Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:Bertényi Ákos 9.A)
A Móricz Akadémia keretein belül lehetőségünk nyílt, hogy egy általunk választott témából prezentációval előadást tartsunk. Én a második világháború azon témakörét választottam, amely jól bemutatja, hogy az országok háború esetén mennyire versenyt futnak egymással minden téren és legfőképpen haditechnikailag. Németország, amelyet ekkor III. Birodalomnak hívtak ,hadviselési elve a minőségi hadviselés volt, ami azt jelenti, hogy kevesebb, de jobb minőségű egységgel is lehet háborút nyerni, éppen ezért a németek rengeteg új technikai újítást vezettek be minden fegyvernemben, kiemelkedően a többi országokhoz képest. A fegyvernemeket a következőképpen csoportosítjuk:- kézifegyverek - tüzérségi fegyverek - páncélosok(tankok) - repülők - rakétafegyverek - tengeralattjárók Ezen sorrendben nézünk meg most egy-egy példát.
Az itt látható fegyver egy görbített csővel felszerelt stg44(sturmgewehr 44)-es, ezt a megoldást még az első világháború ihlette, Azt gondolták, hogyha esetleg újra állóháborúra kerülne sor akkor egy ilyen fegyverrel a katonák fedezékben lennének. Azonban a cső görbítése számos problémát vetett fel. Egyrészt így a lövedék nagy részben roncsolódott és a pontossággal is probléma volt, de az adatok szerint ezeket a problémákat megoldották, és akár 100-200 méterre is pontosan tudtak vele lőni.
Ennek a fegyvernek a Fliegerfaust nevet adták így ebből is kiderül, hogy repülők lelövésére tervezték. Ilyen fegyvert először a németek gyártottak, 20 miliméteres lövedékeket lőtt ki és 2000 méter magasságig is hatásos volt. Azonban ez a fegyver (mint majd látjuk a többi is) a háború végén került gyártásra így nem befolyásolhatta nagyban a háború menetét.
Az itt látható fegyver a tüzérségi fegyverek egyik szélsőséges példánya. Ez az ágyú a Nagy Dóra vasúti ágyú. Vasúti ágyúkat már az első világháborúban jól tudták használni a németek így ezt a szokásukat megtartották a második világháborúban is. Csak hogy a Dóra a többi ágyúhoz képest is gigantikus adatokkal rendelkezik. Az ágyút csak két sínen tudták elhelyezni és magát az ágyút sosem így mozgatták nagyobb távolságokra, hanem külön szét kellett szerelni, majd a másik helyen összerakni(ehhez több építővonat is szükségeltetett és a szállítás sem volt egyszerű). A löveg átmérője 900 mm volt így a lövedék is óriási volt akárcsak a súlya ami több tonnát is kitett. Ennek a szállítása sem volt egyszerű ugyanakkor emiatt az újratöltés sem ami több, mint 10 percig tartott. Az ágyúnak ugyanakkor több száz fős személyzete is volt (személyzet, javítószemélyzet, orvosok, élelmiszerellátás… stb) és az egész ágyú több millió birodalmi márkába került. A németeknek ugyanakkor mégis megérte az ágyú fenntartása mivel ,lehetetlen helyzetben , például Szevasztopol városerődjénél a megközelíthetetlen föld alatti lőszerraktárat ezzel sikerült megsemmisíteni. Illetve még meg kell említeni két alternatív energiával működő ágyút a hangágyút illetve szélágyút ,azonban ezek a fejlesztések szempontjából ,,vakvágánynak,, bizonyultak hiszen mozgatásuk és kezelésük méretük miatt óriási problémát jelentettek.
A tankok terén a németek minden végletet kipróbáltak az egészen apró távirányítással működő(!!!) illetve,önrobbanó Goliath-tól egészen az óriási 198 tonnás Maus harckocsiig( ez utóbbiból kettő készült az egyik az orosz Kubinka múzeumban tekinthető meg)
A repülők terén óriási előrelépést jelentettek a német fejlesztések, ők fejlesztették ki a gázsugárhajtást először, amely technológiát ma is (kisebb változtatásokkal) használnak a légierőknél. Ezt a technológiát repülőknél és a rakétafegyvereknél is használták(ják).Repülőknél a legelső tömegben gyártott gázsugárhajtású repülő a Messerschmidt Me 262-volt(balra). A rakétáknál is ezt a technológiát használták a V2(jobbra illetve V1(lent) rakétáknál, amelyekkel Londont bombázták.
De a repülőkön belül még egy újdonsággal büszkélkedhetnek a németek méghozzá az első helikopterekkel, amelyek tömeggyártásra is kerültek és főleg szállításra használták őket. Akár több száz kilós lövegeket is elbírtak(!!!).
A németek már az első világháborúban hírhedtek voltak a tengeralattjáróikról és ez maradt a második világháborúban is. Angliát több évig is tengeralattjáró blokád vette körül, így megakadályozva a nyersanyag és élelem utánpótlást. Azonban ez sem tarthatott örökké, mivel az angol és amerikai technológia is fejlődött, így megjelent a szonár és a radar amivel már pontosabban meg tudták állapítani a tengeralattjárók helyét. Ennek megoldásául a németek új meghajtást kívántak kifejleszteni, hogy a tengeralattjáró flottilla egységei minél tovább a víz alatt maradjanak, mivel az addigi dízelmotoros meghajtás rengeteg levegőt vett igénybe. Végül arra a megoldásra jutottak, hogy félig lecserélik akkumulátorokra a dízelmotorokat így amikor a víz alatt haladnak akkumulátorokkal mennek, ha a víz felszínén akkor pedig a dízelmotorokkal. Ezt a technológiát még a háború után is használták és máig is atomtengeralattjáróval nem rendelkező országok is használják. Ugyanakkor nem csak normál méretű tengeralattjárókat hanem mini- tengeralattjárókat is terveztek ilyen például a Marder, ezeket főleg sekély vizű területeken használták,de általában az akció sikeressége együtt járt a vezeő halálával és magában a kis torpedóban való tartózkodás sem volt kellemes érzés..
A különleges fegyvereknél meg kell említeni egy legendát, ami szerint a németek terveztek és építettek csészealj alakú repülőt is. Ez a legenda főleg az ,,ufomániás,, Amerika idejében röppent fel ugyanis néhányan olyan, hitelesnek tekinthető képekkel mutatkoztak elő amelyeken ilyen csészealj volt. Ezután rengeteg elmélet jelent meg amelyek szerint a németek például bázist építettek az Antarktiszon és onnan voltak kapcsolatban a földönkívüliekkel , illetve hogy hitler nem halt meg és egy csészealjjal repült el a Hold másik oldalára. Ezek a történetek még ma sem kerültek elbírálásra és a történelmi könyvek szerint nem megemlítettek, de ugyanakkkor az bizonyított, hogy az Antarktiszon számos német tengeralattjáró megfordult óriási szállítmányokkal majd üresen tértek visszam, és hogy később az Antarktiszra indított amerikai expedíció egyszerűen
megfutamodott óriási veszteségekkel, és az expedíciót vezető Byrd admirális ezt nyilatkozta: ,,Egy új világháború esetén lehet , hogy olyan ellenféllel kerülnénk szemben, amelynek repülőgépei képesek egyik pillanatról a másikra a világ egyig feléről a másikra repülni, így haladéktalanul szükséges védelmi rendszerünk fejlesztése és erősítése…”
