KÜLÖN KÖSZÖNET: tudja az, akire gondolunk

3. SZAM. rend.:Layout 1 2/24/10 10:03 PM Page 1

ÁRA: 250 Ft?

DESIGN: Dobos Gergely, Molnár Álmos CIKKEK: Molnár Álmos, Deák Szabolcs, Rusz Adriána, Molnár Csenge GRAFIKA: Molnár Álmos FOTO: Dobos Gergely KÜLÖN KÖSZÖNET: tudja az, akire gondolunk


A szerkesztöség még mindig válaszol

Eredeti proletár recept Szabolcs Úrtól

Tesztek krétával, ahogy ígértük




,,

Köszönto és önkritika Ismét köszöntjük Olvasóinkat legújabb számunkkal, mostani eseménytelen-lapos, unalom láposnak tünö hónapunkban. Nem voltunk restek elkészíteni egy újabb összeállítást a hónap történéseiböl, igazán friss hozzávalókból, közízlésen enyhén megfuttatva, hozzáadva aprított kritikát, gyöngéden megszórva humorral, elkavarva esztétikával, megflambírozva egy korty felesleges gondolattal. De legyünk öszinték: az aktualitás nagy gyengeségünk és hiányunk, nem tudhat meg sok újat lapunkból a Kedves Érdeklödö. Nem tőlünk tudja meg,hogy pokolgép robbant Bejrútban, vagy megette anyját egy gyerek Százhalombattán, vagy kispanda született Tokioban, vagy a Mencseszter vitte-e a kupát. Az a tény viszont megkerülhetetlen, hogy egy havi- lap kis közönség elött (olyan közösségben, mely eleve mindent tud a közös eseményekröl) nem a híradásról kell, hogy szóljon. Lehozhatunk hírként egy iskolánkban történt eseményt, de azt nem elsöként tölünk fogják megtudni az olvasók. A híradás csupán fals momentuma egy diáklapnak, ezt a napi lapok mutathatják fel elsödleges célként, a havi diákgondolatok azonban nem szólhatnak a tudósításról (kivéve, ha iskolán kívüli célközönségnek van szánva). Tehát az újságírásnak, véleményem szerint, ha hírre épül is, párosodnia kell a kritikával és önálló vélemény-nyilvánítással, hogy egymás közt szaporodva termékeny utód létrehozására legyenek képesek, azaz gondolatok fogalmazódjanak meg. A bulvár tudósításféleségek ezt zúzzák szét, a gondolatot. Mindenesetre megteszünk mindent az olvasói igényekhez mérten. Ime: legújabb lapszámunk tartalmaz fotóriportot krétával, mely nem tartalmaz érdemi mondanivalót; íme: a Szerkesztöség válaszol rovat egy oldalra szükült; íme: olvashatunk proletár ételreceptröl, megtudhatunk megdöbbentö meglepetéseket a meglehetösen megrázó József Attila-i költészetröl, csak itt, csak most, csak Önöknek! Az Önök kedvéért! Mindezek mellett megpróbálunk nem a semmiröl és nem mellé beszélni. La-

punk népszerüségi mutatói a l e g f r i s e b b értesülések szerint mostanában rohamos mértékben, ezért kellett, hogy nagy odafigyeléssel, kétségeket kizárva próbáljunk minél jobban és meglehetösen. Számos esetben jelentkezett már az, hogy az általános jellemzök mellett egyéb más is. Ezért most és mindenkor kérjük, hogy ne, hanem minél inkább. Végül örömmel jelentjük, hogy újságunk olvasottsága világszerte a legjelentösebb lapokat elözi meg. Olymértékben elterjedt hírünk és megbecsülésünk, hogy mára a legjelentösebb lapok között tartanak számon minket. Szerepelünk a Times címlapján, bevételünk nagyban befolyásolja a világgazdaságot, a Wall Street eseményeit, Anglia vezetése tárgyalásokat folytat a Font nevének Ecsegi Regére való megváltoztatásáról. Új irodalmi kitüntetés kategóriát létesítenek, ez a Rege Kupa, melyet csak a legelismertebb irodalmárok kapnak két Nobel-díj elnyerése után. Rio de Janeiro-ban Rege szobrot avattak fel, Kínában pedig új nemzeti ünnepnap került bevezetésre: lapunk megalapításának napja.

Molnár Álmos


Józse f At t il a ké sei köl t ész et e 20 10 -es m a g y a r éretts ég i eg y ik iro da l o m tétel e Jó zs ef Attil a és kés ei kö l tés zete. E zen c ikk s eg íts éget kívá n ny ú j ta ni a tétel m eg fel el ö kido l go zá s á ho z és ér tel m ezés éhez. József Attila költői világát különbözőféleképpen kategorizálhatjuk. Stílus szerint, mint a klasszikus és avantgard korszaka; feldolgozott témái szerint, mint személyes, politikai töltetű vagy szerelmes; illetve a versszakonként előforduló hozzárendelő szintagmák szemiotikai jellemzői szerint a szövegkohézió tükrében. Ám a legátfogóbb két kategória mégis a korai és kései költészete. A kései költészetének gyümölcsei alatt azon műveket értjük, melyek később születtek, mint a korai versek. Általában ebéd után, de még éjfél előtt. Joggal merül fel az olvasóban a kérdés, hogyan bukkanhat rá a megfelelő művekre. Nos. Érdemes először a címek alapján elindulni. A költő ugyanis munkánkat segítve gyakran jelölte meg versei címében, az alkotás időpontját. Például: Szép nyári este van, vagy Téli éjszaka. Így hát kutatásunk során érdemes figyelmen kívül hagyni azon címeket melyek biztosan mutatják, a reggeli órákban íródtak, például: Hajnalvárás, vagy Reggeli ájtatosság. Ha már kizártuk ezen lehetőségeket, koncentráljunk kifejezetten a célversekre. Vannak abszolút kései versek, amelyek címei és tartalmai is magában hordozzák a kései napszakokat. Ilyen tipikus eset az Éjjel, Külvárosi éj, vagy az Esti felhőkön. Ezek tulajdonképpen már-már annyira kézenfekvők, hogy a megszállott József Attila elemzők igényeit ki sem elégítik. Így hát remegő kézzel kénytelenek vagyunk tovább lapozni, hideg verítékcseppek közt kutatva egy-egy elvontabb kifejezés vagy hasonlat után. Épp az ilyen kifinomult olvasókra g o n d o l v a , v a nna k m e g t é v e s z t ő , á l c á z o t t v e rs e k , m e l y e k n e k c s a k a c í m e viseli az említett időpontot. Például a Kései sirató ránézésre abszolút kései vers. Viszont elolvasva döbbent e n v e s s z ü k t ud o m á s u l , h o g y s e m m i köze a nap sötétebb időszakához. Hiába próbáljuk belemagyarázni, nem. Egyszerűen nincs szó, mely arra utalna, hogy a mű este íródott. Tehát ne áltassuk magunkat. Próbáljuk meg feldolgozni, hogy e b b e n a z e s e t b e n m e l l é n y ú l t u nk , é s t é ny l e g n e m k é s e i v e r s é r ő l v a n s z ó . Mikor már sikerült lezárni magunkban ezt a tévedést, próbáljuk m e g f o l y a t ni a m u nk á t .

