12. szám.
Ötödik évfolyam.
-
Pozsony, 1887. évi márczius 19-én.
EVANGELTKUS
EGYHÁZ es ISKOLA. \
/VlEGJELEN
HETENKÉNT
f
EGYSZER.
Hirdetés ára:
Előfizetési ar: Egész évre félévre . . . negveaevre E g y szám ára
L
sä>£ä£5<£=
6 frt — kr. S ri n 1 , 50 , 12 k r . o. e.
Szerkesztő-
8 kiadó-hivatal:
Pozsony,
Konventutcza
Felelős s z e r k e s z t ő s k i a d ó :
)
T
R
S
Z
T
Y
É
N
S
Z
K
Y
6 . SZ.
N é g y h a s á b o s petit s o r k é n t egyszer közölve 7 k r . , t ö b b s z ö r közölve 5 k r . B é l v e g d i j : külön 30 k r .
F E R E N C Z .
)
Tartalom : A k u l t u r h a r c z . ( F a r k a s Gejza.) — O r g o n á l á s és é n e k l é s . (Mosonyi) — K i l e n c z e d i k e g y e t e m e s i m a - e g y e s ü l é s a v a s á r n a p t e l j e s megs z e n t e l é s é r e . ( L á n g Adolf és C z e l d e r M á r t o n . ) — B e l f ö l d . — K ü l f ö l d . — V e g y e s e k . — H i r d e t é s .
A f o l y ó első é v n e g y e d m e g ú j í t á s á r a kérjük.
végéhez közeledvén, évnegyedes
T á r s u l t előfizetők az e d d i g i
czimet
előfizetőinket
előfizetésük
használják.
A m u l t évről e l m a r a d t tetemes hátralékokra nézve a lap anyagi viszonyai a r r a kénys z e r í t e n e k , h o g y a t a r t o z á s o k a t az e g y e s e k h e z i n t é z e n d ő l e v e l e k u t j á n k é r j ü k be. Az a n y a g i t á m o g a t á s h i á n y a m e l l e t t a s z e l l e m i t á m o g a t á s t is n é l k ü l ö z n ü n k k e l l , m i t ü g y a közönség, m i n t l a p u n k é r d e k é b e n f e l e m l í t e n i k ö t e l e s s é g ü n k n e k t a r t u n k azon r e m é n y b e n , h o g y t i s z t t á r s a i n k szives és h a t h a t ó s k ö z r e m ű k ö d é s é t az e d d i g i n é l n a g y o b b m é r t é k b e n f o g j u k élvezhetni. Szerkesztő.
A kulturharcz, Mi magyarországi protestánsok mindannyiszor szeretünk Németországra tekinteni — valahányszor a vallást érdeklő dolgok merülnek a felszínre. Egy ideig csaknem kizárólagos forrása volt a magyar protestantismusnak Németország — s az ott elhintett magvak nálunk is szépen keltek és gyümölcsöztek. Azonban, mint a mind nagyobb öntudatra ébredő leány hova tovább annál függetlenebbé válik : — saját hajlamai, tehetségei, természete szerint önállóan fejlődik, ugy hazai protestáns életünk is mind önállóbban fejlődött — a legutóbbi időben az utolsó közös ér is megszűnt lüktetni, mely minket Németországhoz fűzött, theologiai akadémiánk felállítása által feleslegessé válván theologusainknak a külföldi egyetemeket látogatniok. (? . . Szerk.) Az önállóság nagy becsét senki vitatni nem fogja, — de az elzárkózottság semmi körülmények között nem lehet ajánlható, — sőt a minél gyakoribb áttekintés a szomszédba csak fejlesztő és tanulságos lehet, s a szomszéd államok vallási viszonyainak ismerete, azokban kellő tájékozottság s az állapotok összehasonlítása a mieinkkel sokban előmozdíthatja saját állapotaink alapos ismeretét s ennek folytán
javulását is. Jelen sorok e vélelem befolyása alatt szülemlettek. A németországi vallási állapotok mezején jó idő óta legnagyobb szerepet játszik az úgynevezett kulturharcz. Midőn e szó első izben bejárta a világot a társadalom minden rétegében nagy feltűnést s nyugtalanságot szerzett. Pedig csak a név volt uj — a harcz régi ! Németország a kulturharcz hazája, a mióta Luther reformátori szavai elhangzottak. Változó szerencsével — hosszabb-rövidebb ideig tartó fegyverszünetekkel félbeszakítva a harcz igazi, és a toll mezején szakadatlanul folyt a legújabb időkig. A politikai augurok a legújabban Németországban véghez ment események hullámköreiből azt olvassák ki, hogy a kulturharcz most már áldozóban van, — sőt a vérmesebbek azt állítják hogy már teljesen leáldozott, még pedig ú g y mondják a pápaság hivei — ennek teljes győzelmével — s Bismarcknak mint a ki az ellenirány képviselője — teljes vereségével. Tagadhatatlan, hogy a látszat mellettök szól. — Azon engedmények, melyeket lépten nyomon a katholicizmus javára tesz, s legújabban azon lépése Bismarcknak, a mikor a római székhez fordult, hogy
90
az a politikai pártok alakulását befolyásolja, látszatát szolgáltatják annak, hogy Bismarck a gyöngébb fél — sőt bármi legyen e lépés indoka vagy végczélja — az árnyékot, melyet Bismarck jellemére e lépése vet, lemosni nehéz lesz, s nagy mértékben indokolni látszik az ellenfél hallelujá-it ! Mégis ki tudna ebből az ultramontánok győzelmére — vagy Bismarck végleges vereségére — hogy a kulturharcz végét ne is emlitsük — következtetni ? ! Ki tudja hol — s ki tudja mikor fognak az ágyúk újra megszólalni ? Talán, hogy a harcz tovább folyjon, ehhez nem is kell egyéb egy kis politikai szélcsendnél? Azon a lejtőn, melyre az események fejlődése tereltetett — megállni nem lehet. A magát most győztesnek valló fél — túlsúlyának tudatában nem fog megelégedni az eddig elért engedményekkel. — Erre elég bizonyság a pápaság története. Az engedmények helyett elő fogják hozni képzelt vagy valóságos jogaikat s követelésekkel fognak fellépni, melyeknek megadása- vagy megtagadásától fog függni a béke vagy a harcz. S ha tudjuk, hogy azon követeléseknek utolsója — a protestantismus feloszlatása s bekebelezése a római pápaság aklába, — akkor tiszta fogalmat szerezhetünk a nagy triumfussal hirdetett békeállapotok értékéről. Most csak az államhatalommal éles az ellentét. Nagyon természetes, mert először az uralkodó állam hatalmát legyőzni, aztán a hatalmat kézrekeríteni az áltamhatalom teljes erejével neki látni a hódító munkának, ez volt mindig, ez most is a pápaság és ultramontanizmusnak eljárási módja. Az erélyességet ritkán lehet tőlük eltagadni, mostani viselkedésüktől épen nem. Az államhatalmat akarják bénítani — s a legújabb eskü formája szerint — a porosz püspökök hűséget esküsznek — a királynak. A királynak és senkinek sem másnak. Pedig hát alkotmányos országban a püspöknek kell, hogy más kötelességei is legyenek, mint egyedül a király személyének és érdekeinek sérthetlensége. A püspök, mint a közéletnek egyik faktora, mint feje egy tekintélyes papi testületnek, mint exekutiv közeg, kinek összeköttetései s functiói vannak lefelé a gyülekezetekig s ezek minden egyes tagjáig, a kik pedig állampolgárok is egy személyben ; felfelé pedig az államközegek csak nem minden formán át egész a királyi felségig, kell, hogy ne csak a dinasztiával, de azon társadalmi renddel is számot vessen, a melynek ő is egyik tagja s azt nem csak figyelemben részesítse, de tisztelettel meg is hajoljon előtte. Azt hinné tán valaki, hogy ez magától értetődik s e követelmény már bennfoglaltatik a király fogalmában, a mennyiben a király feje és képviselője a társadalmi rendnek, a törvénynek. A tények azonban ellenkezőt bizonyítanak. Az új esküforma szövege, összehasonlítva a régivel, arra enged következtetni, hogy a püspök a törvény tiszteletére s megtartására nem köteleztetik.
