j é k o z o t t s á g r a valló a d a t s o r a merőben új v i l á g í t á s b a helyezi a r e g é n y belső v i l á g á n a k két leglényegesebb elemét. Azzal keveset m o n d u n k , ha í t é l e t ü n k e t mindössze abban f o g l a l j u k össze, h o g y Szinnyei F e r e n c derék tan u l m á n y a i r o d a l m u n k n a g y nyeresége é s h i á n y p ó t l ó m u n k á j a . Mi ú g y l á t j u k , h o g y a m a g a nemében a legjobb, a m i t e t á r g y r ó l b á r h o l eddig írtak. Esztetikusok és k r i t i k u s o k , r e g é n y í r ó k és regényolvasók e g y a r á n t n a g y h a s z o n n a l f o r g a t h a t j á k .

Dr. György Lajos. Irodalomtörténeti Füzetek. Szerkeszti és k i a d j a Császár Elemér. B u d a p e s t . P a l l a s n y o m d a . 1926. — 1. Horváth János: Herczeg Ferenc. Második k i a d á s . 28 l. — 2. Császár Elemér: A magyar húnmondák kérdésének mai állása. Második k i a d á s . 31 l. — 3. Ga— 373 —


l a m b Sándor: Huszonöt év a magyar társadalmi dráma történetéből. 1867—1892. 32 l. ( i s m e r t e t t e C s ű r i B á l i n t : E r d é l y i I r o d a l m i Szemle. III. 197—198 l. K r i s t ó f G y ö r g y : P á s z t o r t ű z . XII. 430 l.) — 4. Császár Elemér: A Zalán futása. 23 l. (ismertette Kristóf G y ö r g y : E r d é l y i I r o d a l m i Szemle III. 198 l.). — 5. A XX. század magyar irodalma k r i t i k á k b a n . I. sorozat. Regények és elbeszélések 63 l. I s m e r t e t t e : dr. R a j k a László: P á s z t o r t ű z XII. 19. sz. — 6. Szabó Richard: Endrődi Sándor. 35 l. — 7. Kéky Lajos: Gárdonyi Géza. 40 l. S e m m i sem m u t a t j a j o b b a n a v á l l a l a t életrevalóságát, megi n d í t á s á n a k szükséges voltát, m i n t az, h o g y a két első s z á m a l i g p á r h ó n a p a l a t t m á r m á s o d i k k i a d á s t ért meg. J e l e é s bizonysága ez a n n a k , h o g y i r o d a l m u n k közönsége, legalább a n n a k műveltebb rétege, öntudatos i r o d a l o m élvező. N e m elégszik meg a m ű v e k p u s z t a e l o l v a s á s á v a l és a n a p i l a p o k rövid életü, kérész k r i t i k á j á val, a m e l y i k b e n g y a k r a n n i n c s egyéb r e k l á m n á l . Mélyebbre néz t á j é k o z ó d n i v á g y ó szeme s k i v á n c s i az u. n. a k a d e m i k u s m ű b í r á l a t m e g á l l a p i t á s a i r a . M á r p e d i g ezek idáig, s z a k f o l y ó i r a t o k b a n jelenvén meg, csak évek m u l v a j u t o t t a k bele az i r o d a l m i forgalomba a szerzők gyűjteményes kötetében, v a g y az Olcsó és Magyar Könyvtár füzeteiben. C s á s z á r helyes fölismerésből származó váll a l a t a n e m keresztezi e két v á l l a l a t egyikét sem, h a n e m kiegészíti, erősíti. Az Olcsó- és M a g y a r K ö n y v t á r t ó l eltérőleg csak az i r o d a l o m t ö r t é n e t r e szorítkozik v á l l a l a t á n a k köre. Az i r o d a l o m ter ü l e t é n m a r a d v a azonban a füzetek t a r t a l m a , t á r g y k ö r e , szemp o n t j a élénk v á l t o z a t o s s á g o t m u t a t a k á r az írót, a k á r a felvett problémát tekintjük. Az 1. f ü z e t pl., a m e l y e t H o r v á t h J á n o s í r t u g y a n , de amelyiknek o k f e j t é s é t e l f o g a d t a és m a g á é v á tette Négyesy László. Császár E l e m é r , P a p p F e r e n c és T o l n a i Vilmos is, a Herczeg F e r e n c í r ó i a r c k é p é t a d j a , m é g p e d i g olyan szempontból, a m i r e szépirod a l m u n k történetében eleddig példa n i n c s : Az említett tudósok ezzel a jellemzéssel ajánlották Herczeget az irodalmi Nobel-díjra, egy oly nemzetközi f ó r u m figyelmébe, a m e l y n e k igenlő döntése a a m e g j u t a l m a z o t t v i l á g i r o d a l m i jelentőségének s a n k c i o n á l á s a . A p á l y á z a t i szabályok a l a p j á n a d v a volt az a r c k é p r e bocsátható m e g v i l á g í t á s egyetlen i r á n y u s á g a : K i m u t a t n i , h o g y Herczeg irod a l m i működése, abból is épen Az élet kapuja c. t ö r t é n e t i regénye, m e g é r d e m l i a nemzetközi h i v a t a l o s v a g y f é l h i v a t a l o s kitüntetést. E szempont m é g b e n n ü n k e t m a g y a r o k a t is r e n d k í v ü l érdekel. Élő széppróza í r ó i n k között k é t s é g k í v ü l a l e g n a g y o b b n a k t u d j u k és v a l l j u k Herczeget. De sokan, részint a Herczeg p o l i t i k a i m a g a t a r t á s á n a k az övéktől különböző v o l t á r a , sokan a m a g u k i r o d a l m i és erkölcsi ízlésétől vezetve, meglepődéssel eszmélkednek a r r a , h o g y a h i v a t o t t a k collegiuma Herczeget a N o b e l - d í j r a érdemes, t e h á t v i l á g i r o d a l m i é r t é k ű költőnek m é l t a t j a . Nos a H o r v á t h J á n o s biztos ecsetvonásai, éles szemű és szabatos m e g á l l a p í t á s a i meggyőző erővel h a t n a k ezekre a meglepődőkre is. H o r v á t h nem h a l l g a t j a el különösen a H e r c z e g m u n k á s s á g á n a k első évtizede a l a t t f e l m e r ü l t v á d a k a t (hidegség, erköjcsi közömbösség), de kim u t a t j a a v á d felszinességét és a l a p t a l a n s á g á t . Az a k k o r i elbeszélők diákos h u m o r á v a l és komázó hetykeségével szemben Herczeg melegen, érzelmi á r a d o z á s és negédlés nélkül, de oly bansőséggel ír, m i n t h a nem is törekednék h a t á s r a . M ű v e i m á r a k k o r a nemes költői eszményt szolgálták. ( S i m o n Zsuzsa, Láp virága.) Aztán jön H e r c z e g 1900 u t á n i p á l y á j á n a k , „érett” k o r s z a k á n a k ismertetése. ( H o n s z e r z ő , Idegenek között, Arany hegedű, Pogányok, A hét sváb, Fogyó hold.) és végül az opus c o r o n a n d u m n a k , Az élet kapujá-nak t ö m ö r m é l t a t á s a . Azokat a sorokat, amelyek az élet — 374 —


k a p u j á t ostromló Bakócz T a m á s törekvéséből kiütköző m a g y a r é s v i l á g t ö r t é n e l m i érdeket, a r e n a i s s a n c e p á p a s á g és a „ b a r b á r ” m a g y a r s á g v i a s k o d á s á b a n r e j l ő m é l y erkölcsi jelentést m é l t a t j á k , lehetetlen i s m e r t e t n i . Azokat o l v a s n i kell. H o r v á t h J á n o s , n o h a m o n d a n i v a l ó i b a n k o r l á t o z v a volt, k i t ü n ő e n v i l á g í t o t t r á H e r c z e g íróművészetének s különösen Az élet kapujá-nak abszolut becsére. A v á l l a l a t 6. és 7. s z á m a szintén í r ó i a r c k é p , de m á r csak a m a g y a r i r o d a l o m közönsége s z á m á r a . E n n e k következtében okf e j t é s ü k is szélesebb, a p r a e m i s s á k előterjesztésében kevésbbé korlátozott, m i n t a H o r v á t h H e r c z e g F e r e n c e . Szebó Richárd Endrődi Sándor í r ó i a r c k é p é t a d j a . Az életr a j z n a k rövid, m a j d n e m r e p e r t o r i u m s z e r ű összeállítása u t á n E n d r ő d i költői fejlődését vázolja. Előbb az i r o d a l m i h a t á s o k a t keresi meg és i g a z o l j a (Legerősebb a H e i n e h a t á s a , a z t á n a P e tőfié, V a j d a J á n o s é és az A r a n y é ) . M a j d költészetének belső fejlődés r a j z á t a d j a , hogy m i n t s z a b a d í t j a k i m a g á t E n d r ő d i érzelmeiben és kifejezésben a H e i n e h a t á s a alól s v á l i k r e f l e x i ó j a szocialissá és vallásossá, később hol s z a t i r i k u s , hol elegikus h a n g b a c s a p v a át. Legrészletesebben a k u r u c n ó t á k a t , bölcselkedő v a l l á sos költeményeket és az a n e k r e o n i d a l o k a t elemzi. L í r á j á n a k főj e l l e m v o n á s á u l a szubjektiv érzésből f a k a d á s t jelöli meg, m e l y n e k h a n g j a egyrészt a halk l á g y s á g , m á s f e l ő l a szenvedély h a r s o g á s a . Képzelete élénk, d e k o r a t i v ; l e í r á s r a kevésbbé kész. E l e m z i elbeszélő költészetét (genreképek, elbeszélések, v e r s e s r e g é n y ) . E z e k n e k e r e j e a részletek kiszínezésében, a h a n g u l a t o k megérzékítésében v a n . K e r e k d e d kompoziciót adni, jellemezni n e m t u d . E n d r ő d i t e r mékeny, hosszu p á l y á j a sikerekben elég gazdag. De n e m elég önálló; m a g a s a b b fejlődést n e m m u t a t . L e g m a r a d a n d ó b b é r t é k ü e k k u r u c nótái. É r d e m e még, h o g y g a z d a g v a l l á s o s költeménysorozatot n y ú j t o t t . E p i g o n n a k érezte m a g á t s az is. A t a n u l m á n y n a g y t á r g y s z e r e t e t t e l és bő i s m e r e t t e l készült. A Badics emlékbeszéde és a Loósz István régebbi t a n u l m á n y a mellett E n d r ő d i költészetének legrészletesebb jellemzése. Itt-ott azonban a gondolatvezetés n e m elég h a t á r o z o t t . N e m felel elég meggyőzően a r r a , h o g y fejlődött-e E n d r ő d i s miben áll fejlődése? Miben áll epigon volta? A p r o b l é m á t helyes a l a p r a helyezi, de nem f e j t i ki tüzetesen. E g y á l t a l á n bizonyos h a t á r o z a t l a n s á g érzik a t a n u l m á n y o n . Ez t e k i n t e t t e l az író g a z d a g ismeretkörére, ha nem is épen erény, de semmiesetre n e m oly hiba, m i n t h a kellő ismeret nélkül n a g y h a n g u k i j e l e n t é s e k r e r a g a d t a t n á m a g á t . A Kéky Lajos Gárdonyi-ja ellenben a gyakorlott essayista minden jelességével ékeskedik. A n y a g á t , a G á r d o n y i költészetét, nemcsak jól és részletesen ismeri, de t e l j e s e n u r a is m o n d a n i valóinak. Minden ismeretét épen a m a g a h e l y é n é r v é n y e s í t i . Gondolatvezetése is ép oly biztos, m i n t a m i l y e n v i l á g o s és emelkedett stilusa. Az é l e t r a j z i v á z l a t u t á n (Kéky Cziglernek, Szabolcska L. Ziegler-nek í r j a a G. eredeti c s a l á d i nevét. R á c z L. is Ziegler alakb a n i r t a ki a s á r o s p a t a k i főiskola a n y a k ö n y v é b ő l . Úgy tetszik, ez a helyes!) m u n k á s s á g á n a k főbb m o z z a n a t a i t e m l í t i fel, h o g y a z t á n a G á r d o n y i költészetét jellemezze. G á r d o n y i v i l á g f e l f o g á s á n a k m a g v a bizonyos h a r m ó n i a , r e s i g n á l t , de a v i l á g r e n d d e l megbékélt s az élet s o r á b a beletörődött m e g n y u g v á s , m e l y a kereszténységnek, tolsztojizmusnak és a b u d d h i s m u s n a k s a j á t o s keveréke. M e l a n c h o l i á j a menekül az élet szerény örömeihez, az egyszerűhöz, az idillihez. A f a l u t szereti a n n y i r a , h o g y i n n e n v e t t a l a k j a i v a l egynek érzi m a g á t . M e g f i g y e l ő e r e j e eleven, szemléletes, képzelete szabatos. F o g é k o n y a zenei h a n g u l a t o k i r á n t . M i n t maga, ú g y személyei is szeretik a m a g á n o s s á g o t , a merengést, a m e l y g y a k r a n különccé teszi őket. Szereti a természetet, v i r á g o t , állatokat. Azokban is lelkes lényeket lát. G a z d a g h u m o r a s a j á t o s a n — 375 —


m a g y a r . Realis és m a g y a r , e r o t i k a és mocskos beszéd n é l k ü l Kompoziciója g y a k r a n lassu menetü, k i v á l t terjedelmesebb alkotásaiban. Ebből azonban k i m a g a s l ó kivétel A láthatatlan ember. Előa d á s a színes, friss, egyszerűségében is hatásos, r i t m i k u s és művészi. A hitnek, szeretetnek, emelkedett erkölcsi f e l f o g á s n a k szavai h a n g z a n a k felénk műveiből f é r f i a s őszinteséggel és melegséggel. Csak esztétikai h a t á s r a törekszik és csak a r t i s z t i k u s eszközökkel, Irói h i v a t á s á t r i t k a hűséggel töltötte be. Ime a K é k y t a n u l m á n y á n a k menete. Még csak a n n y i t , hogy a találó idézetek n e m c s a k a G á r d o n y i kedves és g a z d a g lelkét hozzák közelünkbe, de kedvessé, közvetlenné teszik a K é k y s t i l u s á t is. J ó l esik az ő kalauzol á s a mellett b e j á r n u n k a G á r d o n y i v i l á g á t . A 2. sz. f ü z e t Császár Elemér t a n u l m á n y a a m a g y a r h ú n mondák kérdésének m a i á l l á s á r ó l . Ismertetését m á s helyen veszi az olvasó. Itt csak a v á l l a l a t tervébe illeszkedés szempontjából é r i n t j ü k meg azt, h o g y ez a füzet is, épen m i n t C s á s z á r n a k a Zalán f u t á s á r ó l i r o t t jellemzése, i r o d a l m i életünk legelevenebb probl é m á j á t öleli föl. A Z a l á n t a százados évforduló, a hún-mondák p r o b l e m á j á t p e d i g a l e g ú j a b b nyelvészeti és t ö r t é n e t t u d o m á n y i k u t a t á s o k teszik érdekfeszítően időszerűvé. A 3. és 5. füzet t á r g y k ö r e ismét m á s n e m ű , de rendkívül érdekes. A Galamb Sándor ( m á r méltatott) t a n u l m á n y a a m a g y a r d r á m a történetének a kiegyezést követő negyedszázadát ismerteti. Az 5. füzet r e g é n y e k r ő l és elbeszélő kötetekről í r t e g y k o r ú i r o d a l m i k r i t i k á k gyűjteménye. T e h á t l e g ú j a b b i r o d a l m u n k m ű f a j o k szer i n t való fejlődésére eszméltet. M i n d k é t füzet jó szolgálatot tesz m i n d a szakembereknek, m i n t az i r o d a l o m közönségének. Különösen a r e g é n y e k és elbeszélések k r i t i k á i n a k gyűjteményét üdvözölj ü k és a legélénkebb v á r a k o z á s s a l v a g y u n k a sorozat f o l y t a t á s a iránt. Mi is van e füzetben? A jelen század első negyedében megjelent legkíválóbb szépprózai m ű v e k n e k k r i t i k á i . Herczeg 3, Móricz, Szemere, T o r m a y , T ö m ö r k é n y 2—2 és A m b r u s , B a r t ó k y , Csathó, G á r d o n y i , K a f f k a , P e k á r , Szabó és Zilahy 1—1 művéről m e g j e l e n t k r i t i k á k gyűjteménye e füzet. A k r i t i k u s o k pedig Beöthy, Császár, Dóczy Jenő, H a r t m a n n J á n o s , H e r c z e g Ferenc, H o r v á t h J á n o s , K é k y L a j o s , P a p p Ferenc, Rédey T i v a d a r , Riedl F r i g y e s és Voinovich Géza. T e h á t a n é v s o r a lehető legelőkelőbb í g y is, ú g y is, ha n e m is teljes. M i n t a m e g b í r á l t m ű v e k és kritikusok, ú g y az egyes b í r á l a t o k s z e m p o n t j a i is különbözők. E g y b e n azonban megegyeznek: Jót s jól — ebben áll az írói é r d e m n a g y titka.

Dr. Kristóf György.