A tépelődő-tételkidolgozó–időhiányos érettségiző diák ezen a ponton mármár reményét veszti. Előrukkolhate egy eredeti, nem túl átlátszóan egyszerű, de azért nem sok időt felőrlő elemzéssel a Dr. Háusz kezdetéig? Sokan ilyenkor adják fel. Alpári szavakkal illetik a költő Édesanyját, megjelölik a kívánt tartózkodási helyét, és hanyag undorral odébb vetik a József Attila Összest. Viszont a még játékban maradt kemény mag számára ott a lehetőség, hogy megtalálják a számukra legimponálóbb költeményt. A következőkben a kedvükért elemzünk röviden néhány kései verset, az alkotó állapotának szempontjából az írás pillanatában. Ugyanis, mint tudjuk, a költő is ember. Írás közben is az. Igazságtalan lenne velük szemben azt gondolnunk, hogy alkotás alatt végig, ész nélkül, a jövő irodalom tételsorait alapozzák, kezüket dörzsölgetve. Érdemes hát megfigyelnünk, milyen érzelmek játszódhattak le, illetve milyen állapotban írta kései verseit az író.

Altató: Szinte magunk előtt láthatjuk a költőt, ahogyan kétségbeesve próbál nyugtató sorokat találni, mikor a Külvárosi Éjre gondol. Altatóval próbálja meggyőzni magát, hogy már alszik a villamos is, tehát a vonat sem fütyül, és hogy a szenet, mely szívén füstölög, el tudja majd oltani, hiszen tűzoltó lesz s katona. Álmosságának mértékét tükrözi, hogy azt hiszi, Balázs. Aludj: Méltán említhetnénk ezen alkotást a hippi mozgalom és életérzés előfutárának. Allen Ginsberg irigykedve kulloghatna utána! Valószínű, hogy Kassák Lajos keze, illetve hatása van a dologban, hiszen a sortördelés és az ópium-gőzös képek egyértelműen rá terelik a gyanakvó tekinteteket. Álmomban enyém vagy: Biztos hogy álmában írta. Mire befejezte, hirtelen felriadt és tudomásul vette, hogy majdnem megcsókolt valakit… Este volt, s a bőrünk összeért: K é t ségtelen, hogy e vers a nyári bőrdíszműves szakkör esti tanfolyamáig vezethető vissza. Amikor este volt, s a nyári égről rohanó, tüzes vágyak estek belé, mikor a bőrük össze-összeért az ihlető hölgyével. Esti felhőkön: Kassák megint nála volt… M. Csenge


,,

Érettségi elött Korábbi középiskolás tanulmányaink során, a Waldorfban még nem kellett szembesülnünk az érettségi követelmények súlyával. „Hol van még az! Ráérünk!” –mondtuk és mondjuk ezt, mikor a közelgő időpontra gondolunk. A fránya idő azonban, nem tudom hogyan, de gyorsabban telik, mint vártuk, ez így nem állapot. Odáig fajult a helyzet, hogy Tassy Jánosnak meg kellett mondanunk, hogy milyen tantárgyból teszünk majd vizsgát, és jelentkeznünk kellett hivatalosan is az érettségire. Lapunk hasábjain ezennel ünnepélyesen (szigorú szájlebiggyesztés kíséretében) kijelentem, hogy az iskolai tantárgyak sora új taggal bővült. Nem más ez, mint a „hogyan jelentkezzünk felsőoktatási intézménybe?” kérdéskört taglaló tantárgy, mely nem filozófiai jellegű, inkább reál irányultságú szárazság. A továbbtanulás égető, egyre jobban izzó felkiáltójeléről szól. Komoly figyelmet igényel tanulása, átlátni, hogy hová, hogyan, mikor lehet jelentkezni tovább tanulásra, mennyi pont kell, és közben -még megtartva az ép elmét, tudni azt is, hogy egyénileg mit kíván az ember. Lapunk ezen írásával pedig ki szeret nénk tüntetni az átlag agytekervények kapacitását nagyban felülmúló tanítói teljesítményt, melyet Tassy János tudhat magáénak. Ő átlátja az érettségi egész szervezeti problémakörét, tudatában van minden szabálynak, trükknek, lehetőségnek, eshetőségnek, amit szerkesztőségünk nem ért, hogyan csinálja? Bizonyára homo

matematikusz-nak kell lenni hozzá. Tehát plusz tantárgynak nevezhető az érettségivel és továbbtanulással kapcsolatos tudásanyag, szabályzati rendszer, a pontszámok számítási módja. Az új szábdzsekt csak az érettségi évében kötelező, adminisztrációs gyakorlatot és logikai készséget fejlesztő munkát foglal magában. Azért jó, mert fáj. Most, félévtájban találkoztam vele először (történelem óra helyett, micsoda merénylet!), mikor Tassy János tanár úr kezdte boncolgatni diszk rét kérdésekkel, hogy ki-merre kíván továbbtanulni? Benyitott egy opálos angol óra után a hormonszagú tanterembe, a kábult osztály henye testhelyzetben leledzett heveny-melegen mellette, és papírlapot osztott, ami kitöltendő adatlap volt. Az érettségit konkretizáló lap, és jelentkező ív egyetemekre, amelyet ez évben, furcsamód, csak a rendkívül drága, súlyos, negyvenunciás felvételi tájékoztató biblia megvásárlásával lehet megkaparintani egy példányban. Vagy ne akarjunk írásban, tollal semmit, maradjunk az

internetes jelentkezésnél? Vagy ez a jelentkezés a külön megírandó, beszüntetett egyetemi felvételiket helyettesíti nehézségével? Bizonyára. Tehát elkezdődött az addig ismeretlen regisztrációs adattekervény-áradat célirányos, össznépi írásba foglalása, a kitöltő művelet - kérdés és kétely áradattal. „De János! Az én anyám neve nem is…” és: „János! A pontokra írjak?” majd: „János! Hányadika van ma? Mit írjak?” „Ezt hogy kell nézni? Ja, fordítva tartsam?” Olyan komplikált munka kezdődött, mely kavargó infóörvényével beszippantotta az érdektelen diákokat is. Nézzük a kitöltés folyamatát: beírni, miből teszek érettségi vizsgát. Nos. Lássuk csak. Legyen mondjuk fafaragás? Az úgyis jól megy. Vagy euritmia. Ne hülyéskedjük el, csak komolyan. És jönnek a felvilágosító dialógusok, a kavalkád, valahogy így: “János, az ér plusz pontot érettségin, ha van országos versenyről arany érmem? Még általánosból…” Erre János: Bo csáss meg, egy pillanat,