Különösen két körülmény a?, a mely ezen véleményt támogatja. Ez esküforma az 1873-ban hozott esküforma helyett lép életbe. Abban az esküben benne volt ez a kifejezés is: „az á l l a m t ö r v é n y e i t lelkiismeretesen megtartom." A jelen esküből e tétel kimaradt. Lett az állapot a régi, a mikor szinte nem volt benne a törvény tisztelete, s a mikor a kath. püspök tényleg nem tisztelte a törvényt. A másik: hogy az eskü végén egy igen jellemző kifejezés foglaltatik, a mely még az esküben mondottaknak élét is elveszi : „ígérem, hogy mindezt annál sértetlenebbül megtartom, minthogy tudom, hogy azon esküben, melyet pápa ő szentségének és az egyháznak tettem, semmire sem köteleztem magamat, a mi ő felsége iránt tartozó alattvalói hűségesküvel ellenkezhetnék!" Hátha mégis? A valót megmutatja a jövő. Azonban a népnek szemét, ha egy időre el is lehet vakítani, hosszú időre kötve tartani nem lehet. S ha majd felnyílt a népnek szeme, akkor lehetetlen lesz nem követelnie, hogy az egyházi méltóságok se legyenek kivéve a társadalmi rend szabványa alól, ne legyen külön állam az államban s a törvény és alkotmány előtt tisztelettel hajoljon meg mindenki, akár koronát hord fején, akár tonsurát! Nálunk — úgy mondják — a kulturharczot nem ismerik. Megengedjük, hogy nevéről nem! Azonban lehet-e a klérus azon ellenszenvének jellemzőbb nevet adni, melylyel a „kálvinista kormány" s minden ellen, a mi a szabadabb protestáns felfogás szüleménye, agyarkodik? Mi más az az óriási erőkifejtés, azok a nagy áldozatok, melyeket a klérus állítólag a közmívelődés, tényleg pedig katholikus czélzatok előmozdítására s az evangyéliom hatalommal eddig megdönteni nem tudott várának megrontására áldoz, — mint kulturharcz? S mi másnak mondjuk azt a gyűlöletet, kicsinylést s gyakran csak koholt dolgokon lovagló ócsárlást, a mely a r. katholikus sajtó hasábjairól nehéz párával tölti a levegőt, mint a századokon keresztül protestáns egyházunk ellen SZÍVÓS kitartással folytatott harcznak ? Igaz, a loyalitás zománcza nálunk sem hiányzik a klérus viselkedéséről s nem hiányzott akkor sem, mikor király és haza, kormány és törvény nem egyet jelentett. Szeretjük hinni, hogy ez az idő nem fog visszatérni soha. De minthogy a politika esélyei máról hónapra is kiszámíthatlanok, igen megnyugtató volna tudni, váljon „országos törvényeknek lelkiismeretes betöltése" benne van-e a magyar püspökök esküjében ? A klérusnak viselkedése s az ujabb időkben részéről a törvényekre vonatkozó nyilatkozata arra a következtetésre vezetnek — hogy nincsen! Farkas
Gejza.
91
éneklés és orgonáláson, azaz, hogy igyekezzék jó kántornak lenni. Nem hihetem, hogy lehetne kétség abban, milyen Előre bocsátva azt, hogy nagy barátja lévén fontos, építő szerepe van, kivált az éneklésnek a a zenének és éneknek s pap létemre különösen az templomi isteni tiszteletnél s különösen az éneknek egyházi zenének és éneknek, örül szivem, hogy ezen a temetési functióknál. tárgy az utóbbi időben többször érintetik az „Ev. A mi evang. istentiszteletünk sajátos jellemEgyház és Iskola" hasábjain. „ Nulla dies sine linea", vonása, hogy az a lehető legegyszerűbb, következeszép, hogy alig van szám, a melyben ne volna az tesen egyforma és azért igen könnyen megeshetik említett tárgyra vonatkozó czikk. Jele annak, hogy (hányják is szemünkre !), hogy nagyon puritán, rideg, az egyházi zene és ének körül van javítani, reformálni hogy egyoldalú, a kedélyt ki nem elégítő lehet. való; a sok helyen megfeneklett schlendriánnal ideje A hibába akkor esünk, ha engedjük egyoldalúvá volna már egyszer szakítani. „Haladás", bár e téren fajulni, ha a predikáczió m i n d e n , a többi mellékes, is ez leune a jelszó, s bár emelnék fel szavukat a az előbbire minél több, az utóbbiakra (ének és orhozzáértők s a kiknek van érzékük a s z é p isten- gánálás) minél kevesebb gond fordíttatik. Nem vatisztelet iránt! gyok szószólája az énekekre ható külsőségeknek — % írok a f. é. 5-ik számban megjelent „divatos ments meg Isten ettől! — csak az fáj lelkemnek, orgonisták" czikk hatása alatt. Lehetetlen itt némely hogy azt a kevés, de hathatós eszközt, a mi rendelészrevételt meg nem tenni. kezésünkre áll, hogy a kedélyt is kielégítsük, fel nem Tökéletesen indokolt ez az állítás, hogy „művészi használjuk. Ilyen megbecsülhetetlen értékű eszköz az zene nem erőszakolandó a templomba." Csakhogy ének, a s z é p é n e k . Csakis a szépnek van jogosultez egy kis magyarázatra szorul, melylyel czikkíró sága a templomban! Legyen egyszerű a templom adós maradt. Hogy érti ezt? Ha művészi zene alatt maga, kivül és belül, de a mennyire lehet, legyen értjük előadását »olyan concertféle darabnak, a mely szép, harmonikus itt minden. Szerencsésnek tartjuk mai nap tuczatszámra, émelygésig teremtetik s a mit nemde azt a gyülekezetet, melynek istenháza szép, az ember meghallgat csupa kíváncsiságból s egy órai, melynek lelkésze ékesen és szépen prédikál? No hát sokszor nagyon is problematikus élvezet okáért, akkor a prédikálás is