Gálos Rezső: Legrégibb Bibliafordításunk. Budapest, 1926. 8-r. 40 l. ( I r o d a l o m t ö r t é n e t i Füzetek. Szerk. Császár Elemér 9. sz.) Ez a t a n u l m á n y f e l f o g á s á n a k és eredményeinek ú j d o n s á g á v a l gyökeresen m e g v á l t o z t a t j a a r é g i m a g y a r irodalomtörténet egyik f o n t o s kérdéséről való ismereteinket. Gálos ú j megállapít á s a i szerint p o n t a t l a n u l neveztük i d á i g a Bécsi-, Müncheni- és A p o r - k ó d e x e t az első m a g y a r b i b l i a f o r d í t á s n a k , m e r t : Mindahár o m l i t u r g i k u s k ö n y v n e k a f o r d í t á s a . 1. A Müncheni-kódex evang e l i a r i u m ; 2. az A p o r - k ó d e x egy p s a l t e r i u m n a k a töredéke, amelyben a r é g i m i n t á k szerint benne v a n n a k a canticumok, A Symbol u m A t h a n a s i i és egyes h i m n u s z o k ; 3. a Bécsi-kódex egy lectionar i u m n a k , p o n t o s a b b a n egy r é g i n o c t u r n a l i s n a k az őszi részéből való töredék. (8 l.) B i z o n y í t é k o k : Az Apor-kódex szerkezete és — 376 —


t a r t a l m a ; a Mücheni-kódex n a p t á r a , n a p t á r k e r e k e és a M á t h é e v a n g é l i u m á n a k perikopa-jelzései; a Bécsi-kódex s o r r e n d j e és a kis p r ó f é t á k prológusai. A h á r o m kódex o l y a n l i t u r g i k u s könyvnek a f o r d í t á s á t t a r t o t t a fenn, amilyeneket a m a i szerkezetű brev i á r i u m o k előtt h a s z n á l t a k . (22 l.) A szerzőség d o l g á b a n az a m e g á l l a p í t á s a , h o g y a szerző a bencés-rend t a g j a volt. E r r e a következtetésre érdekes összehasonlító n a p t á r - t a n u l m á n y o k e r e d m é n y e i n át j u t el. M á r Gálos előtt is voltak, akik ferences v a g y p r e m o n t r e i a l k o t á s t l á t t a k ezekben a kódexekben. Gálos azonban k i m u t a t j a , h o g y a ferencesek és premontreiek s a j á t o s r e n d i ós l i t u r g i k u s o f f i c i u m i i s m e r t e t ő jelei h i á n y o z n a k belőlük s ezzel szemben igenis m e g t a l á l j u k a bencésekéit. Tehát így áll az első m a g y a r „ b i b l i a f o r d í t á s ” ü g y e a legú j a b b t u d o m á n y o s k u t a t á s o k v i l á g á n á l . E b b ő l következik a második rész: a kérdéses kódexeket n e m h u s z i t á k f o r d í t o t t á k , de m é g csak nem is m á s o l h a t t á k . A h u s z i t á k n e m i s m e r t é k el a p á p á t , pokolra k á r h o z t a t t á k a r e n d a l a p í t ó k a t , elvetették Szűz M á r i a tiszteletét stb., m á r pedig itt a n a p t á r 23 szt. p á p a ü n n e p é t s o r o l j a fel, Szt. Benedek v. Ágoston n a p j a p i r o s betűs ünnep, az A p o r kódex mélységes Mária-tiszteletről t a n u s k o d i k stb. — A h u s z i t a eredet ellen felhozott érvek s o r á n k i m u t a t j a , h o g y a T a m á s és Bálint h u s z i t a p a p szerzőségének balhite ú g y k e r ü l t a k ö z t u d a t b a , hogy egy, a f e r e n c r e n d i k r ó n i k á n a k g y u l a f e h é r v á r i k é z i r a t á b a későn (csak a XVIII., sz.-ban) bekerült h i b á s m e g j e g y z é s t (mely a k r ó n i k a m ü n c h e n i t e s t v é r - k é z i r a t á b a n nincs is benne), e g y k o r ú , X V . sz.-beli és helyes a d a t n a k f o g a d t á k el. N é m e t i G y ö r g y t e h á t 1466-ban T a t r o s v á r o s á b a n bencés l i t u r g i k u s k ö n y v e t másolt, n e m pedig huszita b i b l i a f o r d í t á s t . Az eredeti f o r d í t á s t m á r csak a z é r t sem végezhették M o l d o v á b a n az 1439-ben Moldovába m e n e k ü l t husziták, m e r t a n a p t á r t a n u b i z o n y s á g a szerint az eredeti 1416—35 közt készűlt. Gálos ú j r a é r t é k e l ő k u t a t á s a i n a k e r e d m é n y e i t a t o v á b b i kutatások s az egyes l i t u r g i k u s kérdések szaktekintélyei b í r á l j á k m a j d el végérvényesen. A n n y i t azonban m á r m o s t is el kell fog a d n u n k , hogy az u. n. „első b i b l i a f o r d í t á s u n k ” v o l t a k é p e n kath., bencés l i t u r g i k u s alkotás, b r e v i á r i u m , o f f i c i u m f o r d í t á s , a m e l y n e k semmi köze sincs a huszitákhoz. Ú j a b b a n ilyesféle nézet m e r ü l t fel a román i r o d a l o m h u s z i t a v o n a t k o z á s a i r ó l is. Az első r o m á n nyelvemlékeket u. i. a r o m á n i r o d a l m i k ö z t u d a t a X V . sz.-beli huszita h a t á s b ó l vezeti le. R. R o s e t t i ezzel szemben a k a t h . eredet mellett foglalt állást. Megjegyezzük azonban a 39. laphoz, h o g y a kolozsmonostori a p á t s á g o t n e m IV. Béla a l a p í t o t t a (különben is I. B é l á t emlegette a szakirodalom), h a n e m Szt. László ( K a r á c s o n y i J á n o s k u t a t á s a i szerint) s hogy a r r ó l még 1515 u t á n s o k á i g v a n n a k a d a t a i n k .

Dr. Bitay Árpád. E r d é l y i L a j o s : Magyar nyelvi B u d a p e s t 1926. 8-r. 157 l.

tanulmányok.

I.

kötet.

E könyvben fontosabb nyelvészeti t a n u l m á n y a i t gyűjtötte össze a szerző, ki a nyelvészeti i r o d a l o m t e r é n igen szép eredményekre és m u l t r a tekinthet vissza. F i a t a l o n t ü n t fel első t u d o m á nyos értekezésével, melyben az összevont mondatnak m é g a z u t á n is sokáig kisértő b a b o n á j á t oszlatta el. E f o g a l o m l é l e k t a n i lehetetlenségét k i m u t a t v á n , k i f e j t i t a n u l m á n y á b a n , h o g y az ilyenf a j t a m o n d a t o k b a n nem összevonásról kell beszélnünk. E g y m á s e körbe v á g ó dolgozatában a m o n d a t t a n i ráértés f o g a l m á t tisz— 377 —


tázza l é l e k t a n i a l a p o n . Nyelvészeti b ú v á r l a t a i n a k nevezetes része a székely, különösen a háromszéki nyelvjárásra vonatkozik. A szerző m i n t a Székelyföld szülötte éveken át b ú v á r o l t a a h á r o m széki n y e l v j á r á s t , tüzetes t a n u l m á n y b a n m u t a t t a be a h á r o m széki igeidő-használatot, a d a l é k o k k a l j á r u l a székelység nyelvj á r á s i térképéhez, m a j d összehasonlító n y e l v j á r á s t a n i a l a p o n a brassómegyei, h á r o m s z é k i és gyimesi csángók eredetét k u t a t t a . A népnyelv tanulmányozása ügyében i r o t t t a n á c s a i t n a g y haszonn a l f o r g a t j a a k e z d ő g y ű j t ő . E g y i k legfontosabb t a n u l m á n y á b a n a Gyulafehérvári sorok szerzőjét, pontos szövegét és versvoltát tisztázza. Mindezen t a n u l m á n y o k több m á s s a l e g y ü t t ( É r t e l m i egyezés a magyarban, finnben és törökben, Budenz József emlékezete, A háború mondattanából stb.) egyes f o l y ó i r a t o k b a n széts z ó r t a n jelentek m e g s ö s s z e g y ű j t é s ü k k e l a szerző nemcsak tudom á n y o s célt szolgál, h a n e m a n é p n y e l v i r á n t i érdeklődést is igyekszik fölkelteni. E t a n u l s á g o s és hasznos könyvet szivesen a j á n l j u k főiskolai h a l l g a t ó i n k , t a n á r a i n k , t a n í t ó i n k figyelmébe.

Dr. Csűry Bálint. Magyar E t y m o l o g i a i Szótár. VIII. füzet. (Csobontos, Drau.) A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a megbízásából í r t a Gombocz Zoltán és Melich János. B u d a p e s t 1926. 4-r. 1121—1280 l. Hosszas kénytelen szünet u t á n végre m e g j e l e n t az Etymologiai Szótárt t o v á b b f o l y t a t ó VIII. füzet. R e m é l j ü k , hogy a n y a g i k ö r ü l m é n y e k n e m gördítenek többé súlyosabb a k a d á l y t e v á r v a v á r t n a g y f o n t o s s á g ú m u n k á n a k élénkebb t e m p ó b a n v a l ó megjelenése elé. A k í t ü n ő szerzők az eddigi füzetekből m á r i s m e r t g o n d d a l és p o n t o s s á g g a l r a j z o l j á k m e g az egyes szók t ö r t é n e t é t és családf á j á t . K ö n y v é s z e t i a d a l é k a i k m i n t a s z e r ű e k s minden számbavehető m e g f e j t é s i k i s é r l e t r e kiterjeszkednek. A szerzők m u n k á j á n a k természetét csak az érti m e g igazán, a k i t u d j a , hogy a t u d o m á n y o s értelemben v e t t szófejtés milyen f i a t a l k o r ú a mi „testvértelen” n y e l v ü n k b ú v á r l a t á b a n . Mennyivel könnyebb pl. az i n d o g e r m á n nyelvek e t y m o l o g u s a i n a k a keresztül-kasul b ú v á r o l t indogerm á n n y e l v c s a l á d erecskéiben eligazodni! Szerzőink a r á n y l a g csekélynek m o n d h a t ó t u d o m á n y o s e r e d m é n y r e t á m a s z k o d h a t n a k . Ann a k i s l e g n a g y o b b részét m a g u k p r o d u k á l t á k . M o n d h a t n i ő k mag u k f e j t i k m e g a z a n y a g t ú l n y o m ó n a g y részét. S z i g o r ú t u d o m á n y o s m ó d s z e r ü k r e jellemző, h o g y a s a j á t régebbi m e g f e j t é s e i k e t is r e v i d e á l j á k s csak a z u t á n m o n d j á k ki a végleges döntő szót, amelyre aztán bátran építhetni. Az e t y m o l o g i a t u l a j d o n k é p e n a szavak geneologiája. A s z a v a k t á r s a d a l m á b a n is, m i n t az emberekében, v a n n a k ősi eredetű családok, melyek t ö r t é n e t e visszakisérhető a legrégibb időkbe, a m i k o r a rokon népekkel m é g közös testvériségben é l t ü n k . V a n n a k jövevények, melyek n y e l v ü n k b e n l a s s a n k i n t p o l g á r j o g o t n y e r t e k s népes családot, a l a p í t o t t a k . V a n n a k viszont olyanok is, melyek a m i e n k b ő l m á s nyelvekbe v á n d o r o l t a k s ott szereztek polg á r j o g o t . Az e t y m o l o g u s a szavak őseit k u t a t j a s c s a l á d f á j u k a t á l l í t j a egybe. E c s a l á d f á t g y a k r a n igen messze időre vissza lehet vinni, igen sokszor azonban — kellő a d a t o k h i á n y a m i a t t — a szónak csak n y e l v ü n k b e n való életét lehet végigkisérni, sőt igen sok olyan szó is van, melyet eddigi ismereteink a l a p j á n semmiféle c s a l á d f á b a n elhelyezni n e m lehet. S z ó t á r u n k — igen helyesen — n e m c s u p á n kész etymologiák, k i d e r í t e t t szócsaládfák gyűjteménye, h a n e m olyan p r o b l é m á k t á r a is, melyek megoldása a jövő f e l a d a t a lesz. Számos cikke végződik ezzel a lemondó dön— 378 —


téssel: Eredete ismeretlen. De m é g ezek e g y i k é n é l - m á s i k á n á l is m e g a d j á k legalább az i r á n y t , m e l y felé t á j é k o z ó d n i lehet. B i z o n y á r a érdekelni f o g j a o l v a s ó i n k a t , h a a z ú j f ü z e t cikkei közül n é h á n y n a k i t t b e m u t a t j u k az e r e d m é n y é t . Igen érdekes pl. a csoda címszó, melyből m e g t u d j u k , h o g y e szóról a legrégibb a d a t o t egy 1198-ból v a l ó oklevél őrizte meg, n y e l v ü n k b e n népes családot a l a p í t o t t s h o g y a szláv csudo szó átvétele. A csók s z a v u n k ellenben számos s z á r m a z é k á v a l e g y ü t t szókincsünk eredeti rétegéhez tartozik s több rokonnyelvből k i m u t a t h a t ó h a s o n l ó jelentéssel. A csokoládé szóra az első a d a t o t A p o r P é t e r n é l t a l á l j u k (1736), végső f o r r á s a a mexikói chocolatl (= k a k a o w a s s e r ) , de hozzánk r é s z i n t az osztráknémetből, részint az olaszból és a h a z a i latinból k e r ü l t . E r e d e t i szavaink közé t a r t o z i k a n a g y c s a l á d ú csomó szó is (mordvin sulmo, f i n n solmi). A Csongrád t u l a j d o n n e v ü n k e g y délszláv Csongrád átvétele. Az E r d é l y s z e r t e ismeretes csóré szó cigány e r e d e t ű : a csorro szó átvétele, m e l y a c i g á n y b a n azt j e l e n t i : szegény, árva. A csömör s z a v u n k szláv e r e d e t i j e : csemer m é g mérget jelent. A csusza s z a v u n k a csúszik s z á r m a z é k a . A csutora szót szláv közvetítéssel az oszmanliból k a p t u k . A dákó szó s p a n y o l eredetű, de mi az o s z t r á k n é m e t b ő l v e t t ü k át a m u l t század első felében. A dalia szerb közvetítéssel hozzánk j u t o t t o s z m a n l i szó. Viszont a daru m á r e r e d e t i szavunk, m e l y h a s o n l ó jelentésben a vogulban, o s z t j á k b a n , z ü r j é n b e n stb. is m e g t a l á l h a t ó . N y e l v t u d o m á n y u n k n a k e n a g y j e l e n t ő s é g ű a l k o t á s a a Mag y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a k i a d á s á b a n jelenik meg. Előfizetési á r a f ü z e t e n k i n t 6 pengő (75 ezer korona), bolti á r a 8 pengő (100 ezer korona).

Dr. Csűry Bálint.

G o m b o c z Z o l t á n : A magyar történeti nyelvtan v á z l a t a . IV. Jelentéstan. Pécs, 1926. A D a n u b i a k i a d á s a . 8-r. 114 l. (Tudom á n y o s Gyűjtemény, 16. szám.) A Pécsett megjelenő T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y n e k Gombocz jelentéstani v á z l a t á v a l igen értékes kötete jelent meg. Szerzőnk nem csupán nyelvtudós, h a n e m a f i l o z ó f i á n a k a n y e l v t u d o m á n n y a l érintkező kérdéseiben is a l a p o s a n képzett elme, kinek e k ö n y v b e n k i f e j t e t t j e l e n t é s t a n i rendszere éveken át érlelve és építve, a legú j a b b semasiologiai e r e d m é n y e k k e l g a z d a g o d v a áll előttünk. Szerzőnk m u t a t t a b é m é g k o r a i f j ú s á g á b a n m i n á l u n k Wundt Völkerpsychologie-jának n y e l v t u d o m á n y i részét m a g y a r példákkal illusztrálva. Wundt n a g y j e l e n t ő s é g ű m u n k á j á b ó l i n d u l fejlődésnek az ő eredeti rendszere, melyet első f o r m á j á b a n a Mag y a r Filozófiai T á r s a s á g b a n i s m e r t e t e t t 1911-ben. W u n d t rendszerének két n a g y h i b á j á r a u t a l t a k r á a bírálói. E g y i k a szabályos és szórványos jelentésváltozás m e s t e r k é l t és erőszakos k ü l ö n v á l a s z t á s a , a m á s i k p e d i g az, h o g y a jelentést egynek veszi a f o g a l o m m a l s a jelentésváltozást f o g a l o m v á l t o z á s n a k tekinti. E f e l f o g á s számos tévedésnek volt k ú t f o r r á s a a jelentést a n terén. Szerzőnk e tévedések kiküszöbölése végett új feleletet keres a r r a a kérdésre, h o g y mi t u l a j d o n k é p e n a jelentés. Gombocz a szó logikai a l k a t á b a n h á r o m főrészt különböztet m e g : a név a jelölő v. jelentő, a hozzáfűződő értelem a jelölt v. jelentett s v é g ü l a jelentés f u n k c i ó j a . A jelentést v. jelölést n e m a z o n o s í t h a t j u k a szónak a név á l t a l jelölt értelmével, n e m m o n d h a t j u k pl., h o g y a rózsa szó „jelentése” a r ó z s á n a k a névtől e l v o n a t k o z t a t o t t „ideája.” „A jelentés a névtől és az értelemtől e g y a r á n t e l v á l a s z t h a t a t l a n . ” Nem egyéb, m i n t a név és a hozzáfűződő értelem kölcsönös viszonya. „A j e l e n t é s . . . f u n k c i ó f o g a l o m : a névnek az az ereje, h o g y — 379 —


k é p z e t t a r t a l m a t jelent, m e g j e l e n í t s a szó értelmének az a t u l a j donsága, h o g y névhez kapcsolódik.” E m e g h a t á r o z á s egészen új a l a p o k r a f e k t e t i a jelentésváltozás f o g a l m á t . Nem a szó értelme, n e m a f o g a l o m változik meg, h a n e m a név és értelem kölcsönös v i s z o n y a : a név n e m a r é g i értelmet jelöli, h a n e m egy m á s értelemmel lép jelölési viszonyba. Gombocz j e l e n t é s t a n i rendszere a lehető legegyszerűbb és legáttekinthetőbb. A jelentésváltozásoknak két f ő f a j u k v a n : 1. o l y a n természetű változás, melyben a név átvonódik egyik értelemről a m á s i k r a ; 2. olyan változás, melyben az értelem átvonódik egyik n é v r ő l a m á s i k r a . A n é v á t v i t e l t a t á r g y k é p e k , az értelem átvitelét a h a n g k é p e k associativ k a p c s o l a t a teszi lehetővé, mely v a g y hasonlóságon v a g y érintkezésen a l a p u l . E szerint a jelentésv á l t o z á s n a k v a n n é g y t i p u s a : 1. N é v á t v i t e l a t á r g y k é p e k hasonlósága alapján. Ez lehet tartalmi (a korsó szája) v a g y hangulati h a s o n l ó s á g (nehéz szag, rikító szín). 2. N é v á t v i t e l érintkezési képzettársulás a l a p j á n olyan esetekben, m i k o r a t u d a t b a n e g y ü t t v a g y közvetlen e g y m á s u t á n jelentkező képzetkomplexumok cserélnek nevet (pl. A korsó a víz alá merült = tele m e r í t ő d ö t t s e m i a t t elsülyedt. Itt merül = sülyed.) 3. J e l e n t é s á t v i t e l a nevek hasonlós á g a a l a p j á n (pl. i r o m b a eredetileg, „szürkés tarka”, de az otromba h a t á s a a l a t t értelmet cserélt: „idomtalan, nehézkes”. 4. J e l e n t é s á t v i t e l a nevek s y n t a g m a t i k u s k a p c s o l a t a a l a p j á n (dagaszt = k e n y e r e t dagaszt, szabó = r u h a szabó mester). Az 1. mag á b a n f o g l a l j a W u n d t asszimilációs (állandó és változó u r a l k o d ó jeggyel) és k o m p l i k á c i ó s (egyszerű és m á s o d l a g o s komplikációs) jelentésváltozás t i p u s a i t . A 2. és 3. egészen új t i p u s fölvétele. A 4. a tapadás szerencsés m ű s z a v á v a l Wundt Begriffsverdichtungja n y e l v t u d o m á n y i i r o d a l m u n k b a n is szép m u l t r a tekint vissza. A z ú j m a g y a r j e l e n t é s t a n n y e r e s é g e a m a g y a r nyelvtudom á n y n a k , élénk, k ö n n y e d s t í l u s a p e d i g érdekes és vonzó olvasmánnyá avatja.

Dr. Csűry Bálint.

Melich János: A honfoglaláskori rész 2.) B u d a p e s t 1926. 8-r. 81—160 l.