Csak arra kapsz plusz pontot, ha legalább két választott tantárgyból egyet emelt szinten teljesítesz, megcseréled, kicseréled, elcseréled, és ha megvan, akkor megduplázhatod azzal, hogy ha van egy gyereked és van egy középméretű német nyelved. Ha három karod van, akkor az már 30 pont is lehet; ha menekült vagy, és özvegy, és diszes, és üldözött, megfogod, kicseréled a legrosszabb eredményű vizsgádat, aztán kiütöd egy választott tantárgy legjobb eredményével magad, aztán már nem fog számítani a megduplázott pontszám, csak az előző évek jegyei, busz- és vonatjegyek egyaránt, de mivel a jegyeid ugye átlagolva nem jók, sz++ból várat nem lehet építeni, és a magyar meg súlyozott átlaggal győz, a matek pedig remélem országosan megüti majd a legjobb átlagértéket, esélyesek vagyunk; ha pedig leteszed még pluszban a borítékot az asztalra, akkor minden jegyed exponenciális vonalon nő majd felfelé, és különbözeti vizsgát teszel majd érettségi után, de előtte majd leteszed a jogsit és jó lesz. Érthető? Jó, minden világos, vajon mikor írunk ebből dolgozatot? Lehetne, mert ezt számon kell kérni. Értede, hogy mit akarsz, és

hogy lehet leérettségizni ésszerűen? Tisztában kell lenni a követelményekkel, a lehetőségekkel, pontozás, pontszámítás, felvételi pontszám. Be kell írnom az érettségi jelentkező (?) lapra a múlt évi jegyeket. De melyik évit? Tavalyit? Az az előttit? Megkérdem: János…! Erre a válasz: De vigyázz, egy pillanat, bocsáss meg, nem ilyen egyszerű, ha mondjuk angolból érettségizel és ahhoz kell idegen nyelvi korábbi jegy, év végi, akkor beírhatsz egy más nyelvből szerzett jegyet, de négyes alatt nem, hatvány alakban ki kell fejezni a valós számok halmazán, persze súlyozott átlaggal számolt jegyet lehet csak, ami nem jelenti azt, hogy beírhatod a tavalyelőtti-előtti-előtti jegyet, mert ahhoz különbözeti vizsgát kell tenned énekből, ami nem éri meg, mert ha belegondolsz, meg kell csinálnod jól egy plusz művészeti tantárgyat ahhoz, hogy a jegyed csak egy kicsit is jobb legyen, amit már nem duplázhatsz, mert kiváltottad a matekkal és ez már 140 pont, az meg már irreális, de beírtam neked a szociológia ötöst, az meg felhúzza a szociális érzékenységedet. És nem szabad elrontani a kitöltést, nagyon figyelj, de azért nem kell beaggódni. Ez is érthető, itt a bi-

zonyítványom fénymásolata, kitöltöm ezt is, nekem már mindegy. El kell küldeni az adott felsőoktatási intézmény nek, ahová jelentkezem. Nem szabad összegyűrni, kell rá szülői aláírás, rendben. Végül leellenőrzöm, hogy az adatlapon minden információ megfelel-e a valóságnak, ez nem játék. Nézzük! Lakcímem: oké. Anyám neve: oké. Nemem: oké (a nevemből miért nem lehet kikövetkeztetni?). Telefonszám: ez most komolyan megadandó? Előző iskola neve (intézmény, ahol leérettségiztem): ez nagyon ellentmondásos. Érettségi angol nyelvből: oké, nem, nem magyar nyelven. Előrehozott tantárgy: töri, oké. Igen, magyar nyelven. Írjam alá a pontozott mezőbe a nevem. Oké, kissé suta, de megteszi. Szexuálgrafológiailag érettségire kész tudatosságot sugároz. Dátum, szintén pontozott sávra: oké. Ja, tegyek pontot a számok után. De ha alapból a pontokra írok? Születési hely: oké, bár nem emlékszem hol születtem. Választott tantárgy: még gondolkodom pár percet, amíg lehet. Évfolyam: 12. De várjunk egy percet! Jövőre hányadikos leszek? És akkor idén hányadikos vagyok?

M. Álmos


kulturaliis rovat

A rendkívüli humorérzékkel rendelkeö, abszurditást gyakran alkalmazó Boris Vian francia író legelsö könyve a Venyigeszú és a Plankton volt. Regény, melyet az író egyhangú munkakörének (állása a Szabványügyi Hivatalban) unalmas fílingje és humor ihletett. A fiatalkori tapasztalatok és a háború is hatással volt írói jellemére; menekülésképpen a szürke egzisztencializmusból, színes és érzelmes műveket alkotott. Kedvelt szürreális motívumai nem jellemzőek a Venyigeszú-ra, inkább az emberi kapcsolatok bemutatása mindennapokban és bulikon, az átható unalom és a jókedv váltakozása. Fiatal emberekröl szól a történet, föszerepfélében (nem lehet egyértelműen kijelenteni) az Örnaggyal, aki irodai alkalmazottként sínylödik az értelmetlen aktatengerek között. Rögtön házibulival kezdödik a sztori, a gyorsan váltakozó rövid fejezetek közül a „Kitérö” címü pedig szellemes leírást, afféle tipp-sorozatot ad egy bulin való részvételhez. Ebböl kívánunk most idézni az irodalmi rovat keretein belül. M. Álmos