művészet s kivált a mai korban kíigaz, az ilyen, pusztán technikai ügyességről tanús- vánhatjuk, hogy az egyházi szónokok minél tökélekodó mű előadása nem való a templomba. De csak tesebbet nyújtsanak hallgatóiknak tartalom- és alakra úgy odavetni azt a nagy szót „művészi zenét ne erő- nézve. Szép predikáczió szépen előadva kimondhatatszakoljunk a templomba" tökéletesen ferde, majd- lan hatású. Ha már a mindkét tekintetben szép szónem mondhatnám felületes állítás. Mintha bizony a noklat szükségességét kivétel nélkül fontosnak, felette templom és művészet kizárnák egymást! Szerintem kívánatosnak tartjuk, hogyan lehet az, hogy annyian épen csakis a művészi zene volna való a templomba vannak, kik a mi evang. istentiszteletünk másik fős méltó a templomhoz (a melyben „ m i n d e n e k részére, az énekre és orgonálásra vannak oly kevés é k e s e n é s j ó r e n d b e n k e l l h o g y l e g y e n e k " ) tekintettel? Hogyan lehetséges az, nem hevülni a oly értelemben, hogy csak elismert zeneköltők műve, szép iránt e téren is? Hogyan lehet mai nap is sajnállegyen azt akár prae vagy postludium, akár egy kozás nélkül hallgatni azt a gonosz czikornyázást az dallam, volna előadásra méltó. Ha ilyen klasszikus éneklésnél, azokat a zenei szabályokat sokszor arczul darab a maga Szent egyszerűségében tisztán és ere- ütő fogásokat az orgonálásnál? detiben adatik elő, minden kontár megmásítás és Az orgonálás és ének egyrészt arra is való az czikornya nélkül mindenkor építő, felemelő és neme- istentiszteletnél, hogy a sziveket e l ő k é s z í t s e , áhísítő hatást fog gyakorolni még „a napszámos és tatva gerjeszsze. Ki tagadhatja, hogy a tiszta, műszolga emberre is. " Sajnos, ezt a tiszta művészeti vészi zene és ének ezt a czélt biztosabban éri el, orgonálást és éneklést kiengedtük erőszakolni a mint az elferdített, elrontott melódia vagy egy pár templomból s már most 10—15 évi szorgalmas erő- - zeneileg mitsem érft, semmitmondó, sokszor a rá szakkal is alig sikerül ismét beerőszakolni a tem- következő ének alapgondolatával homlokegyenest plomba. Mert nehéz dolog ám az "egyszer elferdített, ellenkező frázis az orgonán? Másrészt az ének és orde megszokott éneket újra tisztán énekeltetni, kivált gona, hogy úgy mondjam, mintegy keretéül szolgál az egyszerű falusi néppel. a szép predikácziónak s így, valamint a szép festHogy kántoraink valójában csak művészi zenét mény hatását aímak kerete, a körüle lévő dekoráczió, és éneket (azaz hogy tisztát, el nem ferdítettet) re- a helyes világítás emeli nagyban, úgy a szép prediprodukáljanak *az isteni tiszteletnél s ne rontsák — kácziónak is legszebb, legméltóbb kerete, dekorácziója sit \ienia verbo — a levegőt, arra valék a hírneves tiszta, szép zene és ének lehet. zeneköltők által szerkesztett chorálkönyvek, a prae-, F á j szivemnek az olyan állítás, mint a „divatos post- és interludiumok, az a czélja a képezdei zene- orgonisták" írója mondja: „ne erőszakoljuk templooktatásnak is s szeretem reményleni, hogy minden mainkba a n é g y h a n g ú é n e k e t . " Hát a négyvégzett seminarista isten áldása mellett a képezdei hangú ének nem szép? Nem szebb az egyhangúnál? zenetanárnak azzal a jó kívánságával bocsáttatik el, A vaknak nem lehet színekről beszélni. De a kinek hogy lendítene bár ő is valamit a concert-templomi # szive van és egy mákszemnyi izlése, lehetetlen, hogy
92
egy szép négyhangú ének ne hasson emelőleg reá. olasz, spanyol, görög-török, örmény-török, bolgár, Kivált egy négyhangú templomi ének. Egy sikerült örmény és arabs nyelveken! A külön lenyomatokban korális általánosan elismerve a legszebb zenei kom- eszközölt köröztetés 220,000 példányra, a társaságnak poziczió. Hát ezt kiszorítsuk templomainkból? Hogy, 1878-ban történt megalakítása óta legnagyobb évi sajnos, kiszorítjuk vagy inkább be se eresztjük ott példányszámra rúgott, mi az egész időszak alatt a hol lehetne, onnan van az a nevetségig ferde állí- 915,000 példányt tesz ki. A keresztyén lapok és újtás, hogy csak a katholikusoknak vannak szép tem- ságok utján történt köröztetés szintén sokkal kiterplomi énekeik, nekünk pedig nincs. Ej, dehogy nincs! jedtebb volt, mint valaha. Viszont egy külön kiadott Nekünk van száz meg száz chorálunk és a katholi- tudósításból látható, hogy az Űrnapjának érdekében kusoknak a n n y i nincs. Nekik van komplikáltabb, gyakorlott imádság iránti érdeklődés növekedik. Vancsak képzettebb énekesek által előadható templomi nak azonban még sokan, kikhez e felhívás még el énekük, ők ezt hévvel kultiválják, mi pedig az egy- nem jutott. Teljes komolysággal reméljük tehát, hogy ezen megújított felhivás bármelyik előzőnél tágabb szerűbbet, de szépet hagyjuk parlagon heverni. Nem félek, ha azt állítom, hogy épen a négy- körben fog elterjedni és hogy Isten áldása mellett hangú éneket kellene meghonosítanunk az istentisz- több imádkozás és következetes ügybuzgóság leend teletnél. Természetesen okkal-móddal. Az egész gyü- ennek eredménye. lekezet soha se tanulja meg s nem