Magyarország

(első

A k ü l f ö l d i s z a k i r o d a l o m m á r i s f ö l f i g y e l t a szerző n a g y j e lentőségű k u t a t á s a i r a , melyek a h o n f o g l a l á s k o r i M a g y a r o r s z á g f ö l d r a j z i és személynevei a l a p j á n v i l á g o t derítenek a történelem e h o m á l y o s l a p j á r a . Szemlénk 1925. é v f o l y a m a (74—76. l.) beszámolt az első f ü z e t eredményeiről, m e l y e k n e k lényege az, hogy a bizánci b i r o d a l o m é r d e k k ö r é b e eső keleti t e r ü l e t e n (Duna—Tisza köze, T i s z á n t ú l , E r d é l y , Szerémség) a. h o n f o g l a l ó m a g y a r s á g m é g bolgár-török n y e l v ű l a k ó s o k a t is t a l á l t s a m a g y a r s á g t ó l elfoglalt t e r ü l e t e n a h o n f o g l a l á s s a l n e m szünt m e g a török m ű v e l t s é g hatása. T ö r ö k ö k ö n k í v ü l t a l á l t a k a h o n f o g l a l ó k a Szerémségben, Duna—Tisza közön, Tiszán t ú l és E r d é l y b e n szláv n y e l v ű népeket is. A n y e l v i és t ö r t é n e t i a d a t o k szerint a Közép- és A l - D u n a mentén m e g a B a l k á n o n a VI. század előtt á l l a n d ó a n letelepedett szláv népek nincsenek. N y e l v i bizonyítékok azt t a n u s í t j á k , h o g y a szlávok ezekre a h e l y e k r e a g e r m á n o k u t á n , a VI. század f o l y a m á n k e r ü l t e k . A Szerémségben és keletre a D u n a m e n t é n le V i d i n i g a V I — V I I . század óta f ö l d r a j z i nevek t a n u s á g a szerint letelepedett szláv l a k ó s s á g n a k is kellett lenni. A h o n f o g l a l ó m a g y a r s á g a D r á v a — S z á v a k ö z középső részét f o g l a l t a el, a Szerémséget p e d i g a X. század első felében vette b i r t o k á b a . H o g y itt a X — X I I . szá— 380 —


zadban s később a t a t á r d ú l á s t ó l a XVI. század elejéig jelentős m a g y a r n y e l v ű l a k ó s s á g volt, azt n e m c s a k t ö r t é n e t í r ó k a d a t a i ( K o n s t a n t i n o s P o r p h y r o g e n n e t o s . J i r e c e k ) , h a n e m m a g y a r földr a j z i nevek is b i z o n y í t j á k (pl. a s z e r b - h o r v á t Kupinovo, Sotin, a verőcemegyei Csepin, az e g y k o r i v a l k ó m e g y e i Otin a XVI. század előtt m é g m a g y a r nevüek is v o l t a k : Külpün Kölpén, Szata Szota, Csapa, Atya, melyek m i n d régi magyar személynevek). A k ó r ó g y i (Szerém m.), r é t f a l v i (Verőce m.) h a r a s z t i és szentlászlói (u. ott) m a g y a r o k a n n a k a m a g y a r s á g n a k a m a r a d v á n y a i lehetnek, m e l y i t t a X. század óta l a k i k s m e l y közt a X V . század első felében a h u s z i t i z m u s oly erősen el volt t e r j e d v e . (A szerémségi U j l a k r ó l való lehetett U j l a k i B á l i n t , a X V . század első feléből való m a g y a r bibliának egyik f o r d í t ó j a . ) A X V . század első felében a m a g y a r s á g jó n a g y része i n n e n v a l l á s i okokból Moldov á b a vándorolt, ahol m i n t csángó m a g y a r s á g m a i s lakik, otthon m a r a d t része p e d i g a török v i l á g z i v a t a r a i között m e g f o g y a t kozott. A különben sem s ű r ű l a k o s s á g a XII—XIII. században vendégnépekkel (pl. olaszokkal) is g y a r a p o d o t t . Bizonyos azonban, hogy a S z l a v o n i á b a n ma élő nyelvek között a m a g y a r a legrégibb honos. F ö l d r a j z i nevek a l a p j á n kétségtelen u g y a n , h o g y a honfoglalók itt szláv lakósságot is t a l á l t a k s h o g y a X — X I I . században a m a g y a r és szláv itt békésen e g y m á s mellett, sokszor pedig együtt, egy f a l u b a n lakott, de az is bizonyos, h o g y ezen szláv l a k ó s s á g nyelve n e m a ma ott lakó s z l á v s á g nyelve volt. Ebből a ma m á r i s m e r e t l e n délszláv nyelvből való a m a g y a r Száva, Dráva, Szalánkemén, Eszék, és Zimonynak r é g i m a g y a r neve is: Zemlin Zemlen Zemlén: (Zimony kései á t v é t e l a szerb Zemunból); t o v á b b á az ó m a g y a r Vulkonvár ( V a l k ó v á r és a szerb Vukovár, m á r Szent István k o r á b a n a hasonló n e v ű m a g y a r v á r megye központja, melynek a középkoron át t ú l n y o m ó részben m a g y a r l a k ó s s á g a volt); ú g y s z i n t é n a r é g i m a g y a r Pozsega Pozsoga és a verőcemegyei Szagyóca Zagyóca k ö z é p k o r i m a g y a r folyónév. U g y a n e b b ő l a kérdéses délszláv n y e l v b ő l u g y a n o l y a n f ö l d r a j z i nevek a Duna—Tisza közén s a t t ó l f e l j e b b is v a n n a k s szintén nem m a g y a r á z h a t ó k m e g m a i o t t a n i szláv nyelvből pl. a tótból. Ilyen pl. a Zagyva folyó neve, t o v á b b á a Zemplén, Nógrád, Csongrád, az Abauj-Torna névben szereplő Torna (Turna) szó, mely helyeknek m a g y a r l a k ó s s á g a h o n f o g l a l á s k o r i m a g y a r település. E délszláv n y e l v r e m é g számos jellemző földr a j z i nevet elemez a t u d ó s szerző ( T a p o l y , Tapolca, Long, Kanizsa stb.), melyek a l a p j á n v a l ó s á g g a l r e k o n s t r u á l j a ezt a nyelvet. Végső következtetésül k i m o n d j a , h o g y az összes n y e l v i jelenségek v a l l o m á s a szerint Anonymus Salánja b i r t o k a i n (a Szerémségben, a Duna—Tisza közén fel S á r o s és U n g megyéig) a szláv lakósság délszláv n y e l v ű volt; ez a n y e l v a f e n n m a r a d t f ö l d r a j z i nevek v a l l o m á s a szerint bolgár-szláv n y e l v volt. Ezek a szerémségi és duna-tiszaközi IX. századi szlávok egy nyelvhez és egy néphez tartozók lehettek s magukat szlovenin-nek (többesben szlovene-knek) nevezhették. H o g y p e d i g ezek a h o n f o g l a l á s k o r i délszlávok a m a i B a l k á n r ó l , az a k k o r i B u l g á r i a t e r ü l e t é r ő l költözködtek a Duna—Tisza közére ( A n o n y m u s h i r a d á s a szerint „a gör ö g császár segélyével és tanácsából”), azt A n o n y m u s n a k egy kétségtelenül hiteles a d a t a b i z o n y í t j a . A t o v á b b i a k b a n a szerző a Szerémségtől keletre, az E r d é l y b e n s a vele h a t á r o s részeken lakó szláv n é p r e t é r át. Mivel azonban fejtegetését a most s a j t ó a l a t t levő részben f e j e z i be, e kérdés k ö r ü l való v i z s g á l a t a i t csak e rósz megjelenésekor o l v a s h a t j u k .

Dr. Csűry Bálint.

— 381 —


A hún-mondák legújabb irodalmából. 1. A magyar hún-hagyomány és hún-monda. A Magy. Tud. A k a d é m i a Rökk Szilárd j u t a l m á v a l k i t ü n t e t i p á l y a m u n k a . I r t a : Hóman Bálint. B u d a p e s t . 1925. S t u d i u m . 107 l. — 2. A magyar hún-mondák kérdésének mai állása. I r t a : Császár Elemér. Második kiadás. B u d a p e s t . 1925. P a l l a s 31 l. A h ú n - m a g y a r k a p c s o l a t a m a g y a r t u d o m á n y o s s á g n a k egyik legtöbbet v i t a t o t t p r o b l é m á j a . A n a i v és teljes azonosításból a k a p c s o l a t m e r e v t a g a d á s á i g a f e l f o g á s o k n a k és elméleteknek egész s o r á t b i z o n y í t o t t á k m a g y a r és n e m m a g y a r tudósok. A sok és ellentétes f e l f o g á s között kivezető ú t r a t a l á l n i m á r - m á r lehetetlennek látszott. A v i l á g h á b o r ú u t á n a p r o b l e m a új érdeket t á m a s z t v a m e r ü l t föl. Még p e d i g most m á r n e m en bloc vették vizsgálat alá az egyes tudósok és t u d o m á n y á g a k , h a n e m részletezve, mindenik első s o r b a n csak a m a g a szempontjából. Igy vált lehetővé a probl é m a előbbrevitele. Az első lépést a n y e l v t u d o m á n y tette meg. Gombocz Zoltán n y e l v i a l a p o n á l l a p í t o t t a m e g a m a g y a r n y e l v f i n n - u g o r alapelemeinek b o l g á r török elemekkel való keveredését s a két elemből egységes ethnosszá a l a k u l t m a g y a r n é p h ú n nemzetségi t u d a t á b a n jelölte m e g a h ú n h a g y o m á n y m a g v á t . A Gombocz megállapít á s á t m á s oldalról is igazolta Németh Gyula és gr. Zichy István. A n y e l v t u d o m á n y így a m a g a f e l a d a t á t elvégezte a p r o b l e m a gyökere körül. A t ö r t é n e t t u d o m á n y r a h á r u l t az a teendő, h o g y a húnm a g y a r t ö r t é n e t i k a p c s o l a t r a nézve ú j r a f e l v e g y e a f o n a l a t : ősi történeti tudat volt-e a húnszármazás hagyománya a magyaroknál vagy idegenektől kölcsönzött f i k c i ó ? Gomboczék nyelvi alapon igazolták az azonossági gondolat n e m költött és n e m kölcsönzött v o l t á t (Gombocz dolgozatát i s m e r t e t t e C s ű r y B á l i n t . Pásztortűz 1923. évf.). A t ö r t é n e t t u d o m á n y r a h á r u l ó f e l a d a t o t H ó m a n B á l i n t váll a l t a és végezte el a címben jelzett t a n u l m á n y á b a n o l y a n t u d o m á n y o s e r u d i c i ó v a l és éleselméjűséggel, mely m ű v é t t ö r t é n e t t u d o m á n y u n k n a k l e g ú j a b b fellendült fejlődésében is egyik legjelentősebb a l k o t á s á v á teszi. (A H ó m a n m ű v é t szintén i s m e r t e t t e volt C s ű r y B á l i n t is. P á s z t o r t ű z 1925. évf. 297—8 l.). A H ó m a n t a n u l m á n y a voltaképen a hún-hagyományt fentartó krónikák forráskritikai elemzése. U g y a n i s az u. n. h ú n - m o n d á k a m a g y a r nép t u d a t á b ó l kivesztek, sem í r á s b a n , sem élő, szó-hagyományként, sem verses, sem p r ó z a i a l a k b a n f e n n n e m m a r a d t a k , csak a középkori krónik á k b a n , t e h á t t ö r t é n e t i m ű v e k b e n . M á r most az a kérdés, hogy a húnh a g y o m á n y t a középkori k r ó n i k á k v a l a m e l y i r o t t f o r r á s b ó l vették-e át, v a g y p e d i g a k r ó n i k a í r ó k koholták. H ó m a n k i m u t a t j a , h o g y a h ú n - h a g y o m á n y n e m s z á r m a z i k k ü l f ö l d r ő l és í r o t t f o r r á sokból. M e r t a k ü l f ö l d i k r ó n i k á k a h ú n és m a g y a r népet külön n é p n e k ismerik, h a t á r o z o t t a n k ü l ö n v á l a s z t j á k és a h ú n - m a g y a r azonosságról, a h ú n - h a g y o m á n y r ó l n e m t u d n a k semmit. A húnh a g y o m á n y i t t h o n ered s t e r j e d el a m a XI. században elveszett Gesta n y o m á n , mely v a l a m e n n y i k r ó n i k á n k n a k őséül tekinthető. A Gesta í r ó j a koholta t e h á t a h ú n - h a g y o m á n y t ? H ó m a n erre is h a t á r o z o t t n e m m e l felel, m e r t m i n d a krónikaszerző, m i n d a középkor történetszemlélete az efféle e l j á r á s t eleve k i z á r j a . Ennek következtében a Gombocz-Németh-Zichy n y e l v t u d o m á n y i állásp o n t j á n a k f i g y e l e m b e vételével H ó m a n a r r a a v é g e r e d m é n y r e jut, h o g y a h ú n - m a g y a r azonosság g o n d o l a t a n e m a m a i haza t e r ü létén k i a l a k u l t fikció h a g y o m á n y , n e m k ü l f ö l d i kölcsönzés, h a n e m a h o n f o g l a l ó m a g y a r nép, illetőleg a n é p f i n n - u g o r elemeivel a h o n f o g l a l á s k o r m á r teljesen n y e l v i és e t h n i k a i egységben összef o r r t b o l g á r nemzetségeknek, első sorban az Árpád-nemzetség— 382 —


nek, Keletről m a g á v a l hozott, t ö r t é n e t i t u d a t o n alapuló, ősi hagyom á n y a (50 l.). És b i z o n y í t j a H ó m a n , h o g y az V. sz.ban n é p p é f e j lődött m a g y a r s á g n a k á l l a n d ó a n volt h ú n - t ö r t é n e t i h a g y o m á n y a , tudott s z á r m a z á s á n a k eredetéről. Ezek a l a p j á n k ü l ö n v i z s g á l j a a m a g y a r h ú n - h a g y o m á n y alkotó részeit és k ü l ö n a székelyek h ú n h a g y o m á n y á t s a r r a az e r e d m é n y r e jut, h o g y az élő, a t ö r t é n e t i h ú n - h a g y o m á n y n a k csak a következő elemei v a n n a k : 1. az azonosság t ö r t é n e t i t u d a t a ; 2. az a hit, h o g y az Á r p á d - n e m z e t s é g egyenes ágon M a g y a r t ó l származik (aki a VI. sz.-ban h ú n k i r á l y volt) s így M a g y a r o n át A t t i l á t ó l ; 3. a n ő r a b l á s és összeházasodás a D u l ó d i n a s z t i á v a l és Attila. A h ú n - h a g y o m á n y többi elemei későbbiek v a g y idegen eredetüek s utóbb g y a r a p í t o t t á k meg, m i n t m o n d á k , a történeti h ú n h a g y o m á n y t . A n y e l v t u d o m á n y és a t ö r t é n e t i v i z s g á l ó d á s e r e d m é n y e i természetesen költészetünk történetét, az i r o d a l o m t u d o m á n y á t is érdeklik. Hisz egyrészt a h ú n - h a g y o m á n y , a h ú n - m o n d á k költészet ü n k n e k m i n d e n k o r bővízű f o r r á s á u l bizonyultak, m á s r é s z t az irodalom elméleti p r o b l é m á i v a l is szorosan összefüggenek. A n y e l v t u d o m á n y i és t ö r t é n e t i lépésre l o g i k u s a n következik az irodalomtörténet megmozdulása. Ez a Császár Elemér t a n u l m á n y a . Császár első s o r b a n i r o d a l o m t ö r t é n e t i szempontból f o g l a l j a össze és i s m e r t e t i a kérdés fejlődését H ó m a n i g bezárólag és a H ó m a n eredményét elfogadva, de a részletekre vonatkozó kételyeit el n e m h a l l g a t v a (A Gesta feljegyzésének és az élő h a g y o m á n y n a k t a r t a l m i l a g azonosítása. A későbbi g y a r a p o d á s o k k i z á r ó a n eredet szer i n t az ősi h ú n - h a g y o m á n y b ó l , holott valószínübb, h o g y ezek is inkább ősi elemek, m i n t kölcsönzések.). A m a g y a r s á g n a k húnm o n d á i n e m voltak, de volt t ö r t é n e t i h ú n - h a g y o m á n y a , a m e l y e t a XI. sz. Gesta jegyzett föl s a m e l y e t a m a g y a r s á g n e m a h ú n o k r a , h a n e m ö n m a g á r a v o n a t k o z t a t o t t . S í g y ez a h a g y o m á n y a m a g y a r nemzetnek, az Á r p á d - n e m z e t s é g n e k eredet m o n d á j a . H ó m a n n a k ebből a tételéből a h a g y o m á n y és monda, t o v á b b á a t u dat f o g a l m á n a k az értelmezése érdemel különös f i g y e l m e t . A t ö r téneti t u d a t és m o n d a elkülönítése és szembeállítása C s á s z á r szer i n t jogos és szükséges, m í g a h a g y o m á n y és m o n d a f o g a l m á é kevésbé. H a g y o m á n y , a m i n e k t ö r t é n e t i m a g j a v a n , a m o n d a , a képzelet szüleménye. De a néplélek (itt a XI. sz. m a g y a r nép) i l y e n különbséget n e m tesz. Hiszi, h o g y a m i t elbeszél, igaz t ö r t é n e t . I r o d a lomtörténeti szempontból a t ö r t é n e t t u d o m á n y különbségtétele f o g a l m i l a g sem fontos. M i n d k e t t ő elbeszélés. Ép e f o r m a i egyezés a l a p j á n Császár azt f e j t i ki, h o g y ha volt a h o n f o g l a l á s k o r i pogány magyarságnak történeti tudata a h ú n - m a g y a r kapcsolatról, voltak h ú n - m o n d á i is. C s á s z á r a H ó m a n é h o z h a s o n l ó éles logikáv a l bizonyítja, h o g y a p o g á n y m a g y a r s á g n a k v o l t a k h ú n - m o n d á i : a nemzet eredetét s legendás hősének, A t t i l á n a k , emlékét megörökítő ősmondák. Az élő h a g y o m á n y csak hős-dalok v a g y k e r e k m o n d á k a l a k j á b a n m a r a d f e n n a n é p a j k á n . Voltak hún-mondáink már a honfoglalás előtt. Az i r o d a l o m t ö r t é n e t további f e l a d a t a kim u t a t n i , h o g y h ú n - m o n d á i n k c s u p á n a H ó m a n á l t a l kijelölt t á r g y k ö r r e t e r j e d t e k ki, v a g y voltak egyéb elemek is, h o g y pl. a K é z a i (állítólag csinált) m o n d a - a n y a g á r ó l n e m m u t a t h a t ó - e ki a m o n d a i eredet, n o h a a Gesta n e m őrizte m e g és í g y a t ö r t é n e t t u d o m á n y K é z a i n a k n e m c s a k hitelességét, de m o n d á i n a k az ősi h ú n - h a g y o m á n y h o z való k a p c s o l a t á t is t a g a d j a . C s á s z á r a n y e l v i és történ e t t u d o m á n y i vizsgálatok a l a p j á n önérzettel m u t a t rá, h o g y irod a l o m t ö r t é n e t í r ó i n k és költőink h i t e a m a g y a r - h ú n k a p c s o l a t r ó l beigazolódott, h o g y n é p ü n k m o n d á i t , szellemének költői termékeit, legalább részben, keletről hozta a h o n f o g l a l ó m a g y a r s á g . A H ó m a n tanulmánya a hún-magyar kapcsolat problemán a k történeti m e g f e j t é s é b e n egy e t a p p e záró m o z z a n a t á u l t ű n i k — 383 —


föl. A Császáré irodalomtörténeti v o n a t k o z á s s a l egyrészt visszapillant, m á s r é s z t s z e m p o n t o k a t n y ú j t a további i r o d a l o m t ö r t é n e t i vizsgálathoz. M i n d k e t t ő nélkülözhetetlen.

Dr. Kristóf György.