Kiterö

lehangoló Igen-igen ember, az ha dolog, óvatlanságból, jelen van egy rosszul induló bulin. Mert a házigazda (hogy vagy lány az illető, fiú egyre megy) ott üldögél az üres teremben kéthárom korán jövővel, és egyetlen csinos lány sincs a társaságban, mert a mindig lányok csinos későn jönnek. Ezt a pillanatot szokta kiválasztani a házigazda öcsikéje, hogy bemutaskockázatos valami son magánszámot - később nem lesz hozzá mersze. És főleg: később be lesz zárva a szobájába. És az ember elnézi azt a két-három szeren-csétlent, aki művészies póigyekszik zokat felvenni a frissen parfelvikszelt kettán X-et vagy

Y-t majmolva, csakhogy azok tudnak is táncolni. lesz se nekik Később merszük hozzá... És most képzeljük el, hogy nem érkezünk ilyen akkor Hogy korán. érkezünk, amikor már áll a bál. Belép az ember. A cimborák hátba veregetik. kedve nincs Akikkel kezet fogni, azok már táncolnak - mindig táncolnak, ezért is nincs jóba velük az ember. Egyetlen szempillantással felméri, hogy vannak-e szabad lányok. (Egy lány akkor szabad, ha csinos.) Ha vannak, akkor minnemrég rendben: den a buli, a kezdődött nincsenek még lányok és agyontáncoltatva veszélyesen kizsigerelve, mivel azok a fiúk, akik egyedül jöttek - leg-

többjük félénkségből jött nem még -, egyedül ittak eleget, hogy bátorságra kapjanak. nincs viszont Nekünk szükségünk italra, hogy bátrak legyünk, hiszen bátorságból éppen járunk egyedül a bulikra. szellepróbáljunk Ne meskedni! A lányok sose értik. Akik értik, már férjnél vannak. Itatni kell a lányt, és vele inni. És kész. alkalmunk aztán Most van megmutatni, milyen fortélyosan meg tudunk szerezni egy palack italt. (Valójában egyszerűen ki rejteka venni kell az épp amit helyről, imént árultunk el egy tájékozott új kevéssé vendégnek.) a palackot a Dugjuk nadrágunkba.


Csak a nyaka kandikáljon ki az öv alól. Térjünk vissza kiszemelt áldozatunkhoz. Vágjunk ártatlan, de azért egy titokzatos csöppnyit képet. Ragadjuk karon, sőt derékon a lányt, és súgjuk a fülébe: "Szerezzen egy poharat, egy is elég lesz kettőnknek, a többiről már gondoskodtam... Psszt!" Azután osonjunk a szomszéd szoba ajtaNicsak, kulcsra jához. lehet zárni! Micsoda véletlen! Az Admirális van odabenn. Haver. Persze nincs egyedül. Kopogtatunk: három rövid, egy hosszú vagy hét közepes, két rövid, attól függően, hogy miben állapodtunk meg az Admirálissal. Mihelyt belül vagyunk, zárjuk kulcsra az ajtót, és ne nagyon kukkoljunk az Admirális felé, aki máris újra csatasorba állt. Ő se törődik velünk, mert kényes hadművelettel van elfoglalva: jobb kezével benyomul partnere szoknyájának függőleges hasítékába (intelligens lány, intelligensen választja meg a ruházatát). Vegyük elő a palackot (minek hűtse tovább a hasunk tájékát?); nem kell óvatoskodnunk, dugdosnunk, hiszen az Admirálisnak saját üvege van. Maradjunk az ajtó közelében, hogy meghalljuk, ha jön a lány és kopogtat... De a lány nem jön. Hogy kiheverjük a csapást, dugaszoljuk ki a flaskát. Húzzuk meg! De vigyázat! Legfeljebb a felét igyuk meg! Még van némi remény... Kop-kop. Kopogtatnak. MI (vadul, hogy értsen a szóból): Mi a fene tartott ilyen sokáig? Ő (megdöbbenést mímel-

ve, elégedetten): Juj, de utálatos! MI (gyengéden magunkhoz vonva): Dehogy vagyok én utálatos... tudja azt maga... Ő (úgy csinál, mintha ki bontakozni az akarna ölelésből, ez lehetővé teszi, hogy hanyagul megtapintsuk a jobb Ejnye na! Ne mellét): rosszalkodjon! MI (kézben tartva jobb mellét; szemmel láthatóan másra gondolva és nagyon fesztelenül): Szerzett poharat? Ő (diadalmasan felmutat egy gyűszűt): Szereztem! Itt van ni. (Még mindig ő beszél) Tudja, az történt, hogy Jacques felkért táncolni, és nem kosarazhattam ki... MI (mogorván): Ki az a Jacques? Ő: Hát Jacques! Aki elhozott a kocsiján! MI: Ja! az a hirtelenszőke, hülye alak? Ő: Először is nagyon kedves fiú, másodszor, nem is hirtelenszőke. MI: Szóval maga szereti a hirtelenszőkéket... Ő (kacéran kacagva): Szeretem hát! MI (sértődötten, mivel barna a hajunk): Ízlések és pofonok... Ő: Ne butáskodjon! (Nevet, és egy picit közelebb húzódik, jobb kezét behajlított bal karunk bicepszére helyezi. Jobb karunkkal átöleljük, enyhe nyomást fejtünk ki a csípejére, és azt mondjuk:) Mért nem iszik egy pohárkával! Hát mert maga nem adott! Akkor szabad bal kezünkkel bort töltünk a pohárkába, együtt iszunk a lánnyal, és alaposan meglocsoljuk a nyakkendőnket. Természetesen nincs zseb-

kendő nálunk. Fancsali leülünk az képpel egyetlen szabad ülőhelyre (az Admirális majdnem a teljes pamlagot elfoglalja). A lány odaáll elénk, és buzgón törülgeti a nyakkendőnket a zsebkendőjével. Így kényelmesebb, maga olyan magas. Oldalvást fordul, és a megfelelő pillanatban egy egészen enyhe taszajtás elegendő, hogy jobb térdünkre huppanjon. A többi már alkat és ihlet dolga. A végén lebilincselő leírást ad arról, hogy milyen fiú az esete; mélyen a szemünkbe néz, nehogy a barna szeműeket dicsérje, ha nekünk kék volna a szemünk. Az ilyesmi csakis az olyan házibulikon szokott megesni, ahol az embert nem riasztja vissza rögtön az első pillanatban a szabad prédák lehangoló ábrázata. Mert bizony az is előfordul. És a foglalt lányok megszerzéséhez sokkal bonyolultabb technika szükségeltetik. Megjegyzés: Kizárólag az olyan illedelmes házibulik jönnek számításba, amelyeken párosával folyik a paráználkodás, és csakis olyan helyiségekben, amelyeket legalább egy függöny elválaszt a táncteremtől. A többi házibuli sokkal kevésbé érdekes, és sohasem olyan gyümölcsöző, mint ha a sportág profijaihoz fordul az ember.