is kell, az csak Imádkozás alapjáid ajánltatnak a következő tárgyak. hadd énekeljen egy hangon. Hanem arra való az I. M i n d a z o k , k i k j e l e n l e g a z Ű r n a p j á n énektanítás az iskolában, hogy a kántortanító egy kevés fáradsággal legalább két hangon tanítsonbe d o l o g r a v a n n a k s z o r í t v a , p i h e n é s t n y e r egynehány egyházi éneket. A hol aztán két vagy j e n e k ; és m i n d a z o k , k i k n e k p i h e n é s ö k v a n , több tanító van sr ezek átveszik a férfihangokat, kész v a g y a z t e l n y e r h e t i k , I s t e n s z o l g á l a t á r a a vegyes kar. Álljanak elő kiválóbb alkalmakkor, s z e n t e l j é k e n a p o t . Felette nagy azoknak száma, kik dolgoznak az pl. nagyünnepen, majd meglátják, mennyire segíti Űr napján; de még nagyobb azoknak száma, kik az ilyen az épülést. A négyhangú éneknek meg épen az a meg- munka alól fel lévén mentve, világi örömöknek szenbecsülhetetlen értéke van a temetéseknél, a hol a telik e napot. Ily egyének kétszeresen bűnösök; mert kedélyek úgyis lágyabb hangulatban vannak, szinte nemcsak ellenkeznek Isten határozott parancsával, megkívánják, hogy hassunk reájuk. Tapasztaltam, hanem mulatozásaik kedveért másokat is szorítanak hogy egy korrekt négyhangú éneknél könnyekre munkára. Gőzhajón, vasúton, kocsin vagy más alkafakadt a gyászolók serege, míg a legszebb, legszívre- lommal utazva, szerte a világban milliónyi emberekhatóbb beszéd meghatott ugyan, de a szemek szá- nek okoznak munkát és megfosztják azokat azon razon maradtak. Ne kicsinyeljük a szép, négyhangú alkalomtól, melyen Istent a neki szentelt napon tisztelhessék. Azok, kik kiállításokat, képtárakat, muzeéneknek megnyugtató, vigasztaló hatását. Mindezek után összefoglalom a mondottakat omokat stb. látogatnak, ugyanily bűnbe esnek. Vajha abban: hogy zenei ügyességet, technikát, virtuozitást mindazok, kik a nyugalom napján felmentvék a világi fittogtatni templomba nem való, de oda való az egy- foglalkozások alól, ezentúl isteni félelemben töltenék szerű, a szép zene és ének, a négyhangú, nem min- el azt, és gondosan kerülnék azt, mi másoknak szükdenkor, de kiváló alkalmakkor, temetéseknél lehetőleg ségtelen dolgot okoz. Lásd és olvasd: Ézsaiás 58, 13. 14; Jeremiás gyakran. A lelkészek kötelessége e téren haladást sürgetni. A kántorok ambicziója legyen, hogy javít- 17, 19—27; Ap. Csel. 13, 42—52; Ap. Csel. 20, sák, tisztítsák az éneket, alakítsanak vegyes karokat. 7 — 13. II. A v i l á g i s a j t ó k e z e l ő i é r e z z é k m a Nehéz munka, de áldásos és van is, lesz is köszönet g u k a t i n d í t t a t v a a r r a , hogy n a g y befolyábenne. Mosonyi. s u k a t - a z Űr n a p j a m e g s z e n t e l é s e érdekéb e n h a s z n á l j á k fel. A sajtó hatalma óriási és mély sajnálatra méltó, ! hogy ezen hatalmat oly bőségesen használja fel a vasárnap ellen. Mily nagy horderejű lenne ügyünkre (1887-ki ápril 10-től 17-éig). nézve oly intézkedés, melyT szerint a világi és vallási 2 Mózes 20, 8 : „Megemlékezzél a szombatnapról, lapok öszzes vezetői nem vennének fel hasábjaikba semmit azon törekvések ellen, melyek ott, hol az hogy azt megszenteljed." létezik, a vasárnap megszentelésének fentartására, ott János Jelenései. 1, 10 : „Lélekben elragadtattam vala hol az veszendőbe ment, ennek helyreállítására iráaz Urnák napján." Máté 18, 19 : Ha kettő tiközületek egy akaraton nyoz vák, Hasonlóképen imádkozni kell, hogy a sajtó lészen e földön, minden valamit kérnek, meg- vezetői szűnjenek meg óriásilag szaporítani a munkát, melyet jelenleg sok nyomdájok kénytelen az Űrnak adatik nékik az én mennyei atyámtól!" napján végezni. A multévi imára való felhivás közzététetett angol, Olvasd: Ézsaiás 56, 1—<8; Móz. 5 k. 5. része, német, franczia, hollandi, dán, norvég, magyar, cseh, 12—15; 2 Krónika 36, 15—22; Zsidókhoz 4, 4—16.
vasárnap teljes" megszentelésére,
93
llifiil,
III. K é r e s s é k k ü l ö n ö s á l d á s a k ü l ö n f é l e n e m z e t e k k ö r é b e n k i f e j t e t t oly törekKörmöczbánya — 1887. Márczius 14. Nagytiszteieta vésekre, melyek a postahivatalok vasárSzerkesztő Ur! A számvizsgálás alkalmával szerzett tapasznapi n y u g a l m á t czélozzák. A postai munka egyik legrégibb és legkiterjed- talat alapján s az e napokban szétküldött pénztárosi tebb alakja a vasárnap megszentségtelenítésének. Alig jelentés nyomán kivánom e lap tisztelt olvasóit értesíteni lehet fogalmunk arról, mennyire megy a levelek és a b á n y a k e r ü l e t i ö z v e g y - á r v a i n t é z e t állapotáról. újságok átvétele és rendezése, bélyegezése és kézbe- Magoknak a tagoknak ujat nem mondok, mert kezükben sítéséből álló munka, melyet vasárnap kell végezni; van a pénztárosi jelentés ; de csak örüljenek velünk a vagy azon egykének számáról, kik a postahivatalok- testvérkerületek is az intézet örvendetes gyarapodása felett ! Az intézet b e v é t e l e volt az 1886-iki évben : 1) tagban, vasútnál vagy más, postával és vasúttal összedijakból 1997 f r t 10 kr. (az előbbi évhez képest + 321 frt köttetésben álló szállításoknál vannak alkalmazva. 