Széchenyi István: Blick és kisebb döblingi iratok. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Tolnai Vilmos, a M. Történelmi T á r s u l a t t a g j a . III. k. B u d a p e s t , k i a d j a a M. Tört. T á r s u l a t 1925. ( M a g y a r o r s z á g ú j a b b k o r i történetének f o r r á s a i . ) N a g y 8° I V — X I I . 3—933 l. Abból a h a t a l m a s i r o d a l m i m u n k á s s á g b ó l , melyet Széchenyi D ö b l i n g b e n k i f e j t e t t , életében csak a A k a d é m i á h o z í r t levél (kézi r a t i m á s o l a t b a n ) és a Blick, h a l á l a u t á n végrendeletének főpontjai, töredékek k i a d a t l a n m u n k á i b ó l , m a j d később az Önismeret (1875) jelent meg. Csak 1918 u t á n , m i k o r a volt cs. és kir. Házi, Udv a r i és Á l l a m i l e v é l t á r t i t k o s osztálya m e g n y i l t a k u t a t ó k előtt, t a l á l t á k m e g m u n k á s s á g a h a t a l m a s emlékeit, melyeket F e r e n c József bölcsessége m e n t e t t meg, m i k o r a r e n d ő r s é g el a k a r t a égetni. E m u n k á k b ó l 2 n a g y kötetet dr. Károlyi Árpád tett közzé 1921-ben és 1922-ben. (Gr. Sz. I. Döblingi Irod. Hagyatéka I., II. kötet.) A h a r m a d i k kötetet Tolnai Vilmos gondozta és l á t t a el egész tanulm á n y s z á m b a menő bevezetéssel és r e n d k í v ü l gondos m a g y a r á z a tokkal. Most m á r világos, h o g y a Blick csak egy láncszeme volt a n n a k a v a l ó b a n n a g y a r á n y ú m u n k á s s á g n a k , melyet Sz. h a z á j a és az u r a l k o d ó ház megmentésére, „részben t i t á n i lelkének foglalkozt a t á s á r a s h á b o r g ó elméjének könnyebbülésére” k i f e j t e t t . Valóban a Blick volt a f ő m ű , az egyetlen, „mellyel m i n t p o l i t i k a i tettel a cselekvés t e r é r e lépett”, de ennek gyökere visszanyúlik előbbi m u n k á s s á g á b a , m e l y e t 1856-tól kezdve a végzetes h á z k u t a t á s i g , sőt egészen a gyászos h u s v é t i g s z a k a d a t l a n ú l f o l y t a t o t t . „A fő m u n k a mellett f o l y t a k a n a p l ó jegyzetek, régebbi m u n k á k kiegészítése, átdolgozása, k i t e r j e d t levelezés, I g n o t u s álnéven cikkezés a Timesban, a császárhoz intézett e m l é k i r a t szerkesztése, az osztrák s a j t ó b í r á l a t a , i r á n y á v a l r o k o n s részben s u g a l m a z o t t m ű v e k k i a d á s á ról v a l ó gondoskodás, t a n á c s k o z á s o k a nemzet és a m o n a r c h i a sorsáról, a k ü l p o l i t i k a i k a p c s o l a t o k keresése — szóval olyan t e r j e delmes és súlyos m u n k a , m i n t h a a „döblingi b a r l a n g ” n e m egy lelki e g y e n s ú l y á t vesztett betegnek, h a n e m egy vezető á l l a m f é r f i n e k h i v a t a l a volna.” (4 l.) M i u t á n a z első n a g y lelki v á l s á g o k v i h a r a k i t o m b o l t a m a g á t , Széchenyi l a s s a n - l a s s a n m e g n y u g o d o t t és tollhoz n y ú l t . 1856-ban kezdte a m u n k á t a Szerelem és Szeretet (III. K. 569—572 ll.) c. eszt é t i k a - e t h i k u s elmélkedéssel, m e l y u t á n egy n a g y o b b s z a b á s ú bölcselő m ű h ö z fogott, az Önismerethez (III. 579—834). E b b e n „a testi egészségből k i i n d u l v a a lelki épség és jólét f o k o z a t a i n á l az egyéni ö n i s m e r e t n a g y k é r d é s é i g j u t el, h o g y a r r a alapozza élete egyik n a g y v e z é r g o n d o l a t á n a k , a nemzeti ö n i s m e r e t f o n t o s s á g á n a k tételét.” (5. l.) E csendes bölcselkedő m u n k á s s á g á b ó l k i z a v a r j a az u r a l k o d ó p á r k ö r ú t j á n a k híre. Az ezt megelőző k o r o n a t a n á c s o t az u r a l k o d ó azzal a kijelentéssel kezdette meg, h o g y el v a n tökélve alapelveitől egy h a j s z á l n y i r a sem t é r n i el. 1857. m á j . 3-án indult el az u r a l k o d ó p á r az ú t r a . E n a p o n f o g o t t Sz. a n n a k a rettenetes művének í r á s á b a , m e l y e t K á r o l y i Á r p á d m é l t á n nevezett el Nagy Magyar Szatírának (II. 23—689 ll.) K á r o l y i n a k k í t ü n ő jellemzése u t á n (I. 149 l.) Tolnai így jellemzi e m ű v e t : „Lángoló” f a j s z e r e t e t és engesztelhetetlen idegengyűlölet, gyengéd a g g o d a l o m és féktelen h a r a g , részvét és gúny, — 384 —


lelkesedés és csüggedés, költői s z á r n y a l á s és a l a n t j á r ó p a r l a g i d u r v a s á g csodálatos keverékké elegyedett benne; rendszere a rendszertelenség, szeszélyes e l k a l a n d o z á s a a g o n d o l a t o k n a k , halmozása a d i s z h a r m o n i á k n a k ; belőlük azonban á l l a n d ó a n f e l b ú g a főtétel, melyet Z r i n y i f o g a l m a z o t t m e g két századdal előbb: „Ne bántsd a m a g y a r t ! ” Míg az „olla p u t r i d a ” u n d o r í t ó s z a g a a benne d a r a b o k r a koncolt gyűlölt személyek és eszmék dante-i főzetével árad, a d d i g szerzőjének lelkéből t ö m j é n i l l a t száll ég felé és hód o l a t r a gerjeszt. Nem a z A u g i a s z i s t á l ó j á t t a k a r í t ó H e r a k l e s alakja m e r ü l f e l lelkünk szemei előtt, h a n e m az isteni h a r a g b a n égő Megváltó, ki o s t o r r a l űzi ki a t e m p l o m b ó l a h i t v á n y k u f á r o k a t . ” (16. l.) A N a g y S z a t i r a k ö z é p p o n t j á b a n I. F e r e n c József á l l és K á rolyival szemben v a l ó n a k kell e l f o g a d n u n k T u r i B é l a (Bpesti Szemle, 1923) és T o l n a i állítását, h o g y egyenesen ő és c s u p á n c s a k ő az, a k i t m e g c s ú f o l Széchenyi. A c s á s z á r t n e m t e k i n t e t t e m a g y a r k i r á l y n a k , h a n e m bitorlónak, hódítónak, a k i v a g y á l n o k s á g g a l , v a g y a f e g y v e r j o g á n j u t o t t a polcra. A legminősíthetetlenebb sértéseket v á g j a a császár szeme közé, melyekből természetesen még több j u t a k a r a t a engedelmes eszközének, B a c h n a k is, „ki m a j d Mephistója, m a j d u d v a r i b o l o n d j a m i n d e n h a t ó u r á n a k . ” Széchenyi a N a g y S z a t i r á b ó l fel-felolvasott l á t o g a t ó i n a k s t a l á n k i a d n i is a k a r t a , de ebben a f o r m á t l a n s á g á b a n n e m volt a l k a l m a s a közlésre. E g y f o l y t á b a n , m i n d e n s z a k a s z r a osztás n é l k ü l folyik a n a p o k r e n d j é b e n 1857. nov. 6-áig. E k k o r h i r t e l e n megszak a d : m e g j e l e n t a Rückblick, m o s t azzal kellett e l b á n n i a . N é h á n y n a p (nov. 6—25-éig) eltelt azzal, h o g y A n g l i á b a induló f i á n a k Intelmeket í r j a (I. 491—551. K á r o l y i jellemzése szerint. I. 144—147 a legszebb parainézis, melyet csak v a l a h a v a l a k i is írt.) A Rückblick keletkezése ö s s z e f ü g g a k ö r ú t a z á s s a l : ezzel Bach be a k a r t a m u t a t n i az u r a l k o d ó n a k 8 évi m ű k ö d é s é n e k „áldásos” eredményeit, m ű v é b e n p e d i g a v i l á g o t a k a r t a e r r ő l meggyőzni. ( R ü c k b l i c k auf die jüngste Entwickelungs-Periode Ungarns. Wien, 1857.) A mű í r ó j a Meyer B e r n á t , B a c h jobb keze, sug a l l ó j a m a g a Bach. T o l n a i közli kötetében az egész m u n k á t , m i v e l a Széchenyik i a d á s egyik alapelve, h o g y közzé tegyenek m i n d e n komoly ellenféltől származó m u n k á t , m e l y Széchenyit í r á s r a i n d í t o t t a . Ez elv keresztülvitele tetemesen fokozza a kötetek t u d o m á n y o s é r t é k é t és sok f á r a d t s á g t ó l m e g m e n t i a t o v á b b t a n u l m á n y o z ó k a t . Széchenyi m á r nov. 7-én í r t Szöchény-Marich Lászlónak, h o g y j u t t a s s a kezéhez B a c h k ö n y v é t . „Én ú g y érzem, igen p i q u a n t t u d n á m diluálni, sőt p e l l e n g é r r e állítani, n o h a csak m e d i o c r i s német vagyok.” — Most m á r lesz c é l j a s z a t i r á j á n a k és n e m kell h a t á rozott cél nélkül öntenie ki elkeseredését, h a r a g j á t , g ú n y j á t . Szöchény elküldi a Rückblicket és Széchenyi az Intelmek u t á n hozzá f o g művéhez. A Blick eredeti k é z i r a t a n i n c s meg, de T o l n a i a szövegből vett adatokból igen v a l ó s z í n ü v é teszi, h o g y m é g n o v e m b e r b e n megkezdte í r á s á t és j u n . 2-ára m á r készen volt vele. E t t ő l f o g v a a függelék f o g l a l k o z t a t j a , melyhez jó s e g í t ő r e t a l á l t L o n o v i c s érsek t i t k á r j á b a n , Hopf J á n o s b a n , ki összeállította a m a g y a r a l k o t m á n y f ő p o n t j a i t . Az eredeti k é z i r a t o t Széchenyi fia, Béla, l e m á s o l t a és ebből készült a szedés. Béla v i t t e Londonba, hol R ó n a y J á c i n t és S t a f f o r d m a r q u i s n é , később S u t h e r l a n d h e r c e g n é segítségével kin y o m a t t a . A p j a u t a s í t á s á r a E u r ó p a m i n d e n fejedelmének, miniszterének küldtek p é l d á n y o k a t . A bécsi u d v a r i körök is m e g k a p t á k . P e s t e n Geibel k ö n y v á r u s terjesztette. — Szerzője n e m m a r a d t sok á i g titokban, mégis t a l á l g a t t á k . M a g a Széchenyi m i n d i g t a g a d t a . A Blick s z a t i r i k u s p o l i t i k a i r ö p i r a t , p o l i t i k a i i r o d a l m u n k b a n a legmaróbb mű, m e l y egy író tolla a l u l k i k e r ü l t . C é l j a a Rück— 385 —


blick m e g c á f o l á s a , h a z u g s á g a i n a k lerontása. De m i k o r B a c h n a k t o r k á r a f o r r a s z t j a h a z u g s á g a i t , egyszersmind széttépi a rágalm a k n a k azt a s ű r ű szövevényét is, mellyel a m i n d e n h a t ó miniszter z s o l d j á b a n álló bécsi és k ü l f ö l d i s a j t ó is M a g y a r o r s z á g o t behálózta. De a Blick-nek v a n m á s célja is, az, hogy egyszersmind a m a g y a r nemzet felebbezése legyen a külföldhöz. A Blick n e m szelidített k i v o n a t a a N a g y S z a t i r á n a k , h a n e m céltudatos t á m a d ó és védő irat, melyben az író egy egész nemzet f e l h á b o r o d á s á t t o l m á c s o l j a és a p u s z t u l á s r a ítélt m a g y a r s á g egészének s e g é l y k i á l t á s á t h a l l a t j a . T o l n a i a Rückblickre és Blickre vonatkozó minden kérdést összefog és tisztáz és oly részletesen és a l a p o s a n elemzi főként Széchenyi m u n k á j á t , h o g y a mű jelentősége teljes világosságban f e l t á r u l előttünk. Igen érdekes a Blick az irodalomban c. fejezet, mely csupa e r d é l y i vonatkozásokból áll. E. Kovács Gyula vette először észre M a d á c h Civilisator c. d r á m á j á n a k r o k o n s á g á t a Rückblickkel Madách I m r é h e z c. versében. — T o l n a i k i m u t a t j a , h o g y e rokonság a két mű között n e m közvetlen h a t á s eredménye, h a n e m a k o r és B a c h r ö p i r a t a volt m i n d k e t t ő f o r r á s a é s r o k o n s á g u k a l a p j a . T a r t h a t a t l a n K r i s t ó f G y ö r g y á l l í t á s a is, h o g y C i v i l i s a t o r a Blick h a t á s á r a íródott. U g y a n i s a Blick m e g j e l e n t 1859. f e b r . 15-én, m a g a Széchenyi is csak á p r . 24-én k a p t a belőle az első p é l d á n y t . Madách 1859 febr. 17-én kezdte í r n i Az E m b e r T r a g é d i á j á t és í r t a szünet n é l k ü l 1860 m á j . 26-áig, holott a Civilisator m á r készen volt, m i k o r a m a z t í r n i kezdte. — Érdekes, h o g y a Blick t e l j e s f o r d í t á s á t K. Papp Miklós végezte K o l o z s v á r t és i t t is jelent m e g : Gr. Sz. I. „Blick”-je. Közli K. P a p p Miklós K o l o z s v á r 1870. Stein J á n o s n á l , kis 4-rét 3 kötet. A döblingi i r a t o k III. kötetének k i a d á s a m é l t á n sorakozik a megelőző két kötethez, de Sz. többi m ű v e i k i a d á s á h o z i s : u g y a n a z a szeretet vezette k i a d ó j á t , és u g y a n a z a r e n d k í v ü l lelkiismeretes t u d ó s gond, m i n t a n a g y v á l l a l a t többi köteteinek kiadóit.

Dr. Kiss Ernő.

Báró W e s s e l é n y i Miklós útinaplója. 1821—1822. Cluj—Kolozsv á r . 1925. Concordia kny. 8-r. 174 l. A Széchenyi felé i r á n y u l ó érdeklődés előtérbe helyezi Wesselényi a l a k j á t , ki k o r t á r s a , b a r á t j a s 1821—22-ben u t i t á r s a is volt Széchenyinek s kinek szóban f o r g ó n a p l ó j a Széchenyi életének, jellemének, m a g a t a r t á s n a k n e m egy érdekes részletére világít rá őszinte s z a v a k b a n . Szinte csodálatos, h o g y Wesselényit, E r d é l y s z a b a d s á g h a r c előtti történetének legkimagaslóbb a l a k j á t a történ e t i r o d a l o m n e m m é l t a t t a megfelelőbb módon. K e m é n y Zsigmond jellemzésén s K a r d o s S a m u h a t a l m a s , de a n n á l kisebb értékű életr a j z á n k í v ü l a l i g t a l á l u n k v a l a m i t . N e h á n y korabeli közéleti nagys á g g a l (Széchenyi, Deák, K o s s u t h ) v á l t o t t levelei n a p v i l á g o t látt a k u g y a n , de j a v a r é s z e k i a d a t l a n u l v á r j a a n y i l v á n o s s á g r a ker ü l é s t az E r d é l y i M ú z e u m b a n elhelyezett Wesselényi-levéltárban. U g y a n o t t levő naplóiból im örömmel ü d v ö z ö l h e t j ü k az első részletet. . Ez a részlet 1821. szept. 23-tól 1822. nov. 21-ig t e r j e d s bécsi t a r t ó z k o d á s á t , v a l a m i n t Széchenyivel e g y ü t t tett f r a n c i a - és angolo r s z á g i ú t j á t t a r t a l m a z z a . K ü l ö n ö s e n érdekesek és minket közelebbről érdeklők a bécsi feljegyzések. Ismerőseit egy-egy t a l á l ó megjegyzéssel jellemzi. A l á t o t t s z í n d a r a b o k s az azokban szereplő színészek jellemzése, a bécsi viszonyokról n é h a egy rövid leírás a n a p l ó e részének különösebb értéket kölcsönöz. Jellemének, gon— 386 —


dolkozásának m e g é r t é s é r e n a g y o n f o n t o s a k ö n k r i t i k á i , melyekben rendszerint igen szigorú ítéletet m o n d ö n m a g á r ó l . Ú t a z á s u k a l a t t — kivált A n g l i á b a n c s a k n e m á l l a n d ó a n a g a z d a és lótenyésztő áll előtérben (utazásuk f ő c é l j a épen angol tenyészlovak v á s á r l á s a saj á t részükre) s hosszú l e í r á s o k a t t a l á l u n k a l á t o t t lovakról, felsorolva azok s z á r m a z á s á t , jó és rossz t u l a j d o n s á g a i t . Ezek néhol egész t a n u l m á n y o k k á szélesülnek, melyeket később „Teendők a lótenyésztés k ö r ü l ” c. m u n k á j á b a n h a s z n á l fel. A n a p l ó m a g y a r és német nyelven v a n í r v a (több a n é m e t szöveg) t a r k í t v a itt-ott kisebb f r a n c i a és a n g o l részletekkel. A kiadó az idegen n y e l v ű szövegeket m i n d e n ü t t m a g y a r f o r d í t á s b a n a d j a s a f o r d í t á s a n n y i r a hozzásímul W e s s e l é n y i m a g y a r nyelvéhez, hogy csak az összevetés ú t j á n lehet m e g á l l a p í t a n i , melyik részlet az eredeti m a g y a r szöveg s melyik f o r d í t á s . E g y p á r h i b á j á r a a k i a d á s n a k azonban rá kell m u t a t n u n k . E megjegyzések semmit sem v o n n a k le a m u n k a értékéből, m i n t h o g y azonban t u d o m á s u n k szerint az önzetlen k i a d ó m u n k á j á t f o l y t a t n i a k a r j a , azt ó h a j t a n ó k , h o g y a t o v á b b i naplórészletek k i a d á s a az alábbi szempontok figyelembevételével k i f o g á s t a l a n legyen. Nagyobbrészt a teljes szöveget a d j a . Itt-ott azonban egy-egy nem a n y i l v á n o s s á g elé tartozó részletet mellőz, néhol p e d i g egyegy hosszabb lónévsort és l e í r á s t k i h a g y . Ez helyes, de szükséges lett volna e k i h a g y á s o k r a a f i g y e l m e t jegyzetben f e l h í v n i . K i f o g á solnunk kell azt is, hogy sehol sem jelzi, v a j j o n e r e d e t i m a g y a r szöveggel, a v a g y f o r d í t á s s a l van-e dolgunk. K í v á n a t o s n a k l á t t u k volna továbbá, ha a n a p l ó b a n szereplő személyekről egy p á r soros m a g y a r á z a t o t k a p u n k jegyzetek a l a k j á b a n . E z t néhol megteszi, de a szöveg között zárjelben, a m i semmiesetre sem megfelelő e l j á r á s . A kezdőbetűkkel jelzett nevek kiegészítése is jó lett volna. Ezzel az olvasónak élvezetesebbé és érthetőbbé tette v o l n a az illető részleteket. A 46. lapon K a u n i t z h e r c e g neve csak kezdőbetűvel v a n jelezve, holott az eredetiben ki v a n í r v a s így a róla szóló érdekes — igaz, hogy kedvezőtlen — vélekedés az olvasó előtt é r t é k t e l e n n é válik. Igen érdekes lett volna a n n a k m e g á l l a p í t á s a is, h o g y ki volt az a m a g y a r festő, kit B r u d e r s Széchenyi P á l p á r t f o g o l t a k ? (54 l.) A 23. lapon levő t y r ó k (különösen T y r o k - n a k í r v a ) m a g y a r á z a t nélkül a legtöbb olvasó előtt érthetetlen (= ujoncok). Az is különös, hogy sem a címlap, sem az előszó el n e m á r u l j a a k i a d ó és f o r d í t ó nevét. A szerénységnek n e m helyes értelmezése ez, m e r t t ö r t é n e t i f o r r á s m ű r ő l lévén szó, a n n a k hitelességéért v á l l a l n i kell a felelősséget. F e l v a g y u n k h a t a l m a z v a a kiadó megnevezésére, aki n e m más, m i n t br. Wesselényi Istvánné sz. br. Jósika Ágnes, aki a f o r r á s közlésével h á l á r a és elismerésre kötelezte a m a g y a r h i s t ó r i a i k u t a t á s t , azzal a n a g y l e l k ű s é g é v e l pedig, h o g y a mű jövedelmét a zilahi Wesselényi-kollegium j a v á r a szánta, az erdélyi m a g y a r s á g köszönetét érdemelte k i .