Aktuális lapszámunkban Konfár Gyöngyivel, magyar tanárunkkal készitettünk interjút - Szabad megkérdeznünk, hogy Ön honnan származik? Honnan jött? - Egy Orgovány nevezetű településről származom, ez Kecskeméttől kb. 30 km-re található. Kecskeméten születtem... Azt is mondjam, hogy mikor? - Hát az nem lényeg... - Majdnem harmincnégy évvel ezelőtt. Tiszakécskére jártam gimnáziumba, a Móricz Zsigmond nevezetű gimnáziumba. Aztán itt végeztem Miskolcon az egyetemen, magyar, majd szociológus szakon. Aztán dolgoztam egy évet egy ő...ő...ööö... hátrányos helyzetűekkel foglalkozó iskolában. - Ne, a tanítói pályájánál még nem tartunk! - Ja! - Mikor lett tanár? Mikor döntött úgy, hogy tanító lesz? - Höh, ez egy érdekes dolog! Gimnázium előtt óvónő szerettem volna lenni, aztán tanárképzőbe szerettem volna jelentkezni, magyar-könyvtár szakosként. De sajnos... Sajnos abban az évben nem vettek fel amikor érettségiztem, csak az éretségit követő évben. Ezután egy félre ikszelés folytán kerültem ide Miskolcra. - Félreikszelte? Ne! Fejtse már ki bővebben! Félre ment? - Igen, félre ment, igen, tehát először... Mert a jelentkező lapon a sorrendet véletlenül felcseréltem, és a Szegedi Egyetem és az ELTE elé került a Miskolci Egyetem, és abban az évben felvettek volna a budapesti egyetemre, mert full pontszámom volt. Utólag már nem volt lehetőség javításra, így kerültem ide. - És az Aternatívába hogy került? - Láttam az interneten a hirdetést, és állásinterjú keretében kerültem ide. - Mit gondol, más diákokhoz képest, akiket tanított, milyenek vagyunk mi, akik korábban Waldorfban tanultunk? - A Waldorffal kapcsolatban van némi tapasztalatom, hiszen a kitűnő szakdolgozatomat Waldorf témában írtam, a pedagógia témán belül. Hogy milyenek is a waldorfos diákok: egy kicsit sokat beszélnek, nagy az érdeklődési körük, sokszor más is érdekli őket az órai anyagon kívül. Ha felvetünk egy témát az óra keretein belül, sokszor előfordul, hogy másfele szeretnének tekintgetni, így elkalandozik az óra. Ebben még egy kissé járatlan vagyok, ezt még tanulnom kell, hogy visszatereljem az óra menetét a rendes kerévágásba. - Hogy érzi magát itt? - Szeretek itt lenni végül is, mert érdekes emberekkel ismerkedtem meg. A kollégák is érdekesek, sok új tudásra tettem szert. Kapcsolatom a tanárokkal jó, diákokkal kielégítő. Vannak, akik nagyon szeretnek engem, a többiek, akik nem találták még meg velem a közös hangot, azokkal szeretném megtalálni. Várom a visszajelzéseket, hogy hogy lehetnék jobb és népszerűbb, még népszerűbb tanár. - Mi a véleménye az osztályunk által előadott tanárparódiáról?


- Ha visszaemlékszik, Spisák urat kezdtem el egy elején szemtember kicsit rábírni a tanulásra, azért parodizáltam ki viszonyban jó nagyon azóta osztályban, az vagyunk Mátyással... - Jó, de mi a véleménye

tanárparódiánkról?

- Szerintem korrekt volt, korrekt volt... Rögtön felismertem magamat, ahogy belépek a tanterembe, hiszen mindig magas nyakú pulóverben jelenek meg. - Mi a kedvenc írói műfaja? Írója? Verse? Miket szeret?

Gyöngyi

- Tamási Áron a kedevencem, hiszen ebből szakdolgoztam. A fő témám az volt, hogy Jégtörő Mátyás nevű művében kerestem intertextuális elemeket. Ezen kívül szeretem Petelei, Örkény műveit, de szeretem Ady Endre verselését. Újak közül szeretem Kovács András Ferencet. Balassy Bálintot és Janus Pannoniust nem szeretem, a korai magyar írókat. Hát ennyi röviden.

- Boris Viant ismeri? Benne van legújabb lapszámunkban egy írása! Nem ismeri... Milyen volt a farsangi ünnepség Ön szerint? - Ez egy fenomális... Fenomenális ünnepség volt, biztos értesült róla, hogy hogyan néztem ki! Az X-Men minek öltöztem, és filmekből, nem tudom hogy hívják azt a lányt, akit egy gépbe tettek és beleőszült. Az ő parókáját viseltem. Voltak ötletes jelmezek is, a kicsik nagyon élvezték. A gimnáziumból a kilencedikesek voltak jelen nagy számban... - Öten-hatan? - Neem! Többen, többen, szerintem nyolcan tizen. Kitti beöltözött Miss Japannak, Koppány beöltözött fűnek, igen. - És amúgy... Nemtom... A február az ilyen lapos hónap, nem? Mi van februárban? Na mindegy. Mi a véleménye az Ecsegi Regéről? - Az Ecsegi Rege nagyon szép! Jajj, tényleg, Gergely mentős volt farsangon! Igen. Tényleg! - Na de mondjon már valami kritikát az újságról? - Szerintem időközönként, ha készítenek interjút valakivel, meg kellene mutatni az alanynak a végső formát, hogy megfelel-e. - Ne vicceljen már! - Ebből nekünk is voltak gondjaink, amikor... - Kér lasagne-t? - Amikor készítettünk ilyen szociológiai kutatásokat. - És lapunk tartalmával kapcsolatban valami észrevétel? - Szerintem egyre jobb lesz, a helyesírási hibákat leszámítva, amik szerintem tördellési hibák is lehetnek. - Mit üzen a tanár olvasóknak? - Igyekezzünk együtt jobbá tenni az iskolai életünket és az iskolánkat virágoztassuk fel, ilyen kommunista jelmondattal szólva. - Mit üzen a szülőknek? - Keressük azokat a pontokat, ahol megismerhetjük egymást. - A diákoknak? - Hát az, hogy jó tanulást, az hülyeség, kitartást!