65 kr.) ; 2) önkéntes adományokból 42 f r t 94 kr. ; 3) felVétek terheli minden ország keresztyéneit, kik legmentvényi dijakból 585 f r t ; 4) államsegélyből 600 frt ; nagyobb erőfeszítéssel és leghathatósabb kérvénye5) kamatokból 4040 f r t 45 kr ; összesen 7265 f r t 49 kr. zéssel nem törekszenek arra, hogy ezen annyira elharapódzott vasárnapi megszentségtelenítésnek gyor- K i a d á s : 1) Segélydijakra özvegyeknek és árváknak, 26 félnek, 1015 frt 56 kr. (tavalyhoz képest + 103 frt 98 kr); san vége vettessék. Olvasd: Nehemiás 13, 15—22; Luk. 4, 16—20; 2) kezelés, nyomda, iroda stb. 71 frt, összesen 1086 frt 56 kr. F e l e s l e g 6178 frt 93 kr, melyet az 1885 végén 51343 frt Ezékiel 20, 12—24; János Jelenései 1, 10—20. IV. Z á r a s s é k b e m i n d e n r é s z e g í t ő i t a l 80 krban kimutatott vagyonhoz hozzá adva kitesz a v a g y o n á r u s í t á s á r a s z o l g á l ó h e l y é s m i n d e n b o l t , 1886 végén 57522 f r t 73 krt. Ki ne örülne ezen 12 éves eredménynek 6 frtnyi évi b á r h o l l e g y e n az n y i t v a , az Ú r n a k n a p j á n é s a p o l g á r i t e k i n t é l y e k s z e r e z z e n e k é r - tagdijunk mellett?! Boldog érzettel pihenhet e kedvencén vényt létező vasár napszentelési t ö r v é - ft s nagys. püspökünk szeme, ki azt létesítette; benső örömmel zárhatja le a mindenkori mérleget nagyt. s nagys. nyeknek. pénztárosunk, Breznyik János úr, kinek nem csekély érN a g y városok némely negyedében és sok ordeme van e nem várt eredmény körül, s megelégedetten szágban annyi a nyitott bolt, hogy alig lehet az Ur vesszük kezünkbe mi tagok is minden évben a pénztáros napjára ismerni. Erős italok nyitott árusító helyei évi jelentését, hisz mindenkor legalább 6000 frtnyi gyaranagyban előmozdítják az iszákosságot, mert az Ur napján szabad munkások közül sokan azokban töltik podást jelez a lelkészek, tanárok és tanítók özvegyeinek idejöket, a helyett hogy az Urat szolgálnák. Foly- és árváinak sorsát enyhiteni hivatott semmiből teremtett tonos ima szükséges ahoz, hogy ezen és más alakja tőkében, mely 12 év alatt megközelítette a 60 ezer forintot. Örömmel constatáltuk, hogy a hátrálékos tagok száma és bajnak elenyészszék, hogy a vasárnapi nyugalom sokkal kisebb a szokottnál s hogy a 221 tag, 39-nek kivéa szentelés előmozdítását czélzó egyesületek törektelével, f. é. diját már beküldte. Ez ugyan nem valami véseikben mindinkább elősegíttessenek és hogy sok lélek a Szentlélek áldása folytán téríttessék Krisztus- különös erény, hisz a beküldés határnapja jan. 31-ike ; de hoz, elhárulván ekként azon akadályok, melyek nagy még sem szokott úgy lenni. A mi elszomorit az, hogy az mértékben hátráltatják az embereket az igazság isme- önkéntes adományok ismét csak 42 f r t 94 krt jövedelmeztek, mert megint csak 9 egyház lelkésze (a fazekasretére való jutásban. Olvasd: Róm. 13, 1—6; Ámos 8, 4 — 1 0 ; Efez. varsándi, temesvári, b.-csabai, körmöczi, k.-palojtai, budapesti tót és német és a beszterczebányai) illetőleg tanítója 6, 1—9; 92 Zsoltár. Kiadta: A „Vas ár n a p s z e n t e l é s i imat á r s a s á g " Nagybritaniában, mely a keresztyénség majdnem minden részéből megnyert képviselőkből áll. Tisztelettel felkéretnek a lelkészek, hogy a veendő fentebbi felhívást oszszák szét hiveik közt s a templomban f. é. ápril 10—17-ig tartsanak a fentebbi tárgyakra s így a vasárnapszentelésre vonatkozó imákat, felolvasva egyúttal a fentebbiekből egy-egy szentirási mondatot. A hivek viszont felhivatnak, hogy házaiknál, házi istentisztelet alkalmával, hasonló módon imádkozzanak a vasárnap megszenteléseért, a vasárnaprontásnak megszűnéséért. Láng
Adolf,
ev. főesperes,
a fenti társaság bizottsági tagja.
Czelder
Márton,
ev. ref. lelkész,
a fenti társaság bizottsági tagja.
(Csarejs György B.-Csabán, ki tanítványai körében gyűjtött 3 frt 10 krt) emlékezett meg intézetünkről ; pedig 215 egyházunk s körülbelül 500 iskolánk van! A segély, mely az utolsó három évben 45 frt. volt, 50 frtra emeltetett az alapszabályok értelmében. Igaz, csekélység az a mostani idő szükségeivel szemben; de tekintetbe véve, hogy vannak özvegyeink, kik, a mint azt a pénztáros úr évi jelentésében kiszámítja, e g y é v i befizetett tagdíj után ezen csekélységekből is már 270 frtot kaptak; tekintetbe véve, hogy azon eljárás mellett, melyet alapszabályaink majd az intézet fenállásának 17—18-ik évében engednek meg, egyegy segélyzendőre az évi jövedelemből már 220 ft jutna : nagyon is meg lehetünk elégedve az eredmény nyel s bízvást kérdezhetjük : mely biztosító intézet nyújt feleinek 6 ftnyi évi befizetés mellett ennyit? : í Csudálkozni kell az intézet ily örvendetes gyarapodása mellett a felett, hogy vannak egyházi alkalmazottak, kik nem lépnek be, mások, kik azt csak kényszerítve teszik, s hogy vannak tagok, kik kötelességüket az intézet irányában
94
késedelmezve, rendetlenül s csak többszöri intés és sürgetés után teljesítik! B. K.