Dr. Ferenczi Miklós. Az Erdélyi Római Kath. S t á t u s f o n t o s a b b j o g t ö r t é n e l m i okmányai. Közli az I g a z g a t ó t a n á c s . M i n e r v a R. T. Cluj—Kolozsvár, 1926. 8-r. 46 l. Mióta dr. O. Ghibu kolozsvári e g y e t e m i t a n á r m e g í r t a hírhedt k ö n y v é t az erdélyi rk. S t á t u s ellen, azóta ez a j o g t ö r t é n e l m i leg is p á r a t l a n a u t o n o m i k u s intézmény a közelebbi érdeklődés homlokterébe került. A dolognak kissé kellemetlen mellékízt ad az, hogy dr. Ghibu, az a u t o n o m i a elleni a d a t a i n a k i g a z o l á s á r a m a g y a r t u d ó s o k r a hivtkozik, így C s o r b á r a é s F o r s t e r r e . M i m e g t u d j u k érteni, hogy v a n n a k emberek, akiknek nincs s e m m i érzékük az — 387 —


a u t o n o m i a i r á n t , t e h á t képtelenek is autonomikusan gondolkozni. M e g é r t j ü k h á t ezt a f e n t i t u d ó s o k r a v o n a t k o z ó l a g is, akik tudt u n k k a l n e m éltek soha E r d é l y b e n s í g y n e m is t u d h a t j á k , — m e r t ezt c s a k u g y a n n e m lehet az í r ó a s z t a l i k a l a m á r i s mellől ellesni — h o g y m i l y e n E r d é l y b e n a k a t h o l i c i z m u s helyzete s h o g y i t t az a u t o n o m i a egyetlen erős életfeltétele volt m i n d i g a katholicizmusnak, különösen az m a , a n a g y ö n u r a l m a t , bölcs mérsékletet és t ö r t é n e l m i j o g o k k a l t á m o g a t o t t okos védekezést igénylő kisebbségi élet n a p j a i b a n . S a m í g n e m j ö t t Ghibu s n y o m á b a n a soviniszta s a j t ó k a m p á n y az évszázados s t á t u s i a u t o n o m i a ellen, a d d i g a Csorbák és F o r s t e r e k t e o r é t i k u s csevegései senkinél nem t a l á l t a k különösebb v i s s z h a n g r a , legkevésbbé az erdélyi kath. S t á t u s n á l , m e l y z a v a r t a l a n u l élte és m é l y í t e t t e a m a g a s a j á t o s ö n k o r m á n y z a t i életét. Most pedig, a m i k o r egy r o m á n tudós az erdélyi k a t h . a u t o n o m i a elleni t á m a d á s á b a n belőlük táplálkozik, valóban a l i g k i v á n h a t n á k ezek az u r a k az erdélyi kath. Státustól, h o g y h á l á b ó l p l a k e t t e t veressen a tiszteletükre. M i é r t e m l í t e t t e m fel mindezt bevezetésül? Nem ok nélkül és n e m ötletszerüen, m e r t abban, h o g y a f e n t i címen k i a d o t t auton o m i a i o k m á n y g y ű j t e m é n y megjelent, i n d i r e k t e a fent megnevezett m a g y a r t u d ó s o k n a k i s részük v a n . A z e r d é l y i rk. S t á t u s a z ú j á l l a m j o g i helyzet k i a l a k u l á s a óta bőven k a p a l k a l m a t a r r a , h o g y évszázados a u t o n ó m i á j á n a k létjogos u l t s á g á r ó l m i n d e n kétkedőt meggyőzzön. Szükségszerü következm é n y e volt ennek az, h o g y az a u t o n o m i a keretében élők, t e h á t az e r d é l y i k a t h o l i k u s o k kezdtek több f i g y e l m e t f o r d í t a n i a s t á t u s i a u t o n o m i á r a , f ő k é p e n a m a szorosabb k a p c s o l a t n á l fogva, melybe a k a t h . hívek az a u t o n o m i á v a l a k a t h . iskolák f e n n t a r t á s á t biztosító áldozatkészség p a r a n c s o l ó szüksége révén az utóbbi időben k e r ü l t e k . M e r t n e m vádnak, h a n e m csak p u s z t a t é n y n e k szánom azt a m e g á l l a p í t á s t , h o g y az e r d é l y i k a t h o l i k u s a u t o n o m i a szervezete n e m n a g y i s m e r e t s é g n e k ö r v e n d e t t eleddig m a g á b a n az erdélyi k a t h o l i k u s közönség körében sem. A m i n e k különben két oka volt. E g y i k az, h o g y az e r d é l y i k a t h o l i k u s o k g o n d t a l a n u l , ellens z o l g á l t a t á s n é l k ü l élvezték az a u t o n o m i a á l d á s a i t : az egyházak t e m p l o m o k a t , p l e b á n i á k a t építettek, j a v í t o t t a k a v a l l á s a l a p bő segélyeiből, a S t á t u s középiskolákat t a r t o t t f e n n a t a n u l m á n y i alapból, a t a n u l ó k a t a l a p í t v á n y o k k a l l á t t a el az ösztöndijalapból s e g o n d t a l a n s á g b a n k a t h ö l i k u s a i n k n a k n e m j u t o t t eszükbe közelebbről is é r d e k l ő d n i ennek a S t á t u s n a k szervezeti mibenlétéről. Másik oka m a g a a S t á t u s volt azáltal, h o g y n e m igyekezett m a g á t közelebbről m e g i s m e r t e t n i a k a t h . h í v ő k egyetemével, a m i r e vulg á r i s példa, h o g y sokszor intelligensebb k a t h o l i k u s emberek is ö s s z e z a v a r t á k a kolozsvári r k . egyházközséget a k a t h . S t á t u s s a l , m e l y n e k I g a z g a t ó t a n á c s a K o l o z s v á r t székel. A k a t h . S t á t u s n a k k ö z é p i s k o l á i b a n a l k a l m a s t a n k ö n y v ú t j á n lehetett v o l n a a kath. t a n u l ó i f j ú s á g o t az e r d é l y i k a t h . a u t o n o m i a eredetével, szervezetével és h i v a t á s á v a l m e g i s m e r t e t n i , h o g y a k a t h . i f j ú , a m i k o r részesévé válik, m i n t f é r f i , a k a t h . közélet egyetemességének, át leg y e n h a t v a a t t ó l az ö n k o r m á n y z a t i szellemtől, m e l y megvédelmezi, ha kell, a féltve őrzött a u t o n o m i á t a C s o r b á k és F o r s t e r e k fölösleges s a Ghibuk céltudatos t á m a d á s a i t ó l . Ez k ü l ö n b e n most sem késő. E z t a f ü z e t e t t e h á t j ó f o r m á n a k a t h . közszükség hozta létre. Természetesen n e m ad t e r j e d e l m e s és oknyomozó l e í r á s t a kath. a u t o n o m i á r ó l ; ennek m á r eleget tett Az erdélyi katholicizmus multja és jelene c. n a g y m u n k a . Ez a füzet az erdélyi k a t h S á t u s r ö v i d j o g t ö r t é n e l m i á t t e k i n t é s e u t á n , melyhez kapcsolódnak a z ú j á l l a m h a t a l o m tényezőinek az a u t o n o m i á t á l t a l á b a n elismerő í r á s o s n y i l a t k o z a t a i is, azokat a d o k u m e n t u m o k t gyűjtötte egybe, me— 388 —


lyekből kitűnik, h o g y az e r d é l y i k a t h . a u t o n o m i a n e m fikció, h a n e m tényleges valóság, melynek keletkezését n e m 1867-től kell szám í t a n i , m i k é n t F o r s t e r á l l í t j a , h a n e m legalább is 1653-tól, m i k é n t a jogtörténelem m u t a t j a . A t u l a j d o n k é p e n i j o g t ö r t é n e l m i o k m á n y s z e r ű a d a t o k az 1652iki g y u l a f e h é r v á r i o r s z á g g y ű l é s h a t á r o z a t a i v a l kezdődnek (Approbatae Constitutiones), melyeknek az a u t o n o m i á r a vonatkozó részét közli a füzet. Közli az 1866 évi S t á t u s g y ű l é s j e g y z ő k ö n y v é b ő l a S t á t u s g y ű l é s szervezetét m e g á l l a p í t ó r é s z t ; m a j d a z a p o s t o l i m a g y a r király, m i n t legfőbb k e g y ú r j ó v á h a g y á s á t t a r t a l m a z ó m a g y a r vallás- és közokt. m i n i s z t e r i l e i r a t o t (br. Eötvös). Az 1923. évi S t á t u s g y ű l é s jegyzőkönyvéből az e s p e r e s k e r ü l e t i és egyházközségi választott képviselők l é t s z á m á n a k s z a p o r í t á s á t k i m o n d ó rész u t á n az 1868 évi S t á t u s g y ű l é s jegyzőkönyvének az a része következik, mely felöleli az erdélyi p ü s p ö k m e g y e i rk. S t á t u s szervezetét, a m e l y szerint m a a s t á t u s i a u t o n o m i a v a l ó j á b a n m ű k ö d i k . A z t á n s o r r a k e r ü l n e k a róm. k a t h . S t á t u s I g a z g a t ó t a n á c s á n a k m e g a l a k í t á s á r a és működésére vonatkozó 1873 évi S t á t u s g y ű l é s i h a t á r o z a t , az i g a z g a t ó t a n á c s működését j ó v á h a g y ó k i r á l y i l e i r a t 1867-ből, a S t á t u s g y ű l é s alkatrészeinek összeállításáról szóló szabályok az 1874 évi s t á t u s g y ű l é s i j e g y z ő k ö n y v b ő l és az I g a z g a t ó t a n á c s ü g y r e n d t a r t á s a , melyeket az 1885 évi S t á t u s g y ű l é s a l k o t o t t meg. Végezetül közli a füzet L e p a d a t u volt k u l t u s z m i n i s z t e r n e k az e r d é l y i püspökhöz intézet azon i r a t á t , mely az i g a z g a t ó t a n á c s jogi személyiségét h i v a t a l o s a n is elismeri. Mindenesetre m e g lehet á l l a p í t a n u n k , h o g y az e r d é l y i k a t h . a u t o n o m i a elleni t á m a d á s o k teljesen h a t á s t a l a n o k . Igazolta azt az idő. Az erdélyi katholikusok is most kezdenek csak i g a z á b a n r á ébredni a r r a , hogy m i t jelent nekik a k a t h . ö n k o r m á n y z a t , m i t ér nekik az, h o g y egyházi, iskolai és v a g y o n i ü g y e i k b e n s z a b a d o n h a t á r o z h a t n a k , hogy s o r s u k a t s ezzel j ö v ő j ü k e t kezükben t a r t j á k . Aki ennek a jelentőségét n e m t u d j a , v a g y n e m a k a r j a m e g é r t e n i , a n n a k ép oly ok n é l k ü l beszélünk az ö n k o r m á n y z a t á l d á s a i r ó l , m i n t amilyen h i á b a v a l ó s á g volna m e g g y ő z n i a s i k e t n é m á t arról, hogy Beethoven volt a l e g n a g y o b b zenész és Cicero a l e g n a g y o b b szónok. Helyesen tette az I g a z g a t ó t a n á c s , h o g y a r o m á n közvélemény azon részének, m e l y a t ö r t é n e l m i i g a z s á g o k a t t á r g y i l a g o s a n t u d j a mérlegelni, a f ü z e t e t hozzáférhetővé tette azáltal, h o g y azt egyidejüleg Bitay Árpád. dr. k í t ü n ő r o m á n f o r d í t á s b a n is közreadta.

P. Jánossy Béla dr.

Baranyai Z o l t á n : A kisebbségi jogok védelmének kézi k ö n y v e . I I . átdolgozott kiadás. L u d w i g V o g g e n r e i t e r Verlag, Berlin 1925. 8-r. 318 l. B á t r a n á l l í t h a t j u k , h o g y nincsen m é g e g y s z a k m a i t á r g y kör, amely rövid n e h á n y év a l a t t akkora, i r o d a l m a t t e r e m t e t t volna, m i n t a kisebbségi j o g o k n a k és azok védelmének kérdése. S a j n á l a t t a l kell azonban m e g á l l a p í t a n u n k m i n d j á r t azt is, h o g y e h é t esztendő a l a t t l é t r e j ö t t i r o d a l o m csak külső t e r j e d e l m é v e l t ű n i k ki, mi mellett belső értéke n a g y o n is v i s s z a m a r a d . A m i k o r a kisebbségi jogok kérdése m a n a p i r e n d e n v a n p o l i t i k á b a n , publicisztikában, számos nemzetközi k o n g r e s s z u s n a p i r e n d j é n ott szerepel állandóan s á l t a l á b a n feléje f o r d u l a közfigyelem n a p r ó l - n a p r a m i n d növekvő mértékben, ú g y s z ó l v á n az összes e u r ó p a i á l l a m o k ban, ily k ö r ü l m é n y e k közt v a l ó b a n csodálkoznunk kell a f e n t említett k ö r ü l m é n y e n . A m i r e k i v á l t k é p e n szükség lenne: a ki— 389 —


sebbségi j o g o k n a k és védelmi rendszerüknek összefoglaló alapos jogászi m e g t á r g y a l á s a m i n d m á i g hiányzik. A kisebbségi jogok védelméről sok h a s z n o s a t o l v a s h a t u n k Schücking und Wehberg: Die S a t z u n g des V ö l k e r b u n d e s c. n a g y m u n k á j á b a n , de ez jobbára csak a n y a g g y ű j t e m é n y . E g y - e g y részletkérdés rendszeres jogászi feldolgozásával is találkozunk. De, ismételjük, az egész kérdés k o m p l e x u m o t rendszeres jogászi feldolgozással felölelő, összefoglaló m u n k a m i n d m á i g h i á n y z i k . E z t első sorban a német jogtudom á n y t ó l v á r h a t t u k volna, de különösképen a r r ó l a részről is elmaradt. N e m h a g y h a t t u k felemlítés nélkül ezt a jelenséget, m e r t kétségtelen, h o g y a kisebbségi kérdés g y a k o r l a t i megoldása m a g a is a legszorosabban ö s s z e f ü g g a kisebbségi jogok m i v o l t á n a k , természetének t i s z t á b a hozásával. Hiszen csak a t ú l f ü t ö t t sovinizmussal párosult abszolut t á j é k o z a t l a n s á g á l l í t h a j a például nálunk, hogy az i t t e n i kisebbségek k i v á l t s á g o k a t követelnek, a m i k o r a nemzetközi szerződéssel biztosított kisebbségi jogok m e g a d á s á t sürgetik. Azonban a f e n t i szükségesség h a n g o z t a t á s a épen n e m k í v á n j a azt jelenteni, m i n t h a n e m lenne meg a m a g u k f o n t o s s á g a és értéke azokn a k a m u n k á k n a k , amelyek szorosan j o g i elemzés nélkül csak a kisebbségi jogok és v é d e l m ü k m ó d j á n a k ismertetésére szorítkoznak. H o g y ezek i s m e r e t é r e f e l t é t l e n ü l szükség van, n e m is kell m o n d a n u n k . E n é l k ü l szó sem lehet védekezésről, a m i r e pedig bőséges a l k a l o m n y í l i k m é g m i n d i g az érdekelt államok kisebbségellenes p o l i t i k á j a következtében. A m a g y a r i r o d a l o m dicséretére á l l a p í t h a t j u k meg, hogy elsőnek l á t t a m e g ezt a szükséget. Baranyai Zoltán, a Nemzetek Szövetsége mellett m ű k ö d ő m a g y a r delegáció követségi t i t k á r a m á r 1922-ben k i a d t a „A kisebbségi jogok védelme” cimü nagyobb t e r j e d e l m ű m u n k á j á t , a m e l y n e k a most megjelent, változott címü mű a második, bővített k i a d á s a . A m u n k a a m á s irodalombeli hasonló természetű m u n k á k k a l összehasonlítva is n a g y o n m e g á l l j a a helyét, sőt v i l á g o s s á g és rendszeresség tekintetében, a m i p e d i g fő az ilyen műveknél, azok n a g y részét, különösen a f r a n c i á k a t , egyenesen f e l ü l m ú l j a . W l a s s i c s G y u l á n a k a kisebbségi jogvédelemről szóló értekezése vezeti be a művet. A m a g y a r k ö z i g a z g a t á s i b í r ó s á g elismert nevű elnökének ez a dolgozata egyike a legjobbaknak, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak. K ü l ö n ö s e n t a l á l ó k azok a megállap í t á s a i , amelyek a Nemzetek Szövetsége á l t a l n y ú j t o t t m a i jogvédelem teljes t a r t h a t a t l a n s á g á r a , elégtelenségére r á m u t a t n a k . Megk a p j u k ezután az összes kisebbségi szerződéseket, a m a i kisebbségvédelmi e l j á r á s ismertetését. H a s o n l ó k é p e n a kisebbségi jogok védelmének t ö r t é n e t é t és a kérdés ú j a b b fejleményeit, v a l a m i n t a kisebbségek védelmének szervezetét a Nemzetek Szövetségében. V é g ü l a legutóbbi időkig t e r j e d ő összeállításban ismerkedhetünk m e g a kisebbségi jog i r o d a l m á v a l . B a r a n y a i Zoltán m u n k á j a ma is egyedül áll a m a g y a r irodalomban, m i n t a m e l y k i t e r j e d a kisebbségi jogvédelem összefoglaló ismertetésére. N e m c s a k az ú t t ö r é s érdeme illeti meg, h a n e m az is, h o g y k i t ű z ö t t f e l a d a t á t teljes m é r t é k b e n m e g o l d j a . Nálunk, ahol a kisebbségi j o g o k k a l n a g y o n kevéssé v a n n a k tisztában az emberek, különösen n a g y szükség lenne ennek a n a g y o n hasznos derék m u n k á n a k m e n n é l szélesebb körben való elterjedésére.

Dr. Balogh Arthur.