M. Álmos


Eminens Tesztek Ahogyan ígértük Januári lapszámunk „Szerkesztöség válaszol”

tathatjuk az ÁNTSZ-el, nem jelent-e veszélyt a

rovatában egy ismeretlen érdeklödö olvasó

diákokra, adhatunk neki gondolkodó diót és

megkérdezte szerkesztöségünktöl, hogy milyen

merengö makkot, megismertethetjük egy

is az Eminens Táblakréta. Erre szükszavúan

galambbal vagy régi waldorfos tapasztalat

tudtunk választ adni, és megígértük, hogy

nyomán megnyalhatjuk. Végül tehát úgy gon-

ténylegesen, egy utólagos kísérlet-sorozatot

doltuk, leszükítjük a kísérletezés fogalmát.

követöen, februári számunkban adunk választ a

Hidrodinamikai ellenállás és diffúziós jellemzök

kréta-kérdésre. Az anyagtudományi teszteket

szempontjából vizsgáltuk, továbbá a felületi

megfelelő laboratóriumi körülmények között

feszültség… Meg a… Hát az ozmotikus dol-

elvégeztük, így cikkünk megbízható adatokat

gok… Meg a hömérsékleti viszonyok… Mind-

nyújthat az Eminens csodáról. Egy probléma

egy, a krétát belecseszerintettük pár

merült föl a vizsgálódás kapcsán: megállapítot-

folyadékba, és vártuk az eredményt. Kémia és

tuk, hogy rengeteg fizikai és kémiai tesztet lehet

fizika tanároknak nem javasoljuk a kísérletröl

elvégezni a kiválasztott anyaggal, mondhatni

szóló cikkünk elolvasását, mert túlontúl

bármit. Például: összezúzhatjuk, kilapíthatjuk,

alapvetö, elöre látható eredménnyel járó

átáztathatjuk, megszáríthatjuk, felhevíthetjük,

teszteket végeztünk, ami ki tudja készíteni a

kivihetjük Ecsegre a Szövetkezetibe,

tanultabbakat.

olvashatunk neki Babics Mihájt, megvizsgál-

Íme fotóriportunk:

Első lépésként a kréta súlyát és nedűszívó képességét vizsgáltuk. Egy teljes Eminens példányt ráhelyeztünk a szuper pontosan mérő hiperszenzitív, brutál-érzékeny barominanomérlegre, hogy megtudjuk a kréta alapsúlyát. 0,006 kg volt. Ezt követően a krétát kettétörtük, és felét megmérve szörnyű következtetésre jutottunk: 0,006 kg volt! Ne!


Ezután a fél krétát tőgymeleg vízben, pár percig áztattuk. Az így átnedvesedett kalcium-szopacsot ismét lemértük, de unalmas volt. (Lásd: 1. ábra) Ezért inkább beletettük sósavba, elfeledve bárminemű kémiai tanulmányainkat. A 75-ös maróoldat nem okozott semmi változást az anyagon. Felháborító! Meglehetősen tartós ez az Eminens! (Lásd: 2.)

1. ábra Mindenesetre rátöltöttünk a savra és a krétára egy kis tejet, ami beláthatatlan következményekkel járt. A sav kicsapta a tejből a fehérjét, és sűrű, félreérthető, fehér trutyvadék keletkezett. A kréta változatlanul megtartotta eredeti jellemzőit.

2. ábra Volt egy jó cucc a laborban, ilyen mágneses keverő-alkalmatosság, magas hatásfokú magnetikus mixer masina, aminek segítségével megpróbáltuk feloldani a kréta oldhatóságának kérdését. Vízben elkeverve nem oldódott semennyire sem, de jól nézett ki!

Végül találtunk még egy menő, igazi kémikus eszközt, egy elszívó berendezést, üvegkamrával és melegítővel. Ebbe is behelyeztük a krétát, és készítettünk róla egy kompromittáló fotót. Okosabbak egyébiránt nem lettünk.


Pályázat: írjon a Kedves Olvasó József Attila verset a következő témában: beküldési határidő. Beküldési határidő: 2010. március 15. M. Csenge

- Mit söpörnek a repülőtéren? - ??? - Airport! A tanár nincs megelégedve az elsősök szellemi színvonalával, ezért gúnyosan így szól hozzájuk: - Kérem, aki idiótának érzi magát, az álljon fel! Nagy csend, mindenki ülve marad. Egyszer csak egy fiatalember óvatosan feláll. - Nos, maga úgy gondolja, hogy rászolgált az idióta elnevezésre? kérdi a tanár gúnyosan. - Az igazat megvallva nem, de nem bírtam nézni, hogy a tanár úr egyedül álldogál.

A vonal mentén vágja ketté az újságot, és vegyen egy újat!

---

----

--

----

Egy átlagos matematika vagy magyar órán tapasztalható tanulói aktivitás a táblától számított távolság függvényében (a tábla az elülső, hegyelő, mutató diák előtt található).


asztronomiai rovat

G Hozzávalók: Korgó gyomor Nagyon kevés idö Minimális kreativitás Még ennél is kevesebb konyhai tapasztalat 1 db edény Fából készült, evésre is alkalmas kavaróeszköz 0,01 hektoliter tej C12H22O11 azaz közönséges szacharóz Nézzünk szét a konyhában, biztosan nem maradt-e valami más étel, vagy a pizzériák között, hátha tudunk valamit rendelni. Ugyanis az étel elkészítése nem kevés odafigyelést kíván majd tőlünk. Ha tényleg elszántuk magunkat eme bonyolult gasztronómiai különlegesség elkészítésére, vegyünk egy mély lélegzetet. (Ezt viszont semmiképpen ne a kinyitott gáz felett tegyük!) Első lépésként függesszük ki jól látható helyre a receptet. Ügyeljünk arra, hogy a papíralapú recept kellő távolságban legyen az ártalmas hőés vízforrásoktól. Amennyiben nem nyomtatjuk ki, győződjünk meg a számítógép környezeti ártalmakkal szembeni ellenálló képességéről. Vegyük elő a 0,0001 m3 tejet. Ideális esetben ez csomagolt állapotban található, ellenkező esetben magunknak kell azt, az arra alkalmas nőstény szarvasmarhából (Bos primigenius) megfelelő mozdulatsorokkal kinyernünk. Miután ez sikerült, végezzünk el egy előzetes minőségellenőrzést a tejen: 40 cseppet töltsünk