Németország. — A reformáczió anyaországának egyházi viszonyai sokkal nagyobb érdeküek, semhogy azokat ügyelmen kivül hagyhatnék. — A kiválólag protestáns nagyhatalom körében lefolyó egyházpolitikai és társadalmi események a római katholiczismussal kapcsolatban, mely világuralmi aspiráczióit érvényesíteni törekszik, visszahatással vannak és lesznek, mint minden állam, ugy hazánk egyházi életviszonyaira is. — J ó lesz azokat megfigyelve nekünk is készen állani. — E czélból közöljük a következőket : Az u j e g y h á z p o l i t i k a i t ö r v é n y j a v a s l a t : I. f e j e z e t . Az 1886. május 21-ró'l keltezett törvény következőleg változtatik meg és egészíttetik ki: 1. §. Osnabrück és Limburg püspöke felhatalmaztatik a lelkészek tudományos kiképzésére egyházmegyéjükben szemináriumot létesíteni és azt fentartani. Ezen szemináriumokra mérvadó lesz az 1886. máj 21-iki törvény 2. fejezete. 2. §. Az 1886. máj. 21. törv. 2. fejezet 4 bekezdésében, a szemináriumok látogatására vonatkozó korlátozás hatályon kivül helyeztetik. II. f e j e z e t . Az 1873. máj. 11-iki törvény következőleg változtatik meg: 1. §. Az 1873. máj. 11. törv. 16. §-ának 2. és 3 pontja helyébe a következő' intézkedés rendeltetik: A bejelentés kifogásolható : 2. ha begyőzetik, hogy az alkalmazandó oly ok miatt mely a polgári vagy állampolgári térhez tartozik, ama állás betöltésére képtelen. 2. §. A plébániák tartós betöltése céljából állami kényszer alkalmazásának ezentúl nem lesz helye. Az 1873. máj. 11. törv. 18. §-a hatályát veszti. 3. §. Az 1873. máj. 11. tv. 21. §. eseteire való tekintetből hozott bírósági ítéletek jogi szempontból az egyházi állások megürülését nem vonják magok után. Az idézett helyen megalapított s ezen ujabb megállapodással ellenkező intézkedések hatályukat vesztik I I I . f e j e z e t . Az 1886. máj. 21. törv. 8. §. 2. bekezdésének azon intézkedése, hogy az egyházi főbb hatóságok köteleztetnek egyházfegyelmi határozataikat a tartományi elnökkel közölni, hatályát veszti. IV. f e j e z e t Az 1873. máj. 13. törvénynek az egyházi büntető- és fenyítő hatalom korlátozására vonatkozó intézkedései hatálytalanokká válnak. Csakis e törvény 1. §-a marad hatályban. (Az 1. §. csak tisztán vallási térre szorítja a fenyitési eszközöket és tiltja, hogy azok az életre, vagyonra, szabadságra s polgári becsületre is kiterjesztessenek.) V. f e j e z e t . Az 1875. máj. 31. törvény, mely a kath. egyház szerzetrendjei és ezekhez hasonló kongregácziókra vonatkozik, következőleg változtatik meg, illetőleg egészíttetik ki: 1. §. Az 1875. máj. 31. törv. ^által kizárt szerzetrendek és ezekhez hasonló kongregácziók közöl, az állam-
miniszterium határozata folytán azok bocsáthatók vissza,, kik akár kisegítő lelkészettel, akár keresztény felebaráti szeretet gyakorlásával, vagy szemlélődő élet folytásával foglalkoznak. 2. §. Ezen ismét visszabocsátott rendek s kongregácziókra, valamint letelepedésök s egyéb viszonyaikra nézve a törvény ugyanazon pontjai alkalmazandók, melyek a már létező rendekkel szemben is hatálylyal birnak. 3. §. A belügyi és a vallásügyi miniszterek felhatalmazvák a már letelepült valamint a most viszatelepiteni engedélyezett rendek és kongregáczióknak engedélyt adhatni arra nézve, hogy külföldön való használatra hittéritőket képezhessenek ki s hogy e célból intézeteket létesíthessenek. *
*
*
Hogy az ultramontánok ez engedményekkel sincsenek megelégedve ennek bizonyítványául szolgáljanak : A fuldai püspök határozati javaslatai 1. A I . fejezet 1. § a következő szövegezésben fogadandó el : Az egyháznagyok felhatalmaztatnak, hogy egyházmegyéjükben lelkészek tudományos előképzése céljából szemináriumokat létesíthetnek és tarthatnak fenn. 2. A II. fejezet következőleg módosíttassák : fejezet. Az 1873, máj, 11. törvény I I I fejezete, mely a lelkészek alkalmazásáról szól, hatálytalanittatik, valamint töröltetnek az 1883. jul. 11. törv. 2. szakaszának ezen szavai is: „amenyiben az utóbbiak . . . sem állanak." Ezen intézkedések helyébe a következők helyeztetnek: 1. §. Az egyháznagyok köteleztetnek azon lelkészeket, kiket plébániai javadalomba helyeznek, még pedig behelyeztésöket megelőzőleg, a tartományi elnöknek bejelenteni. 2. §. A tartományi elnök jogosítva van, 30 nap leforgása alatt a kinevezett ellen óvást emelni, ha ellene netán, tényeken alapuló polgári vagy állampolgári jog gyakorlata vagy valamely egyházi kötelezettség teljesítése körüli kifogások forognak fenn. A ténykörülmények bizonyitandók. Ha a fennti határidő alatt kifogás nem emeltetett, ugy tekintendő, hogy ilyennek emelése nem céloztatott. 3. §. Azon esetben, ha az emelt kifogások tekintetében a tartományi elnök és egyháznagy közt megegyezés nem létesül, az államkormány részéről nem fog akadály gördittetni az illetőnek a plébániai javadalomba való kanonikus beigtatása ellen. 3. §. A m i s é z é s é s a s z e n t s é g e k k i s z o l g á l á s a n e m e s i k az 1873. m a j . 11 és 1874. m a j . 21, t ö r v é n y b ü n t e t ő h a t á r o z a t á n a k h a t á l y a alá. 4. A I I I . fejezet a következő szövegezésben fogadtassák el : Az egyháznagyok azon kötelezettsége, hogy a fegyelmi határozatokat a tartom, elnöknek bejelenteni tartoznak, h a t á l y á t veszti. 4. A IV. fejezet 2 bekezdése töröltetik. 5. Az V. fejezet következő szövegezéssel fogadtassák el: Az 1875. máj. 31. törvény, mely a kath. egyház szerzetrendei és kongregációiról szól, hatályát veszti. E helyett a következő határozatok állapittatnak meg : 1. §. A kath. egyház szerzetrendei és ehhez hasonló kongregációk azon jogviszonyba helyeztetnek vissza, melyben ama törvény kihirdetése előtt voltak.
95
2. §. V a l a m e n n y i szerzetrend és ezekhez hasonló kongregációk tagjainak, kik az emiitett törvényből folyólag kivándoroltak és a porosz állampolgári jogot elveszítették, állampolgári joga ujabb visszatértükkor ezennel megadatik. 3. §. A szerzetrendek és ezekhez hasonló kongregációk tagjai ismét felvehetik azon szerzetesi müködésöket, melyet 1885. máj. 31 törvény kihirdetése előtt gyakoroltak. 4. §. A feloszlatott telepek vagyona, mely az 1875. maj. 31. törv. 48. alapján az államhatalom által kézbe vétetett és birlaltatik, tulajdonosaiknak, a mint belföldi telepekre visszatérnek, visszaadatik ; ellenesetben azon egyházmegye püspökének adatik át, melynek területéhez az tartozik, s ki ezt egyházi vagy jótékonysági célra fogja fordítani. 5. §. Az egyes letelepülések főnökei köteleztetnek minden évben jelentést adni az államkormánynak arról, hogy az előző év december 31-ikén hány tagból állt a település. Ezeken kívül meg három pótmódositványt terjesztett be a püspök, melyek az e l á r v u l t p ü s p ö k s é g e k k e z e l é s é r ő l szóló törvény h a t á l y t a l a n í t á s á r a és a z e g y h á z i v a g y o n k e z e l é s é r ő l szóló törvény m e g v á l t o z t a t á s á r a vonatkoznak. *
*
* *
*
Apróságok. — Az 1885-iki n é p s z á m l á l á s eredm é n y e Németországban végkép megállapítva lévén, Németország lakossága 46.855,692 emberre tétetett. Férfi van 22.933,659, nő 23.922,033. E z év augusztus havában lesz 50 esztendeje, hogy 399 zillervölgyi (Tirol) férfi, asszony és gyermek, midőn ev. vallásukat elhagyni nem akarták, kivándoroltak és I I I . Frigyes Vilmos porosz király által Sziléziában letelepítettek. Jelenleg még 50 él e bevándorlottak közöl. Van még 45 család 200 fejjel, mely a tiroli jelleget hiven megőrizte. Igen szorgalmatos és tiszteletre méltó emberek, kik ev. vallásuknak s a porosz királyi háznak tántoríthatlan hívei.