— 390 —


N. Iorga: Moşiile Familiei Béldy din Țara Românească. (A Béldy-család h a v a s a l f ö l d i birtokai.) A c a d é m i a R o m â n ă , Memoriile. Secţiunii istorice, S e r i a ΙΙΙ, T o m u l ΙV, Mem. 6. B u c u r e ş t i 1925.) A m a g y a r t ö r t é n e t í r á s á l t a l á b a n e d d i g is t u d o t t róla, h o g y a Béldyeknek H a v a s a l f ö l d ö n b i r t o k a i k v o l t a k . (Deák F a r k a s : Uzoni Béldi P á l . Budapest, 1887. p. 207.) A birtokszerzés t ö r t é n e t é t s a b i r t o k k a l kapcsolatos pereskedéseket azonban csak a f e n t i értekezésből és a k a p c s o l a t o s a n közölt o k m á n y o k b ó l i s m e r h e t j ü k m e g részletesen. Az említett r o m á n n y e l v ű o k m á n y o k a t az E r d é l y i Múzeum levéltárából közli I o r g a . A birtokszerzés éve 1612. E b b e n az évben egy T u d o r Ciocoro nevű h a v a s a l f ö l d i m e n e k ü l t b o j á r , a k i a k k o r m á r 16-ik éve élvezte a háromszéki Bodolán a B é l d y e k vendégszeretetét; sok súlyos adósságtól n y o m v a e l a d t a Béldy K e l e m e n n e k a Háromszékkel szomszédos B u z ă u megyében f e k v ő összes b i r t o k a i t . (Deák a n n y i t mond, h o g y Béldy P á l elődei szerezték a birtokot.) A v á s á r o l t birtok k ö z p o n t j a R ă t e ş t i n e v ű f a l u , a m e l y teljesen a B é l d y Kelemené lett. Több m á s f a l u , m i n t részbirtok szerepel, m a l m o k k a l és szőlőkkel. A Bodolán m e g k ö t ö t t r o m á n n y e l v ű szerződés t a n u i m a g y a r o k és h a v a s a l f ö l d i r o m á n o k (az előbbiek: C r ă s t e ş u J a n o ş u — Keresztes J á n o s ; P a l e ş t i o a n u — P á l István; F a r c a ş u J a n o ş u — F a r k a s J á n o s ) . Béldy K e l e m e n 1621-ben a h a v a s a l f ö l d i f e j e d e l m i k a n c e l l á r i á n á l is í r á s t szerez a vételről, kifizeti Ciocoro régebbi hitelezőit s l e á n y á t ó l m é g ú j a b b b i r t o k r é s z t is v á s á r o l , a m e l y e t szőlővel ültet be. Á m d e az említett l e á n y 1622-ben p e r r e l t á m a d j a m e g a vás á r t azon h a m i s ü r ü g y a l a p j á n , h o g y a z a n y j a n e m egyezett volt bele. Béldy b e b i z o n y í t j a az ellenkezőt s R a d u M i h n e a f e j e d e l e m o k m á n n y a l biztosítja a v á s á r o l t birtokhoz való t u l a j d o n jogát. 1629-ben pedig (Béldy K e l e m e n - h a l á l a után) m a g a az ö r e g Ciocoro igyekszik v i s s z a r a v a s z k o d n i a k i s k o r ú B é l d y J á n o s és P á l örökségévé vált birtokot. A l e x a n d r u Iliaş f e j e d e l e m azonban elutas í t j a a keresetét. Béldy J á n o s h a l á l a u t á n P á l t ó l egy H r i z e a nevű b o j á r f o g l a l t a el a birtokot s csak 1655-ben s i k e r ü l t Béldy P á l n a k fejedelmi levéllel a visszaszerzés. K é t év m u l v a ú j a b b megerősítést n y e r a b i r t o k r a . 1671—1672-ben azonban m á r ú j r a p e r a l a t t áll, a birtok. A Ciocoro-család keresete felett a f e j e d e l m i törvényszék ítélkezik Béldy P á l j a v á r a , a k i n e k érdekében a P o r t á r a adót vivő e r d é l y i követek is megjelennek a t ö r v é n y előtt (a k ö v e t e k : Nemes J á n o s , Szilvási B á l i n t és G y u l a i T a m á s . T e h á t ezzel a k i s csoportosításbeli módosítással áll m e g dr. B i r ó Vencel jeles m ű v é n e k vonatkozó a d a t a : E r d é l y követei a P o r t á n , C l u j — K o l o z s v á r 1921, p. 132). Ghica Gergely fejedelem előtt m e g B é l d y P á l 24 szacsvai, gidófalvi, l e m h é n y i stb. nemes e s k ü j é v e l b i z o n y í t j a ( a pereskedő ellenfél 12 b o j á r t a n u j á v a l szemben), h o g y jogszerű t u l a j d o n a a vitás birtok. 1704 n y a r á n m á r Béldy P á l idősebb fia, K e l e m e n szerez megerősítő oklevelet az örökölt b i r t o k r a B r â n c o v e a n u h a v a s alföldi fejedelemtől. A következő év novemberében p e d i g ő, az öccse D á v i d és egy Mikes azt az e n g e d m é n y t eszközlik ki az említett fejedelmtől, h o g y ö s s z e g y ű j t h e t i k a H a v a s a l f ö l d r e kiszökött erdélyi j o b b á g y o k a t s letelepíthetik őket Răteşti-n. 1734-ben Béldy Kelemen fiainak, Mihálynak és Józsefnek a d j a meg az akkori hav a s a l f ö l d i fejedelem azt a k i v á l t s á g o t , h o g y e r d é l y i j o b b á g y a i k b ó l tetszésük szerint telepíthessenek át Răteştibe. T e h á t n e m c s a k Béldy P á l (ahogy Deák F . í r j a ) , h a n e m u n o k á i i s t é n y l e g b i r t á k a h a v a s a l f ö l d i szerzeményt. — É r d e k e s v o l n a t a n u l m á n y o z n i — 391 —


R ă t e ş t i n y e l v é t és a vidék t o p o n y m i á j á t , hogy a Béldyek m a g y a r j o b b á g y a i h a g y t a k - e benne n y e l v i n y o m o k a t . E d d i g t e r j e d a Iorga-féle okleveles t a n u l m á n y és közlemény. D e á k F a r k a s szerint „Béldi Venczel úr a XIX. sz. elején a r é g i birtok keresése v é g e t t O l á h o r s z á g b a utazott.” A f ü z e t m é g egy p á r XVII. sz.-beli r o m á n o k m á n y t is t a r talmaz, melyek főleg a g y e r g y ó i királybírókhoz intézett m o l d v a i kérésekről értesítenek (az egyik A p o r Péterhez v a n intézve). Kie m e l j ü k belőlük: t ă l h u ş a g ( t o l v a j s á g , 22 old.); Oşlib (Vasláb, u. o.); V a r g h e ş u I ş t i o a n u ( V a r g y a s István, 23 old. V. B o g r e a ezt a nevet V a r g á v a l veti össze az A n u a r u l de Istorie N a ţ i o n a l ă III, 1924— 25, C l u j 1926, p. 703 közölt rövid ismertetésében); Hedeghiuşu P ă t r u ( H e d e g ü s = H e g e d ü s P é t e r 29 old.); a zăberi, zebereală (elvenni, elvevés a szláv zabrati-ból 23, 24 old.); am v a l â t u i t u (vallattam, 29. old.). Vasilie b r a s s ş i esperes 1642-ben ilyen érdekesen keltezi Béldy J á n o s gazdatisztjéhez, H a r k ó M á r t o n h o z í r o t t r o m á n levelét: „ D a t u m în Bolgarsseghben.”

Dr. Bitay Árpád.

Anuarul Institutului de Istorie Naţională. P u b l i c a t de Alex. Lăpedatu şi Ioan Lupaş, III. 1924—25. Cluj, 1926. 8-r. 1046 l. A kolozsvári egyetemmel kapcsolatos r o m á n nemzeti történelmi intézet h a r m a d i k évkönyve ez a t e r j e d e l m e s kötet. A kiadók, L ă p e d a t u S á n d o r , az e m l í t e t t egyetemen a régi, L u p a ş J á n o s (Marczali H e n r i k t a n í t v á n y a ) a z ú j a b b r o m á n történelem t a n á r a , sok új a d a t o t n y ú j t a n a k ezzel a r o m á n történelemnek. Az első 62 levél L u p a ş n a k 1924-ben t a r t o t t a k a d é m i a i értekezését hozza J a n c u Á b r a h á m r ó l , születése 100 éves f o r d u l ó j a alkalmából. ( S i l v i u Dragomir e g y e t e m i t a n á r és Nicolae Buta t a n á r is í r t a k egy-egy k ö n y v e t ebben az évben J a n c u r ó l . ) A közölt okmán y o k közül a m a g y a r t ö r t é n e t í r á s t is é r d e k l i : K o s s u t h n a k Bemhez í r o t t n é m e t levele (Czegléd, 1849. jul. 9.); Bemnek r o m á n kiáltv á n y a a m o l d v a i a k h o z (Ocna 1849. jul. 12. (24.); J a n c u r o m á n levele a m a g y a r s á g h o z (1849. jul. 15.). P. P. Panaitescu, a román-lengyel kapcsolatok f i a t a l búvára, Ioan C â m p i n e a n u - n a k 1840 k ö r ü l k i f e j t e t t r o m á n nemzeti mozg a l m a i t m u t a t j a be új o l d a l r ó l : a lengyel e m i g r á c i ó v a l való kapcsolataiban, a k r a k ó i C z a r t o r y s k i - M ú z e u m 17 f r a n c i a és lengyel oklevele a l a p j á n (az 1836—1842 évekből). Constantin Moisil n u m i z m a t i k a i t a n u l m á n y a (107—159 l.) a h a v a s a l f ö l d i pénzverés kezdeteit és t ö r t é n e t é t í r j a m e g a B a s a r a bok a l a t t . 1370 t á j t n y u g a t i , A n j o u h a t á s , a l a t t kezdődik a pénzverés, a m e l y a X V . sz. h ú s z a s éveitől kezdve keleti h a t á s alá jut. Zsigmond a l a t t , 1424-ben, II. D a n h a v a s a l f ö l d i v a j d a , m i n t Zsigm o n d hűbérese, a b r a s s ó i kereskedőknek egy v á m k e d v e z m é n y t ad, a m e l y n e k l a t i n és szláv szövegéből k i t ű n i k , h o g y D a n csak a Zsigm o n d t ó l k a p o t t h ű b é r i engedéllyel verethetett pénzt, m é g pedig m a g y a r pénzt. Moisil szerint t e h á t a k k o r egy, a török pusztításokk a l m e g m a g y a r á z h a t ó p é n z ü g y i unió-féle volt M a g y a r o r s z á g és H a v a s a l f ö l d közt (156 l.). V l a d D r a c u l , a h o n t a l a n h a v a s a l f ö l d i fejedelem, E r d é l y déli részét h ű b é r ü l k a p t a Zsigmondtól pénzverési j o g g a l . V l a d S e g e s v á r t f e l á l l í t o t t pénzverőjének a történetét u g y a n c s a k Moisil í r t a m e g (Cronica N u m i s m a t i c ă ş i Arheologică, II. p. 36—), V l a d t r ó n r a j u t v a is v e r e t e t t pénzt Segesvárt, m é g p e d i g m a g y a r d é n á r o k a t . M i n t e g y 20 évvel később, a X V . sz. d e r e k á n , m e g s z ű n i k a h a v a s a l f ö l d i pénzverés s csak másfélszázad m u l v a , Vitéz M i h á l y u t á n lép ú j r a fel. Moisil i s m e r i a Doboczky— 392 —


féle érem gyűjteményt, R é t h y és H ó m a n B á l i n t p é n z ü g y t ö r t é n e t i m ű v e i t is. Teodor V. Păcăţian az e r d é l y i r o m á n s á g XVIII. sz.-beli történetéhez n y ú j t a d a l é k o k a t 1744-en kezdve (160—179 l.) Drăganu Miklós, a r o m á n n y e l v és i r o d a l o m e g y e t e m i t a n á r a Kolozsvárt, alapos t a n u l m á n y b a n i s m e r t e t i egy, az 1660-as évekből való r o m á n kódexet, amelyet II. Rákóczi G y ö r g y e g y k o r i szövetségesének, a n é m e t o r s z á g i S t e t t i n b e n h o n t a l a n s á g b a n e l h ú n y t Gheorghe Ş t e f a n m o l d v a i fejedelemnek egyik h í v e készített. (Környezetében élt A p a f i M i h á l y e g y k o r i t a n í t ó mestere, H a r s á n y i N a g y J a k a b is). Változatos l i t u r g i k u s a n y a g mellett a kódex mag á b a n f o g l a l j a a n n a k az 1645-ben M o l d v á b a n k i a d o t t „ R ă s p u n s u r i la catehismul calvinesc” r o m á n hitvitázó i r a t n a k a m á s o l a t á t is, amely az 1640-ben E r d é l y b e n k i a d o t t „ C a t e h i s m u l calvinesc”-kel száll v i t á b a . A kódex á l t a l á b a n több helyt polemizál a p r o t e s t á n sokkal, illetőleg emlegeti, h o g y a k á l v i n i s t á k v a g y a l u t h e r á n u s o k ezt meg ezt az ószövetségi k ö n y v e t elvetik. A „Szókincs” fejezet szláv elemei közül a „jitie” szót (211 l.) a m a g y a r elemek közé kell átiktatni, mert, nézetem szerint, nem a szláv „zsiti” (élet), h a n e m a m a g y a r „eset” szónak a m o l d v a i r o m á n a l a k j a . Ştropa Virgil a r a d n a v ö l g y i t a t á r beütésekről értekezik 1241től kezdődőleg (255—274 l.). Dragomir Silviu kolozsvári egyetemi t a n á r a b á n á t i r o m á n elem régiségének s a b á n á t i telepítéseknek a kérdéséről polemizál a m a g y a r és szerb t ö r t é n e t í r á s s a l (274—291 l.). Meteş Șt. kolozsvári á l l a m i l e v é l t á r i g a z g a t ó részletes t a n u l m á n y ban i s m e r t e t i (293—355) az erdélyi r o m á n pásztorok k a p c s o l a t a i n a k történetét a két r o m á n v a j d a s á g g a l . Diculescu C. Constantin kolozsvári egyetemi t a n á r a gepidák keresztény h i t r e v a l ó térésének p r o b l é m á j á t f e j t e g e t i (357—376 l.). Mateescu G. G., a r ó m a i r o m á n intézet v. t a g j a , kolozsvári t a n á r , egy részletes t a n u l m á n y b a n (377—492 l.) a t r á k o k n a k a B a l k á n o n v a l ó f ö l d r a j z i elhelyezkedésében a n y u g a t i h a t á r t igyekszik m e g v o n n i t o p o n o m a s z t i k u s és feli r a t o s elemek a l a p j á n . A f e l h a s z n á l t f o r r á s és i r o d a l m i a p p a r a t u s b a n n e m l á t o m Thallóczy L a j o s műveit, elsősorban az Illyrisch-Albanische F o r s c h u n g e n (München u. L e i p z i g 1916) I. k.-ben m e g j e lent idevágó t a n u l m á n y t : Die V o r g e s c h i c h t e des I l l y r e n t u m s auf dem Gebiete Bosniens. A n e m r é g e l h u n y t Bogrea Vasile (1882— 1926) azokat a r o m á n elemeket s o r o l j a fel (493—504 l.), a m e l y e k a szomszédos népek szókincsében fellelhetők. (A „valach-oláh”-ban m i n d i g n é p i jelleget is lát, n e m c s a k á l t a l á b a n p á s z t o r k o d ó t (494—5 l.). A „boves ad V l a c h a m ” 1640-iki h o r v á t o r s z á g i l a t i n k i f e j e z é s „Vlacha”-ja, a l i g h a lesz e t h n i k u s elnevezés (497 l.), h a n e m a horvát-szláv „vlak” (húzás, v o n t a t á s , m a : v o n a t — Z u g — T r a i n ) latinizált a l a k j a T e h á t : boves ad V l a c h a m = v l m i v o n t a t ó ökrök. A M a g y a r A k a d é m i a s z ó t á r á n a k „baloska” szavához azt jegyzi m e g B o g r e a (497 l.), h o g y az is a r o m á n e t h n i k u s e r e d e t ű tót valoska, morva-cseh v a l o s k a S c h ä f e r a x t , H a n d b e i l s z á r m a z é k a . A következő „Hadakozó T u d o m á n y ” c í m ű cikkben ugyancsak B o g r e a polemizál B r ü c k n e r r e l az U n g a r i s c h e J a h r b ü c h e r 1924 évi IV. (Setälä) kötetében közölt U n g a r n u n d P o l e n c. cikkének egyik (a „ k a r á c s o n y ” szó e t y m o n j á v a l foglalkozó) megjegyzésével kapcsolatban. Az 503. l. a M a g y a r A k a d é m i a i S z ó t á r ismeretlen eredetűnek jelzett „ b u b u t a ” s z a v á t az a r o m á n (macedo-román) bubotă-val azonosítja. H a s o n l ó t á r g y k ö r b ő l t a r t j*a levezethetőnek (az 504 l. jegyzetében) a m a g y a r „baznak”-ot is; sl. b o z n j a k ( c f r . ir. bozitnjak, Decembre, p r o p r i u : l u n a Crăciunului”.) A b b a n téved (Gragger R.-nél, 500 l. jegyzet), h o g y csak a: iobbagio glebae ads c r i p t u s a helyes. Épen o l y a n helyes és f o r r á s s z e r ű a k i f o g á s o l t : iobbagio glebae a d s t r i c t u s = földhöz k ö t ö t t j o b b á g y is. Sőt az Árpád-korból, 1274-ből, „glebe a d h e r e n t e s ” a d a t u n k is v a n ( K n a u z — 393 —