ki egy pohárba, majd lassú, de előre megfontolt mozdulattal emeljük a szánkhoz, és ízlelőbimbóink segítségével ellenőrizzük a termék frissességét. Amennyiben negatív eredményre jutunk, határozott mozdulattal szabaduljunk meg a tejtől, és ez esetben tényleg nem marad más megoldás, mint az éhezés. Ha a tej friss és ízletes (vagy elég éhesek vagyunk a savanyú tej elfogyasztásához), nyomban csiholjunk tüzet - korszerűbb tűzhelyeknél, erre nem lesz szükség -, és a tejjel teli edényt tegyük a tűzre. Ezt követően várjunk néhány percet, amíg a tej melegszik. Ha tejünk kezd melegedni, adagoljuk hozzá a glükóz- és fruktózmolekulából álló diszacharidot, ízlés szerint. Figyelmesen segítsük elő az oldat homogenizálását, vagyis kavargassuk gyakran. Ellenkező esetben a leves helyett leégett edényt és égetett cukrot kaphatunk. Amikor a cukros tej furcsa mozgásba kezd, azonnali hatállyal csökkentsük a hevítő egység energiáját. Ekkor szórjuk az edénybe (ne a másik három üresen állóba) a tésztát. Ezután már csak várnunk kell (az energiaszint állandó és fokozott felügyelete mellett), hogy a tészta kellemes lágyságúra puhuljon. (Ha szétfőzzük a tésztát, főzeléket kapunk.) Amikor ez bekövetkezett, zárjuk el a gázt, és merjük tányérokba a fáradságos munkával elkészített finomságot.

Jó étvágyat!

D. Szabolcs


M o s t s za k a d j e l p á d é lu tá n t. E g y h o r p e rc re a k ö rn y e ze te d tö l é s k é p ze ss lj vá ro d , h o g y a z á g zú ra n y ú lt d é lu tá n t. A b u s zo n u ta e l e g y á tl a g o s zo y O ly a n e z a z e s e m a d b a zu h a n va vé g e t é rj e n a n a p ! l h a za fe lé é s a li g én h a h o s s za b b id e ig y , m in t a m il y e n n e k h a n g zi k : u n a lm as. ta rt (2 0 -3 0 p e rc ). va la m iv e l. K ö zb e n m e g p ró b K ü lö n ö s e n a k k o r, á lo d e lü tn i a z id ö t

Először talán megfigyeled a körülötted levőket, hogy megtudd, van-e olyan vicces vagy abszurd illető esetleg cselekvés, ami felkeltheti az érdeklődésed. De most nincs. Egyedül vagy, nincs kivel beszélgetni, de nem is akarnál, mert annyira lezsibbadt az agyad, hogy csak bambulni tudsz kifelé az ablakon. Vagyis csak szeretnél, mivel az egész busz olyan koszos, hogy még a kinti fényeket sem látod, és a helyzetedet csak rosszabbítja az a tény, hogy kívülről olyan, így még letörölni se tudod. Marad hát a zene. Persze félve gondolsz rá, mert tudod, hogy lemerülőben van a ketyere. Azért még reménykedve előveszed, bekapcsolod és még működik. Ettől egy kicsit jobban érzed magad. De sejthetted, túl korán örültél, mert az ezt követő pillanatban ki is kapcsolt. Közvetlen ezután zúgó füleid figyelmesek lesznek egy “ha-ha-haaaa-pcíííí”ra és érzed, ahogy egy lágy nyálfuvallat beleütközik a tarkódba, mert a bácsi mögötted nem gyakorolta a kézzel és egyéb használati tárggyal való felfogását lenge tüsszentésének. Zenével elviselhetőbb lett volna gondolsz vissza. Egyre kétség-

beesettebben keresed azt, ami életben tarthat, ezen a már reménytelennek tűnő kora estén. Ebben az esetben az sem vígasztal, milyen szép a világ és mennyire egész, tökéletes minden, amit nem az ember alkotott, a legparányibb teremtménytől egészen a távoli univerzumig. - hogy stílusosan Wass Albertet idézzek. Magad elé nézel, majd megpillantod azt a táblázathalmazt, amiről mindig is tudtad, hogy ott van a sofőr kabinja mögötti falon, mégsem olvastad el soha. Ránézésre olyan sok a szöveg, annyira apró betűs és teljes mértékben érdektelen, hogy felmerül benned a kérdés: - Ki az a balga, aki ezt elolvassa?! De mire végig gondolod, már tudod, te leszel az egyik.


Mi is ez? Hát az utazási “útmutató”. Unalmat keltő felsorolásban ismertetik veled, mennyit vagy köteles fizetni rossz, lejárt, érvénytelen jegy bitorlása esetén, valamint miket hozhatsz fel a buszra és milyen megjelenést kell öltened, ha egy közlekedési járműre felszállsz. Azt már nyílván nem ecsetelik, hogy neked milyen jogaid vannak utazás közben, vagy egy ellenőrrel szemben, mert abból semmilyen jövedelmük nem származhat. Azt merik benne állítani, hogy a nem megfelelő öltözetű illetőket leszállítatják a járművekről... Ha mindig kaptam volna egy pár cipőt, ahányszor szembesültem azzal, hogy ez a rendel kezés nem valósult meg már utat épít hetnék belőle Budapestig. Persze az is röhejes, mikor centikről-centikre leírják a hordozható poggyászod méretét. Lemérte azt valaha bárki is, mielőtt felszállt? És szóltak meg már valakit

azért, mert például húsz centiméterrel meghaladta a megengedettet? Erősen kétlem. A táblázatba merülve arra koncentráltam, hogy meg tudjam tartani a kapcsolatot a külvilággal, miközben éreztem hogy az agysejtjeim fokozatosan magamra hagynak. Már majdnem önigazoló okfejtésbe kezdtem ezzel kapcsolatban - illetve arról, hogy miért kérnek 8000 Ft-ot, azért, mert egyszer lejárt bérlettel közlekedtél, miközben minden hónapban megveszed a bérletet, egyre magasabb áron, úgy, hogy mindeközben a szolgáltatás minősége nem nő -, de bemondta a sofőr a következő megálló nevét, ahol le kell szállnom. Szeren csére eljött ez a perc is, gondolod. Most már, hogy ezt így elképzelted térj vissza a valóságba és menj a dolgodra, de ha buszra szállsz, mindig jusson eszedbe: a sofőr mögötti ülés tabu! Ha jót akarsz magadnak.

