Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a tenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötöd részét teszi ki. Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki. Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az északamerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja. Népessége: 731.000.000 fő Népsűrűsége: 70 fő/ km² Területe: 10508000 km² Országainak száma: 74 Európa mérsékelt övezetben a nyugati szelek hatása a szárazföld belseje felé egyre csökken. Emiatt módosul a természetföldrajzi tényezők változásának általában É-D-i iránya. Ma már többnyire rétek, legelők szántókat találunk. Az erdők alatt barna erdőtalajok képződtek. Az állatvilág a szárazföldi éghajlatú tájakkal jórészt azonos. A folyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak. Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Európa területét a délről és keletről érkező bevándorlók kezdték benépesíteni. Afrikából mintegy 200 000 éve érte el a kontinens a mai ember első nagyobb terjeszkedési hulláma. Az Ázsiából ideáramló embercsoportok 6080 ezer éve telepedtek de a földrész területére. A kontinens népessége az újkor elején csak lassan növekedett. A háborúk, a járványok ugyanis folyamatosan tizedelték a lakosságot. A 18. század ugrásszerű ipari fejlődés az életkörülmények jelentős javulást eredményezte. Észak-Európa gazdaságban
mindig fontos szerepe volt a tengernek, és a hajózásnak. Az északi országok energiaszükségletük nagy részét vízerőművekből nyerik. A természeti adottságaikat ésszerűen hasznosítják. Nyugat-Európa Európa leggazdagabb régiója. Ide hat ország tartozik, Franciaország, a Benelux-államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) az Egyesült-királyság és Írország. Ezen országok nemcsak Európára és az Európai-unióra vannak jelentős hatással, hanem az egész világ gazdaságára. Európai Unió Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy véget vessen a szomszédos európai országok között dúló véres háborúknak, melyek közül a legrettenetesebb a második világháború volt. 1957-ben megtették az első lépést az európai országok gazdasági és politikai egyesítése, a tartós béke biztosítása érdekében. Ez az első lépés, pedig a Római Szerződés aláírása volt, mely által létrejött az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a közös piac. A közösség hat alapító tagállama: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország. A hatvanas évek időszaka gazdasági fellendülést hozott, amit az is elősegített, hogy az EU-országok közötti kereskedelemben megszűntek a vámok. Ezen kívül megegyezés született az élelmiszer-termelés közös szabályozásáról is. A hetvenes évek beköszöntével a közösség bővülése is megkezdődött. 1973. január 1-jén Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozott az Európai Unióhoz. 1981-ben Görögország csatlakozásával tízre bővült az EU tagjainak száma; öt évvel később Spanyolország és Portugália is belépett az Unióba. 1986-ban az uniós országok aláírták az Egységes Európai Okmányt. Ezen szerződés biztosítja a továbbiakban az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlását, azaz létrehozta az „egységes piacot”. 1993-ra megvalósul az egységes piac és a négy szabadság: az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés született: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben az Amszterdami Szerződés. A Maastrichti Szerződés, vagy más néven: Szerződés az Európai Unióról nevét onnan
kapta, hogy az Európai Közösség tagjai a hollandiai Maastrichtban írták alá. Megjelenik benne az Unió hárompilléres szerkezete, és tartalmazza az euró bevezetésének lépéseit is. A hárompilléres szerkezet: Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek, a közös kül- és biztonságpolitika, és a bel- és igazságügyi együttműködés. 1995-ben három új taggal bővült az Unió: csatlakozott Ausztria, Finnország és Svédország. Még ebben az évben egy apró, luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az uniós országok közötti személyforgalomban. A 2000-es év elérkeztével a közös fizetőeszköz is bevezetésére is sor került. Az euró érmék és az euró bankjegyek 2002. január 1-jén kerültek forgalomba. 2004-ben tíz újabb ország csatlakozik az EU-hoz, Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává. Az Európai Uniónak jelenleg 23 hivatalos nyelve van. A hivatalos nyelvek száma a 2004. május 1-ei bővítéssel 20-ra emelkedett. 