M o n u m e n t a II. 29.). A z u t á n 30 l a p o n át szintén B o g r e a érdekes megjegyzéseket ad a r o m á n t ö r t é n e l e m és nyelvészet h a t á r t e r ü leteiről; az 533 l.-n közölt m e g á l l a p í t á s a szerint pedig Szendrei: A m a g y a r viselet t ö r t é n e t i fejlődése, Bpest 1905. c. művének 63 sz. képén (87 l.) l á t h a t ó H a l á s z P é t e r n e v ű h u s z á r ezredes voltaképen D a b i j a m o l d v a i v a j d a (1661—1665.). Az 539—543 lapokon két német n y e l v ű követjelentést t a l á l u n k 1599 nov. 29. és 1600 jun.-ból (eredetijük a stockholmi k i r á l y i levélt á r b a n E x t r a n e a , Avisor. U n g a r n ) , amelyek Vitéz M i h á l y erdélyi szereplését é s m o l d v a i h a d j á r a t á t n e h á n y ú j v o n á s s a l egészítik k i ( B á t h o r y E n d r e f e j é n e k eltemetése, B á t h o r y Zsigmond a r z e n á l j a , a B á t h o r y kincsek s o r s a és é r t é k e : F e h é r v á r r ó l 40 szekéren T o r d á r a vitette a v a j d a a 3 milliót érő kincseket). A z t á n egy p á r Mih á l y V a j d á t ó l kiállított o k m á n y t t a l á l u n k l a t i n u l v a g y latinm a g y a r szöveggel (Székely Mózes birtokmegerősítése; a marosszentkirályi—egerszegi h í d n a k a székely t u l a j d o n o s o k s z á m á r a való v i s s z a a d á s á r ó l ; egy V í z a k n á n eladott ház adásvételi szerződésének megerősítése S á r p a t a k i György, S á r o s y S á r a közt egyfelől és B a k o s F e r e n c közt m á s f e l ő l ; a v í z a k n a i a k biztosítása, hogy nemesi jogot és k i v á l t s á g o t senkinek sem ad közülök; u t a s í t j a Vasile k a m a r a i s p á n t , h o g y t a r t s a tiszteletben a v í z a k n a i a k jogait). Az 553. levélen közölt l a t i n oklevélből (eredetije V a t i k á n i Levéltár, Borghese, IV, 21, foglio 32), Movilă J e r e m i á s m o l d v a i v a j d á n a k V. P á l p á p á h o z í r o t t ( J a ş i , 1606. I. 17) leveléből m e g t u d j u k , h o g y Q e r i n i B. m o l d v a i k a t h . püspök természetes h a l á l l a l h a l t m e g kevéssel az e m l í t e t t levél kelte előtt, t e h á t n e m 1604-ben és n e m a t a t á r o k á l d o z a t a k é n t (ahogy az eddigi írók — Auner, B i t a y — hitték). U t ó d á v á a v a j d a A r s e n g o J e r o m o s t nevezte ki, aki akkor m á r több, m i n t 20 éve volt p ü s p ö k i helytartó, „az ország nyelvét is értette” s a k i t az e l h u n y t is u t ó d j á u l k é r t az összes hívekkel e g y ü t t . Megerősítést k é r s z á m á r a a p á p á t ó l . — Az 556. lapon közölt l a t i n o k m á n y b ó l (Gheorghe Ş t e f a n m o l d v a i v a j d a levele J a ş i ból 1656 j u n . 29-ről VII. S á n d o r pápához, e r e d e t i j e V a t i k á n i Levéltár, L e t t e r e di P r i n c i p i , vol. 81, fogl. 12) m e g t u d j u k , h o g y a derék B a n d i n i érsek m i n t e g y 7 évvel azelőtt h a l t m e g (Veress E. legú j a b b a d a t a i szerint 1650. j a n . 27-én) s h o g y egy m é l t a t l a n lengyel u t ó d j a volt. K é r i B o s n y á k T a m á s kinevezését. Az 561— 563 l a p o k o n N. D r ă g a n u egy cirill betűs, m a g y a r n y e l v ű (protestáns) M i a t y á n k o t közöl egy a XVII. sz. első feléből való kéziratból, m e l y a naszódi r o m á n g i m n á z i u m t u l a j d o n a . (Ez t e h á t a H u n f a l v i i s m e r t e t t e 1600 t á j á r ó l való cirill betűs m a g y a r nyelvű M i a t y á n k k a l tartozik egy csoportba). jeles Veress Endre új a d a t o k a t közöl Ioan P i u a r i u - M o l n á r r o m á n szemorvos és f i a életéből (569—572 l.) Az 573—584 lapokon közölt s a L e m é n y i J á n o s b a l á z s f a l v i püspök s az ellenszegülő theologusok és t a n á r o k p e r é r e (1843—1846) vonatkozó o k m á n y o k közül az 574 lapon emlegetett: „ S u p p l e x Libellus cleri j u n i o r i s ” u j a b b a d a t t a l erősíti m e g mindazt, a m i t a S u p p l e x Libellus kifejezésről e Szemle előző s z á m á b a n elmondtam. Dr. Virgil Cioban a 616—700 lapokon közli a bécsi K r i e g s a r c h i v 881—1762 sz. n a g y aktacsomóját, m e l y az e r d é l y i r o m á n s á g n a k Buccov a l a t t készült 1760— 62-iki s t a t i s z t i k á j á t t a r t a l m a z z a . A következő 71 l a p könyv- és f o l y ó i r a t ismertetés. Itt mege m l í t j ü k I. L u p a ş - n a k Szegfű „ H á r o m nemzedéké”-ről és Bogreanak Veress Endre két r o m á n n y e l v ű a k a d é m i a i értekezéséről: A S i n a n p a s a ellen vezetett 1595-ös keresztény h a d j á r a t , A román o k r ó l szóló r é g i m a g y a r históriás-énekek, szóló ismertetését. I. Crăciun meg Csánki: „ M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e l m i földrajzának...’ (I, II. III, V) a n a g y jelentőségére h í v j a fel a r o m á n szakkörök figyelmét. — 394 —


U g y a n c s a k I. Crăciun ad egy b i b l i o g r a f i a i összeállítást a rom á n t ö r t é n e t í r á s 1923—24 évi t e r m é k e i r ő l (775—929 l.), kiegészítve és f o l y t a t v a az előző évekről m á r elkészített h a s o n l ó összeállítást. Dr. H. Hienz n a g y s z e b e n i theol. t a n á r p e d i g az 1919—1924. évek németül m e g j e l e n t t ö r t é n e l m i és nyelvészeti t á r g y ú , a jelenlegi R o m á n i á r a és l a k ó i r a vonatkozó m ű v e k és cikkek a l a p o s bibliog r a f i á j á t a d j a a 931—988 lapokon. A m a g y a r nyelven m e g j e l e n t hasonló t e r m é k e k b i b l i o g r a f i á i ö s s z e á l l í t á s á r a is f e l k é r t é k az évk ö n y v k i a d ó i e sorok í r ó j á t , a k i dr. G y ö r g y L a j o s s a l e g y ü t t f o g eleget tenni ennek a kérésnek. A testes kötetet k ö n n y e n kezelhetővé teszi a kötet élén álló t a r t a l o m j e g y z é k mellett a kötetet z á r ó betűsoros névjegyzék.

Dr. Bitay Árpád. Magyar Anonymus. F o r d í t o t t a : Pais Dezső. B u d a p e s t 1926. (Napkelet K ö n y v t á r a 14. sz.) Ez ízléses k i á l l í t á s ú kötetben a m u l t s ű r ű f á t y o l a m ö g ö t t feltétlen biztossággal m é g m i n d i g fel n e m d e r í t e t t A n o n y m u s m ű vét olvassuk. Szabó K á r o l y m e r e v f o r d í t á s a u t á n a P a i s Dezsőé nyelvi szempontból is kellemes o l v a s m á n y . P a i s e g y bevezető t a n u l m á n y b a n f e l v á z o l j a a z A n o n y m u s k u t a t á s o k l e g ú j a b b á l l á s á t : Jakubovich Emil, Hóman Bálint és Melich János m e g á l l a p í t á s a i n y o m á n . J a k u b o v i c h szerint az Anon y m u s szövegét m e g n y i t ó „P. d i c t u s m a g i s t e r ” helyes f e l o l d á s a : P e t r u s dictus m a g i s t e r = A mesternek m o n d o t t P é t e r . Az ilyenféle szerénykedő f o r m u l á k meglehetősen g y a k r a n f o r d u l n a k elő a XII. sz.-i l a t i n levélstilusban, a m i t f ő l e g a p á r i z s i f ő i s k o l a sugározott szét messzi vidékekre. E d d i g az egyik elmélet a „P. dict u s m a g i s t e r ” kifejezést í g y oldotta fel: P r a e d i c t u s m a g i s t e r = Az elül megnevezett mester. Ezt a m a g y a r á z a t o t n é m i l e g támog a t t a egy külső k ö r ü l m é n y is. A n o n y m u s szövege az első levélnek nem az első, h a n e m a h á t s ó o l d a l á n kezdődik. V a l ó s z í n ü l e g azért, hogy a szerző u t ó l a g jegyezze m a j d be a nevét és a mű címét a díszesen k i á l l í t a n d ó első oldalra. Ehhez m é g hozzávéve azt is, hogy az ismeretlen Szerző m a g á t közelebbi m e g h a t á r o z á s n é l k ü l egyszerűen csak „Béla k i r á l y ” jegyzőjének nevezte s m i n t h o g y a négy Béla közül a legtöbb v a l ó s z í n ű s é g III. Béla mellett szólt, az így megjelölt kereten belül m á r azonosítani is p r ó b á l t a k az egyes tudósok. Igy á t l a l á b a n A n o n y m u s - t a P á r i s b a n t a n u l t Adorj á n n a l azonosították, aki 1200 t á j t erdélyi püspök volt. Mellette emlegették Pál. K a t a p á n , P é t e r nevét is. (Marczaliék a „P. d i c t u s magister”-t a IV. Béla korabeli „ P o u s ” dictus m a g i s t e r - n e k vették.) Az üresen álló első o l d a l r a épített „Praedictus”-os elméletet az ibolyántúli s u g a r a k döntötték meg. A velük dolgozó f é n y k é pezés u. i. k i m u t a t t a , h o g y a szöveg eredetileg az első oldalon kezdődött, m é g pedig p o n t o s a n azzal a szövegezéssel, a m e l y m o s t a másodikon áll. Ebből n y i l v á n v a l ó J a k u b o v i c h következtetésének a helyessége: a másoló (mert a r á n k m a r a d t szöveg n e m az eredeti, h a n e m XIII. sz.-beli másolat) nem volt megelégedve az első oldallal, ezért l e v a k a r t a s a m á s o d i k oldalon ú j r a kezdte. T o v á b b á azt is k i m u t a t t a J a k u b o v i c h , h o g y a szövegben u g y a n i l y e n helyzetben a „praedictus” rövidítés nélkül van í r v a . J a k u b o v i c h érveléseinek s o r á n amellett f o g l a l állást, h o g y a kérdéses rövidítést így kell o l v a s n i : P e t r u s dictus m a g i s t e r = A mesternek nevezett P é t e r . Ez a P é t e r p e d i g azonos volna P é t e r óbudai préposttal, II. I s t v á n és II. Béla e g y k o r i jegyzőjével. Érvei közül m e g e m l í t h e t j ü k a következőket: A n o n y m u s - P é t e r a p r ó — 395 —


lékosan i s m e r i Ó-Buda k ö r n y é k é t ; 1134-ben, m á r m i n t székesf e h é r v á r i p r é p o s t é s m a g y a r követ I I . L o t h á r n é m e t c s á s z á r n a k két a r a n y o s n y e r g ű f e h é r lovat visz. E z t a m o t i v u m o t az Anonym u s - P é t e r műveiből is jól i s m e r j ü k . Az A n o n y m u s - P é t e r szövegében lévő m a g y a r n y e l v i elemek legalább egy félszázaddal régibb n y e l v t ö r t é n e t i k o r s z a k n a k felelnek meg, m i n t az 1200 t á j á r ó l való H a l o t t i Beszéd. Némely jelek szerint A n o n y m u s - P é t e r m e g f o r d u l t B o l o g n a b a n is. De egész biztosan t a n u l t P á r i s b a n . E r r e v a l l pld. a D a r e s P h r y g i u s nevü szerzőnek t u l a j d o n í t o t t és „ H i s t ó r i a T r ó j a p u s z t u l á s á r ó l ” címen emlegetett ál-ókori m u n k á v a l való kapcsol a t a is. Művében több olyan, a korabeli m a g y a r olvasó s z á m á r a teljesen felesleges m a g y a r á z a t o t ad, a m i egészen valószínűvé teszi azt a nézetet, h o g y az az e g y k o r i t a n u l ó t á r s a , akinek m u n k á j á t elsősorban szánta, külföldi, t a l á n f r a n c i a volt. H ó m a n B á l i n t k u t a t á s a i m ű f a j - t ö r t é n e t i szempontból jelölik m e g A n o n y m u s - P é t e r m ű v é n e k a helyét. Nemcsak címe, h a n e m teljes m i v o l t a szerint is a középkori t ö r t é n e t í r á s u. n. u d v a r i á g á b a tartozik. Ez a g e s t a v. h i s t o r i a nevű ág nem az emberiség egész történetével foglalkozik v a l l á s o s - v i l á g t ö r t é n e l m i alapon, h a n e m egyes népek d i n a s z t i k u s érdekü hőstörténetével, még pedig n e m a n n y i r a időrendi, m i n t t á r g y k ö r i csoportosítással. Főleg a r o m á n népeknél, f r a n c i á k n á l , olszoknál dívott. A németek a másik á g a t képviselő b a r á t - k r ó n i k á t művelték, amely vallásos szellemű, v i l á g t ö r t é n e l m i beállítású, időrendi felépítésű eseménysorozat. — H ó m a n B á l i n t szerint az első Gesta H u n g o r o r u m 1091. t á j t keletkezett. Szerzője egy Szent László u d v a r á h o z tartozó és f r a n c i á s m ű v e l t s é g ű m a g y a r p a p volt. H ó m a n több a d a t t a l mut a t j a ki, h o g y A n o n y m u s - P é t e r ü n k G e s t á j a s e között az első Gesta közt sok a rokonság, a m e n n y i b e n a szerző ennek II. Istvánkorabeli f o l y t a t á s á t h a s z n á l t a . A n o n y m u s m ű v é n e k értéke és hitelessége k ö r ü l sok v i t a folyt. A történészek közül többen értéktelen műnek, sőt némelyek h a m i s í t v á n y n a k t a r t j á k . Ú j a b b a n , főleg nyelvészeti alapon, kezdik h e l y r e á l l í t a n i a tekintélyét. Melich J á n o s k u t a t á s a i szerint pld. A n o n y m u s m ű v é b e n több olyan név és t o p o n y m i a i a d a t van, a m e l y szláv n y e l v t ö r t é n e t i szempontból a h o n f o g l a l á s k o r á n a k megfelelő n y e l v á l l a p o t o t t ü n t e t fel. Mindez persze csak egy új állomást jelent az A n o n y m u s kérdés történetében, amely a d d i g nem j u t h a t n y u g v ó p o n t r a , a m í g a t ö r t é n e l m i és a nyelvészeti k u t a t á s o k e r e d m é n y e i teljes összh a n g b a n n e m lesznek A n o n y m u s m ű v é n e k keletkezése, értéke és hitelessége felett. E b b e n az i r á n y b a n komoly lépéseket jelentenek J a k u b o v i c h , H ó m a n és Melich fentebb jelzett k u t a t á s a i . P a i s Dezső élvezetes f o r d í t á s á n a k h a s z n á l h a t ó s á g á t n a g y ban növeli a hozzá csatolt alfabetico-etymologicus névjegyzék s a h o n f o g l a l á s ú t i r á n y á t f e l t ü n t e t ő szemléltető összeállítás és az ezzel k a p c s o l a t o s t é r k é p . K o r t ö r t é n e t i szempontból s e m m i különös sincs abban, hogy A n o n y m u s - n á l egy h e l y t r ó m a i = n é m e t ( P a i s 9 l.) Hisz 962—1106 közt a n é m e t birodalom f e j e i egyszersmind r ó m a i császárok is voltak. A n o n y m u s e m l í t e t t ethnico-stylaris egyenlete csak egy ú j a b b bizonyíték a r r a , h o g y művelt, az u d v a r i életben s kora nemzetközi-diplomáciai f r a z e o l o g i á j á b a n j á r a t o s volt.

Dr. Bitay Árpád.

— 396 —


1925.

Bárány

Gerő:

Az e t h i k a i világrend

útjelzői.

Budapest,

A f e n t i címet viselő k ö n y v különböző időben m e g j e l e n t cikkek és t a n u l m á n y o k gyűjteménye, melyek, ha szoros értelemben n e m is összefüggőek, mégis m i n d a n n y i a n szembeötlően m a g u k o n viselik a szerző egyéniségének és t u d o m á n y o s meggyőződésének rendkívül érdekes és jellegzetes v o n á s a i t . T a l á n s e m m i f é l e i r á s m ű sem lehet a n n y i r a jellemző szerzőjére, m i n t amely e t h i k a i kérdésekkel foglalkozik. H i á b a , az ember legbennsőbb, l e g c s a l h a t a t l a n a b b kar a k t e r i s t i k u m á t a benne és á l t a l a megnyiltkozó e t h i k a i t a r t a l o m m u t a t j a s azért az előttünk álló mű m i n d e n s o r a szükségképpen a r r a az e t h i k a i f ö l f o g á s r a utal, mely a szerzőnek, úgylátszik, elidegeníthetetlen s a j á t j a . V a j j o n mi jellemzi a B á r á n y Gerő személyiségét, m ű v e i n e k olvasása a l a p j á n megítélve? Első s o r b a n az erkölcsi érték p r i m a t u s á n a k feltétlen elismerése és hirdetése. „Az élet teljessége, tökéletessége éppen m a g a a tisztesség az erkölcsiség. M i n d e n egyéb mellékes az életben.” „Az e m b e r i létnek és életnek csakis erkölcsi célja lehet” (126. és 14. l.) Az összes fejezetek és t a n u l m á n y o k alaph a n g j á t és színezetét ez az elv a d j a m e g s csak ott h o m á l y o s u l el kissé, ahol a szerző, a m i n t ezt „Az egyén és nemzet szerepe a kult ú r á b a n ” c. t a n u l m á n y m u t a t j a , t ú l s á g o s a n hegeli befolyás a l á kerül. Az ebben a cikkben és a m é g p á r helyt t a l á l h a t ó a p r ó b b m e t a f i z i k a i kilengések alig számbavehetően g y ö n g í t i k a szerzőnek rendületlen, m e g a l k u v á s t n e m ismerő, erkölcsi idealizmusát. Ámde, m i n t említettük, ez az erkölcsi idealizmus éppen azáltal n y e r különös érdekességet, h o g y mindez a B á r á n y Gerő sajátos egyéni m e g n y i l a t k o z á s a is e g y ú t t a l . Őt az erkölcsben kizárólag csak az érdekli igazán, a m i „ g y a k o r l a t i ” a szó szoros, de m i n d i g nemes értelmében. A z erkölcsiség n á l a n e m elmélet, h a n e m inkább t e t t : élet, valóság, mely m i n d a n n y i u n k a t , az egyént, a közösséget, sőt a v i l á g e g y e t e m e t is f ö n n t a r t j a s mindezeknek értelmet ad. Ezt a g y a k o r l a t i a s erkölcsi világnézetet szerzőnek az optimizmushoz, illetve a pesszimizmushoz v a l ó v i s z o n y a közelebb ről is meghatározza. Ha a Nietzscheről szóló t a n u l m á n y azt m o n d ja, h o g y Nietzsche „a pesszimizmus i g a z s á g a i t m e g é r t ő és á t é r t ő o p t i m i s t a ” (58. l.), ú g y B á r á n y Gerőt azzal jellemezhetjük, h o g y ő az o p t i m i z m u s i g a z s á g a i t m e g é r t ő és átérző pesszimista. Pesszim i z m u s a v i l á g é r t sem o l y a n zord, m i n t a S c h o p e n h a u e r é , de n e m is a n n y i r a d o k t r i n e r . B á r á n y Gerő r e n d ü l e t l e n ü l hisz az emberiség és az egyén erkölcsi e l h i v a t o t t s á g á b a n , a f e j l ő d é s erkölcsi célj á b a n . A történelem értelme n á l a az ethika. De m e r t az i l y e n „hitet” t u d o m á n y o s a n igazolni a m a g a teljességében s o h a s e m lehet, itt is, ott is kicsillan soraiból a kétely s a legerősebb meggyőződéstől á t h a t o t t fejtegetései is, c s a k n e m m i n d i g , a kételkedés és pesszimizmus szemérmesen félénk, de őszinte, a lélek mélyéből f a k a d ó „talán”-jával v a g y „ v a j j o n ” - j á v a l végződnek. Az ő p e s s z i m i z m u s a nem dogmátikus, h a n e m az élet értékeinek m i n d i g csak ö r v e n d e n i akaró, de az élet d u r v a s á g a i t , az e m b e r i gonoszságot és n y o m o r t ezzel az örömmel összeegyeztetni n e m tudó, tépelődő, a g g ó d ó lélek f á j d a l m a s f ö l s ó h a j t á s a . Az ő kételye n e m szisztematikus, m i n t a Descartesé, h a n e m i n k á b b érzelmi és egyéni, m i n t h e l y e n k i n t a Pascalé. B á r á n y Gerőnél az erkölcsi ideálizmus t u l a j d o n k é p e n vallás; de m e r t a v a l l á s n e m p u s z t á n erkölcsi ideálizmus s az u t ó b b i sem helyettesíthető a vallással, a hézag, az üresség, a m e l y a kettőt elválasztja, sokszor örvények szélére s o d o r j a erkölcsi idealizmustól t ú l f ü t ö t t lelki v i l á g á t . E g y m á s i k jellemző v o n á s a a szerző e t h i k a i világnézetének — 397 —