Februar

Rusz Adriána

Korlátlan szürkeséggel és a semmittevés posvány lápjainak langyos ölelésével köszöntjük az Unalmas Rovat Kedves Olvasóit. A diszperzit szag jellegtelenségéhez hasonló egyhangúsággal szólok a párás utazási téma után. Egy bizonyos időtartamról kívánok panaszkodni, kíméletlen dekadenciával, afféle depreszzív hangnemben. Minek is örüljünk egy ilyen huszonnyolc napos ürességben, minden hónap leglaposabbjában, a legeseménytelenebb másodikban. Néhány példa a többi hónap pozitívumaira, merthogy mindegyik hónap rendelkezik szép és jó momentummal, csak a február az unalmas: január- a forralt bor illata szánkózáskor a csillagos ég alatt éjjel. Április- a kibontakozó jó idő, a lányokon egyre kevesebb ruha, a természet zöldbeborulása, végre madárricsaj. Május- a nyár előszele, első napja a lenini út munkájának ünnepe, hidegvirslimelegsör, egyedül az érettségi sötétíti el. Június- finálé, a suli elfeledése, kitörő szünet, kidobott tankönyvek, füzetek a sutba. Július- igazi aranyidő, a boldog békeidők napsütéssel, gyors üdítő viharokkal, búzaaratással, vakációval. Október- a természet esztétikai ünnepe. December- ismét forralt bor buké, ünnepi menüvel. Ám a február… A tökéletes tanulói nyomor időszaka az éven belül: a letűnt ünnepek, a távoli tavaszi szünet, (no jó, az alternatív sí szünet azért megvan) a félévi osztályzatok terrorja, a kretén időjárás haragja. Olvadó hó, masszívan hulló eső, plusz öt fok, köd, szürke felhőtakaró. A farsang erőltetettsége fémjelzi ezt a (szerencsére) legrövidebb, de annál hosszabbnak tűnő hónapot, ami megfelelő táptalajt ad a gyakori, gyorsan terjedő unalom gyomnak. El ne felejtsem, egy menekülési útvonal a februári ködből: kocsonyafeszt, indok az ivásra, über proletár didergő módon. Ezen kívül… Mi van még? Hm?


[email protected]

A szerkesztöseg valaszol

Kérdések az olvasóktól, melyekre a szerkesztöség választ ad. Kérdezzen tölünk! Mi biztosan felelünk! E havi kérdéseink a tanároktól hangzottak el, melyekre az alábbiakban adunk választ:

1. Kérdés:

- Miért nem hagy engem békén az Ecsegi Rege

szerkesztősége? - Ez aztán konkrét, célirányos offenzíva szerkesztőségünk ellen, srévizavé! No de Tanár úr, beláthatja, hogy közkétely rovatunk abszolút társadalmi célú kezdeményezés. Az olvasóközönség gondolatait próbáljuk ily módon kibontakoztatni, kit mi foglalkoztat, kit mi érdekel. Nem frusztrálni kívánjuk az olvasókat akkor, mikor megkérjük őket, hogy tegyenek föl kérdéseket. Az a kérdés, hogy a kérdések kérdőjelei kérvényben megkérdőjelezhetik-e a kérdéskörök kérdezőinek kérdéseit. Na? Nem? A közhangulat javulását próbáljuk elérni egy ilyen olvasó-szerepeltető megoldással, ami kommunikációnak is nevezhető. Nem kizárólag, de talán ezzel is feloldható az az általános merevség, ami folyton jellemzi az iskola életét. Tudja mit? Igenis frusztrálni kívánjuk a deákokat és tanárokat azzal, hogy szólaljanak meg, bárhogy, csak történjen már valami! Lehetséges, hogy valamit rosszul cselekszünk ennek kapcsán, talán a modor, vagy a kérdésfeltevés lehetőségének módja? Nem tudjuk, de szívesen fogadnánk az építő jellegű kritikákat munkánkkal kapcsolatban. Lerágott csont, de segítene nekünk az, aki elmondaná ellenszenvének okát. Most pedig valami speciális válasz: azért nem hagyjuk békén, mert szintén beláthatja, hogy újságunk monumentális sajtóorgánum. Mindenki kérdéseiről tudnunk kell, az Önéről is.

2. Kérdés: -

Miért nem szerveztünk még irodalmi beszélgető kört

a Zöld Sárkány teázóban? - Múlt havi lapszámunk egyik kérdéséhez hasonló felvetés ez. Ebben egy Elek gyerek tette fel fergetegesen felesleges, hasonlóan költői stílusú kérdését. Akárhogy is, akárhányszor nekifutva gondolom át nagy nehezen, fáradsággal az égetően kulturális, lilás-ködös füstölő szagú témát - melyet egy irodalomhoz és gyermekneveléshez egyaránt értő tanár tesz fel -, mindig arra a kifejezett, markáns és fájó, de annál inkább igazságot tükröző következtetésre jutok, hogy.

3. Kérdés: -

Mit fognak csinálni a diákok a sítábor hetében?

- Összetett, nagyon összetett... Ugye két diákcsoportról beszélhetünk: akik elmennek sítáborba, és akik nem. A “nem” eleme B-nek, a valós számok halmazán. Az viszont tény, hogy a sítábort követő héten szemlélhetik ezt a cikket az olvasók, így most elmondjuk azoknak, akik voltak a táborban, hogy mit fognak majd csinálni egy héttel ezelőtt. Bizonyára nem hat a szexuális felvilágosítás erejével az, ha azt mondjuk: a síelés mellett és közben megy a buli, szerintem jól fogják majd magukat érezni a piás síelők a múlt héten, hó is lesz elég. Ellenben akik itthon maradnak majd az elmúlt héten, azok unatkozni fognak, mert spontán-posvány érthetetlen módon, nem lesz iskolai tanítás. Nem mernek majd beszélgetni ismerősökkel az aktuális iskolai sztorikról, mert kiderül a valóság, hogy az alterosoknak csak úgy, februárban, van egy hét szünetük. Ez pedig gimnáziumban ciki. Megpróbálnak majd leckeféléket kérni tanáraiktól, és megpróbálják majd leplezni az égő tényt, hogy tétlenkedünk, de ezt a történés-sort már bizonyára átélték az olvasó diákok.

M. Álmos


K o M M e N tá R r a l ! Kepek az Iskola eleteböl

Jocó barát

Szabolcs Úr spontán lazuló, haver pozitúrája Edem jelenlétével

Itt látható az, ami nem mindig...

Ivott már a Kedves Olvasó tejet vasárnap éjszaka, a Miskolci Egyetem alagsorában? Próbálja ki, mert földöntúli élményt jelent!

Sok Kitti(k)...

Csonkolt kezű Kismenyhért, repülési kísérlet közben.

KÜLÖN KÖSZÖNET: tudja az, akire gondolunk

Recommend Documents