*
Az evang. egyház férfiai látván a róm. katholiczizmusnak az állami hatalommal való szövetkezésében rejlő veszélyt, már a mult évi október 5-én elhatározták egy evangyéliomi szövetségnek a n é m e t p r o t e s t á n s é r d e k e k m e g ó v á s á r a való alakítását. E szövetség programmja a következő : A szövetség v a l l j a Jézus Krisztust, Istennek egyszülött fiát, mint az üdvnek egyedüli közbenjáróját s ragaszkodik a reformáczió elveihez. A szövetség f e l a d a t a kétoldalú: Rómának növekvő hatalma ellenében minden téren megvédeni akarja az evangelikus érdekeket, azoknak csorbítása ellen szóval és Írásban küzd, ellenben a katholiczizmus kebelében jelentkező minden valódi katholiczitásra és szabadságra irányzott törekvéseket támogat. — Más oldalról a kornak indifferentizmusa és materializmusa ellenében a keresztyén-evangyéliomi közösség t u d a t á t megerősíteni, a belegyházi pártküzdelmek ellenében a békét ápolni, ő az evang. Németország tartományi egyházaira való feloszlottságában, az egyes tartományi egyházak között kölcsönös érintkezéseket élénkíteni és növelni akarja. E feladat t e l j e s í t é s é r e a szövetségnek minden egyes t a g j a közreműködni magát lekötelezi. Közös működés czéljából a szövetség szervezi magát egy központi elnökség és egy tágabbkörű választmány vezetése alatt, tartományi és vidéki egyházi alegyesületek tagoltságával az egész evang. Németországon. A központi elnökség oldalánál lesz egy bizottság az evang. érdekeknek képviseletére a sajtóban. A szövetség tagjait személyes véleménykicserélése és az egészre irányadó határozatok hozatala végett egyesíti a közgyűlés. A szövetség költségei részint szabályszerű illetékekkel, részint rendkívüli kiadásokkal fedeztetnek. *
bizonyságául, hogy egj^részt mennyire érzi a németországi protestantizmus az egyházpolitikai viszonyokból származó imminens veszélyt, másrészt hogy teljes képét birjuk azon komoly elhatározásnak és törekvésnek, mely az evangeliumi egyház egész szellemi és erkölcsi erejét tömöríteni igyekszik a romanizmus növekvő hatalmával folytatandó küzdelemre. Ha a bensejében zilált evangeliumi protestáns egyháznak Németországon sikerülni fog e tömörülés, áldhatja a római pápát és a Canossába eljutott vaskanczellárt.
* *
A szövetség alkotásának megokolását tér szűke miatt nem közölhetjük, bár nagyon érdekes volna annak tanú-
— A Luther-társaságra nagyt. A n d o r k a János somogyi esperes úr szerkesztőségünkhöz 9 f r t 50 k r t az általa eszközölt gyűjtés eredményeül küldött be. Adakozt a k : tek. Vésey Sándor esp. felügyelő úr 5 frtot; tek. Vésey Mihály úr 2 f r t 50 k r t ; tek. Győry Miháiy úr 2 frtot. A gyűjtés folytatását ígérik. E z alkalommal ujolag is kérjük úgy a Luther-társaság tagjait, mint a javára gyűjtő urakat, szíveskedjenek a pénzt tek. Jakobey József társulati pénztáros úrhoz (Budapest, Deák Ferencz-tér 2. sz.) és nem hozzánk küldeni. — Nyilatkozat. Több oldalról érkezett azon kérdésre : „váljon Budán az evangelikus és református hivek csakugyan egyesültek s egyesülten akarnak-e templomot építeni " v á l a s z u l : hogy ilyen egyesülésről itt mitsem tudunk, templomunk pedig lévén, egy ilyennek építése nem terveztetik s e hírre talán azon körülmény adhatott okot, hogy a budai reform, hivek hitrokoni szeretettel fogadott v e n d é g e k gyanánt az evang. templomban t a r t j á k külön órában, külön lelkészszel istentiszteleteiket, most pedig szervezkedve egy külön református templom építésére gyűjtenek alapot. — Budapest (vár) 1887. márcz. havában. — Scholz Gusztáv s. k., budai ev. lelkész. — Háladatos tanítvány. A pozsonyi lyczeum egy volt t a n í t v á n y á n a k kegyeletes hálájából 300 frtnyi adományban részesült, melyből 100 f r t a tápintézeti, 100 a convictusi, 100 pedig a theologiai alapot illeti. Midőn e helyütt is őszinte elismerésünket fejezzük ki, teljes örömmel járulunk az adományozó úr azon felfogásához, hogy ha azon forrásból, melyből ő támogatta az intézetet, intézeteinknek valamennyi tanítványai merítnének, az állami segélyt nélkülözhetnők. — Pozsony, márcz. 15. Egyetemes theol. akadémiánk lelkes ifjúsága, mint minden évben, úgy ezidén is megünnepelte a szabadságharcz nagy napjának évfordulóját. A főiskolai könyvtárteremben d. u. 4 órakor gyűltek össze s t a r t o t t á k meg hazafias ünnepélyüket igen diszes és szép számú h ö l g y k ö z ö n s é g jelenlétében, mert tanáraik és egy-két megyeházi és ev. világi urat kivéve a vendégek mind a szép nem köréből valók voltak. Pedig ifjaink azt az órát, melyet a multak emlékeinek s örökkön élő eszméinek szenteltek, igazán megható, emelő kedves órává vará-
96
zsolták. Mindnyájuk szivét egygyé forrasztották a szent hazaszeretet érzelmében. — A theologiai énekkar, mely Frühwirth Samu mesteri vezetése alatt m á r is szép hírnevet vívott ki magának az egész városban, a „Szózat", majd közben a „Honfidal" s végül a „Nemzeti induló" előadásával általános lelkesedést költött, köztetszést aratott. A műsor többi pontjai is mind igen sikerültek, de a fénypontot Schäfer Lajos I I I . é. th. művészi magaslatra emelkedő' szavalata s Melis János I I . é. th. saját szerzésű szép tartalmú s alaki szépségekben gazdag költeményének előadása mellett minden bizonynyal Sax Frigyes I V . é. th. (a „Gondolat" szerkesztője) alkalmi beszéde képezte. — Csak előre nemes ifjúság! Az u t a t , melyen megindultatok, a történelem mutassa meg néktek. A magyar ev. theologus útja nem lehet más, mint a melyen szent egyházunk és szent hazánk üdvössége fakadt. Ezen j á r t a k apáitok, megáztatták, megszentelték vérükkel is; járjatok r a j t a t i ís, s midőn Istennek a hit és szabadság oltárán áldoztok, szálljon az ég áldása rátok! — Lyczeumunk ifjúsága is megünnepelte márcz. 