2007. január 1-jétől az ír nyelvet is hivatalos nyelvnek ismerik el, továbbá 2007. január 1-jén az EU-hoz csatlakozott Bulgária és Románia, a bolgár és a román is hivatalos nyelvvé vált. Az EU 23 hivatalos nyelve a következő: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. 2013. Július 1-től Horvátország belépésével, a horváttal 24-re bővül az EU hivatalos nyelveinek a száma. Az EU területe – néhány, alább részletezett kivételtől eltekintve – 27 tagállamának területéből tevődik össze. Földrajzi kiterjedése nem egyezik meg Európáéval , mivel a kontinens egyes részei – például Svájc, Norvégia, Oroszország európai része,Izland – az unión kívül találhatók. A tagállamok egyes területei nem képezik az unió részét annak ellenére, hogy földrajzilag Európában találhatók (például két brit koronafüggőség, a Man sziget és a Csatorna-szigetek, valamint a Dániához tartozó Feröer). Az EU-tag Ciprus közelebb esik Törökországhoz, mint az európai kontinenshez, és gyakran Ázsia részének Az EU területe 4 422 773 km², amelyet mindössze hat ország területe múl felül. Legmagasabb pontja a 4807m magas Mont Blanc az Alpokban. Az unió tájképét, éghajlatát és gazdaságát erősen meghatározza 65 993km hosszú partvonala, amelyet hosszúságában csak Kanadáé
halad meg. A tagállamoknak összesen 21 nem tagállammal van szárazföldi határa, összesen 12 441km hosszúságban (csak európai adat), ami az ötödik leghosszabbnak számít a világon. Az euró (devizakód: EUR, szimbólum: €) az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, amelyet 27 közül 17 tagállam, illetve az Európai Unió intézményei használnak. Az eurót már bevezető országok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. A közös pénznemet bevezető 17 ország alkotja az eurózónát. Az eurót az eurózónában jelenleg körülbelül 332 millió ember használja. Az eurózónán kívül hat európai ország fizetőeszköze: Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán szerződés alapján, Koszovó és Montenegró nem hivatalosan vezette be. Világszerte 175 millióan használnak az euróhoz kötött pénznemeket, ebből 150 millióan Afrikában. Bevezetése óta az euró a második legjelentősebb tartalékvaluta, valamint a második legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem az amerikai dollár mögött, emellett világon a legnagyobb összértékben jelen levő valuta. Amennyiben az eurózónát egységes egészként kezeljük, a világ második legnagyobb gazdaságának számít. A közös pénz nevéről az 1995-ös madridi csúcstalálkozón született döntés. Az eurót 1999. január 1-jén vezették be, mint elszámolási pénzt, 1:1 arányban felváltva az Európai valutaegységet. Az euró érmék és az euró bankjegyek 2002. január 1-jén kerültek forgalomba. A közös gazdasági és monetáris politika vezető intézménye az Európai Központi Bank (EKB) Hazánk helyzete Európában Magyarország Kelet-Közép-Európa déli sávjában fekszik, nagyjából egyenlő távolságra az Északi-sarktól és az Egyenlítőtől. A tengerek közül a Földközi-tenger részét képező Adriai-tenger van hozzánk legközelebb, tőlünk délnyugatra. Az éghajlati szempontból jelentős, nyugatra fekvő Atlanti-óceántól viszont nagy a távolságunk Az ország a mérsékelt övezeten belül a valódi mérsékelt övben helyezkedik el. Területén azonban a Kelet-európai-síkságot uraló kontinentális légtömegek nem jutnak egyeduralomra. Éghajlatunkban ezért inkább a fekvésből következő átmeneti vonások érvényesülnek. Ez a folyók vízjárásában és a természetes növénytakaróban is megmutatkozik.
Mit jelent számomra Európa? Európa lakosának születtem. Büszke vagyok, hogy az Európában lévő Magyarországon élek. Ez egy olyan kontinens, amely nem a leggazdagabb, de mégis biztonságban érezhetik magukat az itt élő népek. Természeti és kulturális látnivalókban igen gazdag. Sok turista érkezik ide más kontinensekről, hogy Európát meglátogassák. Megnézik a híres épületeinket, területeinket, mint például; Big Ben, Eiffel-torony, Lánchíd, Colosseum.! Állatvilágunk is elég gazdag, a gazdaság és kereskedelem is működik. Nagy múzeumokkal, vásárlóközpontokkal is rendelkezünk. A kontinensünk egyre csak fejlődik, így idősek és fiatalok egyaránt megtalálják igazi helyüket benne. Iparai ma már nagyon fejlettek, a technika is igazán előrehaladott. Mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy nem kell ahhoz Amerikába vagy Ázsiába utazni, hogy valakinek rendes megélhetése legyen. Minden ember legyen büszke arra, hogy itt élhet!