szociális és a l t r u i s t a jellege. Az e t h i k u m o t n e m elvont fönnségében r a g a d j a meg, h a n e m inkább tevékeny t á r s a d a l o m - f ö n n t a r t ó erejében. A t é n y e k és ideálok azt t a n í t j á k , — ú g y m o n d — hogy csakis a m á s o k j a v á r a leélt életnek lehet magasztos é r t e l m e s az e m b e r i élethez méltó értéke (102. l.) Egész világnézetének szociális jellege lépten-nyomon kiütközik. Tolsztoj gondolkodása, melynek az egyik t a n u l m á n y k í t ü n ő elemzését a d j a , kétségtelenül n a g y hat á s s a l v a n erre. K ü l ö n ö s e n jellemzőnek t a r t j u k e tekintetben „A n a g y emberekről” szóló t a n u l m á n y t , melynek a l a p g o n d o l a t a az, h o g y a t ö m e g t e r m e l ő j e és előföltétele m i n d e n n a g y s á g n a k , a tömeg, legalább is, a n a g y s á g lehetőségét jelenti. (34. l.) Sőt tovább megy, a m i k o r azt á l l í t j a , h o g y talán n i n c s is különbség a kis és a n a g y ember között, t a l á n csak m e n n y i s é g i különbség v a n köztük. E n n é l a kérdésnél i g a z á n szükséges m i n d e n t a „talán”-nal bevezetni s azt is nehéz volna eldönteni, h o g y az előbbi felfogás áll-e közelebb az igazsághoz v a g y az, amely a n a g y emberekben minőségileg is teljesen m á s lényeket lát, akik egészen függetlenek a környezettől és a tömegtől. A mi szempontunkból n e m is a kérdés elméleti eldöntése a fontos, h a n e m az e l j á r á s , a h o g y szerző a probl e m á t kezeli s ez m i n d e n e s e t r e jellemző r e á nézve, különösen ott, ahol kijelenti, h o g y a n a g y emberek között is a legnagyobbak azok, akik erkölcsi tendenciáktól vezéreltetve, megértetik velünk, h o g y m i n d e n dolognak lényege n e m lehet egyéb, m i n t egy olyan erő, amely a jóra tör. N a g y e m b e r — kis ember, a n n y i mint jó ember és kevésbbé jó ember. Az e t h i k u m az egyetlen lehetséges f e n n t a r t ó eleme nemcsak az emberi t á r s a d a l o m n a k , h a n e m a mindenségnek s a m i d ő n szerző a jó eszméjének kozmikus jelentőségét felismeri, világnézetének szálai a p l a t o n i mélységek felé irányúlnak. Ezzel szinte ellentétesnek látszik B á r á n y Gerő a m a felfogása, h o g y t u l a j d o n k é p e n é r d e k n é l k ü l i érdeklődés lehetetlen, m e r t hiszen m i n d e n érdeklődés egoista s az e m b e r t csakis s a j á t m a g a , a s a j á t élete érdekli. V o l t a k é p e n — ú g y m o n d (119. l.) — csakis ez a kérdés (t. i. az ember élete) s m i n d e n m á s kérdés csakis az előbbin keresztül érdekli az embert. A B á r á n y Gerő f i l o z ó f i á j a egészen s z u b j e k t i v i s t a és a n t h r o p o c e n t r i k u s s ez szinte érthető egy o l y a n egyéniségnél, a k i t — úgyszólván — k i z á r ó l a g csak e t h i k a i kérdések érdekelnek s e kérdések közül is elsősorban azok, amelyeknek g y a k o r l a t i a s jelentősége azonnal fölismerhető. N á l a a filozófia i g a z á n élet — és világnézettan, a m e l y m e g k e r ü l v e a n a g y elméleti kérdéseket, f o r r ó v á g y a k o z á s s a l , n y u g t a l a n aggodalmask o d á s s a l keresi, h o g y mi is az e m b e r i élet c é l j a és jelentősége. V a j jon érdemes-e élni, m i k o r ú g y is m e g kell h a l n u n k ? N e m ad elméletileg m e g a l a p o z o t t t u d o m á n y o s világnézetet, h a n e m az élet t a p a s z t a l a t a i n s az ő s a j á t o s h i t é n a l a p u l ó életfelfogást, melyben a szellemiség követeli m a g á n a k a vezető szerepet. A szellemi-erkölcsi világrend, az ő nézete szerint, épen olyan valóság, m i n t a f i z i k a i létező, sőt az emberi t u d a t n a k sokkal közvetlenebb t u d o m á s a v a n az előbbiről, m i n t az a n y a g i v i l á g létéről. Az emberi életnek, de az egész v i l á g n a k az értelme csak szellemi-erkölcsi lehet (10. és 30 lapok.). Szerző mindezeket a k i n y i l a t k o z t a t á s a i t n e m igazolja, nem b i z o n y í t j a a „szigorú” filozófia módszerével, de fölteszi, m i n t nélkülözhetetlent és sürgeti, m i n t az á l t a l a fölvetett problémák mego l d á s á n a k e g y e d ü l i lehetőségét. Ez e l j á r á s b a n r e j l i k gyöngesége, illetve ereje. Gyöngesége, a m e n n y i b e n á l l á s p o n t j á n a k elméleti alapot a d n i fölöslegesnek t a r t j a és erőssége, a m e n n y i b e n minden sor á t á t h a t j a az a hit, a m e l y r e egész világnézetét vaskövetkezetességgel és erős l o g i k á v a l t u d j a felépíteni, — hogy t. i. az e t h i k u m az egyetlen érték és a m i n d e n s é g életének egyedül m e g n y u g t a t ó — 398 —


m a g y a r á z a t a csak az lehet, hogy m i n d e n tevékenysége ennek az egyetlen értéknek szolgálatában áll. A megdönthetetlen erkölcsi idealizmus, az életnek szeretete, az emberiség m a g a s a b b érdekeinek szolgálata, az o p t i m i z m u s ragyogó hite és f e l v i l l a n á s a mellett — m i n t e m l í t e t t ü k — jól m e g f é r n á l a az itt is, ott is előbukkanó kétely, a töprengés, az ö n v á d a s kodás, a küzdelem a pesszimista n i h i l i z m u s ellen. Látszik, h o g y ő s a j á t m a g a m a g á n a k is egy örökös k é r d ő j e l s h o g y m e n n y i r e szeretné e kérdőjelre a teljesen m e g n y u g t a t ó feleletet m e g a d n i . Az a verejtékező küzdelem, mely az élet n a g y kérdéseinek a meggyőzésére irányul, lelkileg m i n d a n n y i u n k h o z közel hozza az író szimpatikus és a mélységek felé törekvő egyéniségét. Érezzük, h o g y az ő kérdései m i n d a n n y i u n k életbevágó kérdései, h o g y az ő küzdelmei m i n d a n n y i u n k küzdelme az élet m e g o l d h a t a t l a n n a k látszó, súlyos p r o b l e m á i v a l szemben. A k á r a boldogságról, a k á r a g y e r m e k ről v a g y az ú j s á g í r á s r ó l elmélkedik, m i n d e n ü t t csak a jót, a felemelőt, az ethikumot keresi és l á t j a meg. F e j t e g e t é s e i sokszor csak azért emelkednek fel az o p t i m i z m u s n a p f é n y e s csúcsaira, h o g y m e g t o r p a n j a n a k a mélység előtt, m e l y e csúcsok m ö g ö t t t á t o n g . Kétségen felül áll, h o g y a B á r á n y Gerő f i l o z ó f i á j a az ő sajátos egyéniségének lelki küzdelmeiből és a g g o d a l m a i b ó l , az élet öröméből és b á n a t á b ó l k i t e r m e l t bölcsesség. N e m d o k t r i n e r , a k i keresné v a l a m e l y filozófiai iskolához v a l ó hozzátartozását, v a g y attól való eltérését,, hogy kényelmesen m e g t a l á l j a a m a g a helyét a vélemények tömkelegében, h a n e m eredeti és egyéni, a m e n n y i r e lehetséges s n á l a igazán meglátszik, h o g y neki a filozófálás n e m h i v a t a l o s foglalkozás, h a n e m v a l ó b a n életszükséglet. Az ő szeme és keze m i n d e n n a p i életünk ütőerén n y u g s z i k s ennek szíve veréséből indúl ki f i l o z ó f i á j a . Hisszük, bölcsessége idővel m é g mélyebb s elméletileg is szilárdabban m e g a l a p o z o t t lesz s ha ez bekövetkezik, m e g l á t á s a i egy szilárd alapokon n y u g v ó k u l t ú r f i l o z ó f i a megteremtését f o g j á k v a l ó r a v á l t a n i , a m e l y r e a m a g y a r f i l o z ó f i a i i r o d a lomnak igazán n a g y szüksége van. M i erdélyiek kétszeres f i g y e l e m m e l v á r j u k t o v á b b i m u n k á s s á g a eredményeit, nemcsak azért, m e r t lelkünkhöz szólnak és érdekelnek, hanem, m e r t a szerző is erdélyi ember lévén, az ő aggod a l m a i b a n és töprengéseiben, a m i k o r az élet értelmét és c é l j á t keresi, m a g u n k r a i s m e r ü n k .

Dr. Varga Béla.

Magyar Kormányzati B i b l i o g r a p h i a . — Társadalomtudományi B i b l i o g r a p h i a . Szerkesztette: dr. Krisztics Sándor. B u d a p e s t , 1926. 8-r. 375, 946 hasáb. ( M a g y a r S o c i o g r a p h i a i intézet k i a d v á n y a 1—2 sz.) A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a f e n h a t ó s á g a a l a t t 1924. szeptember óta egy Magyar Sociographiai Intézet működik, amelynek f e l a d a t a a m a g y a r á l l a m és a környező országok közérdekű viszonyaira vonatkozó a d a t o k gyűjtése és n y i l v á n t a r t á s a . Rendkívül n a g y f o n t o s s á g ú m u n k á j á n a k e r e d m é n y e a f ö n t leírt h a t a l m a s kötetben áll előttünk, amely egyrészt t a r t a l m a z z a az 1924. év f o l y a m á n hozott m a g y a r törvények, k o r m á n y r e n d e l e t e k , önkorm á n y z a t i rendeletek, szabályrendeletek és bírói döntvények szakonként csoportosított cím- és lelőhely szerinti jegyzékét (ez 349 szakcsoportba osztva 3295 címből áll), m á s r é s z t a t á r s a d a l o m t u dományok legtágabb értelmezése mellett f e l s o r o l j a B u d a p e s t székesfőváros hét k ö z k ö n y v t á r á b a n t a l á l h a t ó 1923-24. évi m e g j e l e n é s ű könyvek s az 1924. é v f o l y a m ú f o l y ó i r a t o k cikkeinek címeit decimális szakrendszerbe csoportosítva (ez 602 csoportban 17.592 címből — 399 —


áll). E közel 21.000 címet t a r t a l m a z ó k ö n y v nemzetközi relációban is helytálló t á r s a d a l o m t u d o m á n y i bibliographia, e g y s z e r s m i n d a m a g y a r t á r s a d a l o m t u d o m á n y i készültségének is m i n d e n elismer é s r e méltó d o k u m e n t u m a , mely f e l t ü n t e t i a m a g y a r t á r s a d a l o m t u d o m á n y i könyv- és f o l y ó i r a t c i k k a n y a g n a k a k ü l f ö l d i t á r s a d a l o m t u d o m á n y i a n y a g h o z v a l ó a r á n y á t is. Ö r ö m m e l e m l í t j ü k m e g ezt a könyvet, amelybe szóval f e l se mérhető m u n k a v a n felhalmozva, m i n t a m a g y a r t u d o m á n y o s életnek egy ú j a b b örvendetes eredményét. Meg kell említenünk, h o g y e b i b l i o g r a p h i á b a n mindössze h á r o m e r d é l y i f o l y ó i r a t ( E r d é l y i I r o d a l m i Szemle, Keleti Lloyd T e m e s v á r , Közgazdaság K o l o z s v á r ) v a n feldolgozva és csak a M i n e r v a k i a d á s á b a n m e g j e l e n t k ö n y v e k v a n n a k megemlítve. E z s e m m i e s e t r e sem az Intézet m u l a s z t á s a , h a n e m az erdélyi folyói r a t o k , lapok és k ö n y v k i a d ó k h a n y a g s á g a , a k i k n e m gondoskodnak a r r ó l , h o g y k i a d v á n y a i k egy-egy p é l d á n y a a m a g y a r közgyűjtem é n y e k b e is e l j u s s o n s í g y a m a g y a r t u d o m á n y s z á m á r a hozzáf é r h e t ő legyen. Kívánatos r volna, ha a jövőben e m u l a s z t á s u k pótlására gondolnának.

Dr. György Lajos.

C a t a l o g u l r e v i s t e l o r ş t i i n ţ i f i c e şi medicale din Cluj. A l c ă t u i t sub d i r e c ţ i a lui E. G. Racoviţă de c ă t r e A. Valentiny. C l u j . E d i t a t şi d e s f ă c u t de U n i v e r s i t a t e a din C l u j . T i p ă r i t de T i p o g r a f i a „Corvin”. 1926. 8-r. X X I V . + 455 l. Ára 5 a r a n y l e j . E v a s k o s kötet a helybeli k ö n y v t á r a k és intézetek természettudományi, o r v o s i és m e z ő g a z d a s á g i szakcsoportokba tartozó f o l y ó i r a t a n y a g á n a k jegyzékét t a r t a l m a z z a . B e t ű r e n d b e n sorolja fel az a n y a g o t s a k ö n n y e b b kezelhetőség s z e m p o n t j á b ó l országok és az országokon belül v á r o s o k szerint rendezett f ö l d r a j z i mutató, v a l a m i n t a Dewey-féle tizedes szakrendszer szerint csoportosított szakjegyzék egészíti ki. Csak az, a k i t u d o m á n y o s k u t a t á s o k k a l foglalkozik, t u d j a eléggé értékelni azt az előnyt, a m i t egy ilyen k a t a l o g u s jelent. Csak az t u d j a , m e n n y i időt t a k a r í t m e g a k u t a t ó e kötet révén az által, h o g y n e m kell v a k t á b a n keresgélnie az egyes k ö n y v t á r a k ban, h a n e m e jegyzék n y o m á n egyenesen abba a k ö n y v t á r b a kop o g t a t h a t be, a m e l y b e n m e g t a l á l j a a keresett kötetet. E g y ilyen összesített k a t a l o g u s eszméjét a z E r d é l y i Múzeum a l a p í t á s á v a l k a p c s o l a t b a n K ő v á r i László — ha némileg m á s form á b a n is — m á r 1854-ben felvetette (l. H e t i l a p . 1854. 96. sz.) s nyug a t o n több o l y a n i n t é z m é n y v a n , m e l y a k u t a t ó t azonnal ú t b a i g a z í t j a , h o g y a keresett könyvet, v a g y f o l y ó i r a t o t hol t a l á l h a t j a m e g . Ilyen jól bevált i n t é z m é n y pl. a „Zentralstelle der preussischen Bibliotheken”, m e l y k é z i r a t b a n m a g á b a n f o g l a l j a az összes nagyobb porosz k ö n y v t á r a k jegyzékét. U g y a n e z t a célt szolgálja a b u d a p e s t i „ B i b l i o g r a p h i a i K ö z p o n t ” ez év elején m e g i n d í t o t t könyvjegyzéke, a m e l y b e n a m a g y a r o r s z á g i n a g y o b b k ö n y v t á r a k ú j gyar a p o d á s á t t a l á l h a t j u k . J e l e n k a t a l o g u s h o z hasonló f o l y ó i r a t jegyzékek közül f e l e m l í t h e t j ü k K ö r ö s y K o r n é l és Lenhossék M i h á l y öszs z e á l l í t á s á t : „A b u d a p e s t i k ö n y v t á r a k b a és intézetekbe j á r ó term é s z e t t u d o m á n y i , o r v o s i és m e z ő g a z d a s á g i f o l y ó i r a t o k jegyzéke. B u d a p e s t , 1916.”, v a l a m i n t a L a c r o i x és B u l t i n g a i r e szerkesztésében 1924-ben m e g j e l e n t „ I n v e n t a i r e des periodiques scientifiques des bibliothéques de P a r i s ” c. kötetet. A m a i világszerte súlyos p é n z ü g y i viszonyok elkerülhetetlenné teszik a k ö n y v t á r a k közötti kooperációt. E b b e n a t e k i n t e t b e n is n a g y előnyt jelent a k a t a l o g u s , m e r t ennek révén k ö n n y e n el le— 400 —


bet é r n i azt a célt, h o g y u g y a n a z o n f o l y ó i r a t b ó l a helybeli k ö n y v t á r a k , sőt m a g á n o s o k is, ne r e n d e l j e n e k több p é l d á n y t , h a n e m inkább ezt az összeget o l y a n f o l y ó i r a t o k előfizetésére f o r d í t s á k , melyek a v á r o s b a n sehol sem t a l á l h a t ó k . K é t h i b á j á r a kell r á m u t a t n u n k e kötetnek. Az egyik, h o g y nem dolgozta f e l a helybeli m a g y a r középiskolák és az E r d é l y i K á r p á t - E g y e s ü l e t k ö n y v t á r á n a k f o l y ó i r a t a n y a g á t . Igaz u g y a n , hogy a z E g y e t e m é s E r d é l y i M ú z e u m k ö n y v t á r a i t a l á n k i v é t e l nélkül t a r t a l m a z z á k azokat, a n a g y o b b r é s z t m a g y a r f o l y ó i r a t o k a t , melyeket az iskolai k ö n y v t á r a k b a n is m e g t a l á l h a t u n k , de m á r az E r d é l y i K á r p á t - E g y e s ü l e t k ö n y v t á r á n a k feldolgozása n e h á n y ú j folyóiratcímmel g a z d a g í t o t t a v o l n a a jegyzéket. Másik jelentékenyebb h i b á j a , h o g y bizonyos részében j ó f o r m á n m á r megjelenése p i l l a n a t á b a n elavult. A z a n y a g feldolgozása u g y a n i s 1921-ben kezdődött s a n y o m t a t á s megkezdésekor n e m vétettek figyelembe az azóta t ö r t é n t változások s í g y előfordul, h o g y „Abonat”-nak jelez o l y a n f o l y ó i r a t o k a t , m e l y e k n e k továbbrendelését az illető intézetek, f ő k é n t a n é m e t f o l y ó i r a t o k 1923. évi n a g y áremelkedése következtében kénytelenek v o l t a k m e g s z ü n t e t n i ; viszont olyan f o l y ó i r a t o k , m e l y e k n e k beszerzése az anyaggyűjtés u t á n történt, k i m a r a d t a k . Tekintettel azonban a r r a , h o g y e hiba, mely az a n y a g j ó v a l kisebb részére vonatkozik — m i v e l a n a gyobb k ö n y v t á r a k a d a t a i az 1925. évi állapotot t ü n t e t i k f e l — n e m igen von le a m u n k a értékéből, a legnagyobb elismerés illeti m e g Racoviţă egyetemi t a n á r t , ki kezdeményezésével és u t á n j á r á s á v a l lehetővé tette e k a t a l o g u s megjelenését s V a l e n t i n y A n t a l egyetemi f ő k ö n y v t á r o s t , ki a k ü l f ö l d i hasonló természetű m u n k á kat jóval felülmuló g o n d o s s á g g a l á l l í t o t t a össze a jegyzéket. E k a t a l o g u s n a k f o l y t a t á s a is igérkezik, m i v e l h i r e i n k szerint mozgalom indult meg, h o g y a j o g i és bölcsészeti s z a k c s o p o r t o k b a tartozó f o l y ó i r a t o k k a t a l o g u s a is elkészüljön.

Dr. Ferenczi Miklós.

— 401 —


KÖNYV SZEMLE. Erdélyi Magyar Adatbank

Recommend Documents