15-ét. Az ünnepély lefolyása a következő volt : A lyczeumi dalkör elénekelte Losonczy „Hymnus"-át, azután A l b e r t József, az „önképzőkör" elnöke, indított az ifjúsághoz buzdító beszédet. E z t követte két sikerült szavalat: Taubinger Rudolf Petőfi „Nemzeti dal"át, Hoffmann Péter pedig K a cziány „Márczius 15-én a magyar ifjúsághoz" czimű költeményét. Zorkóczy Samu ép oly tanulságos, mint lelkesítő alkalmi beszéde következett most, majd ismét szavalat Haypál Benőtől, ki Tóth K . „Előre" czimű költeményével a r a t o t t nagy tetszést. Befejezésül a dalkör elénekelte a „Szózat"-ot. — Az ünnepély szép lefolyása szolgáljon buzdításul a jövőre nézve is, mert ha az irás szerint „jaj az olyan népnek, mely tudomány nélkül való", még inkább jaj az olyannak, melynek ifjúságából kihalt a lelkesedés szent tüze ! — Az erdélyi ág. h. ev. magyar gyámintézet állandó bizottsága f. hó 2-án t a r t o t t a ülését B r a s s ó b a n . Az előfordult ügyek közül említésre méltóbbak : Az elnökség azon eljárása, mely szerint a kultúregyesülettel kötendő szerződés eszméjéhez elvben hozzájárult, helyeseltetett. Bejelentetett, hogy a „Kérőszózat" eredményeképen eddig 199 f r t 50 kr. kegyadomány érkezett. E g y február 20-án Hétfaluban a gyámintézet javára rendezett estély 123 f r t tiszta jövedelmet eredményezett. Papp György zajzoni (Hétfalu) evang. lelkész 110 frtot adományozott. — Az évi közgyűlés f. hó 25-ikén lesz Csernátfaluban. — A szentesi 682 lelket számláló gyülekezetben a mult évben született 21 f. 16 1. = 37 gy ; meghalt 13 f. 11 n. = 2 4 ; évi szaporodás 13 lélek. — Koníirmáltatott 10 f. 6 1. = 16 gy ; urvacsorához járultak 146-an ; hirdettetett 3 tiszta, 11 vegyes = 14 pár, ebből eskettetett 3, elbocsáttatott 11 pár. — A közpénztárba befolyt 2312 f r t 17 kr, a kiadás kitesz 2017 f r t 13 k r t . — A templom alap bevétele 4734 f r t 92 kr. összes vagyona 10467 f r t 34 kr. A gyülekezet népiskoláját 30 f. 15 1. = 45 evang., 3 ref. 4, r . kath. össz. 52 gy. látogatta. — Az iskola vörhenyjárvány miatt már május 3-án bezáratott. — A közgyűlési határozatokból említésre méltó : A jan. 10-iki közgyűlés megadóztatandónak mondotta ki Szentes város határába eső mindazon birtokot, mely evang. kézen van, habár az illető nem Szentesen lakik is. — A jun. 14-iki közgyűlés pedig, hogy a f. kiadások fedeztessenek, az országos adóforint után eddig kirótt 5 k r t 8 krra emelte. — A bács-szeghegyi gyülekezetben (4200 lélek) a mult évben s z ü l e t e t t 125 f. 108 1. = 233 gy.; m e g h a l t 57 f. 49 n. = 106; s z a p o r o d á s 127 1.; koníirmáltatott 65 f. 56 1. = 121 gy. ; Úrvacsorával élt 1240 egyén. A gyülekezet iskoláját 640 gyermek látogatta. — A péterii 1565 lelket számláló ev. anya-egyházban a mult évben született 84 gyermek: 44 fiú, 40 leány, törNYOMATTA
WIGAND
vénytelen 2, halva 2, ikrek 2 fiú); meghalt 94 egyén (54 fir 40 nő). E s k e t t e t e t t 12 pár (11 tiszta, 1 vegyes). Az egyház összes bevétele pénzben 2535 f t 52 kr. volt, kiadás 2503 f t 37 kr. = maradvány 32 f t 15 kr. — Adakozások : Ns. özv. F ö l d v á r y M i k l ó s n é —, szül. K u b i n y i A m a l i a a templomra 1000 f r t . — Énekes könyvekre az ifjúság s z á m á r a : Mélt. g r ó f T e l e k y J u l i a 5 f r t , Nagyságos F ö l d v á r y E l e k 5 f r t , a lelkész 4 f r t . — Az iharos-berényi (Somogy m.) gyülekezetben a mult évben született 108 gy. ; meghaltak 48-an ; eskettet e t t 17 p á r ; koníirmáltatott 36 gyermek. — Személyi hirek. N t . Hodzsa András a turóczi egyházmegyének számos éven á t volt buzgó főesperese s 41-évig szucsányi lelkész f. é. febr. 27-én lelkészi hivataláról lemondott s nyugalomba vonult. Az Úrnak kegyelme legyen vele, hogy soká élvezhesse fáradhatlan munkásságának jutalmát, a nyugodalmat. Helyébe fia Hodzsa János választ a t o t t lelkészül. — Az agfalvi (Sopron m.) gyülekezet f. é. májushó l-jén készül szeretett lelkészének nt. Fleischhacker Károly esperes úrnak 40 éves papi jubileumát megünnepelni. — Gyászeset. — Az orosházi gyülekezet egyik tanítója Erőss Samu élete 26-ik, házassága 3-ik, hivataloskodása 3-ik évében hosszas szenvedés után márcz. 13-án jobblétre szenderült. Béke hamvaira!
HIRDETÉS. Alulírott könyvkereskedés a nt. lelkész és tanitó urak becses figyelmébe ajánlja a következő kiadványokat :
Vezérfonal a konfirniálandók oktat á s á b a n . Irta dr. S z e b e r é n y i J . ev. püspök. A 3. kiadást újonnan átdolgozta P e t r o v i c s Soma, szentesi e v . lelkész.
Ára kötve 40 kr.
Evangelischer
Koníírmanden-TJn-
t e r r i c l i t von E. A. D o l e s c h a l l evang. Pfarrer. Dritte Auflage.
Preis
broschirt
40 kr.
A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedésének és halálának szent tört é n e t e . Az 1773. Pozsonyban kiadott szöveg nyomán fordította Melczer G y u l a , acsai evang. lelkész. Ára
kötve 16 kr.
Fali olvasó táblák aKapi-féle Abe-és k ö n y v h ö z . Szerkesztették K a p i G y u l a és P a p p József.
10 darab
ára 1 frt.
B i b l i a i t ö r t é n e t e k . Az első rész elemi iskolák számára, második bővített kiadásban W a n g e m a n n nyomán 16 képpel, irta T u r c s á n y i A n d o r ev. lelkész.
Ára kötve
30 kr.
Második rész (eredeti) 24 képpel, ugyanazon szerzőtől, a felsőbb elemi osztályok és középiskolák számára.
Ára kötve 40 kr.
Hornyánszky Viktor akadémiai
könyvkereskedése
(Budapest V. a M. T. Akad. épületében.) F. E.
POZSONYBAN.
